tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Így is lakhatunk ... majd

Új szellemiségű lakóépület-típus tervének kidolgozása a célja a MILD HOME projektnek– olvasom az ismertetőben. Nem tudom mire is gondoljak pontosan, ezért interjút kértem a projekt egyik szakértőjétől.

Élő József építész a hazai projektgazda, a Széchenyi István Egyetem Épülettervezési Tanszékének képviseletében mutatta be a kétéves k+f projektet, amely a Délkelet-európai Transznacionális Együttműködési Programban valósul meg.

A projektben a lakásépítés és területfejlesztés ökologikus és ökonomikus, fenntartható megoldásait kutatják. A MILD HOME megfelelő építészeti válaszokat adhat a következő évtizedek folyamatosan változó környezeti és társadalmi kihívásaira.

A MILD betűszó a moduláris, intelligens, alacsony költségvetésű, csináld magad hívószavak angol megfelelőiből alakult ki. Ezek a jellemzők adják annak a karakterisztikának az alapját, amelynek meg kell felelnie a létrehozandó új épülettípusnak.

Az épület jellemzőienergiafelhasználási és környezetvédelmi szempontból: közel nulla kibocsátású, alacsony energiafogyasztású, újrahasznosítható, illetve helyi anyagokból épülő lakóegység. MILD HOME-okból épül fel az Eco Green Village, amely egy közel nulla kibocsátású, fenntartható hulladék- és szennyvízkezeléssel rendelkező, felelős és környezettudatos életstílust lehetővé tevő település vagy településrész.

Gazdaságossági, fenntarthatósági szempontbólkiemelten fontosak az alacsony építési és üzemeltetési költségek. Ezt biztosítja a helyi anyagok használata, a helyi ellátási láncok kialakítása, a modularitás, a specifikus tervezési minták, az új anyagok szabványosítása, a belsőépítészeti kialakítás és az esetleges „csináld magad” módszer alkalmazása.

Új szemléletű középosztálynak

A MILD HOME projekt innovációja egy magas energiateljesítményű, új szemléletű lakótér megvalósítása, elérhető építési és üzemeltetési költségekkel, közepes jövedelmű emberek számára. A projekt célja az ilyen jellegű fenntartható épületek fejlesztésének alátámasztása EU-szinten, bizonyítva azt, hogy Délkelet-Európa országaiban lehetséges MILD HOME-okon alapuló, fenntartható Eco Green Village településeket létrehozni.

Az otthonszervezés, az erről való gondolkodás megváltozását kívánják azok az innovációk, amelyek a felé mutatnak, hogy mindenkor csak a szükséges méretű lakásban rendezkedjünk be. Ehhez kapcsolódik a mobilitás biztosítása a településen belül, vagyis a különböző élethelyzetekben (egyszemélyes háztartás, fiatal vagy idős pár, gyermekes család) más-más lakásméret biztosítása. Ennek másik módja a házak flexibilitása, ami annyit jelent, hogy szükség szerint adhatunk hozzá vagy bonthatunk el modulokat a ház fő részeinek a megtartásával.

Olyan megoldás is lehetséges, hogy a lakóház csak a legszükségesebb helyiségeket tartalmazza. A település közösségi helyiségeiben pedig lehetőség volna azokat a tevékenységeket végezni, amelyek megosztható infrastruktúrát tesznek lehetővé, helyettesítve például az otthoni irodát vagy a nagy családi eseményekhez szükséges teret.

A projekt tervpályázatot hirdetett a hazai MILD HOME-ok első prototípusának megtalálására.

Útkeresés Tatabányán

Ahhoz, hogy kiírhassák a pályázatot szükség volt egy konkrét területre, ahol a terv akár majd meg is valósulhat. Ezt Tatabánya önkormányzata bocsátotta rendelkezésre a város Alsógalla-Falurét területén. Ez egy semleges jellegű terület, hordozza a város karakterisztikáját (a kisvárosias-falusias, illetve a nagyvárosias-panelházas terület között).

Erre a területre kellett tervezni az épületeket és tereket, de innovációs projekt lévén viszonylag tágra hagyták a karakterisztika kereteit. A fő műszaki paraméterek szerint a cél egy mérsékelt energetikai követelményeknek megfelelő, A+ körüli lakóépület-prototípus megalkotása volt.

A hangsúly inkább olyan újfajta gondolkodásmód ösztönzésére került, amely új utakat keres a 21. században megvalósítható közösségszervezés és fenntarthatóság irányába.

A pályaműveknek olyan kérdésekre kellett válaszolniuk például, mint hogy kik fognak élni a házakban, hogyan illeszkedik a városhoz, amelynek része lesz, hogyan tudják a szükségletek kielégítése és a komfort megtartása mellett racionalizálni a lakótereket, illetve a közösségi terek használatát.

A meghívásos pályázatra 28 pályamű érkezett a doktori iskoláktól, ebből választotta ki a zsűri az első hármat.

Az első díjas pályamű egy egészen újfajta közösségi életmód kifejeződésének a lehetőségét teremtette meg. Az alkotók 12 többlakásos, úgynevezett csoportházat terveztek. A fő kérdés, hogy tud-e egy lakóközösség együtt élni egy olyan épületben, melynek egy-egy központi magja van tartalmazva minden energetikai, gépészeti egységet, erre kerül rá, mintegy burkolatként a lakótereket tartalmazó rész.

A második helyezett terv lényege, hogy egymástól idegen, természetes anyagokból készülő és ipari megoldásokat alkalmazott szerkezeteket társított. A favázra feltett, vályogból készült, kiváló hőtechnikai és egyéb jellemzőkkel bíró falazatra került a csapadéktól védő, ipari acélcsarnokot idéző tető. Az alacsony fenntartási költségű, ökologikus megoldásokat felmutató sorházas beépítésben többféle méretű lakásokat alakítottak ki.

A 3. díjas alkotói csapat a különböző típusú otthonokat különböző épületekben képzelte el. Hatemeletes, szolár energiát is használó társasházakat terveztek a fiataloknak, kis bérlakásokkal, alul közösségi szolgáltatásokkal; kis kertes házakat pedig a családoknak.

Remekül használták a környezeti adottságokat, így például a területen átfolyó Galla-patakot, vagy üvegházakká alakítva a csúnya hő-távvezetékeket.

Kérdésemre, hogy mi döntött az első helyezett javára Élő József elmondta: a győztes pályaműben olyan újfajta életmód kifejeződése jelent meg, amely egy lehet a jelen és a jövő közösségi lakhatási kérdéseire adható érdemi válaszok között.

A tanszék szeretné folytatni a munkát az első három helyezettel, bár lehet, hogy forráshiány miatt csak a nyertessel dolgoznak majd tovább a fődíjas pályamunka finomhangolásán. Tatabánya is nyitott a folytatásra, az önkormányzat szeretne forrást találni a legjobb projektterv megvalósítására. Mindezt annak ellenére, hogy a városban rengeteg üres lakás van, de a MILD HOME talán éppen a panel alternatívája lehet a lakótelep helyett egy másfajta közösségi életet keresők számára.

Közösségteremtés alulról

Sok kérdés van még, amelyre további válaszokat kell keresni. Így például a tulajdonosi-üzemeltetési konstrukció. A konkrét megvalósuláshoz ugyanis mindenképpen tisztázni kell, hogy magántulajdonban lesznek-e a lakóházak vagy önkormányzati, esetleg vállalati bérlakások lesznek. Piackutatással fel kell mérni, van-e igény és fizetőképes kereslet az ilyen típusú házakra. Kérdés az is, hogy az új településrész mennyiben lesz autonóm vagy mennyiben használja a város infrastruktúráit.

A projekt végéig folytatódik a pályamunkák alapján a karakterisztika és a működés tisztázása, s a végeredmény egy kézikönyvszerű anyag lesz arról, miként lehet MILD HOME-on alapuló Eco Green Village típusú települést létrehozni akár Magyarországon is. Nem kizárt, hogy a projektgazda az eddigi sikerek láttán kiír majd egy újabb kétéves programot egy pilot projekt megépítésére.

Élő József elmondta, hogy a 2014 novemberében záruló projekt egyik legnagyobb eredmény annak a felismerése, hogy mennyire fontos alulról jövő kezdeményezésként kezelni a közösségteremtést.

 

Kapcsolódó cikkek:

Közösségben lakni jó

Modern és izgalmas: szociális építészet másképp

Öko City a Construmán

Mi lehet a jövője a bérlakásépítésnek?

Utoljára frissítve: 2014. máj. 23., péntek 13:36

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.