tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A hőszigetelés ma már kötelező újHÁZ Centrum

A hőszigetelés ma már kötelező

A szeptember és az október minden évben az építkezések szempontjából a hőszigetelés időszaka, hiszen az időjárási körülmények ekkor a legalkalmasabbak a homlokzat felújításával kapcsolatos feladatok elvégzéséhez. Az újHÁZ Centrum szakértői szerint azonban a teljes körű hőszigeteléshez ennél többre van szükség: modern, jó hőmegtartó képességgel rendelkező nyílászárók és átszelelésmentes tetőszerkezet nélkül továbbra is számolnunk kell télen az elillanó, nyáron pedig a bekúszó hővel.

Tudatos megrendelők, hiányzó kivitelezők

Nemrégiben adta közzé a Mapei Kft. legfrissebb kutatási eredményét, amely egyértelműen igazolta: már szeptember elején csúcsra jár a hőszigetelési szezon, magasan kvalifikált szakembereket és kivitelezőket pedig alig lehet találni. Az ok rendkívül egyszerű: köztudottan szeptemberben és októberben ideális az időjárás a hőszigeteléssel kapcsolatos munkák elvégzéséhez, így a kivitelezések erre az időszakra koncentrálódnak. Ráadásul a szakemberhiány sem kedvez a folyamatosan fokozódó kereslet kiszolgálására.

– Évek óta folyamatosan nő a hőszigetelő rendszerek iránti kereslet, amely mögött részben a 2020-tól életbe lépő energetikai szabályozások, részben pedig a tudatos vásárlói magatartás áll – mondják az újHÁZ Centrum szakértői. Hozzáteszik: építőanyag-kereskedelmi hálózatuk vevői az alacsonyabb árkategóriás hőszigetelő anyagokról elmozdulva ma már kifejezetten azokat a rendszereket keresik, amelyek segítségével otthonuk A+ vagy A++ energetikai minősítést szerezhet. Ezt a fent említett felmérés is alátámasztotta: az általuk megkérdezett építtetők 72%-a szerint a hőszigetelő rendszerek legfontosabb tulajdonsága a hőszigetelő képesség mellett a tartósság, a páraáteresztő-képesség és vízállóság. Az ár csupán 40 százalékuk számára kiemelkedő jelentőségű.

A megfelelő szigetelőanyagok és rendszerek kiválasztása

A megfelelő hőszigetelőanyagok kiválasztása pedig nemcsak az energiahatékonysággal, hanem a csökkenő fűtési, illetve hűtési költséggel is egyet jelent. A homlokzati hőszigetelés központi elemei a polisztirol hőszigetelő lapok, amelyek eltérő vastagságban vásárolhatók meg. A szakértők a 20-30 centiméteres változatokat javasolják, ezek segítségével ugyanis az ingatlan a kifejezetten magas energetikai szabványoknak is meg tud felelni, sőt, akár a passzívház minősítéshez is hozzásegítheti a tulajdonosokat.

– A homlokzati hőszigetelőanyagokat azonban nemcsak a vastagságuk alapján különböztethetjük meg, hanem színük szerint is – mutatnak rá az építőanyag-kereskedelmi hálózat szakértői. A fehér színű, hagyományos EPS-lemezeket a homlokzaton használják, a lábazati térbe rózsaszín, zöld vagy kék színű lapok kerülnek, amelyek víztaszító tulajdonságaik révén rendkívül jól ellenállnak a felcsapó esőnek, illetve a fagynak. Szintén jó választások lehetnek az innovatív grafitos hőszigetelő lapok, amelyek a hagyományos EPS-lapokhoz képest 23 százalékkal jobb hőszigetelőképességgel rendelkeznek. Ezek telepítésével nemcsak az épület energiahatékonysága fokozható, de vékonyabb kivitelezésük révén helyet is meg lehet velük megtakarítani.

A kulcs a kiszámítható időjárásban rejlik

Különösen fontos azonban figyelembe venni az időjárási körülményeket, amelyeknek a homlokzati hőszigetelőanyagok optimális kötési folyamata miatt kell megfelelőnek lenniük.

– A ragasztóanyagok és a vékonyvakolat felvitele is megköveteli az optimális hőmérsékletet. 30 ºC körül és erős szél esetén a kötési folyamat felgyorsul, a vakolat pedig idő előtt elveszítheti víztartalmát, azaz megéghet – magyarázzák a szakértők, akik szerint a helyzet éppen fordítottan alakulhat 5 ºC alatti hőmérséklet esetén. Ekkor ugyanis a kötési folyamat nagyon lelassul, esetleg le is állhat, amennyiben pedig rendkívül magas a páratartalom, a száradás jelentős mértékben elhúzódhat, a vakolat sérülhet, foltossá válhat. Megéri azonban belevágni a homlokzati hőszigetelésbe.

Fenntartható otthonok és a klímaváltozás

– Mérések igazolták, hogy megfelelő szigetelés nélkül a rezsiköltség akár háromszoros, négyszeres is lehet, így a beruházás viszonylag rövid idő alatt meg tud térülni – teszik hozzá az építőanyag-kereskedelmi hálózat szakértői.

Hosszú távon meggyőződésük szerint érdemes még továbbgondolni mindazt, amit a fenntartható otthonról gondolunk. A szakértők úgy vélik: az építőanyaggyártók is egyre nagyobb figyelmet fordítanak az innovatív megoldásokra, legyen szó akár a klímatéglákról, a korszerű nyílászárókról vagy éppen az egyre hatékonyabb hőszigetelési technológiák fejlesztéséről. Szerintük ezek már középtávon is a figyelem középpontjába kerülhetnek.

– Az innovatív technológiák kidolgozása az építőipar más területein is nagyobb szerepet kaphat. A hektikus időjárási viszonyok miatt ugyanis felerősödhet a tetőszerkezeteket és a csatornaszerkezeteket érő külső behatások mértéke, és az ehhez kapcsolódó erózió is, így az építőanyagok esetében ezen a területen is folyamatos kutatás-fejlesztés szükséges – húzzák alá a szakértők.

Forrás: újHÁZ Centrum

Utoljára frissítve: 2019. szeptember 25., szerda 13:51

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.