Pixabay

A lakhatásra fordítanak a legtöbbet a középosztálybeli magyar családok

2019.04.16. Írta:

A középosztály helyzete számos országban romlik, de legalábbis stagnál. Az OECD legutóbbi jelentéséből kiderül, hogy a lakhatás költségei ehhez nagymértékben járulnak hozzá, kiváltképpen hazánkban. A Qubit cikke rávilágít a jelenség hátterére, és arra is, miért fontos a középosztály.

A középosztálybeli háztartások küszködnek, hogy fenntartsák életmódjukat és gazdasági súlyukat, miközben stagnáló bevételeik egyre kevésbé képesek fedezni a dinamikusan növekvő lakhatási és oktatási költségeket. A jóléti társadalom alapkövének tekinthető jövedelmi középréteg éppen azt veszíti el, ami évtizedeken át a középosztálybeliség stabil hozadéka volt: a lakhatást, a kényelmes, elérhető közszolgáltatásokat és a biztos munka jelentette egzisztenciális biztonságot. A kormányoknak tehát mindent, vagy legalábbis többet meg kell tenniük a középosztálybeliekért – hívja fel a figyelmet jelentésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

Középosztály alatt a szervezet azt a réteget érti, amely az adott országban érvényes mediánjövedelem 75-200 százalékához jut hozzá. Ez tehát valójában jövedelmi közép, de a továbbiakban az egyszerűség kedvéért leginkább középosztálynak fogjuk nevezni, figyelmen kívül hagyva, hogy a középosztálynak számos különféle definíciója létezik számos megközelítésből.

A Nyomás alatt: a kifacsart középosztály című  OECD-dokumentum – a tagállamokra általánosan érvényes – főbb megállapításai van például, hogy a középosztálybeli életvitel költségei az inflációnál gyorsabban nőttek. Erre a legékesebb példa a lakhatás, amely az 1990-ben még csak az elkölthető jövedelmek 25 százalékát vitte el, ma pedig az egyharmadát. Az ingatlanárak háromszor gyorsabban nőttek, mint a háztartások bevételei. Ráadásul a középosztálybeli háztartások több mint egyötöde többet költ, mint amennyit keres. Körükben a túlzott eladósodottság jellemzőbb, mint akár az alacsony, akár a magas jövedelmű háztartásoknál.

A legjobban kereső 10 százalék birtokolja a teljes vagyon csaknem felét, míg az alsó 40 százalék mindössze 3 százalékkal részesedik a javakból. A tagállamok lakosságából minden harmadik ember gazdaságilag sebezhető, azaz nincs annyi mozgosítható tőkéje, hogy három hónapon legalább létminimumon megéljen. A munkaerő-piaci kilátások évről évre bizonytalanabbak: hatból egy középosztálybeli munkavállaló olyan munkakörben dolgozik, amelyet kiválthat az automatizáció.

Miért fontos a középosztály?

A jelentésben az OECD rögzíti: az erős és prosperáló középosztály létfontosságú bármely sikeres gazdaság és összetartó társadalom számára. A középosztály tartja fenn a fogyasztást, vonzza az oktatásba, az egészségügybe és a lakásépítésbe irányuló befektetéseket. Adózásával kulcsszerepet játszik abban, hogy fennmaradjon a szociális védőháló. Az erős középosztállyal rendelkező társadalmakban visszaesik a bűnözés, nő az elégedettség, a politikai stabilitás, és jellemzőbb a jó kormányzás.

A nyugati országokban a lecsúszás fenyegetése, a középosztály folyamatos sorvadása nem marad következmény nélkül, mint az már napjainkban is látható. A hagyományosan mérsékelt réteg, amelyet emiatt a tulajdonsága miatt rendszerint a demokrácia erős bázisának tekintenek, mindinkább úgy érzi, hogy cserben hagyták. A következmény: egyre többen kiábrándulnak a demokratikus intézményrendszerből, és az anti-establishment, a fennálló rendszert támadó mozgalmak felé fordulnak. A rendszerbe vetett általános bizalom csökkenése a középosztály adójából támogatott területeken is kifejti hatását: ilyen a lakhatás, az oktatás, az egészségügy és az egyéb közszolgáltatások.

Magyarországon viszi el a legtöbb pénzt a lakhatás

Az OECD jelentésében elhelyezett számtalan grafikonon Magyarországot majdnem minden esetben a szélső értékeknél kell keresni, például azon, amely a lakhatási költségek részesedését mutatja a közepes jövedelmű háztartások kiadásain belül.

Az OECD-tagállamok közül Magyarországon viszi el a lakhatás a középjövedelmű háztartások legtöbb pénzét, de jelentős az étkezésre és ruházkodásra fordított költségek részesedése is. Az oktatásra fordított költségek egészen eltörpülnek, csak egy vonalkát tesz ki az arányuk a teljes összegen belül, a szabadidőre, kommunikációra, közlekedésre, egészségre fordított költségek, valamint az egyéb kiadások részesedése kisebb, mint a tagállamok zöménél.

Az OECD konkrét intézkedéseket javasol a kormányoknak a középosztály stabilizálása érdekében. Így például a szociális háló megerősítését, az olcsóbb lakhatás elősegítését célzott támogatásokkal, államilag támogatott hitellel és adókedvezménnyel az otthont vásárlóknak, jelzálogkedvezménnyel, több befektetéssel a szakképzésbe.

A Qubit cikke ITT, az OECD jelentése angol nyelven ITT olvasható.

Megjelent: 1922 alkalommal Utoljára frissítve: 2019. április 18., csütörtök 12:24