Piranesi-díj 2017 - Nemzetközi építészeti kiállítás

Statisztikák, elemzések

09 ápr. 1,3 millió családi házzal lehet pályázni az új otthonfelújítási támogatásra
TLE-összeállítás - Számításunk szerint az 1990 előtt épült családi házak közül közel 1,3 millió, a teljes lakásállomány 28 százaléka lehet jogosult a múlt héten bejelentett…
08 ápr. Lakossági várakozások vs. otthonfelújítási támogatás 2024
TLE-közlemény - A 2024. április 5-én bejelentett kormányzati otthonfelújítási támogatás a legtöbb ponton összecseng az igylakunk.hu nem reprezentatív felmérésében összegyűjtött lakossági elvárásokkal, de az is…
04 ápr. Megéri többet fizetni egy kisebb ökológiai lábnyomú ingatlanért
Az ingatlanpiac is jelentősen hozzájárulhat az ökológiai lábnyom csökkentéséhez, ehhez elég lenne a már meglévő tudást, illetve szakértelmet jobb hatásfokkal alkalmazni a mindennapok gyakorlatában –…
02 ápr. Folytatódik a lakáspiaci élénkülés - kiugró értékekkel
Jelentősen - 16 százalékkal - nőtt a kereslet az eladó lakóingatlanok iránt márciusban, míg a kínálat éves összevetésben 8 százalékkal bővült – írja az ingatlan.com. …
12 márc. Lélektani szintet értek el az albérletárak
Megduplázódtak az albérletárak 2015-höz képest idén februárban a KSH-ingatlan.com lakbérindexe alapján. Havi szinten az árak országosan egy, Budapesten 1,1 százalékkal emelkedtek.
23 febr. Nagyon kevés építési projekt indult tavaly
Az utolsó negyedévben sem sikerült javítania a hazai építőipari szektornak, az előző negyedévekhez képest csökkent a megkezdett kivitelezések összértéke, így összességében alacsony számokat hozott 2023.…
22 febr. Mostantól havonta kapunk visszajelzést a lakásépítési ágazat teljesítményéről
Pusztán az, hogy a lakosság nincsen szélsőségesen rossz anyagi helyzetben, még nem elég ahhoz, hogy keresletet támasszon az építési piacon. Ehhez több kell: vagy ösztönzők,…
21 febr. Inkább utazásra, mint lakásfelújításra költetének a magyarok
A magyarok 63 százalékának vannak olyan céljai az idei évre, amihez anyagi forrás szükséges. Akik már konkrét összegben gondolkodnak, azok ideálisan mintegy másfél milliót szeretnének…
20 febr. Kiszámítható állami szerepvállalásra és alacsony hitelkamatokra vár a lakáspiac
TLE-közlemény - 2023-ban 18.647 új lakás épült, 9,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 21.501…
14 febr. A saját lakás a magyarok legfontosabb vagyontárgya
Az európai országok háztartási szektorának vagyoni helyzetét hasonlítja össze a háztartási vagyonfelmérések alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) "A háztartások pénzügyi adatai" címmel megjelentetett elemző…

Piranesi-díj 2017 - Nemzetközi építészeti kiállítás

2018.01.18. Írta: Párdi Zsófia

A Piráni Építészeti Napok a világ egyik legnagyobb múltú nemzetközi építészeti konferenciája, amely minden évben bemutatja a legfrissebb építészeti trendeket és a leginnovatívabb térformálási ötleteket. A konferenciát több kapcsolódó építészeti kiállítás is kíséri, közülük a legfontosabb a Nemzetközi Piranesi Építészeti Kiállítás, amelyet itthon február 2-ig lehet megtekinteni a FUGÁ-ban.

A hallgatói pályázat idei résztvevői Graz, Bécs, Budapest, Split, Zágráb, Pescara, Trieszt, Ljubljana, Maribor és Thesszaloniki egyetemeinek építészkarai, valamint a londoni Architectural Association School of Architecture voltak. Minden kari bíráló két, az elmúlt két év során tervezett munkát választhat.

A Piranesi-díjat 1989 óta évente adják át, ezúttal a 29. alkalommal. A 29. Piranesi-díj zsűrije 2017. november 17-én találkozott Piránban, a Monfort Kiállítóteremben. Mint minden évben, a zsűrit a konferencia előadói alkották: Sami Rintala, a zsűri elnöke, valamint Emilio Caravatti, Hans Gangoly, Irene Kristiner, Jaume Mayol, Irene Pérez, Robert Potokar, Branko Silađin és Manuel Aires Mateus.

A Piranesi-díj 2017 nyertese:

Salgenreute Krumbach Kápolna (Bernardo Bader Architekten)

Különdíjban részesült:

Niederolang Óvoda, Olang, Olaszország (Feld72 Architekten)
Új szociális ház Caltronban, Olaszország (Mirko Franzoso Architects)
A FUGA-ban már ötödik alkalommal mutatják be az aktuális kiállítást.

Forrás: Építészfórum

Megjelent: 1485 alkalommal Utoljára frissítve: 2018. január 18., csütörtök 10:17

Címkék:

Tovább a kategóriában: « Öko-létformák kiállítás Lakásszellőzés konferencia nem csak szakembereknek »

Vissza a tetejére

Iratkozzon fel hirlevelünkre, és mi heti rendszerességgel küldünk Önnek friss információkat, hogy ne maradjon le semmiről!

Feliratkozáshoz kattintson ide

Feliratkozás

Tudta-e?

2000 és 2020 között több mint 400 ezerrel nőtt a lakásállomány Magyarországon.

2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)

2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)

1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).

A EU-ban az elmúlt 2010 óta összességében 15,3%-kal emelkedtek a lakásárak és 30,9%-kal az albérletek árai. (Eurostat)

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 40-45 ezer db lakást kellene építeni. (Lakásszám: 4,5 millió/2021)

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a (2011).

A lakások 93,4 százalékában van vezetékes vízöblítéses WC (2021).

A lakások 93,8 százalékában van fürdőszoba (2021).

2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)

2020-ban a magyar lakosság 19%-a lakott túlzsúfolt otthonban. Az EU-s átlag 17,1% volt 2018-ban. (Eurostat)

2021-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 216 lakó jut (vö. 269/1990).

2010 óta Magyarországon a lakóingatlanok árai a kétszeresükre nőttek, míg a bérleti díjak ezalatt több mint 40%-kal lettek magasabbak. (Eurostat)

2020-ban a magyar lakosság 8,7%-a lakott bérlakásban, 91,3%-a pedig saját lakásában. Az arány 2018-ban 14-86% volt. (Eurostat)

2000 és 2020 között több mint 72 ezerrel csökkent az önkormányzati lakásállomány Magyarországon. (116.721)

Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)

Budapesten 2021-ben száz lakott lakásra átlagosan 185 lakó jut. A többi városban 219, a községekben 234.

b. Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)

A lakások 96,8 százalékában van vezetékes víz (2021).

2021-ben Magyarországon közel 500 ezer ember él egyszobás lakásban.

Az EU-27 területén tíz emberből hét (70,0%) saját tulajdonú otthonban, kettő (20,8%) piaci áron bérelt ingatlanban, egy (9,3%) pedig kedvezményesen vagy ingyenesen lakott 2018-ban.

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).

Az EU-27 népesség negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)

Az EU-27 egészét tekintve 2018-ban a népesség 4,3%-a szenvedett súlyosan elégtelen lakáskörülményektől. (Eurostat)

A piaci áron lakóingatlant bérlők lakhatási terhei 2018-ban a 27 uniós tagállam közül Görögországban voltak a legmagasabbak, a bérlők 83,1%-a számára. (Eurostat)

2018-ban az EU-27 polgárainak több mint 17,1%-a zsúfolt lakásban élt. (Eurostat)

2021-ben Magyarországon száz szobára átlagosan 79 lakó jut.

Svájcban a bérlők aránya magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők arányánál: a népességnek kb. 57,5%-a bérlő. (2018)

2018-ban az EU-27 országa közül a zsúfoltsági ráta Romániában volt a legmagasabb (46,3%). (Eurostat)

Témák

áfa bérlakások CSOK design energiahatékonyság építészet építőanyag építőipar esemény EU fenntarthatóság fiatalok források korszerűsítés KSH kutatás lakásállomány lakásárak lakásépítés lakásfelújítás lakásfenntartás lakáshitel lakáspiac lakáspolitika lakástámogatás lakhatás otthonteremtés pályázat statisztika szabályozás szakemberek szociális technológia tervezés