tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Az építtetőknek és az építészeknek is hasznos lehet a mintaterv katalógus BME

Az építtetőknek és az építészeknek is hasznos lehet a mintaterv katalógus

A Kormány megbízta a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy ez év végéig hozza létre az elektronikusan elérhető Nemzeti mintaterv katalógust és tegyen javaslatot egy, a tájegységi építészetet támogató rendszer kialakítására.

Nemzeti mintaterv katalógus a magyar építészeti kultúrát közvetítő mintaterveket tartalmazza majd. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a mintaterv elkészítésének határideje 2020. január 1.

A katalógusba bekerülő terveket a Lechner Tudásközpont által nemrégiben kiírt pályázatra beérkezők közül választják majd ki. A pályázatban is megjelölt cél, hogy "a beérkező pályaművek közül a legnívósabb terveket kiválasztva, majd azokat műszakilag egységesen feldolgozva 2020-ra előálljon egy, a vidék építészeti hagyományait tiszteletben tartó, ugyanakkor friss kortárs építészeti megoldásokban gazdag, jó minőségű, gazdaságos családi otthonokat kínáló szemléletformáló kortárs, 150 darab tervet felsorakoztató családi ház mintaterv katalógus jöjjön létre".

Az építészeti ötletpályázat keretében 3 kategóriában várják a terveket:

1) kockaházak átalakítása,

2) kalákában megépíthető családi házak,

3) korszerű technológiával épülő családi házak – okos otthonok.

A katalógus a tervek szerint a jövő év elejétől hozzáférhető lesz, letölthető a Lechner honlapjáról.

Már korábban is szóba került egy mintaterv katalógus összeállítása. 2015 szeptemberében jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely kimondta, hogy „az épített környezet minőségének növelése érdekében” tájegységi karaktereket is hordozó nemzeti mintaterv-katalógust dolgoztatnak ki. Az építészeti tervekhez műszaki dokumentáció is tartozna, amely tartalmazza a tételes anyag- és munkaidő-ráfordítás kimutatását is. Akkor a Nemzeti Mintaterv-katalógusra 100 millió forintos keretet határoztak meg. A kormány célja a mintaterv-katalógussal elsősorban az építési engedélyezési eljárás gyorsítása, egyszerűbbé és olcsóbbá tétele.

Perényi Tamás (DLA, tanszékvezető egyetemi docens), a BME Lakóépülettervezési Tanszékének vezetője a mintaterv katalógussal kapcsolatban az Igylakunk-hu-nak elmondta, szerinte a katalógus mindenképpen hasznos lesz az építészek számára, mert olyan építészeti és műszaki, költségtervezési segítséget nyújt, amihez könnyen vissza lehet nyúlni. Ugyanígy az építtetők számára is, akik az általuk megbízott építész terveit össze tudják vetni ezekkel a javasolt mintatervekkel, és ha valahol – akár a tervrajzon, akár a költségszámításban stb. – eltérést tapasztal, rá tud kérdezni. „Én azt várom, hogy a tervek és megépült épületek minősége emelkedni fog” – mondja Perényi Tamás.

Mint mondja, a mintatervek nem lesznek arra alkalmasak, hogy egy az egyben feltöltsék az e-naplóba, tehát az egyedi elképzelések mellett még igazítani kell őket az adott telekhez, lejtéshez, tájoláshoz stb.. Így biztosan nem veszi el a katalógus az építészek munkáját, madar bőven kreatív építészeti munka.

Egy korábbi interjúnkban Perényi Tamás arról beszélt, hogy a mintatervek magyarországi megjelenésének több mint 100 éves története van; az egymást követő mintaterv-ciklusok megvalósult házai jelentős mértékben határozzák meg ma is a települések építészeti összképét. Összeállításában – a teljesség igénye nélkül – az 1900-as évek fordulója után készült mintaterveket (ill. azok jellemző elemeit) mutatta be: https://www.igylakunk.hu/blogok/item/1030-a-mintaterv-korszakok-hatasai-a-hazai-telepuleseken 

Ugyancsak a Miniszterelnökséget vezető minisztert kapta a feladatot, hogy a Modern Tlepülések fejlesztéséért felelős kormánybiztos és a pénzügyminiszter bevonásával tegyen javaslatot a Kormány számára a tájegységi építészet előmozdítása érdekében szükséges támogatási rendszer szabályozására.

Tavaly júniusban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy Kormányinfón - a falusi életforma népszerűsítése, illetve az akkor még csak tervezett falusi csok kapcsán - beszélt arról, hogy az épülő házaknál kedvezmény járna majd a tájegységbe illeszkedő építkezések után. 

Utoljára frissítve: 2019. máj. 22., szerda 08:57

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.