Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Van növekedési potenciál az építőiparban, de hosszú távú gondolkodás szükséges

2019.04.04. Írta:

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) tegnapi konferenciáján szó esett az építésgazdasági ágazatot érintő legfontosabb problémákról, megoldási javaslatokról, kormányzati stratégiáról és támogatásokról, valamit az építkezésekkel kapcsolatos várható árakról.

A kormánystratégia elkészült

Az ITM széleskörű szakmai egyeztetés után elkészítette az Építésgazdasági stratégiát, amely még áprilisban a kormány elé kerül – jelentette be György László, az Információs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

Az építőiparra 2018 és 2023 között mintegy 25 ezer milliárd forint beruházási igény vár. Egy felmérésből azt is lehet tudni, hogy a családok 35%-kal többet költenének lakásfelújításra, illetve 10%-kal többet energiahatékonysági korszerűsítésre 2019-ben, mint tavaly. Ahhoz, hogy az építésgazdaság ki tudja elégíteni ezeket a megrendeléseket, jelentős, legalább 53 százalékos teljesítménynövekedésre van szükség.

Lassan emelkedőben van ugyan az építőipari termelékenység, de még mindig nagyon alacsony és jelentősen elmarad az EU-s átlagtól, akárcsak a GDP-arányos termelési értékben. Ezért stratégiai jelentőségű feladat az építőiparban rejlő növekedési potenciál kiaknázása – mondta György László.

Erre középtávon is megvan a lehetőség, a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég számításai szerint átlagosan akár 48-60 százalékos termelékenységnövekedés is elérhető. Ehhez természetesen megfelelő válaszokat kell adni mind a vállalati, munkaerőpiaci, mind a technológiai kihívásokra.

Az egyik legjelentősebb – a konferencia során több ízben szóba került – kihívás a munkaerőhiány, illetve a szakképzetlen munkaerő problémája. Előbbi esetében felmerül a hatalmas volumenű (2018-2023 között 15 ezer milliárd forintnyi) állami megrendelésállomány elszívó hatása a piaci beruházások, például a lakásépítések elől. Ennek kezelését szolgálná az állami és önkormányzati beruházások időbeli ütemezése, a volumenbecslés és monitoring. Ide kapcsolódik a referencia értékadatbázis létrehozása német mintára.

A szakképzési rendszer átalakítása ugyancsak megkérdőjelezhetetlen. Ez magába foglalja a többi között a képzőhelyek korszerűsítését, a vállalati tudásanyag beépítését a tanagyagokba és a gyakorlati oktatásba, a szakoktatók továbbképzését és béremelését is. (A kormány a múlt héten fogadta el a szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiáját.)

A digitalizáció, a modern technikák széles körű elsajátítása nemcsak a szakképzésben és a felsőoktatásban fontos, hanem meg kell jelennie a felnőttképzésben, a vállalkozásokat érintő továbbképzésekben is. Ez elengedhetetlen a termelékenység növeléséhez szükséges technológiaváltáshoz, akárcsak például a beruházásmenedzsment modernizálásához. Ez utóbbihoz kapcsolódó képzésen való részvétel ezért is lesz kötelező a hatékonyságnövelési pályázatokban támogatott vállalkozások számára. Hiszen már ez az egy fejlesztés is akár 10 százalékos hatékonyságnövekedést eredményezhet.

A kormányzat egyébként 2019-2020-ban legalább 12 milliárd forintot szán költségvetési forrásból a kisvállalkozások hatékonyságnövelésének támogatására. Az első, 6 milliárd forintot kiosztó pályázat felhívása még 2019 áprilisában megjelenik – ismertette György László. Az ÉVOSZ szorgalmazza - mondta el később a szervezet elnöke -, hogy a kormány már idén nyissa meg a 2020-ra előirányzott 6 milliárd forintot is.

A pályázatok elbírálásánál fontos kikötés lesz egy bizonyos bérszínvonal biztosítása a vállalton belül. Ez rendkívül fontos a szakképzett dolgozók ágazaton belül tartása érdekében is. Az építőipari bruttó átlagbér legalább 10 százalékkal alacsonyabb az átlagnál.

A stratégia által javasolt intézkedések a fentieken kívül érintik az építészügyi szabályozásokat, a gazdaságfehérítést, a hazai innovatív alapanyaggyártók és az innovatív termékeket használó tervező és kivitelező vállalkozások támogatását, a kutatás-fejlesztés ösztönzését, valamint a a jogszabályok felülvizsgálatát tervezik a családok védelme érdekében, a felelősségi körök tisztázására.. 

Hosszú távú program kell – a lakásszektorban is

- Van elég munka az építőipar számára, és ez 2020-ban is kitart még – jelentette ki előadásában Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Nem dőlhet azonban senki hátra az ágazat szereplői közül, hiszen számos probléma mutatkozik, amelyeket sürgős beavatkozást igényelnek. Az ÉVOSZ az idén is összefoglalta ezeket a problémákat, és megoldási javaslatokat is tett.

Koji László felhívta a figyelmet az építőipar egyik legnagyobb problémájára, a megrendelések ciklikuságára. Úgy véli a kormánynak egyfajta keresetkiegyenlítő szerepet is fel kellene vállalnia, különösen annak a fényében, hogy Magyarországon különösen magas az állami beruházások aránya a megrendelésállományon belül.

Fontos, hogy közép- és hosszú távú programok szülessenek – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke.

A különböző problématerületek közül egy a lakásszektor kérdése. Magyarország az EU átlaghoz képest is nagyon alacsony a lakásépítések száma. Az elmúlt évtized elmaradt lakásépítéseit és lakásfelújításait a következő időszakban kell bepótolni, amihez további ösztönzők és támogatások szükségesek. Így például az ÉVOSZ által is régóta javasolt felújítási áfakedvezmény, vagy a panelfelújítási program megvalósítása. 

A jelenlegi lakásállomány ugyanis elavult, a 40 év alatti generáció nem érezheti jól magát ebben a közegben. A lakásvagyon romlása lakhatási krízist jelent ma már – mutatott rá Koji László.

Kiemelte az is, hogy felújítások hetven százalékánál nem kötnek írásbeli szerződést, így évente mintegy nyolcvanmilliárd forint forgalmi adó nem jelenik meg a költségvetésben.

Kitért a szakképzési rendszer átalakítására is, a többi között elmondta, hogy a mindössze 9000 építőipari szakmát tanuló diáknál sokkal többre nem számíthatunk a jövőben sem. A legfontosabb feladat most az, hogy ezek a tanulók kapjanak magas színvonalú képzést, racionálisan felépített rendszerben. Felesleges például 90 helyen 72 intézményben tanítani a szakmát, legyen inkább hét jól felszerelt, modern, kiváló oktatókkal és tanműhelyekkel ellátott regionális képzőközpont, ahová szívesen mennek a diákok, ahová a szülő szívesen küldik őket. Ezt segítenék még kollégiumi férőhelyekkel, utazási térítéssel és ösztöndíjrendszerrel.

Az ágazatban ugyan jelentősen megnőtt a munkavállalói létszám, az újak többségének „finoman fogalmazva korábban semmi köze nem volt az építőiparhoz”. Rendkívül megnövekedett a „be sem tanított” munkaerő aránya, ezért különösen nagy hangsúlyt kell helyezni a felnőttképzésre – mondta Koji László.  

A bevezető előadásokat panelbeszélgetés követte az építőiparban várható árakról, gazdasági folyamatokról. Az erről szóló tudósítást cikkünk holnapi folytatásában olvashatják.

Megjelent: 1632 alkalommal Utoljára frissítve: 2019. április 05., péntek 07:33

Blog archivum