http://amiotthonunk.hu

Szakági tervező bevonása egyszerű bejelentéses épületek esetén

2017.11.21. Írta: Dr. Fellegi Nándor

A Magyar Építész Kamara kifejtette álláspontját arról, hogy kötelező-e az épületgépészeti, illetve épületvillamossági szakági tervezők bevonása.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. rész 2. pontja értelmében az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység tervezésébe szakági műszaki tervezési területen jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni, ha az épület vonatkozásában az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
- a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja,
- az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,
- az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, valamint pinceszint esetén a pince padlóvonala a rendezett tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/m2,
- a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz,
- a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter vagy azt meghaladja úgy, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak,
- 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezet készül és legfeljebb 2,0 kN/m2 felszíni teherrel kell számolni. [Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési Kódex) 22. § (1) b) ba)-bf)]

Amennyiben a fenti feltételek egyike sem áll fenn, az egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletben (EB Rendelet; 155. Kr.) meghatározott munkarészeket – többek között az épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírást – tartalmazó kivitelezési dokumentáció (155-ös kiviteli dokumentáció) alapján végezhető. [Kivitelezési Kódex 22. § (1a)]

Jogbizonytalanság volt tapasztalható azonban abban a kérdésben, hogy ha a fenti kritériumok egyike sem teljesül, köteles-e az építész tervező épületgépészeti, illetve épületvillamossági szakági tervezőt bevonni az 155-ös kivitelezési dokumentáció elkészítésébe.

A Magyar Építész Kamara a fentiekre tekintettel 2017.11.07. napján kiegészítő magyarázatot adott ki a 21/2017. (07.07.) sz. MÉK Elnökségi határozathoz, miszerint:

„7. Az, hogy a 155. Kr. hatálya alá tartozó legfeljebb 300 m2-es lakóépület 155-ös kiviteli dokumentációja részeként mely esetben készül épületgépészeti, illetve épületvillamossági kivitelezési dokumentáció az építtető és az építész tervező közös felelőssége.”

Fentiekre tekintettel – a Magyar Építész Kamara álláspontja szerint – ebben az esetben az építész tervező nem köteles épületgépészeti, illetve épületvillamossági szakági tervezőt bevonni, hanem – saját felelősségi körében – az épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírást maga is elkészítheti.

maraczi logo

Megjelent: 4190 alkalommal Utoljára frissítve: 2017. november 17., péntek 16:16

Blog archivum