tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Az épületek a legnagyobb energiafogyasztók

Ma értük el a Globális Túlfogyasztás napját: vagyis elhasználtuk a Föld ez évre jutó megújulni képes természetierőforrás-készleteit. Energiafaló épületeink nagymértékben ludasak ebben, de volna lehetőségünk tenni ellene.

A megoldás azonban a kezünkben van. Szakemberek kimutatták, hogy pusztán már létező energiahatékonysági megoldások alkalmazásával 3 héttel tolható ki a Globális Túlfogyasztás Napja. 2018-ban a Túlfogyasztás Napja augusztus 1-re esett, idén pedig tovább romlott a helyzet, két nappal korábban jön el ez a nap. Tehát még soha nem használtuk el ilyen gyorsan a Föld évről évre megújulni képes természetierőforrás-készleteit. (Mennyi "Földre" volna szükségünk?)

Az épületek lesznek a fő felelősök

Napjainkban csupán az épületek a világ energiafogyasztásának több mint 30%-át teszik ki, ami az előrejelzések szerint 20 év múlva már a 80%-os arányt is elérheti. Az urbanizáció és a népességnövekedés egyre nagyobb méreteket ölt, egyre több épület nő ki a földből, a szélsőségessé váló időjárási viszonyok pedig egyre nagyobb terhet rónak a hűtési-fűtési rendszerekre, így érthető a tendencia megdöbbentő mértékű növekedése. Ezért minden, széles körben elterjedő épületenergetikai megoldás, amely segít az energiamegtakarításban, globális mértékben is hozzájárulhat az emberiség ökológiai lábnyomának csökkentéséhez.

A Globális Túlfogyasztás Napját a Global Foodprint Network nemzetközi kutatószervezet ökológiailábnyom-számításának segítségével határozzák meg. A statisztikák szerint a Túlfogyasztás Napját a 70-es évek óta egyre hamarabb érjük el. Idén az év első 7 hónapjában feléljük az egész éves természetierőforrás-mennyiséget, és az év hátralévő részében már úgy használjuk az ökoszisztémánk szolgáltatásait, hogy azok nem képesek egy éven belül regenerálni magukat. Ökológiai lábnyomunk 60%-át pedig a szén-dioxid-kibocsátásunk teszi ki.

A folyamat visszafordítható

A Global Foodprint Network és a Schneider Electric meggyőződése, hogy a folyamat visszafordítható már létező, kipróbált technológiák segítségével. Ez annak köszönhető, hogy a digitális transzformáció az épületenergetika területét is elérte. Ahol korábban az energiahatékonysági megoldások véget értek (pl. egy hagyományos épület esetében a megfelelő szigetelés, nyílászárók, hatékony hűtés-fűtési rendszer), ma ott kezdődnek az új épületenergetikai megközelítés kínálta lehetőségek. A szenzorok által közvetített valós idejű energetikai adatok és a historikus adattömeg elemzése együttesen soha nem látott perspektívákat nyitott meg. A Schneider Electric IoT-alapú EcoStruxure platformja egyesíti azokat az intelligens megoldásokat (például az energiafelhasználási adatok teljes körű összegyűjtése, elemzése és felhasználóbarát megjelenítése), melyeknek köszönhetően akár 50%-os energiahatékonyság-növekedés érhető el.

A szervezet és a villamosipar meghatározó szereplője több év közös együttműködés után, 2019-ben ismét összeállt, hogy megoldásokat javasoljanak a Globális Túlfogyasztás Napja elmozdítására, a #MoveTheDate programra. A kezdeményezés elsősorban a világ nagyvállalatainak szól: az óriásvállalatok segíthetnek az évtizedes negatív tendencia megfordításában a „one-planet” kompatibilis üzleti modell elfogadásával. A one planet company-k olyan nagyvállalatok, amelyek üzleti modelljeikkel, energiahatékonysági és megújulóenergia-projektjeikkel akár 3 héttel segíthetnek kitolni a Globális Túlfogyasztás Napjának dátumát.

Mennyit spórolhatunk és mennyiből?

A nagyjából 4,4 millió lakóingatlant kitevő hazai állomány 70 százaléka nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek. Hivatalos adatok szerint megközelítőleg Magyarországon a felhasznált összes energia 40 százalékát épületeinkben használjuk fel, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írhat.

"Egy energetikailag gyenge besorolású családi ház esetében a felújítást mindig a nyílászárók cseréjével és a hőszigeteléssel kell kezdeni, majd a fűtési rendszer korszerűsítésével. Először meg kell vizsgálni, hogy hol szökik a hő, azt kell megszüntetni, tehát hőmegtartóvá kell alakítani az ingatlant és utána érdemes csak a fűtési rendszert korszerűsíteni, amely a hőtermelést biztosítja" - mondta el a Pénzcentrumnak az újHÁZ Centrum szakértői csapata. Véleményük szerint a nyílászárók cseréjével 10-20 százalék közötti, a hőszigeteléssel további 20 százalékos, a fűtési rendszer korszerűsítésével további 20 százalék körüli összeg megtakarítása érhető el.

Mindez azt jelenti, hogy egy jelenleg gyenge energetikai besorolású családi ház esetében egy teljes felújítással a jelenlegi rezsi 50-60 százalékát is meg tudjuk spórolni.

Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezetője szerint egy komplex felújítás egy nagyobb, 100 négyzetméteres háznál akár a 10 millió forintot is elérheti. Azonban mára már számos kutatás, illetve többezer idehaza megvalósult lakossági korszerűsítés is igazolja, hogy komplex energetikai korszerűsítéssel akár annyit is meg lehet spórolni a rezsiszámlákon, hogy simán megérheti kölcsönből belevágni a munkálatokba, hiszen a hitelkamatok ma rekord alacsony szinten vannak. Azaz az energetikai számítással alátámasztott beruházást követően a havi átalányon megtakarított összeg nagyobb, vagy legalább akkora lesz, mint a megvalósításhoz igénybe vett hitel törlesztőrészlete.

ITT számolhatja ki saját ökológiai lábnyomát.

Forrás: realista.hu,Pénzcentrum

Utoljára frissítve: 2019. július 29., hétfő 15:51

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.