tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Építési engedélyek és kész lakások száma 2000-2022 Építési engedélyek és kész lakások száma 2000-2022 Build Communication - Építési Piaci Prognózis 2019-2022

Építési Piaci Prognózis: 21 500 lakással idén lesz a csúcs

2019-ben mintegy 21 500 lakás épülhet meg, ez a volumen 2020-ra 16 000 lakásra eshet vissza - olvasható a független Építési Piaci Prognózis 2019-2022 most kiadott frissítésében. 2021-2022-ben azonban mindössze 12-13 000 új lakást lát reálisnak az elemzés.

Prognozis2019 2022 tavaszi frissit sajtoanyag ábra1

„A magyar gazdaság növekedési kilátásait egyrészt a világgazdasági konjunktúra helyzete, másrészt az EU támogatások nagysága befolyásolja. E két tényező által biztosított lehetőségek minél jobb kihasználása a gazdaságpolitika feladata, és lehetőleg nem adhoc vagy csak rövid távon ható intézkedésekkel.” – kezdte Varga Dénes, közgazdász, az Építési Piaci Prognózis kutatásvezetője, a most napvilágot látott frissítés bemutatóját. A független elemzés szerint 2019-től a magyar gazdaság számára fontos országokban a gazdasági növekedés üteme lelassul, és várhatóan az EU támogatások volumene is csökken, amit a magyar gazdaságpolitika nem tud teljes mértékben ellensúlyozni. 2019-ben még 4% feletti GDP bővülésre számít, ám ezt követően 2020-ban csak 2,2, 2021-ben 3,5, 2022-től pedig évi 2,1-2,3 % körüli bővülést vár.

Az építőipari termelés a tanulmány készítői szerint 2019-ben - a Prognózis korábbi előrejelzéseihez képest is erőteljesebb – 20 százalékot meghaladó mértékben növekszik, de ezt 2020-ban mintegy 16 százalékos visszaesés követi. 2021-2022-ben 5, illetve 3 százalékos bővülést várnak. Ez természetesen a lakásépítési piac prognosztizált visszaesésével is összefügg.

Prognozis2019 2022 tavaszi frissit sajtoanyag ábra2

„A 2017-ben elindított élénkítési program legfőbb hibája, mind a gazdaság egészére, mind az építési piacra, mind a lakáspiaci élénkítésre vonatkozóan az, hogy a központi akarat túl rövid idő alatt akar túl nagy eredményeket elérni, amit azután várhatóan nem sikerül stabilizálni.” – áll az elemzésben. – „Politikai szempontok szerint lehet, hogy jó megoldás volt a lakáspiaci élénkítést akkorra időzíteni, amikor az EU támogatások is koncentráltan jelentek meg az építési piac keresleti oldalán, de piaci szempontból ez súlyos hibának bizonyult. Ez a túl gyors, túl erőteljes élénkítés felelős az árak elszabadulásáért, és a kapacitáshiány jelentkezéséért. Nagyon jól néz ki a foglalkoztatási statisztikában, hogy a munkaerő piacon azok is megjelentek, akiknek a munkájára kisebb kereslet mellett nem lett volna szükség. Az ő foglalkoztatásuk azonban megnehezíti a megfelelő minőség biztosítását, és ők lesznek, akiket a kereslet, és az élőmunkaigény csökkenésekor egyszerre fognak elbocsájtani.” – folytatta a szakember.

Az „Építési Piaci Prognózis 2019-2022” hét régióra szolgál előrejelzéssel, emellett a megyéket három csoportra osztva is közöl számokat. A három csoportot a fajlagos lakásszámok alapján képezi, az ország lakosságát három, közel egyenlő részre osztva. ("A" csoport: Budapest, Pest megye, Győr-Moson-Sopron megye; "B" csoport: Hajdú-Bihar, Vas, Zala, fejér, Veszprém, Somogy és Csongrád megye; "C" csoport: Borsod-Abaúj-Zemplém, Heves, Nógrád, Bács-Kiskun, Békés, Tolna, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár megye)

Az eredményeket, ahogyan korábban is, a Prognózis regionális szinten is elemezi, hogy képet adjon arról, láthatók-e a piacon a regionális felzárkóztatási politika eredményei, vagy éppen ellenkezőleg, tovább nőnek-e a fejlettebb és a kevésbé fejlett régiók közötti különbségek.

A három csoportra jellemző korábbi, valamint előre jelzett lakásszámok mutatják, hogy lakáspolitikai, és általánosságban gazdaságpolitikai irányváltás nélkül a normálisnak tekinthető évi negyvenezres lakásszám sem közép, sem hosszabb távon nem érhető el.

Prognozis2019 2022 tavaszi frissit sajtoanyag ábra3

A kérdőíves felmérés válaszadói még pesszimistábbak

2019 tavaszán ismét elkészült a Prognózis részét képező szokásos felmérés az építési vállalkozók, építész tervezők, és önkormányzati szakemberek körében. Korábbiakhoz, így a legutóbbi, 2018 őszi felméréshez képest is, a válaszokból egyértelmű pesszimizmus olvasható ki. A megrendelői csoportokra és az egyes részpiacokra vonatkozó várakozások tekintetében a válaszadók még nem várnak visszaesést, de a megrendelői csoportok esetében a korábbi egyértelmű növekedéssel szemben inkább stagnálás közeli állapotot jeleznek.

Prognozis2019 2022 tavaszi frissit sajtoanyag ábra4

Ismét a lakásfelújítások és még mindig a sportlétesítmények...

A részpiacok közül az új lakások építésével szemben már a lakásfelújítási piaccal kapcsolatban a legpozitívabbak a várakozások, és megmaradt az optimizmus a sportlétesítmények piacával kapcsolatban is. A legrosszabbul teljesítő részpiacok a felmérésben változatlanul a jövő szempontjából talán legfontosabb területek, az oktatás és az egészségügy.

Prognozis2019 2022 tavaszi frissit sajtoanyag ábra5

A célok jók, az eszközök átgondoltsága ismét kérdéses

„Teljesen egyet lehet érteni azzal, hogy a negatív demográfiai folyamatokat meg kell fordítani. Bár a születések számának növelése mellett a halálozások számának a csökkentésére is érdemes lenne erőfeszítéseket tenni.” – jegyezte meg az elemző.

A lakáshelyzet és a demográfiai folyamatok közötti szoros összefüggés miatt Varga Dénes szerint a kormány a családvédelmi programmal egyszerre akar előrelépést tenni ezen az egymással összefüggő két területen. Véleménye szerint az a megoldás, hogy a CSOK és a babaváró hitel összekombinálásával egy három gyermeket vállaló család akár 20 milliós vissza nem térítendő támogatást is kaphat egy lakás megszerzésére, biztosan nem egy átgondolt program része. Ha lenne is, annak előkészítésére és működésére sem a szakmának, sem a szélesebb nyilvánosságnak nincs rálátása.

300 milliárd forint, ami nem a vevőkhöz került

A lakáspiacon, pontosabban annak egyes szegmensein, a piacképesebb fővárosi kerületekben, a Balaton mellett, vagy az osztrák határ közelében tapasztalható drasztikus lakásár-növekedés mögött egyértelműen a rövid idő alatt túl nagy eredményekre vágyó, ezért több hibát is elkövető lakáspolitika áll. Az Építési Piaci Prognózis szerzői évek óta jelezték, hogy az 5%-os áfa lehetősége az eredmények tükrében nem lesz meghosszabbítva.

A közgazdász becslése szerint legalább 300 milliárd forint bevételről mondott le az állam, úgy, hogy ez a támogatás nem a lakáshasználókhoz, hanem a lakásprojektek gazdáihoz került. Olyan lakásokhoz vették igénybe ezt a pénzt, amelyeket, ha nincs kedvezményes áfa, 2020 után építettek volna meg.

A lakáspiac túltámogatását az elemző szerint az a félelem fűti, hogy a kezdeti nagy eredményeket extra beavatkozás nélkül sokkal szerényebb folytatás követi. Ennek időlegesen lesz is eredménye, de a kitűzött célt, a folyamatos, látványos növekedést biztosan nem sikerül elérni. A fizetőképes kereslet piacra lépésének ugyanis van egy üteme, amit egy bizonyos határon túl nem lehet büntetlenül gyorsítani. Az egyre erősebb, egyre több állami pénzt felhasználó eszközök ugyanis a következő évek keresletét terelik a piacra, hogy az ott hamarabb megjelenjen.

A hosszú távon is stabil lakásépítési "normálszinthez", az évi 40000 új lakáshoz csak az alacsonyabb jövedelmű rétegek felzárkóztatásával lehet eljutni. Néhány év, akár 5-6 százalékos reálbérnövekedése, a szabadon elkölthető jövedelmek gyorsabb ütemű növekedésével akár családok százezreit tehetné fizetőképessé a lakáspiacon. Feltéve, ha az elhibázott lakáspolitika az árak felhajtásával nem hiúsítja ezt meg.

A független Építési Piaci Prognózis készítői gyakran hangoztatják: a sikeres lakáspolitika nagyrészt jövedelempolitika. Nagy volumenű új lakásra akkor lehet számítani, ha a jövedelempolitika azokra koncentrál, ahol a lakásigények jelentősek. Befektetési célú lakásigényekre koncentrálva le kell mondani a magas lakásszámokról.

Mindezek alapján ismét elhangzott a javaslat: a visszatérés a progresszív adóztatáshoz költségvetési ráfordítások nélkül növelhetné az alacsonyabb jövedelmű családok fizetőképességét, lakáspiacon való megjelenését, ami kiszámíthatóbb folyamatokat eredményezhetne a lakáspiacon.

HÁTTÉRINFORMÁCIÓ
Mi az Építési Piaci Prognózis?

Az Építési Piaci Prognózis, független, középtávú előrejelzés, amelynek harmadik alkalommal kiadott, legutóbbi, 2018. november végi kiadása 2019-2022-es évekre nézve nyújtott részletes elemzést. A munka része, hogy a szerzők a rendre ősszel megjelenő előrejelzéseket a következő év tavaszán frissítik.
Ahogy évek óta, a tavaszi frissítés része ezúttal is az az építőipari szakemberek körében, az építőipar helyzetéről és kilátásairól végzett kérdőíves felmérés, amelyet 2019 tavaszán 306 szakember töltött ki. Ennek eredményeit hasonlította össze a kutatásvezető a korábbi és a 2018 tavaszán kitöltő 320, 2018. ősszel pedig 339 szakember meglátásaival.

Utoljára frissítve: 2019. június 19., szerda 14:50

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.