Legyen része az energiahatékony új építés is a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiának

2014.10.10. Írta:

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület észrevételei a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia tervezetéről 

„A lakásfejlesztési politika evidens elemei a lakásfelújítási és lakásépítési intézkedések."

Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés a gazdaságos, tartós eredményt hozó megoldás.
Az adott épület esetében lehet eldönteni, hogy melyik intézkedés szükséges.

1. Energiahatékony lakásállomány kialakítása
A lakáspolitikában nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásfelújítási és lakásépítési célszámokra van szükség.

A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. 2013-ban összesen 7293 db lakás épült Magyarországon. Az évi 7293 db lakásépítés azt jelenti, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) megújulási üteme 600 év! A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy 600 évig fennmaradjon. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

Javasoljuk, hogy a vezetői összefoglalóban jelenjen meg, hogy a felújítás és az építés egyaránt fontos eszköze az energiahatékony lakásállomány kialakításának.

A lakásépítés foglalkoztatási hatásainak kiegészítésére: 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik a lakásállomány 100 évenkénti energiahatékony, minőségi megújításához. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelent.

2. Az egyes épülettípusokon belüli korszerűsítések részarányának kiegyensúlyozott szerkezete
A NÉeS célrendszere többek között azt tartalmazza, hogy az egyes célkitűzések meghatározása során az egyes épülettípusok részarányát is figyelembe véve kiegyensúlyozott szerkezetet kell összeállítani. A NÉeS alábbi táblázatának adatait értelmezve ugyanakkor megítélésünk szerint ez az elv a lakóépületekre vonatkozóan nem érvényesül kellő mértékben.

Kategória

Az adott kategóriában korszerűsítendő lakások aránya

az összes korszerűsítendő lakáshoz (700,000 db) képest

Az adott kategóriában korszerűsítendő lakások aránya

a kategória jelenlegi lakásállományához képest

Családi ház

19 %

5 %

Hagyományos társasház

27 %

20 %

Iparosított technológiájú társasház (panel)

54 %

54 %

Összesen:

100 %

16 %

Az iparosított technológiájú társasházakban megvalósítandó korszerűsítések túlzott dominanciája helyett nagyobb súlyt szükséges biztosítani a családi házak és a hagyományos társasházak korszerűsítése számára.

A családi házak és a hagyományos társasházak korszerűsítésének javasolt magasabb aránya – a fenntarthatóság szempontjából kiemelt jelentőségű – decentralizált megújulóenergia-termelés miatt is indokolt. Javasoljuk egyúttal, hogy a NÉeS-ben jelenjen meg a decentralizált/közösségi megújulóenergia-termelés elismerése és ösztönzése, valamint az egyéni és közösségi szintű beruházások összehangolásának koncepciója.

3. Részleges felújítások helyett a műszakilag helyes, komplex megoldások ösztönzése
Az energiahatékony épületek támogatási rendszerét úgy kell kidolgozni, hogy a szakmailag számos esetben félmegoldást jelentő részleges felújításnál jobban ösztönözzenek a műszakilag helyes komplex megoldásokra, az épületek komplett rehabilitációjára.

A gyakorlatban már felmerült negatív példák sorában többek között a következők említhetők:

• példaként szerepeltethetők azok a panelépület-felújítások az elmúlt időszakban, amikor az utólagos homlokzati szigeteléssel (és esetleg ablakcserével) ellátott épületekben (a megfelelő nyári hővédelem kialakításának elmaradása miatt) a nyári túlmelegedés a felújítás után fokozottabban jelentkezik, mint előtte, mivel a felmelegedett betonfal az éjszakai hidegebb időszakban a hőszigetelés miatt nem tud lehűlni;

• megemlítendők azok a családi házak is, ahol az ablakcsere után penészesedés lépett fel, mert nem történt meg a falak hőszigetelése, és megfelelő mértékű légcseréről sem gondoskodtak;

• ide sorolhatóak továbbá azok a tipikus hibák, amikor megtörtént ugyan a homlokzat szigetelése és az ablakok korszerűsítése, de a lecsökkent fűtési igény a gépészeti rendszer módosítását követelte volna meg a gazdaságos működés biztosítása érdekében, ennek elmaradása miatt azonban a szakmailag hibás beavatkozás nem eredményezte az elvárt megtakarítást.

4. Energetikai korszerűsítés és energiahatékony helyettesítő építés

A készülő NÉeS-hez kapcsolódó első hivatalos tájékoztatások szerint is „A 4,2 milliós magyarországi épületállomány körülbelül 70 százaléka felújításra szorul, amelyből minden tízedik esetben már új építés lenne indokolt". (A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog, vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.) Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy azokban az esetekben, amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöld mezős" új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük az optimális megoldást lehessen választani.

Megóvandó építészeti értékek (pl. műemléki épületek) esetében az épületek megőrzése, felújítása fontos feladat, egyébként azonban a gazdaságossági szempontok kell, hogy előtérbe kerüljenek. A cél az, hogy ezekben az esetekben a leginkább költséghatékony megoldás mellett születhessen megalapozott döntés. Egyes esetekben az energetikai korszerűsítés, más esetekben az energiahatékony, helyettesítő új építés vagy az új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást.

Ezért a következőket javasoljuk:
A felújításon kívül az energiahatékonysági szempontoknak megfelelő helyettesítő új építés is kerüljön be a korszerűsítés fogalomkörébe: a dokumentum egészében emiatt a „felújítás" kifejezés helyett következetesen a „korszerűsítés" (felújítás vagy helyettesítő új építés) kifejezés alkalmazása indokolt.

Komplex számítási eljárást kell kidolgozni, amelynek alkalmazásával eldönthető, hogy a konkrét esetekben a felújítás vagy a helyettesítő új építés a gazdaságosabb megoldás.

• Azokban az esetekben, amikor egy épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és a helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük az optimális megoldást lehessen választani (a gazdaságossági szempontokon túlmenően esetenként egyéb, speciális építtetői szempontok is felmerülhetnek).

• A helyettesítő új építés esetén is minimum a komplex felújításhoz kapcsolódó támogatásnak kell rendelkezésre állnia.

5. Energiahatékony új építés

A dokumentum egyik legjelentősebb hiányosságának tartjuk, hogy abban - néhány rövid megemlítéstől eltekintve - az energiahatékony új építés érdemben meg sem jelenik. Az új építések kimaradása (és a NÉeS lényegében korszerűsítésekre történő leszűkítése) elsősorban a következők miatt vitatható:

• Könnyen belátható, hogy az épületszektor energiahatékonysága növelésének csak egyik módját alkotják a meglévő épületállományban megvalósítandó épületenergetikai korszerűsítések: az épületszektor energiahatékonyságának növelésére irányuló stratégiának megfelelő súllyal tartalmaznia kell az energiahatékony új építéseket is.

• A NÉeS-ben található nemzetközi kitekintésből kiderül, hogy a vizsgált országok szinte mindegyikének vonatkozó stratégiai dokumentumaiban, illetve konkrét intézkedéseiben az energiahatékony új építés hangsúlyosan megjelenik.

• A NÉeS által említett autonóm épületállomány-változással kapcsolatban lényeges szempont, hogy a 20/2014. BM-rendelet értelmében a következő időszakban megvalósuló új építések „automatikusan" várhatóan nem lesznek energiahatékonyak, a jelenlegi követelményszintnél magasabb költségoptimalizált szint (illetve a közel nulla szint) eléréséhez a többletköltségek EU-forrásból történő támogatási hátterét feltétlenül biztosítani kell, ehhez pedig az energiahatékony új építésnek hangsúlyosan meg kell jelennie a NÉeS szövegében.

A fentiek miatt javasoljuk az energiahatékony új építések hangsúlyos és következetes megjelenítését a dokumentumban:
• Az épületkorszerűsítések mellé kerüljön be átfogó stratégiai célként az energiahatékony új építés.

Kerüljön be specifikus célként a kifejezetten az energiahatékony új építések révén elérhető (az aktuálisan kötelező, illetve a támogatás által megvalósuló magasabb energetikai követelményszint különbségéből PJ-ban könnyen kalkulálható) energia-megtakarítás, valamint a további szükséges adatok (pl. az energiahatékony új épületek/lakások száma, becsült ráfordítás-igény).

• Az „Új támogatási és finanszírozási konstrukciók kidolgozása a lakóépületek és a középületek energiahatékonysági projektjeihez" c. intézkedés céljának és tartalmának leírásába kerüljön be az energiahatékony új építések megvalósítása.

Olyan támogatási és finanszírozási konstrukciókat kell kidolgozni és meghirdetni a lakóépületek és a középületek energetikai korszerűsítésének, illetve az energiahatékony új építéseknek az elősegítéséhez, amelyek lehetővé teszik nagyszámú projekt hatékony megvalósítását az állami és közösségi támogatás mellett a magántőke bevonásával.

A jövőképpel és prioritásokkal foglalkozó fejezetbe kerüljön be egy új, az épületszektor jövőképére vonatkozó alfejezet: ennek 2020-ra vonatkozóan (2030-ig történő kitekintéssel) tartalmaznia kellene az épületállomány várható mennyiségének és minőségének bemutatását, egyúttal az autonóm épületállomány-változás tervezett konkrét adatait, köztük az energiahatékony új építések éves célszámait (középületek, lakóépületek, lakások) is.

6. Energetikai korszerűsítések és energiahatékony építések finanszírozása

„A lehetséges finanszírozási konstrukciók és finanszírozási források megtalálása" c. részének kiegészítéseként felhívjuk a figyelmet a hazai és az uniós forrásból finanszírozott támogatások integrálásának fontosságára.

Érdemes lenne finanszírozási konstrukciót kidolgozni az EIB-vel (Európai Befektetési Bank), amely forint alapon, kereskedelmi banki folyósítással, hosszú távon, kedvező (hozzávetőleg 3%) THM mellett tenné elérhetővé a programba illeszthető lakáscélú kölcsönöket.

Fenti javaslatunk alapja az Európai Építőipari Stratégia, amely egyaránt szükséges célként határozza meg az az alacsony energiafelhasználású épületeket eredményező felújításokat és az alacsony energiafelhasználású épületek építését. Ezekhez forrásként megjelöli az Európai Beruházási Bank által rendelkezésre bocsátott, kedvező kamatozású kölcsönt. A Stratégia által megjelölt foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési célok összhangban vannak a magyar kormányzati célokkal.

(http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=6121&tpa=0&tk=&lang=hu)

 

1. cél: épületfelújítások

az alacsony energiafelhasználású épületeket eredményező felújítások

2. cél: épületépítések

az alacsony energiafelhasználású épületek építése

3. cél: ezekhez kedvezményes kölcsön biztosítása

az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank, EIB) által rendelkezésre bocsátott, kedvező kamatozású, összesen akár 120 milliárd eurót kitevő kölcsön felvételének ösztönzése.

4. cél: foglalkoztatási célok:

az EU-s munkavállalók több mint 10%-a az építőiparban dolgozik

5. cél: gazdaságfejlesztés

az építőipar az európai gazdaság számára igen lényeges ágazat, amely a GDP csaknem 10%-áért

6. cél: kkv szektor helyzetbe hozása

az építőipar az európai gazdaság számára igen lényeges ágazat, amely főként a mikro- és kisvállalkozásokban húszmillió munkahely megteremtéséért felelős.

Figyelembe venni javasolt további háttéranyagok:

1. sz.: EU-források bevonása az energiahatékony és fenntartható építés számára: építőipari élénkítés érdemi költségvetési források nélkül a 2014-2020 közötti ciklusban
/Szakmai szervezetek közös kezdeményezése/
http://www.lakasepitesert.hu/upload/EU_forrasok_energiahatekony_epites_2012_11_06.pdf

2. sz.: EURÓPÁNAK AKTÍV LAKÁSPOLITIKÁRA VAN SZÜKSÉGE!
(Társaság a Lakásépítésért Egyesület, 2012)
http://www.lakasepitesert.hu/upload/Europanak_aktiv_lakaspolitikara_van_szuksege_2012_10_18_TLE.pdf

3. sz.: Tények, adatok, javaslatok képekben
http://www.igylakunk.hu/galeria/tenyek-adatok

4. sz.: A hazai lakóházak képekben
http://www.igylakunk.hu/galeria/magyar-lakohazak-kepekben

5.sz.: Előadás a lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal kapcsolatban
http://www.lakasepitesert.hu/upload/Maraczi%20Zsolt_prezentacio_2014_09_25_BKIK.ppt

Megjelent: 3037 alkalommal Utoljára frissítve: 2014. október 15., szerda 11:27

Blog archivum