A községekben az országos átlagtól több mint 10 százalékponttal elmaradó, mindössze 5 százalékos átlagos éves lakásár növekedés volt tapasztalható a harmadik negyedévben nominális értelemben, amivel még tovább nőtt a kisebb és nagyobb településeken kialakult lakásárszint közti különbség. 2018 harmadik negyedévében az aggregált MNB lakásárindex szerint országos átlagban nominális alapon 3,3 százalékkal emelkedtek a lakásárak, míg az éves
nominális növekedési ütem 15,7 százalékot ért el, szemben az előző negyedévben mért 16,7 százalékos értékkel.

Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 11,7 százalék volt a vizsgált időszakban.

Budapesten és a vidéki városokban lassult az áremelkedés negyedéves üteme az előző időszakhoz képest, míg a községekben már kis mértékű csökkenésről beszélhetünk. Budapesten 2018 harmadik negyedévében nominális alapon átlagosan 5 százalékkal drágultak a lakások, ami 1,5 százalékpontos mérséklődést jelent az előző negyedévhez viszonyítva. Ugyanakkor éve szinten a 23,5 százalékos emelkedés már 7,8 százalékponttal múlja felül az átlagos országos lakásár-drágulás mértékét.

A vidéki városokban a harmadik negyedévben 4,5 százalékkal drágultak a lakásárak az előző negyedévhez képest, így az éves nominális lakásár emelkedés meghaladta a 17 százalékot. A községekben pedig az előző negyedévhez képest 50 bázispontos lakásár csökkenés volt megfigyelhető. Ezzel az éves növekedési ütem mértéke is csak 5 százalékot ért el a kisebb településeken, ami egy jelentős lassulás az előző negyedévhez képest.

Éves alapon a dél-alföldi városokban emelkedtek legintenzívebben az árak a harmadik negyedévben (19,9 százalék), amelyet a közép-dunántúli (19 százalék) és a dél-dunántúli (18,5 százalék) városok követtek. Összességében a növekedési ütem a nyugat-dunántúli városokon kívül valamennyi régió városaiban meghaladta az átlagos éves országos árdrágulás mértékét.

Forrás: MNB