tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Szakképzés, lakásfelújítás és otthonhoz jutó családok Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Szakképzés, lakásfelújítás és otthonhoz jutó családok

Tíz szakközépiskolás diák vett részt azon a tréningen, amely a Habitat for Humanity Magyarország és a Saint-Gobain Initiatives Alapítvány idei együttműködésében valósult meg. A diákok a tavalyi, hőszigetelési tréning után idén a gipszkarton-falak építését tanulták meg a Saint-Gobain szakemberei segítségével, egyúttal két rászoruló család otthonát is építették egy héten át.

A program keretében két rossz állapotú, önkormányzati lakásban építették újjá a belső tereket a diákok. A lakásokba egy kétgyerekes anya és egy négygyermekes pár költözik majd ősszel, amint a felújítási munkák véget érnek.

A Habitat jelenleg három kerületben újít fel lakásokat rászorulóknak: Újpesten, a XV. kerületben és Zuglóban. Ezekkel a kerületekkel évek óta munkakapcsolatban vannak.

Év elején egyeztetünk az önkormányzatokkal, vagyonkezelőkkel, hogy milyen szabad lakások vannak, amiket felújíthatnánk. A telepi programvezetőnk megnézi a lakásokat, hogy milyen állapotúak, mekkora ráfordítás lenne felújítani őket. Ezek jellemzően üresen álló, nagyon rossz állapotú lakások, ahol teljes átalakítást kell végeznünk. Hőszigeteljük is a lakásokat, és a legmodernebb építészeti megoldásokat alkalmazzuk, azért hogy akik beköltöznek egy alacsony rezsijű, fenntartható lakást kapjanak – meséli Farkas Boglárka, a Habitat for Humanity Magyarország sajtóreferense.

A lakásokat nyáron újítják fel önkéntesek bevonásával és támogatók segítségével. A támogatók – pl. Saint-Gobain, MetLife, Procter&Gamble, Wienerberger – olyan cégek, amelyeknek a profiljába vág az építés, az otthonteremtés. Ezek stratégiai partnerségek, tehát a Habitat nemzetközileg is épít ezekkel a cégekkel

A Saint-Gobain Initiatives Foundation, vagyis a Saint-Gobain csoport nemzetközi alapítványán keresztül megvalósuló együttműködés keretében az elmúlt 5 évben több mint 100 rászoruló lakhatásán javított a két szervezet Magyarországon. Az elmúlt években rászoruló emberek jövendőbeli otthonaiban végzett felújítások után tavalyi évben egy új koncepcióval bővült a program melynek keretében rászoruló fiatalok kaptak a piacon hiányszakmának számító hőszigetelőképzést. A képzés keretében a legmodernebb hőszigetelési technikával a fiatalok egy családok átmeneti otthonát szigetelték le, amely ennek köszönhetően 30%-kal kevesebbet költött fűtésre az elmúlt télen.

A sikeres tavalyi program után az idei, egész évet felölelő együttműködés keretében négy lakást újít fel közösen a két szervezet önkéntesek bevonásával rászoruló családok számára. A munkában további 10 tanuló és egy kísérő vett részt a Piarista Szakközépiskolából az egyhetes tanfolyamon, melynek témája: Szárazépítés a gyakorlatban - gipszkarton falak és mennyezetek építése. Az anyagi támogatáson túl a vállalat egyik szakértője a képzés elméleti hátterét tanította meg a résztvevőknek. A tréninget sikeresen teljesítő diákok a programban való részvételről tanúsítványt kaptak, amit a nagyvállalat szakértője és a Habitat képviselője is hitelesített.

IMG 20190703 085201 belső

Ez talán segít a fiataloknak is, hogy a munkaerőpiacon jobban el tudjanak helyezkedni. Manapság sajnos gyakran előfordul, hogy a végzett szakmunkásokat pár évig csak segédmunkára tudják használni a munkáltatók, mert a képzés alatt nem voltak építkezésen, nincs ilyen gyakorlatuk, csak tanműhelyi. Mint a résztvevő tanulóktól megtudtuk, a vállalati képzés most nem kötelező.

Egy frissen végzett kőműves elmondta, hogy tavaly is részt vett a hőszigetelőképzésen, és nagyon meg volt elégedve. Már használni is tudta a megszerzett tudást. Ezért is jött el idén megint. Egy karosszérialakatosnak tanuló fiú is úgy gondolta, annak ellenére hasznos lehet számára a gipszkartonszerelő-képzés, hogy neki nem szakmába vág. De jól jöhet még, mint a fizetés is, amit itt kap a munkájáért.

A Saint-Gobain Initiatives Foundation által nyújtott támogatás mértéke meghaladja az 57. 000 eurót (57.101).

Farkas Boglárka elmondta, hogy amikor már látják, hogy mekkorák a lakások, akkor tudnak arról egyeztetni, mely családok kaphatják meg azokat. Az idén például három olyan lakás is készül, amelyet két kisebbnek az egybenyitásával alakítanak ki. A felajánlott önkormányzati lakások jellemzően csak 20nm körüliek, tehát az összenyitással már többgyerekes családok számára is alkalmassá tehetők.

– Átmeneti otthonokkal dolgozunk együtt, ahol olyan családok élnek, amelyek kiszorultak az albérletpiacról, vagy krízishelyzetek következtében elvesztették a lakhatásukat. Akik nem tudják fizetni a bérleti díjat és menniük kell, azok kerülnek a legnehezebb helyzetbe, mert gyerekekkel nem kapnak albérletet – mondja Boglárka.

Önkormányzati bérlakás, pláne üres nagyon kevés van, a rendszerváltás után sokan megvásárolták az önkormányzati bérlakásukat, az önkormányzatoknál a legrosszabb minőségű lakások maradtak meg, és azóta sem volt pénzük a felújításukra. Ezek gyakran olyan rossz állapotban vannak, hogy nem lehet senkinek kiadni.

– Ez is önkormányzati épület – mutatja Boglárka -, az 1850-es években épült, helyi védettség alatt álló műemlék jellegű épület, hatlakásos, most kettőt újítunk fel, a többiben laknak. Itt ráadásul korábban gázrobbanás volt, úgyhogy statikailag is meg kellett erősítenünk ezt a lakást – ez persze jelentős plusz költséggel jár , megtisztítani a kormos falakat, és teljesen átalakítani, és itt műemléki ablakokat kell helyreállítanunk.

 IMG 20190703 084923 ház másolata

A családokat az átmeneti otthonok javasolják. Már év elején elkezdik a családok felkészítését a beköltözésre. A kiválasztásnál fontos szempont, hogy legyen jövedelme a családnak, mert itt is kell bérleti díjat fizetniük, természetesen szociális alapon, és fizetniük kell a rezsit is. Más szempontoknak is meg kell felelniük a helyi önkormányzati rendeletek szerint, pl. nem lehet hátralékuk az önkormányzat felé, kizáró ok, ha korábban már volt önkormányzati szociális lakásra pályázatuk stb. A beköltözés után még egy évig tartják a családdal a kapcsolatot, ahogy a szociális munkások is.

– Ebből a Második esély programunkból még nem esett ki egy család sem, akinek segíteni tudtunk. Az nagyon fontos összetartó erő, hogy így biztos lakhatást biztosítsanak a gyerekeknek, ők megtapasztalták azt, hogy elveszítették az otthonukat és átmeneti otthonba kerültek. Az nagyon nagy fenyegetettség a szülőknek, hogy ha utcára kerülnek, elveszik tőlük a gyerekeket – magyarázza Farkas Boglárka.

A családok is részt vesznek a felújításban, kijárnak az építkezésre. Legutóbb az egyik anyuka főzött bográcsos lecsót a segítőknek és az önkénteseknek.

Utoljára frissítve: 2019. július 10., szerda 22:18

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.