tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

HOLZBAU ácsoktatási központ HOLZBAU ácsoktatási központ

Németországban presztízst jelent ácsnak tanulni

TLE-interjúGőzerővel zajlik a hazai szakképzési rendszer átalakítása, deklaráltan is a német rendszert mintául véve. Németországban sincsen elég építőipari szakember, még az egyik legelismertebb szakmában is kevés az utánpótlás, mégis sikerül növelni a diákok számát. Interjút készítettünk a témában Wolfgang Schafitellel, a biberachi HOLZBAU ácsoktatási központ nemzetközi kapcsolatokért felelős projektvezetőjével.

HOLZBAU Képzési Centrum
A német szakképzési rendszer – röviden

Milyen építőipari szakmát oktatnak?

Mi csak ácsokat képezünk, nekik azonban az alapképzésen túl is kínálunk szemináriumokat és tréningeket az ácsmester szint eléréséhez és azon túl is.

Hány diákjuk van, és ők honnan érkeznek?

Mintegy 1300 másod- és harmadéves diákunk van, főleg Baden-Würtenberg tartományból.

Milyen struktúrában tanulnak a fiatalok?

A hároméves, duális szakképzési rendszer keretei között működünk. A duális rendszerben az első év az elméleti képzésé, a második és a harmadik évben megoszlik az oktatási idő az iskola, a tréningközpont és szakmai, a mi esetünkben az ácsképzést biztosító vállalatok között.

ZAZ Holzhausbaukurs 12HOLZBAU ácsoktatási központ

Hogyan működik a duális képzés finanszírozása?

A finanszírozás több oldalról érkezik. Az első évet, valamint a 2. és 3. évfolyam elméleti oktatását a kormány finanszírozza.
A gyakorlati oktatást, így a mi központunkban folyó képzést is a Soka Bau, ami egyfajta építőipari biztosítási egyesület, fizeti. A Soka Bau-t az építőipari vállalatok finanszírozzák, alkalmazottaik bérének 2 százalékát fizetik be a közös kasszába.
Ezen kívül a diákok fizetést kapnak a vállalttól, ahol dolgoznak, amellyel szerződést kötöttek.

Melyek voltak a legfontosabb változások a németországi ács szakmában, illetve a képzésben az elmúlt évtizedekben?

A legnagyobb változás a digitális szoftverek bevezetése, a passzív házas technológiák, az energiatakarékossági korszerűsítésekkel kapcsolatos ismeretek, a CNC-gépek és az előregyártott elemekkel kapcsolatos technológiák megjelenése.

Milyen az ács szakma, ill. az építőipari szakmák anyagi és erkölcsi megbecsülése, a szakma presztízse Németországban?

Németországban az ácsmesterség elismert szakma. a legtöbb új épület gerendavázas szerkezetű, nem beton vagy kő, mint pl. Angliában, ahol az ács csak egy építőipari szakmunkás. A német ácsok sokkal magasabban is képzettek. Mondhatom, hogy az ácsok Németországban a legjobban elismert, legmagasabb presztízsű építőipari szakemberek.

Van elég ács szakmunkás Németországban?

Az ácsok száma emelkedett az elmúlt néhány évben, de sajnos ez a szám nem elég ahhoz, hogy a nyugdíjba menő szakembereket pótolni tudja. Folyamatosan dolgozni kell azon, hogy a fiatalok ezt a szakmát válasszák.

Hogyan szólítják meg a fiatalokat, a pályaválasztókat, esetleg az átképezhető felnőtt potenciális munkaerőt, van-e ennek jól működő gyakorlata, vannak-e kampányok?

Ellátogatunk az iskolákba, két évvel a végzés előtt találkozunk a gyerekekkel. A vállalatok munkalehetőséget ajánlanak a gyerekeknek, tanulói szerződéssel. Ezen kívül mi is segítjük a pályaválasztást anyagokkal, szórólapokkal, rövidfilmmel, előadásokkal.
Nyáron a központunkban nyári tábort szervezünk, ahol egy hét alatt bemutatjuk a gyerekeknek, mit csinál egy ács.

Mi napjaink legfőbb szakmai kihívása és milyennek látja az ács szakma jövőjét?

A szakma legnagyobb kihívása egyértelműen a gyors technológiai váltások követése, az új ötletek beengedése, kifejlesztése és a gyakorlati technológiai képzés. Ezeket kurzusainkkal, workshopokkal igyekszünk követni.
Véleményem szerint az ácsszakmának van jövője Németországban és szerte Európában. Nagy szükség van az jól képzett ácsokra, hiszen a most épülő házaknak, éppúgy, mint a korszerűsítendő épületeknek meg kell felelniük a legújabb műszaki, energetikai követelményeknek, ráadásul sok új lakóépületet kell építeni Európa és Németország növekvő lakosságának.

HOLZBAU Képzési Centrum
Biberach, Baden-Würtenberg, Németország

A HOLZBAU-nak három központja van: a biberachi Faipai és Építési Kompetenciaközpont, illetve az Ács Képzőközpont, valamint az osfilderni HOLZBAU FORUM.
Az Ács Képzőközpontban a mintegy 1300 másod- és harmadéves tanulónak 17 ácsmester oktatja a szakmát, 15-féle workshop keretében.
A diákok különböző projektekben vesznek részt: pl. európai faszerkezetes építészet (2 vagy 3 hét workshop a képzőközpontban + 1 hét egy Biberach környéki, faszerkezetes építésre szakosodott vállalatnál – 2008. óta több mint 600 résztvevő).
Ácsok, mérnökök és építészek számára továbbképzéseket, mesterképzéseket szerveznek. 64 különböző kurzust– pl. restaurálás, légmentesítés, vályogépítés CAD, előregyártott faszerkezetes épületek – kínálnak, szállodai elhelyezéssel. Eddig 2400 résztvevőjük volt.
Angol nyelvű képzéseket is kínálnak, illetve terveznek az energiahatékony fa építés és passzívépítés, az előregyártott faszerkezetes épületek, a vályogépítés, a CAD technológia, a légzárás témakörében. 2010 óta 38 ilyen kurzuson több mint 850-en vettek részt.
2016-ban itt volt német csapat felkészítő központja az Ács Worldskill versenyre.
200 férőhelyes kollégium – 2-3 ágyas szobákkal és teljes ellátással – áll a diákok rendelkezésére.

A német szakképzési rendszer – röviden

Németországban megéri a duális szakképzésben tanulni. Az innen kikerülő fiatal szakemberek ugyanis biztosan el tudnak helyezkedni a tanult szakmájukban. Ezt szinte garantálja a rendszer, hiszen egyrészt eleve egy vállalattal kötött munkaszerződés mellett végezhette a tanuló a szakképzést, ahol jó eséllyel ott is maradhat, másrészt olyan oktatási feltételek között készülhetett a valódi tudást, illetve szakmai ismereteket tesztelő vizsgákra, hogy ha azokon sikeresen túljut, akkor képes is lesz a szakmájában dolgozni.
A duális szakképzés, tehát, nem jár mindenkinek Németországban. Aki ezt és nem a szakképző iskolát választja, keresnie kell egy vállalatot az adott szakterületen, amelyik munkaszerződést köt vele és vállalja a felkészítését. Ez annyit jelent, hogy a tanuló a heti 3,5 napot a vállalatnál tölt, ahol tanul és dolgozik, a többi időt a szakképző intézményben tölti, ebből 0,5 nap az iskolai tanműhelyi gyakorlat. A vállalattól munkabért és különböző juttatásokat kap.
A képzés
Az időközi szintvizsga mellett a képzési idő legvégén kell szakmai vizsgát tenni. A vizsgáztatás központosított, független intézményben történik. A vizsgakövetelményeket és a kérdéseket úgy állítják össze, hogy az azt teljesítő fiatal szakemberek tudása megfeleljen a vállalatok, a munkaadók szakmai elvárásainak.
Vállalati képzést és a szakképző iskolák mellett működő ún. üzemek feletti képzőhelyeket a vállalatok finanszírozzák (az építőiparban pl. a Soka Bau-n keresztül). A szakképző intézményeket, valamint a vizsgáztatást az állam költségvetés fedezi.
Fontos még megjegyezni, hogy Németországban már a legalsó évfolyamokban, sőt az óvodákban elkezdődik egyfajta pályaorientáció, amelyben a piaci szereplők is tevékenyen részt vesznek. A iskola 5-6. évfolyamain pedig már személyre szabottan segítenek a tanulók számára megfelelő szakirány, illetve szakma választásában, az arra való felkészülésben.

***

Utoljára frissítve: 2019. augusztus 07., szerda 16:11

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.