tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Az építőanyagiparnak is nagy a felelőssége a fenntarthatóság terén

Az építőiparra hatalmas felelősség hárul a fenntarthatóság terén, amelynek két oka van: egyrészt jelenleg ez az egyik legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező iparág, másrészt az építőipari vállalatok felelőssége nem ér véget az építkezés befejeztével, hiszen a világ széndioxid-kibocsátásának 40 százalékáért a már meglévő épületek felelősek.

Az újHÁZ Centrum szakértői szerint bizakodásra ad okot, hogy az elmúlt években a gyártók a termékfejlesztésnél – az alkalmazott technológiától kezdve az elkészült végtermékig – kifejezetten odafigyelnek a fenntarthatóság kérdésére, és egyre több az ezt segítő folyamat, szabályozás is.

Egy „hagyományos” építkezés óriási megterhelés a környezetnek, hiszen az alapanyagok előállítása hatalmas energiát emészt fel, és még többet a szállításuk. Épp ezért az egyre nagyobb létjogosultságot szerző új, környezetbarát építőanyagoknak három elvárásnak kell megfelelniük. Fontos, hogy legyenek a felhasználási helyük közelében előállíthatók, gyártásuk során a lehető legalacsonyabb, optimális esetben nulla károsanyagot bocsássanak ki, és szempont még az újrahasznosíthatóság is.

UH Fentarthato Fejlodes ILLUSZTRACIOK 1

Szigorodó szabályozás a környezet védelme érdekében

A fenti okok miatt szinte évről évre szigorodnak a szabályozások az építőanyagokra és az épületekre vonatkozóan nemzetközileg és hazánkban egyaránt. Az egyik legjobb példa erre a szigetelés, ahol minden egyes jogszabályváltoztatás alkalmával hatékonyabb szigetelést követelnek meg az új építkezéseknél. A már meglévő épületek szigetelése nem mindig tűnik egyszerűnek, pedig az energiaveszteség nagy mértében csökkenthető akár már a padlásfödém kőzetgyapottal való leterítésével. Sajnos Magyarországon az épületek 80 százaléka nincs megfelelően szigetelve, és a helyzetet az sem könnyíti, hogy a szigetelőanyagok hiánycikknek számítanak, amelyekre több hónapos a várólista.

UH Fentarthato Fejlodes ILLUSZTRACIOK 2

Fontos az ápítási hulladék megfelelő gyűjtése

Magyarországon évente mintegy 100 millió tonna termelési hulladék keletkezik, amelynek közel 30 százalékát az építő- és az építőanyagipar adja. Épp ezért nem elhanyagolható kérdés az építkezés és a felújítás során képződő hulladék megfelelő gyűjtése, amelynek az előírások szerinti kezeléséért az építtető a felelős. Segítség, hogy számos cég biztosít ingyenes szolgáltatást a veszélyes hulladék elszállítására és feldolgozására.

UH Fentarthato Fejlodes ILLUSZTRACIOK 3

Használjunk több megújuló energiát

Nemcsak az építkezés/felújítás közben elengedhetetlen a „zöld gondolkodás”, hiszen az sem mindegy, hogy elkészült otthonunk a későbbiekben mennyire felel meg a fenntarthatóság elveinek. Több olyan megoldás létezik a geotermikus fűtéstől kezdve a szélkerekeken át a napkollektorokig és a napelemekig, amelyek alkalmazásával csökkenthető saját ökológiai lábnyomunk. Ne riasszon el bennünket, hogy ezek a technológiák elsőre költségesnek tűnnek, mert hosszú távon megtérül a befektetésünk, miközben környezetünket is megóvjuk.
A fenntarthatóság tehát az építőipar egyik kulcskérdése, amelynek elősegítésében a vállalatoknak és az építkező/felújítani vágyó magánszemélyeknek egyaránt nélkülözhetetlen szerepe van. Érdemes figyelemmel kísérni az új termékek, illetve technológiák megjelenését, és a munkálatok megkezdése előtt szakemberek véleményét kérni a rendelkezésre álló környezetbarát lehetőségekről.

UH Fentarthato Fejlodes ILLUSZTRACIOK 5

Új és megújuló építőanyagok

A préselt elemek elterjedése évről évre növekszik. Ez annak köszönhető, hogy préselni gyakorlatilag bármit lehet, miközben a rendelkezésre álló technológiák a legtöbb esetben a ragasztóanyagot sem igénylik. Ilyen újdonság például a nádból készült szigetelőtábla, amely egyike a legtermészetesebben előállítható szigetelésnek, másrészt elhasználódása után újrahasznosítható, például talajjavításra. A tábla szigetelési mutatói kiválóak, ezen kívül nem támadják meg a rágcsálók és a gombák sem. A termék nyomószilárdsága az Ytong-éval egyenlő, és az egész gyártási folyamat több üvegházhatású gázt nyel el, mint amennyit kibocsát, ráadásul ugyanolyan tartós anyag, mint a kőzetgyapot szigetelők. A préselt építőelemek közé tartozik az úgynevezett „Eco Brick” is, amely egy stabilizált földtégla nagyon jó szigetelési tulajdonságokkal és filléres előállítási költséggel, amely gyakorlatilag bárhol legyártható. Érdekessége, hogy a téglák lego-szerűen kapcsolódnak egymáshoz, ami tovább növeli a stabilitást.

Napjainkban – a tervezőasztalokon és az építkezéseken egyaránt – egyre inkább előtérbe kerülnek a feledésbe merült építési technológiák. A vályog például reneszánszát éli, nem is akármilyen formában, hanem „szupervályogként”, amely ötvözi a vályog kiváló szigetelési tulajdonságait a modern tervezéssel. A vályogot magas zsákokba töltik, egymás tetejére pakolják, majd zipzárként működő szögesdrótokkal stabilizálják, végül levakolják és lefestik. Ez a kivitelezési mód egyrészt hihetetlenül olcsó, másrészt pedig a vályog alapanyagai gyakorlatilag bárhol megtalálhatók, ezért szállítás és speciális gépek sem szükségesek. A vályog egyébként egy 100 százalékban természetes úton lebomló anyag. Hátránya, hogy nagy az élőmunka igénye, ezért elsősorban a kalákás építkezéshez ajánlott, hiszen az építési költségek között az egyik legjelentősebb tétel a munkások bére.

Forrás: újHÁZ Centrum

Utoljára frissítve: 2019. január 28., hétfő 14:28

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.