Varga Gábor Vargosz / Habitat for Humanity

A család támogatása nélkül kevés a fiatalok esélye az otthonteremtésre

2019.09.12. Írta:

A fiatalok többsége családi segítség nélkül nem tud lakáshoz jutni – olvasható ki a Habitat for Humanity Magyarország a Periféria Kutatóközponttal közös, hetedik éves lakhatási jelentésének alapjául szolgáló egyik kutatásból. A jelentés első fejezete kiemelten foglalkozik a lakáspiacra kilépő fiatalokkal.

A jelentés szerint ma Magyarországon a fiatalok a lakhatási szegénység által az egyik legjobban érintett célcsoport. Az ELTE BTK-n zajlott teltházas rendezvényen több mint száz, jórészt fiatal érintett vett részt, akik közül többen megoldást keresnek lakhatási problémáikra. A bemutatót követő vitán pedig a Hallgatói Szakszervezet és az Utcajogász csoport is felszólalt.

A felnőtté válás egyik fontos lépésének szokták tartani, amikor egy fiatal kirepül a szülői házból, és önálló életet kezd új otthonában. A számok azonban azt mutatják, hogy ez az időpont egyre inkább kitolódik, illetve a pályakezdő, családalapításra készülő korosztály jelentős része lakhatási problémákkal küzd, amely valószínűleg kihat az alacsony gyermekvállalási kedvre is – állapítja meg a jelentés. A szülői házból való elköltözés, vagy a felsőoktatási tanulmányok alatti lakhatási kérdések kevésbé érintik a tehetősebb családokat, ahol az idősebb generációk korábban felhalmozott vagyonukból ki tudják segíteni a fiatalokat.

infographic 2

infographic 1

Azonban egyre szélesebb az a réteg, aki eladósodással oldja meg a lakhatását vagy el sem költözik otthonról. Hivatalos adatok szerint tavaly a 18 és 34 év közötti fiatalok közel kétharmada (62,7 százalék) lakott még a szülői házban, ami jóval rosszabb az EU-s átlagnál (48,1 százalék).

infographic 3

Az össztársadalmilag is kimutatható esélyegyenlőtlenség talán még élesebben jelentkezik a fiatalabb generációk esetében, ami rendkívül aggasztó a magyar társadalom jövője szempontjából. Az egyik legszembeötlőbb adat, hogy a 18 év alatti gyermekek több mint harmada él túlzsúfolt lakásban, ami messze kiemelkedik az EU átlagból.

Míg az ezredfordulón csak minden tizedik 35 év alatti háztartásfő lakott albérletben, ez az arány 2015-re a háromszorosára nőtt (30 százalék), ami világosan jelzi, hogy a nemzetközi trendekhez mérten a magyarországi lakásrendszerben is kialakulóban van egy „bérlői generáció”.

Pósfai Zsuzsanna, a Periféria Központ munkatársa a beszélgetésen hozzátette, ennek a folyamatnak az is az oka, hogy kevés magyar háztartásnak van megtakarítása, hitelt pedig nem olyan egyszerű felvenni, mert önerő is kell hozzá, ami jellemzően nincs meg a fiataloknak, míg a CSOK-kal a gyerekvállaláshoz kötik a támogatást. Ugyanakkor az albérlet a mobilitás miatt is vonzó lehet a fiatalok számára, mert nem jelent hosszabb távú elköteleződést. Ez utóbbi gondolatot a közönség soraiból is megerősítették.

infographic

„Nem tartjuk jónak, hogy profitszerzési módként tekintenek a lakhatásra, szerintünk vissza kell térni ahhoz a szemléletmódhoz, hogy a lakás valakinek az otthona, márpedig mindenkinek szüksége van otthonra. Szövetségeseket, támogatókat keresünk, hogy hosszabb távú megoldást találjunk a fiatalok számára” – mondta Vági Renátó, a novemberben alakult Hallgatói Szakszervezet képviselője.

A lakhatási szegénységben élőknek ingyenes jogsegélyt nyújtó Utcajogász Egyesülettől Szatmári Andrea arról számolt be, rengeteg olyan megkeresés érkezett az elmúlt időszakban hozzájuk, hogy egy fiatal pár lakást keres a fővárosban, és nem tudnak megélni a jövedelmükből. „Arról érdeklődnek, hogy miként tudnának önkormányzati bérlakáshoz jutni. Nem sok mindent tudunk nekik javasolni, mert a lakások nagy részét piaci alapon adják ki.” Hozzátette, a legfőbb jogi probléma, hogy az önkormányzatoknak nincs kötelező lakhatási feladatuk, és nincsenek törvényileg arra ösztönözve és kötelezve, hogy a fővárosban élők lakásproblémáit megoldják. Sőt, a hatékony vagyongazdálkodással kapcsolatos kötelezettségük éppen ezzel ellentétes megoldásokra sarkallja őket. Ezért nehéz az önkormányzatokon ezt számon kérni. Volna azonban bizonyos mozgásterük a kerületi vezetéseknek is, a többi között a helyi lakásrendeletek megalkotásánál. (Van pl. olyan kerület, ahol csak azok kérhetnek lakásfenntartási támogatást, akik önkormányzati lakásban élnek, holott leginkább azoknak vannak lakásfenntartási problémáik, aki piaci alapon bérelnek.)

Szegfalvi Zsolt, a Habitat ügyvezető igazgatója kifejtette, állami szerepvállalásra, egységes lakáspolitikára van szükség, mert az otthont nem lehet szabad piaci termékként kezelni. Szerinte a bérlakásszektorban átláthatatlanok a viszonyok, bérlők és bérbeadók sincsenek jogilag biztonságban. „Átfogó javaslatcsomagot dolgoztunk ki. Intézményi változtatásokra és a lakásállomány bővítésére van szükség, mert sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat, és ez egyre inkább fenntarthatatlan állapotokat eredményez.”

A szűkösség és a szabályozatlanság miatt sok olyan ember, család kényszerül magánpiaci bérletre, akik valójában nem is tudják azt megfizetni. Ezzel a szociális probléma a bérbeadóra hárul, aki szembe kerül egy olyan bérlővel, aki pár hónapon belül nem tudja fizetni a bérleti díjat, rezsihátralékba kerül stb. Itt az államnak kellene olyan szociális védelmi rendszert kialakítania, hogy a veszélyeztetett családok számára elérhető legyen a biztonságos lakhatás.

A fiatalok lakhatási problémáinak megoldására átfogó lakáspolitikára, és nem családpolitikai vagy gazdaságpolitikai válaszokra lenne szükség – mondják sok szakmai szervezethez hasonlóan. Szükséges, hogy az otthonteremtési támogatások vegyék figyelembe a különböző társadalmi státuszú csoportok eltérő körülményeit, és biztosítsanak különböző élethelyzetekre reflektáló, differenciált támogatásokat, különös tekintettel az alacsony jövedelmű csoportokra.

Fontos lenne továbbá, hogy a lakáspolitikai intézkedések számoljanak az újonnan kialakuló bérlői generációval. A magánbérleti piac újraszabályozására és egy jó minőségű, megfizethető bérlakásszektor létrehozására, a jelenlegi bérlakásállomány bővítésre van szükség, amit részben építéssel, részben a meglévő lakásállomány bevonásával oldható meg. Ennek kialakításába érdemes lenne bevonni nonprofit lakástársaságokat, mint ahogy a szociális lakásügynökségek intézménye és támogatása is mérsékelheti a jelenlegi lakhatási válságot.

Fiatalok helyzete a lakáspiacon Fotó Varga Gábor Vargosz 8

Sok más javaslat mellett a Habitat egyfajta „albérletes hatóságot” szeretne létrehozni, amelynek egyik fő funkciója valamennyi lakásbérleti szerződés regisztrációja lenne, ami nagyban fehérítené a piacot. Emellett szociális lakásügynökségek modelljének széleskörűbb gyakorlatba ültetését is javasol a szervezet, amihez Szegfalvi szerint nincs szükség olyan mértékű állami támogatásra, mint a lakásállomány bővítéséhez.

A piac felől is érkeznek hasznos ötletek, pl. az albérleteket szervező ügynökségek szerepével kapcsolatban. Elindult egy gondolkodás abban az irányban pl., hogy ahelyett, hogy a szerződés megkötése után az ügynökség hátralép, hogyan tudna benne maradni a folyamatban, és segíteni a bérbeadó és a bérlő közötti együttműködést. Egy másik hasonló példaként említette Szegfalvi Zsolt az albérletbiztosítás lehetőségét, ami iránt van érdeklődés biztosítótársaságok részéről.

A teljes jelentés itt olvasható: https://habitat.hu/wp-content/uploads/2019/09/hfhh_lakhatasijelentes_2019_fiatalok_v2.pdf

Megjelent: 1437 alkalommal Utoljára frissítve: 2020. január 06., hétfő 11:04