tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A megkétszerezett kapacitás sem biztos, hogy elég Párdi Zsófia / igylakunk.hu

A megkétszerezett kapacitás sem biztos, hogy elég

2,8 milliárd forintos beruházás keretében, robottechnológia bevezetésével tette hatékonyabbá gyártási folyamatait, valamint kétszeresére bővítette a raktárkapacitását a Mapei Kft. Ám lehet, hogy ez sem lesz elég az építőipar megnövekedett igényeinek kielégítésére.

A beruházás keretében kétszeresére, 15 ezer négyzetméterre bővítették a raktárkapacitást, valamint robotizálták a gyártási folyamat egyes részeit.

Gyárépület madártávlatból másolata

szalag átvágás

A logisztikai és csomagolási végfolyamatokat automatizáló robotot Sofiának nevezték el a vállalat munkatársai (igaz, mint megtudtuk, maguk között csak „robi”-nak hívják).

Sofia robotSofia, a rakodórobot

raktár

A gyártókapacitás egy új, gravitációs rendszerű, energiatakarékos gyártósorral 55 ezer tonnáról 110 ezer tonnára nőtt, valamint egy 800 tonnás, beton-adalékszer gyártást segítő speciális keverőgéppel bővült.
A 19 új munkahelyet teremtő beruházás keretében bővültek még az üzem szociális helyiségei: kialakítottak egy 40 személyes étkezőt, konditermet, öltözőket, kerékpár- és motorkerékpár-tárolót.

A sóskúti beruházás felavatása kapcsán tartott nemzetközi sajtótájékoztatón Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a vállalat 2018-ban az önmagában is jól teljesítő, 22,8%-ot növekedést produkáló építőipari ágazatot is felülmúló mértékben, több mint 30%-kal növelte forgalmát, amely meghaladta a 16,4 milliárd forintot.

„A vállalatcsoport bízik a magyar gazdaságban, bízik az építőipar tartós növekedésében. De nem csak bízunk a növekedésben, hanem szeretnénk tevékenyen hozzá is járulni. Beruházásunkkal, minden tudásunkkal, egészség és környezetbarát termékeinkkel szeretnénk segíteni az építőket és építtetőket a jövő épületeinek megalkotásában. Ezért támogatta a vállalatcsoport ezt a nagy volumenű magyarországi fejlesztést” – mondta a vállalatvezető.

Markovich Béla elmondta, hogy ha jelenlegi ütemben növekszik a kereslet az év végéig, nem lesz elég a beruházással kétszeresére nőtt gyártókapacitás sem. Bár a vállalat 16%-os növekedést tervezett idénre, az elmúlt hónapok növekedése ezt jóval meghaladta.

„Olaszok vagyunk Olaszországban, magyarok vagyunk Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy jobban meg tudjuk ismerni az országot, a helyi igényeket és kifejleszthetünk olyan termékeket, amelyek illeszkednek a piaci igényekhez. Ennek köszönhetjük piaci sikereinket.” – mondta Veronica Squinzi a Mapei csoport globális fejlesztési igazgatója.

Kiemelkedően fontosnak tartják a helyi piaci igényekhez és tapasztalatokhoz alkalmazkodó termékfejlesztést, amiben a magyarországi csapat kiemelkedő partner, az egyik leghatékonyabb ösztönző forrás, kiváló szakembergárdával.

Marco Squinzi, a nemzetközi cégcsoport kutatásért felelős igazgatója hangsúlyozta, hogy nem véletlenül növelték a kutatás-fejlesztésben dolgozók számát, és jelenleg már 31 kutatóközpontot működtetnek a termékfejlesztésekre. A vállalat számára kiemelkedően fontos a tartós és egyben környezettudatos termékek és megoldások keresése a fogyasztók számára.

Az olasz Mapei Csoport öt földrészen 81 gyárat működtet, és 87 leányvállalata van 56 országban. A Mapei Kft. az építőipari segédanyaggyártás,- és forgalmazás egyik legjelentősebb piaci szereplője Magyarországon. 1991. szeptember 1-jén jött létre az osztrák Mapei GmbH. alapításában, a Mapei S.p.A. leányvállalataként. A vállalat jelenleg 176 főt foglalkoztat, forgalma 2018-ban 16,44 milliárd forint volt. Évente több mint 65 000 tonna terméket állít elő, Sóskúton lévő 15 ezer négyzetméter területű gyárában.

A Mapei Kft. új raktára másolata

A vállalat tevékenyen részt vesz a szakemberhiány és a szakember utánpótlás problémájának megoldásába. 2018-ban 7.347 szakember számára biztosított szakmai és üzleti témájú képzéseket, 700 gyermek és fiatal számára tartott előadásokat az építőipari szakmákról. A vállalat által alapított Magyar Építőipari Szakember Közösség tagjainak száma jelenleg 1296 fő. A cég óvodákban mesekönyvekkel, iskolákban pedig előadások keretében igyekszik népszerűsíteni az építőipari szakmát.

A 2015-ben megalapította a Mesterek Mestere díjat. Az évente átadásra kerülő díj célja elismerni a kiemelkedő színvonalú munkát nyújtó építőipari szakemberek munkáját.

König Ferenc, Sóskút polgármestere köszöntőjében kiemelte: maga a Mapei olyan munkáltató, ahol szívesen dolgoznak, ahol ott maradnak a dolgozók. Tudják, hogy nem csak prosperáló ipari szereplő, hanem a munkavállalókat partnerként kezelő, a továbbképzésekről és a munkahelyi jóllétről is gondoskodó vállalat.

Utoljára frissítve: 2019. március 21., csütörtök 15:40

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.