MKpartners

Szükséges az áfacsökkentés a lakásépítések felfutásához

2020.10.08. Írta:

A bejelentett otthonteremtési programok a lakásépítésekre gyakorolt várható hatásairól tartott kerekasztalbeszélgetést a Társaság a Lakásépítés Lakásfelújítás Egyesület tegnap a Construma2020 szakkiállításon. A szakértők egyöntetűen állást foglaltak a lakásépítések számának szükséges növelése mellett, és hangsúlyozták, hogy ehhez kedvező finanszírozási és gazdasági környezetre, áfacsökkentés és további ösztönzőkre van szükség.

Tóth Csaba, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) beruházási főigazgatója a rozsdaövezeti programmal kapcsolatban elmondta, hogy kifejezetten cél volt a rozsdaövezetek hasznosítása, fejlesztése, fenntartható módon megvalósuló projektek létrehozása, akár a zöldmezős beruházások ellenében, hiszen azok gyakran nem fenntartható módon épülnek, működnek különösen, ami a közlekedési hatásokat illeti.

Kifejezett cél támogatni azokat a területeket, amelyek önmaguktól nehezebben fejlődnek, de egyébként kedvező elhelyezkedésű és részben már jó infrastruktúrával rendelkező területeként ezek alkalmasak és vonzóak lehetnek a fejlesztők, illetve a lakásvásárlók számára.

Konkrét területekről a rendeletek hiányában még nem tudott beszélni, de megerősítette, hogy már létezik egy konkrét, a fővárosra vonatkozó elképzelés, amely tartalmazza a valószínűsíthetően a rendelet alá eső zónákat. Mint mondta a fővárosi önkormányzatok többségétől már érkeztek vissza javaslatok a zónákra vonatkozóan. Országos szinten több mint 360 települést kerestek meg, onnan valamivel lassabban érkeznek a javaslatok. Az azonnali akcióterületek fókusza, azonban elsősorban Budapest, és innen már sok információ érkezett. Tóth Csaba hozzátette, hogy az önkormányzatok sem mondtak radikálisan mást, mint amit a BFK szakmailag javasolt.

Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a jegybank az elmúlt években már számos pénzügyi termékkel segítette mind a keresleti oldalt, mind az építések finanszírozását. Az MNB nagyon fontosnak tartja, hogy egyensúly legyen a kínálati és a keresleti oldal ösztönzése között.

A Matolcsy György által felvetett újotthon programról egyelőre nem tudott sokkal bővebb információval szolgálni, mint amit a jegybankelnök cikkében leírt. A részletek kidolgozása folyamatban van. Azt azonban fontosnak tartotta kiemelni, hogy ebben a programban mind a két oldal támogatása jelen van, tehát a keresleti és a kínálati oldalt egyaránt segítené.

Hangsúlyozta, hogy bármilyen otthonteremtési programok induljanak el, nagyon fontos hogy ezek nagymértékben össze legyenek hangolva. „Bármilyen program induljon, egy globális koncepciónak kell, hogy része legyen, csak úgy fog eredményt elérni” – mondta.

Az MNB támogatja rozsdaövezeti programot, de fontosnak tartja, hogy az áfakedvezmények máshol is elérhetőek legyenek, így más területek is fejlődjenek, máshol is tudjanak lakások épülni. Ezért is támogatják az ingatlanfejlesztők javaslatát, hogy a rozsdaövezeteken kívüli területeken egy 5+ 4%-os áfás kedvezmény induljon el. A kedvezményes áfát jelölte meg egy olyan külső kulcs tényezőnek, amelyre szükség van, bármilyen nagyvonalú otthonteremtési program megvalósuljon.

Banai Ádám kiemelte, hogy szükséges volna azt is pontosan látni, mit akarunk elérni, tehát hogy mi az a lakásépítési célszám – például a már többször is kommunikál 30-40 ezer új lakás/év, minek az érdekében az intézkedések megszületnek. Felhívta a figyelmet, hogy a lakásépítések növelésére azért is van szükség, hogy a lakásállomány, amely ma nagyon rossz állapotban van Magyarországon, gyorsabban tudjon megújulni.

Kiss Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) alelnöke nagyon optimistán nyilatkozott rozsdaövezet 5%-os áfáról, aminek segítségével a lakásfejlesztések ismét fellendülhetnek, mind a lakás eladások, mint a bérbeadás tekintetében. Nagyon pozitív időszaknak minősítette a kedvezményes áfa négy évét, amikor a korábbinál jóval több lakást tudott épülni, de még nem elegendő.

Az üzleti lakásfejlesztők akkor fognak építeni, hogyha megfelelő a környezet és kijönnek az üzleti számítások. A 27%-os áfával ez már nem volt lehetséges, erre már nem volt fizetőképes kereslet.

Mint mondta, az ingatlanfejlesztések felgyorsításához az elengedhetetlen a hosszú távon kiszámítható szabályozási környezet, illetve az 5%-os áfa bevezetése. A rozsdaövezetekben megvalósult az áfakedvezmény, de fontos, hogy ezeken kívül se álljon meg az élet. Ezért javasolta az IFK, hogy ezeken a területeken legyen az 5%-os áfa mellett egy 4%-os lakáspolitikai alap, amely forrás biztosíthat az otthonteremtés további támogatására.

Hangsúlyozta, hogy a lakásárak leginkább a megfelelő nagyságú kínálat megléte esetén tudnak érdemben csökkenni.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője úgy gondolja, hogy a piacon bőven van kereslet új lakásokra. Ami az árakat illeti, Balogh László súlyosnak látja a helyzetet. Szerinte azért van szükség ösztönzőkre, hogy a kínálat tudja követni a keresletet, ami az elmúlt néhány évben a támogatások révén nagyon meglódult. Ez jelentősen emelte az árakat, amelyek már a megfizethetőség határát súrolják. Ehhez a helyzethez természetesen a befektetési céllal vásárlók aktív jelenléte is hozzájárult.

Tapasztalataik alapján a koronavírus járvány a keresletet is jelentősen megváltoztatta, másféle lakásokat lakásokra van igény. A korábban slágernek számító panellakások helyett most inkább a kerttel, terasszal rendelkező, nagyobb felület közelében lévő lakásokat vásárolják. Ez felhívja a figyelmet arra is, hogy fontos előre látni azt, hogy hosszabb távlatban milyen lakásokat kereshet a piac, milyen lakásokat kell építeni.

Hozzátette, hogy valóban nagyon felerősödött a városokból való kivándorlási hullám, Budapest környékének ingatlanpiacra jelentősen fellendült, sokan akarnak zöldebb környezetbe költözni.

A rozsdaövezetekkel kapcsolatban érdekes, hogy csenghet ez a szó akár pejoratívan is, de ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy akar-e valaki alacsony rezsijű, jó minőségű, új lakásban lakni, akkor valószínűleg többek számára lesznek vonzóak majd a rozsdaövezetekeben épülő lakások - tette hozzá Balogh László

Perényi Tamás, építész, a BME Lakóépülettervezési tanszékének tanára úgy gondolja, hogy természetesen nagyon fontos a lakásépítések számának növelése, azonban nagyon lényegesnek tartja, hogy ez a lakásszámnövekedés, milyen tágabb jövőképbe, lakáspolitikába illeszkedik. Ezzel összefüggésben hiányolja, hogy Magyarországon nem látni egy szélesebb, hosszabb távú koncepciót. Egy ilyen koherens koncepció a tükrében lehetne valójában értékelni az intézkedéseket és a zajló folyamatokat.  Min mondta, akkor nem lesz lózung egy koherens lakáspolitikai rendszer, ha nem csak primer, pillanatnyi gazdasági vagy szociálpolitikai helyzetből indul ki, hanem egy távolabbi jövőképből, vagyis abból, hogy milyen lakásállományt szeretnénk Magyarországon 5,10 vagy akár 50 év múlva.

 A beszélgetés teljes terjedelmében megnézhető Facebook-oldalunkon: https://www.facebook.com/igylakunk.hu/ 

Megjelent: 1215 alkalommal Utoljára frissítve: 2020. november 04., szerda 08:56

Blog archivum