tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Bérlakásépítés segíthetné a hazai lakásépítéseket

Régiós összehasonlításban még mindig alacsonyak a hazai lakásépítési számok. A 2019. I. féléves KSH számok az építések lassulását mutatják: 6.472 db lakás épült Magyarországon, 0,7 százalékkal kevesebb, mint tavaly. Lakosságarányosan Ausztriában csaknem 3,5-szer, Lengyelországban 2,6-szor több lakás épült 2018-ban is.

A KSH friss tájékoztatója szerint a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 18 227 volt, 0,9%-kal több, mint 2018 azonos időszakában.

Pozitívnak tartjuk, hogy kormányzat demográfiai célokkal is összeköti a lakásépítések támogatását. Látható azonban, hogy a hazai lakásállomány minőségi megújításához szükséges építésekhez egy állami bérlakásépítési program is szükséges. Vállalt három gyermek esetén a lakást bérlő család bekerülési költségen megvásárolhatná a bérelt lakást.

Véleményünk szerint megfizethető költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító, a legális munkával, adófizetéssel és a családalapítással, gyermekvállalással összekötött bérlakásrendszer kialakítása a demográfiát érdemben támogató eszköz lehetne Magyarországon. Egy ilyen bérlakásprogram nem lenne ellentétes a lakástulajdonszerzés támogatásával sem, hiszen amellett, hogy kezdeti segítséget jelentene a saját lakáshoz önerővel nem rendelkező családalapító fiatalok számára, olyan módon alakítható, hogy a bérlő családok a lakásokat később akár meg is vásárolhassák.

A lakásépítések számában látható némi csökkenés, részben vélhetően az áfakedvezményekre 2023-ig adott hosszabbítás miatti projekthosszabbítások, részben a munkaerőhiány miatti csúszások következtében. Az év második felében az építések száma várhatóan még emelkedni fog. Egyelőre nem felmérhető még, hogy a demográfiai célokkal összekötött lakástámogatási rendszer mennyiben járul hozzá lakásépítési számokhoz. A közölt számok alapján várhatóan 20 ezer körül fog alakulni a lakásépítések száma 2019-ben, ami a szükséges lakásépítési volumennek hozzávetőleg a fele.

A 2013-as mélypontról (7 ezer lakás építése) az utóbbi években jelentős pozitív elmozdulás történt. 2018-ban 17,7 ezer lakás épült fel, 2019 első féléve is növekedést hozott.
Az elmúlt években valamelyest nőtt az 1000 főre jutó lakásépítések száma, ugyanakkor a 2018-ban népességarányosan Ausztriában még mindig csaknem 3,5-szer, Lengyelországban 2,6-szor annyi lakás épült, mint Magyarországon.

építés 1000fő 2018

Magyarország a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban mintegy 3,5-szerese volt a hazainak.

építés lakásállomány 2018

A lakásállományhoz képesti 1%-os újlakás-építés jelenti azt, hogy a lakásállomány százévente megújul. Tekintettel a hazai lakásállományra (4,3 millió darab), évi legalább 43 ezer lakásépítésre lenne szükség. A 2019-re várható 20 ezer lakásépítés még messze a szükséges szint alatt van.

A családok gyermekvállalását elsősorban a megélhetés és az otthonteremtés kiszámíthatósága, a támogatási rendszer stabilitása ösztönzi. Ehhez világos gazdaság- és vidékfejlesztési politikára, valamint hosszú távú, átlátható lakásprogramra, ezen belül lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra, valamint koherens támogatáspolitikára van szükség.

A lakásépítések jelenlegi legjelentősebb akadálya az építőipari munkaerőhiány. A kiszámíthatatlan lakásépítési volumen is hozzájárul ahhoz, hogy kevesebben választják az építőipari szakmákat.

A KSH szerint 2019 I. félévében az előző évhez képest:
• 2019 I. félévében Budapesten 8,6, a kisebb városokban 7,8%-kal kevesebb lakás épült. A megyei jogú városokban 10, a községekben 4,3%-kal több lakást vettek használatba. Pest megyében a lakásépítések száma továbbra is kiemelkedő, ám az előző év azonos időszakához képest 5,9%-kal csökkent. Győr-Moson-Sopron megyében 10%-kal emelkedett az épített lakások száma (1156), amely így önmagában meghaladta az Alföldön és Észak-Magyarországon felépült összes lakásét (1032).
• A természetes személyek által épített lakások aránya 49%-ról 47%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 49%-ról 52%-ra emelkedett.
• Az új lakóépületekben használatba vett lakások 51%-a családi házban, 40%-a többszintes, többlakásos épületben, 4,2%-a lakóparkban található.
• A lakások 53%-a értékesítésre, 45%-a saját használatra, 2,1%-a bérbeadásra épült.
• A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2 m2-rel, 99 m2-re csökkent.
• Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma országosan 0,9%-kal, 18 227-re nőtt, Budapesten alig emelkedett, a megyei jogú városokban 3,2, a többi városokban 5,7%-kal csökkent, míg a községekben 20%-kal nőtt. Az építtetők az esetek 47%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,5%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben elérte a 92%-ot.
• A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 11%-kal több, összesen 7486 lakóépület építését tervezték, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2007 volt, ami 1,3%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 10 évre szóló lakásprogram Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

Értékelésünket az alább letölthető anyagban olvashatja.

Utoljára frissítve: 2019. augusztus 01., csütörtök 13:22

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.