tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

  • 16 ápr. A lakhatásra fordítanak a legtöbbet a középosztálybeli magyar családok
    A középosztály helyzete számos országban romlik, de legalábbis stagnál. Az OECD legutóbbi jelentéséből kiderül, hogy a lakhatás költségei ehhez nagymértékben járulnak hozzá, kiváltképpen hazánkban. A…
  • 16 ápr. A lakásépítések húzzák az építőipart az idén
    A januári kiugró lendület után februárban még erőteljesebben nőtt az építőipar teljesítménye, a termelés 20-30 százalékos növekedése valószínűsíthető az év egészében - kommentálták elemzők a…
  • 05 ápr. Az áremelkedés sem szab határt a lakásvásárlási kedvnek
    Komoly élénkülés látható a lakáspiacon: az első negyedévben országosan 58 százalékkal nőtt az egy eladó lakóingatlanra jutó érdeklődések száma – írja az ingatlan.com. Az előzetes…
  • 02 ápr. Lakásárak: mennyire szakadt szét az ország?
    Óriási eltérések vannak évek óta az országon belül mind a lakásárakban, mind a nettó fizetésekben, de a 2014-ben elindult lakásdrágulás és béremelkedés üteme nem ugyanolyan…
  • 01 ápr. A magyar lakásárak nem érték utol Ausztriát
    A magyar és az osztrák lakáspiac egyik legfőbb különbségét az árak adják. Hiába emelkedtek pár év alatt akár 100 százaléknál is többet egyes városok lakásárai…
  • 29 márc. Csaknem százezren igényeltek eddig csokot
    Négy évvel ezelőtti bevezetése óta több mint 97 ezren igényelték a csokot, vagyis a családi otthonteremtési kedvezményt – írja a Pénzügyminisztérium adatai alapján a 24.hu.…
  • 27 márc. Így nyomta felfelé a fővárosi lakbéreket az airbnb
    Továbbra is erős árfelhajtó hatást gyakorol a fővárosi lakásbérletpiacra a rövid távú lakáskiadás, annak ellenére, hogy jelentősen megnőtt a lakáshotelek kínálata - derül ki az…
  • 25 márc. A legboldogabb város a legdrágább?
    Logikusnak látszik a következtetés: azokon a településeken a legmagasabbak a lakásárak, ahol az emberek leginkább lakni szeretnének, ezek pedig a "legboldogabb" városok. Azonban nem mindig…
  • 22 márc. Nehezen jutnak első lakáshoz a fiatalok
    Az első lakáshoz jutás esélye fontos mutatója az aktuális lakáspolitikának. A dráguló lakások és albérletek miatt ma Magyarországon a legnehezebb helyzetben éppen az első lakásuk…
  • 20 márc. Ki építi fel a lakásokat a csokos családoknak?
    Pörög a lakáspiac, és a legújabb családtámogatási intézkedések következtében még többen tervezhetnek lakásvásárlást, -építést, lakásbővítést, esetleg felújítást, korszerűsítést. Ehhez nemcsak pénzügyi segítségre, hanem építőipari munkáskezekre…
  • 19 márc. A többgyermekeseknek áll a lakáspiac
    A gyermekvállalást tervező családok a feltételek teljesítése esetén akár több 10 millió forintos összeget fordíthatnak lakásvásárlásra a család- és lakástámogatási rendszer új megoldásainak köszönhetően. A telekpiacot…
  • 18 márc. Rengeteg lakás készülhet el idén, mégis egyre drágábbak
    Jelenleg mintegy 40 ezer lakás áll kivitelezés alatt, s ez a mennyiség körülbelül 2-2,5 év alatt készülhet el – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók…
  • 14 márc. Tovább nőtt a lakásépítési kedv az év elején
    Továbbra is fokozott lakásépítési kedv jellemzi a piacot: idén januárban 7 százalékkal több lakás megépítésére adtak ki engedélyt, mint egy évvel korábban. 2017 januárjához képest…
  • 11 márc. Eddig csak rész-siker a csok
    A három év alatt megvalósult lakáspiaci tranzakciók értékének mindössze 3,5 százalékát tette ki a csok-támogatás - derül ki egy, a Magyar Nemzeti Bank honlapján megjelent…
  • 08 márc. A nők nagyobb szerepet vállalnak az ingatlannal kapcsolatos dötnésekben
    A háztartásokat érintő ingatlan- és pénzügyeket érintő döntésekből Magyarországon nagyobb részt vállalnak a nők, mint a férfiak, a munkahelyükön azonban mégis kevesebb jövedelemmel kell beérniük…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A lakásvásárlók minőségi preferenciái A lakásvásárlók minőségi preferenciái Duna House Barométer / Igylakunk.hu

A lakást vásárlók többsége befektető

A lakást vásárlók több mint fele befektetési céllal vásárolt 2018 év végén a Duna House Barométere szerint. Erős évet zárt a lakáspiac mind az adásvételek számát, mind a lakásárak emelkedését tekintve.

A válság utáni visszarendeződés tovább folytatódott, a becsült tranzakciószámban nagyságrendileg az előző évi értékkel megegyező szintet ért el a piac: 2018-ban a Duna House becslése szerint 152 803 adásvétel történt Magyarországon.

A legtöbb új lakást a XIII. kerületben kínálják

Az értékesítés alatt álló projektek lakásainak jelentős hányada a XIII. kerületben található, számuk meghaladja a 7 ezer darabot. A VIII., IX. és a XI. kerületben található ezt követően a legtöbb új projekt, számuk 2000 és 6999 közé tehető. Legkevesebb új lakás a kelet- és a dél-pesti kerületekben épül, számuk 200 alatt maradt a legfrissebb adatok szerint.

A Budapesten kínált, negyedik negyedévben meghirdetett újépítésű lakások 63 százalékos értékesítettséggel állnak, míg 30 százalék még elérhető volt közülük az előző év végén. Emellett a lakások 4 százalékát foglalták már le érdeklődők, míg 2 százalék csupán terv jelenleg.

DHB 2018Q4 újépítésű

Az újépítésű lakások átlagos négyzetméterára erősen függ az adott projekt elhelyezkedésétől. Továbbra is a belső-pesti és budai kerületek kedveltek az érdeklődők körében, míg a déli és a keleti területeken a vásárlást tervezők kevesebb mint 10 százaléka nézelődik.

Budapesten az újépítésű ingatlanok átlagos négyzetméterára 728 ezer forint volt a negyedik negyedévben.

A legmagasabb négyzetméterár az V. kerületben figyelhető meg, ahol már 2 millió forinttal kell kalkulálni újépítés esetén. Ezt követi az I. és a XII. kerület, ahol 1-2 millió forint közötti összegért lehet újépítésű lakás négyzetméterét vásárolni. Az észak-budai, belvárosi, IX. és XI. kerületek 700 ezer és 1 millió forint közötti átlagos négyzetméteráron kínálnak új otthonokat. A következő a pesti oldalon egy észak-déli sáv, amely a IV., a XIII., XIV., X. és XX. kerületet foglalja magába 600-700 ezer forint közötti négyzetméterárakkal. Az ezen kívül eső területeken az újépítésű ingatlanok négyzetméterára még jellemzően 600 ezer forint alatt maradt.

2018 utolsó negyedévében a 40-60 négyzetméteres ingatlanok voltak a legkeresettebbek Budapesten. A négyzetméterár tekintetében kiemelkedő kategória Budán a 750 ezer forint feletti átlagérték, míg Pesten a 600 ezer forint feletti átlagos négyzetméterár, amelyek az ingatlanok 40-42 százalékát foglalják magukba. Ennek megfelelően az átlagos eladási ár is az egyre magasabb kategóriák felé tolódik el, Budán az ingatlanok több mint 40 százaléka 40 millió forint felett cserélt tulajdonost.

A vidéki településeken sokkal választékosabb képet mutatnak a vizsgált tranzakciós paraméterek. A Közép-Magyarországon kívüli területeken a 40-80 négyzetméter közötti ingatlanok a tranzakciók több mint felét tették ki, Pest megyében a 40-120 négyzetméter közötti otthonokat egyaránt keresték. A négyzetméterárak is vegyesen alakultak, azonban mindkét területről elmondható, hogy az alacsonyabb kategóriáktól a magasabbak felé folyamatos az eltolódás.

Budapesten vásároltak legnagyobb arányban nagyon jó állapotú használt ingatlant 2018 végén. A többség azonban országszerte a jó, de némi felújítási munkát igénylő otthonokat vásárolja.
A teljes felújítástól sokan tartanak, csupán 3-11 százalék között változik azon vásárlók aránya, akiknek belefér néhány hét, hónap a felújításra.

DHB 2018Q4 minőség

A vevők többsége befektető

Budapesten a vezető vásárlási ok a befektetési szándék volt, az esetek 53 százalékának hátterében ez állt. A befektetésként vásárolt ingatlant átlagosan 40,5 millió forintért vásárolták, és 64 négyzetméter volt az átlagos méret. A fő vásárlási ok vidéken is a befektetés volt, ám aránya sokkal kevésbé kiemelkedő, mint a fővárosban, és kevesebb mint 20 millió forintot költöttek az adott ingatlanra.
A második helyen a nagyobb lakásba költözés áll, ezt az első lakás vásárlása követi. Budapesten nőtt az első lakásukat vásárlók aránya, míg vidéken 20% alá csökkent.

DHB 2018Q4 okokBp

DHB 2018Q4 okokV

Megy a panel, megy a tégla

Az árak növekedése sem állt meg év végéhez közeledve, mostanra a Duna House minden lakásárindexe elérte reálértéken a 100 százalékpontot.

A fővárosi panelek négyzetmétere félmillió forint környékén mozog, míg a tégla lakások esetében az átlag már meghaladta az 500 ezres értéket, sőt Budán és a belvárosban már a 700 ezer forintot is.

Az Országos Panel Árindex értéke megduplázódott és nőtt az Országos Tégla Árindex értéke is.

Egyaránt nőttek a panel és a tégla ingatlanok árai a keleti és a nyugati országrészben, az egy évvel ezelőtti értékekhez képest. Az átlagos négyzetméterár a kelet-magyarországi panelek esetében már a 300 ezer forintot súrolja, Nyugat-Magyarországon pedig a 250 ezret. Ezekkel az értékekkel közel azonos a tégla ingatlanok átlagértéke, keleten 294-, nyugaton 276 ezer forint.

A fővárosban fél millió forint környékén mozog az átlagos négyzetméterár panel ingatlan esetében, a lokációtól függően. A tégla lakások négyzetméterára városszerte meghaladta az 500 ezer forintos átlagot, Budán és a belvárosban már a 700 ezer forintot is túllépte ez az átlag.

Egyre több a biztonságos hitel

Az év utolsó három hónapjában is a 20 éves időtávra felvett jelzáloghitelek voltak a legnépszerűbbek, amelyhez a hitelfelvevők nagy többsége hosszú, kiszámítható minimum 5 éves, de inkább 10 vagy végig fix kamatozású konstrukciót választ. Az utolsó negyedévben nőtt az átlagos hitelnagyság, a fővárosban jelenleg 15 millió, nyugaton 10,3 millió, míg keleten nem egészen 10 millió forint az átlag.

A nagyobb ügyletértékű hitelek továbbra is a fővárosban jelennek meg nagyobb arányban, ahol a 15 millió feletti összegek a teljes hiteligénylés 38 százalékát tették ki, 2018 utolsó
negyedévében. Vidéken az 1-10 millió forint közötti ügyletérték a tranzakciók több mint 60 százalékát adták.

Országszerte nőtt az átlagos hitelnagyság a korábbi negyedévekhez képest. Budapesten ennek mértéke elhanyagolható volt, jelenleg 15 millió forint az átlag. A nyugati országrészben ezzel szemben közel 10 százalékos volt a harmadik negyedévhez képest a növekedés, amelyet követően 10,3 millió forint az átlagos hitelnagyság. Keleten mérsékeltebb volt a növekedés (6,6%), az átlag így 2018 utolsó negyedévében is 10 millió forint alatt maradt.

Az év utolsó három hónapjában is a 20 éves időtávra felvett jelzáloghitelek voltak a legnépszerűbbek.
A 20 éves időtartam igénylése Budapesten 7 százalékponttal nőtt a harmadik negyedévhez képest, míg nyugaton 4 százalékpontos, keleten pedig 3 százalékpontos volt ez a növekedés, az ezt megelőző negyedévi adatokhoz képest.

DHB 2018Q4 hitelek

Az adósságfék szabályoknak köszönhetően nagymértékben nőtt az előző negyedévekhez képest azoknak az aránya, akik legalább 10 évre fix kamatozású jelzáloghitelt választanak. Az 5 évnél rövidebb kamatperiódust szinte senki nem választotta 2018 negyedik negyedévében, de megfeleződött a legalább 5 év, de kevesebb, mint 10 éves kamatperiódusú hitelek aránya is.

Kelet-Magyarországon igényeltek legtöbben hitelükhöz CSOK-ot, de a nyugati országrészben is magas volt az igénylők aránya Budapesthez és az országos átlaghoz viszonyítva. A fővárosban az előző negyedévhez képest 1,4 százalékponttal, Nyugat-Magyarországon pedig 4,7 ponttal csökkent a beadott CSOK igények aránya. Kelet-Magyarországon stagnált ez az arány a harmadik
negyedévhez képest.

Forrás és további adatok a Duna House Barométerben.

Utoljára frissítve: 2019. január 16., szerda 16:04

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.