tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

  • 07 nov. Nőtt a kereslet az új lakások iránt
    Az ingatlan.com adatai szerint az év első tíz hónapjában 30 százalékkal emelkedett az új lakások iránti kereslet tavalyhoz képest. Budapesten és a községekben az építési…
  • 07 nov. Egyre kevesebb az új beruházás a lakáspiacon
    A lakáspiacon, úgy tűnik, egyre jobban érezteti hatását a hamarosan megemelkedő áfakulcs. Ez látszik a legfrissebb EBI Építésaktivitási jelentés a társasházi lakásépítéseket jellemző Aktivitás-Kezdés számaiból…
  • 30 okt. Lassuló növekedésre számítanak az építési vállalkozók
    A lakásépítő cégeknél a megrendelés tekintetében elbizonytalanodás tapasztalható. A közvetlen piaci értékesítésre készülő lakásoknál kivárnak a cégek az újabb projektek indításával – derül ki többek…
  • 21 okt. Mozgásban a népesség - és a lakáspiac
    Érdekesen alakultak az országon belül a költözések tavaly, Pest megye gyarapszik, Budapest lakossága fogy - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a hivatalos demográfiai…
  • 17 okt. Alig enyhül a megyék közötti egyenlőtlenség a lakásépítéseknél
    A megyei jogú városokban és a községekben bekövetkezett 10, illetve 4,3%-os növekedéssel szemben a fővárosban 8,6, a többi városban 7,8%-kal csökkent a használatbavételek száma 2019…
  • 14 okt. Új szakmák is várják jövőre a diákokat
    Nagyon kevesen tanulnak a szakképzésben Magyarországon, ezért is döntött a kormány a rendszer átalakítása mellett. Az Eurostat adataiból látható, hogy európai, sőt régiós összehasonlításban is…
  • 07 okt. Magyarország az élen a lakásdrágulásban az EU-ban
    Jelentősen drágultak a lakóingatlanok az euróövezetben és az Európai Unió egészében is 2019 második negyedévében - a legnagyobb mértékben Magyarországon.
  • 02 okt. Óriási különbségek az európai lakásépítési piacon
    Az előző évhez képest hazánkban 3,4%-kal több építési engedélyt adtak ki 2019. II. negyedévében. Az Eurostat legfrissebb statisztikái szerint ezzel az eredménnyel Magyarország jelenleg a…
  • 26 szept. Ez történik most a budapesti ingatlanpiacon
    A budapesti használt lakások piacán a nyár eleje óta visszaesett a kereslet, a befektetési célú vásárlók aktivitása a szuperállampapír bevezetése miatt is csökkent - véli…
  • 06 szept. Jelentős visszaesés az új lakásépíési projektek számában
    Ez év második negyedévében kevesebb új lakásépítési projekt indult, ám magasabb értékben mint a tavalyi év hasonló időszakában - derült ki a legrissebb EBI Építésaktivitási jelentésből.
  • 22 aug. Folyamatosan drágulnak az építési telkek a nagyvárosokban
    Jelentősen drágulnak a családi házas építkezésre alkalmas telkek Budapesten és a legtöbb megyei jogú városban. Ráadásul a beépítetlen helyek száma szűkül, és az elérhető telkek…
  • 22 aug. Újra egyre több huszonéves marad mamahotelben
    Több mint 800 ezer magyar huszonéves lakik a szüleivel az Eurostat 2018-as adatai alapján. Arányuk egyre nő, ami minden bizonnyal jórészt az egekbe szökő lakásárakkal,…
  • 02 aug. MNB: ismét dinamikus áremelkedés a lakáspiacon
    Az MNB 2019 első negyedévére vonatkozó lakásárindexe szerint Budapesten és a vidéki városokban az előző időszaki lassulást követően kissé gyorsult a hazai lakásárak negyedéves növekedési…
  • 31 júl. Meglódult a családi házak piaca
    Az ingatlan.com adatai szerint az eladásra épített családi házak kínálata jelentősen, 63 százalékkal nőtt az idén. Budapesten az új építésű családi házak átlagos négyzetméterára 681 ezer…
  • 31 júl. Bérlakásépítés segíthetné a hazai lakásépítéseket
    Régiós összehasonlításban még mindig alacsonyak a hazai lakásépítési számok. A 2019. I. féléves KSH számok az építések lassulását mutatják: 6.472 db lakás épült Magyarországon, 0,7…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Ennyit és ezért emelkednek tovább az építőanyagárak

 Az építőanyagárak biztosan tovább emelkednek 2019-ben is. Ezt azonban nem fogják tudni kompenzálni a támogatások, de vannak eszközök, amelyekkel lehetne mérsékelni az emelkedést - mondta dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum az építőanyag-kereskedelmi hálózat cégvezetője legfrissebb Trendriport című tanulmányuk bemutatása alkalmából tartott sajtóbeszélgetésen.

Több, eltérő forrásból származó statisztikai adat is alátámasztja, hogy az elmúlt években jelentősen növekedtek az építkezési költségek. A legnagyobb mértékben a beton, a vízszigetelés, a purhabok és szilikonok, valamint a térkövek ára emelkedett, a tendencia pedig a következő években is folytatódni látszik - derül ki az újHÁZ Centrum, Magyarország meghatározó építőanyag-kereskedelmi hálózatának tavaszi Trendriportjából, amely elsősorban az építőanyagok áremelkedését és a mögötte húzódó okrendszert vizsgálta.

Elszállóban az építőanyagárak

- A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 és 2017 között átlagosan 27,5 százalékkal emelkedtek az építőanyagárak, melyeket az újHÁZ Centrum saját kutatási eredményei is igazoltak – mutatott rá dr. Rázsóné Szórády Csilla, az építőanyag-kereskedelmi hálózat cégvezetője. A vállalat Trendriport című tanulmányából az is kiderül, hogy a tavalyi évben legnagyobb mértékben a beton, a vízszigetelés, a purhabok és szilikonok, valamint a térkövek ára emelkedett, de akár tíz százalékkal is drágulhattak az OSB-k és a vakolástechnikai elemek. Szintén jelentős mértékben, öt százalékkal növekedett a kéményrendszerek kereskedelmi árai, az energiahatékony megoldások azonban még nagyobb mértékben drágultak.

UH19 Trendriport 20190604 árak2018

- Összeségében elmondható, hogy egy nagy volumenű építési vagy felújítási munka esetében átlagosan 10,5 százalék körüli árnövekedésre kell számítani az előző év áraihoz képest – hangsúlyozta a cégvezető. A vállalat prognózisa szerint az építőanyagok árnövekedése azonban itt nem fog megállni, várhatóan 2019-ben akár további 5-10 százalékos emelkedés is bekövetkezhet az egyes termékcsoportokban.

A szakértők szerint az idei évben az áremelkedés minden termékkört érint majd, igaz, eltérő mértékben. 

Átlagosan öt százalékkal nőnek majd a kémények, a festékek, az OSB-lapok, a tetőtéri ablakok, a szaniterek és a laminált padlóburkolók árai, a vízszigetelő-anyagok, purhabok és szilikonok esetében azonban az áremelkedés a 10 százalékot is elérheti majd. Közepes mértékben, várhatóan 7,5 százalék körül nőnek majd a falazóelemek, tetőkiegészítők, XPS-ek, ragasztástechnikai anyagok, az üveggyapot, a vakolástechnikai eszközök, a cement, a gipszkarton és a hidegburkolati elemek árai, miközben a cserepek árát tekintve már 12,5 százalékos növekedéssel is számolhatunk. Csökkenő ütemben emelkednek majd a vízszigeteléshez kapcsolódó építőanyagok árai, de a szálas hőszigetelő anyagok is 2,5 százalékkal lassabban emelkednek majd, mint a tavalyi évben. Hasonlóképpen igaz ez a falazóelemekre is, amelyek árai 2018-ban átlagosan 20 százalékkal nőttek, idén ez várhatóan további 17,5 százalékos emelkedést jelent majd.

UH19 Trendriport 20190604 árak

Munkaerőhiány megállítása bérfelzárkóztatással

Az újHÁZ Centrum Trendriportjából kiderül, hogy az okok sokrétűek: a munkaerőhiány, a növekvő munkabérek, az egyre dráguló fuvarozási költségek és a szintén jelentős mértékben emelkedő energia- és alapanyagárak egyaránt befolyásolják az építőanyagok kereskedelmi árait, de a drágulást kiválthatja az okoseszközök iránti folyamatosan növekvő kereslet is. Ki kell emelni az Európai Uniós irányelvekhez illeszkedő energetikai korszerűsítési és kivitelezési munkálatokat, amelyek eredményeként a hőszigetelő anyagok termékköre esetében további áremelkedés várható. Az áremelkedésben ugyanis közrejátszik az is, hogy a vásárlók tudatosan keresik a legjobb ár-érték arányú megoldásokat, a környezetbarát, fenntartható termékeket, amelyek segítségével az olyan hosszú távú célok is megvalósíthatók, mint a szinte nulla energiaigényű okosotthonok alapjainak letétele. Ezek, valamint a minél kisebb munkaerő-igényű termékek iránti kereslet indukálják a rendkívül nagy kutatás-fejlesztő tevékenységet megkövetelő innovatív megoldások keresését gyártói oldalon, amely megint csak beépül az építőanyagárakba (igaz, hozzájárulhat a kivitelezői költésgek csökkentését).

Minden kétséget kizáróan azonban az ágazat Achillese a munkaerőhiány, melyet a Magyar Nemzeti Bank jelentései is igazolnak. Az MNB megállapítása szerint ugyanis nagyságrendileg 35-40 ezer szakmunkás hiányzik az ágazatból, ám a probléma akkor sem oldódna meg, ha a jelenleg külföldön dolgozó építőipari munkavállalók hazajönnének. Számításaik szerint az ágazat munkaerőállománya ebben az esetben sem haladná meg a 2008-as válság előtti szintet.

- A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a tavalyi évben már megkezdődött az építőiparban dolgozó szakemberek bérfelzárkóztatása. A számítások szerint ugyanis 2018-ban 11 százalékkal nőttek az átlagbérek a nemzetgazdaságban, miközben az építkezések munkaerőkiadása hasonló mértékben emelkedett - magyarázza dr. Rázsóné Szórády Csilla. A reálbérek és az építőanyagárak emelkedésének összehasonlítását követően a Trendriportból az is kiderül, hogy a lakossági szegmens számára jelentős segítséget jelent az, ha a beruházásaik finanszírozásakor továbbra is számíthatnak az állami ösztönzőkre, így a CSOK-ra, az alapkamat-csökkentésre vagy éppen a kedvezményes, illetve a visszaigényelhető áfára.

Jól működő állami ösztönzők adaptálása

Az adatokból, prognózisokból ugyanakkor egyértelmű, hogy a jelenlegi állami támogatások nem tudják kompenzálni az építési költségek emelkedését, azonban kérdls, hogy a lakásvásárlók és magánépítkezők kereslete meddig tart ki a növekvő lakásárak mellett. Az újHÁZ szakértői ezért olyan megoldásokat, illetve példákat kerestek, amelyekkel mérsékelhető az árnövekedés.

- Úgy véljük, hogy a már meglévő állami ösztönzők köre a Visegrádi Négyek jól működő programjaival is kiegészíthető, hiszen a célok közösek: az épületek megújulásának volumenének növelése mellett az otthonok energiahatékonyságának fokozására törekednek – mutatott rá az újHÁZ Centrum cégvezetője. Szerinte, mivel Magyarország is hasonló kihívásokkal kell, hogy szembenézzen, érdemes adaptálni a V4-eknél bevált támogatási rendszereket, mint például a lengyelországi fűtésrendszerek korszerűsítésére irányuló programokat.

Kiemelte, Csehországban az állami támogatások nagyságát az egyes ingatlanok felújításának mértékéhez igazítják (ahogy korábban nálunk is, a szocpol idején), így minél átfogóbb felújítást terveznek a lakástulajdonosok, annál nagyobb támogatásra számíthatnak. Szintén megfontolandónak nevezte azt is, hogy a szlovák kormány figyelme középpontjába a bérlakásépítési programokat helyezte, melynek keretében évente 1500 állami támogatásból felépülő bérlakás megvalósítását tűzték ki célul. Úgy gondolja, ez utóbbi különösen nagy segítséget jelenthet a fiatalok számára, akik jelenleg nem tudnak kiszakadni a családi fészekből korlátozott anyagi lehetőségeik és a kiemelkedően magas lakásbérleti díjak miatt.

- Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az ágazat motorjának számító ipari beruházásokat sem, melyek esetében az energiafejlesztéseken túl a kapacitásbővítés és az ipari ingatlanok rendelkezésre állásának fokozása is kulcsfontosságú feladattá válhat – mondta az újHÁZ Centrum cégvezetője, akinek meggyőződése, hogy az elszálló építőanyagárak mérséklésében a gyártóknak is szerepük lehet. Úgy fogalmazott: a gyártóknak is megfelelően kell reagálniuk a piaci változásokra, jó megoldásnak tűnhet az innovatív megoldások adaptálásával történő automatizáció fokozása és a meglévő munkaerő ösztönzőkkel történő megtartása.

Forrás: újHÁZ Centrum

Utoljára frissítve: 2019. június 05., szerda 18:19

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.