Idén a második negyedévben egy 75 négyzetméteres ingatlan megvásárláshoz átlagosan 20 millió forint kellett, tehát ha mellétesszük a hivatalos átlagos nettó jövedelmet, akkor látszik, hogy a vásárláshoz 7,8 év volt szükséges. Nyilván senki nem fogja az összes jövedelemét félretenni lakásvásárlásra, de ez az idő 2014-ben jóval rövidebb volt, 6,8 év. Ez viszont megmutatja, hogy trendszerűen mennyivel nehezebb ügy a spórolás: az időtáv növekedésének háttérben az áll, hogy a jövedelmek 20 százalékkal, a lakásárak viszont 40 százalékkal emelkedtek.
Általános tendencia, hogy az országon belüli népmozgás a keleti országrészből nyugat felé mutat, ami leginkább azzal magyarázható, hogy az emberek a magasabb jövedelem reményében változtatnak lakóhelyükön. Az Otthontérkép elemzéséből azonban kiderül, hogy - kizárólag az ingatlanárak és a jövedelem viszonylatát vizsgálva – nem feltétlenül éri meg pusztán a magasabb fizetésért elköltözni, tekintve, hogy ott arányaiban a lakásárak is jóval magasabbak, így egyáltalán nem biztos, hogy rövidebb idő alatt lehet saját ingatlanhoz jutni.
Miközben Nógrád és Tolna megyékben 4-6 év elegendő az ingatlanvásárláshoz a területi jövedelmekkel kalkulálva, addig Budapesten csaknem 12 év, Veszprémben pedig 13,5 év kell ugyanehhez. Ritka, de van olyan megye is, ahol 2015-höz képest a jövedelmek nagyobb mértékben növekedtek, mint az ingatlanárak, így például Bács-Kiskun megyében 2015-ben még 10,6 év kellett ahhoz, hogy valaki ingatlant tudjon vásárolni, addig 2017-ben már csak 9,1 év.
A területi különbségeket mutatja meg az is, hogy azonos jövedelmi szint mellett hány év szükséges a lakásvásárláshoz az egyes országrészekben. Tolna, Heves és Pest megyében például a havi nettó átlagkereset 180 ezer forint körül mozog, ehhez képest a lakásvásárláshoz szükséges idő Pest megyében nagyjából 10,5 év, Heves megyében 6,5 év, Tolnában pedig 6 év.
Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője szerint a lakásvásárlás természetesen nem csupán a rendelkezésre álló jövedelem függvénye, tény azonban, hogy ez határozza meg a családok hitelképességét és hogy mekkora törlesztőt tudnak bevállalni havonta. Ez a kép elsőre rémisztőnek tűnhet, az elemző szerint azonban több törekvés is igyekszik feloldani ezt a problémát, így például a csok és a kedvező hitelkörnyezet is.
A szakértő szerint az említett szerzési idő csak akkor csökkenhet, ha - közép távon, vagyis 3-5 éven belül - valóban elkészül a magánszemélyek és a vállalkozók által tervezett 30-50 ezer új lakás, ami ha nem is túlkínálatot, de legalább az árak stagnálását eredményezheti, és eközben a nettó jövedelmeknek még nagyobb tempóban, évi 15-20 százalékkal emelkednek. További külső feltétel, hogy tovább csökkenjenek a hitelkamatok és az állam újabb ösztönzőket vezessen be, illetve hosszabbítsa meg a mostani nagyon alacsony, mindössze 5 százalékos áfa hatályát.
Forrás: Otthontérkép
