tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Régiós összehasonlításban is kiugróan alacsony a hazai lakásépítések száma MNB vlog

Régiós összehasonlításban is kiugróan alacsony a hazai lakásépítések száma

TLE-interjú - Banai Ádámtól, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatójától kértünk interjút a hazai lakásépítésekkel, lakásárakkal, a támogatások hatásával, az MNB monitoring és beavatkozási lehetőségeivel kapcsolatban. Megkérdeztük annak okairól is, hogy régiós összehasonlításban miért épül kevés lakás Magyarországon.

TLE: Milyen összefüggésben foglalkozik az MNB a hazai lakásépítési számokkal, a lakáspiaccal?
Banai Ádám: Az MNB számára az ingatlanpiaci és ezen belül is a lakáspiaci folyamatok elsősorban pénzügyi stabilitási szempontokat figyelembe véve relevánsak. Az ingatlanok a jelzáloghitelek fedezeteként szolgálnak, ezért az értékükben bekövetkező változások közvetlenül is befolyásolják a bankok jövedelmezőségét és stabil működését. A túlzottan nagy lakáspiaci kilengések negatívan hathatnak a bankrendszerre, ezért fontos, hogy az MNB-nek pontos képe legyen a piaci folyamatokról.

TLE: Az MNB-nél van-e koncepció a hazai lakásépítések egészséges éves célszámáról (használatba vett lakások db)?
BÁ: Konkrét célszámot az MNB nem állapított meg, de azt tudjuk, hogy a lakásállomány jelenlegi megújulása, vagyis az új átadások állományhoz viszonyított aránya régiós összehasonlításban kiugróan alacsony. 2018-ban a hazai lakásállomány 0,4 százalékának megfelelő újlakás épült fel, ilyen tempóban azonban 200 évente újul csak meg az ingatlanállományunk. Összehasonlítva Lengyelországban és Ausztriában is 1,3 százalék utóbbi arány.

TLE: Mit lehetne tenni az iparág nagyon erős ciklikusságának kiegyenlítése, a hosszú távú kiszámíthatóság megteremtése érdekében?
BÁ: Az első és legfontosabb lépés az lenne, hogy az állami beruházások tervezetten, a gazdasági ciklussal valamelyest ellentétesen kerüljenek piacra. Ez azt eredményezné, hogy amikor az építőipar pörög, akkor az állam kevesebb beruházást indít, de amikor a gazdaság ciklikusan lassulni kezd, akkor az állami szereplők több megrendelést biztosítanak az építőipar szereplőinek, akiknek így nem kellene leépíteniük termelő kapacitásaikat. Jelenleg az állami megrendelések volumene magas építőipari kapacitásokat köt le és az ipar részéről is erősebb preferencia mutatkozik ilyen jellegű projektek iránt.

TLE: Miért épül ilyen kevés lakás Magyarországon? Több, mint a korábbi években, de a lakásállomány megújulási rátáját, illetve a környező országokat tekintve nagyon kevés.
BÁ: A lakásépítések alacsony szintjét tekintve fontos tényező az építőipart hátráltató szakképzett munkaerővel való ellátottság hiánya. Mindezek mellett fontos lehet az is, hogy a jelenlegi munkaerő képzettsége sem teljes mértékben kielégítő a folyamatosan fejlődő technológiai igények tükrében. A munkaerőhiány mellett a hazai kkv szektor alacsony termelékenységét is megemlíthetjük, ami okozhatja a lakásépítések nem megfelelő ütemét. Emellett az aktívabb lakásépítéshez szükséges, hogy hosszú távon kiszámítható feltételek mellett dolgozzanak a fejlesztők.

TLE: Milyen ösztönzőket tart fontosnak az MNB a lakásépítésekkel kapcsolatban?
BÁ: Szabályozói oldalon jelenleg az áfakulcs módosítása lehet a legfőbb ösztönző, ahogy ezt a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (a továbbiakban LITT) ülésén a piaci szakemberek is megerősítették. Láthattuk, hogy 2016-tól az új lakások áfakedvezményének bevezetésétől hihetetlen mértékben megnőtt a fejlesztési kedv, 2016-ban 152 százalékkal több új lakásépítési engedélyt adtak ki 2015-höz képest. Emellett fontos az építőipari kapacitások (mind munkaerő, mind gépesítés) kiépülésének támogatása, illetve az engedélyezési folyamatok egyszerűsítése is támogatólag hathat a szektorra.

TLE: Milyen beavatkozási lehetőségei vannak az MNB-nek a lakásépítésekkel kapcsolatban?
BÁ: A Magyar Nemzeti Bank nem rendelkezik semmilyen olyan jogkörrel, amin keresztül a lakásépítések szintjére közvetlenül hatni lehetne. Az MNB-nek elsősorban a pénzügyi rendszer stabil működése miatt kell monitoroznia az ingatlanpiacot.

TLE: Milyen monitoring eszközei vannak az MNB-nek a lakásépítésekkel kapcsolatban (támogatások hatása; hitelpiaci intézkedések hatása stb.)?
BÁ: Az MNB-ben nemcsak a lakásépítések múltbeli alakulását figyeljük rendszerességgel, de az aktuálisan futó beruházások vizsgálatával folyamatosan próbálunk egy minél pontosabb képet alkotni az előttünk álló néhány év várható folyamatairól is. Ezek alapján az látszik, hogy az újlakás-építések 2020-tól visszaeshetnek. Természetesen a finanszírozási folyamatokat is részletesen elemezzük, például azt, hogy a lakásvásárlásoknál mennyire fontos a banki finanszírozás szerepe, de vizsgáljuk az MNB különböző hitelezés biztonságosabbá tételét célzó intézkedéseinek a hatását is.

TLE: Mi hajtja még mindig felfelé a lakásárakat? Meddig emelkedhetnek még a lakásárak?
BÁ: A lakásárak emelkedésének keresleti oldalról elsődleges és legfontosabb forrása a háztartások reáljövedelmének tartós növekedése és az alacsony munkanélküliség, hiszen amíg a jövedelmeink nőnek, úgy lakhatásra is egyre többet tudunk költeni. Nagyon fontos tényező ezek mellett az alacsony kamatkörnyezet, ami két csatornán keresztül is növeli a lakáspiaci keresletet. Egyrészt az alacsony hitelkamatok miatt a háztartások olcsóbban tudják bankhitelből finanszírozni lakásvásárlásaikat, másrészt azonban az alacsony kamatok a befektetőket is a lakáspiacra terelik a magasabb elérhető hozamok reményében. Kínálati oldalon ugyanakkor lassú és elégtelen alkalmazkodást látunk a már említett tényezők miatt. Ezzel egy időben a kivitelezési költségek gyors emelkedése is az áremelkedés irányába hatott. Ezen tényezőkben rövid távon nem várunk fordulatot.

TLE: Mire lehet elég a falusi csok a kistelepüléseken? Lehet-e árfelhajtó hatása? Mennyire alkalmas egy ilyen támogatási eszköz a vidéki lakosság helyben tartására, különösen, ha minden más – pl. munkalehetőségek és infrastruktúra hiánya – változatlan marad?
BÁ: Meglátásunk szerint a falusi CSOK feltételeit teljesítő településeken érdemben nőhet a lakáspiaci kereslet, ugyanis a bejelentett támogatásösszegek igen magasak az ottani jellemző tranzakciós értékekhez képest. Számításaink szerint az elmúlt két évben az adásvételek 43 százaléka volt 10 millió forint alatti ezeken a településeken. Természetesen a kedvezőtlenebb lokáció visszafoghatja a lakhatási célú kereslet nagymértékű megemelkedését, minden egyéb tényező változatlansága esetén.

TLE: Milyen hatása volt valójában a csoknak, illetve a kedvezményes áfának a lakáspiacra?
BÁ: A CSOK hatására a lakásfejlesztők elkezdtek nagyobb arányban építeni nagyobb alapterületű (>60nm) új lakásokat, ugyanis ezekre igényelhető a három gyermekesek esetén a 10 millió forintos támogatásösszeg. Fontos azonban látni, hogy a lakásárak emelkedését alapvetően nem a CSOK kibővítése okozta, ugyanis az újlakás piac 5-10 százalékát teszi ki csupán a teljes lakáspiacnak, és új lakást sem csupán három gyermekesek vásárolnak. Vagyis az érdemi támogatásösszeg célzott és a teljes piac csupán kis szeletét fedi le. Szemléltetésképpen a hazai lakáspiaci forgalom 2018-ban 2200 milliárd forintot tett ki, míg a CSOK támogatások volumene ennek csak 4 százalékát, mintegy 84 milliárd forintot. Mindezek ellenére nem tagadható, hogy a CSOK 2016-os kibővítésének nagy volt a hírértéke, piaci szereplők szerint az ingatlanok iránti érdeklődések száma bár megnőtt, de ebből több tranzakció nem lett. Az új lakások áfakedvezményének egyértelmű a hatása, a kedvezmény életbelépésének hatására jelentősen megnőtt az újlakás építési kedv a fejlesztők körében.

TLE: Hogyan alakulhat majd a kereslet és a kínálat a lakáspiacon, a lakásépítésben az áfa visszaemelkedése után? Mi lesz, ha befektetők megint leállnak a fejlesztésekkel?
BÁ: A lakáspiacon az elkövetkező években még erős kereslet várható, az új lakások áfakedvezményének vége azonban biztosan a kínálat visszaeséséhez fog vezetni. Ráadásul egyes piaci szereplők szerint a 22 százalékponttal magasabb áfa növekedés még nem mutatkozik meg az árakban, így összességében ezek a tényezők még az árak emelkedését vetítik előre.

TLE: A kisebb beruházók már a részlegesen meghosszabbított áfakedvezményt sem nagyon tudják kihasználni, hiszen rövidebb átfutású projektjeik vannak, nem maradtak 2023-ig előre tervezett beruházásaik. Ez mennyire illeszkedik a kkv-k kormányszintű támogatási programjához?
BÁ: A hazai újlakás piacon fontos a kisebb fejlesztők jelenléte is, ugyanis nélkülük nem érhető el egy magasabb lakásépítési szint a jelenleginél. Az új lakások áfakedvezményének végével azonban csak a nagy fejlesztők maradhatnak a piacon. Érdemes megvizsgálni, milyen lehetőségek vannak arra, hogy utóbbi mégse következhessen be.

TLE: Hogyan lehetne a lakásépítésekben prognosztizált csökkenést kompenzálni? Érdemes lenne-e újra áfakedvezményben gondolkodni, pl. 5 vagy 18%-osban, akár olyan szűkítő feltételekkel, amelyek valóban a magánvásárlóknak, a családoknak kedveznek – a kormány demográfiai szándékai szerint – és nem a befektetőknek, külföldieknek? Milyen más eszközök jöhetnek még szóba e célból?
BÁ: A továbbra is alacsony megújulási ráta miatt érdemes lehet a kínálati oldalt segíteni. Ahogy a korábbiakban említettem, számos terület van, ahol a fejlesztők hiányosságokat látnak. A LITT tagok emellett az áfakulcs változtatását jelölték meg, mint a leghatékonyabb eszközt arra, hogy hatást gyakoroljon a szabályozó az újlakás-építésekre. A keresleti oldallal kapcsolatban az MNB korábban a 330 pontos versenyképességi javaslatcsomagjában már jelezte, hogy érdemes lehet ellenösztönözni a befektetési célú lakásvásárlásokat, hogy tompítsuk valamelyest a lakáspiac túlhevültségét. Érdemes azonban hozzátenni, hogy az MNB által életre hívott Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület szakemberei a befektetői jelenlét pozitív hatásait is kihangsúlyozták. A befektetők ugyanis sok esetben felújítva adják tovább az ingatlanokat, javítva így a lakásállomány minőségét, de az általuk megvásárolt lakások végső soron a bérlakáskínálatot is bővítik, tompítva ezzel az albérletárakon lévő nyomást.

TLE: Egy múlt havi konferenciáján említette, hogy fontos lenne az intézményi befektetők megjelenése a bérleti piacon. Milyen befektetésekre, konstrukciókra gondolt? Mi a véleménye egy demográfiai célokkal összekötött állam bérlakás építési programról (pl.: gyermekek megszületése esetén vételi jog a bérlő család részére)?
BÁ: Az intézményi bérlakásszektor kialakulása azt jelentené, hogy itthon a különböző befektetési alapok vagy nyugdíjalapok is nagyobb számban vásárolnának lakóingatlanokat befektetés, vagyis kiadás céljából, de akár az ingatlanfejlesztők is építhetnének kifejezetten kiadási célra lakóépületeket. Jelenleg a pénzügyi intézmények csak kereskedelmi ingatlanokba, például irodaépületekbe fektetnek. Az intézményi befektetők jelenlétével hosszú távú bérleti szerződések jelenhetnének meg a piacon, ami a bérlői oldalnak is nagyobb biztonságot ad. Ehhez szükséges a bérlő és bérbeadó viszonyának rendezése szabályozói oldalról, hogy mindkét fél kiszámítható feltételekkel köthessen szerződést.

TLE: Lakásfelújításokkal kapcsolatban van-e az MNB-nek bármilyen koncepciója, beavatkozási lehetősége?
BÁ: A lakásállomány megújulásába természetesen nem csak az újlakás-építéseket lehet beleérteni, hanem a felújításokat is, így utóbbi területet szintén fontosnak tartjuk. Fontos azonban azt is látni, hogy a felújítások tekintetében nem látunk megfelelő adatokat, ami nehezíti a terület elemzését.

Utoljára frissítve: 2019. július 04., csütörtök 09:51

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.