IGYLAKUNK.HU

Születhetne nyerő-nyerő megoldás a lakáspolitikában

2013.12.10. Írta:

IGYLAKUNK.HU kiállítás a BME-n

Megnyílt az IGYLAKUNK.HU kiállítás a BME könyvtárában. Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár gyönyörű aulájában december 20-ig látható a hazai lakáshelyzetet bemutató fotókiállítás.

A kiállítás teljes keresztmetszetet ad magyarországi lakóépület-állományból, a KSH adataiból kiindulva minden ház-lakástípusból bemutatva néhány, jellegzetes példát. Minden tabló elmond egy történetet a magyar lakóépületek múltjából és jelenéből. Ezeket a történeteket Ertsey Attila építész a kiállítás szakmai gondozója fogalmazta meg a tablókon, és ő mutatta be a megnyitón is a vendégeknek.

A lakások életciklusa az alap

Ertsey Attila bevezetőjében elmondta, hogy a lakóépületek életciklusa 80-100 év, ennyi ideig tartható tehát fenn megfelelő állapotban egy ház (amennyiben 25-30 évenként megfelelően felújítják). A lakáspolitikának erre az életciklus-gondolkodásra kellene alapulnia. Ez azt jelenti, hogy a lakásállomány szinten tartáshoz évente legalább 40-45000 új lakást kellene építeni. Ehhez képest az idén épülő 6700 lakás tragikus mennyiség, kevesebb mint a 20. századi háborúk és a világválság alatt. A magyar lakásállomány így több mint 600 évente újulhat csak meg.

Megéri az energiahatékonyságba fektetni

Éppen a válság miatt volna szükség lakásügyi stratégiára, amelynek alapján kialakítható és megvalósítható lenne egy tartós, évtizedekre előre gondolkodó lakáspolitika. Ertsey Attila elmondta azt is, hogy Nyugat-Európában a 2008 óta tartó válságot azok az országok vészelték át a legsikeresebben, amelyek az épületek energiahatékonyságába invesztáltak. A lakások fejújítása nyerő-nyerő megoldás: a lakónak számára javítja a komfortot, csökkenti a rezsit, hosszú távon növeli a lakás értékét; az építőiparnak megerősödést és a nemzetgazdaságnak bevételeket és a foglalkoztatást növelését jelenti. A teljes épületállományra kell stratégiát készíteni, és 100 évben kell gondolkozni.

Lenne rá forrás is

Dr. Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület ügyvezetője négy pontban foglalta össze, hogyan lehetne legolcsóbban, hazai költségvetési forrás nélkül elérni, hogy lefaragjunk a több száz éves megújulási ciklusból.

1. Használjuk ki az épületenergetikai céllal építésre és felújításra bevonható EIB (Európai Beruházási Bank) konstrukciókat, amelyekkel költségvetési támogatás nélkül, 3 százalékos THM mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. A közelmúltban MNB-forrásokból beindultak a vállalkozásösztönzési programok 2,5-3,9 százalékos THM-ű forinthitelek mellett – ezt lenne érdemes kibővíteni lakásépítési-felújítási projektekre is.

2. Emeljék meg a SZOCPOL-t úgy, hogy a minőségi lakást építő családok kapják vissza a lakásépítés áfáját – ehhez megvan az informatikai és jogszabályi háttér, tehát ez a azonnal bevezethető lenne.

3. A 2014-2020-as EU-s források, vagyis évi mintegy 1000Md forint elköltésének most folyó programozásakor – ahogy a társadalmi véleményezés során az Egyesület is javasolja – építsék be a lehetőségeket, hogy jusson uniós forrás energiatakarékos lakásépítésekre, településfejlesztésre, igény szerinti bérlakásépítésre is.

4. Érdemi lakáspolitika megvalósításához a kormányzati elhatározás mellett szükség van egy állandó intézményre (kormánybiztosra vagy koordináló hivatalra) a lakóépületek korszerűsítésével kapcsolatos intézkedések megfelelő előkészítésére, végrehajtására Ez utóbbi javaslat fontosságát támasztja alá a következő példaértékű történet is.

Jó gyakorlat 1908-ból

Perényi Tamás,a Műegyetem Lakóépülettervezési Tanszékének vezetője bemutatott egy jó gyakorlatot az új, minőségi lakások építésének hatékony támogatására. Igaz nem a közelmúltból, hanem a múlt század első feléből. Amikor az akkori történelmi-gazdasági helyzetben is jobban működött a lakáspiac, mint most. Hogyan?

A vállalkozói szféra és az akkori kormányzat közös szándéka kellett hozzá, hogy a 1910-es évek elején mintegy három évtizedes fejlődésnek induljon az Újlipótváros beépítése. A háború, a nagy gazdasági világválság, a különböző kormányzati kurzusok váltakozása mellett is szinte töretlen volt ez a fejlődés.

Ahhoz, hogy az első házak építése elinduljon, a kormány 18 évi házadómentességet adott azoknak a vállalkozóknak, akik itt házat építettek. Ennek az eredményeként épültek meg először a ma már műemléki védettséget élvező Duna-parti Palatinus házaknak. Már egy évre rá 1909-ben döntöttek arról, hogy az egész fővárosban 15 évi adómentességet adnak minden újonnan épülő háznak. A következő évtizedekben folyamatosan adómentességgel támogatták a bérházak építését, komoly minőségei követelményeket is támasztva.

A két világháború között így 376 új jó minőségű bérház – egyenként átlagban 50 lakással – épült fel ezen a környéken.

Nagyon jól átlátható, világos kormányzati döntések születtek a házadómentességgel kapcsolatban, és amikor a folyamatok beindultak, minőségi követelményeket is kapcsoltak hozzá. Érzékeny, folyamatos reflexiója volt a kormányzatnak arra, hogy amikor a mentességi lehetőségek kimerülni látszottak, újabbakat találtak, hogy ezt a fejlődési folyamatot fenntartsák.

Jó minta lehet ez a döntéshozóknak arra, hogy ha az Egyesület által bemutatott intézkedéseket megteszik, akkor hasonló konjunktúra ma is beindulhat.

Lakás- és településfejlesztés karöltve

Más irányból közelítette meg a lakásépítés kérdését Benkő Melinda, az Urbanisztika Tanszék vezetője: a település szempontjából. A településeken belül a lakóház-állomány milyensége alapkérdés. Azonban nem elég csak a lakáspolitikára, az épületmegújításra, energiahatékonyságra az épület szintjén koncentrálni hanem nagyon sok potenciál rejlik a településfejlesztésben, annak fenntarthatósági aspektusaiban is.

* * *

Aki lemaradt a megnyitón Ertsey Attila tárlatvezetéséről, hamarosan megnézheti itt a blogon a tablókról készülő rövid videó bemutatóinkat.

Megjelent: 2620 alkalommal Utoljára frissítve: 2014. május 23., péntek 15:07

Blog archivum