Vannak jó gyakorlatok fenntartható lakhatási megoldásokra itthon is, elsősorban civil kezdeményezésként. Ám partnerek nélkül ők sem boldogulnának. Működő projektjeik azt bizonyítják, hogy meg lehet csinálni: be lehet vonni magántulajdonosokat, vannak nyitott, elkötelezett és megoldásorientált önkormányzatok, lehet rugalmasan és hatékonyan önkormányzati ingatlant kezelni, lehet jól működő települési szabályozást alkotni, lehet embereket visszavezetni a lakásban lakásba.

Egyre többen vennének 50 négyzetméternél kisebb lakást, a nagyobbak iránt csökkent a kereslet. Az új építésű és újszerű lakóingatlanok népszerűsége 2016-ban negyedik negyedévben indult növekedésnek - derül ki az Otthontérkép legfrissebb adataiból.

Hatvankétszeres a különbség a legtöbb és a legkevesebb lakást építő magyar megyék között, míg Győr-Moson-Sopron megyében 248, Nógrád megyében 4 lakás épült százezer lakosonként az első három negyedévben - derül ki a KSH friss megyei adataiból.

Az elszegényedett réteg lakhatásának segítése mellett a további lecsúszás megakadályozása, illetve a munkaerő megatartása a hazai települések egyik legnagyobb kihívása ma. Ezeken a területeken az azonnali beavatkozások szükségesek mind önkormányzati, mind állami szinten – erősítette meg a Habitat for Humanity, a WIENERBERGER zRt. és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület által szervezett bérlakás-konferencia minden résztvevője.

A magyarországi bérlakásépítés alacsony szintjének alapvetően megfizethetőségi okai vannak. Egy új építésű bérlakás piaci bérleti díját a társadalom túlnyomó része nem tudja megfizetni. A Habitat for Humanity, a Wienerberger Magyarország zRt. és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) közös konferenciáján a egy közösségi bérlakásrendszer építésének a finanszírozási lehetőségeit jártuk körbe.

A lakossági energetikai korszerűsítések felpörgetésére dolgozta ki programcsomagját Hazai hatékonyság 2 címmel a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ). A csomag utólagos áfavisszatérítéssel, vissza nem térítendő támogatással és visszatérítendő kamatmentes hitellel számol, s összességében 2020-ra mintegy 400 milliárdos lakossági energetikai felújítási piacot becsül - mondta a program számairól Vidor Győző, a MÉASZ elnöke.

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást, és negyedük tervezi azt a következő 5 évben - derült ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) 2016 őszén végzett kutatásából. A vidéki családi házban élők számára a legfontosabb az energiahatékonyság javítása, de eltér a felújítók attitűdje az egyes energiahatékonysági termékek kapcsán.

Ha ma ipari beruházás történik egy településen, és oda áramlik a munkaerő, akkor a cégek az önkormányzathoz fordulnak, hogy munkahelyeket teremtettek, jönnének az emberek, de nincsen lakás, tegyen valamint az önkormányzat – idézte a helyzetet Barna-Lázár Zoltán EU-s szakértő, az ICG Ex Ante Tanácsadó Iroda ügyvezetője. Mit tehet ilyenkor az önkormányzat?

A hazai építőiparban komoly növekedési lehetőségek vannak, és a kormány mindent megtesz azért, hogy ezekkel élhessen is az ágazat – fejtette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) évzáró közgyűlésén.

A bérlakásépítés mintát adhat egy település, egy városrész fenntartható kialakítására, üzemeltetésére. Az energiahatékony és elérhető bérlakások sokaknak jelentenék a minőségi élet lehetőségét – összegezhetnénk a Habitat for Humanity, a WIENERBERGER zRt. és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület bérlakás-konferenciájának építészeti panelbeszélgetésében elhangzottakat.