tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Ez várható a lakáspiacon és az otthonteremtési támogatásokban Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Ez várható a lakáspiacon és az otthonteremtési támogatásokban

Az építésgazdasági stratégiától az otthonteremtési támogatásokon át a lakáshitelezésig számos nézőpontból járta körül a lakáspiacot is a Világgazdaság tegnapi Ingatlanpiac 2019-2020 konferenciája. 

Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a Gazdasági Kabinet elfogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kidolgozott, építőipar fejlesztésére irányuló stratégiát, amely gyakorlatilag a teljes ágazat értékszemléletű terveként kíván megvalósulni.

Mint mondta, az elkövetkező években országszerte jelentős építőipari megrendelésekre kell számítani és a beruházások mértéke eléri a 25 000 milliárd forintnyi megrendelést 2019-2023 között, ezért a beruházási igények kielégítéséhez legalább 53 százalékos teljesítménynövekedésre van szükség.

Ugyanakkor az építőpari beruházások mintegy 60 százaléka az állam, illetve az önkormányzatok megrendeléséből, a további 40 százalék pedig a magánszféra építkezéseiből tevődik össze, ami azt is jelenti, hogy az állami beruházások jelentős mértékben szívják el a kapacásokat például a lakásépítések elől. Ezért a stratégia egyik legfontosabb célkitűzése a kapacitáskiegyenlítés

A kapacitásokból azonban rövidtávon biztosan nem lesz sokkal több, ezért a nemzetközi összehasonlításban jelentős termelékenység lemaradásban lévő hazai vállalkozások esetében stratégiai feladat a termelékenység javítása. A GDP-arányos termelési értékben Magyarország továbbra is elmarad a régiós versenytársaktól, és bár 2012 és 2018 között összesen 108 ezer fővel többen dolgoznak az építésgazdaságban, azonban sok esetben a feketegazdaságban helyezkednek el, illetve nem rendelkeznek építőipari tapasztalatokkal sem.

Az építőiparban a 23 nagyvállalat mellett összesen 101 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás működik, az alacsony bérszínvonal miatt azonban a vállalkozások egymástól csábítják el a munkavállalókat.
Jelentős probléma még, hogy többek között alacsonyak a K+F+I ráfordítások, nem hatékony a beruházásmenedzsment, a 19 hazai ágazat közül a 17. helyen áll az építésgazdaság az átlagbéreket tekintve, a bruttó átlagbér pedig csupán a nemzetgazdasági átlag kétharmada.

Az elfogadott stratégia célja, hogy a vállalati, illetve a technológiai kihívásokra is megfelelő választ adjon: támogatást biztosítanak az anyaggyártóknak, tervezőket, kivitelezőknek, élénkítenék a szakképzést, a felsőoktatásban az intelligens építészeti, építéstechnológiai ismeretek átadását.

A stratégia a szabályozás átalakítását és az átláthatóság növelését is célul tűzte ki, illetve a jelentős állami és önkormányzati beruházásokat végig követnék, illetve előre ütemezhető módon terveznék meg. Nagy Ádám fontos elemként megemlítette a szerződési feltételek újragondolását, az ár-érték alapú elbírálás alkalmazását a költség alapú helyett. A McKinsey vállalat felmérésére hivatkozva a helyettes államtitkár elmondta, a jelentős magyarországi növekedési ráta – 5-6 év alatt 50 százalékos termelékenységnövekedés is megvalósítható – a megfelelő eszközökkel tovább tartható.

Az othonteremtési támogatások zászlóshajója a csok

Görög Norbert, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkárságának főosztályvezetője kifejtette, hogy a kormányzat 2010-ben népesedési fordulatot hirdetett meg azzal a céllal, hogy a 2050-es évekre megálljon az 1980-as évek óta tartó népességfogyás. 

Több felmérés bizonyította már, hogy a gyerekvállalás szempontjából az egyik kiemelt helyen szerepel a megfelelő méretű és komfortú saját otthon megléte, ezért a kormány is kiemelt figyelmet szentel az otthonteremtés támogatásának. Az új családvédelmi akciótervvel kapcsolatban kiemelte, hogy ismét lendületet kap az otthonteremtési támogatások rendszere. Kiterjesztik azokat a használt lakásokra, bővítik a hitel összegét, már a második gyerek után is jelentős támogatásokat kapnak a családok. A harmadik gyerek vállalása esetén már 4 millió forintot fognak elengedni a tartozásból, de a második gyermeknél is elengednek 1 millió forintot.

A csok zászlóshajója a kormány otthonteremtési programjának – jelentette ki Görög Norbert. Elmondta azt is, hogy több mint 100 ezer család van, akik az elmúlt években igénybe tudták venni a csokot – egyharmaduk új, kétharmaduk használt lakásra. Ez több mint 300 milliárd forint támogatást jelentett eddig, és az igénylők több mint harmada nagycsaládos – azaz három vagy több gyermeket nevelnek. Úgy véli, hogy mindezeknek születésösztönző hatása is van, hiszen több mint 50 ezer gyerek megszületését vállalták a családok a csok keretében. Ezek az intézkedések hozzájárulnak a családok otthonteremtése mellett a gyermekvállaláshoz is.

Van még tér a lakossági hitelezés bővülésére

Amíg tart a reáljövedelmek folyamatos növekedése, addig masszív keresleti oldalra lehet számítani, és folyamatosan erősödik a lakásvásárlási és korszerűsítési szándék is – mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

Az elmúlt négy évben Budapesten a hosszabb recesszió után masszív növekedés és gyorsuló lakásár-emelkedés volt megfigyelhető. A tavalyi év során tovább gyorsuló lakásár-dinamika volt a fővárosban, de jelentősen lassult a községekben.

Budapesten 22,9 százalékkal nőttek az árak tavaly, 2017-ben ez a növekedés 15,8 százalékos volt, a városokban 18,2 százalékos bővülés volt megfigyelhető (2017-ben 13,3 százalék), míg a községekben csupán 2,3 százalékkal emelkedtek az árak 2018-ban a 2017-es 16,9 százalékos dráguláshoz képest. Az árak dinamikus emelkedése magában hordozza azt is, hogy jelentősen megnőtt a túlértékeltség kockázata, főként a főváros esetében.

 Az erős kereslettel az újlakás kínálat nem tud lépést tartani, ennek a kivitelezői kapacitások szűkössége mellett az alacsony hatékonyság is az oka.
Várhatóan idén lesz a csúcs az átadott lakások számát illetően a kiadott engedélyek alapján, utána - elsősorban az áfakedvezmény megszűnése  miatt - jelentős kínálatcsökkenésre lehet számítani. A szakember rávilágított, hogy a magas beruházási kedv és a beruházások megnövekedett száma ellenére a lakásállomány megújulása még mindig Magyarországon a legalacsonyabb a régióban.

A lakáshitelezés folyamatosan élénkül, de van még tér a hitelpenetráció növekedésében. A magyar hitelezés még messze a legalacsonyabbak között van Európában, majdnem kétszeres tér van még a bővülésre. A lakásárak emelkedésével a hitelek összege is növekedik, és szinte már mindenki a fix kamatozás mellett dönt. A lakossági hitelezés bővülésére tehát van még tér nemzetközi összevetésben, ám ennek továbbra is egészséges szerkezetben kell megvalósulnia - figyelmeztetett Fábián Gergely.

Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója arról is beszélt, hogy az elérhető hozamok miatt jól megtérülő beruházásként kezelik az ingatlanvásárlást a befektetők, az utóbbi években 30-40 százalékos nyereséget is jelentettek a megfelelő időben megvásárolt ingatlanok az értéknövekedésnek is köszönhetően. Ugyanakkor fontos, hogy a kormány különböző programjai által még kiszámíthatóbb legyen a hazai építőipar, vagyis a piaci résztvevők és a munkavállalók ne 3-4 éves ciklusokban tervezhessenek.
Kiemelte azt is, hogy magyon sok az energiahatékonysági szempontból rossz ingatlan az országban, amit most javíthat a a falusi csok program, amely a fővárosi, nagyvárosi és a vidéki, kistelepülési ingatlanárak közötti szakadékot is mérsékelheti.

Forrás: igylakunk.hu, vg.hu

Utoljára frissítve: 2019. június 07., péntek 13:38

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.