tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Ezért nem hozott minőségi megújulást a lakásboom Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Ezért nem hozott minőségi megújulást a lakásboom

TLE-interjú - A lakásépítések számának örvendetes emelkedése, úgy tűnik, nem hozta magával a minőségi építést. Mind a szakemberektől, mind a vásárlóktól rendre problémákról hallani. Szakértőket kérdeztünk, mire volna szükség ahhoz, hogy a lakásállomány minőségben meg tudjon újulni.

Hiányzik a szigetelés, lötyög a kilincs

A lakásépítési fellendülés - mint ahogy az ilyenkor lenni szokott - magával hozta rengeteg, sokszor a szakmához nem értő, a nyereséget a mindenáron kimaxoló beruházók tömeges megjelenését is. Ők aztán mindenféle minőséget építenek, és a vevők mindegyiket veszik, mint a cukrot. A felbukkanó kóklerek mellett azonban neves nagy beruházók háza tájáról is hallani rémtörténeteket, pl. hogy a társasház pincéjéből „kifelejtették” a vízszigetelést.

Ingatlanosok szerint nem feltétlenül éri meg új építésű lakást venni egy felújítotthoz képest, és sok vevő inkább választ felújított használt lakás egy új helyett, ami nyilván olcsóbb is. Ennek az is oka Balla Ákos szerint, hogy az új lakások nagy része nem túl jó minőségben épül, és nem nyújtanak magasabb szolgáltatást, mint egy jól felújított panellakás. így sokak számára a tömegkategóriában nem jelent előrelépést egy új építésű ingatlan. „Nagyon kevés új lakásra mondanám, hogy jobb körülményeket tud hozni – fejti ki Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos ügyvezetője: például gyakran azt látjuk, hogy a zajgátlásról nem nagyon gondoskodnak, hőtechnikailag sem beszélhetünk briliáns megoldásokról, tehát sok negatívum van a tömegtermékekben. A prémium termékek azok jó minőségűek, de azok prémium árban is vannak, amelyek a vevőkör nagyon kis százalékának szólnak.”

A kivitelezési problémákon - lötyög a konnektor, nem szigetel megfelelően az ablak, nem zárható rendesen az ajtó, a kézben marad a kilincs – túl, a tervezésekben is találni érdekességeket. Balla Ákos szerint nem a divathullám miatt épülnek ma tömegével amerikai konyhás, illetve nappali-konyha-étkezős lakások, hanem a négyzetméter-maximalizálás miatt. Hallottunk olyan sztorit is, amikor az építész úgy tervezett 20 négyzetméteres nappalit, hogy a nappali kötelező minimum 16 négyzetmétere mellett beletett még egy 3 négyzetméteres konyha, valamint egy étkező is. A szabálynak megfelelt, de vajon az életminőséget mennyire szolgálja ez a lakás?

A félszobák zsugorodása is – sok esetben éppen súrolják az OTÉK szerinti minimumot -, szintén abból a megfontolásból történik, hogy ha sikerül bepasszírozni két félszobát egy nagyobb helyett, máris magasabb szorzóval indul a lakásár. (Kerületek szoktak olyan szabályokat hozni, pl. Budapesten a VI. kerület, hogy a lakások átlag alapterülete nem lehet 55 négyzetméternél kisebb, hogy ne csak 1,5 szobás garzonok épüljenek.)

Vagyis a szabályozáson belül is van mozgástér, de vannak, akiknek még ez is kevés.

Új szabályok kellenek?

„A szabályokon (OTÉK) belüli trükközéseket a piacnak kell kiszűrnie” – válaszolja kérdésünkre Perényi Tamás építész DLA, a BME Lakóépülettervezési tanszékének vezetője. Ugyanakkor szerinte a beruházók azokkal a leendő lakókkal tolnak ki, akik megveszik a most már 1 millió forint/nm közelében járó ingatlanokat, és ezért kapnak egy olyan lakást, amivel rengeteg probléma van.

„Lehetne még hozni újabb szabályokat, rendeleteket – mondja -, de ha csak a mostaniakat betartanák, már nagyságrendekkel jobb lenne a helyzet.”

A gond az, hogy nem tartják, és gyakran nem tartatják be ezeket a szabályokat.

Perényi Tamás kivételként meséli azt a közelmúltbeli esetet, amikor a kormányhivatal alkalmazottja a helyszíni szemlén a műszaki átvételnél számon kérte a tervhez képes látott változtatásokat. A kivitelező úgy gondolta, nem gond, ha a teraszon öt oszlop helyett csak három van és a lefedése is más, mint a tervekben, illetve az építési naplóban. A műszaki ellenőr így írta alá az e-naplót. Ez aztán pillanatok alatt elterjedt a környéken a műszaki ellenőrök, a kivitelezők és a megbízók között.
Tehát, ha elterjed, hogy van normalitás - ami ugyanúgy elterjed, mint a rossz -, akkor annak lesz hatása. „Ez fontos a megbízóknak és nekünk, építészeknek is” – hangsúlyozza Perényi Tamás.

Ertsey Attila építész DLA szintén úgy gondolja, hogy van már elég szabály, sőt szerinte túl is van szabályozva a rendszer. „Egyre kevesebb a személyi felelősség, egyre több a jogszabály.”
Ő másban látja a minőségi, és általában a lakásépítés problémáit. „Ez összetettebb probléma, rendszerszintű. Az általános viszonyokkal függ össze, annak az eredménye, ebből a rendszerből ez jön ki, tehát ez paradigmaváltásra lenne szükség” – magyarázza.

Miért nem tartják be a szabályokat?

„A most elkészülő rossz minőségű lakások építése több évvel ezelőtt kezdődött, amikor még senki nem látta előre azt a mostani helyzetet, hogy ekkora változás lesz az építőanyag- és munkaerőárakban, másrészt a munka minőségében. A beruházók sokszor olyan embereket vesznek fel alkalmi munkára, akik nem szakemberek, sőt még betanítva sincsenek - velük nehéz minőséget építeni” – mondja Perényi Tamás.

„A vevők arra nagyon érzékenyek, amit látnak - a szoba nagysága, a konyhapult hossza, az elrendezés stb. -, de a kivitelezési eltérések olyan minőségi kérdések, amelyekre a minőségi ellenőrnek kellene odafigyelnie. A kivitelezőknek persze nagyon nehéz a mai viszonyok között a minőséget megoldani, amikor a szakmunkások számában irgalmatlan csökkenés van.”

„Tanítani kell a vevőket is, mert tájékozatlanok, könnyű őket megvezetni” – mutat rá Ertsey Attila. „A lakások marketingjében nem műszaki tartalmat adnak el, hanem életérzést. Sokan nem tudják például, mi a nulla energiájú ház, és csak azt látják, hogy olcsó. Megtörtént, hogy egy ilyen albérletet nem vették ki, mert biztos nem olyan jó minőségű, holott csak nincs rezsi. Amint normál lakásként, dupla áron hirdették, sikerült kiadni.”

„Azt a klasszikus felállást kellene erősíteni, amikor a tervező az építtető bizalmi embere volt, ellenőrizte a kivitelezői számlákat is, a kivitelezőnek alapvető érdeke, hogy pénzt spóroljon, de azt szerződések rögzítik, mennyi mozgástere van. Ez most elcsúszik, mert sajnos nincs szakmai kontrollja a minőségnek. A befektetők a szuper luxus kivételével nem érdekeltek a minőségben, ha kivette a profitját, nem érdekli tovább” – teszi hozzá.

Milyen feltételei lennének még a minőségi építésnek?

„A rendszer úgy épül fel, hogy nem a szükségletek mozgatják, hanem a profitmaximalizálás” – véli Ertsey Attila. „Meg kellene állítani az ingatlanspekulációt (újonnan elkészült lakások várják üresen, hogy drágábban adják majd el őket), ami rengeteg problémát jelent” - mondja

„A fiataloknak egyre kevesebb esélyük van lakáshoz jutni, ezért elmennek. Az, hogy élénkül a lakáspiac és drágulnak a lakások, nem mindenkinek jó, sokaknak az lenne a jó, ha lefelé mennének, a minőség meg felfelé. De ezek nem így haladnak, mert a cél a profitmaximalizálás. A beruházók gyakran rossz minőséget építenek, aztán felszámolják a projektcéget, a lakó pedig mehet utána, hogy kivel javíttassa ki - és a jogszabályok ezt lehetővé teszik – aranybánya. Ez nem a lakhatást szolgálja” – mondja Ertsey Attila

Úgy gondolja, az egyik alap probléma, hogy a lakásszövetkezeti rendszer nem megfelelő. Mint mondja, olyanokra volna szükség, amelyek olcsó lakhatást tudnának nyújtani, például egy dán mintára megvalósított lakásszövetkezeti rendszer. „Ennek a megvalósításához is kellene egy bizonyos árszint, de legalább kivenne egy részt a lakáspiacból, amit a spekuláció nem tud elérni „- teszi hozzá a szakértő.

Másik probléma szerinte, hogy egy beruházást csak ingatlanbefektető közreműködésével lehet ma megvalósítani, bankhitelből nem, mert a bank alsó hangon kétszeres, de inkább háromszoros reálfedezetet kér, mint amekkora hitelt felvenne az építtető, vagyis csak az tud nekikezdeni, akinek sok pénze van. Saját példát hoz, amikor egy 30 lakásos öko-lakópark építése azért csúszik, mert a befektető kevésnek tartja a 300-350 milliós nettó profitot. „Vagyis rá vagyunk kényszerülve, hogy felnyomjuk úgy az árat, hogy neki meglegyen, amit ki akar szedni belőle, és akkor lesz egy olyan lakásár, ami az építési költség háromszorosa, vagy elveszünk a minőségből” – világítja meg a minőségi problémák hátterét egy másik szemszögből Ertsey Attila.
„Ez a bankok monopolhelyzetével függ össze. Ha lenne olcsó hitel, akkor szaporodnának azok a vállalkozások, amelyek tisztességes áron építenének tisztességes minőséget.”

Utoljára frissítve: 2019. máj. 22., szerda 08:58

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.