tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

  • 07 nov. Nőtt a kereslet az új lakások iránt
    Az ingatlan.com adatai szerint az év első tíz hónapjában 30 százalékkal emelkedett az új lakások iránti kereslet tavalyhoz képest. Budapesten és a községekben az építési…
  • 07 nov. Egyre kevesebb az új beruházás a lakáspiacon
    A lakáspiacon, úgy tűnik, egyre jobban érezteti hatását a hamarosan megemelkedő áfakulcs. Ez látszik a legfrissebb EBI Építésaktivitási jelentés a társasházi lakásépítéseket jellemző Aktivitás-Kezdés számaiból…
  • 30 okt. Lassuló növekedésre számítanak az építési vállalkozók
    A lakásépítő cégeknél a megrendelés tekintetében elbizonytalanodás tapasztalható. A közvetlen piaci értékesítésre készülő lakásoknál kivárnak a cégek az újabb projektek indításával – derül ki többek…
  • 21 okt. Mozgásban a népesség - és a lakáspiac
    Érdekesen alakultak az országon belül a költözések tavaly, Pest megye gyarapszik, Budapest lakossága fogy - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a hivatalos demográfiai…
  • 17 okt. Alig enyhül a megyék közötti egyenlőtlenség a lakásépítéseknél
    A megyei jogú városokban és a községekben bekövetkezett 10, illetve 4,3%-os növekedéssel szemben a fővárosban 8,6, a többi városban 7,8%-kal csökkent a használatbavételek száma 2019…
  • 14 okt. Új szakmák is várják jövőre a diákokat
    Nagyon kevesen tanulnak a szakképzésben Magyarországon, ezért is döntött a kormány a rendszer átalakítása mellett. Az Eurostat adataiból látható, hogy európai, sőt régiós összehasonlításban is…
  • 07 okt. Magyarország az élen a lakásdrágulásban az EU-ban
    Jelentősen drágultak a lakóingatlanok az euróövezetben és az Európai Unió egészében is 2019 második negyedévében - a legnagyobb mértékben Magyarországon.
  • 02 okt. Óriási különbségek az európai lakásépítési piacon
    Az előző évhez képest hazánkban 3,4%-kal több építési engedélyt adtak ki 2019. II. negyedévében. Az Eurostat legfrissebb statisztikái szerint ezzel az eredménnyel Magyarország jelenleg a…
  • 26 szept. Ez történik most a budapesti ingatlanpiacon
    A budapesti használt lakások piacán a nyár eleje óta visszaesett a kereslet, a befektetési célú vásárlók aktivitása a szuperállampapír bevezetése miatt is csökkent - véli…
  • 06 szept. Jelentős visszaesés az új lakásépíési projektek számában
    Ez év második negyedévében kevesebb új lakásépítési projekt indult, ám magasabb értékben mint a tavalyi év hasonló időszakában - derült ki a legrissebb EBI Építésaktivitási jelentésből.
  • 22 aug. Folyamatosan drágulnak az építési telkek a nagyvárosokban
    Jelentősen drágulnak a családi házas építkezésre alkalmas telkek Budapesten és a legtöbb megyei jogú városban. Ráadásul a beépítetlen helyek száma szűkül, és az elérhető telkek…
  • 22 aug. Újra egyre több huszonéves marad mamahotelben
    Több mint 800 ezer magyar huszonéves lakik a szüleivel az Eurostat 2018-as adatai alapján. Arányuk egyre nő, ami minden bizonnyal jórészt az egekbe szökő lakásárakkal,…
  • 02 aug. MNB: ismét dinamikus áremelkedés a lakáspiacon
    Az MNB 2019 első negyedévére vonatkozó lakásárindexe szerint Budapesten és a vidéki városokban az előző időszaki lassulást követően kissé gyorsult a hazai lakásárak negyedéves növekedési…
  • 31 júl. Meglódult a családi házak piaca
    Az ingatlan.com adatai szerint az eladásra épített családi házak kínálata jelentősen, 63 százalékkal nőtt az idén. Budapesten az új építésű családi házak átlagos négyzetméterára 681 ezer…
  • 31 júl. Bérlakásépítés segíthetné a hazai lakásépítéseket
    Régiós összehasonlításban még mindig alacsonyak a hazai lakásépítési számok. A 2019. I. féléves KSH számok az építések lassulását mutatják: 6.472 db lakás épült Magyarországon, 0,7…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Kiállítás a TAK-okból, Várkert Bazár Kiállítás a TAK-okból, Várkert Bazár Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Elkészültek és elérhetők a települési arculati kézikönyvek

Elindult az ország összes Településképi Arculati Kézikönyvét (TAK), valamint Építészeti Tájegységi Arculati Kézikönyvét (ÉTAK) összegyűjtő új weboldal. A települési arculati kézikönyvek megalkotói bíznak a jó példák erejében. Az útmutatók összeállításával a legfőbb cél a regionális és települési sajátosságok megőrzése a mai viszonyok és lehetőségek között – hangzott el a települési arculati kézikönyvekről szóló nemzetközi konferencián, amelyet a Metszet folyóirat szervezett.

Köszöntőjében Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár felidézte, hogy 2015-ben más európai országok példájára megalkották a Nemzeti Építészetpolitika című kiadványt, amely a szakma alapvető kérdéseire kereste a választ. Ekkorra már rendelkezésre állt az írországi példaértékű kiadvány, és elkészült a Balaton-felvidéki építészeti útmutató. Elkezdték keresni a lehetőséget, hogyan tudják a jó példákat országosan kiterjeszteni, emellé olyan jogszabályrendszert megalkotni, amely ezt lehetővé teszi. 2017 márciusában elkészült digitális formában az a mintakézikönyv, amelynek alapján a települések kidolgozták saját településképi arculati kézikönyveiket.

A kézikönyvek a Kárpát-medencében rendelkezésre álló klimatikai, tájegységi adottságokra, szellemi-kulturális örökségre alapozva igyekeznek jó példákat felmutatni, amiből a megrendelők majd meríthetnek. Fontos, hogy a települési gyűjtésben bárki részt vehetett, beleadhatott – emelte ki Füleky Zsolt.

A települési arculati kézikönyvek mutatják be, hogy miként kell kinéznie egy épülő vagy felújítandó épületnek, a műszaki paramétereket pedig a helyi építésügyi szabályzat (HÉSZ) rögzíti. Az arculati kézikönyvek tehát egyfajta „dress code-ként” kell, hogy működjenek az adott településen – fogalmazott Füleky Zsolt.

TAKokHajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnöke elmondta, hogy a három éven át tartó munkában a MÉK területi kamarái végezték el a kézikönyvek szakmai véleményezését, és tagjaik sok helyen részt is vettek azok megalkotásában is. A 3178 hazai település több mint 95 százaléka elkészítette saját települési arculati kézikönyvét, amiben 300 főépítész volt a segítségükre.

Noll Tamás építész azt hangsúlyozta, hogy az épített környezet minősége nem csak az építész, hanem a megrendelők, döntéshozók felelőssége is. A TAK nekik is, sőt főleg nekik szól.
A szabályozásban már sok minden a helyére került, a TAK-ok mellett elkészültek a településképi rendeletek is, de az önkormányzatoknak más segítségre is szükségük volt. Ezért további kiadványok készültek egyrészt azzal kapcsolatban, hogy hogyan működhet jól a nem csak az ára alapján döntő közbeszerzési rendszer, illetve, hogy hogyan keressen a megbízó, az önkormányzat építészt.

Cork és a Balaton-felvidék voltak a minták

A rendszer felépítése, a TAK-ok megszerkesztése elsősorban az írországi példát vette alapul. Mike Shanahan a 2003-ban megjelent Cork megyei TAK, azaz a „Tervezési útmutató Cork megyében: Vidéki új házak építése” (Cork Rural Design Guide: Building a New House in the Countryside) életre hívója elmondta, hogy a 90-es években egy óriási népességnövekedés kiváltotta építési boom hatására egyre nagyobb házak épültek a corki vidéken, amelyek mind a gyenge tervezési minőség, mind a társadalmi és földrajzi kontextus figyelmen hagyása miatt aggodalommal töltötték el. Ennek hatására indult meg az a munka, amelyben egy a mai kor életmódbeli, éghajlati, technológiai igényeit és a múlt örökségét, a pozitív példákat ötvöző épületeket, építészetet bemutató kézikönyv megszületett.

Cork guideCork Rural Design Guide: Building a New House in the Countryside

A corki minta alapján dolgozott Krizsán András építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke is, aki 2013-ra készült el a Balaton-felvidéki kézikönyv összeállításával, amely aztán az országos program prototípusa lett, miután a kormány is felkarolta a kezdeményezést. A Balaton-felvidéki építészeti útmutató kifejezetten a Balaton-felvidék tradicionális, népi építészetén alapuló egységes építészeti karaktert és minőséget mutatja be (nem a balatoni vízparti építészetét), amely magában hordozza az itt élők kultúráját. A karakterleírások nem kőbe vésett szabályok, de a szabályosságokat megismerve, ezt a nyelvet beszélve születhetnek a tájhoz és a helyi kultúrához illeszkedő, helyén-való épületek.

BAF KrizsanBalaton-felvidéki építészeti útmutató

Turi Attila építész a tapasztalatokról elmondta, hogy láthatóan nem volt könnyű a paradigmaváltás, az ajánlás-jellegű anyag összeállítása (néhol kis-HÉSZ-ek készültek), de a főépítészek közreműködésének köszönhetően a legtöbb helyen jó, „a kultúrát közvetíteni tudó, szuggesztív” kézikönyvek születtek – ehhez kiemelten fontosak a jó ábrák, fotók, a közérthető, nem szakmai nyelvezet, valamint a mai jó példák bemutatása. Hozzátette, hogy lehetne még bővíteni a gyűjteményt, akár energiahatékonysági szempontokkal (pl. napelemek elhelyezése).

„Hiába a TAK, ha nincs TKR, azaz településképvédelmi rendelet, vagy nem működik” – tette hozzá Turi Attila. Ehhez – mint mondta – meg kellene erősíteni a főépítészi rendszert, hogy minden település megfelelő szakmai háttérrel dolgozhasson, valamint a tiltás helyett erősíteni kellene a tervtanácsok protekcionista jellegét.

Jó, működő példaként Budakalászt– ahol korábban főépítész volt – említette: egységes terv készült egy társasház-együttesre, és a beruházónak 10M forintot kellett letennie épületenként, amit akkor szabadítottak/szabadítanak fel, ha valóban a látványterveknek megfelelő lakóépületek készülnek el, akár a lakásvásárlók kérése ellenében is. A projekt elindult, és működik.

Öt TAK készítői (Bp. II. kerület, Siklósbodony, Székesfehérvár, Kesztölc, Hollókő) mutatták be kézikönyveiket, kiemelve a település/rész sajátosságai adta kihívásokat. Hangsúlyozták, hogy településen belüli egységek jellegzetességeit figyelembe véve a szokásos témákon (anyaghasználat, tető, falazat, ablakok, homlokzatszínezés, reklámtáblák) túl ajánlások kerültek be pl. kerítések, belső udvarok, utólagos hőszigetelés, díszkivilágítás, telekstruktúra ritmusa, egyedi részletek, utcabútorok, cégére, csatornafedelek megjelenítésére, „0” energiaigényű épületek jellemzőinek leírása segítségképpen, vagy javaslat kockaházak bővítésére. Az előadók kiemelték, hogy fontos lesz a kézikönyvek folyamatos aktualizálása, és hasznos lenne kivonatokat készíteni az egyes kiadványokból, amelyekkel akár a beruházókat is meg lehet keresni.

TAK tapasztalatok

A települési kézikönyvek mellett készültek tájegységi, valamit ún. zöld TAK-ok is. Hét régiós Építészeti Tájegységi Arculati Kézikönyv (ÉTAK) készült el: Tokaj, Pilis, Fertő-Hanság, Vértes, Dél-Alföld, Őrség-Vendvidék és Mecsek tájegység útmutatója készült el. Érdekes alapkérdés, hogy létezik-e, illetve miben ragadható meg egy tájegység karaktere. Ez a karakter megragadható volt a tájhasználat, a településszerkezet, az utcakép, illetve az egyes épületek szintjén is.

Ahogy a készítők elmondták, ezeknél egy-egy tájegység sajátosságait, építészeti örökségét mérték fel, ahogy fogalmaztak: „ami egy térség ízét adja”, s ez alapján készült el az ajánlás, ami egyfajta sorvezető is pl. új épületek építéséhez, illetve felújításokhoz, bővítésekhez is. Foglalkoztak olyan településeken átívelő elemekkel mint pl. a bányák és a dűlők, a közterületek növény- és anyaghasználata, az úthálózatok és az útmenti létesítmények, vagy a kár a villámárvizek elleni esztétikus védekezés módjai. Ebben a munkában, valamint az arculati javaslatok megvalósításában a régió települések összefogására van szükség, amivel kapcsolatban nagyon pozitív tapasztalatokról számoltak be.

ÉTAKÉTAK

"A zöld TAK-ok kiegészítő útmutatóként készültek el" - mondta Szűcs Gábor, a Tokaj-Hegyaljai Zöld TAK készítője. Tájépítészeti ajánlásokat tartalmaz, amelyek az építészetre fókuszáló TAK-okkal együtt komplett segítség és inspiráció a települések számára. A zöld TAK olyan témákkal foglalkozik mint pl. a településszegélyek és a településkapuk, melyekkel elsőként találkozik, aki beér egy településre; a vízfolyások és környezetük kiemelt kezelése; a település átláthatóságának (távlati látványának) jelentősége; a belterületi és külterületi látványok; az épített elemek sűrűsége, vagy bizonyos turisztikai, ökológiai és településklímával kapcsolatos szempontok. Ajánlásokat fogalmaztak meg az eltakarandó elemekkel, a közműtárgyakkal, a növényalkalmazásokkal, a kerítésekkel és kertkapukkal, a kerthasználattal kapcsolatosan is.

Zöld TAKZöld TAK

Az erdélyi Hargita Megye Tanácsának épített örökségvédelmi programjaiba is betekintést kaphattak a konferencia résztvevői. Ezekről bővebben a www.virtualisszekelyfold.ro és a www.szejelyfold.360.ro oldalakon lehet tájékozódni.

TAK-ok fő feladata az volt, hogy az építtetők képet kapjanak a helyi építészeti örökségről, építőanyagokról, jellegzetes beépítési formákról, épülettípusokról, és az új épületek is ezek figyelembevételével, a településképbe illeszkedve készüljenek el. A megjelent kézikönyvek olyan „katalógusai” lettek a falvak és városok építészeti és környezeti értékeinek, amelyek akár imázsépítésre, idegenforgalmi célokra is jók, másrészt a lakosság saját maga is a tudatára jut annak, hogy az addig esetleg jelentéktelennek vélt települése mennyi szépséggel és érdekességgel bír.

A hazai települési és tájegységi TAK-ok a Lechner Tudásközpont felületén érhetők el.
TAK logo

Utoljára frissítve: 2019. október 16., szerda 14:24

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.