Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Lakásépítések az építésgazdasági stratégiában - azonnali ösztönzés szükséges

szerda, 25 március 2020 20:53 Írta:

TLE-közlemény - Hosszú távú építésgazdasági stratégia kialakításán dolgozik a Kormány – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára. A TLE véleménye szerint ennek része kell, hogy legyen egy komplex lakásépítési, lakásfelújítási program is, valamint az ezekhez igazított ösztönző, támogató intézkedések.

Olyan 5-10 éves időszakra szóló és a szektor előtt álló kihívásokra választ adó építésgazdasági stratégiát akar kialakítani a Kormány, amely hozzájárul az ágazat termelékenységének növeléséhez, a munkaerőpiac fejlesztéséhez és a lakáspiaci helyzet konszolidációjához.

A TLE is fontosnak tartja és régóta szorgalmazza egy olyan stratégia megalkotását, amelynek része egy hosszú távú komplex lakásprogram is:

- hosszú távú, legalább 15 évre szóló lakásprogram, a lakásépítési, lakásfelújítási célszámok megfogalmazásával,

- a legfontosabb támogatási eszközök és azok hozzávetőleges éves keretösszegének kijelölésével,

- valamint egy lakásügyi fejlesztésekért felelős kormánybiztos kinevezésével a kapcsolódó feladatok összehangolására (kormányzati intézkedések előkészítése, végrehajtása, monitoringja).

Az építőiparban kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és a szakképzés tervezésének szempontjából is.

A társasházépítési projektek ösztönzésére hosszú távú élénkítő intézkedésekre van szükség. Ez tudja megfelelően követni és kielégíteni a keresletet, anélkül, hogy túlzott mértékű lakásár-növekedést okozna. A nagyobb társasházépítési projektek tervezésére, előkészítésére és kivitelezésére 2-4 évre van szükségük a beruházóknak, tehát a néhány évig fenntartott lakásépítési támogatásokat csak korlátozottan tudják használni. Legalább ilyen fontos a családi ház építések támogatása, e nélkül nehezen képzelhető el egy vidékfejlesztési stratégia sikere.

Azonnali ösztönzés szükséges

2019-ben 21.127 db új lakás épült. Ez az építési szám a hazai lakásállomány 200 évente történő megújításához lenne elegendő. A kiadott új építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 35.123 db volt, 4,3%-kal kevesebb, mint 2018-ban. Abban, hogy 2019-re a 7 ezres mélypontról (2013) több mint 21 ezerre nőtt az építési szám alapvető szerepük volt a kormányzati intézkedéseknek (5%-os áfakulcs, csok). 

A kedvezményes lakásáfa kivezetése miatt a lakásépítések száma legalább 20-25 %-kal esni fog. Jelenleg hiányzik egy olyan eszköz, amely a kormányzati célokkal összhangban kompenzálni tudja a lakásépítési kedvezményes áfakulcs (5%) kiesését.

A lakásépítések azonnali ösztönzése szükséges. Aktív intézkedések szükségesek, amelyek pótolni tudják a kivezetett kedvezményes áfakulcsot és segítenek megtartani legalább a 2019-es lakásépítési volument.

Javasoljuk az áfakedvezmények újbóli bevezetését a támogatási rendszerbe olyan feltételekkel, hogy azok valóban a kívánt célcsoporthoz (fiatal, gyermeket vállaló hazai családok) jussanak el. Az 5%-os újlakásáfa bevezethető lenne olyan feltételrendszer kialakításával, amely a kiemelt célcsoportok számára teszi csak elérhetővé a támogatásokat (kizárva a befektetői spekulatív felhasználást). Ilyen feltétel lehetne például a lakások nagyságának korlátozása mellett bizonyos szociális megkötéseket alkalmazása, akár a népesedési célokat, a családok érdekeit közvetlenül figyelembe vevő módon.

Javasoljuk továbbá az áfa-visszatérítés bővítését a most is érvényes feltételekkel (új építésre, bővítésre, valamint korszerűsítésre egyaránt vonatkozóan, legfeljebb 5 millió Ft-ig), de a jelenlegi 2486 kistelepülésről a települések jelentősen szélesebb részére, akár az összesre kiterjesztve.

A bérlakásépítés mint konjunktúrakiegyenlítő eszköz is hatékonyan tudná mérsékelni az építőipar és a lakásépítések ciklikusságát. A jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos lenne egy olyan eszköz a Kormányzat kezében, amellyel közvetlenül tudja befolyásolni a lakásépítési számokat. Ehhez elsődlegesen fontos lenne az állami / vállalkozói bérlakásépítés struktúrájának, intézményrendszerének kiépítése, illetve egy bérlakásépítési program beindítása (állami / vállalkozói); akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten, a nagy ipari centrumokban.

Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne a kormányzat kezében, amely alkalmas a konjunktúra kiegyenlítésére, az építőipar tervezhetőségének javítására, Budapest versenyképességének növelésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

A lakások korszerűsítése is sürgető

A lakásállomány minőségi megújulásának – mind az új építések, mind a felújítások  számának - alacsony szintje probléma az energiafelhasználás, a lakások elértéktelenedése, a családok életminőségének romlása miatt.

A magyar lakásállomány közel 80%-a a rendszerváltozás előtt épült, túlnyomó része sürgős korszerűsítésre szorul. Magyarországon külföldi összehasonlításban meglehetősen alacsony a lakásállomány megújulási rátája, mind a nyugat-európai, mind a régió más országaihoz képest.

 

Az elmúlt években valamelyest nőtt az 1000 főre jutó lakásépítések száma, ugyanakkor a 2018-ban népességarányosan Ausztriában még mindig csaknem 3,5-szer, Lengyelországban 2,6-szor annyi lakás épült, mint Magyarországon. Magyarország a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban mintegy 3,5-szerese volt a hazainak.

Éppen ezért nagy szükség lenne az elavult lakóépületek (a többi között a falusi Kádár-kockák) energetikai korszerűsítésének célzott támogatására. Véleményünk szerint vissza nem térítendő vagy nagyon kedvező kamatozású visszatérítendő támogatással, esetleg a falusi csok, illetve az áfavisszatérítés kiterjesztésével több településre, illetve a szélesebb célcsoport számára, a mostaninál egyszerűbb igénylési rendszerrel.

A felújítások és korszerűsítések ösztönzése fontos eszköz lehetne a lakóingatlanok túlzott energiafelhasználásának csökkentésére, lakásállomány értékének növelésére, a lakások megfizethetőségének és a lakásminőség javítására. Emellett ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne az építőipari ciklikusság enyhítésére.

Megjelent: 384 alkalommal Utoljára frissítve: csütörtök, 02 április 2020 18:04