tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

  • 07 nov. Nőtt a kereslet az új lakások iránt
    Az ingatlan.com adatai szerint az év első tíz hónapjában 30 százalékkal emelkedett az új lakások iránti kereslet tavalyhoz képest. Budapesten és a községekben az építési…
  • 07 nov. Egyre kevesebb az új beruházás a lakáspiacon
    A lakáspiacon, úgy tűnik, egyre jobban érezteti hatását a hamarosan megemelkedő áfakulcs. Ez látszik a legfrissebb EBI Építésaktivitási jelentés a társasházi lakásépítéseket jellemző Aktivitás-Kezdés számaiból…
  • 30 okt. Lassuló növekedésre számítanak az építési vállalkozók
    A lakásépítő cégeknél a megrendelés tekintetében elbizonytalanodás tapasztalható. A közvetlen piaci értékesítésre készülő lakásoknál kivárnak a cégek az újabb projektek indításával – derül ki többek…
  • 21 okt. Mozgásban a népesség - és a lakáspiac
    Érdekesen alakultak az országon belül a költözések tavaly, Pest megye gyarapszik, Budapest lakossága fogy - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a hivatalos demográfiai…
  • 17 okt. Alig enyhül a megyék közötti egyenlőtlenség a lakásépítéseknél
    A megyei jogú városokban és a községekben bekövetkezett 10, illetve 4,3%-os növekedéssel szemben a fővárosban 8,6, a többi városban 7,8%-kal csökkent a használatbavételek száma 2019…
  • 14 okt. Új szakmák is várják jövőre a diákokat
    Nagyon kevesen tanulnak a szakképzésben Magyarországon, ezért is döntött a kormány a rendszer átalakítása mellett. Az Eurostat adataiból látható, hogy európai, sőt régiós összehasonlításban is…
  • 07 okt. Magyarország az élen a lakásdrágulásban az EU-ban
    Jelentősen drágultak a lakóingatlanok az euróövezetben és az Európai Unió egészében is 2019 második negyedévében - a legnagyobb mértékben Magyarországon.
  • 02 okt. Óriási különbségek az európai lakásépítési piacon
    Az előző évhez képest hazánkban 3,4%-kal több építési engedélyt adtak ki 2019. II. negyedévében. Az Eurostat legfrissebb statisztikái szerint ezzel az eredménnyel Magyarország jelenleg a…
  • 26 szept. Ez történik most a budapesti ingatlanpiacon
    A budapesti használt lakások piacán a nyár eleje óta visszaesett a kereslet, a befektetési célú vásárlók aktivitása a szuperállampapír bevezetése miatt is csökkent - véli…
  • 06 szept. Jelentős visszaesés az új lakásépíési projektek számában
    Ez év második negyedévében kevesebb új lakásépítési projekt indult, ám magasabb értékben mint a tavalyi év hasonló időszakában - derült ki a legrissebb EBI Építésaktivitási jelentésből.
  • 22 aug. Folyamatosan drágulnak az építési telkek a nagyvárosokban
    Jelentősen drágulnak a családi házas építkezésre alkalmas telkek Budapesten és a legtöbb megyei jogú városban. Ráadásul a beépítetlen helyek száma szűkül, és az elérhető telkek…
  • 22 aug. Újra egyre több huszonéves marad mamahotelben
    Több mint 800 ezer magyar huszonéves lakik a szüleivel az Eurostat 2018-as adatai alapján. Arányuk egyre nő, ami minden bizonnyal jórészt az egekbe szökő lakásárakkal,…
  • 02 aug. MNB: ismét dinamikus áremelkedés a lakáspiacon
    Az MNB 2019 első negyedévére vonatkozó lakásárindexe szerint Budapesten és a vidéki városokban az előző időszaki lassulást követően kissé gyorsult a hazai lakásárak negyedéves növekedési…
  • 31 júl. Meglódult a családi házak piaca
    Az ingatlan.com adatai szerint az eladásra épített családi házak kínálata jelentősen, 63 százalékkal nőtt az idén. Budapesten az új építésű családi házak átlagos négyzetméterára 681 ezer…
  • 31 júl. Bérlakásépítés segíthetné a hazai lakásépítéseket
    Régiós összehasonlításban még mindig alacsonyak a hazai lakásépítési számok. A 2019. I. féléves KSH számok az építések lassulását mutatják: 6.472 db lakás épült Magyarországon, 0,7…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Fővárosi és kormányzati lakáspolitika kell a lakhatási válság megoldására Habitat for Humanity Magyarország

Fővárosi és kormányzati lakáspolitika kell a lakhatási válság megoldására

Fővárosi és kormányzati szintű lakáspolitika nélkül nem lehet megoldani a lakhatási problémákat, ugyanakkor az önkormányzatok - szűkös mozgásterükön belül - jelentős erőfeszítéseket tesznek ennek érdekében. További lehetséges intézkedésekre tett most javaslatot a Habitat for Humanity Magyarország idei lakhatási jelentése.

A Habitat for Humanity Magyarország lakhatási jelentése idén hetedik alkalommal jelent mega Periféria Központtal közösen. Ennek második fejezetét az önkormányzati választásokhoz és a Lakhatási Világnaphoz kapcsolódva mutatták be. A fejezet az önkormányzatok mozgásterét és lehetőségeit elemezte a lakhatási válság ellen.

A Habitat for Humanity Magyarország úgy látja, hogy kicsi az önkormányzatok politikai mozgástere és egyenlőtlenül oszlanak el a pályázati támogatások, ezzel együtt pedig jellemző az önkormányzatok alulfinanszírozottsága. A jelentés kitér arra is, hogy az átfogó lakáspolitika hiánya nemcsak országos szinten jelent problémát, hanem helyi szinten is korlátozza az önkormányzatok mozgásterét, és ez az érdemi lakhatási beavatkozások egyik elsődleges akadálya.

A jelentés megállapítja, hogy a rendszerváltás után erősen decentralizálódott az államigazgatás, és számos olyan feladat hárult az önkormányzatokra, melyek megoldásához nem volt elegendő forrásuk. A lakásrendszer kialakításához ugyan megkapták a tanácsi lakásokat, de ezek nagy része már ekkor borzalmas állapotban volt. Hogy állandó pénzügyi problémáikat csökkentsék, tömegével adták el az önkormányzati lakásokat. A privatizáció mértékét jól mutatja, hogy 2017-re az önkormányzati tulajdonú lakások aránya 18,2 százalékról 2,4 százalékra csökkent.

Jóval több megfizethető bérlakás kell

A helyi önkormányzatok lakhatással kapcsolatos mozgásterében négy területen fogalmaz meg javaslatokat a jelentés.
Az önkormányzati ingatlangazdálkodás kapcsán a legfontosabb, hogy az önkormányzatok a tulajdonukban lévő ingatlanok lakhatási célú alkalmazásával mérsékelni tudják a lakhatási válságot, ehhez pedig növelni kell az önkormányzati tulajdonú bérlakások számát.

Habitat onkorm abra 1

Megnyitható, dinamikus ábra

Az önkormányzati bérlakások jelentős része van kifejezetten rossz, de legalábbis korszerűsítendő állapotban, amire a nagyon kevés forrás áll rendelkezésre. A jelentés megállapítja, hogy a lakások felújítására érdemes hosszú távú tervet készíteni és erre pénzügyi fedezetet biztosítani, hiszen ennek hiányában akár lakások ki is eshetnek az amúgy is szűkös állományból.

A jelentés bemutatása alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetésen három önkormányzat és három civil szervezet képviselője fejtette ki véleményét a témában. Az egyik legfontosabb pont, amelyben minden megszólaló egyetértett, az megfizethető bérlakások számának növelése, amelyet az önkormányzatok különböző eszközökkel próbálnak megvalósítani

Folyamatban lévő bérlakásfejlesztésekről beszélt Karácsony Gábor, az Óbudai vagyonkezelő munkatársa. Elmondta, hogy hamarosan egy óbudai piac helyén épít az önkormányzat bérlakásokat, melyekkel kifejezetten a pályakezdő fiatalokat célozzák.

Szabó Rebeka – Zugló szociális ügyekért felelős alpolgármestere – kifejtette, hogy az önkormányzatok hatáskörében jelenleg csak a tűzoltás lehetséges. A 14. kerületben az elmúlt öt évben elsősorban a lakásvesztést igyekeztek megakadályozni lakásfenntartási, adósságrendezési támogatással, és egy olyan objektív pontrendszert dolgoztak ki, amely minden igénylő számára folyamatosan követhető. Zuglóban is építenek közösségi lakóházat EU-s forrásból, ahova szociális szempontok alapján tudnak majd a családok beköltözni.

„A 90-es évek elhibázott lakásprivatizációs folyamatának eredménye, hogy ma itt tartunk. A helyi önkormányzatnak nincsenek lehetőségei és forrásai, hogy önállóan lakásokat építsen, külső segítség nélkül nem megy” – jelentette ki Nagy István, Újpest népjóléti, szociális és lakásügyekért felelős alpolgármestere. Mint kifejtette, a negyedik kerületben jelenleg 31 lakást építenek egy VEKOP-projekt keretében, és 39 lakást újítanak fel.

Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület elnöke a lakásügynökségeket emelte ki, amellyel lehetőség van más tulajdonú (pl. külföldön élő tulajdonos) lakások bevonására a közhasznú bérlakásrendszerbe. A helyi önkormányzatok katalizátorszerepet játszhatnak szociális lakásügynökség létrehozásában: ekkor a magántulajdonosok a helyi önkormányzatnak (vagy az általa alapított lakásügynökségnek) adják bérbe a lakásukat hosszabb távra, amelyet szociálisan rászorulók kapnak meg. Erre még kevés példa van, de Kispesten már elindult egy kísérleti program, Veszprémben pedig már évek óta működik.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálatot képviselő Lendvai-Frikkel Attila részletesebben is bemutatta veszprémi a Veszol Nonprofit Kft., amely az önkormányzattal szorosan együttműködve 207 lakást kezel, ezen kívül tanodát, orvosi ügyelet is működtet. Újabb lakások bevonása a piacról azonban nehéz, mivel összességében kevesebb lakás van Veszprémben, mint amennyire igény lenne.

Szociális beruházásokra köteleznék a lakásfejlesztőket

A piaci beavatkozások között a telek- és építményadókkal lehet a telkek, házak, lakások lakáscélú hasznosítását befolyásolni. Ösztönző lehet például, ha a telekadót nem vetik ki olyan telekre, amelyen lakhatásra ténylegesen használt építmény áll, illetve az építményadónál kedvezményeket vagy mentességet adnak lakáscélú hasznosítás esetén, ugyanakkor az üresen tartott, rövidtávú lakáskiadásra, vagy üzleti tevékenységre használt lakásokat megadóztatják.

A kommunális adó kivetésének részletszabályaival a hosszú távú bérbeadás fehérítését lehet ösztönözni (pl. mentesség vagy kedvezmények, ha szerződéssel rendelkező bejelentett bérlő lakja a lakást).

Részben a piaci beavatkozások körébe sorolható az új köz- vagy magántulajdonú lakhatási formák támogatása. A helyi önkormányzat kezdeményezheti, hogy munkásszállók, albérlőházak vagy kollégiumok jöjjenek létre magán- vagy közberuházásban; erről nagyobb munkáltatókkal, szakszervezetekkel vagy más szervezetekkel együttműködési megállapodást is lehet kötni. Kecskeméten például bérlőkijelölési jogot értékesítettek a Mercedes számára a vagyonkezelő tulajdonában levő felújított lakásokra. A lakhatási kérdést a központi kormányzatnak a betelepülő nagyvállalatokkal való stratégiai megállapodások megkötésekor legalább olyan súllyal kellene kezelnie, mint a megfelelően képzett munkaerő biztosítását.

 

A jelentés fontos megállapítása, hogy a lakásépítés önmagában nem vezet megfizethetőbb lakásokhoz. A településfejlesztési és -rendezési intézkedéseket viszont bátrabban használhatnák az önkormányzatok. Így a településrendezési szerződésben az ingatlan beruházások önkormányzatot terhelő költségeit át lehetne hárítani a befektetőkre: például ha sok új lakás létesül, akkor a beruházó vállalhatná új háziorvosi rendelő építését, vagy az óvodák és iskolák kapacitásának a bővítését. A lakóövezetbe való átsorolások, a településrendezési eszközök (pl. a településszerkezeti terv) módosítása során pedig érdemes lenne közérdeket szolgáló ellentételezéseket kérni.

Habitat onkorm abra 2

Megnyitható, dinamikus ábra

A városrehabilitásciós programok és intézkedések tervezésekor külön figyelni kellene az eredeti lakosság kiszorulásának megakadályozására. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a szociális városrehabilitációs forrásokat a legszegényebbek és a legrosszabb lakásviszonyok között élőkre kellene koncentrálni, hosszú távon is fenntartható, átfogó szociális programmal összekötve.

Az is fontos lenne, hogy az önkormányzati lakásfelújítási pályázatok azok számára is legyenek elérhetők, akiknek nincsenek megtakarításaik. Kiemelendő, hogy ezeknél a pályázatoknál szükséges figyelembe venni az energiahatékonysági szempontokat is.

Habitat onkorm abra 3

Megnyitható, dinamikus ábra

A lakhatás válság megoldását szolgálhatnák a lakhatás megfizethetőségét javító szociális ellátások, azonban az önkormányzatoknak ebben is jelentősen leszűkült a mozgástere. Ráadásul a települések között megyék és településtípusok alapján nagy különbségek vannak, pedig alapvető fontosságú lenne, hogy a szociális alapszolgáltatásokhoz minden érintett hozzájusson. Ehhez elengedhetetlen, hogy ezek rendszere és a kivezető utak végig legyenek gondolva, és szociális munkával, vagy komplex programokkal társuljanak. Erre jó példa a Habitat elsőként lakhatás programja, amelyben már több családot juttattak felújított lakáshoz.
Fontos javaslat az önkormányzati bérlakásokból való elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalma, amit pl. Zugló már önkormányzati rendeletben tilt.

Civilek és önkormányzatok

A beszélgetés egy pontján vita alakult ki a lakhatási civil szervezetek szerepéről. Míg Nagy István szerint a civil szervezetek egy-egy kilakoltatáskor a teljes ismeretek hiányában támadják az önkormányzatokat, Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület elnöke szerint gyakran érdekellentét alakul ki az önkormányzat és a civil szervezetek között. „Nem lenne szabad, hogy külön szinten szabályozzák a szociális ellátó intézményrendszert és a helyi lakásgazdálkodást” – mondta, hiszen ha így valaki kikerül a bérlakásból, ugyanúgy bennmarad az ellátórendszerben, csak állami hatáskörbe kerül át a probléma. Szerinte sokat segíthetnek a civil szervezetek mintaprojektjei, de az már a helyi döntéshozók felelőssége, hogy mennyire alkalmazzák ezeket.

1 Varga Gábor Vargosz Habitat for Humanity Magyarország

Dr. Gallóné Judit – Óbuda szociális osztályának vezetője – kiemelte, hogy helyben sikeresen együttműködnek a civil szervezetekkel, amelyek nagyban segítik a szociális ellátórendszert. Lendvai-Frikkel Attila, ezt így fogalmazta meg: „a civil szervezetek az önkormányzat a lelkiismerete.”

„Csak úgy lehet megoldani a problémát, ha egységes kormányzati lakáspolitika lesz, és állami szinten szabályozzák a magánbérlakások piacát” – tette hozzá Nagy István. Sőt, szerinte sok más területen is budapesti együttműködés kellene. Szabó Rebeka a városi szintű lakáspolitika jó példájaként Bécset és Berlint említette, valamint New Yorkot, ahol lakbérplafon szabályozza a magán lakáskiadást.

Abban minden megszólaló egyetértett, hogy szükséges kormányzati lakáspolitika, de már egy fővárosi lakáspolitika is több lakhatási problémát kezelni tudna. Többen kiemelték egy felelős kijelölésének jelentőségét, amit Nagy István az „erős politikai akarat” szükségességével húzott alá.

A beszélgetés konklúziójaként Gosztonyi Ákos, a Habitat szakpolitikai munkatársa hangsúlyozta: állami lakáspolitikára, valamint átfogó bérlakásfejlesztési stratégiára lenne szükség. A szervezet úgy látja, jelentősen segítené a lakhatási válság kezelését, ha bővítenék a szociális ellátásokat, vagyis a lakhatási támogatásokat és az intézményi ellátási formákat. Emellett kritikus pont a szociális bérlakásállomány növelése, illetve az elsőként lakhatás modelljének kiterjesztése és az elhelyezés nélküli kilakoltatások önkormányzati határozatban való tiltása. A jelentés alapmegállapításai közé tartozik, hogy nem akkor jó az önkormányzati lakásgazdálkodás, ha nyereséges, hanem ha a rászorulóknak lakhatást biztosít.

A teljes jelentés szövege: https://habitat.hu/wp-content/uploads/2019/10/hfhh_lakhatasijelentes_2019_onkormanyzatok.pdf 

Utoljára frissítve: 2019. október 10., csütörtök 11:45

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.