tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A Te gyereked hol fog lakni? - európai felhívás a lakhatásért Párdi Zsófia / Igylakunk.hu

A Te gyereked hol fog lakni? - európai felhívás a lakhatásért

Az EU változtasson azokon a szabályozásokon, amelyek ma hátráltatják a lakhatási válság megoldását az európai országokban! - a radikális változást sürgető Európai Polgári kezdeményezéshez a mai nappal négy magyar civil szervezet, a A Város Mindenkié csoport, az Utcáról Lakásba Egyesület, a Habitat for Humanity Magyarország és az Amnesty International Magyarország is csatlakozott.

A 17 európai ország csatlakozói felszólítják az Európai Uniót, hogy biztosítsa a szociális és megfizethető lakhatáshoz való könnyebb hozzáférést azzal, hogy:

- eltekint a maastrichti kritériumok alkalmazásától a szociális és megfizethető lakásokat érintő állami beruházások esetén;
- gondoskodik arról, hogy a szociális és fenntartható lakásépítéssel foglalkozó ingatlanfejlesztők könnyebben jussanak EU-finanszírozáshoz;
- biztosítja a rövidtávú lakáskiadások szociális, pályázatalapú szabályozását és
- az európai lakhatási igényekre vonatkozó statisztikák összeállítását.

Európában és Magyarországon is lakhatási válság van, a lakásköltségek megfizethetetlenné váltak, egyre több ember kerül nehéz helyzetbe a lakásköltségei miatt. 82 millióan a jövedelmük több mint 40 százalékát fordítják a lakhatásukra, egyre hosszabbak a várólisták a támogatott, szociális és megfizethető bérlakásokért és szinte az összes uniós tagállamban nő a hajléktalanság.

Négy magyar civil szervezet – A Város Mindenkié csoport, az Utcáról Lakásba! Egyesület, a Habitat for Humanity Magyarország és az Amnesty International Magyarország - csatlakozott a Housing for All (Lakhatást mindenkinek) Európai Polgári Kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy javítsa a jogi és pénzügyi keretfeltételeket ahhoz, hogy az európai polgárok gondoskodni tudjanak a megfelelő lakhatásukról.

"A lakhatás biztosítása tagállami feladat és hatáskör, de az Európai Unió tud változtatni azokon a kereteken, amelyek befolyásolják például a szociális beruházások megvalósulását" - mondta el Karin Zauner-Lohmeyer, a Housing for All képviselője azon a sajtótájékoztatón, amelyet a magyar szervezetek csatlakozásának apropóján szerveztek Budapesten.

"Fontos - mondta Szegfalvy Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezetője -, hogy nem csak a hagyományos értelemben vett szociális lakhatásról van szó, hanem, arról is, hogy a középosztály a lakhatási válság által fenyegetett tagjai számára biztosíthassunk támogatott bérlakásokat."

"Sokaknak, és nem csak a legszegényebbeknek, van szükségük bizonyos élethelyzetekben - akár átmenetileg - olyan lakásbérlési lehetőségre, amely megfizethető, méltó lakhatást biztosít. Diákoknak, családalapításra készülő fiatal pároknak és sok más változó élethelyzetű családnak jelentene ez megoldást, hogy aztán tovább tudjanak lépni" - fejtette ki Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület képviselője.

IMG 20190530 102051

Remélhetőleg minél többen támogatják majd aláírásukkal a petíciót, és a sikeres akció után az EU érdemi lépéseket tesz a lakhatási válság megoldására. A kezdeményezéshez európai uniós szinten 1 millió aláírásra van szükség, amit jövő év márciusáig gyűjtenek egész európában a csatlakozó szervezetek.

A kezdeményezés ezen a linken érhető el.

A csatlakozó szervezetek és állásfoglalásuk a témában:

A Város Mindenkié (AVM) olyan hajléktalan emberek és szövetségeseik csoportja, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért. A csoport tagjai hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt és lakásszegénységben élő emberek és biztos lakhatással rendelkező szövetségeseik. Tíz éve küzdünk a kikényszeríthető lakhatáshoz való jog törvénybe foglalásáért és érvényesítéséért. Azért csatlakoztunk ehhez a kampányhoz, mert szeretnénk elérni, hogy a megfizethető lakhatás kérdése egy kiemelt téma legyen az Európai Unión belül, amit pénzben és szabályozásokkal is jobban támogatnak az EU döntéshozó szervei.

Az Utcáról Lakásba! Egyesület elsőként kezdett bele hét évvel ezelőtt abba, hogy az Elsőként Lakhatást szemlélet jegyében üresen álló önkormányzati lakásokat hasznosítson. Magyarországon ma a piacon vásárolt vagy bérelt lakáson kívül szinte lehetetlen otthonhoz jutnia bárkinek: az önkormányzati lakások aránya alig 2%, más támogatott lakhatási lehetőség sincsen a rászorulóknak. Az Utcáról Lakásba! Egyesület több, mint ötven bérlőjének példája mutatja, hogy szükség van a szociális bérlakásokra az egyre többeket érintő lakhatási válságból kivezető úton. Mi azért csatlakoztunk a Housing For All kezdeményezéshez, hogy legyen esély itthon is a lakhatási lehetőségek bővítésére, akár lakásépítéssel is.

A Habitat for Humanity a világ 70 országában már több mint negyven éve épít otthonokat lakhatási szegénységben élőknek. A szervezet hazánkban 1996 óta segít a lakhatási nehézségekkel küzdőknek megoldást találni, otthonhoz jutni. Terepi programjainkkal közvetlen segítséget nyújtunk nehéz szociális helyzetben lévőknek, átmeneti otthonban élő családoknak és hajléktalan embereknek újítunk fel szociális bérlakásokat. Azért csatlakoztunk ehhez a kezdeményezéshez, mert azt gondoljuk, hogy egy egységes szempontok alapján működő, forrásokat biztosító, a közösségi otthonteremtést megkönnyítő európai keretrendszer, valamint a más országok jó gyakorlatainak magyarországi alkalmazása nagyban segítheti a jelenleg kritikus helyzetben élők lakhatáshoz jutását.

Az Amnesty International Magyarország egy magyar jogvédő civil szervezet és a nemzetközi mozgalom magyarországi szekciója, amely azért dolgozik, hogy az emberi jogok mindenkit megillessenek. Azért csatlakoztunk a kezdeményezéshez, mert a lakhatási szegénység, és elsősorban a hajléktalanság már önmagában is egy sor emberi jog, például az élethez, egészséghez vagy a megfelelő lakhatáshoz való jog sérelmét jelenti, ez a kezdeményezés pedig egy jó lépés egy közös, az emberi jogok érvényesülését biztosító megoldás irányába.

Háttér
Az európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi az EU polgárainak, hogy konkrét jogi intézkedéseket kezdeményezzenek azokon a területeken, amelyeken az Európai Bizottság jogszabályjavaslat előterjesztésére jogosult.

Polgári kezdeményezést hét olyan uniós polgár indíthat, akik állandó lakóhelyük szerint legalább hét különböző tagállamot képviselnek, és elérték a választójogi korhatárt. Ha egy polgári kezdeményezés szervezőinek sikerült összegyűjteniük legalább egymillió aláírást úgy, hogy a támogató nyilatkozatok száma legalább hét országban elérte az adott országra vonatkozóan előírt küszöbértéket, a Bizottságnak döntést kell hoznia arról, hogy eljár-e az ügyben vagy sem.

A kezdeményezés ezen a linken érhető el.

További cikkeink a témában: 

Több ezer bérlakás segítene a családoknak a kialakuló lakhatási válságban

Új lakástámogatási kedvezményeket sürget az ÉVOSZ

 

Utoljára frissítve: 2019. máj. 30., csütörtök 13:15

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.