Az újrahasznosított üveg ipari felhasználása évente közel 320 tonnával csökkentheti bolygónk szén-dioxid kibocsátását, ami összesen 34.500 kWh energiának felel meg.
Az üveg a gazdaság minden területén jelen van a csomagolóipartól kezdve az autó- és építőiparon át az energetika, a gyógyszeripar és a telekommunikáció területéig. A fenntartható energiaszektor napelemeinek felületei, a szélturbinák üvegszálai, az optikai kábelek mellett pedig atomipar is használ különleges összetételű üveget a műszaki berendezéseiben. A síküveg globális piacának egyik mozgatórugója az építőipar, amely a világ szén-dioxid kibocsátásának mintegy 40 százalékáért felel. Az intelligens, vagy „okosüveg” megjelenése számtalan előnnyel jár a fenntartható építészet és energetika szempontjából. A Glass for Europe megbízásából készült, 2021-es kutatásból kiderül, hogy 2030-ra az európai épületek 30 százalékkal kevesebb energiát használnának fel, ha nagyteljesítményű üveg borítaná őket.
„Az intelligens üveghomlokzatú épületekben kevésbé van szükség a légkondicionálók használatára. Ez egy, a hagyományos üvegnél jóval energia- és költséghatékonyabb megoldás. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a tervezők az energetikai előírások betartása mellett tervezhetnek üvegfelületekben bővelkedő épületeket” – tette hozzá Ferenci Péter, a Szilikátipari Tudományos Egyesület üveg szakosztályának elnöke, a Tungsram korábbi fejlesztési vezetője.
Az üveg és a víz hőtartó képességét használja fel Gutai Mátyás egyedülálló építészeti szabadalma. A „vízház” üvegből készült oldalfalai, padlója és mennyezete is vízzel vannak töltve, így a falak külső és belső rétege, illetve a dupla üvegfelületek között is áramlik a víz. A Kecskeméten 10 négyzetméter területen felépített modell energiatakarékos, ökologikus, hiszen a szilárd részek újrahasznosíthatóak, a víz pedig bontás után visszakerül a természetbe.
Fenntartható építészeti megoldásokon nem csak egyedi tervezők, de a világ legnagyobb üveggyártói is dolgoznak, mint a Guardian Glass és a Saint-Gobain, akik a melléktermékek újrahasznosításával, valamint az üvegtörmelék gyártási folyamatokba való újrafelhasználásával csökkentik ökológiai lábnyomukat. A Saint-Gobain termékei jelenleg 30%-ban újrahasznosított üvegből készülnek, amely 11%-a a cég saját feldolgozóüzemeiből származik. A Guardian Glass olyan intelligens üveg bevonatokat fejleszt, amelyek segítik az épület hőtartó funkcióit, ezáltal hozzájárulnak az épületek zöld tanúsítványainak megszerzéséhez, mint a Leadership in Energy and Environmental Design (LEED), a Living Building Challenge és a WELL Building Standard.
Évente 110 ezer tonna visszaforgatásra alkalmas üveghulladék keletkezik Magyarországon, ennek jelenleg körülbelül 35%-át tudják újrahasznosítani. Több innovatív hazai kezdeményezés is foglalkozik az üvegcserép újrahasznosításával. A debreceni Energocell például 100%-ban újrahasznosított üvegből készít üveghab granulátumot, amely egy, az épületek aljzat hőszigetelésénél használható környezetbarát hőszigetelő anyag. A magyar tulajdonú, orosházi székhelyű Re-Glass Kft. pedig egy új, okosüzemként működő automata szabályozórendszer révén tette lehetővé a szennyezett lakossági csomagolóüvegek feldolgozását is. A vállalat helyi hulladékkezelőktől vásárol üveghulladékot, az ebből készült újrahasznosított anyag 90%-át pedig az orosházi öblösüveggyár használja alapanyagként. A Re-Glass Kft. évente mintegy 25 ezer tonna sík- és öblösüveg-hulladék feldolgozására képes.
Az ENSZ 2021-es döntése nyomán az idei év az Üveg Nemzetközi Éve. A szakmai év magyarországi társszervezője, a Bohus-Lugossy Alapítvány, kiemelt céljának tekinti az üveg alapú technológiák és az újrahasznosítás innovációinak népszerűsítését, valamint szerepének hangsúlyozását fenntartható jövőnk megteremtésében.
Gutai Mátyással az Építészfórum készített interjút: Vízház prototípus és szabadalom
Forrás: Octogon, Építészfórum
