Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Nagyon kell a hitel a lakásvásárláshoz a nagyvárosokban

2019.01.23. Írta:

A lakásárak minden településen jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban Magyarországon, és hitel felvétele nélkül kevés helyen boldogulnak az újépítésű lakást vásárlók. Sokkal többen is vannak, akik hitelhez folyamodnának a jövőben lakásvásárlásukhoz: két és fél év alatt 14 százalékkal nőtt az arányuk a K&H biztos jövő indexe szerint.

A K&H kutatása szerint a lakáshitelpiac jövője szempontjából kedvező az is, hogy a harmincéves korosztályban a legmagasabb a lakásvásárlással kacérkodók aránya és 41 százalékuk részben lakáshitelből oldaná meg ezt. A legtöbben Budapestre vagy a fővárosi agglomerációba mennének, a községek kevésbé vonzó célpontot jelentenek.

Az erőteljes emelkedést mutató lakás- és lakáshitelpiac további növekedésének is van alapja, legalábbis mindkettőre lesz kereslet a K&H biztos jövő indexe szerint. Részben azért, mert a 30-59 évesek negyede érdeklődik a lakásvásárlás iránt, 5 százalékuk pedig szinte biztosra veszi, hogy a következő egy évben ingatlant vásárol.

A két és fél évvel ezelőtti szinthez képest pedig most sokkal többen oldanák meg főként hitelből a lakásvásárlást: 2018 harmadik negyedévében a megkérdezettek 56 százaléka a kinézett lakás árát legalább 50 százalékban a lakáshitelből fizetné, szemben a 2016 elején mért 42 százalékkal. Leginkább a 30-as éveikben járók számolnak a hitellel: 41 százalékuk oldaná meg így a vásárlást, míg az 50-esek mindössze 14 százaléka hagyatkozna hitelre. Kizárólag saját forrásból vagy családi segítséggel mindössze 25 százalék tervezi a lakásvásárlást.

A fő célpont: a nagyvárosok

A lakásvásárlást tervezők leginkább a nagyvárosokat vennék célba. Az érintettek 30 százaléka Budapest vagy a fővárosi agglomeráció felé tart. A kisebb vidéki városokba menne a megkérdezettek 28 százaléka, a megyeszékhelyeket pedig 20 százalékuk választaná. A községek ugyanakkor kevésbé kapósak, lakásvásárlásban gondolkodók 13 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy ott telepedjen le. A külföldi lakásvásárlás pedig mindössze a magyarok 1 százalékánál jön szóba.

A K&H biztos jövő indexe azt is megnézte, hogy miért vennének lakást az érintettek. Tízből négyen mondták azt, hogy a meglévő lakásukból mennének másikba, 35 százalékos azoknak az aránya, akik az első lakásukat szeretnék megszerezni. A gyerekek számára a válaszadók 9 százaléka, befektetési céllal pedig 8 százaléka venne lakást. Nyaralót vagy hétvégi házat pedig mindössze 6 százalék tervez vásárolni a következő egy évben.

Kulcsszerepben a harmincévesek

Hozzájárulhat a várható lakáshitelpiaci növekedéshez az is, hogy sokan - 10-ből 4-en - még soha nem vettek fel lakáshitelt és mindössze 31 százalékos a jelenleg lakáshitellel rendelkezők aránya. Tehát sokan fordulhatnak a lakáshitelek felé a következő időszakban. 2018 első kilenc hónapjában 73 milliárd forintot lakáshitelt helyezett ki a K&H, a folyósított lakáshitelek átlagösszege pedig tavaly szeptemberben 10,2 millió forint volt. Az átlagos futamidő 190 hónap, azaz közel 16 év, míg a hitelt felvevők átlagosan 38 évesek.

Érdemes külön kiemelni a harmincéves korosztályt. A kutatás szerint 56 százalékuk mondta azt, hogy eddig nem volt lakáshitele és a körükben a legmagasabb a lakásvásárlási kedv. A 33 százalékuk fontolgatja, hogy éven belül vesz lakást, 11 százalékuk biztosra veszi ugyanezt.

És, akik maradnak

A kutatásból az is kiderül, hogy akik nem terveznek ingatlanvásárlást, 62 százalékuknak megfelel a jelenlegi ingatlanjuk. 25 százalékuk az önerő hiányával magyarázta, hogy miért nem vág bele a vásárlásba, 21 százalék pedig jelenleg is fizet valamilyen lakáshitelt. A válaszadók 19 százaléka a magas lakásárak miatt tett le a másik lakásba való költözésről. A budapestiek körében 27 százalék panaszkodott a drága lakásokra. A válaszadók 11 százaléka abban látja az akadályt, hogy szerinte nem jutna lakáshitelhez, 7-7 százalékuk a megtakarításait más célra szeretné felhasználni, vagy egyelőre nem tudja hol fog élni a jövőben, ezért nem tervezi a lakásvásárlást.
a biztos jövő felmérésről
A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2018. augusztus 31. és szeptember 7. között zajlott.

Forrás: K&H

Hány havi bér kell 50 négyzetméterhez?
Hazánk nagyvárosainak lakásai az utóbbi években őrületes áremelkedésen estek át. Amelyik lakás 2013-ban még 4-6 millió forintba került, ma már 13-16 millió forint is lehet. A munkavállalók többségének ma már egy átlagosnak nevezhető ingatlan megvásárlása is csak álom. A Bankmonitor kiszámolta, hogy a saját településen mennyi ideig kell dolgozni egy helybeli, és meddig egy budapesti lakásért!
A kapott adatokat értékelve elmondható, hogy az utóbbi 1,5 év helyi átlagjövedelmeiből a vizsgált városok lakosai közül toronymagasan a Budapesten, a Szombathelyen és a Budaörsön dolgozók vesznek maguknak legnehezebben lakást, amennyiben lakáshitel felvétele nélkül szeretnék ezt megtenni. Ha csak a munkabérből összegyűjtött pénzből szeretne valaki lakást vásárolni úgy, hogy ezeken a településeken dolgozik, akár 25-35%-kal is nehezebb dolga lehet a más településeken dolgozókhoz képest.
Nagy meglepetésre Sopron, Győr, Kecskemét és Székesfehérvár is csak a középmezőnyben található: habár ezeken a településeken magasak a lakásárak, de az utóbbi években a munkabérek is lekövették az áremelkedés egy részét. Ennek köszönhető, hogy ezeket a városokat nem a dobogó közelében láthatjuk.
Fontos kérdésként szokott felmerülni, hogy a család vagy munkavállalás miatt vidékről Budapestre költözve hány havi jövedelmet lenne szükséges lakásvásárlásra fordítani. Vagyis az utóbbi 1,5 év átlagjövedelmei alapján hány havi jövedelemből sikerülne megvásárolni egy 50 négyzetméteres budapesti lakást.

Egy budapesti lakásvásárlásra sokkal nagyobb esélyük van a pl. Sopronban, Győrben, Kecskeméten, vagy Székesfehérvár dolgozóknak, mint azoknak, akik Esztergomban, Egerben, Pécsett vagy Szegeden dolgoznak.
Míg egy budapesti munkavállaló 110 illetve 188 havi átlagbérét (utóbbi 1,5 év havi átlagbére alapján) kénytelen kifizetni egy 50 négyzetméteres külvárosi illetve belvárosi budapesti lakásra, addig például egy esztergomi munkavállalónak 187 illetve 320 havi átlagbérét kellene erre áldoznia.

A számokból világosan látható, hogy lakáshitel felvétele nélkül a legdrágább városaokban nagyon nehéz lakóingatlant vásárolni.

Forrás - teljes cikk: Bankmonitor