tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Sokkal több energiahatékony lakóépület kellene

Minden épület egyedi, ezért nincsenek kőbe vésett megoldások az energetikai előírások teljesítésére. Helyette olyan készlettárat érdemes felsorakoztatni, mely az építész és gépész szakemberek kooperációján, együtt gondolkodásán keresztül vezet az optimális, energiahatékony épületekhez már a közeljövőben is – ez a Magyar Energiahatékonysági Intézet képzéssorozatának egyik konklúziója.

Fontos és igen időszerű témakört boncolgatott idén a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) országos, ötállomásos képzéssorozata. A rendezvény fókuszában azok a lépcsőzetesen változó épületenergetikai előírások és azok teljesíthetősége álltak, melyek 2020. december 31-től új épületek esetén a közel nulla energetikai szinttel zárulnak. A kiemelt cél pedig az volt, hogy a hazai építész és gépész szakemberek gyakorlati segítséget kapjanak a felkészülésben. A tapasztalat azt mutatta, hogy van még bizonytalanság az épületek tervezéséért és kivitelezéséért felelős szakemberek között az energetikai előírások változásának alkalmazásában. Nagy szükség van tehát az elméleti tudnivalók gyakorlatba helyezésére. Az épületenergetika nagy tudású szakértői segítettek az európai szabályozás hazai környezetbe való illesztésére, prezentáltak alternatívákat, legyen szó épületburkolati elemekről vagy a kiszolgáló gépészeti rendszerekről. A színes tematika egyben arra is biztosítékot jelentett, hogy pörgős, jól fókuszált, interaktív előadások sora hangzott el, konkrét műszaki számításokkal is megtűzdelve. Az épületenergetikai készlettár mellett még hasznos ismereteket kaptak a részvevők a lehetséges építésjogi és -etikai buktatókról és fogódzókról is.

Együttműködés: a minőségi, valós energiamegtakarítással járó beruházások egyik záloga

A képzéssorozat nagy előnye volt, hogy egy tartalmas nap keretében nagyon sok, egymásra épülő és összecsengő üzenetben lehetett a minőségi energetikai termékek és szolgáltatások jelentőségét nyomatékosítani. Az építész és gépész előadó kollégák együttgondolkodásán keresztül pedig a napjainkban ritkaság számba menő kooperáció tudott megvalósulni, mely példaértékkel bír a résztvevők számára is, hiszen a minőségi, valós energia-megtakarítással járó beruházások is az épülettervezők, kivitelezők és üzemeltetők együttműködése mentén tudnak megvalósulni. Az alapos tervezés és előkészítés nemcsak a kivitelezési költségeket tudja leszorítani, hanem az energetika szempontjából rendkívül fontos hosszú távú üzemeltetési költségek tekintetében is elengedhetetlen.

A felsorakoztatott épületenergetikai készlettár egyaránt mutatott megoldásokat az újépítésekkel és a meglévő épületek korszerűsítésével kapcsolatban. Konszenzus van abban, hogy idén az újépítések jelentették az energiahatékonysági piac motorját, amit az erre irányuló kedvező központi intézkedéseknek tulajdonítanak. A kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa kivezetése azonban feltehetően csökkenteni fogja a most tapasztalható intenzív lakásépítési hullámot, ami egyes prognózisok szerint a lakásfelújításoknak fog kedvezni[1].

Az újépítésekhez hasonlóan a felújítást ösztönző programok is szükségesek

A lakáskorszerűsítések fellendülése szükséges is lenne: Magyarország európai uniós energiahatékonysági kötelezettségeinek teljesítése csak ezzel együtt érhető el. Az újépítések piacán bár intenzív a növekedés, és az idei év első három negyedévben a tavalyihoz képest 28%-kal több, 10,218 új lakás épült[2], ez a szám azonban nem olyan léptékű, hogy jelentősen hozzá tudjon járulni az energiamegtakarítási célokhoz. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia a 2014-2020 közötti időszakra 700 ezer lakás komplex energetikai felújítását tűzte ki célul. A jelentős energiafelhasználó ágazatok közül a lakosság a legnagyobb, az ország energiafogyasztásának több mint egyharmadáért felel. A háztartások által felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne a lakóépületek komplex energetikai felújításával. A kitűzött cél ellenére Magyarország lassan halad előre energia-megtakarítási kötelezettsége teljesítése terén.

A fentiek tükrében szükséges és előremutató lépés lenne, ha a felújítási piac is az újépítésekhez hasonló ösztönzésben részesülne. Ehhez célszerű lenne, hogy a lakossági épületenergetikai korszerűsítésekre is rendelkezésre álljanak rendszeres, hosszú távú, kiszámítható, tervezhető állami ösztönző és támogatási programok.

Másfelől egy hosszú távú, kiszámítható támogatási rendszer jót tesz az építőiparnak is: stabilizál, területileg kiegyenlít, az építőipari KKV-k megrendelés-állományát támogatja. Míg az újépítések továbbra is rendkívül aránytalan területi eloszlást mutatnak a KSH adatai szerint[3], addig a MEHI korábbi kutatása alapján elmondható, hogy a felújítások ösztönzése képes országosan kiegyenlíteni az újépítések okozta területi aránytalanságokat. Bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk jelentős, hisz piaci tapasztalatok szerint kiegyensúlyozott piaci környezetben minden újépítésre 10 felújítás jut; ez különösen az építőipari KKV-k helyzetének kiegyensúlyozásában tudna komoly szerepet játszani.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet köszönetét fejezi ki azoknak a szakembereknek és vállalatoknak, akik tudásukkal, idejükkel, támogatásukkal hozzájárultak az energetikai szemléletformáló rendezvénysorozat létrejöttéhez, megvalósításához és szakmai színvonalához.

Külön köszönet az előadóknak: Dr. Zöld András professzor, Dr. Kerekes Attila, Severnyák Krisztina, Dr. Jámbor Attila, Bedekovits Csaba, Biró András, Dudásné Golán Andrea, Farkas Imre, Fingerhut Roland, Illés Nóra, Kiss Attila, Misinkó Sándor, Szatmári Zoltán, Szepesi Vince, Varga Tamás, Versits Tamás, Vidóczi Árpád;
és a vállalatoknak: Bachl Kft., Dörken Kft., HAJDU Hajdúsági Zrt., Kingspan Kft., Pipelife Hungária kft., Velux Magyarország Kft., Weishaupt Hőtechnikai Kft., Wienerberger Zrt.

________________________________________
[1] Építési Piaci Prognózis, 2018.

[2] KSH, 2018

[3]Elsősorban Budapestre, Győr-Moson-Sopron megyére, Pest megyére, illetve néhány további nagyobb településre koncentrálódott

Utoljára frissítve: 2018. december 10., hétfő 14:10

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.