tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

  • 07 nov. Nőtt a kereslet az új lakások iránt
    Az ingatlan.com adatai szerint az év első tíz hónapjában 30 százalékkal emelkedett az új lakások iránti kereslet tavalyhoz képest. Budapesten és a községekben az építési…
  • 07 nov. Egyre kevesebb az új beruházás a lakáspiacon
    A lakáspiacon, úgy tűnik, egyre jobban érezteti hatását a hamarosan megemelkedő áfakulcs. Ez látszik a legfrissebb EBI Építésaktivitási jelentés a társasházi lakásépítéseket jellemző Aktivitás-Kezdés számaiból…
  • 30 okt. Lassuló növekedésre számítanak az építési vállalkozók
    A lakásépítő cégeknél a megrendelés tekintetében elbizonytalanodás tapasztalható. A közvetlen piaci értékesítésre készülő lakásoknál kivárnak a cégek az újabb projektek indításával – derül ki többek…
  • 21 okt. Mozgásban a népesség - és a lakáspiac
    Érdekesen alakultak az országon belül a költözések tavaly, Pest megye gyarapszik, Budapest lakossága fogy - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a hivatalos demográfiai…
  • 17 okt. Alig enyhül a megyék közötti egyenlőtlenség a lakásépítéseknél
    A megyei jogú városokban és a községekben bekövetkezett 10, illetve 4,3%-os növekedéssel szemben a fővárosban 8,6, a többi városban 7,8%-kal csökkent a használatbavételek száma 2019…
  • 14 okt. Új szakmák is várják jövőre a diákokat
    Nagyon kevesen tanulnak a szakképzésben Magyarországon, ezért is döntött a kormány a rendszer átalakítása mellett. Az Eurostat adataiból látható, hogy európai, sőt régiós összehasonlításban is…
  • 07 okt. Magyarország az élen a lakásdrágulásban az EU-ban
    Jelentősen drágultak a lakóingatlanok az euróövezetben és az Európai Unió egészében is 2019 második negyedévében - a legnagyobb mértékben Magyarországon.
  • 02 okt. Óriási különbségek az európai lakásépítési piacon
    Az előző évhez képest hazánkban 3,4%-kal több építési engedélyt adtak ki 2019. II. negyedévében. Az Eurostat legfrissebb statisztikái szerint ezzel az eredménnyel Magyarország jelenleg a…
  • 26 szept. Ez történik most a budapesti ingatlanpiacon
    A budapesti használt lakások piacán a nyár eleje óta visszaesett a kereslet, a befektetési célú vásárlók aktivitása a szuperállampapír bevezetése miatt is csökkent - véli…
  • 06 szept. Jelentős visszaesés az új lakásépíési projektek számában
    Ez év második negyedévében kevesebb új lakásépítési projekt indult, ám magasabb értékben mint a tavalyi év hasonló időszakában - derült ki a legrissebb EBI Építésaktivitási jelentésből.
  • 22 aug. Folyamatosan drágulnak az építési telkek a nagyvárosokban
    Jelentősen drágulnak a családi házas építkezésre alkalmas telkek Budapesten és a legtöbb megyei jogú városban. Ráadásul a beépítetlen helyek száma szűkül, és az elérhető telkek…
  • 22 aug. Újra egyre több huszonéves marad mamahotelben
    Több mint 800 ezer magyar huszonéves lakik a szüleivel az Eurostat 2018-as adatai alapján. Arányuk egyre nő, ami minden bizonnyal jórészt az egekbe szökő lakásárakkal,…
  • 02 aug. MNB: ismét dinamikus áremelkedés a lakáspiacon
    Az MNB 2019 első negyedévére vonatkozó lakásárindexe szerint Budapesten és a vidéki városokban az előző időszaki lassulást követően kissé gyorsult a hazai lakásárak negyedéves növekedési…
  • 31 júl. Meglódult a családi házak piaca
    Az ingatlan.com adatai szerint az eladásra épített családi házak kínálata jelentősen, 63 százalékkal nőtt az idén. Budapesten az új építésű családi házak átlagos négyzetméterára 681 ezer…
  • 31 júl. Bérlakásépítés segíthetné a hazai lakásépítéseket
    Régiós összehasonlításban még mindig alacsonyak a hazai lakásépítési számok. A 2019. I. féléves KSH számok az építések lassulását mutatják: 6.472 db lakás épült Magyarországon, 0,7…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Euroskills 2018, Budapest Euroskills 2018, Budapest Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Jó példával és jó oktatással lehetne a szakmába vonzani a fiatalokat

Súlyos munkaerő- és utánpótláshiány nehezíti az építőipar és a megrendelők életét már jó ideje. A legnagyobb kihívásokról, a lehetséges megoldásokról és a most zajló szakképzési refomról kérdeztük Kovács László mesterpedagógust, a Szobafestő, Mázoló, Tapétázó Országos Ipartestület elnökét.

Milyen a festő szakma helyzete most Magyarországon?

KL: Viszonylag jó helyen vagyunk az alapján, hogy országosan mennyi gyerek van a rendszerben, de hiányszakképesítések közé van sorolva, tehát tanulók jogosultak a Szabóky Adolf ösztöndíjra. Pontos adataink vannak arról, hogy az oktatási rendszerben hány tanuló van, de sajnos ezek a számok gyorsan változnak! Ennek fő oka, hogy az első évfolyamon nagy tanulólétszámmal – 14-15 fővel - indulnak a csoportok, de (mivel sok esetben) már betöltik a 16. életévüket, a második évfolyamot már nem kezdik meg. Átlagosan az osztály fele vagy elhagyja az iskolát, vagy lemorzsolódik. A második-harmadik évfolyam már stabilabb, de még ott is csökkenek az osztálylétszámok.

Az ipar, a munkaerőpiac több fiatal szakembert tudna felvenni, mint amennyi végez az iskolákban. Ráadásul, és ez több régióban is megfigyelhető, a nagy multi vállalatok elszívják a fiatalokat. Ott betanított munkásként már pénzt keresnek, és sokuknak szükségük is van erre minél előbb a családi helyzetük miatt.

Ha legalább a jelentkezőket a rendszerbe lehetne tartani, az már nagyot lendítene a helyzeten. Erre akár jó megoldás lehet az az elképzelés, hogy eltörlik a kötelező 16 éves tankötelezettséget, és addig kell a fiatalnak tanulnia, amíg egy szakmát, vagy legalább egy részszakképesítést nem szerez. Persze még akkor is nagyon csábítóak a multi gyárak az építőipari szakmunkához képest.

Névjegy: Kovács László, a Szobafestő, Mázoló, Tapétázó Országos Ipartestület (SzMTOI) elnöke. szakmai tanár, mesterpedagógus 17 éve, festőket, fényezőket – köztük a Mercedes-es fényezőket is – tanít. Részt vesz az építőipari ágazati készségtanácsban is. 

Hogy látod általánosan a hazai építőipari szakképzés helyzetét? Mik a legnagyobb, legsürgősebben megoldandó problémák, mi az, ami jól működik?

KL: Az építőipari szakképzés helyzete nagyon ambivalens. Más szakmacsoportokhoz, és ágazatokhoz képest az építőiparban nincsenek nagyon nagy multi cégek, nagy kivitelezői gárdák, csak kisebb kkv-k, mikrovállalatok, a legtöbb esetben 2-3 fős vállalkozások.

Mivel a festő szakmában különösen igaz, hogy kis- és mikrovállalkozások vannak elsősorban, nagyon sok vállalkozással kell kapcsolatban lenni ahhoz, hogy a tanulókat ki tudjuk helyezni gyakorlatra. Egy-egy céghez legfeljebb 1-2 tanuló tud kimenni. De a cégek fogadókészek, rendszeresen keresnek minket, igénylik a tanulókat. Az országban mindenhol el lehet helyezni a tanulókat, de vannak régiók, ahol nehezebb a helyzet.
A sok vállalkozás részvétele azonban felveti azt a problémát, hogy nehezebb egységesíteni a képzés szintjét, színvonalát.

Az építőiparban sok kisvállalat szakosodott bizonyos munkafolyamatokra és technológiára. Az itt tanulóknál fen áll a veszélye annak, hogy bizonyos technikákat, munkafolyamatokat nem vagy csak nagyon keveset végez a gyakorlati helyén. A külső gyakorlati helyek az életre és a mindennapi munkavégzésre készítik fel a tanulókat, de az iskolának a kimenetre, a vizsgára kell eljuttatnia őket. A tanuló vizsgájára el kellene mennie annak a mesternek, aki 2 éven át a gyakorlatot tartotta a tanulónak, mert ez számára is tanulságos lehet a jövőre nézve.

A fluktuáció is nagy, és amikor új cégek jönnek be a rendszerbe, nekik sokszor nehéz felvenni a fonalat, alkalmazkodni az elvárásokhoz. Ebben az ipartestületünk nyújt segítséget a vállalkozóknak, hogy a tanulók fogadása kapcsán hogyan kell eljárni, mire kell figyelni.

Erre remélhetőleg megoldás lesz az új stratégia, melyben ágazati vagy vállalati képzőközpontokat lehet létrehozni. Itt több mikro-, kis- és közepes vállalat tudja egyszerre képezni a tanulókat, és minél jobban lefedni a tananyagokban elvárt követelményeket. Ipartestületünk ezekben a központokban is szeretne szakmai részt vállalni, elősegíteni ezek kialakítását.

Mi a véleményed a most zajló oktatási reformtól?

KL: A változtatás szerintem nagyon esedékes és fontos! Nagyon jó lenne azonban, ha már ténylegesen jól működő rendszer születne, mert a 3-4-5 évente változtatás miatt nagyon nagy a keveredés és a vállalatok még nehezebben tudják követni mindezt, de az iskoláknak is nehéz. Az én elképzelésem egy komplex, már bizonyítottan jól működő rendszer teljes adaptálása lenne.

Ami az OKJ átalakítását illeti, véleményem szerint a szakmákat nagy egységekre (modulokra) kellene osztani, és a tanuló ezek közül vehetné fel azt, ami neki tetszik, vagy amit az ipar elvár. Megmaradnának a szakmák, ha valaki festő akar lenni, akkor elvégezheti, de ha csak a falfestés érdekli, akkor „csak” azt a részét tanulná, majd hozzá pl. egy szárazépítő szakma, falszerkezet-építés modulját, és még lehet, egy melegburkoló modul is beleférne. Így egy munkát el tud végezni úgy, hogy a válaszfalakat megépíti gipszkartonból, majd lefesti és lefektet egy laminált parkettát. Most mindehhez 3+2+2 év kellene, és a tanuló megtanul, csinál olyan részeket, amihez nincs affinitása.
Szerencsére ez az építőipari területen sikerült betenni olyan szakképesítéseket, pl. a szigetelő, ami a mostani igényeknek megfelel.

Az a rendszer is tetszene pl. a német modell alapján, hogy a vállalat előre szerződést köt a tanulókkal. A vállalatnak is lenne egy éve – míg a tanuló tanműhelyben van – felkészülni a fogadására, képzésére. A tanuló be tudna járni, sokkal szorosabb kapcsolatot tudnának kialakítani. Talán a lemorzsolódást is tudná csökkenteni, mert a tanuló már másodévtől menne a céghez dolgozni, ahol fizetést is kapna.
De a vállalat is, ha tudja, hogy érkezik egy tanuló, akár egy minimális összeggel támogathatná a gyakorlati képzést, ami inkább jelképes elköteleződés lenne, plusz be tudna menni a tanműhelybe megnézni, mit tanulnak, hol tart a tanuló, honnan tudja majd folytatni. Most nincs meg ez a kapcsolat az iskolákkal. Most nem foglalkozik előre ezzel, mert nem is tudja, kap-e majd tanulót. A szorosabb kapcsolatot én nagyon fontosnak tartanám.

Ki fog itt szakmát tanulni?

Hogyan lehet, kellene megszólítani a pályaválasztókat? Mi a ti tapasztalatotok a pályaorientáció terén?

KL: A Szobafestő, Mázoló, Tapétázó Országos Ipartestület több éve igen aktívan kiveszi részét a pályaorientációs tevékenységekből, mert tudjuk, hogy nagyon sok múlik az utánpótláson! Részt veszünk kiállításokon, rendezvényeken, tartunk bemutatókat általános iskolákban, de véleményünk szerint nem ezek a fórumok a leghatékonyabbak. Egy ilyen rendezvény nem is mindig alkalmas arra, hogy például a festő szakmát bemutassuk, az adottságok nem megfelelőek. A 6-7. osztályos tanulókat egy szakiskola tanműhelyébe meghívjuk. Itt a tanulók szívhatnak egy kis műhelyszagot, találkozhatnak festőtanulókkal, és tőlük tudhatják meg a festő szakma szépségeit. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy felnőtt oktatók helyett a gyerekek a tanulóinkkal dolgoznak, akik nemrég még szintén pályaválasztók voltak, be tudják mutatni, miket tanulnak, mennyit fejlődtek, elmesélik, hogyan változott az életük, hogy jól döntöttek.
Természetesen több produktum elkészítésére is van lehetőségük a gyerekeknek, amit nagy örömmel visznek haza. Abban az iskolában ahol én vezetem ezeket a foglakozásokat, több mint 250 kisdiák fogott ecsetet a kezébe 2018-19-ben. Ezt harmadik éve csináljuk, és már három megyében működik, a helyi kamarák segítségével.

festőképzés1

Szerencsére sokszor eljönnek az osztályfőnökök is, akiktől azt szoktam kérni, hogy ha visszatértek az iskolába, írassanak a gyerekekkel egy rövid, 3-4 soros élménybeszámolót, hogy mit tapasztaltak, mi tetszett nekik. Az egyik legkedvesebb rendszeresen visszatérő élmény pl., hogy amit készítettek a műhelyben otthon alig akarták elhinni, hogy ők csinálták. Ez egy jó visszajelzés a gyereknek, hogy ebben ügyes, és kedvcsináló is lehet, hogy ezt a szakmát válassza.

Mi a szakmunkás-ösztöndíjról? Elég motivációt jelentene egy magasabb összeg?

KL: Az állam úgy teszi vonzóvá a hiány-szakképesítéseket a tanulók részére, hogy emelt, kiegészített ösztöndíjat ad számukra, ha azt a szakképesítést választják. Ez működni látszott. Sajnos mostanra szinte minden szakmára kevés a jelentkező és nagy a piaci igény. Tehát lassan minden szakma hiányszakmának minősül! Ez az emelt ösztöndíj az államnak komoly anyagi teher, így nem várható el, hogy minden szakmához ezt hozzárendelje.

Az SZMTOI tett már lépéseket annak érdekébe, hogy ezt a motiváló, ösztönző járulékot a versenyszférából, a nagy multi vállalatoktól származtassa. Az ipartestületünk kidolgozott egy programot az ösztöndíjakra, amivel már megkerestünk több nagyvállalatot, illetve a Magyar Festékgyártók Országos Ipartestületét. A MAFEOSZ tömöríti az összes olyan festékgyárat hazánkban, ahol festékgyártás vagy nagy viszonteladás történik (disztribútorok). Ezeknek a vállalatoknak közvetetten fontos a festő képzés, mert a festék fogyását meghatározza a festő szakemberek száma. Ezt felvázoltuk egy megbeszélésen, és a részletek kidolgozása folyik.

Így próbálunk majd kiegészítést adni az ösztöndíj mellé, hogy a tanulók nem menjenek el a rendszerből a szakmaszerzés előtt. Hiszen hosszú távot nézve egy szakmunkás többet tud keresni, mint egy betanított munkás.

Állami bérlakásépítés esetén össze lehetne kapcsolni a szakképzést egy ilyen programmal?

KL: Erre a 60-as években volt is példa, ami jól működött! Akkor rengeteg lakás épült. Olyan sok, hogy abban az időben szét voltak még szedve a szakmák. A festő-mázoló-tapétázó szakképesítés 3 részből állt, mert olyan sok felület volt.

A szakképzés finanszírozása lehetne állami - kamarai - céges felállásban?

KL: Az átalakításból nekem az a kép jelenik meg, hogy az állam a finanszírozást az ipari szereplők egyre nagyobb mértékű bevonásával próbálja megvalósítani. Ezzel egy időben a képzések strukturális felépítésébe is bevonja a nagy vállaltokat, hogy piacképes legyen a szakmai tudása a tanulónak. Véleményem szerint ez helyes is, de ugyanakkor az iparkamarák szerepét is kellene erősíteni ebben a rendszerben. Az iparkamaráknak a pályaorientáció, a kamarai garanciavállalás, a szakmai versenyek, gazdálkodó szervezetek összefogása terén nagyon fontos szerepük van.

A kis építőipari (kivitelező) cégek jellemzően nem tudják vállalni a képzést. Szakképzési hozzájárulásból, követhető elszámolással lehetne jól felszerelt regionális képzőközpontokat létrehozni?

KL: Véleményem szerint ez egy járható út, de a finanszírozási kérdések nagyon fontosak. Volt már próbálkozás ilyen rendszerre (TISZK-ek), de főleg finanszírozási gondok miatt nem valósultak meg a várt mutatók. Itt is a szakmai nagy szervezetek szerepe lehet fontos! Ezek a szervezetek (IPOSZ, MAGYOSZ, ÉVOSZ, SZMTOI, stb.) a nagy cégek és a kivitelező szakemberek között állnak. Az utánpótlás a nagy multiknak fontos, így áldoznak is rá, ha szükséges. Modern eszközöket, anyagokat, szakmai tudást tudnának rakni a rendszerbe, így önjáróvá válhatna. Ha „csak” elkészülnek ezek a képzőközpontok, de nem valósul meg az ipari, szakmai tudástranszfer, akkor nem biztos, hogy elérik céljukat! Be kellene vonni ezeket a szakmai szervezeteket is, így akár még a szakmai tartalom, tanítási szint, színvonal is egységesíthető lenne.

Fontos szerep jut a szakmai szervezeteknek

Milyen lehetőségei vannak egy szakmai szervezetnek, hogy a szakképzési témákban hallassa a hangját, hogy a saját szakterületén változtasson a gyakorlatokon, javítson bizonyos dolgokon?

KL: Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az Ipartestületünk több elnökségi tagja is szakértőként jelen van az oktatást érintő tanácsokban, döntéshozó testületekbe. Az alap szakképesítéstől a mestervizsga kidolgozásán át rálátásunk van az oktatásra.

Ezen felül fontosnak tartjuk, hogy kapcsolatba legyünk szakiskolákkal, ahol tanítanak festő tanulókat. Ezektől az iskolákból szoktunk kapni információkat mind a tanulólétszámra, mind az esetleges felmerülő problémákra vonatkozóan. Ebben az esetben is ki tudjuk használni a kapcsolatrendszerünket, és segíteni ott ahol ez szükséges! Kapunk pl. festékeket – tavaly 15 raklapnyi festéket juttattunk így el iskoláknak, valamint anyagokat, szerszámokat, amiket a tanműhelyekben a tanulók használnak fel. Csinálunk jótékonysági festéseket is az iskolákban, hogy kellemesebb környezetben tanuljanak a fiatalok.

festőképzés3

Saját pályázatot is szoktunk kiírni iskoláknak, amelyben a tanulók küldhetnek be pályamunkákat, hogy hogyan festenének ki egy tantermet, egy közösségi helyiséget. Erről csoportmunkában látványtervet készítenek. Az első helyezett meg is kapja a lehetőséget, hogy megvalósítsa a tervet, kifesse a tantermét, de a többi jó munkát beküldő iskola is kap festéket, hogy dolgozhassanak a megvalósításon.

Az iskolák gyakorlati oktatásvezetőitől, szaktanáraitól első kézből értesülünk a helyi problémákról. Ezekre a problémákra próbálunk megoldást nyújtani, vagy összehozni azokat a feleket, akikkel közösen megoldható a helyzet. Koordinátor szerepünk van az iskolák és a nagy vállalatok között. A rendezvények arra is jók, hogy szakmailag egységesítsük a rendszert és naprakészen tartsuk az oktatók szakmai tudását.

Milyen javaslatotok van az oktatók képzésével kapcsolatban?

KL: Szintén a szakmai érdekképviseletek szerepét lehetne erősíteni, akár a kreditpontos rendszer bevezetésével, előtérbe hozni a szakmai képzéseket. Az SZMTOI ezt annyira komolyan veszi, hogy dunaharaszti székházunkba kialakítottunk egy oktatási központot, elméleti, gyakorlati termekkel. Itt minden adott ahhoz, hogy az együttműködő partnereink, gyártók, forgalmazók és a kivitelezők, oktatók, szakmai tanárok képzésre, tanfolyamokra, bemutatókra össze tudjanak jönni. Ezekre a saját, belső szakmai képzésekre, tanfolyamokra hívjuk meg az oktatókat, szakmai tanárokat is, és saját tanúsítványt, oklevelet állítunk ki, amit az oktató akár portfóliójába is betehet. Szerintem ezeket a képzéseket kellene megerősíteni, és itt fontos szerepet tölthetnek be a szakmai érdekképviseletek, mind az SZMTOI-is.

festőképzés2Fotó: Kovács László

Mennyire lehet modellértékű másoknak, amit csináltok?

KL: Szerintem teljes mértékben. Az állam részéről azonban nagyobb támogatásra volna szükség. A szakmai szervezeteket fel kellene karolni, meg kellene erősíteni őket. Állami támogatás közvetlenül nincsen. Van egy-egy pályázat, pl. most egy eredményre várunk, és ha pozitív elbírálást kapunk, akkor konkrét tematika alapján fogunk ingyenes képzéseket tartani vállalkozóink, szakembereink számára, amely képzések az informatika alkalmazásának lehetőségeit próbálják erősíteni a festő szakmában.

A legtöbb építőipari szakmában gond, hogy hogyan vigyük be az oktatásba a digitalizációt. A tanulók nagyon szeretik az informatikai eszközöket, de a festő szakma kimondottam kézműves jellegű. Hogyan lehetne belevinni a digitalizációt? – mi erre írtunk ki pályázatot. Nagyon jó ötletek születtek. Csinálunk pl. olyat, hogy digitalizálunk egy képet, abból csinálunk sablont, sablonvágó géppel kivágjuk. Ezekben a digitális feladatokban a tanulók nagyon ügyesek, az is előfordul, hogy én tanulok tőlük.

Aztán nagyon fontos feladat a látványterv készítése, ami később egy munkák elvállalásánál nagyon hasznos. Egy digitális terven pontosan meg tudja majd mutatni a megrendelőnek, milyen lesz a végeredmény, majd ehhez tudnia kell készíteni egy digitális árajánlatot is.
Egy másik, külföldről érkezett technika, hogy tapétára nyomjuk rá a megszerkesztett képet, és azt a tapétát kell feltennie a falra, mintha poszter lenne.

Ezeket próbáljuk bevinni az oktatásba, mert egyrészt ezek a mai kor követelményei, másrészt vonzóbb is a tanulóknak.

Mit lehetne tenni a szakmunka presztízsének javítása érdekében?

KL: Véleményem szerint fontos lenne olyan jó példákat bemutatni, ahol látja a tanuló, a szülő, hogy igen is meg lehet élni, sőt egzisztenciát lehet teremteni egy szakmai végzettséggel is. Sajnos az a régi kép él, sok tanuló azt látta otthon, hogy apa sokat dolgozik, sokszor koszosan, fáradtan jön haza és pénze kevés van a családnak.

Mára ezek a körülmények megváltoztak! A technológia fejlődésével, és az új anyagoknak köszönhetően, már nem minden esetben annyira megterhelő a fizikai munka, be lehet jobban osztani az időt, és jól jövedelmez a szakma, ha tisztességesen csinálják!

Utoljára frissítve: 2019. október 31., csütörtök 08:16

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.