2016 óta évről évre több lakás épül Magyarországon, a növekedési ütem ugyanakkor 2018 óta lassul. 2020 I‒III. negyedévében is folytatódott a lakásépítési piac felfutása: az egy évvel korábbinál 25%-kal több, közel 13 ezer új lakás épült az országban.
A lakásépítések száma a vidéki, kisebb lélekszámú és a megyei jogú városokban számottevően (48, illetve 34%-kal), a községekben az átlagostól valamivel elmaradóan (19%-kal) emelkedett, a fővárosban viszont némileg (4,1%-kal) csökkent. A megyék döntő többségében az egy évvel korábbinál több új lakás épült. Az országos bővüléshez Somogy, Pest és Hajdú-Bihar megye járult hozzá leginkább.
Országosan tízezer lakosra 13 új építésű lakás jutott. A mutató értéke Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (40), az országos átlag háromszorosa. A lakásépítések intenzitása Somogy, Pest, Vas és Hajdú-Bihar megyében is jóval meghaladta az átlagost, ugyanakkor Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében annak csak a töredékét tette ki.
Az épített lakások átlagos alapterülete (96 m²) az előző év azonos időszakihoz képest kismértékben csökkent. A legnagyobb lakásokat Heves és Fejér megyében, a legkisebbeket Budapesten és Somogyban vették használatba.
A 2020 I‒III. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján több mint 17 ezer új lakás építését tervezték, 37%-kal kevesebbnek, mint 2019 azonos időszakában. Ebben a megváltozott piaci-jogszabályi körülmények (az újonnan épített lakások 5%-os áfa-kulcsának kivezetése), valamint a koronavírus okozta járvány miatti átmeneti visszaesés játszotta a legnagyobb szerepet. Az építendő lakások száma Budapesten és a legtöbb megyében elmaradt az egy évvel korábbitól. Az országos csökkenést döntően a fővárosi, valamint a Pest és Győr-Moson-Sopron megyei visszaesés idézte elő. A jövőbeni lakásépítési kedv gyakorlatilag csak Fejér és Veszprém megyében mozdult érzékelhetően pozitív irányba.
Forrás: KSH, Fókuszban a megyék