tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

  • 14 márc. Tovább nőtt a lakásépítési kedv az év elején
    Továbbra is fokozott lakásépítési kedv jellemzi a piacot: idén januárban 7 százalékkal több lakás megépítésére adtak ki engedélyt, mint egy évvel korábban. 2017 januárjához képest…
  • 11 márc. Eddig csak rész-siker a csok
    A három év alatt megvalósult lakáspiaci tranzakciók értékének mindössze 3,5 százalékát tette ki a csok-támogatás - derül ki egy, a Magyar Nemzeti Bank honlapján megjelent…
  • 08 márc. A nők nagyobb szerepet vállalnak az ingatlannal kapcsolatos dötnésekben
    A háztartásokat érintő ingatlan- és pénzügyeket érintő döntésekből Magyarországon nagyobb részt vállalnak a nők, mint a férfiak, a munkahelyükön azonban mégis kevesebb jövedelemmel kell beérniük…
  • 04 márc. Már mindenki a fix lakáshitelt választja
    Az OTP Bank legfrissebb éves jelentése szerint a fix kamatozású lakáshitelek aránya a beérkező igénylések 96 százalékát tették ki tavaly.
  • 27 febr. Rengeteg építkezés kezdődött tavaly
    2018 rekord évet jelentett a hazai építőiparban, összességében több mint 2400 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés értéke – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.…
  • 07 febr. Rengeteg az új építőipari vállalkozás
    Egy év alatt több mint 5000 új cég alakult az építőiparban - írja az Opten közleménye. Leggyorsabban az egyéni vállalkozók száma nő.
  • 04 febr. GKI: tovább nőnek a lakásárak az idén
    Az ingatlanpiaci szereplők továbbra is optimisták, derűlátásuk a korábbihoz képest még tovább emelkedett a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, negyedévente publikált ingatlanpiaci felmérése szerint. A lakásárak…
  • 31 jan. Megállíthatatlan a lakások drágulása
    Az MNB 2018 harmadik negyedévére vonatkozó lakásárindexe szerint az árak éves növekedési üteme 20,8 százalékról 23,5 százalékra gyorsult a fővárosban, míg a vidéki városokban 17,3…
  • 23 jan. Nagyon kell a hitel a lakásvásárláshoz a nagyvárosokban
    A lakásárak minden településen jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban Magyarországon, és hitel felvétele nélkül kevés helyen boldogulnak az újépítésű lakást vásárlók. Sokkal többen is vannak,…
  • 18 jan. A hazai építőipar mutatja a legnagyobb növekedést Európában
    Tavaly novemberben az előző hónaphoz képest csökkent az építőipari termelés az euróövezetben, ugyanakkor az Európai Unióban, valamint ezen belül Magyarországon is emelkedett. 
  • 15 jan. A lakást vásárlók többsége befektető
    A lakást vásárlók több mint fele befektetési céllal vásárolt 2018 év végén a Duna House Barométere szerint. Erős évet zárt a lakáspiac mind az adásvételek…
  • 10 jan. Budapesti lakásárak: rekordnövekedés, de nem rekordmagasság
    A budapesti lakásárak növekedése nemzetközi összehasonlításban a harmadik leggyorsabb volt tavaly a harmadik negyedévben - derül ki a Knight Frank globális lakáspiaci indexéből.
  • 10 jan. Nem kérik az ügyfelek a kockázatos lakáshiteleket
    Nem csökken a hitelfelvételi kedv, egyre tavaly csaknem 800 milliérd foritnyi lakáskölcsönt vettek fel Magyarországon. Túlnyomó többségük már fix törlesztésű, a korábban felvettek több mint…
  • 08 jan. Ez várható a lakásbérleti piacon az idén
    Az előző években elindult építkezések jelentős része fejeződik be 2019-ben, így több mint 20 ezer új lakás átadása várható. Ez jelentős változásokat hozhat az bérleti…
  • 04 jan. Az ingázás nem leányálom, mégis sokan választják
    Sok budapestinek több idejébe kerül a városon belüli munkába járás, mint azoknak, akik két település között ingáznak minden nap - derült ki a Professsion.hu kutatásából.…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A magyarországi lakáshelyzet társadalmi hatásai igylakunk.hu

A magyarországi lakáshelyzet társadalmi hatásai

A Központi Statisztikai Hivatal közzétette “Miben élünk? A 2015. évi lakásfelmérés részletes eredményei” c. kiadványát, amely hat kutató elmezését tartalmazza a magyarországi lakáshelyzetről és annak társadalmi hatásairól a KSH 2015. évi részletes lakhatási adatfelvétele alapján.

Hegedüs József és Somogyi Eszter, a Városkutatás szakértőinek írása – A lakások megfizethetősége és a társadalmi egyenlőtlenségek – arra a hazai lakásszociológiai és lakáspolitikai elemzésekben is egyre nagyobb szerepet kapó kérdésre keresi a választ, hogy hogyan befolyásolják a lakhatás költségei az egyes társadalmi és jövedelmi csoportok megélhetését és lehetőségeit.

A megfizethetőséggel kapcsolatban a nemzetközi elemzések gyakran használják a lakásköltség/jövedelem hányados ökölszabályát: ha egy háztartás teljes bevételeinek egy meghatározott hányadosánál nagyobb összeget költ a lakhatására, akkor felmerül a lakásszegénység kockázata. Az elemzők a hányadost az egyéb feltételektől – az adott társadalomban jellemző jövedelem nagyságától vagy a más alapvető fogyasztási cikkek költségszintjétől – függően 20 és 40 százalék közt húzzák meg. Nyilvánvaló, hogy magasabb jövedelmi csoportok esetében a határértéket meghaladó lakáskiadás/jövedelem hányados sem feltétlenül okoz problémát a megélhetésben, ezért egyes megközelítések – pl. az ausztrál “stresszteszt” – a hányadost eleve csak az alacsony jövelműek körében vizsgálják.

A lakások megfizethetősége azonban rendkívül összetett kérdés, amely több tudományterületet is átfed. A jövedelmen és lakáskiadáson túl fontos ugyanis azt is vizsgálni, hogy egy háztartás milyen minőségű lakóhelyet képes fenntartani, az alacsony jövedelem melletti alacsony lakásköltség ugyanis könnyen jelezhet szubstandard lakás vagy a közművekhez való korlátozott hozzáférést. A társadalmi integráció szempontjából pedig lényeges kérdés, hogy a lakáskiadások után megmaradt jövedelem fedezi-e az adott család társadalmilag elfogadott életszínvonalát. A megfizethetőségi probléma társadalmi beágyazottságát elemezve a kutatók három megfizethetőség problématípust különböztetnek meg, amelyet lakás és a település jellege és a háztartás társadalmi-demográfiai jellemzői és státusza alapján is vizsgálnak.

Hegedüs és Somogyi írása mellett Horváth Áronés Sáp Zoltán, az ELTINGA kutatói elemzik a lakásfelújítások jellemzőit, a KSH szakértői, Székely Gáborné és Dóra Ilona pedig a gyermekes családok lakásviszonyait és a lakásvásárlás finanszírozását mutatják be.

A kiadvány a KSH honlapján keresztül érhető el. 

Forrás: Városkutatás Kft.

Utoljára frissítve: 2018. július 21., szombat 23:25

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.