A települések fejlődése 2014 és 2021 között Egyensúly Intézet

Térképen a hazai települések fejlődése

2024.01.23. Írta:

A főváros lakossága 2014 és 2021 között folyamatosan csökkent és a Budapestet sújtó kivándorlás számos agglomerációs településre jelentős terhet ró: 1–2 ezer betelepülőt sem képesek befogadni úgy, hogy közben megtartsák az infrastrukturális és az intézményi ellátottság színvonalát – derül ki az Egyensúly Intézet 2023. évi településindexének elemzéséből.

Az Egyensúly Intézet 2020-ban jelentette meg politikaigazdasági-társadalmi vízióját Magyarország 2030 – Jövőkép a magyaroknak címmel, amelyben kijelölte a gazdagabb, versenyképesebb és boldogabb Magyarország felé vezető út fő irányait. Ehhez a vízióhoz kapcsolódóan az Egyensúly Intézet 2023-ban saját indexet* dolgozott ki, amely önkormányzati ciklusokon átívelően teszi lehetővé a közösségek adottságainak és fejlődésének adatalapú értékelését, a települések, illetve a fővárosi kerületek egymáshoz viszonyított helyzetének nyomon követését.

Interaktív térképhez kattintson ide!

 

A 2023. évi településindexe alapján hazánk településeinek fejlődésével kapcsolatban számos egyértelmű trendet sorol fel a riport, amelyeket az alábbiakban mutatunk be.

Budapest és az agglomeráció

Az elemzés azt mutatja, hogy bár 2014 és 2021 között a főváros lakossága és a szolgáltatásainak száma is évről évre csökkent, a fejlődése nem torpant meg. A kerületek mindegyike javítani tudott a 2014-es eredményén – átlagosan 11,8 indexpontot.

A fővárosi kerületek kategóriájában a vizsgált időszakban és 2014-ben is változatlan volt a rangsor eleje: az élen az V. kerület végzett (69,1 indexpont), a második helyre az I. kerület került (59,3 indexpont), míg a harmadik helyet a VI. kerület (54,7 indexpont) szerezte meg.

Ami a fejlődés ütemét illeti, a három legintenzívebben fejlődő kerületnek az V. (+15,1 indexpont), a XIII. (+14,7 indexpont), illetve a IX. kerület (+14,1 indexpont) bizonyult. Belváros-Lipótváros tehát mind az aktuális erőviszonyokat kifejező számokban, mind a kerületek fejlődési ütemét megragadó rangsorban az első helyen végzett.

Budapest egészének teljesítményét tekintve 2014 és 2021 között szinte minden irányadó indikátor esetében előrelépés tapasztalható a fővárosban. Például jelentősen csökkent az ezer főre eső bűncselekmények száma, míg az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem számottevő mértékben emelkedett. Érdemben nőtt az egy főre jutó iparűzésiadó-bevétel, a gimnáziumi tanulók ezer főre vetített száma, továbbá az egy főre jutó önkormányzati bevételek összege, ugyanakkor valamelyest csökkentek az egy főre jutó alapszolgáltatásokon felüli kiadások. 2021-ben már jóval többen vándoroltak ki a fővárosból, mint ahányan beköltöztek (1000 lakosra már 7 kivándorló jut).

A Budapestet sújtó kivándorlás számos agglomerációs településre ró jelentős terhet: a hagyományosan erősnek számító Budaörs, Dunakeszi és Vecsés példája azt mutatja, hogy 1–2 ezer betelepülőt sem képesek befogadni úgy, hogy közben megtartsák az infrastrukturális és az intézményi ellátottság színvonalát. Ez különösen igaz a főváros északkeleti csücskében található Kistarcsára, Kerepesre, Csömörre és Nagytarcsára: ez a négy település különösen nagy mértékű elszenvedője a kitelepülési hullámnak. 2014 és 2021 között Pest megyében 35 településen növekedett a lakosság létszáma legalább 1000 fővel; ezek közül minden harmadik rontott az indexpontszámán. A tíz legtöbbet fejlődő kisváros és város közül hét Pest megyéből került ki, de összességében elsősorban a főváros határától messzebb fekvő települések voltak képesek látványosabb előrelépésre.

Városok

Székesfehérvár lett az első helyezett a megyeszékhelyek kategóriájában: 12 indexponttal előzte meg a második helyezett Győrt. A „folyók városát” szorosan követi a harmadik helyezett Eger. Székesfehérvár ment keresztül a legnagyobb fejlődésen a vizsgált időszakban, számos meghatározó területen maga mögött hagyva a többi megyei jogú várost. A második legtöbbet fejlődő megyeszékhely Zalaegerszeg, a harmadik pedig Kecskemét volt 2014 és 2021 között.

Az észak-alföldi települések látványos fejlődésen mentek keresztül, míg a legalacsonyabb fejlődési ütem az észak-magyarországi és déli megyeszékhelyeken tapasztalható. A megyeszékhelyek átlagosan 10,9 indexpontos bővülést tudhatnak maguk mögött 2014 és 2021 között, de az első és utolsó helyen szereplő település között közel 40 indexpont volt a különbség az utolsó vizsgált évben. A 68 darab 15 ezer fő feletti városból 26 mutatott fejlődést a vizsgált időszakban: ezek indexpontszáma átlagosan 2,5-tel növekedett. A fennmaradó 42 település viszont átlagosan 2,2 indexpontos csökkenést könyvelhetett el 2014 és 2021 között. A fejlődő városok többsége Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyében található. Az ország többi részén csak elszórva akad olyan település, amely – ha minimális mértékben is, de – virágzásnak indult. Ebben a dimenzióban hasonló mintázat rajzolódott ki, mint a megyeszékhelyeknél – azzal a különbséggel, hogy észak-magyarországi és déli városok ténylegesen rontottak 2014-es indexpontszámaikhoz képest.

A kisvárosok 60 százalékának szintén csökkenést kellett elkönyvelnie 2014 és 2021 között. Ebben a kategóriában a fejlődő sűrűsödési pontok a főváros és a Balaton mellett, illetve a Hajdúságban találhatók. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a Hajdú-Bihar megyei kisvárosok még így is jelentős lemaradásban vannak a pest megyei és a Balaton melletti településektől. A keleti országrészek kisvárosai összességében jelentős hátrányban vannak a nyugatiakhoz képest, de a Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Hajdú-Bihar megyékben felmutatott fejlődés optimizmusra adhat okot.

A 15.000 fő feletti települések, azaz a városok versenyében Budaörs, Biatorbágy, Gödöllő, Paks és Veresegyház szerezte meg az első öt helyet 2021-ben. A főváros agglomerációjában található Budaörs 2014 óta az első helyen szerepel, de Paks is megőrizte negyedik helyezését. Ezzel szemben Veresegyház (3. → 5.) hátrébb került a sorban, miközben Biatorbágy a 13. helyről tört az élre. Utóbbi ráadásul azt is elmondhatja magáról, hogy a vizsgált időszakban a legnagyobb fellendülésre volt képes. Biatorbágyot Komárom, Monor, Fót, illetve Cegléd követi a legintenzívebben fejlődő városok körében.

A kisvárosok kategóriájában Balatonfüred megőrizte az első helyet, 54,2 indexponttal zárva a vizsgált időszakot. A második – a korábbi hatodik helyezett – Üllő lett, miközben Diósd maradt a harmadik helyen. 2014-ben Aszód még a negyedik helyen állt, ám a tizenötödik helyről feltörő Ürömnek végül sikerült megelőznie. A legtöbbet fejlődő öt kisváros közé Délegyháza, Erdőkertes, Szikszó, Dömsöd és Polgárdi került.

Községek

A községek mezőnye rendkívül szorosnak bizonyult: az élmezőnyben minimális különbségek döntöttek a helyezésekről. Az öt leg jobb indexpontszámmmal rendelkező község közül négy a Balaton környékéről került ki. Az első helyet Hévíz, a másodikat Fonyód, a harmadikat Alsóörs, a negyediket Berente, az ötödiket pedig Balatonföldvár szerezte meg. Fonyód és Hévíz között szoros volt a verseny a vizsgált időszakban, ám végül helyet cseréltek a rangsorban. A legjobb öt közül Berente szorította ki Csopakot, amely a nyolcadik helyen zárt 2021-ben. A legtöbbet fejlődő öt község közé Tornakápolna, Hejőkürt, Gyöngyösmellék, Lendvajakabfalva, illetve Galvács került.

A községek kapcsán érdemes kiemelni, hogy az északmagyarországi és dél-dunántúli településeken tapasztalható a legnagyobb elmaradás az ország többi részéhez képest, míg a legjobb eredményekkel a Balatontól északra, Budapesttől nyugatra elhelyezkedő községek büszkélkedhettek 2021- ben. A fejlődés tekintetében elsősorban azok emelkedtek ki a mezőnyből, amelyek a vizsgált időszakban alacsony lakosságszámmal, továbbá jelentős költségvetési és jövedelemnövekedéssel rendelkeztek. Ennek oka egyrészt a gazdasági indikátorok magasabb súlya, másrészt az, hogy a többi változó erősebb stabilitást mutatott idősorosan. Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy az egy főre jutó nettó belföldi jövedelmek torzíthatják az eredményeket, hiszen egy-egy gazdag, magas jövedelemmel rendelkező állampolgár kisközségi letelepedése szignifikáns hatással lehet az indexpontszámokra. A községek mindössze tizedénél tapasztalható visszaesés a két vizsgált időpont között. A csökkenés átlagosan 0,7 indexpontos, így leszakadók többségének mérlege a jövőben akár pozitívba fordítható.

A Balaton környéke

Az adatokból kirajzolódik, hogy a Balatonnál nemcsak erős, hanem egyre fejlődő községek és kisvárosok találhatók. Nem véletlen, hogy 2021-ben mindkét dimenzió rangsorát egy Balaton melletti település vezette. A balatoni községek túlnyomó többsége fejlődött a vizsgált időszakban, átlagosan 1,7 indexponttal. A fellendülő belföldi turizmus és a környékre érkező beruházások minden bizonnyal serkentő hatással voltak a balatoni települések életére, ami vissza is köszönt a statisztikai adatokban.

Negatív spirálban

Nem meglepő módon azok a települések kezdtek drasztikus leszakadásba, amelyek népességmegtartó ereje jelentősen csökkent, illetve ahol elsorvadtak a szolgáltatások, elmaradtak az infrastrukturális fejlesztések és nem nőttek az önkormányzati bevételek.

Segítség a döntéshozóknak

Az Egyensúly Intézet minden évben frissítve teszi közzé településindexét, hogy minden döntéshozó és érdeklődő olvasó számára követhetővé válhasson az egyes magyar települések fejlődésének üteme. A településindex lehetővé teszi, hogy az egyes települések fejlődését az adatok alapján lehessen megítélni, emellett segíti a döntéshozókat azoknak a területeknek az azonosításában, amelyek célzott fejlesztése révén hazánk helyi közösségei még sikeresebbé és erősebbé válhatnak.

*Az Egyensúly Intézet településindexe kizárólag nyilvánosan elérhető statisztikai adatokon alapul. Az agytröszt szakértői csapata több mint kétezer változó közül válogatott ki vagy állított elő 53 olyan indikátort, amely képes megragadni egy-egy közösség fejlettségének, élhetőségének legfontosabb aspektusait. Az indikátorok kiválasztásakor az is fontos szempont volt, hogy a releváns adatok legalább nyolc éven keresztül és minden vizsgált településre vonatkozóan rendelkezésre álljanak. A településindex véglegesítésekor számos mértékadó indikátor legfrissebb adata 2021-ből származott, így az Egyensúly Intézet ezt az évet jelölte meg vizsgálata végső időpontjául. A településeket lakosságszám és jogállás alapján öt csoportba rendezték, majd külön-külön elemezték ezeket.

Az Egyensúly Intézet „A jövő települései” című riportja az alábbi linken olvasható: https://egyensulyintezet.hu/wp-content/uploads/2024/01/Telepulesindex2024.pdf 

Megjelent: 444 alkalommal Utoljára frissítve: 2024. január 29., hétfő 06:22

Blog archivum