- Megrendelői oldalról nem is az ár, hanem a kapacitás a legfőbb kérdés: mikor tud elkezdődni, illetve befejeződni egy építkezés. A minőség kérdése a negyedik helyre szorult – mondta Zsabka Zsolt a BKIK Ipari Tagozata elnöke.
Pedig az árak is nagyot emelkedtek az elmúl 1-2 évben, és a jelek szerint ez az idén és még jövőre is folytatódni fog.
- Beépül például az energetikai követelmények szigorításai miatt használt energiahatékony építőanyagok, illetve az azok beépítéséhez szükséges komolyabb szakértelmet igénylő munka magasabb ára – hívta fel a figyelmet Zórándy Miklós az ÉVOSZ alelnöke. Wiesinger Raimund a Magyar Építőanyag Kereskedők Országos Egyesülete elnöke is kiemelte a kereskedők szakértői tanácsadói szerepének felértékelődését.
- A tavalyi évben történt az építőanyagár-emelkedés elmaradt a kivitelezési díjak 40-50 százalékos növekedése mögött – mondta Szarka László a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke. Igaz, az előbbi is érzékenyen érintette az építkezőket, de a nyersanyagárak, az energiaárak és a bérek emelkedése miatt elkerülhetetlen volt, és lesz 2019-ben is.
A megrendelők számára döntő az ár-érték arány: ha megkapja a minőséget (építőanyagban, kivitelezésben, energiamegtakaításban), akkor hajlandó kifizetni a magasabb árat. Ezért különösen fontos az új Építésgazdasági stratégiában is szereplő értéklánc-szemlélet térnyerése – mutatott rá Dr. Nagy Ádám az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára.
A várakozásokról szólva minden szakértő egyetértett abban, hogy számítani kell az áremelkedések folytatódására.
Ugyanakkor kiemelték a megrendelések fenntartásának fontosságát. - A többi között például az energetikai korszerűsítések, a lakóingatlanok egyébként is sürgetően szükséges felújításának támogatásával – mondta Szarka László.
- Mindez azért is lényeges, mert a kivitelezők – mint ahogy az egész ágazat számára – különösen fontos a stabilitás. A vállalkozások, főleg az építőiparban működő rengeteg kkv csak akkor mer technológiai és emberi beruházásba fogni, ha biztos lehet benne, hogy az megtérül neki, és nem fog tönkremenni bele – hangsúlyozta Zórándy Miklós. Ebben is nagy szerepe volna a hosszú távra szóló állami programozásnak.
Dr. Vértes András a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke tágabb perspektívából tekintve az építéságazatra azt emelte ki, hogy nagyon pozitív az ország gazdasági növekedése, de a potenciális növekedés fölötti teljesítmény sajnos nem a termelékenység és a versenyképesség javulásának köszönhető, inkább túlfűtöttséget jelez, ami inflációs veszélyt is okoz, és hosszú távon biztosan nem tartható. Véleménye szerint az építési ágazat is jobban járna egy kicsit visszafogottabb – a szakértől által remélt 15 helyett csak 7 százalékos - növekedéssel, úgy, hogy közben nagyobb hangsúlyt fektet a stabilizálódásra.
- A túlfűtöttség nagy terhet ró az építésgazdaságra – ismerte el az ITM államtitkára is, - éppen ezért igyekszik a Kormány is segíteni az Építésgazdasági stratégiában lefektetett irányok mentén különböző intézkedésekkel a hosszú távú tervezést (költségadatbázis létrehozása, beruházások előrejelzése), illetve a vállalkozói hatékonyság növelését (pályázatok).