Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Hasít az építőipar, de komoly kihívásokra kell hatékony válaszokat adni

2019.10.18. Írta:

Az építőipar előtt álló kihívások álltak a középpontban az Építészi Vállalkozók Országos Szakszövetségének tegnapi debreceni konferenciáján. „Nem ugyanazt kell csinálni, csak többen, hanem korszerűsíteni kell” – hangzott el, ami az ágazat előtt álló feladatok egyik mottója is lehetne.

Bevezetőjében Tóth Istvánné, az ÉVOSZ alelnöke, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ipari tagozatának elnöke, az Építőipari Ágazati Készségtanács elnöke áttekintést adott az építőipar helyzetéről és problémáiról. Kiemelte, hogy az ágazat tavaly az elmúlt 15 év legmagasabb teljesítési számait érte el (3347 Md forint teljesítmény), és 1,2%-os részesedés az idei várhatóan 5%-os GDP-növekedésből. Ezt azonban az ágazat megfeszített munkával tudta elérni, és bár jelenleg kedvezőek a piaci viszonyok, fel kell készülni a lassulásra is.

Probléma, hogy ugyan az építőiparban dolgozók száma az elmúlt 3 évben mintegy 100 ezer fővel emelkedett, ez nem járt együtt a versenyképesség növekedésével, hiszen közöttük rengeteg a betanított munkás, vagy az építőiparba évek múltán visszatérő, az új technológiákat nem ismerő munkaerő. Ez jelentős képzési szükségletet teremt. Az utánpótlásnevelés is komoly feladat, hiszen kevés a fiatal, és az építőipar vonzereje nem túl nagy.

Dr. Papp László, Debrecen polgármestere bemutatta a város legfontosabb fejlesztéseit az elmúlt évekből, valamint a jövőbeni terveket. Mint elmondta jelenleg a gazdaságfejlesztésre fókuszáló Főnix programot valósítják meg, amely megalapozza a következő években elindítandó Debrecen2030 elnevezésű, elsősorban a városfejlesztést célzó programcsomagot. Fontos, és a város teljesítménye alapján reális cél, hogy az előrejelzett gazdasági lassulást áthidalják ezekkel a fejlesztésekkel.

IMG 20191017 debreceni projektek2

A tervezett beruházások közül a közlekedésfejlesztési feladatokat és az oktatási programot emelte ki, hangsúlyozva, hogy nagyon fontos a fiatalok bevonzása, illetve megtartása. Sajnos a polgármester nem tért ki az említett nagyszabású beruházásokkal összefüggésben minden bizonnyal ugyancsak felmerülő lakásfejlesztésekre, lakásépítésekre, esetleg korszerűsítési programokra.

Magyarország jelentős előrelépést tett a nemzetközi versenyképességi rangsorokban, de továbbra is jelentős lemaradásban van régiós összehasonlításban. Ugyanakkor az 5%-os GDP-növekedés 2018-ban, illetve a stabil makrogazdasági viszonyok megalapozták a versenyképesség egyik legfőbb elemét adó termelékenység javításának alapját – mondta Dr. Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára.

Erre azért is nagy szükség van – mondta –, mert bár a munkahelyteremtésnek köszönhetően az idei első negyedévben több mint 800 ezer fővel többen dolgoztak Magyarországon, mint 2010-ben, a munkaerőtartalékok kimerültek és tartós munkaerőhiányra kell felkészülni. 

Ezért a kormány elsősorban azokat a vállalkozásokat és vállalkozási tevékenységeket ösztönzi és támogatja, amelyek innovatív fejlesztésekkel tudják növelni kapacitásukat.

IMG 20191017 programok

Meghatároztak ún. kiemelt stratégiai iparágakat, amelyek esetében sürgős intézkedésekre van szükség. Ezek közé tartozik az építőipar is. Az építőipar előtt 2023-ig mintegy 25 ezer milliárd forintnyi beruházási igény áll, amelynek kielégítéséhez jelentős teljesítménynövelésre van szükség. Az ágazat ezt önerőből nem tudja megvalósítani, különös tekintettel az óriási munkaerőhiányra. Az építésgazdaságban működő vállalkozások nemzetközi összehasonlításban jelentős lemaradásban vannak, stratégiai feladat a termelékenységük javítása, az építőiparban rejlő növekedési potenciál kiaknázása.

IMG 20191017 stratiparágak

A kormány ezért készítette el az Építésgazdasági Stratégiát, amely az ágazat vállalati, munkaerőpiaci és technológiai kihívásaira válaszolva javasol intézkedéseket. 

IMG 20191017 kihívások


A cél, hogy az ágazat ki tudja használni a kedvező piaci helyzet előnyeit. A kormány ebben segít a többi között az állami beruházások jobb ütemezésével, a hatékonyságnövelést célzó támogatásokkal, a szakképzési rendszer keresletvezéreltté alakításával. Lépéseket tesznek a szabályozás és a gazdaságfehérítés területén is.

Kiemelt jelentőségű az építési nyersanyagok kitermelésének és folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása, illetve a hazai innovatív gyártók és az innovatív termékeket használó tervezők és kivitelezők, valamint a K+F tevékenység támogatása – erősítette meg a helyettes államtitkár.

Marczinkó Zoltán, a Pénzügyminisztérium munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára előadásában egy felmérés eredményeként ismertette, hogy ugyan az megkérdezett építőipari cégek (a mikrovállalkozások kivételével) 66,6 százaléka jó üzleti helyzetben érzi magát, a munkaerőhiányt jelentős termelést korlátozó tényezőként említette (68%). Toborzási nehézségekkel a cégek több mint 40 százaléka szembesül. Ez nem is csoda, hiszen az építőipar munkaerőtartaléka jelentősen visszaesett, alig több mint 10 ezer főre, az elmúlt években, ráadásul igen nagy az fluktuáció (kb. 10 ezer fő/év) a szektorban.

IMG 20191017 korlátok

Az ágazat munkaerőkereslete azonban folyamatosan nő (a négy fő feletti vállalkozásoknál jelenleg több mint 4000 üres munkapozíció van), miközben az építőipari foglalkoztatás évtizedes csúcson van (csaknem 340 ezer fő).

A kapacitáshiányra hosszú távra kell felkészülni, hiszen nem várható a munkaerőhiány enyhülése (az EU országok elszívó hatása sem csökken), ezért az egyetlen járható út a munkaerőtartalékok jobb kihasználása, új célcsoportok megtalálása, valamint a korszerűsítés. Marczinkó Zoltán szerint biztató, hogy az építőipari vállalkozások beruházási tervei között is egyre nagyobb arányban vannak a korszerűsítést célzó projektek.

IMG 20191017 beruhtervek

A helyettes államtitkár a kormányzati munkából a munkavégzés biztonsága érdekében elindított munkavédelmi kampányt, illetve a versenysemlegességet célzó munkaügyi ellenőrzések erősítését emelte ki.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke zárszavában elmondta, hogy a szakszövetség áttekintette a kormány által elfogadott Építésgazdasági Stratégia végrehajtásában való vállalkozói és szövetségi részvétel lehetőségét, és annak súlypontjait az ÉVOSZ – Érdekképviseleti Építésgazdasági Stratégia című anyagban foglalta össze. 

A stratégia célja egyrészt az építésgazdaság hatékonyságának növelése a bővülő építési piacon, ehhez kapcsolódóan az ÉVOSZ-tagok versenyképességének fokozása, másrészt az építőipar társadalmi megítélésének javítása.

Megjelent: 1546 alkalommal Utoljára frissítve: 2020. január 06., hétfő 11:05