Tovább tart a visszaesés a lakásépítésben

2014.02.24.
Értékelés:
(0 szavazat)

TLE-közlemény

2013. évben a lakásépítési számok további 31 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest.

2013-ban összesen 7293 db lakás épült Magyarországon. Az évi 7293 db lakásépítés azt jelenti, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) megújulási üteme 600 év! A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

A KSH szerint az 1933-as világválság idején is több lakás épült Magyarországon, mint 2013-ban. 15 ezres szint alatti lakásépítésre 1933-ban és 1925-ben volt példa. A világháború alatt, 1943-ban például majdnem 27 ezer lakás épült.

A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

Fontos lenne, hogy a politikai pártok fogalmazzanak meg lakásépítési, lakás felújítási célszámokat, legyen érdemi elképzelésük a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. Ennek érdekében interjúkat, elemzéseket készítettünk és készítünk a pártok lakásprogramjairól. Az ezzel kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják itt az oldalon.

A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy 600 évig fennmaradjon.

A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőleg hatszor annyi lakás épül, mint Magyarországon.

Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

1./        A 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő hét évben épületenergetikai, településfejlesztési, munkaerő mobilitási céllal az uniós forrásokból a lakásfelújításokra, lakásépítésekre is jusson.

2./        Szükséges lenne egy épületenergetikai program leegyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.

3./        Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

4./        A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy évszázados mélyponton van a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája.

Bővebb elemzésünket az alább mennyitható mellékletben olvashatják.

Megjelent: 9161 alkalommal Utoljára frissítve: 2014. május 23., péntek 15:09
Párdi Zsófia

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Kapcsolódó elemek

  • Mindenki várja az új otthonfelújítási programot – mire számíthatunk?

    A Portfolio múlt heti Építőipar 2024 konferenciáján több alkalommal is szóba került egy lehetséges felújítási program. Banai Ádám, az MNB jegybanki eszköztárért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgatója ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a felújítási támogatási programok során az energetikai javulásnak kell az elsődleges szempontnak lennie. 

    Tibor Dávid, a Masterplast elnöke arról is beszélt, hogy az ipari beruházások mellet az épületenergetikai felújítások jelenthetnek menekülő utat a megrendelések drasztikus csökkenésével küzdő az építőipari vállalatoknak, építőanyaggyártóknak. Az energiahatékonysági korszerűsítések megvalósítása uniós kötelezettség is, de a hazai költségvetésnek is érdeke.

    A magyar épületállomány rendkívül elavult, Közép-Kelet-Európa legnagyobb arányú energetikai pazarlása zajlik Magyarországon, a környező országokban ugyanis a lakóépületek sokkal nagyobb százaléka korszerűsített. Az elmúlt 20 évben az épületfelújítás nem kapott kellő strukturált támogatást. Sajnos az otthonteremtési program – amely egyébként nagyon gáláns és vonzó volt – sem hasznosult épületenergetikai felújításokra, hanem sok jakuzzi és konyhabútor lett belőle – fogalmazott Tibor Dávid.

    Az EU-s törekvések és célok végre már nem csak ajánlások, folyamatosan jelennek meg az építőanyagokat szabályozó rendeletek is. Ezek erős kényszerpályára tették az épületfelújítást is – mondta. Így 2050-ig, mire Európa karbonsemlegessé szeretne válni, vagyis az épületeknek nulla energiafogyasztásúak kell, hogy legyenek, igen nagy feladat áll a hazai építőipar előtt.

    A termikus burok kulcsfontosságú, tehát elsődleges, hogy a hőszigetelés és a nyílászárók legyen meg, ezután lehet a fűtéskorszerűsítést racionálisan megváltoztatni. Mivel 2040-ig a gázkazánokat ki kell vezetnünk, tehát a meglévőket is ki kell kötni, minél előbb el kell kezdeni az átállást, mert a hátralevő 15 év hamar elszalad – figyelmeztetett Tibor Dávid.

    Buday-Malik Adrienn, az ÉMI vezérigazgatója előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzetközi egyetértés van arról, miszerint 2060-ra az épületállomány környezeti lábnyoma meg fog duplázódni, ha nem változtatunk. Ezért van jelentőségük a komplex felújítási programokra, amelyekkel a növekvő karbonlábnyom 50-80%-kal csökkenthető lenne. Az nem is kérdés, hogy a támogatott felújítási programokra szükség van – mondta.

    Magyarország 2021-ben elkészített és az EU által elfogadott, hatályos épületfelújítási stratégiája 2030-ig kijelölte a felújításokra és az új építésekre vonatkozó célokat. Az ÉMI ennek megfelelően igyekszik támogatni a fenntarthatósági célok megvalósítását.

    Az idén januárban az ÉVOSZ-szal közösen létrehoztak egy olyan információs rendszert, ami lehetővé teszi azt, hogy ha ma Magyarországon valaki építeni, felújítani akar, akkor a rendelkezésére álljon az építőanyagokra és építési termékekre vonatkozó minden információ. Ez a hiánypótló adatbázis önkéntes adatfeltöltésre épül, tehát maguk a gyártók töltik fel a termékek környezeti, műszaki és gazdasági információit. Az a cél, hogy nyárra egy olyan működő adatbázis jöjjön létre, amely segíteni tudja akár a támogatott programok során a minőségi és fenntarthatósági döntések meghozatalát - mondta el Buday-Malik Adrienn. Az akkori információ szerint eddig 33 gyártó töltötte fel a termékeit.

    Csak energiamegtakarításra és környezetvédelemre

    Gulyás István, a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének (MCSTE) elnöke szerint a korábbi 3+3 milliló forintos otthonfelújítási támogatás nagyon jó program volt, mert az elmúlt két évtizedben a legtöbb lakóingatlan-felújítást hozta, ami mindenképpen óriási siker. A lakossági megtakarításokat is sikerült vele megmozdítani, ráadásul a gazdaságfehérítéshez is hozzájárult, hiszen szerződéssel, számlára kellett dolgoztatni.

    „Ebből kiindulva egy olyan új program lenne jó, amely ténylegesen segítené azt a réteget, amelynek a legnagyobb szüksége lenne arra, hogy a rezsi helyett másra költsenek” – mondta a szervezet elnöke.

    ígylakunk.hu: Milyen legyen az új program?

    Gulyás István: Mi készítettünk a jogalkotók figyelmébe egy szakmai ajánlást, hogy a szakmai irányelveket úgy dolgozzák ki, amivel egyértelműen mérhető energiamegtakarítást hozó beruházásokat lehessen támogatni. Semmiképpen sem engedném, hogy a felújítási program másra is felhasználható legyen. A felhasználás alapja legyen az energiamegtakarítás és a környezetvédelem. Ez utóbbi alatt pl. az azbesztpala tetők tetőhéjjalás-cseréjét is engedném, mert ez még mindig legalább százezres nagyságrendű lakóépületet érint. Itt kiemelten fontos a szakszerű bontás és az leszedett azbesztpala kezelése, elszállítása a további egészségkárosítás elkerülése érdekében.

    Behoznám az új energetikai tanúsítási rendszer irányait is: az új tanúsítvány végén a felújítási cél megadásával már kiszámolja a szoftver, hogy ez mennyi gigajoule megtakarítást jelentene. Ezeket a megtakarításokat az EKR-ben (energetikai kötelezettségi rendszer) értékesíteni lehet – talán hamarosan magánszemélyként is. (Jelenleg ebben a kérdésben nagyon nagy a bizonytalanság, ezért nem lehet érdemben még többet mondani, többet tudni róla.) Egy gigajoule 10 ezer forintot ér, tehát egy komplex felújítás, amellyel akár közel 300 gigajoule megtakarítás is elérhető, majdnem 3 millió forintot érhet. Ez a felújítási összeg 10-20%-a is lehet.

    Kérdés, hogy mi a fő cél: egy szakmailag indokolt korszerűsítési sorrend végigvitele (ez általában a szigetelés – nyílászárócsere – fűtéskorszerűsítés) vagy az, hogy minél gyorsabban érjünk el minél nagyobb energiamegtakarítást (felülírhatja az előbbi technológiai sorrendet, mert egy rossz háznál egy nagyon elavult kazán korszerűsítésével gyorsan lehet sok megtakarítást elérni). Utóbbi esetben azonban fontos, hogy később a hőburok is elkészüljön.

    Ami az új programot illeti, én úgy hallottam, hogy 5+5 milliós vissza nem térítendő támogatás és hitel lesz a konstrukció. Itt különféle variációk lehetnek, pl. annyi vissza nem térítendő összeget kaphasson valaki, amennyi hitelt felvesz. Kérdéses még az is, milyen feltételekkel lehet majd felvenni a hitelt. Ezzel nekem az a gondom, hogy valószínűleg éppen azok nem fogják tudni felvenni a hitel hitelképesség hiányában, akiknek a legnagyobb szükségük lenne segítségre. Ennek megoldására lehetne a megtakarítás a hitel fedezete, ha a magyar bankrendszer ezt elfogadná. Vagy be lehetne vezetni egy megtakarítási bónuszt, azaz minél komplexebb felújítást vállal valaki, annál kedvezőbb kamatot kapna.

    ígylakunk.hu: Biztosan nem tudja mindenki egy lépcsőben megvalósítani a komplex mélyfelújítást. Hogyan lehetne ezt áthidalni?

    Gulyás István: Fontos, hogy kapjanak az emberek szakmai segítséget a felújítás megtervezéséhez és a kivitelezés végigviteléhez. Különben arra fognak költeni, amit adott pillanatban legtöbbet hallanak a médiában. Ehhez kötelezően kiindulásként meg kell állapítani, milyen állapotban van a ház energetikailag, illetve milyen lépcsőfokok kellene a választott cél eléréséhez. Ez adhatná meg egy fokozatos fejújítási koncepció lépéseit. Ehhez természetesen olyan otthonfelújítási támogatási program kellene, amely legalább középtávon, de inkább folyamatosan elérhető.

    A mostani tanúsítási rendszerben felmérhető a kiindulási állapot és meghatározható a célállapot, majd az ügyfél anyagi lehetőségeinek a függvényében eldönthető, hogy megvalósítja az optimális technológiai sorrendet vagy törekedve a lehető legnagyobb energiamegtakarításra csinál pl. egy gyors kazáncserét.

    Lényeges, hogy mindenkinek legyen elérhető a támogatás, mert tudom, hogy sok idős is költenek a házára, ha kapna segítséget. Ennek hiányában nagyon sok olyan lakóépület maradna ki, és sok olyan, amelyiknek a legnagyobb szüksége lenne a korszerűsítésre és a megtakarításra. Azt hallottam, hogy most így tervezik az új programot.

    Gulyás István arra számít, hogy ugyan lehet majd idén regisztrálni a programra és a hitelt felvenni, de a számlák kifizetése csak jövőre indul el. A tervezést viszont időben érdemes elkezdeni, amikor még van szabad szakember-kapacitás és a kivitelezési díjakba, anyagárakba sem épült be a támogatás.

    Az épület állapotához igazodó támogatási mérték

    Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője azért tartana fontosnak egy kormányzati felújítási programot, mert azzal sok olyan ember tudna korszerűsíteni, akinek nincs meg hozzá a pénzük. Úgy véli ehhez szükség van legalább 1-2 millió forint vissza nem térítendő támogatásra is egy fix 3% körüli, kedvezményes, hosszú távú hitel mellé, hogy minél többen tudjanak lépni. Enélkül csak azok tudnák kihasználni, akiknek egyébként is lenne pénzük felújításba fogni.

    Nagyon nagy szükség van az energetikai felújításra, mert nagyon sok korszerűtlen ház van az országban, és a legtöbb ilyen házat kispénzűek lakják, akik támogatás nélkül nem tudnak belevágni – hangsúlyozta a Mapei ügyvezetője.

    Mint kifejtette, sokaknál így is gondot okozhat a hitelképességi követelmény, nekik nagyon hosszú távra hitelezhetne az állam, hiszen a lakóingatlan maga is hosszú távú befektetés. Mindenesetre meg kellene oldani, hogy az alacsony jövedelműek is hozzájussanak a támogatásokhoz.

    Felvetette, hogy ha lenne egy alapos felmérés arról, hogy a lakosságnak mennyit lenne képes és hajlandó a lakása korszerűsítésére költeni, akkor ki lehetne dolgozni egy lépcsőzetes programot: elindulni 1-2 milliós támogatással és 3%-os, 10 milliós hitellel mindenkinek. Ezután meg kell nézni, hogy ez hány ember tudja igénybe venni, és ebből továbblépni azok felé, akiknek ez nem volt elég segítség.

    A cél az, hogy megvédjük a környezetet, az épületek ne bocsássanak ki káros égésterméket, minél kevesebb energiát engedjünk ki az ablakon – ezt nem lehet a magyar épületállománnyal 1-2 év alatt megoldani. Ezért korlátlan időre kellene meghirdetni a programot, de 5-10 éves távlatban mindenképpen – mondta Markovich Béla.

    A feltételekről szólva kifejtette: „lényeges, hogy valóban olyan házakra, tárasházakra fordítsák a támogatásokat, ahol valóban nagy szükség van rá. Meg kell nézni az épületek állapotát, valamint, hogy hová lehet vele eljutni, és a vállalt megtakarítás szerint adni különböző mértékű támogatást.

    Mivel az energiamegtakarítás a fő szempont, és az, hogy mennyire szennyezi egy energetikailag rossz épület a környezetet, ezen az alapon kell bárki számára elérhetővé tenni, és nem gyerekekhez kötni.

    Az előző támogatási programnál pozitívum volt, hogy viszonylag egyszerű volt az adminisztráció. Ezt biztosan bonyolítani fogja a tanúsíttatás, de ezt nem lehet megúszni. Viszont, ha nagyon bonyolult a pályázás, kevesebben fogják kihasználni a lehetőséget.”

     Előző cikkünk a témában: Milyen új otthonfelújítási programra számíthatunk?

     

  • Két új albérlet-támogatás is igényelhető tavasztól

    Március közepétől fél éven keresztül lakhatási támogatást igényelhetnek a munkába álló regisztrált álláskeresők egy újonnan indult program keretében. Áprilistól pedig ifjúsági garancia plusz program indul a munkahelyet találó 30 év alatti fiataloknak. Az ingatlan.com friss elemzése pedig az új albérlet-támogatások apropóján megvizsgálta, hogy mennyiért bérelhetőek az egyszobás lakóingatlanok, valamint a legalább két szobával rendelkező lakások.

    A március 18-tól igényelhető lakhatási támogatás összege a minimálbér 70 százaléka, azaz havonta 186 760 forint lehet és fél éves időszakra igényelhetik azok a regisztrált álláskeresők, akiknek az új munkahelye a lakhelyüktől legalább 60 kilométerre található. “A Lakhatási Támogatás 2024. program nagy előnye, hogy a pénzt két részletben kapják meg az igénylők, így a támogatás egy része már előleg formájában is rendelkezésre áll. Fontos szem előtt tartani, hogy ez a támogatás csak 2024 végéig igényelhető.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember hozzátette, hogy a programok az albérletpiac tisztulásához is hozzájárulhatnak, mert a bérbeadóknak adószámmal kell rendelkezniük, a bérleti díjról pedig névre szóló számlát kell kiállítaniuk.

    A 15-29 éves fiatalok számára elérhető Ifjúsági Garancia Plusz program áprilisban indul, aminek keretében az albérlet-támogatás összege 180 ezer forint lehet. Az ingatlan.com szakértője szerint ezért az összegért viszonylag széles kínálatból válogathatnak azok, akik új munkát találtak, de viszonylag távol laknak onnan. A fiatalokat célzó program részletei ugyan még nem ismertek, de az állami albérlet-támogatások hivatalos szabályairól a munka.hu weboldalon lehet tájékozódni.

    Balogh László kiemelte, hogy a munkavállalókat célzó állami albérlet-támogatásokon kívül a munkáltatók adómentesen is biztosíthatják a dolgozóik lakhatását. “Ehhez az is elegendő, hogy a munkaadó olyan legalább kétszobás lakást béreljen, ahova egyszerre több munkavállaló költözik be. Nekik így nem kell fizetni a lakhatásukért, ami a tapasztalatok alapján rendkívül vonzóvá teszi azokat a munkahelyeket, akik így segítik a dolgozóikat. Arra viszont figyelni kell, hogy a munkavállaló az adott településen található lakásban ne rendelkezzen 50 százaléknál nagyobb tulajdonrésszel vagy haszonélvezeti joggal.” - fogalmazott az ingatlan.com szakértője

    Széles kínálat az egyszobás albérletek piacán

    Márciusban az egyszobás kiadó lakások a fővárosban átlagos lakbére pontosan 180 ezer forint volt az ingatlan.com adatai alapján. Tizenöt kerületben pedig ennél olcsóbban is lehet egyszobás kiadó lakást bérelni. “Ezek között olyan népszerű kerületeket is találunk, mint a XIV., a III. vagy a IX. kerület.” - tette hozzá Balogh László.

     A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben a kínálják a legmagasabb áron az egyszobás lakásokat, ahol az átlagos lakbér 180 ezer forintot tett ki. Utána Győr és Székesfehérvár következik 180 ezer és 177 ezer forintos összeggel. A többi vármegyeszékhely albérletpiacán 75 ezertől 160 ezer forint között alakulnak az árak, előbbi Békéscsabára, utóbbi Tatabányára jellemző.

    Egyszobás kiadó lakásokból Debrecen mellett Szegeden és Miskolcon a legnagyobb a kínálat, ahol 110 ezer és 95 ezer forintos havi díjért lehet azokat kibérelni.

    A több ember számára megoldást jelentő legalább két szobával rendelkező lakások átlagos lakbére a budapesti piacon 268 ezer forint. Az V. kerület a legdrágább, ahol 380 ezer forint a lakbér, a legolcsóbb pedig 177 ezer forintjával a XXI. kerület. A legnagyobb kínálatot a II., a XI. és a XIII. kerület tudja felmutatni ebben a szegmensben, az átlagos bérleti díj - sorrendben - 350 ezer, 250 és 270 ezer forint.

    Forrás: ingatlan.com

  • Több tízmillióval többet érhet egy felújított Kádár-kocka

    Becslések szerint 800 ezerre tehető hazánkban a múlt század hatvanas, hetvenes éveiben épült, úgynevezett Kádár-kockák száma. A négyzetes alaprajzú, általában földszintes és sátortetős családi házaknál egy szigetelést is magában foglaló korszerűsítés eredményeként akár 50 százalékkal csökkenthető a fűtésre és hűtésre használt energia a Knauf Insulation felmérése szerint. Nemcsak ezért érdemes felújítani azonban az ilyen ingatlanokat, hanem mert jelentős felértékelődésre számíthatnak a tulajdonosok az energetikai korszerűsítést célzó munkálatok után a money.hu és az ingatlan.com elemzése szerint. Kiderül az is, pontosan mennyiért kínálják eladásra a Kádár-kockák jellemző paramétereinek megfelelő családi házakat a különböző településeken.

    26 millióval is érhet többet a ház

    Budapesten átlagosan 115 millió forintért hirdetik eladásra a jó állapotú, a 20. század egyik jellegzetes építészeti stílusában épült házakat, a felújítandó társaikat pedig 89 millióért. A vármegyeszékhelyeken a felújított Kádár-kockák 69 millió forintos áron várnak gazdára, a korszerűsítés előtt állókat viszont 49 millió forintért szeretnék eladni a tulajdonosok. A kisebb településeken a felújítandók 29 milliós árral szerepelnek a kínálatban, míg a korszerűsítettek esetében 50,5 millió forint az átlag kínálati ár.

    A különböző országrészek választékát nézve látható, hogy Pest vármegyében a legbővebb a Kádár-kockáknak megfelelő családi házak kínálata, több mint 1800 ilyen lakóingatlant szeretnének eladni jelenlegi tulajdonosaik. A különbség itt is tetemes: a jó állapotúaknál 70 millió forint az átlagár, szemben a közepes állapotban lévők 55 milliójával. Jelentősebb Kádár-kocka-kínálatot tud felmutatni még Hajdú-Bihar, Somogy és Fejér vármegye is, ahol a korszerűsítendő ingatlanokat 26-45 millió forintért hirdetik, a jó allapotúaknál viszont 60-69 millió forinttal lehet számolni.

    A korszerűsítés támogatásból is megoldható

    “A felújítandó családi házak ára jóval elmarad az átlagostól, 10 vagy akár 20 millió forint is lehet a differencia. Ebből az is látszik, hogy a korszerűsítéssel járó energiaköltség-megtakarítás mellett a felújítás jelentős értéknövekedést is eredményez. Így a legtöbb esetben jó eséllyel megtérülő beruházásról van szó” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    “A felújítást nem érdemes halogatni, a finanszírozását pedig szükség esetén hitelből is meg lehet oldani. A felújítandó Kádár-kockák egy része ugyanakkor olyan településen van, amelyeken igénybe lehet venni a lakásvásárlásra és korszerűsítésre, illetve meglévő otthon korszerűsítésére is felhasználható falusi csokot. Utóbbi cél esetében gyerekszámtól függően akár 7,5 millió forint vissza nem térítendő támogatással is lehet számolni” - tette hozzá Korponai Levente, a money.hu vezetője. Amire viszont érdemes figyelni a bankválasztásnál, hogy korszerűsítési célra nem minden pénzintézet adja a falusi csokot. Az OTP, az Erste és az MBH, ahol jelenleg biztosan tudjuk igényelni ezekre a munkákra is a vissza nem térítendő támogatást. A még szélesebb körben elérhető, vagyis a falusi csokkal ellentétben várhatóan akár gyerek nélkül is igényelhető Otthonfelújítási program szintén remek lehetőséget jelenthet majd a Kádár-kocka típusú ingatlanok tulajdonosainak.

    Forrás: money.hu

  • Milyen új otthonfelújítási programra számíthatunk?

    Az elmúlt hónapokban a szakmai berkekben hallható információk mellett sajtóhírek is olvashatók arról, hogy már az év első félévében megszülethet egy új, államilag támogatott Otthon Felújítási Programról szóló szabályozás, és a program nyár elején el is indulhat. A Kormány jogszabályalkotási dokumentumaiból egyelőre csak az derült ki biztosan, hogy a program keretében a lakóingatlanok energetikai korszerűsítését lehet majd elvégezni, de részletek még nem láttak napvilágot. Annyi sejthető még abból, hogy nem a családtámogatásokért felelős államtitkárság, hanem a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkozik a témával, hogy az új program a korábbi otthonfelújítási támogatásnál jóval szélesebb körben lesz elérhető és nem csak azok az ingatlantulajdonosok vehetnek részt a programban, akik gyermeket nevelnek vagy vállalnak.

    Kiszámíthatóság kell a felújítási támogatásokban is

    Más szakmai szervezetekhez hasonlóan a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) is régóta szorgalmazza a lakásállomány minőségi megújítását célzó energetikai korszerűsítést előtérbe helyező támogatási program bevezetését. Lényeges, hogy mélyfelújításról beszélünk, és nem szépészeti és más, az épületek energiafelhasználását nem javító felújításokról (utóbbiak nem voltak kizárva a legutóbbi otthonfelújítási támogatásból).

    Tudjuk, hogy a hazai épületállomány érdemi megújulásához évi 100-130 ezer lakóépület energetikai mélyfelújítására lenne szükség. Ennek most a töredéke valósul meg, magánberuházásban.

    Ezért szükséges jelentős forrásokat a lakóépületek energetikai korszerűsítésére fordítani, beleértve a szakmai szervezetek által kiemelt fontosságúnak tartott szemléletformálást és felvilágosítást is.

    Mindenképpen olyan, legalább középtávú lakáspolitika kellene, amely koherensen tartalmazza a lakásépítési és lakásfelújítási célszámokat, valamint az ehhez szükséges finanszírozási, támogatási rendszert. Ez a kiszámíthatóság nélkülözhetetlen a lakásszektor ciklikusságának csillapításához is.

    Évente szánni kell rá forrásokat

    A napokban fogalmazta meg súlyponti javaslatait az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is, amelyben szorgalmazza egy Otthonfelújítási Támogatási Program elindítását. Koji László, az ÉVOSZ elnöke kérdésükre elmondta, hogy most van esély arra, hogy egy olyan, energiamegtakarítást célzó otthonfelújítási program szülessen, amely nem csak az új gyereket vállalókat hozza helyzetbe, hanem szélesebb társadalmi réteget, akár a nyugdíjasokat is.

    Úgy véli, hogy a költségvetés helyzetét ismerve a felújítás költségeihez mérten minimális vissza nem térítendő támogatással, inkább kamattámogatott hitellel számolhatnak a háztartások.

    „Mi azt is szeretnénk elérni, hogy a hazai gyártású építési termékeket hozza elsősorban helyzetbe ez a program – hangsúlyozta Koji László. Ezért is indult el az ÉVOSZ kezdeményezésére az ÉMI honlapján egy egyszerűsített, környezettudatos, zöld termékminősítés, és remélhetőleg mire a programra jelentkezni lehet, addigra egy több száz, a korszerűsítés szempontjából kulcsfontosságú, minősített terméket tartalmazó lista áll majd rendelkezésre. Ebből a felújítók is ki tudják választani azokat a modern, környezettudatos termékeket a beruházáshoz.

    Az ÉVOSZ szerint minimum évi 150 milliárd forint szükséges a programhoz. Egy átlagos nagyságú lakás érdemleges korszerűsítésének tartalmaznia kellene a homlokzati és födémszigetelést, a nyílászárók cseréjét és energiatakarékos kazán vagy hőszivattyús rendszer beállítását. Ez alsó hangon 6-8 millió forintos beruházás. Ezért átlagosan kb. 30%-os önerővel számolva 4-5 millió forintos hitellel biztosan szükséges. Mindenképpen fontosnak tartanak legalább egy jelképes vissza nem térítendő részt, mert ehhez szívesebben mellé teszik a lakástulajdonosok a saját megtakarításaikat.

    A 150 milliárd forint a lakások kis részének felújítására elegendő csak (miközben a lakóingatlanok 80%-t kellene korszerűsíteni), de ha sikeres a program és javul a pénzügyi helyzet, akkor újra meg kell hirdetni. „Véleményem szerint erre minden évben szánni kellene forrást” – mondta az ÉVOSZ elnöke.

    „Ez a program, ha a 150 milliárdhoz hozzáadjuk az önerőt, durván 250-300 milliárd forintos megrendelést jelentene az építőiparnak, azon belül is a mikro- és kisvállalkozásoknak. És mivel ezekben a konstrukciókban a beruházásokat szerződéssel, számlára kell elvégeztetni, ezért az ágazaton belüli verseny tisztításához is hozzájárul a feketézők és a kóklerek kiszorításával” – tette hozzá Koji László.

    Külön programra lenne szükség a társasházak felújításának a finanszírozására. Itt Koji László fontosnak tartotta kiemelni, hogy fontos lenne módosítani a társasház törvényt, hogy a korszerűsítések előmozdítása érdekében érvényt lehessen szerezni a tulajdonosok többsége akaratának, illetve, hogy előírjanak egy kötelező minimális hozzájárulást a felújítási alapba.

    Az energiaszegénységben élőkre is kellene szabni támogatást

    „Jó cél, ha várhatóan elinduló program az energiamegtakarítást célzó beruházásokat segíti” – mondta Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország energiahatékonysági szakértője, de hozzátette, hogy van egy olyan réteg Magyarországon, amelynél az alapvető komfortfokozat növelésére (vezetékes víz bevezetése, fürdőszoba), vagy szerkezeti javítások elvégzése volna az elsődleges.

    Úgy véli, hogy most egy energetikai fókuszú program várható, ami mindenképpen előremutató a korábbi, esztétikai felújításokat is támogató programhoz képest. Hozzátette, hogy az is jó lenne, ha nem a családpolitika érvényesülne ezúttal, tehát bármely háztartás hozzájuthatna a forrásokhoz.

    Ami a finanszírozási eszközt illeti a kedvezményes hitel mellett fontos a vissza nem térítendő támogatás, sőt a nagyobb energiamegtakarítást sávosan emelkedve, magasabb összeggel támogató rendszerben. A túlárazások elkerülésére épülettípusonként lehetne maximalizálni az egyes beruházási elemek költségeit. Azért, hogy a kevesebb saját forrással rendelkező háztartások is hozzáférjenek a támogatáshoz, mindenképpen előfinanszírozásra volna szükség.

    „Az EU-s elvárásoknak is megfelelően a keret egy részét kifejezetten az energiaszegénységben élőkre kellene célozni, de nekik nem elegendő a finanszírozás, hanem komplex programmal lehetne valósan segíteni” – hangsúlyozta Koritár Zsuzsanna. Nekik ugyanis az információhiány mellett sokszor gondot okoz a bürokratikus folyamatokban való eligazodás, a szükséges munkálatok megszervezése, vagy a megfelelő kivitelező szakember kiválasztása is. Ahhoz hasonló segítő program kellene, mint amellyel a Habitat támogatja a falusi csokra jogosult mélyszegénységben élő családokat az ország több térségében is.

    Hasznos lenne a szakaszos megvalósíthatóság

    „Nem tudjuk biztosan, de nagy az esély rá, hogy az uniós RRF-es (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) alapból érkező forrásokból írják majd ki az új felújítási programot, és akkor olyan feltételeknek kell eleget tennie, amelyek támogatják a 2030-as energiamegtakarítási célokat” – emelte ki Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szakpolitikai munkatársa. Az RRF RePoweEU fejezetének tavaly év végén elfogadott terve szerint mintegy 200 milliárd forintos keretből támogatnának energiahatékonyságot szolgáló és a megújulók felhasználását növelő korszerűsítéseket.

    „Nagyon fontos, hogy kizárólag energiahatékonysági célú beruházásokat lehet támogatni ebből a forrásból, legalább 30%-os energiamegtakarítás elérésével, és a keret 10%-át energiaszegény háztartásoknak kellene megkapniuk. Igaz, ha nem ők nem merítik ki a nekik szánt forrást, azt idővel át lehet csoportosítani. Márpedig ők nem biztos, hogy képesek kellő számban pályázni, utalt a Pálffy Anikó a fentebb, a Habitat szakértője által már kifejtett problémára. Azonban, miután várhatóan most egy keretet hirdetnek majd meg, ami korlátozott ideig lesz elérhető, számítani fog, hogy ki milyen gyorsan, mennyire felkészülten nyújt be igénylést.

    Ezeknél a családoknál problémát okoz az önrész, vagy a hitelképességi követelmény is, amelynek való megfelelés nélkül a várható konstrukció nem lesz elérhető. Többeknek megoldást adna egy 30-40%-os vissza nem térítendő támogatási hányadot felhasználhatnák hiteltörlesztésre.

    A támogatható beruházásoknál vélhetően az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) katalógusában felsorolt tevékenységeket lehetne elszámolni, ami mindenképpen az energiamegtakarítási célt szolgálja. Ugyancsak au EU-s követelmények közé tartozik a kötelező előzetes energetikai felmérés és tervezés – ami elszámolható, és a minimális energiamegtakarítási követelmény, amit tanúsíttatni kell a támogatáshoz.

    „Sokaknak gondot okozhat, hogy egyszerre hajtsanak végre egy teljes mélyfelújítást, ami bonyolult és drága, ezért jó lenne, ha hosszabb távú programokkal lehetőség lenne a szakaszos megvalósításra, akár 5-8 éves folyamatban” – magyarázza a MEHI munkatársa.  

    A szakértő szerint a tervezhetőség nagyon fontos lenne, akár úgy, hogy évente csak tízezer lakást korszerűsítését támogatja az állam, de azt folyamatosan, minden évben. Ez kiegyensúlyozott építőipari keresletet jelentene, ami nem hajtaná felfelé az árakat sem,

    A gazdaságot is élénkítené

    Az Egyensúly Intézet nemrégiben közzétett, szakmai és piaci szereplők véleményét összefoglaló álláspontja szerint egy nagyszabású épületenergetikai felújítási program a magyarok életminőségét és hazánk energiafüggetlenségét is növelné, és hangsúlyozzák az átfogó lakásfelújítási program mielőbbi megindításának szükségességét.

    Úgy vélik, „egy legalább 5 évre szóló, átfogó mélyfelújítást célzó program mind a magyar társadalom, mind a magyar állam szempontjából sokszorosan megtérülne: jelentős mértékben hozzájárulna a gazdasági növekedéshez és a pangó építőipar talpra állásához, évente százmilliárdos nagyságrendű állami bevételt generálna, erősítené hazánk energiabiztonságát és -függetlenségét, segítené a klímaalkalmazkodást, csökkentené a levegőszennyezettséget, és jelentősen növelné a magyar állampolgárok hétköznapi életminőségét.”

    Vissza nem térítendő támogatásból és támogatott hitelből összeálló konstrukciót javasolnak, amelyben a két rész arányát a jövedelem és energiamegtakarítási szint alapján is differenciálnák, hogy – mint írják – „a jómódú tulajdonosok is motiváltak legyenek, de az alacsonyabb jövedelműek is bele tudjanak vágni az energetikai felújításba”. Javasolják, hogy minél nagyobb a fajlagos energiamegtakarítás mértéke, annál nagyobb arányú legyen az állami támogatás.

    Ezen felül a magánszemélyek önerőből történő épületenergetikai beruházásait áfavisszatérítéssel, kedvezményes áfakulccsal vagy egyéb adókedvezménnyel támogatnák.

    Új EU-s szabályozás

    Mindeközben az Európai Parlament elfogadta az épületek energiafogyasztásának és kibocsátásának további csökkentését elősegítő szabályokról szóló javaslatokat. Eszerint 2030-tól minden új épületnek - a köztulajdonban lévőknek 2028-tól - kibocsátásmentesnek kellene lennie.

    A most elfogadott intézkedéseknek továbbá az is a célja, hogy a tagállamokban még több épületet újítsanak fel az energiát legrosszabbul hasznosítók közül, és az energiahatékonysággal kapcsolatos adatok cseréje is javulni fog a felülvizsgálatnak köszönhetően.

    A szabályozás a lakóépületek energiahatékony korszerűsítését lépésenként teszi lehetővé, ellentétben az eredeti, sokak által támadott koncepcióval, amely kötelezővé tette volna az energiahatékonysági felújítást, ezzel a lakástulajdonosokat magas, esetleg megfizethetetlen költségekkel megterhelve

  • ÉVOSZ: A lakhatási feszültségek oldása súlyponti feladat

    A drasztikus áremelkedések következtében a lakosság reálkeresetének növekedése elmarad a lakásárak árnövekedésétől. A lakosság lakáscélú megtakarítása nem elegendő a feladatok finanszírozásához, mindenképp hitelekre van szükség. Magas kamatok mellett a lakosság azonban nem vesz fel lakáscélú hitelt, kivárás tapasztalható, hangsúlyozza Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

    Mindenek előtt az Otthonfelújítási Támogatási Program elindítását javasolja az ÉVOSZ. Minden épületfelújítási támogatást és pályázatot a módosított, magasabb épületenergetikai követelményeknek megfelelően indokolt kialakítani. Egy tavaszi programindítás lehetőséget ad arra, hogy a 2024. évi fűtési szezonra már elkészüljenek az energiamegtakarítást célzó munkálatok.

    Az újépítésű lakások finanszírozásához javasoljuk, hogy az MNB a Zöld Otthonteremtési Programját indítsa újra. Az inflációs folyamatok ellenére se legyen a lakáscélú hitel kamata 5%-nál nagyobb, és felújításra is igénybe lehessen venni.

    Az ÉVOSZ szorgalmazza, hogy a rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson új építésű lakásnál egy munkavállalójának egy alkalommal maximum 10 millió forint munkáltatói hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást, felújításnál pedig maximum 5 millió forint összeget. A támogatás a munkavállalónál és a munkaadónál is legyen járulék- és adómentes.

    A lakásár-családi jövedelem olló erős nyílása okán javasoljuk kezdeményezni a “Támogatott Nonprofit Lakásépítési Módszer” bevezetését. A módszer alkalmazása során az állam, az önkormányzat a fejlesztéshez a terület biztosításával és közművesítéssel járulhat hozzá, illetve ráépítési jogot adhat. A fejlesztést nonprofit szervezet bonyolítja le, ezzel biztosítva az alacsonyabb árú lakásokat. A fejlesztések generálása a lakásépítésnek új lendületet adhat. Ezen lakásokba akár bérlőként is lehessen beköltözni, és meghatározott idő alatt megvásárolva tulajdonba kerülhessen az otthon.

    A meglévő lakásvagyon meghatározó részét képező panellakások lakásminőségének javítása érdekében indokolt kidolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram” -ot, ami megoldást kínál többek között a felújításhoz szükséges finanszírozásra és átmeneti lakhatásra a felújítás idejére. A Panelprogram csak a társasházi törvény aktualizálása mellett lehet sikeres. Ennek során többek között érvényt kell szerezni a többségi tulajdoni rész akaratának és a kötelező felújítási alap éves minimumának előírására. A kötelező minimális felújítási alap képzését az újonnan épülő társasházaknál is indokolt bevezetni.

    Az új építésű lakóingatlanok 5 éves építményadó-mentességét javasoljuk, illetve a települési önkormányzatok ilyen irányú kormányzati ösztönzését.

    A családi otthonteremtési támogatási programok, tágabb értelemben pedig a lakásépítés lendületben tartását az szolgálná mind a keresleti, mind pedig a kivitelezői kapacitás szempontjából, ha a támogatási és kedvezményes áfaelőírások feltételrendszere hosszabb távon stabilan kiszámítható lenne. Jelenleg sok esetben a támogatási és adókedvezményi intervallumok által befolyásolt keresleti hullámok jelennek meg az újlakás-építés piacán. A hosszútávú, stabilan kiszámítható viszonyok tudnák egyenletesen növekvő, dinamikus egyensúlyba hozni a keresletet és kínálatot. Határidős megkötések nélkül javasoljuk az 5% áfarendszerét az újépítésű lakóingatlanoknál.

    Iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztésére és gyártására irányuló újabb innovációs pályázat kiírását javasoljuk az építésgazdaság területén működő vállalkozások részére.

    2024. évben célszerű elkészíteni a Kormány Hosszútávú Lakásgazdálkodási Stratégiáját és annak végrehajtási, cselekvési programját.

    Műszaki irányelv és szabályozási definíciók szükségesek a készház, a mobilház és moduláris lakóingatlanok területén oly módon, hogy a nem megfelelő műszaki tartalmú, teljesítményű építmények kiszoríthatóak legyenek ebből a szegmensből.

    A lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható a legmagasabb szintű feketefoglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget a lakásfelújítás területén, hiszen nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt.

    Az ÉVOSZ számításai szerint 2023. évben mintegy 260 milliárd forint értékű lehetett az a lakásfelújítási munka, amit szóbeli megállapodás mentén kiviteleztek. Ennek a kivitelezői szolgáltatásnak az áfatartalma kb. 70 milliárd forint, amit az állami költségvetés nem lát, elesik tőle.

    Forrás: ÉVOSZ

  • Berúgta magát az újlakás-piac - meddig futhat 2024-ben?

    Nagyon túlfűtött állapotból zuhant be a lakáspiac 2022 végén, itt volt már az ideje a korrekciónak – vélte Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont elemzője. Az élénkülést 2018-tól már az állami támogatásoknak volt köszönhető. 2023-ra ezek kiestek a hajtőerőből. Így a tavalyi év a kivárás éve volt – minden fő mutatóban visszaesést hozott: forgalomban, reálárakban, építkezésekben.

    De idén már látszanak a kilábalás jelei: megjelentek a pozitív hírek a makrofolyamatokban: csökkenő infláció, ebből következően alacsonyabb kamatszintek, újból beindult a reálbérnövekedés nagyjából másfél éves reálbércsökkenés után, a forgalom 15%-kal nőhet, később ugyanígy az árak és a építkezések is. Később ennek még egy kisebb löketet adhatnak az átfazonírozott csok-támogatások. Utóbbiaknak már nincs újdonság erejük, idéntől szigorúbb feltételekkel élnek tovább: kevesebb embert érnek el, de jóval nagyobb hitelösszegeket jelentenek. Tehát összességében nőhet az érdeklődés, így aktivizálhatja az elhalasztott keresletet és kiegyenlítheti a tavaly év végén előrehozott vásárlásokat.

    Nem volt ugyanolyan hosszúságú és mélységű válság, mint 2008. után, bőven elmaradunk attól, ugyanakkor nem várjuk most azt, hogy ahhoz hasonló nagyívű fellángolás indul most a lakáspiacon. Tartós, érezhető nominál áresés a lakáspiacon csak komoly recesszió idején szokott bekövetkezni, tehát ennek most nincs realitása. nem is következett be, csak kisebb korrekció. A korábbi válsághoz képest most ugyan rövidebb idő alatt nagyobb csökkenést értünk el, de ez a magas infláció miatt volt. Ugyanakkor a nominál árak nagyjából szinten maradtak. Reálárakban a lassuló, megszűnő csökkenést várjuk év végére, de jövére mindenképpen.

    Ami a lakásépítéseket illeti, a lakásépítési engedélyekben, induló kivitelezésekben növekedést várunk az 5%-os áfa év végi kivezetési határideje miatt, de a megépülő lakások átadásában további csökkenés lehet – mondta Valkó Dávid.

    Az OTP Ingatlanpont szakértője tavalyi évhez képest javulásra számít – bár ezt nem nehéz elérni –, de úgy véli, nem jönnek vissza a meredek áremelkedéssel és hatalmas boommal jellemezhető 2013. utáni évek.

    Mi lesz az új lakások árával?

    Az újépítésű lakásokkal kapcsolatban Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezetője elmondta, hogy a tavalyi év nagyon gyenge volt ezen a piacon, hatalmas, 50%-nál nagyobb visszaesés történt az új lakások tranzakciószámában. „Ehhez képest számunkra is nagy meglepetés, hogy milyen jól indult az idei év. Amíg tavaly a Metrodomnál havi 4-6 lakást tudtunk értékesíteni, ami nagyon alacsony szám, addig most februárban már 38 lakást adtunk el, miután a január is szépen alakult. A márciusi számok is azt mutatják, hogy ez a jelentős emelkedés kitart” – osztotta meg Kiss Gábor.

    Előrejelzésük szerint moderált emelkedés várható, legalábbis ez év első felében, és talán 2024 végére-2025 elejére érkezhet meg egy érettebb piac, amikor igazán beindulnak a folyamatok. Ezek a biztató számok, amelyek nemcsak az új-, hanem, a használtlakás-piacra is jellemzőek, megpendítik annak a lehetőségét, hogy akár egy optimistább piaci szcenárió is bekövetkezzen az idén.

    Az új lakások áráról szólva Kiss Gábor megerősítette azt a korábbi kijelentését, hogy három év távlatában akár 3 millió forint is lehet a négyzetméterár. (Most valamivel 1,5 millió forint alatt van ez ár.) Mindezt azzal magyarázza, hogy a reálértékben nagyon nagy volt a csökkenés, és ha 20%-os inflációnál nominálértéken marad a lakásár, az nem tartható fenn hosszú távon. Azzal együtt, hogy az infláció már 5-6%-os sávba ereszkedett, nem várható, hogy a jelenlegi nominálárak fennmaradnak, mindenképpen növekedés lesz.

    Olyan kevés az elmúlt 14 évben megépült lakások száma, ami ebben az időszakban nagyon kevés jó állapotú használt lakást hozott a piacra. Így a jó minőségű, újszerű használt lakások nehezen elérhetőek. A válság miatt nagyon mérsékelt az újlakás-építés, a fejlesztők visszafogták ezt a tevékenységüket. „Most, amikor a jövőbe vetett hit visszatér a piacra, a kereslet növekedni fog, akkor az a veszély áll fenn, hogy nem lesz elég elérhető kínálat. Márpedig ezeket a lakásokat létrehozni 2-3 éves időtáv, és ez alatt az idő alatt jelentős áremelkedés következhet be” – magyarázta Kiss Gábor. Most még csak elindult a keresletnövekedés, ezért ezt inkább a 2025-26-os évekre prognosztizálja.

  • Nagyon kevés építési projekt indult tavaly

    A jelentés szerint a tavalyi Aktivitás-Kezdés mutató nem érte el a 2500 milliárd forintot.Ez azt jelenti, hogy a szektorban 2021-hez és 2022-höz képest 19 és 34 százalékkal csökkent az építési fázisba lépő projektek összértéke, a 2023-as Aktivitás-Kezdés nagyjából a 2019-es év szintjével egyezett meg.

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2023. 4. negyedév)

    Ha azonban változatlan árakon nézzük a csökkenés mértékét, az még jelentősebb, 2021-2022-höz képest 43-44 százalékos. Változatlan árakon nézve utoljára 2015-ben volt a 2023-nál alacsonyabb az Aktivitás-Kezdés értéke, de még a 2013-2014-es is meghaladta a tavalyit.

    Mélyrepülésben a magasépítések

    A tavalyi negyedik negyedév a magasépítések esetében is visszaesést hozott, 2016 óta nem produkált még folyóárakon sem ilyen alacsony negyedéves Aktivitás-Kezdést a szektor, mint az október-decemberi időszakban. Így pedig az első 9 hónap alacsonyabb számain sem sikerült javítani, az egész évet nézve kevesebb, mint 1750 milliárd forint értékben kezdődtek meg magasépítési kivitelezések, ami 2021-hez képest 19, míg 2022-höz képest 23 százalékos csökkenést jelentett. Változatlan árakon nézve azonban a 2023-as év Aktivitás-Kezdés mutatója 44, illetve 34 százalékkal maradt el az előző két évitől, utoljára 2015-ben volt alacsonyabb a tavalyinál.

    A magasépítéseken belül a társasházi lakásépítések és a nem-lakáscélú magasépítések esetében is csökkent az Aktivitás-Kezdés. A negyedik negyedévben utóbbiak esetében nagyon drasztikus volt az elmaradás az előző éveket jellemző negyedéves számoktól. A kivitelezési fázisba lépő nem-lakáscélú magasépítések értéke folyóárakon utoljára 2016-ban volt ennél alacsonyabb egy negyedév alatt. Az egész évet nézve a nem-lakáscélú magasépítések Aktivitás-Kezdés mutatója 17, illetve 22,5 százalékkal csökkent a 2021-es és 2022-es szinthez képest. Az árak változását kiszűrve pedig még nagyobb az elmaradás, a változatlan áras Aktivitás-Kezdés szintje 2023-ban 42 és 33 százalék volt alacsonyabb az előző két évhez képest, 2015-ben produkált csak kisebb számokat a szektor.

    Ismét csökkent a társasházépítési kedv

    A második és harmadik negyedév biztatóbb számai után ismét csökkenés következett be a társasházi lakásépítések Aktivitás-Kezdés mutatójában. Az év egésze során végül nem érte el a 300 milliárd forintot a megkezdett társasházi kivitelezések értéke, ami 2022-höz képest 28, 2021-hez képest pedig 30 százalékos visszaesést jelentett, a 2017-2022 közötti időszakot nézve pedig egyedül a 2020-as Aktivitás-Kezdést előzte meg. Változatlan árakon nézve ugyanakkor még koronavírus járvány és áfa-emelés sújtotta 2020-as évnél is gyengébbnek bizonyult a tavalyi, 2015-ben volt csak alacsonyabb a megkezdett társasházi építkezések értéke. 2022-höz képest a csökkenés változatlan árakon 38, 2021-hez képest pedig több, mint 50 százalékos volt, áll az EBI Építésaktivitási Jelentésben.

    2023-ban jelentős mennyiségben fejeződtek be társasházi lakásprojektek, az Aktivitás-Befejezés mutató értéke meghaladta a 350 milliárd forintot, ami közel 28 százalékos növekedést jelentett 2022-höz képest, és 23 százalékkal haladta meg a 2021-es szintet, az idei évre pedig egyelőre szintén magas számok várhatóak.

    Bár továbbra is a legnagyobb arányban Budapesten indultak el társasházi lakásépítések, a főváros részesedése némileg csökkent az Aktivitás-Kezdésből 2023-ban 2022-höz képest. Közép-Magyarországon összesen a kivitelezések körülbelül 60 százaléka kezdődött el, Kelet-Magyarországon kicsit, több, mint 15 százaléka, míg Nyugat-Magyarország részesedése valamivel 24 százalék felett alakult.

    Alacsony szinten stagnált a mélyépítés

    További csökkenés ugyan nem következett be a mélyépítések esetében, azonban a negyedik negyedévben is nagyon alacsony volt az Aktivitás-Kezdés a szektorban, körülbelül ugyanolyan értékben indultak el kivitelezések, mint a harmadik negyedévben. Így a mélyépítések esetében az Aktivitás-Kezdés 2023-ban a kiugrónak számító 2022-höz képest jelentősen csökkent, de nem érte el az elindított munkák értéke a 2021-t sem, illetve a 2020-nál is némileg alacsonyabbnak bizonyult. 2021-gyel összevetve 17, míg 2022-höz képest 50 százalékos csökkenés következett be a szektorban, a változatlan áras csökkenés pedig még nagyobb volt, 2022-höz képest már közelítette a 60 százalékot, 2021-hez képest pedig több, mint 40 százalékot tett ki. A 2013-2023-as időszakot nézve változatlan árakon csak a 2015-ös Aktivitás-Kezdés volt alacsonyabb a 2023-ban mértnél.

    Továbbra Kelet-Magyarországon indult a legtöbb beruházás

    Az elmúlt 4 negyedévet nézve a beruházások közül a legnagyobb arányban Kelet-Magyarországon indultak el építőipari kivitelezések, az Aktivitás-Kezdésből a terület részesedése 42 százalékos volt. Budapesthez az építési fázisba lépő projektek értékének 26 százaléka tartozott. Az egyes régiók közül Budapest után a második legmagasabb részesedéssel, 25 százalékkal az Észak-Alföld rendelkezett, a harmadik-negyedik helyen Pest megye mellett a Közép-Dunántúl régió állt 10 százalékos részesedéssel. Nyugat-Magyarországon az elmúlt 4 negyedévben a kivitelezések 21,5 százaléka indult el, Közép-Magyarországon pedig 36 százaléka.  

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2023. 4. negyedév)

    Forrás: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az iBuild a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.

  • Mostantól havonta kapunk visszajelzést a lakásépítési ágazat teljesítményéről

    Az Újház Építőipari Trendmonitor mostantól havi rendszerességgel ismerteti a hazai magasépítési ágazat aktuális helyzetét.  Az egyedülálló adatalapú fejlesztéssel készült első kiadvány három évre visszanyúló adataiból kiderül, a lakásépítési szektor 2022 februárjában volt a csúcson, amelynek megismétléséhez a többi között a lakásfelújítás állami támogatásának megújítására és tartósan hat százalék alatti átlagos lakáshitelköltség-mutatóra lenne szükség.

    Az index jól mutatja, hogy a lakossági kereslet nem tudott visszatérni még a covid utáni helyzetbe sem, nagyon alacsony szinten áll. Ennek, a több egyidejű tényező hatásával együtt a legfőbb okai a magas hitelkamatok, a finoman szólva sem ideális reáljövedelem-szint, valamint az optimálistól ugyancsak messze álló jövőbe vetett bizalom.

    Az elmúlt három évet vizsgálva az Újház Építőipari Trendmonitor Főindex 2022 februárjában érte el legutóbbi csúcspontját (62 pont), több kulcstényező együttes pozitív hatásának köszönhetően. Ebben az időszakban még elérhető volt az otthonfelújítási támogatás, és a lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség-mutatója nagyon kedvező szinten, öt százalék körül vagy az alatt állt. További fontos tényező, hogy az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal volt magasabb.

    A 2022-es tavaszi enyhe csökkenést követően jelentős visszaesés történt, amelyet a 2023. áprilisban bekövetkező mélypont követett (39 pont). A 2023 második felében zajlott enyhe növekedés hátterében elsősorban a lakosság pénzügyi helyzetének javulása és a keresleti igény kisebb mértékű emelkedése állt, amely azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy dinamizálja az építőipart.

    Ahhoz, hogy a lakásépítési szektor újra a 2022. februári csúcshoz közelítsen, a fogyasztói bizalom erősödésére, az újlakás-piac bővülésére, a lakásfelújítás állami támogatásának megújítására és tartósan hat százalék alatti átlagos lakáshitelköltség-mutatóra lenne szükség.

    Az időről időre közölt iparági statisztikák mellett fontos szerepet tölthet be az Újház piaci megközelítésű adatelemzése. A Trenmonitor egy adott időszak állapotának áttekintése mellett jól mutatja a lehetséges beavatkozási területeket.

     „Kiterjedt kereskedelmi hálózatunk köszönhetően az ország teljes területéről vannak az építőanyagok eladására és keresletére vonatkozóan adataink, ami egyedülálló lehetőséget teremt, hogy mélyebben megértsük a magasépítési ágazat, ezen belül a lakásépítési szektor aktuális helyzetét, továbbá hozzájáruljunk az iparágat érintő jövőbeli prognózisok megfogalmazásához. Az Újház Építőipari Trendmonitort azzal a céllal hoztuk létre, hogy hálózatunk a kutatási anyagokat a piacról kapott naprakész impulzusaival kiegészítve, a szélesebb közvélemény, az építőipar szereplői és az építkezők, felújítók is átfogóbb képet kaphassanak a magyar építőipart érintő folyamatokról, nehézségekről, a szektor jelenéről és jövőjéről” – mondta el dr. Rázsóné Szórády Csilla, az Új Ház Zrt. vezérigazgatója.

    Az építőipari ágazattal kapcsolatban évtizedek óta számos adat, statisztikai kimutatás készítése és gyűjtése zajlik, azonban ezek komplex kezelésére és összetett mutatók kialakítására kevés kísérlet történt. A mostantól havi rendszerességgel elérhető Újház Építőipari Trendmonitor újdonságát az adja, hogy az építőanyag-kereskedelmi hálózat saját adatainak, valamint a nyilvánosan elérhető adatsorok – köztük a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Igazgatóságának iparági és lakossági felmérésének aggregált eredményei – értékeléséből jött létre.

    Az indexképzés folyamata során a vállalat és a módszertant kidolgozó Marketing Resolution Kft. összesen 30 különböző indikátorból öt önálló alindexet hozott létre, amelyek a magasépítési ágazat üzleti bizalmi szintjét, a lakosság hosszútávú anyagi várakozását, a lakásépítést meghatározó gazdasági környezet állapotát (egyaránt figyelembe véve a kereslet és kínálat oldalt), valamint a lakásépítés aktuális és közelmúltbéli teljesítményét hivatottak meghatározni. A főindex kiszámítása az öt alindex átlagolásával történik. Az indexek átfogó képet mutatnak a lakásépítési piac működését befolyásoló főbb tényezőkről, az elmúlt három évet meghatározó ágazati trendekről, valamint az építőipar várható alakulásáról.

    Az Újház Építőipari Trendmonitor első, 2021-2023-as időszakra visszatekintő kiadványa és a jövőben minden hónap utolsó hetében megjelenő kimutatások az alábbi linken keresztül lesznek elérhetők: https://ujhaz.hu/vallalati-menu/trendmonitor 

  • Hiányzik még egy lökés a lakáspiacnak

    A Központi Statisztikai Hivatal, a KSH friss lakásépítési-, illetve építési engedélyek alakulását mutató adatai szerint továbbra sem tért magához a lakáspiac: 2023 egészében 18,65 ezer új lakás épült fel, ami 9,2 százalékos visszaesés a 2022-es lakásátadási számhoz képest. Ez ugyan a piac által vártnál kisebb zsugorodás, de így is jelentős csökkenés. Ha azt nézzük, hogy már tavalyelőtt sem volt magas a felépül új lakások száma, akkor még borúsabb a kép. A 2021-es és a 2022-es átadott lakásszám sem közelítette már meg ugyanis a 28,2 ezer darabos újlakás átadással jellemezhető 2020-as csúcsévet.

    „Véleményem szerint a gazdaságpolitikai döntéshozóknak nagyon gyorsan lépniük kellene egy újabb, érdemi ösztönzővel a lakástámogatási fronton, hogyha azt szeretnénk, hogy már akár 2024 második felében a korábbi évekhez hasonló mértékben induljanak lakossági beruházások. A csok Plusz fontos, de egyelőre úgy tűnik, hogy nem elégséges eszköz ahhoz, hogy a lakásépítési számok egy-két éven belül érdemben javuljanak. A minap közzétett adatok alapján az első egy hónap alatt meghaladta ugyan az ezret a csok pluszt igénylők száma, de a 2015 nyara óta 240 ezer csok támogatásban részesült családhoz képest ez egyelőre nagyon alacsony szám” – következtet Markovich Béla.

    A jövőre nézve a kiadott építési engedélyek száma ad fogódzót. A friss adatok alapján az igényelt lakásépítési engedélyek száma 39 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban, azaz 2022 egészében volt. Azonban a látványosan zsugorodó építési kedvet fokozhatják a múlt év végén bejelentett, megújított, átalakuló csok támogatások (a csok Plusz), de a csok rendszer átalakítása rövid távon nem javítja 2024-es év lakásépítési kilátásait, mert ehhez alacsony kamatok és emelkedő reáljövedelmek is szükségesek.

    Markovich szerint az minden esetre kedvező jel, hogy „egymástól független forrásokból érkeznek hírek a lakossági ajánlatkérések számának emelkedéséről, ami pozitív fordulat előjele, hiszen, ha az emberek ajánlatokat kérnek, akkor előbb-utóbb építkezésbe, felújításba kezdenek és az építőipar a mai szorult helyzetéből javulásnak indulhat”.

    Az építtetőket a befektetők elmaradása is sújtja

    A rossz alaphangulatot 2023-ban csak fokozta, hogy az államkötvények egyre magasabb kamatai látványosan elvonták befektetői pénzeket is a lakáspiacról. A tehetősebb rétegek egy része döntött ingatlan-portfóliójának karcsúsításáról, akár úgy, hogy igyekezett akár el is adni befektetésre vett lakását és a kiadásnál manapság sokkalta többet hozó állampapírba forgatta a pénzt, további kínálatot generálva a piacon, mérsékelve a tényleges adásvételi árakat. Továbbá a 10-15 százalékos, néha még magasabb – pár hónappal ezelőtt kamatadó-mentessé is tett, biztonságosan és kényelmesen elérhető – állampapír hozamszint még sokszor azt a lakáspiaci keresletet is elvonta, ahol konkrét tervek közt szerepelt új, vagy újabb lakás vásárlása – tovább nehezítve a piacra kerülő lakások eladását.

    Keresletcsökkenést jeleznek a kivitelezők is

    Mutatóba akadnak ugyan induló, új lakásépítési beruházások, de ez töredéke a korábbi mennyiségnek. Ezek is inkább vagy prémium helyszíneken, vagy jól bejáratott, újonnan kiépülő városrészek lakóparkjainak egy-egy újabb, óvatosan induló, illetve lassítva folytatódó ütemében testesülnek meg. Azoknak a kivitelezőknek, akik a kapacitásaikkal az elmúlt években a nagyobb igényre álltak át, így gondot jelenthet az emberek megtartása, az eszközök fenntartása.

    A kisebb piaci szereplők, a lakásépítő kisvállalkozók, brigádok pedig egyértelműen a fékre léptek. Lelassították a beruházásaikat, illetve kész projekteket állítottak meg. Jelzéseik egyértelműek az ágazatban: az új lakásokat ma sokkal nehezebb értékesíteni, mint egy-két évvel ezelőtt.

    Nagyon gyorsan lépni kellene a városi lakástámogatásokkal

    Jelenleg egyértelmű, hogy a 2024-es tavaszi építési szezon közeledte ellenére nem látszik óriási mozgolódás: az építési vállalkozók és a lakosság is kivárnak. A kamatoknál szerencsére már látható, kézzelfogható a csökkenés. A szereplők emellett reménykednek abban is, hogy a kormány valamiféle támogatást indít a közeljövőben a csok Plusz-on felül is, mert az bőkezűbb ugyan, mint a korábbi rendszer, az értékhatárok is magasabbak, de csak a fiatal, gyermekes, vagy gyermeket tervező házasoknak segít. Hiányzik még egy lökés a lakáspiacnak – jegyezte meg Markovich Béla.

    Forrás: Mapei Kft.

  • Kiszámítható állami szerepvállalásra és alacsony hitelkamatokra vár a lakáspiac

    Erős visszaesést mutat a lakásépítési engedélyek száma a korábbi évekhez képest, ami 2024-re további csökkenést jelez előre a lakásépítésekben is. Ebben a helyzetben minden lehetséges ösztönző intézkedésre szükség van, ami segíti a családokat az otthonteremtésben és támogatja az elmúlt években létrejött építőipari kapacitások megtartását.
    Az év elején életbe lépett átalakított családtámogatási rendszer – csok plusz, megemelt falusi csok és babaváró kölcsön – akkor tudja mérsékelni a lakáspiaci visszaesést, ha kiszámítható módon, hosszú távon fennmarad. Nagyon fontos lépés lenne továbbá egy energiahatékonyságra fókuszáló új otthonfelújítási program bevezetése.

    2023-ban jelentős csökkenés látható a lakásépítések számában: különösen a vármegyeszékhelyeken és Budapesten esett vissza az új lakások száma. A lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma minden a fővárostól a városokon át a községekig mindenhol csökkent, aminek legfőbb oka a magas hitelkamatok mellett a családtámogatások 2024-től bejelentett változásának bizonytalansága volt.

    Mára körvonalazódott a csok-támogatások új rendszere - a falusi csok bővítése, valamint a városi csok helyébe lépő csok plusz, amely segítséget jelenthet mind a kistelepüléseken, mind a városokban a gyermeket nevelő, vállaló családok számára.

    Emellett rendkívül nagy szükség lenne egy új otthonfelújítási programra, amely a hazai, rendkívül rossz energetikai állapotú hozzájárulna a lakásállomány minőségi korszerűsítéséhez, valamint az építőipari kapacitások kihasználásához is.

    Hozzájárulna a ehhez továbbá egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítése akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten és a nagy ipari centrumokban. Egy ilyen bérlakásprogram – a Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának részeként – komoly konjunktúra-kiegyenlítő szerepet tudna betölteni.

    Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány minőségi megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Így ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

    Ezen kívül javasoljuk a Kormányzatnak, vizsgálja meg, hogy rövid- és középtávon hogyan lehetne több európai uniós forrást irányítani a lakásépítési, lakásfelújítási szegmensbe, és éljen olyan javaslatokkal az Európai Bizottság felé, hogy a tagországok lakásállományának energetikai megújításához a jelenleginél lényegesen több uniós forrás álljon rendelkezésre.

     Ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a gazdaság hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség, vagyis a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek.
    Ahhoz, hogy a lakásépítések száma ne csökkenjen jelentősen a következő években, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, az otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége, illetve az otthonfelújítási támogatás újraindítása. [Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]

    Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat.

    *

    A KSH szerint 2023-ban az előző évhez azonos időszakához képest:

    • Budapesten 6359 lakást vettek használatba, 3,8%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A visszaesés különösen súlyosan érintette a vármegyeszékhelyeket (–29%), a többi városban (–2,0%) és a községekben (–8,5%) enyhébb volt.
    • Pest régióban 7,3%-kal nőtt, a többi régióban csökkent az új lakások száma 2022-höz képest. A csökkenés mértéke Dél-Alföldön volt a legmagasabb, 45%.
    • A központi nagyrégión kívül továbbra is Győr-Moson-Sopron vármegyében épült a legtöbb lakás, ám ezek száma sem érte el az egy évvel korábbit (–6,4%).
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 39-ről 36%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 60-ról 64%-ra nőtt 2022-höz képest.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 46%-a családi házban, 45%-a többlakásos épületben, 7,1%-a lakóparkban található. A többlakásos épületeknél ez 6 százalékpontos növekedést, míg a családi házak esetében 3 százalékpontos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2 m2-rel 94 m2-re csökkent 2022-höz mérten.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján 21 501 lakás építését kezdeményezték, 39%-kal kevesebbet, mint az előző évben. Az építési kedv leginkább a községekben (–43%) és a fővárosban (–41%) esett vissza, a vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 37%-kal kevesebb engedélyt adtak ki.
    • Az építendő lakások száma a stagnálást mutató Dél-Alföldet (–0,1%) kivéve mindegyik régióban csökkent az előző évihez képest. Vármegyei szinten is általános volt a visszaesés, csak Bács-Kiskunban történt számottevő növekedés (11%), Hajdú-Biharban pedig stagnálás (+0,3%).
    • Az építtetők az esetek 44%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,0, a községekben 89%.
    • A kiadott új építési engedélyek alapján a 2022. évihez képest 37%-kal kevesebb, összesen 8732 lakóépület építését tervezik. A tervezett 6981 egylakásos lakóépület az összes építendő lakóépület 80%-át teszi ki.
    • A tervezett nem lakóépületek száma 4013 volt, 16%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető (Mellékletek),

  • A szakma is reménykedve várja az új otthonfelújítási programot

    A szakember köszöntőjében kitért az építőipar nehézségeire. Hangsúlyozta, hogy az előző év során az építőipar teljesítménye 5 százalékkal csökkent, azonban a 7386,7 milliárd forintos teljesítménnyel a szektor mégis jelentős eredményt ért el. A 2023-as évről elmondta még, hogy drasztikusan romlott a piaci elégedettség, ami nem is csoda, hiszen 23,5 százalékkal csökkent a rendelésállomány, és - bár a KSH számai szebb képet mutatnak - az év végére létszámkibocsátóvá vált az ágazat. Nem segíti az ágazat munkáját az sem, hogy a két új építésgazdasággal kapcsolatos törvénynek még mindig nem jelentek meg a végrehajtási rendeletei.

    Az idei évben még biztosan csökkenés lesz Koji szerint, a kérdés az, hogy egy- vagy kétszámjegyű. Jelentősen árérzékenyek a megrendelők, azért erős verseny van a piacon. Ez a hatékonyság növelésére kényszeríti a vállalkozókat. Ennek semmiképpen sem az irreálisan alacsony árazás a megfelelő módja, és a költségcsökkentés is nehéz az áremelkedések miatt, ezért inkább a digitalizáció és a technológia fejlesztésével, valamint a szakmai képzettség javításával, valamint az egész értéklánc hatékonyságnövelésével kellene foglalkozni.

    „Az a véleményünk, hogy a Magyar Nemzeti Bank túlságosan óvatosan csökkenti a jegybanki alapkamatot. Ilyen kamatszintek mellett a vállalkozó nem veszi fel a hitelt, hogy abból szerszámot vegyen, vagy éppenséggel egy nagyobb projektet előfinanszírozzon és a lakosság sem veszi fel a hitelt, hogy felújítson vagy lakást építsen. Tehát amíg ez 5 százalék alá nem megy, addig nekünk a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája borzasztóan nehéz helyzetet teremt” – fejtette ki Koji László.

    Arról is beszélt, hogy veszélyezteti a hazai építőipar pozícióit a nagy külföldi beruházásoknál kialakult "párhuzamos építőipar", vagyis az, hogy a távol-keleti és török beruházók a gyárépítésekhez külföldről hozzák az építőanyagot és a kivitelező munkaerőt is.

    Koji László bízik benne, hogy rövid időn belül bejelenti a Kormány és elindul az otthonfelújítási program, ami, ha az ÉVOSZ javaslatai szerint valósul meg, legalább 150 milliárd forintos kerettel, kedvezményes hitel formájában elsődlegesen az energiamegtakarítást célozza majd.

    Juhász Attila, az Újház Zrt. vezérigazgatója, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke szerint az elmúlt év inflációs nyomása jelentős kihívást jelentett az építőipar számára. A magas kamatszintek miatt sokan óvatosak voltak a hitelfelvétellel, ami visszafogta a piaci aktivitást. Azonban a szakember optimista 2024-es évvel kapcsolatban, várakozásai szerint mérsékelten javulni fognak a külső gazdasági feltételek. Az inflációs környezet javulása mellett az árak csökkenése és a szakemberhiány csökkenése kedvező fordulatot hozhat.

    Juhász Attila ismertette az Újház legfrissebb kutatását, amely szerint a megkérdezettek 80 százaléka tervez valamilyen építési tevékenységet a közeljövőben, és ezen válaszadók több mint fele építési vállalkozót is bevonna. 44 százalékuk az első, 56 százalékuk a második félévben kezdené a munkálatokat. Mindez azt mutatja, hogy vannak, akik építkezni akarnak, tehát lesznek megrendelések.

    Ezt támasztja alá Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetőjének tapasztalatai is: „egymástól független forrásokból érkeznek hírek a lakossági ajánlatkérések számának emelkedéséről, ami pozitív fordulat előjele, hiszen, ha az emberek ajánlatokat kérnek, akkor előbb-utóbb építkezésbe, felújításba kezdenek és az építőipar a mai szorult helyzetéből javulásnak indulhat.

    Az Újház kutatása arra is kitért, mi foglalkoztatja leginkább a megrendelőket, mitől tartanak, hol keresnek kivitelezőt, mi az elsődleges választási szempont. Eszerint a megrendelők sorrendben attól tartanak leginkább, hogy a vállalkozó

    • hitegeti őket és nem tartja be a vállalt határidőt,
    • nem tartja a kialkudott árat,
    • eltűnik és nem veszi fel a telefont,
    • alacsony minőségű anyagokat használ.

    Az is kiderült, hogy elsősorban ismerős ajánlásával keresnek kivitelezőt, de fontos a kereskedők és a gyártó cégek javaslata is. Mindenesetre a választás elsődleges szempontja nem az ár, hanem a megbízhatóság. A referencia és az ajánlás volt ugyanis az első arra a kérdésre, hogy milyen szempontok szerint választanak építőipari szakembert. Azonban a továbbiakban felsorolt munkadíj, garanciavállalás, az árajánlat átláthatósága és a személyes benyomás, szimpátia sem elhanyagolható szempontok, ami megmutatja, miben kell javulniuk a szakembereknek a versenyben - hívta fel a figyelmet Juhász Attila.  

    A Mapei Kft. által szervezett eseményen 800 építőipari szakember gyűlt össze az ország minden tájáról, hogy megosszák tudásukat és tapasztalataikat, elősegítve ezzel a szakma fejlődését és a szakemberek közötti kapcsolatépítést.

    A találkozón átadták az Év Szakembere Díjakat, amelyekre rekordszámú, 156 pályázat érkezett. A díjazottak között szerepel Havasi Viktor, a lakossági projekt és a medence, valamint wellnesshelyiségek kategóriában; Kalmár Zoltán a nem lakáscélú projekt kategóriában; Jankovics Attila a nagylapos burkolás kategóriában és Kiss Ferenc, aki a pályakezdők közül bizonyult a legjobbnak.

    A szakembertalálkozó szakmai előadásokkal, alkalmazástechnikai bemutatókkal, workshopokkal és szakmai vásárral biztosított lehetőséget a résztvevőknek az új ismeretek elsajátítására és a szakmai kapcsolatok bővítésére, tovább erősítve az építőipari szakma közösségét és elősegítve annak fejlődését.

  • A saját lakás dominál, és egyre értékesebb vagyonelem

    A háztartási vagyonfelmérések ingatlanokra vonatkozó eredményei A háztartások pénzügyi adatai című kiadványból*

    A hazai háztartások 84-86 százaléka tulajdonosa annak a lakóingatlannak, amelyben él, 9-11 százalékuk bérlőként lakik az ingatlanban és 5-7 százalékuk szívességi lakáshasználó a háztartási vagyonfelmérések eredményei szerint. A teljes körű népszámlálási adatok magasabb, 90 százalék körüli tulajdonosi arányt mutatnak és alacsonyabb a lakóingatlant bérlő ház- tartások aránya.

    A háztartások 20-23 százalékának van a lakóingatlana mellett vagy helyett más ingatlana. A nem saját tulajdonú lakásban élő háztartások 2-3 százalékának is van ingatlana. Az ingatlantulajdonlás a vagyon növekedésével gyakoribbá válik: ebben a rétegben a háztartások mintegy 97 százaléka a saját lakásában lakik, és jelentős hányaduknak további ingatlana is van.

    A vagyonfelmérés szerint háztartások eszközei között a tulajdonukban lévő ingatlanok képviselik a legnagyobb értéket, ezek a legfőbb vagyontárgyaik.

    Magyarországon a lakásállomány 2014 végén 4415 ezer, 2017 végén 4440 ezer, 2020 végén 4501 ezer darab lehetett a továbbvezetett népszámlálási adatok alapján (4.2. táblázat). Ettől lényegesen elmarad a lakott lakások (és nyaralók) száma: 2020-ban pl. 3936 db. (A 2022-es népszámlálás adatai szerint 4581 lakásból 4009 volt lakott.) A Miből élünk? vagyonfelmérés a lakott lakásokat, illetve a magánszemélyek tulajdonában lévő lakott és nem lakott lakásokat képes megfigyelni, az intézményi (önkormányzati, vállalati) vagy külföldi tulajdonú, nem lakott lakások kimaradnak a felmérésből.

    Egyre kevesebben, egyre többet, egyre nagyobbat

    A fenti táblázatból kiderül, hogy 2014 és 2020 között csökkent a lakóingatlannal rendelkező háztartások száma, de ezek növekvő számú ingatlant birtokoltak. Erősen csökkent azoknak a száma, akiknek saját garázsuk van, és jóval kevesebb lett a saját családi gazdaság, tanya is. Összességében egyre csökkent a felmért ingatlanok száma.

    A háztartások által lakott lakások átlagos alapterülete folyamatos növekedést mutat, 2014-ben 78 m2, 2017-ben 80 m2, míg 2020-ban 84 m2 volt az átlagos alapterület. Ugyanez a tendencia látható a lakások méret szerinti megoszlásánál: 2014 és 2020 között a kisebb méretű lakások aránya csökkent, a nagyobb alapterületű lakások aránya emelkedett a teljes lakásállományon belül.

    Településtípusonként tekintve az átlagos lakásméret a fővárosban a legkisebb és a községekben a legnagyobb, azonban a 2014-es adatokhoz viszonyítva 2020-ra minden csoportosító kategóriában nőtt ez az érték, a legnagyobb mértékű változás a fővároson és megyei jogú városokon kívüli egyéb városok esetében következett be.

    Többszörösére nőtt a lakásvagyon értéke

    A háztartások nyilatkoztak a saját tulajdonú ingatlanjaik értékéről. A válaszokat alapul véve becslés készült a (bármilyen jogcímen) lakott lakások értékére vonatkozóan is. Ezek szerint a 2014. év végi 11,5 millió forintos átlagos értékhez képest 2020 végére több, mint duplájára, 23,3 millió forintra nőtt a lakott lakások átlagos értéke. (Ez a növekedés összhangban van a KSH által közzétett összevont lakáspiaci árindex szerinti növekedéssel, amelynek alapját a teljes lakáspiaci forgalom képezi.)

    Nagy különbségek láthatók a területi adatokban: a legmagasabb a lakások átlagára Budapesten, míg az utóbbi időszakban a legalacsonyabbak Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben.

    A lakásméret és a település nagyságának növekedésével párhuzamosan nő a lakások piaci értéke.

    A fenti ábrán az is jól látható, hogy minden vármegyében legalább másfél-kétszeresére nőtt a lakások értéke, de több vármegyében ennél is nagyobb mértékben, Baranyában csaknem háromszorosára.

    Alig változik a tulajdonosok és bérlők aránya

    A tulajdonosok által lakott lakások aránya 84 és 86 százalék között, a bérlők által lakott lakások aránya 10 százalék körül alakult a 2014 és 2020 közötti időszakban, a háztartási vagyonfelmérés eredményei szerint. 2014-ben a lakások 84,2 százalékában laktak tulajdonosaik, ez az érték 20220-ra 85,8 százalékra változott. A bérlők által lakott lakások aránya 2020-ban 9,5 százalék volt, amely 2014-hez képest kis mértékű növekedést, míg 2017-hez képest csökkenést jelez. (A saját tulajdonú lakóingatlanban lakó háztartások arányának 2017-es visszaesése, illetve a bérelt ingatlanban lakók arányának növekedése alapvetően a felmérések hibájának tudható be.)

    2020 végén a tulajdonosi lakáshasználat a községekben volt a legmeghatározóbb, a lakóingatlanok 92,2 százalékában laktak a tulajdonosaik, ez Budapesten csak 76,3 százalékot ért el. Ezzel ellentétben a legtöbb bérlők által lakott lakás a fővárosban volt, arányuk meghaladta a 17 százalékot. A kisebb települések felé haladva a bérelt lakások aránya csökken, a megyei jogú városokban 16, az egyéb városokban 6, míg a községekben 3 százalék volt ez az mutató.
    A lakásukat ingyen használók esetében a legjellemzőbb, hogy a lakás a hozzátartozók tulajdonában van, vagy az ott lakók haszonélvezeti joggal rendelkeznek.

    A bérlők által fizetett lakbér, bérleti díj átlagos értéke több, mint a duplájára nőtt 2014-ről 2020-ra és minden vizsgált évben viszonylag nagy szóródást mutatott a vagyonfelmérés adatai szerint. Az adatok az albérletek árazásának alapelveit tükrözik vissza, általánosságban a fővárosban a legmagasabbak a lakbérek és a lakásméret növekedésével jellemzően emelkednek.

    A bérlők háromszor gyakrabban költöznek, mint a lakástulajdonosok

    A lakáshasználat jogcíme alapvetően meghatározza, hogy milyen hosszú időtávra jelenthet lakhatási megoldást az aktuális lakóhely. A lakástulajdonos háztartások átlagosan több, mint 24 éve költöztek be az ingatlanukba, a bérlők viszont átlagosan csak bő 7 éve laktak a felmérés idején használt lakásban.

    Bár a Miből élünk? felmérések nem a lakásmobilitás vizsgálatát célzó adatgyűjtések, hiszen a háztartások által a megkérdezés idején lakott lakásra vonatkozó kérdések szerepeltek csak a kérdőíveken, azonban az alacsony lakásmobilitás ezekből felvett adatokból is érzékelhető. A háztartásfő életkorát és a saját tulajdonú lakásban a felmérés idejéig eltöltött évek számának átlagát egymás mellé helyezve látszik, hogy 30-40 éves kor felett nem jellemző az új lakásba költözés.

    Településtípusonként vizsgálva az aktuális lakóhelyen eltöltött időt az is kijelenthető, hogy a település nagyságának növekedésével növekszik a lakásmobilitás. A vagyonfelmérés mindhárom évében kimutatható, hogy a saját tulajdonú lakások esetében a községekben költöztek be a legrégebben az ott lakók az ingatlanjukba, míg a fővárosban a legkisebb az adott lakásban eltöltött évek átlagos száma.

    Egyre kevesebbeknek van plusz ingatlana

    A lakóhelyül szolgáló ingatlanon túlmenően 2014 végén a háztartások 23 százaléka rendelkezett egyéb ingatlannal (948 ezer háztartás), 2017 végén ez az arány 22 százalék (880 ezer háztartás), 2020 végén 20 százalék (785 ezer háztartás) volt.

    Ezeknek az egyéb ingatlanoknak a döntő része lakóingatlan (családi ház, lakás, illetve nyaraló), amelyeket leginkább pihenésre és egyéb magáncélra használnak. A háztartások 16-17 százalékának van a lakóhelyén túlmenően egyéb lakóingatlan a tulajdonában a háztartási vagyonfelmérések adatai szerint. 2020 végén a háztartások közel 14 százaléka (2017 végén 15 százaléka, 2014 végén 19 százaléka) rendelkezett a lakóhelyén kívül egy egyéb ingatlannal, 4 százalékuknak kettő, 2 százalékuknak három vagy több egyéb ingatlan volt a tulajdonában. Az egyéb ingatlanok átlagos értéke 2020 végén 17,5 millió forint volt a kérdőívre adott válaszok alapján.
    2020 végén a háztartások 0,8 százaléka (32 ezer háztartás) rendelkezett külföldi ingatlannal, amelyek átlagos értéke 27,9 millió forint (együttes értéke 883 milliárd forint) volt a vagyonfelmérés adatai alapján. A külföldi ingatlant is birtokló háztartások több, mint 40 százaléka messze az átlag feletti értéket képviselő fővárosi lakóhellyel rendelkezett, több mint harmaduknak pedig ezeken felül még legalább egy ingatlanja volt. 2017 végén a háztartások fél százaléka (20 ezer háztartás) nyilatkozott úgy, hogy külföldi ingatlant birtokol, ezek együttes értéke 879 milliárd forint volt.

    Csökkent a jelzáloghitelek száma

    Az ingatlanokhoz szorosan kapcsolódó jelzáloghiteleket tekintve, 2020 végén a háztartások 16,6 százaléka (661 ezer háztartás) rendelkezett olyan hiteltartozással, melynek fedezete a háztartás valamelyik ingatlana volt, a hitelek átlagos értéke valamivel több, mint 8 millió forintot tett ki. 2017 és 2014 végén a jelzáloghitellel rendelkező háztartások aránya 17,5, illetve 20,1 százalék körül alakult (700 és 831 ezer háztartás), míg a felvett hitelek átlagos értéke 6,2 millió forint, illetve 5,9 millió forint volt. A több jelzálog alapú hiteltartozással is rendelkező háztartások aránya az adós háztartások között 11 százalékról 8 százalékra mérséklődött hat év alatt.

    A jelzáloghiteleken belül a lakáscélú hitelek voltak többségben mindhárom évben, és a felmérés adatai szerint 2014-ről 2020-ra jelentősen csökkent a szabadfelhasználású jelzáloghiteles háztartások aránya. Az átlagos felvett hitelösszegek természetszerűleg növekedést mutattak mind a lakáscélú, mind a szabadfelhasználású hitelek esetében.

    A Miből élünk? vagyonfelmérés eredményei szerint a vizsgált időszakban a fennálló jelzáloghitel-tartozások darabszáma folyamatosan csökkent. A hiteltartozások összesített értéke 2016-ig szintén csökkent, azt követően azonban emelkedett. A jelzáloghitelek darabszáma a háztartási tulajdonú összes ingatlan darabszámához viszonyítva 20 százalékról 16 százalékra esett 2014 és 2020 vége között, a hiteltartozások összesített értéke pedig az ingatlanok összesített értékének 10 százalékáról annak 5 százalékára zsugorodott az ingatlanok átlagos értékének megkétszereződése következtében. Ennek megfelelően megfeleződött, 13 százalékról 6 százalékra esett azon háztartások részaránya a hiteladós háztartások között, amelyek összesített jelzáloghitel tartozása meghaladta az ingatlanaik összesített értékét. (2014 végén 109 ezer, 2017 végén 63 ezer, 2020 végén 40 ezer háztartás volt érintett.)

    A háztartások tulajdonában lévő különféle ingatlanok 18 százaléka szolgált fedezetként a felvett jelzáloghitelekhez 2014 végén. A megterhelt ingatlanok számaránya 16 százalékra mérséklődött 2017 végére és 15 százalék volt 2020 végén a vagyonfelmérés adatai alapján. A teljes hitelállomány az érintett ingatlanok összesített értékének 47, 34, illetve 31 százalékát tette ki ezekben az években. A hiteltartozások értékét a fedezetül szolgáló ingatlanok értékéhez viszonyítva 2014 végén 122 ezer háztartás (az adósok közel 15 százaléka) esetében haladta meg a tartozások értéke a fedezetet jelentő ingatlanok értékét, 2017 végén az adós háztartások bő 10 százaléka (74 ezer háztartás), 2020 végén pedig közel 49 ezer háztartás (az adós háztartások bő 7 százaléka) volt érintett. A mögöttes ingatlanok értékét meghaladó jelzáloghitel tartozások (hitelrészek) összesített értéke 2014 végén 487 milliárd forintot, 2017 végén 352 milliárd forintot, 2020 végén 214 milliárd forintot tett ki a vagyonfelmérés adatait figyelembe véve.

    A területi különbségeket tekintve, jóval az átlag (2020 végén 15 százalék) feletti a megterhelt ingatlanok számaránya Baranya, Fejér, Pest, Vas és Zala vármegyében, és messze elmarad attól Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, illetve Somogy vármegyében

    A fiatal háztartások körében az ingatlanok 26-27 százaléka szolgált fedezetül jelzáloghitelhez 2020 végén, az idősebb korcsoportokban azonban az adós háztartások és a megterhelt ingatlanok aránya fokozatosan csökken (4.10. ábra). A jelzálog alapú adóssággal rendelkező háztartások aránya a 36-45 éves korcsoportban volt a legmagasabb (30 százalék), ebben a korcsoportban már átlagosan 1,17 ingatlan jutott egy háztartásra. A 46-55 éves korcsoportban a legmagasabb az egy háztartásra jutó ingatlanok száma (1,29 darab), azonban itt kevesebb a megterhelt ingatlan és az adós egyaránt. Az idősebb korcsoportokban az életkor előrehaladtával a háztartások által birtokolt ingatlanok száma nem növekszik, hanem csökken.

    * Az MNB és a KSH együttműködésében, három évente megvalósul a hazai háztartások jövedelmi és vagyoni helyzetének az európai felvételhez igazodó felmérése, Miből élünk? elnevezéssel. Magyarország 2014-ben csatlakozott az Európai Központi Bank (EKB) által koordinált háztartási vagyonfelméréshez (Household finance and consumption survey – HFCS). A most publikált „A háztartások pénzügyi adatai” című kiadványban a Miből élünk? háztartási vagyonfelmérés 2014-es, 2017-es és 2020-as hullámának részletes adatai együttesen, illetve más adatgyűjtésekből és statisztikákból származó adatokkal közösen jelennek meg. Így pl. a háztartási szektorra vonatkozó, a nemzeti számlák rendszerében szereplő (makrostatisztikai) mutatók, a Háztartási költségvetési és életkörülmény felmérés (HKÉF) keretében gyűjtött információk, a népszámlálások és lakásfelmérések egyes eredményei.

    A háztartások pénzügyi adatai című teljes kiadvány ezen a linken érhető el: https://statisztika.mnb.hu/sw/static/file/A_haztartasok_penzugyi_adatai_2023_HUN.pdf 

  • A komoly lakhatási eladósodás idén tovább növekedhet

    Történelmi csúcson van a háztartások lakáshitel-tartozása. Összege 2023 december végére átlépte az 5000 milliárd forintos álomhatárt is. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a lakáshitelállomány bővülése még úgy is gyorsult – 2021 januárjában lépte át a piac a 4000 milliárdot -, hogy bizony 2023-ban komoly mértékben mérséklődött a dinamika.

    Az elmúlt év első négy hónapjában csökkent is a háztartások lakáshitel-tartozása. 2023 januárjában például mindössze 33,1 milliárd forint lakáshitel-folyósítás történt, ami alig több, mint ötöde a 2022 májusi 154 milliárd forintos eddigi folyósítási csúcs hónap teljesítményének. Ezekben a hónapokban az ügyfelek nettó hiteltörlesztők voltak, vagyis a korábban felvett hitelek törlesztéséből befolyó összeg meghaladta az új folyósítások állománybővítő hatását – emlékeztetett Gergely Péter. A lakáshitel-piacon ilyen hosszú ideig tartó folyamatos állomány csökkenésre ezt megelőzően 2016 tavaszán volt példa.

    Gyenge bővülés

    Bár a későbbiekben nagyon lassan magára talált a lakáshitel-piac, s így az összevont statisztika éves szinten már növekvő hitelállományt jelez - azaz a kibocsátott új hitelek összege májustól már meghaladja az időközben betörlesztett hitelek összegét -, a növekedés éves szinten egy százalék körüli. Ilyen gyenge növekedési adatokat 2017-ben mutatott fel utoljára a piac – emlékeztetett a BiztosDöntés.hu szakértője.

    Megfeleződött az új hitelek állománya

    Gergely Péter szerint a történelmi csúcsra jutó tartozás-állomány ellenére 2023-ra egészen biztosan nem lesznek büszkék a lakáshitelezésben érintett pénzintézetek. Miként azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái mutatják, tavaly novemberig a 2022-es év hasonló időszakához képest több, mint negyven százalékkal kevesebb, 48.461 új lakáskölcsön szerződést tudtak megkötni a bankok.

    Az 531 milliárd forintos folyósított hitelösszeg pedig 54 százalékkal kisebb érték, mint amekkora összegben hiteleztek egy évvel korábban. Ilyen csekély összegű hitelkiáramlásra 2016-ban volt utoljára példa.

    A CSOK Plusz sokat hozhat a konyhára

    Gergely Péter szerint a 2024-es évre bizakodóbban tekinthetnek a bankok: a gazdasági kormányzattal a lakáshitelek teljes hiteldíj-mutatójára (thm) megkötött thm-plafon megállapodás januártól életbe lépett új, 7,3 százalékos szintje pár hónappal előre hozta a szakmai körökben a hitelezés beindulásához ideális 6 százalék körüli üzleti kamatszintet.

    Emellett a januártól életbelépő CSOK Plusz maximum 3 százalékos kamat mellett elérhető megemelt hitelkerete is számottevő keresletet generálhat. Ennek hatására már január elején érzékelhető volt a bankokban az érdeklődés megugrása.

    A BiztosDöntés.hu szakértője szerint korai még az idei teljesítményre vonatkozóan prognózist adni. Nagyon sok múlik az infláció, és így a kamatok alakulásán, illetve azon, hogy a lakosság jövőbe vetett bizalma milyen gyorsan tér vissza a 2021-22-es válság után.

    Ám azt jó eséllyel előre lehet jelezni, hogy a CSOK Plusz miatt a támogatott hitelek részaránya a lakáshitelezésen belül egész biztosan elmozdul az elmúlt hónapok 20 százalék körüli mértékéről, de a szakértő szerint az eddigi csúcsot, a 2022 májusi 52 százalékos szintet (amikor az NHP zöld hitel folyósítás a csúcson volt) nem éri majd el.

    Forrás: BiztosDöntés.hu

  • Itt érdemes csok pluszos házakat keresni Budapesten
    A megújult otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően fokozódhat a fővárosi új és használt családi házak iránti kereslet. A CSOK Plusszal házat vásárlók között a gyermekszám és az elvárt alapterület alapján a nagyobba költözőké a legnagyobb szabadság, ők legfeljebb 2,1 millió forintos négyzetméterárig nézelődhetnek, míg az egy gyermekes első lakást szerzőknek egy millióval alacsonyabb négyzetméterárú ingatlanok jelentik a maximumot. A Duna House adatai alapján új építésű házat átlagosan 946 ezer Ft/m2-ért, használtat 665 ezer forintos átlagos négyzetméteráron vásárolhattak az ügyfelek tavaly.

    Azoknak a családoknak, akik a fővárosban is elérhető otthonteremtési támogatás, a CSOK Plusz segítségével szeretnének ingatlant vásárolni, a szokásos paraméterek mellett kiemelten érdemes lesz alaposan – ingatlan- és pénzügyi szakértők segítségével – szemügyre venniük a választott házak alapterületét és vételárát is, ugyanis a támogatás igénylése csak az előírásoknak megfelelő ingatlanok esetében lehetséges. A támogatás igénybevételéhez az ingatlan vételára vagy bekerülési költsége – vásárlással egybekötött bővítés esetén a vételár és a bekerülési költség együttesen – nem haladhatja meg első közös otthon vásárlása esetén a 80 millió forintot, vagy egyéb esetben a 150 millió forintot. Használt és új lakás, illetve ház esetén fontos feltételek vonatkoznak a hasznos alapterületre is, amelynek vizsgálatánál a meglévő és vállalt gyermekek számát is figyelembe kell venni. Lakás esetében kisebb alapterület is elegendő, míg az egylakásos lakóingatlanok, lakóházak esetében egy gyermeknél a 70, két gyermek esetén a 80, három vagy több gyermek esetén pedig a 90 négyzetméter a minimum.

    Az ingatlanközvetítő tavalyi értékesítési adatainak vizsgálata során – részben a főváros kerületeinek és ingatlanállományának jellegzetessége miatt – megállapítható, hogy a budai I., illetve a pesti oldal V., VI., VII., VIII., IX. kerülete teljesen kiesik a családi házat keresők preferenciái közül. Azonban azokban a kerületekben, ahol jellemzően több családi ház is található, ott az adott ingatlan négyzetméterára, a vállalt és nevelt gyermekek összlétszáma és így az elvárt alapterület nagysága, valamint az ingatlanvásárlók típusa (első közös lakást vásárlók vagy nagyobba költözők) is befolyásolja, hogy van-e számukra elérhető CSOK Plusz képes ingatlan. Összességében elmondható, hogy a nagyobb ingatlanba költözők nyújtózkodhatnak leginkább, hiszen a számukra megszabott maximum értékhatár (150 millió Ft) nagyobb szabadságot hagy. A megfelelő ingatlan megtalálása az első közös lakásukat szerzők számára, köztük az összesen három vagy több gyermeket nevelők/vállalók számára lesz a legnehezebb, ugyanis a maximum 80 millió forintos értékhatárt és az esetükben elvárt 90 négyzetméteres minimum alapterületet csak alacsonyabb négyzetméterárak esetén tudják teljesíteni.

    A családi házakra vonatkozó átlagos négyzetméterárak nagyban segíthetik az ügyfeleket a keresés kezdete során. A 150 millió forintos maximum értékhatár viszonylag nagy szabadságot ad a nagyobb ingatlanba költöző vásárlóknak, hiszen a családi házzal alig vagy egyáltalán nem rendelkező kerületeken kívül és a 2023-ban átlagosan 2,5 millió forintos négyzetméterárú házakat kínáló, XII. kerületen kívül elméletben szinte bármelyik budapesti kerületben találhatnak maguknak méretében és értékében is megfelelő, CSOK Pluszra alkalmas házat. Az első közös otthonukat szerzők számára azonban szűkebb a merítés, ugyanis az összesen három vagy annál több gyermeket nevelő, vállaló párok maximum 888 ezer forintos négyzetméterárig nézelődhetnek, tehát a tavalyi kerületi átlagos négyzetméterárak alapján kizárhatják az eddig felsoroltakon túl a II. és a XIII. kerületet is a keresés során. Két gyermek esetében a II. kerület a maga 1 millió forint körüli átlagos négyzetméterárával éppen csak szóba jöhet, ugyanis a kétgyermekes CSOK Plusz esetében ez a lehetséges négyzetméterár-korlát. Az összesen egy gyermeket vállaló és nevelő családok esetében pedig szűkösen, de a többi mellett akár még a XIII. kerület – ahol 1,14 millió forint volt az átlagos ár négyzetméterenként a házak tekintetében – is esélyes lehet.
     
    Ami az aktuális kínálatot illeti, a Duna House adatbázisában szereplő összes lakóingatlan közel harmada, 31%-a családi ház, amelyek között megtalálható a 9,9 millió forintért kínált III. kerületi zártkerti telek, a rajta található 12 négyzetméteres felújítandó nyaralóval, de találkozhatnak az ingatlant keresők külső kerületekben épülő modern, újépítésű, hőszivattyús házakkal vagy többmilliárdos, csúcspanorámás luxusvillákkal is. Az ingatlanközvetítő fővárosi házválasztékának közel fele, 48%-a a nagyobb ingatlanba költözők számára nyújt lehetőséget a CSOK Pluszos otthonteremtésre, míg csekélyebb számú ingatlan, a budapesti házpaletta mindössze 18%-a lehet megfelelő az első közös ingatlantulajdonukat szerzők számára. Az elérhető, CSOK Plusz képes házak 8%-a új, amelyeket lokációtól függően 644 ezer és 1,27 millió forint közötti négyzetméteráron vásárolhatnak meg a nagyobb ingatlanba költöző családok. A 80 millió forintban maximalizált értékhatár miatt ugyanakkor számottevően szűkül a paletta, a kínálatban szereplő új házak mindössze 9%-a felelhet csak meg az első közös ingatlanukat szerzőkkel szemben támasztott elvárásoknak.
     
    A KSH Ingatlanadattár információi szerint 2022-ben az összes, Budapesten értékesített, használt és új családi házat figyelembe véve átlagosan 750 ezer Ft/m2-t fizettek a vevők az önálló házakért, ehhez képest a Duna House értékesítési adatai szerint 2023-ban mindössze közel 694 ezer forintnál állt meg az átlagos négyzetméterár. A tavalyi év során új tulajdonoshoz került fővárosi családi házak között viszonylag magas arányban, 10%-ban jelentkeztek az újépítésű ingatlanok, amelyeknél az átlagos ingatlanérték 110,6 millió forint volt, ami 117 négyzetméteres alapterületet és közel 946 ezer forintos négyzetméterárat jelent. Négyzetméterárak tekintetében ez a 2022-es átlaghoz képest 21%-os emelkedést takar, az ingatlanra költött összeg esetében pedig 8%-kal nőtt a ráfordítás az ingatlanközvetítő statisztikája alapján. A szélesebb kör számára is elérhető használt családi házak 2023-ban 13%-os növekedést követően 665 ezer forintos átlagos négyzetméteráron keltek el Budapesten. „A négyzetméterárak drágulása azonban nem tántorította el azokat a családokat, akik ragaszkodtak a fővárosi lokációhoz, de szabadabb és tágasabb élettérre vágytak, mint, amit egy lakás adhat. 2022-ben a használt, körülbelül 150 négyzetméteres budapesti házakért közel 90 millió forintot adtak a vásárlók, 2023-ban pedig az áremelkedés ellensúlyozása érdekében az alapterület terén hoztak kompromisszumot a vevők, 112 négyzetméteres átlagos ingatlanmérettel ugyanis mindössze 74,2 millió forintos kiadást jelentett számukra a tranzakció.” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.
     
    Forrás: Duna House
  • Akciós árak is vannak az újlakás-piacon

    Tavaly a fővárosi újlakás-piac eredményei – ahogyan az az OTP Budapesti Újlakás Értéktérkép adataiból kitűnik – leginkább a 2014-15-ös helyzetet idézték. 2023-ban az ingatlanfejlesztők mindössze 3500 új otthon megépítését célozták meg hirdetni kezdett projektjeikkel, ami 45 százalékkal volt kevesebb az előző évre tervezettnél. Hasonló mértékű lett a visszaesés az értékesítésben is: az év folyamán 2960 új társasházi lakásra találtak vevőt, mintegy fele annyira, mint egy évvel korábban.

    A beruházók óvatossága 2024-re is velünk maradt: miután tavaly 6220, kétlakásosnál nagyobb projektben épülő lakást adtak át a fővárosban, erre az évre alig többet, 6310-et terveznek. Sőt, Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint az év végére ez a csekély többlet biztosan elolvad, ugyanis sok év tapasztalata az, hogy a tervezett átadások sok száz, sőt akár ezres nagyságrendben is átcsúsznak a következő évre.

    2024 elejére a már átadott, de még eladatlan új lakások száma meghaladta a 1200-at, ami az elmúlt tíz évben a második legnagyobb készlet. Ám az elemző arra is emlékeztet, hogy a 2008-at követő válság idején volt ez sokkal nagyobb is, akkor előfordult, hogy a 3000-et is meghaladta az azonnal költözhető lakások száma Budapesten.

    Az összkép erősen eltérő helyzetű kerületeket rejt. Például a jelentős fővárosi készlet ellenére, a publikus beruházói és értékesítői információkból dolgozó OTP-s adatbázis szerint jelenleg egyáltalán nem kínálnak azonnal beköltözhető új lakást Budavárban, és Rákospalotán is csak egyetlen egyet. Ugyancsak tíznél kevesebből lehet választani az V., a XVI., a XVIII., a XX., a XXII. és a XXIII. kerületekben. Ezzel szemben száznál is többet kínálnak öt kerületben, ezek a XI., a XIII., a X., a VIII., valamint a III.

    A kínálat bővülésében kiemelkedő szerepe van a XIII. kerületnek, a tavalyi tény- és az idei terv-adatok szerint is ott épül nagyjából minden negyedik fővárosi új lakás. Ugyancsak meghatározó fejlesztési terület Újbuda, a 2024-ben átadandó otthonok közel harmadát oda várják. Az idei várakozásokat tekintve Ferencváros a harmadik dobogós, ahol mintegy 630 lakás átadására számítanak. A IX. kerület annak ellenére érte el ezt az előkelő helyezést, hogy ott tavaly egyetlen egy újlakás-projektértékesítése sem indult újonnan. Ám a korábban indított fejlesztések révén még 2025-re is mintegy 870 új lakás befejezését tervezhetik.

    A nagyobb projektek ütemezése, vagy éppen kifutása gyakran egyik évről a másikra felforgatja a kerületek újlakás-rangsorát. Például Kőbányán tavaly még közel ötszáz lakást fejeztek be, amivel az ötödik legtempósabban fejlesztő kerület lehetett a X., ám ezek helyett csupán egyetlen mikroprojektet indítottak, így idén még 5 új otthon átadására sem számíthatnak.

    Ha idén még nem is indul sokkal több beruházás, Valkó Dávid szerint arra lehet számítani, hogy számos fejlesztéshez igyekeznek majd megszerezni az építési engedélyt a vállalkozások. Fontos határidő közeleg ugyanis: a kedvezményes, 5 százalékos áfát csak azoknál az otthonoknál alkalmazhatják 2028-ig a fejlesztők, amelyekhez ez év végéig megkapják a jogerős építési engedélyt. Így az időben beszerzett engedélyük lehetővé teszi, hogy a következő közel öt évben akkor építsenek, illetve kezdjenek értékesíteni, amikor a piaci helyzetet a számukra legkedvezőbbnek látják.

    A 2024-es átadással tervezett új budapesti otthonokat közel 1,5 millió forintos átlagos négyzetméteráron kínálják, ami az előző évvel összevetve mintegy 18 százalékos nominális növekedést, reálértéken viszont stagnálást jelent. A konkrét ajánlatok azt mutatják, hogy a kis és nagy befektetők közül is sokan akcióznak, különféle kedvezményeket, illetve ajándékokat kínálnak, így keresik azt az árat, amire a vevők már hajlandóak előlépni. Emiatt most olyan környéken is lehet találni néhány lakásnál 900 ezer forint alatti bevezető árat, ahol a tipikus árszint már 2022-re 1 millió forint feletti volt.

    A 2025-ös átadással tervezett lakásokat ugyancsak az ideihez hasonló összegekért hirdetik, ám ezzel kapcsolatban Valkó Dávid arra figyelmeztet, hogy ez nem jelenti az árak valódi megtorpanását. Az előzetes, tervezőasztalról történő értékesítés jellemzően olcsóbban történik, tehát 2025-re, mire a ma még csak tervezett otthonok valóban felépülnek, az áruk is magasabb lesz.

    Mindent egybevetve: az elemző szerint 2024 szerencsés év lehet a vásárlók piacra lépésére. Az újlakások további áresésére már nem érdemes várniuk. Bár már kevesebb lakás épül, a korábbi projektek még számottevő választékot hagytak a piacon. Az eladók pozíciókeresése pedig hozzásegíthet egy-egy különösen jó vételhez, érdemes ezért kifejezetten keresni az akciókat, sőt, akár megpróbálni alkudni is.

  • Önkormányzati szolgálati lakásokat létesítenek a Balaton-régióban

    Óriási előrelépést jelent az új szolgálati lakások létesítése, illetve a régiek bővítése a Balaton-régió számára, hiszen évről évre növekvő probléma a közszolgáltatásban dolgozók létszámhiánya. Több településen hiányzik a megfelelő számú bölcsődei, óvodai, általános iskolai, középiskolai pedagógus, egészségügyi, szociális területen foglalkoztatott munkatárs, igazgatási, rendvédelmi és közművelődési szakember.

    Bóka István megjegyezte, hogy ezen területek jövedelmi viszonyai nem teszik lehetővé a drasztikusan megemelkedett balatoni ingatlanárak megfizetését. A Balaton Kiemelt Térség hosszú távú, kormány által is elfogadott fejlesztési programjának ezért is egyik prioritása a népességmegtartó képesség fejlesztése, a képzett és aktív korú népesség elvándorlásának megállítása, illetve állandó lakosként a térségbe vonzása. Ehhez elengedhetetlen a balatoni lakhatási feltételek biztosítása, javítása szolgálati lakásokkal – mondta a társelnök.

    A BFT Miniszterelnökség által jóváhagyott szakmai programja szerint a kapott keretből első körben 3 milliárd forint erejéig az üdülőrégió járási székhelyei pályázhatnak februártól, mivel ezeken a településeken található a legtöbb közintézmény, közszolgáltatás. A második körben 1,5 milliárd forint erejéig a régió többi településének önkormányzata pályázhat majd, várhatóan május-júniustól. A támogatási keretből tartalékot is képeznek túligénylés esetére, a program menedzselésére, továbbá balatoni lakhatási programot előkészítő tanulmányok, elemzések készítésére.

    A kiírásra váró pályázatok pontos feltételrendszerének kidolgozása, egyeztetése még zajlik.

    Forrás: Realista

  • Véget kell vetni a lakóépületek energiapazarlásának

    A Lakhatási jelentés most bemutatott 3. fejezete az energiaválság hazai következményeit, a rezsicsökkentés hatásait, a hazai lakóépület-állomány korszerűsítések sürgető szükségét elemzi. A Habitat 12. alkalommal publikálja éves jelentését a magyarországi lakhatás helyzetéről.

    Pazarló rezsicsökkentés, pazarló lakásállomány

    Az elmúlt évek energiaválsága Európa-szerte felerősítette és központba helyezte a lakhatással kapcsolatos problémákat. A legtöbb uniós ország állami beavatkozásokkal igyekezett mérsékelni a lakossági energiaárakat, azonban Magyarországon egy ellenkező irányú folyamat indult el. Megingott a rezsicsökkentés intézménye, amely 2013-as bevezetése óta először kényszerült lényeges átalakításra.

    A rezsicsökkentés 2022-es “csökkentése” aztán rávilágított: a lakosság nagy része ki van szolgáltatva az energiaár-változásoknak, és nincs felkészülve egy hasonló energiaválságra.

    Ennek egyik fő oka, hogy lakóépületeink többsége nagy energiaigényű és korszerűtlen.

    Az idézett tavalyi népszámlálási adatokból kiderül, hogy a hazai lakóházak kétharmada 1980 előtt épült, 100 ezer lakásban nincs fürdőszoba, 67 ezer lakásban nincs vezetékes víz, a lakások csaknem ötöde penészes és nagyon sok a vizes, komfort nélküli lakás.

    A teljes lakóépület-állomány több mint fele GG vagy annál rosszabb energiaosztályba tartozik – ezek a korszerű ingatlanoknál 2,5-3-szor több energiát használnak fel. 

    A magyarországi házak és lakások becsült energetikai besorolásának megoszlása
    Forrás: MNB 

    Ma Magyarországon átlagosan a háztartási kiadások mintegy 19 százaléka megy el lakhatásra, és ennek nagy része energetikai kiadás. A Habitat korábbi kutatásai lapján több mint 1 millió embert sújthat az energiaszegénység hazánkban.

    Koritár Zsuzsanna energiahatékonysági szakértő, a fejezet egyik szerzője elmondta, hogy a rezsicsökkentés pozitív hozadéka volt, hogy 14,3 százalékról 4,7 százalékra csökkentette azoknak a háztartásoknak az arányát, amelyek nem tudták kifűteni a lakásukat, valamint 25-ről 9 százalékra csökkent a rezsihátralékosok száma is (2014 és 2022 között). Ugyanakkor nagy probléma a rezsicsökkentéssel, hogy szociálisan nem célzott, így nem csak a rászorultakat támogatja, hanem a jómódúakat is, ráadásul nagyon sokba kerül az államnak, gazdaságilag nem fenntartható. Egyáltalán nem ösztönöz a fosszilis tüzelőanyagok csökkenő és takarékos használatára (2013 és 2021 között jelentősen nőtt a lakossági primerenergia-fogyasztás), így klímavédelmi szempontból is fenntarthatatlan. Ezzel együtt nemhogy nem ösztönöz energetikai felújításra, hanem elveszi a forrásokat a korszerűsítési támogatások elől: a 2023-24-es központi költségvetésben a lakhatási célú kiadások kétharmadát – több milliárd forintot – a lakossági rezsivédelem teszi ki. Ezzel szemben a legszegényebb rétegeket érintő szociális tüzelőanyag támogatására a rezsicsökkentésre költött milliárdok csupán töredékét fordították (lásd az ábrán).

    A rezsicsökkentés és a szociális tüzelőanyag támogatásának összege 4 évre vetítve (Ft)

    A rezsicsökkentésből a legszegényebbek gyakorlatilag ki is maradtak: ők nagyon kevés vezetések energiaforrást használnak, annál inkább tűzifát, amelynek ára kimaradt a támogatásból, ezért több mint háromszorosára emelkedett 2012 óta (lásd a lenti ábrán).

    “Ez idő alatt az egyetlen, szegényebb rétegeket célzó energiatámogatás a szociális tüzelőanyag támogatás volt, aminek évi 5 milliárdos költségvetése eltörpül a rezsicsökkentés mellett” – fejtette ki Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa.

    Lakossági gáz- és tűzifaárak alakulása a 2012-es fogyasztói átlagárakhoz képest (%)
    adatok forrása: KSH, saját számítás

    “A megfizethető energiának nem kell feltétlenül fosszilis forrásokból származnia. Az épületek energiaigénye is jócskán csökkenthető, valamint az energiapazarlás mérséklésével és az energiaárazás átalakításával egy sokkal igazságosabb és környezetkímélőbb jövő is elérhető” – magyarázta Koritár Zsuzsanna.

    Lakóingatlan-állományunk mélyfelújításával ugyanakkor akár 60%-kal kevesebb energiát fogyaszthatnánk; ez lehetne a valódi rezsicsökkentés, valamint az energiaszegénység felszámolásának kulcsa. A 2050-es dekarbonizációs célok eléréséhez évente 130 ezer lakóingatlan mélyfelújítására lenne szükség, míg a valóság ennek töredéke.

    Muszáj lesz korszerűsíteni és támogatni a rászorulókat

    A legnagyobb energiafogyasztó Magyarországon, és az Európai Unióban is az épületszektor. A szigorodó EU-s jogszabályok egy része komoly előírásokat tartalmaz a lakóépületek energetikai teljesítményének javítására, és a karbonsemlegesség elérésére (a Fit for 55 jogszabályalkotási csomag keretében). 

    Ezzel egyidejűleg az EU-s források és karbonkvóta bevételek pénzügyi forrásokat is biztosítanak a szükséges épületfelújításokra. Ezeket a lehetőségeket azonban Magyarország kevéssé használja ki; a programtervekben (pl. RRF, KEHOP), a következő évekre mindössze néhány tízezer lakás energiahatékonysági felújítása szerepel, a szükséges évi százezres nagyságrend helyett.

    Az Unió mára definiálta az energiaszegénységet, most a tagállamokon a sor, hogy 2025 júniusáig megalkossák szociális klímatervüket, amelyben kötelező lesz a szociális célzás, amit szigorúan ellenőrizni is fognak a források felhasználásánál.

    Energiaszegénység - 2023/1791 Energiahatékonysági irányelv
    "azok tekinthetők energiaszegénynek, akik nem képesek hozzájutni az alapvető, megfelelő életszínvonalat és egészséget biztosító energiaellátáshoz, ideértve a megfelelő fűtést, meleg vizet, hűtést, világatást és az árammal működő készülékekhez szükséges energiát [...], amit több tényező együttese okot, beleértve a megfizethetőség hiányát, az alacsony jövedelmet, a magas energiaköltségeket és a lakások rossz energiahatékonyságát."

    Ez fog érvényesülni a háztartások növekvő energiakiadásainak ellensúlyozását célzó,  a 2025-ben induló Szociális Klímaalapnak. Ezt a pénzügyi forrást a tagállamoknak olyan energiaszegénységi intézkedésekre kell fordítaniuk, amelyek célzottan a szociálisan rászoruló háztartásokat támogatják. Az Alap felhasználható a közvetlen energiaár-támogatástól kezdve az épületkorszerűsítésig, de a közlekedési kibocsátások mérséklésére is. Ez megközelítőleg 1000 milliárd forintot jelentene Magyarország számára, amely nagyságrendekkel meghaladja az elmúlt évek ilyen célú támogatásait. 

    Az elmúlt 7 év lakhatási támogatásai és a Szociális Klímaalap tervezett összege (Ft)

    Kérdésünkre Koritár Zsuzsanna kifejtette, hogy ennek a forrásnak az esetében is a tagállamok állítják össze a csomagot, amire a keretet elköltenék, így Magyarországtól függ, milyen arányban és nagyságrendben igényel majd forrást az alapból lakáskorszerűsítési támogatásra.

     “Az energiahatékonyság támogatása hosszú távon gazdaságosabb és fenntarthatóbb, mint az energiaár-kompenzáció, és sok járulékos haszna van. Az otthon- és lakásfenntartási támogatások rendszerét pedig át kell alakítani úgy, hogy elsősorban az energiahatékonyságot és a rászoruló háztartásokat célozzák” – szögezi le a Habitat jelentése.

    teljes tanulmány olvasható a Habitat honlapján.

     

  • A legmagasabbak között a magyar havi jelzáloghitel-törlesztő az EU-ban

    Bukarestben egy egyszobás lakás vásárlásának átlagos törlesztőrészlete tavaly év végén a nettó átlagbér 43%-át tette ki országos szinten. Ezzel szemben Budapesten ugyanennek a lakásnak az átlagos törlesztőrészlete a helyi átlagbér 80%-át, Varsóban pedig 83%-át éri el.

    Ennél kedvezőbb értékeket regisztráltak a törlesztőrészlet/bér mutató tekintetében Berlinben (44%), Rómában (46%) és Madridban (52,5%).

    Nyugat-Európa legkevésbé elérhető fővárosai London és Párizs, mindkét arány 80% feletti.

    "A 2024-es év sokkal kedvezőbb előfeltételekkel indult a helyi jelzálogpiac számára, és becsléseink szerint a kamatlábak tovább csökkennek, a következő hónapokban az első fix éves kamatlábak 5,5% alá kerülnek" - mondta Alexandru Rădulescu, az SVN Románia partner ügyvezetője.

    A jelentésben szereplő lakástípus nettó 50 négyzetméteres, legfeljebb 30 éve épült, és az EU fővárosainak központi és félközponti területein kívül található.

    Forrás: Property Forum

  • Ki és hogyan igényelheti újra a megemelt falusi csokot?

    Már nagyon sokat várták az új évet, amely sok családnak új állami támogatási lehetőségeket is hozott. A 2023 végén kiadott kormányrendelet 3§-nak 3. bekezdése szerint „…a korábban folyósított és az újabb igénylésig vissza nem fizetett támogatással csökkentett támogatási összeg igényelhető.” Mit jelent ez pontosan a gyakorlatban?

    A falusi csok tehát újra igényelhető és kérhetjük a különbözeti összeget is, amelynek a pontos szabályait 4+1 pontban összefoglalta Valkó András jelzáloghitel- és babaváróhitel specialista, a hitelesandras.hu  hitelszakértő oldal alapítója:

    1. Ha a korábbi falusi csokot visszafizettük, akkor újra igényelhetjük a támogatást akár a 2024-től elérhető magasabb összeggel.

    2. Amennyiben nem fizetjük vissza a támogatást, akkor a különbözeti összeget újra igényelhetjük, újabb lakáscélra, amelynek három feltétele van:

    – Újabb felújítási/korszerűsítési munkálatra igényelhetjük csak a különbözeti részt.

    – Ha van olyan vállalt gyermek, akire még nem teljesült a támogatás, akkor addig nem tudunk újra igényelni a támogatást, amíg nem születik meg a gyermek, vagy amíg vissza nem fizetjük a nem teljesült gyermek után járó CSOK-részt.

    – A különbözeti összeg igénylésével meg kell várni, amíg a korábbi munkálatok befejeződnek (tehát nem lehet a korábbi munkálatok költségvetését megemelni és ahhoz igényelni a különbözetet, illetve újabb munkálatokat sem lehet vállalni, amíg nincs meg az eredeti munkálatok befejezése).

    3. Arra is van lehetőség, hogy újabb falusi csokos ingatlant vegyünk a különbözet igénylésével anélkül, hogy eladnánk a már meglévő csokos ingatlanunkat, de ebben az esetben két kitételre kell figyelni:

    – Az újabb ingatlanban kell teljesíteni a bentlakási kötelezettséget.

    – A régebbi ingatlanról a falusi csokot akkor tudjuk átvinni, ha az újabb csokos ingatlan vásárlás után 1 éven belül eladjuk a korábbi csokos ingatlanunkat (természetesen, ha előbb adjuk el a régi ingatlant, akkor is át tudjuk vinni a falusi csokot).

    4. A falusi csokmellé járó csok-hitelt csak akkor tudjuk újra megigényelni, ha még nem igényeltünk csok-hitelt, vagy a korábban igényelt csok-hitelt visszafizettük, kamattámogatással együtt.

    +1.:  Az áfavisszaigénylést továbbra is csak egy alkalommal lehet igénybe venni, tehát ha valaki egyszer visszakérte az adót, akkor nem lehet újra élni a lehetőséggel, még akkor sem, ha visszafizettük a korábban igénybe vett összeg.

  • Többmilliós segítség az első lakásukat vásárlóknak

    „Az új támogatási rendszer részleteinek hatása már a tavalyi évet is befolyásolta, hiszen az utolsó hónapokban sokan rászánták magukat az ingatlanvásárlásra azok közül, akik akár koruk, akár gyermekvállalási terveik miatt nem lehetnek jogosultak az új CSOK Pluszra. Ők a múlt év végén megragadták az utolsó pillanatos lehetőséget, előrehozták a gazdasági és hitelezési nehézségek miatt halogatott saját ingatlannal kapcsolatos terveiket, ennek köszönhetően mind a fővárosi, mind a vidéki tranzakciók között már az óév decemberében élre tört az első lakásukat szerző ügyfelek csoportja. Vidéken 28%-ban, Budapesten az adásvételek 31%-ban voltak jelen és átlagosan 47,7 millió forint ráfordításával élhető, körülbelül 60 négyzetméter alapterületű lakásokra tettek szert, míg vidéken átlagosan 32,6 millió forint is elegendő volt egy 20 négyzetméterrel nagyobb, vagyis 80 m2-es otthonra is.” – ismertette Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „Idén pedig elérkezett a CSOK Plusz igénylői körébe tartozó első lakásukat vásárlók ideje, akiknek mind a megfelelő ingatlan kiválasztása, mind a friss támogatási rendszer részleteinek könnyed értelmezése és az igénylési folyamat problémamentessége érdekében tanácsos lesz az ingatlan- és pénzügyi szakértői támogatás. A CSOK Plusszal járó előnyökkel összességében több millió forinttal járnak jobban a családok.” – folytatta a szakértő. Az első saját otthon megvásárlása nem csekély anyagi ráfordítást jelent, ezért a kételyek és bizonytalanságok eloszlatása céljából az ingatlanközvető összeszedte a CSOK Plusszal járó három legfontosabb előnyt.

    Egyedülálló kamatszinten igényelhető, jelzálogcélú lakáshitel és részleges tartozás-elengedés

    A jelenlegi piaci környezetben egyedülálló lehetőséget jelent az igénylők számára a CSOK Plusz, amellyel kedvezményes és megbízható, vagyis a teljes futamidőn keresztül fix kamatszinten, maximum 3%-on juthatnak lakáshitelhez a gyermeket tervező házaspárok. A meglévő és a vállalt gyermekek összlétszámától függően 15, 30 vagy maximum 50 millió forint lehet a hitel összege, amelyet minimum 10, maximum 25 éves futamidőre vehetnek fel a párok. A kölcsönigénylés benyújtását követően megszületett második, és harmadik gyermek után pedig 10-10 millió forinttal kevesebbet kell majd visszafizetni a tartozás-elengedésnek köszönhetően, így tovább emelkedik a támogatás igénybevételével megspórolt összeg.

    Teljes illetékmentesség

    A CSOK Plusszal vásárolt ingatlanok esetében teljes illetékmentességre jogosultak a vevők, ami annyit tesz, hogy értékhatártól függetlenül mentesülnek a vagyonszerzési illeték kifizetése alól, vagyis ennek az intézkedésnek köszönhetően a lakás vagy ház teljes vételárának 4%-a maradhat a zsebükben. Fontos: az illetékmentesség terén ugyan nincs megszabott értékhatár, ettől függetlenül nem szabad elfelejteni, hogy a CSOK Plusz igénylése első közös lakás vásárlása esetén 80 millió, nagyobb ingatlanba költözés esetén pedig 150 millió forintos ingatlanértékig bezárólag engedélyezett.

    10%-os önerőkötelezettség

    Végül, de nem utolsósorban jelentősen megkönnyítheti a döntéshozást, hogy a korábbi 20%-ról 10%-ra csökken a szükséges önerő mértéke, tehát feleannyi kezdőtőkét szükséges előteremteni azoknak, akik első saját lakásukra szerződnének.

    Forrás: Duna House

  • Lakáspiac 2024: emelkedő árak és hozamok

    A most már jól láthatóan ingatlanpiaci mélypontot jelentő 2023-as év után kilábalásra számíthatunk, mivel akad néhány olyan tényező, melyek segítik az ingatlanpiacot a felfelé vezető úton. Ezzel együtt lesz olyan szegmens, amelyben az árak is emelkedésnek indulhatnak - írja elemzésében a Balla Ingatlan.

    A 2023-as év az ingatlanpiac számára az elmúlt 10 év legnehezebb és leggyengébb forgalmát hozó éve volt - szögezte le Balla Frigyes, a Balla Ingatlan operatív igazgatója, aki szerint ugyanakkor a jövő évet illetően egyelőre nagy a bizonytalanság.

    Mindenesetre most arra számítanak, hogy a 2024-es év egy “átmeneti év” lesz, amikor az ideihez képest megkezdődhet az erősödés az ingatlanpiacon, de azt is biztosra veszik, hogy egyelőre még nem fog visszatérni az elmúlt években megszokott magas tranzakciószám, ahogy nem fog átfordulni a piac kínálatiból keresletibe.

    Beépülhet az árakba a CSOK Plusz

    Néhány tényezőt már lehet látni, melyek befolyásolják a piac irányát. Ezek közé tartozik a januártól elérhető CSOK Plusz, mely a szakértő szerint komoly segítséget nyújthat a hitelt felvevő és gyereket vállalni szándékozó családoknak, hiszen a piaci kamatok töredékért juthatnak forráshoz, ráadásul a vállalt gyermekek után járó kedvezmény is vonzó lehet számukra.

    Hiszen a CSOK Plusz esetében egyrészt maximum három százalékos a kamat, ráadásul három gyermek esetében 50 millió forintos összeget is igényelhetnek a családok. Emellett pedig minden megszülető gyermek után 10-10 millió forintot le lehet írni a kölcsönből. Az persze kétségtelen, hogy sokak számára még egy ekkora hitel mellett sem egyszerű a jelenlegi árszinteken a családjuk számára megfelelő ingatlant vásárolni, mivel a törlesztőrészlet a kedvező kamat ellenére is komoly részt szakíthat ki a havi jövedelemből. Ráadásul a CSOK Plusz csak azok számára kihasználható támogatás, akik még gyermekvállalás előtt állnak, ez pedig  leszűkíti a potenciális igénylők körét.

    Mindezeket figyelembe véve, a Balla Ingatlan szakértőinek számításai szerint a támogatással érintettek száma nem fogja meghaladni az évi 10 ezret, vagyis ennyi család lehet most Magyarországon, mely igénybe tudja és akarja venni ezt a támogatást.

    Balla Frigyes várakozásai szerint a CSOK Plusznak lesz azonban egy másik hozadéka is, mégpedig az, hogy a támogatás körüli nagy médiavisszhang hatására sok olyan ingatlantulajdonos, akinek ingatlana beleesik a támogatással érintett kategóriákba, tovább fogja emelni az eladásra kínált ingatlana árát. Ez pedig azt jelenti, hogy egyrészt a támogatás mértéke részben vagy egészben, de be fog épülni az árba, másrészt pedig a magas árak miatt nyílni fog az olló a kereslet és a kínálat között.

    A csökkenő kamatok hozzák vissza a befektetőket

    A változó CSOK-on túl szintén élénkíthetik az ingatlanpiacot a csökkenő hitelkamatok, ugyanis a Balla Ingatlannál arra számítanak, hogy a 2023-as évre jellemző 8-9 százalékos hitelkamatok némileg mérséklődnek, és a  jegybanki alapkamat csökkenéseit követően év végére akár 6-6,5 százalékos jelzáloghitelek is elérhetővé válnak a többség számára.

    Ez pedig már az a pont, ahol sokak fejében ismét megfordul a lakásvásárláshoz kapcsolódó hitel felvételének gondolata. Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője is úgy vélekedett, hogy komolyabb változást az eredményezhetne, ha a kamatszintek 5-6 százalék környékére csúsznának vissza. Hiszen korábban is az 5 százalék körüli szintek voltak azok, melyek megmozgatták a vevők fantáziáját.

    Balla Frigyes szerint egy további befolyásoló tényező pedig az lehet, hogy a befektetők figyelme ismét jobban az ingatlanpiac felé fordulhat, ugyanis lesz egy olyan szűkebb kör, melyet a csökkenő hozamú állampapírok már nem szólítanak meg.

    Sebestyén Tamás szerint is sokat lendíthetne az ingatlanpiacon, ha visszatérnének a befektetők az állampapírokból, amire ő is lát némi esélyt, hiszen az újabb állampapírok már kevésbé vonzók számukra. Ugyanakkor sokan, akik korábban bevásároltak állampapírból, most még egy jó ideig a befektetésükben maradhatnak - jegyezte meg.

    Balla Frigyes végül megjegyezte, hogy ha a számokat tekintjük, akkor a fentebb felsorolt tényezőknek köszönhetően az idei évre várt 80-100 ezres ingatlanpiaci tranzakciószám 2024-ben 15-20 százalékkal növekedhet, vagyis elérheti a 100-120 ezres szintet az év végére. Ez persze még mindig kisebb, mint a korábbi években megszokott tranzakciószámok, ugyanakkor mégis reménykeltőnek tekinthető az ingatlanszakma számára.

    Milyen hozamra számíthatnak a befektetők?

    Bár a bérleti díjak jelentős emelkedésen vannak túl az elmúlt években, ez részben a 2020-as erőteljes visszaesés korrekciója volt, és a 2020 elejéhez képest mért növekedés elmaradt az ingatlanárak esetében mért áremelkedéstől, ami rontott a korábbi évek bérleti díjból származó hozamelem szintjén. Szintén rontja a részben hitelből megvalósított lakásbefektetések eredményességét, hogy jelenleg hitelek csak magas kamatszintek mellett érhetőek el.

    Az MBH Index elemzői a jelenlegi piaci információk alapján megvizsgálták, hogy közelítőleg milyen átlagos teljes hozamokra lehet számítani a befektetési célú lakásvásárlások esetén. Az MBH kalkulációja szerint a mostani fővárosi használt lakáspiacon, 3,4-5,8 százalék közötti hozamokra lehet számítani. A legmagasabb az elérhető nyereség a fővárosi belvárosban, ahol 5 és 5,8 százalékos hozam volt mérhető, vidéken pedig 3,1 és 6,6 százalék között mozgott a számított sajáttőke-arányos nyereség. Az új lakások esetében ugyanakkor az előbbieknél jóval szerényebb hozamok voltak jellemzőek, amely elsősorban a több és magasabb kamatozású hitelfelvételhez kapcsolódott. A fővárosi új lakások esetében 1,7-3,4 százalék közötti hozamszint volt mérhető a korábban említett kalkulációs paraméterek esetén. Az előbbi hozamszintek így jelentős, több százalékpontos csökkenést jelentettek a 2021-es nyereségekhez képest.

    2024-ben élénkülhet a lakáshitelpiac, az MBH Bank elemzői mintegy 940 milliárd forint értékű új jelzáloghitelvolument prognosztizálnak. Az átlagos kamatszint a jelenlegi 7-8 százalékos szintről 6-7 százalék tartományba süllyedhet az elemzők szerint, azonban különösen a 6 százalék alatti kamatok elérése esetén várható jelentős változás a piacon.

    MBH Index: az MBH Jelzálogbank által végzett ingatlanpiaci elemzés

    Forrás: Balla Ingatlan, Realista

  • A szállítási díjak emelkedése növeli most az építőanyagárakat

    „Január elsejétől több adó és magasabb díjak terhelik a közúti áruszállítást, és ez érzékelhetően megemeli a kiszállított építőanyagok árát” – közölte Juhász Attila, az Újház Zrt. és ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának az elnöke szerdai közleményükben. 

    Az üzemanyagok jövedéki adóját megemelte a Kormány, ami a kutakon a gázolaj esetében átlagosan 40 forint feletti áremelkedést idéz elő. 

    Emellett a CO2-pótdíj bevezetésével párhuzamosan emelkedett az útdíj is, ami az építőanyag-szállítmányozásban leginkább használt soktengelyes tehergépjárműveknél kilométerenként jellemzően 20–50 százalékos áremelkedést eredményez az útdíjakban, de van olyan kategória is (főleg a kisebb 2 és 3 tengelyeseknél), ahol az útdíj főutakon bőven megduplázódik.

    Juhász Attila szerint komoly érvágás a kereskedőknek az is, hogy számos új szakaszt – összesen 130 kilométert – vontak be a fizetős rendszerbe. Ez nem tűnik soknak, de ezek között van az M0-s körgyűrű, aminek kiemelt jelentősége van.

    Budapest és az agglomeráció hagyományosan felülreprezentált működési terület a magyar építőiparban. Ez a központi terület adja a hazai építőanyag-kereskedelmi piac nagyjából harmadát, ami miatt sok szereplő kifejezetten törekedett arra a múltban, hogy az M0-s körgyűrűhöz közel építse fel telephelyeit. Az M0-s jelentőségét tovább növeli a magyar gyorsforgalmi úthálózat sugaras szerkezete, ami miatt a kelet–nyugati forgalom is szinte teljes egészében itt halad át – összegezte Juhász Attila.

    Hozzátette, hogy egy fővárosi agglomerációban működő építőanyag-kereskedő szemszögéből modellezve a piaci helyzetet arra jutott, hogy az útdíjemelkedés, az új szakaszok fizetőssé tétele és a jövedéki adó emelése összességében januártól átlagosan 2 százalékos addicionális áremelést eredményez az építkezés helyszínére szállított építőanyagok árában.

    A modell figyelembe veszi, az építőanyag nagy általánosságban nem egy, hanem két utat tesz meg: először – egész kamionos kiszerelésben – a gyártótól a kereskedő telephelyére kerül, nem ritkán külföldről, tehát akár több száz kilométert is megtéve az országhatáron belül.

    Innen - immár kisebb tételekben, komissiózva és rövidebb utakat megtéve - szállítják az anyagokat az építkezésekre, az építkezések ütemezésének megfelelően.

    Juhász Attila úgy gondolja, hogy a fuvardíjak emelkedését sem a gyártók, sem a kereskedők nem tudják lenyelni, mivel a csökkenő kereslet és ennek eredményeként a forgalom – jellemzően 30 százalékos – tavalyi visszaesése már annyira „kifeszítette” őket, hogy nem tudnak több veszteséget bevállalni.

    Számításaik szerint a gyártótól a felhasználói tartó út fuvardíjai átlagosan 16%-kal emelkednek 2024 januárjában. Ez a költségnövekedés az árakba beépítve átlagosan 2 százalékos addicionális áremelési hatást eredményez. Hozzátette: ez egy átlagos érték, a tényleges áremelés termékenként nagyon eltérő lehet.

    A végső ár kialakulásában meghatározó az áru értéke, tömege és térfogata, hiszen minél értékesebb a termék, annál kisebb a szállítási díj súlya a végső árban, és fordítva: a tömegtermékek esetében, amelyek a forgalom gerincét adják, a fuvardíjak akár 15-20 százalékos súlyt is képviselhetnek a felhasználónál érvényesülő árakban, így ezeknél az áremelkedés mértéke is nagyobb lehet.

    Juhász Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a 2 százalékos termékár-emelkedés addicionális hatásként értelmezendő, azaz hozzáadódik az építőanyagárak 2024-ben várható természetes emelkedéséhez.

    Ez a kereskedők szerint leginkább egy inflációkövető áremelkedés lehet, melynek zöme már az első negyedévben megvalósulhat, lévén egyre több szállító jelzi kereskedelmi partnerei felé 5–10 százalékos áremelési szándékát.

    Forrás: ÉVOSZ / Index

  • Megmozgathatja a CSOK Plusz az újlakáspiacot is

    “Az év első hetében a használt lakások iránti országos kereslet - éves összevetésben - 11 százalékkal nőtt. Ezzel párhuzamosan az új építésűeknél 48 százalékos volt az erősödés. Főként a Budapesten és a községekben lévő új építésű lakóingatlanok iránt nőtt az érdeklődés. Fontos körülmény viszont, hogy az érdeklődések mindössze 5 százaléka irányult az új lakásokra. A kereslet eltolódása a használt lakások irányába, azért sem meglepő, mert a januárban indult Csok Plusz már nem tesz különbséget használt és új lakások között, márpedig előbbiek jóval olcsóbbak.” - ismertette az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Budapesten a használt lakások átlagos négyzetméterára 955 ezer forint volt az első hét végén, ez nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival, de meghaladja a két hónappal korábbi 944 ezer forintot. “A 2024 elején felfutó kereslet eredményeként a múlt év során bekövetkezett pár százalékos árcsökkenés a fővárosi használt lakásoknál eltűnt” - tette hozzá a szakember. A fővárosi új lakásoknál azonban másként alakultak az árak: a jelenlegi, alig több mint 1,31 millió forintos szint enyhe drágulást jelent az egy évvel korábbi 1,29 millióhoz képest, egyúttal stagnálást jelent a két hónappal ezelőtti árakhoz képest.

    A vármegyeszékhelyeken minimális drágulás következett be: a használt lakások négyzetméterára átlagban 592 ezer forintot tett ki január elején, szemben a novemberi 588 ezer forinttal, illetve a múlt év elején látott 582 ezer forinttal. Közben a vármegyeszékhelyeken eladásra kínált új építésű lakóingatlanok átlagára lényegében nem változott, 844 ezer forintnál jár.

    “A visszafogott kereslet miatt az új építésű lakások áremelkedése átmenetileg leállt, annak ellenére, hogy az építési költségek emelkedtek. Ez viszont feladja a leckét az újlakás-fejlesztőknek. Lépniük kell, hogy sikerrel vegyék fel a verseny a használt lakásokkal az árak szintjén is. Ez az év részben arról is szól majd, hogy milyen megoldásokkal próbálják vonzóvá tenni az új lakóingatlanokat a beruházók. Ennek a jelenségnek pedig egyértelműen a vevők lehetnek a nyertesei.” - fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

    Bár az elmúlt időszak nem a lakásépítések élénküléséről szólt, mégis a kínálatra nem lehet panasz a szakember szerint. január elején több mint 8200 új építésű lakóingatlan-hirdetésből válogathattak a vevők, ami 22 százalékos bővülésnek felel meg éves összevetésben.

    Forrás: ingatlan.com

  • Segítség kivitelezői szerződések megkötéséhez

    2024. év elejére az építőipar megrendeléseinek volumene jóval több mint egyharmadával csökkent, 35%-os nagyságrendben az egy évvel korábbihoz képest. Az ÉVOSZ tagszervezeteinél lefolytatott konjunktúra-felmérés szerint 2024. évben a cégek nagytöbbsége volumencsökkenéssel számol, ugyanis minden megrendelői szegmens csökkentette a megrendelését, ez egyaránt jellemző az állami és magánberuházásokra, illetve a felújításokra is.

    A Parlament a múlt év végén elfogadta az Állami Beruházások Kerettörvényét és az Építészeti Törvényt, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a vállalkozásoknak az új törvényi szabályozásoknak is megfelelve, szűkülő beruházási, építésgazdasági környezetben, körültekintőbben kell szerződéseket kötniük.

    A kiadvány szócikkeket fogalmaz meg javaslatokkal, ajánlásokkal, melyek az építési-beruházási célú vállalkozási szerződések fontos részei a jogbiztonság érdekében.

    A szócikkek megfogalmazásakor kiemelt figyelmet kapott az, hogy azok alkalmazása ne sértse a versenykorlátozás tilalmáról szóló előírásokat.

     A szócikkek felépítése egységes: az adott fogalom meghatározását annak részletes tartalmi kifejtése követi, majd az előnyök és a hátrányok bemutatása után a vonatkozó jogszabályok felsorolása zárja a leírásokat.

     A jogszabály-változásokat 2023. végéig nyomon követő ajánlás a vállalkozások számára mindenképp új szerződéskötési szempontrendszert jelenthet szervezetnagyságtól függetlenül. 

     A kivitelezések műszaki és pénzügyi tartalmát 2024. évben is összehangoltan kell kezelni, melyet az ajánlásban szereplő szócikkek alapján, azok figyelembevételével lehet elősegíteni, megvalósítani.

     A nehéz piaci körülmények között különös gondot kell fordítani a garanciák, a fizetési biztosítékok, a kivitelezéssel kapcsolatos biztosítások, a tervező, illetve a kivitelező felelősségbiztosítása, a pénzügyi ütemezés, a műszaki egyenértékűség, többletmunka, pótmunka kérdéskörre.

     A kiadvány nyomtatott formában elérhető az ÉVOSZ székhelyén, valamint letölthető az ÉVOSZ honlapjáról (https://www.evosz.hu/hirek).

  • Megérkeztek az olcsó lakáshitelek

    Bár számítani lehetett arra, hogy az idei évben élénkülni fog a bankok közötti verseny a lakáshitelpiacon, az talán meglepő, hogy már az új év első napjaiban megjelentek a korábbinál jóval kedvezőbb ajánlatok.

    “Bár a lakáshiteleknél a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Bankszövetség és a bankok tavaly őszi egyezségének megfelelően önkéntesen 7,3 százalékos

    kamatplafont vezettek be, januártól a piaci feltételekkel elérhető, tehát az államilag nem támogatott lakáshitelek esetében ennél számos bank alacsonyabb kamatozású lakáskölcsönnel nyitotta az évet” – értékelte az első napok eredményeit Korponai Levente, a money.hu vezetője.

    A legkedvezőbb lakáshitelek 6,3-6,5 százalékos kamattal elérhetőek a szükséges feltételek teljesítése esetén. Sőt, új lakás vásárlásra az egyik bank 6,24 százalékos kamattal nyújt hitelt. Hozzátette: “A legújabb banki ajánlatok alapján valószínűsíthető, hogy a 7 százalék feletti lakáshitelkamatoktól elbúcsúzhatunk. A verseny pedig egyre élesebb lesz a kamatcsökkentések terén.”

    CSOK Plusz hitelt is kínálnak már 3 százalék alatt

    Korponai Levente beszélt arról is, hogy januártól már megnyílt a lehetőség az új lakástámogatási rendszerben elérhető, az államilag támogatott CSOK Plusz lakáshitelek igénylésére is.

    “Fontos tisztázni, hogy a CSOK Plusz keretében elérhető hitelek kamata nem fixen 3 százalékos, hanem maximum 3 százalékos. Emiatt a bankok megtehetik, hogy ennél is alacsonyabb kamattal kínálják ezeket a konstrukciókat” – közölte a szakértő.

    A money.hu összeállítása szerint – bár nem tömegesen, mint a piaci alapú lakáshiteleknél – a CSOK Pluszos lakáshiteleknél is vannak bankok, amelyek 3 százalék alatti, egész pontosan 2,89 százalékkal nyújtanak kölcsönt az arra jogosultaknak, ha teljesítik a feltételeket.

    Korponai Levente szerint a mostani, egyre élesedő kamatverseny miatt nagyon gyorsan változhat a banki kínálat, sorra jöhetnek a korábbinál jobb ajánlatok. Éppen ezért kulcskérdés lesz a hitelfelvevők számára, hogy naprakész információik legyenek, és mindenképp végezzék el az összehasonlítást a különböző banki ajánlatok között, mielőtt döntést hoznak. Mindezt egy online hitelkalkulátorral szerencsére már pillanatok alatt meg is tehetik.

    Forrás: Money.hu

  • Kilőtt a lakáspiac

    Számítani lehetett erre a forgatókönyvre, de Budapest még így is meglepetés okozott

    “Már decemberben megkezdték az új évre való felkészülést a használt lakás vagy ház vásárlását tervezők. A múlt hónapban 15 százalékkal nagyobb volt a kereslet, mint egy évvel korábban. Január első napjaiban fokozták a tempót, 22 százalékkal nőtt az eladó lakásokra és házakra érkező érdeklődések száma. A kiugró kereslet nem jelent meglepetést. Sok vevőjelölt várt a januártól elérhető új vagy a bővített lakástámogatási konstrukciókra, azaz a CSOK Pluszra és a falusi CSOK-ra” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Az év elején különösen a budapesti lakóingatlanoknál látszik kiugróan erős kereslet, éves összevetésben 37 százalékos az erősödés ebben a szegmensben. A fővároson kívüli piacot nézve a megyei jogú, illetve a kisebb városok 15 és 14 százalékos bővülés könyvelhettek el. A községekben kicsit visszafogottabb, 9 százalékos volt a növekedés, ám Balogh László szerint a falusi CSOK utóbbiak piacán is élénkülést hoz.

    A kereslet húzhatja magával a kínálatot is, egyre több a jó fogás az ingatlanpiacon is

    Az ingatlan.com szakértője szerint a kereslet élénkülésének előjeleként volt értelmezhető a kínálat bővülése. Jelenleg közel 150 ezer eladó lakás- és házhirdetésből válogathatnak a vevők, ami 17 százalékkal több mint egy évvel ezelőtt. “A legtöbb vevő a meglévő ingatlanának eladásából finanszírozza a következő otthonát, ezért a kínálat utánpótlása is folyamatos lehet 2024-ben. A megindult keresletélénkülés miatt a vásárlóknak az idő kritikus tényezővé válik, ezért egy-egy álomotthon megszerzése miatt motiváltak lehetnek a meglévő otthonuk mielőbbi sikeres értékesítésében is. Ennek köszönhetően pedig egyre több jó fogás bukkanhat fel a lakáspiaci kínálatban is.” - értékelte a helyzetet Balogh László. A szakértő hozzátette azt is, hogy a kínálat bővülése azért sem meglepő, mert a keresletélénkülés miatt a tulajdonosok és ingatlanközvetítők is pontosan tudják, hogyha most nem találkoznak a vásárlók az általuk hirdetett eladó ingatlanokkal, akkor lemaradnak az állami támogatások által fűtött első komoly vevői hullámról.

    Adásvételek negyedéve lehet

    “A decemberben és az év elején megugró kereslet várhatóan februárban, márciusban jelenik meg az adásvételek számában. Az első negyedévben 5-8 ezer olyan adásvételre kerülhet sor, ami a lakástámogatások bevezetésének és bővítésének köszönhető.” - fogalmazott Balogh László.

    Példaként említette a babaváró támogatás indulását, a kedvezményes hitel bevezetését követő hónapokban nagyon masszív volt a kereslet a konstrukció iránt. “Most is erre számítunk, tehát a támogatásokat kihasználó vevők első hulláma miatt erős lesz az első negyedév. Utána várhatóan felveszi a 2024-es utazósebességet a lakáspiaci forgalom, ami minden bizonnyal erősebb lesz a tavalyinál, de még elmarad a 2021-es évtől.” - fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

    Idén a nagyok mellett nőhetnek igazán a kicsik

    A 2024-ben bevezetett Csok Plusz a jövőben gyermeket vállaló családok vásárlóerejét növeli akár 50 milliós, kedvezményes kamatozású hitellel. Ez az ország bármely településén felhasználható ingatlan vásárlásra, építésre vagy bővítésre. Ugyanakkor van 2630 olyan kisebb lélekszámú város és község, ahol ez kombinálható a megújított Falusi CSOK-kal, ami lakóingatlanok vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, illetve korszerűsítéséhez segíti maximum 15 milliós támogatással a gyerekes családokat.  E kettőhöz még hozzákapcsolható a hagyományos, legfeljebb 11 milliós kamatmentes Babaváró hitel is.

    Ahogy Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője számba veszi: ebben a csomagban mindenféle lakásmegoldásra – vételre, építésre, bővítésre, korszerűsítésre – van valamilyen támogatás, s van benne kedvezmény a már megszületett, valamint az egyelőre csak reménybeli gyerekek után is. Azaz sokféle vevő, sokféle megoldást keresve jelenhet meg ezzel az állami segítséggel a falusi csokos települések piacán. A növekvő keresletnek várhatóan az is a következménye lesz, hogy ott az árak már rövid távon elindulhatnak felfelé. Ám az elemző arra is felhívja a figyelmet, hogy a falusi csokos települések között egyáltalán nem csak leszakadó, kiürülő zsáktelepülések vannak. Közülük jó néhány frekventált térségbe tartozik, számos olyan előnnyel, ami kifejezetten vonzó lehet a betelepülőknek, így vélhetően ezek fogják a legnagyobb hasznát látni a támogatások következtében élénkülő keresletnek.

    A falusi csok által preferált 2630 település között mintegy 300 olyan van, amelyet hivatalosan is valamely nagyobb centrumhoz kapcsolódó lakóhelyként tartanak nyilván. Ezeket az úgynevezett agglomerációs területeket nem csak egy-egy nagyvároshoz való fizikai közelségük jellemzi, hanem az is, hogy erős kapcsolatban vannak annak gazdasági és kulturális életével, valamint a közszolgáltatásaival is. Ezt a viszonyt igen látványosan mutatja be immár évtizedek óta a budapesti agglomeráció. Az itt letelepülők egyszerre használhatják ki a fővárosinál jellemzően – de nem minden esetben – alacsonyabb ingatlanárakat és a közeli nagyváros munka-, oktatási-, és egyéb infrastrukturális lehetőségeit.

    2024-ben még itt, Budapest tövében is van lehetőség a falusi csokot is kihasználni a többi támogatás mellett. A bal parton erre Sződ kínálkozik, a nagyvárostól mintegy 30 kilométerre, a Gödöllői-dombság szélén. A Duna túloldalán, a Pilis peremén pedig Perbál, míg a Pilis völgyében Pilisszentkereszt, a népszerű kirándulóhely kínál hasonló lehetőséget.

    A jól prosperáló Székesfehérvár vonzáskörzetében 18 falusi csokos település található. Közöttük van Sárkeresztes, mely a megyeszékhely központjától mindössze 8 kilométerre fekszik. Lovasberény, illetve Seregélyes sincs messzebb Fehérvártól 20 kilométernél, ráadásul még ennél is közelebb vannak egy másik vonzó célponthoz, a Velencei-tóhoz. A nagyobb dunántúli tavunknak, a Balatonnak hivatalosan is van agglomerációs területe. Abba 9 olyan település tartozik, amelynek a lakosságmegtartó képességét a falusi csok is támogatja, ilyenek a déli parton Fonyód, az északin pedig Zánka, Szigliget, Örvényes vagy Tihany.

    Szerte az országban vannak olyan kistelepülések, melyek lakói az otthonteremtési támogatások előnyeit valamely nagyváros közvetlen szomszédaiként élvezhetik. Kaposvár mellett ilyen például Kaposújlak, Kaposszerdahely és Taszár is, Pécs tövében Kökény, Szekszárd mellett Őcsény és Kakasd, Kecskemétnél Jakabszállás, Szeged és az országhatár között Kübekháza, Békéscsaba szomszédságában pedig Doboz.

    Ám a nagyobb piacélénkítés inkább az ország nyugati szélén várható, ahol például Zalaegerszeg vagy Szombathely vonzáskörzetében nem csak a megyeszékhely, hanem az ausztriai munkahelyek közelsége is vonzó lehet. A zalaegerszegi agglomerációba 37, a szombathelyibe 40 falusi csokos település tartozik. Ugyanebből az okból lehet különösen vonzó lakhely északabbra a Sopron melletti Fertőboz, Hidegség és Pinnye.

    A térség legdinamikusabban fejlődő iparvárosának, Győrnek, mely jó ideje nagy számban vonz betelepülőket, ugyancsak kiterjedt agglomerációs övezete van, s abban is található 33 kedvezményezett település. Közülük húsz kilométerre sincs a várostól például Bőny, Enese vagy Vének. A fejlődés keltette érdeklődés nyomán a lakásárak is tempósan emelkedtek a térségben, ezzel Győr a tavalyi évre már a második legdrágább lett a megyeszékhelyek között a maga 665 ezer forintos átlagos négyzetméterárával. Így a közeli falvakban elérhető kedvezmények nem csak az ottani letelepedést, hanem a városból való kiköltözést is ösztönözhetik. A térség lakáspiacának az is sajátossága, hogy Pozsony közelsége miatt számottevő a szlovákiai vásárlók szerepe. Velük a falusi csokos településeken is számolni kell, különösen, hogy a kedvezmények – ha van magyarországi állandó lakcímük – az uniós polgárok számára is elérhetők. A KSH 2023. II. negyedévi lakáspiaci összefoglalója[1] meg is említi, hogy az északi határ mentén több olyan kistelepülés is van, ahol szlovák állampolgárok vásárolták meg a lakások többségét. Az általuk példaként említettek között szerepelt a keleti országrészben Abaújvár, Gönc, Hidasnémeti is, melyek ugyancsak falusi csokos települések, és egyértelműen Kassa vonzáskörzetébe tartoznak.

    [1] https://www.ksh.hu/s/kiadvanyok/lakaspiaci-arak-lakasarindex-2023-ii-negyedev/index.html#aklfldieklaksvsrlsaimeghaladtkajrvnyelttiszintet

    Forrás: ingatlan.com, OTP Ingatlanpont

  • Módosították a falusi csok szabályait

    Megjelentek a 2024-es falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) módosított feltételei a Magyar Közlönyben. A 2630 preferált kistelepülésen elérhető állami támogatás nyári módosítása után újra hozzányúlt a Kormány a január 1-jétől alkalmazandó részletszabályokhoz – hívta fel rá a figyelmet a Bank360.hu.

    Több lesz a kamattámogatott kölcsön összege.

    A vásárlással egybekötött korszerűsítésnél egy gyermek után felvehető összeg egy-, két gyermek után négy-, három vagy több gyermek után 15 millió forint. Meglévő ingatlan bővítése, korszerűsítése esetén pedig egy gyermek után hatszázezer, két gyermek után kétmillió, három gyermek után 7,5 millió forint támogatást lehet igényelni.  

    A támogatott, háromszázalékos lakáshitellel kapcsolatban is történt egy fontos módosítás: a korábbiakkal ellentétben a felvehető hitelösszeg akkor sem feleződik meg, ha már meglévő ingatlant szeretne valaki bővíteni vagy korszerűsíteni. 
    Vagyis két gyermek után minden esetben legfeljebb tíz-, három gyermek után pedig 15 millió forint kölcsönt lehet majd igényelni januártól, függetlenül a lakáscéltól – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu. A támogatott kölcsön kamata az első két évet követően nem három-, hanem ötévente változtatható meg. 

    Ha van olyan gyermek, aki után még nem vette igénybe a család a támogatást, de korábban kötött támogatási és lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződést, az utóbb született gyermek után igényelhető csok összege gyermekenként négyszázezer forintról egymillió forintra nő. Ezt az összeget a meglévő lakáshitel törlesztésére lehet fordítani.

    Feltételek januártól 

    • a gyermektelen fiatal házaspár legfeljebb három, 
    • egygyermekesek legfeljebb kettő, 
    • kétgyermekesek egy gyermek vállalása esetén vehetik igénybe, függetlenül attól, hogy mi a lakáscél.

    A gyermekvállalás teljesítésére 

    • egy gyermek vállalása esetén négy év,
    • két gyermek vállalása esetén nyolc év,
    • három gyermek vállalása esetén tíz év áll rendelkezésre a teljesítésre, függetlenül a felvett támogatási összegtől.

    A meglévő gyermekek mellé további gyermeket fiatal házaspárok vállalhatnak, abban az esetben, ha a feleség negyven évnél nem idősebb az igénylés pillanatában. Azokra a szülőknél, akiknek már vannak gyermekei, nem vonatkozik életkori korlát. 

    Szigorodnak a tb-jogviszonyra vonatkozó feltételek

    2024-től mindenkinek legalább kétéves társadalombiztosítási jogviszonyt kell igazolnia, aki falusi csokot vesz igénybe (és ugyanez a feltétel vonatkozik a januártól igényelhető csok pluszra is), függetlenül a vállalt gyermekek számától és a támogatás összegétől. 

    Azok a falusi csokot igénylők, akik még idén, a 2023-as szabályok szerint igénylik a támogatást, de januárig még nem bírálják el az igénylésüket, kérhetik, hogy a 2024-es feltételek legyenek rájuk érvényesek. Eszerint magasabb támogatási összeghez és nagyobb összegű kamattámogatott kölcsönhöz juthatnak hozzá.
    Építés vagy bővítés esetén az igénylők számára az utolsó részfolyósítást követően kilencven nap helyett 180 nap áll majd rendelkezésre, hogy bejelentkezzenek a csokos ingatlanba. 

    Változnak az adó-visszatérítés szabályai

    2024-től is lehet igényelni adó-visszatérítést a falusi csokot igénylőknek. Új építésű ingatlan vásárlása esetén az egyébként kedvezményes, ötszázalékos áfát nem kell megfizetni, az építkezésnél pedig a 27 százalékos áfa marad visszaigényelhető legfeljebb ötmillió forintig. Változás azonban, hogy a rendeletben csak a legfeljebb háromszáz négyzetméter hasznos alapterületű, egylakásos lakóépületek maradtak benne, a legfeljebb 150 négyzetméteres új lakásokra vonatkozó rész nem lép hatályba. Ez összhangban van a júliusban közzétett falusicsok-rendelettel, amelyben már kikötötték, hogy a csok támogatást az új építésű ingatlanok közül csak egylakásos lakóépületre lehet felhasználni, többlakásos társasházban lévő lakásra nem.

    A falusi csokos vásárlásnál az illetékmentesség megmarad összeghatártól függetlenül, ami azt jelenti, hogy a 2630 kistelepülés valamelyikén lakóingatlant szerző jogosultak megspórolják a más esetben fizetendő, négyszázalékos vagyonszerzési illetéket, amivel több millió forintot is nyerhetnek.

  • A drága lakást vásárlók még jobban járnak a csok plusszal

    December 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben „a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról” szóló törvény. A jogszabály többek között a lakástámogatásokhoz kapcsolódó illetékmentességet is módosítja.

    A módosítás alapján a vételártól függetlenül nem kell megfizetni a vagyonátruházási illetéket abban az esetben, ha csok plusz felhasználásával történik a lakásvásárlás.

    A Bankmonitor szakértői szerint ez a kifejezetten nagyértékű ingatlanok esetében jelent komoly pénzügyi előnyt, hiszen az eredeti szabály szerint az illetéket meg kellett volna fizetni a vételár 80 millió forintot meghaladó részére.

    Az illeték alapesetben a vételár 4 százaléka, ami:

    • egy 20 millió forintért megvásárolt ingatlannál 800 ezer forint,
    • egy 60 millió forintosnál 2,4 millió forint,
    • míg egy 150 millió forintosnál 6 millió forint költséget jelenthet. (150 millió forintnál drágább ingatlan csok plusz felhasználásával nem vásárolható.)

    Az eredeti szabályok értelmében 150 millió forint vételárnál 3,2 millió forint illetéket engedtek volna el, míg 2,8 millió forintot (a 80 millió forint feletti rész után) meg kellett volna fizetni. A változás tehát 2,8 millió forint extra kedvezményt jelent ebben az esetben.

    Forrás: Bankmonitor, Forbes

  • A hitelbírálaton áll vagy bukik a csok plusz

    A hitelbírálat lehet a legnehezebb akadály

    A hitelbírálat során a bank megvizsgálja a házaspár hitelképességét, eldönti, hogy kaphatnak-e kölcsönt és ha igen, akkor mennyit. 

    Ebből a szempontból a legfontosabb az igénylők anyagi helyzete, rendszeres havi igazolható jövedelme, meglévő tartozásai és jelzáloghitel esetén a fedezeti ingatlan értéke, de számos egyéb tényező kerül még vizsgálat alá. Az egyes hitelintézeteknek más és más a gyakorlatuk, így ezért érdemes több helyen körülnézni, vagy ingyenes hiteltanácsadói segítséget kérni.

    Az alábbi legfőbb tényezők merülnek fel a hitelképesség kapcsán:

    1. Jövedelmi elvárások

    A hitelminősítés során nagyon fontos, hogy megfelelő mértékű, igazolható jövedelemmel rendelkezzen az igénylő. Ennek során a család teljes havi bevételét figyelembe veszik, hiszen a házastársak mindketten szerepelni fognak az ügyletben. Éppen ezért a legjobb esetben mindketten rendelkeznek igazolható jövedelemmel.

    Hitelösszegtől függően a szükséges jövedelemnek legalább a minimálbér összegét el kell érnie, de a bankok jellemzően ennél magasabban húzzák meg a határt, főleg olyan nagy összegű hiteligénylés esetén, mint egy lakáscélú jelzáloghitel, vagy a csok plusz.

    Az új csok hitel esetében a minimálisan elvárt jövedelemszintet pedig nem az első évben (csak kamatfizetés) várható törlesztőrészlethez, hanem a 13. hónaptól esedékes havi fizetnivalóhoz fogják viszonyítani a bankok. Így a legmagasabb összegű, 50 milliós támogatott lakáshitelhez legalább havi nettó 488 ezer forint szükséges (a férj és a feleség együttes bevételei).

    Elsődleges jövedelemnek számít:

    • az alkalmazotti munkabér, 
    • a vállalkozói jövedelem.

    Ezek minden pénzintézetnél elfogadhatók, illetve kiegészíthetők egyéb jövedelemtípusokkal. A kiegészítő jövedelmeket ugyanakkor a bankok nagyon eltérő módon veszik figyelembe.

    Másodlagos jövedelmek lehetnek például:

    • ingatlan bérbeadásból származó jövedelem,
    • osztalék-jövedelem,
    • családtámogatási ellátások (például gyes, gyed, családi pótlék),
    • nem rendszeres bér (például prémium, jutalom, bónusz).

    Alkalmazottak esetén a hitelminősítéshez csatolni kell a munkáltatói igazolást. Fontos, hogy legalább 3 hónapja az adott munkahelyen kell dolgozni, valamint az igénylők ne álljanak próbaidő vagy felmondás alatt.

    Vállalkozók esetén a NAV állít ki jövedelemigazolást, ebben az esetben legalább egy lezárt üzlet év szükséges az igényléshez.

    2. Bankszámlamúlt

    A bankok 3-6 hónapra visszanyúló bankszámlakivonatot is kérnek, amelyen ellenőrzik a jövedelem beérkezését és azt, hogy az ügyfeleknek milyen a pénzügyi magatartása. Sok esetben kizáró tényező lehet például a szerencsejáték, a fogadás.

    3. Mennyi törlesztőrészlet vállalható be?

    A jövedelem vizsgálatakor a meglévő, vagy korábban igényelt kölcsönöket is figyelembe veszik, illetve azt is megnézik, hogy a már kifizetett tartozásokat hogyan teljesítettük. Jobb helyzetben lehet például az, akinek korábban volt hitele és azt rendben fizette, mint az, aki nem rendelkezik semmilyen hitelmúlttal, hiszen nagyobb kockázatot jelent a banknak. 

    A meglévő tartozások a JTM szabály (jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató) miatt is fontosak. A banknak kötelező meggyőződnie arról, hogy a jövedelmünket milyen mértékben terheli törlesztési kötelezettség, hiszen ennek is van egy maximuma. A JTM alapján (jelzáloghitelek esetén), ha az igénylő(k) összjövedelme 600 ezer forint alatti, akkor legalább 10 éves kamatperiódusú vagy végig fix kamatozású kölcsön esetén a jövedelem 50 százalékos mértékig terhelhető törlesztőrészletekkel. 

    4. Csok plusz önerő

    A lakáscélú jelzáloghitelhez természetesen önerőre is szükség lesz, mégpedig legalább 20 százalékra, hiszen a bankok legfeljebb az ingatlan forgalmi értékének 80 százalékáig hiteleznek. Az önerő érkezhet saját megtakarításból, a Babaváró hitel akár 11 millió forintos összegéből, vagy éppen a kettő kombinálásából, valamint felhasználható még a lejáró Lakástakarék-pénztári megtakarítás összege is.   

    A csok plusz esetében az első lakásukat/házukat vásárló házaspárok még kedvezőbb helyzetben vannak, számukra elegendő csupán 10% önerőt felmutatni. Arra azonban érdemes fokozottan ügyelni, hogy a bankok ettől szigorúbbak is lehetnek, és akár a 10 százalékos önerő mértéke is kevésnek bizonyulhat, ahogyan a 20 százalék is, ha nem első otthon megvásárlásáról beszélünk.

    Forrás: Bankmonitor

  • Mások így korszerűsítenek EU-s pénzből

    Csehországban folyamatos a támogatási program

    Csehországban kb. 1,5 millió családi ház van. Ezeknek évente 1,4%-át újítják fel. Ha figyelembe vesszük, hogy a családi házakat 30 évente fel kellene újítani, elmondható, hogy jelentős részük nincs korszerűsítve – mutatja be a helyzetet Ondřej Boreš, a csehországi VELUX közkapcsolati menedzsere.

    A 2014-2018 közötti időszakban az egylakásos lakóépületeknek mindössze 20%-a esett át mélységi korszerűsítésen. A felújítási stratégia egyik fő célkitűzése, hogy 2030-ra 85%-ra növelje a mélyfelújítások számát. Ezzel párhuzamosan, ugyancsak 2030-ra 3%-ra növelnék az éves felújítási arányt (hogy minden családi házat 30 évente felújítsanak).

    Jelenleg a lakások felújítását a Környezetvédelmi Minisztérium Új Zöld Megtakarítási Programja támogatja, amelyet a Cseh Köztársaság Állami Környezetvédelmi Alapja kezel, és a családi házak és társasházak energiatakarékosságára összpontosít.

    A korszerűsítési program ösztönzi a lakóépületek energiaifelhasználásának csökkentését (komplex vagy részleges hőszigetelés), a nagyon alacsony energiaintenzitású házak építését, az energiaforrások környezetbarát és hatékony felhasználását és a megújuló energiaforrások használatát. A program fő célja a környezet állapotának javítása a szennyezőanyagok és üvegházhatású gázok (különösen a CO2) kibocsátásának csökkentésével. A program célja energiamegtakarítás elérése a végső fogyasztás terén, a beltéri környezetminőség javítása és a cseh gazdaság ösztönzése. További hozadéka a programnak a polgárok lakásminőségének javítása, a városok és falvak arculatának javítása, hosszú távú progresszív tendenciák elindítása.

    A program 2009-ben indult, és azóta is folyamatosan működik. Ez nagyon fontos, mert így az emberek biztosak lehetnek abban, hogy lesz lehetőségük felújítani a lakásukat, biztosan kapnak támogatást az államtól. Nem úgy, mint másutt, ahol még mindig ad hoc "felhívásokat" használnak, és az embereknek néhány órájuk van arra, hogy jelentkezzenek - emelte ki a szakember.

    Lényeges, hogy a támogatás mértéke a felújítás által elért energiamegtakarítás mértékétől függ. Aki majdnem passzívház szabványok szerint újítja fel a házát, több mint 40 ezer eurót kaphat (a támogatható költségek 50%-áig), akár előfinanszírozással is, a többit pedig alacsonyabb kamatozású bankhitelből fedezheti 2024-től. Ha nem éri el a korszerűsítés ezt az energetikai kategóriát, kevesebb támogatás jár.

    A legszegényebb háztartások számára elérhető egy ennél alacsonyabb, de 100%-os támogatási intenzitású összeg kizárólag a legsürgősebb munkálatokra (vízvezetékek cseréjére, szigetelésre stb.)

    A programot 2009 óta kizárólag európai forrásokból finanszírozzák. 2020-ig az európai kibocsátási egységek (EUA) és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti egységek árveréséből származó bevételekből, 2021-től összetett finanszírozással (Helyreállítási és alkalmazkodóképességi eszköz - Nemzeti helyreállítási terv: 0,76 milliárd euró, Korszerűsítési alap: 2,2 milliárd euró, EUA aukciós bevételek: évi 0,16 milliárd euró).

    Tiszta levegőt és meleg lakásokat Lengyelországban

    Waldemar Czarnocki, a VELUX lengyelországi üzletfejlesztési és értékesítéstámogatási menedzsere az ígylakunknak elmondta, hogy a klímasemleges gazdaság irányába tett lépésként a lengyel kormány 2022. február 9-én elfogadta az "Épületek felújításának hosszú távú stratégiáját (DSRB)". Ez a dokumentum egyfajta útitervnek tekinthető a lengyelországi épületállomány rövid és hosszú távú felújítására vonatkozóan. Lengyelország összes épületét felmérték, és kiderült, hogy az épületek jelentős része alacsony energiahatékonyságú – különösen a 21. század előtt épületek -, és az elkövetkező években hőtechnikai korszerűsítésre lesz szükségük.

    A 2021-es népszámlálás szerint Lengyelországban 15,3 millió lakás található mintegy 6,9 millió épületben. Ebből 6,3 millió családi ház, amelyek esetében a szilárd tüzelésű kazánok továbbra is az elsődleges hőforrásnak számítanak.

    A stratégia szerint 2050-ig a becslések szerint körülbelül 7,5 millió hőtechnikai korszerűsítési beruházás valósul meg, ebből 4,7 millió mélyfelújítás, beleértve az időbeli szakaszos hőtechnikai korszerűsítéseket is. A stratégia szerint a korszerűsítések átlagos éves üteme körülbelül 3,8% lesz, feltételezve, hogy 2050-re az épületek 65%-a eléri az 50 kWh/m2 -évnél nem magasabb EP-indexet.

    Lengyelországban több kormányzati program is ösztönzi az átfogó hőtechnikai korszerűsítést, a legelterjedtebbek a "Tiszta levegő" és a "Meleg lakás" programok – sorolta Waldemar Czarnocki.

    A 2018-2029-re tervezett "Tiszta levegő" program célja az egylakásos lakóépületek CO2-kibocsátásának csökkentése és a levegőminőség javítása. A program az épületek átfogó hőtechnikai korszerűsítésének, valamint a régi és nem hatékony szilárd tüzelésű hőforrások korszerű, a legmagasabb követelményeknek megfelelő hőforrásokra történő cseréjének társfinanszírozását biztosítja. A program 2023-ig csak a régi kazánok alacsony kibocsátásúakra való cseréjének támogatására összpontosított. A 2023 elején bevezetett változások után a 10 évnél régebbi lakóépületek tulajdonosai vagy társtulajdonosai nagy összegű támogatást kaphatnak az úgynevezett mély hőtechnikai korszerűsítésre, azaz elsősorban az ablakok és ajtók cseréjére, valamint a falak és a mennyezet szigetelésére.

    Az igénylők számára három támogatási szint áll rendelkezésre, minél alacsonyabb a jövedelem, annál magasabb a támogatás (66-135 ezer zloty).

    2023. november közepéig a program keretében benyújtott összes támogatási kérelem (728.054) fele (371.489) a hőtechnikai korszerűsítésre vonatkozott, de csak 6%-a (44.693) volt mélyfelújítás.

    A "Meleg lakás" program a többlakásos épületekben lévő lakások tulajdonosainak, az önkormányzati lakások bérlőinek és a 3-7 lakóhelyiséggel rendelkező közösségeknek szól. Célja a szilárd tüzelőanyaggal működő hőforrások kiváltásának támogatása és az energiahatékonyság javítása a többlakásos lakóépületekben található lakóhelyiségekben. A nyílászárók cseréje azonban csak akkor végezhető el, ha a fő projekt, azaz a hőforrás cseréje befejeződött.

     Az összesen 1,75 milliárd PLN költségvetésű program legfeljebb 41.000-375.000 PLN összegű támogatást nyújt attól függően, hogy magánszemély vagy közösség az igénylő, mekkora a családban az egy főre jutó jövedelem, milyen munkálatokat végeznek (benne van-e a hőforrás cseréjével járó átfogó hőtechnikai korszerűsítés, esetleg fotovoltaikus mikroberendezés telepítése). A legszennyezettebb településeken lakók magasabb támogatási hányadra számíthatnak.

    2023. október közepéig közel 63 millió zloty (PLN) értékű pályázatot fogadtak el, és további több mint 250 pályázatot nyújtottak be.

    A VELUX képviselője elmondta, hogy a vállalat évek óta támogatja az egészséges, energiatakarékos és megfizethető lakások létrehozását, valamint az ezt igénylő lakások mély hőtechnikai korszerűsítését. Az első tetőablakok pl. több mint 30 évvel ezelőtt jelentek meg Lengyelországban, és gyakori, hogy a régi tetőablakok már nem rendelkeznek a korábbi tömörségükkel, ezért érdemes megfontolni a cseréjüket a jelenleg kínált energiatakarékosak és funkcionálisak megoldásokra.

    A VELUX tetőablakcsere-programja Lengyelországban a renoVator. Egyszerű regisztráció után a VELUX szakértői nemcsak tanácsot adnak a termékek kiválasztásában, hanem a bevált nagykereskedőkhöz és kivitelezőkhöz is elirányítják a tulajdonosokat.

    A VELUX piacvezetőként oktató szerepet vállalt az épületek energiahatékonyságának javításában, valamint új épületek létrehozásában. Az "Egészséges otthonok barométere" című ciklikus jelentés közzétételével tényeket és adatokat szolgáltatnak a nyilvános vitába a beltéri klímáról, annak a lakók egészségére és jólétére gyakorolt hatásáról, valamint érveket mutatnak be a fenntartható energetikai korszerűsítés felgyorsításának szükségessége és az egészséges és hatékony energiahatékony épületekbe való befektetés hosszú távú gazdasági előnyei mellett.

    A vállalat csatlakozott a Termikus Korszerűsítési Koalícióhoz, amelynek célja az iparág felvilágosítása az nyílászárók új, energiatakarékos ajtókra, ablakokra cseréjének előnyeiről, valamint az épületek hőtechnikai korszerűsítéséhez nyújtott támogatások igénybevételének támogatása.

    Sok munkája van és lesz a spanyol építőiparnak

    Susan Martín Belmonte - a REVO Prosperidad Sostenible egyesület kutató-szakértője korábban beszélt nekünk arról, hogy Spanyolországban a lakások többsége nagyon régi és energiahatékonyság szempontjából nagyon rossz állapotban van. Szerinte a helyzet sokkal rosszabb, mint sok más EU-s tagállamban, talán az EU átlagánál is gyengébb. A 2005 előtt épített épületek gyakorlatilag mind ebbe a kategóriába tartoznak.

    A spanyol kormány azt ígéri, hogy 2026-ig 500 ezer lakást újít fel, erre 6,8 milliárd eurót irányzott elő az EU Next Generation alapjából. Ez a 25 milliós lakásállomány 2%-a. Spanyolországban a lakóépületek 50%-a (9,7 millió) 1980 előtti. de legalább 17 millió lakást kellene felújítani. Az épületek energiahatékonyságát legalább 60%-kal javító energetikai korszerűsítést évente csak az épületállomány 0,2%-ánál végeznek, ami egy évben csak kb. 30.000 lakást jelent. A 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél elérése érdekében azonban az országnak 2030-ig évi 300.000 felújítást kellene elvégeznie, és ezt az arányt 20 éven keresztül fenntartania.

    Az Európai Unió Helyreállítási Alapja, más néven Next Generation EU keretében 750 000 millió eurót osztanak szét 2026-ig az Európai Uniót alkotó 27 állam között. Spanyolország 2026-ig 140 000 millió eurót kap, aminek elköltését az ún. Helyreállítási, Átalakítási és Ellenállóképességi Terv részletezi. Ennek egyik fejezete a Lakásrehabilitációs és Városregenerációs Terv, amelyen keresztül 6820 millió eurót fordítanak a városrészek átfogó felújítására és az épületek – otthonok, irodák és közintézmények – energiahatékonyságának javítására, a fogyasztást csökkentésével és a megújuló energiaforrások beépítésével. A többi között lakóépületek átfogó rehabilitációjára 1994 millió eurót, kifejezetten épületenergetikai rehabilitációs programra további 300 millió eurót szántak, és személyi jövedelemadó-kedvezményt kapnak azok a magántulajdonosok, akik például ablakcserével növelik otthonuk energiahatékonyságát. Külön 1000 millió eurós tétel az 5000 fő alatti települések és városok számára keretezett energetikai támogatás. A program 20.000 új, szociális bérbe adható lakás építését is előirányozza, energiahatékony épületekben megfizethető áron egy további 1000 millió eurós alprogramban.

    Cèsar Ramirez Martinell – a barcelonai BHS ingatlanfejlesztő elnöke is megerősítette, hogy folynak már európai uniós forrásból korszerűsítések és fejlesztések. BHS is is részt vesz több Next Generation-projektben, elsősorban társasházak fejlesztésében Barcelona és Madrid vonzáskörzetében, de más városokban is.

    A program megvalósítása ugyan a tervezettnél lassabban halad a regionális szervezés körülményessége miatt, de csak a katalán régióban legalább több mint 50 EU-s projekt van építés alatt. Mint mondja a Next Generation támogatások elnyerésének feltétele, hogy az épületnek legalább 20%-kal túl kell teljesítenie a CE kódot, így a hőszigetelés nagyon fontos. Minden épületnek az eredeti tervezés részeként napelemekkel is rendelkeznie kell. A BHS ehhez különösen környezetbarát én fenntartható, ún. 3 nullás építési technológiával járul hozzá.

    Az biztos, hogy az EU-s korszerűsítési és megfizethető lakhatásra irányuló projektek a következő 5-8 évben rengeteg munkát, megrendelést adnak majd a spanyol építőiparnak.

     

  • Minden nap veszteség felújítatlan lakásban lakni

    ígylakunk: Elindultak a tél előtti felújítások vagy mindenki a remélt állami támogatásra vár?

    Gulyás István: Az év első felében mindenki arra várt, hogy állami oldalról megérkezik az új felújítási támogatás. Ezért aztán még azok is, aki startra készen álltak, akiknek például már mi előkészítettünk felújítási terveket, azok is megálltak, vártak, hogy hátha lesz valami támogatás. A hatodik hónap környékén már világossá vált, hogy nem lesz az idén ilyen támogatás, úgyhogy júliustól, akinek volt pénze, nem várt tovább. Nekünk is hirtelen ötször annyi megrendelésünk lett, mint az év első felében összesen. Akinek volt pénze és tudta, hogy kell a felújítás, mert, ha vár, akkor beleszalad egy olyan télbe, mint a tavalyi, az belevágott állami segítség nélkül. Ezt a bankbetéteket elértéktelenítő infláció is támogatta. Azok az egyesületi tagok, akiknek mi előkészítettünk korszerűsítési beruházást, 50 százalékban el is indították a munkálatokat.

    Az viszont nagyon nem jó, hogy folyamatosan lebegtetik a kormányzati támogatásokat. Ezért még azok az emberek, akiknek lenne rá pénzük, ők is inkább várnak, hátha lesz ingyenpénz. Sokan persze nem is tudnak anélkül elindulni.

    Hallottunk pl. az 5+5 milliós lehetséges támogatásról, szerencsére már kifejezetten energetikai korszerűsítésre (hősszigetelésre, ablakcserére, kazáncserére, megújuló energia beépítésére) – mint ahogy azt már a korábbi otthonfelújítási támogatásnál is javasoltunk. Ha lesz, örülni fogunk, de egyelőre ez csak ígéret, forrás nélkül. Úgy gondolom, hogy ha komolyan gondolja a kormány ezt a támogatást, akkor konkrétumokat kellene mondania, hogy az emberek fel tudjanak rá készülni, és ne kapkodás legyen, amikor esetleg megjelenik.

    Véleményem szerint a magyar családiházas piac önmagában segíteni tudna az építőiparon, mert minden adott hozzá a hazai piacon, ha a politika is úgy akarja a húzd meg, ereszd meg energiajátszma helyett. A 20 ezer lakás korszerűsítésére kért EU-s forrás semmi ahhoz képest, amire szükség lenne. Ráadásul a 20 ezren felüli 80-100 ezer család, akinél ugyancsak szükséges lenne a sürgős felújítás (ha csak az évi felújítási szükségletet nézzük), ő is várja a pénzt, és kivár, nem dönt, nem áll neki.

    Pedig, a tapasztalatom szerint már egy 30 szálakényi támogatással is elindulnának sokan. Vagy, ha utólag visszaadnák az áfa felét. A gazdaságnak is nagyon kellene ez a megrendelés.

    ígylakunk: Most, hogy az építőipar padlót fogott, valóban olcsóbb felújíttatni: építőanyagot venni, szakmunkát megfizetni, könnyebb szakembert találni?

    Gulyás István: Valóban voltak kisebb-nagyobb csökkenések az építőanyagok árainál, de szerintem ez nem tartható fenn sokáig. Ugyanis a magas energiaárakkal gyártott termékek nagy része egy idő után veszteséget termel a gyártóknak. Például a gipszkarton-gyártás előállítási árának fele az energiaköltség, itt brutális áremelés lenne logikus.

    A legjobb munkaerőt, főleg, akinek még nincs családja, elviszik külföldre. Én is így jártam egy kollégával, de az 50 eurós bruttó óradíjjal (+ plusz utazás, szállás, max. 8 óra munkaidő) nem tudok versenyezni. Ezt én nem tudnám érvényesíteni az árainkban, mert akkor egyáltalán nem lenne megrendelésünk. Viszont a fix költségek (teherautóbérlés, üzemanyag, minimálbér-emelés stb.) megemelték a kiadásokat. Ha nem adom meg a 15 százalékos béremelést, elmegy a munkaerő. A másik oldalon a megrendelők szorítanák lefelé az árakat, mondván megy lefelé az építőipar, nincs munkájuk, kevesebbért is eljönnek.

    Én úgy látom, hogy a következő hónapokban erősödni fog a feketegazdaság előretörése. Tőlünk is vittek már el munkát nettó nettójáért, számla nélkül. A kisvállalkozók szorítása (a kata kivezetésével, az esetleges mellékállású vállalkozók járulékfizetésének bevezetésével) efelé fogja terelni a piacot. A magánvevő is inkább választja ezt, a kockázatokkal együtt is. Vállalják a 27 százaléknyi, gyakran több millió forintot jelentő spórolásért a kockázatot, hogy nem kapnak semmire garanciát, és esetleg majd a megtakarításból kell a kárt enyhíteni.

    Sajnos az emberek zöme csak a legszükségesebbre költ, maximum kicseréli azt, ami tönkrement. Most elhalasztják egyrészt az esztétikai felújításokat, de sajnos az előremutató, megtakarítást hozó korszerűsítéseket is. Ha lesz támogatás, akkor lesznek majd energetikai beruházások is.

    A rezsicsökkentés csökkentése igenis jót tett a magyar energetikának, mert akinek többet kellett fizetnie, egyből komolyan vette a helyzetet: minimum lejjebb tekerte a hőfokot, és akinek nagyon fájt, az elindított valamilyen beruházást. De tízből csak két ember az, aki ezt egyébként is meglépné.

    ígylakunk: Többször elmondtad már, hogy az emberek többsége azt sem tudja, miben lakik, milyen ingatlant vesz. Az új energiatanúsítvány javíthat ezen?

    Gulyás István: Maga a tanúsítvány jó, ügyfélbarátabb, értelmezhetőbb, hasznosabb, mint a korábbi. A most bekerült ún. Felújítási útlevél tulajdonképpen ugyanaz, amit mi már tíz éve csinálunk: a lakás teljes felújítási szükséglete, terve. Ebből a tulajdonos aztán választhat, hogy mikor mit csináltat meg. Sajnos egyelőre a szoftver nem tud kezelni pl. többféle szigetelőanyagot, csak egyféle szerepel benne, arra ad javaslatot, és nem lehet mással kiváltani.

    Az is nagyon jó lesz, ha majd működik, hogy a Lechner Központ oldaláról le lehet tölteni az elkészült tanúsítványokat.

    Az energetikai tanúsítványokkal kapcsolatos legfontosabb változások:

    Az új besorolás meghatározásakor két tényezőt vesznek a tanúsítók figyelembe: egy referenciaként meghatározott, ideális és optimális épülethez/szerkezethez képest az ingatlan hőátbocsátási képessége, ill. a CO2 -kibocsátása hány %-kal rosszabb. Fontos újítás, hogy a CO2-kibocsátási érték külön, részletes számítása, ill. a szerkezetek és az épülettechnikai rendszerek külön értékelést kapnak ebből a szempontból is. Láthatóvá válik, hogy CO2-ben mérve mennyi az ingatlan fogyasztása.

    Az épületek besorolási kategóriái is változnak, ezen túl A+++-tól I-ig terjed a skála.

    A tanúsítvány ezen túl nem 10, hanem 5 évig lesz érvényes, ill. ha valamilyen változás történik, akkor a régi tanúsítványok csak 60 napig maradnak életben.

    A megújult tanúsítvány része az Összefoglaló lap. Ez tartalmazza az épület adatait, a hatékonysági kategóriát és az épület jelenlegi értékeit, tanúsító adatait és a tanúsítvány érvényességét (5 év). A tanúsítvány részletesen kitér a szerkezeti elemek (falak, tető, nyílászáró stb.) állapotára, energetika minőségére, illetve az épülettechnikai rendszerek (fűtés, használati melegvíz, hűtés, világítás) energetikai minőségére is. A számításon túl megtalálható a tanúsítványban, hogy az épület milyen energiaforrást használ (fosszilis, megújuló, távhő stb.), és jelöli az alternatív energiaforrásokat. Mindezek mellé azt is meg kell fogalmazni, hogy a jó és kiváló állapot eléréséhez mennyi energiát kell megspórolni a jelenlegi állapothoz képest. 

    A tanúsítvány részletes korszerűsítési javaslatokat is tartalmaz az ingatlan szerkezeti elemei, ill. technikai-gépészeti rendszerek esetében is. Ebből az ún. Felújítási útlevélből a tulajdonos pontosan látja, hogy milyen energetikai felújításokat kell elvégezni. 

    Ez a megoldás nagyban megegyezik a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesülete által nyújtott felújítási terv megoldásával, hiszen az egyesület már évek óta szolgáltat és készít tagjai számára részletes felújítási tervet. Ezt az változást az egyesület kifejezetten hasznosnak és előre mutatónak tartja.

    Ezen felül kötelező a fotódokumentáció, illetve a számítás magyarázata és egy fogalommagyarázat is – mindezek nagyban segítik a hétköznapi felhasználók, nem szakmabeli ingatlantulajdonosokat abban, hogy pontosabban értsék és lássák az épületük energetikai tulajdonságait. 

    A változásokról részletesen tájékozódhat az MCSTE oldalán.

    Csakhogy hiába lépett életbe a rendelet november 1-jén, egyik magyarországi szoftver sem tudja az új jogszabály szerint számolni, kiállítani a tanúsítványt. Így most még nem lehet kinyomtatni az új törvény szerinti dokumentumot, amelyet azonban a bankok már kérnek azoktól, akik most nyújtanak be lakáshitel-kérelmet. Mi nem is adunk most ki tanúsítványt az ügyfeleinknek amíg nem működik jól a szoftver..

    December 31-jétől az összes eddig kiállított tanúsítvány érvényét veszíti majd, a 60 napos türelmi idő lejártával. Lehet, hogy egy most, még a régi formában kiállított tanúsítványt mondjuk egy önkormányzat elfogadja egy használatbavételi engedélyhez, de a bankhitelhez, vagy adásvételhez valószínűleg már nem lesz jó, legalábbis én biztos nem vállalnám be.

    ígylakunk: Mennyibe kerül az új energetikai tanúsítvány? Nyilván itt már nem lehetséges olcsó ajánlatokkal egy nap alatt bemondásra tanúsítványt kiállítani.

    Gulyás István: Most már nem lehet kibújni az alól, hogy a tanúsító elmenjen a helyszínre, hiszen fotókat is kell betölteni a rendszerbe. Szerintem a 20-30 százalékkal drágább lesz, hiszen jóval több munkaórát kell beletenniük az adatfelvételbe, a feldolgozásba. Mi eddig 65 ezer forint + áfáért készítettünk egy komplett tanúsítást, felújítási tervvel, ami 4-5 tanúsítványból állt (előtanúsításokkal kiegészítve az adott műszaki tartalomra vetítve). Ez ennyiből biztosan nem lesz kivitelezhető.

    Egyébként akár az is lehetne egy önerő-elvárás az állam részéről, hogy a tulajdonos csináltassa meg a komplett felmérést, tanúsítást. Ebből a legnagyobb energiamegtakarítást hozó elemet támogathatná meg az állam. Így is működhetne, és mekkora lökést adna!

    Most csak az előre gondolkodó, tudatos réteg keres meg minket tanácsért, segítségért. A többiek várnak az államra. De az, aki állami támogatásra vár, beleszalad megint a télbe, ő a magasabb rezsit fogja fizetni a felújítatlan házban, és hiába várja meg a pályázati pénzt, az neki veszteség marad.

    Az energetikai korszerűsítéssel és a tanúsítással kapcsolatban érdemes meglátogatni az MCSTE Zöld otthont mindenkinek weboldalát, valamint YouTube-oldalát, ahol rövid videókban magyarázzák el a tennivalókat.

  • Borús kilátások az európai építési piacon

    A 2022-es növekedési időszakot követően az Euroconstruct 19 országának építési piaca borúsabb kilátásokkal néz szembe idén és jövőre is mivel a kamatemelések és az ukrajnai háború következményei visszafogják a növekedési lehetőségeket. Tavaly a teljes építési teljesítmény stagnálását prognosztizálta a szövetség 2023-ra és 2024-re, az idén nyári előrejelzés viszont negatív tartományba fordult. Az Euroconstruct elemzői a friss, idén téli előrejelzésben 1,7%-os csökkenést jósolnak 2023-ra és további csökkenést 2024-re. 2025 és 2026 mérsékelt, évi 1,5%-os növekedést hozhat.

    Országszinten vannak olyan sajátosságok amelyek hatnak a regionális piacok alakulására is. A 19 építési piac többségén lassulás látható – egyeseken jobban, mint másokon – a kamatlábak és az építési költségek meredek emelkedése, a tartósan magas infláció, a háztartások vásárlóerejének csökkenése, a gyengébb gazdasági növekedés, a szűkös államháztartás és az ingatlanárak esése miatt. A jelenlegi kamatszint mellett az ingatlanbefektetések hozam-összehasonlítása is hátráltatja a növekedést. Ehhez jön még a hibrid munkavégzés iránt növekvő bizonytalanság és a kereskedelmi ingatlanokra gyakorolt hatás.

    Az EKB (Európai Központi Bank) felmérése szerint 2023 3. negyedévében minden hitelkategóriában szigorodott a hitelezés és jelentősen visszaesett a vállalatok és a háztartások hitelkereslete. 2025-re az elkészült lakások száma várhatóan 2016 óta nem látott alacsony szintre esik majd vissza. Szeptemberre az EKB átlagosan 3,6% alatti kamatról számolt be a háztartásoknak nyújtott 10 éves lekötési futamidejű jelzáloghitelek esetében az eurózónában, szemben a 2022 eleji 1,4%-kal. Ezenkívül, a fogyasztói árak inflációja várhatóan a történelmi normák felett marad jövőre számos országban. Néhány ország arra számít, hogy jövőre az infláció a 2,5%-os határ alá süllyed, és a folyamatban lévő bérkiigazítások másodlagos hatásai láthatóak lesznek a közeljövőben.

    Lakásépítés: zsugorodás 2024-ig, de utána is csak szerény növekedés

    A lakásépítés idén és jövőre is lassulást mutat. Ez Svédországban, Olaszországban, Finnországban és Magyarországon lesz a leghangsúlyosabb, de a nagyobb lakáspiaccal rendelkező országok, például az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország is jelentős veszteségeket könyvelhetnek majd el.

    A nem lakóépületek szegmens idén és jövőre is stagnálást mutat, majd növekedhet. Az idei nyári előrejelzéssel szemben az új nem lakóépületek építése jövőre várhatóan csökkenni fog: a 2024-es kilátásokat illetően most tizenegy ország óvatosabb és lefelé módosította az előrejelzést. A nem lakóépületek felújítása az előrejelzések szerint 2023-ban és 2024-ben is bővülhet és 2024-től a felújítási szektor felülmúlhatja az új építési munkákat.

    A mélyépítés 2025-ig valószínűleg nem fog visszaesni és ellenállóbb lesz mint az épületek építése. Az idei év valószínűleg lényegesen jobban sikerült mint a nyári előrejelzés várta. Az előrejelzéseket különösen az energiaszektorban és kisebb mértékben az útépítésben módosították felfelé az elemzők. Az ágazat növekedése a közlekedési hálózatok és az energiatermelés illetve elosztás sürgető igényének köszönhető a jelenlegi társadalmi-gazdasági-politikai környezetben. A mélyépítés hosszú távú kilátásai továbbra is pozitívak mivel ezek olyan projektek melyek megvalósítása évekig tart.

    Mi várható Magyarország építési piacán 2026-ig

    Hazánk építési piaca az előrejelzések szerint jövőre is tovább fog zsugorodni. Növekedési potenciál az ipari és raktárépületek szegmensben illetve az energetika területén és a vízzel kapcsolatos építésekben lehet. A teljes építési piac bővülésére 2025-től lehet számítani melyen belül a mélyépítés az előrejelzési időszak végéig gyorsabban növekedhet mint a magasépítés.

    A 96. Euroconstruct konferenciát az EY Ireland szervezte Dublinban december 1-jén. A 19 európai ország építési piacára vonatkozó legfrissebb előrejelzés, valamint a magyar jelentés elérhető és megrendelhető a Buildecontól, az Euroconstruct magyar tagjától. Mintatanulmány és további információ: info@buildecon.com

  • Megjelent a rendelet a Csok Pluszról

    A legfontosabb újdonság, hogy a 2024. január 1. és 2024. március 31. között benyújtott kölcsönkérelmek esetében a rendelet hatálybalépését követően, de a kölcsönkérelem benyújtását megelőzően megszületett gyermeket, valamint ezen időszakban gyámhatósági határozattal engedélyezett örökbefogadás keretében örökbefogadott gyermeket is vállalt gyermekként fogják figyelembe venni. Az érintett házaspárok így további baba vállalása nélkül is megkaphatják a hitelt.

    Ugyancsak könnyítés, hogy a nem első közös lakásukat vásárlók esetében a csok pluszból vásárolt lakás vételárának a rájuk eső tulajdoni hányad értékét kell meghaladnia (és nem a korábban vagy jelenleg is meglévő közös lakás vételárát).

    A további legfontosabb szabályok:

    • csak vállalt gyerekekre igényelhető (a meglévő gyerekek száma a hitelösszeg szempontjából számít),
    • az első gyermeknek 4, a másodiknak 8, a harmadiknak 10 éven belül kell megszületnie,
    • csak házaspárok igényelhetik - a feleség 41 éves koráig, de 2024-ben és 2025-ben a 12. hetet elért várandóságot igazoló idősebb nők is igénybe vehetik,
    • kedvezményes, 3%-os kamatozású hitel, amelyet 10-25 évre lehet felvenni (nincs vissz nem térítendő kedvezmény), az első évben csak kamatot kell törleszteni,
    • a kölcsön maximális összege
      • egy gyermeket vállaló gyermektelen igénylők esetén a 15 millió forint,
      • két gyermeket vállaló gyermektelen igénylők vagy egy gyermeket vállaló egygyermekes igénylők esetén a 30 millió forint,
      • három gyermeket vállaló gyermektelen igénylők, két gyermeket vállaló egygyermekes igénylők, vagy egy gyermeket vállaló többgyermekes igénylők esetén az 50 millió forint,
    • az első vállalt gyerek megszületésekor felfüggesztik a hitel visszafizetési kötelezettségét, további gyerekek születésekor 10-10 millió forintot elengednek a hitel tőketartozásából (ún. vissza nem térítendő
    • gyermekvállalási támogatás néven),
    • az ország bármely településén lévő lakóingatlanra felvehető,
    • a falusi csokkal együtt is felvehető,
    • korábbi lezárt csok után is felvehető újabb gyerekre,
    • igényelhető új és használt lakás vásárlására,
    • igényelhető meglévő lakás bővítésére, bővítéssel összekötött korszerűsítésre,
    • telekvásárlásra nem használható,
    • a vásárolt lakóingatlan értékhatára: 150 millió forint, első lakás vásárlásakor 80 millió forint,
    • az érintett ingatlan méretét illetően lakásnál 40, családi háznál 70 négyzetméter lesz az elfogadható minimális hasznos alapterület, ami a gyermekszámmal emelkedik,
    • első lakás vásárlásánál elég a hitelhez 10% önerő (20% helyett),
    • első lakástulajdonnak a házaspár első közös lakása számít majd, akkor is, ha külön-külön volt már lakásuk,
    • ha nem teljesül valamelyik feltétel, akár a gyermekvállalás, akkor a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal megemelt értékének megfelelő időarányos büntetést kell fizetni a kamattámogatás és a hitel-elengedés összegére,
    • az igénylőnek büntetlen előéletűnek kell lennie és nem lehet köztartozása (legfeljebb 5000 Ft),
    • tb-jogviszonnyal és legalább 2 éve folyamatos társadalombiztosítással kell rendelkeznie (legfeljebb 30 nap megszakítással),
    • a falusi csok és a csok plusz igénybe vevői számára új lakás vásárlásra esetén ovábbra is elérhető lesz az illetékkedvezmény.
    • a csokos lakásban 10 évig (bizonyos kivételekkel) bent kell lakniuk az igénylőknek.

    A Csok Plusz 2024. január 1-jétől igényelhető, de arról még nincs információ, hogy mely bankoknál lesz az új év első napjától elérhető a konstrukció.

    Illetékmentesség

    Megjelent az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása is megjelent, ami alapján a vételár 80 millió forintot meghaladó része után kell majd csak az alapesetben 4 százalékos illetéket megfizetni. A falusi csok felhasználásával vásárolt lakások után értékhatártól függetlenül továbbra sem kell illetéket fizetni.

    Az új szabályok szerint az elengedett illetéket vissza kell fizetni abban az esetben, ha megsérti a pár a jogszabályt, és emiatt vissza kell fizetniük a falusi csok-ot vagy a csok pluszhoz kapott kamattámogatást. Az illetéket nem kell visszafizetni abban az esetben, ha gyermekvállalás után járt a kedvezmény és a baba a házaspár egészségi állapota miatt nem teljesülhet.

  • Továbbra is alig épülnek társasházak

    Az idei év első 9 hónapja meglehetősen szerényre sikerült, az Aktivitás-Kezdés nem érte el a 2000 milliárd forintot, vagyis elmaradt 2021 és 2022 első 9 havi értékétől. A különbség 2021-hez képest 11 százalékos volt, míg 2022-vel összehasonlítva 35 százalékos visszaesésre került sor. A változatlan árak mellett tapasztalható csökkenés pedig ennél is jelentősebb volt az év első három negyedévében, 2021 első 9 hónapját nézve közel 40, míg 2022 első 9 hónapjához képest közel 46%-kal kisebb összegben indultak el kivitelezések a január és szeptember közötti időszakban.

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2023. 3. negyedév)

    A magasépítések inkább stagnálnak

    A harmadik negyedévben egy hajszálnyival több kivitelezés indult el a magasépítési szektorban, mint a második negyedévben, de összességében mind a három negyedév nagyon hasonló Aktivitás-Kezdést hozott. Az év első 9 hónapjában összesen 1400 milliárd forintot tett ki a megkezdett magasépítési munkák értéke, ami kevesebb volt, mint a 2021-es és 2022-es azonos időszaki, előbbihez képest a visszaesés 11, míg utóbbihoz képest közel 18 százalékos volt. Változatlan árakon nézve a csökkenés még jelentősebbnek bizonyult, 40, illetve 31 százalékkal volt alacsonyabb az EBI Építésaktivitási Jelentés Aktivitás-Kezdése 2023 januárja és szeptembere között mint 2021 és 2022 azonos időszakában, az elindított magasépítési kivitelezési munkák értéke utoljára 2015-ban volt ennél kisebb összegű.

    A nem lakáscélú magasépítéseknél minimális növekedés következett be a második negyedévhez képest, de az első 9 hónapot összességében így is alacsonyabb Aktivitás-Kezdés jellemezte, mint 2022-ben és 2021-ben. A csökkenés folyóáron a két évvel korábbihoz képest 8, míg a tavalyi év azonos időszakához képest 15,6 százalékos volt. Változatlan árakon nézve azonban a visszaesés az előbbinél jóval jelentősebbnek mutatkozott, (37, illetve 29 százalék); az árak változását kiszűrve utoljára 2016-ban produkált a 2023-asnál kisebb számokat a szektor.

    A társasházi lakásépítések továbbra is alacsonyabb szinten mozognak, mint az előző években megfigyelhető volt, a harmadik negyedév inkább kis csökkenést hozott a biztató második negyedéves számokat követően. Így összességében az idei év első 9 hónapjában elmaradt a társasházi lakáskivitelezés indítások értéke a 2021-2022-ben jellemzőtől, nagyjából a 2020-as szintre süllyedt vissza az EBI Építésaktivitási Jelentés Aktivitás-Kezdése a szektorban. A 2023 januárja és szeptembere között megkezdett kivitelezések értéke a 2022-esnél körülbelül 29 százalékkal, a 2021-esnél 26 százalékkal volt alacsonyabb. Változatlan árakon nézve az eltérés jelentősebbnek bizonyult, a két évvel ezelőttihez képest közel 50 százalékos, míg tavalyhoz hasonlítva kicsivel több, mint 40 százalékos volt. 2015 után a 2023-as a legalacsonyabb, változatlan áras Aktivitás-

    Elkezdett és befejezett építőipari projektek összértéke, és a teljesítmény, vagyis az adott időszakban építésre fordított összeg Pest régióban, folyóáron, legutóbbi 4 negyedév adatai összesen. (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2023. 3. negyedév)Kezdés az év első 9 hónapját nézve.

    A lakáspiac szempontjából jelentős átalakulás várható az állami támogatási rendszerben, mely 2024. január 1-től lép életbe. A városokban megszűnik az eddigi csok, illetve megváltoznak a csok-hitel feltételei is. Utóbbi az újabb gyermeket tervező párok számára marad csak elérhető, ugyanakkor a csok+ jóval magasabb összegű kedvezményes hitelt biztosít majd, mint a korábbi csok-rendszer. A magasabb hitelösszeg nagy segítség lehet azoknak, akik például új lakás vásárlását tervezik, ugyanakkor a programban résztvevőkre vonatkozó szigorú korlátozás miatt az eddig csok-ra jogosult vásárlók jelentős része számára nem lesz elérhető az új, kedvezményes hitel. Ráadásul szintén hátrány lehet, hogy eddig csak a csok-ot igénylők élhettek az illetékkedvezménnyel, és áfavisszaigénylési lehetőséggel is.

    A társasházi lakáspiac szempontjából továbbra is a legfontosabb faktor a megfizethető hitelek visszatérése lehet, ami ismét beindíthatja a vásárlásokat, így a beruházásokat is. A hitelkamatok csökkentek ugyan, egyelőre azonban még most is nagyon magasnak számítanak. A másik kérdés a piac alakulása szempontjából a befektetők stratégiája, az új lakások piacán ugyanis komoly vásárlói csoportot jelentenek, a magas állampapírhozamok azonban egyelőre jó alternatívát kínálnak számukra a lakáspiachoz képest. Az előbbiek miatt nem csoda, hogy a fejlesztők óvatosak a projektindításokkal. Bár a nagyobb beruházóktól azért lehetett új fejlesztés indítását látni, akadt példa a piacról visszavont projektre is.

    A 2023 első három negyedévében befejeződött társasházi lakásépítések értéke meghaladta a 2021-es és 2022-es időarányos számokat. Az idei évben pedig még további jelentős mennyiségű projekt befejezése várható, így meghaladhatja a tavalyi átadások értékét a 2023-as szám, amennyiben a társasházi projektek a csúszások ellenére valóban elkészülnek az előre tervezett időpontban.

    Társasházi lakásépítések továbbra is a legnagyobb arányban Budapesten indultak el, így Közép-Magyarország részesedése közel kétharmados volt az Aktivitás-Kezdésből az előző 4 negyedévet vizsgálva. Nyugat-Magyarország részesedése növekedett az előző negyedévhez, így 20 százalék fölé emelkedett, míg Kelet-Magyarországhoz mindössze a társasházi lakásépítések kevesebb, mint 14 százaléka kapcsolódott.

    Gyengébb lett a mélyépítések negyedéve

    A 2023-as harmadik negyedév az elmúlt évek egyik legalacsonyabb Aktivitás-Kezdését hozta a mélyépítéseknél, az első kettő jobban sikerült után. Összességében az idei első 9 hónapban megkezdett kivitelezések értéke, a 2017-2022 közötti időszakot nézve, 2020-at kivéve, minden év első 9 hónapjának folyóáron mért Aktivitás-Kezdésétől elmaradt. Változatlan árakon nézve pedig nem sokkal múlta felül a 2015-ös évben január és szeptember között elindított kivitelezések értékét, míg az ezt követő időszakban kiugróan alacsonynak számított.

    A mélyépítéseken belül a gyenge harmadik negyedév elsősorban az útépítések visszaesésére volt visszavezethető, míg a nem út- és vasútépítési mélyépítéseknél némi növekedés is megfigyelhető volt. A 2023 első 9 hónapjában elindult út- és vasútépítések összege a 2022-es rekordnál jelentősen alacsonyabb volt, de a 2020-as és 2021-es időarányos Aktivitás-Kezdést meghaladta, ugyanakkor szintén nem érte el a 2017-2019 évek januárja és szeptembere között elkezdett kivitelezések értékét. Változatlan árakon 2015 után minden évben meghaladta az Aktivitás-Kezdés az év első 9 hónapjában a 2023-ast.

    A legnagyobb építőipari projektek közé csak pár mélyépítési beruházás tartozott, melyeken belül a legmagasabb összegű a Biatorbágy-Szárliget vasúti fővonal rekonstrukciója volt. Ezen kívül még a legnagyobb projektek közé több víz- és szennyvíz-rendszerhez kapcsolódó beruházás került be. 

    Kelet-Magyarország és Pest

    A régiók közül az elmúlt 4 negyedévet nézve most is a legtöbb beruházás az Észak-Alföld régióhoz kapcsolódott, amelynek részesedése az országos Aktivitás-Kezdésből némi csökkenés után 30 százalékos volt. A második helyen ezúttal is Budapest állt, ahol a kivitelezések 26 százaléka indult el, így növekedett a részesedése. A harmadik pedig a mostani elemzés fókuszául szolgáló Pest megye lett, 12 százalékos arányával. A megkezdett kivitelezésekből a legkisebb részesedéssel a Dél-Dunántúl rendelkezett, mindössze 4 százalékot tett ki az ott elindult beruházások értéke az országosból az elmúlt 4 negyedévben. Összességében továbbra is Kelet-Magyarországhoz kötődött az országos Aktivitás-Kezdés legnagyobb része (45%), Közép-Magyarországhoz kevesebb, mint 38 százaléka, míg Nyugat-Magyarország részesedése nem érte el a 17,5 százalékot.

    Az építőipari kivitelezésindításokból Pest vármegye részesedése volt a harmadik legmagasabb az elmúlt 4 negyedév vizsgálata alapján, annak ellenére, hogy 2023 első 9 hónapjában visszaesés volt tapasztalható az EBI Építésaktivitási Jelentés Aktivitás-Kezdésében, és az utóbbi évek alapján a legalacsonyabb összegben indultak el építkezések a megyében. Az idei év első 9 hónapjában a legnagyobb nem lakáscélú-magasépítések közé tartozott a CECZ E-kereskedelmi Ipari és Logisztikai Park kivitelezése, valamint a HelloParks Páty PT2 és Alsónémedi AN1 logisztikai csarnokának építése.

    A visszaesés a magasépítésekben tapasztalható csökkenésre volt visszavezethető, 2023 első 9 hónapjában Pest megyében közel 40 százalékkal volt alacsonyabb a megindult kivitelezések értéke az előző év azonos időszakinál és 17,5 százalékkal a 2021 első 9 hónapjában mértnél.

    A mélyépítések továbbra is nagyon alacsony szinten mozogtak a megyében. 2023 első 9 hónapjának a legnagyobb mélyépítési projektjei közé a már említett Biatorbágy - Szárliget vasútvonal felújítása tartozott, mely mellett több víz- és szennyvízrendszert érintő beruházás kezdődött még el.

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2023. 3. negyedév)

    Elkezdett és befejezett építőipari projektek összértéke, és a teljesítmény, vagyis az adott időszakban építésre fordított összeg Pest régióban, folyóáron, legutóbbi 4 negyedév adatai összesen. (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2023. 3. negyedév)

    Forrás: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az iBuild a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.

  • Ön is véleményezheti a csok pluszt

    A 2024.01.01-től bevezetendő támogatás legfontosabb tudnivalói:

    • csak vállalt gyerekekre igényelhető (a meglévő gyerekek száma a hitelösszeg szempontjából számít),
    • az első gyermeknek 4, a másodiknak 8, a harmadiknak 10 éven belül kell megszületnie,
    • csak házaspárok igényelhetik - a feleség 41 éves koráig, de 2024-ben és 2025-ben a 12. hetet elért várandóságot igazoló idősebb nők is igénybe vehetik,
    • kedvezményes, 3%-os kamatozású hitel, amelyet 10-25 évre lehet felvenni (nincs vissz nem térítendő kedvezmény), az első évben csak kamatot kell törleszteni,
    • a kölcsön maximális összege
      • egy gyermeket vállaló gyermektelen igénylők esetén a 15 millió forint,
      • két gyermeket vállaló gyermektelen igénylők vagy egy gyermeket vállaló egygyermekes igénylők esetén a 30 millió forint,
      • három gyermeket vállaló gyermektelen igénylők, két gyermeket vállaló egygyermekes igénylők, vagy egy gyermeket vállaló többgyermekes igénylők esetén az 50 millió forint,
    • az első vállalt gyerek megszületésekor felfüggesztik a hitel visszafizetési kötelezettségét, további gyerekek születésekor 10-10 millió forintot elengednek a hitel tőketartozásából (ún. vissza nem térítendő gyermekvállalási támogatás néven),
    • az ország bármely településén lévő lakóingatlanra felvehető,
    • a falusi csokkal együtt is felvehető,
    • korábbi lezárt csok után is felvehető újabb gyerekre,
    • igényelhető új és használt lakás vásárlására,
    • igényelhető meglévő lakás bővítésére, bővítéssel összekötött korszerűsítésre,
    • telekvásárlásra nem használható,
    • a vásárolt lakóingatlan értékhatára: 150 millió forint, első lakás vásárlásakor 80 millió forint,
    • az érintett ingatlan méretét illetően lakásnál 40, családi háznál 70 négyzetméter lesz az elfogadható minimális hasznos alapterület, ami a gyermekszámmal emelkedik,
    • első lakás vásárlásánál elég a hitelhez 10% önerő (20% helyett),
    • első lakástulajdonnak a házaspár első közös lakása számít majd, akkor is, ha külön-külön volt már lakásuk,
    • ha nem teljesül valamelyik feltétel, akár a gyermekvállalás, akkor a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal megemelt értékének megfelelő időarányos büntetést kell fizetni a kamattámogatás és a hitel-elengedés összegére,
    • az igénylőnek büntetlen előéletűnek kell lennie és nem lehet köztartozása (legfeljebb 5000 Ft),
    • tb-jogviszonnyal és legalább 2 éve folyamatos társadalombiztosítással kell rendelkeznie (legfeljebb 30 nap megszakítással),
    • a falusi csok és a csok plusz igénybe vevői számára új lakás vásárlásra esetén ovábbra is elérhető lesz az illetékkedvezmény.

    A rendelet ITT olvasható és a Kormány oldalán véleményezhető.

  • Talán lassan megindulhatnak az EU-s felújítási támogatási források

    A terv értéke 10,4 milliárd euró (6,5 milliárd euró támogatás és 3,9 milliárd euró kölcsön), és 67 reformot és 47 beruházást foglal magában. Magyarország REPowerEU fejezete, amelynek értéke 4,6 milliárd euró, 13 új reformot és 16 beruházást tartalmaz. A REPowerEU-terv egyik fő célkitűzése, hogy Európa jóval 2030 előtt függetlenedjen az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól.

    A REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések széles skálája a villamosenergia-ágazat megerősítésére, valamint a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság elterjedésének előmozdítására összpontosít, hogy a magyar energiarendszert alkalmassá tegyék a jövőre. A reformok és a beruházások kölcsönösen erősítik egymást, és hozzájárulnak egy rugalmas villamosenergia-piac kiépítéséhez, a megújuló energiaforrások magas arányával. Ez lehetővé teszi, hogy Magyarország végső soron csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét.

    A fejezetben szereplő egyik beruházás keretében mintegy 20 ezer lakás energetikai felújítása valósulhatna meg. Az európai uniós forrásból finanszírozandó pályázatban energiahatékonyságot szolgáló és a megújulók használását növelő korszerűsítéseket támogatnának a 224 milliárd forintos keretből. A támogatással a lakóépületek energiahatékonyságának növelésével a lakosság energiafelhasználásának – azon belül elsősorban a földgáz felhasználásának – csökkentését céloznák meg. 

    A lakossági energiahatékonysági beruházáson túlmenően a csomag a többi között olyan intézkedéseket tartalmaz, mint az energiahálózatok fejlesztése, az energiaközösségek, kibővítése, az okosmérők szabályozásának átalakítása, a megújuló energiaforrások fokozott hasznosítása, az ipar zöldítése, a középületek energiahatékonyságának javítása stb.

    A Tanácsnak mostantól négy hét áll rendelkezésére, hogy jóváhagyja a Bizottság értékelését, ami szükséges az előleg lekéréséhez. A Bizottság a rendszeres kifizetéseket, vagyis a 4,6 milliós teljes összeg fenmaradó részének folyósítását ugyanakkor a 27 ún. "szuper mérföldkő" teljesítéséhez köti. Ezel az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító és az igazságszolgáltatás függetlenségét erősítő reformok megvalósításáról szólnak.

    Forrás: ec.europa.eu

  • Építés csendben, gyorsan, zölden

    A globális széndioxid kibocsátás mintegy 42 százaléka az épített környezetnek „köszönhető”, ám az épületek üzemeltetése ennek mindössze harmadáért felelős – a fennmaradó kibocsátás magukhoz az építőanyagokhoz és az építéshez kötődik.

    Kibocsátás- és zajmentes építkezés 

    Egy, a norvég fővárosban zajló projektben, ahol a felesleges vizek elvezetésének elősegítésére egy betemetett patakot állítanak helyre, kizárólag elektromos meghajtású munkagépeket használnak. Ennek köszönhetően ezen az építkezésen egyáltalán nincs károsanyag-kibocsátás. Sőt zaj sincs, így a szomszédos óvodákban nyugodtan alhatnak kint a gyerekek az udvaron a kotrógépek munkálkodása alatt is – mutatja be az Euronews riportja.

    Ugyanígy járnak el egy víztározó építésénél és működtetésénél is: minden gépük és a fűtésük is zéró kibocsátású. Az egyetlen, amihez kell a biogáz, az a nehézteher-szállítás, a beton odajuttatása.

    Oslo azt szeretné, ha 2025-re az összes önkormányzati építkezésen megszűnne a károsanyag-kibocsátás. Marit Hepsø, fenntartható épületek és építkezések szakértője azt mondja, az összes épületük és építkezésük, az összes út, kerékpárút, iskola energiafelhasználásának 37 százaléka kibocsátásmentes volt tavaly, a fennmaradók pedig többé-kevésbé fosszilis energia nélkül működtek.

    Oslo - Barcelonával, Koppenhágával és Finnországgal együtt - részt vesz az uniós Big Buyers projektben, amelynek célja a kibocsátásmentes gépek közös, hatékony beszerzése.

    3 nullás házépítés

    Sem vizet, sem cementet nem használ és hulladékot sem termel - foglalja össze röviden Cèsar Ramirez Martinell, a katalán BHS elnöke a cég által kifejlesztett innovatív lakásépítési technológiát. A szerkezeti elemeket 70%-át gyárban készítik elő (Hétféle panelt és elemet gyártanak, integrált elektromos áramkörökkel, vízvezetékekkel, ablakokkal, ajtókkal stb), az építkezés helyén szerelik össze, így egy AA energetikai besorolású, 1500m2-es épületet 90 nap alatt tudnak felépíteni.

    Cervello_családi ház 80 nap alatt_BHS

    A katalán vállalat technológiája kiváló minőségű újrahasznosított anyagokat (újrahasznosított acél, fa stb.) használ, a cement és a víz elhagyásával, valamint a napenergia felhasználásával, illetve a maximális energiahatékonyság révén közel nulla környezeti hatással építenek. Az egyes lakások és a közös épületrészek több mint 70%-át napenergiával látják el.

    A BHS megközelítése nagyrészt az ökoépítészetre, azaz a fenntartható építészetre épül, amelynek célja a természeti erőforrások maximalizálása és olyan épületrendszerek létrehozása, amelyek minimalizálják a környezeti hatásokat. Technológiája lelkiismeretesen bánik a nyersanyagokkal és a megújuló energiákkal, a lehető legnagyobb mértékben csökkenti az energia- és természeti erőforrások felhasználását, és minimalizálja a hulladék keletkezését.

    Igyekeznek minimalizálni az építési folyamat környezeti hatásait is, csökkentve a CO2-kibocsátást a szállítás és a logisztika optimalizálásával.

    Egész városrészek építhetők az új BHS-koncepcióval, amely lehetővé teszi, hogy az új városrészek tervezési javaslatai néhány nap alatt elkészüljenek, és az építkezés rekordidő alatt befejeződjön - egynégyszintes épület (8 lakás) 5 hét alatt készül el Ez a gyártási folyamat szabványosításának (ahol a végső befejezések a gyárban történnek) és a logisztika maximális hatékonyságának, valamint az urbanizált területen történő összeszerelési folyamatnak köszönhető.

    Sitges_társasház 6 hónap alatt_BHS

    Ráadásul a BHS kifejlesztett egy moduláris, szabványosított gyártási rendszert, amely csökkenti az időt és ezáltal a költségeket; utóbbiak így 10-15%-kal alacsonyabbak, mint a hagyományos építésnél.

    Emellett a minőségből sem engednek, hiszen a hagyományos építésnél jobb minőségű, ökológiai és fenntartható anyagokat használnak, és a kivitelezés is magas színvonalú. A lehető leghatékonyabb energiafelhasználású, automatizált otthonokat építenek.

    Építési hulladékból bútorok

    Az egyik ember szemete a másik ember kincse - vagy egyedi bútordarabja. Egy francia kisvállalkozás az építési hulladékot menti meg a szemétlerakóktól azzal, hogy stílusos asztalokat, polcokat és székeket készít belőle.

    A francia építőipar évente mintegy 50 millió tonna hulladékot termel. A 2019-ben négy fiatal francia építész által közösen alapított "Maison Tournesol" tervezői kollektíva küzd a hatalmas felesleg ellen.

    "A lineáris gazdaság a következő: elveszünk, építünk, él, majd meghal" - mondja Francois Bois, tervező és a Maison Tournesol társalapítója. "Ez az, amikor mi belépünk. Abban a pillanatban, amikor meghal, amikor hulladékká válik, nemet mondunk, leállítjuk". Így hozzájárulnak a körforgás megteremtéséhez.

    A körforgásos gazdaságban az anyagokat a lehető leghosszabb ideig újrafelhasználják és újrahasznosítják. Ez egy olyan zárt körforgásos rendszert hoz létre, ahol a hulladékot minimalizálják, az erőforrásokat pedig kímélik. Franciaországban 2021 márciusától a körforgásos gazdaságot célzó hulladékellenes törvény (AGEC) előírja, hogy a közszolgáltatások által vásárolt áruk 20-40%-a újrafelhasználásból származzon, vagy újrahasznosított anyagokat tartalmazzon. Bevezették a kiterjesztett gyártói felelősség politikáját is, amelynek értelmében a gyártók felelősek a termékeik életciklusának végén történő ártalmatlanításáért.

    A Maison Tournesol két tonna hulladék és hat tonna CO2-kibocsátás megtakarításában segít, állítja Francois Bois. (Forrás: Euronews)

    Tournesol_újrahasznosított bútor

  • Az MNB szerint így mozgathatja meg a csok plusz a lakáspiacot

    Hiába jók a magyar gazdaság foglalkoztatási mutatói, a magas infláció okozta reálbércsökkenés és az alacsony fogyasztói bizalom érdemben visszavetette a keresletet a lakáspiacon – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt héten bemutatott új lakáspiaci jelentéséből. Ez megmutatkozik mind az új lakások, mind a lakáshitelek iránti alacsony keresletben is.

    Az új lakáshitel-szerződések volumene 41 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától, de már mutatkozott némi élénkülés, és a bank többsége az élénkülés folytatására számít. 2023 harmadik negyedévében megvalósult lakáspiaci tranzakciók száma 11 százalékkal csökkent éves összevetésben, azonban az előző negyedévhez képest már 10 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A jegybank szakértői szerint a kereslet csökkenéséhez hozzájárult az otthonteremtési támogatások szűkítésének bejelentései is. Ugyanakkor úgy gondolják, hogy ennek hatását tompíthatja az október végén meghirdetett csok plusz program, amely 2024-től a gyermeket vállaló házaspárok számára teszi lehetővé kedvezményes kamatozású hitel felvételét.

    A TLE kérdésére, hogy mekkora keresletnövekedésre számítanak a csok plusz bevezetésével, látva a kedvezmény eddig megismert szigorú feltételeit (csak vállalt gyerekre, csak hitel, az igazán nagy összeghez több gyerek kell + első lakás vásárló legyen), amelyekkel viszonylag szűk körnek látszik kimaxolhatónak a támogatás, azt a választ kaptuk, hogy „az MNB számításai szerint, amelyek egybevágnak a Kulturális és Innovációs Minisztérium várakozásaival, évente átlagosan nagyjából 12-13 ezer belépő és 350-400 milliárd forint kibocsátott volumen várható a CSOK Plusz programban, azzal, hogy az első évben valamivel több igénylő lehet. Az otthonteremtési- és családtámogatási programok összességében vett átalakításai, a CSOK és Babaváró hitel átalakítása és a CSOK Plusz bevezetése várakozásaink szerint együttesen 2024-től kismértékben élénkíthetik a lakáspiacot. A lakástranzakciók számát tekintve a változások összességében egyszámjegyű többletbővülést implikálhatnak. Fontos kiemelni, hogy a fenti becslések a program paramétereivel kapcsolatos eddigi bejelentéseken alapszanak, ugyanakkor pontos becslés csak a kapcsolódó rendelet megjelenését követően, a részletszabályok ismeretében tehető.

    Ezeket a számokat kellene meghaladni

    A fővárosban közel harmadával, vidéken hatodával csökkent az átadott lakások száma 2023 első három negyedévében a tavalyi év hasonló időszakához képest.

    Az átadott új építésű lakások száma elhelyezkedés és építtető szerinti bontásban

    Forrás: KSH

    2023 első három negyedévében 10,8 ezer új építésű lakóingatlan kapott használatbavételi engedélyt Magyarországon, 21 százalékkal elmaradva az előző év azonos időszaki adatától. A vizsgált időszakban a budapesti lakásátadások száma esett vissza legnagyobb mértékben (29 százalékkal), amiben 90 százalékos súlyt képviselnek a vállalkozói lakásépítések. A fővároson kívüli településeken 17 százalékkal csökkent az átadott lakások száma az első három negyedévben, ezen belül a vállalkozói építések és a természetes személyek által építtetett lakóingatlanok (családi házak) száma lényegében azonos ütemben mérséklődött.

    Jelentősen csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma is minden településtípus esetében.

    A kiadott lakásépítési engedélyek lakásszáma és annak éves változása engedélytípusok szerint

    Forrás: KSH

    2023 első első három negyedévében 14,9 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt, ami 43 százalékos csökkenést jelent 2022 azonos időszakához képest. Az építési engedélyek lakásszámának csökkenése az egylakásos épületek (családi házak) esetében 42 százalékos, többlakásos épületek esetében 43 százalékos volt éves összevetésben. Az egyszerű bejelentés alapján tervezett lakásépítések száma az egylakásos épületek engedélyeinél is nagyobb mértékben, 48 százalékkal csökkent. A fővárosban 2023 első három negyedévében 5,1 ezer új lakás kapott építési engedélyt, amely 39 százalékkal elmarad az előző év azonos időszakától.

    Településtípusok szerint vizsgálva a községekben csökkent legnagyobb mértékben, mintegy 49 százalékkal az engedélyezett lakások száma, de a nem megyei jogú városokban is 43 százalékos, a megyei jogú városokban pedig 39 százalékos visszaesés volt tapasztalható az előző év azonos időszakához képest. A lakásépítési engedélyezési adatok egyértelműen a lakásépítési aktivitás csökkenését jelzik, amihez a lakáspiaci bizonytalanság, a megemelkedett lakáshitel kamatok, a csökkenő reálbérek, és a családtámogatási rendszer átalakítása is hozzájárulnak.

    Budapesten valamelyest bővült a fejlesztés alatt álló lakások száma, de sok projekt esetében még nem indult el az építkezés. 2023 harmadik negyedévében összesen 44,7 ezer lakást kitevő társasházi projekt volt fejlesztés alatt (legalább az építési engedélyezési eljárást megkezdve) Budapesten, ami 14 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest, és enyhe emelkedést a második negyedévi szinthez viszonyítva is. A fejlesztés alatt álló lakások 49 százaléka még tervezési fázisban van, 44 százalékuk pedig már építés alatt áll. Éves összevetésben továbbra is magas azon állomány, ahol már megszerezték az építési engedélyeket, azonban a kivitelezés még nem kezdődött meg. Ez a fejlesztés alatt álló lakások 38 százalékát érinti.
    A fejlesztők a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben még kivárnak a projektek elindításával, azonban a megszerzett építési engedélyek révén a jövőben a kereslet fellendülésére az újlakás-kínálat képes lesz gyorsabban reagálni.  

    A negyedév során megvalósult újlakás-tranzakciók jelentős keresletcsökkenésről tanúskodnak.

    A budapesti eladott új lakások száma, és az átárazások aránya a hirdetett új lakásokon belül

    Forrás: ELTINGA – Budapesti Lakáspiaci Riport.

    A Budapesten eladott új lakások száma továbbra is alacsony, 2023 harmadik negyedévében mindössze 665 új társasházi lakás kelt el (elő- és végszerződések együtt), ami az előző év azonos negyedévi eladásoktól 41 százalékkal, az előző negyedévitől pedig 17 százalékkal elmaradt. Ennél alacsonyabb újlakás-tranzakció csak a Covid megjelenésének negyedévében volt megfigyelhető.

    Adatforrás: MNB, Lakáspiaci jelentés - 2023.11.

  • Miben bízhatunk a lakáspiacon?

    Országosan kilenc év után először kismértékben csökkentek éves alapon a nominális lakásárak, érdemi csökkenés csak a kisebb településeken volt jellemző. A hazai régiók többségében pedig stagnálás közelébe lassult az éves városi lakásár-dinamika. A Budapest és a kisebb vidéki települések közti árolló mértéke tavaly tovább nőtt. A jegybank megállapítása szerint érdemben enyhült, de továbbra is magas a lakásárak fundamentumokhoz viszonyított túlértékeltsége, ami azt jelenti, hogy háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmének csökkenését nem tudta kompenzálni a lakásárak csekély mérséklődése.

    Budapesten 2023 folyamán javult a lakások elérhetősége, ebben a családtámogatások – akárcsak vidéken – jelentős szerepet játszanak. A gyermeket nem vállaló háztartások számára az új lakások elérhetősége továbbra is alacsony szinten maradt Budapesten és vidéken is. A – két átlagkeresettel rendelkező – háztartások számára gyermek nélkül továbbra is jelentős pénzügyi kifeszítettséggel jár egy újlakás megvásárlása mind a fővárosban, mind vidéken. A kétgyermekes vidéki háztartásoknál némileg romlott, míg a budapesti valamelyest javult a lakások megfizethetősége, a családtámogatásoknak köszönhetően túlzott anyagi kifeszítettség nélkül is képesek lehetnek hitel segítségével újlakást vásárolni.

    A támogatások Kormány által bejelentett változásai hatására a falusi CSOK-ra jogosult településeken 2024-re halaszthatják a vásárlásokat, míg a városi CSOK kivezetése és a babaváró kölcsön igénybe vevői körének szűkítése 2024-től a lakáshitel-kereslet csökkenése irányába hat. E hatást tompíthatja az október végén bejelentett CSOK Plusz program, amely 2024-től a gyermeket vállaló házaspárok számára teszi lehetővé kedvezményes kamatozású hitel felvételét, így szintén elhalasztott keresletet okozhat az idei évben. A kereslet élénkülését segítheti továbbá a bankok körében vállalt 8,5 százalékos THM-plafon is.

     Bár a CSOK bevezetése óta a legnagyobb volumenű támogatást a falusi CSOK-on belül helyezték ki, a program leszűkítése érdemben érinti a hitelpiacot a CSOK-hoz köthető lakáshitel-szerződések magas aránya miatt. (A falusi CSOK 2019-es bevezetése óta a preferált kistelepüléseken igénybe vehető támogatás a legnagyobb volumenű CSOK-támogatás, amely a negyedéves támogatási volumenek mintegy felét adta.) A CSOK és a hozzá kapcsolódó hitelek kihasználtsága Pest megyében, elsősorban az agglomerációs településeken, illetve több régiós nagyváros agglomerációjában magas. A 2021-ben megvalósult lakáspiaci tranzakciók 35 százalékához vettek igénybe CSOK-ot Pest megyében, a legmagasabb, mintegy 60 százalékos kihasználtság pedig Győr és Kecskemét agglomerációjában volt megfigyelhető.

    A legnagyobb visszaesés továbbra is az új lakás építésére és új lakás vásárlására felvett hiteleket érintette, melyek rendre 71 és 66 százalékkal maradtak el a 2022 harmadik negyedévi kihelyezésektől. Ez részben az NHP Zöld Otthon Program tavalyi felfutása okozta magas bázisnak is köszönhető, de az új lakások magas árszintje, valamint a bizonytalan gazdasági kilátások és a megemelkedett hitelkamatok egyaránt a kereslet elhalasztásának irányába hatottak. A jellemzően lakáscélokra is fordított babaváró hitelekből a bankok a harmadik negyedévben 28 százalékkal kisebb volument helyeztek ki, mint egy évvel korábban.

    A falusi CSOK jövő évtől megemelt támogatásösszegei viszont a kereslet 2024. év elejére halasztását eredményezhetik. Egy korábbi kérdőíves felmérésünk7 alapján a babaváró kölcsönt felvevők mintegy 75 százaléka lakáscélra is fordítja hitelét, ebből kifolyólag a babaváró kölcsön leszűkítése 2023-ra egy előrehozott keresletet okozhat a termék iránt, míg 2024-től csökkentheti a keresletet a lakáspiacon. Ugyanakkor a babaváró kölcsön 30 év alatti nőkre történő leszűkítése érdemben csökkentheti a hitelfelvevők körét.

    A falusi CSOK támogatási összegének megemelése a vidéki újlakás-építések darabszámát mérsékelten, míg a lakásárakat érdemben növelheti. A 2021-ben és 2022-ben újonnan átadott lakások mindössze 8 százaléka, évi 1600 lakás épült a falusi CSOK-ra jogosult településeken. A 2024-től érvényes megemelt támogatási összegek (0,5−2−7,5 millió forint) az árak változatlan eloszlása mellett a tranzakciók rendre 7, 24 és 59 százalékában lennének elegendőek további forrás bevonása nélkül egy használt lakás megvásárlására. A támogatási összegek jelentős emelkedése azonban a lakások árának emelkedését eredményezheti a kistelepüléseken.

    Összességében a városi CSOK kivezetése és a babaváró kölcsön igénybe vevői körének szűkítése 2024-től a lakáshitel-kereslet csökkenése irányába hat, ugyanakkor e hatást tompíthatja az október végén bejelentett CSOK Plusz program. Az idei évben a CSOK Plusz indulása 2024-től illetve a falusi CSOK támogatási összegének jövő évi emelése kivárásra ösztönözhet a programokra jogosultak körében.

    Tovább mérséklődött a lakáspiaci kereslet 2023 harmadik negyedévében. Az ingatlan.com hirdetési portál adatai szerint 2023 harmadik negyedévében az előző év azonos időszaki – már eleve rendkívül alacsony – szintektől Budapesten 9 százalékkal, vidéken 15 százalékkal maradt el az eladó lakóingatlanok iránti kereslet.

    Eladó lakások és házak iránti kereslet az ingatlan.com portálon

    A lakáspiaci érdeklődések számában negyedéves alapon sem látni élénkülést. A kereslet nyomott szintjéhez a háztartások csökkenő reáljövedelme, az ebből fakadó bizonytalan gazdasági kilátások, valamint a befektetési céllal vásárlók számának csökkenése is hozzájárulhatott.

    Ez az elégtelen kereslet fogja vissza leginkább az építőipari vállalatok teljesítményét. Az elmúlt hónapokban az építőipari vállalatok legnagyobb arányban, mintegy 40–50 százalékban a visszaeső privát és állami beruházások miatt elégtelen keresletet nevezték meg az építőipari termelés legfőbb akadályaként, ami egyre inkább növekvő problémát jelent  A munkaerőhiány az építőipari vállalatok 25–35 százalékánál jelentett nehézséget, míg pénzügyi korlátokkal 15–25 százalékuk szembesült. Az elmúlt években az ellátási láncokban tapasztalt súrlódások oldódásával az alapanyag- és felszereléshiány egyre kisebb problémát jelent.

    Az építőipari termelést gátló tényezők

    Forrás: Európai Bizottság

    Jelenleg a foglalkoztatottak száma magas, a munkanélküliségi ráta pedig nemzetközi összevetésben is alacsonynak mondható. Ugyanakkor az ESI foglalkoztatási kilátásokat monitorozó októberi felmérése alapján az építőiparban többségben vannak azok a vállalatok, amelyek létszámuk csökkenésére számítanak a következő három hónapban, míg a feldolgozóiparban októberben kerültek egyensúlyba az alkalmazottaik létszámának csökkenésére és növekedésére számító vállalatok.

    A 2008/2009-es válságot követően az építőiparban foglalkoztatottak száma jelentősen visszaesett, és az építőipari dolgozók jelentős hányada külföldön vállalt munkát. Ezt követően csak lassan tudott ismételten felépülni az építőipari foglalkoztatottság hazánkban.

    A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) őszi ülésén a tagok kiemelték, hogy rendkívül fontos a szektor számára megőrizni az elmúlt évek alatt felépült építőipari kapacitásokat, elkerülve a 2008-as válságot követő években kialakult jelenségeket. Egyes szereplők ugyanakkor úgy látják, hogy az építőipari szakemberek jellemzően már nem külföldre mennek dolgozni, hanem egyre többen szakmát váltanak, ami későbbi visszatérésüket is ellehetetleníti.
    A lakásépítési költségek növekedési üteme mérséklődött a második negyedévben, azonban EU-s összehasonlításban továbbra is magasnak számít a dinamika. Hazánkban az első negyedévi 20,8 százalék után 16,0 százalékra lassult a lakásépítési költségek éves növekedési üteme a második negyedévben. Ezen belül az anyagköltség 16,2 százalékkal, míg az építőipari munkaerőköltség 17,4 százalékkal emelkedett a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest.

    A lakásépítési költségek és a nominális lakásárak éves változása

    Forrás: KSH

    Előretekintve az építőipar lassulásával az építőipari költségek növekedési ütemének további lassulása várható hazánkban összhangban a LITT szakemberek véleményével, miszerint a szűkülő építőipari megrendelések hatására egyre nagyobb tér nyílik az alkura mind az árakban, mind a kivitelezési határidőkben.

    A fővárosban éves összevetésben közel harmadával, vidéken hatodával csökkent az átadott lakások száma 2023 első három negyedévében és valamennyi településtípuson érdemben csökkent a kiadott építési engedélyek száma. A lakásépítési engedélyezési adatok egyértelműen a lakásépítési aktivitás csökkenését jelzik, amihez a lakáspiaci bizonytalanság, a megemelkedett lakáshitel kamatok, a csökkenő reálbérek, és a családtámogatási rendszer átalakítása is hozzájárulnak.

    Enyhén bővült a fejlesztés alatt álló lakások száma Budapesten, de sok projekt esetében még nem indult el az építkezés. 2023 harmadik negyedévében összesen 44,7 ezer lakást kitevő társasházi projekt volt fejlesztés alatt (legalább az építési engedélyezési eljárást megkezdve) Budapesten, ami 14 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest, és enyhe emelkedést a második negyedévi szinthez viszonyítva is. A fejlesztés alatt álló lakások 49 százaléka még tervezési fázisban van, 44 százalékuk pedig már építés alatt áll Továbbra is magas azon állomány, ahol már megszerezték az építési engedélyeket, azonban a kivitelezés még nem kezdődött meg. Ez a fejlesztés alatt álló lakások 38 százalékát érinti. A fejlesztők a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben még kivárnak a projektek elindításával, azonban a megszerzett építési engedélyek révén a jövőben a kereslet fellendülésére az újlakás-kínálat képes lesz gyorsabban reagálni.

    A negyedév során megvalósult újlakás-tranzakciók jelentős keresletcsökkenésről tanúskodnak. A Budapesten eladott új lakások száma továbbra is alacsony, 2023 harmadik negyedévében mindössze 665 új társasházi lakás kelt el (elő- és végszerződések együtt), ami az előző év azonos negyedévi eladásoktól 41 százalékkal, az előző negyedévitől pedig 17 százalékkal elmaradt. Ennél alacsonyabb újlakás-tranzakció csak a Covid megjelenésének negyedévében volt megfigyelhető.

    2023 harmadik negyedévében a vidéki újlakás-projektekben meghirdetett lakások fajlagos ára Veszprém vármegyében (a Balaton északi partján) volt a legmagasabb, ahol az átlagos négyzetméterár 1,63 millió forint volt. Ez az árszint 4 éves időtávon 96 százalékos emelkedésnek felel meg.

    Az új lakások átlagos négyzetméterárának alakulása 2023 III. negyedévében

    Forrás: ELTINGA – Budapesti Lakáspiaci Riport, Vidéki Lakáspiaci Riport.

    Valamivel alacsonyabb árszintek figyelhetőek meg a többnyire Balaton környéki projekteket magába foglaló Somogy vármegyében, ahol egy négyzetméterért átlagosan 1,52 millió forintot kértek a hirdetők. A fővárosi 1,46 millió forintos fajlagos árak mellett még a Zala vármegyében épülő újlakás-projektek esetében figyelhető meg egymillió forint feletti négyzetméterár.

    2020 harmadik negyedéve óta valamennyi vármegyében kétszámjegyű áremelkedés ment végbe az újlakások piacán, a legnagyobb, 98 százalékos drágulás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, míg a legalacsonyabb, 22 százalékos áremelkedés Békés vármegyében következett be.

    A Jelentés az alábbi linken érhető el: http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/lakaspiaci-jelentes  

  • Jövőre új otthonfelújítási támogatás jöhet

    A 2022 végén két év után kivezetett korábbi otthonfelújítási támogatás finomhangolása várható, amit a szakmai szervezetek - köztük a TLE is - többször is hangsúlyozottan javasolt. Ez egyrészt a források racionalizálása, másrészt és elsősorban az energiahatékonyság javítását elsődleges szemponttá emelése miatt lenne szükséges.

    Ennek fontosságát támasztja alá a többi között a Magyar Nemzeti Bank szeptemberben megjelent tanulmánya a hazai ingatlanállomány energiafelhasználásról, valamint például az Otthon Centrum által kiadott Ingatlan energetikai iránytű.

    Korábban az igylakunk.hu-n is többször írtunk már arról, hogy a szakértők szerint hazai épületállomány érdemi megújulásához évi 100-130 ezer lakóépület energetikai mélyfelújítására lenne szükség. A lakásállományra vetítve ez évi 3 százalékos korszerűsítési arányt jelentene. Ehhez képest most Magyarországon a mélyfelújítások aránya évi 1%.

    A REpowerEU program magyarországi tervezetében szereplő beruházás keretében mintegy 20 ezer lakás energetikai felújítása valósulhatna meg, ami a szükséges évi felújításoknak a 15 százaléka. Az európai uniós forrásból finanszírozandó pályázatban energiahatékonyságot szolgáló és a megújulók használását növelő beruházásokat támogatnának a 224 milliárd forintos keretből.

     

  • Új támogatásra várnak a magyarok a lakásfelújításhoz

    Magyarország meghatározó építőanyag kereskedelmi hálózata, az Újház 2023 őszén reprezentatív kutatást végzett, hogy felmérje a lakosság építkezési kedvét és kilátásait a következő egy évre. Míg a válaszadók több mint negyede (29%) tervez kisebb, 10 millió forint alatti összegből felújítani, addig közel kétharmaduk (63%) nem vágna bele felújítási munkálatokba 2024-ben. Legtöbben (32%) a közelmúltban kialakult gazdasági helyzetből fakadó anyagi nehézségeket nevezték meg döntő oknak az építkezés elmaradásakor. Továbbá magas volt (27%) azon válaszadók száma is, akik úgy értékelik, hogy alacsony havi bevételükből eredően nem engedhetik meg maguknak a felújítást vagy építkezést. Kiemelendő, hogy eközben a magyarok mindössze ötöde (19%) elégedett ingatlanának jelenlegi állapotával.

    Sokan támaszkodnának állami segítségre a felújítási munkálatok kivitelezéséhez. A válaszadók több mint fele (55%) kifejezetten tervezne az állami támogatásokkal, sőt 31 százalékuk kizárólag támogatások segítségével tudna építési munkálatokba kezdeni. Ugyanakkor nagy számban fordultak elő azok a válaszadók is, akiket még a támogatások sem tudnának rávenni az építkezésre, felújításra. Mindössze a megkérdezettek 11 százaléka vágna bele támogatás igénybevétele nélkül az építési munkákba.

    „Az állami segítség szerepe nagyban befolyásolja a lakosság építkezési kedvét és lehetőségeit. Mivel főleg anyagi akadályok állnak az ilyen jellegű munkák útjába, így nem meglepő, hogy a válaszadók közel fele, 47 százaléka új támogatási formára vár, hogy finanszírozni tudja a felújítását, építkezését. Nagyon bízunk abban, hogy a kormányzat továbbra is kiemelt figyelmet fog szentelni az építőiparnak” – tette hozzá dr. Rázsóné Szórády Csilla, az Újház vezérigazgatója. „Akinek van lehetősége belevágni építkezési, felújítási munkálatokba, számukra nagy segítséget jelenthet, hogy a várakozási idő jelentősen csökkent mind az építőanyagok, mind a kivitelezők körében.”

    Vegyesen gondolkodnak azzal kapcsolatban a magyarok, hogy mekkora a legalacsonyabb összeg, amiből érdemes felújítást kezdeni. A válaszadók közel fele (49%) úgy érzi, hogy 1 millió vagy annál kevesebb összegből is neki lehet látni, míg 26 százalékuk 1 és 3 millió forint birtokában tenné meg ezt.

    Kiegyenlített válaszok érkeztek arra vonatkozóan, hogy milyen építési, felújítási munkákba kezdenének a magyarok 2024-ben. A válaszadók közel egyharmada (30%) cserélné ki nyílászáróit jövőre, negyedük tetőfelújítást, 22 százalékuk szigetelést végeztetne, hogy növelje ingatlana hőmegtartó képességét. További érdekesség, hogy a válaszadók 13 százaléka alakítana vagy újítana fel kéményt ingatlanában, aminek hátterében az energiaárak magas szintje és az alternatív fűtési rendszerek elterjedése állhat.

    1 Az Opinio által, 1222 fős minta alapján, a 15-59 éves okostelefonnal rendelkezők, kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentált sokaság körében végzett felmérés. Az adatfelvétel országos mintából, 2023. október első hetében történt.

    Forrás: Újház

  • A jelenlegi támogatások nem mérséklik a lakhatási szegénységet

    A Habitat 2023-as Lakhatási jelentésének első két fejezete a lakhatási célú támogatások elosztását és a felhasználhatóságát elemzi, amelyek mértéke 2023-24-ben jelentősen csökken, és továbbra is a tehetősebbeknek kedvez – miközben az ingatlanok és az albérletek egyre kevésbé megfizethetőek. A Habitat for Humanity Magyarország idén tizenkettedik alkalommal publikálta éves jelentését a magyarországi lakhatás helyzetéről, az első két fejezetét tegnap mutatták be a Habitat Kreatív Központban.

    Az általános infláció, ezen belül a lakhatásra fordított háztartási kiadások növekedése súlyosan érintette a lakhatási szegénységben élőket. A közpolitikai változások viszont alig reagáltak erre: a központi kormányzat szinte semmit nem költ szociálisan célzott lakhatási támogatásokra, például köztulajdonú lakások bővítésére, fenntartására, felújítására; 2023-2024-ben pedig a középosztály lakhatásának támogatására is jelentősen kevesebbet fordít. Az alábbi ábrán jól nyomon követhető, hogy a redszerváltás óta 2022-ben volt a legnagyobb a költségvetésí ráfordítás a lakástámogatásokra, ez 2023-ra csaknem a felére csökkent, a 2024-ben pedig - a már elfogadott költségvetés szerint - tovább feleződik.

     

    A “Lakástámogatások” cím költségvetési kiadásai / milliárd Ft (2023-as árakon, 1990-2027)
    Link a beágyazható ábrához

    Lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatásokra a kormány 393,5 milliárd forintot tervez fordítani 2024-ben, ami 40,3%-os csökkenés a 2023-as 648 milliárd forinthoz képest. 2023-2024-ben a lakhatási célú kiadások kétharmadát a lakossági rezsivédelem finanszírozására fordítják, amely alig támogatja a legrászorulóbb, tűzifával fűtő háztartásokat. 

    A kormányzat lakhatási célú kiadásai / milliárd Ft (2023-as árakon, 1990-2024)
    Link a beágyazható ábrához

    Nemcsak a lakhatáshoz kapcsolódó állami költések mértéke követhető nehezen, hanem kevéssé láthatóak előre a támogatási intézkedések is. Tovább csökkenti az átláthatóságot, hogy a kormányon belül elaprózódik a lakáspolitika: a kasszakulcsért Pénzügyminisztérium, a stratégiaalkotásért a Gazdaságfejlesztési Minisztérium felel, de a szoros családpolitikai kapcsolódás miatt a KIM-hez is tartozik. 

    A lakáspolitika társadalmilag igazságossá tételére és a lakhatási szegénység mérséklésére lenne szükség. Ehhez kutatásokkal kellene feltárni a magyarországi lakáspolitikai helyzet kihívásait, kiterjedt társadalmi egyeztetéssel és szakmai szervezetek bevonásával kialakítani a lakhatási koncepciót, amelynek átláthatóságát fontos rendszeres ellenőrzéssel biztosítani” – fejtette ki Czirfusz Márton, a ‘Kormányzati szakpolitikák és költségvetési kiadások’ fejezet szerzője, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója.

    A jelentésben megfogalmazott javaslatok azt is kiemelik, hogy a "lakhatási koncepció első számú céljának a lakhatási szegénység mérséklését kell tekinteni". Ehhez tudna kapcsolódni egy hosszú távú, kiszámíthatóan működő lakástámogatási eszközrendszer, amelyben a lakáspolitikai eszközök hozzáférhetősége nem a rövid távú fiskális szempontoknak van alárendelve.

    Ennek részeként szükséges lenne kidolgozni egy, az energiaszegénység csökkentésére átfogó, hosszú távú programot, amely a lakásállomány energiahatékony felújítását helyezi középpontba.

    Javasolják továbbá, hogy a kormány növelje a rászorultsági alapon célzott eszközök arányát. Ez a többi közöt jelentené a rezsicsökkentés rászorultsági alapon való átalakítását, a jelenlegi lakástámogatási eszközök hozzáférésének bővítését és a legrászorultabbak számára speciális programok kidolgozását.

    A helyi szintű lakhatási támogatások és programok irányításában a demokratikusan megválasztott helyi önkormányzatokra és intézményeikre érdemes támaszkodni, a központi költségvetésből származó biztos finanszírozással, partnerségben az egyházi, karitatív és civil szervezetekkel - írják.

    Azoknak lett könnyebb, akik eddig is jobb körülmények között laktak

    A kormányzati támogatások elsősorban a saját lakáshoz jutást, illetve a saját lakások felújítását támogatják. A bérlést egyáltaán nem támogatják, és a rászorultsági elvet gyakorlatilag teljesen leválasztották a lakástámogatásról - mondta Ámon Katalin, a ‘Megfizethetőség’ fejezet szerzője, a Közép-európai Egyetem (CEU) PhD-hallgatója. Mint mondta, egy viszonylag szűk réteg jutott nagyobb támogatáshoz, ahelyett, hogy ezekből a százmilliókból egy súlyos lakhatási gondokkal küzdő széles réteg helyzetén javítottak volna. 

    Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy 2022-23-ban mélyültek Magyarországon a megfizethetőségi problémák. A magyar háztartások jövedelme nem nőtt olyan mértékben az elmúlt években, mint a lakásárak és a magánpiaci lakásbérletek árai. A magas lakhatási költségek – különösen az alacsony jövedelmű háztartások esetében – felemésztik fizetésük nagy részét. A legalsó jövedelmi ötödben 26% azok aránya, akik jövedelmük több mint 40%-át költik lakhatási költségekre, míg a legfelső jövedelmi ötödben ez csupán 1% (Eurostat). 

    2022 júniusától 2023 júniusáig a megélhetési költségek, ezen belül az albérletárak és az energiaárak is sokkal nagyobb mértékben nőttek, mint a keresetek. A KSH lakbérindexe szerint országosan 14%-kal, Budapesten 15%-kal növekedtek az albérletárak, az elmúlt nyolc évben pedig országosan mintegy 88%-kal. A fogyasztói árak 20,1%-kal emelkedtek, ezen belül a háztartási energiaárak 34,3%-kal. Bár a bruttó átlagkereset 2023 elején 0,8%-kal nőtt az előző évhez képest, a magas infláció miatt a nettó reálkeresetek 2022 szeptembere óta folyamatosan csökkennek (2022 februárjától 2023 februárjáig 19,6%-kal).

    A kormányzat lakhatási célú kiadásai / milliárd Ft (2023-as árakon, 1990-2024)
    Link a beágyazható ábrához

    Magyarországon a lakosság jelentős részének nincs megfelelő minőségű lakása. A lakosok 20,4%-a él olyan lakásban, ahol beázik a tető; 1,5% olyan ingatlanban, ahol nincs WC, fürdőszoba; 5,4% pedig nem megfelelően fűthető lakásban (Eurostat). A teljes lakosság 16,7%-a él túlzsúfolt lakásban, ezen belül a 0-17 év közöttieknek pedig majdnem a harmada, 30,7%-a (KSH). A lakhatás megfizethetőségének hiánya gyakran vezet eladósodáshoz, lakásvesztéshez, és bizonyos esetekben akár a gyermekek gyámügyi kiemeléséhez is.  magyarországi lakosok 11,2%-ának volt elmaradása a lakáshitel-részletek, a bérleti díjak vagy a rezsiköltségek fizetésében, míg az európai uniós átlag 8,9% a Eurostat 2021-es adatai szerint. Magyarországon évente 3000 kilakoltatásra kerül sor.

    Hosszú távú, a lakhatás megfizethetőségét célzó állami stratégiára lenne szükség, amelyben a rászoruló családok helyzetét is figyelembe veszik. Önkormányzatokkal együttműködve széles körű támogatási eszközöket lehetne létrehozni a megfizethetőségi problémákkal küzdő háztartásoknak, jövedelemarányos hozzájárulással” – emelte ki Ámon Katalin.

    A Habitat for Humanity Magyarország 2023. évi Lakhatási jelentésének bevezetője itt, első fejezete itt, második fejezete pedig itt érhető el.

    “Magyarországon a lakosság jelentős része rossz minőségű, energetikailag korszerűtlen lakásban él. A méltó otthon megteremtése saját erőből nem elérhető számukra. A megélhetés és a lakhatás költségeinek drasztikus emelkedése még inkább ellehetetleníti az alacsony jövedelmű családok helyzetét. A legfájóbb az, hogy az államnak továbbra sincsenek válaszai ezen háztartások problémáinak megoldására” – fejtette ki Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója.

    A Habitat hosszú évek óta közvetlenül is segít családokat különböző programokkal: lakhatási körülményeik javításában, lakásfelújításokban, otthonhoz jutásban, az energiaszegénységnek való kitettség csökkentésében. Korábbi interjúinkban részletesen bemutattuk ezeket a programokat:

    Miből újítsunk fel?

    Közvetlen segítség a felújításokhoz, a lakhatási körülmények javításához

    Magyar fejlesztések a családok energiaszegénységének csökkentésére

    Indul a "Zöldülő otthonok Nógrádban" program

  • Az építési engedélyek száma további visszaesést vetít előre

    Erős visszaesést mutat a lakásépítések és a lakásépítési engedélyek száma 2023-ban a korábbi évekhez képest.  Ebben a helyzetben minden lehetséges ösztönző intézkedésre szükség van, ami segíti a családokat az otthonteremtésben és támogatja az elmúlt években létrejött építőipari kapacitások megtartását.

    A jövő évtől életbe lépő átalakított családtámogatási rendszer – csok plusz, falusi csok, babaváró – akkor tudja mérsékelni a lakáspiaci visszaesést, ha kiszámítható módon, hosszú távon fennmarad.

    2023-ban jelentős csökkenés látható a lakásépítések számában: a lakásfejlesztők drasztikusan visszafogták társasházi és lakóparki építéseket, és a családiház-építések száma is bezuhant. A második félévben fékezte a lakásprojektek előkészítését a családtámogatások 2024-től bejelentett változásának bizonytalansága is.

    Mára körvonalazódott a CSOK támogatások új rendszere - a falusi csok bővítése, valamint a városi csok helyébe lépő csok plusz, amely segítséget jelenthet mind a kistelepüléseken, mind a városokban a gyermeket nevelő, vállaló családok számára.

    Ezek az intézkedések várhatóan valamennyire képesek lesznek ellensúlyozni a lakásépítések drasztikus visszaesését, csökkentve ezzel az építőipari munkahelyek megszűnését, a vállalkozások bedőlését, a gyártói kapacitások leépülését, a szakképzésbe készülők elbizonytalanodását.

    A Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának véleményünk szerint része kellene, hogy legyen egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítése akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten és a nagy ipari centrumokban.

    Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány minőségi megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

    A lakásépítési, lakásfelújítási program elemei mint konjunktúrakiegyenlítő eszközök tudnának működni a válságból való kilábalás idején.

    Ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a gazdaság hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség, vagyis a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek.
    Ahhoz, hogy a lakásépítések száma ne csökkenjen jelentősen a következő években, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, az otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége, illetve az otthonfelújítási támogatás újraindítása. [Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]

    Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat.

    *

    A KSH szerint 2023 I-III. negyedévében az előző évhez azonos időszakához képest:

    • 10.808 lakást vettek használatba az országban, 21%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Budapesten 29%-os visszaesés történt, 3234 lakás épült. A vármegyeszékhelyeken 37-kal, a többi városban 8,6%-kal, a községekben 8,1%-kal csökkent az épített lakások száma 2022 azonos időszakához képest.
    • A vállalkozások által épített lakások száma 22%-kal, a természetes személyek által építtetetteké 16%-kal esett vissza 2022 I–III. negyedévéhez mérten.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50%-a családi házban, 43%-a többlakásos épületben, 3,4%-a lakóparkban található.
    • A saját használatra épített lakások aránya 38%, az értékesítési célra építetteké 60% volt.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4,0 m2-rel, 97,8 m2-re nőtt.
    • Minden régióban csökkent az átadott lakások száma 2022 azonos időszakához képest, a legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon (63%), a legkevésbé Pest régióban (1,6%).
    • Az átadott lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 19%-os, a Dunántúlon 13%-os, Alföld és Észak nagyrégióban 36%-os volt

     

    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 14.894 volt, 43%-kal kisebb, mint 2022 I–III. negyedévében. Az új lakások 34%-át a fővárosban tervezik megépíteni. Az építési kedv az összes településkategóriában csökkent. A települési hierarchiában lefelé haladva egyre nagyobb a visszaesés: a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken 39%-kal, a többi városban 43%-kal, a községekben 49%-kal kevesebb lakás építését tervezik.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma az ország minden részén csökkent. Regionális szinten a legnagyobb visszaesés Dél-Dunántúlon (57%), ezen belül Baranya vármegyében következett be (67%). A lakásépítési engedélyek száma egyaránt 50%-kal csökkent Pest régióban és Nyugat-Dunántúlon is.
    • A nagyrégiók szintjén a tervezett lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 43, a Dunántúlon 47%-os, Alföld és Észak nagyrégióban 31%-os volt.

     

    • 2022 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 43%-kal kevesebb, összesen 6297 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országosan 3070 volt, szintén elmaradt az egy évvel korábbitól.

     A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

     Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető

     

  • Európai megoldások a lakhatási válság enyhítésére

    A görög kormány például régi, kihasználatlan lakásokat vonna újra használtba, esztétikai és energetikai felújításukra pedig pályázatot írnának ki. Athénban több százezer ilyen lakás is lehet, visszavezetésük jelentősen növelhetné a kínálatot, ezzel csökkenthetné a lakásárakat a görög fővárosban. Görögországban az elmúlt hét évben csaknem másfélszeresükre emelkedtek a lakásárak, így a görögök költenek a legtöbbet a lakhatásra Európában. A görög családügyi miniszter az Euronewsnak azt is elmondta, hogy szociális lakásokat is építenek a krízis enyhítésére.

    A spanyol kormány azt ígéri, hogy 20 ezer megfizethető bérlakást hoz létre 2026-ig energiatakarékos épületekben és 2026-ig 500 ezer lakást újít fel, ami a spanyolországi lakásállomány 2%-a. A bérlakásokra egy, a lakossági ingatlankorszerűsítéskre 6,8 milliárd eurót irányzott elő az EU következő generációs alapjából.

    Spanyolországban a lakóépületek 50%-a (9,7 millió) 1980 előtti. de legalább 17 millió lakást kellene felújítani. Az épületek energiahatékonyságát legalább 60%-kal javító energetikai korszerűsítést évente csak az épületállomány 0,2%-ánál végeznek, ami egy évben csak kb. 30.000 lakást jelent. 

    A spanyolországi felújítások élharcosa Andalúzia, amely egy zászlóshajó program révén rekordidő alatt végezte el épületek ezreinek hőszigetelését. "A támogatási arányok magasak voltak, kevesebb mint egy év alatt 36 ezer lakást lehetett szigetelni. Így 85 ezer tonnával is kevesebb széndioxid kerül a légkörbe évente, az érintett családok pedig 280 millió eurót spórolnak" - nyilatkozta az Euronewsnak Joaquín Villar Rodríguez, az Andalúziai Energiaügynökség munkatársa.

    Több mint 7000 háztartás részesült a felújítási támogatásból, köztük sok nyugdíjas. Ők a homlokzati és tető-hőszigetelés költségének 30%-át fizették saját zsebből, a többit az uniós forrás biztosította.  Az energiamegtakarítes legalább 60%.

    További jelentős hozadéka a projektnek, hogy munkát adott rengeteg helyi vállalkozásnak: 8300 cég vett részt a felújítási kivitelezésekben, ezzel 80 ezer munkahelyet sikerült létrehozni.

    Forrás: Euronews

     

     

  • CSOK Plusz: a meglévő gyerekek is számítanak a hitelösszegnél

    A CSOK Pluszt legalább egy vállalt gyermek esetén lehet igényelni, a minimum hitelösszeg 15, a maximum 50 millió forint lesz. Ez az összeg attól függ majd, hogy a már meglévő és a vállalt gyermekekkel együtt hány gyermekessé válik majd a család. Mozaikcsaládok esetében a korábbi házasságban született gyermekek is beleszámítanak a gyerekszámba.

    A támogatást azok a házaspárok vehetik fel, ahol a feleség 41 év alatti, de egy kétéves átmeneti időszakban, azaz 2025 év végéig 41 év fölött is igénybe vehető a konstrukció, ha az édesanya igazolja a várandósság 12. hetét.

    Az első vállalt gyermek megszületésekor a házaspárok hitelmoratóriumot vehetnek igénybe, aminek köszönhetően egy éven keresztül nem kell megfizetni a törlesztőrészletet. A második és a harmadik, valamint minden ezt követően megszületett gyermek után pedig tőkeleírást kaphatnak, ami tízmillió forintot jelent gyermekenként, vagyis ennyivel csökkenthető a tőketartozásuk.

    Az interjúban az államtitkár elmondta, hogy feltétel, hogy a CSOK Plusz során legalább egy ingatlantranzakció létrejöjjön, ami lehet az első otthon megszerzése, a már meglévőhöz képest nagyobb otthonba költözés, illetve a meglévő otthon bővítése. Az első otthon megszerzésénél az ingatlanárkorlát 80 millió forint, a nagyobb ingatlanba költözésnél vagy bővítésnél 150 millió forint. Ezek az új és a használt lakás vásárlásra egyaránt érvényesek, valamint az új lakás építésére is. Az első közös otthonnál 10 százalék önerő kell, míg a nagyobba költözésnél ugyanez 20 százalék, úgy, ahogyan eddig is.

    A babaváróhoz hasonlóan a CSOK Plusznál is egyéves hiteltörlesztési moratórium kérhető az első gyermek születését követően. A második gyermek születésétől pedig gyermekenként 10 millió forintot elengednek a tőketartozásból. „Fontos tisztában lenni azzal, hogy ha például egy már megszületett gyermek után vállal a család még egy gyermeket, akkor bár a gyermekszám kettő, azaz 30 millió forint hitel érhető el, azonban mivel csak egy vállalt gyermek született meg, a kedvezmények közül a hitelelengedés nem elérhető, csupán az egyéves moratórium nyílik meg. Ha még egy gyermek születik, természetesen már él a 10 millió forintos jóváírás” – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

    Hornung Ágnes kitért arra is, hogy azok a családok, amelyek korábban már felvették a CSOK-ot, a jövő évtől igényelhetik a CSOK Pluszt is, amennyiben új gyermeket vállalnak. Előbb azonban le kell zárniuk a CSOK-ot, ami annyit jelent, hogy teljesítették az abban vállalt gyerekszámot, az esetlegesen felvett CSOK-hitelt pedig végtörlesztették. „Ha csak részben teljesítette a vállalt gyermekszámot, akkor a felvett vissza nem térítendő állami támogatás arányos részét is vissza kell fizetni ahhoz, hogy a CSOK Pluszt elindíthassa. Tehát egymást után lehet igénybe venni a CSOK-ot és a CSOK Pluszt, párhuzamosan nem” – tette hozzá.

    Aki a 2630 falusi csokos település valamelyikén teremt új otthont, a CSOK Plusz mellé a falusi CSOK-ot is felveheti.

    Már elérhető a Bankmonitor által kifejlesztett CSOK Plusz kalkulátor, amellyel nemcsak a támogatásra való a jogosultság ellenőrizhető, hanem az is kiderül, hogy mekkora pénzügyi előnyt jelent egy piaci lakáshitelhez képest.

    Forrás: Világgazdaság

  • Ajándék milliók a CSOK Pluszt igénylőknek

    Az új lakástámogatási program a CSOK Plusz támogatott lakáshitelen keresztül nyújt lehetőséget arra, hogy a gyermekek vállaló családok nagyobb lakóingatlanba költözhessenek. A gyerekszámtól függően 15-50 millió forintos kedvezményes lakáshitel a piaci feltételekkel elérhető, 8,5 százalékos thm-plafonos kölcsönökhöz képest jóval olcsóbb. A piaci alapon felvett hitelekhez képest a CSOK Plusz törlesztőrészlete több millió forinttal értékesebb ingatlan megvásárlását teszi lehetővé a gyermeket tervezők számára. – derül ki az ingatlan.com és a money.hu közös elemzéséből, amely ismerteti, hogy a kérdéses összeg pontosan mennyivel nagyobb lakóingatlanra lehet elegendő az országon belül.

    Több millió forint ajándékba a kamattámogatáson keresztül

    Korponai Levente, a money.hu vezetője azt mondta: "A családtervezés előtt álló házaspárok elképesztő összegeket spórolhatnak a hitelükön a CSOK Plusszal. Ha vállalt gyermekek számától függően kedvezményesen felvehető 15, 30 vagy 50 millió forintos lakáshitel - 8,5 százalékos thm-plafonos - kölcsönnel kellene helyettesíteniük, az a törlesztőket nézve nagyjából 50-165 ezer forint többletköltséget jelentene havonta.  Vagyis így olyan családok számára is közelebb kerül a vágyott otthon, akiknek eddig elképzelhetetlen volt, hogy piaci alapú lakáshitelekben gondolkodjanak, mert egész egyszerűen a jövedelmük nem lett volna elegendő a hitelhez.” A money.hu szakértője azt is elmondta, hogy a kamattámogatás miatt ugyanaz a törlesztő egy vállalt gyermeknél lényegében 6,2, két gyermeknél 12,3, háromnál pedig 20,5 millió forinttal nagyobb hitelre elegendő a CSOK Plusszal, mintha kamatplafonos piaci hitelt venne fel a család.

    Korponai Levente szerint amennyiben pedig a Babaváróra is jogosultak, akkor a jövőre 11 milliós hitel - ami támogatássá alakulhat - később önerőként is figyelembe vehető, vagyis akár saját pénz nélkül is belevághatnak az ingatlanvásárlásba. A szakember azt is kiemelte, hogyha megszületnek a gyermekek, akkor a babaváró és CSOK Plusz hitelek tőketartozása további tízmilliókkal csökkenhet, ami tovább javítja a lakásvásárlás mérlegét.

    Van, ahol több extra szoba is kijön az ajándékmilliókból

    „A vármegyeszékhelyeken a jelenlegi átlagos kínálati négyzetméterek alapján, a vállalt gyermek számától függően 10-39, Budapesten pedig 7-28 négyzetméterrel nagyobb házban vagy lakásban gondolkodhatnak a házaspárok a kedvezményes lakáshitel kamattámogatásának köszönhetően. Egy gyermek esetében legalább félszobás bővülés jelenthet, kettő és három gyermeknél pedig több szobával lehet tágasabb a kiválasztott ingatlan, ha a család CSOK Pluszt igényel kamatplafonos piaci hitel helyett.” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Balogh László a részletes adatokat ismertetve azt is elmondta: Budapesten belül például a XV. és XVI. kerületben például egy vállalt gyermek esetében 8 négyzetméterrel, kettő vagy három gyermeknél pedig 16-28 négyzetméterrel nagyobb házban gondolkodhatnak a CSOK Pluszra jogosult családok. A legkeresettebb városrészek lakásárait nézve pedig az látszik, hogy a XI. és XIII. kerületben a kedvezményes lakáshitelből adódó többlet 6-22 extra négyzetméterre lehet elég.

    A Budapesten kívüli piacon Debrecenben, Győrben és Székesfehérváron 8-34 plusz négyzetméter jöhet ki a lakáshitelen elérhető megtakarítások a gyermekek számától függően. Szegeden vagy Pécsen 9-42 négyzetméterről lehet szó. Salgótarjánban, Miskolcon és Békéscsabán viszont 15-90 négyzetméterrel nagyobb lakóingatlanba lehetne költözni.

    Forrás: ingatlan.com

  • Együtt is felvehető lesz a falusi csok és a csok+

    A közlemény szerint: „A kedvezményes hitelprogramot az ország egész területén, tehát nemcsak az 5 ezer főnél nagyobb településeken, hanem a kistelepüléseken is igénybe lehet venni, utóbbiaknál így a gyermekáldást tervező házaspárok a csok plusz mellé akár a falusi csok vissza nem térítendő támogatást, illetve az ehhez kapcsolódó adó-visszatérítési támogatást is felvehetik.”

    Mivel korábbi bejelentés szerint egységesítik a falusi csok összegeit, ezért már nemcsak használt, hanem új lakáshoz is fel lehet vennia támogatást 2024-től:

    • egy gyermek után 600 ezer forint helyett 1 millió forintot,
    • két gyermek után 2,6 millió forint helyett 4 millió forintot,
    • három vagy több gyermek után 10 millió forint helyett 15 millió forintot.

    Emellé vehetik fel a kistelepüléseken a csok+ maximum 15-30-50 milliós kedvezményes, fix 3 százalékos hitelét vállalt gyermekekre. Ehhez a gyerek(ek) megszületése esetén a 10-10 millió hitelelengedésre is számíthatnak. 

    A konstrukciót az első közös otthon megszerzéséhez, a meglévőből nagyobb, komfortosabb otthonba költözéshez, vagy akár a meglévő otthon, akár a megvásárolt újabb lakóingatlan bővítéséhez egyaránt igénybe lehet venni. Az új lehetőséggel a családbővítést tervező, újabb gyermeket vagy gyermekeket vállaló azon családokat szeretnénk támogatni, ahol a házaspár hölgy tagja a 41. életévét még nem töltötte be, sőt 2025 végéig 12. hetet betöltött várandósság esetén ezen életkor betöltése után is igényelhető a CSOK Plusz - írja a KIM.

    Mindezek mellett megmarad az illetékmentesség is az új csokot igénylőknek.

    A minisztérium támogatja a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezését is, hogy az első közös otthonukat megszerző házaspárok alacsonyabb, 20 százalék helyett 10 százalékos önerő követelmény mellett juthassanak hozzá a CSOK Plusz kölcsönhöz.

     

  • Nagyot esett az építőipari szakemberek iránti bizalom

     A tavalyi 3,6-ról 3,35-re esett a Mapei Építőipari Bizalmi Indexe, ezen belül 22-ről 35%-ra nőtt az legrosszabb értékelések száma az ötfokú skálán. Markovich Béla szerint az lenne a jó, ha az index legalább 4-essel kezdődne. A romlás mindenképpen negatívum, de - mint mondta - ennek az is oka lehet, hogy sz idén jóval kevesebben töltötték ki a kérdőívet, így a rossz értékelések nagyobb hatásúak. 

    2023 augusztusában 2000 fő válaszolt a Mapei kérdéseire az elmúlt évek 4-5000 kitöltéséhez képest, ami azt is mutatja, hogy sokkal kevesebben építtettek, újíttattak fel az elmúlt évben. (Olyan magánszemélyeket kértek kitöltésre, akik az elmúlt 1 évben bármilyen építőipari munkát megrendeltek.)

    „A bizalom ilyen mértékű csökkenése elsősorban az építőipar helyzetének szól. Nem a szakemberek lettek rosszabbak, hanem az árak emelkedése, a szakemberhiány, az infláció, a magas hitelkamatok miatt büntették a korábbinál több negatív értékeléssel a szakembereket” – fejtette ki Markovich Béla.

    A területi adatokból jól látható a hangulat változása. Minden vármegyében csökkent az Építőipari Bizalmi Index. A legnagyobb mértékű változás Győr-Moson-Sopron vármegyében volt, 3,70 pontról csökkent 3,16 pontra! Ugyancsak jelentős csökkenés történt Zala vármegyében, ahol a bizalom 3,76 pontról 3,31 pontra esett. A legmagasabb a bizalom Heves, Békés, Tolna és Veszprém vármegyékben. A legalacsonyabb Jász-Nagykun-Szolnok, Győr-Moson-Sopron, Nógrád vármegyékben és Budapesten.

    Még drágábban fizetünk a kontármunkáért

    Nemcsak a kontármunkák károsultjainak aránya nőtt 23%-ra a tavalyi 21-ről, hanem jócskán emelkedett az egy kontármunkára eső átlagos kárösszeg is: a tavaly augusztusihoz képest 82.235 forinttal több, 820.236 forint lett. Ez igen nagy emelkedés, igaz az építőipari kivitelezés termékárai és szakmunkás díjai is jelentősen emelkedtek.

    Markovich Béla úgy véli, hogy a kontármunkák növekedése jelentős részben az áremelkedések hatásaival, valamint a beruházások számának csökkenésével magyarázható. A szakember szerint az emelkedő építési költségek és az általános gazdasági nehézségek hatására az építtetők alacsonyabb minőségű és árú anyagokkal, valamint alacsonyabb áron dolgozó szakemberek választásával igyekeztek csökkenteni a költségeiket, ami megágyaz a kontármunkának.

    Térképre téve a kontármunkákat az is kivehető, hogy ott emelkedett jelentősen az átlagos kárösszeg, ahol viszonylag kevés kivitelezés zajlott, mert ott egy nagyobb értékű munka során elszenvedett kár értéke is nagyobb súllyal mutatkozott meg. A kontármunkák átlagos kárösszegének regionális megoszlása egyenetlen képet mutat. Idén Észak-Magyarországon a legalacsonyabb a kontármunkák átlagos kára, 413 ezer forint. Ennek majdnem háromszorosa, 1,2 millió forint lett a Dél-Alföldön. A régióban közel kétszeresére emelkedett a kontármunkák kára az egy évvel korábbi eredményekhez képest, aminek az oka, hogy néhány kiemelkedően magas káresemény jelentősen megemelte az átlagot.

    A szakembereken csattant az ostor

    A szakmák megítélése hasonlóan alakult. Három szakmát kivéve minden szakmacsoportban csökkent a bizalmi index. A legalacsonyabb az ács szakma bizalmi indexe, mindössze 2,91 pont. Ez a szakma szenvedte el a legjelentősebb bizalomvesztést is. A bizalom alakulására bizonyára kihatott a fa árának jelentős drágulása, ami miatt az építtetők az „ácsokon verik el a port”.

    Ugyanaz a három szakma kapta a legjobb értékelést, mint a múlt évben. A legmagasabb, 3,97 pontos, jó értékelést a víz- és gázvezeték-szerelők kapták. Ettől alig marad el a gépészek és a villanyszerelők értékelése, 3,96 ponttal holtversenyben.

    Az építtetők pesszimistának látszanak az ágazat jövőjét illetően. A megkérdezettek majdnem fele, azaz 49 százalék úgy érzi, hogy az építőipar rossz irányba halad, 27 százalék szerint az ágazat helyzete stagnál. Azért nincs veszve minden, némi bizakodásra ad okot, hogy a válaszadók 25 százaléka látja pozitívnak az építőipar jövőjét.

    A kontármunka területén nem várnak jelentős javulást az építtetők: 79 százalék nem számít fejlődésre az évtized végéig, és csupán 20 százalék gondolja, hogy csökkenni fog a kontármunkák száma.

    A cél a kontárok kiszorítása a piacról

    A Mapei sokat tesz azért, hogy ne rémálmok valósuljanak meg az építkezéskor. Markovich Béla szerint nehéz megtalálni a jó szakembereket, még akkor is, ha ajánlásokat kapunk. Mint mondja, annak is nagy szerepe van ebben, hogy a megrendelők nem tudják, hogyan érdemes kiválasztani a kivitelezőt. A vállalat jövőre is igyekszik segíteni abban a megrendelőket, hogy néhány jól irányzott kérdés segítségével hogyan kérhetnek referenciát, ajánlást a szakemberektől. 

    Olcsón is, jót is, gyorsan is egyszerre nem nagyon lehet Markovich szerint, de mivel itt hosszú távú beruházásokról van szó, inkább a minőséget tartsuk szem előtt. A gyanúsan olcsó ajánlatokat különösen járjuk körbe. „A minőségen spórolni drága! Ne a jó minőségű építőanyagokon és a jó szakembereken spóroljunk, hanem a jó minőséget igyekezzünk jó áron megszerezni. Hosszú távon ez mindig jobban megéri” – tanácsolja Markovich.

    A Mapei szakemberajánló rendszere is nyújthat referenciákat a megrendelőknek, hiszen ebbe csak szűrés után, referenciákkal kerülhetnek bele a szakemberek. Már 1100 kivtielező szakember közül választhatjuk ki a nekünk legmegfelelőbbet. Céljuk, hogy mielőbb 3000 fősre nőjjön az adatbázis.

    A vállalat a szakembereknek is segít, hogy megmutassák magukat, a munkájukat. A szakmai, értékesítési és kommunikációs képzéseken túl arra is szeretnék megtanítani őket, hogyan készítsenek referenciavideót, amelyet aztán az ajánló rendszerben is promotálni lehet. 

    A Mapei idén is meghirdette az Év szakembere díjat több kategóriában, amelyre még várják a nevezéseket.

  • Így változik a csok januártól

    A falusi csok megmarad, de egységesítették a gyermekek után járó, vissza nem térítendő támogatás rendszert.

    Az ötezer fő feletti településeken pedig csok+ néven új, kamattámogatott hitelkonstrukciót vezetnek be. 

    • A hitel gyerekszám függvényében 15-30-50 millió forint lesz.
    • Csak házasok vehetik fel.
    • Csak vállalt gyerekre lehet igényelni, meglévőre nem.
    • A hitelt az édesanyák 41 éves korukig vehetik fel, de 2 éves átmeneti időszakban azok az idősebb nők, akik igazoltan 12 hetes áldott állapotban vannak, szintén felvehetik.
    • A kedvezményes kamatozás 3 százalékot jelent.
    • A hitel futamideje 10-től 25 évig terjedhet. 
    • Az első közös otthon esetében – részben az infláció fékezése érdekében is – 80 millió forintos határt húztak meg.
    • Az első közös otthon megvételekor elegendő 10 százalék önrész.
    • Lakásbővítés vagy új lakásba költözés esetén 150 millió forint az értékhatár.
    • Felújítás, bővítés esetén 20 százalék önrészre lesz szükség.
    • A hitelt telekvásárlásra nem lehet használni. 
    • További kedvezmény lesz, hogy az első évben nem kell a tőkét törleszteni, csak kamatot fizetni.
    • Ha megszületik a gyermek, akkor a hitelfelvevők egyéves hitelmoratóriumot kérhetnek. A második gyermek születése esetén, valamint minden további gyermek után 10 millió forintot elengednek a tőkéből. 

    Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, hogy, a költségvetésben erre az intézkedésre előre meghatározott keretösszeget nem jelöltek ki, tehát minden jogosult megkaphatja.

    Az Index kérdésére válaszolva kifejtette, hogy a támogatás nyomán nem számítanak árfelhajtó hatásra, mert az új szabályban reális számok vannak, vidéken pedig nincs értékhatár, ezért nem gondolják, hogy megmozdítaná a piacot.

    Forrás: Kormányinfó

  • Ki és hogyan fejlesztené a hazai barnamezőket?

    Kiss Gábor az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke, a Metrodom Kivitelező Kft., ügyvezető igazgatója szerint a fejlesztők folyamatosan keresik a barnamezős területeket, és meg is találják, hiszen a XI., IX., XIII. kerület barnamezős területein eddig is rengeteg fejlesztés történt.

    Vannak azok a rozsdaterületek, amelyek könnyen elérhetők, ezeken a fejlesztők azonnal tudnak fejleszteni, és vannak a komolyabb előkészítést igénylő területek, amelyek nincsenek előkészítve fejlesztésre. Pl. a Rákosrendező pályaudvar sem szabályozási szempontból, sem a közművek tekintetében egyelőre nem kész terület, nem elérhető közvetlenül, hanem komoly előkészítés szükséges. Ez a választóvonal a rozsdaterületeknél, és ez a jogszabályban is megjelent mint azonnali és közép-, hosszútávú akcióterület.

    „A barnamezős területekkel szemben irdatlan nagy zöldmezős területek vannak fejlesztésre kijelölve. A fejlesztők a könnyen elérhető, kezelhető barnamezős területeket nagyon gyorsan beépítik, a problémásabb területek helyett, ha van, inkább a zöldmezőset választják. Pedig a Budapest nagy fejlesztési potenciálját éppen ezek a területek jelentik. Az autópályák és a fő vasútvonalak egy folyósóban érik el a város területét, ezeknek a végén, a fejpályaudvarok területén 140-150-30 hektáros, óriási területek vannak. Ezek hasznosításához nem elég egy ingatlanfejlesztő, egy kerületi önkormányzat, talán még a fővárosi önkormányzat sem. Ilyen léptékű dolgokhoz állami szerepvállalás szükséges, de pl. a MÁV nem érdekelt abban, hogy egy ilyen mértékű ingatlanvagyon megmozduljon” – magyarázta Koszorú Lajos építész (Város-Teampannon Kft.).

    Zöld helyett barna

    Erő Zoltán, Budapest főépítésze szerint, ha van helyrajzi szám, utcanév, csatornabekötés, vízóra, akkor a fejlesztő tud építeni. Amikor ez nincs, hanem új városrészt kell megálmodni, utcákkal, telekosztással, szabályozási tervvel, közparkkal, akkor nem tud a fejlesztő odamenni, amíg ez nincsen meg. Ezek a gyakorlati lépések a nagy barnamezős területeken nem valósultak meg. Persze hogy ezt meg lehessen csinálni, kellene egy vízió, hogy milyen városrészt álmodunk oda. Mindenesetre addig jó, míg egy-egy ilyen terület egy kézben van és nem kezdjük el felszabdalni. Utóbbira tipikus példa a Józsefvárosi pályaudvar, ahol a Kőbányai út egyik oldalán megoldhatatlan a feladat, míg a másik oldalán kínálkozik egy fejlesztési terület.

    Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti államtitkára megerősítette, hogy amíg vannak zöldmezősnek tekinthető belterületek, vagy mezőgazdasági vagy más besorolású külterületek, ahol egy fejlesztést könnyebb végigvinni, a fejlesztők értelemszerűen ezeket választják, hiszen itt jóval költséghatékonyabb beruházni. „Úgy tudunk elindulni a rozsdaterületek beépítése felé, hogy egyrészt pénzügyi és szabályozási kedvezményeket adunk, másrészt szigorítunk a zöldmezős beruházásoknál. Törvénybe foglaltunk egy elég erőteljes irányt az éppen a Parlament elé került építészeti törvényben ezzel kapcsolatban. Szükség van egyrészt településpolitikai vízióra, hogy ezeken a területeken mit képzel egy önkormányzat, kell pontosítani a szabályozást, és aktív együttműködésre van szükség a fejlesztőkkel” – mondta az államtitkár.

    „Nagyon fontos a zöldmezős területek csökkentése, de a barnamezős területek kezelésének a kérdése is. Nem várható el egy magán fejlesztőtől, hogy saját extra költségén kár- és lőszermentesítse (nagyon sok helyen vannak lőszermaradékok) egy fejlesztési területet. Nagy kérdés, hogy ki képes azt finanszírozni, hogy ezek a területek fejleszthető színvonalon jöjjenek létre. Ehhez állami pénzre is szükség van, mesterterv szerint, mégpedig amíg egy kézben vannak a nagy területek” – hangsúlyozta Erő Zoltán.

    A budapesti főépítész elmondta, hogy van a fővárosnak egy barnamezős katasztere, amely egy szakmai regiszter arról, hogy milyen területek vannak. Az, hogy mely területek lehetnek fejleszthető, kedvezményekre jogosult rozsdaterületek, arról egy állami bizottság dönt. A kettő nem ugyanaz.

    „A főváros barnamezős katasztere alap, hiszen anélkül, hogy tudnánk, milyen területek vannak, milyen szennyezettséggel, milyen kockázatokkal. És valóban van jelenleg egy rozsda kategória, amelyet egy bizottság állapít meg. Ezt a kettőt kellene összetenni. Az is fontos, hogy ne csak fővárosi, hanem állami szinten legyen egy ilyen kataszter, amiből ki lehet indulni. Ez a fejlesztőknek is segítene, hiszen nem utólag kellene a megvásárolt terület rozsda minősítéséért lobbizni, hanem eleve lehetne tudni, jogosult-e a kedvezményekre” – erősítette meg Lánszki Regő.

    Hiányzik a barnamezős jövőkép

    „A fejlesztők szeretik, ha egy korai időpontban be tudnak kapcsolódni egy terület fejlesztésébe” – mutatott rá Kiss Gábor. Akár onnan, hogy megvan egy urbanisztikai vízió és egy egyezség, hogy mi épüljön, akkor szívesen részt vesznek a fejlesztők a szabályozóval együttműködve egy mesterterv létrehozásában. Mindig jó, ha a fejlesztő egy korai szakaszban be van vonva, behozva a piaci szempontokat, értékeket. Mint mondta, egy jó partnerségben egy nagyobb fejlesztő akár a kármentesítést is be tudná vállalni.

    Egy másik, szintén járható útként említette, ha az állam teljes mértékben előkészíti a területet, teljesen kiszabályozza, parcella szintig, és a területet nem egy nagy fejlesztőnek adja el, hanem több kicsinek, akik a kialakított szabályozási tervet tudják megvalósítani.

    Ez a legegyszerűbb a fejlesztőnek, hiszen előfordul, hogy egy fejlesztésnél módosítani kellene egy szabályozási tervet, mert nem alkalmazkodik az észszerű megvalósításhoz, ez akár éveket is igénybe vehet. Ezért is üdvözöljük most, hogy az új törvényben van egy elmozdulás a túlszabályozásból a felelősségadás felé. Egy olyan szabályozási környezetben, ahol van tér, a fejlesztők tudnak jó minőséget fejleszteni, illeszkedve a környezetbe, figyelemmel a plusz infrastruktúra igényére. Egy természetesen egy bizonyos léptéket feltételez, amire ma kb. 10 fejlesztő képes Magyarországon.

    Erő Zoltán szerint egy mesterterv elkészítéséhez jelentős forrásra van szükség, nem várható el, hogy önkormányzatoknál alacsony költségvetésből a legjobb tervezők a legmodernebb innovációkkal jöjjenek elő. Az sem jó, ha a fejlesztő egyedül akar mindent kitalálni, ugyanakkor valóban ők ismerik a piacot, megvan a fejlesztési elképzelésük és forrásuk, ami szükséges, tőlük jön az innováció.

    Nagyon hiányolta a budapesti főépítész Budapesten, Magyarországon azt a jövőképet, amely számot vet a lakótelepeink, a családi házas területeink tanulságaival, kudarcaival, a rossz zöldmezős beépítések tanulságaival. Ehhez csatlakozott Lánszki Regő is, hozzátéve, hogy a vízióra mindenképpen szükség van, amely mentén, bevonva a fejlesztőket, a piaci szereplőket, kialakítható a megfelelő szabályozás.

    Kiss Gábor ehhez hozzátette, hogy az önkormányzatnak és az államnak a dolga, hogy a fő irányokat kijelölje, hogy a közlekedéskapcsolatos infrastruktúrával mi az elképzelésük, hogy egy adott lokációban milyen fő funkciókat milyen intenzitással várnak, ahhoz milyen szolgáltatási rendszerre van szükség. Erre egy ingatlanfejlesztő rá tud csatlakozni, illeszkedően tud tervet letenni, és a feladatokat jól tudjuk elosztani. Vannak olyan léptékű közfeladatok, pl. az elővárosi vasút kérdése, ami alapvetően meghatározza, hogy egy adott területen mi tud megvalósulni.

    Egyedül nem megy

    Ehhez alapvetően szükség van a partnerségre, hogy egy illeszkedő koncepció tudjon megvalósulni. „Sajnos az önkormányzatok az esetek többségében nincsenek felkészülve arra, hogy tudjanak válaszolni olyan fejlesztői kérdésekre, mint hogy pl. milyen infrastukturális háttér áll rendelkezésre, mennyi szabad óvodai-iskolai kapacitás stb. Nincsenek felkészülve arra, hogy fogadjanak egy fejlesztést és a tudjanak tájékoztatást adni a saját fejlesztési tervükben szereplő intenzitáshoz tartozó intézményi rendszer kapacitásáról, amihez a fejlesztő tudna alkalmazkodni” – vázolta a jelen helyzetet Kiss Gábor.

    Koszorú Lajos úgy véli, hogy természetesen a szabályozás az állam feladata, de ezen felül szükség volna egy struktúrára és egy azt működtető menedzsment szervezetre, amely előkészíti a koncepciókat, a területeket, elvégzi az előszűrést. Erő Zoltán szerint biztosan jelentős közpénzre lesz szükség, ezt nem lehet egy magán szereplőre bízni.

    Az elfogadás alatt álló építészeti törvényre utalva Kiss Gábor kiemelte, hogy az állam most szűkíti a zöldmezős beruházások lehetőségeit, ösztönzi a barnamezőst, erre ara felé tereli a piacot is, hogy akár a saját kockázatára is készítsen mestertervet, és ennek az előtanulmányát bemutatva elinduljon egy párbeszéd. Ez elősegíti, hogy valami megmozduljon.

    Lánszki Regő államtitkár külön előadásban mutatta be a Parlament elé került építészeti törvény néhány vonatkozó fejezetét. A jogszabály kiemelten védeni kívánja a tepelülések zöldterületi övezeteit.A törvénytervezetben szerepel például, hogy ha egy településen egy tervezett új beépítésre szánt terület 5 km-es környezetében, az adott település közigazgatási területén belül az adott fejlesztés megvalósítására alkalmassá tehető barnamezős terület van, akkor új beépítésre szánt terület csak kiemelt közérdek esetében jelölhető ki. A barnamezős területek hasznosítását – ha az adott fejlesztés nagysága alapján a beruházás
    barnamezős területen is megvalósítható – előnyben kell részesíteni a zöldmezős területekhez képest. A barnamezős területek hasznosítását pedig kármentesítéssel egybekötött - törvényben megállapított - adómentesség biztosításával, és sajátos településrendezési, telekalakítási és építési követelmények meghatározásával tervezik elősegíteni.A tervezetben szerepel az is, hogy a barnamezős területeket a településfejlesztési célokhoz és a településszerkezethez illeszkedő funkcióval kell hasznosítani, biztosítva a műszaki és zöldinfrastruktúra-ellátottságát.

  • Nagy segítség jön az első lakásukat vásárló hitelfelvevőknek

    Mint Szakács János főosztályvezető elmondta, az elmúlt években kockázatosabb lett a lakáshitelezés, és ennek megfelelően az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa biztonsági előírásokat hozott. A megváltozott makrokörnyezetnek köszönhetően azonban az elmúlt negyedévekben mérséklődtek a ciklikus kockázatok mind a hazai bankrendszerben, mind a lakás- és hitelpiacon. Jelentősen visszaesett a hitelezés mértéke, a lakáspiaci tranzakciók száma, valamint a lakáspiacon mérhető túlértékeltség szintje. Ezért a bankokra vonatkozó 0,5%-os anticiklikus tőkepufferráta 2023. július 1-jei tervezett bevezetését a jövő év közepére halasztották.

    Bár 2023 januárjától bővül az MNB adósságfék-eszközeinek köre az adósok által vállalható teljes tartozás összegét azok éves jövedelmének arányában korlátozó előírással (LTI/DTI), ennek alkalmazását egyelőre nem látják indokoltnak. Mivel a magas jövedelmi kifeszítettség csak a lakáshitelt felvevők egy szűk körére jellemzők, illetve a magas jövedelmi megterheltség mellett nyújtott hitelek súlyának növekedését elsősorban bázishatás okozza, ezért úgy ítélik meg, hogy ezek a hitelek a korlátozott kihelyezett volumen miatt nem jelentenek rendszerkockázatot.

    Változtattak azonban a 2023. július 1-jével a meglévő adósságfékszabályokön: a jövedelmi (500 ezerről 600 ezerre) és a de minimis nominális küszöb (300 ezerről 450 ezerre) változott tekintettel az inflációs környezetre.

    Segítség az első lakásukat vásárlóknak

    Kiemelt fogyasztói csoportként vizsgálta azt MNB a fiatal, pályájuk elején lévő, első lakást vásárlókat. Az ő lakhatáshoz jutásukat érdemben nehezítheti, hogy a lakáspiacra való belépéshez jelentős megtakarításokra van szükség, részben a hitelfelvételhez szükséges önerő, részben a különböző költségek (díjak, illetékek) fedezésére. A családtámogatások szűkülése a jövő évtől tovább ronthatja a lakáshoz jutási lehetőségüket, ezáltal kiszorulhatnak a hitelpiacról, vagy jóval később tudnak belépni a lakáspiacra. "Mindez nemzetgazdasági és demográfiai hátrányokhoz is vezethet" - mondta a főosztályvezető.

    Ugyanakkor pl. a jövőbeni jövedelemnövekedésnek köszönhetően e csoport lakhatási célú hitelvisszafizetése alacsonyabb kockázatú lehet. Ezért a jegybank a ma egységesen 80%-os hitelfedezeti (LTV) korlát célzott lazítását, vagyis a kötelező önerő csökkentését tervezi - összhangban a nemzetközi példákkal - a fiatal, első lakásukat megvásárló hitelfelvevők számára. Így az eddigi 20%-ról 10%-ra csökkenne a rájuk vonatkozó önerő-előírás. Ez számukra egy 30 millió forintos lakás megvásárlása esetén 3 millió forinttal kevesebb önerős befizetését jelentené, ami átlagos jövedelmekkel számolva akár több évvel előbbre tudja hozni a lakáshoz jutást.

    Az első lakást vásárló státuszt alapvetően az ügyfelelk nyilatkozatából és az ingatlannyilvántartásból elérhető adatok alapján tervezik meghatározni. 

    Az új szabályozás - piaci szreplőkkel való egyeztetések után - 2024 első felében léphet életbe.

    Kiemelten vizsgálták a mostani új hitelek jövőbeni kamatozásának kérdését. Az elmúlt években elterjedt, az MNB által is támogatott fix kamatozású hitelezést jelentősen növelte a lakossági hitelek stabilitását. Ugyanakkor a jelenleg eladósodók beleragadhatnak a magasabb kamatokba. Ezért szeretnék ösztönözni és megkönnyíteni a hitelkiváltásokat, pl. a Minősített fogyasztóbarát lakáshitelek paramétereinek a módosításával, így az előtörlesztési díjak és a határidők csökkentésével.

    A klímaváltozáshoz kapcsolódó rendszerkockázatok mérséklése kapcsán az MNB igyekszik segíteni a zöld átmenetet is, és kiemelten vizsgálja a zöldítés lehetőségeinek a bővítését. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy ezeknek a hiteleknek kisebb a kockázatuk, ezért több szempontból is hasznos a támogatásuk. A sikeres Zöld Otthon Program kifutását követően az energiahatékony ingatlanok finanszírozása visszaesett, ezért vizsgálják hogy hogyan tudnák ösztönözni a zöldhitelek felvételét pl. az adósságfék-szabályok módosításával.

    A jelentést bemutató sajtótájékoztató ITT megtekinthető.

  • Indul a "Zöldülő otthonok Nógrádban" program

    Országosan jellemző a magyar lakóépületekre, hogy elavultak, jelentős felújításra szorulnak, és sok energiát fogyasztanak. Ez Nógrád vármegyében is így van: a legfrissebb KSH adatok alapján országos viszonylatban az ottani lakóépületek használják a legtöbb energiát. Az energiacsökkenést eredményező felújítások (hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés) ezért egyre inkább felértékelődnek, viszont több szempontból is nagy kihívást és terhet jelentenek a háztartások számára.

    Ezért indítja el új programját a Habitat for Humanity Magyarország Nógrád vármegyében, amelyben azt vizsgálják, hogy milyen akadályokat kell elgördíteni az energiahatékonysági otthonfelújítások elől, mire lenne szükségük a háztartásoknak ahhoz, hogy a korszerűsítések megtörténjenek, és a különböző – lakossági, ipari, állami és önkormányzati – szektorok képviselői hogyan tudják segíteni ezt a folyamatot. Különös figyelmet fordítanak majd az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások helyzetének megoldási lehetőségeire. Az egyéves program során egy olyan közösséget szeretnének létrehozni, amelynek tagjai egymás tapasztalataira, a háztulajdonosok, illetve a bevont szakemberek ismereteire alapozva egyfelől információhoz és segítséghez juthatnak a lakóházak energetikai felújításával kapcsolatban, másfelől pedig közösen igyekeznek feltárni azokat a rendszerszintű lehetőségeket, amelyek a Nógrád vármegyei lakóépületek energiahatékonysági felújítását hosszabb távon is segíteni tudják.

    A “Zöldülő otthonok Nógrádban” című program egy európai uniós kezdeményezés – a Közös Zöld Megállapodás (Shared Green Deal) – része. Európában 24 helyszínen indul egyidejűleg hasonló jellegű kezdeményezés, ebből 4 célozza az épületek energetikai felújítását. A nógrádi az egyetlen magyarországi program – a pályázatot erős versenyben, 349 jelentkező közül választották ki.

    A most induló programunk nem előzmények nélküli. A „Falusi LakHatás” c. programunk keretében több nógrádi családot segítettünk már a közelmúltban – akiknek nem volt megtakarításuk, és nem tudták előre megfinanszírozni a munkálatokat –, hogy a falusi csokhoz hozzájussanak, és az otthonukban komfortjavító- és energetikai felújítás történhessen. Ezen családok tapasztalatai kiemelten fontosak lesznek új programunkban, ugyanakkor nem kizárólag erre a támogatási formára épülne a közösségi projekt, hiszen az egyéb élethelyzetben lévő háztartásoknak is szeretnénk gyakorlati információkkal szolgálni annak érdekében, hogy minél több lakóház tudjon Nógrád vármegyében megújulni, és kevesebb, környezetbarátabb energiát fogyasztani.

    Forrás: Habitat for Humanity Magyarország

  • Egyre kevesebb az új építésű lakás

    Az OTP legfrissebb jelentése alapján várhatóan nincs kilátásban a piac erős élénkülése, és a korábbi években tapasztalt drasztikus áremelkedés is enyhülő szakaszba lépett az előrejelzés szerint.

    Az első félévben nem teljesített jól az újépítésű lakások piaca

    A tavaly őszi piaci fordulót követően 2023 első felében jelentős visszaesést tapasztalhattunk az országos, de különösképp a budapesti újlakás-piacon. Ennek hátterében számos gazdasági tényező állt, mint például a magas infláció, a látványosan emelkedő lakáshitel-kamatok, az ezzel lépést tartani nem tudó reálbér-változások, valamint a gazdasági és geopolitikai helyzet. A regisztrált adatok szerint az év első felében az árak továbbra is növekvő tendenciát követtek, ám a drágulás üteme erősen csökkent. A kialakult piaci helyzet mind a kivitelezőket, mind a lakásvásárlókat arra ösztönözte, hogy visszafogottabban lépjenek fel a piacon, adott esetben a kivárást válasszák.

    Az OTP jelentése szerint a fővárosban 30%-os csökkenést mutatott az év első hat hónapjában újonnan elkészült, két lakásnál nagyobb beruházások értékesítése az egy évvel ezelőtt rögzített adatokhoz képest. Az újonnan átadott, de már eladott lakások száma a bankintézet adatbázisa szerint az egy évvel ezelőtti értékesítési volumenhez képest 60%-os visszaesést mutat. Legutóbb a koronavírus-járvány első hulláma alatt tapasztalt ilyen alacsony értékesítési mennyiséget a piac.

    Kevésbé pozitív kilátások

    Jelenlegi körülmények között sem az ingatlanpiaci elemzések, sem a gazdasági körülmények változásai nem prognosztizálnak piaci élénkülést. A magas kamatlábak miatt a hitelt igénylő vásárlók kivárnak, az inflációt követően magasabb hozamot kínáló pénzügyi befektetési lehetőségek elérhetősége, valamint a bizonytalan és a korábbi évekhez képest visszafogott ár növekedési kilátások miatt pedig a befektetési céllal vásárlók többsége is a kimaradás stratégiáját követi a piacon.

    Bár a Babaváró és CSOK 2024-től bejelentett szigorításai a piac élénkülésével kecsegtetnek, ezek az intézkedések csak korlátozottan segíthetnek. A változások hatására előrehozott vásárlások az év végéig ugyan ösztönözhetik a piac élénkülését, ám várhatóan nagy mértékben ez sem hoz fellendülést. Ezen kívül, a kormány hisz az 5%-os áfa-visszatérítési lehetőség piacélénkítő hatásában, de eddig a csupán néhány új projekt által kínált kedvezmény nem hozott jelentős változást.

    Szerző: Creditline.hu 

  • Hiányoznak a hitellel finanszírozott vásárlások a lakáspiacról

    "A korábbi évek magas lakáspiaci forgalma után, már több mint egy éve leszálló ágban van a lakáspiac" - mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Rendszer elemzése igazgatóság vezetője az ingatlan.com mai sajtórendezvényén. Éves alapon még mindig csökken a lakáspiaci aktivitás és kereslet. Augusztusban 11%-kal kevesebb tranzakció történt, mint egy évvel korábban. Az idei év első nyolc hónapjában nagyjából harmadával kevesebb tranzakció valósult meg, mint a tavalyi évben. Egy jól működő magyarországi lakáspiacon 150-160 ezer vagy afölötti adásvétel valósul meg évente, ehhez képest az idénre várt kb. 115 ezres szám jól mutatja a piaci aktivitás alacsony szintjét.

    Nagy Tamás elmondása szerin az elmúlt években a hitellel vásárolt lakások 40-50%-át adták a lakáspiaci tranzakcióknak. Ebben látható nagyon nagy változás: míg a tranzakciók száma 30%-kal csökkent, a hitelből finanszírozott vásárlások estek vissza jóval nagyobb mértékben. A használt lakásoknál 43, az új lakásoknál akár 83%-os is lehet a visszaesés, ugyanakkor a hitel nélküli vásárlások csak 12%-kkal csökkentek. (Fontos a bázishatás, hiszen tavaly a zöld otthon program az új lakásoknál nagyon megemelte a hitellel vásárolt új lakások arányát.) Ez azt mutatja, hogy valóban a hitelezés esett vissza jelentős mértékben.

    A támogatott – csok és babaváró - hitelek felvétele is visszaesett, hiszen ezeket nagyon sokszor piaci hitellel kombináltan veszik fel. A lakásvásárláshoz felvett piaci hitelek 50, a piacival kombinált csok-hitelek 47, a csok-hitelek 37, a babaváró kölcsön felvétele 43 százalékkal esett vissza a második negyedévben a tavalyi hasonló időszakhoz képest.

    Fontos, hogy az adatok azt mutatják, enyhült a túlértékeltésg a lakáspiacon, Az MNB-lakásárindexe (Q2 előzetes) szerint az elmúlt negyedévekben inkább stagnálást figyelhetünk meg a lakásárak változásában (országosan 1,5%), még Budapesten is (+1,2%). 

    Keresletcsökkenés várható 2024-ben

    "A magyar lakáspiacon nagyon fontos tényező a mindenkori lakástámogatási politika" - hangsúlyozta Nagy Tamás. Mint elmondta, a mai ismeretek szerint a CSOK és a babaváró szűkítése 2024-től csökkenti a lakáspiaci keresletet. A babaváró hitelek piaca akár 60%-kal is visszaeshet a 2024-től bevezetett módosítás miatt. Már látható, hogy az előrehozott kereslet a legfrissebb számokban is látszik: az elmúlt 1 hónapban újra 8-10 Mrd forintnyi babaváró-szerződést kötöttek hetente a 2021-es heti folyósításokhoz hasonlóan.

    Az MNB adataqi szerint a falusi csokra nem jogosult településeken 2021-ben a lakástranzakciók 16%-ához vettek fel CSOK-hitelt. Ez azért ilyen alacsony átlag, mert Budapesten nagyon alacsony volt a kihasználtsága, de pl. a budapesti és a vármegyeszékhelyek agglomerációjában 35-60-80% arány is volt. Fontos, hogy ezekre a területeken továbbra is legyen valamilyen otthonteremtési támogatás.

    Falusi csok esetében:

    -          a falusi csokos települések a teljes lakáshitel-piac 15, míg az adásvételek 28%-át adták 2022-ben,

    -          az új építési lakások 8%-a, évi 1600 lakás épült falusi csokos településeken 2021-2022-ben.

    A lakossági hitelfelvételek július-augusztusban érték el a mélypontot: ez 2-3%-os éves hitelnövekedést jelent. 

    Ugyanakkor a makrogazdaási mutatók javulásának hatására az MNB információi szerint a bankok többsége élénkülő hitel-, főleg lakáshitel-keresletre számít 2023. II. félévébe a javuló gazdasági környezettel párhuzamosan.

  • Elindult az ingatlan.com havi lakásárindexe

    Az új lakárárindex hosszú és rövid távon mutatja be a lakáspiaci trendeket, ezen belül a lakóingatlanok árának változását országos és regionális szinten.

    “Hosszú, másfél évig tartó folyamat eredményeként jutottunk el idáig, hogy elindíthassuk az ingatlan.com lakásárindexét, amely havi rendszerességgel mutatja be az országos és negyedévente a regionális lakásárak változását. Az árindex az ingatlan.com adatai alapján naprakészen ismerteti az aktuális piaci helyzetet. Ez pedig kézzelfogható segítséget jelent a lakásvásárlást vagy lakáseladást tervezőknek, valamint az ingatlanközvetítőknek is. Emellett fontos gazdasági mutató, hiszen a lakásárak alakulása jó indikátora a gazdasági teljesítménynek is.” - mondta Keleti József, az ingatlan.com Zrt. vezérigazgatója.

    Az ingatlan.com lakásárindexe lényegében azonnal megmutatja a kínálati piac alakulása alapján az árváltozásokat. A 2015 óta több mint 4,5 millió eladó lakóingatlan-hirdetés adatain alapuló ingatlan.com lakásárindex teljesen összhangban van a hivatalos lakásárindexekkel - például a KSH és az MNB - mutatóival. Az adott időszak statisztikái viszont sokkal hamarabb elérhetőek, mert ezek a tulajdonosok és ingatlanközvetítők lekerült hirdetéseinek adatain, nem pedig a NAV illetékadatbázisán alapulnak. Az illetékadatok teljes körű begyűjtéséhez és statisztikai feldolgozásához több hónapra van szükség - mondta el Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Csökkennek az árak

    A 2015 óta több mint 4,5 millió lakáshirdetés adatain alapuló lakásárindex legfrissebb eredményei szerint 2023 harmadik negyedévében 0,8 százalékkal csökkent a lakóingatlanok értéke az előző negyedévhez képest. Ez árcsökkenés a már ismert tényezőkkel magyarázható. “A bizonytalan környezet és a magas hitelkamatok sokakat távol tartottak az ingatlanpiactól. A több negyedéven keresztül megfigyelt keresletcsökkenés és kínálatbővülés mostanra árcsökkenéssel párosult” - tette hozzá Balogh László. 

    Az agglomerációs házakat keresik a legtöbben

    Korponai Levente, az ingatlan.com csoporthoz tartozó money.hu vezetője pedig azt emelte ki, hogy a lakásárak változásának alakulása a hitelpiac szempontjából is kulcskérdés. A 2010-es évek második felére jellemző alacsony kamatok nagyban hozzájárultak a lakáspiaci forgalom bővüléséhez.

    A jelenlegi trendekről szólva a money.hu vezetője azt mondta: “A nagyvárosi csok év végi búcsúja megnőtt az érdeklődés a támogatott konstrukciók iránt, így a Babaváró iránti kereslet is erősödött. A Hitelintéző szolgáltatásunk adatai szerint közel 40 százalékkal nőtt a csok és Babaváró hitelek iránt érdeklődők száma júniushoz képest a lakástámogatási rendszer átalakításáról szóló bejelentés óta.” A szakember azt is elmondta, hogy a hétfőtől életbe lépett, a bankok által önkéntesen vállalt 8,5 százalékos kamatplafon pedig a piaci lakáshitelek iránti keresletnek adhat lendületet, ami élénkítheti a lakáspiaci forgalmat a következő hónapokban.

    Most elsősorban a nagyvárosok agglomerációjában szereplő házakat, másodsorban lakásokat keresik a legtöbben azok közül az ingatlan.com-os felhasználók közül, akik csok és Babaváró iránt érdeklődnek. Várhatóan a következő negyedévben ezek az ingatlanok lesznek a legnépszerűbbek.

    Vélhetően, azok a többgyermekes családok, amelyek már nem szeretnének további gyermekeket vállalni, ők jelentek most meg a piacon, és szeretnék még kihasználni a városi csokot és a Babvárót - mondta korponay Levente.

     Az ingatlan.com lakásárindexe az adat.ingatlan.com oldalról indulva érhető el a https://adat.ingatlan.com/ingatlan-com-lakaspiaci-arindex/  linkre kattintva. 

  • Eddig már 70 család lakhatását támogatta az Erste

    Negyedik éve fut az Erste Social Banking méltó lakhatást támogató programja. A pénzintézet stratégiai partnere, a Habitat for Humanity Magyarország segítségével országszerte 70 család, összesen közel 400 ember lakhatási kihívásain segített. Ezen belül 48 olyan, veszélyben lévő többgyermekes család kapott támogatást, akiknél a lakás állapota lehetetlenné tette, hogy otthonként lehessen azt használni, vagy valamilyen váratlan esemény miatt kis értékű, gyors segítségre volt szükség. Emellett további 22 család ahhoz kapott hozzájárulást, hogy fel tudja venni a Falusi CSOK támogatást és felújítsa házát – mondta el Bara Gábor, az Erste stratégiai vezetője.

    Magyarországon mintegy 3 millió embert érint valamilyen formában a lakhatási szegénység – hívta fel a figyelmet a lakhatás világnapja alkalmából Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója. Ennyien küzdenek különböző jellegű és mértékű nehézségekkel, élnek lakhatás és fedél nélkül, vagy megfizethetőségi, lakásminőségi és energiahatékonysági, területi vagy jogi szempontból az átlagosnál rosszabb, kiszolgáltatottabb helyzetben.

    A lakhatás világnapját minden évben október első hétfőjén, idén október 2-án ünnepeljük. A világnapot 1986. október 6-án rendezték meg először az ENSZ Emberi Települések Bizottságára (angolul: UN-Habitat) utalva. A Lakhatási világnap célja a figyelemfelkeltés annak érdekében, hogy a világon minden ember számára biztosítani lehessen a legelemibb jogot, az emberhez méltó otthont, lakhatási körülményeket.

    A magyar lakóépület-állomány európai szinten is nagyon rossz állapotban van, és az alacsony jövedelmű háztartások lakáskörülményei gyakran lesújtóak. Napjainkban is több százezer háztartás él az országban – meleg – víz vagy fürdőszoba nélkül. A legtöbb lakóépület műszaki állagának javításához olyan jelentős felújítási munkálatokra lenne szükség, amire a benne élőknek nincs anyagi lehetősége.

    Tavaly és idén a magas infláció, ezen belül a lakhatásra fordított kiadások emelkedése a lakhatási szegénységben élőket az átlagnál jobban sújtotta. Az alacsony jövedelmű háztartások esetében a lakhatáshoz kapcsolódó kiadások sokkal nagyobb részét emésztik fel a családi költségvetésnek, mint a jobb módú háztartásoknál. A legalsó jövedelmi ötöd a kiadásai csaknem 26 százalékát költi lakhatási költségekre, míg a legfelső csupán az 1 százalékát – derül ki a Habitat for Humanity Magyarország legfrissebb Lakhatási jelentéséből, amelyet novemberben hoz nyilvánosságra a szervezet. 

    „Az Erstét több mint kétszáz éve azért alapították, hogy segítsen a jólét megteremtésében a közösség legszegényebb tagjainak. A cél azóta sem változott, továbbra is részt kívánunk venni a jólét kiterjesztésében. A bankok hitelt adnak a lakhatásra, az Erste azonban ennél tovább kívánt menni, és hitet szeretett volna adni a családoknak arra, hogy minőségibb életet is lehet élni. Mert, akik hisznek magukban, többet érnek el. Nekik pedig kell egy bank, aki hisz bennük” – tette hozzá Bara Gábor.

    Forrás: Erste Bank Hungary Zrt.

  • További csökkenés várható az épületépítésben

    Az ÉVOSZ felmérést készített az épületépítéssel, magasépítéssel foglalkozó vállalkozások körében, melyben piaci helyzetértékelésüket és várakozásaikat helyeztük górcső alá. A felmérésben túlnyomórészt nagyobb létszámmal rendelkező cégek vettek részt.

    A nettó árbevételek alakulásával kapcsolatban 2022-re vonatkozóan a válaszadóknak még kétharmada számolt be növekedésről, 2023. évben az előző évihez képest már csak a fele. Összességében a csökkenő tendenciát az inflációs környezet negatív hatásai tovább rontják. 2023. évre növekedést elsősorban a magánmegrendelésben megvalósuló ipari épületek és raktárak, valamint komplex ipari létesítményeket kivitelező cégek prognosztizáltak. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség tekintetében is elsősorban ezek a cégek járnak elöl, náluk 10% feletti ez az érték. A zömében lakóépületek kivitelezésével foglalkozó vállalkozásoknál ez inkább csak 0-3% között mozog. A várakozásokat illetően sajnos a válaszadók nem optimisták, háromnegyedük szerint árbevétel-arányos jövedelmezőségük 2023-ban nem tud javulni. A lakossági megrendelésekről elmondható, hogy a lakosság kivár, megtakarításai nem elegendők sem új építésére, sem a felújításra, hitelt pedig nem vesznek fel a magas kamatok miatt.

    Az ÉVOSZ korábbi felméréseiben jelzett magas kapacitáskihasználtság mostanra visszaesett. A válaszadók 66%-a tudja 80% felett kihasználni kapacitásait. Azok a vállalkozások, amelyek export tevékenységet is folytatnak, azoknál viszont meg is haladja rendelésállományuk a kapacitást. Ezzel teljesen szinkronban mozog a munkaerőállomány várható változása, vagyis azok, amelyek alacsony kihasználtságot jeleztek, várhatóan le fognak építeni, az exportmegrendeléssel bíró - elsősorban nyugat-magyarországi - vállalkozások viszont növelni fogják létszámukat. A megfelelő munkaerő megtalálása azonban okozhat nekik némi fejfájást, véleményük szerint ugyanis az előző évhez képest nehezebben találják meg a képzettségben és tapasztalatban is megfelelő személyeket. Az ország középső régiójában, Pest vármegyében és Budapesten jelezték, hogy szakképzett munkaerőhöz a korábbiakhoz képest könnyebb hozzájutni.

    A rendelésállomány változására vonatkozó válaszokból kiderül, hogy a következő egy évre az épületépítő vállalkozások jelentős része a rendelések mennyiségének további csökkenésével számol mind a közbeszerzési, mind a magánmegrendelői piacon. A szűkülés a válaszadók több mint kétharmadát olyan intézkedések megtételére sarkallja, amely versenyképességüket javítja. A válaszokból kiderül, hogy a legtöbben a digitalizáció előretörésével próbálnak lépést tartani, de sokan a saját beruházásokat helyezik előtérbe.

    Az üzleti tevékenységük gördülékenységét a válaszok alapján a megrendelések hiánya, a magas infláció és a vele együtt konvergáló magas kamatkörnyezet akadályozza leginkább, valamint - ahogy jónéhány éve rendszeresen, most is - kiemelt helyet kapott a jól képzett szakemberek hiánya is. A gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága, a szűkülő piacban felerősödött verseny ugyanúgy akadályozza a vállalkozások mindennapjait, mint a magas adminisztrációs terhek. Utóbbi a cégek szerint az elmúlt időszakban nemigen csökkent. Az építőanyagok, építési termékek hiánya viszont nem okozott gondot, az elmúlt fél évben, a cégek ilyen problémát nem tapasztaltak.

    Az elmúlt időszakban tapasztalható áremelkedés a magasépítést sem kímélte. Egyes építőanyagok árának emelkedése az év hátralevő részében a várakozások szerint mérséklődhet, vagy legalábbis infláció alatti mértékkel növekedhet. Ez a megrendelői oldalt is kivárásra késztetheti, ami a megrendelések további elodázását hozhatja.

    A magasépítés színvonalának szinten tartásához elengedhetetlen a szakosodott munkaerő megtartása, aminek legfontosabb eszköze a bérek emelése. Az emelést azonban nem tudják inflációkövető módon megvalósítani, 2023. évben átlagosan 11%-kal növekednek a bérek a válaszadók körében. Legnagyobb mértékben a termelésirányítók, műszaki vezetők esetében emelnek, ez adódhat a szakmunkások betanított munkásokkal történő pótlásából is, mely így nagyobb terhet ró a termelésirányításra. A magasépítési kivitelezési tevékenység költségét a munkabérek emelkedése mellett a várakozások szerint az energiaárak változása és az építési törmelék elszállítása, lerakása fogja még feltornázni. Az árváltozásokat a megrendelő felé a kivitelezők azonban nem, vagy csak részben tudták, tudják érvényesíteni, ami a jövedelmezőséget jelentősen rontja. A megrendelők és a kivitelezők közötti elszámolások, az áremelkedések közös viseléséről történő egyezkedési folyamat pedig komoly feszültségeket generál a piacon.

    Finanszírozás tekintetében az évek óta tartó tendencia továbbra is jellemző , miszerint elsősorban különböző lízingkonstrukciók, belső források, vissza nem térítendő támogatások és banki hitelek segítségével támogatják működésüket, pénzügyi stabilitásukat. A jelenlegi kétszámjegyű hitelkamatok miatt a következő évben viszont a hitelek felvételének további csökkenését, illetve átütemezését tervezik. A magas kamatszint, a kevesebb hitelfelvétel, a rendelkezésre álló pénzeszközök csökkenése begyűrűzött, a partnerek fizetési fegyelme a válaszok szerint jelentősen romlott.

    Mindezek tükrében a magasépítési vállalkozások bíznak abban, hogy a kormányzat a mostani mélyponton történő átlendülésen keresletkiegyenlítő megoldások kidolgozásával segíteni tud.

    Forrás: ÉVOSZ

  • Az energiahatékony tetőtérbeépítés növeli a lakás értékét

    A VELUX Cégcsoport által készített kutatásból kiderül, hogy új, nagyobb lakásba költözés a helyett sokan választanák inkább a tetőtér beépítését. A kutatási eredményeket bemutató sajtóbeszélgetésen az is kiderült, hogy a beépíthető tetőtér 5%-kal növeli az ingatlan értékét. Egy energiahatékonyan megépített vagy felújított tetőtér sokat jelent az egészséges élettér kialakításában, ami annál is értékesebb, mivel időnk 60%-át otthonunkban töltjük, és a lakosok 30%-a szenved a beltéri klímával kapcsolatos hátrányoktól.

    Van igény az energiatakarékos ingatlanokra, de erős a magyarok árérzékenysége

    Koji László ÉVOSZ-elnök szerint a múlt év egészében 25,4%-os áremelkedés sújtotta az építőipart, és 2023 elején további áremelkedésekkel nézett szembe a piac. Ez megmutatkozik a lakásárak alakulásában is, amelyek idehaza az európai átlaghoz képest is jelentősen drágultak: az EU-ban 2023 első negyedévében a lakásárak 0,8%-kal emelkedtek az előző év azonos negyedévéhez képest az Eurostat szerint – ezzel szemben Magyarországon sokkolóan magas, 8,6%-os ez az érték.[1] 

    Ez a drágulás magyarázatul szolgálhat arra is, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a fenntartható, energiahatékony ingatlanok iránt, ugyanakkor úgy tűnik, korlátozottak a vásárlók fenntarthatóságra fordítható forrásai. Az energiahatékonysággal szembeni tudatosság növekedése pozitív hír, ám a globális lakásállomány állapota nem ad okot a bizakodásra: az épületek jelentős része elavult, és a megújulási ráták a kívánt értékek alatt vannak Európában és világviszonylatban egyaránt.

    Magyarországon idén év elejétől megszűnt az otthonfelújítási támogatás, amely legalább a gyermekesek számára segítséget jelentett a felújítási munkálatok finanszírozásához, igaz az igényelt forrásoknak csak 43%-át fordították valamiféle energiahatékonysági fejlesztésre. ezen belül a külső nyílászárók cseréjére a támogatások 9%-át használták fel az igénylők.

    Jelenleg a falusi csok keretén belül elérhető támogatás korszerűsítésre, kizárólag a kistelepülésen élő gyermekesek számára. Magyarország 20.000 lakás energetikai korszerűsítésére nyújtott be tervet az Európai Bizottsághoz a REpowerEU program keretében, ami 2026 közepéig valósulhatna meg. A lakosság számára felvehetők még ún. zöldhitelek, amelyet a bankok 7% körüli kamat mellett kifejezetten energiahatékonysági lakáskorszerűsítésekre adnak.

    A beszélgetésen elhangzott, hogy mindezek mellett nagyon nagy szükség lenne további állami forrásokra, amelyek kizárólag olyan korszerűsítésekre lehetne felvenni, amelyek jelentősen növelik a lakás energiafelhasználását. Európai országokban számos jó példa akad ilyen konstrukciókra (Horvátország, Spanyolország stb.). Csehországban például a támogatásokból itthon kimaradó nyugdíjasok kapnak ilyen segítséget.

    Nagy szükség lenne az épületállomány megújítására

    Az európai (és ezen belül a magyarországi) lakásállomány rendkívül aggasztó állapotban van az alacsony megújulási ráta miatt, ráadásul körülbelül 80 millió ember lakik egészségtelen épületekben: a magyarok 31%-át érinti legalább egy beltéri klímához kapcsolódó kockázat, mint például a nedvesség, a penész, a sötétség vagy a nem megfelelő szigetelés.[2] A hazai lakásállomány felújítása lassú tempóban halad, 8 év alatt a családi házak esetében mindössze 10 százalékkal növekedett a hőszigetelt épületek aránya, ami a panelépületek és a nagy társasházak esetében még alacsonyabb (7%), a kis társasházak esetében pedig egyenesen változatlan,[3] pedig egy esetleges felújítási hullám nem csupán energetikai, de gazdasági és társadalmi szempontból is pozitív hatásokkal járna, így a beruházási költségek egyértelműen megtérülnének. Az energiahatékonyság növelése fenntarthatósági szempontból is fontos, hiszen jelenleg az építőipar felelős az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának mintegy 37%-áért, 27% pedig az épületek fűtéséből és hűtéséből származik.[4]

    Régiós összehasonlításban is nagyon alacsony a hazai lakásállomány megújulása hosszú évek óta. 2022-ben a magyar lakásállomány megújulása rátája (az egy év alatt felépített új lakások száma a lakásállomány arányában) 0,45% volt - ez a szám Csehországban 0,78%, Szlovákiában 0,96%, Lengyelországban pedig 1,57 volt.

    Energiahatékony és élhető megoldás lehet a tetőtér bővítése az élettér növelésére

    Az ingatlanok felújítása, bővítése során érdemes megfontolni a tetőtér beépítésének lehetőségét. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fiatalabb generációk nyitottabban állnak a tetőtéri lakásokhoz és a tetőteres ingatlanokhoz, míg az idősebbek hajlamosak engedni a régi berögződések okozta félelmeknek, holott a modern építészeti megoldásoknak köszönhetően már sem a tetőtér túlmelegedésétől, sem a zajártalmaktól vagy a magas fűtési költségektől nem kell tartani.

    Habár kevésbé jellemző, hogy valaki kifejezetten tetőteret keressen, azt azonban az ingatlanpiac képviselői is elismerik, hogy egy beépített tetőtér jelentősen emelheti az ingatlan értékét. A beépíthető tetőtér abban is segít, hogy az ingatlantulajdonosok hosszú távon is változó igényeikhez tudják igazítani az otthonukat: a VELUX Cégcsoport kutatásában a válaszadók 47%-a vallotta azt, hogy új otthonba költözés helyett a meglévő tetőtér beépítését választaná. Azok, akik már éltek tetőtérben, 56%-ban döntenének így, a tetőtéri tapasztalattal nem rendelkezők pedig 41%-ban jelölték ezt a választ.

     

    A felmérés szerint az emberek jelentős része (42%) azért kedveli a tetőtereket, mert sokféleképpen használható és könnyedén személyre szabható részei az otthonunknak. Számos válaszadó szerint fontos, hogy lehetővé teszi több generáció együttélését (39%), alkalmas hobbihelységnek (31%), extra tárolóhelyet biztosít (29%), és jól kialakítható otthoni dolgozószobának is (27%). Mindezek mellett további pozitív tulajdonságokkal is rendelkezik, mint például a jó kilátás, az egészséges otthoni tér, vagy az egyáltalán nem elhanyagolható energiahatékonyság.

    A beépített tetőtér növeli az ingatlan értékét

    A beépített tetőtérre alapvetően értéknövelő jellemzőként tekintünk az ingatlanban. „Két fontos dolgot érdemes tudni a témában, – emeli ki Birkás Roland, az OPTIMA Ingatlaniroda értékesítési vezetőjeaz egyik, hogy amennyiben két hasonló alapterületű ingatlan esetén az egyiknél a tetőtér beépített, akkor – mivel a hasznos alapterület nagyobb – az ára is magasabb lesz. Ha pedig két ingatlan esetén azt vesszük alapul, hogy a nettó hasznos alapterület azonos, de az egyik ingatlanban van még plusz beépíthető tetőtér, akkor is akár 5%-kal drágább lehet a beépíthető tetőtérrel rendelkező ingatlan.

    A megkérdezettek harmada feltétel nélkül gondolja értéknövelőnek a beépítést, míg további 26% a nagyobb életteret tekinti a legfontosabb tényezőnek a kérdésben. Habár mindössze 22% gondol a beépítés minőségére, az ingatlanközvetítők tapasztalata mégis az, hogy a gyakorlatban erre is figyelnek a vásárlók. A minőségre való igényesség és az anyagi lehetőségek szembenállása azonban itt is érezhető: a VELUX Cégcsoport tetőtéri kutatása rávilágított, hogy a fejlett, minden igényt kielégítő tetőtér-beépítési technológiák iránti kereslet magas, azonban csak akkor, ha mindez megfizethető áron áll rendelkezésre.

    A minőségi megoldásokkal energiatakarékos és élhető lesz a tetőtér

    A VELUX Cégcsoport modelltetőtérben végzett számításai azt is kimutatták, hogy az energiatakarékos üvegezés – legyen szó 2-rétegű vagy 3-rétegű üvegezésről – akár 60%-kal csökkentheti az ablakonkénti hőveszteséget, megszünteti a páratartalmat és a penészt, illetve redukálhatja a szén-dioxid-kibocsátást, valamint a közüzemi számlákat is, két tetőablak cseréje pedig akár 11%-kal is mérsékelheti az adott helyiségben szükséges fűtés energiát.

    A fűtési szezonban a tetőablakok szigetelőképességének és energiahatékonyságának jelentős hatása van az épületek energiafogyasztására és a beltéri környezetre” – fejtette ki Ritea Noemi, a VELUX Cégcsoport magyar és román piacért felelős igazgatója. „Egy tetőablakcsere után 1-2 fokkal is lejjebb tekerhetjük a termosztátot, így jelentős összegeket spórolhatunk, miközben a komfortérzetünk nem változik – a beruházás ráadásul akár egyetlen nap alatt is elvégezhető.

    Szakértők szerint az egészséges otthonokkal kapcsolatban meglehetősen hiányos az emberek tudása: Európában és Észak-Amerikában az emberek 78%-a[5] például nem tudja, hogy a beltéri levegő szennyezettebb, mint a kültéri. A légszennyezés azonban csak egy tényező, ha az egészséges otthonokról van szó, a beltéri klíma a mentális jólétünkre is hatással van: a fűtés hiánya majdnem kétszer akkora hatással van a jólét megélésére és az élettel való elégedettségre, mint a partnertől való távollét; a zajszennyezés alvászavarokat okozhat; a fényhiány pedig a hangulatunkra is kihat, növelve a depresszió kockázatát.

    Ingatlan-tervezésünk során érdemes tudni, hogy egészségünk megőrzésében kulcsfontosságú a természetes fény, elsősorban a napfény szerepe. A VELUX vállalat korábbi felmérése is alátámasztotta a természetes napfény kiemelt szerepét: a magyarok közel kétharmadának (64%)[6] nagymértékben javítja a hangulatát a napfény, és több, mint négyötödük (89%) érzett változást a mentális egészségében, amikor olyan helyen töltött időt, ahol egyáltalán nem volt napfény és friss levegő. Mentális és fizikai jóllétünket nagyban befolyásolja, hogy mennyi napfény ér bennünket – de az sem mellékes, hogy hol, miként és milyen szögben érkezik a napsugár. A modern tetőtéri nyílászárók döntően befolyásolják közérzetünket, vagyis egy felújítás során élhető és fenntartható életteret alakíthatunk ki a segítségükkel.

    A VELUX Tetőtéri Panoráma 2023 kutatási elemzése letölthető.

    [1] https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-euro-indicators/w/2-05072023-bp 
    [2] Healthy Home Barometer: https://velcdn.azureedge.net/-/media/com/healthy-homes-barometer/hhb-2022/velux-hhb-report-2022.pdf 
    [3] https://mehi.hu/wp-content/uploads/2021/03/mehi_hazai_felujitasi_hullam_tanulmany_2021_v3_0.pdf 
    [4] UN Global Building Alliance 2021
    [5] https://velcdn.azureedge.net/-/media/com/healthy-homes-barometer/hhb-2022/velux-hhb-report-2022.pdf 
    [6] A VELUX Cégcsoport megbízásából az Opinio által 2023 tavaszán Magyarországon készített 929 elemszámú reprezentatív kutatás

  • Az új csok megnyithatja az utat egy bérlakásprogramhoz?

    Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Parlamentben napirend előtti felszólalásban a családtámogatásokról szólva a következőt mondta:

    „Nem lesz olyan pillanat, amikor a csok rendszere megszűnik és a helyébe ne lépett volna be valamilyen más támogatási forma. Hiszen az év végéig kifut ez a rendszer és az év elejétől pedig meghirdetünk egy másikat. A falusi csokot nemcsak, hogy megtartjuk, hanem annak megemeljük az értékhatárát, és a városit, ami iránt leesett az érdeklődés, megtarthatnánk éppen, de ez nem egy észszerű javaslat, mert azt látjuk, hogy a városokban a csok támogatási forma már nem elegendő. Annak a fönntartása helyett egy új dolgot kell megindítani. És ezt januártól meg is fogjuk indítani.”

    A jelenlegi csok helyébe lépő új támogatási programról, az úgynevezett csok+-ról pedig Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter árult el néhány részletet a múlt heti egri közgazdász vándorgyűlés után a Portfolionak. Mint elmondta, a koncepció kész és hamarosan tárgyal róla a kormány.

    Mint mondta: "a 40 év alattiaknak, első lakás vásárlására vagy családméret-növekedés miatti lakáscserére fogjuk kínálni, nagyon kedvező kamatkondíciókkal. A program kombinálva lesz adósságleírással, a megvalósult gyerekvállalás után csökkenni fog a hiteltartozás. A felvehető hitel nagysága függ majd a vállalt gyerekek számától, ennek részletei még kormánydöntésre várnak. A már megszületett gyerekek után várhatóan nem lesz elérhető a csok+.

    Ezek szerint a csok+ program azoknak a pároknak lesz elérhető, akik vállalnak gyermeket a jövőben, hasonlóan a babaváró kölcsönhöz.

    Városi környezetben a családtámogatási program eleme lehetne egy olyan bérlakásprogram, amely figyelembe veszi a gyermekek számát, és ez alapján a jövőben akár tulajdonszerzésre is lehetőséget ad.

    Az állam által meghatározott bérlakásépítési program hatékonyan tudná mérsékelni az építőipar és a lakásépítések ciklikusságát, valamint segíthetne abban is, hogy a lakásállomány megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és „zöld” építészeti szempontok is.

    Egy ilyen rendszer felállítására jó példa lehet az osztrák közhasznú bérlakásrendszer működése. A finanszírozásra pedig akár EU-s források is elérhetők lehetnek: Spanyolország 20 ezer megfizethető bérlakást épít 2026-ig energiatakarékos épületekben.

  • Várhatóan csak vállalt gyerekre lesz majd CSOK+

    Mint mondta: "a 40 év alattiaknak, első lakás vásárlására vagy családméret-növekedés miatti lakáscserére fogjuk kínálni, nagyon kedvező kamatkondíciókkal. A program kombinálva lesz adósságleírással, a megvalósult gyerekvállalás után csökkenni fog a hiteltartozás. A felvehető hitel nagysága függ majd a vállalt gyerekek számától, ennek részletei még kormánydöntésre várnak. A már megszületett gyerekek után várhatóan nem lesz elérhető a csok+.”

    Forrás: hvg,hu

  • Kevesen gondolkoznak kifejezetten energiahatékonysági fejlesztésekben

    Magyarországon a tavaly nyár közepén bejelentett, majd 2022 augusztusától a lakosság részére bevezetett kettős energiaár (rezsicsökkentett és piaci árazás) nehéz helyzetbe hozta az átlag fölött fogyasztó háztartásokat, az árkülönbség ugyanis több mint hétszeres a gáz és két-háromszoros a villamos-energia ár esetében.

    Saját kézbe kell venni

    A kialakult helyzet rávilágít arra is, hogy magunknak kell tenni azért, hogy minél kevesebb energiát fogyasszunk, ugyanis a hazai lakóépületek átlagos osztályzata FF, vagy annál rosszabb energetikai besorolású. 2017-2022 között az új lakóingatlanok csupán 20 százaléka volt BB vagy annál magasabb minősítésű. A Knauf Insulation számításai szerint egy családi ház szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását fűtési- és hűtési költségeit, ráadásul az ingatlan értékét is növeljük.

    Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik” – mondta Nagy Gergely Dániel a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A szakértelem és tervezés nélkül, ötletszerűen, átgondolatlanul megvalósított energetikai felújítások sajnos nem érik el a kívánt hatást. A szigetelési munkálatok megkezdése előtt mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni és hőtechnikai számításokat végeztetni”– tette hozzá a szakember.

    Az egyik legnagyobb hiba a Knauf Insulation tapasztalatai szerint, hogy az építtetők és felújítók különböző gyártótól vásárolják meg a szigeteléshez szükséges anyagokat, amelyek így egymással nem kompatibilisek. Ez az elkészült szigetelési rendszer teljesítményét csökkenti, emellett pedig bukni lehet a vonatkozó garanciát is, hiszen a gyártók a teljes rendszerre vállalják a kötelezettséget. Általánosságban elmondható, hogy egy négyzetméter homlokzatszigetelés színvakolat nélkül 12 ezer forint körül alakul, ebből körülbelül 7-10 ezer forint a szakember munkadíja, az anyagköltség pedig 3-5 ezer forint négyzetméterenként 15 cm vastag EPS szigetelés esetén, kőzetgyapotnál ez az ár pedig 6-8 ezer forint. Ingatlanonként ugyanis nagyon eltérő, hogy milyen típusú, vastagságú szigetelésre van szükség, de falvastagságtól független minden esetben vakolható homlokzati rendszer használata javasolt.

    Miből finanszírozzuk?

    Nyár elején a kormány bejelentette, hogy 2024. január 1-jétől megszűnik a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény), csak a falusi CSOK marad megemelt összegekkel.

    A falusi CSOK esetében idén is és jövőre a megemelt összegű vissza nem térítendő támogatás fele használható a vételárra, a másik felét kizárólag felújításra, korszerűsítésre kell költeni. Ebből a részből tehát finanszírozható az épület hőszigetelése is. De nemcsak vásárlás esetén igényelhető a falusi CSOK a meghatározott kistelepüléseken, hanem meglévő ingatlan bővítésére és/vagy korszerűsítésére is. A támogatás összege a gyerekek számától függ. Így a falusi CSOK és a mellé igényelhető államilag támogatott, 3 százalékos kamatozású hitel is felhasználható hőszigetelésre.

    Gyorsan megtérülő befektetés

    Magyarországon az energetikai felújítások többsége nem tervezett, inkább tűzoltásnak tekinthető. A fő szempont sajnos nem az energiamegtakarítás, hanem a gyorsaság és a költségek minimalizálása. Még mindig kevesen gondolkoznak kifejezetten energiahatékonysági célú fejlesztésekben. Erre bizonyíték, hogy az elmúlt öt évben összesen 2500-3000 milliárd forintot költöttünk energetikai felújításra, ám ennek csak kevesebb mint fele járt érdemi energia-megtakarítással. A felújítási munkálatok közül a szigetelés pénzt is hoz a házhoz a komfort előnyökön felül. Ha hőszigetelésre fordítjuk a vissza nem térítendő támogatást, a korábbiakhoz képest évekkel rövidül a befektetett összeg megtérülési ideje a csökkent rezsikiadásoknak köszönhetően.

    A továbbra is folyamatosan emelkedő árak mellett arra aligha lehet számítani, hogy olcsóbbá válhat a beruházás, így érdemes minél előbb belevágni az otthonunk szigetelésébe. Az építőipar gyengélkedése most jól jöhet azoknak, akik gyorsan szeretnének nekilátni, ugyanis könnyebb szakembert találni a munkákra. Szigetelés után pedig már a most következő télen jelentős költségmegtakarítást érhetünk el a rezsiköltségeken. Bár sokan megfeledkeznek róla, de a forró nyári hónapokban is nagy segítség a szigetelt otthon, hiszen az lassabban melegszik fel, így kevésbé van szükség légkondicionáló használatára is. A fűtésre és a hűtésre felhasznált kevesebb energiával pedig nemcsak a pénztárcánkat, de környezetünket is védjük.

    Forrás: Knauf Insulation

  • Milyen lehet majd a városi "CSOK Plusz"?

    A Bankmonitor szakértői elemezték, hogy az eddig megismert CSOK és Babaváró módosítások tükrében vajon mire számíthatunk majd az új CSOK-nál.

    Észszerű volna a támogatás növelése, hiszen a jelenleg elérhető összegek mind az újépítésű, mind a használt lakások árai jelentősen megemelkedtek. A támogatási összegek még a kedvetményes kölcsönnel kiegészítve is a korábbinál jóval kisebb, sok esetben nem elegendő segítséget nyújtanak a lakásvásárláshoz, épíéshez.

    A szakértők szerint ezért "ha a kormány valóban hatékonyan kívánja támogatni a városokban élő családok otthonhoz jutását, akkor az új rendszer támogatási összegeit a Falusi CSOK-hoz hasonlóan jelentősen meg kell emelnie".

    Elemzésükben utalnak arra is, hogy a kormányztai kommunikációs szerint a jelenlegi támogatási rendszer nem segíti elég hatékonyan a gyerekvállalást, ezért arra számítanak, hogy a CSOK Plusz esetében nagyobb hangsúly kerül a gyerekvállalásra, akár jogosultsági feltétel is lehet.

    Fontos elemei a konstrukciónak a támogatott lakáshitel és a CSOK-hoz kapcsolódó kedvezmények (illetékkedvezmény, áfakedvezmények). Úgy vélik, ezek megmaradhatnak jövőre is, de a támogatás átalakulásával szűkülhet a jogosultak köre.

    Összességében arra számítanak, hogy egy, kifejezetten a gyermekvállalásra fókuszáló támogatás esetében a kedvezményezettek köre jelentősen szűkülne, így - a jelenlegi konstrukcióval ellentétben - "a támogatások nem erősítenék jelentős mértékben az ingatlanpiac keresleti oldalát, árfelhajtó hatást kifejtve ezáltal".

    Az elemzés a Bankmonitor oldalán olvasható.

  • Így is fel lehet használni az uniós forrásokat lakáskorszerűsítésre

    Igylakunk.hu: Milyen állapotban vannak a spanyol otthonok energetikai szempontból?

    Susan Martín Belmonte: "Spanyolországban a lakások többsége nagyon régi és energiahatékonyság szempontjából nagyon rossz állapotban van. A helyzet sokkal rosszabb, mint sok más EU-s tagállamban, talán az EU átlagánál is gyengébb.

    Ugyanakkor a korszerűsítésre sokkal kisebb fókusz esik, mint az építésekre. A tudatossággal is gondok vannak, és nincsen megfelelő mennyiségű szakember sem."

    A spanyol kormány azt ígéri, hogy 2026-ig 500 ezer lakást újít fel, erre 6,8 milliárd eurót irányzott elő az EU következő generációs alapjából. Ez a 25 milliós lakásállomány 2%-a. Spanyolországban a lakóépületek 50%-a (9,7 millió) 1980 előtti. de legalább 17 millió lakást kellene felújítani. Az épületek energiahatékonyságát legalább 60%-kal javító energetikai korszerűsítést évente csak az épületállomány 0,2%-ánál végeznek, ami egy évben csak kb. 30.000 lakást jelent. A 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél elérése érdekében azonban az országnak 2030-ig évi 300.000 felújítást kellene elvégeznie, és ezt az arányt 20 éven keresztül fenntartania.

    "Igaz, Spanyolországban az időjárás enyhébb, van, ahol nem is kell télen fűteni, viszont sok energiára van szükség a hűtés, amiben a szigetelés kevésbé segít. A meleg kint tartásában hatékonyabb a légkondicionálás, amihez természetesen jobb lenne megújuló energiát használni. A klímaváltozással ez a helyzet erősödhet, ugyanakkor egyre több a szélsőséges időjárási helyzet, amikor megmutatkozik, hogy mekkora probléma a lakások rossz állapota.

    Ezért fontos, hogy az európai uniós források felhasználására készített tervben van lakáskorszerűsítési fejezet."

    Az Európai Unió Helyreállítási Alapja, más néven Next Generation EU keretében 750 000 millió eurót osztanak szét 2026-ig az Európai Uniót alkotó 27 állam között. Spanyolország 2026-ig 140 000 millió eurót kap, aminek elköltését az ún. Helyreállítási, Átalakítási és Ellenállóképességi Terv részletezi. Ennek egyik fejezete a Lakásrehabilitációs és Városregenerációs Terv, amelyen keresztül 6820 millió eurót fordítanak a városrészek átfogó felújítására és az épületek –otthonok, irodák és közintézmények – energiahatékonyságának javítására, a fogyasztást csökkentésével és a megújuló energiaforrások beépítésével. A többi között lakóépületek átfogó rehabilitációjára 1994 millió eruót, kifejezetten épületenergetikai rehabilitációs programra további 300 millió eurót szántak, és személyi jövedelemadó-kedvezményt kapnak azok a magántulajdonosok, akik például ablakcserével növelik otthonuk energiahatékonyságát. Külön 1000 millió eurós tétel az 5000 fő alatti települések és városok számára keretezett energetikai támogatás. A program 20.000 új, szociális bérbe adható lakás építését is előirányozza, energiahatékony épületekben megfizethető áron egy további 1000 millió eurós alprogramban.  

    Igylakunk.hu: Minden benne van a spanyol programtervben, amire Ön szerint leginkább szükség van most energetikai korszerűsítés témában?

    Susan Martín Belmonte: "Úgy gondolom, hogy a lakásfelújításokra dedikált európai uniós források elköltését jól megtervezte Spanyolország. Természetesen nem mindegy, hogy milyen rendszerben használja fel az ország ezeket a forrásokat. Most az a legfontosabb, hogy az energiahatékonysági felújítási szektort egyáltalán beindítsuk.

    Spanyolországban a lakhatási kérdések a regionális szinthez tartoznak. A regionális önkormányzatok kompetenciája, hogy a lakásfelújításokkal kapcsolatosan intézkedjenek, ezért fontos ezeknek a forrásoknak a decentralizálása. Ez nem működik jól, sajnos szabályozási és szervezési problémák miatt a régiókban nagyon lassan jutnak el a források a kedvezményezettekhez, akár egy évet késéssel.

    Ugyancsak lassítja a felújítások megvalósítását az információhiány: a lakástulajdonosok többsége nincs tisztában azzal, hogy mi szükség van korszerűsítésre, mit jelent az energiahatékonyság, hogyan kell megvalósítani, és hogy léteznek erre európai uniós források. Csak ezután következne az, hogy hogyan lehet hozzájutni a felújítási forrásokhoz. Egyelőre azonban nincsen benne a fejekben a lakosság körében, hogy ez fontos kérdés. Technikai kérdésekben is nagy a tudatlanság, hogy egyáltalán mit kell tenni ahhoz, hogy egy lakás, egy ház energiahatékony legyen, milyen műszaki változásokat lépéseket kell megtenni, gyakran még a szakma a szakemberek sem tudják pontosan a válaszokat.

    Ebben a nemzeti kormánynak is lépéseket kell tennie, és sok civil szervezet is dolgozik ezen – mi például sajtókampányt csináltunk a felvilágosításra.

    Az is fontos lenne, hogy az építőiparban minél többen specializálódjanak az energetikai korszerűsítésekre. Jóval több szakembert kellene bevonni a ennek szektornak a beindításához."

    Igylakunk.hu: A lakástulajdonosok mennyi támogatást kapnak?

    Susan Martín Belmonte: "A támogatások igénylési rendszere úgy lett kialakítva, hogy minél nagyobb, minél ambiciózusabb az energiahatékonyság növelése, annál nagyobb százalékban támogatja a pályázatot, ha például a beruházás 30%-os energiahatékonysági növekedést ér el, akkor 40%-os támogatást kap valaki, hogyha több mint 45%-os, de kevesebb mint 60%-os a hatékonyságnövekedés, akkor 60%-os a támogatás, hogyha több mint 60%-os a hatékonyságnövekedés, akkor akár 80% is lehet a támogatás.  A leginkább rászoruló, sérülékeny családok számára a támogatás 100%-os, bizonyos limittel.

    Úgy gondolom, hogy ezt a rendszert úgy lehetne igazságosabbá tenni, hogy csak a valóban sérülékeny réteg kapna nagymértékű vissza nem térítendő támogatást, a többieknek pedig jó feltételekkel, akár 0%-os hitellel kellene segítséget adni. A mi javaslatunk is az, hogy csak a legszegényebbek kapjanak vissza nem térítendő támogatást, a többiek pedig olyan hitelt, amit az energiahatékonysági korszerűsítéssel elért megtakarításból tudnak visszafizetni.

    Ezeket a hiteleket speciálisan kedvezményes konstrukcióban kellene nyújtani, nulla százalékos kamattal. Az is nagyon lényeges, hogy hosszú távú hitelekről van szó, mert csak ezzel tud működni, így tudja a lakosság visszafizetni a megtakarításokból.

    Az Európai Központi Bank ezt meg tudná finanszírozni, de ehhez európai uniós szintű összefogás és elhatározás kell. Természetesen fontos, hogy ezek a hitelek fenntartható energiahatékonysági beruházásokra legyenek csak elérhetők."

    Mivel a közpénz önmagában nem lesz elég ahhoz, hogy Európa-szerte minden otthont energiahatékony legyen, létrejött az Unlock elnevezésű európai kampány, amelyben Spanyolország is részt vesz. Ebben a tagállami részvevők arra szólítják fel a kormányaikat és az Európai Központi Bankot, hogy kötelezzék a kereskedelmi bankokat olcsó és elérhető hitelek nyújtására lakáskorszerűsítések finanszírozására. Vagyis dolgozzanak ki olyan megfelelő hiteltermékeket, amelyek lehetővé teszik a megfizethető lakásfelújításokat és ellenőrizzék a jelzáloghiteleik fedezetéül szolgáló házak energiahatékonyságát. Ugyan támogatásokkal, adókedvezményekkel és más intézkedésekkel is támogatják az épületek energetikai korszerűsítését az EU-ban, de jelenleg évente 275 milliárd eurónyi beruházási hiány van ezen a területen, amelyet a kormányok önmagukban nem tudnak fedezni. A Központi Banknak negatív kamatozású hiteleket kellene nyújtana a kereskedelmi bankoknak, azzal a feltétellel, hogy megfizethető, kamatmentes kölcsönöket kínálnak a házak energiahatékonysági korszerűsítétére. A kormányoknak ezzel egyidőben fel kellene gyorsítaniuk a veszélyeztetett családok támogatását, a helyi egyablakos ügyintézési pontokon kialakítását, valamint a felújításokhoz szükséges munkaerő képzését.

    Igylakunk.hu: Hol tart most a korszerűsítési program megvalósítása?

    Susan Martín Belmonte: "Arról, hogy a programban eddig mennyi lakást sikerült felújítani, most nincsenek friss adatok, de hamarosan elkészül a Nemzeti Felújítási Stratégiára épülő az új nemzeti felújítási terv felülvizsgálata, akkor fog ez kiderülni. Az biztos, hogy nagyon eltérő lesz régiónként, mert különböző gyorsasággal folyik az egyes régiókban a felújítási pénzek rendszerének az átvétele, a helyi programok kidolgozása, a felújítási források rendelkezésre bocsátása, és természetesen maga a lakások korszerűsítése kis különböző hosszúságú időszakokat vesz igénybe.

    Az adatokat illetően probléma, hogy a felújításokat egy mutatószámba sűrítik, ebben viszont nemcsak az energiahatékonysági felújítások, vagyis a korszerűsítések vannak benne, hanem mindenféle felújítás. Úgyhogy az előbbieket nehéz elkülöníteni, legalábbis eddig nem volt ez szétválasztva a statisztikákban."

    Igylakunk.hu: Ha sikerült meggyőzni a tulajdonosokat a felújítások fontosságáról, hogyan folytatódhatnak a spanyolországi lakáskorszerűsítések a jelenlegi EU-s támogatás kifutása után?

    Susan Martín Belmonte: "A nemzeti felújítási terv szerint évente 250-300 ezer lakást kellene korszerűsíteni 2050-ig. A korábbi hazai felújítási támogatások nem voltak túl ambiciózusak. Ezeknél körülbelül 40%-os támogatást adtak a felújítási munkákhoz, és ezzel pár tízezer lakás újult meg évente. Ez nem volt túl sok, de mégis valami.

    Ebből a szempontból is kulcsfontosságú, hogy mi lesz, ha a mostani európai uniós források kifutnak, lesz-e ezeknek folytatásuk, vagy lesz a helyettük más nemzeti finanszírozás.

    Az EU-források sok pénzt jelentenek, de ez természetesen nem elég ahhoz, hogy az ország teljes felújítási szükségletét kielégítse, mindenesetre kezdő lökésnek jó. A korszerűsítéseket azonban valahogy tovább kell vinni. Ehhez több és újabb európai uniós forrásra lenne szükség, és remélhetőleg Európai Központi Bank finanszíroz is majd ilyen programokat, ahogy korábban is tette.

    Mindenesetre a családokat informálni, bátorítani, meggyőzni kell, és jobb finanszírozási szerkezetű modell is szükséges, hogy a legszegényebbeken kívül is mindenkinek elég jó legyen ahhoz, hogy belevágjon."

    A Helyreállítási, Átalakítási és Ellenállóképességi Terv (PRTR) 2. komponensében szerepel egy energiahatékony épületekben épülő szociális bérlakások építésére vonatkozó támogatási program, amely a szociális bérlakásállomány növelését célozza szociális bérlakásként vagy megfizethető áron, magas energiahatékonysági normák mellett, újonnan épített lakások vagy jelenleg nem lakás céljára használt épületek rehabilitációjának támogatása révén, állami tulajdonú földterületeken. Az 1 milliárd eurós támogatási összeg autonóm közösségeken és városokon keresztül jutnak el a végső kedvezményezettekhez, amelyekkel megállapodás született a források első felének elosztásáról, az egyes régiókban található háztartások számának arányában. A program révén 2026 második negyedévére várhatóan 20 000 szociális bérlakás vagy megfizethető árú, az energiahatékonysági kritériumoknak megfelelő lakás építése valósul meg.

  • Elindult a városi CSOK „véghajrája”

    A támogatás főszabály szerint tehát már csak idén december 31-ig érhető el a városokban, amely érinti mind az új építésű, mind a használt lakásokat. 2024. január 1-jétől már csak a kistelepüléseken és a tanyákon lévő lakások, családi házak megvételéhez lehet igényelni a CSOK-ot.

    A változásokat és a csokos vásárlás esetén felmerülő teendőket Dr. Solymári Nóra LL.M., ügyvéd a Maráczi, Fellegi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa foglalta össze az alábbi cikkben: 2023: A városi CSOK „véghajrája”

    Forrás: Maráczi, Fellegi és Társai Ügyvédi Iroda

     

     

  • Alig indult társasházépítés a második negyedévben

    Április és június között összesen 754 milliárd forint értékben indultak el kivitelezések, ami jelentős, több mint 30 százalékosnövekedést jelentett az első negyedévhez képest, de 2022 második féléves számaihoz hasonlítva is bővülés volt megfigyelhető. A növekedés az előző negyedévhez képest még változatlan árak mellett is tetten érhető volt, bár az Aktivitás-Kezdés továbbra is elmaradt a 2021-et és 2022 első felét jellemző negyedéves számoktól.

    A magasépítéseknél folytatódott a visszaesés

    A második negyedévben még alacsonyabb összegben indultak el kivitelezések a magasépítési szektorban, mint az év első három hónapjában, így az Aktivitás-Kezdés mutató már egymást követő harmadik negyedéve csökken. Az elindult munkák összege alig lépte át a 400 milliárd forintot, vagyis 16 százalékkal esett vissza a második negyedévben az előző negyedévhez képest, de az elmaradás 2021 és 2022 kiemelkedőnek számító második negyedéveihez képest még jelentősebb. Változatlan árakon nézve 2015 óta nem volt ilyen alacsony az egy negyedév alatt elindított magasépítési kivitelezési munkák értéke.

    A csökkenés folyóáron a nem lakáscélú magasépítésekre volt jellemző, míg a társasházi lakásépítések esetében minimális javulás volt megfigyelhető az Aktivitás-Kezdésben, bár továbbra is nagyon alacsony szinten mozgott. A nem lakáscélú magasépítések között a megkezdett kivitelezési munkák összértéke közel 20 százalékkal volt alacsonyabb a második negyedévben, mint az év első három hónapjában. Változatlan árakon nézve 2016 harmadik negyedévében volt utoljára ennél alacsonyabb az Aktivitás-Kezdés mutató.

    Az idei év második három hónapjában indult legnagyobb magasépítési projektek közé tartozott a Csengeri Büntetés-végrehajtási Intézet kivitelezése, az Inpark Debrecen raktárcsarnokának és fémmegmunkáló üzemének, illetve Nyíregyházán a Boysen Battery elektromos autó akkumulátorház gyártó üzemének építése, a HelloParks logisztikai csarnok beruházása Pátyon, valamint a Weerts Logisztikai Központ következő épülete, illetve több nagyobb társasházi lakásberuházás.

    Enyhe bővülés a társasházi lakásépítéseknél

    Továbbra is nagyon kevés társasházi lakásépítés indult hazánkban, alig valamivel több, mint 50 milliárd forintnyi, ennek is nagy részét csak néhány nagyobb projekt adta. A második negyedév így növekedést hozott ugyan a társasházi Aktivitás-Kezdésben, de a mutató értéke messze elmaradt a 2017-2019 és a 2021-2022 közötti negyedéves számoktól. Változatlan árakon nézve pedig a második negyedév volumenben a 2014-2015-ös éveket idézi. Az első félévben folyó áron 2015, változatlan árakon pedig 2014 óta nem indult el ilyen kevés társasházi kivitelezés, mint 2023-ban.

    Még egyelőre sok a bizonytalanság a piac jövőbeli alakulását illetően, a hitelkamatok lassan araszolnak lefelé, ami bár pozitívan hathat a lakáspiaci keresletre, ugyanakkor a jövő évtől több, lakásvásárláshoz elérhető családtámogatási elem is megszűnik a városokban, ahol a társasházi lakásépítések a jellemzőek voltak. Így összességében a fejlesztők továbbra is óvatosak lehetnek a projektindításokkal.

    A befejezett társasházi lakásépítések összege növekedett 2023 első félévében az előző év azonos időszakához képest, és némileg meghaladta a 2021 első félévét jellemzőt is. Összességében körülbelül 150 milliárd forint értékben fejeződtek be projektek. Az idei évre még további jelentős Aktivitás-Befejezés várható, ha a csúszások nem módosítanak jelentősen az átadási dátumokon, akkor a tavalyi évet meghaladhatja az elkészülő társasházi beruházások értéke.

    A társasházi lakásépítések a legnagyobb arányban továbbra is Budapesten kezdődtek meg az elmúlt 4 negyedévet nézve, részesedése 61,4 százalékos volt, ezzel együtt a társasházi lakásépítések összesen 64,3 százaléka koncentrálódott Közép-Magyarországra. Kelet-Magyarország részesedése 16,1 százalékos volt, míg Nyugat-Magyarországhoz a teljes Aktivitás-Kezdés 19,6 százaléka tartozott.

    Jelentősebb növekedés a mélyépítéseknél

    A mélyépítések Aktivitás-Kezdés mutatójában nagyobb bővülés volt megfigyelhető az idei év második negyedévében, ami több mint 30 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest, míg a tavalyi harmadik, negyedik és az idei első negyedévhez képest kiugró volt az emelkedés. Utoljára 2022 első negyedévében volt csak ennél magasabb az Aktivitás-Kezdés a szektorban, összege közelítette 2023 áprilisa és júniusa között a 350 milliárd forintot. A növekedés változatlan árakon is szembetűnő volt, az idei év első három hónapjához képest közel megnégyszereződött a megkezdett kivitelezések értéke, de a korábbi évekhez képest változatlan áron nem nevezhető kiugrónak az Aktivitás-Kezdés.

    A mélyépítéseken belül a nagy növekedés az útépítések bővülésére volt visszavezethető, közel 300 milliárd forintos volt esetükben az Aktivitás-Kezdés mutató, ami a harmadik legmagasabb összeget jelenti 2018 és 2022 első negyedévei után. Változatlan árakon nézve ugyanakkor inkább csak a 2020-2023 közötti időszakban tűnik kiugrónak az érték 2022 első negyedéve mellett.

    A mélyépítések esetében, a magas Aktivitás-Kezdés főként két útépítési projekthez kapcsolódott, az M49 gyorsforgalmi út M3 autópálya - Ököritófülpös szakaszának építésére, illetve a szintén elindult M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós-Kisújszállás (Kelet) szakaszának kivitelezésére.

    Az Észak-Alföld továbbra is vezet

    Az elmúlt 4 negyedévet vizsgálva az Aktivitás-Kezdés legnagyobb arányban az Észak-Alföld régióban koncentrálódott mely a mostani elemzés fókuszául is szolgál, részesedése 33,7 százalékos volt. A második legmagasabb összegben Budapesten kezdődtek meg kivitelezések, 20,4 százalékos volt az aránya az Aktivitás-Kezdésből, míg harmadik helyen Pest megye állt 12,4 százalékos arányával. Az Észak-Alföld jelentős kivitelezési összege miatt Kelet-Magyarországon indult el a legtöbb építési beruházás az elmúlt 4 negyedévben, közel az építkezések értékének fele kapcsolódott ide, míg Nyugat-Magyarország részesedése kevesebb mint 18 százalékos volt.

    2023 első hat hónapjában például 29 százalékkal növekedett a megkezdett kivitelezések értéke 2022 második félévéhez képest, ami így meghaladta az 500 milliárd forintot Észak-Alföldön. Különösen drasztikus volt az ugrás a második negyedévben, amely közel 450 milliárd forintos Aktivitás-Kezdés összegével a korábbi rekordot is többszörösen megdöntötte.

    A bővülés az első félévben elsősorban a mélyépítésekre volt visszavezethető, miközben a magasépítések esetében az Aktivitás-Kezdés csökkent a tavalyi év második félévéhez képest. Utóbbi esetében ugyanakkor a tavalyi első félévhez képest a mérséklődés már minimálisnak tekinthető, összesen valamivel több mint 200 milliárd forint értékben kezdődtek meg építési munkák az idei első 6 hónapban. Az alacsonyabb összegű kivitelezés kezdés hátterében a gyengébb első negyedéves számok álltak, ugyanakkor a második negyedév jelentős Aktivitás-Kezdést hozott a régióban. Észak-Alföldön a magasépítéseken belül a nem-lakáscélú magasépítések esetében volt tetten érhető nagyobb volumenű projektindítás április és június között, ezek értéke meghaladta a 160 milliárd forintot. Az első félévben elindult például a régióban a szolnoki Helikopter Bázis hangárkomplexum kivitelezése, a BMW logisztikai központjának építése Debrecenben, de az Észak-Alföldhöz kapcsolódott többek között a korábban már a legnagyobb projektek között említett nyíregyházi Boysen Battery elektromos autó akkumulátorház gyártó üzem és a Csengeri Büntetés-végrehajtási Intézet beruházás is.

    A nem lakáscélú magasépítésekkel szemben a társasházi lakásépítések visszaestek az idén a régióban, a csökkenés már az első negyedévben is megfigyelhető volt, és a második negyedévben tovább mérséklődött az Aktivitás-Kezdés mutató, a korábbi évek negyedéves értékeinek töredékére esett vissza.

    A mélyépítések ugyanakkor szárnyra kaptak az Észak-Alföldön, valósággal kilőttek a második negyedévben. Ilyen magas Aktivitás-Kezdés mutatóra, mint a második negyedéves, még soha nem volt példa a régióban. Ez elsősorban a korábban már a legnagyobb projektek között említett útépítési beruházások elindulásának volt köszönhető, és az M49-es és M4-es gyorsforgalmi utak építésének folytatásához kapcsolódott.

    Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés

  • Mennyi lakáshitelre és mekkora lakásra elég a fiatalok átlagfizetése?

    A júliusi kormányinfón elhangzott kormányzati tervek szerint a lakástámogatási rendszer jövőbeni átalakításának eredményeként életbe léphet egy olyan program, amely a lakásvásárlási vagy -építési céljaik megvalósításában segíti a fiatalok önállósodását. Bár egyelőre a konkrétumok még nem ismertek, fontos kérdés mind a lakáspiac, mind a lakáshitelpiac szempontjából, hogy mire számíthatnak az első lakásuk megvásárlását tervező fiatalok. Az ingatlan.com és a money.hu megvizsgálta, hogy jelenleg milyen lehetőségeik vannak az aktuális átlagos négyzetméterárak mellett azoknak a 20-29 éves fiataloknak, akik garzonlakást szeretnének venni. Az elemzés kitér arra is, hogy a korosztályra jellemző nettó átlagfizetés mekkora lakáshitelre elegendő.

    Árkörkép a garzonok piacáról

    “A legkisebb alapterületű lakások kiemelten népszerűek az első lakásvásárlást tervező fiatalok körében. A garzonok tipikusan a legolcsóbb ingatlanok annak ellenére, hogy az átlagos négyzetméteráruk az adott település vagy kerület átlagainál magasabb.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: A budapesti kerületekre és a vármegyeszékhelyekre jellemző átlagos négyzetméterárakban jelentősek az eltérések. A fővárosi kínálati piacon a 40 négyzetméternél kisebb lakások átlagos négyzetméterára 751 ezer forint és 1,6 millió forint között szóródik. Budapesten egy 35 négyzetméteres garzonlakás átlagosan 35,8 millió forintba kerül.

    A legolcsóbb kerületekben - a IV.-ben, a XVII.-ben, a XX.-ban, a XXI.-ben - egy 35 négyzetméteres eladó lakás ára 25,3-30,4 millió forint között mozog. A legnagyobb garzonlakás-kínálattal rendelkező városrészek közé tartozó VII., VIII. és XIII. kerületekben 34,1-39-2 milliós átlagos összeggel lehet számolni. A vármegyeszékhelyek kínálatát nézve Győr számít a legdrágábbnak, ott egy 35 négyzetméteres lakásért majdnem 34 millió forintot kérnek az eladók. Debrecenben átlagosan 30,5 millióért, Veszprémben pedig 30,2 millióért keresnek új gazdát a kis lakások. A másik végletet Salgótarján, Békéscsaba és Miskolc képviseli, ezekben a nagyvárosokban ugyanis már 10,4-18 millió forint is elegendő lehet egy garzonra.

    324 ezerből mekkora lakáshitelt lehet törleszteni?

    Korponai Levente, a money.hu vezetője elmondta, hogy a legfrissebb országos KSH-adatok szerint a 20-29 évesek havi átlagos nettó fizetése az idei első félévben közel 324 ezer forint volt. Ekkora összegű jövedelemnek az érvényben lévő szabályok szerint maximum az 50 százalékát lehet hiteltörlesztésre fordítani, ha a kölcsön kamata legalább 10 évre vagy annál hosszabb időre rögzítve van. “Tehát akár 162 ezer forintot is törleszthetne a fiatal lakáshiteles, de ennél azért érdemes óvatosabbnak lenni és a jövedelemnek legfeljebb csak a 30-40 százalékát törlesztésre fordítani. Mindez pedig az érintett korosztály átlagfizetését nézve 97-130 ezer forint hitelre fordítható összeget jelentene havonta” - fogalmazott Korponai Levente.

    Ez a törlesztőrészlet egy 11-16 millió forintos, 20 éves futamidejű - minimum 10 évig rögzített kamatozású - lakáshitelre lehet elegendő, ha a legkedvezőbb konstrukciókat nézzük, és persze a megfelelő saját erő is megvan a vásárláshoz. A szakemberek kiemelték ugyanakkor, hogy a mostani lakáspiacon még jelentős a vevőjelöltek alkupozíciója, ezzel pedig mérsékelhető a tényleges vételár, ezáltal akár a saját erő mértéke vagy éppen a hitelösszeg.

    Ennyit kell letenni az asztalra

    A money.hu szakértői szerint a nettó fizetéseknél figyelembe kell venni, hogy a 324 ezres átlagtól eltérhetnek a különböző országrészekre jellemző bérek, amelyek a lakásárakhoz hasonlóan befolyásolják a finanszírozáshoz végzett számításokat is. Országszerte viszont a bankok által elvárt minimális önerő aránya mindenhol ugyanakkora. A hitelfelvételhez minimum az ingatlan 20 százalékának megfelelő összeget önerő formájában le kell tenni a bankok asztalára.

    Ez Budapesten átlagosan több mint 7 millió forintot jelent, de Győrben és Debrecenben is átlagosan legalább 6,8-6,1 millió forintos megtakarítással kell rendelkezni az első lakásukat vásárló fiataloknak. A legolcsóbb vármegyeszékhelyen, Salgótarjánban a legkisebb a minimális önerő összege, ami átlagosan 2 millió forintot tesz ki. Korponai Levente hozzátette, hogy a jelenlegi bizonytalanabb gazdasági környezetben a bankok sokszor előnyben részesítik a magasabb önerő vállalását egy hiteligénylés során a jogszabályban előírt minimális 20 százalék helyett.

    Forrás: money.hu

  • Változnak holnaptól a CSOK felvételének szabályai

    A családtámogatások több ponton módosulnak, az erre vonatkozó rendelet az augusztus 30-i Magyar Közlönyben jelent meg.

    - Szeptember elsejétől a CSOK valamennyi formája igényelhető lesz akár három vállalt gyermekre is. (Eddig csak a CSOK kölcsönt lehetett három vállalt gyermekre felvenni, a CSOK-támogatást pedig legfeljebb két gyerekre.)

     - A 3. vállalt gyermeknek (akár két meglévő, akár a már megszületett két vállalt gyermek után) az új szabályok szerint 4 éven belül meg kell születnie - erre eddig 10 évet adtak. (A folyamatban lévő igénylésekre ez nem vonatkozik.)

    - A jövőben a gyermekvállalást teljesítettnek tekintik, ha a pár egyik tagja meghal. Ez a szabály azonban a korábban megkötött szerződések esetében is alklamazandó.

    - Szigorítás, hogy a pár vállalt gyermekre vette igénybe a CSOK-ot és önként visszafizetik a kapott támogatást a gyermekek megszületése előtt, akkor a támogatás összegén felül még büntetést is kell fizetniük. Ez az emelt 10 millió Ft összegű CSOK esetében a ptk szerinti büntetőkamat ötszöröse, de legfeljebb 5%.

    - A továbbiakban a Tb-jogviszony igazolásánál a jogviszony szüneteltetése nem minősül megszakításnak, viszont a szüneteltetés hossza nem számít bele az elvárt jogviszony idejébe.

    - Olyan beruházásoknál, amelyekhez nincs szükség építési engedélyre és egyszerű bejelentésre sem az építkezés megkezdéséhez (pl. tetőtér-beépítés, emelet-ráépítés), ilyen dokumentumot, illetve igazolást a támogatás igényléséhez sem várnak el a jövőben. 

    - Ha három helyett csak kettő gyerek születik meg, a támogatott hitel után nem kell büntetést fizetni.

    A részletek a 406/2023. (VIII. 30.) Kormányrendeletben

  • Újra 7% alatti kamatok a lakáshiteleknél

    Mint írják, van olyan bank, amelyiknél egyedi árazás mellett már 6,69%-os kamaton kaphatunk lakáshitelt, miközben jelenleg a banki ajánlatok átlaga 8,34%. Az egyedi ajánlat kihasználásával egy 25 millió forint összegű, 20 éves futamidejű, 10 évig fix kamatozású lakáshitelnél a havi törlesztőrészlet 25 ezer forinttal lehet kedvezőbb, ami 20 év alatt 6 millió forint megtakarítást eredményez. 

    Az infláció és a hazai irányadó kamatszint fokozatos csökkenése már kifejti hatását a lakáshiteleknél is. A standard, hirdetmény szerinti ajánlatok is mind olcsóbbak, de a nagy áttörést jelenleg az egyedi kedvezményeknél látják a Bankmonitor szakértői.

    Szeptembertől már több bank egyedi ajánlatának kamata is 7% alá csökkenhet. Ez a lehetőség azonban nem automatikus, vagyis nem feltétlenül kapja meg mindenki, aki besétál egy bankfiókba!

    A Bankmonitor szakértőinek tapasztalata alapján a prémium ügyfélkör kaphatja meg ezt a kamatszintet, mégpedig egyedi banki döntés alapján.

    Kamatkedvezmény zöld lakáshitelekre

    Zöld lakáshitelt alapesetben használt vagy új ingatlan vásárlásakor, építkezéskor, illetve a meglévő ingatlan korszerűsítésére, felújítására vehetünk igénybe. 

    Fontos követelmény, hogy ha zöld lakáshitellel szeretnénk valamely lakáscélt megvalósítani, akkor az ingatlannak bizonyos energiahatékonysági feltételnek is meg kell felelnie. Általános szabályként csak olyan használt vagy új otthont vásárolhatunk vagy építhetünk, amelynek energetikai tanúsítvány szerinti minősítése legalább BB kategóriájú és az épület éves átlagos primer energiafelhasználása nem haladja meg a 80 kWh/m2/év értéket. Felújítás és korszerűsítés esetén az ingatlannak értelemszerűen a munkálatok befejezése után kell elérnie a kívánt szintet.

    A jelenleg ilyen hitelt kínáló hat bank nagyon hasonló alapfeltételekkel kínálja a termékeit, jellemzően 0,5 és 1 százalék közötti kamatkedvezményt ígérve a zöld lakáscélokat megvalósítóknak.

    Forrás és részletek: Bankmonitor

  • Sokkal több forrás kellene az lakóépületek korszerűsítésére

    A magyar lakásállomány állapota igen gyenge, ezt mutatják az állapotfelmérések, a lakossági kutatások, az energiatanúsítványok adatai is. A hazai energiafelhasználás 35 százalékáért a lakóépületek a felelősek.

    A hazai épületállomány érdemi megújulásához évi 100-130 ezer lakóépület energetikai mélyfelújítására lenne szükség a szakérők szerint. A lakásállományra vetítve ez évi 3 százalékos korszerűsítési arányt jelentene. Most Magyarországon a mélyfelújítások aránya évi 1%.

    A mélyfelújítások támogatása elengedhetetlen

    Lényeges, hogy mélyfelújításról, azaz energetikai korszerűsítésről beszélünk, és nem szépészeti és más, az épületek energiafelhasználását nem javító felújításokról (utóbbiak nem voltak kizárva a legutóbbi otthonfelújítási támogatásból). Az otthonfelújítási támogatás keretében összesen 705 milliárd forint értékben ítéltek oda vissza nem térítendő támogatást, melynek 43 százalékát fordították az ingatlanok valamilyen mértékű energetikai célú korszerűsítésére /MNB: Lakáspiaci jelentés 2023. május/.

    A Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint: „A családok többségének nincs annyi megtakarítása, hogy saját erőből épület felújításba kezdjen. (…) A lakóingatlanok energiahatékonyságának növelését korlátozza az épületállomány alacsony megújulási rátája. Mélyfelújítások nélkül nem reális a hazai lakóingatlan állomány energiahatékony megújulása a következő évtizedben.” Egy friss kutatás szerint a felújítani szándékozók csaknem fele nem kezdene bele a beruházásba állami támogatás nélkül /Újház-kutatás/.

    Ezért sokkal jelentősebb forrásokat lenne szükséges a lakóépületek energetikai korszerűsítésére fordítani, beleértve a szakmai szervezetek által kiemelt fontosságúnak tartott szemléletformálást és felvilágosítást is.

    REPowerEU magyar tervezet – lakóépületek energetikai felújítása

    A pályázatban energiahatékonyságot szolgáló és a megújulók használását növelő beruházásokat támogatnának a 224 milliárd forintos keretből.

    A támogatással a lakóépületek energiahatékonyságának növelésével a lakosság energiafelhasználásának – azon belül elsősorban a földgáz felhasználásának – csökkentését céloznák meg. Magyarországon az átlagos háztartási gázfogyasztás 120%-ánál többet fogyasztó háztartások 80%-a 1990 előtt épült ingatlanban él.

    A kedvezményezetteknek igénybe kell venniük az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer szerinti kötelezett szervezetek vagy valamely nemkormányzati szervezet épületenergetikai tanácsadási szolgáltatásait mind a pályázat előkészítése, mind megvalósítása során. A korszerűsítési munkák előtt és után pedig energetikai tanúsítványt kell készíteni annak bizonyítására, hogy a beruházással valóban 30%-kal sikerült csökkenteni az energiafogyasztást.

    Kidolgozták a tevékenységi listát, amely a támogatható beruházásokat tartalmazza. Ezek célja alapvetően

    ·         az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, 

    ·         az épületekhez köthető villamostechnikai eszközök fogyasztásának csökkentése,

    ·         az épületek fűtési, hűtési, szellőztetési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése,

    ·         a megújuló energia alapú hőtermelő rendszerek beépítése.

    A teljes támogatási keret legfeljebb fele lehet vissza nem térítendő támogatás, másik fele kedvezményes hitel kell, hogy legyen.

    A végső kedvezményezettek természetes személyek, társasházi lakóközösségek (tulajdonostársak), lakásszövetkezetek lehetnek.

    A program eredményeként mintegy 20 ezer lakás felújítása valósulhatna meg.

    A tervezet itt olvasható: https://www.palyazat.gov.hu/rrf-repowereu-fejezet-velemenyezes?#  

    Energiahatékony új építésekre is szükség van

    A lakásállomány minősége összességében az elmaradó felújítások és az energiahatékony újlakás-építések alacsony száma miatt is romlik. 2022-ben 20,5 ezer új építésű lakóingatlant adtak át, 2023-ban ez biztosan jóval kevesebb lesz. Így tovább romlik a magyar lakásállomány - európai viszonylatban eddig is nagyon alacsony - 0,45 százalékos éves megújulási rátája.

    Az energiahatékony új lakások építése megvalósulhatna a lakhatási krízist is enyhítő közhasznú bérlakások építése révén is. Ez egyfajta anticiklikus eszközként a rövid időközönként felfutó, majd erősen visszaeső építési, felújítási volumeneket is kiegyenlíthetné, enyhítve az építőipart sújtó bizonytalanságot.

    *A REpowerEU program az EU-s Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv újabb, önálló energetikai fejezete, amelynek tervezeteit augusztus 31-ig kell a tagállamoknak benyújtaniuk.

    A REPowerEU tervet az Európai Bizottság az orosz-ukrán háború okozta nehézségekre és a globális energiapiaci zavarokra reagálva terjesztette elő 2022 májusában. A terv által az Európai Bizottság arra törekszik, hogy Európa már jóval 2030 előtt függetlenné váljék az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, s eközben a megfizethető, megbízható és tiszta energiát is biztosítani lehessen a polgárok számára.

    Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének REPowerEU-fejezete 14 reformintézkedést és ugyancsak 14 beruházást tartalmaz. Mindez összesen mintegy 2600 milliárd forintnyi összeget használna fel, ha Magyarország megkapja ezt az EU-s forrást.

    A lakossági energiahatékonysági beruházáson túlmenően a csomag a többi között olyan intézkedéseket tartalmaz, mint az energiahálózatok fejlesztése, az energiaközösségek kibővítése, az okosmérők szabályozásának átalakítása, a megújuló energiaforrások fokozott hasznosítása, az ipar zöldítése, a középületek energiahatékonyságának javítása stb.

     

  • A lakásfelújítási támogatás mindenkinek segítene

    Az ÉVOSZ podcastjában a kereslet visszaesése kapcsán Juhász Attila komoly problémaként beszélt az építőipart sújtó ciklikusságról. Ennek csökkentésére tettek javaslatokat a kormányzat felé.

    Mivel a magasépítési, lakásépítési beruházások egyaránt hitel felhasználásával működnek, jelenleg azonban nincs olyan hitel, amelyet akár a vállalkozók, akár a magánépítők felvennének. Ezért javasolják, hogy legyen a lakásépítéseknek, lakásfelújításoknak egy olyan típusú finanszírozása, amely államilag támogatott kedvezményes hitel felvételét teszi lehetővé.

    Fontos lenne, hogy beinduljanak a lakásépítések, és a lakásfelújítások is. A korábbi otthonfelújítási támogatást sikertörténetnek tartja Juhász Attila, amit vissza kellene hozni, ám a fókusz megváltoztatásával. Úgy véli, hogy a korábban nagyon széles körben támogatott felújítások helyett most az energetikai korszerűsítéseket kellene ösztönözni. Ez a családok energiakitettségét is scükkentené, az építőiparnak pedig megrendeléseket jelentene.

    Ha nem épül fal, kifesteni sem kell

    A tavalyi átlagon felüli jövedelmezőség után 2023-ra az építőanyag-kereskedők 80 százaléka visszaeséssel számol - ezt mutatta az ÉVOSZ 150 fő megkérdezésével végzett idei felmérése. A legnagyobb, 50 százalékos keresletcsökkenés idén a falazóanyagoknál és a tetőfedő-anyagoknál tapasztalható. Ez intő jel, mert az építés technológiai sorrendjéből következően, ha a téglát és a tetőcserepet nem veszik, akkor a többi anyagra és építési termékre sem lesz szükség.

    Az egész ágazatban, az építőanyag-kereskedelemben is hosszú távú beruházásokra van szükség a fejlesztésekhez, a hatékonyságnöveléshez, ez a kiszámíthatatlan körülmények között nagyon nehéz és rendkívül kockázatos. Példaként említette, hogy a tavaly év eleji óriási kereslet idején megrendelt speciális építőanyagszállító teherautók most érkeztek meg, most viszont már nincs nagyon mit szállítani.

    A munkatársak megtartásáért is mindent megtesznek, hiszen az egyik legnagyobb érték a hozzáértő munkaerő. Az építőanyag-kereskedés nyitvatartási idejének meghosszabbításával, új szolgáltatások elindításával, pl. gépek és eszközök bérbeadásával, új értékesítési csatornák bevezetésével igyekeznek a kieső forgalmat visszahozni, ezáltal a kollégákat is megtartani.

    Nincs szükség Nemzeti Tüzépre

    Fontos törekvének tatja, hogy az építőanyagellátás stabilitása érdekében a Kormány a magyar építőanyag-gyártókat preferálja, ezzel támogatva a magyar gazdaságot. Ugyanakkor az építőanyag-gyártás speciális terület – mondta. Szemben az építőanyag-kereskedelemmel, ahol a cégek 80-90 százaléka magyar tulajdonban van, az építőanyag-gyártóknál ez csak 10-20 százalék. A többi építőanyag vagy külföldről érkezik, vagy olyan gyártótól, amely itthon gyárt, de külföldi tulajdonosa van. Utóbbiaknál is jellemzően magyar menedzsment van, magyar munkavállalókkal dolgoznak, magyar alapanyagokból gyártanak, Magyarországon adóznak, és a fő céljuk, hogy a termékeik stabilan elérhetőek legyenek Magyarországon. „Úgy gondolom, hogy egy ilyen külföldi tulajdonú, de Magyarországon működő gyártók a hazai ipart képviselik” – mondta Juhász Attila.

    Ugyancsak a termékhiány megakadályozását célozná az új építészeti törvény tervezetében felvázolt Nemzeti Tüzép hálózat koncepciója, de Juhász Attila szerint erre így nincsen szükség. Úgy gondolja, hogy a magyar építőanyag-kereskedelmi rendszer mind infrastruktúrában, mind humán erőforrásban teljes egészében alkalmas arra, hogy ezt a feladatot el tudja látni. Ezért nem tartja indokoltnak, hogy az ellátási láncba ilyen módon belenyúljon a Kormány.

    Vágjunk bele!

    Juhász Attila úgy véli, hogy akinek szándékában áll építeni, felújítani, annak érdemes most belevágnia: olcsóbb lett az építőanyag, könnyebben találni kivitelezőt, elindult a versenyhelyet, úgyhogy lehet kérni kedvezményeket is.

  • Sokan csak állami támogatással korszerűsítenének

    Magyarország meghatározó építőanyag kereskedelmi hálózata, az Újház 2023 nyarán reprezentatív kutatást1 végzett annak érdekében, hogy felmérje a lakosság nyári energiahasználati gyakorlatát, kiemelt figyelemmel a beltéri levegő hűtésére.

    A léghűtésre irányuló energetikai munkák tekintetében a válaszadók 26 százaléka látja a nyílászárók javításában vagy cseréjében a megoldást, és 22 százalékuk használna energiatakarékos léghűtő berendezést áramszámláinak csökkentése érdekében. Az energiamegtakarítás egyik fontos eszköze az épületrészek megfelelő hőszigetelése. Egy átlagos épület hővesztése legmagasabb arányban a homlokzaton és lábazaton (30-40%) vagy a tetőn (20-30%) keresztül történik, azonban a válaszadók mindössze 11 százaléka szigetelné a homlokzatát és csupán 13 százaléka korszerűsítené tetőjének hőzáró képességét.

    A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 61 százaléka gondolja úgy, hogy 27 Celsius-foknál melegebb lenne otthonában, sőt 13 százalékuk szerint még a 32 fokot is meghaladná a beltéri hőmérséklet értéke a nyári hónapokban, ha nem használna valamilyen léghűtő berendezést. A felmérés eredményei a hazai lakóépületállomány állapotára is reflektálnak, hiszen a beltéri levegő felmelegedése, illetve lehűlése szorosan kapcsolódik ingatlanok szigetelőképességéhez.

    A kutatásból az is kiderült, hogy a magyarok 78 százaléka használ valamilyen léghűtő berendezést, sőt a válaszadók 16 százaléka egynél több technológiát is alkalmaz otthona hűtésére a nyári hónapokban. A megkérdezettek csaknem fele (46%) elektromos ventilátort használ, egyharmada (31%) pedig fali klímát.

    Elmondható, hogy a magyarok nem kedvelik a hőséget az otthonukban, hiszen a válaszadók közel fele (45%) 22-25 fok közötti hőmérsékletre hűti le otthonát, míg közel harmaduk (29%) 22 foknál alacsonyabb hőmérsékletet preferál. Bár a 22-25 fokos otthoni hőmérsékletet jellemzően fali klímával érik el, a 25 fok feletti hőmérsékletre ventilátor használata is elegendő.

    Ahogyan télen a fűtés, úgy nyáron a hűtés is jelentős többlet energiafelhasználást vonz magával. Amikor a válaszadókat arról kérdezte az Újház, hogy milyen sávba esik nyári áramszámláik értéke, a megkérdezettek több mint egyharmada (36%) nyilatkozott úgy, hogy 5-10 ezer forint körül alakul. A válaszadók közel harmada (31%) 10-15 ezer forint között fizet, 20 százalékuknak pedig 15 ezer forintnál is magasabban alakul havi áramszámlája. A kutatás adataiból kiderült, hogy a megkérdezettek egyharmada (33%) átalányt fizet, ezen felül pedig a válaszadók 28 százaléka nem érzékel különbséget nyári és téli áramszámlái között.  A válaszadók 70 százaléka elégedett nyári áramszámlájának értékével - ők jellemzően havi 15 ezer forint alatti összeget fizetnek.

    Ugyan a megkérdezettek többsége elégedett jelenlegi fogyasztásával és annak költségeivel, ha az áramköltségek csökkentéséről van szó, továbbra is a kisfogyasztókban látják a legtöbben a megoldást. A válaszadók 40 százaléka használna energiatakarékos izzókat, 35 százalékuk pedig kevesebb fényforrást és 28 százalékuk áramtalanítaná eszközeit amikor használaton kívül vannak. Ugyanakkor a vártál többen választanák az árnyékolást (33%) és a nyílászárókra szerelhető árnyékolók, rolók használatát (27%). Ezzel szemben a megkérdezettek mindössze 21 százaléka döntene úgy, hogy nem használna léghűtő berendezést áramszámlájának csökkentése érdekében, illetve csupán 19 százalék választaná a hőszigetelés korszerűsítését. Utóbbi eredmény kifejezetten meglepő, hiszen egy ingatlan alapjainak, mint a homlokzat, nyílászárók vagy tető energetikai korszerűsítése gyökereiben változtatja meg otthonunk hőtartő képességét. Ezért az Újház az épülethűtési megoldások mellett innovatív anyagok széles választékával segíti a lakosságot a megfelelő szigetelési opciók megvalósításában.

    Az építőipari szektorra nézve semmi jóval nem kecsegtet, hogy válaszadók csupán 6 százaléka tervez még idén, 13 százaléka pedig jövőre energetikai korszerűsítést, azonban 46 százalékuk egyáltalán nem is gondolkodik ilyesmiben. A kutatásból az is kiderült, hogy a 2022 végén kivezetett állami támogatások jelentősen letörték a magyarok építési, felújítási kedvét, hiszen a felújítást tervezők közel 47 százaléka valamilyen új állami támogatás elérhetőségére vár és ahhoz köti tervezett energetikai korszerűsítését” – mondta el dr. Rázsóné Szórády Csilla, az Újház vezérigazgatója.

    1Az Opinio által, 1375 fős minta alapján, a 16-59 éves okostelefonnal rendelkezők, kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentált sokaság körében végzett felmérés. Az adatfelvétel országos mintából, 2023. július utolsó hetében történt.

    Forrás: Újház 

  • Ilyen lakossági épületenergetikai pályázat jöhet EU-s forrásból

    A támogatással a lakóépületek energiahatékonyságának növelésével a lakosság energiafelhasználásának – azon belül elsősorban a földgáz felhasználásának – csökkentését céloznák meg. Magyarországon az átlagos háztartási gázfogyasztás 120%-ánál többet fogyasztó háztartások 80%-a 1990 előtt épült ingatlanban él.

    A kedvezményezetteknek igénybe kell venniük az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer szerinti kötelezett szervezetek vagy valamely nemkormányzati szervezet épületenergetikai tanácsadási szolgáltatásait mind a pályázat előkészítése, mind megvalósítása során. A korszerűsítési munkák előtt és után pedig energetikai tanúsítványt kell készíteni annak bizonyítására, hogy a beruházással valóban 30%-kal sikerült csökkenteni az energiafogyasztást.

    Kidolgozták a tevékenységi listát, amely a támogatható beruházásokat tartalmazza. Ezek célja alapvetően

    • az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, 
    • az épületekhez köthető villamostechnikai eszközök fogyasztásának csökkentése,
    • az épületek fűtési, hűtési, szellőztetési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése,
    • a megújuló energia alapú hőtermelő rendszerek beépítése.

    A teljes támogatási keret legfeljebb fele lehet vissza nem térítendő támogatás, másik fele kedvezményes hitel kell, hogy legyen.

    A végső kedvezményezettek természetes személyek, társasházi lakóközösségek (tulajdonostársak), lakásszövetkezetek lehetnek.

    A program eredményeként mintegy 20 ezer lakás felújítása valósulhatna meg.

    A REPowerEU tervet az Európai Bizottság az orosz-ukrán háború okozta nehézségekre és globális energiapiaci zavarokra reagálva terjesztette elő 2022 májusában. A terv által az Európai Bizottság arra törekszik, hogy Európa már jóval 2030 előtt függetlenné váljék az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, s eközben a megfizethető, megbízható és tiszta energiát is biztosítani lehessen a polgárok számára.

    Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének REPowerEU-fejezete 14 reformintézkedést és ugyancsak 14 beruházást tartalmaz. Mindez összesen mintegy 2600 milliárd forintnyi összeget használna fel, ha Magyarország megkapja ezt az EU-s forrást.

    A fentiekben bemutatott lakossági energiahatékonysági beruházáson túlmenően a csomag a többi között olyan intézkedéseket tartalmaz, mint az energiahálózatok fejlesztése, az energiaközösségek, kibővítése, az okosmérők szabályozásának átalakítása, a megújuló energiaforrások fokozott hasznosítása, az ipar zöldítése, a középületek energiahatékonyságának javítása stb.

    A tervezet itt olvasható: https://www.palyazat.gov.hu/rrf-repowereu-fejezet-velemenyezes?# 

  • Az építkezők nagyon várják az állami támogatásokat

    Az építőipar rendelésállománya 30%-kal kisebb a múlt év közepéhez viszonyítva. A 2023. évben kötött új szerződések volumene 37%-kal marad el a 2022. év első felében kötött szerződésektől. Az év második fele az erős piaci versenyről, a túlélési stratégiákról szól.

    Az ÉVOSZ szerint számos építési vállalkozás, tervező- és mérnökiroda az erősödő verseny mellett sem fog elegendő munkához jutni az év hátralevő részében. Elegendő alatt értendő, hogy leépítések nélkül is a piacon tudjon maradni a vállalkozás a következő két évben. Az építési vállalkozások többségénél radikális költségcsökkentésre van szükség, ami létszámleépítéseket hozhat magával. Az ágazat szereplői a szakmunkásokat és mérnököket mindenképp szeretné megtartani, amihez munkára van szüksége.

    Az állami megrendelések ismert mértékű visszafogása (mintegy 3 000 Mrd Ft nagyságrend), a lakásépítés és felújítás 25%-os csökkenése, valamint a külföldi befektetők import anyag, unión kívüli munkaerő és kivitelezői kapacitás használata együttesen hozta kritikus helyzetbe a hazai építésgazdasági értéklánc szereplőit – figyelmeztet Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

    Az építési beruházások ilyen nagymértékű ciklikusságára az utóbbi tíz évben nem volt példa. Az állami és önkormányzati források építési-beruházási célú felhasználásánál az ÉVOSZ az egyenletes költekezést szorgalmazza. Szükséges a kormányzati építési-beruházási közbeszerzések folyamatos előkészítése, az előkészítések felgyorsítása, az ajánlatkérések további meghirdetése és a projektmegvalósítások vállalkozásba adása. Határozottan érvényesülnie kellene a kormányzat építési piaci keresletkiegyenlítő szerepének. Az Állami Építési Beruházások Kerettörvényének mielőbbi elfogadása szükséges ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a tíz éves állami beruházási program meghatározásában. A legnagyobb megrendelő keresletének ismerete tenné kiszámíthatóbbá a piaci szereplők lehetőségeit.

    Jelenleg nem látszanak az európai gazdasági térség élénkítését szolgáló uniós gazdaságfejlesztési programokból Magyarországot érintő beruházások. További energiahálózatok fejlesztését és összekapcsolását, a nagy távolságú közlekedési rendszerek fejlesztését, a regionális vízgazdálkodást és termelési rendszerek kialakításához, összekapcsolásához szükséges építési-beruházási feladatokat szorgalmazza a Szövetség.

    Az ágazat szereplői számos témában várnak előrelépést. Az ÉVOSZ ezek közé sorolja:

    • Paks II. érdemi elindítását, kivitelezését,
    • az országos lakóingatlan-felújítási programot,
    • a bérlakásépítési programot,
    • az ivóvíz- és csatornarendszerek rekonstrukciós programot,
    • a nagyvárosi közlekedést segítő városi infrastruktúrafejlesztő programot,
    • a 160 km/h sebességű vasútvonalak programját,
    • szennyvíztisztító rendszerek rekonstrukcióját,
    • intermodális logisztikai központok továbbfejlesztését,
    • mezőgazdasági öntöző hálózatok és vízgazdálkodási rendszerek fejlesztését,
    • környezetkímélő energiatermelő és -tároló kapacitások kiépítését.

    A lakásépítés és felújítás az állami ösztönzők és a lakosság részére elfogadható banki finanszírozás nélkül tovább szűkül.

    Az építőiparosok a lakossági kapcsolataikból merített tapasztalataik alapján jelzik, hogy a lakásépítők a CSOK aktualizálására várnak, valamint az energiamegtakarítást eredményező felújítási támogatásokra.

    Az ÉVOSZ jelzi, hogy az Európai Unión kívüli befektetők létesítményeinél a hazai termékgyártók, tervezők és kivitelezők egyre kevésbé kapnak esélyt a közreműködésre. Verseny nélkül jelennek meg unión kívüli termékek, munkaerő és kivitelezői kapacitás a magyar állam által kedvezményezett befektetők holdudvarában. Ráadásul az uniós és magyar jogszabályok betartásának ellenőrzése is elmarad, amin mindenképpen változtatni szükséges.

    Az építési vállalkozóknak mindent meg kell tenni, ami a hatékonyság javulását eredményezi. Ezek közül kiemelt jelentősége van a felnőttképzésnek, továbbképzésnek. A munkaadók által indított, kezdeményezett képzési programoknak megtartó szerepe van a foglalkoztatottak köreiben.

    Forrás: ÉVOSZ

  • A válságot ellensúlyozó intézkedésekre van szükség a lakásszektorban is

    A 2022-ben épült 20.500 lakás is nagyon kevés a lakásállomány optimális, százévenkénti megújulásához, de idén ehhez képest is jelentős csökkenés várható az újlakásépítések számában. A lakásfejlesztők drasztikusan visszafogták társasházi és lakóparki építéseket, és a családiház-építések száma is bezuhant. Az első féléves adatokból és az iparági előrejelzésekből következtetve 10 ezer alatt lesz az átadott lakások száma.

    A nagyobb településeken elérhető csok eltörlése a jövő évtől várhatóan tovább fékezi a társasházépítést, ugyanakkor a falusi csok bővítése a kistelepüléseken hozhat élénkülést, elsősorban a felújításokban, korszerűsítésekben. A városi csok helyett ígért új támogatásról egyelőre nem tudni részleteket, s ez további bizonytalanságban tartja az ágazatot. Mindez felerősíti a lakásszektor és az építőipar mélyrepülését.

    Ebben a helyzetben olyan intézkedések bevezetését várja az ágazat, amelyek képesek ellensúlyozni a lakásépítések és -felújítások drasztikus visszaesését, az építőipari munkahelyek megszűnését, a vállalkozások bedőlését, a gyártói kapacitások leépülését, a szakképzésbe készülők elbizonytalanodását.

    A Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának véleményünk szerint része kellene, hogy legyen egy komplex lakásépítési, lakásfelújítási program is, valamint egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítése akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten, a nagy ipari centrumokban. A lakásprogram elemei mint konjunktúrakiegyenlítő eszközök tudnának működni a válságból való kilábalás idején.

    Az állam által meghatározott bérlakásépítési program hatékonyan tudná mérsékelni az építőipar és a lakásépítések ciklikusságát.

    Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és  „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

    A felújítások, korszerűsítések ösztönzése ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehet. Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe.

    Ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a gazdaság hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség, vagyis a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek.

    Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma ne csökkenjen jelentősen a következő években, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, a jelenleg meglévő otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége, illetve az otthonfelújítási támogatás újraindítása. [Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]

    Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat.

    A KSH szerint 2023 I. félévében az előző évhez azonos időszakához képest:

    • Budapesten 2316 lakást vettek használatba, 36%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 6,9%-kal kevesebb lakás épült. Csak a községekben bővült a lakásépítés, ott 9,2%-kal több lakást vettek használatba. A falusi építkezések többsége (66%-a) agglomerációkban valósult meg.
    • Főleg a vállalkozások által épített lakások száma esett vissza (24%-kal), miközben a természetes személyek építkezése ennél mérsékeltebben (5,3%-kal) csökkent.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 48%-a családi házban, 45%-a többlakásos épületben, 4,0%-a lakóparkban található.
    • A saját használatra épített lakások aránya 37, az értékesítési célra építetteké 60% volt. E tekintetben is érzékelhető az arányeltolódás a saját célra történő építkezések javára.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 8,6 m2-rel, 97 m2-re nőtt.
    • Kizárólag két régióban nem csökkent az új lakások száma: Pest régióban körülbelül ugyanannyi, Észak-Alföldön pedig 27%-kal több lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 10 880 volt, 39%-kal kisebb, mint 2022 I. félévében. Az új lakások 39%-át a fővárosban tervezik megépíteni. Az építési kedv az összes településkategóriában csökkent. A települési hierarchiában lefelé haladva egyre nagyobb a visszaesés: a fővárosban 17, a vármegyeszékhelyeken 38, a többi városban 47, a községekben 53%-kal kevesebb lakás építését tervezik az előző év azonos időszakához mérten.
    • Az építeni tervezett lakások száma – a minimális emelkedést felmutató Hajdú-Bihar vármegye kivételével – az ország minden részén csökkent. Regionális szinten a legnagyobb visszaesés Dél-Dunántúlon (58%), ezen belül Baranya vármegyében következett be, ahol alig több mint negyedére zuhant a kiadott engedélyek száma.
    • A tervezett lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 32, az Alföld és Észak nagyrégióban 29%-os volt.A kiadott új építési engedélyek alapján 47%-kal kevesebb, összesen 4238 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 2081 volt, szintén elmaradt az egy évvel korábbitól. Ugyanakkor a nem lakóépületek közül az ipari épületek alapterülete 42%-kal növekedett.

      A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető

     

  • ÉVOSZ-javaslat a lakáskorszerűsítések támogatására

    Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) javaslata szerint az állami energetikai felújítási program 3 millió forint vissza nem térítendő támogatással, valamint kedvezményes hitellel segítené a lakóépületek hőszigetelését és a nyílászárók cseréjét. Azok, akik a gépészetet is felújítanák, további egymillió forint vissza nem térítendő támogatást kapnának.

    Számításaik szerint egy lakóház termikus burkának korszerűsítése 11 millió forintból elvégezhető (a homlokzati hőszigetelés 5 millió forint, a födém hőszigetelése 2 millió forint, a homlokzati nyílászárók cseréje 4 millió forint). A felújítás bekerülési összegének maximum 50 százalékáig támogatná az állam a lakosságot. 

    Az ÉVOSZ-ban úgy számoltak, hogy egy épületfelújítás után négymillió forintnyi áfa, szja, társadalombiztosítási járulék, szocho és társasági adó folyna vissza az állami kasszába, így a központi költségvetés számára nullszaldós lenne a program. A javaslatot néhány napja nyújtották be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium illetékes főosztályára.

    Forrás: Világgazdaság

  • Így nézhetne ki egy bio anyagokból épült város

    A kiállítás 10 művész és építész együttműködésének eredménye, amelyek célja, hogy feltárják, hogyan lehet ezeket az anyagokat - pl. kenderbeton, pórusbeton, újrahasznosított műanyag, fahulladék és növényi rostok - új módon felhasználni.

    A Reset Materials építészeti töredékekből álló tájképként lett megtervezve.

    Nem is az anyagok vannak a középpontban a kiállítások, a  cél ugyanis az volt, hogy a látogatóknak valódi képet adjanak arról, hogyan nézhetnek ki és milyen érzeteket nyújtanak az ezekből az anyagokból készült épületek és szerkezetek. A látogatókat arra invitálják, hogy fedezzenek fel egy háromdimenziós tájat, amely tele van nagyméretű tárgyakkal és installációkkal, amelyeket nemcsak közelről láthatnak, hanem meg is érinthetnek és megszagolhatnak. Nem az egyes anyagokat akrják népszerűsíteni, hanem azt szeretnék bemutatni, hogy hogyan lehet őket együtt használni. 

     "Az anyagi kánon kibővítéséről van szó" - mondta Chrissie Muhr, svájci építész és kurátor. "Feltárjuk és megmutatjuk a komplexitását, hiszen nem egy győztes anyag létezik. El kell fogadnunk ezt a sokszínűséget". "Az intimitás különböző szintjeit és az anyagokkal való testi találkozás lehetőségét akartuk megteremteni."

     

    A kiállítás olyan anyagok új felhasználási módjait tárja fel, mint például a micélium.

    A kiállításon több vezető építészstúdió, köztük a 3XN és a Henning Larsen Architects, valamint olyan művészek, mint Jakob Steen és a Studio ThinkingHand is részt vesznek.

    A legszembetűnőbb kiállítási tárgyak közé tartozik a szalmából készült elemek sorozata, amely a Dán Királyi Akadémia Ipari Építészeti Központja (CINARK) és Tove Storch művész által vezetett projekt eredménye. A projekt azt vizsgálja, hogyan válhatnak a kötegelt nádból teherhordó ívekké, míg a nádból készült paneleket hőkezelni lehetne a tűzbiztonság javítása érdekében.

    Az anyaginnováció egyik leglenyűgözőbb példája Honey Biba Beckerlee művész és a Lendager építészstúdiótól származik, akik a szilícium, az oxigén után a Föld második leggyakoribb elemének új felhasználási módjait vizsgálják. Számos termékmintát mutatnak be, köztük szilíciumhulladék és föld keverésével készült téglákat, valamint szilíciumporból készült mázzal ellátott csempéket.

    A dán ReVærk építészstúdió összefogott Kasper Kjeldgaard tervezővel, hogy megvizsgálják, hogyan lehet javítani a döngölt föld szakítószilárdságát, amit egy pár ívelt fal mutat be. 

    Eközben Frans Drewniak, a Dán Királyi Akadémia professzora és Sara Martinsen tervező olyan építészeti berendezési és felszerelési tárgyakat mutat be - a falaktól a redőnyökig -, amelyek csalán-, kender-, len- és angolnafűszálakból készültek.

    "Minden egyes anyagot fel akartunk erősíteni és felhatalmazni arra, hogy megmutassa a benne rejlő lehetőségeket, hogy megmutassa, mi lehet vagy kell, hogy legyen a legnagyobb erőssége" - mondta Muhr.

    Az anyagmintákat egy fahulladékból készült asztalon mutatják be.

    A nagyméretű töredékek mellett a kiállításon egy asztal is helyet kapott, ahol a látogatók biomassza-mintákat fedezhetnek fel. Ezt az asztalt a hulladékfával dolgozó csapat hozta létre, amelyet Kim Lenschow építésziroda és Bonnie Hvillum, a Natural Material Studio bioanyagokra specializálódott építészmérnöke alkotott. A Dinesen fapadlógyártó cégtől származó vágott anyagból készítettek egy asztalt, amely átível a szoba hosszán, valamint egy sor székletet, amelyeket kisebb fadarabok összefogásával készítettek.

    Az Archival Studies a kiállítás tervezésének más elemei esetében is a hulladékmentes megközelítést alkalmazta. A padlóburkolat felülete egy építkezésről származó, újrahasznosított membrán, míg a mennyezetről textil lóg le.

    Forrás és további képek: Dezeen

  • Vidéken is kijelöltek rozsdaövezeti akcióterületeket

    Korábban 12 akcióterületet jelölt már ki a Kormány, azok mind Budapesten vannak.

    A mostani 11 területből 4 vidéken található:

    1. Budapest VII. kerület közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 33405, 33413, 33414 helyrajzi számú ingatlanok
    2. Budapest XI. kerület közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 3822/29 helyrajzi számú ingatlan 
    3. Budapest XIII. kerület közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 25904/32 és 25904/33 helyrajzi számú ingatlanok
    4. Budapest XIII. kerület közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 25880/8, 25880/26 és 25880/30 helyrajzi számú ingatlanok 
    5. Budapest XIII. kerület közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 25873/8 helyrajzi számú ingatlan 
    6. Budapest XIII. kerület közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 27293/1 helyrajzi számú ingatlan 
    7. Budapest XIX. kerület közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 162119/4, 162119/5, 162119/6, 162119/7 helyrajzi számú ingatlanok 
    8. Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 21936/7 helyrajzi számú ingatlan 
    9. Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 21917/1, 21917/1/A helyrajzi számú ingatlanok 
    10. Sárvár Város közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 3185/5 helyrajzi számú ingatlan 
    11. Sárvár Város közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 1102, 1103, 1104/17, 1104/24, 1104/25, 1104/26, 1104/39, 1104/40, 1104/41, 1104/42, 1104/43, 1104/44, 1104/45, 1104/46, 1104/47 helyrajzi számú ingatlanok

     A területenek mindegyikeén részben vagy egészében lakóterület-fejlesztéseket vakósíthanak majd meg a beruházók. 

    A kijelölések zöme azonnali rozsdaövezeti akcióterület, a két sárvári pedig közép-hosszútávú akcióterület besorolást kapott. A két kecskeméti rozsaövezeti beruházás használaton kívüli, felhagyott egykori szovjet laktanya helyén, illetve régi laktanyaépületek felújításával valósulhat meg. 

    Forrás: Magyar Közlöny 2023. évi 106. szám

  • Az ország nagyobb része nem tervez építkezést mostanában

    A Fókuszban a vármegyék című kiadványból az is kiderül, hogy 2023 I. negyedévében: az egy évvel korábbihoz képest 20%-kal, 3,6 ezerre csökkent a lakásépítések száma. Az év azonos időszakait tekintve utoljára 2018 I. negyedévében épült ennél is kevesebb lakás az országban. Az országos csökkenés hátterében döntően a fővárosban tapasztalt jelentős visszaesés állt, amit nagyrészt a jelentős lakáspiaci súlyú vármegyéket érintő építésikedv-növekedés csak némileg ellensúlyozott.

    A tavalyi év végén 21 lakásépítés jutott 10 ezer lakosra Magyarországon, ez az idei első negyedévben mindössze 3,8 volt. Ezt az átlagot csak hat vármegye tudta meghaladni. Budapesten az országos átlag 2,2-szerese jutott, míg Nógrád, Békés, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Vas és Zala vármegyében annak a negyedét sem érte el az újépítésű lakások száma. 

    A lakásépítések száma abszolút értékben továbbra is – az évek óta megszokott módon -Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb 2023 első negyedévében is. Utánuk következett Fejér, Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar és Komárom-Esztergom vármegye száz fölött építéssel. A többi vármegyében száznál kevesebb lakás készült el az első negyedévben: Baranyában, Békésben és Vas vármegyében 20-nál kevesebb, Nógrádban mindössze egy darab.

    Ha a visszaesés mértékét nézzük, Budapesten például majdnem felére csökkent az átadott lakások száma. Szintén nagy volt a visszaesés Zalában, Veszprémben, Nógrádban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Bács-Kiskunban és Baranyában is, ugyanakkor valahol nőtt a lakásépítések száma: Tolnában és Komárom-Esztergom vármegyében kiugróan - igaz itt nagyon alacsony volt az összehasonlítási alap.

    Az átadott lakások mintegy 60% a Közép-Magyarországon készült el, a dél-dunántúli régióban pedig kevesebb mint 100.

    A vizsgált időszakban kevesebb mint 1600 családi ház épült az országban, a legnagyobb arányban Pest vármegyében. (2022 I. negyedévében ez a szám némileg alacsonyabb volt: 1475 db.)

    Többszintes többlakásos épületben mindössze 1662, lakóparkban pedig 250 lakást adtak át, jóval kevesebbet, mint tavaly ilyenkor (2022. I. negyedév: 2416 társasházi és 564 lakóparki lakás).  A társasházi lakások több mint 60%-a épült Budapesten, és több olyan vármegye volt, ahol 20, illetve 10 alatt volt ez a szám, két vármegyében pedig egyetlen lakást sem adtak át ez év első negyedévében.

     Az átadott lakások közül kétszer annyit építettek vállalkozó, mint természetes személyek, míg tavaly még a lakások háromnegyedét fejlesztők építették.

    A lakásépítési kedv csak négy megyében nőtt valamelyest, az összes többiben csökkent, néhol drasztikus mértékben: 11 vármegyében csökkent a majdnem a felére vagy annál nagyobb mértékben a kiadott lakásépítési engedélyek, illetve egyszerű bejelentések száma. Az országos csökkenés legnagyobb része Pest vármegyére vezethető vissza.

    A fővűrosi és vármegyei adatok részletesebben:

    Budapesten, 2023 I. negyedévében felerősödött a csökkenő lakásépítési tendencia: az egy évvel korábbinál 42%-kal kevesebb új lakás épült. Az országos szintű csökkenés (–20%) döntő tényezője ez volt. Összesen 1,4 ezer lakást vettek használatba a fővárosban, 35%-ukat a XIII., 23%-ukat a XIV., 18%-ukat a III. kerületben.

    A fővárosi csökkenés alapvetően a vállalkozásoknál jelentkezett, esetükben 45%-os visszaesést regisztráltunk. A lakásépítésekben jóval kisebb súlyt képviselő természetes személyeké ugyanakkor jelentősebb mértékben, közel hattizedével meghaladta az előző év azonos időszaki alacsony bázist.

    Az építési kedv csökkenése a lakások túlnyomó többségét kitevő többszintes, többlakásos, illetve – a beruházások nagy részének befejeződésével – a lakóparki épületben használatba vett lakásoknál volt tetten érhető. A kis súlyú családi házas formánál viszont bővült a lakásátadások száma.

    Az elmúlt 1,5 év erősödése után 2023 I. negyedévében mérsékelt érdeklődés mutatkozott az építési engedélyek iránt a fővárosban: az egy évvel korábbihoz képest 16%-kal (1,7 ezerre) csökkent a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma. Ebben a lakásépítés jelentős drágulása és a lakáshitelek emelkedő kamatterhei mellett az is közrejátszott, hogy a kedvezményes áfa hosszabb távon is elérhető maradt.

    Bács-Kiskun vármegyében 56%-kal visszaesett a lakásépítés, az egy évvel korábbihoz képest. Összesen 62 új lakást vettek használatba. Az új lakások 44%-a Kecskeméten, egyharmada kisebb városokban, közel negyede községekben épült. Valamennyi településtípusnál visszaesett a használatbavételek száma.

    2022-ben számottevően visszaeső lakásépítési hajlandóság 2023 I. negyedévében tovább csökkent Bács-Kiskunban. Az utóbbi időszakban kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (127) több mint ötödével elmaradt az egy évvel korábbitól.

    Baranyában rendkívül alacsony volt a piac intenzitása, mindössze 16 lakást adtak át. A számottevő vármegyei csökkenés legnagyobb hányada a többszintes, többlakásos épületben átadottaknál jelentkezett. A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 29%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.

    Békés vármegyében 13-ról 11-re csökkent az épített lakások száma. A lakásépítési hajlandóság is rendkívül alacsony szintre csökkent. Az kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (27) az egy évvel korábbi kevesebb mint felére esett vissza.

    Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében az előző év azonos időszaki harmadára esett vissza a használatba vételek száma. Mindössze 32 új lakást adtak át. A piac intenzitását a kisebb városokban kivitelezettek nagyarányú csökkenése vetette vissza leginkább. Csaknem valamennyi lakást családi házas formában adtak át. A lakásépítési hajlandóság is tovább csökkent: a kiadott engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (48) – az országos átlagnál valamivel kisebb mértékben – 29%-kal visszaesett az előző év azonos időszakihoz mérten.

    Csongrád-Csanád vármegyében az előző év azonos időszaki alacsony bázisnál 69%-kal több, 157 új lakást adtak át. A lakások bő hattizede Szegeden, a fennmaradó egyaránt mintegy 20–20% a többi városban és községekben épült. A vármegyei szintű növekedést döntően a vármegyeszékhelyen bővülő lakásépítések okozták. A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (167) – az országos tendenciával ellentétben – 25%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

    Fejér vármegyében az előző év azonos időszaki magas bázisnál is 15%-kal több, 206 új lakás épült. Az új lakások 31%-a Székesfehérváron, 29 és 40%-a a többi városban, illetve községekben épült. A vármegyei szintű növekedés hátterében a kisebb városokban és a községekben számottevően élénkülő építkezések álltak, a vármegyeszékhelyen ugyanakkor jelentős csökkenést regisztráltank.

    Az lakásépítési hajlandóság 2022-ben – az évek óta tartó növekedést megtörve – az előző évi, 13 éves csúcsértékhez képest visszaesett Fejérben. Ugyanakkor a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (291) 26%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

    Győr-Moson-Sopron vármegyében 2023 I. negyedévében is csak az egy évvel korábbi, sokéves mélyponthoz képest következett be élénkülés (+44%). Összesen 308 lakást vettek használatba, melyek több mint fele községekben, 31%-a Győrben, a fennmaradó 15% pedig a többi városban épült. A növekvő vármegyei tendencia kizárólag a községekben regisztrált építésikedv-élénkülésnek tudható be, a vármegyeszékhelyen és a többi városban gyakorlatilag stagnált a piac. A természetes személyeknél megfigyelt számottevő élénkülést a vállalkozásoknál regisztrált csökkenés valamelyest visszafogta. Ezzel párhuzamosan több (elsősorban győri), helyi önkormányzati építésű lakás (17) is átadásra került.

    A vármegyei lakásépítési hajlandóság alakulásában. 2023 I. negyedévében az országos tendenciával párhuzamosan számottevő csökkenést figyeltünk meg: a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (352) 47%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz mérten. Utoljára a pandémia kitörésekor, 2020 I. negyedévében (271) volt ennél kevesebb.

    Hajdú-Bihar vármegyében az országos szintű jelentős csökkenéssel ellentétben 70%-kal nőtt az épített lakások száma az előző év azonos időszaki alacsony bázishoz képest. Összesen 180 lakást vettek használatba, 42%-uk Debrecenben, 52%-uk a többi városban. A vármegyei szintű növekedés döntően a lakásberuházások többségét végrehajtó vállalkozásoknál megfigyelt dinamikus emelkedésnek köszönhető. A legtöbb lakást többszintes, többlakásos épületben adták át, számuk az egy évvel korábbi 2,4-szeresére emelkedett.

    2023. I. negyedévében emelkedés következett be: a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (330) – az országos tendenciával ellentétben – 29%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.

    Heves vármegyében az előző év azonos időszaki 29-ről 40-re nőtt az épített lakások száma. A 2023 I. negyedévében a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (82) az országos csökkenéssel szemben érdemben nem változott.

    Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében újra emelkedett a lakásépítési kedv: az előző év azonos időszaki alacsony bázisnál 81%-kal több, 76 új lakást adtak át. A lakások közel háromnegyedét kisebb városokban, 17%-ukat Szolnokon, mintegy 9%-ukat pedig községekben vették használatba. Érdemi növekedés csak a kisebb városokban volt. Az új lakások többségének vállalkozás volt az építtetője. A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (41) – az országos tendenciával párhuzamosan – 44%-kal visszaesett az előző év azonos időszakihoz mérten.

    Komárom-Esztergom vármegyében 2023 I. negyedévében újra emelkedett a lakásépítési kedv: az országos csökkenő tendenciával ellentétben az előző év azonos időszaki alacsony bázisnál több mint 5-ször annyi új lakás épült itt. Az új lakások többségének természetes személyek voltak az építtetői, esetükben 3,3-szeresére nőtt a lakásépítések száma. A lakásépítésekben nagyobb súlyt képviselő családi házas formánál megfigyelt számottevő bővülés volt a vármegyei élénkülés motorja..

    A 2022-ben gyakorlatilag stagnáló lakásépítési hajlandóság 2023. I. negyedévben újra csökkent Komárom-Esztergomban. Az utóbbi időszakban kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (70) 75%-kal visszaesett az egy évvel korábbi magas bázishoz képest.

    Nógrádban 2023 I. negyedévében viszont gyakorlatilag leállt a vármegyei lakásépítési piac: az előző év azonos időszaki 18-cal szemben mindössze egy lakás kapott használatbavételi engedélyt. A lakásépítési hajlandóság is itt volt a legalacsonyabb: a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma az előző év azonos időszaki 42-ről 22-re csökkent.

    A 2020-as évtizedes csúcsot követően 2021–2022-ben éves szinten egyre kevesebb új lakás épült Pest vármegyében, de 2023 I. negyedévben is mindössze az előző év azonos időszaki, rendkívül alacsony bázishoz képest történt enyhe emelkedés (5,2%). A felépített 731 lakás kétharmadát városokban, egyharmadát községekben adták át, mindkét településtípus esetében emelkedett valamelyest az építési kedv. A vármegyei lakásépítési piac intenzitását vállalkozásoknál regisztrált élénkülés befolyásolta leginkább, amelyet az előbbiek építésikedv-csökkenése nagyrészt visszafogott. A vármegyei szintű növekedés hátterében legnagyobbrészt a többszintes, többlakásos és a lakóparki épületeknél bekövetkezett számottevő élénkülés húzódott meg.

    Folytatódott a lakásépítési hajlandóság 2022-ben megindult csökkenése Pest vármegyében. A 2023 I. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (818) az előző év azonos időszaki felére esett vissza, több mint ötödével elmaradt még a járvány kitörésekor regisztrált, 2020 I. negyedévi mélyponttól is (utoljára 2016 I. negyedévében figyeltünk meg ennél alacsonyabb szintű építési szándékot). Az országos szintű csökkenést leginkább a Pest vármegyei visszaesés okozta.

    Somogy vármegyében az egy évvel korábbinál 22%-kal kevesebb új lakás épült. Összesen 69 lakást vettek használatba, melyek több mint fele községekben, közel harmada Siófokon épült. A vármegyeszékhelyen, Kaposváron egyetlen új lakást sem vették használatba. A vármegyei szintű csökkenés teljes egészében a lakások ötödét kitevő, többszintes, többlakásos épületeknél adódott, amelyet a családi és csoportházaknál megfigyelt növekedés részben ellensúlyozott. A lakásépítési hajlandóság az országos átlagnál nagyobb mértékben, 53%-kal visszaesett az előző azonos időszakihoz mérten.

    Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a tavaly lendületet kapott az építési kedv jelentősen veszített üteméből. Az előző év azonos időszakinál mindössze 10-zel több, 96 lakás épült a vármegyében. Számottevő csökkenést mértenk a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások számában is (109): az országos tendenciával párhuzamosan 70%-kal visszaesett az egy évvel korábbi, rendkívül magas bázishoz képest.

    Tolnában 2023 I. negyedévében azonban – az országos csökkenéssel szemben – az előző év azonos időszaki 3-ról 32-re nőtt az épített lakások száma és tovább nőtt az építési engedélyek iránti igény is.

    Vas vármegyében az egy évvel korábbi 6-ról 15-re nőtt az épített lakások száma, de így is rendkívül alacsony maradt a piac intenzitása. A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (62) az országos tendenciával párhuzamosan, 76%-kal esett vissza az előző év azonos időszakihoz képest.

    Veszprém vármegyében rendkívül alacsony volt a piac intenzitása, a vármegyei visszaesés mértéke (–70%) az országos szintű csökkenést is jócskán meghaladta. Az előző év azonos időszaki 113-mal szemben mindössze 34 új lakást adtak át. Az egy évvel korábbihoz képest mindhárom településtípus esetében csökkent az építési kedv, a kisebb városokban regisztrált visszaesésnek volt a legnagyobb szerepe a kedvezőtlen vármegyei tendencia kialakulásában. Az új lakások túlnyomó többsége családi házas formában épült, többszintes, többlakásos épületben egyetlen lakást sem adtak át.

    A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (160) az előző év azonos időszaki csaknem felére esett vissza. Utoljára 2016 hasonló időszakában volt ennél is alacsonyabb szinten az építési szándék a vármegyében.

    Zalában a lakásépítések visszaesésének mértéke (–51%) az országos szintű csökkenést is meghaladta. Mindössze 22 lakást vettek használatba, ebből Zalaegerszegen csupán egyet, a többi városban kettőt. A vármegyei szintű csökkenést szinte teljes egészében a vármegyeszékhelyen visszaeső lakásberuházások okozták. Mindössze egyetlen új lakás építtetője volt vállalkozás.

    2023 I. negyedévében viszont az országos átlagnál jóval nagyobb mértékű csökkenést regisztráltunk: a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (173) az előző év azonos időszaki, közel két évtizedes csúcs mintegy harmadára esett vissza.

    Országosan az előző év azonos időszakinál 38%-kal kevesebb, 5,0 ezer új lakás építését tervezték. Az év ezen szakaszában utoljára 2015 I. negyedévében volt ennél alacsonyabb szinten a lakásépítési szándék hazánkban. Az építési engedélyek iránti érdeklődés csökkenésében több tényező is szerepet játszott: a lakásépítés jelentős drágulása, a lakáshitelek megemelkedett kamatterhei, de a hosszabb távon elérhetővé tett kedvezményes áfa is.

     

  • Emelkednek a falusi csok támogatási összegei

    A falusi csok igénylésének új szabályai 2024.01.01-től:

    A falusi csok
    • továbbra is a preferált kistelepüléseken lesz elérhető, de nem minden 5000 fő alatti településen,
    • ugyanakkor nagyvárosok külterületein is elérhető lakóépülettel rendelkező tanyákon, vagy birtokközpontokban.

    A kistelepülések módosított listája ITT tekinthető meg.

    Jelenleg csak használt lakás vagy egylakásos lakóépület vásárlásához ÉS bővítéséhez, illetve korszerűsítéséhez, valamint meglévő használt lakás bővítéséhez, illetve korszerűsítéséhez lehet igényelni a falusi csokot, de januártól már új egylakásos lakóépület építéséhez vagy vásárlásához is.

    Az igényelhető támogatási összegek emelkedtek. Ezek részletezése weboldalunk Lakástámogatások/Falusi csok menüpontjában olvasható.

    A falusi csokot igénylők továbbra is felvehetik a kamattámogatott lakáshitelt - abban az esetben, ha a vissza nem térítendő támogatásra is jogosultak. A maximum felvehető hitelösszegek nem változtak:

    Egy gyermek vállalásával továbbra sem lehet felvenni a kedvezményes hitelt.

    A jelenleg igényelhető, a csokhoz kapcsolt áfakedvezmények már csak a kistelepüléseken lesznek elérhetők:
    • a korszerűsítési, bővítési munkálatok után a 27 százalékos áfa igényelhető vissza, legfeljebb 5 millió forintig,
    • új ház építésénél szintén a 27 százalékos áfa igényelhető vissza 5 millió forintig,
    • új ház vásárlása esetén pedig az 5 százalékos áfa igényelhető vissza, ha a vásárlás csok segítségével történt meg.

    A falusi csok új szabályai a Magyar Közlöny 2023. évi 103. számában olvashatók.

  • Elindult a lakossági azbesztmentesítési pályázat

    A kormány a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben megfogalmazottak szerint olyan intézkedéseket tesz, amelyek hozzájárulnak a hulladékképződés csökkentéséhez, az illegális hulladéklerakás megelőzéséhez és a hulladékból érték teremtéséhez. Az illegális hulladéklerakók felszámolása érdekében létrehozott Tisztítsuk meg az országot! projekt keretében eddig több százezer tonna jogellenesen elhagyott hulladékot számoltak fel főként közterületeken, az erdőkben, a folyók, valamint vasúti és közúti létesítmények mellett - áll a közleményben.

    Az illegális szemétlerakatok helyszínének beazonosítását a Hulladékradar applikáció is segíti, melyet már több mint 28 ezer felhasználó töltött le.

    Magyarországon a korábban tetőfedésre, burkolásra és szigetelésre alkalmazott azbesztet az egészségkárosító hatása miatt 2005 óta tilos felhasználni az építőiparban, és az épületek bontásakor jogszabály írja elő az azbesztmentesítést - emlékeztettek.

    Az először 2022-ben meghirdetett országos azbesztmentesítési pályázatot nagy érdeklődés övezte, ennek keretében eddig közel 1500 lakossági ügyféltől szállították el ártalmatlanításra az azbesztet tartalmazó építőanyag-hulladékot.

    A korábbihoz hasonlóan a pénteken megjelent felhíváson elnyerhető egyszeri, nem pénzbeli támogatás ingatlanonként maximum 300 négyzetméter mennyiségű azbeszthulladék gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanításra történő átadásra vonatkozik. Csakis a hulladékjegyzék szerinti "17 06 05" azonosító kódú, azbeszttartalmú hulladék adható le, amely jellemzően tetőn, kerítésen, homlokzaton, válaszfalaknál, régi gáztűzhelyeken fordul elő, illetve épületen belüli ivóvíz vagy szennyvíz csövek, bekötővezetékek készülhettek belőle.

    A pályázat kizárólag elektronikus úton adható be 2023 július 14. 8.00 órától – keretkimerülésig, de legkésőbb 2023. augusztus 04. 24:00 óráig.

    A támogatásra természetes személyek pályázhatnak.

    A támogatás egyszeri, nem pénzbeli támogatás. A támogatás a benyújtott pályázati dokumentáció alapján megállapított mennyiségű azbeszt tartalmú építési hulladék elszállítására és ártalmatlanításra történő átadási tevékenységre vonatkozik.

    A benyújtott pályázat kizárólag HAK 17 06 05* típusú azbeszthulladék elszállítására, ártalmatlanításra történő átadásra vonatkozik, melyek jellemzően, de nem kizárólag az alábbi helyeken használatosak:

    • tető
    • kerítés
    • homlokzatburkolás
    • válaszfalak
    • régi gáztűzhelyekben azbesztlapok
    • épületen belüli ivóvíz vagy szennyvíz csövek, bekötővezetékek.

    A részletes információk megtalálhatóak az NHKV honlapján megjelent felhívásban.

    Forrás: EM, NHKV

  • Így változtak a csok és a babaváró szabályai

     A csokot:

    • kivezetik 2024-től a nagyobb településeken
    • ugyanakkor a preferált kistelepüléseken a kedvezmény összege megemelkedik,
    • igénydelhető felújításra és korszerűsítéssel egybekötött használtlakás-vásárlásra.

    Fontos, hogy a kistelepülések mellett a tanyáknál, sőt, bizonyos feltételek esetén a nagyobb városokban is megmarad a támogatás. Ehhez az kell, hogy a település külterületén legyen az ingatlan, a megnevezése birtokközpont vagy tanya legyen. Az utóbbinál elvárás, hogy lakóépület is legyen rajta.

    kistelepülések listája is módosul 2024-től, ami a 2023. 07. 11-i Magyar közlöny 50. oldalától tekinthető meg a több mint 2600 település neve.

    Ugyanakkor az új lakások esetén nem emelkedik a lakástámogatás összege, legalábbis a rendelet nem tartalmaz ilyen kitételt. Vagyis az új lakóház esetében elérhető csok támogatás összege 2024-től

    • 1 gyermek esetén 600 ezer forint,
    • 2 gyermek esetén 2,6 millió forint,
    • 3 vagy több gyermek esetén 10 millió forint marad.

    A csok az új építésű, egylakásos lakóépületek esetében marad meg, az új építésű többlakásos lakóépületekben lévő önálló lakások megvételéhez nem lehet majd felhasználni 2024-től. Vagyis az új családi házak vásárlására, építésére fordítható a kedvezmény, lakások megvételére nem.

    A kistelepüléseken viszont emelkedik a felújításra, korszerűsítésre igényelhető támogatás összege. A támogatás összege kistelepülési használt lakás vásárlása, valamint ezzel együtt megvalósuló korszerűsítés és/vagy bővítés esetén:

    • 1 gyermeknél 1 millió forint (a jelenlegi 600 ezer forint helyett),
    • 2 gyermeknél 4 millió forint (a jelenlegi 2,6 millió forint helyett),
    • 3 vagy több gyermeknél 15 millió forint (a jelenlegi 10 millió forint helyett)

    A támogatási összeg legfeljebb fele fordítható a használt lakás megvásárlására. Ha már meglévő kistelepülési ingatlan felújításáról lenne szó, akkor a támogatás összege 

    • 1 gyermek esetén 500 ezer forint (a jelenlegi 300 ezer forint helyett),
    • 2 gyermek esetén 2 millió forint (a jelenlegi 1,3 millió forint helyett),
    • 3 vagy több gyermek esetén 7,5 millió forint (a jelenlegi 5 millió forint helyett).

    Ugyanez bővítésnél vagy bővítéssel egyidejű korszerűsítésnél

    • 1 gyermek esetén 600 ezer forint (a jelenlegi 300 ezer forint helyett),
    • 2 gyermek esetén 2 millió forint (a jelenlegi 1,3 millió forint helyett),
    • 3 vagy több gyermek esetén 7,5 millió forint (a jelenlegi 5 millió forint helyett).

    Ez azt jelenti, hogy a kistelepüléseken a vissza nem térítendő támogatás összege ezen célok esetében 50-66 százalékkal emelkedhet. Nagyon fontos, hogy önmagában a használt lakás vásárlása már nem megfelelő cél a csokhoz, mindenképpen ki kell egészíteni bővítéssel, korszerűsítéssel is.

    Csok-hitel

    A csok mellé igényelhető 3 százalékos kamatozású támogatott hitel továbbra is elérhető lesz. Az igényelhető összeg nem módosul, vagyis új lakás vásárlása esetén az elérhető maximális hitelösszeg

    • 1 gyermek esetén 0 forint,
    • 2 gyermek esetén 10 millió forint,
    • 3 vagy több gyermek esetén 15 millió forint.

    Használt lakás vásárlásával egy időben megvalósuló korszerűsítés és/vagy bővítés esetén az elérhető maximális hitelösszeg

    • 1 gyermek esetén 0 forint,
    • 2 gyermek esetén 10 millió forint,
    • 3 vagy több gyermek esetén 15 millió forint.

    Korszerűsítés és/vagy bővítés esetén elérhető maximális hitelösszeg

    • 1 gyermek esetén 0 forint,
    • 2 gyermek esetén 5 millió forint,
    • 3 vagy több gyermek esetén 7,5 millió forint.

    Az adó-visszatérítési támogatás mindhárom formája marad 2024-ben is. A preferált kistelepüléseken megvalósuló korszerűsítési, bővítési munkálatok 27 százalékos áfája továbbra is visszaigényelhető lesz. Az adó-visszatérítés mértéke legfeljebb 5 millió forint lehet. A lakás vagy ház építésének 27 százalékos áfáját is visszakaphatják a családok. A támogatás összege ebben az esetben is legfeljebb 5 millió forint lehet. Illetve a CSOK-támogatásból új lakást vásárlók 2024-ben is visszakaphatják a vételár 5 százalékos áfáját. Ebben az esetben nincs felső összeghatára a támogatásnak. Miután a CSOK a kistelepüléseken marad meg, ez a kedvezmény is csak az itteni vásárlásokra marad érvényben.

    Az ingatlan.com adatai szerint az csok megszűnéséről szóló bejelentés óta nem futott fel a nagyvárosi csokkal megvásárolható lakóingatlanok iránti kereslet. “A Pest vármegyei lakóingatlanok iránti érdeklődés viszont a bejelentést követő héten 40 százalékkal nőtt az egy héttel korábbihoz képest, de utána visszaállt a korábbi szintre” - mondta el Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az országos piacra jellemző visszafogott érdeklődésben szerepet játszik, hogy az érintettek megvárták a hivatalos jogszabály megjelenését.

    Az ingatlan.com szakértői szerint érdemleges piaci mozgásokra nyár végén és ősz elején lehet számítani, ami az árakra is hatással lehet. Magyarországon az emberek több mint 90 százaléka lakik saját tulajdonú ingatlanban, ezért a csokos vevők jelentős része eladóként is a piacra lép majd év végéig, hogy kihasználhassák a még elérhető kedvezményeket. “Lakásvásárlóból viszont sokkal kevesebb van mint az elmúlt években, ezért azok a hirdetők, akiknek 2023 végéig muszáj eladni a lakását nagyobb mértékű árcsökkentésre kényszerülnek. Ennek következtében az idei év második felében élénkülő forgalommal és egyre jobban csökkenő árakkal találkozhatunk a lakáspiacon.” - fogalmazott Balogh László. A szakértő szerint a nagyobb árengedmények nem hozzák rosszabb helyzetbe az eladókat, mert az idén elérhető nagyobb összegű támogatások kárpótolhatják őket, ráadásul vevőként a következő otthonuk megvásárlása során is komoly alkupozícióban lehetnek.

    Ugyanakkor a Duna House statusztikái már az első hetekben 16%-kal erősebb vevői aktivitást mutattak. Ők a kereslet növekedésével az ingatlanárak emelkedésére is számítanak, ami a gyors döntéseket segítheti elő. „A tavalyi év mélyrepülése után máris kezdetét vette a 2023 második félévétől várt felívelés, a CSOK-változások bejelentésének hatására a szokásos nyári uborkaszezon helyett egyre intenzívebb vevői érdeklődésről számolnak be az ingatlanszakértők.” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

    Babaváró hitel

    Megjelent a Magyar Közlönyben a babaváró támogatásról szóló kormányrendelet módosítása is. Az új jogszabály 2024. január 1-jén lép életbe.

    • A maximálisan igényelhető hitel mértékét megemelték 10 millió forintról 11 millió forintra. 
    • A törlesztőrészlet maximuma is növekszik, az eddigi 50 ezer forintról 51 ezer forintra.
    • A futamidő nem változik, továbbra is húsz év marad, és a törlesztés felfüggesztésével kapcsolatos szabályok sem változtak.

    Ha igazolják a házaspárok a várandósságot, akkor legfeljebb három évre szüneteltethetik a törlesztést. Két gyerek után pedig a fennálló tartozás 30 százalékát, három gyerek után a teljes fennálló tartozást elengedik.

    A másik jelentősváltozás a babavárót igénylők életkorához kapcsolódik. Az év végéig olyan fiatal házaspárok igényelhetik a támogatott hitelt, amelyeknek a nő tagja nem töltötte még be a 41. életévét. Azonban január elsejétől csak a legalább 18 éves, de a 30. életévét még be nem töltött házas nők kaphatják meg a hitelt. A 30 és 41 év közötti nők 2024-től már csupán abban az esetben jogosultak rá, ha igazolják, hogy legalább 12 hetes terhesek.

     

    Forrás: Világgazdaság, ingatlan.com, Magyar Közlöny

  • Új kalkulátor segíti a lakásvásárlási döntést

    A lakástámogatási rendszer 2024-től érdemben átalakul, számos kedvezmény eltűnik, másoknál viszont emelkedik is az elérhető összeg. Sok nagyobb településen vásárlást tervező család rosszabb helyzetbe kerülhet a jövő évben, feltéve, hogy a lakásárak nem csökkennek jelentős mértékben. Akár több 10 millió forintot bukhat, aki kivár a vásárlással, de lesznek, akik éppen a kivárással járnak jól.

    Így alakul át a lakástámogatási rendszer 2024-től:

    • Az 5 ezer főnél nagyobb településeknél megszűnik a CSOK támogatás.
    • A CSOK megszűnése miatt az illetékmentességet és az áfa-visszatérítési támogatást is elbukja a család.
    • A Babaváró hitel életkori feltételét szigorítják. Jövőre a házaspár hölgy tagja nem lehet idősebb 30 évesnél. (A jelenlegi szabály alapján igényléskor nem tölthette be a 41. életévét.)
    • Az 5 ezer főnél kisebb településeknél megemelik az elérhető családi otthonteremtési kedvezmény összegét.
    • A Babaváró maximális összege 10 millió forintról 11 millió forintra emelkedik.

    A Bankmonitor Változó Lakásvásárlási Támogatások Kalkulátorának segítségével életszerű példákkal is szemléltetik, hogy mekkora anyagi előny, vagy éppen hátrány érheti a lakásvásárlókat a jelenlegi helyzetben, a saját élethelyzetére milyen hatása lehet a támogatási rendszer átalakításának. (További változások esetén aktualizálják a kalkulátort.)

    Forrás: Bankmonitor 

  • Meddig tarthat a lejtmenet az újlakás-piacon?

    Bár kedvezőtlen jelek már a múlt év végére is látszódtak, az új lakások mindig is lassabban reagáló piacán 2023 első felében bontakozott ki a negatív fordulat. Ahogy Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője jellemzi a helyzetet: "tavaly év vége óta látványosan csökkent mind a hitelből saját célra vásárlók, mind a befektetők aktivitása. Erősen visszaesett az eladások száma, s budapesti felmérésünk alapján az újonnan indított projektek volumene is a 2014-15-ös szinteket idézi." Csakhogy az akkor egy piaci felfutás kezdete volt, míg most éppen lejtmenet indult, amelyről egyelőre nem tudni, meddig tart.

    A fővárosban 2023 első hat hónapjában 25 százalékkal kevesebb (1570 db) új társasházi otthont adtak el, mint fél évvel korábban. Ezzel párhuzamosan a beruházók is fékezték a kínálat bővülését: 60 százalékkal kevesebb új lakással léptek a piacra, mint az előző év második felében.

    Az OTP Jelzálogbank legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképe ugyanakkor azt jelzi, hogy az építkezések nem álltak le. A beruházók 2023-ban az előző évinél 16 százalékkal több új lakás átadását tervezik. Az első félévben ebből mintegy 3200 el is készült, ám az már bizonytalan, hogy a fennmaradó közel 4200-zal valóban végeznek-e az év végéig. Ennek kapcsán Valkó Dávid arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelen körülmények nem sürgetik sem a megkezdett építkezések gyors befejezését, sem az értékesítés mielőbbi megkezdését. Miután a beruházók kétéves hosszabbítást kaptak az 5 százalékos kedvezményes áfa alkalmazására, így egyelőre annak a határideje sem szorítja őket.

    Az utóbbi években trenddé vált, hogy egyre inkább csak a már előrehaladott projektek árlistáit hirdetik meg, azaz késleltetik az értékesítés megkezdését. Erre most kifejezetten ráerősíthet az aktuálisan csekély kereslet, ami miatt még inkább indokolt lehet a kivárás. Így jelenleg akár százlakásos volumenű projektek is épülnek a napi kereskedés számára láthatatlanul. Ezekkel nem csak a beruházás felfüggesztésének nehézségei miatt nem állnak le, hanem azért sem, mert a majdani fellendülés idején így akár jelentősen növelhetik a piaci részesedésüket a gyorsan mobilizálható készleteik révén.

    A jelenlegi adatok szerint 2023-ban átadni tervezett 7400 új társasházi lakás mintegy negyede, 1800 a XIII. kerületben készül el, amit ezer lakással a IX. kerület, majd egyenként 650-680 közötti volumennel a III., XI. és XIV. kerület követnek. Az I. kerület kivételével mindenhol várható átadás. Emellett 2024-re is már 4800 lakást tartalmaz az OTP adatbázisa, s mintegy háromezret 2025-2026-ra is, ugyanakkor ezek a számok érezhetően elmaradnak a korábbi években jó előre bejelentett átadásoktól. Jelenleg három olyan kerület is van – az I., az V. és a X. –, ahol a potenciális vevők nem találhatnak azonnal költözhető újépítésű otthont maguknak. Ezzel szemben a legbővebb választékot a XIII., a XI. és a VIII. kerület nyújtja, ezekben száznál is több új lakást kínálnak.

    2023 első felének adatai azt is mutatják, hogy a keresletcsökkenés ellenére miért nem lehet számítani a választék általános bővülésére. A fejlesztők ugyanis nagyjából éppen annyi (1650) új lakást engedtek a piacra, mint amennyit a vevők elvittek. Ugyanakkor az is látszik, hogy a dinamikus áremelés már nem realitás. Sőt, Valkó Dávid tapasztalatai szerint előfordult olyan is a vizsgált idei első hat hónapban, hogy látva a lanyha piaci fogadtatást, egy éppen piacra került projekt hirdetési árait viszonylag hamar csökkentette a beruházó.

    Az, hogy az új lakásokra is átragadt piaci lejtmenetet mi és mikor fogja megfékezni, egyelőre nehezen megjósolható, hiszen a mérleg mindkét serpenyőjében van bőven ismeretlen tényező. A magas kamatok, a velünk élő infláció vagy a gazdasági kilátások inkább a további lecsorgást erősítik. A CSOK ismert formájának megszűnése hathat úgy, hogy ösztönzi az előre hozott vásárlásokat, s azzal az év végéig élénkíti a keresletet, ám felveti azt a kérdést is, hogy az ahhoz kapcsolt illetékmentesség megmarad-e valamilyen más formában? Az energiaköltségekkel kapcsolatos bizonytalanság pedig inkább fékezheti a lejtmenetet, hiszen az új építésű lakások energetikai szempontból eleve ígéretesebbek.

    Forrás: OTP Ingatlanpont

  • Sokan korszerűsítenének, de nagyon hiányoznak a források

    A Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesülete 2023 év elején végzett nem reprezentatív felmérése* azt kutatta, hogy milyen állapotban vannak a hazai ingatlanok, ki milyen felújításokat hajtott már végre, és milyen a hazai ingatlanállomány energetikai helyzete. Ez a kérdőív egy 2016-os felmérés aktualizált folytatása volt, ami így lehetőséget adott arra, hogy középtávú tendenciákra vonatkozó megfigyeléseket tehessenek.

    – A kérdőív eredményeit kiértékelve számos érdekességre figyeltünk fel. Egyrészt egyre nagyobb arányban veszik ki a nők szerepüket az otthonok felújításának kérdéséből, ami korábbi kutatásunkkor még nem volt jellemző – mondja Gulyás István, az egyesület elnöke. – Ami viszont súlyos eredménye a kérdőívnek, hogy még mindig rengeteg felújításra váró, energiapazarló épület van hazánkban, elsősorban az 1980 előtt épült ingatlanok között. Az ilyen házak tulajdonosai töltötték ki a legtöbben kérdőívünket – tette hozzá az elnök.

    Gulyás István ugyan kiemelte, hogy láthatóan nőtt a tulajdonosok energiatudatossága, azonban még mindig nagyon sokan - a válaszolót 74%-a - nem tudja, hogy a lakása milyen energetikai kategóriába sorolható

    Melyik energiatanúsítványi kategóriába sorolható az épület?

    Az adatokból az látszik, hogy kis mértékben nőtt az ingatlanok alapterülete (átlagosan 112 m2, ami 10%-os növekedést jelent 2016-hoz képest.

    Az otthonokban már többségbe került a kondenzációs gázkazán, de a cirkófűtési megoldás, a gázkonvektoros fűtés és a vegyes tüzelésű kazán még mindig jelentős mennyiségű (46%) fűtési megoldást biztosít. 2016-hoz képest jelentősen megnőtt az elektromos fűtési berendezéseket (hőszivattyúk, klímaberendezések stb.) használók aránya. A kiegészítő fűtési megoldások létrejötte, azaz a többlábon állás még sohasem volt ilyen fontos, mint most. Azaz, jól látszik, hogy a gázüzemű berendezések mellé, a vegyes tüzelés, és/vagy az elektromos fűtési berendezések megléte abban segíti a tulajdonosokat, hogy a megemelkedett energiaárakat több részre tudják osztani, az adott évszakhoz, az adott hőmérséklethez. 

    Milyen a fűtés típusa?

    A 2016-os adatokhoz képest 16%-kal csökkent azok száma, akik nem tudják, vagy legalább 5 éve nem volt otthonuk felújítva. A válaszadók 47,6%-a nem tudja, vagy legalább 5 éve nem újította fel otthonát. Érdekes volt az 5-10 éve felújítók között, hogy a nyílászáró cserét és a padlás- és/vagy pincefödém felújítást, korszerűsítést végezték el.

     

    Sajnos az is látszik, hogy sokan korszerűtlen vagy nem megfelelően felújított ingatlanokban élnek, és csak a legszükségesebb felújításokat végzik el.

    Szerencsére azok, akik már végeztek valamilyen felújítást, szinte minden esetben figyelembe vettek energiahatékonysági szempontokat, és energiamegtakarítással járó beruházásokat végeztek. A legtöbben nyílászárókat cseréltek, hőszigeteltek vagy fűtésüket korszerűsítették. Ugyanakkor örvendetes, hogy a korábbi 4%-ról 21%-ra nőtt azoknak az aránya, akik valamilyen megújuló energiaforrást már használnak házukban – ez az adat előremutató, és mindenképpen jelzi az igényeket és a trendeket.

    Hasznosít e valamilyen formában megújuló energiaforrást az ingatlan?

    A rezsire fordított összegek nem csökkentek, inkább nőttek. Itt az ingatlanok mérete és típusa miatt nagy a szórás, de megállapítható, hogy jelentős emelkedésről beszélhetünk: az átlagos áramköltségek 32%-kal, a gáz átlagos lakásonkénti ára 70%-os emelkedést mutat – amiben már az aktuális energiahelyzet és a rezsicsökkentés csökkentése is érezteti hatását

    A kitöltések alapján a lakosság beruházásra fordított pénzügyi tőkéje is felemás képet mutat. A válaszadók 36%-a rendelkezik megtakarítással, amit ingatlana fejlesztésére fordítana, azonban a kitöltők közel 40%-ának nincs felújításra szánt kerete – ez az arány megegyezik a hét évvel ezelőtti aránnyal. 

    Az energiamegtakarításokat milyen összegből, és hogyan tudná ténylegesen is megvalósítani?

    Az eredmény érdekes lett, a megkérdezettek 36,8%-a rendelkezik megtakarításokkal, vagy valamilyen megoldás segítségével tudná finanszírozni, vagy tudja finanszírozni a tervezett energiamegtakarítást eredményező beruházásokat. Az is jól látszik, hogy nagymértékben csökkent az LTP-t (Lakástakarékpénztári megoldást) igénybe vevők száma, a megoldás megszűnésével. Ez ezért is érdekes, mert amíg volt, volt legalább 1 pénzügyi megoldás arra, hogy a tulajdonosok öngondoskodása meglegyen, az ingatlanok és/vagy lakások felújítására legyen pénzügyi fedezet, egy pénzügyi tudatossággal. Sajnos, az is jól látszik, hogy a kitöltők 39,9%-a nem tudja finanszírozni önerőből a felújításokat, és ez a szám pontosan megegyezik a 2016-os adatokkal.

    – A kérdőív eredményeiből jól látszik, hogy a magyar lakosság egyre energiatudatosabb, de számos ponton lehet még előre lépni. Sokan már tettek lépéseket egy modern és valóban zöld otthon felé, azonban rengeteg felújításra váró ingatlan található még Magyarországon, és sajnos nem áll mindenki rendelkezésére forrás a beruházáshoz. Ez is mutatja, hogy nagyon hiányoznak a széles réteget segítő uniós és kormányzati támogatások, mint pl. a tavalyi évben elérhető Otthonfelújítási támogatás – teszi hozzá Gulyás István.

    Mint elmondta, mintegy 1,5 millió lakást kellene Magyarországon felújíítani, ennek alig 10 %-a az a kb. 140 ezer otthon, amelyre felvették az azóta kivezetett 3+3 milliós otthonfelújítási támogatást. Gulyás István szerint nagy baj, hogy nincsenek kidolgozott folyamatok az otthonfelújítások segítésére, pedig erre nagy volumenű forrásokat kellene fordítani.

    *A felmérést több mint 300-an töltötték ki.

    A kutatási eredmények teljes összefoglalója a zoldotthon.hu oldalon olvasható: https://zoldotthon.hu/wp-content/uploads/2023/06/zoldotthon-nagy-lakasfelujito-teszt-2023-kiertekeles.pdf 

  • Sietség és kivárás a bizonytalan lakáspiaci helyzetben

    A „városi” CSOK kivezetését, a falusi CSOK összegének bővítését és a Babaváró támogatás emelését, de feltételeinek szigorodását jelentették be a csütörtöki kormányinfón, amelyek összessége jelentős hatással lehet az ingatlanpiacra rövid és hosszú távon egyaránt. Rövidtávú hatásként a városokban felfokozott érdeklődésre és előrehozott vásárlásokra számítanak a szakemberek az év hátralevő részében. A kormányzat számára mindig fontos kérdés volt a családok otthonhoz jutásának támogatása, de szakértőik szerint a következő éves, még be nem jelentett támogatási csomag a költségvetési helyzet miatt várhatóan szűkebb lesz a jelenlegi családtámogatási csomagnál.

    „Minden otthonteremtési támogatást érintő változást felfokozott érdeklődéssel fogadott az ingatlanpiac az elmúlt néhány évben. A mostani bejelentés is komoly hatással lehet a piacra, főleg úgy, hogy a bejelentett, új támogatási rendszer várhatóan jelentősen kedvezőtlenebb lehet az ingatlanvásárlók számára.” – kezdte Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese az elemzését. „A városokban egyértelműen az érdeklődések erősödésére és a tranzakciók gyorsabb zárására számítunk azoknál a vevőknél, akik még biztosan szeretnék kihasználni a jelenlegi feltételeket. Várakozásaink szerint a gyorsan lépő vevők döntenek helyesen, hiszen egy átlagos ingatlantranzakciót tekintve akár 10 millió forinttal járnak jobban még az idén. A helyzet érdekessége, hogy most az eladók is érdekeltek lehetnek az év vége előtti eladásban, mivel a vevőkör kedvezőbb helyzetben van ebben az időszakban. A falusi CSOK-kal érintett településeken várhatóan több vevő próbál majd kivárni a következő évi nagyobb támogatási összegre, de várhatóan erre reagálnak az eladók is, és a megemelt támogatási összeg egy részét vagy egészét megpróbálhatják az eladási árba építeni. Az idei évi hatások tekintetében kiemelt fontosságúak lesznek majd a részletszabályok, amelyek megjelenésére nagy érdeklődéssel vár a piac.”

    Mi eredményezheti a mínusz 10 milliót?

    A Credipass a cégcsoport pénzügyi közvetítői márkája a bejelentett változások kapcsán egy átlagos ingatlantranzakció szemszögéből vizsgálta meg a hatásokat. A jelenlegi támogatási rendszerben egy 2 gyermeket vállaló vagy nevelő család, nagyvárosi környezetben, használt lakás vásárlásra 1 430 000 Ft támogatást kap az államtól, amelyhez illetékmentesség és 10 millió forintig államilag támogatott hitelfelvételi lehetőség biztosított. Az illetékmentesség egy 30 millió forintos lakásnál 1,2 millió forint pluszt jelent a házaspárnak, ez a CSOK kivezetésével jelenlegi tudásunk szerint elvész jövőre, míg, ha a végig fix 3%-os kamattámogatott hitel helyett piaci kamatozású (a jelenlegi átlagos 8,5%-os kamattal számítva) hitelt kell felvennie a családoknak az havi 32 ezer forinttal magasabb törlesztőrészletet, 20 év alatt összesen több, mint 7,5 millió forinttal nagyobb kiadást jelent.

    A CSOK mellett a Babaváró változásokra is érdemes figyelni, hiszen az ingatlantranzakciókban leginkább érintett 30-40 év közötti házaspárokra van a legnagyobb hatással. 2024 január elsejétől ugyanis a Babaváró hitelt csak azok vehetik fel, ahol a házastársak hölgy tagja 30 év alatt van. Jelen értelmezések szerint 2025 január elsejéig - egy átmeneti időszakban - még jogosultak a 40 év alatti hölgyek is, de ehhez igazolni kell majd a várandósságot. Amennyiben valaki még a mostani 5 év türelmi időt szeretné fixálni az első gyermekvállalás határidejére és kihasználni a magasabb életkorhatárt, szintén idei ingatlanpiaci tranzakcióban és igénylésben érdekelt, hiszen jövőre már csak igazolt várandósság esetén tudja igényelni a kamatmentes, 10 millió forintos Babaváró hitelt.

    Sürgős lenne az új támogatás kihirdetése

    Juhász Attila, az Építőipari Vállalkozók Építőipari Szakszövetsége (ÉVOSZ) Magyar Építőanyagkereskedelmi Tagozatának az elnöke, valamint az Új Ház Zrt. igazgatóságának elnöke arról beszélt, a módosításnak már idén érezhető pozitív és negatív hatása is lehet az ingatlanpiacon. A szakértő szerint év végéig sokan fogják igénybe venni a jelenlegi konstrukciók mellett a családtámogatásokat, ugyanakkor a lakáscélú beruházások leállhatnak, mert a befektetők kivárásra játszhatnak. Mint mondta, a problémára az jelenthetne megoldást, ha mihamarabb közzétennék a városi CSOK-ot leváltó új támogatási forma részletszabályait, vagy legalább napvilágot látnának az ezzel kapcsolatos kormányzati elképzelések.

    Az építőipari szereplők már hónapokkal ezelőtt jelezték a kormányzat felé: mielőbb változtatni kellene az otthonteremtési támogatásokon annak érdekében, hogy a szegmens visszajöjjön a lejtmenetből.

    Juhász Attila rámutatott: az építőanyag-kereskedelemben egyharmadával esett vissza az árbevétel idén a tavalyi év hasonló időszakához képest. Még nagyobb aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt három hónapban a tendencia tovább romlott, a szerkezetépítéshez szükséges anyagok árbevétele a felére esett vissza, ami előrevetíti, hogy zuhanórepülésben van az új projektek száma.

    A befektetők eltolhatják a beruházásokat jövőre

    Juhász Attila szerint a városi CSOK megszüntetésének oka az lehet, hogy – a főváros legnagyobb társasház beruházóinak beszállítójaként – tapasztalataik szerint az új építésű ingatlanokat vásárló budapesti vevőkörnek csak a töredéke vette igénybe ezt a támogatást, nem ez volt az igazi motiváció a lakásvásárlások esetében.

    „Az Építészeti Törvény társadalmi egyeztetésre bocsájtott tervezetében lévő információk alapján is sejthető volt, hogy a kormány védené a fővárost, a nagyvárosokat és a nagyvárosok agglomerációját a túlzott ingatlanfejlesztésektől, melyben olyan ösztönző és támogató program kidolgozása van tervbe véve, ahol a zöldmezős területfejlesztésekkel szemben előtérbe helyezné a barnamezős beruházásokat, és ezeket inkább a kistelepülések irányába próbálná eltolni. Azzal, hogy az ötezer főnél nagyobb lakosságú településeken már nem lesz elérhető a CSOK, ez a feltételezés megerősítést nyert” – fogalmazott Juhász Attila.

    A szakértő rámutatott, a most bejelentett módosítások már azelőtt ellentétes hatást válthatnak ki az ingatlanpiacon, hogy életbe lépnének.

    Kifejtette, hogy az átmeneti időszakban, tehát 2024. január elsejéig sokan fogják még várakozásaik szerint igénybe venni a jelenlegi feltételek mellett az otthonteremtési támogatásokat, mert nem tudni, mi jön utána. És éppen ebből következik a negatív hatás is, ugyanis ez óvatosságra inti a befektetőket és a fejlesztőket, akik kivárhatnak.

    „Azzal, hogy a falusi CSOK támogatási keretét jelentősen megemelik, lesznek olyan, eredetileg idénre tervezett beruházások, amiket tudatosan eltolnak a következő évre a nagyobb támogatás reményében. A támogatás összegének megemelése üdvözlendő, de megítélésünk szerint ahhoz, hogy ne fékezzen be az év második felében még jobban a piac, minél előbb egy tiszta képet kellene adnia a kormányzatnak arról, hogy konkrétan milyen támogatási forma várható a városi CSOK után. Szorgalmazzuk, hogy a részletszabályok a lehető leggyorsabban lássanak napvilágot” – jelentette ki.

    Juhász Attila hozzátette, a szakma másik elvárása az lenne, hogy az állam kedvezményes lakáshitellel, zöldhitellel támogassa az ingatlanberuházásokat, amire korábban már volt példa, a jelenlegi kamatkörnyezet ugyanis jelentősen visszafogja az ingatlanpiac volumenét.

    Az Új Ház Zrt. igazgatáságának elnöke szerint önmagában már az is élénkítené az építőipari piacot, ha a kormány legalább az ilyen irányú szándékait közölné a jövő évre vonatkozóan. Érthető, hogy a jelenlegi költségvetési források nem tesznek mindent lehetővé, de amennyiben a jövő évi költségvetés az államilag támogatott lakáscélú hiteleket előnyben részesítené, azt a szakember megítélése szerint nem lesz elég jövőre bejelenteni, hiszen az építőipar technológiai sorrendjéből, és az ebből fakadó tehetetlenségéből adódóan hosszú idő fog eltelni, mire ez újra fel tudja pörgetni a beruházási kedvet.

    A lakosságnak azt javasolja, a jelenlegi támogatási formákat érdemes kihasználniuk, amíg azok érvényben vannak. Felhívta rá a figyelmet, hogy az elkövetkező hónapokban néhány építőipari termék esetében a kedvező energiaárak, forint árfolyam, és a forgalom visszaesésből eredő erősödő verseny miatt további szerény mértékű árkorrekció várható, amiből szintén lehet most profitálni, és az építőipari szakemberekre való várakozási idő is nagyjából felére csökkent, mint a tavalyi év hasonló időszakában.

    Forrás: Duna House, Újház

  • Ilyen változásokat hozhat a családtámogatások átalakítása

    2024. január 1-től így változik a csok és a babaváró hitel.

    A csokot csak az 5000 fő alatti kistelepüléseken lehet majd igénybe venni. Ezt azzal indokolták, hogy a városokban annyira megdrágult a lakásvásárlás, hogy a csok és a csok-hitel mellé másik piaci kamatozású banki hitelt is fel kell venni, ezért inkább kivezetik a támogatást.

    A falusi csok marad a korábbi szabályokkal, a támogatási összegek azonban emelkednek:

    • 1 gyermekre: 600 ezerről 1 millió forintra,
    • 2 gyermekre: 2,6 millóról 4 millió forintra,
    • 3 vagy több gyermekre: 10 millióról 15 millió forintra.

    Korszerűsítésre a fenti összegek fele lesz igényelhető, azaz egy gyermekre 500 ezer, két gyermekre 2 millió, három vagy több gyermek esetén 7,5 millió forint. Ha valaki már felvette a csokot, de eladná az ingatlant, akkor bizonyos esetekben vissza kell fizetni a támogatást. Eddig ezután újra fel lehetett venni a támogatást, mostantól már nem biztos.

    Az intézkedéssel valószínűleg a csok mellé igényelhető kamattámogatott hitel is megszűnik.

    Babaváró hitel összege és feltételei is változnak:

    A hitel összegét 2024 januárjától 10 millióról 11 millió forintra emelik, ugyanakkor változnak az igénylés életkori feltétek: csak azok a házaspárok vehetik fel, amelynél a feleség 30 év alatti. Közben lesz egy átmeneti időszak is:

    • 2023. december 31-ig: 10 millió forint - a feleség életkora maximum 40 év lehet,
    • 2024 január - december: 11 millió forint - a feleség életkora maximum 40 év lehet, várandósság igazolásával,
    • 2025. január 1-től: 11 millió forint - a feleség életkora 30 év alatti lehet.

    A Babaváró hitelnek is nagy a jelentősége a lakáspiacon, az MNB jelentésében az áll, hogy az adósok 75 százaléka lakáscélra is használja, például önrészként (sok esetben 100 százalékban elszámolható volt önrésznek).

    Ennek, valamint a városba költözőknél a csok kiesése minden bizonnyal komoly hatása lesz a lakáspiacra már az idén is.

    Már alig vett fel valaki csokot

    “Alapvető változást hoz a lakáspiacra a csok búcsúja a nagyobb településeken, ám a kormányzati ígéret szerint később lesz helyette másik program, ám ennek részleteiről nem lehet pontosabbat tudni. Mindenesetre a csok megszüntetése apropóján érdemes a lakáspiaci alaptrendeket is megvizsgálni. Az elmúlt években az állam igyekezett a lakásdráguláshoz felzárkóztatni a támogatásokat. Jó példa erre az államilag támogatott csok-hitelek kibővítése a használt lakásvásárlókra vagy a 2021-ben életbe lépett csokhoz kötött illetékmentesség. Mivel a vissza nem térítendő támogatások jelentős növelése nagyobb állami kiadással járna, ezért a magasabb kamatkörnyezet miatt jövőre még nagyobb szerepet kaphatnak a támogatott hitelek.” - értékelte a helyzetet Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a bejelentett változtatásokat értékelve. Hozzátette: “A jövőben a lakástámogatási rendszerben ismét szerepet kaphatnak a lakáskorszerűsítések. Nem csak a családok otthonfelújítási támogatásának népszerűsége és sikere miatt, hanem azért is, mert a lakóingatlanok energetikai fejlesztése a rezsicsökkentéssel kapcsolatos állami kiadásokat is mérsékelhetik.”

    A lakáspiacon most elsősorban a magas lakáshitelkamatok fékezik a forgalmat. Az ingatlan.com csoporthoz tartoó money.hu szakértői felhívták a figyelmet azonban arra, hogy a CSOK esetében felemás az idei kép. A magas lakáshitel kamatok miatt felértékelődtek a támogatott, kedvezményes kamatozású konstrukciók. Ezt jelzi, hogy az idén az új lakáshitel-szerződések esetében fölénybe kerültek a támogatott hitelek. Ugyanakkor a mindennapi kiadások emelkedése, a bizonytalan környezet miatt összességében támogatások iránti kereslet csökkent, ezért is lehet szükség a támogatások átalakítására. Szakértői becslések szerint idén az új lakások vásárlására, építésére beadott csok-igénylések száma drasztikusan, 75 százalékkal is csökkenhetett. A használt lakások vásárlására benyújtott igényléseké pedig 50 százalékkal eshetett vissza. Összességében sokkal kevesebben kértek csokos konstrukciókat, ám a szűkülő lakáshitelpiacon a támogatott konstrukciók mégis nagyobb szeletet kaptak.

    Megint indulhat a hajsza a támogatásért

    A várakozások szerint 2024-től már a nagyvárosokban is elérhető lesz a lakástámogatások új formája, ami összességében nagyobb anyagi mozgásteret jelenthet a jövőbeni jogosultak számára. A babaváró támogatás átalakítása miatt viszont elképzelhető, hogy 2023 második felében a jogosultak még igyekeznek kihasználni ezt a lehetőséget. Balogh László azt mondta: “Lehetnek olyan családok, akiknek érdemesebb lehet még idén kihasználni a babaváró hitel jelenlegi konstrukcióját. Elsősorban azon családoknál jelenthet ez opciót, akik nagyvárosi lakásba költöznének és a házaspár női tagja 30-39 éves, de csak pár év múlva terveznek gyermeket. Ők ugyanis idén még felvehetik a babaváró hitelt, amire jövőre már nem lesz lehetőségük csak akkor, ha 2024 végéig igazolással rendelkeznek a családanya várandósságáról. A 10 millió forintos potenciálisan kamatmentes kölcsön kiesését viszont nem biztos, hogy kompenzálják számukra a jövőre életbe lépő új lakástámogatások.

    “Fordított a helyzet a falusi csok esetében, mivel ez a támogatási forma megmarad, ráadásul januártól komolyabb összegekkel. Így az idei falusi csokos igénylések száma mérséklődhet, mert a jogosultak a nagyobb dotáció érdekében megvárhatják az évfordulót.

    Jöhet átmeneti áresés a városokban

    Az ingatlan.com szakértője szerint átmenetileg jobban csökkenhetnek a nagyvárosi lakásárak, attól függően, hogy mikor fogadják el és jelentik be a 2024-tól érvényes támogatásokat. “Az eladók egy része ugyanis még az idén érvényes lakástámogatásokra tekinthet biztos pontként vagy még 2023-ban szeretnék igényelni a babaváró támogatást, és úgy költöznének tovább. Az idei gyengébb forgalmú lakáspiacon viszont csak akkor tudják hamarabb eladni ingatlanukat, ha csökkentik az árát.” - fogalmazott Balogh László. Hozzátette: “Ez megfizethetőbb tartományba tereli a lakásárakat, ami a jövőre életbe lépő új lakástámogatási formákkal együtt 2024-ben az ideinél sokkal élénkebb lakáspiacot eredményezhet.”

    Sándorfi Balázs, a Bankmonitor alapító-ügyvezetője szerint is a következő pár hónapban a CSOK-kivezetés és a babaváró hitel átalakítása stimulálhatja a városi ingatlanpiacot. A 2024. január 1-jén életbe lépő változások ugyan rövid távon bár okozhatnak némi előre hozott keresletet a városokban, utána a módosítások előtt várt pályához képest is visszaeshet a kerelet.

    Ugyanakkor mivel kizárólag elkészült lakásra lehet igényelni a CSOK-ot, a még előre hozott keresletre sem számolhatnak igazán az újlakás-építők a városokban. Nem világos még, hogy  mi lesz a folyamatban lévő lakásvásárlásokkal a városokban, amennyiben azok olyan ingatlanra vonatoznak, amelyik 2023. december végéig nem készül el.

    Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arra számít, hogy akik eddig csak gondolkoztak a CSOK támogatás és az ahhoz tartozó hitel felvételén, most tömegesen jelenhetnek meg vásárlóként az ingatlanpiacon.

    Felhívta arra is a figyelmet, hogy a CSOK mellé újépítésű ingatlan vásárlása esetén illetékkedvezmény is járt, és az 5 százalékos áfát is megkapták támogatásként az igénylők, de valószínűleg ez sem marad változatlan jövőre.

    Éppen ezért ő azt tanácsolja az érdeklődőknek, hogy mielőbb keressenek fel hiteltanácsadót és beszéljék át, hogy tudják összerakni a dokumentumokat mielőbb ahhoz, hogy még igényelhessék a támogatást.

    A szakember arról is szót ejtett, egyelőre nem tudni, mi lesz a csok után. Gulyás Gergely miniszter tájékoztatása szerint a kormány egy új otthonteremtési támogatást vezet majd be 2024-től, de ennek részleteiről semmit nem tudni. A miniszter csupán annyit mondott, hogy több irányba is el lehet indulni.

    Ez a bizonytalanság Gadanecz Zoltán szerint szintén sok embert arra sarkallhat, hogy ne várja ki, míg bejelentik az új konstrukciót, hanem inkább a mostaniból próbáljon profitálni. Mint mondta, a jelenlegi támogatási formát biztosan nem helyettesíti majd a jövő évtől életbe lépő rendszer, mert akkor értelemszerűen nem törölték volna el.

    Forrás: Forbes, ingatlan.com, money.hu, Telex, Bankmonitor, vg.hu, GDN Ingatlanhálózat

  • Változik a balatoni építési szabályozás

    Mint mondta, a jelenlegi szabályozás elavult és nem képes a felmerült problémák kezelésére. Ezért az Építési és Közlekedési Minisztérium az új építészeti törvénnyel, az új Vízparti tervvel és a Területfejlesztési törvény korszerűsítésével megújítja a teljes szabályozást.

    Kiemelt cél a Balaton körüli a zöldterületek megőrzése, ezért lényegében nem engednek további zöldterületek beépítését. 

    - A Balaton lényegéhez tartoznak az elérhető strandok és a parti sétányok.  Ezért a belterülethez csatlakozó partszakasz legkevesebb 30%-án legalább 5 m szélességű közhasználatú parti sétány helye lesz biztosítandó és strand csak zöldterület létrehozása céljából szüntethető meg - mondta az államtitkár.

    A Balaton megközelíthetőségének céljából a szabályozással építési előnyt biztosítunk azon ingatlantulajdonosok, építtetők számára, akik az önkormányzattal szerződve építési telkükből legalább 20 méter széles parti sávot az önkormányzat részére tulajdonba adnak közhasználat céljára.

    Az elmúlt évtizedekben a túlépítettség, a rossz minőségű, tájba nem illő épületek ugyanúgy problémát okoztak, mint a közvetlen vízparton a jellegtelen, sokszintes társasházak, szállodák megjelenése.
    Az építészeti minőség biztosítása céljából az új építészeti törvénnyel létrehozzák a balatoni főépítész tisztségét, aki minden balatoni ügyben részt vesz az OÉT ülésén és a települések településtervét is kontrolálja. Az ő munkáját segíteni fogja a Balatoni Főtájépítész, aki a környezet tájépítészi értékeinek védelméért felel. 

    Az új építészeti kerettörvénnyel, az új Vízparti tervvel és a Területfejlesztési törvény korszerűsítésével a Balaton egész térségének szabályozása megújul.

    Forrás: Tervlap

  • Kedvező zöld hitelek - felújításra is

    A zöld hitel konstrukciók 2021-es bevezetésük után nagy sikert arattak a piacon azok körében, akik a fenntarthatóság és az alacsony rezsi miatt az energiatakarékosságot tartották az egyik fő prioritásnak új otthonuk kiválasztásakor. Az MNB Növekedési Hitelprogramjának (NHP) keretében folyósított zöld hitelek igénylésének lehetősége egy éve véget ért.

    Az energiaárak emelkedése és a rezsicsökkentés módosítása óta azonban egyre fontosabbá vált az érdeklődők számára már az ingatlankeresés során is, hogy milyen energetikájú az adott ingatlan vagy hogy mekkora befektetést jelentene egy nagyobb felújítás. Ugyanis éves szinten százezreket spórolhat az, aki ingatlanvásárláskor energiatakarékos otthont választ, vagy hajlandó áldozni egy korszerűtlenebb lakás modernizálására. Hazánkban továbbra is nagy számban találhatóak rossz energetikai besorolású ingatlanok, ezért a vásárlói preferenciák változásával egyre sürgetőbbé válik a lakásállomány zöldítése. Erre az igényre adtak választ a zöld hiteltermékek, amelyek a legnagyobb magyar bankok kínálatában ma is megtalálhatóak, habár a piaci viszonyoknak megfelelően formálódtak az elmúlt évek során.

    „Aki energiatakarékos ingatlanban gondolkozik, annak mindenképp jó lehetőség a napjainkban is elérhető zöld hitel. Bár a korábbi NHP-s verzió rendkívül kedvező, maximum 2,5%-os kamata (amely CSOK hitellel kombinálva 0%-osra redukálódott – 15 millió Ft-os határig) már nem elérhető, ám a feltételek több elemét most is kínálják a bankok.” – kezdte Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője. „Érdemes pénzügyi szakértő segítségét kérni, hiszen a szakemberek naprakész tudásával könnyen összehasonlíthatóak a most is igényelhető konstrukciók és arról is pontos tájékoztatást kaphatnak az ügyfelek, hogy milyen további előnyökkel járhat egy ilyen kölcsön felvétele.”

    Újdonság, hogy 2023 áprilisától a piaci zöld hitelek már elérhetőek Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel formájában is, továbbá a hitelcélok kibővítésével már nem csak újépítés esetén, hanem használt ingatlan korszerűsítésére is igényelhető ez a kölcsöntípus.

    Új lakás építésére vagy vásárlására abban az esetben igényelhető, ha az ingatlan legalább BB energetikai besorolású és primer energiaigénye legfeljebb 80 kWh/m2/év, de ide sorolható a telek vásárlása is, ha 4 éven belül energiahatékony épületet húzunk fel rá.

    Használt lakás vásárlására vagy meglévő használt lakás felújítására is igényelhetjük a hitelt akkor, ha a hitelkérelem befogadásakor a szóban forgó ingatlan energetikai besorolása rosszabb, mint BB, de a felújítás után eléri ezt a szintet, és a maximum 80 kWh/m2/éves primer energiaigényt sem haladja meg. A másik lehetőség, hogy a felújítás révén legalább 30%-os primer energiaigény csökkentést kell elérni az ingatlanban.

    Az ingatlan energiahatékonyságának javítására, vagy az ingatlanban megújuló energiaforrások használatára irányuló korszerűsítési munkálatok finanszírozására is igénybe vehető a hitel, amennyiben a felsoroltak közül legalább egy modernizálásra sor kerül: energiahatékony világítás, napelem vagy napkollektor telepítése, geotermikus, levegő-víz vagy levegő-levegő hőszivattyú, szélturbina, hőtároló vagy elektromos tárolóegységek telepítése, épület hőszigetelése, nyílászárók cseréje energiatakarékos ajtókra, ablakokra, árnyékolástechnika, fűtési-hűtési rendszerek telepítése, felújítása vagy cseréje, energiatakarékos szaniterek, okosmérő rendszerek, termosztátrendszerek, okos termosztátok vagy épületautomatika rendszerek telepítése.

    Energetikai tanúsítvány készítése vagy a korszerűsítési munkákat segítő kiegészítő berendezések beszerzése is finanszírozható zöld hitelből, azonban ügyelni kell arra, hogy ezeknek összege legfeljebb a teljes hitelösszeg 30%-a lehet.

    A jelenlegi kamatkörnyezetben különösen megéri élni a zöld lakáshitelek adta lehetőséggel, hiszen általában alacsonyabb kamatozással rendelkeznek a hagyományos lakáshitelekhez képest. Jelenleg 0,25%-tól 1,19%-ig érhetőek el kamatkedvezmények az egyes bankoknál a standard kamathoz mérten.

    Érdemes figyelni az aktuális akciókat is, hiszen van olyan bank, ahol zöld hitel felvétele esetén 200 000 Ft-os ajándék jóváírást kaphatnak az ügyfelek, de vonzó még a folyósítási díj elengedése, az értékbecslés és a műszaki szemle díjának elengedése, az energetikai tanúsítvány költségének részben vagy teljes egészében történő visszatérítése, illetve, hogy maximum 30 000 Ft lehet alkalmanként az előtörlesztési díj.

    A zöld hitelcélt energetikai tanúsítvány készítésével kell igazolni, amelynek díját például fogyasztóbarát hitel esetében a bank átvállalja. A zöld hitelcélok teljesítését a banknak 12 hónapon belül kell leellenőriznie, amit vagy helyszíni szemlével, vagy az elvégzett munkákról készült számlák bekérésével tehet meg. Fontos még, hogy amennyiben az adós a hitelező bank által megjelölt határidőn belül nem teljesíti az egyedi szerződésben vállalt zöld hitelcélt, a bank a folyósítási díjat, a Hiteles Energetikai Tanúsítvány (HET) átvállalt költségét, valamint a zöld hitelcélhoz kapcsolódóan átvállalt további díjakat és költségeket visszamenőlegesen érvényesítheti.

    Forrás: Duna House

  • Megállt az építőanyagok drágulása

    Az építőanyag-kereskedelmi tagozat elnökének Juhász Attilát, az ÚJ Ház Építőanyag Nagykereskedelmi Zrt. elnökét választották. Az elnökség tagja még Kis Sándor, a HUF-BAU Csoport Kft. ügyvezető igazgatója, Vitális Attila, az Alföld Tüzép Hálózat Kft. ügyvezetője, valamint Parrag Roland, a Duna Hungária Zrt. cégvezetője.

    Juhász Attila elmondta: jelentős problémát okoztak az elszálló építőanyagárak (az Új Ház mérése szerint átlagosan 26 százalékkal drágultak év/év alapon), ami főleg a tavalyi évben egyes anyagokra – például kőzetgyapot, tetőcserép, falazóanyagok – vonatkozó hiánynak tudható be. „Ugyanakkor mára elmondható, hogy Magyarországon nincs építőanyag-hiány, és az áremelkedés üteme is lassult, sőt egyes termékkörök esetében csökkent is az ár, továbbá megszűnt a kereskedők akár napi szintű áremelési gyakorlata” – jegyezte meg.

    Az alap-építőanyagok – például a falazó- és tetőfedő anyagok – esetében akár 50 százalékos volumencsökkenés ment végbe az év elején a tavalyi esztendő azonos időszakához képest, míg a teljes építőanyag-piac tekintetében 30 százalékos visszaesés következett be. Ez azért is nagyon kedvezőtlen tendencia, mert az építőiparban ezek úgynevezett alapkategóriának számítanak, a többi, ezekre ráépülő építőanyag pedig várhatóan ráül erre a volumen-visszaesést gerjesztő hullámra” – vázolta az elnök, aki szerint a csökkenő keresleti kontra helyreállt kínálati oldal további áresést eredményezhet, tekintve, hogy az építőanyag-gyártók között is éles a piaci verseny, vagyis mindenki igyekszik kedvezőbb áron vevőt találni, ezt pedig a teljes értéklánc leköveti, így a kereskedők között is érezhető, továbbá kivitelezőt is könnyebb jelenleg találni, mint az előző év azonos időszakában.

    A 2022. december 31-ével kifutott otthonfelújítási támogatás fontos megrendeléseket jelentett az építőipar, azon belül az építőanyag-piac számára. A támogatási időszak két éve alatt mintegy 600 milliárd forinttal támogatta az állam az otthonok építését, korszerűsítését. A lakásfelújítási támogatással mind a családok, mind az építőipar jól járt.  Épp ezért a kormányzati szereplőknek érdemes lenne fontolóra venniük a támogatási forma kis finomhangolással történő újbóli bevezetését. Javaslatunk szerint a 2021–2022-es formula helyett, amikor gyakorlatilag mindennemű felújítási munkára igénybe lehetett venni a támogatást, ezúttal célzottan energiahatékonyságot növelő beruházások lennének terítéken, ezáltal felvéve a kesztyűt az energiaválsággal szemben – hangsúlyozta Juhász Attila, aki a homlokzat-, hő-, födém-, illetve tetőszigetelést, valamint nyílászárócserét említette példaként. Hozzátette: áfa oldalról az államkasszába is jelentős bevételt generálna a támogatás újbóli bevezetése.

    A teljes cikk itt olvasható: Index

  • Könnyítések a csok és a falusi csok szabályaiban

     A csoknál és a falusi csoknál iezentúl a támogatott személy a  határidő lejártát megelőzően egy alkalommal kérheti a banktól a vállalt építési, korszerűsítési munkálatok, vagy azok költségének megváltozása miatt a támogatási szerződés és a költségvetés módosítását, ha így is biztosítható az előírt feltételek teljesülése.

    A falusi csok esetében további, minden igénylőre vonatkozó módosítás, hogy a korszerűsítési munkálatok elvégzésére előírt határidő 1 évvel meghosszabbodik, a támogatási szerződés megkötésétől számított 3 évről négyre nő.

     A csok esetében a vállalkozás székhelyét akár utólag is be lehet jelenteni a támogatással megszerzett ingatlanba. Így a támogatási jogviszonyt követően létrejött gazdasági társaságok vagy egyéni vállalkozások székhelyét bejelenthetik a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásba vagy házba, ahogy arra a támogatási jogviszony létesítésével egyidejűleg jelenleg is lehetőség van.

    Bevezették az életvitelszerű bentlakás fogalmát, és bekerültek a rendeletbe a kisajátítás miatti elidegenítés szabályai, valamint pontosították a gyermekelhelyezésre és a lakóhely létesítésére vonatkozó rendelkezéseket.

    A csoknál adminisztrációs könnyebbséget jelent, hogy megszűnik a támogatott személy lakcímbejelentésének igazolási kötelezettsége. Eddig ezt a támogatást igénybe vevőnek a hitelező bankjánál kellett igazolnia a lakcímkártyával, amelyen már a támogatásban szereplő lakóingatlan szerepel. Ehelyett a Magyar Államkincstár ellenőrzi a lakcímlétesítés megtörténtét. Erre a jelenlegi szabályok szerint 90 nap van a csok folyósítását követően. Az automatikus ellenőrzés a módosítás utáni új igényléseknél kezdődik meg. Ezen felül az eddigi 60 napról 90 napra hosszabbodik a vállalt gyermekek megszületésének bejelentésére vonatkozó határidő. 

    A falusi csok esetében a Csongrád-Csanád vármegyében található Tömörkénnyel bővült a preferált kistelepülések listája.

    A következő rendeletek módosultak (A Kormány 169/2023. (V. 12.) Korm. rendelete a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletek módosításáról):

    • A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet
    • Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet
    • Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet
    • A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet

    A rendelet 05.13-tól, néhány paragrafus 07.01-től hatályos.

    Forrás: Bank360, Magyar Közlöny

     

  • Újabb rozsdaterületeken épülhetnek lakások

    A 2020-ban meghirdetett rozsdaövezeti akcióterv megvalósításának nyitánya 2021 végén az egykori Láng Gépgyár telkén induló beruházás befogadása volt. A kedvezményezett fejlesztések száma máig csupán hatra nőtt, s ezek is mind a főváros IX., X., XI. és XIII. kerületére koncentrálódnak, pedig eltüntetésre váró rozsdafolt lenne bőven az egész országban. Budapesten 2022. december 31-én közel 3300 ilyen telket tartottak nyilván, elsősorban az átmeneti zónában. A legnagyobb számban Csepelen (998 telek), a budai oldalon a III., a XI. és XXII., a pestin a X., XIII. és XIX. kerületben.[1] Most az ígéri a továbblépés lehetőségét, hogy a kormány áprilisban társadalmi egyeztetésre bocsátotta a rozsdaövezeti rendelet módosításának tervezetét, ami három új akcióterület kijelölését is tartalmazza, egyet-egyet a XI., a XIV. és a XV. kerületben.

    Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a rozsdaövezeti fejlesztések igazi win-win helyzeteket kínálhatnak. Az itteni beruházásokkal eltűnhetnek a felhagyott ipar sebei a város szövetéből. A beköltözők életet, közösséget, fejlődő infrastruktúrát hoznak a lepusztult területre. Ennek hasznát a befogadó terület régi lakói is élvezhetik, hiszen egy jól sikerült revitalizáció húzhatja magával a környék ingatlanárait is. A beköltözők ugyancsak nyertesek, mivel az érvényes szabályozás szerint visszaigényelhetik az itt épülő új lakások áfáját, azaz 5 százalékkal olcsóbban juthatnak az otthonukhoz.

    A beruházók számára is előnyös ez a lehetőség: egy-egy helyszínen nagy tömegben építhetnek lakásokat, akár több ütemben is, könnyített szabályokkal, s alacsonyabb fajlagos költségekkel. Ugyanakkor ebben rejlik e fejlesztési forma kockázata is. Ha száz- vagy ezerszámra költöznek be új lakók egy-egy területre az infrastruktúra arányos fejlesztése nélkül, akkor ott ennek közlekedési dugók és túlterhelt közszolgáltatások lehetnek a következményei. Ezzel pedig a fejlesztés nyomán nemhogy javulna a helyiek életminősége és a környék ingatlanjainak az értéke, hanem akár romolhat.

    A fővárosi rozsdaövezeti akcióterületek jelenleg tervezett bővítése három, jellegében eltérő területet, illetve beruházást érint. A XI. kerületben, a Fehérvári út – Galvani út – Szerémi út – Barázda utca között egy klasszikus ipari terület kitisztítása és beépítése, Zuglóban az új városközpont kialakítása, míg a XV. kerületben a 2006-ban bezárt egykori Rákospalotai Növényolajgyár területén épülő lakások és kereskedelmi létesítmények kaphatnak rozsdaövezeti akcióterület besorolást. A XV. kerület kiesik a rozsdaövezetekkel leginkább jellemezhető, belső-átmeneti kerületek köréből és a három új terület közül ez, a rákospalotai a legsajátosabb. Egyrészt a gyárat, ami egykor a kerület második legnagyobb munkáltatója volt, s ahol az ország margarin- és olajszükségletének közel kétharmadát állították elő, egy klasszikus kertváros öleli körül. Másrészt a környéken – szemben Zuglóval vagy Újbudával – elvétve van csak új építés. Ugyan két zöldmezős, többszáz lakásos projekt évek óta vár indulásra, de ma a legnagyobb aktív fejlesztés a kerületben egy mindössze 35 lakásos építkezés.

    Mindezek alapján Valkó Dávid úgy véli, hogy ezek a rozsdaövezeti beruházások a XV. kerületben és részben a jellemzően kis, néhány lakásos új társasházakkal jellemezhető Zuglóban újfajta lakáspiaci terméket hozhatnak létre, míg Újbudán inkább az új építések közötti versenyhez járulhatnak hozzá. Ugyanakkor a vevőknek, ha e célterületek valamelyikét vonzónak látják, érdemes számolniuk e lehetőséggel. Bár a használt lakásoknál tavaly megindult az árak olvadása, az új építésűeknél – s ebben ma általában egyetértenek a szakértők – nem érdemes ilyenre várni. Ez pedig az elérhető kedvezményeket tekintve felértékeli az 5 százalékos áfa-visszatérítés lehetőségét is. A fővárosi árakkal és nagyobb, családi méretű lakással számolva, ebből a kedvezményből majdnem kijöhet egy teremgarázs-beálló ára, vagy akár két teljes felszíni parkolóhely is, esetleg egy nagy tároló a család összes kerékpárjának és sporteszközének.

    [1] https://budapest.hu/Documents/Varostervezesi_Foosztaly/Barnamezos_teruletek_katasztere/Metodika.pdf

    Forrás: OTP Ingatlanpont

  • Konkrét javaslatok a korszerű és megfizethető lakhatás biztosítására

    „Több millió ember él ma Magyarországon lakhatási szegénységben, akik mind különböző jellegű és mértékű nehézségekkel küzdenek, míg elmondható, hogy jelenleg nagyon kevés célzott támogatást nyújt az állam a probléma kezelésére” – ezzel a felütéssel indítanak a tanulmány szerzői. A szervezet nemcsak elemzésében próbálja feltárni „a szociális lakásfelújítási programok (hiányzó) építőelemeit”, hanem aktívan dolgozik a lakhatási nehézségekkel küzdő emberek, családok valós támogatásán.

    A tanulmány is rögzíti azt a régóta ismert tényt, hogy a magyar lakóépület-állomány európai szinten is nagyon rossz állapotban van, nagy része jelentős korszerűsítésre szorul. Még mindig több százezer háztartás él az országban (meleg) víz vagy fürdőszoba nélkül. A súlyosan leromlott lakások életveszélyes kockázatot is jelenthetnek, mint például a tetők, falak vagy kémények beomlása, az elektromos hálózat meghibásodása – írják.

    Ezek az ingatlanok jellemzően az alacsony jövedelmű háztartások tulajdonai vagy bérleményei. A legtöbb lakóépület műszaki állagának javításához jelentős felújítási munkálatokra lenne szükség, a benne élőknek pedig nincs anyagi lehetőségük erre.

    A tanulmány megállapítja azt is, hogy a jelenlegi helyzetben – megfelelő állami elkötelezettség és támogatások híján – az önkormányzatokra és civil szervezetekre hárul, hogy szűkös erőforrásaikhoz mérten közvetlen segítséget és szolgáltatásokat nyújtsanak a legsérülékenyebb csoportoknak.

    A veszélyes helyzetek megelőzésére és a lakások állagának javítására, megóvására több hazai lakhatási szervezet dolgozott ki innovatív felújítási programokat, amelyeket különböző szociális és közösségi szolgáltatásokkal egészítenek ki – emeli ki a tanulmány. Állami források híján ezt a hiánypótló munkát a civil szervezetek (és az önkormányzatok is) európai uniós vagy egyéb nem-kormányzati források felhasználásával tudják végezni.

    A Habitat for Humanity Magyarország több mint két és fél évtizede foglalkozik azzal, hogy felhívja a figyelmet a lakhatási problémákra, ezekre komplex szakpolitikai javaslatokat fogalmazzon meg, valamint mintaprogramok révén közvetlen segítséget is nyújtson lakhatási szegénységben érintett egyéneknek, családoknak, közösségeknek.

    Lakhatási szegénység Magyarországon

    A statisztikai adatok azt mutatják, hogy 2020-ban a legszegényebb jövedelmi ötöd összes kiadásainak 22 százalékát költötte lakásfenntartásra (beleértve a háztartási energiát is), ami azt is jelenti, hogy az élet egyéb területein kell visszafogni a kiadásokat, ez eladósodáshoz, végső esetben akár lakásvesztéshez, kilakoltatáshoz is vezethet. Ehhez hozzáadódnak még a hiteltartozások. Ráadásul éppen ezek a rétegek sokszor nem férnek hozzá a kedvezőbb (akár kamattámogatott) lakáshitelekhez, így gyakran a drágább, sok esetben változó kamatú személyi kölcsönöket veszik igénybe lakáskarbantartási- vagy korszerűsítési célokra, amelyek nagyban növelik az eladósodottság kockázatát.

    Az energiaszegénység jelensége szorosan kapcsolódik a megfizethetőséghez, mivel a lakásfenntartási költségek legnagyobb részét – 2020-ban ezek 65 százalékát – az energiaköltségek teszik ki. A 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés némileg javította a vezetékes energiaszolgáltatások megfizethetőségét, csökkentve a közüzemi díjhátralékokat felhalmozó háztartások számát. Ugyanakkor ez a könnyítés alig érintette a javarészt az alsó jövedelmi ötödbe tartozó, kizárólag szilárd tüzelést használó háztartásokat. Ráadásul a 2022 augusztus elsejétől bevezetett új átlagfogyasztási határ feletti tarifa, a legnagyobb költséget jelentő fűtés tekintetében, elsősorban a nagy alapterületű, rossz energiahatékonyságú családi házakra van hatással.

    A felerősödött megfizethetőségi problémák miatt tovább romló a lakáskörülmények és az ezt érdemben mérsékelni tudó szakpolitikai intézkedések hiányában egyre többen kényszerülnek szubstandard (rossz minőségű, túlzsúfolt) lakásokba.

    A magyar népesség 20 százaléka lakik olyan lakásban, ahol a tető beázik, nyirkosak és/vagy penészesek a falak, nyílászárók. A relatív szegénységi küszöb alatt élőknél ez az arány majdnem a kétszerese volt 2020-ban (38%), és a 18 éven aluliaknak körében pedig 25%.

    A legrégebben épült, legrosszabb energetikai jellemzőkkel bíró épületekben lakik a szegénységben élő népesség túlnyomó része, főként az 1990-es évek előtt épült családi házakban. Sok háztartás kénytelen a legalapvetőbb infrastruktúra és felszereltség – vezetékes víz, fürdőszoba, wc, vezetékes gáz- vagy távhőszolgáltatás – nélkül élni.

    Mindezek mellett a szegénység kialakulását erősen befolyásolja a társadalmi kirekesztődés kockázata és, hogy valaki az ország mely részén, milyen településen él.

    Elégtelen a lakáskorszerűsítések üteme

    A magyarországi lakóépületállomány legalább 70 százaléka műszakilag és energetikailag elavult, míg a lényegi felújítások és korszerűsítések üteme nagyon lassú volt az elmúlt évtizedben, elsősorban az alacsonyan tartott energiaárak és a lakossági épületenergetikai támogatások hiánya miatt.

    Az épületek minősége nem csupán a benne lakók és azokat használók életére van jelentős hatással, hanem a környezetre is – az országos energiafelhasználás és szén-dioxid-kibocsátás több mint harmada az épületekhez köthető. Ezért a klímasemlegesség elérését célzó, egyre szigorodó EU-s elvárások és szabályozások nagyban érintik a lakóépületeket is.

    Szociálpolitika és a támogatások elérhetősége

    A jelenlegi társadalom- és szociálpolitika és így az állami újraelosztás rendszere is az öngondoskodás és a „munkaalapú társadalom” eszményén alapszik, egyre távolodva a jóléti államtól. A jelenleg elérhető szociális juttatások nem elegendőek a társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségek és megélhetési nehézségek érdemi enyhítésére, és ritkán tudnak lehetőséget nyújtani a hátrányok leküzdéséhez és a szegénységből való kitöréshez – állapítja meg a tanulmány.

    Amint a Habitat 2022-es lakhatási jelentésének első fejezetéből is látszik, a szociálisan célzott lakhatási támogatásokra tulajdonképpen láthatatlan mértékű összeget költ az állam; a legtöbb intézkedés az eleve jobb módú középosztály támogatását szolgálja. 2015-ben a kormány kivezette a központi költségvetésből finanszírozott lakásfenntartási támogatást és az adósságkezelési szolgáltatást a szociális ellátások köréből, és azóta a lakhatással kapcsolatos költségek és krízishelyzetek enyhítésére a települési támogatás szolgál.

    Azonban a rossz lakáskörülményeken hosszú távon csakis nagyobb léptékű beavatkozásokkal lehet segíteni; szociálisan célzott lakásfelújítási/-vásárlási/-építési támogatásokkal, vagy a megfizethető, jó minőségű bérlakások biztosításával.

    Mint írják, a magántulajdonú lakáshoz jutást és lakáskorszerűsítést szolgáló, elmúlt években elérhető nagyszabású állami programok, a CSOK, a falusi CSOK és az otthonfelújítási támogatás (OFT), szinte egyáltalán nem elérhetőek az alacsony jövedelmű, hátrányos helyzetű háztartások számára. Ezeknek a családoknak csak minimális önerejük van, nem képesek munkálatokat előfinanszírozni, gondot okozhat a bejelentett munkaviszony és a társadalombiztosítási jogviszony hiánya, nem tudnak átjutni a bürokratikus akadályokon kellő adminisztratív tudás és önérdekérvényesítési képesség híján.

    Jelenleg hét lakásfelújítást és/vagy -korszerűsítést nyújtó program megvalósításában vesz részt a Habitat for Humanity Magyarország, amelyek során közvetlen kapcsolatban vagyunk mind a lakókkal, az önkormányzatokkal és egyéb civil- és segélyszervezetekkel. Ezeket a programokat bemutattuk Szegfalvi Zsolttal, a szervezet igazgatójával készített kétrészes interjúnkban ITT és ITT.

    Szakpolitikai javaslatok szociális lakásfelújítási programokhoz

    Ahhoz, hogy hosszú távon elérjük a teljes lakóépület-állomány műszaki és energetikai korszerűsítését, mindenekelőtt fel kell számolni azt a helyzetet, miszerint jelenleg is több százezer olyan lakás van használatban, amelyek a legalapvetőbb funkciókat és kényelmi szintet sem biztosítják lakóiknak szögezik le a tanulmány szerzői.

    A Habitat for Humanity Magyarország a szociálisan célzott lakásfelújítási és -korszerűsítési támogatások elindításához és működtetéséhez közvetlenül kapcsolódó javaslatokat fogalmazott meg.

    Ezek között az egyik legfontosabb, hogy legyen a szociális különbségek csökkentését, a megfizethető lakhatást célul kitűző, felelősségteljes lakáspolitika Magyarországon. Ez magában foglalja a területi szegregáció elleni küzdelmet. Ehhez hosszú távú stratégiákat és akcióterveket kell készíteni a lakhatási- és energiaszegénység csökkentésére, ambiciózus és konkrét célszámok kitűzésével.

    A stratégiaalkotáshoz természetesen a lakásállomány állapotát és energetikai jellemzőit fel kell mérni, beleértve a már nem felújítható, de lakott lakóépületek számának megállapítását.

    Rövid távú célkitűzésként jelenjen meg a vezetékes víz/wc/fürdőszoba/ villany nélküli lakások helyzetének felszámolása, közép távú célként pedig a súlyosan leromlott állagú lakóépületek teljeskörű felszámolása és ezek helyett megfelelő, korszerű lakhatás biztosítása. Ehhez egy központi forrásból, önkormányzatok által igényelhető alapot javasolnak. Az alapvető lakhatási körülményeket biztosító, kisebb léptékű karbantartási, korszerűsítési munkálatok elvégzésére (pl. vezetékcsere, tetőjavítás, nyílászáró csere) ki kell alakítani egy egyszerű támogatási formát.

    Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem várhat egy nagyszabású, megfelelően célzott és egymásra épülő elemekből álló lakossági felújítási program elindítása sem. A teljeskörű (mély)felújításokat ösztönözni és támogatni kell.

    Mindezt úgy, hogy az elérhető támogatási formáknak ki kell terjedniük a felmerülő problémák legszélesebb skálájára, és semmilyen hátrányokkal küzdő társadalmi csoportot (pl. egyedül élő idősek, közfoglalkoztatottak, egyedülálló szülők, fogyatékos emberek) nem hagyhatnak ki, továbbá épülettípusok (pl.: vályogház, kádárkocka, panellakás) mentén is célozni kell az elérhető konstrukciókat.

    Fontos, hogy a támogatás legyen rászorultsági alapon differenciált, jelentős mértékű vissza nem térítendő támogatásokkal. A támogatások előfinanszírozása nem lehet elvárás az alacsony jövedelmű háztartások felé.

    A támogatások kiegészítéseként pedig kedvezményes hiteleket kell nyújtani (elsősorban energetikai korszerűsítésekhez) az elegendő jövedelemmel rendelkező háztartások számára.

    A nagyszabású felújítási támogatások feltételének kell lennie, hogy az ingatlan energetikai jellemzői jelentősen javuljanak, azaz a mélyfelújításokra kell törekedni. Ez szakaszosan is megtörténhet, ilyenkor felújítási útleveleket kell készíteni a munkálatok és költségek ütemezéséhez.

    A pénzügyi támogatás mellett műszaki tanácsadást is biztosítani kell a pályázók számára (pl: one-stop shopokon keresztül) és kiegészítő szociális szolgáltatásokat kell nyújtani az arra rászorulók számára, például az adminisztratív feltételek teljesítéséhez.

    Hosszú távon, kiszámítható feltételekkel hozzáférhető, kimondottan a felújításokra és korszerűsítésekre dedikált pénzügyi alapot kell létrehozni. A pénzügyi alapot különböző állami források mellett egyéb, például európai uniós források is finanszírozhatják, így pl. a 2026-tól elérhető Szociális Klímaalap, amely a szociálisan célzott energetikai felújításokat hivatott támogatni.

    Szorgalmazzák az államilag támogatott lakástakarékpénztárak újbóli bevezetését és ezek bevonását az energetikai felújítások finanszírozásába, valamint erre épülő kedvezményes, akár 0 százalékos hitelkonstrukciók, mikrohitelezés bevezetését.

    A meglévő önkormányzati bérlakásállomány energetikai (mély)felújítása mellett új, közel zéró kibocsátású, alacsony rezsijű és fenntartható szociális bérlakások építésére is szükség van. A már fel nem újítható, bontásra ítélt, életveszélyes ingatlanokban élő háztartások lakhatását biztosítani kell; ennek egy fontos módja lehet a megfizethető öko- szociális bérlakások biztosítása.

    Kapcsolódó cikkeink:

    Közvetlen segítség a felújításokhoz, a lakhatási körülmények javításához

    Magyar fejlesztések a családok energiaszegénységének csökkentésére

  • Komoly kihívások a lakásfejlesztéseknél

    Már a 2022-ben épült 20.500 lakást is nagyon kevésnek tartja - a szakmával egyetértésben - a gazdaságfejlesztési minisztérium is, de idén ehhez képest is jelentős csökkenés várható az újlakásépítések számában. Mint nemrég kiderült, a lakáspolitikáért felelős minisztériumok kiemelten foglalkoznak a jelenlegi helyzettel, a téma biztosan a Kormány elé kerül még nyár előtt.

    A Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának véleményünk szerint része kellene, hogy legyen egy komplex lakásépítési, lakásfelújítási program is, valamint egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítése akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten, a nagy ipari centrumokban. A lakásprogram elemei mint konjunktúrakiegyenlítő eszközök tudnának működni a válságból való kilábalás idején.

    Az állam által meghatározott bérlakásépítési program is hatékonyan tudná mérsékelni az építőipar és a lakásépítések ciklikusságát.

    Ez összhangban van azzal a családtámogatásokkal kapcsolatban elindult kormányzati innovációval, amelyben a fiatalok, illetve a hitelpiacról kiszoruló családok lakáshoz jutását segítő célzott eszközt alakítanának ki.

    Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas, Budapest versenyképességének növelésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

    A felújítások, korszerűsítések ösztönzése ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehet. Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe.

    Ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a gazdaság hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség, vagyis a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek.
    Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma ne csökkenjen jelentősen a következő években, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, a jelenleg meglévő otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége, illetve az otthonfelújítási támogatás újraindítása. [Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]

    Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat.

    *

    A KSH szerint 2022-ben az előző évhez azonos időszakához képest:

    • A 3613 új lakás többsége (61%-a) vidéken épült fel. Budapesten számottevő volt a csökkenés: az egy évvel korábbinál 42%-kal kevesebb, összesen 1404 lakást vettek használatba. A megyei jogú városokban 0,6, a többi városban 4,2%-kal kevesebb lakás épült. Csak a községekben volt növekedés, a tavalyinál 29%-kal több, 721 lakást vettek használatba.
    • A természetes személyek által épített lakások száma 7,0%-kal magasabb, a vállalkozóké 29%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően a vállalkozások részesedése a lakásépítésből 73-ról 65%-ra csökkent.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44%-a családi házban, 46%-a többlakásos épületben, további 7%-a lakóparkban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 14 m2-rel 95 m2-re növekedett 2022 I. negyedévéhez képest.
    • Az értékesítési céllal épített lakások aránya 63, a saját használatra építetteké 34, a bérbeadásra épülteké pedig 2,3% volt.
    • Bár a budapesti agglomerációban kissé nőtt (5,2%-kal) a felépült lakások száma, ez nem ellensúlyozta a fővárosi csökkenést, így Közép-Magyarország nagyrégióban közel harmadával kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban. Számát és dinamikáját tekintve is jelentős lakásépítés zajlott a Dunántúl középső és nyugati területein, valamit Észak-Alföldön, míg az ország többi régiójában a korábbi, alacsony bázishoz képest is visszaesés történt.
    • Országos szinten az építendő lakások száma 4989 volt. A községekben és a kisebb városokban felére esett vissza az engedélyek és a bejelentések száma. A megyei jogú városokban 27, a fővárosban 16%-os volt a csökkenés. Az építtetők az esetek 49%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
    • 2022 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 45%-kal kevesebb, összesen 2094 lakóépület és 17%-kal kevesebb, 956 nem lakóépület építését tervezik az országban.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető

  • Nincs otthonfelújítási program, bezuhantak a lakáskorszerűsítések
    -

    A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakásvásárlási, illetve felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A jelen – 2023. áprilisi - megkérdezés során megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.

    A lakosság lakásvásárlási és építési szándékai a következő egy évben, 2019-2023 (%)

    Forrás: GKI felmérések

    A lakásukra a felmérést következő egy évben nagyobb összeget költeni kívánó háztartások száma 2022 második negyedévében érte el a csúcsot. A tavalyi második félévben jelentős csökkenés következett be. Az Otthonfelújítási program jelentős összegekkel támogatta a gyereket nevelő családok lakásfelújítását és korszerűsítését, e program azonban 2022. december 31-én lezárult, ami a felújítások, korszerűsítések finanszírozását jelentősen megnehezíti. Emellett gyorsan emelkedtek az építőanyagárak és a kivitelezési díjak is, s a felvehető hitelek kamatai is drágultak. Mindezek jelentősen visszafogták a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési terveit. Az idei két felmérés során e várakozások a korábbinál alacsonyabb szinten stabilizálódtak. A 2023. áprilisi megkérdezés adatai szerint a háztartások 4,8%-a biztosan nagyobb összeget kíván költeni a következő egy évben lakóingatlanára, míg 19,5%-uk valószínűleg ugyanezt teszi. Egy évvel korábban ugyanez a két arány 9 és 30% volt.

    A közeljövőben a 30 év alattiak lehetnek a legaktívabbak (körükben 8% a biztosan, 26% a valószínűleg felújítást, korszerűsítést tervezők aránya), de nem sokkal maradnak le tőlük a 40-49 év közöttiek sem (körükben ugyanez a két arány 6 és 20%). A településtípusok közül a községek emelhetők ki, az itt lakók 6%-a biztosan, 26%-a valószínűleg vállalkozna egy komolyabb felújításra. Az ő helyzetüket segíti, hogy a falusi csok továbbra is felvehető.

    Forrás: GKI

  • Magyar fejlesztések a családok energiaszegénységének csökkentésére

    Ígylakunk: Milyen közvetlen lakossági segítő projektek futnak még most nálatok?

    Szegfalvi Zsolt: Jelen vagyunk Újpesten egy szociális városrehabilitációs programban, ahol nem felújítunk, hanem a szociális munkásaink dolgoznak mintegy 120 érintett családdal a helyi szociális Intézménnyel közösen.

    A városrehabilitációs program fő fókusza az, hogy akik az adott területen (Újpest Városkapu környéke) laknak, a projekt végére egy fokkal jobb körülmények között élhessenek. Voltak köztük, akik maradtak és felújították a lakásukat, volt, akinek elbontották a lakását és felújítottba költözött, és volt, aki teljesen új építésű ingatlanba tudott beköltözni.

    A szociális munkások képzésekkel, egyéni és közösségi fejlesztő programokkal segítik, hogy működő közösségek jöjjenek részre. Erre – a lakáskörülmények javítása mellett – szintén nagy szükségük van az embereknek.

    Credit - @HabitatforHumanity

    Lezárult az Eco-housing program, ahol más szervezetekkel közösen a bérlőkiválasztásban és a beköltöző lakók felkészítésében és koordinálásában közreműködtünk. Itt végül Zuglóban egy felújítandó önkormányzati bérház 14 lakásába költöznek majd be a lakók, reményeink szerint az elkövetkező hónapokban. A projekt más részeinek csúszásai miatt végül alig 1,5 hónapunk volt arra, hogy elindítsuk a leendő lakókat a közösségformálás útján. Ez alatt azt tudtuk megmutatni nekik, hogy bár egy szorosabb közösség teremtése, egymás segítés, az odafigyelés arra, hogy hogyan élnek, mind nagyobb erőfeszítést igényel az egyén és a család részéről, azonban ez a befektetett energia az életminőségüket nagyon pozitívan befolyásolja.

    Ezen kívül olyan gyakorlati ismereteket is próbáltunk átadni nekik, ami javítja a fenntarthatóságot, vagy, ami javítja a közösségi együttműködést (pl. háztartásgazdasági ismeretek).

    Ígylakunk: Vannak saját fejlesztésű projektjeitek is, a hőoszlop például. Erről mit érdemes tudni?

    Szegfalvi Zsolt: A Hőoszlopot két kályhaépítő mester – egyikük a kollégánk – találta ki egy skandináv modell alapján. A tömegkályha és a cserépkályha előnyös tulajdonságait ötvözi. Ez egy 2,3 méter magas, 800 kg tömegű, fém palástú henger, amely olyan füstjáratokkal van kirakva belülről, mint egy cserépkályha. Az oszlop az adott helyszínen modulokból felépíthető egy nap alatt. Ennek a kályhának az a nagy előnye, hogy elég egy nap kétszer megrakni, és több mint 10 órán át folyamatosan, egyenletesen sugározza ki a meleget. Elég jó a hőelosztása, a hengerpalást körben sugározza ki a meleget a szobában.

    A Hőoszlop szinte 100 százalékosan hazai, természetes alapanyagokból áll: a tűztér samottból készül, a hőtároló tömeget tégla és cserép teszi ki, kötőanyagnak pedig agyagot és homokot használtak.

    Credit - @HabitatforHumanity

    Baranyában két apró településen, Vargán és Ágon telepítettünk ezekből eddig kilencet rászoruló családokhoz. Ezt a programot is próbáljuk továbbvinni, építőanyag-gyártó cégek segítségével.

    Egy másik fejlesztés alatt álló projektünk egy moduláris ház koncepciója, amelyet a Moholy-Nagy Egyetemmel közösen kezdtünk el kidolgozni. Hallgatókkal dolgoztunk együtt másfél évig. Az volt a kérésünk, hogy egy olyam könnyűszerkezetes miniház-koncepciót tegyenek le, amelyben 30-tól 90 négyzetméterig ugyanabban a koncepcióban különböző méretű házakat lehet létrehozni. Ezeket a helyszínen lehessen előkészített elemekből összeépíteni, akár többet egymás mellé telepítve. Természetesen fontos kritérium volt, hogy fenntartható anyagokból készüljenek, és az elemeket a helyszínen daru nélkül is lehessen mozgatni.

    Egy 30nm-es blokk egy pár számára lenne elég, egy 90nm-es akár már egy többgyermekes családnak is megfelelő lehet. A terveink szerint ez reális alternatívát szolgáltatna, remélhetőleg a mostani piaci áraknál olcsóbban, akár úgy, hogy önkormányzatok, akár a Habitaton keresztül megfizethető albérletet nyújtva.

    Az előzetes tervek már megvannak, ezeken most építészekkel dolgozunk, és nyáron szeretnénk az első prototípus házat felépíteni. Utána véglegesítjük a tervet, és 2024-ben, legkésőbb 2025-ben már szeretnénk kiajánlani akár önkormányzatok számára, akár mi el tudjuk kezdeni építeni, hogy mielőbb beköltözhető legyen.

    Ígylakunk: Mivel foglalkozik idén a lakhatási jelentésetek?

    Szegfalvi Zsolt: Már 12 éve készítjük éves jelentésünket a lakhatási szegénységről, ezt idén is folytatjuk, egyrészt évenként visszatérő témákkal, mint állami lakáspolitika, lakhatásra fordított állami költségvetés, a megfizethetőség témája. Követjük végig a változásokat évről évre. Minden évben készülünk néhány olyan témával is, ami különösen aktuális: például az energiaszegénység, a fiatalok, az idősek, a fogyatékkal élők lakhatása. Idén az ukrán menekültek helyzete is belekerül majd valószínűleg. Ezek mind olyan témák, amelyekkel vagy mi is foglalkozunk, vagy van olyan aktualitása, vetülete, amire fel szeretnénk hívni a figyelmet. Idén is ősszel jelenik majd meg, és a kiemelt téma az energiaszegénység és az energia-ellenállóképesség erősítése lesz. Ebben a témában megvizsgájuk és kommentáljuk az EU szintű szakpolitikákat, javaslatcsomagokat, a projektjeink során szeretnénk ennek a területnek a helyzetét feltárni.

    Credit - @HabitatforHumanity

    Egy, a WWF-fel közös Life-pályázatban például a fenntartható biomassza (tűzifa, szilárd tüzelés) szociális vetületeit és lehetőségeit vizsgáljuk. A környezetvédő szervezet a fenntarthatósággal foglalkozik, mi pedig behozzuk a szociális nézőpontot. A projekt érinti a fenntartható erőgazdálkodást, a levegőminőséget, életminőség-életkörülmények javítását. Ebben is önkormányzatokkal dolgozunk együtt, és a témával kapcsolatos jó gyakorlatokat próbáljuk átadni.

    Ígylakunk: Hol lehet veletek találkozni, hol találhatnak meg benneteket az érdeklődők, segítségre szorulók?

    Szegfalvi Zsolt: Hamarosan megnyílik az új irodánk a Margit krt. 26-ban, amely közösségi, lakhatás-támogató helyként is funkcionál majd. Lesz egy közvetlenül az utcáról megközelíthető terünk, ahol gyakran szeretnénk tematikus, lakhatással kapcsolatos rendezvényeket tartani a lakosság számára is. Hétvégenként barkács workshopokat tervezünk, ahová bárki bejöhet és megtanulhat olyan műveleteket, mint a gipszkartonozás, festés, csempézés, padlóburkolás. Így otthon kisebb munkákat, amire nehéz szakembert találni, maguk is elvégezhetnek.

    A megnyitón hirdetjük majd ki Hon-Vágy 2023: “Az otthon meleg-e?” című fotópályázatunk eredményeit is, összekapcsolva egy kis kiállítással a nyertes fotókkal.

    Kapcsolódó cikkeink:

    Miből újítsunk fel?Közvetlen segítség a felújításokhoz, a lakhatási körülmények javításához

  • Közvetlen segítség a felújításokhoz, a lakhatási körülmények javításához

    ígylakunk.hu: Milyen programjaitok vannak most, mire koncentráltok elsősorban?

    Szegfalvi Zsolt: A terepi programokkal közvetlenül családoknak segítünk, ezen belül is a fókusz a kisgyermekes családok lakás- és életkörülményeinek a javítása.

    Ezen a területen is hangsúlyos – egyben a legfontosabb szakpolitikai irányunk is –: az energiaszegénység csökkentése, más szóval az energia-ellenállóképesség erősítése, hogy a jelenlegi kihívásokkal sikeresebben szembe tudjanak nézni a családok. Olyan családoknak is segítünk, akinek nagyon rosszak a lakáskörülményeik, a lakásuk nagyon rossz állapotban van, illetve olyanoknak, akiknek nincsen saját otthonuk.


    Credit - @HabitatforHumanity

    Az egyik programunk a „Második esély program”, amelyben családok átmeneti otthonában (CSÁO) élő családok számára újítunk fel önkormányzati bérlakásokat. Ez hármas együttműködés, amelyben benn van rajtunk kívül a CSÁO és egy önkormányzat. A CSÁO választja ki azokat a családok, amelyek alkalmasak arra, hogy kilépjenek az intézményből és önálló otthonba költözzenek. Az önkormányzat ajánlja fel – az általában nagyon rossz állapotú, nem lakható – önkormányzati bérlakást. Mi pedig felújítjuk a lakást. Ebben természetesen részt vesz a család is, valamit önkéntesek is közreműködnek. A CSÁO intenzív szociális munkával támogatja a családot az intézményben való kilépésben, és még a beköltözés után is kapcsolatban maradnak velük és segítenek, ha szükséges.

    Egy évben nagyjából három lakást tudunk felújítani a jelenlegi kapacitásainkkal a fővárosban, most a IV. kerületben. Ez nem óriási szám, de ezek célzottan is inkább mintaprogramok. Ezekben a terepi programokban egyrészt lényeges, hogy kapcsolatban vagyunk a családokkal, és a tőlük kapott információkat be tudjuk csatornázni a szakpolitikánkba, a javaslatainkba. Másrészt ezek jól kidolgozott programok, és ha egyszer egy kormányzat nyitott lenne és biztosítana ilyesmire forrást, akkor lehetne belőlük nagyobb szabású állami programokat csinálni, és még több családnak segíteni.


    Credit - @HabitatforHumanity

    ígylakunk: A felújításokat a Habitat finanszírozza?

    Szegfalvi Zsolt: Túlnyomó részben igen. A közművesítést és az azokkal kapcsolatos szakmunkákat az önkormányzat vagyongazdálkodási cége végzi, az ezen kívüli összes lakásfelújítási munkát mi csináljuk, mi finanszírozzuk, a többi között – anyagi és természetbeni (pl. építőanyag) – céges támogatásokkal. A lakásonként 4-6 millió forintos költségvetéssel valóban mélyfelújítást tudunk végezni, ha kell kislakásokat nyitunk össze, adott estben tégláig lecsupaszítjuk a falakat.

    ígylakunk: Hogyan tudtok segíteni azoknak, akiknél sürgős lenne a felújítás, de nincs rá pénzük?

    Szegfalvi Zsolt:: „Támasz” nevű programunkban kisebb segítséget tudunk adni, országosan, egy évben 30-40 családnak. Ez egy nyilvánosan meghirdetett program, amiben pályázhatnak családok, párok, vagy akár egyedülállóak is, akiknek a lakáskörülményeiket, vagy a lakásbiztonságukat javító intézkedésre van szükségük. Itt kisebb, gyors beavatkozásokról van szó: nyílászárócsere, födémszigetelés, fürdőszobafelújítás, biztonsági ajtó, rács felszerelése stb. A pályázó családok 80-90 százaléka vidéken, általában kistelepülésen, nagyon nehéz körülmények között él.

    Credit - @HabitatforHumanity

    Különböző, általában 1 millió forint alatti összegű munkálatokról van szó, és itt is előfordul, hogy építőanyaggal tudunk segíteni a céges partnereink jóvoltából. Attól függően, hogy kinek mire van szüksége. Aki érvényes pályázatot nyújt be, ahhoz kimegyünk, megnézzük, megbeszéljük, hogy az adott kereten belül mit tudunk segíteni, amire a leginkább szükségük van.

    ígylakunk: Van olyan programotok, amelyik kapcsolódik állami támogatáshoz?

    Szegfalvi Zsolt: Igen, van egy, szintén nagyobb felújításokban segítő programunk, amelyik a falusi csokhoz kapcsolódik. A falusi csokban az, akinek van 3 kiskorú gyermeke és kistelepülésen él, kaphat 5 millió forint vissza nem térítendő támogatást a háza felújításához. Ezzel a támogatással nekünk az a gondunk, hogy nem céloz a szegényebb rétegekre. Az alacsony státuszú, lakásszegénységben élő célcsoportnak sokszor az is nehézséget okoz, hogy a banki formanyomtatványokat kitöltse, ennek nyelvezete, bonyolultsága, útvesztői egyébként mindenki számára kihívást jelent. Gyakori az is, hogy bizonyos kritériumoknak nem felelnek meg a jelentkezők. Ha ezen sikerül túljutni, akkor kell keresni a felújítási munkálatokra egy megbízható vállalkozót, ami szintén nem egyszerű. És elő kell finanszírozni a munkákat, ami sokaknak lehetetlen.

    Ez a programunk azt célozza, hogy ebben a három problémás fázisban segítsük a családoknak. Jelenleg Nógrádban, Baranyában és Somogyban vagyunk jelen, mindenhol van egy helyi segítőnk, aki a jelentkező családokat végig kíséri a folyamaton. Segít az adminisztratív intéznivalókban, az építkezés közben is kapcsolatot tart a vállalkozóval, akit mi választunk ki, és a Habitat az Erste Bank segítségével finanszírozza a munkálatokat.

    Így egy szociálisan nem célzott állami programot tudunk elérhetővé tenni a rászorulók részére. Ez azért különleges felállás, mert nem kell külön támogatókat bevonnunk, ún. revolving fundként működik. A bank segítségével előfinanszírozzuk a felújítást, és amint megérkezik a támogatás, azt máris a következő felújításra tudjuk fordítani. Egy időben 3-4 fejújítás zajlik, amint befolyik a támogatási összeg, már indítjuk is a következőt. Az a tervünk, hogy idén legalább 20 családnak tudjunk így segíteni.

    Habitat - segítség a falusi csokhoz
    Credit - @HabitatforHumanity

    Az fontos, hogy mivel itt valóban rászorulókról van szó, nem szorgalmazzuk, hogy a támogatás mellé fölvegyenek kedvezményes hitelt, mert esetükben ennek a visszafizetése problémás lehet. Így a maximum 5 millió forintból kell kigazdálkodni a minél teljesebb felújítást. Viszont az elmúlt két évben, amióta elkezdtük ezt a programot, ez egyre kevesebbre elég. Sokaknak lenne szükségük például teljes tetőcserére, de ez nem nagyon jön már ki 5 millióból.

    ígylakunk: Hogyan találnak meg benneteket ezek a családok? Vagy ti találjátok meg őket?

    Szegfalvi Zsolt: Az induláskor felvettük a kapcsolatot sok civil szervezettel, amelyek rászorulókkal vannak kapcsolatban, és arra kértük őket, hogy a saját kapcsolatrendszerükből válasszanak olyan családokat, akik részorulók, van három gyerekük, csok-képesek lehetnek.

    Idén márciusban elindítottunk egy Facebook-kampányt is, ahol hirdetjük ezt a programot.  Erre ugyan sokat jelentkeznek, de kevesen vannak, akik meg is felelnek a csok kritériumainak. Ez persze megint megmutatja, hogy milyen nehéz értelmezni egy banki folyamat kritériumrendszerét, összeszedni az összes szükséges dokumentumot, ami sokszor heteket vesz igénybe.

    Az látszik, hogy igazán az működik, ha van egy közvetítő szervezet, szerv, vagy akár egy szociális munkás, aki ezt az előzetes szűrést elvégzi. Minden területen, helyi segítőink által egyfajta tanácsadóirodát működtetünk, hogy segítsünk eljutni a pályázatig. Erre lenne szükség államilag is, hogy legyen egy olyan szerv, ahol segítenek az embereknek a kezdetekben és a folyamat közben is. Rengeteg munka van abban, hogy egy adatlapot egyáltalán be tudjunk adni.

    Cikksorozatuk folytatásában a Habitat for Humanity Magyarország további, lakhatást segítő, az energiaszegénység ellen küzdő  programjaival is megismerkedünk.

  • Lassan nő a lakáshitelek iránti érdeklődés

    Nyomot hagyott a korábbi évekhez képest kedvezőtlenebb gazdasági környezet, ezen belül a magasabb kamatkörnyezet a lakáshitelezési piacon. - derül ki az ingatlan.com hivatalos, KSH adatokon alapuló összeállításából. A tavalyi év második felében feleannyi hitelt folyósítottak a bankok használt lakás vásárlás céljára, mint egy évvel ezelőtt. Ez viszont a lakáspiaci forgalomra is rányomta a bélyegét, ami azóta is ugyanezzel a kihívással küszködik.

     Hány lakást vásároltak hitelből?

     “Becslésünk szerint tavaly legfeljebb 129 ezer lakóingatlan cserélt gazdát Magyarországon, miközben a használt vagy új lakás vásárlására folyósított lakáshitelek száma megközelítette az 54 ezret. Vagyis a lakásvásárlások 42 százalékánál támaszkodtak részben hitelre a vevők. 2015-től 2020-ig fokozatosan nőtt ez az arány, 37 százalékról 51 százalékra, 2021-ben pedig 50 százalékot tett ki. Másként fogalmazva: majdnem tíz százalékponttal csökkent a lakásvásárlást hitelből finanszírozók aránya, ami magyarázatul szolgálhat az eladó lakások iránti kereslet és az adásvételek számának visszaesésére.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a lakáshitelezés lakáspiaci forgalomra gyakorolt hatásáról.

    A múlt év vegyesen alakult a lakáshitelezésben. Az első félévben a lakóingatlan-vásárlásra folyósított kölcsönök száma meghaladta 31 ezret, ami 22 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A második félévben viszont már kevesebb mint 23 ezer lakáshitelt folyósítottak a bankok, ami 44 százalékos visszaesést jelentett éves szinten. Felemás a kép a használt és új lakásokra felvett kölcsönöknél is. A használt lakások megvásárlására folyósított lakáshitelek száma a második félévben a felére csökkent az előző év azonos időszakához képest, ezzel szemben az új lakásoknál mindössze 2 százalékos volt a visszaesés. “Az új lakások megvásárlását célzó hiteleknek a múlt év elején elérhető zöld otthon hitelprogram adott támaszt” - tette hozzá az ingatlan.com szakértője.

    Ekkor kaphat új lendületet a lakáspiac és a hitelezés

    A lakáshitelezési piacról elmondható, hogy a magas kamatok miatt visszafogott a kereslet, de már vannak arra utaló jelek, hogy a vevők egy része már nem tudja tovább halogatni a lakásvásárlást. Az ingatlan.com szolgáltatása, a Hitelintéző adatai szerint például január óta 10 százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik lakáshitelből szeretnének ingatlant vásárolni. “Ez kedvező változás, de korai még tartós trendről beszélni” - közölte Balogh László. Szerinte azt egyelőre nehéz megmondani, hogy pontosan mikor kaphat újabb lendületet a lakáspiac. Nem feltétlenül hónapokban vagy években érdemes gondolkodni, mert leginkább a kamatkörnyezet adhat pontos választ a kérdésre. A lakáshitel-felvételi kedv élénküléséhez ugyanis iparági tapasztalatok alapján arra van szükség, hogy a lakáshitelkamatok a 6-7 százalékos szintre vagy az alá süllyedjenek. Ezzel párhuzamosan pedig az ingatlanpiaci forgalom és az adásvételek száma is erősödne.

    “Január óta majdnem 10 százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik részben lakáshitel segítségével szeretnének ingatlant vásárolni. Ez derül ki a lakásvásárláshoz a legkedvezőbb finanszírozási megoldást bemutató Hitelintéző szolgáltatás legfrissebb adataiból. Emellett a hitelközvetítő partnereink idén tavasszal már havonta kétszer annyi tájékoztatót küldenek ki a hitelek iránt érdeklődő ügyfeleknek, mint 2022 végén.” - mondta Korponai Levente, az ingatlan.com-csoporthoz tartozó money.hu vezetője.

    Továbbra is sokan, az érintettek közel 33 százaléka kihasználná az államilag támogatott konstrukciók, így a babaváró és a csok adta lehetőségeket. A szakember szerint a következő időszakban pedig támaszt adhat a bővülésnek, ha enyhülnek a monetáris feltételek. Erre egyébként a jegybank kommunikációja alapján van is esély. Azok, akik most vesznek fel lakáshitelt, a későbbiekben hitelkiváltással olcsóbb konstrukciókra cserélhetik a meglévő kölcsönüket.

    Új egyensúly, alacsonyabb fordulatszámon

    Balogh László arról beszélt, hogy a lakáspiacon is látható némi élénkülés, igaz, figyelembe kell venni a szezonális hatásokat. "Márciusban és áprilisban ugyanis mindig nagyobb az érdeklődés és a vásárlási kedv, mint az év első két hónapjában” - fogalmazott Balogh László. Szerinte korai trendfordulóról és egy tartós emelkedésről beszélni akár a lakás-, akár a lakáshitelpiacon, de az elmúlt hetekben tapasztalt változások mindenesetre pozitív irányba mutatnak. Az online hirdetésekből látható a kereslet és a kínálat alakulása, ez az elmúlt években pedig mindig jól jelezte előre, milyen változásokra lehet számítani.

    A szakemberek azt is elmondták, továbbra is van egy alapvető lendülete a lakás- és lakáshitelpiacnak, többek között a gyermekvállalás vagy felnőtté váló gyermekek “kirepülése” miatti költözésekből, vagy az örökölt ingatlanok eladásának kényszeréből fakadóan.

    Ha pedig tartóssá válik az élénkülés, és a kínálat eddigi növekedéséhez felzárkózik a kereslet bővülése, akkor egy új egyensúly alakulhat ki a lakás- és lakáshitelpiacon, igaz, a korábbi pörgős évekhez képest azért várhatóan alacsonyabb fordulatszám lesz a jellemző. Azaz a lakás adásvételi tranzakciók száma elmaradhat az előző évtizedben látott csúcsoktól.

    Forrás: ingatlan.com, money.hu

  • Szinte megállt az árnövekedés az újlakáspiacon
    -

    Az ingatlanközvetítő hálózat közleménye szerint miközben a projektekben kínált új lakások átlagos négyzetméterára mindössze 1,1 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, éves viszonylatban 17 százalékkal emelkedett.

     

    A kerületek között az új lakásoknál 942 ezer és 3 081 000 forint között váltakozik az átlagos kínálati négyzetméterár, a legdrágább az V. kerület, 3,081 millió forintos átlagos négyzetméterárral. Ezt követi a II. kerület 2,93 milliós fajlagos árral, illetve a XII. kerület, négyzetméterenkénti 2,91 milliós árral, a negyedik az I. kerület 2,61 millió forinttal.

    A többi kerület ettől az árszinttől jócskán elmarad. A sorban következő VI. kerületben 1,84 millió forint, a többi budai és belvárosi kerületben valamivel 1,5 millió forint feletti, a külső pesti kerületekben és a XXII. kerületben pedig 1 millió forint körüli a négyzetméterár, a legalacsonyabb a XV. kerületben, 942 ezer forinttal.

    Jóval kevesebb lakásépítés indul

    Az idei év első negyedévében 329 új lakásberuházás indult Budapesten, így 26,4 ezer lakás épül. A projektek száma 4,9 százalékkal, a lakások száma pedig 5,4 százalékkal kevesebb, mint az előző negyedévben.

    Az első negyedévben 17 új projekt és nagyjából 650 lakás jelent meg az online felületeken, ami 2022. negyedik negyedévéhez képest megközelítőleg ötven százalékkal kevesebb - írták.

    A legtöbb lakás a XIII. kerületben, a legkevesebb az V. kerületben épül.

    Angyalföldön az épülő és tervezett új lakások száma 62 projektben 7,7 ezer, míg a budai oldalon az újlakás-építésekben vezető XI. kerületben 40 projektben 5600.

    Forrás: MTI

  • Miből újítsunk fel?

    Az új lakásépítési projektek csökkenése után 2022 utolsó negyedévében már a lakásfelújításoknál is érezhető volt a visszaesés. Erről számolnak be mind az építőanyagkereskedők, mind a kivitelezők. Ez a csökkenés ez év elején folyatódott, hiszen időközben a véget ért a felújításokat ösztönző legnagyobb állami támogatási program is.

    Az otthonfelújítási támogatást és kölcsönt annak ellenére nem hosszabbította meg a Kormány, hogy az a Magyar Államkincstár (MÁK) tájékoztatása szerint a program 2021-es kezdete óta 295 ezer családnak segítetttöbb mint 620 milliárd forinttal.

    A Piramis Építőház Kft. tavalyi kutatása azt mutatta, hogy a legtöbben a homlokzati nyílászárók cseréjére, homlokzati szigetelésre, tetőkorszerűsítésre használták fel a támogatást.

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly novemberi lakáspiaci jelenése szerint „az otthonfelújítási támogatás stabilan 40 százalékát energetikai célú fejlesztésre igénylik”. Ezen belül legnagyobb arányban a tető cseréjére, felújítására adtak be támogatási igényt, amely sok esetben a napelemes rendszer telepítését előzi meg. 

    A kevés is tovább csökken

    Az Építési Vállalkozók Országok Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint ebben az évben körülbelül 180 ezer lakás felújítása történhet meg, ami erőteljes, több tízezres csökkenés 2022-höz képest. Helyzetértékelésükben megállapítják, hogy „mivel a meglévő lakásvagyon mintegy 80%-a nem felel meg a magasabb energetikai elvárásoknak és a környezettudatosság sem érvényesül, indokolt, hogy a Kormány intézkedései ne csak az új lakóingatlanokhoz nyújtsanak kedvező finanszírozási lehetőséget, hanem a felújításokhoz is”.

    Az év eleji megrendeléseket összegezve erről számolt be a Portfolio március végi építőipari rendezvényén Juhász Attila, a legnagyobb hazai építőanyagkereskedő vállalat, az Újház Zrt. igazgatóságának elnöke, Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület (ÉKE) elnökségi tagja is, ezért – másokhoz csatlakozva – mielőbbi állami beavatkozást és otthonfelújítási támogatási programot sürgetett.
    Számos szakmai szervezet – köztük a Társaság a Lakásépítésért, lakásfelújításért Egyesület (TLE) is – több alkalommal érvelt az otthonfelújítási program meghosszabbítása mellet, hangsúlyozva, hogy a támogatási feltételeknél az energiahatékonyságot kellene előtérbe helyezni.
    „Egyértelműen az a javaslatunk, hogy a támogatásokat le kellene korlátozni az energiahatékonysággal kapcsolatos felújításokra. Így az építőipar életben tartása mellett, egyszerre az Európai Unió által is stratégiai célnak tekintett klímasemlegességi, valamint energiafüggetlenségi célok is teljesülnének" – mondta Juhász Attila. A szakmai javaslat szerint a korábbi 3+3 millió forintos konstrukció helyett, egy olyan 4+2 milliós támogatást látnának ideálisnak, amelyben a támogatás mértéke 2 millió forint lenne.

    Az ÉVOSZ a lakásfelújítási állami támogatás határozatlan időre való meghosszabbítása mellett javasolja a korábbi MNB zöldhitel újraindítását is, mégpedig az energetikai korszerűsítésekre is kiterjesztve. Erről beszélt már tavaly Tibor Dávid, a Masterplast és az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke is, kifejtve, hogy „egy kedvezményes kamattal gyakorlatilag maga az energiamegtakarítás kitermelné a törlesztőrészleteket, a törlesztést lehet a hatékonyságjavulás miatt csökkenő, be nem fizetett rezsiből finanszírozni”. 
    Fontos szempont lehet, hogy a lakóingatlanok szigetelése a költségvetésnek is érdeke, hiszen a szigetelést követően ezek a házak az átlagfogyasztás alácsökkennek és az állam által dotált rezsicsökkentés borzasztó veszteségeit is mérséklik. "Egy jól szigetelt ház mélyen az átlag alatt fogyaszt, így pedig az állam is minden egyes el nem használt köbméteren spórol. Olyan programokat érdemes indítani, amelyeknek az összköltségvetési szaldója inkább pozitív, vagy semleges, nem kerül pénzbe a költségvetésnek, mert az most szűkös" - érvelt Tibor Dávid.

    A Szakszövetség emellett még számos javaslatot tett a lakásfelújítások támogatására, így például a Panelprogram újraindítását, energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok elindítását, a munkáltatói lakásfelújítási támogatás lehetőségét.

    A TLE, miként az ÉVOSZ is, régóta hangsúlyozza a támogatási eszközök hosszú távú elérhetőségének a fontosságát, hiszen ez nyújtana kiszámíthatóságot mind a családoknak, mind az ágazatnak. A TLE is javasolta korábban, hogy a támogatások határozatlan időre legyenek meghirdetve annak megjelölésével, hogy azokat meddig tartják fenn biztosan. Az ÉVOSZ szerint ezzel a dömpingszerű megrendelési hullám is elkerülhető, valamint a műszaki elavultságok felszámolása a kívánt ütemben történhet. Mint év eleji helyzetértékelésükben írják „jelenleg sok esetben a támogatási és adókedvezményi intervallumok által befolyásolt keresleti hullámok jelennek meg a lakásgazdálkodási piacon. A hosszútávú, stabilan kiszámítható viszonyok tudnák egyenletesen növekvő, dinamikus egyensúlyba hozni a keresletet és kínálatot”.
    Szintén összecseng a két szervezet javaslata abban, hogy szükség van egy hosszú távra szóló, komplex lakásprogram kidolgozásának és megvalósításának.

    Addig is: falusi csok és jelzáloghitel

    Jelenleg, a magas építési költségek, az egekbe törő hitelkamatok és az otthonfelújítási támogatás kifutásával, aki teheti, elhalasztja lakása, háza korszerűsítését. Mégis hová fordulhatnak segítségért, forrásért azok, akik kénytelenek most belevágni a legsürgősebb korszerűsítésbe?

    Elérhetőek természetesen piaci alapú hitelek: kisebb munkálatokhoz személyi kölcsönt, komolyabb felújításokhoz jelzáloghitelt javasolnak a bankok. Áprilistól több bank is kínál zöld Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelt, amelyek között létezik meglévő lakás korszerűsítésére is felhasználható konstrukciók. Akár kamatkedvezmény is kapható akkor, ha az igénylő bizonyítja, hogy bizonyos energiatakarékossági kritériumoknak is megfelel az adott lakás. 

    Annak, akinek nincs elegendő saját forrása, és nem akar vagy nem tud piaci hitelt felvenni, kevés lehetősége marad. Ha kistelepülésen él és van kiskorú gyermeke, valamint megfelel a csok összes kritériumának, igényelhet falusi csokot, ami mellé akár támogatott kamatozású kölcsönt is kérhet. Bár a falusi csok feltételein a napokban könnyítettek, az alap csok-kritériumok miatt továbbra is csak a kistelepeülésen élő gyermekes családoknak elérhető, a többi felújítani szándékozó most nem jut állami támogatáshoz.

    Időnként találkozhatunk egy-egy pályázati felhívással magánvállalatok és civil szervezetek részéről, amelyek segítséget nyújtanak magáningatlanok felújítására.

    Cikksorozatunk további részeiben a Habitat for Humanity Magyarország lakhatást segítő, a családok energiaszegénységét csökkentő, lakáskorszerűsítést támogató programjait mutatjuk be.

     

  • Önkormányzati bérlakásépítési programot índít a cseh kormány

    Ivan Bartoš elmondta, hogy 500 millió koronát (21,42 millió EUR) kapnak az önkormányzatok, de további pénzeket kaphatnak jogi személyek, például jótékonysági szervezetek is. A támogatást a magánbefektetők akkor kaphatják meg, ha az építkezésben együttműködnek az önkormányzatokkal, és a megépített lakások legalább egynegyedét az önkormányzatok használatába adják. "Az önkormányzatok is részesülnek a magánbefektetők által támogatott projektekből. Ebben az esetben az önkormányzatok határozhatják meg, hogy a lakások legalább egynegyedét kinek adják majd bérbe. A jövőben jelentősen erősíteni szeretnénk a hasonló együttműködést az önkormányzatok és a magánszektor között" - mondta Bartoš.

    A támogatásból épített lakásokat a helyi viszonyok között szokásos áron kell majd kínálni, hogy elkerüljék a lakásárak további emelkedését. Ezeket elsősorban olyan emberek kaphatják majd, akik az adott településen nehezen jutnak piaci árú ingatlanhoz, és nincs más lakhatási lehetőségük. A támogatás két részből áll majd: egy legfeljebb 25 százalékos támogatásból és egy kedvező hitelből. A teljes összeg elérheti a költségek akár 90 százalékát is. A pénz fokozatosan kerül vissza a rendszerbe, és támogatja a további építkezéseket.

    Bartoš azt is elmondta, hogy a bérlakások támogatásának is azt kell szolgálnia, hogy Csehországban növekedjen az arányuk. Jelenleg - mint mondta - ez körülbelül 20 százalékos, míg a saját tulajdonú lakások 80 százalékos arányt képviselnek. A két lakástípus arányának közelítése a megfizethető árak elérését is segítené – mondta.

    Forrás: Property Forum

  • Már a támogatott lakáshitelek is bezuhantak

    Azt írják, ilyen alacsony piaci aktivitásra legutóbb két évvel korábban, a koronavírus-járvány harmadik hulláma előtt akadt példa. Látszik, hogy a támogatott lakáskölcsönöket is erőteljesen érintette a lakossági hitelpiac év eleji mélyrepülése. A támogatott kölcsönök súlya is jelentősen csökkent éves összevetésben az új lakáshitel-szerződéseken belül: a 2022 első két hónapjában mért 36,9-hez képest már csak 24,8 százalékot ért el.

    A támogatott lakáshitelek havi szerződéses összege egyébként tavaly áprilisban érte el a csúcsát: akkor 75,1 milliárdos volument mért az MNB, amire korábban még nem akadt példa. Az éves adatokat vizsgálva pedig egyértelműen 2022 volt a támogatott lakáshitelek legszebb időszaka a kamattámogatott hitelek 2001-es bevezetése óta – tavaly ugyanis 456,5 milliárd forintnyi lakáscélú hitelhez kapcsolódott valamilyen állami támogatás, amely az összes új kihelyezés több mint 38 százalékát jelentette.

    A portál azt írja, hogy bár a pénzügyi szolgáltatók várakozásai szerint az év második felére már erősödhet a kereslet a lakossági hiteleknél (és így a lakáshiteleknél is), ám a 2021-es vagy a 2022-es szint újbóli elérésére egyelőre nincs esély.

    Forrás: vg.hu

  • Elrajtoltak a kedvezményes zöld lakáshitelek

    Ahogy arra számítani lehetett, több bank is megjelent áprilistól a jegybanki kritériumoknak megfelelő Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek energiatakarékossági szempontokat előtérbe helyező, cserébe jellemzően kedvezményes kamatozással elérhető konstrukciókkal. Egyelőre a legjelentősebb lakossági ügyfélkörrel rendelkező bankok közül csak néhány kínál zöld MFL hitelt, jó eséllyel a későbbiekben bővül majd a kör. Többek között a CIB, az Erste, a K&H, a Takarékbankkal fúzióra készülő MKB és a Raiffeisen jelent meg a zöld lakáshitelével. A Magyar Nemzeti Bank minősítési rendszere miatt a konstrukciók feltételei részben megegyeznek, de vannak különbségek - mutat rá a money.hu elemzése.

    Érdemes alaposan megnézni a feltételeket

    Van például olyan bank, amelyik új lakás vásárlása vagy építése mellett meglévő lakás korszerűsítésére is nyújt zöld lakáshitelt. Ugyanakkor vannak piaci szereplők, amelyek csak vásárlás esetén biztosítják a zöld lakáshitelt. “Szintén eltérő a gyakorlat a kamatkedvezmény érvényesítésében. Egyes bankok már az igényléskor biztosítják az alacsonyabb kamatot, a másik megoldás viszont az, hogy csak azután adják meg a kedvezményt, ha a hitelfelvevő igazolja, hogy az energiatakarékosságra vonatkozó feltételek teljesültek. Ez egyébként azt jelenti, hogy BB vagy annál kedvezőbb energiatanúsítvánnyal rendelkező ingatlant kell vásárolni vagy építeni a hitelből, illetve a korszerűsítés eredményeként az adott lakás el kell érje ezt a szintet” - mondta Korponai Levente, a money.hu vezetője. Közölte azt is, hogy a zöld lakáshitelek megjelenése mellett a bankoknak vannak különböző felújítási hitelei, amelyekre különböző mértékű, akár 1-2 százalékpontos kedvezményt nyújtanak.

    Nagyobb lehet az alku a felújítandó lakásokra

    Balogh László, a money.hu-val egy cégcsoportba tartozó ingatlan.com vezető gazdasági szakértője ehhez hozzáfűzte: “Az eladásra kínált felújítandó állapotban lévő lakóingatlanok kedvezményes zöld lakáshitelből történő felújítása lehetőséget jelenthet a lakást saját célra vagy a befektetési céllal vásárlóknak egyaránt. A felújított lakások iránti kereslet ugyanis kevésbé esett vissza a felújítandókhoz képest. Előbbieknél 45 százalékos, utóbbiaknál majdnem 50 százalékos visszaesés látható. Így a felújítandóknál jelentősebb alkut érhetnek el a vevőjelöltek. Ennek a fordítottja igaz a befektetési célú vásárlókra, akik a felújított lakások iránti erősebb keresletben bízhatnak. Az érdeklődők 73 százaléka keres felújított vagy jó állapotú lakást. A befektetési célú vásárlók számára lényeges lehet az is, hogy a bérlők is inkább a jó állapotú és alacsony rezsivel fenntartható kiadó ingatlanok érdeklődnek. Emellett fontos, hogy a befektetési célú vevők is hozzájuthatnak a kedvezményes zöld lakáshitelhez.”

    Forrás: money.hu

  • Jelentősen bővült a lakásállomány az elmúlt évtizedben

    Az életkörülmények egyik hasznos mutatója a lakásbőség, ami az otthonok és az ott lakók számát veti össze egy-egy területen. A legfrissebb népszámlálási adatok[1] szerint e szempontból Magyarország „kényelmesebb” hely lett 2011 és 2022 között.

    Az 1960. és korábbi évek adatai a nem lakott üdülők számát is tartalmazzák.
    Forrás: KSH

    Az előző összeírás idejével összevetve, most 334 ezerrel kevesebben osztozunk 203 ezerrel több lakáson. Így a korábbi 442 helyett 478 lakás jut ezer emberre. E mutató növekedése azonban vármegyénként igen eltérő, de még a hasonló számok is igencsak különböző okokat rejtenek. A legkisebb változást a drága és népszerű Pest vármegye mutatja, ahol – szemben az átlagos 36-tal – mindössze 1-gyel nőtt az ezer polgárra jutó otthonok száma. Rögtön utána e sorban a sokkal nehezebb sorsú Szabolcs-Szatmár-Bereg következik a maga 26 darabos lakásnövekményével. Az ellenpóluson a Balaton miatt különösen vonzó Somogy a csúcstartó (+82), míg közvetlen rangsorszomszédja az a Békés vármegye (+63), ahol pedig – az országban egyedüliként – nem nőtt a lakások száma a legutóbbi népszámlálás óta, viszont a természetes fogyás a legnagyobb mértékű volt ezen idő alatt.

    Az átlagos háztartásnagyságot vizsgálva, azaz az egy ingatlanra jutó lakosok számában, szintén nagy eltérések figyelhetőek meg az ország egyes területei között. 2022-ben a legtöbben, átlagosan 2,6 fő, Pest vármegyében osztozott egy lakáson, ezt követi Szabolcs-Szatmár-Bereg 2,4, majd Fejér és Komárom-Esztergom 2,3 fővel. A listát Budapest zárja, ahol átlagosan 1,8 fő a háztartások elméleti mérete, de hasonlóan „szellősen” élnek (1,9 fő) a jelentős lakásszám növekedést mutató Somogyban és az elöregedő Békésben is.

    Ha külön-külön vizsgáljuk a lakásbőséget alakító két tényező (lakás-, illetve lélekszám) alakulását, akkor beszédesebb képet kapunk az ingatlanpiac évtizedes alakulásáról is.

    A vizsgált periódus végére 4,6 százalékkal emelkedett a lakásként használt ingatlanok száma. Ám a vármegyék túlnyomó többségében a lakásszám növekedés elmaradt az országos átlagtól. A lista végén Békés (-0,2%), Borsod-Abaúj-Zemplén (+0,4%), Nógrád (+0,4%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (+0,7%) és Jász-Nagykun-Szolnok (+0,8%) áll. A legjobb eredményt Győr-Moson-Sopron (+11,1%), Pest (+10,4%) valamint Somogy (+10,2%) érte el. Öt százalék felett tudott még növekedni Veszprém, Fejér és Budapest lakásállománya. Az, hogy a lista egyik végén a lakásár szempontjából a legolcsóbb, míg a másikon a legdrágább országrészek állnak, nem igazán meglepő. Ahogyan Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője magyarázza: ahol van kereslet, ott építenek a beruházók, az új lakások magasabb ára pedig húzza magával a környék használt piaci árait is. A fenti lista két pólusa látványosan jelzi a kereslet országon belüli kelet-nyugati eltolódását is, amit az új otthonukat keresők költözései határoznak meg.

    Mindössze két vármegyének sikerült lélekszám-nyereséggel zárnia a népszámlálási periódust. Ehhez az ország minden területi egységét egyöntetűen sújtó természetes fogyást kellett ellensúlyozniuk a máshonnan beköltözőkkel. A legnagyobb – a népességét 12,3 százalékkal növelő vonzerőt – a főváros „előkertje”, Pest mutatta. Ennek segítségével összességében 10 százalékkal tudta növelni a lélekszámát, ami teljesen harmonizált a lakásállománya 10,4 százalékos gyarapodásával.

    Győr-Moson-Sopron kettős gyarapodásához – a lakásszám 11,1 százalékos növekedése mellett – kellett egy jelentős, népességarányosan 7,9 százaléknyi betelepülés is, így jöhetett ki összességében a 4,4 százalékos lélekszám-növekedés. „A győri iparfejlesztések már röviddel a rendszerváltás után megmozgatták a lakásberuházók fantáziáját is – emlékeztet a vezető elemző –, az utóbbi időszakban pedig már a környező falvakban is születnek új településrészek az újépítések nyomán.”

    Három további dunántúli vármegye is közel került ahhoz, hogy a lakásszáma (4-6 százalékos) növelése mellett megőrizze korábbi lélekszámát. Ám Fejérben, Komárom-Esztergomban, illetve Vasban a viszonylag jelentős, 3-4 százalékos bevándorlás is csak arra lett elég, hogy az összes népességvesztés ne haladja meg a 2 százalékot.

    A vármegyék egy másik csoportjában bár a lakásállomány az átlag felett nőtt, az ott lakók száma jelentősebben csökkent. Ez az ellentmondás legmarkánsabban Somogyban tűnik ki, ahol az előbbi 10,2 százalékkal gyarapodott, míg az utóbbi 7,5 százalékkal csökkent. Valkó Dávid szerint ebben a Balaton, mint befektetési célpont vonzereje mutatkozik meg. „Az itt ingatlant vásárló tömegek nem feltétlenül költöznek a tó mellé, hanem inkább csak második-harmadik lakásnak, nagyrészt befektetésnek veszik az ottani lakásokat, házakat.” Ez a Balaton-effektus – ha gyengébben is, de – élénkítően hatott a veszprémi (lakás: +7%, lakosság: -4,7%) és a zalai (+4,3%, -6,7%) lakáspiacra is.

    A vármegyék mintegy harmada korántsem ennyire szerencsés, amennyiben a lakásállományuk az országos átlag alatt növekedett, miközben népességük akár tizedét is elveszítették. Ilyenek: Békés (lakás: -0,2%, népesség: -12,6%), Borsod-Abaúj-Zemplén (+0,4%, -9,8%), Nógrád (+0,4%, -9,8%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (+0,7%, -5,5%), Jász-Nagykun-Szolnok (+0,8%, -7,9%), Heves (+1,9%, -7,4%) és Tolna (+2,1%, -10,2%). Ám a hasonló számaik mögött igen eltérő társadalmi folyamatokat láthatunk. Például Békésben a legnagyobb (-8,8%, az országos átlag közel kétszerese) a természetes fogyás, amihez az ország második legnagyobb arányú (-3,8%) elvándorlása társul. Már ez is utal az intenzív elöregedésre: a 14 éven aluliak, illetve a 65 éven felüliek aránya itt messze alul-, illetve felülmúlja az országos átlagot. Ezzel szemben az ugyancsak nagyon sok polgárát elvesztő Borsod-Abaúj-Zemplénben a hazai átlag alatti a természetes fogyás (-4,4%), viszont az elvándorlásban országos rekorder a vármegye (-5,4%). Az ott élők korszerkezete – a 14 év alattiak magas, illetve a 65 év felettiek alacsony aránya – szerint ez (Szabolcs-Szatmár-Bereggel versenyben) az ország második-harmadik legfiatalabb vármegyéje. E mutatókban egyértelműen megelőzni csak az a Pest tudta, amely éppen a nagyszámú bevándorlás révén is fiatalodott a két népszámlálás között.

    [1] https://nepszamlalas2022.ksh.hu/eredmenyek/elozetes_adatok/nsz2022-elozetes-adatok-tablamelleklet.xlsx

    Forrás: KSH, igylakunk.hu (ábrák), OTP Ingatlanpont

  • Megnyílt a Construma: jobb és elérhető lakásokra van szükség

    A megnyitón Lánszki Regő építészeti államtitkár elmondta, az elmúlt hét évben 110 ezerrel növekedett magyar lakásállomány, de az építésügy fordulóponthoz érkezett mostantól nem a mennyiségi növekedés, hanem a minőségi javulás a cél. A minőségi változással együtt a technológiai változásnak is be kell következnie - fogalmazott az államtitkár. Mint mondta, ebben az állam segítséget fogadni az ágazatnak. A beruházási törvény megadja azt a stabilitást a vállalkozóknak, hogy mindig tudni fogják, hogy az állam hosszútávon mit tervez. Az új építésű gazdasági stratégia is hosszú távú célokat fogalmaz majd meg az eddigi egy kétéves célok helyett. Az innovációt és a kutatás-fejlesztést közvetlenül és támogatni fogja a Kormány célzott pályázatokkal.

    A lakáshelyzet áttekintésére szervezett szakmai konferenciát az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). Koji László a szervezet elnöke bevezetőjében elmondta, hogy jelenleg elsősorban fizetési problémák vannak a lakásépítési szektorban. Abban is változott a helyzet, hogy a korábban is emlegetett magyarországi lakhatási krízis már nem azt jelenti, hogy a lakástulajdonosok nem akarnak költeni az elöregedett ingatlanjukra, hanem sokkal inkább, az, hogy korszerűsítenének, csak nincs miből.

    Az biztos, hogy ebben az évben mind a felújítások mind az új építések száma csökkenni fog - a kérdés, hogy ez mennyire lesz súlyos meddig fog tartani kinek mi a dolga a felelőssége abban, hogy ezen sikerüljön valamilyen módon változtatni - adta meg a felütést a beszélgetéshez Koji László.

    Ehhez kapcsolódóan bevezető előadásában Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára elmondta, hogy megoszlanak a vélemények arról, hogy mennyi új lakásnak kell épülnie egy évben, de az biztos, hogy a 2022-ben épült 20.500 lakás gazdaságfejlesztési minisztérium szerint nagyon kevés. Jelentős csökkenés várható az újlakásépítések számában és a lakáspiaci tranzakciók mennyiségében is. 

    Egyértelműen látszik, hogy csökkenni fog mind a kereslet, mind a lakáspici kínálat 2023-ban mindez azonban nem csak Magyarországra igaz, hanem világszerte megfigyelhető, mint ahogy az is, hogy hasonló időszakban megnövekszik az elérhető lakások (affordable housing) iránti igény is.

    Fábián Gergely a kormányzati szándékokról annyit árult el, hogy a lakáspolitikáért felelős minisztériumok kiemelten foglalkoznak a jelenlegi helyzettel, a téma biztosan a Kormány elé kerül még nyár előtt. A családtámogatásokkal kapcsolatban elindult egy innováció, olyan célzott eszközt keresnek, ami reagál a fiatalok lakáshoz jutására. „Mivel jelentősen csökkent a lakhatás elérhetősége, ez ellen mindenképpen tenni kell” - mondta Fábián Gergely. Aktívan gondolkodnak olyan lehetőségekben, amely innovációt hoz az alternatív tulajdonlási struktúrákban, hogy azoknak is tudjanak segíteni, akik kiszorulnak a hitelpiacról. „Legyenek inkább kisebbek, de zöldebbek és magasabb kategóriájúak az elérhető lakások” – mondta az államtitkár. Ez összhangban van azzal, hogy az új lakásépítések, valamit a zöld és hazai építőanyag gyártás ösztönzése a kiemelt cél.

    A szakmai kerekasztal beszélgetésen Fábián Gergely azzal folytatta, hogy már most látszik, hogy az idei év erős mélypont lesz: körülbelül a 2014 én számait érheti el lakásszektor, és nagyon sokat kell dolgozni azért, hogy 2024-ben elinduljon felfelé

    Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a keresletcsökkenés hátteréről szólva kifejtette, hogy ugyan a keresletet még támogatja a feszes munkaerőpiac és a megmaradt lakástámogatások, de például a fogyasztói bizalmi index nagyon alacsony, a covid-időszak szintjén, némileg az alatt áll.

    Lakáspiaci árcsökkenésre azonban nem számít az MNB igazgatója – igaz nominális árnövekedésre sem nagyon, inkább a tranzakciószámok erős visszaesése mutatkozik meg már most is.

    Csikós Miklós, a Cordia Management Kft. műszaki igazgatója hozzátette, hogy valóban erőteljesen lassult az újépítésű lakások eladása, a finanszírozás mind vevői, mind projektoldalon igen nehézzé vált. Hangsúlyozta, hogy a kilábalást segítené a két oldal finanszírozásának támogatása, hiszen az állami beruházások csökkenését ezzel a magánszféra valamennyire ki tudná váltani. Ez csökkentené a ciklikusságot, fölvenné a kivitelezői kapacitásokat is, megelőzve a szakképzett munkaerő kivándorlását. Az érdemi változást ezzel együtt is csak 2024-re várja.

    A lakásárakkal kapcsolatban Csikós Miklós megjegyezte, hogy az új lakást vásárlók igényei a prémium kategória felé tolódtak el, és az építési, beruházási költségek is emelkednek még, ezért biztosan nem tudnak olcsóbbá válni az új lakások.

    Kiss Ákos, a Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezetője kiemelte, hogy a már tavaly a 2021-es 160-ról 120 ezerre csökkenő lakáspiaci tranzakció is elsősorban használt lakások adásvételét jelentette. A használt piac lassulása az új lakások piacát is fékezi. Az is fontos, hogy a tavalyi 20 ezer körüli új építésnek nagyságrendileg a fele családi ház volt, tehát csak a másik fele volt társasházi lakás. Ebben az évben pedig a 2014-es számokat látjuk viszont. „Szükség volna a lakásállomány fenntartható, hosszútávú megújulására, de ennek a dinamikája tovább fog csökkenni” – tette hozzá.

    A tervezőknek gyorsan és erőteljesen változó követelményekkel kell megbirkózniuk, derült ki Dr. Paulinyi Gergely, a Paulinyi&Partners Zrt. elnök-vezérigazgatója szavaiból. Bármekkora közhelynek hangzik is, az a legolcsóbb energia, amit nem használunk el – mondta. Ez nagyon meglátszik a lakásárakban is: a rossz energetikájú lakások reálértéke a legjobb esetben is stagnálni fog, a fejlett energetikájú használt lakásoké enyhén növekedhet, de igazán jövője a jó beosztású és kiemelten energiahatékony újépítésű lakásoknak lesz – mondta Dr. Paulinyi Gergely.

    A Construmával egy időben rendezik meg a Hungarotherm épületgépészeti szakkiállítást és a 11. OTTHONDesign kiállítást is a Hungexpo területén március 29. és április 2. között. 
    A Construma díjakat az idén a Source Lab Kft., a Szentesi Cserépkályha és az EU-Solar Zrt. innovációjáiért ítélték oda.
     

  • Egészségpénztári befizetésből is törleszthető a lakáshitel

    „Talán a legnagyobb pénzügyi tudatossággal rendelkező ügyfelek között is ritkán ismert tény, hogy az egészségpénztári megtakarítás önsegélyező jelleggel hiteltörlesztésre is fordítható. A jelenleg érvényes szabályozás szerint, a mindenkori bruttó minimálbér 15%-át, tehát közel havi harmincezer forintot lehet lakáscélra fordítani a pénztáron keresztül.” – kezdte Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője. „Fontos kitétel azonban, hogy egészségpénztárból kizárólag lakáscélú jelzáloghitelt lehet törleszteni, tehát lakásvásárlási, -építési, -felújítási vagy -bővítési hitelt, valamint olyan kiváltott hitelt, ahol a lakáscél és az ingatlanfedezet megmaradt.” – folytatta a szakértő.

    Az, aki egészségpénztári megtakarítását lakáshitel fizetésére is hasznosítja, egyszerűen növelheti a törlesztésre fordítható forrást, hiszen az egészségszámlára feltöltött összeg 20%-a az adóbevalláskor a pénztár által kiállított adóigazolás alapján személyi jövedelemadó-visszatérítésként visszaigényelhető. Az érvényben lévő szabályoknak megfelelően a lakáscélra fordítandó befizetés havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15%-a lehet (az idei évben ez 34.800 Ft/hó), de maximum a hitelre kifizetett törlesztőrészlet összege. A havi utalásnál érdemes valamivel többel kalkulálni, hogy az egészségpénztárak által levont működési költséget (kb. 5-7%) is fedezze a befizetett összeg. Amennyiben havi 37.500 Ft-tal számolunk, az éves szinten 450.000 Ft-ot jelent, amelynek 20%-a, vagyis 90.000 Ft már biztosan visszaigényelhetővé válik az éves szinten legfeljebb 150.000 Ft-os keretből.

    Ezzel a lehetőséggel adós és adóstárs külön-külön élhet, így ez az opció egy házaspár esetében már évi 180 ezer forint pluszt jelent. Az évről évre növekvő minimálbérnek köszönhetően pedig 10 éves távlatban, ez már több mint 2 millió Ft-os Szja jóváírást is jelenthet. Az összeg maximalizálása és az önsegélyező családi szolgáltatások közötti átfedésből – például önkéntes nyugdíjpénztári befizetés – adódó ütközés elkerülése érdekében tanácsos pénzügyi szakértő segítségét kérni.

    Elengedhetetlen továbbá, hogy az egészségpénztári befizetésből történő hiteltörlesztés esetén a takarékoskodó a hitelszerződésben adósként, vagy adóstársként szerepeljen, illetve saját néven lévő számláról, késedelem és hátralék nélkül kell fizetni a törlesztést. A folyamatos teljesítést igazolni is kell, méghozzá az előző három havi törlesztőrészlet befizetéséről szóló dokumentációval.

    A támogatás összegét a pénztár a havi törlesztés befizetésének igazolása után lakossági folyószámlára vagy közvetlenül a hitelt folyósító pénzintézetben található hitelszámlára is utalhatja, automatikusan törlesztve ezzel a hitelt, akár előtörlesztésként, akár a havi törlesztés részeként.

    „Az önsegélyező szolgáltatásokhoz, így a lakáshitel törlesztéséhez is csak a már legalább 180 napja a pénztárban tartott egyenleg használható. Tehát minimum fél évig kell takarékoskodni, mielőtt az összeg lakáscélra fordítható, ezért érdemes minél előbb pénzügyi szakértői segítséggel kiválasztani az ügyfél számára legmegfelelőbb egészségpénztári szerződést.” – tette hozzá Fülöp Krisztián.

    Forrás: Duna House

  • Már épülnek a jövő társasházai Budapesten

    Ígylakunk: Azt ígéritek, hogy „a IX. kerületben a Vaskapu és a Vágóhíd utca sarkán felépülő, 508 lakásos Metrodom Green a Millenniumi Városközpont egyik legkülönlegesebb, legkarakteresebb lakóparkja lesz. Miben áll a különlegessége?

    Kiss Gábor: A prémium kategóriás épület és lakások nemcsak minőségükben és megjelenésükben lesznek kiemelkedőek, de az alkalmazott, jövőbe mutató műszaki megoldások miatt is, amelyeknek köszönhetően a lakópark az átadás után évtizedekkel is ki fogja elégíteni a kor aktuális igényeit.

    A koncepciót a fenntarthatóság jegyében alakítottuk ki. A Metrodomnál már egy ideje elindult egy zöld fordulat, amelynek a kiteljesedése a Green projekt. Régóta foglalkozunk azzal, hogy mit kell tudnia egy új építésű energiahatékony épületnek.

    A koncepciónk egyik vezérgondolata a „Sharing is caring”. Onnan indítanám ennek az értelmezését, hogy van egyrészt a szétterülő város, a bővülő agglomeráció, ahol nincsenek gyors és könnyen elérhető szolgáltatások; a másik oldalon pedig van a kompakt város modellje, a 15 perces város.

    Ezeknek a lényegi különbségei abban érhetők tetten, hogy a családi házas agglomerációban akkor ideális az élet, ha van az embernek saját kertje, van saját fitnesz-szobája, szaunája, van saját parkolója, akár 2 autónak is, és elszigetelten, szigetszerű üzemben működik. Ezzel szemben a kompaktváros-modellben 15 percnyi, gyalogosan vagy mikromobilitási eszközökkel (roller, kerékpár) elérhető távolságon belül legyen a lakhely, a munkahely és a szolgáltatások. Itt jelentős mértékben vissza tud szorulni az autóhasználat is.

    Ha ezt lefordítjuk lakóépületekre, akkor is jól látható a különbség a fent leírt családi házas és egy társasházi környezet, életminőség között. Egy társasházban nem a saját fitnesztermemet használom, hanem a közös társasházi fitnesztermet, szaunát, megosztva a többi lakóval és így tovább.

    Itt ezeket a funkciókat egy közösség használja megosztva, tehát sokkal nagyobb a hatékonysága, mintha családi házanként, azaz lakásonként lenne egy saját mindenkinek.

    Ez értelmezhető a zöld felületekre is. Ebben a projektben van egy 51 x 51 méteres, hatalmas belső kert, amit a társasházi lakók tudnak megosztva használni.

    Ide tartozik az autómegosztás is, mert integráltuk a Greengo carsharing szolgáltatást. Ők három parkolóhellyel rendelkeznek az épületen belül, így a társasházi lakók már az épületen belül hozzájutnak az autómegosztó szolgáltatáshoz. Nem kell feltétlenül, hogy saját autójuk legyen, vagy legyen egy második autójuk, mert a városi forgalomban tudják használni ezt az autót az első autó mellett.

    Ezen kívül integráljuk a roller- és kerékpármegosztó, valamint csomagpont-szolgáltatásokat is. 

    Ugyanilyen a co-working funkció is: van egy közösségi iroda helyiség, ahol használható a nyomtató, a munkaállomások, van egykis tárgyaló, míg egy családi házban az otthoni munkához ezt az embernek magának kell kialakítania, jellemzően külön szobában

    Korábbi projektekhez hasonlóan itt is lesz közösségi nappali helyiség, ahol születésnapokat, vagy más kisebb rendezvényeket lehet tartani, focimeccset nézni, főzni, de van baba-mama játszószoba is, ahol kifejezetten a bölcsődés és óvodás korú gyermekekkel lehet foglalkozni.

    Ezen kívül wellness és szauna, játszótér, mászófal, napozó- és grillterasz is várja a lakókat.

    A gondolatiság tehát az, hogy közösen használunk funkciókat, ami így sokkal hatékonyabb. Ez a fenntarthatóságnak egy új rétege, és remek közösségi élet alakul így ki.

    Évről évre több közösségi funkciót építünk be a társasházakban, és azt látjuk, hogy a régi lakótelepi vagy akár 20 évvel ezelőtti lakóparki léthez képest itt nem egymás mellett, elszigetelten élnek az emberek, hanem ezek a közös terek összehozzák a lakókat. Kialakulnak társasági kapcsolatok, közösségek, kialakul az egymásra figyelés - a „sharing is caring” nagyon jól meg tud valósulni ezekben a társasházakban.

     

    Ígylakunk: Figyelemmel követitek, hogy az általatok épített társasházakban hogyan alakulnak az évek során a közösségi kapcsolatok, a közösségi élet?

    Kiss Gábor: Igen, mindenképpen, hiszen így tudjuk, hogy merre érdemes továbbfejleszteni. Az látszik, hogy ha már nagyon népszerű valami, akkor foglalási rendszert kell kialakítani. Van olyan épületünk, ahol a több száz négyzetméteres tetőteraszt is be kell osztani, mert olyan sokan szeretnék használni.

    Ígylakunk: Ezek szerint nem igaz az a sztereotípia, hogy Magyarországon mindenki inkább a sajátját szereti használni és nem nagyon szeretünk megosztani, osztozkodni dolgokon, területeken?

    Kiss Gábor: Nem igaz, de azért azt hozzá kell tenni, hogy a 40-50 feletti korosztályban nagyobb az idegenkedés, ők szívesebben élnek szigetszerűen, egymástól elkülönülten, de a 20-35 éves generáció nagyon nyitott erre, sokkal inkább értik és szívesebben használják a megosztásos modellt.

    Külön kell választani az igényeket van, aki szeretne vidékre költözni, zöldben lenni szigetszerűen élni, foglalkozni a kertjével, ő az úgynevezett vidéki élet felé hajlik. Míg van, aki szeretne inkább eljárni színházba, moziba, úszni, kávézóban reggelizni a barátaival, egy sörözőben meccset nézni, tehát intenzívebben élni ezt a közösségi életet. Akikben nagyobb az igény erre a városi életmódra, számukra vonzóak a közösségi szolgáltatásokat kínáló új építésű társasházak.

    Ígylakunk: Említetted, hogy kiemelt figyelmet kap a zöld felületek kérdése. mit jelent ez a Green projektben?

    Kiss Gábor: Igen, itt az 50 százalék feletti zöldterületi mutatóval épülő Metrodom Greenben többféle zöld megoldás is található, például a már említett hatalmas belső kert, amely jelentős léptékű autómentes zöldfelület az épületek között.

    A tetők zöldtetők lesznek. és folytatjuk a zöldhomlokzatok kialakítását is: a korábbi Panoráma projekthez hasonlóan, de azt továbbfejlesztve, itt 7000 négyzetméter függőleges zöldhomlokzati felületet alakítunk ki. A borostyán és a vadszőlő nem az épület falán fog futni, hanem az erkélyek külső síkján építünk egy héjszerkezetet. Ez valóban behozza a városba a természetet, és ez a sok zöld az épületek hűtésében, illetve a városi szigethatás csökkentésében is segít.

    Ez igazán úttörő dolog, mert ilyen hatalmas egybefüggő zöldfelületet lakóépületre Magyarországon még senki sem készített.

    Másik újításunk, hogy az építésnél a pincében, a parkolószinten beépítetlenül hagyunk közbenső területeket, hogy a garázs tetejére telepített fáknak közvetlen talajkapcsolatuk legyen. Így normál méretű fákat tudunk telepíteni, nemcsak kis, konténeres díszfákat. Gyűjtjük az esővizet is, amit locsolásra hasznosítunk

    Ígylakunk: Milyen épületgépészeti megoldásokat használtok?

    Kiss Gábor: Az energiahatékonyság harmadik eleme az energetika. Ez természetesen nálunk is nagyon fontos.

    Elektromos árammal működő hőszivattyús rendszert építünk be, amely előállítja a fűtéshez a meleg vizet, ezzel biztosítjuk az épület hűtését és fűtését mennyezeti hűtő-fűtő rendszerben. Ez azt is jelenti, hogy nem kell külön klímát kiépíteni, nincs befújt hideg levegő.

    A tetőn, ahol nem zöldtető van, ott napelemeket helyezünk el, amelyekkel a közös területek áramfogyasztását fedezzük, beleértve a teremgarázst, a lifteket, a közösségi helyiségeket, a tűzvédelmi rendszerek elektromos ellátását. Így a társasház számára igen költségtakarékos rendszert tudunk kialakítani.

    Az épület teremgarázsban minden beálló saját elektromos töltővel rendelkezik, így a tulajdonosok a villanyautóikat a lehető legegyszerűbben tudják tölteni.

    Ígylakunk: A költséghatékonyság a rezsiben is megmutatkozik?

    Kiss Gábor: Egy 20 évvel ezelőtti társasházi lakásban körülbelül 50.000 Ft volt a havi fűtési díj, egy 10 évvel ezelőttiben 10.000 Ft, egy 5 évvel ezelőttiben 5000 Ft. Egy, a legkorszerűbb technológiákat használó, most épülő társasházban 3000 Ft-ot kell fizetni egy 60 négyzetméteres társasházi lakás havi fűtésére. Ez gyakorlatilag már az AA és AA+ minősítés, ami nagyon alacsony energetikai felhasználás jelent, a nullát közelítő havi rezsiköltséggel.

    Nem véletlen, hogy a Real Estate Awards zsűrije is ezeket a területeket emelte ki mint jövőbemutató újító dolgokat.

    Mi úgy gondolkodunk, hogy utat mutatunk a lakóingatlan-fejlesztőknek abban, hogyan lehet új és korszerű lakóépületeket építeni, milyen új dolgokat lehet behozni, hogy ezek a lakóépületek nagyon komfortosak és egyben fenntarthatóak legyenek.

    Ígylakunk: Figyelve a konkurenciát, mennyire van ebben most versenyelőnyötök?

    Kiss Gábor: Ezen a területen mindig élenjárók voltunk, mi vezettünk be, például, hogy közösségi területeket kell beépíteni.

    Jön utánunk a konkurencia, és ezzel igazolva látjuk azt, hogy jó úton haladunk, és nem csak mi gondoljuk ezt fontosnak, hanem mások is. Minden új építésű társasházban megtalálhatók már a közösségi terek, és egyfajta verseny van abban, hogy ki tud még plusz egyet rátenni ebben a funkcióban, ami szolgálja a lakók érdekeit és a fenntarthatóságot is.

    A parkolókhoz kiépített elektromos töltőkkel és a közlekedésmegosztási szolgáltatások integrálása például olyan funkciók, amiben még verseny előnyünk van.

    Ami még jellemző a projektjeinkre, hogy mindig nagyon hangsúlyos megérkezési pontot, lobbit hozunk létre. Ebben a projektben például négy szint magas, több száz négyzetméter alapterületű fogadóteret építünk, így egy grandiózus építészeti megoldás születik, ami külön értékemelője lesz az épületnek.

    Ígylakunk: Minden projektetekben érvényesülnek ezek az elvek?

    Kiss Gábor: Igen. A Metrodomnál nemcsak zöld fordulat van, hanem egyfajta prémium fordulat is. Ezt azt jelenti, hogy egyre jobb minőségű épületeket építünk, és minden épületünkben, ami átadásra kerül, például a Metrodom River, ugyanezek a szolgáltatások megtalálhatók, ugyanilyen minőségben.

    Minden projektünk ebben a szellemiségben készül, és ez egy új, nagyon magas minőségű Metrodom terméket jelent.

    Ígylakunk: A lakásépítés költségei még mindig emelkednek?

    Kiss Gábor: Az elmúlt időszakban nagyon jelentős volt az építőanyagok áremelkedése, de ez most valamelyest csillapodik, az állami építőipari projektek mérséklődésével pedig munkaerő szabadul fel, nem kell már ugyanazért a kapacitásért versengeni az állami és magánszektornak, amit nagyon felverte a díjakat. Így most már normál, moderáltabb árak tudnak kialakulni.

    Ez nem csökkenést jelent, hanem elfogadható emelkedést. Az építőanyagok ára kis mértékben nő, a munkaerő ára stagnál, vagy csak kicsit emelkedik, és a következő két évben szerintem vissza tudunk térni arra a normál építőipari inflációra, ami korábban is jellemző volt Ez 6-10 százalék között volt (a 3%-os általános infláció mellett) ami kalkulálható mérték, ellentétben az elmúlt egy-két évvel, amikor nem lehetett előre tervezni, és az áremelkedés 20-30 százalék közötti volt.

    Ígylakunk: Hogyan látjátok ezt az évet, mennyi projekt van most készülőben a Metrodomnál?

    Kiss Gábor: Mindenki visszafogja most az új projektek indítását, ezzel mi is így vagyunk. Körülbelül az ezt megelőző időszak volumenének a felét építjük az idén.

    A kereslet nagyon erősen visszaesett, és igazából az látszik, hogy az új kínálat építése még erősebb mértékben csökkent, mint a kereslet. Tehát, sokkal kevesebb lakásépítés indul, de az előkészítő munkák nagy erővel haladnak, nemcsak nálunk, hanem más ingatlanfejlesztőknél is. Rengeteg projekt áll gyakorlatilag a startvonalon. Ezeknek a piacra hozatalát nagyon rövid időn belül meg tudják tenni a fejlesztők, mert már rendelkeznek a telekkel, az építési engedélyekkel, sok esetben a kiviteli tervekkel is, és már csak arra van szükség, hogy visszatérjenek a lakásvásárlók nagyobb volumenben, csökkenjen az infláció, valamint, hogy a vevőhitelezés és a projekthitelezés újra értelmezhető kamatmértékkel legyen elérhető.

    A mostani 9-10 százalék körüli kamattal felvehető lakáshitel nagyon magas, akárcsak a 16-18 százalékos projekthitel, és ez jelentős gátja az új projektek indulásának. Fontos, hogy kormányzati oldalról is gondolkodjanak azon, hogyan tudják támogatni mindkét hitelezési oldalt. Bízunk benne, hogy a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban is lesz lehetőség lakóingatlanok finanszírozására, valamint, hogy lesz megoldás a vevőfinanszírozás támogatására is, ami a lakásvásárlóknak elérhetővé teszi a lakáshitelek felvételét.

    Arra számítok, hogy ez év második felében már jelentősen csökkenhet az infláció, és akkor már a GDP is emelkedést mutat. Ezen a ponton tudnának elindulni a lakáspiacon is a kedvező folyamatok. Ez hozhatja vissza a lakásvásárlók jövőbe vetett hitét, ami gyakorlatilag az alapja annak, hogy lakás vásároljanak. Ha azt látják az emberek, hogy van munkahelyük a jövedelmük is tartja az értékét és a GDP növekedéssel a gazdasági környezet is megfelelő pályán mozog akkor már csak elérhető hiteltermékek kellenek, és minden összeáll ahhoz, hogy a lakásvásárlók visszatérjenek.

    Szerintem ez a fordulat már idén ősszel bekövetkezhet, és a jövő év már sokkal kedvezőbb lehet.

     

  • Megtorpantak a korszerűsítések, kivárnak a tulajdonosok

    A magyar építészetről szóló törvény nemrégiben társadalmi vitára bocsátott koncepciója szerint „…az épületek használatbavételével egyidejűleg kiállításra kerül az épület szervizkönyve, amely mint elektronikus alkalmazás a jövőbeni karbantartással, felújítással, átalakítással, bővítéssel kapcsolatos információk vezetését, dokumentumok tárolását szolgálja, segítve az elvégzett építési-szerelési munkák követhetőségét.”

    Ígylakunk: nem ismerni még a pontos részleteket arról, hogy hogyan működne a törvény koncepciójában szereplő úgynevezett szervízkönyv, de vajon mennyiben hasonlítana ezt a MCSTE szervízkönyvéhez?

    Gulyás István: A mi családi házas szervizkönyvünk ötlete úgy született meg, hogy rengeteg ház felmérését, illetve felújításának előkészítését végeztem, és azt láttam ezek során, hogy a tulajdonosok többsége gyakorlatilag nem tudja, miben él, mit is szeretne felújítani. Azon gondolkoztam, hogyan lehetne a tulajdonosoknak segíteni abban, hogy tudatosabbak legyenek, hogy egyáltalán tudják, mijük van, illetve megtanulják azt, hogy hogyan tudják jól üzemeltetni a házukat.

    Hiszen senki sem tanítja meg arra az embereket, hogy ha kiköltöznek egy panellakásból, vagy egy társasházi lakásból egy családi házba, akkor mire kell figyelni, milyen feladatok vannak, hogyan lehet azt a házat hatékonyan és költséghatékonyan használni, üzemeltetni.

    Így jutottam el a szervizkönyv koncepciójához. Ez hasonlóan működik, mint egy autónál, aminek kötelezően van szervizkönyve, és ha elvisszük a szervizbe, akkor belekerülnek az alapadatok mellé az egyes beavatkozások részletei, amihez mindig vissza lehet nyúlni.

    A mostani szervízkönyv elődjére 2012-ben kaptam is Magyar Termék Nagydíjat. Ezután raktuk össze a mostani modellt, és ez nagyon jól működik. Le is védettük, és nemsokára elkészül az online verziója.

    Ami koncepciónkban a Zöld Otthon szervizkönyvben szerepelnek a családi ház alapadatai, dokumentumai, a felújítások részletei, a fogyasztási adatok, de akár az is, hogy az év egy-egy időszakában milyen feladatok vannak az épületen, a ház körül – tehát, jóval bővebb, mint hogy csak az energiahatékonyságra és a felújításokra koncentráljon. 

     Ígylakunk: Mik a tapasztalataitok, hogyan segíti a tulajdonosokat a gyakorlatban ez a szervizkönyv?

    Gulyás István: Nagyon sokat segít abban, hogy a háztulajdonos összerakjon a házról egy olyan dokumentációt, amely egyrészt segíti őt abban, hogy egy helyen legyen a ház összes anyaga, információja, de akár később egy leendő vevőnek segít abban, hogy hitelesen megismerje az épületet.

    Tudok olyan tagunkról, aki adásvételnél használta már ezt a dokumentációt, és nagyon hamar el tudta adni az ingatlanát, mert a leendő vevő meglátta, hogy mennyire szépen össze van, gyűjtve minden információ az ingatlannal kapcsolatosan. Ez olyan értéket és bizalmat nyújtott, ami hozzájárult ahhoz, hogy az adásvétel gyorsan megvalósuljon.

    A mi szervizkönyvünk elsősorban családiház-tulajdonosoknak szól ugyan, de lakástulajdonosoknak is hasznos lehet, hiszen a felújítás folyamata sokban hasonlít egy társasházban is, csak a lépték más és a döntéshozatali folyamat. A lakással kapcsolatos adatokat, dokumentumokat ugyanúgy össze kell gyűjteni és ugyanúgy érték az, hogy ha van egy ilyen adatbázis, és nagyon hasznos lehet akár egy későbbi lakóhelyváltásnál is.

    Ígylakunk: Hogy látod az energetikai korszerűsítések jelenlegi helyzetét, van-e változás a szándékokban, a megrendelésekben?

    Gulyás István: A tavalyi évben a rezsicsökkentés csökkentése után a családiház-tulajdonosok megrohamoztak minket, mindenki korszerűsíteni akart, sorban álltak az irodánk előtt, a korábbihoz képest tízszeresére nőtt a megkeresések száma. Aztán ez a tavalyi év vége felé csökkent, majd januárban megint volt egy kisebb felfutás, amikor megérkezett a hideg idő. Ez aztán mostanra már megint lecsengett, ahogy megjött a jó idő, és most sokan megint nem tartják a korszerűsítést olyan fontosnak, elmúlt a nagy ijedtség.

    Ugyanakkor egyre többen jönnek hozzánk olyanok. akik a tavaly őszi nagy pánikban megvásároltak valamit, ami akkor jó ötletnek tűnt, például hőszivattyút, de mostanra kiderült, hogy valami nem stimmel, mert azóta kirívóan magas villanyszámlát kell fizetniük. Ez azt mutatja, hogy valószínűleg nem jól kalibrálták be a szükséges kapacitást, kifizetett több millió forintot, és most döbbenten nézi, hogy semmivel sem lett kisebb a rezsije. Ezek a tulajdonosok most segítséget kérnek abban, hogy tervezzük át, optimalizáljuk a rendszerüket. Nagyjából heti egy-két ilyen megkeresés érkezik a tanácsadóirodánkba.

    A másik új jelenség, hogy előkészítettünk közel 30 teljes felmérést energetikai korszerűsítésre, ez közel bruttó 350 milliónyi értékű építési munkát jelentene, ám amint kiderült, hogy a kormány a lakossági energiahatékonysági programon dolgozik, amit valamikor majd bevezetnek, akkor még azok is, akikkel már a szerződéskötés előtt álltunk, azt mondták, hogy akkor inkább most kivárnak, megvárják, mit ad a kormány.

    Ígylakunk: Vagyis az emberek az állami támogatásra várnak ahhoz, hogy korszerűsítsenek?

    Gulyás István: Ez így van, és most ezért is áll ez a piac, mert mindenki a kormányzati döntésre, támogatásra vár, hogy rezsit csökkentsen.

    Én azt látom az eddigi tapasztalatokból, hogy erre akár rámehet ez az év, és sok tulajdonos a következő télnek is ugyanazzal a korszerűtlen lakástulajdonnal fog nekivágni.

    A korábbi program (3+3 millió Otthonfelújítási Támogatás) nagyon sikeres, jó program volt, még akkor is, hogyha az információk szerint az emberek többsége nem energetikai beruházásra használta fel. Ezért azt gondoltuk, és logikus is lett volna, hogy ezt év végén meghosszabbítják, akár olyan módosításokkal, hogy az energetikát helyezik a középpontba. Már csak azért is mert az államnak rengeteg áfabevétele volt ebből.

    Ez olyan program volt, amire abszolút szükség lenne továbbra is, de azt gondolom, hogy nem jó ez a kiszámíthatatlanság, amikor nem lehet tervezni felújításokat – sem a tulajdonosoknak, sem az építőiparnak. Most hiába nagyon sok az ajánlatkérés, nem születnek döntések, nem indulnak munkák a kivárás miatt.

  • Zöld lakáscélhoz kedvezményes hitelt is kaphatunk áprilistól

    Áprilistól új szakaszba lép a magyarországi lakáshitelezés, a jegybank Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelei (MFL) ugyanis megváltoznak: szerepet kapnak a zöld, azaz energiatakarékossági szempontok. Az új minősítési rendszerben a folyósítási díj, illetve a zöld hitelcél ellenőrzéséhez kapcsolódó díj és egyéb költség nem kerülhet felszámításra. Az ingatlanvásárláshoz szükséges energetikai tanúsítvány kiállításának költségeit egyszeri alkalommal a banknak kell fizetnie.

    Amennyiben a lakáshiteles a zöld kritériumoknak megfelelő, azaz energiatakarékos lakóingatlanhoz igényli majd ezt a hitelt, akkor kamatkedvezményt kaphat - közölte a money.hu. Egy 20 millió forintos, 20 éves, 9 százalékos végig fix kamatozású hitel esetén akár 100 ezer forint egyszeri költséget is megtakaríthatnak a hitelesek, 1 százalékpontos kamatkedvezménnyel pedig mintegy 3 millió forinttal lehet alacsonyabb a teljes visszafizetendő összeg.

    Lakáskorszerűsítésre is felhasználható a kedvezményes lakáshitel

    “A zöld lakáshiteleket használt lakás felújítására is lehet igényelni, de ennek feltétele, hogy a felújítással, korszerűsítéssel energiatakarékosabbá váljon az adott ingatlan. Például a korszerűsítés eredményeként 30 százalékkal csökkenjen az úgynevezett primer energiafelhasználás. Az is lehetséges forgatókönyv, hogy a felújítás után az energiatanúsítvány szerint BB vagy annál jobb energiaosztályba kerül a korábban gyengébb kategóriába sorolt ingatlan. Szintén megfelelhet a zöld lakáshitel feltételeinek az a korszerűsítés, amelynek keretében például napelemmel szerelik fel az ingatlant vagy energiatakarékos nyílászárók kerülnek beépítésre.

    Bár az új minősítés csak áprilistól élesedik, már akadnak bankok, amelyek adnak úgynevezett zöld kedvezményt a lakáshitelekre” - mondta Korponai Levente, a money.hu vezetője. A kamatkedvezmény mértéke a money.hu adatai szerint március elején a kamatrögzítés időtartamától függően meghaladhatja az 1 százalékpontot, így akár 9 százalék alatti kamattal igényelhetőek ezek a lakáshitelek.

    Mekkora különbség van most a felújítandó és felújított lakások ára között?

    “Országos átlagban nagyjából 200 ezer forint eltérés van a felújítandó és felújított állapotúként hirdetett lakóingatlanok négyzetméterára között. Ugyanakkor országrésztől, várostól, fővárosi kerülettől függően vannak különbségek. Budapesten a felújított és újszerű állapotúakat 1,05 milliós, míg a közepes és felújítandó állapotúakat 803 ezer forintos négyzetméterár jellemezte március elején.A vármegyeszékhelyeket nézve 331-818 és 174-650 ezer forint közöttiek a szélsőértékek a felújítandó és felújított állapotú ingatlanok négyzetméterárát tekintve” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: A mostani lakáspiaci helyzetben a vevők alkupozíciója is kedvező, jó eséllyel egy felújítandó ingatlannál nagyobb árengedmény érhető el egy jobb minőségűhöz képest.” A zöld célok miatt a lakáshitelre kapható kamatkedvezménnyel és az esetleges alkuval együtt pedig a vásárló összességében akár jobban járhat, mintha egy drágább lakást vásárolna meg kulcsrakészen.

    Forrás: Money.hu

  • Újra elérhető a lakástakarék

    Újraindította lakástakarékpénztári szolgáltatását március 1-től az OTP Lakástakarék, így a Fundamenta által kínált háromfajta lakáscélú megtakarítás mellett további kettő módozat közül választhatnak a lakásvásárlást tervező ügyfelek. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy minimális a különbség az öt elérhető típus között, azonban a takarékoskodók igényeinek és hosszú távú céljainak függvényében változhat, hogy melyik konstrukcióra éri meg jobban szerződni.

    „Azért is jó hír, hogy újra elérhető ez a lehetőség, mivel a lakástakarékpénztár az öngondoskodás egyik alappillérének tekinthető, amellyel napról napra közelebb kerülhetünk álmaink otthonához. A jelenlegi konstrukcióknak köszönhetően pedig, már akár havi 10 ezer forintos összeg ráfordítása esetén rendszeresen és módszeresen takarékoskodhatunk – kezdte Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője. „Az ügyfelek egyedi igényei, lehetőségei és távoli céljai meglehetősen különbözőek lehetnek. Van, aki a gyermekének szeretne kiindulási alapot adni a későbbi otthonteremtéshez, van, aki a meglévő, magas kamatozású hitelét szeretné kedvezőbbre váltani, elő- vagy végtörleszteni, de azok számára is létezik megoldás, akik a megtakarított összeg hozamának nagyságát tekintik fő szempontnak. A piacon elérhető termékek közötti különbségek értelmezésében és a végső döntéshozásban mindenképp tanácsos segítséget kérni a témában jártas pénzügyi szakértőktől” – tette hozzá a szakértő.

    Az elérhető, kifejezetten lakáscélú megtakarítási formák közös jellemzője, hogy a választott takarékoskodási idő végén kedvező és a teljes futamidő alatt végig fix kamatozású lakáshitel is igényelhető mellé, amellyel kiegészítve elérhető cél az otthonteremtés, de akár egy nagyobb korszerűsítési munkába is belefoghat a tulajdonos. Az elérhető kamat a lakástakarékot nyújtó intézménytől, a megtakarítás futamidejétől és a választott termékmódozattól is függ, a jelenlegi piaci környezetben igen kedvező, 3,9-7,9% közötti kamatszint befolyásolhatja a termékek között vacillálók döntését. Akár lakásvásárláshoz, akár meglévő hitel kiváltásához pénztárcabarát lakáshitelre pályázók körében a Fundamenta kínálatából érdemes válogatni, hiszen itt érhetőek el a legalacsonyabb hitelkamatok (3,9-5,5%).

    A Fundamenta ugyanakkor a kedvezőbb hitelkamatok mellett rugalmasabb konstrukciókat is kínál, hiszen az OTP-vel ellentétben nem csak 4 vagy 8 éves futamidejű megtakarításra lehet szerződni, így azokat az ügyfeleket is meg tudja szólítani, akik a meglévő hitelük kamatperiódus-fordulójához igazítanák az LTP-ben összegyűlt megtakarítás kifizetését és így csökkentenék lakáshitelük terheit.

    Számottevő különbség jelentkezik a termékek között az elérhető hozam tekintetében. A befizetésekre szóló betéti kamat mértéke megegyező (0,1%), ugyanakkor a szolgáltatók által kínált prémium vagy bónusz 5-30%-ig terjedhet. Ha a spórolás célja, a rövid idő alatt elérhető minél magasabb hozam, akkor az OTP megoldásai között érdemes válogatni, hiszen megtakarítási oldalról duplán kedvezőbb, mint a Fundamenta által kínált változatok. A Fundamentánál 5 év megtakarítás 5%-os kamatbónuszt ér, míg az OTP a negyedik év végével 10% prémiumot fizet, tehát rövid távon, ha nincs szükség hitelfelvételre, akkor az OTP a nyerő.

    Ha a 30%-ot tekintjük hívószónak, akkor az OTP szintén duplán veri a Fundamentát, hiszen utóbbinál a 30%-os bónuszhoz ún. Gyerek Lakásszámlát kell indítani, ahová hosszú ideig, 16,5 évig kell fizetni minden hónapban a vállalt összeget és a gyermeknek is szerepelnie kell kedvezményezettként a szerződésben. Ezzel szemben az OTP-nél fele annyi idő alatt (8 év) a 30%-os prémium bárki számára elérhető, és még gyermek sem szükséges hozzá.

    Újdonság, hogy az összegyűjtött összeg lakáscélú felhasználásáról elegendő mindössze nyilatkozatot tenni, nem szükséges számlával igazolni a teljesítést, továbbá fontos újítás az is, hogy bármelyik szolgáltató mellett dönt is az ügyfél, bármennyi megtakarítási szerződést megköthet, sőt, akár az OTP-nél és a Fundamentánál is takarékoskodhat egyszerre.

    „A korábbival ellentétben nem az állam biztosítja a hozamot, hanem teljes egészében pénzintézeti megtakarítási termékekről beszélhetünk, ami ad egyfajta kiszámíthatóságot a lakásvásárlást tervező ügyfeleink számára. Mindenképpen érdemes lecsapni a lehetőségre és mihamarabb belevágni a takarékoskodásba, hiszen ennek segítségével az ügyfél már néhány éven belül élvezheti is „a munkája gyümölcsét”, és arra fordíthatja az összeget, ami a legfontosabb számára: a jövőjére, az otthonára.” – tanácsolta Fülöp Krisztián.

    Forrás: Duna House

  • Egy korábban lesajnált hiteltípus vált a legvonzóbbá

    Az elmúlt hónapokban jelentős mértékben szűkült a hazai ingatlanpiac. Habár az árak visszaesésről nem igazán beszélhetünk, a tranzakciók száma drasztikusan visszaesett, és az is kiderül az ingatlanközvetítők beszámolóiból, hogy egyre nagyobb alkuk jelennek meg. A szűkülés fő okaként a legtöbben a hitelezés visszaszorulását nevezik meg.

    Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan XIX., XX. és XXIII. kerületi irodájának szakmai vezetője például felhívta a figyelmet arra, hogy míg az ügyletek mintegy 70 százalékánál vettek igénybe banki hitelt a vásárlók, ez 50 százalék alá mérséklődött. Jellemzően ezek is a támogatott hitelek köréből kerülnek ki. Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője ennél is erősebben fogalmazott, mint mondta: a hitelre vásárló vevők gyakorlatilag teljesen “felszívódtak” a piacról.

    Drabos Tünde, a Balla Ingatlan hitelezési üzletágának vezetője szerint bár a hitelek visszaszorulása jelentős hatással van az ingatlanpiaci forgalomra, azonban az okok ennél szerteágazóbbak, és szerinte nem is elsősorban a magas hitelkamatokat kell most felelőssé tenni a csökkenő tranzakciószámokért, hiszen, mint mondta, korábban is kínáltak hiteleket a bankok a jelenlegi kamatszinteken, mégis volt irántuk kereslet.

    Hangsúlyozta, hogy a kamatok mellett az ingatlanárak túlságosan magas szintre emelkedése, a háborús helyzet okozta bizonytalanság, az extrém mértékű infláció és az energiaárak emelkedése mind-mind hatással volt a lakáspiacra az elmúlt egy évben. Ezek miatt, akinek nem sürgős, az inkább halasztotta az ingatlanvásárlását.

    Az ugyanakkor kétségtelen, hogy a kamatok is nagymértékben emelkedtek: a korábban jellemző 4-5 százalékos hitelkamatok helyett mostanában 8,5-10 százalékos kamatokkal találkozhatunk a bankok kínálatában. A kamat mértékét természetesen befolyásolja a kamatperiódus, a hitel összege és az ügyfélminősítés is - tette hozzá a szakértő

    Drabos Tünde mindezek mellett arra a kifejezetten érdekes változásra is felhívta a figyelmet, hogy míg régebben a rövid kamatperiódusú hitelek voltak olcsóbbak, ez most megfordult, és a végig fix hitelek váltak kedvezőbbé a lakáshitelt felvenni szándékozók számára.

    Azt is megjegyezte, hogy a kamattámogatott hitelek továbbra is elérhetők, és persze kelendők: a támogatások közül a babaváró 2023-ban is rendelkezésre áll, a fiatal házasoknak segít, önerőként tudják használni. A CSAK ugyancsak igényelhető még, a kamattámogatott hitellel együtt: a 3 százalék fix kamatozású hitelt, maximum 10 millió forintot két gyermekkel, 15 millió forintot három gyermekkel lehet igénybe venni - részletezte a jelenleg elérhető támogatásokat.

    Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy a rendkívül magasan járó ingatlanárak miatt ma már ritkán elegendő a korábban megszokott 10-15 millió forintos hitel ingatlanvásárlásra.

    Az is kétségtelen azonban, hogy a támogatások ellenére a hitelből vásárló ügyfelek száma látványos mértékben visszaesett. De a készpénzes vevők száma is mérséklődött, ami arra utal, hogy a többi tényező is erős hatást gyakorol az ingatlanpiacra. Egyértelműen kirajzolódik az, hogy a készpénzes befektetők is kivárnak, és elsősorban azok vásárolnak csak most, akiknek sürgősen meg kell oldania a lakhatásukat - és persze megvan hozzá az anyagi fedezetük.

    Végül azt is hozzátette, hogy várakozásai szerint a közeljövőben, tehát ebben az évben, jelentősebb változás nem várható sem a hitelezést, sem pedig az ingatlanpiacot tekintve. Azt ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy az év második fele már némi pozitív irányt mutathat, de számottevő javulásra inkább csak a következő évben számít. És ez is csak akkor következhet be, ha nem jelennek meg addig más negatív tényezők a piacon.

    Forrás: Balla Ingatlan

  • Csaknem 300 ezer család kapott eddig otthonfelújítási támogatást

    A közlemény szerint annak érdekében, hogy az igénylők minél előbb megkapják a támogatást, a Magyar Államkincstár megnövelt létszámmal és munkaidővel dolgozza fel az ügyeket és folyamatosak a kifizetések. A kincstár folyamatosan tartja a kapcsolatot az ügyfelekkel, pozitív támogatói döntés esetén pedig az okirat kiállítását követő 5 napon belül minden arra jogosult igénylő megkapja a támogatást - tették hozzá.

    Emlékeztettek: az otthonfelújítási programban 3 millió forintos kormányzati támogatást kaphattak a családok lakásuk korszerűsítésére. Az igényelt átlagos támogatási összeg 2 millió forint volt. A kormány két évig tartó programjából 295 ezer gyermekeket nevelő család összesen már 620 milliárd forintnyi állami támogatást kapott otthona felújításához a program 2021-es indulása óta.

    Forrás: MTI

  • Gyarapodni tudtak tavaly a kistelepülések

    A falusi CSOK 2019 júliusa óta segíti a gyermekes családokat az ingatlanvásárlásban, bővítés, korszerűsítésben több mint kétezer olyan kistelepülésen, ahol az átlagosnál jobban fogy a lakosság. Sikerességére utalnak a Belügyminisztérium adatbázisában fellelhető legfrissebb adatok, melyek szerint, míg az ország lakossága mintegy 0,5 százalékkal fogyott 2021. január 1. és 2022. január 1. között, addig a falusi CSOK-os településeken kevesebb, mint fele ilyen mértékű, 0,2 százalék volt a veszteség.. Igaz, ez néhol csak a fogyás lassítására volt elég, míg máshol tényleges lélekszámnövekedés ment végbe. Így vannak olyan korábban kedvezményezett falvak, kisvárosok, amelyek a jogalkotók megítélése szerint 2023-tól már nem szorulnak ilyen segítségre. A helyükre így mások kerültek a preferált települések jelenleg 2.630-as listájára és az eredeti tervektől eltérően két évvel tovább, 2024 végéig lesz igényelhető a falusi CSOK.

    2021 különösen sikeres év volt ennek a támogatási formának a történetében. Az ingatlanpiac általános folyamatai is kedveztek neki, ahogy Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője felidézi: „Ez volt az az év, amikor az ingatlanvásárlók érdeklődése a magas városi lakásárak miatt általában is a kistelepülések felé fordult. S ehhez jött még a reakció a Covidra, ami miatt sokan igyekeztek ki a városból, minél levegősebb, zöldebb lakókörnyezetet keresve. E két hatás könnyen összefonódott a CSOK kínálta lehetőségekkel.

    Ám e kedvező hullámokat igencsak eltérően tudták kihasználni az egyes preferált települések. Hat vármegyében – Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Komárom-Esztergomban, Pesten, Vasban és Veszprémben –, amióta csak létezik a falusi CSOK, pozitív a mérleg, az érintett települések együttes lélekszáma egyre nő. Zala különös kivétel, ott 2020-ban még csökkent a lakosságszám, ám 2021-ben már gyarapodtak 336 polgárral. A további tizenkét vármegyében azonban csak a folytonos fogyás mérséklésére volt elegendő a falusi CSOK keretében nyújtott támogatás. Ám közülük négyben – Baranyában, Csongrádban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Somogyban – az utolsó évben már a korábbi felénél is kisebb lett a népességvesztés tempója.

    2021-ben a legnagyobb arányú növekedést, 19 százalékkal a borsodi Nagyhuta érte el, igaz ehhez elég volt 14 új polgár beköltözése. E toplista első 10 helyén (legalább 13 százalékos bővüléssel) jellemzően apró települések állnak, öten Zalából (Ligetfalva, Zalaköveskút, Tilaj, Lendvajakabfa, Szijártóháza), valamint a somogyi Hosszúvíz, a veszprémi Kispirit, a baranyai Tófű és a vasi Nagytilaj. Egy év alatt a legtöbb polgárral, 223-mal (+4%) az egyébként is legnagyobb lélekszámú CSOK-os község, az 5342 lakosú hajdú-bihari Mikepércs gyarapodott.

    A kedvezményezett települések között 89-nek van városi rangja. Közülük számos turisztikai szempontból is nevezetes, de ezeknél 2021-ben jellemzően nem bővült számottevően a lakosság. Az 5.207 lakosú Fonyód lélekszáma mindössze 2-vel nőtt 2021-ben, két másik balatoni település pedig szolidan fogyott is: Balatonkenese (2.732, -15), Badacsonytomaj (2.188, -1). A borvidékekre kitekintve, a városok közül Tokaj (3.771, 0) éppen tartotta magát, ezzel szemben Villány (2.213, -24) számottevő veszteséget szenvedett.

    Nem lenne meglepetés, ha 2021 maradna a csúcsév a CSOK történetében, ugyanis 2022-ben – bár ezek következményeiről pontos adatokat még nem ismerünk – több, a falusi vásárlások ellen ható folyamat is feltűnt a lakáspiacon. Ilyen volt – emlékeztet Valkó Dávid – az is, hogy az év elején a korábbi „kiköltözési hullám” már megfordulni látszott, s jobban nőtt az érdeklődés a városi otthonok iránt. Erre erősített rá a rezsi-aggodalom is, ami nem kedvez a nagyobb, s esetleg régebbi családi házak vásárlásának. Azt, hogy e trendeket mennyire lesz képes ellensúlyozni a falusi CSOK, egyelőre még a szakértő is nyitott kérdésnek látja. Mert egyrészt ezeken a céltelepüléseken valóban eléggé korlátozott az ingatlanválaszték, kevés a jelen állapotában is jó minőségű és olcsón üzemeltethető ház. Ugyanakkor jelenleg a falusi CSOK az egyetlen támogatási forma, amely támogatja a korszerűsítéssel járó munkálatokat, melyek – éppen a rezsi-probléma felértékelődése miatt – különösen sokat növelhetnek egy-egy ingatlan értékén. Így a falusi CSOK-nak most abban is kitüntetett szerepe lehet, hogy ezeken a településeken az eredeti tulajdonosaik korszerűsítsék a házak egy részét.

    Forrás: OTP Ingatlanpont

  • Tovább erősödött tavaly a lakásépítési szándék

    2022-ben 20.540 db új lakás épült, 3,2%-kal több az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 35.002 db volt, 17%-kal több, mint 2021-ben.

    2022. IIV. negyedévében 54%-kal több lakás épült és 9%-kal több építési engedélyt adtak ki, mint a III. negyedévben.

    Budapesten 6610 lakást vettek használatba, 6,1%-kal kevesebbet, mint 2021-ben. Ezzel többével növekedési trend szakadt meg. Az új lakások száma a megyei jogú városokban enyhén növekedett (11%), a többi városban csökkent (–3,9%), a községekben ugyanakkor közel negyedével nőtt (24%) az előző évhez képest. A megyei jogú városokban és a községekben a 2020-as kiugró év utáni visszaesés fordult meg tavaly.

    Az új lakóépületekben használatba vett lakások 49%-a családi házban, 39%-a többlakásos épületben, 9,0%-a lakóparkban található. A természetes személyek által épített lakások aránya 35-ről 39%-ra növekedett, a vállalkozások által építetteké 64-ről 60%-ra csökkent 2021-hez képest.

    Az ingatlan.com statisztikái szerint az új lakások kínálata az idei év elején jelentősnek mondható, 29 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat kommentálva azt mondta, a bizonytalanabb gazdasági környezet, az árak emelkedése ellenére stabil maradt az új lakások piaca.

    Hozzátette: “Az új lakások szegmensében a mostani kínálat megnyugtató abból a szempontból, hogy 29 százalékkal több új építésű lakóingatlan vár vevőre a piacon az egy évvel korábbihoz képest, amikor az energiatakarékos lakóingatlanokra igényelhet zöld lakáshitel és a kedvezményes lakásépítési áfa miatt jelentős élénkülés volt látható mind a kínálati, mind pedig a keresleti oldalon.” Az országon belül eltérően változott az új lakások kínálata az elmúlt egy évben. A fővároson kívüli piacokat tekintve a vármegyeszékhelyeken több mint 40 százalékkal, a kisebb városokban 16 százalékkal nőtt a kínálat, Pest vármegyében és Budapesten pedig 35, illetve 26 százalékos volt a bővülés.

    Nőtt az építési engedélyek száma is

    Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 35.002 volt, 17%-kal több, mint az előző évben. A kiadott építési engedélyek száma 2022-ben 14.462-vel haladta meg az átadott lakásokét, ez 44%-os növekedést jelent az előző évi különbséghez képest. Ezzel a 2020-as év utáni emelkedő trend folytatódott.

    Az építési engedélyek országos szórása jelentős. Az előző évhez képest a fővárosban az engedélyek száma közel 2,5-szeresére növekedett, azonban minden más településkategóriában csökkent: a megyei jogú városokban 5,6, a többi városban 16, a községekben pedig 11%-kal.

    Az építendő lakások száma a fővároson kívül kizárólag egy régióban, Nyugat-Dunántúlon növekedett, az előző évhez képest 14%-kal.

    Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a jelenlegi bőséges kínálat arra utal, hogy kitart az építési kedv és jelentős számban fognak lakások épülni 2023-ban is. Ez köszönhető többek között annak, hogy az 5 százalékos lakásépítési áfa akár 2028-ig is igénybe vehető. Fontos tényező továbbá, hogy a keresletnek a kormányzati támogatások mellett az is támaszt ad, hogy az új lakások energiahatékonysága olyan vonzerőt jelent, ami miatt lesznek olyan vevők, akik a magasabb ár ellenére új ingatlant vesznek a használtak helyett. “2023-tól egyre hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a rozsdaövezetekben épülő lakóingatlanok. Ez állhat annak hátterében is, hogy Budapesten tavaly két és félszer annyi építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban.” - fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

    2021-hez képest a kiadott új építési engedélyek alapján 16%-kal kevesebb, összesen 13.897 lakóépület építését tervezik. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 77% volt, összesen 10.727 darab.

    Az összes kiadott lakásépítési engedélyen belül azonban csökkent az egylakásos épületben tervezett lakások aránya.

    Az építtetők az esetek 46%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb (11%) és a községekben a legmagasabb (85%).

     

     

  • Az ÉVOSZ javaslatai a lakásgazdálkodás forráshiányának kezelésére

    Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint napjainkra Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek magyaros változata, a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére. A drasztikus áremelkedések következtében ez még inkább így alakul. A lakosság lakáscélú megtakarítása nem elegendő a feladatok finanszírozásához, mindenképp hitelekre van szüksége. Kétszámjegyű kamatok mellett a lakosság azonban nem vesz fel lakáscélú hitelt, kivárás tapasztalható.

    2022. év második felétől az új építésekkel szemben a felújításokra került a hangsúly, különös tekintettel az energiatakarékosságot szolgáló munkákra.

    Az összes kivitelezési munkák közül a lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható a legmagasabb szintű fekete foglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget, hiszen nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt.

    Az ÉVOSZ számításai szerint 2022. évben mintegy 300 milliárd forint értékű lehetett az a lakásépítési munkarész és lakásfelújítás, amit szóbeli megállapodás mentén kiviteleztek. Ennek a kivitelezői szolgáltatási ÁFA-tartalma kb. 75 milliárd forint, amit az állami költségvetés nem lát, elesik tőle.

    Annak érdekében, hogy a 2021-2022. évi nem várt mértékű építőanyagár-emelkedés és az infláció ellenére 2023-2024. években a lakásépítés, a lakásfelújítás egyenrangú legyen és lendületük ne törjön meg, a Kormány fontos intézkedéseket hozott.  Az 5%-os ÁFA melletti kivitelezés lehetősége az új építéseknél 2028 év végéig, a falusi CSOK igénybevételének meghosszabbítása és a Babaváró hitel fenntartása.

    Az ÉVOSZ szerint további intézkedések meghozatala indokolt, melyekhez a Szövetség is javaslatokat fogalmazott meg.

    2023-2024 években Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem kapacitáshiány, vagy szabályozási kérdések szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Ezért az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami) és a magán (lakossági) oldalon.

    Az ÉVOSZ javasolja, hogy a rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson új építésű lakásnál egy munkavállalójának egy alkalommal maximum 10 millió forint munkáltatói hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást, felújításnál pedig maximum 5 millió forint összeget.

    Javasoljuk az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok elindítását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a rekonstrukciójával.

    A lakásár - családi jövedelem olló erős nyílása okán javasoljuk a “Támogatott Nonprofit Lakásépítési Módszer” bevezetését. A módszer alkalmazása során az állam, az önkormányzat a fejlesztéshez a terület biztosításával és közművesítéssel járulhat hozzá, illetve ráépítési jogot adhat. A fejlesztést nonprofit szervezet bonyolítja le, ezzel biztosítva az alacsonyabb árú lakásokat.

    A családi otthonteremtési támogatási programok, tágabb értelemben pedig a lakásépítés, lakásfelújítás lendületben tartását az szolgálná mind a keresleti, mind pedig a kivitelezői kapacitás szempontjából, ha a támogatási és kedvezményesáfa-előírások feltételrendszere hosszabb távon stabilan kiszámítható lenne, határidők nélkülivé válhatnának. Jelenleg sok esetben a támogatási és adókedvezményi intervallumok által befolyásolt keresleti hullámok jelennek meg a lakásgazdálkodási piacon. Ez a 2022. évi számokban és folyamatokban is tetten érhető. A hosszútávú, stabilan kiszámítható viszonyok tudnák egyenletesen növekvő, dinamikus egyensúlyba hozni a keresletet és kínálatot.

    Iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztésére és gyártására irányuló újabb innovációs pályázat kiírását javasoljuk az építésgazdaság területén működő vállalkozások részére.

    Az ÉVOSZ szorgalmazza a Kormányzat Komplex Hosszútávú Lakásgazdálkodási Stratégiájának elkészítését.

    Forrás: ÉVOSZ

  • Nehéz körülmények között kell talpon maradnia a lakáspiacnak

    A hazai anyaggyártókat, tervezőket, kivitelezőket, kapcsolódó ágazatokat a kiszámítható hazai lakásépítési, lakásfelújítási volumen segítené a hatékony és minőségi működésben, építésben. A volumeningadozások elkerülésével megtarthatók a hazai kapacitások, csökkenthető az építőanyag-import és visszaszorítható az áremelkedés. Az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a korszerűsítések szintje az évszázados mélypont alá süllyedhet. Az elmúlt években ismét kibővült építőipari, anyaggyártási kapacitások megtartása nemzetgazdasági érdek.

    A rövid időközönként felfutó, majd erősen visszaeső építési, felújítási volumenek az árak emelkedéséhez és a minőség csökkenéséhez vezetnek.

    Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe.

    Ugyanakkor ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség. Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. Ezért tartjuk fontosnak, és javasoljuk az otthonteremtési politikában a több éves előrelátást és tervezést:

    • Javasoljuk, hogy a lakásépítési / -felújítási ciklikusság csökkentése érdekében legyen hozzávetőleg öt éves előrelátás az otthonteremtési intézkedésekkel kapcsolatban.
    • A támogatások határozatlan időre legyenek meghirdetve annak megjelölésével, hogy azokat meddig tartják fenn biztosan.
    • A tervezhetőséghez szükségesnek tartunk egy 15 évre szóló koherens lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
    • Szükséges lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.

    A lakásépítési és a lakásfelújítási célszámok kijelölése jelentősen hozzájárulna

    • a kiszámíthatósághoz,
    • az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához,
    • a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez;
    • a stabil munkahelyekhez;
    • a szakképzési igények tervezhetőségéhez;
    • a minőségi építésekhez.

    *

    A jelenlegi határidő nélküli intézkedések – csok, csok-hitel, illetékmentesség és áfamentesség csok mellé, rozsdaövezeti áfakedvezmény, jelzáloghitel-elengedés – mellett a Kormány 2024. év végéig meghosszabbította a kedvezményes lakásáfát, a magánépítkezők adóvisszatérítését és a falusi csokot.

    Az otthonfelújítási támogatás és kölcsön 2022. 12.31-én lejárt, a tavaly nagyon népszerű MNB zöldhitel kimerült.

    [Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]

    *

    Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma ne csökkenjen jelentősen a következő években, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, a jelenleg meglévő otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége.

    Javasoljuk az otthonfelújítási támogatás visszahozását, hiszen a hazai lakásállomány legalább 70 százaléka korszerűsítésre szorul. A leglényegesebb, hogy a támogatás által javuljon a lakóingatlanok energiahatékonysága. Ilyen nagy volumenű felújításokat azonban csak évtizedes távlatban lehet úgy ütemezni, hogy az építőipar ezt munkaerő- és építőanyagkapacitással ki tudja szolgálni.

    Különösen fontosnak tartjuk az energiahatékony lakásépítések és korszerűsítések ösztönzését, támogatását. A lakásállomány minőségi, energetikai megújításához szükség van mind az energiahatékonysági korszerűsítésekre, mind a zöldlakás-építésekre.

    *

    A KSH szerint 2022-ben az előző évhez azonos időszakához képest:

    • Budapesten 6610 lakást vettek használatba, 6,1%-kal kevesebbet, mint 2021-ben. Az új lakások száma a megyei jogú városokban enyhén növekedett (11%), a többi városban csökkent (–3,9%), a községekben pedig közel negyedével nőtt (24%) az előző évhez képest.
    • Pest régióban a fővároshoz hasonló mértékben lett kevesebb a használatba vett lakások száma: a 3800 új lakás 7,8%-os csökkenést jelent.
    • A központi nagyrégión kívül mindenütt nőtt az új lakások száma a megelőző évhez viszonyítva. A növekedés mértéke kiemelkedő volt a Dél-Alföldön (30%), ahol a közel kétezer új lakás fele a régió központjában épült. A Nyugat-Dunántúlon felépült 2700 lakás 3,1%-kal több a megelőző évinél. Ugyanakkor az alacsony bázisról hasonló arányú növekedést felmutató Észak-Magyarországon alig több mint 600 lakás épült. Az ország többi régiójában az új lakások száma 1300–1800 között alakult, és ez 20% körüli bővülést jelentett az egyes régiókban.
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 35-ről 39%-ra növekedett, a vállalkozások által építetteké 64-ről 60%-ra csökkent 2021-hez képest.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 49%-a családi házban, 39%-a többlakásos épületben, 9,0%-a lakóparkban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5,4 m2-rel, 96,1 m2-re nőtt 2021-hez képest.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 35.002 volt, 17%-kal több, mint az előző évben.
    • A kiadott építési engedélyek száma 2022-ben 14 462-vel haladta meg az átadott lakásokét, ez 44%-os növekedést jelent az előző évi különbséghez képest.
    • Az építési engedélyek országos növekedése mögött élesen szétváló területi folyamatok figyelhetők meg. Az előző évhez képest a fővárosban az engedélyek száma közel két és félszeresére növekedett, azonban minden más településkategóriában csökkent: a megyei jogú városokban 5,6, a többi városban 16, a községekben pedig 11%-kal.
    • Az építendő lakások száma a fővároson kívül kizárólag egy régióban, Nyugat-Dunántúlon növekedett, az előző évhez képest 14%-kal.
    • Az építtetők az esetek 46%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb (11%) és a községekben a legmagasabb (85%).
    • 2021-hez képest a kiadott új építési engedélyek alapján 16%-kal kevesebb, összesen 13.897 lakóépület építését tervezik. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 77% volt, összesen 10 727 darab.
    • A tervezett nem lakóépületek száma 4 768 volt, 5,0%-kal kevesebb, mint 2021-ben.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

     

    Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető

  • Kiemelt kormányzati cél az épületfelújítás és a hazai építőanyagok támogatása

    Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára előadásábanidézte az ÉVOSZ legutóbbi felmérésének eredményeit, miszerint a megkérdezett építőipari szakemberek többsége visszaesést vár 2023-ra és a többség a legnagyobb problémának a szakemberhiány tartja, de a megrendelések csökkenésétől is sokan félnek.

    Az államtitkár elmondta, hogy ismerik a problémákat, és a kormánynak most az a feladata, hogy ezekre megfelelően reagáljon. Mint mondta, az önálló építésügyi minisztérium létrejötte komolyabb lehetőséget biztosít a beavatkozásra. Így például a napokban megjelent kormányrendelet értelmében a kormány átvállalja az infláció okozta áremelkedések egy részét az építési vállalkozóktól. „Nem engedjük, hogy egyedül a vállalkozókat sújtsa megemelkedett költség” - mondta.

    A beruházások rendjéről szóló és az építészetről szóló törvények megszületése során úgy alakítják a szabályozást, hogy kedvező környezetet teremtsen az építésügy számára. Csökkenni fog a bürokrácia, átláthatóbbak és egyszerűbbek lesznek az eljárások.

    Az építőanyagipari ellátásbiztonság átláthatósága és minőségbiztosítása érdekében nemzeti építésgazdasági nyilvántartást hoznak létre, amely komplex adatbázist tartalmaz majd az építési termékekről, azok lényeges termékjellemzőiről, tartalmazza az építési termékek teljesítménynyilatkozatát. A rendszert az elektronikus építési naplóval összekapcsolva egyszerűen ellenőrizhető lesz a beépített termékek minősége. bányavagyonról és annak rendelkezésre állásáról is naprakész rendszer fogja támogatni az építési beruházások megvalósulását.

    Fontos kormányzati cél az építőanyagok magas, 48%-os import kitettségének csökkentése. Az előkészítés alatt álló építésgazdasági stratégia szerint 2027-ig 41%-ra, majd azt követően 2035-re 30%-ra csökkentenék a külföldi építőanyagok és építési termékek magyarországi felhasználást. Ez különösen annak fényében kívánatos, hogy itthon is vannak kihasználatlan erőforrások. „Elvégre kőműves Kelemen sem más feleségét építette be a várba” – emlékeztetett Lánszki Regő.

    Ennek érdekében kiépítik az építőanyagok behozatalának és kivitelének teljeskörű nyomon követési rendszerét. Az export vonatkozásában az állam vételi és elővásárlási jogainak biztosítására törekszenek, hogy a hazai alapanyagok és építési termékek helyben maradjanak. A magyar termékek felhasználása előnyt fog élvezni, ugyanakkor a Magyarországon nem gyártott termékek, vagy nem termelhető alapanyagok esetében támogatást kap az alternatív megoldások keresése és alkalmazása.

    Nemzeti építőanyag-kereskedelmi hálózatot alakítanak ki, amelyben az állam az elővásárlási jogát érvényesítheti az ellátásbiztonság biztosítása céljából. Ezeket az építési anyagokat az állami beruházásokon megvalósuló projektekben használják fel.

    Az építőipari kivitelezők minősítési rendszerének kialakításával és kötelezővé tételével a kivitelezések minőségének javítása a kormányzat célja. Az építőipari kivitelezés hatékonyságának növelését további konkrét eszközökkel is támogatják, például a szakemberképzés, az ágazati képzőközpontok és a duális képzés támogatásával. Emellett adóvisszatérítéssel ösztönzik a gépesítést és a robotizációt, valamint az új korszerű építési termékek és építési technológiák piaci bevezetését.

    A közbeszerzések elbírálásánál szerepet fog játszani a magyar munkaerő és a hazai építőanyagok felhasználása, amivel helyzetben kívánjak hozni a magyar építési vállalkozásokat.

    Kiemelt cél lesz az épületek felújításának és hasznosításának támogatása, az új építészeti törvény minden egyes pontja ezt célozza – emelte ki az államtitkár.

    A jó szakemberekek lesz munkájuk idén is

    Koji László az Építési Vállakozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke elmondta, hogy tavaly összességében az építőipari kivitelezésben csökkent a jövedelmezőség, és az idén ez tovább folytatódhat. Mint mondta, már tavaly decemberben látszott, hogy az újonnan kötött szerződések volumene éves összehasonlításban 35 százalékkal kisebb.

    Koji László arra számít, hogy ugyan az év növekvő árakkal indul, amit valószínűleg a piac meghatározó része nem fog elfogadni, a megrendelők ki fognak várni, amíg megérkeznek az engedmények. Ami várhatóan pár hónapon belül eljön, mert már most csökken a felújítások és az új építések iránti érdeklődés.

    Mivel a hitelek kétszámjegyű kamatai is nehézséget okoznak a megrendelőknek, szükséges lesz egy 5% körüli kamatszint a lakáscélú hiteleknél, amit a lakosság már hajlandó lenne felvenni.  Itt emlékeztetett rá, hogy fontos lenne a lakáspolitika is a családpolitika jobb összehangolása.

    Ami a kivitelezőket illeti, Koji László biztos benne, hogy „a jó szakira 2023-ban is nagy szükség lesz”. Mindenkinek fontos, hogy a jó szakembereket ne veszítse el az ágazat. Ugyanakkor, ha csökken a rendelésállomány előfordulhat, hogy a vállalkozás nem tud mindenkit megtartani. A legveszélyeztetettebbek a segédmunkások, a szakiparosok kedvezőbb helyzetben vannak. Kiemelte, hogy az építőipar a kormányzattól nem vissza nem térítendő munkahelymegtartó támogatást kér, hanem munkát.

    Az ÉVOSZ elnökegy vélte, hogy ez és a következő év biztosan nehéz lesz, és „aki még nem tette meg, most kezdjen el tartalékolni a nehezebb időkre”.

    A legrosszabb kilátásai a mélyépítésnek vannak, valamivel jobb az épületek építése helyzete és a legjobb a logisztikai létesítmények, ipari csarnokok, hadiipari létesítmények építése lesz. A lakosság akkor fog építtetni, ha a két számjegyű kamat csökkenni fog. 8000 új lakás azonban ebben a helyzetben is megépülhet. „2023-ban a felújítás irányába mozdul el erőteljesebben a lakásügy, nem az új építésű lakások felé” – foglalta össze Koji László.

     

  • Az építőipar jövedelmezőségének csökkenésére számíthatunk idén

    A KSH gyorstájékoztatója szerint 2022-ben az építőipari termelés értéke folyó áron 6873,7 milliárd forint volt, 3%-kal meghaladva a 2021. évi termelést. 2022. évben ez a növekedési ütem a negyedére csökkent. Az egyéb létesítmények kivitelezését egész évben a csökkenés jellemezte.

    A 2021-2022. évek nagy kihívása volt a világkereskedelmi árváltozások begyűrűzése a magyar építési piacra is. A 48%-os nagyságrendben import termékeket beépítő magyar építési piacon 15-160% közötti építőanyag és alapanyag áremelkedés történt. Az anyaghiányt a kormányzati intézkedések segítségével sikerült elkerülni, az áremelkedés azonban nem volt kivédhető. A legnagyobb árnövekedést mutató fa-acél-réz és alumínium alapú termékeknél 2021. év végéig 10-15%-os, 2022. évben 25%-os áremelkedés volt tapasztalható, ugyanakkor a cement ára pedig megduplázódott. Összességében 26,2%-kal nőttek az építőipar termelői árai 2022. évben.

    Az építőanyagár változások ellenére az építési kereslet magas szintje 2022-ben is fennmaradt.

    Jelenleg az ágazat 375 ezer főt foglalkoztat, ami mintegy 35 ezer fővel több a járvány előtti foglalkoztatottak számánál. 146 ezer vállalkozás van az ágazatban, melyek nagy többsége mikro- és kisvállalkozás.

    Magyarországon az építési beruházások finanszírozása – különös tekintettel a közösségi megrendelésekre – erőteljesen függ az uniós forrásoktól. A 2021-2027 közötti pénzügyi ciklus magyarországi forrásainak kétéves késéssel történő, részleges lehívhatósága az építőipart 2022. év második félévében nehéz piaci helyzetbe hozta, elindult a rendelésállomány csökkenése.

    A vállalkozások nagy többségének a kapacitása 2023. év elején elmarad a megszokott szinttől. A szerződésállomány volumene 2022. év végétől folyamatosan csökken, legnagyobb mértékben az egyéb létesítményeknél. 

    Csökkenő pálya, romló körülmények

    A fizetőképes kereslet további bővülése 2023-ban nem várható. 2022-ben a Kormány mintegy 2100 Mrd forint értékű megrendelést halasztott a 2024. év utáni időszakra. Az ipari szektor létesítményei és a logisztikai beruházások húzhatják az ágazatot a 2023. évben. A lakásépítés és az állami megrendelések csökkenni fognak.

    Az építőipar, beleértve a tervezés, kivitelezés, mérnöki szolgáltatás és üzemeltetés területét, egyaránt csökkenő pályára kerül 2023-ban.

    Az építőipar legnagyobb nehézsége a szakemberhiány, mind a mérnöki, mind a szakmunka terén, és a modern gépi eszközök, technológiák hiánya.

    A hazai munkaerőpiacról felvett új munkaerő szakmai képzetlensége rengeteg nehézséget okoz. Az élő munka melletti betanítás, képzés nagy kihívás elé állítja a vállalkozásokat.

     A termelést 2023. évben is szakmunkás- és mérnök-hiányos munkaerőpiaci környezetben kell végrehajtani. A várható erősebb verseny a hatékonyság növelésére készteti a vállalkozásokat, másrészt a munkaerő magasabb anyagi elismerésére. Az elmúlt két évben évről-évre átlagosan 15-17% közötti bérfejlesztés volt az ágazatban. Ennek eredményeként 2022. év végén a szakmunkásoknál az átlagkereset eléri a 400.000 Ft-ot, a mérnöki körben 650.000-1.000.000 Ft között szóródik a munka bonyolultságának függvényében. Összességében azonban a jelenlegi ágazati foglalkoztatotti átlagkereset még mindig csak a versenyszféra 74%-a körül van 395.000 Ft/hó értékkel.

    A lánctartozás mértéke 2022. év közepétől növekedésnek indult. A benyújtott vállalkozói számlák 10%-a továbbra sincs időre kifizetve, 3-4%-a pedig lánctartozásba kerül. 2022. év végére a lánctartozási összeg becslések szerint elérte a 200 Mrd Ft-ot.

    Az építési ágazat jövedelmezőségi helyzete 2016-2019 években javult, átlagosan 15% közötti volt, de nagy szóródást mutatott. 2021. évben a járványhelyzet és a nem várt mértékű magas építőanyagár-emelkedések hatására romlott az ágazat árbevétel-arányos jövedelmezősége, amit 2022-ben az orosz-ukrán háború negatív hatása tovább rontott. Átlagos szintjét az ÉVOSZ 8-10%-ra becsüli. 2023. évben a jövedelmezőség várhatóan tovább csökken.

    A mikro- és kisvállalkozások meghatározó többségének pénzügyi tartaléka nincs, a likviditási helyzetük nem kielégítő. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozásoknak a képzésben, innovációban és egyéb társadalmi szerepvállalásban betöltött helye alacsony szintű. A gazdaságélénkítő hitelprogramba csak kevés építési vállalkozás tudott bekapcsolódni.

    Kellő mértékben nem gyorsultak fel az állami és önkormányzati beruházások előkészítései, nem rövidültek a gazdasági perek és nem valósult meg a piac erőteljesebb ellenőrzése sem. Mindezekre tekintettel is az ÉVOSZ 2022. év kiemelt változásának tekinti az Építési és Közlekedési Minisztérium létrejöttét – hangsúlyozza Koji László, az ÉVOSZ elnöke – amely működésével koncentrálni tud ezen problémák megoldására is.

    Kedvező hatása van a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működésének és az új Ptk. által szabályozott biztosítéki feltételek működésének. A TSZSZ működésének korlátot szab a rendelkezésre álló pénzügyi forrás.

    Az építési piaci folyamatok rendeződését gyengíti, hogy a kereskedelmi bankok 2022. év elejétől növekvő kamatszinten finanszírozták az építési-beruházási és felújítási ügyleteket. 2022. év végétől a kétszámjegyű hitelkamatok nehéz finanszírozási helyzetet eredményeztek.

    Forrás: ÉVOSZ

     

     

     

     

     

  • Egyre többen fordítják otthonuk korszerűsítésére a Babavárót

    Az elmúlt évek nagy slágere, a Babaváró támogatás 2024 év végéig minden változtatás nélkül, tovább igényelhető a gyermeket tervező házaspárok számára. A maximum 20 éves futamidőre szóló, legfeljebb 10 millió forint összegben kérhető kamatmentes kölcsön verhetetlen előnye, hogy bármire felhasználható és nem szükséges hozzá ingatlanfedezet.

    A Credipass 2022-es adatai alapján az ügyfelek élnek is a szabadság adta lehetőséggel, volt, aki autóvásárlásra, mások utazásra költötték a kapott összeget, ugyanakkor a 2022-es év során a pénzügyi közvetítő cég által közvetített támogatásokat az igénylők legnagyobb arányban, 87,4%-ban ingatlancélra fordították. A hitelfelvevők kisebb része, 15,6%-a ingatlanfelújításra, bővítésre, korszerűsítésre költötte a kapott támogatást, míg 71,8%-uk otthonteremtési céllal folyamodott a kölcsönért. A harmadik legnépszerűbb az egyéb kategória volt, az igénylők 4,8%-a nem nevezte meg pontosan, hogy mire szánja a szabadon felhasználható összeget. A Credipass közreműködését kérő hitelfelvevők 95%-a a maximális összegre nyújtotta be kérelmét a tavalyi év során.

    „A támogatás meghosszabbításáról szóló rendelet megérkezéséig nem volt biztos a folytatás, így az igénylők a leadási határidő előtti utolsó hajrában megrohamozták a pénzintézeteket, az MNB adatai alapján dupla annyi új szerződést kötöttek decemberben, mint az azt megelőző hónapban.” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. „Bár a tavalyi év végére az ingatlanpiaci áremelkedés régiótól és ingatlantípustól függetlenül stagnáló, néhol minimálisan csökkenő tendenciára váltott a használt ingatlanok piacán, mégis egyre ritkább, hogy az ügyfelek csupán a Babaváró támogatás összegéből fedezzék az ingatlanvásárlást. A maximálisan igényelhető 10 millió forint önerőnek kiváló, amelyet CSOK-kal és a két gyermek esetén hozzá kapcsolható kamattámogatott hitellel kiegészítve a megemelkedett kamatkörnyezetben is megvalósítható a családok otthonteremtése. Az elérhető állami kedvezményekről és a bankfüggetlen pénzügyi szakértők által biztosított egyedi akciókról érdemes tájékozódni a szakembereknél.” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

    „A Magyar Nemzeti Bank adatbázisa szerint a támogatás indulása óta a tavalyi év végéig a korábban becsült 2.000 milliárd forintos volument is, közel 100 milliárddal meghaladta a kihelyezett támogatások összege. A Babaváró támogatás a következő két évben is támasza lesz az első lakásukat tervező ügyfeleknek és az otthonfelújítási támogatás kivezetésével pedig várhatóan tovább nő majd a Babaváró segítségével otthonukat modernizálók száma is.” - tette hozzá a Babaváró hitelről Benedikt Károly.

    Forrás: Duna House

  • Stratégiai együttműködés moduláris épületek előállítására

    Ács Balázs, a Masterplast alelnöke hangsúlyozta, hogy az építőipari kivitelezői szektorban komoly kihívást jelent a nem megfelelő minőség és a komoly szakemberhiány, illetve a környezetvédelem, ezekre kerestek közösen megoldást, így került látóterükbe a moduláris építési rendszer. A KÉSZ az acélszerkezetekkel, míg ők elsősorban a hőszigetelő anyagok beépítésével járultak hozzá a modulházak kifejlesztéséhez.

    A tesztfázis végére értek, az első, öt modulból álló prototípust sárszentmihályi telephelyükön egy munkanap alatt felépítették, ezért most már a piacra lépésre koncentrálnak. Közölte, hogy üzemcsarnokukban évente 500 modul legyártására képesek, ha a piac nyitott lesz erre a technológiára, további beruházásokkal növelni is tudják a kapacitást. Ács Balázs kérdésre elmondta: a moduláris technológia nagy lépés a minőség és a precizitás felé, miközben az elkészült épület paramétereiben közel áll a passzív házakhoz, többek között gépi szellőztetést és egyéb okos megoldásokat használ. 

    Úgy vélte, akár sorházak, ikerházak, vagy lakóparkok építésekor is szóba jöhetnek a modulházak, ám egyelőre az ipari csarnok fejépületek (iroda, tárgyaló, öltöző, szociális helyiség), illetve a szállás jellegű épületek (kollégium, szálloda, motel) területén igyekeznek betörni a piacra. Árával kapcsolatban kifejtette: az nagyságrendileg ott van, ahol egy hagyományos technológiával épített lakóépületé, ám a minőség, a gyorsaság és a környezetvédelmi szempontok alapján sokkal előnyösebb a moduláris építés, ráadásul viszonylag könnyen költöztethető is.

    Vida Tamás a KÉSZ Holding Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az acélszerkezetek kapcsán találtak egymásra a Masterplasttal, a modul rendszerű épületek acél vázszerkezetét fogják tervezni és legyártani. Megerősítette, hogy az építőiparban nagy szakemberhiány van, ami a moduláris építkezéssel jól orvosolható. Csokró Gábor, a Masterplast Modulhouse Kft. cégvezetője kiemelte: az üzemi előregyártásé a jövő, mert a helyszíni munka drága és szűkös a szakmunka elérhetősége. Jelezte, hogy a modulok 85-90 százalékos készültséggel kerülnek ki az üzemből, a helyszínen össze kell azokat állítani, miközben jól kombinálhatók hagyományosan épített épületekkel. Mint mondta, a rendkívül erős acélvázra maximum 19,2 négyzetméter alapterületű, 2,65-2,75 méter belmagasságú modult tudnak gyártani, a gyártási idő 35-60 munkanap.

    A készre gyártott moduláris épületelemek szállítása közúton történik, az építés helyszínén pedig daru és egy kisebb összeállító csapat segítségével néhány nap alatt kivitelezhető az építés. A moduláris épületek kivitelezése gépészettel előkészített betonaljzatra történik. A technológia előnye az újrahasznosíthatóság, az épület funkcióváltozás esetén szétszedhető és a teljes életciklusa alatt akár 2-3 alkalommal költöztethető, áttelepíthető. A modularitás magában hordozza az épületek bővíthetőségének, és emeletes kialakításának lehetőségét is.

    Forrás: Realista.hu

  • Menetelhetnek tovább a falusi csokos települések

    Kivételes helyzetben maradnak a falusi csokos települések, mivel az állami támogatást 2024 végéig meghosszabbították - derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely bemutatja az érintett településeken található ingatlanok iránti kereslet alakulását és a kínálati árakat.

    Akár 5 milliós lakásfelújítási támogatás a kistelepüléseken

    “Bár a korábbinál bizonytalanabb gazdasági környezet miatt a lakáspiac lassulás jelei mutatkoznak, a falusi csokos települések jól szerepelnek. A támogatás meghosszabbítása pedig extra keresletet hozhat. A kisebb települések helyzetét tovább javítja, hogy a falusi csok keretében érhető el a legnagyobb lakásfelújítási támogatás is. A kedvezmény felét ugyanis a megvásárolt ingatlan felújítására kell fordítani, ami akár 5 millió forintos lakásfelújítási állami támogatást jelenthet a falusi csok maximális 10 milliós összegéből.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A falusi csokos ingatlanok a környék és az országos átlagárakhoz mérten olcsóbbak. A vonzerejüket az is növeli, hogy az államilag támogatott maximum 10-15 milliós lakáshitel nagyobb alapterületű ingatlan megvásárlását teszi lehetővé. Ráadásul a kedvezményes csok hitel 3 százalékos kamata bőven elmarad a jelenlegi átlagos 10-11 százalékos piaci kamatszinttől.

    “Több tényezőnek is köszönhető, hogy a fővároson kívüli lakáspiacon a falusi csokos ingatlanok iránti kereslet a tavalyi nehezebb év ellenére az arányokat tekintve erősödött. 2022-ben az eladó használt ingatlanok iránti érdeklődések 19 százalékát adták a falusi csokos kistelepülések, szemben a 2021-es év 17 százalékával" - tette hozzá az ingatlan.com szakértője. Az ingatlanhirdetési portál adataiból az is kiderül, hogy a jelenleg eladó 120 ezer használt lakás és ház hirdetéséből több mint 15 ezer falusi csokos településeken található.

     

    26 millió vs 40,8 millió forintos átlagárak

    A fővároson kívüli kínálatban szereplő eladó használt lakóingatlanok átlagára január közepén 40,8 millió forint volt, ezzel szemben a falusi csokos településeken 26 millió forint volt ugyanez az érték. A négyzetméterárakban is jelentős az eltérés: a falusi csokos településeken 232 ezer forint az átlag, szemben a fővároson kívüli lakáspiac 468 ezer forintos országos átlagértékével. A szakember közölte, hogy az országon belül jelentősek az eltérések. A Balaton közelsége miatt a Veszprém vármegyei falusi csokos ingatlanok tartoznak a legdrágábbak közé 451 ezer forintos átlagos négyzetméterárukkal. Győr-Moson-Sopron megye is az élbolyban van 373 ezer forinttal. A legolcsóbbak közé sorolható Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegye, ahol 70-126 ezer forintot tett ki az átlagos négyzetméterár a falusi csokos településeken.

    Balogh László szerint a magasabb összegű támogatások miatt a falusi csokos településeken lévő ingatlanok felértékelődhetnek a vevők számára, ami közvetve hozzájárulhat a kistelepüléseken élők vagyoni felzárkózásához is.

    Forrás: ingatlan.com

  • Nem érdemes kivárni a lakásvásárlással

    Bár a kamatok még mindig magas szinten vannak, az ingatlanvásárlást tervezőknek nem feltétlenül érdemes lemondaniuk arról, hogy lakáshitelből oldják meg a költözést. A lakáshitelek kamatszintjét meghatározó bankközi kamatláb, az úgynevezett BIRS még jóval magasabb az egy évvel korábbinál, de az idén jelentősen csökkent, ami kedvező a hitelfelvételt tervezőnek. Ráadásul a mostani környezetben felértékelődő alkupozíció is jelentős megtakarítást jelenthet - derül ki az ingatlan.com és a cégcsoporthoz tartozó money.hu összeállításából.

    Elindult a lejtőn a BIRS, fokozódhat a banki verseny

    “A 10 és 20 éves futamidejű bankközi kamatlábak most kedden 7,75, illetve 7,63 százalék között jártak, ami majdnem 2-2 százalékpontos csökkenésnek felel meg a január legelején látott 9,6 és 9,43 százalékhoz képest és jóval elmarad a tavaly októberi 11-11 százalék körüli csúcsértékektől. A BIRS utóbbi hetekben bekövetkezett csökkenése akár rövid távon beépülhet a bankok lakáshitel-kamataiba is, azaz alacsonyabb kamatozású 10 és 20 éves futamidejű lakáshitelek jelenhetnek meg a piacon. Kérdés, hogy melyik bank, mikor lép” - mondta Korponai Levente, a money.hu vezetője. A szakember fontosnak nevezte, hogy bár az átlagkamatok két számjegyűek, a legkedvezőbb 20 éves kamatrögzítésű lakáshiteleknél 9 százalék alatt marad a kamat.

    Már a vevők diktálnak, ilyenkor nem érdemes kivárni

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője pedig azt emelte ki, hogy a magasabb lakáshitelkamatok, a korábbinál bizonytalanabb környezet miatt sok vevőjelölt kivár. A halogatás viszont nem biztos, hogy jó döntés. A lakáspiacon ugyanis most már az eladóknak kell versenyeznie a vásárlókért, így a vevőjelöltek sokkal jobb alkupozícióba kerültek a korábbi időszakhoz képest.

    A legutóbbi válságidőszakban, 2012-ben jártak hasonlóan magas szinten a lakáshitelek átlagkamatai, akkor 86 ezer lakásadásvétel történt, ami jelentős árcsökkenést hozott a lakáspiacon. Idén nem lesz ilyen drasztikus csökkenés a forgalomban, mert nagyságrendileg 100 ezer adásvétel várható, ami elmarad a múlt évi 125 ezer körüli darabszámtól.  A szakember szerint viszont a lakásárak már stagnálásba, néhol pedig csökkenésbe váltottak át. 2022 decemberére a vevők átlagos alkupozíciója valamennyi településtípus esetében 4,4 százalékra javult, pedig 2022 első hónapjaiban 2,8-2,9 százalék volt ez az arány. Egy 50 millió forint értékű ingatlanhoz felvett 20 milliós hitel esetében, ha a vevő 2 százalékkal olcsóbban jut hozzá a lakáshoz, azzal 1 millió forintot tud megspórolni. Ennek pont ugyanolyan a hatása mintha a felvett hitele után két éven keresztül 7-7,5 százalékos kamatot fizetne a 10 százalék helyett.

    Duplán nyerhet, aki hamarabb lép

    A money.hu szakértői szerint is lényeges szempont, hogy az infláció nem marad ilyen magas szinten, várhatóan 2025-re már normalizálódhat a helyzet. Ez pedig a kamatok visszaesését is magával hozza, ami lehetővé teszi a lakáskölcsönök olcsóbbra cserélését, azaz hitelek kiváltását. A hitelkiváltással a havi törlesztőrészletek is csökkenthetők.

    Azok a vevőjelöltek, akik élethelyzetváltozás - például gyermekvállalás vagy összeköltözés miatt nagyobb ingatlanba való költözés - miatt nem halasztják el a vásárlást, duplán jól járhatnak. “Nem csak szélesebb kínálatból válogathatnak jobb feltételekkel, de több évnyi várakozást is megspórolnak. Ez pedig életminőségben is azonnali szintlépést jelent, ami a legtöbb esetben pénzben felbecsülhetetlen a vevők és családtagjaik számára.” - fogalmazott az ingatlan.com szakértője

    Forrás: ingatlan.com

  • A lakásszektor sem fogja húzni az idén az építőipart

    Az építőipari cégek jelzései alapján az ágazat teljesítménye 10-15 százalékkal kisebb lehet összehasonlítható árakon 2023-ban, mint 2022-ben volt - mondta a szakszövetség elnöke az MTI-nek. Hozzátette: a kedvező hatású intézkedések ellenére sok a bizonytalanság, így nem lehet pontosan megítélni, mennyivel kevesebb munkához jut majd idén az építőipar.

    A pozitív jelenségek között említette, hogy a 1,5 éves késésben lévő uniós források vélhetően az idén megérkeznek. Ide sorolta azt is, hogy a kormány döntése értelmében továbbra is igényelhető a csok, a falusi csok, és a babaváró hitel is. Utóbbi azért fontos az ágazat számára, mert az igényelt babaváró hitelek 70 százalékát építéssel összefüggő ügyben költik el az erre jogosultak - emelte ki.

    Koji László kifejtette: míg a korábban elindított lakásfejlesztések felfelé húzzák a lakásépítés számait, az idén tartani kell attól, hogy a jelenlegi finanszírozási körülmények között újak nem nagyon tudnak elindulni. A lakásépítésekre és a felújításokra is igaz, hogy a kétszámjegyű hitelkamatok mellett a lakosság inkább kivár - vélekedett.

    Az ÉVOSZ elnökének becslése szerint 2022-ben 22 ezer új lakás épült és 250 ezret újítottak fel. Ezek a számok azonban 2023-ban és 2024-ben a felére eshetnek vissza kormányzati intézkedés nélkül - vélte a szakszövetség elnöke, aki lehetséges lépésnek tartaná a lakáscélú hitelekre vonatkozó kamattámogatási rendszer vagy az 5 százalékban meghatározott kamatsapka bevezetését.

    Az ágazat előtt álló kihívások között említette a bérek emelését: a magyar építőipari cégeknek olyan béreket kell biztosítaniuk a szakmunkásoknak és mérnököknek, hogy ne menjenek el Nyugat-Európába dolgozni. A megrendelés-állomány várható csökkenése miatt az építőipari cégeknek a segédmunkások megtartása is nehézséget okoz majd - jegyezte meg.

    Felhívta a figyelmet a régióban megjelenő török és a román-török építőipari cégekre is, amelyekkel csak hatékonyan működő magyar cégek tudják felvenni a versenyt. Bár egyelőre nem tudni, hogy ezek a külföldi cégek milyen költség- és árszinteken dolgoznak, egy irreálisan alacsony árversenybe a magyar építőipari cégeknek nem szabad belemenniük - szögezte le Koji László.

    Közölte, az építőipar 2022 első 11 hónapjában elért eredménye - a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 4,2 százalékos bővülése - alapján az ÉVOSZ a korábbi 3-5 százalék helyett már 5-6 százalékos termelési érték növekedéssel számol 2022-ben 2021-hez képest. Az országos építés-szerelés folyó áron számolt értéke pedig 6700 milliárd forint körül lehet, míg tavaly év végi előrejelzésük szerint ez 6500 milliárd forintot tett ki.

    Forrás: MTI

  • Erre elég most a lakáspiacon a Babaváró kölcsön

    Továbbra is elérhető a gyermekvállalás ösztönzését célzó állami támogatás, a maximum 10 millió forintos - szabad felhasználású - Babaváró hitel. A múlt év végén életbe lépett jogszabály szerint 2024-ig elérhető ez a kedvezményes - lakásvásárlás esetén önrészként is felhasználható - konstrukció, amely az érintetteknek számára az első lakásuk megvásárlásához jelenthet jelentős segítséget. Az ingatlan.com csoporthoz tartozó money.hu összeállításából kiderül, hogy a Budapesten és a vármegyeszékhelyeken eladásra kínált használt lakások átlagos négyzetméterára alapján egy 50 négyzetméteres lakóingatlan árának mekkora részére elég a Babaváró.

    Felértékelődhet a Babaváró hitel a lakáspiacon

    A Babaváró szerepe várhatóan felértékelődik a lakáspiacon a kedvező feltételek miatt. Bár a lakások ára az elmúlt években fokozatosan növekedett, a drágulás üteme a múlt év során megtorpant a kereslet csökkenése miatt. Közben a kínálat bővülést mutat, ennek eredőjeként a különböző térségek, városok, települések egyes részein a korábbi időszakhoz képest komoly alkupozícióba kerültek a vásárlók. Ha pedig a babavárós vevőjelöltek ki tudják használni a piaci helyzetből adódó előnyüket, és lejjebb tudják szorítani a vételárat, akkor ez a kedvezményes hitelösszeg is nagyobb szerepet kap.

    Továbbá a bérek várható emelkedése is javítja az összképet. Igaz, hogy az árak emelkedése miatt sok családnál, köztük a gyermekvállalást tervezőknél is növekedtek a kiadások, ám ez jó eséllyel csak rövid távon lesz így. Hosszabb távon az áremelkedés üteme lassulni fog, miközben a bérek továbbra is emelkedő pályán maradhatnak. Így a Babaváróhoz kapcsolódó - maximum 50 ezer forintos - havi törlesztés az arányokat tekintve kisebb megterhelést jelent majd a családi költségvetésben. Lényeges szempont emellett, hogy a Babaváró hitel törlesztése minden gyermek születése után 3 évig szüneteltethető. Ráadásul az első gyermek megszületése után a hitel kamatmentessé válik, ha pedig futamidő alatt születik meg a második gyermek, akkor a visszafizetendő összeg 30 százalékát engedi el az állam, a harmadik babánál pedig a teljes tartozást átvállalja.

    Mire elég a Babaváró Budapesten, Győrben, Debrecenben vagy Miskolcon?

    A money.hu összeállítása szerint egy 50 négyzetméteres budapesti lakás ára az ingatlan.com adatai szerint január első hetében 44,7 millió forint volt. A 10 millió forintos Babaváró ennek majdnem a 23 százalékára elegendő, vagyis az önrészt fedezi a támogatás.

    A cikk folytatása a money.hu oldalán.

  • Alig van újépítésű lakás egymillliós négyzetméterár alatt Budapesten

    2022 negyedik negyedévében a bizonytalan gazdasági helyzet, a megállíthatatlanul felfelé törő infláció és az emelkedő kamatkörnyezet egyre nehezebb helyzet elé állította az otthonteremtőket. Többen teljesen elengedték a saját lakás vágyálmát, vagy az alacsonyabb elérhető hitelösszeg miatt csökkentették az ingatlanra fordítható összeggel együtt a lakással szemben támasztott igényeket is. A Duna House értékesítőinek tapasztalatai alapján egyre többen mondtak le az újépítésű otthon vásárlásáról és helyette a használt piacon keresgéltek.

    „Mérséklődött az újépítésű lakások értékesítésének intenzitása az év második felében. A Budapesten eladott újépítésű lakások száma már alig haladja meg az ezer darabot negyedévente, holott a zöldhitel fűtötte első negyedév során még 2 300 lakás cserélt gazdát. A kínálat bővülése ugyanakkor az év során elmaradt a várakozásoktól, így a megvásárolható lakások száma 4 500 alá csökkent. Az év végére mégsem száradt ki a piac, mivel a fejlesztők 2 600 lakást dobtak piacra, így a szabad lakások száma mintegy 40 százalékkal nőtt.” – kezdte az Eltinga Lakáspiaci Riport adatainak elemzését Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „A 2023-as évben az újépítésű szegmens piacán árcsökkenést biztosan nem várhatnak az érdeklődők, sőt a legtöbb fejlesztő az alapanyagárak és a munkaerő költségek emelkedése miatt várhatóan áremelésre fog kényszerülni.” – egészítette ki a tavalyi adatokat a Duna House idei várakozásával a szakértő.

    2022 negyedik negyedévére alig maradt olyan fővárosi kerület, ahol 1 millió forint alatti négyzetméteráron lehet újépítés ingatlant vásárolni. Akik nem elégszenek meg a külső kerületek (XVII., XVIII., XXI., XXIII.) projektjeinek lakásaival, azok kénytelenek megbékélni a gondolattal, hogy csak 1 millió forintot meghaladó négyzetméteráron válogathatnak az új lakásokból. A harmadik negyedévben értékesített lakások adatai alapján a legborsosabb árú az I. kerület volt, ahol 2,9 millió forintnál is drágábban lehetett egy négyzetméter újépítésű lakáshoz jutni, azonban az év végére már a II. kerületben is elérte a 2,7 milliót az átlagos négyzetméterár. Legolcsóbban, 824 ezer forintos négyzetméteráron a XXIII. kerületben lehetett újépítést vásárolni a fővárosban. „Budapesten 2022 negyedik negyedévének kínálati árai alapján az újépítésűek átlagos négyzetméterára meghaladta az 1,4 millió forintot, az újépítésű ingatlanra költött átlagos összeg pedig közel 100 millió forintra rúg.” – folytatta a szakértő.

    Elérhető lakások tekintetében az előző negyedévhez hasonlóan a XIII. kerület, valamint a IX. és a XI. kerület továbbra sem veszített vezető szerepéből, ezekben a fővárosi kerületekben 1 000-1 400 darab közé tehető az értékesítés alatt álló projektekben még megvásárolható újépítésű otthonok száma. A vásárlók a III., a VIII. és a XIV. kerületben is könnyedén válogathatnak a projektek eladó lakásai közül. A legcsekélyebb kínálatból, 50 elérhető ingatlan alatti palettáról választhatnak azok a vevők, akik magasabb presztízsű (I., II., V.) vagy a külvárosi területeket (XV-XVIII., XX-XXII.) preferálják. Jó hír azonban, hogy a frekventált kerületekben (III., VIII., IX., XI., XIII.) az előző negyedévhez képest szélesebb felhozatalból lehet választani.

    Forrás: Duna House

  • Épületeink fontos építőanyagforrások lesznek a jövőben

    Európában kevés a statisztika az építőanyagok felhasználásának arányáról, és csak néhány országban mérik. Jó lenne ezen javítani és egy anyagspecifikus építési statisztikát kidolgozni, viszont ezt nehezíti az építőanyagok sokoldalúsága. Az építkezés nagyrészt hibrid: a statisztikai arányok és változók nem magyarázzák teljeskörűen az építőanyaghasználatot. Például, ha egy épület favázas, attól még a teherhordó váza más anyagokat is tartalmazhat. Más elemek vagy másodlagos szerkezetek (nem favázas épületekben) is tartalmazhatnak fát. Akkor hívhatunk egy épületet faépületnek, ha teherhordó vázanyaga többnyire fa. És így tovább.

    Az épület tulajdonságai alapján jó pontossággal lehet egy épületállományban anyagmennyiséget modellezni és számítani. Az épület jellemzőinek és terjedelmének adatai az alap a szerkezeti elemek számának kiszámításához. Az építéstörténet során az építőanyagok vagy szerkezeti megoldások arányainak ismeretében következtetni lehet a felhasznált anyagok arányára és a szerkezetek számára. Így a teljes állomány összvolumene megállapítható és az eredmény összevethető a korábbi anyaghasználattal (ha van ilyen adat). Az anyagfelhasználás az épületgeometrián kívül még két fontos jellemzőtől függ: az épület használati céljától és korától.

    A finn Euroconstruct tagintézet, Forecon, tanulmányozta és modellezte a fő építőanyagok mennyiségét a finn épületállományban. A beton és a fa nagyon magas, mivel szinte minden építkezésben használják. Az elmúlt években az éves betonfelhasználás megközelítőleg 5 millió köbmétert volt, és évente körülbelül 1 millió köbméter betont bontanak le. Fából éves szinten nagyjából 2,7 millió köbmétert használ fel az építőipar (ebben benne van a lakásépítés és a mélyépítés is). Forecon jelenleg az 1970-1999 között épült középületállomány műanyagmennyiségének számítását végzi. Az épületállományban lévő műanyagok mennyisége kb. 0,5%, mely kilogrammban kifejezve csekély, de az újrahasznosíthatóság javulásával az újrahasznosított műanyagok gazdasági-környezeti hatásai nagymértékűek.

    Az Euroconstruct finn kutatója,

    A finn épületállományban megkötött beton térfogata hatalmas - a Forecon számítása szerint 350 millió köbméter - amelyből 240 millió köbméter lakásokba van beépítve. A beton a leggyakrabban használt anyag szilárdsága, mérsékelt ára és tartóssága miatt. Építési köbméterben számolva, a beton mint fő szerkezeti anyag a teljes lakásállomány közel felét lefedi. A beton az 1900-as évek elején terjedt el Finnországban, főleg a társasházak alapjaiban és az alsóbb szinteken. Az 1900-as évek első felében viszont az építőiparban meglehetősen keveset használták, csak az ’50-es és ’60-as években lett gyakoribb. Ekkor lett népszerű több mai szerkezeti megoldás is (könyvespolcváz, beton szendvicselemek, masszív köztes födémelemek, üreges födémek).

    A faépítések aránya Finnországban kb. 30%. Hozzávetőleg a fa 45-50%-át újépítésre használják fel, 30-35%-át felújításra, 8%-át mélyépítésre (amikor a fa az épület része marad) és 12%-át építési telkeken (olyan faanyag, amelyet az építés alatt használnak fel - nagy részét csak egyszer, de egy részét többször is - pl. tartó-, védőszerkezetek, kerítések stb.). Azokban az országokban, ahol az újépítésben kevesebb a fa, az építési telkeken és a felújításban a fa aránya hangsúlyos. Az újépítésben a Finnországban felhasznált famennyiség kb. 60-70%-át favázas épületek teszik ki (faépületek). A felújításban a fát is főleg a favázas épületeknél használják. Felújításnál a meglévő épületekben a faanyagot új faelemekre cserélik, de ilyenkor általában meg is nő a fa mennyisége. A homlokzatok esetében a felújításnál például nő a fa részaránya az épület életciklusa során. A fát széles körben használják kis melléképületekben és udvarokban is. Sok országban a kis melléképületek – ahol a fahasználat jelentős – kimaradnak az építési statisztikákból. Mivel a jövőben az EU invesztál majd az építőiparban felhasznált anyagok nyomon követésére, a fabiomassza ilyen használatát a jövőben részletesebben kell monitorozni a tagállamoknak. A környezetvédelmi követelmények nagyrészt az újépítésekre vonatkoznak, de a meglévő épületállományt is jobban be kell vonni mivel egyre jobban érinti a döntéshozatalt (felújítás, körforgásos gazdaság, energetika, felszabadítandó földterületek).

    Az épületek bontása és a bontás-újraépítés még mindig csekély Finnországban, és évente az épületek kevesebb mint fél százalékát bontják le. Ez azonban nőni fog mivel az épületállomány öregszik, egy része pedig lakossági-üzleti tevékenység szempontjából rossz helyen van. A bontás-újraépítés is gyakoribb lesz majd azokon a területeken, ahol magas a telek értéke és az épületállományt sűrűbbé akarják tenni. Bontáskor pedig építőanyagok szabadulnak fel, így az állomány a jövőben egyre inkább különböző építőanyagok nyersanyagforrásaivá válnak. Az építőanyag gyártóknak többet kell majd a jövőben használniuk újrahasznosítható anyagokat és ki kell váltaniuk a szűz alapanyagok használatát. Néhányan már tettek lépéseket, és ma már elérhetőek a piacon hőszigetelő anyagok, acélok, adalékanyagok és egyéb termékek, melyek részben vagy teljesen újrahasznosított anyagokból készülnek. A nagy ingatlantulajdonosok és az önkormányzatok felelőssége sem hagyható figyelmen kívül a kibocsátási célok elérésében. Ezért lényeges a meglévő épített környezet ismerete és az anyagmennyiségek meghatározása az új kibocsátási célok kitűzésekor és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású építkezés hatásainak tanulmányozása során.

    Az épületbontási anyagok jelentős részét nem hasznosítják újra hatékonyan. Az anyagválogatás a bontás során kihívást jelent és költséges. Az újrahasznosított nyersanyagok iránti igény és kereslet növekedésével viszont a bontási technikák is fejlődnek majd, költséghatékonyabbá téve az anyagválogatást. Az épületbontásnál is fontos megvizsgálni a bontott anyagok mennyiségét és ezen anyagok újrahasznosításra alkalmas arányát. Ha ismerjük a bontott anyagok várható mennyiségét, célokat tűzhetünk ki az építési és bontási hulladék anyaghasznosítási arányának növelésére. A beton mint anyag bontás után nem terheli a környezetet és az acél még ma is nagymértékben újrahasznosítható. A szén-dioxid, mely a bontott anyagokban keletkezik hőenergia formájában, az életciklus végén felszabadul - ide tartozik a fa és a legtöbb műanyag.

    A jövőben a vállalatoknak be kell jelenteniük, hogy mennyire követik az EU osztályozását. Ez azt is jelentheti, hogy egy ingatlanállományon elemzést végeznek, ami szükségessé eszi a meglévő épületállomány ismeretét. Az elemzés tartalmazza a szénadósság számítását: a vállalat tulajdonában lévő ingatlanok mennyi üvegházhatású gázt bocsátottak ki életciklusuk során. Az elemzés új építési és felújítási projektekre is vonatkozik. Az is lehetséges, hogy a tulajdonos megvizsgálja ingatlanportfólióját az anyagmennyiségek szerint, illetve azt, hogy egy leendő új vagy bontott épület hogyan befolyásolja az építőanyag-mérleget.

    Forrás: Buildecon / Euroconstruct

  • Mentőövet kapott a lakáspiac

    Még 2022 utolsó napjai is izgalmakat hoztak a lakáspiacra, mert csak az év végén dőlt el a lejáró lakás- és családtámogatások sorsa. Ráadásul nem várt karácsonyi ajándékot kaptak az átlag feletti gázfogyasztással rendelkező ingatlanok tulajdonosai is. - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely a támogatásokról szóló új rendeletek 2023-ban várható hatásait ismerteti.

    A babaváró nem csak a gyermeket tervezőknek segíthet

    Szerdán jelent meg az a rendelet, amely szerint két évvel meghosszabbították a babaváró támogatás és a falusi csok igénylésének határidejét. Bár a babaváró szabad felhasználású kölcsön, a családok túlnyomó részben lakáscélra fordították. Sok esetben az első lakásvásárláshoz szükséges önerő biztosítására fordították az érintettek. A babaváró támogatás 2024 végéig történő meghosszabbítása viszont a lakáspiac nagy részét is mozgásban tarthatja.  “Magyarországon tíz emberből kilenc saját tulajdonú ingatlanban lakik, így a költözéssel járó lakásvásárláshoz szükség van a meglévő ingatlan értékesítésére is. Mivel a költözési és eladási láncolatok végén általában első lakásvásárlás előtt álló fiatalok állnak, ezért a babaváró támogatás meghosszabbítása nem csak az igénylőket hozza helyzetbe. A dominóhatás miatt pedig több eladó is nyerhet azzal, hogyha egy fiatal család ingatlant vásárol a nehéznek ígérkező 2023-as évben.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Tovább erősödhetnek a kistelepülések

    A szakértő hozzátette: „A falusi csok meghosszabbítása az érintett kistelepülések további erősödését eredményezheti. Emellett tovább záródhat kistelepülések és a nagyvárosok közötti ingatlan-árolló.” A falusi csok hatása már eddig is elég látványosnak mondható, hiszen a támogatás bevezetése óta eltelt három és fél évben az érintett településeken az átlagos négyzetméterárak 121 százalékkal 252 ezer forintra nőttek. A fővároson kívüli nagyobb településeken viszont visszafogottabb, 70 százalékos drágulás következett be, így utóbbiakat átlagosan 592 ezer forintos négyzetméterár jellemzi. Az ingatlan.com szakértője szerint a falusi csokos településeken található ingatlanok tempósabb értéknövekedése az ott élők vagyoni helyzetét is javítja, így ők még ütemesebben zárkózhatnak fel a nagyobb városokban élők szintjéhez.

    Kevesebb “kényszerértékesítésre” kerülhet sor

    Az ingatlan.com elemzése szerint ugyancsak fontos lakáspiaci szempontból az a pár napja bejelentett szabály, amely szerint 2023 első négy hónapjában - a fűtési szezon végéig - nem lesz magasabb az átlagfogyasztás feletti gáztarifa. Ez azért jelentős lépés, mert így jóval kevesebben akarnak majd mindenáron megválni a jelentős energiafogyasztású ingatlanuktól. Egyúttal a szóban forgó ingatlanok értékvesztését is tompíthatja ez az intézkedés, ami támaszt adhat a lakásáraknak.

    Az ingatlan.com szakértője elmondta, hogy 2023-ban az ingatlanpiacon számos kihívással kell szembenéznie a vevőknek és eladóknak például a megemelkedett hitelkamatok vagy az adásvételek számának akár 20-25 százalékos mérséklődése miatt. Az állami lakástámogatások meghosszabbítása viszont tompíthatja a kedvezőtlen piaci tendenciák vevőkre és eladókra gyakorolt hatásait.

    Forrás: ingatlan.com

  • Több lejáró lakástámogatást is meghosszabbított a Kormány

    2024. december 31-ig igényelhető - 2022. december 31. helyett - a falusi CSOK, a babaváró hitel, és a jogosult családok maximum ötmillió forintig továbbra is visszaigényelhetik az építési költségeik és a vásárolt építési telek áfáját. 

    Tartalmi változás, hogy a falusi csok nem vehető igénybe akkor, ha az igénylő az általa öt éven belül elidegenített lakás tulajdonjogát kívánja így visszavásárolni.

    A kormányrendelet emellett tartalmazza annak a 2631 településnek a listáját, ahol a falusi csok igénybe vehető.

    Bár sokat számítottak rá, a szintén 2022.12.31-én lejáró otthonfelújítási támogatást és a kamattámogatott otthonfelújítási kölcsönt nem hosszabbította meg. Egy korábbi rendeletmódosítással (540/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet eltérő alkalmazásáról) azonban bizonyos feltételekkel és bizonyos esetekben a december 31-i eredeti határidőt kitolta március 31-ig.

    Új támogatás a 30 év alatti tanuló és friss diplomás nők számára, hogy nemcsak szja-mentességet, hanem teljes diákhitel-elengedést is kaphatnak, ha gyereket szülnek vagy örökbe fogadnak.

    A rendelet a Magyar Közlöny 2022. évi 218. számában olvasható.

  • Még az idén kiderül az otthonteremtési támogatások sorsa

    Varga mihány, pénzügyminiszter ma azt mondta: "Nincs végleges döntés a babaváró hitellel és az otthonfelújítási támogatással kapcsolatban, de azt megerősíthetem, hogy a családtámogatási intézkedések finanszírozása továbbra is biztosított”. A pénzügyminiszter szerint az év végéig a kormány fog még olyan döntéseket hozni, melyek a családtámogatásokkal kapcsolatosak. (Forrás: Portfolio.hu)

    A hatályos szabályok szerint az otthonfelújítási támogatás és a falusi csok is megszűnik 2022 végén. A sajáterős építkezések esetén, illetve a preferált kistelepüléseken használt lakás bővítésére, korszerűsítésére igényelhető áfavisszatérítés meghosszabbításáról sincs egyelőre döntés.

    Az MNB Zöld Otthon Programja keretösszege már tavasszal kiürült, és MNB információk szerint egyelőre nincs napirenden új hitelprogram indítása. Az MNB ugyanakkor javasolja, hogy a kormányzati otthonteremtési programok célzottan támogassák a lakásállomány energetikai korszerűsítését.

    A Miniszterelnök korábbi bejelentése szerint a Kormány fenntartja a meglévő támogatásokat. Mind a családok, mind a piaci szereplők bizonytalanságát enyhítené, ha bizonyossá válna, hogy a kormány meghosszabbítja-e ezeket az év végével kifutó lakástámogatásokat. [Az aktuális otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]

    Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma ne csökkenjen jelentősen a következő években sem, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, a jelenleg meglévő otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége.

    Ami biztosan marad

    Az új lakások adásvételére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa tovább marad 2024.12.31-ig. Eszerint a következő két évben is kedvezményes áfával értékesíthetők azok a nem rozsdaövezeti besorolású területen lévő, új építésű

    ·        többlakásos lakóingatlanokban kialakított vagy kialakítandó lakások, amelyeknek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150m2-t, valamit

    ·        azok az egylakásos lakóingatlanok, amelyek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300m2-t.

    Az még nem világos, hogy a 2026-os kivitelezési határidő módosul-e, de egy októberben benyújtott törvényjavaslathoz kapcsolódó átmeneti szabály alapján a 2028 végéig lehetne alkalmazni a kedvezményes áfát.

    A családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) – mind új lakás építésére, mind új vagy használt lakás vásárlására, mind használt lakás bővítésére – továbbra is elérhető lesz. Ennek a támogatásnak nincsen kijelölt határideje. Szabálymódosításról sincs információnk.

    Ugyancsak határidő nélkül érvényben lévő intézkedésként igényelhető továbbra is a csok-hitel, illetékmentesség és áfamentesség csok mellé, rozsdaövezeti áfakedvezmény, jelzáloghitel-elengedés.

    Ami a többi családtámogatást illeti, 2023 végéig biztosan lehet igényelni a babaváró kölcsönt (bár az erről szóló jogszabály még nem jelent meg), és elérhető lesz jövőre is az otthonteremtési támogatás, a családi adókedvezmény, valamint az első házasok adókedvezménye és a diplomás gyermekgondozási díj is.

    Az otthonteremtési támogatások évek óta nélkülözhetetlen támaszt jelentenek a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat számára.

    Az ország energia kitettségét csökkentené, ha nőne az energiahatékony lakások száma. Az energiahatékony lakásépítés támogatására szükségesnek tartjuk az MNB Zöld Otthon Programja kamattámogatott hitelének újbóli megnyitását. Ezt érdemes lenne kiterjeszteni az energiahatékonysági lakásfelújításokra is.

    A támogatási források elérhetősége nélkül jelentősen csökkenne a családok lakás és lakáskorszerűsítés iránti kereslete. A gazdasági környezet miatti visszaesés már most is érzékelhető, hiszen az elmúlt időszakban az energia- és építőanyagárak drasztikusan emelkedtek. Az építési költségek, valamint a lakáshitel-kamatok erőteljes emelkedése miatt az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a korszerűsítések szintje az évszázados mélypont alá süllyedhet. Az elmúlt években ismét kibővült építőipari, anyaggyártási kapacitások megtartása nemzetgazdasági érdek.

    Ugyanakkor ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre van szükség. Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. Ezért tartjuk fontosnak, és javasoljuk az otthonteremtési politikában a több éves előrelátást és tervezést.

    -  A tervezhetőséghez szükségesnek tartunk egy 15 évre szóló lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    -  Szükséges lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.

    Ezeknek a szükségességére Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter is utalt az ÉVOSZ októberi konferenciáján. (ld. Nagy Márton: "Új állami lakáspolitika szükséges")

    A lakásépítési és a lakásfelújítási célszámok kijelölése jelentősen hozzájárulna

    • a kiszámíthatósághoz,
    • az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához,
    • a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez;
    • a stabil munkahelyekhez;
    • a szakképzési igények tervezhetőségéhez;
    • a minőségi építésekhez.

     

  • Kapacitás van, a finanszírozástól függ, lesznek-e lakásépítések, felújítások

    Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 2022. évre az építési ágazat kimagasló teljesítményét prognosztizálja. A nehéz piaci körülmények ellenére a múlt évi 5.389 Mrd Ft termelési érték összehasonlítható árakon 3-4%-kal várhatóan túlteljesül, folyó áron pedig a 6.500 milliárd Ft-ot is eléri az országos építés-szerelés értéke. A covid és a háború által nehezített építési piacon a foglalkoztatottak száma 375 ezer fő, 35.000 fővel több, mint a járvány előtti években. Az építőipar 2022. évben is egyértelműen húzóágazat. 

    Az ÉVOSZ számára súlyponti kérdés, hogy az ágazat lendülete 2023-2024 években üzletileg kezelhetetlen mértékben ne törjön meg. Az előjelek kedvezőtlenek. A kormányzat jelentős volumenű építési beruházási feladatokat halaszt későbbre, a lakosság az építési-felújítási elgondolásaihoz szükséges finanszírozási képességének a határához érkezett, a magánmegrendelők nagy többsége kivár. A 2023-2024 évekre bizakodásra okot jelenleg az euro alapon finanszírozott ipari létesítmények és logisztikai beruházások iránti folyamatos megrendelések adnak. 

    Az építőipar összes feladatán belül mintegy 20%-os nagyságrendet jelent a lakásügy, az újépítés és felújítás. Különösen a mikro- és kisvállalkozói kör klasszikus piaca ez a lakosság részére végezhető feladat. Ennek a lakossági piacnak a jövő évi alakulása nemcsak az építőipar munkaellátottsága szempontjából lényeges, hanem a foglalkoztatási lehetőségek, a GDP-hez való hozzájárulás és az építmények energiaszükséglete szempontjából is.  

    Azt tapasztaljuk, hogy a lakás célú lakossági megtakarítások meghatározóan az energiamegtakarítást célzó felújításokra összpontosulnak, és az új építéseknél első helyre került a használat során várható energiaköltség optimalizálása. Miközben a lakossági építési, felújítási hajlandóság erős, a drasztikus áremelkedések miatt a finanszírozási lehetőségek ellehetetlenülnek, mert a megtakarítások nem elegendőek, mindenképp hitellel kell azokat kiegészíteni.  

    Kétszámjegyű lakáscélú hitelkamatok mellett a lakosság a lakáscélú megtakarításait nem egészíti ki a finanszírozhatóság érdekében, inkább lemond az új építésről és a felújításról is. A lakáscélú hitel esetén 5% az a kamatszint, ami egy lélektani határ, aminek elérhetősége szinte töretlen mértékben hozzájárulhat a lakásépítés és -felújítás szinten tartásához. Jelenleg azonban 10% fölötti kamatokkal hiteleznek a bankok a lakáscélú ügyleteknél is. Szakmai számítások szerint 20 millió Ft 5%-os kamatozású hitel 20 éven keresztüli visszafizetése havi 160.000 Ft törlesztés esetén, a banki kamatos kamatszámítást figyelembe véve, több mint 50 millió Ft-hoz jutnak a pénzintézetek. Tehát nem „ingyen pénzről” van szó, amikor a lakáscélú hitelek kamatsapkáját szorgalmazza az ÉVOSZ.  

    A finanszírozási nehézségek oldása nélkül, valamint a családpolitika és a lakáspolitika szorosabb összeillesztése nélkül a következő két évben a lakásépítés és felújítás volumenének megfeleződése sem kizárt.  

    Jelenleg a tervező és kivitelező vállalkozásoknál megvan az a kapacitás és üzleti ambíció is, ami éves szinten képes 28-30 ezer új lakást átadni, és 250 ezer lakást felújítani.

    Forrás: ÉVOSZ

  • Még mindig jó befektetés hitelből lakást vásárolni?

    A korábbinál bizonytalanabbá vált idén a gazdasági környezet részben a termékek és szolgáltatások, valamint az energia árának jelentős emelkedése, továbbá növekvő hitelkamatok miatt, ez pedig a lakások és a hitelek piacán is érezhető megtorpanást okozott. Ugyanakkor a mostani helyzet lehetőséget is adhat a hosszabb távon ingatlanbefektetésben gondolkodók számára - derül ki az ingatlan.com-csoporthoz tartozó money.hu összeállításából, amely bemutatja, hogy milyen hozamokkal lehet kiadni most a lakásokat, valamint azt, hogy a legkedvezőbb lakáshitelek törlesztőrészletét hogyan lehet finanszírozni a bérleti díjakból.

    “Aki megfelelő anyagi háttérrel most vevőként tud megjelenni a lakáspiacon, az két ok miatt is kedvező helyzetbe kerülhet. Az eladó ingatlanok kínálata folyamatosan növekszik, emellett a vásárlók alkupozíciója jobb a korábbi évekhez képest, ugyanis a kereslet országszerte átlagosan 30-40 százalékkal visszaesett.” - emelte ki Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Korponai Levente, az ingatlan.com-csoporthoz tartozó money.hu vezetője pedig hozzátette: “A vásárlás akár lakáshitelből való finanszírozása is járható út, bár a kamatok emelkedtek, ám a bankok közötti verseny miatt a piaci környezet változásához képest jóval visszafogottabb mértékben. Ráadásul, ha később csökkennek a kamatok, akkor az aktuális hitelt könnyen ki lehet majd cserélni egy alacsonyabb törlesztőrészletű lakáskölcsönre. "

    Az elemzés szerint Budapesten december közepén az átlagos bérleti díj 200 ezer forint volt, az eladásra váró lakóingatlanok átlagára pedig 58,7 millió forintot tett ki. Kerülettől függően 140-300 ezer forint között szóródtak az átlagos bérleti díjak decemberben a kínálati piacon, az eladó lakások ára 39,9-112 millió forint között alakult. A fővárosban négyzetméterenként átlagosan 5 százalékos éves bruttó hozammal lehet kiadni a lakásokat, de vannak városrészek, ahol ugyanez akár éves 6 százalékot is meghaladja. A legnagyobb egyetemvárosok közül Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen és Szegeden 95-150 ezer forintos átlagos bérleti díj jellemző, a lakóingatlanokat pedig 23,5-49 millió forintos áron kínálják eladásra a tulajdonosok. Ebből adódóan ezekben a városokban jelenleg négyzetméterenként 4-6 százalékos bruttó hozamot lehet elérni lakáskiadásból. Ezek a hozamok persze elmaradnak a korábbi években látott akár 6-7 százalékos szinttől, de hosszabb távon alternatívát jelenthetnek. Évtizedes távlatban - a bizonytalan, változékony környezet elmúltával - felerősödhet a kereslet a piacon. Ezzel párhuzamosan a lakások várható felértékelődésére lehet számítani. Ráadásul az albérletpiacon mutatkozó stabil kereslet miatt összességében továbbra is jó befektetésnek számít az ingatlan.

    A megfelelő anyagi helyzettel rendelkezőknek az ingatlan.com oldalain elérhető Hitelintéző nyújthat segítséget a finanszírozási lehetőségek felmérésében. A szolgáltatás ugyanis megmutatja a kiszemelt lakóingatlan finanszírozásához szükséges optimális megoldást. Korponai Levente szerint mindenkinek, így a befektetési céllal részben lakáshitelből ingatlant vásárlóknak is érdemes használniuk, és vásárlás előtt alaposan megnézni a bankok kínálatát, ugyanis a különbségek nagyon jelentősek. December közepén például a végig fix törlesztésű, 15 millió forintos és 20 éves futamidejű lakáshitelek közül a legkedvezőbbeknél a havi törlesztés 130 ezer forint körüli összeget jelentene, míg a drágább konstrukciók esetében 150-160 ezer forintos kiadásról lenne szó a money.hu lakáshitel kalkulátora alapján. Ha pedig a megvásárolni tervezett lakást az érintettek kiadják, akkor a mostani bérleti díjakat nézve sok nagyvárosban a teljes törlesztőrészletet, de legalábbis nagy részét fedezheti a bérleti díj, közben pedig az ingatlanok évtizedes távlatban várható felértékelődése is jelentősen javíthatja az összképet.

    Forrás: money.hu

  • Egyre nehezebb eladni az újépítésű lakásokat

    A felmérés csak nem 20 ezer olyan lakás adatait tartalmazza, amely olyan fejlesztésben található, ahol 2022 május és november között legalább egy lakást kínáltak eladásra.

    A vizsgált negyedévben mindössze 1070 lakást adtak el a fejlesztők, ami 50 darabbal kevesebb, mint az előző negyedévben. Leginkább a már régebb óta piacon lévő projektek esetében jellemző az eladádok lassulása.

    Szeptember óta több mint 2600 lakás értékesítése kezdődött el új építésű projektekben, ami jelentős emelkedés az előző két negyedév ezer körüli mennyiségéhez képest. A korábbinál nagyobb arányt képviselnek most a nagy lakásszámú projektek, amelyeknek átlagos nagysága meghaladja a 80 lakást.

    A riportból az is kiderül, hogy a kínálati négyzetméterárak mintegy 5 százalékkal nőttek egy negyedév alatt Budapesten, és már meghaladják az 1,4 millió forintot. A kerületi eltérések azonban jelentősek, a legolcsóbb és a legdrágább kerület között csaknem háromszoros az árkülönbség.

    Éves szinten a drágulás továbbra is infláció feletti, 29,7 százalékos volt. A drágulás mértéke ugyanakkor éves és negyedéves szinten is csökkenést mutat.

    Az újonnan indított projektek jelentősen hozzájárultak az átlagárak növekedéséhez, a régebb óta értékesített lakások körében ugyanis a negyedéves drágulás csak 3,5 százalékos volt. Novemberben egy átlagos budapesti új építésű lakás 97,4 millió forintba került, a sokújonnan piacra kerülő kisebb lakás miatt egyelőre még nem sikerült áttörni a 100 millió forintos határt.

    Forrás: Eltinga, Portfolio

     

  • Egyre kevesebb bankban igényelhető az otthonfelújítási hitel

    Az otthonfelújítási támogatás, amely mellé a 6 millió forintos hitel igényelhető, már csak az év végéig él. A kormány egyelőre nem hozott döntést az esetleges meghosszabbításáról.

    Az idő rövidsége miatt ezt a hitelt abban az esetben lehet érdemes felvenni, ha a felújítás már egyébként is zajlik, és december 31-ig kiállítják róla a számlákat.

    A közelgő határidőre és a jelzáloghitelnek számító kölcsön elbírálásához, megkötéséhez szükséges ügyintézésre tekintettel a bankok sorra jelentik be, hogy már nem fogadnak be több igénylést.

    Legkorábban, még november elején az UniCredit Bank jelezte, hogy nem fogad be több igénylést a fixen 3 százalékos lakásfelújítási hitelre. Azóta egészen mostanáig a többi pénzintézet nyitva hagyta a kaput. Mivel azonban kormányzati hosszabbítást nem jelentettek be, most már sorra vált pirosra a lámpa az igénylők előtt. 

    Az OTP Banknál december 10. óta nem lehet otthonfelújítási hitelt igényelni, a Raiffeisen Bank pedig december 13-tól függeszti fel az értékesítést. Az Erste Bank oldalán a kamattámogatott kölcsönök között már nem szerepel a lakásfelújítási hitel, ugyanakkor egyelőre nincs olyan közzététel, miszerint felfüggesztették volna az értékesítést vagy a hiteligények befogadását. Hétfő délutánig a K&H Bank, a Takarékbank és az MKB Bank oldalán nem jelent meg információ az esetleges felfüggesztésről.

    Forrás: Bank360

  • Készházak gyorsan, akár hitelből is

    Az egyre emelkedő infláció és az elszálló építőanyag árak miatt egyre többen tervezik jövőjüket előregyártott kertes házban. Az agglomerációban már gombamód szaporodnak a készházak, de manapság egyre népszerűbb az újonnan kialakított üdülőövezetekben is. De pontosan mit is jelent az, hogy készház? A készházak, vagy gyorsházak nem egyenlők a könnyűszerkezetes házakkal, azonban nagyon sok a hasonlóság közöttük. A készházakat egy adott telek-helyszínen úgynevezett panelekből építik fel, amelyeket előre gyártanak le. Az ilyen típusú ingatlanokat azért is szokás gyorsházaknak nevezni, mert az előre gyártott panelek a legtöbbször már magukba foglalják a nyílászárókat is, sőt esetenként a vizes blokkok is egyben érkezhetnek az építési telekre.

    E technológiának köszönhetően gyorsan, akár 2-3 hónap alatt felépíthető az ingatlan. Emellett, az újfajta építkezési eljárásoknak köszönhetően az ingatlan hasznosítható területe sokkal nagyobb lesz, a vékony falak ellenére pedig ugyanolyan életvitel folytatható a készházakban, mint a hagyományos ingatlanokban. A gyorsházak ezen felül a kiváló hőszigeteltség révén energiahatékonyabbak is.

    A gyorsasága mellett pénzügyileg is jó döntés lehet készház építtetése, hiszen megközelítőleg 150-400 ezer forintos négyzetméteráron mozognak a kivitelezési költségek a piacon. Természetesen ebben az árban még nincs benne a telek, vagy a közüzemi bekötések költsége, azonban egy újonnan épített téglaház esetében ezek szintén plusz kiadást jelentenének. A készházak finanszírozásához a hitel sem korlátozó tényező, csupán lakáshitel igénylésekor minden esetben be kell mutatni az éppen aktuális építésügyi előírásoknak megfelelő engedélyt, amely az építési engedélyezési dokumentáció részét képezi.

    A döntés alapvetően egyén- és igényfüggő, azonban érdemes megemlíteni, hogy az új technológiák révén is elérhető az kényelem, biztonság és időtállóság, ami a hagyományos téglaházakat jellemzi. Mégis, ha készház mellett döntünk, két nagyon fontos tényező érezteti hatását a kivitelezés során: azok mégpedig a pénz és az idő. Emellett azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a korszerű technológiáknak köszönhetően sokkal környezetkímélőbb módon folyhat az építkezés, és az alacsonyabb költség és rövidebb idő egyáltalán nem feltételez rosszabb minőséget.

    Forrás: Creditline.hu

  • Milliókat nyerhetünk a zöld hiteleknél beinduló kamatversenyen

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2023 júliusától kibővíti a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) termékek körét. Az MFL hitelek a legkeresettebbek a piacon, a megkötött szerződések 80-90 százaléka valamilyen MFL konstrukció - emlékeztet Gergely Péter. A BiztosDöntés.hu hitelszakértője szerint bár a jegybank fő célja a fogyasztóbarát minősítéssel a különböző, egymással versengő lakáshitelek azonos feltételek mentén történő összehasonlíthatóságának megteremtése volt, a hitelfelvevők ezenfelül láthatóan nagyobb bizalommal fordulnak az MFL termékekhez azáltal, hogy a hitel kondícióit az ő szemükben az MNB garantálja.

    Jön a zöld fogyasztóbarát hitel

    A jegybank közlése szerint jövő áprilistól a bankok saját zöld hitel termékeikkel is pályázhatnak az MFL minősítésre. Az MNB előzetesen annyit közölt, hogy a minősítés megszerzésének feltétele az lesz, hogy a bankok ezen hitelek esetében folyósítási díjat nem számíthatnak fel, illetve nem kérhetnek külön díjat annak vizsgálatáról sem, hogy a megvásárolni/építeni akart ingatlan megfelel-e a zöld hitel feltételeinek. Az MNB ezenfelül elvárja, hogy a bankok egyszeri alkalommal az adott lakás energiatanúsítványának kiállítási költségeit is átvállalják a hiteligénylőtől, ha zöld hitelt igényel.

    Aki arra számított, hogy az MNB újra a korábbi zöld hitel programhoz hasonló konstrukciót hirdet, most csalódott lehet – kommentálta a jegybanki terveket Gergely Péter. A szakember emlékeztetett arra, hogy az MNB épp egy éve indította el saját Zöld Otthon Lakáshitel Programját (ZOP), amelynek keretében ingyen nyújtott 300 milliárd forintnyi forrást a bankoknak, akik maximum 2,5 százalékos kamat mellett nyújthattak kedvezményes zöld hitelt új, energiatakarékos lakást megvásárolni szándékozó ügyfeleiknek.  A termék kamatozása messze elszakadt a piaci hitelekétől, hosszú távú fenntartása egyrészt túl sokba került volna az MNB-nek, másrészt komoly piaci zavarokat okozhatott volna az így számottevően drágábban hitelezhető használtlakáspiacon.

    Egyszeri visszatérítés helyett végig fix kamatkedvezmények jöhetnek

    A BiztosDöntes.hu hitelszakértője szerint az MNB a most bejelentett változással inkább a piac után lépett. A kereskedelmi bankok ugyanis a ZOP lezárulta után egyre-másra jelentek meg saját zöld hitel termékeikkel. Itt a hitelfelvevő a más lakáshiteleknél megszokott induló kedvezmények (jellemzően a tulajdoni lap beszerzése, az értékbecslési és közjegyzői díj átvállalása, illetve visszatérítése) mellett általában vállalták az MNB által most feltételként meghatározott 15-40 000 forintba kerülő energetikai tanúsítvány díjának megtérítését is. A nagy kérdés Gergely Péter szerint az, hogy a minősítési rendszerbe beférnek-e majd azok a használt lakásokra adott kölcsönök is, ahol a tulajdonos vállalja (megvásárolandó vagy épp saját maga által lakott) az ingatlan energetikai korszerűsítését is, amelynek köszönhetően csökkenthető az ingatlan fenntartásának energiaköltsége.

    A zöld hitelek esetében a bank biztosabb megtérüléssel számolhat, hiszen az energiatakarékos, modern otthonok kisebb költséggel fenntarthatóak, amely most az energiaárak emelkedésekor fontos tényező. Emellett pedig a piaci kereslet is ilyen lakások irányába fordul, amely más lakásokkal szemben jobban garantálja ezen ingatlanok értékállóságát. A bankok épp ezért akár 100-200 bázispontos kamatkedvezményt is nyújtanak az ilyen ingatlanok megvásárlására hitelt kérő ügyfeleknek a standard hiteleikhez képest – hívta fel figyelmet Gergely Péter. Ugyanakkor a jegybank minősítési rendszere abból a szempontból új helyzetet teremt, hogy az eddig rendszerint egyszeri, 1-2 százalékos jóváírás helyett a zöld MFL tartós kamatkedvezményt vár el a bankoktól. Az MNB közleménye szerint a Zöld MFL termékek esetében a kezdeti költségeken az ügyfél 100 000 forintot spórolhat, a standard hiteleknél 1 százalékponttal kisebb kamat pedig összességében 3 millió forinttal csökkenti a hitel teljes visszafizetendő összegét a futamidő alatt. A BiztosDöntés.hu hitelszakértője szerint az Zöld MFL hitelek esetében a bankok egymás közötti versenye épp a standard kamatra adott zöld kedvezményekben csúcsosodhat ki, azaz sokkal komolyabb kamatcsökkentésekre is készülhetünk tavasztól.

    Ezek a jelenleg is élő zöld hitelek

    A BiztosDöntés.hu összeszedte, melyek azok a már ma is elérhető zöld hitel konstrukciók, amelyeket az érdeklődők a zöld fogyasztóbarát hitelek megjelenésig igényelhetnek, s amelyek joggal pályázhatnak majd a Zöld MFL minősítésre

    I. Speciális zöld személyi kölcsönök

    UniCredit Bank

    Speciálisan napelem vásárlására és/vagy új napelem telepítésére igényelhető a Green személyi kölcsön. (A hitel egyéb energetika beruházásra is igénylelhető, ám csak a napelem telepítés esetén jár az extra kamatkedvezmény.)  A konstrukciót így a most a feltételek szigorodása miatt leszerződő ügyfelek is igénybe vehetik – a kölcsön lehívása az igényléstől számított 6 hónapon belül lehetséges és a kedvezőbb kamatért mindössze havi 150 000 forint jóváírás kell, hogy a számlára érkezzen.

    A kedvezményes kamatú kölcsönhöz „Egy havi törlesztő visszajár” akció is tartozik, ha legalább 3 millió forint összegű kölcsönt igénylünk.

    MagNet Bank

    A bank személyi kölcsönénél a zöld hitelcél talán a legszélesebb körre értelmezhető. Ugyanúgy belefér új elektromos kerékpár, roller, elektromos autó vagy motorkerékpár vásárlására, de kérhető a kölcsön elektromos házi autótöltő kiépítésére is. Lakáscél esetében ezt a hitelt napelem és napkollektor vásárlására és telepítésére fordíthatjuk. A minimum hitelösszeg 300 000 forint, a maximum pedig 8 millió forint. A jövedelem és a kölcsön összegétől függően a standard személyi kölcsön kamatokhoz képest 2-4 százalék lehet a kamatkedvezmény. 3 millió forint feletti hitelnél kötelező a szerződés közjegyzői okiratba foglalása, aminek költségét 50 százalékban (maximum 30 000 forintig) vállalja át a bank.

    II.Zöld lakáshitelek

    K&H

    A bank zöld lakáshitel terméke nemcsak új, de használt lakás vásárlásra, sőt a meglévő ingatlan (energetikai) korszerűsítésére is igénybe vehető. Új lakás vásárlásakor/építésekor az ingatlannak legalább BB energetikai besorolással és maximum 80 kWh/m2 primer éves energiafogyasztással kell bírnia (ez a korábbi MNB ZOP feltétele volt). Használt lakás esetében 13 energiahatékonysági cél közül kell legalább egyet megvalósítani. Ilyen lehet napelem telepítése, a hőszigetelés vagy a hőszivattyú telepítése. A felújítással legalább 30%-os primer energiaigény csökkentést kell elérni.

    - A bank átvállalja a tulajdoni lap beszerzésének díját, visszatéríti az értékbecslés és műszaki szemle költségét, elengedi a folyósítási díjat, a közjegyzői díjat maximum 40 000 forintig megtéríti

    - A bank 40 000 forintig visszatéríti az energetikai tanúsítvány költségét

    - A hitelösszeg 1%-át, maximum 120 000 forintot jóváír a banknál vezetett számlán.

    - Kamatkedvezményt kínál K&H lakás- és élet- és hitelfedezeti biztosítás megkötésekor.

    Raiffeisen

    A bank 25 bázispontos kamatkedvezményt ad olyan használt vagy új lakás vásárlására, amely megfelel a korábbi MNB ZOP hitel energetikai feltételeinek.

    CIB

    A bank 200 000 forintos energiahatékonysági bónuszt ad a CIB Végig Fix Lakáskölcsön, a CIB Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek és a CIB Otthonteremtési Kamattámogatott hitel igénylőinek, ha legalább BB energetikai tanúsítvánnyal bíró ingatlanra igénylik a kölcsönt. 50 000 forint bónusz kapható a CIB Előrelépő Személyi Kölcsönhöz, CIB Babaváró Kölcsönhöz és CIB 10 éves kamatperiódusú Szabad felhasználású Ingatlanfedezetes Kölcsönhöz, sőt ez utóbbi 3 termék együttes igénylésekor a kedvezmények összevonhatóak, azaz maximum 150 000 forint jóváírás kapható.

    III. Zöld felújítási hitelek

    MKB, Takarékbank

    A Magyar Bankholding tagbankjai az energiahatékonyság növelést célzó 3-24 millió forint összegű 10 éves kamatperiódusú hitelek esetében hirdette meg ECO kedvezményrendszerét.

    A felújítással elért legalább BB energetika besorolás esetén 150 000 forint jóváírás kapható.

    Ha az ingatlan ennél alacsonyabb energetikai besorolással bír, de a felújítás kapcsán legalább 30 százalékkal javul az energiafelhasználás, 120 000 forint jóváírás kapható.

    A bank a hitelnél nem számít fel folyósítási díjat, a tulajdoni lap díját átvállalja, az értékbecslési és a helyszíni szemle, valamint - 30 000 forintig – a közjegyzői díjat visszatéríti, emellett 2 energiatanúsítvány díját is átvállalja.

    A zöldhitelekről további információk a BiztosDöntés.hu oldalon.

  • Csak az újlakás-célú hitelek kibocsátása növekedett idén

    Továbbra is számos otthonteremtési támogatás – a többi között az 5%-os újlakás-áfa, CSOK-kal vásárolt új ingatlanok áfamentessége, illetékmentesség CSOK-kal vásárolt lakás esetén, többgenerációs CSOK, otthonfelújítási támogatás, otthonfelújítási támogatott lakáshitel – érhető el a lakosság számára, amelyek jelentős része a Családi Otthonteremtési Kedvezményhez kapcsolódik. A 2022 második negyedévében igényelt CSOK-támogatások volumene 21 milliárd forintot tett ki, ami közel 8 ezer támogatási szerződést jelent. Új lakás építésére vagy vásárlására a támogatások 71 százalékát igényelték, mely célra 20 százalékkal nagyobb volument szerződtek, mint az előző év azonos időszakában. Ebben az NHP Zöld Otthon Program zöldhitele mellé igényelhető CSOK is szerepet játszott. Használt lakás vásárlására közel 6 milliárd forint került kihelyezésre, mely 20 százalékos csökkenést jelent éves összevetésben.

    A CSOK-szerződéskötések volumene a támogatás célja szerint

    MNB, Pénzügyminisztérium

    A második negyedéves lakáshitel-kibocsátás 24 százaléka, mintegy 101 milliárd forint kötődött a falusi CSOK-ot is magába foglaló Családi Otthonteremtési Kedvezményhez, amelynek 38 százaléka CSOK-hoz kapcsolódó piaci hitel volt. A preferált kistelepüléseken igénybe vehető falusi CSOK a egyedéves CSOK-támogatások 40 százalékát adta, mintegy 14 milliárd forint értékben.

    Az újlakás-célra igényelt hitelek kibocsátása nemcsak a CSOK-os hiteleken belül, hanem az összes lakáshitel-igénylésen belül is növekedett éves összevetésben. A lakáshitel-igénylések több mint felét, mintegy 61 százalékát fordították használt lakás vásárlására 2022 augusztusában, amely azonban 29 százalékkal alacsonyabb volumen, mint tavaly augusztusban. A hitelcélok között az új lakás építésére vagy vásárlására szerződött hitelek növekedtek augusztusban éves összevetésben, rendre 25 és 18 százalékkal, ugyanakkor a második negyedév elején az NHP ZOP hatására megfigyelhető rekord kibocsátásoktól érdemben elmaradva. Az újlakás-célra szerződött volumen 31 százaléka, mintegy 8 milliárd forint kapcsolódott az NHP ZO P-hoz a hónap során.

    A lakáshitelek kibocsátása hitelcél szerint és a hitelből történő lakásvásárlás aránya

    MNB

    A másik népszerű hitel az otthonfelújítási támogatáshoz kapcsolódó kedvezményes kölcsön. Ennek keretében 2022 harmadik negyedévének az Államkincstárhoz beérkezett és elfogadott számlák értéke 76 milliárd forintot tett ki (összesen mintegy 190 ezer lakóingatlan felújításához kapcsolódóan), amelynek 41 százalékát fordították az ingatlanok energetikai célú korszerűsítésére. 2022 augusztusában a felújítási és korszerűsítési célokra igényelt piaci és támogatott lakáshitelek összvolumene 26 százalékkal maradt el az előző év azonos időszaki szinttől.

    Az otthonfelújítási támogatás energetikai célú felhasználási arányai

    Magyar Államkincstár

    Ezen belül legnagyobb arányban a tető cseréjére, felújítására adtak be támogatási igényt, amely sok esetben a napelemes rendszer telepítését előzi meg, amelyre a támogatások 8 százalékát költötték.  A homlokzati hőszigetelés és külső nyílászárócsere szintén népszerű felújítási cél, amelyre az állami támogatás 7 és 9 százalékát használták fel átlagosan, míg a fűtési- és melegvíz-rendszer korszerűsítése az igénylések 6 százalékát adta.

    A lakásárak folytatódó, az átlagbérekét meghaladó dinamikus emelkedése és a hitelkamatok növekedése miatt azonban már hitel felhasználásával is egyre nehezebb lakáshoz jutni, ami várhatóan jelentősen hűti a lakás- és hitelpiaci keresletet – olvasható a jelentésben.

    Az új lakások erőteljesebben drágultak, mint a használt lakások, ezért ezek elérhetősége nagyobb mértékben romlott idén. Az otthonteremtési- és családtámogatásokat igénybe venni nem tudó háztartások számára 2012 óta nem látott alacsony szintre romlott az újépítésű lakások elérhetősége.

    Vidéken továbbra is jelentősen megfizethetőbbek az ingatlanok, mint a fővárosban. Az áremelkedés és a kamatok folyamatos emelkedése a vidéki ingatlanok elérhetőségét is érinti, ugyanakkor az elérhetőség az otthonteremtési- és családtámogatásokra jogosultak számára továbbra is kedvezőnek tekinthető mind történelmi összehasonlításban, mind pedig a fővárosi ingatlanokhoz képest. Ezt jól szemlélteti, hogy egy fővárosi, 2 gyermekes családnak 2022. augusztusban közel kétszer annyi jövedelemmel kellett rendelkeznie – az elérhető támogatások igénybevétele mellett – egy új lakás hitelből történő megvásárlásához, mint a vidéki családoknak.

    Lakásvásárlás elérhetőségére vonatkozó index új lakás esetén

    KSH, NAV, MNB

    A jelentés szerint a lakásvásárlás elérhetőségének jelentős romlása a hitel- és lakáspiaci kereslet mérséklődését eredményezi, ami a következő hónapokban még inkább erősödhet, tekintve, hogy a kamatemelések csak több hónap késéssel gyűrűznek be a lakáshitel-kamatlábakba.

    A hitelintézetek 2022. második negyedévben 786 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződéseket a háztartásokkal, amelynek több mint felét a lakáshitelek adták. A lakáshitelek 427 milliárd forintos második negyedéves kibocsátása rekord volument jelentett, mintegy 17 százalékkal felülmúlva 2021 azonos negyedévének szintjét. Ebben a lakáshitelek egyharmadát adó NHP ZO P érdemi szerepet játszott. A második negyedévet követően azonban a havi lakáshitel-kibocsátás már nem érte el a 100 milliárd forintot, és augusztusban mind volumen-, mind darabszám alapon 19 százalékkal csökkent éves alapon. A korrekcióban az NHP ZO P szerződéskötéseinek lecsengése, az emelkedő kamatkörnyezetből fakadó, a korábbi hónapok előrehozott keresletét követő keresletcsökkenés, illetve a lakáspiaci aktivitás mérséklődése is szerepet játszhatott.

    A lakáscélra is gyakran használt babaváró hitelek augusztusi 36 milliárd forintos kibocsátása 16 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbi szintet. Augusztus végén a termék 1807 milliárd forintot elérve a teljes lakossági hitelállomány 19 százalékát tette ki. Az államilag támogatott hitelek aránya az év elején megfigyelt 50 százalék körüli szintről 30 százalék közelébe süllyedt, visszatérve a NHP ZO P indulása előtt megfigyelt arányhoz.

    Új szerződésű háztartási hitelek és a támogatott hitelek aránya a hitelintézeti szektorban

    MNB

    A jegybank felmérése szerint a lakáshitelek iránti kereslet visszaesését szinte valamennyi bank érzékelte a harmadik negyedévben, és 91 százalékuk számít további keresletcsökkenésre. A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2022 harmadik negyedévében a bankok nettó értelemben vett 32 százaléka szigorított a lakáscélú hitelek sztenderdjein a gazdasági kilátások és az ügyfelek hitelképességének romlása miatt, a szigorítás az adósságfék-szabályok szigorúbb belső alkalmazását jelentette.

     

    Itt letölthetőMagyar Nemzeti Bank novemberi lakáspiaci jelentése.

    Összefoglalónk az MNB lakáspiaci jelentés bemutató sajtótájékoztatójáról: Szűkül a lakáspiac, de egyelőre nem lesz új zöldhitel

    Kapcsolódó cikkek

    Egyre nehezebb a lakáshoz jutás Magyarországon is

    A meghosszabbított kedvezményes áfa adhat erőt az újlakáspiacnak

    Erősen koncentrált a korszerűtlen lakások területi eloszlása

  • Nehéz két év vár az európai építőiparra

    Az eseményt az Experian és a Barbour ABI rendezte Londonban idén november 18-án.

    Szinte minden tényező negatív ahogy az európai építőipar stagnálni látszik

    Az új előrejelzés szerint nehéz két év elé néz az építőipar Európa-szerte, a növekedés 2023-ban 0,2%-re, 2024-ben pedig 0%-ra süllyed majd a korábbi 2%-hoz képest. Annak ellenére, hogy 2022-ben 3%-os növekedés várható, az építési teljesítmény valószínűleg gyengébb lesz, mint a korábban előrejelzett, és 2025-ig nem várható fellendülés. Mohammed Chaudri, az Experian vezető közgazdásza így nyilatkozott:

    „Az elmúlt hat hónapban óriási változásokat láttunk Európában. Ezek hatással voltak a gazdasági környezetre amelyben az építőipar működik. Az ukrajnai háború és annak sokrétű hatása és a bizonytalanság, az emelkedő kamatlábak, a pénzügyi piac beszűkülése, illetve az építőanyagok elérhetősége és árai mind jelentős szerepet játszanak. Az Euroconstruct novemberi előrejelzése szerint szinte minden, az építőipari keresletet befolyásoló tényező negatív: a gazdaság, a fogyasztói árak, a kamatlábak és a fogyasztói bizalom is. Úgy tűnik, ez egy kemény alkalmazkodási időszak lesz az iparágnak, mielőtt 2024-ben visszatér a növekedés.”

    A lakásépítés csökken leginkább

    A negatív kilátások nagy részét az új lakás- és lakásfelújítási szegmens okozza. Az alacsony kamatlábak korszaka Európa-szerte az új építésű lakások fellendüléséhez vezetett, de a helyzet az elmúlt hat hónapban lényegesen megváltozott. A lakáseladások lelassultak, a fogyasztói bizalom visszaesett, és sok országban túlkínálat alakult ki. A kép akkor sem lesz rózsásabb, ha az építőipar egészét nézzük. Tom Hall, a Barbour ABI vezető közgazdásza így látja:

    „Az építőiparban több irányból is ellenszél fúj, és a körülmények gyorsan változnak. A 2023-ra vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzések is ennek megfelelően változtak: míg idén júniusban 2,2%-os GDP-növekedést vártunk, ez most már csak 0,5%. A vállalkozások jól teszik ha diverzifikálják portfóliójukat, különösen, ha lakásépítési projektekre összpontosítanak. Van azonban egy kis fény az alagút végén: a mélyépítés várakozásai sokkal pozitívabbak, mivel sok ország fektet be az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiába, és felújítja a meglévő infrastruktúrát.”

    Olaszország élen jár

    Olaszország teljesít legjobban ahol a magas, 12,1%-os növekedési szint részben az uniós támogatásoknak köszönhető. Az Egyesült Királyság jelenleg az egyik legrosszabbul teljesítő gazdaság az Euroconstruct-on belül és negatív építési teljesítmény várható 2023-ban (0,4%). Németország szintén negatív vagy stagnáló növekedési kilátásokra számíthat egészen 2025-ig (-0,4%). 8 ország építési piacán zsugorodás várható, leginkább Svédországban és Finnországban. Mindkét országban eddig magas volt az építési teljesítmény így a visszaesés részben a normál építési volumenhez való visszatérést jelzi.

    A magyar építési piac 2025-ig

    Buildecon, az Euroconstruct magyar tagja, ismét lefelé módosította a hazai építési piacra vonatkozó előrejelzését. Csakúgy, mint az előző előrejelzési körben, a Buildecon továbbra is negatív a magasépítést illetően. Igazából még borúlátóbb. Ebben az előrejelzési körben pedig a mélyépítésben is pesszimista lett. A teljes magyar építési teljesítmény a becslések szerint 11%-kal csökken majd 2024-ig és a fellendülés csak ezután kezdődhet majd meg.

    A megrendelői oldal szereplői közül az állam egy 2100 milliárd forint értékű projektportfóliót függesztett fel, a vállalatok és a magánszemélyek pedig a kínálat oldali sokk és a finanszírozás drágulására keresletcsökkentéssel reagálnak. Az előrejelzés feltételezi, hogy az uniós forrásokról szóló megállapodás megszületik az év végéig, és 2023-ban a kifizetések is megkezdődnek. De ha ez csak részlegesen vagy egyáltalán nem sikerül, akkor a hazai építési piac még nagyobb kutyaszorítóba kerül.

    A 19 európai ország építési piacára vonatkozó legfrissebb előrejelzés, valamint a magyar jelentés elérhető és megrendelhető a Buildecontól: info@buildecon.com.

    Forrás: Buildecon

     

  • A meghosszabbított kedvezményes áfa adhat erőt az újlakáspiacnak

    2022 első három negyedéve során összesen 13 617 új lakás kapott használatbavételi engedélyt, ami 7,7 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest. Az első három negyedévben összességében 29,6 százalékkal emelkedett a természetes személyek által építtetett vidéki új lakóingatlanok (családi házak) átadása. Ezzel együtt Budapesten a vállalkozások által építtetett új lakások átadása csökkent, éves összevetésben ugyanezen időszak alatt 10,6 százalékkal.

    Az átadott új építésű lakások száma elhelyezkedés és építtető szerinti bontásban

    KSH

    Az MNB előrejelzése alapján 2022 egészében mintegy 23 ezer lakás átadása várható, ami éves szinten 17 százalékos növekedésnek felel meg.

    A használatbavételi engedélyt kapott lakások számának előrejelzése

    KSH, MNB

    Jövőre azonban már nem várható a lakásátadások számának további emelkedése: a gazdaság lassulásával és a lakáspiaci kereslet csökkenésével összhangban 2023 folyamán már stagnálásra lehet számítani az átadott újlakások számában. A lakásvásárlás elérhetőségének érdemi romlása ugyanakkor az átadások csökkenését is előrevetítheti.

    Mérsékli viszont a lefelé mutató kockázatokat, hogy a Kormány a kedvezményes 5 százalékos lakásáfa alkalmazhatóságát a 2024. év végéig építési engedélyt kapó ingatlanokra 2028. év végéig meghosszabbította.

    A kiadott új lakásépítési engedélyek száma ugyanakkor jelentősen nőtt: 2022 első három negyedévében összesen 25 984 új lakásra adtak ki építési engedélyt, ami 15,8 százalékos növekedést jelent 2021 első három negyedévéhez képest.

    Az építési engedélyek lakásszámának növekedése szinte teljes egészében a Budapesten tervezett lakásépítéseknek köszönhető. A fővárosban az első három negyedévben 8 400 új lakás kapott építési engedélyt, ami 99,3 százalékkal magasabb éves összevetésben. A többi településtípuson lényegében stagnált, vagy csak kismértékben változott az új építési engedélyek lakásszáma.

    Megépülnek-e az engedélyezett lakások?

    A lakóprojektek megvalósulását számos tényező befolyásolja: a lakásépítési költségek, a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek, az újépítésű lakások iránti fizetőképes kereslet.

    Az építőipari termelést gátló tényezők

    Európai Bizottság

    Az általános bizonytalanság és a lakásárak drasztikus emelkedése, különösen a lakáshitelek kamatainak jelentős emelkedésével fékezi a lakáspiaci keresletet, még akkor is, ha korszerű újépítésű lakásról van szó. A harmadik negyedévben dinamikus áremelések mellett jelentősen csökkent a tranzakciószám a fővárosi újlakás-piacon. A Budapesten eladott új lakások száma 2022 harmadik negyedévében visszafogott volt, 1 125 új társasházi lakás kelt el (elő- és végszerződések együtt), ami a második negyedévi és az előző év azonos negyedévi eladásoktól egyaránt jelentősen, 40 százalékkal elmaradt.

    A vizsgált negyedévben a szabad kínálaton belül az átárazott lakások aránya az előző negyedévi 48,8 százalékról 32,3 százalékra mérséklődött, s ezen belül kis mértékben csökkent, de még így is 94,8% a drágított lakások aránya. A negyedév során a legalább BB energetikai tanúsítvánnyal rendelkező lakások esetében a szabad lakások 33 százalékánál emeltek árat, amíg a CC besorolású lakások 24 százalékát drágították.

    Ami a projektek megvalósítását illeti, a KSH adatai alapján 2022-ben magas volt a lakásépítési költségek emelkedése. (A hazai építőipari árak emelkedése a hatodik legmagasabb volt EU-s összehasonlításban a második negyedévben.) Az anyagköltség 21,7 százalékkal növekedett a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Az építőipari munkaerőköltség szintén jelentős mértékben, 16,7 százalékkal, amíg a lakásépítési költségek összességében 19,7 százalékkal emelkedtek éves bázison. Előretekintve az energiaárak közelmúltbeli emelkedése további dráguláshoz vezethet, elsősorban az energiaintenzív építőipari alapanyagok (többek között cement, tégla, üveg) gyártásának területén.

    A lakásépítési költségek és a nominális lakásárak éves változása

    KSH

    A munkaerőhiány továbbra is jelentős mértékben korlátozza az építőipari vállalatok teljesítményét, azonban a korábbinál kisebb mértékben. Az építőiparban foglalkoztatottak száma továbbra is meghaladja a 2008-as válság előtti csúcsot. Ezt erősítheti, hogy a kormányzati beruházások várt csökkenése építőipari kapacitásokat szabadíthat fel a lakásépítések számára. A teljesítmény visszaesésében a megemelkedett energiaárakon keresztül az energiaintenzív építőipari alapanyagok további drágulása is szerepet játszik.

    Az időszakos építőanyag- és a folyamatos szakemberhiány is hozzájárult ahhoz, hogy 2021-ben és 2022 első félévében tovább nőtt a lakásépítésekhez szükséges kivitelezési és engedélyezési idő hossza. A kivitelezési idők, vagyis az építési és használatbavételi engedélyek között eltelt idők 2019 óta folyamatosan hosszabbodnak az új építésű lakások esetén. A 2021-ben használatbavételi engedélyt kapott új építésű lakások 46 százaléka esetén 3 évnél rövidebb volt a kivitelezési és engedélyezési idő az első építési engedély kiadásától számítva.

    Ezt mutatja az is, hogy az átadott lakásokon belül a legalább 4 éve építési engedélyt szerzett lakóingatlanok aránya a 2019-es 10 százalékról 2022 első félévére 43 százalékra emelkedett. A kivitelezési idők 2021-ben annak ellenére emelkedtek, hogy összességében csökkent a befejezett új lakások száma, ami vélhetően annak is köszönhető, hogy 2021-ben csökkent a rövidebb kivitelezési időt igénylő családi házas építkezések száma.

    A 2021 óta elkészült fővárosi újlakás-fejlesztések többségénél 2–3 évig tartott a kivitelezés. Ezen időszak alatt 18 százalékkal emelkedett az építés alatt álló lakások száma a fővárosban. Amíg a 2022 első negyedévében befejezett lakások 57 százaléka készült el 2 éven belül, ez a második negyedévben befejezett lakások 30 százalékára volt jellemző. Az első negyedévben 844 új lakás, amíg a második negyedévben 1 405 új lakás fejlesztése zárult le Budapesten. 2022 harmadik negyedévében tovább csökkent a 2 éven belül elkészült lakások aránya, mintegy 20 százalékra, és döntő többségét 2,5–3 évig fejlesztették, amiben az évek óta jelen lévő, fokozott alapanyaghiány is szerepet játszhatott. 2022 harmadik negyedévében az építés alatt álló vagy tervezett budapesti új lakások 59 százaléka volt csúszásban a projektek eredetileg bejelentett várható átadásához képest, 22 százalékuk pedig egy évnél is nagyobb csúszásban van.

    A finanszírozást tekintve, 2022 harmadik negyedévében folytatódott a hitelkereslet visszaesése a lakóingatlan-projekthitelek esetében. A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2022 harmadik negyedévében a bankok nettó értelemben vett 24 százaléka szigorított a lakásprojektek finanszírozási feltételein iparág-specifikus problémákra hivatkozva. 2022 negyedik és 2023 első negyedévére előretekintve további szigorítást helyezett kilátásba a bankok nettó 62 százaléka a szektort érintő problémák kapcsán.

    A lakásprojektek hitelezési feltételei és a kereslet alakulása

    MNB, a bankok válaszai alapján

    2022 harmadik negyedévében a válaszadó intézmények nettó értelemben vett 54 százaléka a hitelkereslet csökkenéséről számolt be a lakásprojektek kapcsán, amelyben döntő többségük szerint a kamatkörnyezet emelkedése játszott szerepet. A növekvő hitelkamatok és a csökkenő ingatlanberuházási kedv következtében a bankok nettó 84 százaléka további visszaesést vár a hitelkeresletben a következő fél évben.

    Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az újonnan piacra kerülő lakások alacsony száma és szűkös szabad kínálat jellemzi a budapesti újlakáspiacot. 2022 harmadik negyedévében a fővárosban a fejlesztés és értékesítés alatt álló új társasházi projektek lakásszáma 14,3 ezer darabot tett ki, ami éves alapon 3,3 százalékos emelkedést jelent, de hozzávetőlegesen 15 százalékkal alacsonyabb, mint a 2016–2020-as időszakban piacon lévő újlakásállomány. A még szabad kínálat visszaesése megállt az előző negyedévhez képest, de éves összevetésben 36 százalékkal kevesebb a megvásárolható új építésű lakás Budapesten (4,4 ezer darab). A harmadik negyedévben éves és negyedéves alapon is 40 százalékkal csökkent az eladott fővárosi új lakások száma, a szabad kínálatot ugyanakkor dinamikus áremelések jellemezték.

    A Budapesten fejlesztés és értékesítés alatt álló új lakások elérhetősége és az új bejelentések lakásszáma

    ELTINGA – Budapesti Lakáspiaci Riport

    2022 harmadik negyedévében összesen 39,1 ezer lakás volt fejlesztés alatt Budapesten, ami 10 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A lakások közül 18 ezer még csak tervezési fázisban van, 19 ezer lakás esetében pedig már megkezdődött a kivitelezés. Az építési engedélyezési folyamatban járó projektek lakásszáma a második negyedévhez képest 58 százalékkal nőtt. A fejlesztés alatt lévő lakások közel 60 százalékát még nem hirdették meg értékesítésre, ami az elmúlt évben inkább 50 százalék körül alakult, ugyanakkor ezen kategóriában előző negyedévhez képest 19 százalékkal nőtt az épülő vagy már elkészült lakások száma, így a közeljövőben mintegy 6 ezer lakás megjelenése várható a piacon.

    A budapesti eladott új lakások száma, és az átárazások aránya a hirdetett új lakásokon belül

    ELTINGA – Budapesti Lakáspiaci Riport

    Az épülő és elkészült budapesti projektekben a lakások rendre 74 és 73 százalékát kínálták eladásra 2022 harmadik negyedévében, a tervasztalon létező lakások esetében azonban csupán 8 százalékuk volt megvásárolható. Az épülő és tervasztalról elérhető lakások esetében jellemző az ütemezett értékesítés annak érdekében, hogy a fejlesztők kontrollálni tudják az egyre nehezebben kiszámítható kivitelezési költségeket.

    Az értékesítés alatt álló új társasházi projektek lakásszáma vidéken

    ELTINGA – Vidéki lakáspiaci riport

    Vidéken 2022 harmadik negyedévében az értékesítési fázisban lévő projektek lakásszáma 9 916-ot tett ki, ami közel megegyezik az egy évvel korábbi fejlesztési aktivitással. A második és harmadik negyedévben összesen 1 866 lakást értékesítettek vidéken, ami 30 százalékos visszaesést mutat éves összevetésben. Ennek ellenére tovább csökkent a szabad lakások száma, 10 százalékos éves mérséklődést követően 5 630 új építésű lakás volt elérhető 2022 szeptemberében. A fejlesztés alatt álló vidéki lakások több mint fele 10 járásban épül, a legtöbb, 1 289 lakás a Siófoki járásban, amelyet az autóipari nagyvárosok, Győr, Debrecen és Kecskemét követnek.

    Új lakások átlagos négyzetméterárának alakulása

    ELTINGA – Budapesti Lakáspiaci Riport, Vidéki Lakáspiaci Riport

    Itt letölthetőMagyar Nemzeti Bank novemberi lakáspiaci jelentése.

    Összefoglalónk az MNB lakáspiaci jelentés bemutató sajtótájékoztatójáról: Szűkül a lakáspiac, de egyelőre nem lesz új zöldhitel

    Kapcsolódó cikkek:

    Egyre nehezebb a lakáshoz jutás Magyarországon is

    Erősen koncentrált a korszerűtlen lakások területi eloszlása

    Csak az újlakás-célú hitelek kibocsátása növekedett idén

  • Szűkül a lakáspiac, de egyelőre nem lesz új zöldhitel

    Winkler Sándor, vezető közgazdasági elemző, az ingatlanpiaci elemzése osztály vezetője elmondta mind kínálati, mind keresleti oldalon szűkült a lakáspiac, és a csaknem 10 éve tartó lakáspiaci konjunktúra után körvonalazódnak a piaci fordulat első jelei. A csökkenő kereslet a tranzakciók és a kihelyezett hitelek mérséklődésében is megmutatkozik. Ez év első felében még jelentősen növekedtek a lakásárak, de a harmadik negyedévben ez lelassult.

    Ami az újlakás-kínálatot illeti, az 5%-os kedvezményes áfának köszönhetően átmeneti bővülésre számítanak, de az új lakások iránti csökkenő kereslet miatt 2023-ban már nem várnak bővülést. Jelentősen, éves alapon 36%-kal szűkült az értékesítési célú újlakás-piac: az eladásra kínált új lakások száma fele a 2021-esnek.

    A lakáspiaci kereslet mérséklődését vetítik előre az év második felére és 2023-ra előrejelzett jelentős gazdasági lassulás: az idei év végére a munkanélküliségi ráta enyhén megemelkedhet, továbbá a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelme is várhatóan csökken, miközben a lakáshitel-kamatok magasak.

    Szeptemberben országos szinten 34,2%-kal csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ez települési szintre lebontva: Budapesten 30,4%, a megyeszékhelyeken 34,7%, a többi városban 38,6%, a falusi csokos településeken 30,7% csökkenést jelent.

    Miközben összességében harmadával csökkent az adásvételek száma, a külföldi vásárlók aránya, különösen megduplázódott. A külföldiek aránya minden régióban nőtt, a Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb – arányuk leginkább Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nőtt. Ennek oka, hogy míg a külföldiek által lebonyolított tranzakciók száma nem lett kevesebb, a magyarok vásárlásai csökkentek.

    A lakásárakról szólva Winkler Sándor elmondta, hogy 2022 első féléve során még rendkívüli dinamikával folytatódott a hazai lakáspiac drágulása. Az MNB-lakásárindex alapján azonban 2022 második negyedévében éves szinten 24,8%-kal nőttek a lakásárak országos átlagban, szemben a 2021. év végi 21,4%-kal, ami nominális értelemben a jelenlegi, 9 éve tartó lakáspiaci ciklusban mért legmagasabb árdinamikát jelenti. A vidéki városokban az országos átlagot meghaladó mértékű, 31,2%-os éves drágulás történt, Budapesten pedig 20,4%-kal emelkedtek a lakásárak egy év alatt.

    A lakásépítési költségek és a nominális lakásárak éves változása

     Forrás: KSH

    A rekordot jelentő árdinamikával magas szintre, 21,5%-ra emelkedett a lakásárak országos átlagban vett felülértékeltsége (Budapesten azonban valamelyest csökkent). 2022 második negyedévében reálértelemben 12,8-kal nőttek egy év alatt a lakásárak, ami ugyanakkor már elmarad a 2014-től induló lakáspiaci ciklus csúcsát jelentő 16,1%-os áremelkedéstől. Előzetes adatok alapján 2022 harmadik negyedévében várhatóan jelentősen, 1,7%-ra lassul a lakásárak reálértelemben vett éves dinamikája.

    Az újonnan kihelyezett lakáshitelek volumene mintegy 40%-kal csökkent szeptemberben, a szerződések száma harmadával lett levesebb. Elsősorban a használt lakások vásárlása céljából kihelyezett hitelek volumenek mérséklődtek leginkább, éves összevetésben 50%-kal. Az MNB hitelezési felmérésére adott válaszokból az derült ki, hogy a bankok összességében a következő két negyedévre széleskörben a hitelkereslet mérséklődésére számítanak. Ezzel együtt mind több bank jelzi a hitelfeltételek szigorítását mind a lakossági, mind a lakóingatlan-fejlesztői finanszírozás tekintetében. A következő fél évre előretekintve a felárak emelésével folytatódhat a szigorítás, emellett a bankok döntő többsége tovább csökkenő hitelkeresletre számít.

    A jelentésben olvasható, hogy az MNB piactudás egyeztetésén résztvevő szakemberek a kereslet folyamatos csökkenésére számítanak, és várakozásaik szerint a mélypont 2023. február–március hónapokban jöhet el a lakáspiaci aktivitást tekintve. Elmondásuk szerint jelenleg egy szétnyíló lakáspiaci pálya rajzolódik ki, amiben a rossz energiahatékonyságú ingatlanokat csökkenő ár, a jó energiahatékonyságúakat az árak stagnálása vagy emelkedése, az újépítésű kínálatot pedig inkább további áremelkedés jellemzi. Az energetikailag nem hatékony lakások aránya Budapesten és a megyeszékhelyeken 20% alatti, azonban 1752 olyan település van az országban, ahol a kiadott energetikai tanúsítványok alapján a lakóépületek több mint 60%-a a három legrosszabb kategóriába sorolható.

    A 2016 óta lakóingatlanokra kiadott energetikai tanúsítványokon belül a gyenge (HH) vagy rosszabb besorolásúak aránya járásonként

     

    Forrás: Lechner Tudásközpont

    2022 első három negyedévében 7,7%-kal nőtt az átadott új építésű lakások száma a vidéki lakásépítések emelkedésének köszönhetően. A jegybank előrejelzése szerint 2022-ben az elmúlt negyedévekben jelentősen növekvő új építési engedélyszám hatására összességében mintegy 23,4 ezer új lakás befejezése várható, ami 17%-kos éves bővülésnek felelne meg. Bár a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítása átmenetileg még támogatja a lakásépítéseket, 2023 folyamán további emelkedéssel már nem számolnak a felépített lakások számában, ami összhangban van a gazdaság várható lassulásával és a lakáspiaci aktivitás idei évtől tapasztalható csökkenésével.

    Bár a kiadott új lakásépítési engedélyek száma a tavalyi alacsony bázisról érdemben nőtt, Budapesten a duplájára, az elmúlt évek 20 ezer körüli megépített éves lakásszáma a fejlesztői várakozások alapján a következő 2 évben a romló gazdasági kilátások miatt fokozatosan akár a felére is csökkenhet, elsősorban az új lakások iránti bizonytalan kereslet miatt. A budapesti újlakáspiac a keresleti és a kínálati oldalon is szűkült. 2022 harmadik negyedévében a fővárosban a fejlesztés és értékesítés alatt álló új társasházi projekteken belül a még szabad kínálat éves összevetésben 36%-kal csökkent az első félév előrehozott vásárlásai okán.

    A használatbavételi engedélyt kapott lakások számának előrejelzése

     

    Forrás: KSH, MNB

    A harmadik negyedévben éves és negyedéves alapon is 40%-kal csökkent az eladott fővárosi új lakások száma, miközben a szabad kínálatot dinamikus áremelések jellemezték. A budapesti új lakások átlagos négyzetméterára 33%-kal emelkedett éves alapon. Előretekintve a piaci szereplők nem számítanak az új lakások esetén az árak csökkenésére, elsősorban az építési költségek elmúlt években tapasztalt jelentős emelkedése miatt.

    A Budapesten fejlesztés és értékesítés alatt álló új lakások elérhetősége és az új bejelentések lakásszáma

     

    Forrás: ELTINGA – Budapesti Lakáspiaci Riport

    Ezek alapján nem meglepő, hogy a bank erre vonatkozó indexe alapján a lakásvásárlás elérhetősége az idei év során általánosan romlott. A lakásárak és a hitelkamatok növekedését nem követte a bérek ugyanilyen arányú emelkedése. A hitelből történő lakásvásárlás elérhetősége érdemben rosszabb lett 2022-ben. Az otthonteremtési támogatásokat igénybe vevő családok számára valamivel kedvezőbb a kép, ám a támogatásokhoz nem, vagy csak kisebb mértékben hozzájutó családok számára hosszú évek óta nem látott alacsonyszintre romlott a lakásvásárlás elérhetősége. A lakásvásárlás elérhetősége általánosan jellemzi az európai fővárosokat. Budapest az 5. legkevésbé megfizethető főváros a lakásárakat tekintve, de a visegrádi országok fővárosaiban jellemzően még kedvezőtlenebb az elérhetőség.

    Lakásvásárlás elérhetőségére vonatkozó index új lakások esetén

     

    Forrás:KSH, NAV, MNB

    Egyelőre nem lesz új zöldhitel

    Kérdésünkre Nagy Tamás, az MNB pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság vezetője elmondta, hogy bár a Zöld Otthon Programot sikeresnek értékelték, a jelenlegi gazdasági környezetben a jegybank elsődleges feladata az infláció elleni küzdelem. Ebben a környezetben nincs napirenden új hitelprogram indítása. Ezzel együtt az MNB javasolja, hogy a kormányzati otthonteremtési programok célzottan támogassák a lakásállomány energetikai korszerűsítését.

    Ami a bérleti piacot illeti, szeptemberben havi alapon már stagnáltak a bérleti díjak. Az éves dinamika lassult, de éves összevetésben 20%-kal nőttek a bérleti díjak a fővárosban és országos átlagban is.

    A piactudás egyeztetésen a lakáspiaci szakemberek kiálltak amellett, hogy a lakhatásnak kiemelt társadalmi szerepe van és ezért tovább kell vinni az otthonteremtési intézkedéseket, támogatásokat, de ezekben felülvizsgálat is szükséges lehet. Az MNB lakáspiaci jelentéseiben rendre szerepelnek a hazai lakásállomány historikusan és nemzetközi összehasonlításban is alacsony megújulási adatai az európai országokhoz képest. Ez azt jelenti, hogy az állomány arányában kevés új lakás épül Magyarországon. ennek következtében az elmúlt 10 évben 100-150 ezer lakás felépítése hiányzik a hazai piacról.

    Az építőipart és a lakásépítéseket 2022-ben is leginkább a szakképzett munkaerő hiánya hátráltatja, bár az állami projektek átütemezésével és a beruházások csökkenő számával ez némileg oldódhat. Ugyanakkor az elégtelen kereslet és a finanszírozási nehézségek is egyre jelentősebb korlátozó tényező, az alapanyagok és felszerelések hiánya és drágulása mellett. A lakásépítési költségek az idei második negyedévben 20%-kal nőttek Magyarországon, ez az EU-ban a hatodik legmagasabb áremelkedés volt. Az építőipari szereplők várakozásai szerint az építőanyagok árai 2022 második félévében további 10-20%-kal lesznek magasabbak.

    Az MNB új lakáspiaci jelentése, amely ezen a linken olvasható, letölthető: MNB Lakáspiaci jelentés - 2022. november

  • A lakástámogatások fenntartásával elkerülhető a lakásszektor drasztikus visszaesése

    Az otthonteremtési támogatások évek óta nélkülözhetetlen támaszt jelentenek a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat számára.

    A támogatási források elérhetősége nélkül jelentősen csökkenne a családok lakás és lakáskorszerűsítés iránti kereslete. A gazdasági környezet miatti visszaesés már előre látható, hiszen az elmúlt időszakban az energia- és építőanyagárak drasztikusan és folyamatosan emelkedtek.. Az előrejelzések szerint az építési költségek, valamint a lakáshitel-kamatok erőteljes emelkedése miatt az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a korszerűsítések szintje az évszázados mélypont alá süllyedhet. Az elmúlt években ismét kibővült építőipari, anyaggyártási kapacitások megtartása nemzetgazdasági érdek.

    Ezért különösen fontosnak tartjuk az energiahatékony lakásépítések és korszerűsítések ösztönzését, támogatását. A lakásállomány minőségi, energetikai megújításához szükség van mind az energiahatékonysági korszerűsítésekre, mind a zöldlakás-építésekre.

    Ugyanakkor ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre van szükség. Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. Ezért tartjuk fontosnak, és javasoljuk az otthonteremtési politikában a több éves előrelátást és tervezést.

    • A tervezhetőséghez szükségesnek tartunk egy 15 évre szóló lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
    • Szükséges lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.

    A lakásépítési és a lakásfelújítási célszámok kijelölése jelentősen hozzájárulna

    • a kiszámíthatósághoz,
    • az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához,
    • a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez;
    • a stabil munkahelyekhez;
    • a szakképzési igények tervezhetőségéhez;
    • a minőségi építésekhez.

    *

    A jelenlegi határidő nélküli intézkedések – csok, csok-hitel, illetékmentesség és áfamentesség csok mellé, rozsdaövezeti áfakedvezmény, jelzáloghitel-elengedés – mellett több év végével kifutó lakástámogatás is van. [Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]

    A hatályos szabályok szerint az otthonfelújítási támogatás és a falusi csok is megszűnik 2022 végén. A sajáterős építkezések esetén, illetve a preferált kistelepüléseken használt lakás bővítésére, korszerűsítésére igényelhető áfavisszatérítés meghosszabbításáról sincs egyelőre döntés. A Miniszterelnök korábbi bejelentése szerint a Kormány fenntartja a meglévő támogatásokat. Mind a családok, mind a piaci szereplők bizonytalanságát enyhítené, ha bizonyossá válna, hogy a kormány meghosszabbítja-e ezeket az év végével kifutó lakástámogatásokat.

    • Az otthonfelújítási támogatás óriási célcsoportot érint, hiszen a hazai lakásállomány legalább 70 százaléka korszerűsítésre szorul. A leglényegesebb, hogy a támogatás által javuljon a lakóingatlanok energiahatékonysága. Ilyen nagy volumenű felújításokat azonban csak évtizedes távlatban lehet úgy ütemezni, hogy az építőipar ezt munkaerő- és építőanyagkapacitással ki tudja szolgálni.
    • A falusi csok a vidék lakosságmegtartó képességéhez járul hozzá, így a vidékstratégia szempontjából is lényeges támogatás.

    Az eredetileg szintén ez év végével kifutó kedvezményes lakásáfa meghosszabbításával kapcsolatos törvényjavaslat az Országgyűlés előtt van. Az Országgyűlésnek október 18-án benyújtott, az egyes adótörvények módosításáról szóló, T/1614 számú törvényjavaslat szerint a 2022.12.31-i határidőt a Kormány két évvel, azaz 2024. 12. 30-ig meghosszabbítja. Az 5%-os kedvezményes lakásáfa alkalmazható 2024. december 31. után is (2028. december 31-ig), ha az építési engedély legkésőbb 2024. december 31-én véglegessé vált, vagy az építést eddig az időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint.

    Az MNB Zöld Otthon Programja nem került visszavonásra, azonban kiürült az igénybe vehető keretösszeg. Az ország energia kitettségét csökkentené, ha nőne az energiahatékony lakások száma. Az energiahatékony lakásépítés támogatására szükségesnek tartjuk az MNB Zöld Otthon Programja kamattámogatott hitelének újbóli megnyitását. Ezt érdemes lenne kiterjeszteni az energiahatékonysági lakásfelújításokra is.

    Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma ne csökkenjen jelentősen a következő években sem, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, a jelenleg meglévő otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége.

    *

    A KSH szerint 2022 I-III. negyedévében az előző évhez azonos időszakához képest:

    • Az idei év első három negyedévében 13.617 lakást vettek használatba, ami 7,7%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A fővárosban 10%-kal kevesebb, összesen 4533 lakás épült. Minden más településkategóriában nőtt az új lakások száma: a megyei jogú városokban 22%-kal, a többi városban 7,7%-kal, a községekben pedig 36%-kal több lakást adtak át, mint 2021 első három negyedévében.
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 32-ről 37%-ra nőtt, a vállalkozások által építetteké 67-ről 62%-ra csökkent 2021 első három negyedévéhez képest.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 46%-a családi házban, 42%-a többlakásos épületben, 9,2%-a lakóparkban található. Ez az előző év azonos időszakához képest a családi házak esetében 8,5, a lakóparkoknál 6,7 százalékpontos növekedést, míg a többlakásos épületek esetében 15 százalékpontos csökkenést jelent.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 6,7m2-rel 93,7m2-re nőtt 2021 első három negyedévéhez viszonyítva.
    • A saját használatra épített lakások aránya 30-ról 35%-ra emelkedett, míg az értékesítési céllal építetteké 67-ről 63%-ra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 25 984 volt, 16%-kal több, mint egy évvel korábban. A növekedés oka a fővárosban megduplázódó lakásépítési kedv (99%-os növekedés), a többi településkategóriában stagnálás vagy enyhe csökkenés tapasztalható: a megyei jogú városokban 1%-kal több, az egyéb városokban 7,3, a községekben pedig 2%-kal kevesebb lakás kapott engedélyt, mint az előző év azonos időszakában. Az építtetők az esetek 50%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
    • 2021 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 11%-kal kevesebb, összesen 11.101 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országosan 3 703 volt.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk és benne a kapcsolódó ábrák cikkünk alatt letölthetők.

  • Nagyon sokan érdeklődnek az otthonfelújítási kölcsön iránt

    Annus Gábor, a Családbarát Magyarország Központ szakmai igazgatója a csalad.hu-nak elmondta, hogy a Családtámogatási kalkulátor látogatóinak 70%-a házas, és kétharmaduknak van saját lakóingatlana. A 2021. december és 2022. május közötti időszakot vizsgálva kiderült, hogy a 26-35 év és 36-45 év közötti fiatal középkorúak keresték fel a legnagyobb arányban a kalkulátort, valamint, hogy az egy- és kétgyermekes háztartások teszik ki a felhasználók átlagosan a kétharmadát minden hónapban.

    A 2021. december és 2022. május közötti időszakban összesen 151 562 keresés történt a csalad.hu oldalán található Családtámogatási Kalkulátoron. A havi adatok annak megfelelően is változtak, hogy éppen aktuálisan melyik támogatás volt elérhető, vagy éppen újonnan bevezetett – 2021 decemberében a családi adókedvezmények és az SZJA visszatérítés támogatások voltak a legnépszerűbbek, míg májusra az ingatlanvásárláshoz-, felújításhoz kapcsolódó kategóriák kerültek előre.  

    – A legnépszerűbb támogatási formák az ingatlanvásárláshoz, illetve felújításhoz kapcsolódnak: a CSOK, falusi CSOK, valamint az otthonfelújítási kölcsön és támogatás címszavak adták az összes keresés 37%-át. Ehhez hasonló nagyságrendben kattintottak az olvasók a családi adó- és járulékkedvezmény, valamint az SZJA visszatérítés kategóriákra.  A vizsgált összes hónapban kimagasló helyet ért el az otthonfelújítási kölcsön, támogatás, a vizsgált fél év során 4 hónapban az első helyen végzett a találati rangsorban. Ennek egyik oka, hogy Magyarországon a rendszerváltást követően a bérlakásrendszer gyakorlatilag megszűnt, vagy legalábbis nagyon alacsony szinten van, ezzel szemben a saját ingatlan komoly értéknek számít, így érthető, hogy a saját ingatlannal rendelkezők keresték fel nagyobb arányban a honlapot. Arról nem beszélve, hogy hazánkban a lakások jelentős részének az állapota, különösen a régebbi építésű ingatlanoknál, sok kívánnivalót hagy maga után, és most nem csak az energetikai korszerűsítés szükségességére gondolok. Az otthonfelújítási támogatás ebből a szempontból nagyon „betalált”: nem véletlen, hogy ennyire népszerű, merthogy erre vélhetően nagy szükség volt, és van.  - mondta el Annus Gábor.

    Forrás: csalad.hu

     

  • Mindenkinek részt kell vállalni az energiahatékonysági beruházásokból

    Mint írja, több kutatásban számszerűsítették már az energiahatékonysági intézkedések sokrétű, pozitív hatásait. "Egy épület felújításának haszon-költség aránya 4 az 1-hez, ami arra utal, hogy nemcsak energetikai előnyök jelennek meg vele, hanem közvetetten csökkenhetnek az állam egészségügyi kiadásai és az energiatámogatási költségek, illetve új munkahelyeket is eredményez. Ezek a pozitív hatások az egyén szintjén is megjelennek: az energiahatékonyságot növelő beruházásokkal nem csak az energiafogyasztás és -költségek csökkennek, de nő a komfortérzet, javul a beltéri levegőminőség, és a minőségi nyílászárók alkalmazásával az épületek kevésbé vannak kitéve a szélsőséges időjárási viszonyoknak." - írja.

    A finanszírozás kérdése is felmerül, hiszen jelentős költségekről van szó. A szakértő szerint ebben minden érintett szereplőnek részt kell vállalnia, hiszen ezt egymagában egy gazdasági szereplő sem tudja vállalni.

    Mint írja, a gazdaság motorjaként és finanszírozóként a bankszektor különösen fontos szerepet játszik a fenntarthatósági célok elérésében. Ugyanakkor célzott állami intézkedésekre is szükség van, illetve nélkülözhetetlen a lakosság általános szemléletváltása is. Erre jó példának a Zöld Otthon Programot említi.

    "A felmerülő beruházási igények folyamatossá váltak a kialakult gazdasági és energiapiaci környezetben, ehhez kiszámítható és stabil szabályozási keret szükséges, ahol egymással összehangolt és kombinálható, ösztönző és támogató rendszerek tudnak kialakulni, amelyek az állam, a lakosság és a bankok érdekeit egyaránt szolgálnák." - írja Szege György.

    A teljes cikk a vg.hu oldalán olvasható.

  • Hamarosan kiderül az otthonfelújítási támogatás sorsa

    További két évre biztosan meghosszabbította a Kormány az 5 százalékos újlakásáfát, 2023 végéig a babaváró hitelt, és marad az otthonteremtési támogatás is. A jelenlegi szabályok szerint ez év végén lejár a lakásfelújítási támogatás és kölcsön, valamint a korábban fél év haladékot kapó falusi csok.

    Az otthonteremtési támogatásokról összefoglaló táblázatot és részletes leírásokat találnak honlapunkon.

    Lakásáfa

    Az új lakások adásvételére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa tovább marad 2024.12.31-ig. Eszerint a következő két évben is kedvezményes áfával értékesíthetők azok a nem rozsdaövezeti besorolású területen lévő, új építésű

    • többlakásos lakóingatlanokban kialakított vagy kialakítandó lakások, amelyeknek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150m2-t, valamit
    • azok az egylakásos lakóingatlanok, amelyek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300m2-t.
    Az még nem világos, hogy a 2026-os kivitelezési határidő módosul-e.

    Időközben a Varga Mihály bejelentette, hogy a Pénzügyminisztérium meghosszabbítaná a kedvezményes lakásáfát 2028 végéig. Erről még nem született döntés.

    CSOK
    A családok otthonteremtési kedvezménye – mind új lakás építésére, mind új vagy használt lakás vásárlására, mind használt lakás bővítésére – továbbra is elérhető lesz. Ennek a támogatásnak nincsen kijelölt határideje. Szabálymódosításról sincs információnk.

    A falusi csok, valamit a hozzá kapcsolódó hitel a féléves hosszabbítás után ez év végéig van érvényben. Egyelőre nem tudni, meghosszabbítja-e a Kormány a kistelepüléseken és tanyákon használt vásárlására, bővítésére és korszerűsítésére igénybe vehető támogatást.

    Otthonfelújítási támogatás
    Az otthonfelújítási támogatást 2021. január 1-jétől lehet igényelni. Az otthonfelújítási támogatás mellé 2021.02.01-től otthonfelújítási kölcsön is kérhető. Ennek lehetősége a jelenlegi szabályok szerint ez év végén lejár.

    Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt szombati bejelentése szerint hamarosan kiderül, meghosszabbítják-e ezt a lehetőséget.

    A program keretében a legalább egy gyermeket nevelő család otthona felújítási költségeinek felét fizeti az állam, legfeljebb 3 millió forintig. Ehhez 6 millió forint támogatott hitel igényelhető.

    MNB zöld hitel
    Jelenleg egyetlen hazai banknál sem érhető el a Zöld Otthon Program legfeljebb 2,5%-os kamatozású lakáshitele az új érdeklődők számára, a hitelbefogadások szünetelnek. Az MNB energiahatékony lakásokra kiírt Zöld Otthon Programjának tavasszal 300 milliárd forintra megemelt kerete májusra kimerült.
    A jegybank időközben szigorított az eredeti feltételeken: a megkövetelt BB kategória mellett az ingatlan primer energiafalhasználásának felső korlátja a korábbi 90 kWh/m2/év helyett 80 kWh/m2/év értékre csökkent.
    A program fél éve alatt többezer energiahatékony ingatlan épüléséhez biztosított forrást, ezzel támogathatva a zöldingatlan-kínálat bővülését.
    A program folytatására nagy igény lenne, több szervezet azt is javasolta, hogy terjesszék ki energetikai korszerűsítésekre is.

    Egyéb támogatások

    Ami a többi támogatást illeti, 2023 végéig biztosan lehet igényelni a babaváró kölcsönt, és elérhető lesz jövőre is az otthonteremtési támogatás, a családi adókedvezmény, valamint az első házasok adókedvezménye és a diplomás gyermekgondozási díj is.

    Az energiahatékony lakásépítések és korszerűsítések támogatása létfontosságú

    A lakásépítések alakulását alapvetően befolyásoló áfatámogatás fennmaradása még legalább hat évig segíthet fenntartani és stabilizálni az újlakás-kínálatot Magyarországon, ezáltal kiszámíthatóbbá tenni a lakáspiacot.

    A TLE továbbra is javasolja a lakáskorszerűsítések támogatásának fenntartását is, ami mind a családok, mind az építőipar számára kiemelten fontos lehetőség, és hozzájárul az otthonok energiahatékonyságának javulásához is.

    Az otthonfelújítási támogatás óriási célcsoportot érint, hiszen a hazai lakásállomány műszakilag elöregedett, legalább 70 százaléka korszerűsítésre szorul. Lényeges, hogy a támogatás által javul a lakóingatlanok energiahatékonysága is, csökken a lakossági energiafogyasztás.

    A bevált támogatások hosszabb időszakra történő kiterjesztése segítené a volumeningadozások elkerülését, a hazai gyártókapacitások, munkahelyek megtartását. A kiszámítható támogatáspolitika csökkenti az építőanyag-importot és csökkenti az áremelkedést. A gyakran változó támogatási formák, a rövid időközönként felfutó, majd erősen visszaeső építési, felújítási volumenek az árak emelkedéséhez és a minőség csökkenéséhez vezetnek.

    A hazai anyaggyártókat, tervezőket, kivitelezőket, kapcsolódó ágazatokat a kiszámítható hazai lakásépítési, lakásfelújítási volumen segíti a hatékony és minőségi működésben, építésben. A volumeningadozások elkerülésével megtarthatók a hazai kapacitások, csökkenthető az építőanyag-import és visszaszorítható az áremelkedés.

  • A dráguló hitelkamatok lassítják a lakáspiacot

    Változó képet mutat 2022-ben az ingatlanpiac, az erős első és a kissé enyhébb második negyedév után - a visszafogott első őszi hónapnak is köszönhetően - az eddigi leggyengébb negyedévét zárta idén a szegmens, amelyben a Duna House árindexei alapján megállt az áremelkedés. A Duna House becslése alapján országosan 9200 ingatlantranzakció zajlott szeptemberben, ami 6%-os elmaradás az előző hónaphoz képest, ennek ellenére az éves tranzakciószám már így is átlépte a 100 ezres határt szeptemberben. 

    A DH árindexek változása alapján az előző negyedévek meredek emelkedését korrigálja az ingatlanpiac, az országos lakásárindex nominál értéken stagnált, reál értéken 7 ponttal alacsonyabban zárt. Az egyes ingatlantípusok és lokációk indexei szintén csökkenő, korrigáló képet mutatnak, amely alapján az eddigi emelkedő tendencia megtörni látszik. A kereslet az egész negyedévben alacsony volt annak ellenére, hogy a negyedév utolsó hónapjában kisebb emelkedéssel zárt a vevői aktivitást mutató keresletindex. Az irányárváltozás egyelőre minimális az ingatlanpiacon, a mozgástér jelenleg még nem a hirdetési árban, hanem a vevői alkuban jelentkezik, amely a harmadik negyedévben ingatlantípustól és területtől függően 3-7% között alakult a piacon.

    A jelzáloghitel-piacon az előző év harmadik negyedévével összehasonlítva az ingatlanpiacnál is nagyobb, 30%-os csökkenést tapasztaltak a Credipass elemzői, ezzel az idei év leggyengébb negyedévét hagyták maguk után. Az átlagos hitelnagyság országszerte mérséklődött, már a fővárosban sem haladja meg a 20 millió forintot. A becslés alapján 2022 szeptemberében 82 milliárd forint jelzáloghitel realizálódott, így a harmadik negyedévet 264 milliárdos volumennel zárta a lakáscélú hitelek piaca. A hiteligénylők a legnagyobb arányban 20 éves futamidő mellett, a változó kamatkörnyezetben kiszámíthatóbb, minimum 10 évre fixált kamatozású konstrukciók mellett döntenek, de emelkedett a 30 éves kifutású szerződések száma is.

    Kevesebb tranzakció mellett fokozódó befektetői jelenlét jellemzi az ingatlanpiacot a harmadik negyedévben. A főváros kedvelt, belső kerületeiben emelkedett a kislakások és a kiadásra szintén alkalmas, 40-60 négyzetméter nagyságú ingatlanok iránti érdeklődés, a kerületek népszerűségi listáján a korábbi favorit Zugló a tizenegyedik helyre szorult vissza. 2021-ben a pesti ingatlaneladások főként a 20-30 milliós értékkategórián belül történtek, idén már áthelyeződött a hangsúly a 70 millió Ft feletti otthonokra. Éves tekintetben ugyanakkor még emelkedés tapasztalható az árakban, így a budai paneleknél 29, a pesti oldalon pedig 30 százalékkal emelkedtek az átlagos négyzetméterárak 2021 harmadik negyedévéhez képest. A téglaotthonok esetében 90 millió forint fölé emelkedett az ingatlanra költött összeg Budán, a pesti oldalon 17%-os drágulás volt megfigyelhető az értékesítési adatok alapján. A vidéki ingatlanpiacon a panelek tekintetében folytatódott az átlagos négyzetméterárak emelkedése, az átlagos lakásár a tranzakciók több mint ötödében duplájára nőtt az előző év azonos időszakához képest Kelet-Magyarországon. A tavalyihoz képest jelentősen emelkedett az 50 millió feletti árkategória dominanciája a Pest megyei eladások között.

    Gyorsult a lakások forgási sebessége, köztük a panellakások kelnek el a leghamarabb. Nyugat-Magyarországon és Budán a használt téglaépítésűek nehezebben találtak új tulajdonost. Lassult az értékesítési idő az újépítésű ingatlanok piacán is, a harmadik negyedévben meghirdetett lakások száma alig haladta meg a 20 ezret. A legnagyobb kínálatból a XIII., a IX. és a XI. kerületben választhatnak az érdeklődők. Az áltagos négyzetméterár a fővárosi új lakások esetében 1,2 millió forint, a legmagasabb árú kerület a budai I. kerület, ahol az újépítésű ingatlanok átlagos négyzetméterára megközelítette a 3 millió Ft-ot.

    3 érdekes adat
    • A fővárosi I. kerületben az értékesített újépítésűek négyzetméterára megközelítette a 3 millió forintot.
    • Budán átlagosan 90 millió forint felett költöttek a vásárlók téglaépítésű ingatlanra.
    • Az ország teljes területén mérséklődött az átlagos hitelnagyság.

    A teljes elemzés ezen a linken érhető el.

    Forrás: Duna House

  • Szűkül és drágul az újlakás-piac

    A Deloitte nyár végén publikálta legfrissebb lakáspiaci elemzését[1], a Deloitte Property Index 23 európai országra kiterjedő felmérése szerint 2021-ben Magyarországon volt a legintenzívebb árnövekedés, az újépítésű ingatlanok piacán az átlagos tranzakciós ár 21,5%-kal emelkedett 2020-hoz képest. Ez a trend más európai országokban is megfigyelhető, az Egyesült Királyságban, Csehországban és Szlovákiában is mintegy 20%-os áremelkedést regisztráltak.

    „A Duna House Barométer idei év harmadik negyedévének adatai szerint Budapest kerületeit vizsgálva a legkedvezőbb újépítésű árakkal a XX. kerületben találkozhattak a vásárlók, ahol négyzetméterenként 764 ezer forintért vehettek új otthont. A legdrágább kerület, a budai I. kerület volt, ahol az értékesített lakások adatai alapján az átlagos négyzetméterár megközelítette a 3 millió Ft-ot.” – árulta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

    Bár a KSH szerint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke idén júniusban 17,0%-kal felülmúlta az előző év júniusit, a havi nettó 280 800 Ft-os bevétel mellett egy átlagember számára így is nehezen elérhető álom marad egy fővárosi újépítésű ingatlan vásárlása. Az újépítésű ingatlanok átlagos négyzetméterára 2022 harmadik negyedévében 1,2 millió forint volt a fővárosban, így több mint 17 évig kellene minden hónapban félretenni a teljes összeget egy 50 négyzetméteres ingatlan megvásárlásához.

    A Deloitte Property Index vizsgálta a lakásfejlesztési intenzitást is, 2020-hoz képest 2021-ben a kezdeményezett lakások számának legnagyobb növekedését Írországban (+39,7%), az Egyesült Királyságban (+37,1%), Szerbiában (+33,4%) és Magyarországon (+32,7%) tapasztalták, ugyanakkor az 1000 lakosra jutó, elkészült lakások számában drámai, 29,5%-os csökkenés érezhető hazánkban.

    A bizonytalan gazdasági környezet, az infláció és az építőanyagok, valamint a munkaerő drágulása következtében ismét változott a trend, a 2021-es fellendülést újabb enyhülés követte. A legfrissebb adatok szerint 2022 Q3-ban újra csökkent a meghirdetett projektek lakásszáma, amely alig haladja meg a 20 ezret. Ez az érték az előző év azonos időszakához képest 21%-os elmaradást jelent.

    „A piac átalakulása következtében az elszálló rezsiárak a keresletet a modern, alacsony energiafelhasználású ingatlanok felé tolják, ugyanakkor az emelkedő hitelkamatok nem kedveznek a hitelfelvételi kedvnek, így a nagyobb megtakarítással nem rendelkező vásárlók várhatóan elfordulnak majd az újépítésű ingatlanok kínálata felől.” – tette hozzá a szakértő

    [1] https://www2.deloitte.com/hu/hu/pages/real-estate/articles/deloitte-property-index-lakaspiac.html

  • A lakásépítések zöme továbbra is Közép-Magyarországon koncentrálódik

    2021. II. negyedévtől kezdődően az előző év azonos időszakinál negyedévről negyedévre kevesebb lakást vettek használatba. 2022 I. negyedévében az egy évvel korábbi magas bázisnál 26%-kal kevesebb, mintegy 4,5 ezer új lakás épült az országban.

    Minden településkategóriában csökkent a lakásépítés, az előző év azonos időszakinál a fővárosban 9,9, a megyei jogú városokban 38, a többi városban 43, a községekben pedig 35%-kal kevesebb lakás kapott használatbavételi engedélyt. Mindössze 6, zömében kis lakáspiaci súlyú megyében emelkedett, a többiben viszont csökkent az átadott lakások száma. Elsősorban a Budapesten és a jelentős lakáspiaci súlyú megyéknél tapasztalt visszaesés fordította a hazai lakásépítési piacot negatív irányba.

    Ha a lakásépítések országos eloszlását nézzük, akkor szembetűnő, hogy az idei I. negyedévben Budapesten több lakás épült, mint az ország többi részén összesen. Ezzel együtt a 2021 első felében regisztrált erőteljes növekedést követő III–IV. negyedévi jelentős visszaesés után 2022. I. negyedévében a fővárosi lakásépítések száma mintegy tizedével elmaradt az előző év azonos időszaki magas bázistól.

    A legkevesebb Tolnában (3db) és Vas megyében (6db) épült, de Békésben (13db) és Nógrádban (18db) is húsznál kevesebb lakást adtak át.

    A tavalyi év azonos időszakával összehasonlítva csalóka, hogy arányában Nógrádban nőtt a legnagyobbat (360%) a lakásépítések száma, hiszen 2021. I. negyedévében ott mindössze 5db lakást vettek használatba, ez emelkedett 18-ra.

    Ezen kívül csak Somogy (244%), Heves (193,3%), Fejér (127,9%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (104,9%) és Veszprém (131,4%) megyében regisztrálták a lakásépítések növekedését az előző év azonos időszakához képest.

    Az ország egészében csökkent a lakásépítések száma, átlagban 9%-kal. Ugyanakkor a lakásépítések száma több mint 50%-kal csökkent Tolna, Bács-Kiskun, Békés, Komárom-Esztergom, Vas, Zala és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Több megyében – Bács-Kiskun, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg - a megyeszékhely lakásberuházásainak számottevő csökkenése vetette vissza az építéseket. A megyeszékhelyek közül Salgótarjánban, Szekszárdon és Szombathelyen egyetlen új lakást sem vettek használatba ebben a negyedévben.

    Győr-Moson-Sopron megyébe azonban például a csökkenő tendencia mögött elsősorban a községeknél regisztrált építésikedv-visszaesés húzódott meg. Ennek következtében itt az épített lakások tízezer lakosra jutó száma (4,5) hosszú idő óta először nem érte el az országos átlagot (4,7).

    Az új építésű lakások közel 70%-át a Közép-magyarországi régióban vették használatba.

    Ez azt is jelenti, hogy Közép-Magyarországon csaknem háromszor annyi lakás épült ebben az időszakban, mint az ország többi részén együttvéve. A legkevesebb új lakást a Dél-dunántúli régióban adták át.

    Magyarországi lakásépítések száma hosszú évek óta jócskán alatta marad a régiós országok lakásépítési mennyiségének. 2021-ben tízezer lakosra Magyarországon 20 lakásépítés jutott a környező országokban az arány ennek duplája, akár triplája is volt. Tavalyi év első negyedévében hazánkban 10 ezer lakosra 6,3, idén ugyanebben az időszakban 4,7 új lakásépítés jutott, amit romló tendenciára utal.

    A régiós átlagot csak Budapest haladta meg jelentősen, ezenkívül Pest, Győr-Moson-Sopron és Fejér megye érte el.

    Négy megyében – Komárom-Esztergom, Békés, Vas, Tolna – tízezer lakosra kevesebb mint egy lakásépítés jutott ebben a negyedévben.

    Az új építésű lakások 53%-a többszintes, többlakásos épületben, 33%-a családi házban, 12%-a lakópark épületben épült. A lakások 73%-át vállalkozások, 25%-át természetes személyek építették. Ezzel összhangban vannak az építési célok is, hiszen az épített lakások 74%-át értékesítés céljából építették.

    Ezek az adatok egyértelműen a társasházépítés túlsúlyát mutatják a vizsgált negyedévben. A társasházi és lakóparki lakások túlnyomó többsége Budapesten (74% és 96%), míg a családi házak zöme (42%) Pest megyében épült.

    Az új lakások 34% a négy vagy több szobás.

    A lakásépítési szándékokat az új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma mutatja. Eszerint a legtöbb új lakást Budapesten szándékoznak felépíteni, hiszen az összes új engedély, illetve bejelentés negyede Budapesthez kötődik.

    Ha a regionális megoszlást tekintjük, akkor azt látjuk, hogy az összes engedély 46%-át a Közép-magyarországi régióban, a második legtöbbet Észak-Magyarországon kérték. A legkevesebb engedélykérelmet - kevesebb mint 200-at – Dél-Dunántúlon adták be.

    Összevetve 2021 első negyedévével, Budapesten jelentősen több lakást terveznek építeni, még ennél is nagyobb arányban nőtt a lakásépítési szándék Zala megyében. Szintén jóval több lakást terveznek Komárom-Esztergom, Nógrád, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár megyében is. Ezen kívül még Baranyában, Csongrád-Csanád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nőtt az új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma.

    Több megyében azonban csökkent a lakásépítési kedv, a legnagyobb mértékben Hajdú-Bihar megyében.

  • Miért éri meg egy önkormányzatnak passzív bérházakat építeni?

    Puchner Gábor: Valóban mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve egyedülállónak mondható Budapest XIII. kerületének lakásépítési gyakorlata. Az országban néhány helyens építenek önkormányzati bérlakásokat, de az, hogy ez egy hosszú távú program, amelynek a keretében már 12 helyszínen építettünk önkormányzati bérlakásokat az elmúlt 20 évben, az valóban egyedi Magyarországon.

    Eddig 667 önkormányzati bérlakást adtunk át, legutóbb idén év elején a Jász utcában költözhettek be a lakók egy 35 lakásos passzív technológiával készült bérházba. Most egy nagyobb projekt van folyamatban: egy 67 lakásos épület készül a Petneházy utca-Szent László út sarkán. Ez is passzív technológiával épül.

    100 lakásos passzív bérház Forrás: XIII. kerületi Önkormányzat

    2014-ben készült el a 100 lakásos bérházunk, amelyet a Darmstadti Intézet minősített is. Azóta csak passzív technológiával építünk, de nem mindet minősíttetjük, mert ez nagyon nagy költség és hosszú idő, de az újabb házak is ugyanazt tudják műszakilag. Ezen kívül a Kartács utcában épült egy kisebb, 23 lakásos bérház, és a Klapka Központban szintén van 33 lakás, amelyek mind passzív technológiával épültek.

    Kartács utcai passzív bérház
    Kartács utcai passzív bérház Forrás: XIII. kerületi Önkormányzat

    A 100 lakásos ház hőszivattyús geotermikus energiát használ, a nyílászárók is passzív minősítésűek, de fontos a szigetelés, a tájolás, a benapozottság, a szellőzés is. Emellett használati szabályok is vannak ezekben az épületekben, egyfajta műszaki-technikai házirend, amit a bérlőknek be kell tartaniuk. A ház ugyanis hiába tudja, amit egy passzív épületnek tudnia kell, ha a lakók nem megfelelően használják, akkor nem tud olyan energiahatékonyan üzemelni, mint amit a műszaki adottságok lehetővé tennének.

    Az energetikán túl azt is érdemes megjegyezni, hogy ezeket a bérházakat úgy helyezzük el, hogy egyfajta városfejlesztő szerepet is betöltsenek. Sok esetben azzal a szándékkal jelöljük ki az új önkormányzati bérházak helyét, hogy azután a környéken a magántőke is megtalálja a fejlesztési lehetőséget. Ez eddig működött is, hiszen például a Szabolcs utcában, ahol korábban már építettünk bérházat, a magántőke most már gyakorlatilag az egész utcát beépíti.

    Jász utcai passzív bérház
    Jász utcai passzív bérház Forrás: XIII. kerületi Önkormányzat

    Ugyanígy a Jász utca, a Zsinór utca, a Szent László út, vagy a Reitter Ferenc utca környékén, ahol korábban építettünk házakat, elindult a környék fejlődése, a befektetők is megtalálták ezeket a felértékelődött területeket és építkezni kezdtek. Az önkormányzatnak tehát ebben egyfajta katalizátor szerepe van.

    Az önkormányzati lakásokat továbbra is saját forrásból építjük, nem veszünk fel hitelt, állami támogatást sem, mert az nincs is.

    ígylakunk: Hogyan indult a XIII. kerületben az energiahatékony passzív házak építése 10 évvel ezelőtt, amikor ez még nem volt ilyen létszükséglet, mint most. Annak ellenére belevágtak, hogy nyilvánvalóan drágább egy ilyen beruházás.

    P.G.: Természetesen drágább egy ilyen épület, mint egy hagyományos technológiájú épület, de nem annyival, mint ahogy azt sokan gondolják. A passzív technológia 20-25%-kal kerül többe, mint egy normál épület építésre, ami azonban az üzemeltetés során megtérül.

    Azonban itt nem csak a költségmegtakarítás fontos szempont, hanem a környezettudatosság is, hiszen ez egyfajta üzenet, hogy ha akkor se használjunk feleslegesen energiát, hogyha épp nem olyan drága. Így is tudjuk védeni a környezetünket. Most, amikor nagyon megdrágult az energia, természetesen, a költségcsökkentés, a rezsiköltségek alacsonyan tartása is fontos, sőt ez lett a leghangsúlyosabb. Most ezek az épületek gazdaságosabban tudnak működni. A környezettudatosság mint elv azonban továbbra is nagyon lényeges.

    Említettem a városfejlesztési katalizátorhatást, ez itt is érvényesül, hiszen a magán beruházók is elkezdtek energiahatékony házakat építeni. Egyrészt irodaházakat, másrészt lakóépületeket. Amikor elindult, ez is inkább csak üzenet volt, például az irodabérlők számára, hisz akár a brandépítés egyik része is lehetett, hogy környezettudatos irodába költöznek. Tehát szerintem az, hogy az önkormányzat tudott és hajlandó volt ilyen környezettudatos épületeket építeni, az hatással volt a magánberuházókra is.

    Ez a trend a lakóépületeknél is nyomon követhető. Az utóbbi időben egyre több lakás épül a kerületben, és azért érzékelhető, hogy az energiahatékony lakásokat jobban el lehet adni, keresettebbek a piacon, és az a plusz költség, amivel az építés jár, az az értékesítésnél megérül. Ugyanis már a lakásvásárlóknak is egyre fontosabb szempont, hogy energiahatékony lakást vegyenek, és az építtetők ebben is tudnak versenyezni.

    Klapka Központ
    Klapka Központ Forrás: XIII. kerületi Önkormányzat

    ígylakunk: A kerületi önkormányzati bérlakásállományon belül mekkora a passzív bérlakások aránya?

    P.G.: A XIII. kerületi önkormányzatnak 5600-5700 bérlakása van, ezeknek a többségét még a tanácsi rendszerből örököltük. Az elmúlt 10 évben 667 új lakást építettünk, ami a teljes állománynak körülbelül 12%-a. A kezetekben ezek hagyományos technológiával épültek, 2014 óta építünk passzív technológiával, tehát most olyan 200 körül van a passzív bérlakásaink száma.

    A régi házaknak a korszerűsítése is zajlik, de nagyon sok olyan lakásunk is van, ami vegyes tulajdonú társasházban található, ezeknek a korszerűsítés a sokkal nehezebb, mint ott, ahol az önkormányzat az egyedüli tulajdonos

    A megtartandó épületeknél zajlik korszerűsítés, komfortosítás, például az izzókat ledre cseréljük, mozgásérzékelős rendszerrel, ami épületenként is jelentős megtakarítást hoz.

    Ugyanilyen fontos volt a vízóra program, hogy minden lakásban legyen saját vízóra, mert ez is ösztönzi a lakókat a takarékoskodásra. Most már az önkormányzati lakások több mint 90%-ában saját vízóra van, és tapasztalatok azt mutatják, hogy csak ez 30-40%-os felhasználáscsökkenést eredményezett

    Úgy gondolkodunk, hogy az igazi rezsicsökkentés az, ha kevesebbet fogyasztunk, és nem az árakat támogatjuk.

    Ezenkívül ezekben az épületekben a zajlik tetőszigetelés, aljzatszigetelés, homlokzatszigetelés nyílászárócsere is.

    A gazdaságosan fel nem újítható épületeket pedig szanáljuk, a helyükre tudunk új, energiahatékony épületeket, bérházakat építeni.

    Bérlakásépítés
    Bérlakásépítés Forrás: XIII. kerületi Önkormányzat

    ígylakunk: Kik azok a szerencsések, akik a passzív bérlakások beköltözhetnek?

    P.G.: Ezekre a lakásokra pályázatot írunk ki, és aki megfelel a feltételeknek, az költözhet be. Korábban a lépcsőzetes pályáztatási rendszer volt az elv, tehát az költözhetett be ezekbe a lakásokba, aki leadott egy régi kerületi bérlakást, ahova pályázat útján másvalaki tudod beköltözni. Így mindenki eggyel jobb lakásba költözhetett, jobb helyzetbe került.

    Mostanra nagyjából elfogyott az a kör, akik tudták vállalni az új bérlakásoknak a magasabb bérleti díját, ezért most már olyanok is pályázhatnak, akinek nincsen leadandó lakásuk. Tőlük azt várjuk el, hogy legalább három éve állandó kerületi lakosok legyenek és a leadható lakás helyett egyéves üzemeltetési díjnak megfelelő összeget fizessenek meg. Ez 1-1,5 millió forint közötti összeg a lakás méretétől függően.

    A lépcsőzetes rendszer azért volt nagyon jó, mert akik lakásleadás révén kerültek a passzívházakba, azokat a bérlőket ismertük, tudtuk, hogy valószínűleg a lakás használatával nem lesz probléma. Ezekben az épületekben ugyanis az üzemeltetés szempontjából kulcskérdés a bérlői összetétel.

    A passzív épületekben gondnokok vannak, valamint külső üzemeltető partner is hiszen, itt nagyon bonyolult gépészeti rendszerek működnek, amelyeket folyamatosan ellenőrizni és adott esetben karbantartani kell, illetve a lakókat segíteni a lakások megfelelő működtetésében.

    ígylakunk: Milyen terveik vannak, mennyi energiahatékony bérlakást építenek a jövőben?

    P.G.: A szándékunk továbbra is az, hogy folytatjuk ezt a programot, de ez jelenleg elsősorban anyagi kérdés. A tervek szerint előkészítjük a további projekteket, de hogy el tudjuk indítani, ez most a finanszírozástól függ. Az önkormányzatnak vannak még saját tulajdonú telkei, például olyanok, amelyeken fel nem újítható épületeket lebontunk, ez tehát nem akadály.

    Az elmúlt években nagyon sokan befektetésként veszik az ingatlant, ez most már a 50-60%-ot is elérte a kerületben, ami azt jelenti, hogy nem növekszik annyival a kerület lakossága, mint amennyi az új építés. Az önkormányzati ellátórendszerben van még tartalék, a szolgáltatási és közterületi infrastruktúrában is tudjuk követni az iroda- és lakófejlesztéseket.

  • Kapkodás a lakásfelújításoknál

    Mint mondta a vevői oldalt rendkívüli módon szorítja az otthonfelújítási program határideje, már mindenki csak azt nézi, hogy be tudják-e fejezni december 31-ig a munkálatokat, új projektekbe egyre kevesebben mernek belevágni. Az érdeklődés jelentős minden energiahatékonysági beruházás iránt, azonban a kapkodás átgondolatlan beruházásokhoz vezet, ekkor szakértőt sem mindig vonnak bele – figyelmeztetett.

    A szakmai egyesület elnöke arról is beszélt, hogy további bizonytalansági tényezők is nehezítik a felújítások tervezését: a magas kamatszintek miatt a lakosság tart a hitelfelvételtől, ezért inkább csak a megtakarításokat használják fel, a hatósági engedélyeztetések elhúzódása is a problémák forrása, és a beépítéshez szükséges szakemberek hiánya is súlyos gond, sokszor vezet a beruházások halasztásához

    Arról is szólt, hogy egyértelmű fékeződés jelei látszódnak nyártól a nagyobb újlakás-projekteknél, több beruházást halasztanak a piaci bizonytalanságok miatt, és az építőanyag-keresletben is aggasztó jeleket tapasztalnak.

    A teljes cikket a vg.hu ldalon olvashatják el.

  • Mi lesz az építőiparral, ha megfizethetetlen lesz az építkezés?

    Mivel a lakosság a drasztikusan megnövekedett árakat a lakosság önerőből már képtelen kigazdálkodni, a hitelfelvétel lenne az egyetlen lehetőség az építési beruházások finanszírozására.  A két számjegyű szabad banki hitelek azonban szintén nem jelentenek valós alternatívát.

    Az építőipari vállalkozói szövetség ezért javasolja a Kormánynak egy energiatakarékos új építésre és felújításra vonatkozó zöld otthonteremtési hitelkonstrukció létrehozását - mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.. Ezhatalmas segítség lehetne, még akkor is, ha kell hozzá önerő, és vissza kell fizetni, nem mindegy, hogy 15 százalékot, vagy ötöt rak rá a bank.

    Mindez nem csak a családoknak lenne óriási segítség, hanem az ágazatnak is, hiszen enélkül alig lesz magánberuházás, és mivel az állami projekteket is erősen visszavágta a Kormány, nehéz időszak vár az építőiparra. 

    "Jelenleg az összes megrendelés húsz százalékát teszi ki az újépítésű lakások felhúzása valamint a felújítások" - mondta Koji László. Ha az állami megrendelések mellett ezek is jelentősen csökkennek, nyilván lényegesen kevesebb kapacitásra lesz szükség. Ezt a magyar építőipar jelenlegi struktúrája képtelen lesz átvészelni, aki a korábbi évek során képes volt tartalékot képezni, az túl fogja élni a mostani nehézségeket, de elég valószínű, hogy ez csak munkaerő elbocsátása mellett tudja megtenni, főleg hogy jó eséllyel nemcsak 2023, hanem 2024 is nehéz év lehet az építőipar számára., magyarázta a Szakszövetség elnöke.

    "Ezért lenne fontos, hogy a lakosság építésre, felújításra szánt megtakarításai valamilyen elfogadható hitelkonstrukcióval legyenek támogatva, ha az ilyen célú, Magyarországnak járó brüsszeli források legkésőbb a jövő évben megérkeznének, az nagyban tudná segíteni a lakosság energiatakarékos beruházásait" - mondta Koji László.

    A teljes interjút a Növekedés.hu oldalán olvashatják.

  • Központi programok kellenek a szigetelés támogatására

    Mint mondta, most még sokat szeretnének szigetelni, sok nagy építési projekt is a közeljövőben lép ebbe a munkafázisba, tehát jövő év végéig biztosan sok szigetelőanyag fogy majd idehaza.

    Azonban a lakosság fizetőképes kereslete egyre csökken, és egyelőre az otthonfelújítási program is a lejárat felé közeledik.

    Emlékeztetett, hogy különböző típusú támogatások vannak más európai országokban, például Olaszországban 110 százalékos adóvisszatérítést ad az állam, Szlovákiában pedig elindult egy új zöld program, amelynek keretein belül 30 ezer szigeteletlen, energiafaló ház szigetelését támogatják, összesen 560 millió euróból.

    Tibor Dávid szerint érdemes lenne meghosszabbítani és az energetikai felújításra szűkíteni az otthonfelújítási programot, illetve újraindítani és az energetikai korszerűsítésekre is kiterjeszteni az MNB zöld hitelt. Mint kifejtette, egy kedvezményes kamattal gyakorlatilag maga az energiamegtakarítás kitermelné a törlesztőrészleteket, a törlesztést lehet a hatékonyságjavulás miatt csökkenő, be nem fizetett rezsiből finanszírozni.

    Fontos szempont lehet, hogy a lakóingatlanok szigetelése a költségvetésnek is érdeke, hiszen a szigetelést követően ezek a házak az átlagfogyasztás alácsökkennek és az állam által dotált rezsicsökkentés borzasztó veszteségeit is mérséklik. "Egy jól szigetelt ház mélyen az átlag alatt fogyaszt, így pedig az állam is minden egyes el nem használt köbméteren spórol. Olyan programokat érdemes indítani, amelyeknek az összköltségvetési szaldója inkább pozitív, vagy semleges, nem kerül pénzbe a költségvetésnek, mert az most szűkös" - érvelt Tibor Dávid.

    A teljes interjút a Portfolio oldalán olvashatja.

  • Egyelőre nem áll meg az áremelkedés az építőiparban

    Az új építéseknél és a felújításoknál egyaránt megjelenik a drasztikus áremelkedés, melynek ez év végéig történő visszarendeződésére semmilyen jel nem utal, a kivitelezők a beszerzési nehézségeket az év első felében beárazták. További kitettséget a kiszámíthatatlan energiaár-változások és a Ft/EUR árfolyam változása okozhat.

    Az építési termékek gyártásának költségei között az energiaköltségek részaránya átlagosan 25%-os nagyságrendet jelent, de vannak olyan építési termékek (pl. cement, égetett kerámia, tégla, egyes szigetelőanyagok), ahol ez az arány magasabb annak ellenére, hogy az anyaggyártók nagy többsége modern, energiatakarékos berendezésekkel, technológiával termel.

    A forint árfolyamának euróhoz való viszonyulása pedig a kivitelezőknél tud üzleti sokkot okozni, hiszen a felhasznált építési termékek, anyagok 48%-a importból érkezik. A nemzetközi beszállítói láncok problémái a hazai kivitelezési idők hosszabbodását eredményezik. A forint további apró gyengülése is jelentős árfelhajtó tényező az építésgazdaságban.

    Az építőiparban a szakmunkások és mérnökök megtartása várhatóan tovább növeli a vállalkozások költségeit, amit be kell, hogy vállaljanak a cégek annak érdekében, hogy a hazai és nemzetközi munkaerő piacon munkaadóként versenyben tudjanak maradni.

    Az ÉVOSZ tapasztalatai szerint megrendelői oldalról első számú üggyé a finanszírozhatóság kérdése vált. Az állam és az önkormányzatok jelentős volumenű építési beruházásokat halasztanak későbbre. A lakosság hitelképességének, az energiamegtakarítást célzó beruházások, felújítások finanszírozhatóságának a határára érkezett. A hazai és külföldi befektetők eddig állami támogatásokra számítottak, egyre inkább az egyéb állami közreműködést is értékelnék. Ilyen az állami, önkormányzati területek vállalkozásba adása, közreműködés a közművesítésben, a magánerőből megépített létesítmények állami, közösségi igénybevétele az üzemeltetés során.

     

    Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum építőanyag-kereskedelmi vállalat vezérigazgatója a Forbesnak adott interjújában arról beszélt, hogy "amióta a járvánnyal elindult a turbulencia, és hiányok, ellátási zavarok befolyásolják az árakat, a piac kiszámíthatatlan. De már az elején is bizonyos termékkörökről volt szó, ez ma sem mindegy. Falazóelemeknél, kerámiacserépnél, burkolatoknál, amit tehát az energiaárak is érintenek, elkerülhetetlen a további drágulás. Egy év alatt konkrétan megtízszereződtek a gázárak, attól függően pedig, hogy melyik gyár hogyan kötött le magának gázkapacitást, annál jobban lesznek kitéve a helyzetnek, és nem fognak tudni kompenzálni."
    
    Mint mondja, jellemzően már nem a kereslet mozgatja a piaci árakat, hanem hat rá az alapanyag, az energia és a munkaerő ára, valamint az infláció és az euróárfolyam is. Például hiába esik vissza a kerámiafalazó iránti kereslet, akkor is emelkedni fog az ára, mert a hozzá kötődő gázáremelkedés nem kitermelhető.
    
    Véleménye szerint konstans áremelkedéssel kell számolni mindaddig, amíg az energiaárak is emelkednek. (A KSH szerint a második negyedév termelői árai 25%-ot ugrottak a tavalyi időszakhoz képest.)
    
    A lakosság szempontjából ennek ellensúlyozása lehetne egy olyan állami támogatás, amely a rezsiköltség csökkentésére vonatkozna, vagyis olyan beruházásokra, melyekkel a lakosság magának tudna kompenzálni.
    
    Az otthonfelújítási program hárommilliós keretének növelése is lehetne ösztönző, de ennél többet ért volna, ha nem kettő, hanem három-négy év áll rendelkezésre a programhoz. "Annyi idő alatt mesterembert is könnyebb elérni, valamint a terméket is. És így senkinek nem kellene bespájzolnia, hogy biztosítva legyen az anyag, ami szintén egyfajta spiráljelenséget okozott, mert nem a rendes felhasználási ütemben, hanem mesterségesen szippantotta el az elérhetőséget, és egyébként az árakat is megdobja" - fejtette ki a lapnak Rázsóné Szórády Csilla.
    
    A trendekről szólva elmondta, hogy "a tűzifa, a szén szinte azonnal eltűnt a piacról, és a kémények forgalma is látványosan beindult. Ősztől inkább a szálas vagy polisztirol szigetelés lehet a sláger, és természetesen a nyílászárók piaca is fel fog lendülni."

     Forrás: ÉVOSZ, Forbes

  • Leállhatnak építési projektek az energiaválság miatt

    Egy tonna cement előállításához átlagosan 110 kWh villamos energia szükséges. A fent említett jelentős áremelkedések megduplázzák a cement előállításának összköltségét. A rendszeres gyártási költségeken túlmenően ehhez még a megnövekedett üzemanyagköltségek is hozzáadódnak.

    A szövetség szerint a meglévő szállítási szerződések gyakran nem lehetnek olyan rövid távúak, vagy nem a szükséges mértékben módosíthatók, hogy azok a jelentősen megnövekedett költségekkel lépést tudjanak tartani. Tovább nehezíti a helyzetet a szakma szerint, hogy az import cementtermékeket nem terheli az iparágunkat sújtó bányajáradék és a 20 ezer forint/tonna árkorlátozás sem vonatkozik rájuk, így azok versenyelőnyt élveznek. A bányajáradék eltörlése megszüntetné ezt az anomáliát, amely egyébként hatásában komoly nemzetgazdasági kárt is okoz, hiszen más adóbevételek elmaradását generálja – írják.

    Már ma is megfigyelhető, hogy sok építkezést elhalasztanak, vagy törölnek a rendkívül megnövekedett költségek miatt, mivel ezek már gazdaságilag nem kifizetődőek, vagy nem állnak rendelkezésre a szükséges építőanyagok. Az energiaválság az építőiparra is közvetlen hatással van, és olyan fontos projekteket fékez, mint a lakásépítés és az infrastruktúra bővítése.Szó szerint leállás fenyeget az építkezéseken.

    A szövetség fontosnak tartaná, hogy minden rendelkezésre álló áramtermelő kapacitás a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá az áramellátáshoz. Másrészt fontos, hogy a jelenlegi villamosenergia-árképzést a lehető leggyorsabban és ideiglenesen az érdemi sorrend elve szerint módosítsák az illetékes hatóságok és szolgáltatók.

    Úgy vélik továbbá, hogy a fentiekben javasolt intézkedések nem valósíthatók meg a központi költségvetésből származó további források nélkül. Véleményük szerint a fenntartható pénzügyi politikának ezekben az időkben mindenekelőtt a hosszú távú érdekekhez kell igazodnia. Elsődleges szempont kell legyen Magyarország ipari helyszínként való megőrzése, amely megfogalmazásuk szerint országunk jólétének központi pillére és a holnap klímasemleges társadalmának alapja.

    Forrás: 24.hu

  • Az otthonok korszerűsítésének támogatása létfontosságú Magyarország számára

    Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta egy kérdésre, hogy a Kormány célja, hogy a családtámogatási rendszert fenntartsa, megerősítse, akár bővítse, de a formáról, így az otthonfelújítási támogatást meghosszabbításról még nincsen döntés.

    A Miniszterelnök korábbi bejelentése szerint az új Kormány fenntartja a meglévő támogatásokat. A Kormány már kihirdette a falusi csok meghosszabbítását ez év végéig, valamint a kedvezményes lakásáfa fenntartását 2024 végéig (ez akár 2028 végéig is kitolódhat egy pénzügyminisztériumi javaslat nyomán). Mind a családok, mind a piaci szereplők bizonytalanságát enyhítené, ha világossá válna, hogy a Kormány meghosszabbítja az év végén ugyancsak kifutó otthonfelújítási támogatásokat is. [Összefoglaló táblázatunk a lakástámogatásokról.]

    Az otthonfelújítási támogatás óriási célcsoportot érint, hiszen a hazai lakásállomány műszakilag elöregedett, legalább 70 százaléka korszerűsítésre szorul. Lényeges, hogy a támogatás által javul a lakóingatlanok energiahatékonysága is, csökken a lakossági energiafogyasztás.

    A bevált támogatások hosszabb időszakra történő kiterjesztése segítené a volumeningadozások elkerülését, a hazai gyártókapacitások, munkahelyek megtartását. A kiszámítható támogatáspolitika csökkenti az építőanyag-importot és csökkenti az áremelkedést. A gyakran változó támogatási formák, a rövid időközönként felfutó, majd erősen visszaeső építési, felújítási volumenek az árak emelkedéséhez és a minőség csökkenéséhez vezetnek.

  • Egy újragondolt zöldhitellel ismét lendületbe jöhet az agglomerációs lakáspiac

    Az elmúlt években sok pozitív hatás érte Budapest agglomerációjának ingatlanpiacát. Ilyen volt többek között a többféle támogatásból összeálló családtámogatási rendszer, mely a fiatal családok kiköltözését segítette. Nagyon sokan egy kisebb budapesti lakás eladásával, hitellel, vissza nem térítendő támogatás segítségével kertes házhoz jutottak az agglomerációban.

    "Az elmúlt években ráadásul a Covidnak is volt egy olyan hatása, hogy nagyon sokan kifelé vágytak a zöldbe. Ez a vágy persze korábban is jelen volt, csak a járvány adott egy lökést, ami nagyon felpörgette az agglomeráció ingatlanpiacának forgalmát" - magyarázta Balla Ákos, a Balla Ingatlan vezetője.

    Most viszont ezeket a pozitív hatásokat negatív hatások váltották fel: megjelent egy általános bizonytalanság, gazdasági nehézségek, és ami az agglomerációs ingatlanpiacot kiemelten érinti: a magas üzemanyagár. Hiszen a Budapest környéki településekről nagyon sokan gépjárművel közelítik meg a fővárost, például a munkahelyük miatt, sőt a családok jelentős része már két autót használ. Ezáltal a költségek, a rezsi növekedése - az általános bizonytalansággal a háttérben - jelentősen visszafogja az agglomerációs települések ingatlanai iránti keresletet.

    "Eközben az újépítésű ingatlanok piacára az jellemző, hogy árban követi az építőanyagok drágulását. Márpedig az építőanyagoknál további áremelkedést lehet tapasztalni, ami ráadásul nem csak az építkezéseket drágítja, hanem a felújításokat is, például a szigetelést, miközben a rezsi változása miatt egyre többen vágnának bele egy felújításba. De még akár az is előfordulhat, hogy bizonyos építőanyag-típusok, például a szigetelőanyagok hirtelen hiánycikké válnak. Ezen tényezők miatt az újszerű ingatlanok esetében is további áremelkedés következhet be" - tette hozzá Balla Ákos.

    Ahol viszont nem fogunk a közeljövőben növekvő árakkal találkozni, azok a korszerűtlen, felújítandó ingatlanok. A probléma itt az, hogy a tulajdonosuk nem feltétlenül vette egyelőre figyelembe a bekövetkező változásokat, vagyis nem vette tudomásul, hogy kénytelen lesz nyomott áron értékesíteni ingatlanát, ha valóban el akarja adni.

    Elindulhat a visszaköltözés az agglomerációból

    A szakértő szerint viszont az előbb felsorolt okok miatt egyre többen fogják mérlegelni a fővárosba költözés lehetőségét. Ez persze nem új jelenség, hiszen az ingatlanközvetítők eddig is találkoztak “visszaköltözőkkel”, csak eddig ennek egyszerű demográfiai okai voltak. Most viszont az ingatlanpiaci mozgást a munkába járás és a rezsi növekedése fogja befolyásolni.

    A változásra talán már nem is kell sokat várni, hiszen szeptembertől mindenki, akit érint az emelkedő rezsi, magasabb összegű rezsiszámlákkal fog találkozni. Sokan ugyan már a bejelentést követően átszámolták a várható rezsiösszegeket, azonban nem feltétlenül hitték el a kalkulációjuk eredményét, illetve akadnak, akik reménykednek a “csodában”, például a korábbi bejelentés korrekciójában.

    "Mindenesetre ettől a hónaptól a rezsi változása sokak számára már ténnyé válik, ami egyrészt eladási hullámot generál, másrészt a jövő évben egy felújítási hullám várható a hatására" - vélekedett a szakértő.

    Balla Ákos egyébként úgy látja, hogy a jövőben csak akkor lehet kedvező változásokra számítani az agglomerációs ingatlanpiac tekintetében, ha olyan kormányzati döntések születnek, melyek az előbb felsorolt hatásokat ellensúlyozzák.

    Indokolt lenne a "zöldhitel" újragondolása

    Mivel a családtámogatások megmaradtak, így elsősorban a “zöldhitel” újragondolása, újjáélesztése lenne indokolt. Annál is inkább, mivel a zöldhitel azt a célt szolgálta, hogy modern, energiahatékony otthonok épüljenek. Ez pedig hasznosabb cél, mint felújítási támogatásból újraburkolni a fürdőszobát, esetleg kicserélni a konyhapultot, vagy beállítani egy jakuzzit a teraszra.

    Amennyiben a támogatási rendszer kifejezetten az energiahatékonyságot célozná, vagy akár egy nagyon kedvező hitellehetőségnek a feltétele lenne egy komolyabb energiahatékonysági javulás, az ismét megmozgathatná az agglomerációs ingatlanpiacot. Ez a gyakorlatban egy olyan építésre és energetikai korszerűsítésre felhasználható zöldhitelt jelentene, melynek kamata a jelenlegi 10 százalék feletti kamatszint alatt maradna a támogatás révén, tehát valahol 5-7 százalék környékén alakulna.

    "Egy ilyen energetikai célú, támogatott hitelkonstrukciót egyébként nemrég Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is felvázolt egy kormányinfón, így számítani lehet arra, hogy ez valamilyen formában megvalósul" - vélekedett Balla Ákos, aki szerint ez lehetne a jó irány ahhoz, hogy az agglomerációs ingatlanpiacra visszatérjen a korábban megtapasztalt lendület. 

    Forrás: Balla Ingatlan

  • Egyre több energiatakarékos készház épül Magyarországon

    Az energiaárak növekedésével még inkább felértékelődnek a jól szigetelt ingatlanok, illetve a környezettudatosság és a fenntarthatóság is egyre fontosabb szempont, évről-évre népszerűbbek a környezetbarát építési megoldások. A készházak építése sokkal kevésbé terheli meg a környezetet, mivel egyre több természetes, vagy életciklusuk végén könnyen lebomló, környezetet nem terhelő anyagokból készülnek. Kevés energiával előállítható és szállítható – gyártásához és újrahasznosításához 117-szer kevesebb energia szükséges, valamint pontosan kalkulálható a bekerülési költsége is.

    A könnyűszerkezetes házak esetében jóval kedvezőbbek a fűtési és hűtési költségek, mint amire egy hagyományos technológiával épülő hőszigetelés nélküli háznál számítani lehet. Egy modern könnyűszerkezetes háznak 30 cm-es falvastagság esetén – összehasonlítva egy korszerű téglafallal – több mint 200 százalékkal kisebb a hővesztesége.

    Az ÉVOSZ Környezettudatos és szerelt technológiás Szakmai Tagozata, a MAKÉSZ elnöke Kárpáti József szerint: „Egy-egy ilyen szerelt technológiás, környezettudatos készház bekerülési költsége – megfelelő szigeteléssel és a jelenleg még érvényben lévő 5 százalékos Áfával számolva – egy átlagos 100 négyzetméteres földszintes ház esetében alapesetben 5-10 százalékkal kevesebb, mint egy hagyományos építésű téglaépületé. Egy ilyen jól megtervezett háznak 3-4 KW a hővesztesége, felfűtése és hűtése is gyorsabb és egyszerűbb. A lakóteret leginkább csak szigetelés veszi körbe, ezáltal a belső falfelület eleve meleg érzetet ad”

    A könnyűszerkezetes házak a legelterjedtebb háztípusok a világon: Észak-Amerikában, Skandináviában, a Távol-Keleten a családi házak döntő többsége ezzel a technológiával készül. Hazánkban Nyugat-Magyarországon, és különösen a Balaton környékén kedvelik a megrendelők a készházakat, és Budapest teljes agglomerációjában is az átlagosnál gyakrabban készülnek így a családi házak.

    A hitelek drasztikus drágulása miatt azonban drasztikusan csökken a hitelből családi házat építtetők száma, és bár egyre népszerűbbek a legolcsóbb modulházak és konténerházak, ezen a piacon is az utóbbi két-három hétben erőteljesen csökkent a szerződéskötések száma – tájékoztatta a VG-t a készházépítő szakmai tagozat elnöke. Korábban is tapasztaltak megtorpanást, de most már inkább az a jellemző, hogy sokan visszamondják az építkezést.

    Egyre nagyobb problémát okoz, hogy a korábban három-hat hónap alatt elkészülő épületeket most az építőanyaghiány miatt jóval több idő, akár 10-12 hónap alatt lehet kivitelezni. Az anyaghiány miatt az építkezéseket sokszor át kell ütemezni, a szakembergárdát átcsoportosítani, ami további fennakadásokat okoz.

    Még ennél is nagyobb gond az építőanyagok napi árazása, amire nem nagyon találtak megoldást a kivitelezők. Korábban 30-60-90 napos fizetési határidőre lehetett anyagokat vásárolni, mert így könnyebb volt finanszírozni az építkezést. Most viszont az építőanyag- és a gépészetitermék-kereskedők úgy engedik ki az árut, hogy 100 százalékig ki van fizetve. 

    Összességében ezek a tényezők okozták a megtorpanást a készházpiacon is, ahol a kedvezményes lakásáfa meghosszabbításától remélik, hogy visszaépül a kereslet. Az energiatakarékos épületek iránt ugyanis óriási az érdeklődés, a megfelelően hőszigetelt ökoépületek, a hagyományos építőanyagok felé fordultak a vevők.

    Egyelőre készpénzes vevők maradtak bőven a piacon – mondta Kárpáti József. 

    Forrás és további információ: vg.hu, Realista

  • Már novemberben megnyílik a napelemes pályázat második üteme

    Mint írja, az energiaválságra való tekintettel a Kormány kiemelt célja, hogy a háztartások mielőbb hozzájussanak a lakossági napelemes pályázat által kínált lehetőséghez, ami a korszerűsítésen túl tartósan és jelentősen csökkenti a családok rezsiköltségét, ezzel is erősítve a rezsicsökkentés eredményeit.

    A felhívás 1. üteme óriási érdeklődés mellett zajlott, és rekord mennyiségű, több mint 43 ezer pályázat érkezett.

    Az első szakasz lezárásához közeledve döntött úgy a Kormány, hogy a tervezett jövő tavaszi időpont helyett már idén novemberben megnyílik a 2. ütem beadási szakasza.

    A több mint 200 milliárd forint keretösszegű pályázati támogatás több tízezer átlagjövedelem alatti családnak segíthet a rezsiterhek további csökkentésében – írja posztjában az energiaügyi államtitkár.

    A 2. ütemmel kapcsolatban további információ a https://napelem.palyazat.gov.hu weboldalon érhető el.

    Forrás: https://www.facebook.com/steiner.attila.itm/posts/508693097923884 

  • Építkezőknek, felújítóknak: Bau Budapest Expo kiállítás

    Több mint 500 termékkörben találkozhat csaknem félszáz kiállító termékeivel és szolgáltatásaival. 

    Legyen szó okos megoldásokról, építőanyagokról, zuhanykabinokról, vagy épp világítástechnikáról, rengeteg ötletet és kedvező ajánlatot gyűjthet be, hiszen a kiállítók csak ezen az eseményen elérhető kedvezményekkel is várják a látogatókat.

    A főbb tematikák: ajtó-ablak, szaniter, zuhanykabin, festékek, belső burkolatok, lámpák.

    Időpont: 2022. szeptember 16-18. 10 óra

    Helyszín: Vasúttörténeti Park, 1142 Budapest, Tatai u. 95.

    További információ és jegyvásárlás: https://baubudapest.com/ 

  • Megalakult az Országos Építészeti Tervtanács

    Az Országos Építészeti Tervtanács, mely augusztus 17-e óta kibővült feladatkört lát el és kiemelt hangsúlyt fektet a magyar beruházások minőségének emelésére.
    Az alakuló ülésén Lánszki Regő építészeti államtitkár és országos főépítész ismertette az építészeti-műszaki tervtanácsok működésről és feladatairól szóló kormányrendelet részleteit. A kormányrendelet két beruházási kör tekintetében telepített feladatot az Országos Építészeti Tervtanácsra: az OÉT véleményezi mind az állami magasépítési beruházások építészeti minőségét, mind a magánberuházásokban megvalósuló, 5000 négyzetméter alapterületet meghaladó épületek, és az egy építési telken 1500 négyzetméter alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépületek építészeti kialakítását.

    Az állami beruházások esetén a folyamatban lévő ügyekben sem adható ki építési engedély az Országos Építészeti Tervtanács hozzájárulása nélkül. A folyamatban lévő magánberuházásokat ez a jogszabály módosítás nem érinti.

    Az új szabályozás hatálya alá nem eső építmények esetén az önkormányzatok településképi véleményezési jogköre nem változik, az Országos Építészeti Tervtanács új feladataival összefüggő véleményezési eljárásokba pedig az illetékes önkormányzati és állami főépítészeket is bevonják.

    „Vissza kell szorítanunk a rossz tájolású, nem megfelelő minőségű anyagokból épült, környezetükhöz nem illeszkedő épületeket. A helyi közösségek és főépítészek bevonása pedig a helyismeret miatt elengedhetetlen, hogy sehol ne épülhessen meg olyan állami vagy piaci beruházás, melyet a helyi lakosok nem szeretnének." – mondta Lánszki Regő.

    Forrás: Építészfórum

  • Kevés új társasházat kezdtek építeni az első félévben

    A második negyedévben ugyan csökkent az építési fázisba lépő projektek értéke, de továbbra sem beszélhetünk alacsony számokról, az Aktivitás-Kezdés az 5. legmagasabb volt az elmúlt éveket nézve negyedéves szinten. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az elmúlt időszakban a kivitelezési költségek drasztikusan emelkedtek, ami önmagában jelentősen felfelé lökte a folyó árakon számolt Aktivitás-Kezdés mutatót, míg változatlan árakon a volumen ennél alacsonyabb lenne.

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2022. 2. negyedév)

    A magasépítések értéke nőtt, a mélyépítéseknél visszaesés látható

    A magasépítések esetében bővülés volt tapasztalható az Aktivitás-Kezdésben, az év második negyedévében több mint 560 milliárd forintot tett ki a megkezdett kivitelezések értéke a szektorban, ami túlszárnyalta az első negyedéves számot, valamint az elmúlt évek második legmagasabb szintjét jelentette 2021 április és június közötti időszaka után. Itt is igaz azonban, hogy az Aktivitás-Kezdést folyóáron számolva jelentősen emelte az elmúlt évek jelentős kivitelezési költségemelkedése.

    A magasépítéseken belül ugyanakkor a lakáscélú magasépítésekben nagyon jelentős visszaesést hozott az idei második három hónap, míg a nem lakáscélú magasépítések számottevően bővültek, az Aktivitás-Kezdés mutató április és június között 500 milliárd forint fölé emelkedett, ami 2021 második negyedéves értéke után a valaha mért második legnagyobbnak számít.

    Két nagyberuházásnak köszönhetően a mélyépítési Aktivitás-Kezdés minden eddigi rekordot megdöntött az első negyedévben. Ehhez képest a második negyedév jelentős visszaesést hozott, mindössze kevesebb, mint 240 milliárd forint értékben indultak el kivitelezések a szektorban, ami ugyanakkor az előző évek átlagosnak nevezhető negyedéves szintjével azonos. Az első negyedévhez képesti mérséklődés az út- és vasútépítéseket érintette, az Aktivitás-Kezdés mutató esetükben nem érte el a 90 milliárd forintot. A nem út- és vasút mélyépítéseknél ugyanakkor több kivitelezés is elkezdődött, ami magasabb értéket képviselt, mint az első negyedéves, körülbelül 150 milliárd forintot tett ki.

    Dél-Alföld volt a legaktívabb

    Az idei évet illetően az Aktivitás-Kezdésből a legnagyobb részesedéssel Közép-Magyarország rendelkezett, 43 százalékos aránnyal, a második helyen Kelet-Magyarország állt 37 százalékkal míg Nyugat-Magyarországhoz a megkezdett építkezések értékének valamivel kevesebb, mint 20 százaléka kapcsolódott. A 2014 és 2021 közötti időszakkal összehasonlítva Közép és Kelet-Magyarország részesedése a megkezdett kivitelezési munkákból magasabb volt 2022 első felében, míg Nyugat-Magyarországé alacsonyabb.

    Az elmúlt 1 évre visszatekintve az összes régió közül Budapesten és a Dél Alföldön volt a legmagasabb a kivitelezési fázisba lépő projektek összeértéke, az elemzés második felében ez utóbbival részletesen is foglalkozunk.  Az Aktivitás-Kezdésből a legkisebb részesedéssel a Nyugat-Dunántúl és a Dél-Dunántúl rendelkezett.

     

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2022. 2. negyedév)

    Bár 2022 második negyedéve nem hozott kiugró építés Aktivitást a Dél-Alföldön, az azt megelőző első negyedévben nagyon magasra rúgott az elindult kivitelezések értéke a régióban két nagyberuházásnak köszönhetően. De a tavalyi év utolsó negyedévében is magas összegben került sor építkezések elindítására a területen. 2022 első felében összesen több mint 400 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés mutató összege. Az elmúlt 4 negyedévet nézve pedig összesen átlépte a 660 milliárd forintot a megkezdett kivitelezések értéke.

    Az egész építőiparra jellemző kiugró számok a régióban a mélyépítésekre voltak visszavezethetőek, az elmúlt 4 negyedévben az ebben a szegmensben építési fázisba lépő projektek összértéke meghaladta az 500 milliárd forintot, ami a korábbi csúcsértékeknek is a többszörösét jelentette.

    A társasházi lakásépítések esetében nagyjából a 2021 második féléves Aktivitás-Kezdés jellemezte 2022 első félévét is, ami így magasabb szintet jelentett a 2019 július és 2021 júniusa között az egyes féléveket jellemző számoknál. A régióban 2018-ban volt a csúcson a társasházi lakásépítési Aktivitás-Kezdése, amikor elindult a Cédrus Liget lakópark kivitelezése Szegeden, a mostani szint ettől jóval elmaradt. Az említett projekt volumenét mutatja, hogy az elmúlt évek nagy társasházi projektjeinek értéke csupán töredék összeget jelentettek ehhez képest a régióban, inkább közepes méretű társasházak építése vette kezdetét, mint a Domby 60 társasház, a Balaton Lakópark A épületének II. Üteme és a Green Lakópark I. üteme Kecskeméten.

    Kevésbé aktívak a társasházi lakásépítők

    2022 április és június között mindössze kevesebb mint 60 milliárd forint értékben indultak társasházi lakásépítések, ami 2016 óta 2020 második felét nem számítva a legalacsonyabb összeget jelentette, úgy hogy azóta jelentősen nőttek az építési költségek, vagyis változatlan árak mellett nézve ez jóval kisebb építési volument jelent. Az első negyedévhez képest az Aktivitás-Kezdés visszaesése körülbelül 40 százalékos volt, ugyanakkor a 2021-es második negyedévhez képest ennél jóval kisebb, körülbelül 18 százalékos elmaradás volt mérhető. Összességében az idei első félévben a társasházi lakásépítési aktivitás nagyon szerénynek mondható a körülbelül 150 milliárd forint értékben megkezdett kivitelezésekkel, ami alacsonyabb a 2016 óta mért valamennyi első féléves számnál.

    A beruházások indítását továbbra is nehezítik a piaci bizonytalanságok, az építőanyagok nehézkes beszerzése, illetve az előre nehezen megjósolható drágulásának mértéke, miközben a gazdasági nehézségek következtében a kereslet is visszaesni látszik, és finanszírozást is csak egyre rosszabb feltételekkel lehet találni.

    A piac szempontjából jelentős változás, hogy a kedvezményes áfával kapcsolatos határidőt további két évvel kitolták, így az építési engedélyek megszerzésével kapcsolatban már nem sürgeti a fejlesztőket az idei év végi határidő. A másik jelentős változás, hogy szintén könnyítést kaptak a beruházók a szigorodó energetikai szabályok bevezetésének két éves eltolásával. Szintén változás a piac szempontjából, hogy a nagyobb, 5000 négyzetméternél nagyobb épületek, valamint az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább 6 lakásból álló új, társasházi lakóépületek esetében vétójogot kap az állami főépítész vezette Országos Építészeti Tervtanács.

    A 2022 második negyedévet illetően némileg nőtt az első negyedévhez képest a befejezett társasházi lakásépítések összértéke. Az Aktivitás-Befejezés így az első félévben valamivel 100 milliárd forint felett alakult a szektorban. Az idei évre azonban további jelentős mennyiségű beruházás befejezése várható, bár a piaci körülmények miatt elképzelhető, hogy több fejlesztés esetében csúszhat az átadás.

    A társasház építések területi eloszlása továbbra is nagyon egyenlőtlen, 2022 első félévében az Aktivitás-Kezdés több, mint 60 százaléka Közép-Magyarországhoz volt köthető, ami nagyjából a 2014-2021 közötti időszakot jellemző szinttel azonos. Kelet-Magyarország részesedése a korábban megfigyeltnél magasabb volt 2022 első felében, míg Nyugat-Magyarország alacsonyabb részesédessel rendelkezett az idei év első 6 hónapjában a társasházi lakásépítésekből.

    Forrás: EBI Építésaktivitási jelentés

  • Támogatjuk a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítását

    Régóta szorgalmazzuk, hogy legyen nagyobb kiszámíthatóság a lakásépítési szektorban. Ennek egyik legfontosabb kulcstényezője a lakásépítést támogató intézkedések hosszú távú fenntartása.

    Ezzel a megállapítással összecseng az ÉVOSZ javaslata, hogy a Kormány által korábban 2024 végéig módosított határidőt további négy évvel kitolják, azaz 2028. december 31-ig biztosan 5%-os áfa mellett lehessen az újépítésű lakásokat megvásárolni Magyarországon.

    Varga Mihály pénzügyminiszter ma Facebook-oldalán bejelentette, hogy a Pénzügyminisztérium megvizsgálta és támogatja az 5%-os lakásáfa meghosszabbítását 2028 végéig. Az Országgyűlés ősszel dönthet a javaslatról.

    A TLE üdvözli az ÉVOSZ javaslatát és a Pénzügyminisztérium állásfoglalását, és támogatja, hogy a kedvezményes lakásáfa fennmaradjon még legalább 2028. december 31-ig.

    A lakásépítések alakulását alapvetően befolyásoló támogatás fennmaradása még legalább hat évig segíthet fenntartani és stabilizálni az újlakás-kínálatot Magyarországon, ezáltal kiszámíthatóbbá tenni a lakáspiacot.

    A hazai anyaggyártókat, tervezőket, kivitelezőket, kapcsolódó ágazatokat a kiszámítható hazai lakásépítési, lakásfelújítási volumen segíti a hatékony és minőségi működésben, építésben. A volumeningadozások elkerülésével megtarthatók a hazai kapacitások, csökkenthető az építőanyag-import és visszaszorítható az áremelkedés.

  • GVH: A lakástámogatások segítenek stabilizálni az építőanyag-keresletet

    A GVH augusztus 26-án publikálta honlapján a végleges jelentést, amelynek megállapításait Turi Anna, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetőjével foglalja össze a lap.

    A GVH a többi között egyes építőanyagok piacát vizsgálta meg gyorsított ágazati vizsgálat keretében az elmúlt időszakban. Az építőanyagok ára az elmúlt években meredeken emelkedett, a gazdaság számos szegmensét kedvezőtlenül érintve.

    A gyorsított ágazati vizsgálat eredményei megerősítik, hogy a három vizsgált szigetelőanyag, azaz az ásványgyapot, az expandált polisztirol (EPS) és az extradurált polisztirol (XPS) termelői/importőri árai átlagosan 61 %-kal emelkedtek az elmúlt három évben. A jelentés szerint az áremelkedés a termeléshez szükséges energia (olaj, villamos energia, földgáz), továbbá – a forintárfolyam leértékelődése folytán - a gyártáshoz felhasznált import nyersanyagok drágulásával, és a kereslet növekedésével magyarázható.

    „A vizsgálat során a GVH nem tárt fel versenyfelügyeleti eljárás indítására okot adó körülményt, azonban számos, a piac szempontjából kedvezőtlen tényezőt azonosított, amelyek ellensúlyozására több intézkedést is javasolt. Ezek többsége fenntarthatósági szempontokra összpontosít” – emeli ki Turi Anna, a Schönherr szakértője.

    Ajánlások az egyes szereplőknek

    A GVH arra bíztatja a gyártókat, hogy növeljék termelési kapacitásaikat. A nyersanyagárak jelentős emelkedésének mérséklése érdekében nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a hulladékanyagok és a visszagyűjtött termékek gyártási folyamatba való becsatornázására, az újrahasznosításra, valamint az ehhez szükséges technológiai háttér fejlesztésére. Az újrahasznosítás segíthet a gyártóknak az esetleges nyersanyaghiány kezelésében, és csökkentheti a termelési költségeket, ami a fogyasztói árakban is megmutatkozhat. A GVH arra is felhívja a gyártók figyelmét, hogy a szállítási és fuvarozási kapacitásaik tervezésekor törekedjenek fokozott figyelmet fordítani az ESG (felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontokra.

    A lakosságnak a GVH azt javasolja, hogy a megrendelők és a tervezők a lehető legkorábban konzultáljanak a szigetelést végző vállalkozóval a felhasználandó szigetelőanyag-típusokról, figyelembe véve az aktuális árat és az elérhető kínálatot. A gyorsított ágazati vizsgálat feltárta, hogy bizonyos fokú helyettesíthetőség áll fenn a különböző vizsgált szigetelőanyagok között. Mivel azonban a hőszigetelést a műszaki és tűzvédelmi terveknek is tartalmazniuk kell, a tervek elfogadása után már nincs lehetőség utólagos módosításra - ahogyan arra a jelentés is rámutat.

    A hulladékgazdálkodási szolgáltatóknak ajánlott továbbá a szelektív hulladékgyűjtési rendszert úgy átalakítani, hogy a lakosság számos ponton, egyszerűen és ingyenesen leadhassa a sztirol és polisztirol csomagolóanyagokat. Az így összegyűjtött tiszta terméket értékesíthető a hazai EPS- és XPS-gyártóknak, amelyek az újrahasznosított csomagolóanyagokból költséghatékonyan tudnának a termeléshez szükséges nyersanyagot előállítani.

    Végezetül, a GVH a magyar jogalkotó figyelmébe ajánlja, hogy a lakásépítési és épületfelújítási állami támogatásokkal hosszú távon stabilizálható a szigetelőanyagok iránti kereslet, amellyel kiküszöbölhetők a szélsőséges keresleti ingadozások. Ez segítene a gyártóknak a termelési kapacitásaik tervezésekor és a beruházási döntéseik meghozatalában, ami a piac kínálati oldalán kiszámíthatóbb működést tenne lehetővé, ezáltal elkerülve a jövőbeli termékhiányokat.

  • Egy 20 milliós lakáshitel már majdnem 40 milló forinba kerül

    2022. január vége óta közel 8 százalékponttal emelkedett a jegybanki alapkamat, 2,90 százalékról 10,75 százalékra. Ez lecsapódott a banki hitelek ügyleti kamatait közvetlenül befolyásoló referenciakamatokon is. 

    A meglévő, régebben felvett lakáshitelek jelentős része még mindig éven belüli kamatperiódusú, ezeknél nagyon durván megemelkedtek volna törlesztőrészletek, ha ennek egyelőre az év végéig nem szabna gátat a kamatstop.

    Mennyit számít a kamatemelés az új hiteleknél?

    Az újonnan nyújtott lakáshiteleknél azonban érvényesül a meredek kamatemelkedés. Február elején egy 20 évre felvett, 20 millió forintos lakáskölcsönt még 4,78 százalékos teljes hiteldíj mutatóval (thm) is fel lehetett venni, így a havi törlesztőrészlet 128 306 forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig 30 812 290 forint volt. 

    Ehhez képest bő fél évvel később, augusztus végén 8 százalék alatti thm-mel nem lehet lakáskölcsönt kapni a Bank360.hu lakáshitel kalkulátora szerint. 20 millió forint lakáscélú jelzáloghitelt 20 éves futamidővel és legalább 10 éves kamatperiódussal számolva jelenleg 8,15 százalékos thm-mel lehet felvenni. Így a havi törlesztőrészlet 165 395 forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig 39 713 650 forint. Ez alapján közel hét hónap alatt egy 20 millió forintos lakáshitel összköltsége majdnem a duplájára emelkedett, a teljes visszafizetendő összeg pedig 30,8 millió forintról 39,7 millió forintra. 

    Az átlagos hiteldíjmutató is beszédes

    Az átlagos hiteldíjmutató februárban még 5,05 százalék volt, júniusban viszont már 6,93 százalék. A februári átlagos hitelköltség mutatóval számolva egy 20 évre felvett 20 millió forintos lakáshitel törlesztőrészlete 132 500 forint körül alakult, 6,93 százalékkal viszont ugyanez az összeg már 154 ezer forint. Mostanra pedig már nyolcassal kezdődnek a thm-ek ilyen kölcsönre.

    A mostanra 165 ezer forintra hízó törlesztőrészlet 30 százalékos emelkedést jelent a februári 128 ezerhez képest. Ezt a hitelfelvevők nyilván nehezebben tudják vállalni, még akkor is, ha azon szerencsések közé tartoznak, akik már évközi fizetésemelést is kaptak. Ráadásul a bankok kezét megkötő jövedelemarányos törlesztési mutató (jtm) miatt az is könnyen előfordulhat, hogy csak kisebb összegű hitelt tud felvenni az igénylő. A jóval magasabb törlesztőrészlet ugyanis már meghaladhatja azt az összeget, amit a havi nettó jövedelme alapján maximum megengedhet neki a pénzintézet - figyelmeztet a Bank360.hu. 

    Ebben az esetben ugyanolyan ingatlanár mellett is több önerőt kell felmutatni a vásárláshoz, vagy alacsonyabb árkategóriájú ingatlant kell választani. A 132 ezer forintos törlesztőrészlethez ugyanis a törvény szerint elég 264 ezer forint nettó bér, a magasabb törlesztőhöz viszont már közel 310 ezer forint jövedelmet kell igazolni, ami 17 százalékkal magasabb.

     Forrás: Bank360

  • Sokan számítanak a rezsiszámla növekedésére

    26% gondolja úgy, hogy nem lesz érintett (8% nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre)

    Legnagyobb arányban a családi házak tulajdonosai (77%), a 100m2 felleti ingatlanokban lakók (több mint 80%), a községekben és a kisebb városokban élők (72-76% és a 18 év alatti gyereket nevelők (63%) számítanak arra, hogy érinti őket a rezsicsökkentés szabályainak szigorítása.

    Húszezer forint alatti többletkiadással számol a magát érintettnek tartók 42%-a. Jól látható, hogy a megkérdezettek csaknem 10%-a bizonytalan még abban, hogy mennyivel lesz több a havi rezsije. A válaszadók átlagosan havi 27 ezer forint emelkedésre számítanak.

    A felmérés eredményei szerint a háztartások 6,5%-a biztosan, 13,4%-a valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. Több mint 70% azonban - legalábbis az augusztus eleji válaszadáskor - nem gondolkodott ilyesmiben. 

    Az előző hónapi felméréshez képest jelentősen többen készülnek napelemes korszerűsítésre, hőszigetelésre, nyílászárócserére.

    A legnagyobb arányban a családi házak tulajdonosai korszerűsítenének: idén 26, jövőre 32%-uk. A társasházi lakásokban lakók csak 9-10, illetve 13-14%-os arámyban készülnek korszerűsítésre. Az 51 négyzetméter alatti ingatlanban élők körében a fenti két adat 11% (2022-ben) és 16% (2023-ban). Az 51-100m2 közötti ingatlanok esetében ugyanez a két szám 17 és 22%, a 101-150m2 közöttiek esetében 33 és 38%, míg a 150m2felettiek esetében 40 és 47%.

    Akik érintettnek gondolják magukat sokkal inkább készülnek az energiahatékonysági korszerűsítésre 23-30%, mint azok, akik most úgy vélik, nme érintettek (15-18%).

    Az energiamegtakarítást célzó beruházások egyik kulcsa, hogy a háztartásnak vannak-e saját forrásai erre a célra. Akik terveznek ilyen korszerűsítést, azoknak csaknem 60%-a saját megtakarításból szeretné azt megvalósítani. A megkérdezettek fele felhasználna valamilyen állami támogatást is, a hitelfelvétel azonban nem túl népszerű.

    A válaszadók jelentős többsége egyetértett azzal, hogy az állam támogassal a lakóingatlanos energetikai korszerűsítését.

    Forrás: GKI, Portfolio

  • Vétójoga lesz a tervtanácsnak a nagyobb lakóépítkezésekre is

    A jövőben az állami főépítész által vezetett tervtanács véleményezi az 5000 négyzetméternél nagyobb épületek, valamint az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület építészeti-műszaki dokumentációját.

    A Magyar Közlönyben kedden megjelent 315/2022. (VIII. 16.) kormányrendelet szerint minden elvi építési, építési vagy fennmaradási engedélykérelmet elutasít az építési hatóság, amelyet a tervtanács nem ajánlott megvalósításra.

    Krüpl László ügyvéd, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ingatlanjogi csoportjának vezetője azt mondta, hogy az új szabályozás egy újabb adminisztratív akadályt állít a tisztán piaci alapú ingatlanfejlesztések elé, hiszen az kiterjed egy közepes méretű irodaház vagy lakóingatlanprojektre is. Várakozásaik szerint ez csökkenteni fogja a kiadott építési engedélyek számát, ezzel befolyásolva az irodapiacon és a lakóingatlanpiacon a kereslet és a kínálat alakulását.

    Forrás: hvg.hu

  • Online ügyfélszolgálat segíti a családtámogatások megismerését

    Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára Facebook bejegyzésében emlékeztetett, hogy a családok jelenleg több mint harminc támogatási formát vehetnek igénybe, amelyekről immár videóbeszélgetésben is tájékozódhatnak. Az új szolgáltatás a csalad.hu oldalon, az ügyfélpont menüpont alatt érhető el.

    Az online megbeszélésen a Családbarát Magyarország Központ ügyfélpontjának felkészült szakemberei adnak információt az elérhető családtámogatási lehetőségekről, a jogszabályi feltételekről és az ügyintézés folyamatáról is az érdeklődőknek. Az online videóbeszélgetéshez 9 és 15 óra közötti időpontot lehet foglalni, hétfőtől csütörtökig. Az érdeklődők 45 perces időkeretben, a Teams rendszerén keresztül tehetik fel kérdéseiket. Regisztrálni a https://csalad.hu/ugyfelpont/ felületen lehet, ahol néhány adat és a tájékoztatás témájának megjelölésével foglalható időpont.

    Hornung Ágnes arra is felhívta a figyelmet, hogy emellett továbbra is működik a Családbarát Magyarország Központ Ügyfélpontjának e-mailben elérhető szolgáltatása, amely már egy éve gyors és közérthető válaszokkal segíti a családtámogatási formák iránt írásban érdeklődőket. Az eddigi tapasztalatok alapján a családok leggyakrabban az otthonfelújítási támogatás, a jelzáloghitel-csökkentés, a Családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és a falusi CSOK igénybevételének részleteiről tájékozódnak, de bármely támogatásról információt kaphatnak.

    Az érdeklődők ugyancsak a csalad.hu oldalon használhatják a Családtámogatási Kalkulátort is, amellyel személyre szabott kalkulációt végezhetnek az elérhető támogatási formákról. A mintegy másfél éve elindított kalkulátorral 35 féle támogatási formáról, már csaknem 170 ezer esetben végeztek részletes számítást a családok.

    Az érintettek rendelkezésére állnak a fővárosi és megyei kormányhivatalok családtámogatási ügyfélszolgálatai és a kormányablakok is, valamint hívhatják a Magyar Államkincstár telefonos ügyfélszolgálatát, ahol a továbbiakban is tájékoztatást kaphatnak a családtámogatások igénybevételéről.

    Forrás: Család.hu

  • Kiszámítható energetikai támogatási rendszerre van szükség

    A rezsicsökkentés az eddig ismert formájában elfedte a valódi világpiaci eseményeket. A társadalom számára ezért sokkoló a megnövekedett energiaár, azonban elkerülhetetlenné vált a szembesülés: a fosszilis energiaforrások korlátozottan állnak rendelkezésre – el kell kezdenünk leválni róluk. Ez nem egyszerű folyamat sem a gazdaság, sem a társadalom számára. Csak úgy tehető fájdalommentesebbé, ha a folyamatok előre megtervezettek, transzparensek, és az állam valóban segít felkészülni az átállásra. Hogyan?

    Kiszámítható, hosszútávú, átlátható energetikai támogatási rendszerre van szükség, amelyből megvalósulhat az energiapazarló, elavult lakóépületek energetikai felújítása. A lakosság nagy része önerőből nem képes ezekre beruházásigényes intézkedésekre: komplex finanszírozási konstrukciókra és szakmai segítségnyújtásra van szükségük. Magyarországon a legrosszabb állapotú lakóépületek többségében alacsony jövedelmű emberek élnek, akik hiába költik jövedelmük aránytalanul nagy részét rezsiszámláik kifizetésére, így sem tudnak komfortos, egészséges lakókörülményeket teremteni maguknak. Ezeknek a háztartásoknak a kiemelt kezelése, számukra külön enyhítések és 90-100%-os felújítási támogatások szükségesek. Eddig szinte kizárólag a magasabb jövedelműek számára volt elérhető a felújítás. Be kell építenünk a szociális elemeket, hogy elkerüljük a tömeges energiaszegénységet. Le kell zárni az izolált, impulzus alapú és alacsony keretösszegű mikro-felújítási pályázatok korszakát, amelyekkel érdemi lakossági megtakarítások nem érhetők el. A lakosságnak egyszerűen adminisztrálható, hosszútávú felújítási rendszerre van szüksége. Ez szolgálná az ingatlanpiac kiszámítható stabilitását is. 

    Az energetikai felújításokra felhasználható CSOK támogatások összértékét meg kell duplázni. Az építőipari  kivitelezési árak 3 év alatt kétszeresére emelkedtek. Az alapanyagárak 3 éve még reálisan érdemi mélyfelújításokat (szigetelést, energetikai felújításokat) tettek lehetővé. Az eredeti támogatási összegek ma azonban csak az eredetei tervek 50-60 %-ának megvalósítására elegendők.

    Nemzeti Energiahatékonysági Alap

    A kormánynak legalább 10 évvel ezelőtt el kellett volna kezdenie a lakossági energetikai felújítások támogatását. Tekintettel a megtakarítások nemzetstratégiai jelentőségére, mára elengedhetetlenné vált, hogy - az Európai Unió társfinanszírozásával - létrehozza a Nemzeti Energiahatékonysági Alapot, amely egyszerre szolgálja a garanciális és megtakarítási alapelvek érvényesülését és a felújításban résztvevő érintetteket (finanszírozók, felújítók, lakáspiac szereplői). A kormány végre építse ki és tartsa karban a középületi és lakossági energetikai tanúsítványok rendszerét, amelyre valós megtakarítási rendszer épül. 

    Mit tehetünk egyénként...

    A jövőben a lakossági tarifákat minden 3 hónapban felülvizsgálják. A bizonytalanság  ellen egyetlen módon védekezhetünk. Energiahatékonysági beruházásokra épülő tudatos fogyasztással. Stabil pont, és ezért üdvözöljük a  tarifarendszer B Geo és H árszabásra vonatkozó  kitételeit, azonban hiányoljuk a csak villamosenergiával fűtő, a földgázt tudatosan kiváltó lakossági fogyasztók megemelt rezsivédett díjszabását.

    Jelenleg a magyarok háromnegyede tervezés nélkül, részleges energetikai felújításokba vág csak bele, amelyek fele így nem jár érdemi energiamegtakarítással; ehelyett kedvezőtlen megoldások valósulnak meg, évtizedekre belakatolva az adott ingatlan energiahatékonysági potenciálját (lock-in hatás). A szomszéd és a barátok által bevált megoldások nem biztos, hogy másoknál is ugyan azt az eredményt adják: minden eset egyedi, ezért feltétlenül szükséges energetikus szakértő bevonása a felújítások megtervezésébe. Az épülethasználóktól ugyanis jelentős mértékben függ a fogyasztás a felújítás előtt és után is. RenoPont irodáink a tervezettebb energetikai felújításhoz adnak ingyenes tanácsot, a józsefvárosi és terézvárosi PowerPoor energiatanácsadó irodák pedig a beruházást nem igénylő, kisléptékű energiatakarékossághoz.

    Az államnak hatalmas felelőssége, hogy ebben a mozgalmas szituációban megfelelő mederbe terelje az energetikai felújításokat: a felújítási támogatási rendszernek világos, konkrét energetikai elvárások mentén, szakember által megtervezett, tehát mélyfelújítási tervvel rendelkező pályázatokat kell támogatnia, akár szakaszos megvalósítás formájában.

    Forrás: Energiaklub

  • Megérkezett a piaci zöld hitel

    Az ingatlan energetikai besorolása legalább BB minősítésű kell, hogy legyen; primer energiafogyasztása max. 80 kwh/m2/év lehet; korszerűsítés, felújítás vagy használt lakás vásárlása esetén a fenti feltételek kiválthatóak azzal, hogy a korszerűsítés után a primer energiafogyasztásban minimum 30%-os javulás érhető el.

    Így mód nyílik arra, hogy a meglévő ingatlan modernizációját, felújítását is a kölcsön segítségével végezzük el. Sőt, arra is van lehetőség, hogy egy szerződésben állapodjunk meg a bankkal az ingatlan vásárlására és annak felújítására szolgáló kölcsön összegéről.

    A K&H saját Zöld hitelét össze lehet kapcsolni a családtámogatási rendszer elemeivel (CSOK, Zöld CSOK, Babaváró), ám azok az ügyfelek is igényelhetik, akik nem felelnek meg a fenti konstrukciók feltételeinek.

    A money.hu szakértőinek értékelése szerint a bank számára az új zöld hitel kockázatcsökkentő megoldás, hiszen az új vagy felújított, energetikailag modernizált lakások értékállósága magasabb. A termékkel jól meg lehet lovagolni a rezsiárak emelkedése miatt megélénkülő felújítási keresletet is. Az pedig, hogy a feltételeket az NHP ZOP-hoz idomították, a későbbiekben megteremtheti a lehetőségét annak, hogy a hitelt könnyen az újrainduló támogatásokhoz vagy újabb refinanszírozási termékhez kapcsolhassák.

    Piaci feltételek – egyedi árazás lehetősége

    A K&H terméke jelenleg a bank által kínált mindenkori Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) mindenkori piaci hitel kamat mellett érhető el. Ennek mértéke a kamatperiódus és a hitelösszeg, valamint az ügyfélminősítés alapján jelenleg 8,54 és 10,59 százalék között mozog.

    Ugyanakkor a bank a K&H Zöld hitel esetében fenntartja a jogot egyedi árazású ajánlat megtételére. (Ezt a gyakorlatot folytatta több bank az eredeti NHP ZOP-ból kimaradt hitelek esetében. A piaci kamatozástól való kismértékű eltérést a fenn már említett értékállóság és így kisebb kockázatok magyarázzák.)

    A money.hu szakértői szerint a K&H az első fecske lehet, idővel mind több bank szállhat be az energiatakarékos ingatlanok finanszírozásába saját zöld hitel termékkel. Az olcsóbb finanszírozást a Zöld Jelzáloglevél Program kibocsátásain elérhető, a piacinál némileg kedvezőbb árazás támogathatja a jövőben.

    Forrás: Realista.hu

  • Ennyiért már nem nagyon kell a hitel a háztartásoknak

    Az MNB által közzétett háztartási és vállalti hitelek június havi jegyzésének statisztikáiból jól látszik, hogy a lakáshitelből, a babaváró hitelből és a személyi kölcsönből is kisebb értékben jegyeztek a magyarok, mint májusban, ami már előjele lehet a lakosság "menekülésének" az adósság elől. Persze nincs is ezen mit csodálkozni, júniusban már lehetett tudni, hogy az európai energiaválság és az infláció miatt a kormány is megszorításokat tervez, az emberek pedig saját kiadásaikon is igyekeznek emiatt faragni. Ennek pedig úgy tűnik, az lesz az egyik módja, hogy nem vesznek fel újabb hitelt, hogy a törlesztőrészlet ne legyen egy újabb kiadás a családi kasszában - írja a Pénzcentrum.

    A lakáshiteleknél jelentős visszaesés tapasztalható: a májusi 153 milliárdról 128 milliárd forintra csökkent a jegyzés teljes összege egyetlen hónap leforgása alatt, de tavaly júniushoz képest is jelentős csökkenés látszik: több mint kilenc százalékkal kevesebb lakáshitelt vettek a magyarok idén júniusban.

    Mindez nem csoda, hiszen a jegybanki kamatemelések miatt nagyon nagy mértékben drágultak a hitelek. A személyi kölcsön egy éven túli kamatfixálásra már 14,75 százalékos kamatnál jár átlagosan, ez egy évvel ezelőtt 11,59 százalékos volt. A babaváró kölcsön kamatlába 300 százalékpontot növekedett, így most 9,12 százalékon áll. A felújítási célú hitelek esetében a kamatláb a kilenc százalékhoz közelít és várhatóan túl is fogja lépni, a lakásvásárlási célú hitelek kamatlába pedig túllépte a 6,5 százalékot.

    Forrás: MNB, Pénzcentrum

  • Ezek a támogatások biztosan maradnak jövőre is

    Az új lakások adásvételére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa tovább 2024.12.31-ig. Az erről szóló rendelet már megjelent a Magyar Közlöny 2022. évi 128. számában.

    Eszerint a következő két évben is kedvezményes áfával értékesíthetők azok a nem rozsdaövetei besorolású területen lévő, új építésű

    • többlakásos lakóingatlanokban kialakított vagy kialakítandó lakások, amelyeknek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150m2-t, valamit
    • azok az egylakásos lakóingatlanok, amelyek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300m2-t.

    Az még nem világos, hogy a 2026-os kivitelezési határidő módosul-e.

    Ami a többi támogatást illeti, múlt pénteki bejelentés szerint 2023 végéig biztosan lehet igényelni a babaváró kölcsönt, és - mint a Kormány facebook-oldalán olvasható - elérhető lesz jövőre is az otthonteremtési támogatás, a családi adókedvezmény, valamint az első házasok adókedvezménye és a diplomás gyermekgondozási díj is.

    Forrás: Magyar Közlöny, facebook.com/kormanyzat

  • Az energiahatékony lakásépítések és korszerűsítések támogatása létfontosságú Magyarország számára

    A jelenlegi otthonteremtési támogatások – különösen a nehéz piaci körülmények között – egyelőre még támaszt jelentenek a lakásépítési, felújítási ágazat számára, amire nagyon nagy szükség van. A hatályos szabályok szerint azonban az otthonteremtési program több eleme (otthonfelújítási támogatás, áfakedvezmények, illetékmentesség) is megszűnik 2022 végén. A Miniszterelnök korábbi bejelentése szerint az új Kormány fenntartja a meglévő támogatásokat. Eddig a falusi csok meghosszabbítását jelentették be ez év végéig, valamit a kedvezményes újlakás-áfa kaphat még további két évet.  Mind a családok, mind a piaci szereplők bizonytalanságát enyhítené, ha világossá válna, meghosszabbítja-e a kormány a többi kifutó lakástámogatást is.

    A támogatási források elérhetősége nélkül biztosan jelentősen csökkenne a családok lakások és lakáskorszerűsítések iránti kereslete. A csökkenés már most is érzékelhető, hiszen az elmúlt időszakban az energia- és építőanyagárak drasztikusan emelkedtek, a nem csillapodó szakemberhiány ugyancsak drágítja a kivitelezést. Az építési költségek, valamint a lakáshitel-kamatok erőteljes emelkedése miatt az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a korszerűsítések jelenlegi szintje sem tartható fenn.

    Ezért különösen fontosnak tartjuk az energiahatékony lakásépítések és korszerűsítések kiemelt ösztönzését, támogatását. A lakásállomány minőségi, energetikai megújításához szükség van mind az energiahatékonysági korszerűsítésekre, mind a zöldlakás-építésekre.

    A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások felújítása nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját. Ezek nem csak valóban „üres lakásokat” jelentenek, hanem részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül több mint 150 ezer db 1946 előtt épült, csaknem 100 ezer pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ráadásul jelentős részük nem piacképes lokációban helyezkedik el.

    Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa, az otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége.

    Ugyanakkor ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre van szükség. Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. Ezért tartjuk fontosnak, és javasoljuk az otthonteremtési politikában a több éves előrelátást és tervezést.

    A jelenleg határidő nélküli intézkedések – csok, csok-hitel, illetékmentesség és áfamentesség csok mellé, rozsdaövezeti áfakedvezmény, jelzáloghitel-elengedés – fenntartása mellett szükségesnek gondoljuk az alábbi támogatások meghosszabbítását [ld. otthonteremtési támogatások összefoglaló táblázata]:

    - A valódi rezsicsökkentés a lakossági energiafogyasztás csökkentésével érhető el, amihez növelni kell az energiahatékony lakások számát. Az energiahatékony lakásépítés, illetve lakásvásárlás támogatására szükségesnek tartjuk az MNB Zöld Otthon Programja kamattámogatott hitelének újbóli megnyitását. Ezt érdemes lenne kiterjeszteni az energiahatékonysági lakásfelújításokra is.

    - Az otthonfelújítási támogatás óriási célcsoportot érint, hiszen a hazai lakásállomány legalább 70 százaléka korszerűsítésre szorul. A leglényegesebb, hogy a támogatás által javuljon a lakóingatlanok energiahatékonysága. Ilyen nagy volumenű felújításokat azonban csak évtizedes távlatban lehet úgy ütemezni, hogy az építőipar ezt munkaerő- és építőanyagkapacitással ki tudja szolgálni.

    - Az új lakások értékesítésére vonatkozó 5% áfa - a még jelenleg érvényes szabályok szerint - azok után a lakások után érvényesíthető, amelyekre 2022.12.31-ig megkapta a fejlesztő az építési engedélyt, vagy az építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint (és az építését 2026.12.31-ig befejezték).  A 2022.12.31. határidőt hosszabbítaná meg most a Kormány további két évvel.

    A tervezhetőséghez szükségesnek tartunk egy 15 évre szóló, átlátható, koherens és rugalmas lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Szükséges lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.

    A lakásépítési és a lakásfelújítási célszámok kijelölése jelentősen hozzájárulna

    • a kiszámíthatósághoz,
    • az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához,
    • a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez;
    • a stabil munkahelyekhez;
    • megrendelés és munka az anyaggyártói, tervezői, kivitelezői, fejlesztői, építőanyag kereskedői, finanszírozók, ingatlanforgalmazók, kapcsolódó beszállítók - szektoroknak
    • a szakképzési igények tervezhetőségéhez;
    • a minőségi építésekhez.

    A kapcsolódó KSH-adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető.

  • Nem odázhatók a valódi rezsicsökkentő korszerűsítések

    Már többezer kalkulációt hajtottak végre az energiaszámlájuk várható összege után érdeklődők a money.hu múlt hét vége óta működő rezsikalkulátorában. A hitelösszehasonlító portál a fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében a kormányzati bejelentést követően aloldalt hozott létre, ahol az érdeklődők valamennyi, a gáz- és villamosenergia árváltozással kapcsolatos információt naprakészen követni tudnak.

    A money.hu rezsikalkulátora konkrét jogszabályi szabályozás hiányában egyelőre a július 13-i Kormányinfón elhangzott átlagfogyasztásra vonatkozó adatokkal számol, ám az új információk átvezetése a jövőben is automatikusan beépül. A rezsikalkulátor csak a fogyasztási adatokkal számol, hiszen ma még nem tudható, hogy a szolgáltatók által kiszabott egyéb díjakat (pl. rendszerhasználati díj) miként alakítja majd a szabályozás, a későbbiekben ez is a kalkuláció része lesz. Ugyanakkor a fogyasztási szerkezet modellezésére már most is alkalmas a havi gáz és áramfogyasztás alapján számoló rezsikalkulátor.

    A rezsikalkulátor mellett az oldal látogatói azokról a támogatási és hitellehetőségekről is tájékoztatást kapnak, amelyek a természetes spórolás mellett segíthetik a fogyasztókat abban, hogy energiatakarékossági beruházásokat hajtsanak végre.

    Ezekkel az állami programokkal számolhatunk

    Az év végéig biztosan elérhető az otthonfelújítási program. A támogatás összege az elvégzett beruházás 50 százaléka, maximum 3 millió forint lehet, a forrásokat a maximum 6 millió forint összegig, évi 3 százalékos kamatozású, maximum 10 éves hitelből lehet finanszírozni. A támogatást az állam utólag, számla alapján számolja el, ha a fejlesztés hitelből történik, a támogatás összege a hitel előtörlesztésére fordítódik.

    A támogatható beruházások körében számos olyan fejlesztés finanszírozható, amely komoly rezsiszámla csökkenést okozhat – a nyílászárók cseréjétől, a fűtésrendszer korszerűsítésén át a házak szigeteléséig és napkollektor, napelemes rendszer telepítéséig. A money.hu szakértői szerint a sikeres energiatakarékossági program a jövő évben is folytatódhat, nagy kérdés, hogy a feltételeken, a támogatási és hitelösszeg több szervezet által kért növelésén elgondolkodik-e az új fejlemények tükrében a kormányzat.

    Az arra jogosultak számára a falusi CSOK a Babaváró is felhasználható energetikai célú beruházás, felújítás támogatására.

    A szabad felhasználású jelzáloghitelek reneszánsza jöhet

    A támogatások mellett a piaci hitellehetőségek is alternatívát kínálhatnak energetikai fejlesztések finanszírozására. Korábban számos energetikai beruházást személyi kölcsön felvételével finanszíroztak a családok. A könnyen, akár órák alatt is elérhető hitelek konstrukcióit a bankok tavaly úgy alakították, hogy azok passzoljanak az otthonfelújítási támogatáshoz. Azaz a futamidő idején egyszer, az otthonfelújítási támogatás megérkezésekor a támogatás összegével, maximum 3 millió forinttal külön díj nélkül ezek esetében is csökkenthető a még fennálló tartozás.

    A kamatok emelkedése miatt ugyanakkor a money.hu szakértői szerint a komolyabb beruházásokban gondolkodók számára a személyi kölcsönöknél olcsóbb megoldást kínálhatnak a szabad felhasználású jelzáloghitelek. A trendfordulót jól mutatja, hogy az év első öt hónapjában a pandémiát megelőző utolsó évhez, 2019-hez képest már 24 százalékkal több szabadfelhasználású jelzáloghitel szerződést kötöttek a bankok, miközben a személyi hitel kihelyezések ugyanebben az időtávban 6 százalékos csökkenést mutatnak. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint az év első öt hónapjában folyósított szabad felhasználású jelzáloghitelek teljes hitelköltség-mutatója (THM) 6,44-8,1 százalék között mozgott, miközben a személyi hiteleket átlagosan 12,9-14,74 százalékos THM mellett tudták felvenni az ügyfelek.

    Fontos az összehasonlítás

    Természetesen a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is fontos az ajánlatok összehasonlítása. Egy 15 millió forintos 10 évre felvett, végig fix törlesztést biztosító szabad felhasználású jelzáloghitel esetében a banki kamat ajánlatok a money.hu kalkulátorában 8,39 és 10,4 százalék között szóródnak (THM: 8,78-11,41%), ami a havi törlesztőrészletben közel 20 ezer forintos különbséget jelent. A havi törlesztés szerencsés esetében 146 800 forintból is megúszható, ám ennél 13 százalékkal magasabb, 166 300 forint is lehet a havi hitelterhünk. Mindez azt jelenti, hogy jó választással a hitel teljes futamideje alatt közel 4 millió forint spórolható.

    Forrás: money.hu

  • Már csak energiahatékony házak kaphatnak használatbavételi engedélyt

    A 7/2006 TNM rendelet szerint idén július 1-jétől az új épületek már csak a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelmények teljesítése esetén kaphatnak használatbavételi engedélyt. Az összetett műszaki szabályozás, az energiahatékonysággal szemben támaszt kötelezően magas elvárásokat. A követelményszint mind az épület egészének mind pedig az épületszerkezetek és az épületgépészet jellemzőit is meghatározza. Az épületnek három szinten kell teljesíteni az elvártakat: határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezője (U-érték); fajlagos hőveszteség-tényező és összesített energetikai mutató.

    A közel nulla követelményszinthez további elvárás, hogy az épület energiaigényének legalább 25%-át megújuló forrásból fedezzék. A követelmények teljesülését új és meglévő épületek esetén egyaránt a rendeletben előírt számítási módszerrel kell kiszámolni. A Wienerberger e4 ház esetén ezt a számítást már a tervezés során elvégezték, melyről energetikai tanúsítványt is kapott a ház. A mintaház hatéves mérési időszaka lezárult, és stabilan teljesíti az elvárt követelményszintet, méghozzá a rendeletben előírtakhoz képest kedvezőtlenebb körülmények (hidegebb téli időjárás, magasabb belső kívánt hőmérséklet) mellett is.

    A követelmények és a környezetvédelmi szempontok mellett, hosszútávon a pénztárcánkat is jobban kíméli egy energiatakarékos ház. Hiszen hatalmas különbség lehet a hőszigetelés terén egy átlagos régi családi ház és egy korszerű, a modern fejlesztéseket és szempontokat szem előtt tartó ház között. Tévhit, hogy a szigorodó előírásokat, illetve az ehhez szükséges kiemelkedő hőszigetelést csak úgy lehet elérni, ha a téglafalakra vastag hőszigetelő réteg kerül. Az e4 ház azt is bizonyítja, hogy egyrétegű kerámia falazattal is könnyedén teljesíthető a követelmény, így például a tavaly BME innovációs díját elnyerő Porotherm X-therm téglával.

    A Wienerberger négy „e” betűs fogalom – energiahatékony, élhető, elérhető és egészséges – köré rendezte az e4 épület filozófiáját. A projekt keretében 2015 szeptember végére készült el a mintaértékű családi ház, melyet azóta folyamatosan használ a tulajdonos család. Az épülettel való kapcsolat azonban nem szűnt meg az átadással, hiszen az építés során monitoring rendszert alakítottak ki, mely folyamatosan mérte és rögzítette az épület működésével kapcsolatos adatokat. A monitoring rendszer az épület közvetlen gépészeti rendszerének mérését fedi le.

    Az e4 ház a mérések alapján magabiztosan teljesíti a mérhető követelményértékeket, és ebben az sem befolyásolta, ha az időjárás kedvezőtlenebbre fordult, vagy a felhasználói szokások eltértek a rendeletben meghatározottaktól. Például a teljes éves rezsiköltség az évek során 150 és 200 ezer forint között alakult, ami egy 147 négyzetméter nagyságú ház esetében kifejezetten kedvezőnek minősül.

    Forrás: Realista

  • Az ÉVOSZ javasolja a lakástámogatások határidő nélküli fenntartását

    Mint írják, napjainkra Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek magyaros változata, a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére. A keresletet figyelembe véve, a növekvő új lakásszám ellenére sem épül elegendő új lakás, és az elkészültek többségét nem a rászorulók veszik meg, hanem a befektetési célú vásárlások a meghatározóak.

    A lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható a legmagasabb szintű fekete foglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget a lakásfelújítás területén, hiszen nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt.

    Az ÉVOSZ az alábbi javaslatokat fogalmazta meg a döntéshozók és a megrendelők felé: 

    • A javaslatok közül a legfontosabb, hogy a 2022. év végéig behatárolt lakásfelújítási állami támogatási lehetőséget határozatlan időre indokolt meghosszabbítani, az új építéseknél pedig az 5%-os ÁFA értéket határidők nélkül lehessen érvényesíteni. Ezzel a dömpingszerű megrendelési hullám is elkerülhető, valamint a műszaki elavultságok felszámolása a kívánt ütemben történhet.
    • A lakásépítés és lakásfelújítás területén tapasztalható ciklikusságot, hullámzást az állami támogatások és az ÁFA-adópolitika ciklikusságai alapvetően gerjesztik. A ciklikusság számos esetben mind megrendelői, mind pedig kivitelezői oldalról feszültségeket, piaci zavarokat okoz. A kiszámíthatóság érdekében mielőbbi kormányzati döntést célszerű hozni.
    • Minden épületfelújítási támogatást és pályázatot magasabb épületenergetikai követelmények előírásával indokolt kialakítani.
    • A Kivitelezők tapasztalatai szerint 2022. évben minden negyedik lakásépítés finanszírozásánál megjelenik valamilyen állami támogatás, és minden ötödik lakás felújításánál támogatást vesz igénybe a lakosság. Ezek a támogatások a vállalkozók közötti versenyegyenlőséget is javítják, mivel szerződésekhez, tételes műszaki tartalmakhoz, legális pénzmozgásokhoz kötöttek a kedvezmények. A támogatások határidők nélküli fennmaradása versenyképességi kérdés is.
    • A lakásépítés Magyarországon 2022. évtől elsődlegesen finanszírozhatósági kérdéssé vált. Tíz esetből nyolc alkalommal a kivitelezők is találkoznak azzal a természetes finanszírozási helyzettel, hogy banki hitelek felvételével tudják a megrendelők megépíttetni otthonukat. Mivel az 5% fölötti hitelkamatszint egy lélektani határ a lakossági megrendelőknél a pénzfelvétel területén, az e fölötti kamatkörnyezet befagyasztja a lakossági megtakarítások tartós értéket teremtő lakásépítési célú felhasználását. A lakhatási körülmények összességében elfogadhatatlan műszaki színvonala és negatív hatása az életminőségre mindenképp indokolná, hogy a lakossági megtakarítások elfogadható hitelekkel kiegészülve oldják ezt a magyaros helyzetet. Ezért javasolta az ÉVOSZ a lakáscélú hitelek 5%-os kamatsapkáját – szigorú energetikai elvárások mentén – bevezetni. Ezt kiválóan szolgálná a Magyar Nemzeti Bank Zöld Otthonteremtési Programjának aktualizálása és fenntartása.
    • Javasolják, hogy rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson új építésű lakásnál a munkavállalójának egy alkalommal max. 8 millió forint munkáltatói hitelt/vissza nem térítendő támogatást, felújításnál pedig maximum 4 millió forint összeget adó- és járulékmentesen.
    • A meglévő lakásvagyon meghatározó részét képező panellakások lakásminőségének javítása érdekében indokolt kidolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram”-ot, ami megoldást kínál többek között a felújításhoz szükséges finanszírozásra és átmeneti lakhatásra a felújítás idejére.
    • Alkotmányos jog a tulajdon védelme, de az kötelez is. Sokat javítana a kiszámítható megrendelő felelősségének erősítéséhez a lakásszövetkezetek, a társasházi tulajdonosi közösségek működésének újraszabályozása, jogállásuk modernizálása.
    • Az új építésű lakóingatlanok 5 éves építményadó-mentességét javasoljuk, illetve a települési önkormányzatok ilyen irányú kormányzati ösztönzését.
    • Iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztésére és gyártására irányuló újabb innovációs pályázat kiírását szorgalmazzuk az építésgazdaság területén működő vállalkozások részére. Ez gyorsítaná a megfelelő lakásépítési kapacitás rendelkezésre állását.
    • Az ÉVOSZ nyomatékosan javasolja a lakossági megrendelőknek az elvégzendő feladatokra vonatkozó írásos megállapodást, a vállalkozókkal való szerződés megkötését. A szerződésben célszerű tételesen rögzíteni az elvégzendő feladatokat, az árakat, a műszaki-pénzügyi ütemeket, a fizetési- és jóteljesítési garanciákat. AZ ÉVOSZ szerződésmintákat ajánl a lakásépítésben, felújításban résztvevőknek.

    Forrás: ÉVOSZ

  • A lakásépítés a klímacélokat és a gazdaságot is támogatja

    Ígylakunk.hu: Van esély arra, hogy csökkenjenek a lakásárak?

    Kiss Gábor: A lakáskínálat visszaesett, és a költségalapú árazás nem teszi lehetővé az árak csökkentését. Sőt, egész biztos, hogy az árak tovább fognak nőni. Ez sem a fejlesztőknek, sem a lakást vásárlóknak nem kedvező.

    Az lenne jó, ha a gazdaságpolitikai ösztönző rendszer abba az irányba mutatna, hogy minél nagyobb legyen a kínálat, minél nagyobb a kínálat, annál nagyobb a verseny, minél nagyobb a verseny, annál moderáltabb lehet az ár. Azt azért meg kell említeni, hogy a lakásárak tartósan még sosem csökkentek. A 2008-as válság után volt egy rövid időszak, amikor volt egy minimális csökkenés, de aztán nagyon hamar elindultak fölfelé az árak. Normál esetben tehát nem lehet számítani lakásárak csökkenésére, de az volna jó, hogyha hozzá nőnének a jövedelmek. Ha a bérek növekedése gyorsabb, erőteljesebb, mint a lakásárak növekedése, az nyilván kedvező mind a vásárlók, mind a kínálatot biztosító fejlesztők számára.

    Ígylakunk.hu: Egyelőre nem tudunk biztosat a piacot élénkítő lakástámogatások alakulásáról. A korábbi ígéretek és a jövő évi költségvetési tervezet ugyan azt a reményt erősíti, hogy megmaradnak, sőt talán ki is bővülnek a lakástámogatások, de egyelőre csak a falusi csok féléves meghosszabbításáról tudunk. Szerinted melyik támogatás a legfontosabb a fejlesztők, illetve a lakásvásárlók szempontjából?

    KG: Arra számítunk, hogy fennmaradnak a keresleti oldali támogatások, amelyek eddig nagyon jól segítették a lakáspiacot, így a csok, a kedvezményes csok-hitel, a babaváró kölcsön, az illetékkedvezmény. Nagyon fontos kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben folytatódhat-e a Zöld Otthon Program, amely kedvezményes zöld hitelt biztosított az energiahatékony újépítésű lakások vásárlásához, de kimerült a kerete. Nagyon kívánatos lenne, hogy a kereslet oldali támogatásnak ez a lába is meglegyen, mert a lakásvásárláshoz szinte mindig szükség van egy piaci alapú hitel kiegészítésre is. De ha ez a piaci alapú hitel most a korábbihoz képest kétszer magasabb törlesztőrészletet jelent, az nagyon riasztó és nem fogja segíteni a magán személyeket, hogy valóban vásároljanak, ezért a keresleti oldalon is nagyon fontos lenne egy kamattámogatott hitel az MNB vagy a Kormány részvételével.

    A kínálati oldalon pedig egyértelműen a lakásáfa határozza meg azt, hogy mennyi új építésű lakás kerül a piacra. Az elmúlt években nagyon jól látható volt, hogy a piac milyen érzékenyen reagál az áfa változásaira. A mostani szabályozás szerint év végéig kiadott engedélyekre vonatkozik a kedvezményes 5%-os áfa. Ugyanakkor fontos volna, hogy a gyakori változtatás helyett, legyen közmegegyezés arra vonatkozóan, hogy a lakhatás alapvető jog, amihez biztosítani kell a kedvező hozzáférést, ehhez szükséges a hosszú távú 5%-os áfát biztosítani, ami a piacra érkező kínálat meghatározója.

    Ígylakunk.hu: Korábban a kedvezményes áfával kapcsolatban volt olyan kormányzati ellenérzés, hogy nem megfelelő eszköz, mert nem lehet vele célzottan a családokat támogatni, hiszen általánosan lehet csak bevezetni, amit bárki, akár a befektetők is igénybe tudnak venni. Aztán kiderült, hogy a családok számára is nagyon fontos ez a támogatás.

    KG: A befektetési célú lakásvásárlás sem ördögtől való, nem feltétlenül rossz célt szolgál, hiszen abban a lakásban ugyanúgy végfelhasználó magánszemély fog lakni, csak bérleti konstrukcióban. Bérelhető lakásból is szükség van egy bizonyos mennyiségre a piacon, mert nem mindenki egyből úgy kezdi a lakáskeresést, hogy van három gyereke, vagy tudja vállalni, és akkor igénybe veheti kedvező családtámogatásokat. Ezért elsősorban a gyermekvállalás előtt álló fiatalok részére jó minőségű bérlakásra nagyon nagy szükség van. Ha kevés a bérlakás, akkor a bérleti díjak is magasak, tehát ahhoz, hogy moderált bérleti díjak legyenek, nagyobb kínálat kell. Sőt hasznos lenne egy, kifejezetten a fiataloknak szóló kedvező bérleti konstrukcióval támogatott bérlakás rendszer.

    Az újlakás-vásárlás és -építés 27%-os áfatartalma egyébként európai rekord, a környező nemzetközi környezetben is mindenhol egyszámjegyű a lakásáfa. Értjük, hogy a kormányzat a bérek oldalán szeretné az adócsökkenést folytatni, és a fogyasztás oldalán szeretné az adók nagyobb részét beszedni, de nem biztos, hogy a lakás olyan termék, amit ilyen magas adóteherrel kell sújtani. Egy újépítésű lakás vásárlásakor a végfelhasználó magánszemély 27% áfa tartalom esetén 10-25 millió forint összegű adót fizet meg, ami jelentős terhet jelent. 

    Ígylakunk.hu: Rengeteg támogatás érkezett az elmúlt években a lakásszektorba. Egy nehéz gazdasági helyzetben miért érdemes mégis a lakásépítéseket támogatni?

    KG: Annak, hogy mennyi lakás épül, rengeteg területre van hatása. Például a család- és népesedéspolitikára, hogy mennyi gyerek fog megszületni. Ha mamahotelben ragadnak a fiatalok, akkor nem fognak időben családot alapítani ahhoz, hogy három gyerek megszülessen. Azt jó célnak gondolom, hogy mindenki hozzájuthasson saját tulajdonú lakáshoz, de ez akkor valósul meg, ha van a lakáspiacon kellő mennyiségű kínálat.

    Másik nagyon fontos terület az energetika. A lakosság több energiát használ mint az ipar, és ennek a háromnegyedét fűtésre fordítjuk, ezért felújításokra és közel nulla energia igényű, korszerű új otthonokra van szükség. A rezsicsökkentés fenntartása, a lakossági energiafogyasztásának csökkentése, az energetikai függetlenség megteremtése, a zöld átállás támogatása csak az újépítésű lakások mennyiségének növelésével érhetők el.

    A klímapolitika is olyan terület, ami erőteljesen ide kapcsolódik. Látszik, hogy a lakásfelújítások jelentősen segítik a klímacélok megvalósítását, de döntő és lényegi előrelépést az új lakásokkal lehet elérni. A közel nulla energiaigényű vagy annál is kisebb energiafelhasználású új lakások két nagyságrenddel jobban támogatják a klímacélokat, mint a felújítások által megújult lakások. Ezért is fontos, hogy ezeket a korszerű, energiahatékony új lakásokat a piacra hozzuk.

    Vannak még a várospolitikai célok, ahol lényeges, hogy ne terüljenek szét a városok, hanem kompakt egységek legyenek, ahol 15 percen belül elérhetők a szolgáltatások, a munkahely és a lakás. Ahol hatékonyan lehet a humán és a közlekedési infrastruktúrát hasznosítani, működtetni. A rozsdaövezetekben például ezek jól működhetnek.

    Ha a lakáspolitika nem jól működik és kevés új lakást építünk, akkor ezek a célok sem fognak megvalósulni.

    Van egy gazdaságpolitikai vetület is: hiába magas az áfatartalom ha emiatt nagyon alacsony a kibocsátás, mert az nem hoz több költségvetési bevételt, mintha alacsony adótartalom mellett jóval több lakás épülne.

    A lakásépítésnek ugyanakkor nagyon magas a multiplikátorhatása is, hiszen rengeteg más szektor kapcsolódik hozzá az alapanyaggyártástól kezdve a bútoriparon át egészen a telekommunikációig. A Magyar Nemzeti Bank számítása szerint plusz 10 ezer új lakás megépítése a GDP-t 0,8-1 százalékkal emeli. Ez mutatja azt, hogy az alacsony kibocsátás milyen széles körben hoz kedvezőtlen hatásokat, míg a magas építési volumen a sok kedvező hatáson keresztül mennyire sok területen mutatkozik meg.

    Érdemes tehát a lakáspolitikát az összes hatását vizsgálva értékelni.

    Ígylakunk.hu: Az építési költségek alapból is magasak, a vásárlók pedig csak egy bizonyos határig fizetőképesek. Ebből a megfontolásból kell-e nektek spórolni az okos megoldásokon, az energiahatékonyságon, a minőségen?

    KG: Nem gondolom, hogy ezeknek a külső körülményeknek arra kellene kényszeríteniük minket, hogy az elért minőségi színvonalról visszalépjünk. A jövőnk alapja az energiahatékony, jó minőségű, korszerű zöld lakás.

    A többlakásos épületeknél az energiahatékonysági megfelelés költsége már beépült a költségvetésbe és az árakba, hiszen mi már a korábbi bevezetési dátumra felkészültünk. Ezt nem könnyű a nagy projekteknél változtatni, ezért azok a lakások, amelyeket már tavaly és az idén is átadtunk, azok mind megfelelnek ennek a korszerű, zöld előírásnak.

    Inkább a családi házaknál volt izgalmas, hogy elkészülnek-e a megfelelő műszaki tartalommal, a megfelelő hatékonysággal. Ezért többször módosították a határidőt, amihez egy rövidebb átfutással épülő családi ház tud alkalmazkodni, de egy nagy társasházi projekt, ami két három éves program, az nem tud egy féléves határidő módosítás lekezelni.

    Ígylakunk.hu: Hogyan terveztek a rozsdaövezetekkel, mi most ott az árelőny? Korábban az áfakedvezmény miatt látszott nagyon kedvezőnek, hogy ott épüljenek lakások, de ez az általános áfakedvezménnyel csökkent.

    KG: A rozsdaövezetekkel kapcsolatos előny azért nem veszett el, hiszen ott mindenki számára megmarad majd a kedvezményes áfa, határidő nélkül, és ezen felül a lakásvásárló magánszemély vissza is tudja igényelni az 5%-áfa összegét. Egyelőre elég lassan halad a rozsdaövezeti területek kijelölése. Eddig nagyon kevés terület kapta meg a kormányzati kijelölést, ami nem tudott érdemi hatást gyakorolni a kínálatra. Ebből a szempontból eddig csalódás ez a 2020-ban bejelentett program, de reméljük, most, hogy felállt az új kormány, felgyorsulnak majd a kijelölések.

    Az interjú első része: "Most a lakáspiac túlélése a tét"

     

  • Továbbra is lakáscélra használják a legtöbben a Babavárót

    A Duna House Pénzügyek ügyfelei körében végzett felmérésből kiderül, hogy a 2022. január és június közötti időszakban benyújtott igénylések alapján a Babaváró legnépszerűbb felhasználási módja a lakásvásárlás volt, a hitelfelvevők 72,7%-a költötte erre a kapott kölcsönt. Meglévő ingatlanjuk felújítása, korszerűsítése, valamint bővítése céljából a családok 13,49%-a folyamodott a támogatásért, a harmadik legnépszerűbb pedig az egyéb kategória volt, az igénylők 5,84%-a nem nevezte meg pontosan, hogy mire szánja a szabadon felhasználható összeget. A Duna House Pénzügyek közreműködését kérő igénylők 95,6%-a a maximálisan felvehető összegre nyújtotta be kérelmét idén.

    „Az idei év első félévében tovább emelkedett ügyfeleink között a lakásvásárlás céljából felvett Babaváró támogatások aránya” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. „Az elmúlt negyedévben tapasztalt ingatlanpiaci áremelkedés miatt már vidéken is egyre ritkább, hogy a maximális, 10 millió forintos támogatás egészében fedezze egy család otthonteremtését, a Babaváró támogatás mellett a vásárlóknak a legtöbb esetben további kiegészítésre is szükségük van lakáscéljaik megvalósításához. Az aktuálisan elérhető kedvezményekről és egyedi akciókról a pénzügyi szakértőktől érdemes tájékozódni.”

    „Visszafogottabb érdeklődés látható a Babaváró tekintetében ügyfeleink körében. A Magyar Nemzeti Bank közlése szerint a támogatás indulása óta közel 1.600 milliárd forintot folyósítottak 2022 januárjáig az igénylőknek. Ez átlagosan 160 milliárdot jelent negyedévente. Korábbi becsléseinkhez képest alacsonyabb intenzitást mutat a kihelyezett hitelösszeg növekedése, így kérdéses, hogy a támogatás keretében felvett összeg meghaladja-e a program tervezett zárásáig a 2.000 milliárdot.” - tette hozzá a 2022 végéig még biztosan igényelhető Babaváró hitelről Benedikt Károly.

    A Kormány 2023-as költségvetési tervezete alapján 2022. december 31. után is várható folytatás, a Babaváró hitelekre 175 milliárd forint a betervezett összeg, ám a több gyermeket már nem tervező családok sem maradnak segítség nélkül, egyéb lakástámogatások jogcímen közel 500 milliárd forint szerepel a tervek között.

    Forrás: Duna House

  • „Most a lakáspiac túlélése a tét”

    Ígylakunk.hu: Már a covid előtt is hihetetlennek tűnt, hogy a vágtató lakásárak ellenére minden új lakást el tudnak adni a fejlesztők. Ez még mindig így van, még mindig minden új lakást el lehet adni?

    Kiss Gábor: Igen, akármilyen furcsa is ez a válasz. A mostani piaci folyamat lényege az, hogy 2022 nyarára érezhetően csökkent az új lakások iránti kereslet és erre válaszul egy még erőteljesebben csökkenő kínálat figyelhető meg. A statisztikából látszik, hogy most az elérhető értékesítés alatt álló lakások száma a 7000-es szintről 4000 közelébe került, ami nagyon alacsony. Ez alacsonyabb szinten, kedvezőtlen alacsony piaci volumen mellett hoz létre új egyensúlyi állapotot egy még magasabb árszinten. Azért történik ez így, mert a mostani inflációs környezetben az építési költségek drámai emelkedése miatt minden ingatlanfejlesztő költség alapon állítja be az értékesítési árakat. Régebben az egészséges versenynek volt olyan hatása, hogy az árak moderáltak tudtak maradni. Most már nem nagyon figyel senki arra, hogy a másik mennyiért adja a lakásokat, mert a túlélés záloga az, hogy a folyamatosan emelkedő költségek és a bevételek egyensúlyban legyenek. Minden fejlesztő, aki lakásépítést tervez, visszafogja a kibocsátását, mert nagyon nagy kockázatok mutatkoznak. Most már a lakáspiac túlélése a tét.

    Ígylakunk.hu: Melyek a legjelentősebb kockázati tényezők most?

    KG: Az egyik nagy kockázat, hogy a költségek nehezen prognosztizálhatók, vagyis, hogy mennyiből lehet előállítani a terméket, a lakást. Egy lakásprojekt végigvitele legalább kettő – három éves időszak, és nagyon nehezen lehet megmondani, hogy egy vagy másfél év múlva, amikor majd az építési költségek jelentős hányada realizálódik, azok milyen magasságban lesznek. Ehhez képest már most el kell kezdeni értékesíteni a kettő - három év múlva elkészülő lakásokat, hogy a banki előértékesítési elvárások teljesüljenek. Nem könnyű megmondani, hogy a jövőbeni költségeket milyen értékesítési árral tudjuk ma lefedni - ez egy igen nehéz manőverezés.
    A másik a fizetőképes kereslet kérdése. Lakásárak ilyen dinamikus növekedése nem kedvez a fejlesztőknek sem, hiszen a kereslet csökkenésével jár. Korábban aggódtunk, hogy majd egymillió forintos négyzetméterárnál kiárazódnak a vevők, most már heteken belül átlépjük az átlag másfél milliós szintet. Bizonyos területeken persze már most is ennél jelentősen magasabb árak vannak. Már érezhető a vevők bizonyos körének kiárazódása, ami óriási kockázat, hiszen bizonytalan, hogy ebben a helyzetben mennyi új lakást lehet a piacra hozni.
    Ezen túlmenően az is gond, hogy a vevő oldali finanszírozás most drámaian leromlott: eddig elérhető volt a Zöld Otthon programban 2,5 százalékos kedvező hitel, ehhez képest most a piacon már 7-9 százalékos kamattal tudnak lakáshitelt felvenni a lakásvásárlók, és ez még emelkedik. Ez azt jelenti, hogy több mint kétszeresére nőttek a törlesztőrészletek. Ennek következtében a klasszikus lakásvásárlók, a tanár, orvos házaspárok már nem feltétlenül tudnak, vagy mernek új lakást vásárolni. Ez persze a jövővel kapcsolatos bizalmi kérdés is, ami szintén fontos kockázat.
    Ugyanakkor érezhető, hogy egyre több befektető áramlik a piacra. Az mindig nagy kérdés, hogy a befektetőknek vagy inkább a végfelhasználóknak akarunk lakást építeni. Az utóbbi azért mégiscsak jobb lenne, ráadásul a befektetők száma nem növekszik olyan mértékben, mint amennyivel a saját részre vásárlók száma csökken.
    További kockázatokat jelentenek a projekt finanszírozási költségek, azaz a hitelkamatok növekedése és a szabályozói környezet várható változása.
    Összességében a drasztikusan csökkenő a lakáspiac nehéz időket vetít előre.
    Aki néhány évvel ezelőtt az akkor magasnak mondott áron vásárolt lakást, az most örül, hogy akkor a mostanihoz képest még olcsón vásárolt; aki ma vásárol másfél millió forintos négyzetméteráron, az majd egy év múlva fog a levegőbe csapni, hogy de jó, hogy akkor még ennyiért tudott lakást venni -merthogy elkerülhetetlenül jóval drágábbak lesznek a lakások a következő években.

    Ígylakunk.hu: Hogyan lehet mégis egy projektet menet közben menedzselni egyrészt a költségek, másrészt az eladási ár szempontjából?

    KG: A fejlesztőnek egyszerre két kérdést kell kezelni: a kiszámíthatatlanul emelkedő költségekre kellenek megoldások, amik sajnos csak korlátozottan tudják mérsékelni a várható áremelkedést és a költségek előrehaladásával az adott kiadási szakasznak meg kell legyen a hozzá tartozó bevételi párja, azaz a bevételt is a kiadásokkal párhuzamosan kell tartani.
    Ezért egy kicsit az értékesítést vissza kell fogni, és hagyni, hogy haladjanak előre a költségek, és majd azok ismeretében fogjuk tudni a fennmaradó lakások árát meghatározni. Ez a költségalapú árazás. Így lehet biztosítani, hogy a változó környezetben is megvalósuljon az üzleti terv a projekt zárásakor.
    Ugyanakkor ennek ellene hat, hogy jó lenne még az elején bebiztosítani a lakások eladását, mert a recessziós félelmek miatt kérdéses, hogy lesz-e elég vásárló a projekt vége felé. Komoly szakmai elemzést igényel ezeknek a folyamatoknak az átlátása, az erről való döntés meghozatala. Most derül majd ki, hogy a fejlesztők közül kik maradnak talpon, mert jó szélben mindenki tud vitorlázni, de a viharos időben csak az marad talpon, aki helyt tud állni. Márpedig a lakáspiacon most nagyon viharos a tenger, és még viharosabb lesz.

    Ígylakunk.hu: Mennyire nehezítik a lakásépítéseket a munkaerő- és építőanyagproblémák?

    KG: Ami a kapacitásokat illeti, a covid alatt lecsökkentek mind a munkaerő-, mind az építőanyag-, mind a szállítási kapacitások, de ezek folyamatosan épülnek vissza. Még mindig van munkaerőhiány, de ennek a mértéke már nem annyira drámai, mint mondjuk három évvel ezelőtt. Most az állami beruházások jelentős visszafogására számíthatunk, ezzel valamennyi kapacitás fel tud szabadulni majd ideiglenesen, várhatóan körülbelül egyéves időtartamra, amit talán a lakásépítési ágazat is tud hasznosítani.

    Az építőanyagok még mindig drágulnak, még mindig heti, havi árak vannak, de talán most már inkább havi árak, tehát kicsivel jobb a helyzet. Kedvezőtlen spirál alakult ki: az anyagárak emelkedése, ami már a tavalyi évben is nagyon erőteljes volt, az idén a háborúval és a magas inflációval tetézve erőteljes felvásárlást készletezést okozott. Eközben az ellátási láncok még mindig töredezettek voltak és ez további a spirált generált. Ezek együttesen pedig hiányt okoznak. Most úgy néz ki, hogy talán gyártási kapacitások növelése és a korábbi készletezés el tudja látni a piacot. Jó példa a betonacél és a réz, amiknek az ára most jól érzékelhetően csökkent és az elérhetőségük is jobb, mint pár hónappal ezelőtt. Más termékek esetében is normalizálódhat a helyzet. Nemrég kellemes meglepetés volt például a hőszigetelőanyagok gyorsan visszaigazolása a megrendelés után, de a téglánál még mindig nagyon hosszú szállítási idők vannak.
    Összességében az építőanyagoknál árcsökkenésre nem számítunk, legfeljebb arra, hogy normalizált mederben történik az árnövekedés és talán nemsokára már a havi árakból negyedéves árak lesznek.

    Interjúnk második része: A lakásépítés a klímacélokat és a gazdaságot is támogatja

  • Jobb a hitelcsere, mint a moratórium

    Bár a kormány a hiteltörlesztési moratórium újabb 6 hónapos hosszabbításáról döntött, a money.hu szakértői szerint lassan már a rászorulóknak sem éri meg a további védernyő alatt maradás. A következő 6 hónap törlesztőmentessége ugyanis már majdnem többet visz, mint amennyit hoz.

    Már a júniusig hosszabbítás sem érte meg igazán

    Egy 2017. januárjában az akkori 5,66 százalékos piaci átlagkamaton felvett 15 éves futamidejű, 10 milliós hitel esetében a moratórium tavaly októberben lezárult, 18 hónapig tartó általános szakasza azt eredményezte, hogy a futamidő 34 hónappal meghosszabbodott, s így az adós 2031. decembere helyett 2034 októberéig kell, hogy törlessze a 82 560 forintos törlesztőrészletét. A hitel eredetileg visszafizetendő 14,86 milliós teljes összegét a moratórium 1,1 millió forinttal 15,95 millió forintra növelte.

    Az az ügyfél, aki az immár rászorultsági alapon folytatódó moratóriumot is igénybevette és idén júniusig benne maradt a rendszerben a 8 hónapos további törlesztésmentességért további 14 hónappal fizeti majd tovább hitelét a szabályok szerint eredeti törlesztőrészlettel. Ez az adós tehát 2036. januárjában utalja majd az utolsó törlesztőrészletet a kölcsönét így 19 évvel korábban folyósító bankjának, a teljes törlesztési idő 4 évvel nőtt meg. Ennek az adósnak a teljes hitelterhe, már közel félmillió forinttal nagyobb mértékben növekszik, mint azon ügyfélnek, aki legkésőbb 2021. novemberében visszatért a hitelek rendes törlesztéséhez, hiszen ő összességében már 16,39 millió forintot fizet majd vissza a 10 milliós hitel után. Az 1,526 millió forint, amit így a moratórium költségeként kénytelen viselni, az eredetileg felvett hitelösszeg több, mint 15 százaléka.

    Kétmillióval több a teher egy 10 milliós hitelen

    A kormány által most felkínált újabb 6 hónapos prolongálás azt jelenti, hogy a lakáshitel felvevők immár 33 hónapon keresztül, közel 3 évig sem tőkét, sem kamatot nem fizetnek a bankjuknak. Bár a kamatos kamatszámítást a jogszabály tiltja a moratóriumi tartozások esetében, de a tőke költsége így is komoly tételt jelent ilyen időtávban. A példánkban szereplő ügyfél, aki újabb fél évig nem szeretné fizetni a hitelét, úgy gondolkodhat a money.hu számításai szerint, hogy a törlesztési idő 11 hónappal nő majd meg, az utolsó törlesztést így 2036 novemberében fizeti majd. Az újabb hat hónapos hosszabbításnak köszönhetően a moratórium teljes költsége – az, amennyit az eredeti törlesztési teherhez képest többletköltségként vállal az ügyfél – 1,85 millió forint, a teljes visszafizetendő összeg ebben az esetben már meghaladja a 16,7 millió forintot.

    Azzal tehát, hogy 6 hónappal eltolja a törlesztést, az ügyfél ugyan 495 ezer forintot nem fizet meg az idei évben, ám ezért a most ideiglenesen megspórolt összeg kétharmadát kitevő, 328 ezer forintos többletköltséggel számolhat. Összességében a moratóriumot kimaxoló adósnak már közel 2 millió forinttal többet kell majd törlesztenie egy 10 milliós hitel esetében, mint amit eredetileg a moratórium előtt vállalt. Ez már tényleg csak annak éri meg, aki valóban nem tud semmilyen módon nekikezdeni a törlesztésnek.

    Rossz üzenet

    A kamatstopot meghosszabbítása azt jelenti, hogy a korábban kockázatos, változó kamatozású kölcsönt választókat továbbra is védik a kamatemelkedés hatásától. Ez komoly segítség az érintetteknek, ugyanakkor felvet néhány kérdést. Hiszen pont a kamatok gyakori változásától védi meg az állam az adósokat, amelyet bevállaltak az érintettek, méghozzá az igen kedvező induló kamatszintért, törlesztőrészletért cserébe.

    A biztonságosabb, de kezdetben drágább hitelt választók számára ez duplán rossz üzenet - írja a Bankmonitor. Nem érte meg bevállalni a magasabb kamatot a biztonságért, hiszen a többieket is megvédik. Ráadásul a kiszámíthatóbb hiteleket nem védik meg az esetleges kamatemeléstől, pedig ezek a kölcsönök is drágulhatnak a fixált időszak lejáratakor.

    Sokaknak ajánlott a hitelcsere

    A moratóriumból kilépők esetében meglepő módon még most is van helye a hitelkiváltásnak. A money.hu szakértői szerint ezzel a lehetőséggel azoknak az ügyfeleknek érdemes élniük, akiknek idén járt le, vagy az előttünk álló hónapokban fordul a kamatperiódusa, amíg a hitelüket fix törlesztőrészlettel fizethették. Nekik ugyanis az eredeti hitel magas kamatfelára miatt annyival emelkedhet meg a kölcsönük új kamata, amelynél a jelenlegi piaci kamatozású hitelek olcsóbb finanszírozást kínálnak. Az új kihelyezéseknél a bankok által alkalmazott kamatfelár 0,5-1,5 százalék, töredéke a korábban folyósított kölcsönök 3-5 százalékos szintjének.

    Miután a kamatperiódus lejáratakor a bankok az eredeti kamatfelárral számolják ki az új törlesztőrészletet, az új hitelek kisebb kamatferáruk miatt egészen bizonyosan olcsóbb finanszírozást kínálnak az ügyfeleknek, mint az átárazodó korábbi kölcsönök  – hívják fel a figyelmet a money.hu szakértői.

  • Kitartanak a gyerekesek és befektetők a lakáspiacon

    Van tartaléka a magyar lakáspiacnak, annak ellenére, hogy a bizonytalanabbá váló gazdasági környezet, az infláció megugrása, az ahhoz köthető kamatemelések miatt dráguló lakáshitelek kedvezőtlenül befolyásolják a költözési kedvet. Ahogy arra számítani lehetett, a lakástámogatások szerepe megnőtt - derül ki az ingatlan.com és a Reacty Digital online reprezentatív kutatásából.

    A kutatás eredményei szerint a magyarok 12 százaléka tervez lakást vásárolni egy éven belül, ami csökkenést jelent az egy évvel korábbi 16 százalékos arányhoz képest. Ugyanakkor a gyermekes háztartások 18 százaléka vásárolna lakást tizenkét hónapon belül, ami az egy évvel korábbi 19 százalékhoz képest minimális visszaesést, lényegében stagnálást jelent. A gyermektelen válaszadók esetében 10 százalékra csökkent az éven belül lakásvásárlást fontolgatók aránya a tavaly májusi 15 százalékról.

    “Egyértelműen látszik az óvatosság a felmérés eredményeiből. A korábbinál, azaz a járvány előtti stabil gazdasági kilátásokkal szemben most változékonyabb környezetre, áremelkedésre számítanak sokan, ezért egyelőre inkább kivárnak. Az infláció emelkedése miatt kamatemelési ciklusba kezdett a Magyar Nemzeti Bank, így a lakáshitelek is drágulnak. Már az év elején számítani lehetett arra, hogy éppen ezért a kedvezményes kamatozású, támogatott lakáshitelek szerepe felértékelődik. Ezzel is magyarázható, hogy a gyermekesek körében a lakásvásárlási kedv alig változott.” - értékelte a felmérés eredményeit Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Amellett, hogy a költözési kedv csökkent, és a lakóingatlanok ára emelkedik, a lakáskiadással elérhető hozam pedig mérséklődött. Ennek ellenére az egy évvel korábbi 13 százalékról 17 százalékra nőtt az idén a befektetési céllal vásárlást tervezők aránya. Vagyis a lakásvásárlással kalkulálók majdnem ötöde befektetésben, azaz lakáskiadásban gondolkodik. “Ez a növekedés köszönhető egyrészt annak, hogy az elmúlt hónapokban lendületesen emelkedtek a bérleti díjak a kínálati piacon, másrészt annak, hogy sokan biztonságos befektetési menedéknek tartják az ingatlant, bizonytalan gazdasági időszakban” - tette hozzá Balogh László.

    Mindent visznek az ingatlanhirdetési portálok

    A legtöbb lakáseladást tervező tulajdonos ingatlanhirdetési portálokon keresztül találná meg vevőjét. A kutatás szerint ugyanis a lakáseladók több mint 60 százaléka ingatlanhirdetési oldalra töltené fel ingatlanát, 43 százalékuk pedig ingatlanközvetítőt is bevonna az értékesítésbe.

    Még magasabb az ingatlanhirdetési portálokba vetett bizalom azok körében, akik az eladásból befolyó összegből továbbköltöznének. A lakáseladást és -vásárlást is tervező válaszadók 80 százaléka ugyanis ingatlanhirdetési portálon keresztül értékesítené lakóingatlanát.

    A sajtóközleményben idézett online reprezentatív kutatást az ingatlan.com megbízásából a Reacty Digital készítette 1000 fő megkérdezésével 2022 májusában.

    Forrás: ingatlan.com

  • Hetente háromezren igénylik az otthonfelújítási támogatást

    A program indulásától idén május végéig több mint 150 ezer otthonfelújítási támogatási kérelem érkezett be a MÁK-hoz, jelenleg hetente átlagosan háromezren adják be az igénylésüket.

    Kiemelték, hogy folyamatosan ellenőrzik az otthonfelújítási támogatás jogszerű felhasználását.

    A támogatás kifizetését megelőzően valamennyi igénylést felülvizsgálja a kincstár, de a közpénzek jogszerű felhasználása érdekében az elvégzett felújítási munkát helyszíni ellenőrzésen is jogosult vizsgálni a megyei kormányhivatalok bevonásával. Aki megkapta az állami támogatást, annak az értesítést követően biztosítani kell az ingatlan megtekintését és együtt kell működnie a hivatal munkatársaival.

    Az ellenőrzés kiterjed valamennyi elvégzett és támogatott kivitelezési munkára, illetve felhasznált anyagra. Amennyiben a helyszíni ellenőrzésen az igénylésben szereplő adatokhoz, dokumentumokhoz képest eltérést állapítanak meg, az a támogatás részben vagy egészben történő visszafizetését is maga után vonhatja.

    Forrás: MTI

  • Lakáshitelkamat-stopot javasol az ÉVOSZ elnöke

    Az ágazat teljesítménye idén elérheti az 5500 milliárd forintot a tavalyi csaknem 5400 milliárd forint után. A szektor idén a korábbi években kötött nagy értékű szerződéseit teljesíti – mondta Koji László az Építők Napja alkalmából.

    Ugyanakkor jelezte, a 375 ezer embert foglalkoztató építőipar működésének hátterében sok a bizonytalanság és a feszültség, főként az építési termékek, az építőipari árak alakulása miatt.

    Koji László hangsúlyozta, a mostani válságos helyzetben kiemelten fontos a hatékonyság fokozása a beruházási folyamat egészében. Ezek sorába illeszkedik az árak kezelésének lehetősége, valamint a közbeszerzési eljárás indításának szigorítása, amelynél példaként a kiviteli terv fontosságát említette.

    A szakszövetség elnöke úgy ítélte meg, hogy az állami beruházások hatékonyságát javító intézkedésekkel kompenzálni lehet, de akár meg is felezhető az építési költségek növekedése, ami az építőanyagok, az energia árának eddigi emelkedése és az ukrajnai háború következtében egy négyzetméterre vetítve összességében 18 százalékos volt éves összevetésben.

    Koji László arra is rámutatott, hogy bár a 2023-ra vonatkozó költségvetést még nem fogadta el az Országgyűlés, de az adatok alapján annyi már látszik, hogy a kormány 2022-ben és 2023-ban együttesen körülbelül 1100-1200 milliárd forint értékű állami beruházást halaszt későbbre.

    Az ÉVOSZ elnöke úgy vélte, a kiesés ellensúlyozásához szükség van egy a kormány által indított vagy folytatott erőteljes beruházásösztönző-programra és fontos, hogy a lakossági megrendelések ne törjenek meg. Ez utóbbi elkerülése érdekében a szakszövetség javasolja, hogy a lakáscélú hitelek kamatait 5-6 százalék körül fagyasszák be, mert efölött a lakosság számára már nehéz finanszírozási körülmények alakulhatnak ki.

    A szakemberhiány mellett a szervezeti szétaprózottságból eredő hatékonysági problémákat nevezte az építőipar súlyponti kérdéseinek Koji László, aki szólt arról is, hogy az ágazatban 138 ezer vállalkozás tevékenykedik, nagy többségük azonban önfoglalkoztató vagy néhány embert alkalmazó egyéni vállalkozó, ez a szervezeti struktúra pedig nem tud hatékony lenni.

    Forrás: MTI

     

     

     

  • Nehéz idők várnak még az építkezőkre

    A megkérdezettek közel fele (48%) vág bele építésbe vagy felújításba az áremelkedések ellenére – tavaly ez a mutató 49% volt. Ennek értékelése nézőpont kérdése, hiszen azt is mondhatjuk, hogy a sosem látott mértékű lakástámogatásokkal együtt is csak a válaszadók fele tervez építkezést. Ennek oka nyilván az építőanyagok és a munkaerő drasztikus, és egyelőre megállíthatatlannak tűnő drágulása.

    Egyelőre nem tudni pontosan, hogyan alakulnak az állami támogatások az új kormányzati ciklusban, ez okozhat némi visszaesést - olvasható a Trendriportban. Ami biztos, hogy az alapanyagok, valamint a szállítási és munkadíjak árának csökkenésére nem számítanak.

    Mint írják, a tudatosság és az építtetők, kivitelezők és kereskedők egymásra utaltsága és együttműködése fogja meghatározni a következő időszakot.

    A felújítók és építkezők 27%-ánál haladnak a tervezettek szerint a munkálatok, 32%-uknak plusz erőforrást kellett bevonniuk, vannak, akik alternatív megoldásokat kerestek, 28%-uk inkább elhalasztotta, 7%-uk teljesen lemondott az építkezésről.

    Azok közül, akik kitartanak, de azért nem megy minden a tervek szerint a legtöbben azzal spórolnak, hogy maguk szereznek be minden alapanyagot, esetleg lemondanak bizonyos kényelmi, vagy energetikai megoldásokról.

    Dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum vezérigazgatója szerint a vásárlók, építkezők egyre tudatosabbak lettek az évek során, én látszik, hogy nem szívesen engednek az építőanyagok minőségéből.

    A megkérdezett kivitelezők válaszaiból is az derül ki, hogy ugyan sokan keresnek olcsóbb építőanyagokat, de nem ez a jellemző.

    A kutatás alapján a válaszadók közül a legtöbben attól tartanak, hogy az építéssel vagy felújítással járó anyagárak és munkadíjak drágábbak lesznek (75%), vagy a munkálatok elhúzódnak (44%).

    Ugyanakkor a megkérdezettek 67%-a nem vett és nem is tervez felvenni állami támogatást építkezéshez, felújításhoz. (A kutatás ezúttal arra nem kérdezett rá, hogy a válaszadók egyáltalán jogosultak-e valamilyen támogatásra. A válallat tavaly az otthonfelújítási támogatással kapcsolatban végzett felmérése során azt a választ kapta, hogy a felújítók 39%-a nem tervezi felvenni a támogatást, 61%-ukat érdekelné a támogatás, azonban 30%-uk nem jogosult rá.)

    A válaszadók többségének több mint fele (53%) dolgozik kivitelezővel a munkálatok során. (Ez az adat tavaly 58% volt.)

    Ők jellemzően több helyről kérnek ajánlatot kifejezetten az alapanyagok (37%) tekintetében, de vannak, akik ezzel együtt szakemberekről is számos forrásból tájékozódnak (32%). A lakosság számára a hiteles forrásból származó ajánlás segít a megfelelő szakmester megtalálásában és kiválasztásában, ennek köszönhetően a vállalási időkkel is jobban tervezhetnek a megrendelők.

    Kivitelezői körkép

    A vállalat a 2022. január és április közötti időszak trendjeiről egy másik kutatás során megkérdezte saját kivitelező partnereit is. Ez a minta mérete alapján nem tekinthető reprezentatívnak, a lakossági lekérdezésből és az újHÁZ Centrum számaiból nyert tapasztalatokat azonban visszaigazolja - olvasható a jelentésben.

    A megkérdezett szakembereket a megrendelők mindegy 60%-a felújítás miatt kereste fel idén, habár a kivitelezők közel háromnegyede (72,9%) nem tudta tavaly óta bővíteni a kapacitásait.

    Ezzel egyidőben az árváltozások miatt a kivitelezők 33,3%-a veszített el megbízást, 29%-uknál pedig elhalasztották a munkálatokat, azonban 12,5%-uk szerint még több is a megrendelés, mint tavaly.

    A legtöbbjüket (43,8%) 3-6 hónappal előre kell lefoglalni egy-egy munkálathoz, és közel 60%-uknál 11-30% közötti mértékben emelkedtek a munkadíjak, mintegy 30%-uknál ez azonban nem haladta meg a 10%-ot. (Tavaly a kivitelezők 63%-a 3-8 hónappal előre vállalta el a megbízásokat.)

     

     

    Az újHÁZ Centrum kutatásában arra is kíváncsi volt, hogy a kivitelezők milyen vásárlói attitűdökkel találkoznak. Elmondásuk alapján megállapítható, hogy a megbízók leginkább az alapanyag költségeken (41,7%) és a kivitelezők díján (43,8%) szeretnének spórolni. Azonban a megkérdezett kivitelezők szerint a megbízók nagy része ennek ellenére mégis (62,5%) az alapanyagra szánja a legtöbb pénzt felújításnál, építkezésnél.

    A partneri tapasztalatok alapján a legtöbb építkező, felújító a festést és tapétázást (41,7%), illetve a kertrendezést (39,6%) intézi szakember segítsége nélkül.

    A kutatás összefoglalóját a nemzetközi és hazai építőanyagpiacról ebben a cikkünkben olvashatják: Ha drágán és akadozva is, de még pörög a hazai építőipar

    Az újHÁZ Centrum 2022 tavaszi Trendriportja ide kattintva megtekinthető.

  • Év végéig meghosszabbították a falusi csokot

    Orbán Vikotr korábban kijelentette, hogy ha kormányon maradnak, fenntartják, sőt megerősítik a csalátdtámogatási rendszert. A jövő évre meghirdetett költségvetés szerint minden eddiginél nagyobb összeget, több mint 3200 milliárd forintot fordít jövőre a kormány a családtámogatásokra, 450 milliárd forinttal többet, mint idén.

    Ennek egyik eleme a falusi csok, amely 2678 kistelepülésen igényelhető használt lakás vásárlására és/vagy felújítására, akár egy gyermekkel is, de három meglévő vagy tervezett gyermek esetén akár 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 15 millió forint kedvezményes hitellehetőséget jelent. A hatályos szabályok szerint ez a támogatás már csak június 30-ig kérhető.

    A kormánya szerdán jelentette be hivatalosan, hogy a Magyar Falu program részeként év végéig meghosszabbítják a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igénylésének lehetőségét.

    A Duna House várakozása szerint a hosszabbítással újabb 30 milliárd forint érkezhet a vidéki ingatlanpiacra, így 2022-ben is a vidék lehet az ingatlanpiaci forgalom húzóereje. "A CSOK- és a falusi CSOK-igénylések tavalyi darabszáma alapján összesen az ingatlanpiaci forgalom körülbelül 20 százalékánál jelentettek segítséget a kedvezmények. A kistelepüléseken a pandémia okozta változások óta jelentősebb ingatlanforgalmat tapasztalnak értékesítőink. A bővüléshez hozzájárult az ezeken a településeken elérhető falusi CSOK lehetősége, amelynek meghosszabbítása továbbra is segítheti a vidéki ingatlanpiac menetelését” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. A tervezett költségvetési számok alapján várhatóan minden családtámogatási lehetőség hosszabbításával számolhatnak majd a lakásvásárlók, azonban a támogatások összegét, konstrukcióját érdemes lenne az ingatlanpiaci változásokhoz igazítani. A falusi CSOK-nál például indulása óta változatlan összegű a támogatás, amely a lakásárak szignifikáns emelkedése miatt, egyre kevesebb segítséget jelent az ingatlanvásárlóknak.”

    A babaváró támogatás esetében az idei 91 milliárd forintos keret 175 milliárd forintra emelkedik. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) keretében megvásárolt lakások illetékmentessége összesen 40 milliárd forintos kedvezményt jelenthet jövőre.

    “Egyelőre költségvetési tervezetről van szó, így az abban szereplő számok változhatnak. A lakáscélú kedvezményekre szánt több pénz egy része a növekvő kamatok miatt biztosan a kamattámogatásra mehet el. A tervből ugyanakkor az is kiolvasható, hogy a lakáscélú és babaváró támogatások jövőre is elérhetők lesznek. A korábbi hónapokban, hetekben voltak olyan félelmek, hogy a bizonytalanabb gazdasági környezet miatt több lakástámogatás is megszűnik. A költségvetési tervezet azonban nem erre utal.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátéve: “Mivel a lakástámogatási kiadások jelentős része az adásvételekhez köthető, ezért a költségvetési tervekből az is látszik, hogy a kormányzat stabil lakáspiaci forgalommal számol.”

    Az utóbbi másfél évtizedet nézve még a 2008-ban elmélyülő válság előtt volt csúcson a lakáspiaci forgalom, akkor 191 ezer lakóingatlan cserélt gazdát. A 2010-es évek elején 100 ezer alatt lakáspiaci tranzakcióra került sor, 2012 után indult el a növekedés, ennek eredményeként 2018-ban és 2019-ben 160 ezer körüli lakást kelt el. A járványhatás miatt a forgalom 2020-ban 130 ezres, 2021-ben pedig 150 ezres adásvételi szint körül mozgott. Balogh László szerint idén akár 150-160 ezer adásvételre is sor kerülhet.

    Forrás: Magyar Nemzet, Duna House, ingatlan.com

  • A falusi csok hatása a vidéki ingatlanpiacon

    Közel három éve, hogy elérhetővé vált a falusi családi otthonteremtési kedvezmény, más néven falusi CSOK, és a jelenleg érvényben lévő szabályozás alapján ez a támogatási forma 2022. június 30-ig igényelhető még ingatlanvásárlása, korszerűsítésre és felújításra 2678 olyan 5000 fő alatti településen, ahol a lakosságszám 2003-hoz képest az országos átlagnál nagyobb mértékben csökkent.

    Bár kifejezetten a falusi CSOK által érintett településekre vonatkozó, teljeskörű statisztikák nem érhetőek el, annak vizsgálatára, hogy az akár 10 millió forintos támogatás és kedvezményes hitel milyen változásokat okozott a kistelepülések ingatlanpiacán, az MNB és KSH ingatlanár (2018-2021) és forgalmi (2018-2020) statisztikái nyújtanak támpontokat.

    „Az MNB adatai alapján 2018 és 2021 között országos szinten 53 százalékkal növekedtek a lakóingatlan árak, a községekben is hasonló, 47 százalékos emelkedés ment végbe, azaz a kistelepülések korábban tapasztalható hátrányukat jelentősen ledolgozták, és a lakásárak itt is látványosan emelkedő tendenciát mutatnak. A forgalom változását tekintve, míg 2018-hoz képest 2020-ban országosan 18 százalékkal kevesebb adásvételt kötöttek a KSH adatai alapján, addig a községekben ez az arány körülbelül 5 százalék volt, a falusi CSOK által érintett településeken pedig az 1 százalékot sem érte el a változás. Azaz az ingatlanpiaci megtorpanás, majd a járványhelyzet ellenére is csak hajszálnyival csökkent ezeken a településeken az adásvételek száma” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    Nőttek az árak, mégis többen vásároltak

    A falusi CSOK-os települések (olyan, a falusi családi otthonteremtési kedvezmény által preferált községeket és városokat vizsgálva, ahol legalább 10 tranzakciót regisztráltak 2018-ban és 2021-ben is) közül 452-ben három év alatt az áremelkedés mértéke meghaladta az országos átlagot (53%), 65 településen pedig legalább megduplázódtak az árak. Igaz, hogy bizonyos települések, mint Tihany vagy Balatonszemes esetében az árváltozásban a „Balaton hatás” is közrejátszhatott, de az esetek döntő többségében a nagy arányú áremelkedés minden bizonnyal a falusi CSOK hatásának tudható be, főleg, hogy a preferált településeken az átlagárakat torzító újépítésű projektek sem jellemzőek. A legnagyobb áremelkedés Balatonszemes (160%) esetében figyelhető meg, míg Pusztamérgesen 156 százalékkal, Nemesdéden pedig 152 százalékkal növekedtek az átlagos négyzetméterárak. A növekvő tendenciát az is alátámasztja, hogy a vizsgált települések közül mindösszesen 28-ban csökkent az átlagos négyzetméterár 2018 és 2021 között, a legnagyobb mértékben Székelyszabaron (24%), Cserkeszőlőn (23%) és Királyhegyesen (18%).

    Míg 2018-ban 36 039, addig a forgalom szempontjából utolsó lezárt évben, 2020-ban 35 846 adásvételt regisztráltak a falusi CSOK által preferált településeken, így az országosan jellemző megtorpanás ezeken a településeken összességében szinte egyáltalán nem éreztette hatását. Forgalmi részarányuk 22 százalékról 27 százalékra nőtt két év alatt. Azon preferált településeken, ahol a két vizsgált évben legalább 10 tranzakciót regisztráltak, összességében 500-nál több községben és városban nőtt vagy stagnált az adásvételek száma és 16 településen legalább meg is duplázódott a forgalom. A legnagyobb, 169 százalékos növekedést Szakmár könyvelhette el, Nagydoboson 127, míg Öcsödön 123 százalékkal nőtt a lakóingatlan adásvételek száma.

    A falusi CSOK keretében három vagy több gyerek estén vásárlásához, illetve bővítéséhez és/vagy korszerűsítéséhez igényelhető 10 millió forintos támogatás fele, azaz 5 millió forint fordítható vásárlásra. A végleteket tekintve – és a vizsgálatkor a minimum 10 tranzakciós alsó határt ismét meghúzva – ez az összeg a 2021-es átlagos négyzetméterárak alapján a legolcsóbb településen egy közel 250, míg a legdrágábban egy alig több mint 5 négyzetméteres ingatlan megvásárlására lenne elengedő. Az 5 milliós, tisztán a vásárlásra fordítható támogatás összege önmagában 213, míg a 15 millió forintos kedvezményes hitellel kiegészítve 1100-nál is több preferált településen fedezné egy 100 négyzetméteres lakás vagy ház vételárát.

    „Az áremelkedést nem követte a falusi CSOK összegének növekedése, így értelemszerűen az állami támogatás reálértéke is csökken, azonban, hogy milyen mértékben, az már településről-településre eltér. Azt ugyanakkor kijelenthetjük, hogy a falusi CSOK az érintett községek és városok többségében még mindig jelentős előnyhöz juttathatja a vásárlókat. A kistelepüléseken igénybe vehető támogatással azonban nem csak a vevők, hanem az eladók is jobban járhatnak, hiszen amíg ez a támogatási forma elérhető, addig magasabb áron és az ingatlankeresők nagyobb száma miatt valószínűleg rövidebb idő alatt értékesíthetik ingatlanjukat” – foglalta össze Valkó Dávid.

    Forrás: OTP Ingatlanpont

  • Egyre nagyobb kincs a támogatott lakáshitel

    Az MNB közzétette a magyar bankszektor áprilisi hitel- és betéti statisztikát. Ez azt mutatja, hogy 35%-kal több lakáshitelt heleztek ki a bankok áprilisban, mint egy évvel korábban.

    A lakossági hitelkihelyezés, a lakáshitelezés új rekordja a 145 milliárd forintos új szerződési összeg, amire korábban nem volt példa.

    Az év első négy hónapjához képest azonban ezek az áprilisi számok már lassulást mutatnak, ráadásul a babaváró hitelek és az egyéb fogyasztási hitelek esetében már hosszú hónapok óta tapasztalható az új kihelyezések csökkenése.

    A lakáshitelezést az elmúlt hónapokban mesterségesen tartotta ilyen magas szinten egy átmeneti program: a 300 milliárd forintos keretösszegű, legfeljebb 2,5%-os ügyleti kamatot kínáló Zöld Otthon Programban április végéig 187 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötöttek a bankok, vagyis a következő hónapokban még mindig lesz neki összesen 113 milliárd forintos felhajtóereje. Március vége óta azonban szinte már nem fogadtak be hitelkérelmet a bankok, és úgy tűnik, egyelőre nem lesz folytatás.

    A Zöld Otthon Program mellett a 3%-os CSOK-hitel jelentősége is felértékelődött (2 gyermekesek 10, 3 gyermekesek 15 millió forint erejéig érik ezt el), ezzel is magyarázható, hogy a támogatott hitelek aránya áprilisban már 52% volt a lakáshitelek piacán. A piaci kamatozású lakáshitelek kihelyezése 2021 áprilisához képest viszont 20%-kal visszaesett.

    Áprilisban még 5,6%-os átlagkamattal voltak elérhetők a piaci lakáshitelek, ami 1,8 százalékpontos emlkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Időközben azonban a banki ajánlatokban szereplő átlagkamatok 7% fölé emelkedtek, az MNB pedig folytatja a monetáris szigorítást.

    A piaci és a támogatott hitelek közötti növekvő kamatkülönbözettel, és persze a Zöld Otthon Program nagy szerepével magyarázható, hogy áprilisban az új lakáshitel-kihelyezések 57%-a már fix kamatozású volt. A program kifutásával ennek az aránynak visszaesése várható.

    Forrás: MNB, Portfolio

  • Megvan az új családügyi államtitkár

    Novák Katalin köztésrsasági elnök Facebook-posztjából derült ki mindez, miszerint: „A családok ügye továbbra is jó kezekben marad. Köszönöm Zsigó Róbert eddigi munkáját, Hornung Ágnest, a terület új államtitkárát köszöntöm a fedélzeten”.

    Hornung Ágnes korábban a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára volt, ahonnan azért távozott, mert gyermeket várt. 2013 és 2015 között pénzügyi tanácsos, gazdasági és pénzügyi (ECOFIN) csoportvezető volt Magyarország Állandó Képviseletén az Európai Unió mellett.  

     

  • Útiterv a klímasemleges épületekért és építőiparért

    "Az épített környezet felelős Európa karbonkibocsátásának több mint egyharmadáért. Ezeknek a kibocsátásoknak a megszüntetése azt jelenti, hogy egyszerre kell foglalkozunk az épületek energiahatékonyságával és az anyagellátási lánc karbonsemlegesítésével, amelyre az ágazat támaszkodik" – mondta Cristina Gamboa, a WorldGBC ügyvezető igazgatója.

    Az anyag javaslatcsomag az uniós politikai döntéshozók számára mind az épületek üzemeltetéséből, mind pedig az anyagokból és az építési folyamatból származó karbonkibocsátások együttes hatására vonatkozóan.

    Európa épületállományának nagy része elöregedett és nem energiahatékony. Az Európai Bizottság is elismerte, hogy a felújítási arányt legalább meg kell duplázni a 2050-es EU-s klímacélok elérése érdekében. A WorldGBC útiterve kiemeli, hogy sürgősen ambiciózusabb szakpolitika és pénzügyi támogatás szükséges az ingatlanok energiahatékony korszerűsítésének lehetővé tételéhez.

    A javaslatcsomag számos ajánlást fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogyan juttassa érvényre az uniós stratégia a kibocsátások számítását és szabályozását az épületek teljes életciklusára vonatkozóan, valamint olyan intézkedéseket, amelyek az építőanyagok körforgását javítják.

    Ha nem sikerül az életciklus szemléletet érvényesíteni, az valószínűleg Európa fennmaradó kibocsátási költségvetésének megtizedelését fogja jelenteni, és nagyban megnehezíti az EU Zöld Megállapodás (Green Deal) 2050-re kitűzött klímasemlegességi, és a COP26-on a döntéshozók által elfogadott célok elérését.

    Négy stratégiai útvonal az EU épített környezetének karbonsemlegesítéséhez

    Az útiterv 2050-ig készült, és mérföldköveket jelöl ki arra vonatkozóan, hogy az építőipart érintő kulcsfontosságú uniós célkitűzéseket és szabályozásokat hogyan kell idővel szigorítani. A jelentés négy fő út mentén mutat irányt: építési szabályozás, hulladék és körforgás, fenntartható beszerzés és fenntartható finanszírozás.

    Az útmutatás jellemzője a többszintű kormányzási megközelítés. Az uniós, a nemzeti és a regionális szakpolitika az építőipar további kulcsszereplőivel való hatékony együttműködésben tudja csak a céljait elérni, így az ütemterv meghatározza, hogyan támogathatják a vállalatok az ütemterv végrehajtását.

    Barta Zsombor, a HuGBC elnöke is üdvözölte – a HuGBC által is támogatott – EU Policy Roadmap megszületését, amelyről elmondta: „Európa zöld jövője a tét és ezért közös cselekvési tervre van szükségünk. Ebben hatalmas előrelépés a most elkészült útiterv, mely az épületek teljes életciklusát figyelembe véve gondolkozik és javasol lépéseket a fenntartható jövőért. Az építőipar szereplőinek itthon és nemzetközi szinten is tisztában kell lenniük az iparágunk terheltségével és azzal, hogy ha ebben a szektorban változtatni kell az eddigi gyakorlatainkon. A HuGBC jelenleg keresi a forrásokat, hogy rövid időn belül elkészülhessen Magyarország hasonló útiterve is.”

    Az EU Policy Roadmap a #BuildingLife nemzetközi projekt keretében valósult meg, mellette 10 európai ország is bemutatta vagy a közeljövőben elkészíti ezt a tervet.

    Az Útiterv itt letölthető.

  • Mennyit ér, ha az 5% áfát sem kell megfizetni?

    Április végén, a Rozsdaövezeti Bizottság döntése nyomán négy újabb budapesti ingatlan, két XI., egy IX. és egy X. kerületi terület kapott rozsdaövezeti akcióterület besorolást, így már hat fővárosi lakóprojekt járulhat hozzá a főváros ingatlanállományának megújításához.

    „A rozsdaövezeti beruházások általában nagy volumenű projektek, amelyekben több lépcsőben, százas, akár ezres nagyságrendben épülnek új lakások. A beruházók szemszögéből ezeknek a területnek a legnagyobb előnye a kivitelezés mérethatékonysága és az előnyös fekvés. A városok szempontjából nézve pedig a jellemzően elhanyagolt telkeknek az újrahasznosításával bővül az újlakás állomány, felgyorsul az infrastruktúra, a tömegközlekedés és a szolgáltatások kiépülése valamint a lakóövezetek összekapcsolása . Az otthonkeresők szempontjából pedig a rozsdaövezetekben érvényes adóvisszatérítés lehetősége jelent – főként a Zöld Otthon Program keretének kimerülése után – kecsegtető lehetőséget” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    A folyamatosan emelkedő ingatlanárak miatt a támogatás összege évről évre növekszik, míg vásárlóereje gyakran inkább már erodálódik, azonban még ma sem elhanyagolható az adóvisszatérítés igénylésével elérhető árelőny. Az 5 százalékos áfa mértéknek szemléltetésére vegyünk egy átlagos, fővárosi rozsdaövezeti újlakást. A mai árszínvonalat figyelembe véve egy tipikus rozsdaövezeti, 1,4 millió forint négyzetméterárú, 50 négyzetméteres újlakás esetében a visszaigényelhető áfatartalom körülbelül 3,3 millió forint.

    „Amennyiben lehetséges lenne a lakáshoz plusz alapterületet vásárolni, úgy 3,3 millió forintból körülbelül 2,5 négyzetméterrel, egy kisebb dolgozósarokkal bővíthetnénk új, rozsdaövezeti otthonunkat. A realitás talaján maradva, ekkora összegből egy tipikus újépítésű projektben egy fél teremgarázs-beállót, vagy egy teljes felszíni parkolóhelyet, illetve akár egy nagyobb tárolót vásárolhatnánk, ha pedig lakásberendezésben gondolkodunk, akkor a lehetőségek száma szinte végtelen” – mondta Valkó Dávid.

    Amennyiben garázs, kocsibeálló vásárlására fordítaná valaki a visszaigényelt összeget, úgy a befektetési célú vásárlás is felmerülhet, a már meglévő parkolási lehetőség mellé egy másikat vásárolva, amennyiben erre van lehetőség, akár abban a projektben, ahol a lakás megépült, akár egy másik, olcsóbb lokációban. Ebben jelenthet könnyebbséget a friss jogszabályváltozás, ami alapján a társasházi parkolóhelyek önálló ingatlanként is ingatlannyilvántartásba vehetők. Szintén a parkoláshoz kapcsolódó, értéknövelő beruházás lehet az elektromos töltő utólagos létesítése, amire az adóvisszatérítés összege bőséges fedezetet nyújthat.

    A példánkban kiszámított 3,3 millió forintból egy 50 négyzetméteres lakás kényelmi szintje is bőségesen emelhető, az összegből kiépíthető egy teljesen gépesített konyha, ami már jellemzően nincs benne az újlakások árában. Ugyanígy utólagosan beszerezhetőek olyan extra szolgáltatások, mint a motoros redőnyök, riasztó, légkondicionáló, bővített okosotthon megoldások is.

    Így lehet öt százalékból nulla

    A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint 2021. szeptember 1-jétől a rozsdaövezeti lakásvásárlások 5 százalékos általános forgalmi adó tartalmára visszatérítési támogatást lehet igényelni. Az Áfa törvény szerint azon lakások esetében lehet érvényesíteni a visszatérítést, amelyeket rozsdaövezeti akcióterületen létesített, többlakásos lakóingatlanban alakítottak ki vagy fognak kialakítani, hasznos alapterületük nem haladja meg a 150 négyzetmétert és használatba vételük még nem történt meg, vagy a használatbavételi engedély véglegessé válása és az értékesítés között nem telt el két év, illetve egyszerű bejelentés esetén a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el két év. A támogatás olyan lakás vásárlása esetén igényelhető, amelyet gazdálkodó szervezet természetes személy részére való értékesítés céljából épített vagy építtetett, és az igénylő részére értékesített. A visszaigénylést az ingatlan új tulajdonosa kezdeményezheti a Magyar Államkincstáron keresztül, de fontos szem előtt tartani azt, hogy visszamenőlegesen nem lehetséges a visszatérítés. Azaz a lakásár azon részére, amit azelőtt fizettek ki, hogy az adott területet rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánították volna, nem igényelhető az áfavisszatérítés.

  • Ezek a minisztériumok felelnek az építésügyért és a lakástámogatásokért

    Az építési és beruházási miniszter, Lázár János felel a Kormányban

    • az állami beruházásokért,
    • az építésgazdaságért,
    • az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért,
    • a településfejlesztésért és településrendezésért,
    • a településkép védelméért,
    • a területrendezésért,
    • bizonyos kivételekkel a kulturális örökség védelméért.

    A miniszter az építésgazdaságért való felelőssége keretében ellátja

    • az építőipar és az építőanyag-ipar ágazati irányításával kapcsolatos feladatokat.
    • összehangolja – a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében is – az építésüggyel kapcsolatos feladatellátást,
    • ellátja – az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter közreműködésével – az építésüggyel összefüggő oktatási, továbbképzési és tanügyigazgatási feladatokat, továbbá közreműködik a nemzeti szabványok kidolgozásában.

    A miniszter az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért való felelőssége keretében

    • előkészíti az építésügyre, az építészeti-műszaki tevékenységgel összefüggő szakmai kamarákra és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházásokra vonatkozó jogszabályokat,
    • irányítja az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok, valamint e vonatkozásban az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal tevékenységét,
    • és gyakorolja az Országos Építésügyi Nyilvántartással, valamint az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központtal összefüggésben, jogszabályban a miniszternek címzett feladat- és hatásköröket.

    A miniszter a településfejlesztésért és településrendezésért való felelőssége keretében előkészíti

    • a településfejlesztésre, a településrendezésre és azokkal kapcsolatos információs rendszerre,
    • a településtervezésre,
    • az építmények elhelyezésének szakmai követelményeire,
    • a hátrányos helyzetű településekre,
    • az egységes elektronikus közműnyilvántartásra vonatkozó jogszabályokat.

    A miniszter a településkép védelméért való felelőssége körében

    • előkészíti a településkép védelmével összefüggő törvényi és kormányrendeleti szabályozást,
    • közreműködik a Kormány feladatkörébe tartozó, országos jelentőségű településképi követelmények elősegítését szolgáló eszközök kidolgozásában,
    • szakmai segítséget nyújt az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök megalkotásához,
    • figyelemmel kíséri a közterületen és a közterületről látható magánterületen elhelyezett reklámok általános településképi hatásait, szükség szerint előterjesztést készít e szabályozás módosítására.

    Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter felel az ingatlan-nyilvántartásért és a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért (előkészíti a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos jogszabályokat), valamint a Magyar Falu Program és a Modern Városok Program működtetéséért.

    A miniszter a Budai Várnegyed, a Citadella és a visegrádi műemlék-együttes területén megvalósuló beruházások tekintetében a Kormány kulturális örökség védelméért felelős tagja. A miniszter vezeti a Stratégiai és Családügyi Kabinet üléseit.

    A lakáspolitikáért Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felel. Ennek keretében

    a) folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a lakáspiaci folyamatokat,

    b) javaslatot tesz a Kormány részére a lakáspolitika fejlesztésére, az ehhez kapcsolódó intézkedésekre,

    c) a családok otthonteremtésének hatékony elősegítése érdekében – a lakáscélú állami támogatásokért felelős pénzügyminiszterrel, valamint a családokért felelős kulturális miniszterrel együttműködésben – javaslatot tesz a lakáscélú állami támogatások feltételrendszerére.

    A kultúráért és innovációért felelős miniszter, Csák János hatásköre a családpolitika. Ennek keretében előkészíti a családok támogatásával, a család- és népesedéspolitikai eszközök kialakításával és működtetésével, a gyermeket vállaló és nevelő szülők támogatásával, a munka és a család összeegyeztetésének és összekapcsolásának biztosításával, valamint a nemzedékek közötti együttműködés erősítésével összefüggő és a kapcsolati erőszakkal érintett csoportokat célzó jogszabályokat. Ide tartozik, hogy közreműködik a Kormány otthonteremtési programjának alakításában, a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszterrel, valamint a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel együttműködve.

    A lakástámogatásokért Varga Mihály pénzügyminiszter felel. A miniszter a lakáscélú állami támogatásokért való felelőssége keretében

    • a lakáspolitikáért felelős miniszterrel együttműködve – előkészíti a lakásügyre, a lakásszövetkezetre, a lakásokra és az állami lakáscélú támogatásokra vonatkozó jogszabályokat.
    • végrehajtja a Kormány általános politikájában meghatározott lakáspolitikai feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedéseket.
    • együttműködik az igazságügyért felelős miniszterrel a társasházakra vonatkozó jogszabályok előkészítése során.
  • Az MNB elnöke kiszámítható lakásprogramot javasol

    A javaslat szerint a cél az, hogy 2030-ra elérjük az EU fejlettségi szintjének 100 százalékát, ehhez pedig évente 3,5 százalékkal kellene meghaladni az unió GDP-növekedését.

    A három fő feladat: a gazdasági egyensúlyok helyreállítása, a versenyképességi fordulat végrehajtása, egy intenzív növekedési pályára való átállás – írják.

    A 12 kulcsterület:

    1. Költségvetési konszolidáció

    2. Sérülékenységcsökkentő intézkedések

    3. Optimális adósságfinanszírozási struktúra

    5. Technológia- és termelékenységjavító intézkedések

    6. Teljes foglalkoztatás fenntartása és a termelékenység növelése

    7. Gyermekvállalás ösztönzése

    8. Adatreform

    9. Lakáspolitika reformja

    10. Zöld átállás és az energiamix javítása

    11. Állami hatékonyság és innováció

    12. Mérőrendszer a felzárkózásért

    A javaslat a lakáspolitika reformjával foglalkozó fejezete helyzetelemzésében az MNB friss Lakáspiaci jelentésének adataira támaszkodik. Ebben kiemeli, hogy

    -        a lakásáremelkedés következtében valamennyi magyar régióközpontban romlott a lakásvásárlás elérhetősége,

    -        a jövedelmek nem tartanak lépést a lakásárakkal, így egyre több évnyi megtakarítás szükséges a lakások megvásárlásához,

    -        a lakástámogatások nélkül ma már túlzott terhet jelent egy új lakás megvásárlása Budapesten,

    -        az otthonteremtési támogatások által nyújtott segítség három gyermek vállalása esetén válik érdemivé.

     Ugyancsak bemutatják, hogy

    -        Magyarországon a lakásépítések száma régiós és historikus összehasonlításban egyaránt alacsony,

    -        a lakások megújulási aránya mindössze 0,4 százalék, szemben a régió 1 százalék körüli átlagával,

    -        az új lakások kínálata tartósan elmarad a kereslettől,

    -         az alacsony kínálat az árak folyamatos emelkedését eredményezi.

    Kitérnek arra is, hogy

    -        a hazai építőipar – még az aktuálisan alacsonyabb építés szint mellett is – évek úta munkaerőhiánnyal küzd,

    -        tavaly Magyarországon növekedtek a legnagyobb mértékben a lakásépítés költségei az EU-n belül,

    -        a hazai építőipar régiós és európai összehasonlításban is magas importaránnyal dolgozik é több építőanyagnál is ellátási problémák mutatkoznak,

    -        az építőanyagárak emelkedése 2022-ben is folytatódik,

    -        mindez drágítja és egyre elérhetetlenebbé teszi a lakásokat.

    Következésképpen, ahhoz, hogy a lakásépítések száma ismét elérje az évi 30-35 ezret, hosszú távon is kiszámítható keresleti és kínálati ösztönző rendszerre van szükség. Ehhez növelni kell az építőipar hatékonyságát, meg kell erősíteni mögötte a hazai építőipari-alapanyagipart és biztosítani kell a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását.

    A célkitűzések között szerepel a lakáskínálat szélesítése mellett, a lakhatási lehetőségek bővítése, a bérlakásban élők arányának 9-ről 30%-ra emelkedése.

    Az alapelv a kiszámítható lakáspiaci ciklus megteremtése a kínálati oldal fejlesztésével és a családok támogatásával.

    Ide tartozik a tartósan 5 százalékos lakásáfa, az energiahatékonyságot javító felújítási programok meghirdetése családi házakta és társasházakra, bérlakásprogram a fiataloknak és állami alkalmazottaknak, a családi otthonteremtési kedvezmény átalakítása úgy, hogy az egy és két gyereket nevelőkre jobban fókuszáljon, valamint egy jól működő albérleti piac megteremtése.

    A javaslat kiemeli, hogy a fiatal elsőlakás-vásárlók otthonteremtéséhez elérhető finanszírozási megoldások megteremtésére van szükség.

    A piaci alapú zöld finanszírozási megoldások között helyet kap a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel bővítése zöld célokkal, ami hozzájárulna több zöld hitel folyósításához, valamint a lakásállomány energetikai hatékonyságának növeléséhez.

    A fiatalok támogatása kapcsolódik a gyermekvállaláshoz is, márpedig a javaslat egyik kulcsterülete a gyermekvállalás ösztönzése: évi 110 ezer gyermek születését tűzve ki célul. A demográfiai fordulat eléréséhez a javaslat szerint szélesíteni kell a családtámogatási rendszert. Ennek része az otthonteremtési programok, ezen belül is az első otthon megszerzését segítő programok támogatása.

    A teljes javaslat itt olvasható.

  • Nem tud lépést tartani az újlakásépítés a kereslettel

    Az immár nyolc éve tartó folyamatos lakáspiaci drágulás után elért tavalyi rekordot, elsősorban a vidéki településeken tapasztalható kiemelkedő mértékű áremelkedés okozta – ismertette Winkler Sándor, az MNB ingatlanpiaci elemzések osztályának vezetője az elemzést bemutató sajtótájékoztatón.

    Nominális és reál MNB lakásárindex és a KSH lakásárindexei (2010 = 100%)

    Forrás: MNB, KSH

    Az MNB lakásárindex alapján 2021 negyedik negyedévében a lakásárak országos átlagban a jelenlegi ciklusban rekord magasnak számító 21,4 százalékos éves dinamikával emelkedtek szemben az egy évvel korábban mért 8,9százalékkal. Budapesten 2021 év végén 11,3 százalékkal voltak magasabban a lakásárak az egy évvel korábbi szinthez képest, a vidéki városokban pedig a jelenlegi lakáspiaci ciklusban szintén a legmagasabb, 25,0 százalékos éves lakásár-növekedést tapasztaltak.

    Nominális és reál MNB lakásárindexek településtípus szerint (2010 = 100%)

    Forrás: MNB

    Előzetes ingatlanközvetítői adatok alapján 2022 első negyedévében további rendkívüli mértékű drágulás mérhető vélhetően az emelkedő infláció és a növekvő kamatkörnyezet miatti előrehozott vásárlásoknak is köszönhetően.

    A városi lakások árváltozása 2020 IV. és 2021 IV. negyedév között (2008 IV. és 2021 IV. negyedév között)

    Forrás: MNB

    A tavalyi év kedvező növekedési folyamatai után idén év elején is folytatódott a GDP növekedése, és az MNB heti gazdasági aktivitás indexe alapján a kedvező növekedési folyamatok áprilisban is fennmaradtak.

    A munkaerőpiac is igen kedvező képet mutatott a 2021-es évben és idén év elején is, és a munkanélküliségi ráta pedig európai szinten is alacsonynak számít. A koronavírus válságot követően nagyon gyors visszarendeződés következett be a munkaerőpiaci folyamatokban. Mindez együtt jelentősen támogatja a lakáspiaci keresletet.

    Eladó lakások és házak iránti kereslet az ingatlan.com portálon (telefonszám felfedések száma és mobilapplikációból indított telefonhívások száma)

    Forrás: ingatlan.com

    A lakáspiaci tranzakciók számából látható, hogy 2021-ben 15%-kal bővült az eladott lakások száma 2020-hoz képest, és idén év elején további mintegy 9%-os bővülés láthatunk. Budapesten nagyon jelentősen csaknem harmadával bővült a tranzakciók száma 2022-ben.

    A lakáspiaci tranzakciók száma településtípusonként

    Megjegyzés: A havi frekvencián 12 havi görgetett növekedési ütem. A magánszemélyek 50 és 100 százalékos tulajdonszerzéseit figyelembe véve. 2020. áprilistól 2021. szeptemberig a NAV illeték adatbázis adatai a településtípusonkénti feldolgozottsági szint becslése alapján korrigálva. 2021. októbertől ingatlanközvetítők tranzakciói és becsült piaci részesedése alapján. Az ingatlanközvetítők tranzakciói becslésünk szerint 2022. márciusban az országos piaci forgalom 11,6 százalékát, amíg Budapesten az adásvételek 13,5 százalékát tették ki.

    Forrás: NAV, MNB, lakáspiaci közvetítői adatbázis.

    Mindez tavaly a külföldi lakásvásárlók jelentős csökkenése mellett tudott megvalósulni, elsősorban Budapesten. Korábban a budapesti belső kerületekben 22%-ot is meghaladta a külföldi lakásvásárlók aránya, ez a koronavírusjárványt követően 10%-ra csökkent 2021-re.

    A külföldi vásárlók aránya a budapesti és a vidéki lakáspiacon

    Megjegyzés: Budai hegyvidéki kerület: I., II., XII., Pesti belső kerület: V., VI., VII., VIII., IX.

    Forrás: NAV

    Ugyanakkor a befektetési célú lakáskereslet emelkedett Budapesten, 2021. év végén ismét meghaladta a 40%-ot.

    A befektetési célú lakásvásárlások és a befektetéstől megváló eladók aránya

    Forrás: Duna House

    A nagyon erős kereslet 2021-ben azt eredményezte ismét emelkedtek a lakásárak, és tovább gyorsult a lakásárak éves növekedési üteme. A mostani lakáspiaci ciklusban tavaly év végén a legmagasabb, mintegy 21%-os éves lakásár-drágulást tapasztalhattuk országos átlagban. Ez a drágulást a tavalyi évben elsősorban a vidéki települések hajtották. (A vidéki városokban 25%-os, a községekben 22%-os volt a drágulás.)

    A lakáspiaci tranzakciók éves növekedési üteme településtípusonként

    Megjegyzés: 12 havi görgetett növekedési ütemek.

    Forrás: NAV, MNB, lakáspiaci közvetítői adatbázis.

    Idén március végéig még tovább gyorsult a lakásárak növekedése országosan 25%-ra, és az előzetes számítások szerint ez áprilisban sem lassult. Régiós összehasonlításban a közép-magyarországi régió városaiban látható a legerősebb arányú drágulás, egy év alatt mintegy 34%-kal drágultak a lakások tavaly.

    Ez a nagymértékű drágulás a lakáspiacon azzal is együtt járt, hogy hogy a lakásárak a jövedelmeket meghaladó ütemben nőttek. Gyakorlatilag az összes magyarországi régióközpontban emelkedett a lakásárak szintje a jövedelmekhez képest.

    Lakásár/jövedelem mutató Magyarország régióközpontjaiban

    Megjegyzés: A lakásár/jövedelem mutató a 75 négyzetméteres medián árszintű lakások ára és az átlagos éves nettó jövedelmek hányadosa. Az átlagos jövedelmek megyei szintű adatok.

    Forrás: KSH, MNB

    A piacon ez azt eredményezte, hogy a gazdasági fundamentumokhoz képest sokkal nagyobb mértékben növekedtek a lakásárak. Ezáltal az MNB becslése szerint országos átlagban is történelmi magas szintre emelkedett a lakásárak a gazdasági fundamentumokhoz képest miért felülértékeltsége, mintegy 18%-ra. Budapesten továbbra is magas a felülértékeltség, bár az elmúlt években ez a szint némileg mérséklődött.

    Az albérletpiacon is nagyon nagy mértékű drágulást tapasztalható. A járvány alatt volt egy nagyon jelentős mértékű mérséklődés, de 2022 márciusára már gyakorlatilag országos szinten és a budapesti kerületek többségében is elérte az albérletárak szintje járvány előtti maximumot. Az albérlet árak emelkedésének az éves dinamikája is nagyon erőteljesen emelkedett, mintegy 18 százalékra.

    Átlagos bérleti díjak az ingatlan.com kínálatában szereplő kiadó lakáshirdetések alapján

    Megjegyzés: A csoportonkénti bérleti díjak az adott csoportba tartozó kerületek átlagos bérleti díjának hirdetésszámmal súlyozott átlagos értékei. Budai hegyvidéki kerület: I., II., XII., Budai egyéb kerület: III., XI., XXII., Pesti belső kerület: V., VI., VII., VIII., IX., Pesti átmeneti kerület: X., XIII., XIV., XIX., XX., Pesti külső kerület: IV., XV., XVI., XVII., XVIII., XXI., XXIII.

    Forrás: ingatlan.com

    A jelentős lakáspiaci drágulást 2021-ben egy erőteljesen élénkülő hitelpiac kísérte, ahol a támogatott hitelprogramok szerepe jelentősen megnőtt. A tavalyi évben 40%-kal nőtt a kihelyezett lakáshitelek aránya, és ez a dinamika 2022 első negyedévében is fennmaradt. Mostanra a kihelyezett lakáshitelek 40%-a már támogatott hitel.

    Új szerződésű háztartási hitelek és a támogatott hitelek aránya a hitelintézeti szektorban

    Megjegyzés: Az egyéb fogyasztási hitelek a szabadfelhasználású-, a gépjármű-, az egyéb fogyasztási- és áruhiteleket, valamint a személyi kölcsönöket tartalmazzák.

    Forrás: MNB

    A lakáshiteleken belül az arány az új lakás vásárlására, illetve építésére felvett hitelek irányába tolódott el. Ebben az MNB által kibocsátott zöld hitel is jelentős részt jelentett, 2022 márciusára ennek aránya 90%-ra nőtt.

    A lakáshitelek kibocsátása hitelcél szerint és a hitelből történő lakásvásárlás aránya

    Forrás: MNB

    Magyarországi lakásáremelkedés a második legmagasabb Csehország mögött az európai országok között, a háztartási hitelállomány pedig a legmagasabb volt Magyarországon 2021-ben.

    Az európai rendszerkockázati testület mindezeket figyelembe véve az idén több másik európai országgal együtt Magyarországot is figyelmeztette a lakás- és hitelpiaci kockázatok középtávú növekedése miatt. A testület értékelése szerint a kockázatok erősödéséhez a kínálat és a támogatási programok is hozzájárultak.

    Az MNB hitelezési felméréséből kiderült, hogy a bankok az idei év elején még nagyon erős hitelkereslet bővülésről tapasztaltak, ugyanakkor a második-harmadik negyedévre már a lakossági és a fejlesztési hitelek esetén is a kereslet jelentős visszaesésére számítanak.

    Mindezek mellett a bankok a lakásprojektek esetén már a hitelfeltételek szigorítását is kilátásba helyezték.

    Budapesten az újlakás-piacon a hitelből történő lakásvásárlás elérhetősége a két átlagkeresettel rendelkező családok számára összességében, a támogatási programokat figyelmen kívül hagyva, romlott 2014-hez képest. Ugyanakkor az otthonteremtési támogatások jelentős kedvezményt nyújtanak lakásvásárláshoz, elsősorban és sokkal nagyobb arányban a három gyermekes családoknak.

    Lakásvásárlás elérhetőségére vonatkozó index (Housing Affordability Index, HAI)

    Megjegyzés: A HAI azt mutatja, hogy egy két átlagkeresettel rendelkező háztartás egy átlagos lakás hitelből történő megvásárlásához szükséges jövedelem hányszorosával rendelkezik. Amennyiben a mutató 1 feletti értéket vesz fel, a család anyagi kifeszítettség nélkül tud hitelből lakást vásárolni, ha azonban 1 alatti, akkor a vásárlás túlzott kockázatot, anyagi megterhelést jelent. Gyermek nélkül 45, egy gyermek esetén 55, három gyermek esetén 75 négyzetméteres lakással számolva. A hiteltermék paraméterei a kamatlábon kívül végig változatlanok. HFM = 70%, JTM = 30%, futamidő = 15 év. A mutató számításában figyelembe vett nettó bérek szezonálisan igazított adatok.

    Forrás: KSH, NAV, MNB.

    2021. év végére az otthonteremtési támogatások nélkül már csak jelentős pénzügyi kifeszítettséggel volt képes egy két átlagkeresettel rendelkező háztartás a fővárosban egy átlagos új lakást hitelből megvásárolni.

    Lakásár/jövedelem-mutató az európai fővárosokban (2022 I. negyedév)

    Megjegyzés: A jövedelmek ingatlanárakhoz viszonyított aránya a városközponton kívüli átlagos ingatlanárak és az országos éves nettó átlagkereset hányadosa. 75 négyzetméteres lakással számolva. 2021 és 2022 első negyedéve közötti változás. Budapest eltérő színnel.

    Forrás: Numbeo.com

    Az MNB szimulációjából kiderül, hogy a magasabb kamat elsősorban befektetési célú lakásvásárlásokat fogná vissza, a sajátlakás célú tranzakciókat kevésbé, bár a kamatemelés csökkentené a lakásárindexet, valamint a lakástranzakciók számát is.

    A lakásépítések terén összességében erős visszaesés mutatkozik, főleg a családiház-építések volumenének csökkenése miatt. Tavaly kevesebb mint 20 ezer lakást adtak át, ami nagyon erős, közel 30%-os csökkenés az előző évhez képest. Ebben a 2020-ban előrehozott építkezések is szerepet játszhattak.

    2022 első negyedévében tovább folytatódott a kínálat csökkenése. Az építési engedélyek száma ugyanakkor bővült tavaly és idén az első negyedévben is, ami vélhetően a még érvényben lévő kedvezményes lakásáfának köszönhető.

    A 2021-es évben felépült mintegy 20 ezer lakás a lakásállomány 0,44%-os éves megújulását jelenti, ami európai összehasonlításban nagyon alacsony érték. A 10 éves csúcsot jelentő 2020-as évben is alacsony, 0,63 százalék volt a megújulási arány.

    A lakásállomány éves megújulási aránya és az ezer főre jutó lakásépítés Európában

    Megjegyzés: Az adatok vonatkozási éve Ciprus, az Egyesült Királyság és Svájc esetén 2019, Ausztria, Belgium, Horvátország, Németország, Olaszország, Svédország és Szlovénia esetén 2020, a többi ország esetén 2021.

    Forrás: EKB, nemzeti statisztikai hivatalok, MNB.

    A lakásépítéseket és a kivitelezési szektort összességében nagyon jelentősen visszafogja az építési költségek erőteljes növekedése. Ezen belül is 2021-ben az alapanyagok ára nőtt erőteljesebben, 21%-kal éves összehasonlításban, a munkaerő költsége ez idő alatt 10%-kal növekedett.

    A lakásépítési költségek és a nominális lakásárak éves változása

    Forrás: KSH

    A lakásépítési költségeknek ilyen mértékű emelkedése Magyarországon a legerőteljesebb volt Európában az elmúlt évben. Ezt az is okozta, hogy az építőipari import aránya az európai országok összehasonlításában is magas Magyarországon.

    A lakásépítési költségek éves változása az EU tagországaiban 2021-ben

    Megjegyzés: Ahol 2021-re nem állnak rendelkezésre éves adatok, ott a rendelkezésre álló negyedéves adatok átlaga alapján.

    Forrás: Eurostat

    A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület áprilisi ülésen megállapította, hogy az építőanyagárak emelkedése egyre nehezebben kezelhető probléma, és projektek elhalasztását eredményezi, és előre tekintve is számíthatunk jelentős költségemelkedésre.  Mindez az ehhez járuló építőanyaghiánnyal együtt azt eredményezte, hogy a korábbi keresletvezérelt árazás helyett a költségvezérelt árazásra állt át a piac.

    A társasházi újlakás-fejlesztések jellemzően a nagyobb régióközpontokban, Budapest agglomerációjában és a Balatonnál koncentrálódnak.

    Budapesti fejlesztés alatt álló társasházi lakásállomány

    Megjegyzés: Budapesti fejlesztés alatt álló társasházi lakásállomány

    Forrás: ELTINGA – Budapesti Lakáspiaci Riport, Építési Engedély Figyelő.

    Fejlesztés és értékesítés alatt álló vidéki társasházi új lakások átlagos négyzetméterára és száma járásonként

    Megjegyzés: A 10 vagy több lakásos társasházakat figyelembe véve. A körök mérete a lakások számával arányos. A legkisebb kör 100 alatti lakásszámot, a legnagyobb 1000 felettit jelöl.

    Forrás: ELTINGA – Vidéki lakáspiaci riport.

    Összességében a lakáspiaci kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel az új lakások piacán.

    Budapesten az elérhető, még megvásárolható lakások száma jelentősen, csaknem harmadával csökkent az elmúlt fél évben. Ez vonatkozik mind a magasabb energetikai besorolású ingatlanokra ugyanúgy, mint a kevésbé korszerű energetikával szerelt lakásokra.

     A 2021-es évet nagyon jelentősen meghatározták az év elején induló új otthonteremtési támogatások, ugyanakkor az emelkedő kamatkörnyezet és az infláció új helyzetet teremtett hazajön lakáspiacon is.

    2022 első negyedévében ennek hatására már az előrehozott kereslet is megjelent.

    A Lakáspiaci jeletés tejles anyaga és illusztrációi letölthetők az MNB oldaláról.

  • Mi lesz az első lakásukat vásárlókkal?

    Az elmúlt három év tranzakciós adatait vizsgálva kiderül, hogy nehezebb helyzetbe kerültek az első lakásukat vásárlók Budapesten. Arányuk 2019-ben 22% volt, a pandémia ideje alatt 2020-ban 25%-ra emelkedett. 2021-ben volt a legmagasabb (26%), amihez viszonyítva 8 százalékpontot csökkent az otthonteremtők száma az idei első negyedévben. 2019-ben átlagosan 30,3 millió Ft volt elegendő egy kb. 53 négyzetméteres első lakáshoz, 2022-ben már 8 millió forinttal többre volt szükség egy hasonló méretű, saját ingatlan megszerzéséhez.

    Vidéken is érezhető a változás, a legtöbb első lakást 2020-ban vásárolták (26%), ehhez viszonyítva az idei év adatai alapján 5 százalékponttal kevesebben vállalkoztak adásvételre ebből a célból. Az ingatlanok drágulása a fővároson kívül eső területeken is jelentős volt, 11 millió forinttal többet kellett félretenni az otthonteremtéshez, ugyanakkor a vidéken letelepedők szerencsésebbnek mondhatók, hiszen az elköltött összegért cserébe átlagosan 80 négyzetméteres ingatlanok kerültek a birtokukba.

    „Az otthonteremtési céllal vásárlók közül az egyik legjelentősebb csoport az első lakásukat vásárlók. Az ő csoportjuknak az ingatlanpiacon betöltött részaránya sokat árul el általában a lakáshoz jutás helyzetéről." – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „Az elmúlt időszakban az arányuk kisebb mértékben csökkent, ami valószínűleg az emelkedő lakásáraknak köszönhető. Az idei évben várhatóan nem lesz könnyebb dolguk, hiszen az árak mellett a pénzügyi finanszírozás is nehezebb lesz az emelkedő kamatok miatt, segítséget az idén még biztosan elérhető családtámogatási kedvezmények jelenthetnek számukra, amelyek arányaiban a vidéki ingatlanhoz jutást segítik nagyobb mértékben.”

    A Duna House Pénzügyek adatai alapján Nyugat-Magyarországon a hitelügyletek több mint negyede mellé adtak be CSOK-igényt, míg Budapesten ez az arány csak 14,4% volt. Az országos eloszlás 18,3%, ami az előző negyedévhez képest alacsonyabb érték.

    Forrás: Duna House

  • Kihez tartoznak majd a lakásépítési és felújítási támogatások?

    Orbán Viktor miniszterelnök kihirdette az új kabinet névsorát, amelyben több új minisztérium között helyet kapott az Építési és Beruházási Minisztérium is. Több piaci szereplő már a múlt héten megjelent hírek nyomán üdvözölte, hogy az ágazat – nemzetgazdasági súlyának megfelelően – önálló felügyeletet kap.

    Sajtóértesülések szerint várhatóan az építőanyagipar, az építésügyi szabályozás, a rozsdaövezeti ügyek, valamint a lakáspolitika a Technológiai és Ipari Minisztérium alá kerülhet, amelynek az élén Palkovics László áll. Az újonnan létrejött, Navracsics Tibor vezette Területfejlesztési Minisztériumhoz tartozik majd az ágazatot szintén érintő területfejlesztés és a településrendezés, valamint a budapesti és fővárosi agglomeráció fejlesztése és az európai uniós források is.

    Továbbra is fontosnak tartjuk. hogy a lakásügyet, beleértve az otthonteremtési támogatásokat, összehangoltan kezelje a Kormány. A lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálása, a szakmai egyeztetések, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálása a kormányzati folyamatokba, döntésekbe továbbra is kiemelt jelentőségű a családok otthonteremtése, illetve a lakásépítési ágazat kiegyensúlyozott működése érdekében.

    Emiatt szükségesnek tartunk továbbá egy 15 évre szóló, átlátható, koherens és rugalmas lakásprogramot, amelynek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Fontos lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.

  • Nagy építési projektek, stagnáló társasházépítés

    Az első negyedéves Aktivitás-Kezdés új rekordnak számít, soha ilyen magas összegben nem indultak el építkezések egy negyedév alatt. Az eddig csúcsnak számító, 2021 második negyedévi szintet közel 37 százalékkal szárnyalta túl az összeg.

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2022. 1. negyedév)

    Stagnáló magasépítési aktivitás

    2022 első három hónapjában valamivel több, mint 430 milliárd forintot tett ki a megkezdett magasépítési beruházások értéke, ami jó évkezdetnek tekinthető. Az Aktivitás-Kezdés valamivel alatta maradt az előző év azonos időszaki értékének, 2021 utolsó két negyedévéhez viszonyítva azonban nem látszik jelentős változás a magasépítési Aktivitás-Kezdés mutatóban, 2020 április és december közötti időszakánál pedig lényegesebb jobb számokat hozott az idei első három hónap.

    A magasépítéseken belül a lakáscélú magasépítéseket mérsékelt Aktivitás-Kezdés jellemezte, 90 milliárd forint alatt maradt a megkezdett építkezések összege. A nem lakáscélú magasépítések Aktivitás-Kezdés mutatója 2022 első negyedévében összesen közel 350 milliárd forintot tett ki, ami ugyan 2021 első két, nagyon erős számokat hozó negyedévétől elmarad, ugyanakkor szinte megegyezik a tavalyi év harmadik és negyedik negyedévének értékeivel.

    Mérsékelt maradt a társasházi lakásépítés-indítás

    Egyelőre az új társasházi projektek indítását mérsékelt ütem jellemzi, az év első három hónapjában a tavalyi év utolsó negyedévéhez képest csökkent a megkezdett társasházi kivitelezések összértéke, ahogy a tavalyi első negyedévtől is elmaradtak a számok. Idén január és március között 85 milliárd forintot tett ki a társasházi Aktivitás-Kezdés. A fejlesztőket az óvatosság jellemzi a beruházások elindítását illetően. A piaci bizonytalanságok, mint az építőanyag jelentős, és előre nehezen megjósolható ütemű drágulása és az ellátási láncokkal kapcsolatos problémák nehezítik a projektek tervezhetőségét, illetve a dráguló finanszírozás miatt a kereslettel kapcsolatos kockázatok is a lassabb indításra ösztönözhetik a beruházókat.

    2022 első negyedévének legnagyobb elindult projektjei közé több budapesti építkezés tartozott, ilyen a BudaPart társasház BRG épületének építése a VI. ütem keretében a XI. kerületben, illetve a Le Jardin társasház I üteme és a BLU lakópark komplexum a XIII. kerületben. 

    A 2022 januárja és márciusa között befejezett projektek összértéke valamivel 40 milliárd forint felett alakult, ami az elmúlt évek legalacsonyabb Aktivitás-Befejezési mutatója. Mindemellett az előrejelzések szerint az idei év során rekordok közeli átadás várható a társasházi lakásépítésekben. Hozzá kell azonban tenni, hogy a korábban említett problémák, mint a szállítási láncok megszakadása lassíthatják a beruházások átadását, ami miatt egyes projektek az előzetesen tervezettel szemben jövőre csúszhatnak át.

    A megindult társasházi építkezések régiók közötti megoszlása meglehetősen egyenlőtlen volt 2022 első negyedévében. A kivitelezési fázisba lépő lakásépítések összértékének 72 százaléka Közép-Magyarországon koncentrálódott, Budapesten 71%, ami több, mint 10 százalékponttal meghaladja a 2014-2021 között jellemző arányt. Kelet- és Nyugat-Magyarország súlya eközben csökkent, az előbbi Aktivitás-Kezdés mutatóból való részesedése csupán 12 százalékot tett ki.

    Nagy számokat hozott az évkezdet a mélyépítésekben

    A Budapest-Belgrád vasútvonal Kelebia és Soroksár közötti szakasza, valamint az M44-es Kecskemét és Szentkirály közötti szakasza esetében a kivitelezések elindulása a hazai mélyépítések megugró Aktivitás-Kezdés mutatóját hozta. A megkezdett beruházások összértéke példátlanul magasra, 850 milliárd forintra rúgott 2022 januárja és márciusa között, ami még a korábbi rekord nagyságú 2018 első negyedéves értéknek is kétszerese. Figyelemre méltó, hogy a mélyépítéseket tekintve a 2022-es év első három hónapjának Aktivitás-Kezdés mutatója meghaladta mind a 2020-as, mind a 2021-es teljes évre vonatkozó értéket.

    Az előbbiekben említett két nagy beruházás miatt a mélyépítéseken belül az induló út-és vasútépítések összértéke közel 800 milliárd forintot tett ki, ami toronymagasan az elmúlt évtized legkiemelkedőbb értéke. A nem út- és vasútépítés mélyépítési projektek ezzel szemben 2021 utolsó két negyedévéhez hasonlóan ismét alacsony összegben indultak.

    A legnagyobb mélyépítési projektek között van, a korábbiakban már említett két giga beruházás mellett például a 33. főút debreceni II. szakaszának fejlesztése.

    Nyugat-Magyarország részesedése visszaesett

    Az idei év első három hónapjában Közép-Magyarország részesedése volt a legmagasabb a megkezdett kivitelezési munkákból, 46 százalék, ami több százalékpontos növekedést jelent a korábbi éveket jellemző arányhoz képest. Az építési fázisba lépő projektek összértékének 38 százaléka jutott Kelet-Magyarországra. Ezekkel párhuzamosan Nyugat-Magyarország részesedése közel a felére esett, csupán 16 százalékot tett ki, szemben a 2014-21 közötti időszakra jellemző 29 százalékos értékkel.

    Az elmúlt egy évet tekintve az összes régió közül a Dél-Alföldön és Budapesten volt a legmagasabb az elindult beruházások összértéke. Az elemzés második felében részletesen is vizsgált Nyugat-Dunántúlhoz a kivitelezések összegének 6 százaléka tartozott.

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2022. 1. negyedév)

    Nyugat-Dunántúl

    Az idei év első negyedévében bővülés volt megfigyelhető a Nyugat-Dunántúlon induló építőipari kivitelezésekben. Még úgy is, hogy a korábban említett, és az első negyedév számait jelentősen feljebb tornázó két gigaprojekt nem ehhez a területhez kötődött. Az Aktivitás-Kezdés mutató értéke a Nyugat-Dunántúlon a 90 milliárd forintot közelítette, ami magasabb, mint 2021 bármelyik negyedévében volt. Az első negyedév javuló számai még kevésbé látszottak a legutóbbi 4 negyedéves értékeken a gyenge 2021-es számok miatt, az elmúlt egy évben a magasépítések esetében az Aktivitás-Kezdés 150 milliárd forint alatt maradt. A mélyépítéseknél az elmúlt 4 negyedévben valamivel több mint 70 milliárd forintos összegben indultak el kivitelezések. A kezdődő építőipari munkálatok összértékét tekintve egyébként a csúcsévnek 2018 számított a Nyugat-Dunántúlon, amikor az M85-ös út munkálatai jelentősen felfelé lökték az Aktivitás-Kezdés mutatót, de ekkor indult el például az M8-as Körmend-Rábafüzes szakaszának kivitelezése is.

    Elkezdett és befejezett építőipari projektek összértéke, és a teljesítmény, vagyis az adott időszakban építésre fordított összeg Nyugat-Dunántúlon, folyóáron, legutóbbi 4 negyedév adatai összesen. (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2022. 1. negyedév)

    A társasházi lakásépítések esetén az elmúlt két év legmagasabb Aktivitás-Kezdés mutatóját produkálta a Nyugat-Dunántúl 2022 első negyedévében. Ebben a régióban 2016-18 között volt a csúcson az induló társasházi lakásépítési projektek összértéke, ezután csökkenésnek indult, azóta pedig az éves összegek stagnáltak. 2017 és 2018 között több nagyobb összegű projekt kivitelezése kezdődött meg a régióban, például a City House lakópark Mosonmagyaróváron, vagy a Rakpart22 társasház és a Vénusz Garden társasház Győrben. Bár 2020-21-ben alacsonyabb volt az Aktivitás-Kezdés, ekkor is indultak beruházások, mint a Márta Rezidencia idősek otthona Nagycenken, illetve a Keszthely Bay Resort lakópark I üteme Keszthelyen. Az idei első negyedévben a legnagyobb projektek között kezdődött meg a Hattyú utcai társasházak építése Győrben.

    A KSH számai szerint az utóbbi két évben 2020 és 2021-ben lényegesen kevesebb lakásépítési engedélyt adtak ki a Nyugat-Dunántúlon, mint 2016-2019 között. Különösen alacsonyabb volt a nem egylakásos épületben helyet kapó otthonokra kiadott engedélyek száma. Azon társasházi projektek azonban, melyek az idei évben még megszerzik az építési engedélyt 2026 végéig 5 százalékos áfa mellett értékesíthetik lakásaikat, tehát az engedélyeztetés idén még növekedhet is akár, ami már látszott az első negyedévben is. Ezek a beruházások azonban várhatóan csak akkor indulnak majd el, ha azt a piaci környezet is lehetővé teszi.

    A nem lakáscélú magasépítéseknél 2020 és 2021 kimagasló Aktivitás-Kezdést hozott a Nyugat-Dunántúlon. Az ekkor indult projektek között olyan beruházásokat találhatunk, mint a Port Hotel Medical & Spa szálloda Hévízen, a Mindszenty József Múzeum beruházás, vagy a Nestlé Purina állateledelgyártó üzem T4 üteme Bükön. A 2021-ben kezdődött legnagyobb nem lakáscélú magasépítési projektek között említendő a Vízi Élménypark élményfürdő Győrben, valamint a Nestlé Balaton üzemépülete Bükben.

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésről
    A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.

    A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az iBuild a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.

  • A családok és az építőipar számára is létkérdés a támogatások fenntartása

    A jelenlegi otthonteremtési támogatások – különösen a nehéz piaci körülmények között – támaszt jelentenek a lakásépítési, felújítási ágazat számára, amire nagyon nagy szükség van, hiszen a friss számokból jól látszik az ágazat megtorpanása. A hatályos szabályok szerint azonban az otthonteremtési támogatás több eleme (otthonfelújítási támogatás, áfakedvezmények, falusi CSOK, illetékmentesség) is kifut 2022 végén.

    Reméljük, hogy a Miniszterelnök korábbi bejelentésének megfelelően az új Kormány fenntartja a jelenlegi támogatásokat, hiszen e források elérhetősége nélkül várhatóan jelentősen csökkenne a családok lakások és lakáskorszerűsítések iránti kereslete. Az elmúlt időszakban az energia- és építőanyagárak drasztikusan emelkedtek, a nem csillapodó szakemberhiány ugyancsak drágítja a kivitelezést. Az építési költségek, valamint a lakáshitel-kamatok erőteljes emelkedése miatt az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a felújítások jelenlegi szintje nem tartható fenn.

    Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon szükséges mind az általános 5%-os újlakás-áfa, mind az otthonteremtési támogatások állandósága. Ugyanakkor ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre van szükség.

    Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. Ezért tartjuk fontosnak, és javasoljuk az otthonteremtési politikában a több éves előrelátást és tervezést.

    A jelenleg határidő nélküli intézkedések – csok, csok-hitel, illetékmentesség és áfamentesség csok mellé, rozsdaövezeti áfakedvezmény, zöld hitel, jelzáloghitel-elengedés – fenntartása mellett szükségesnek gondoljuk az alábbi két támogatás meghosszabbítását [ld. otthonteremtési támogatások összefoglaló táblázata]:

    -  Az otthonfelújítási támogatás óriási célcsoportot érint, hiszen a hazai lakásállomány mintegy 70 százaléka korszerűsítésre szorul. Az is lényeges, hogy a támogatás által javuljon a lakóingatlanok energiahatékonysága. Ilyen nagy volumenű felújításokat azonban csak évtizedes távlatban lehet úgy ütemezni, hogy az építőipar ezt munkaerő- és építőanyagkapacitással ki tudja szolgálni.

    -  Az új lakások értékesítésére vonatkozó 5% áfa azok után a lakások után érvényesíthető, amelyekre 2022.12.31-ig megkapta a fejlesztő az építési engedélyt, vagy az építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint (és az építését 2026.12.31-ig befejezték).  Bár a kedvezmény további négy évig felhasználható, a mostani szabályok szerint a fejlesztőknek csak két év áll rendelkezésükre a projektek előkészítésére, ami nagyobb társasházak építése esetén kevés lehet. Emiatt az áfakedvezmény lejártával 2022. után erőteljesen visszaeshet a társasházépítési kedv.

    Szükségesnek tartunk továbbá egy 15 évre szóló, átlátható, koherens és rugalmas lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Szükséges lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.

    A lakásépítési és a lakásfelújítási célszámok kijelölése jelentősen hozzájárulna

    • a kiszámíthatósághoz,
    • az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához,
    • a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez;
    • a stabil munkahelyekhez;
    • megrendelés és munka az anyaggyártói, tervezői, kivitelezői, fejlesztői, építőanyag kereskedői, finanszírozók, ingatlanforgalmazók, kapcsolódó beszállítók - szektoroknak
    • a szakképzési igények tervezhetőségéhez;
    • a minőségi építésekhez.

    A KSH szerint 2022 I. negyedévében az előző évhez azonos időszakához képest:

    • A fővárosban 9,9%-kal kevesebb, összesen 2.440 lakást vettek használatba. Minden településkategóriában csökkent a lakásépítés: a megyei jogú városokban 38, a többi városban 43, a községekben 35%-kal kevesebb lakás épült.
    • A természetes személyek által épített lakások aránya tovább csökkent, és 25%-ot tett ki. A vállalkozások által építettek aránya 73%-volt.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 32%-a családi házban, 53%-a többlakásos épületben, további 13%-a lakóparkban található. Utóbbiak megnövekedett aránya néhány nagyobb fővárosi beruházáshoz köthető.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,1 m2-rel 81,4 m2-re növekedett 2021 első negyedévéhez képest.
    • Az értékesítési céllal épített lakások aránya 74, a saját használatra építetteké 24, a bérbeadásra épülteké pedig 1,5% volt.
    • Pest megyében az épített lakások száma 42%-kal csökkent, és a korábban nagyobb számú lakást építő Győr-Moson-Sopron megyében is 45%-os visszaesés történt. A központi nagyrégión kívüli megyékben felépült mintegy 1400 lakás az egy évvel korábbinak kevesebb mint kétharmada.
    • Országos szinten az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma 8 001 volt. A fővárosban a korábbi alacsony bázis közel háromszorosára ugrott a tervezett lakások száma, de ez a 2 ezret meghaladó érték még így sem éri el a korábbi évek 3–4 ezer körüli szintjét. A megyei jogú városokban 27%-os csökkenés, az egyéb városokban stagnálás (–2,2%), a községekben pedig 14%-os növekedés tapasztalható 2021 első negyedévéhez képest. Az építtetők az esetek 55%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
    • Pest megyében a kiadott építési engedélyek száma 14%-kal lett kevesebb, míg a központi nagyrégión kívüli megyékben kiadott építési engedélyek száma (4300) megegyezik az egy évvel korábbival.
    • 2021 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 1,8%-kal kevesebb, összesen 3 799 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 1 159, 31%-kal több, mint 2021 első negyedévében.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthetők.

  • Újabb rozsdaterületeket jelöltek ki új lakások fejlesztésére

    A Kormány 166/2022. (IV.28.) rendelet az alábbi rozsdaövezeti területet jelölte ki

    - Budapest X. kerületében, a Somfa utca, Ceglédi út, illetve a Hízlaló tér 6. szám által körülhatárolt terület. Itt a korábbi lakópark továbbfejlesztése valósulhat meg, óvoda létesítésével.

    - Budapest XI. kerületében, a Barázda utcában egy folyamatban lévő lakóparki fejlesztés bővülhet újabb lakóépülettel. Itt a beépíthető szintterület legalább 5%-ában igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, irodai, kereskedelmi, szolgáltatás, szállás, kulturális, közösségi szórakoztató, sport vagy hitéleti rendeltetéseket kell elhelyezni.

    - Budapest XI. kerületében, a Fehérvári úton egy meglévő, vegyes funkciójú épület átalakítása és bővítése kapott zöld lámpát.

    - Szintén a XI. kerületben, a Kopaszi-gáton épülő BudaPart területé, egy önálló, vegyes használatú városnegyed jöhet létre.

    A korábbi két kijelölt terület:

    - a XIII. kerületben, aVáci úton, az úgynevezett Láng negyedbe létesül új városnegyed,  

    - a IX. kerületben a Közvágóhídnál az új mini városközpont a City Pearl bővülhet további 10 lakóépületettel, irodaházakkal, hotellel és bevásárlóutcával.

    A Portfolio információi alapján az olyan lakóprojekteknél, ahol már zajlik a lakások értékesítése, de csak most lettek rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánítva, visszamenőlegesen nem lehetséges az áfa visszaigénylése. Ha valaki már befizette a lakás árának egy részét, a befizetett összegre nem igényelheti vissza az áfát, csak a fennmaradó összegre. 

    Forrás: Magyar Közlöny, Portfolio

     

  • Sokan nem tudnak lakáshitelhez jutni

    Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) februári összegzése szerint a a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete éves szinten közel harmadával, bruttó 546 000 forintra nőtt, de ez egyszeri hatásoknak – döntően a fegyveres testületekben fizetett hathavi fizetésének megfelelő juttatásának, a fegyverpénznek köszönhető. Az egyszeri juttatások nélkül számolt bruttó átlagkereset 445 000 forint volt, ami csak 14,5 százalékkal magasabb összeg, mint amit egy átlagos magyar foglalkoztatott 2021. februárjában kapott.

    A medián bruttó bér februárban alig több mint 378 ezer forint volt, ami 250 ezer forintnál kisebb nettó bért jelent – a foglalkoztatottak fele tehát ennél kevesebb pénzt vitt haza.

    Az adatokat tovább bontva jól látható, hogy szakmánként drasztikusan eltérő keresetekkel találkozunk. 2021-ben például a légiforgalmi irányítók fizetése volt a legmagasabb, ők havonta átlagosan bruttó 1 975 693 forintot kaptak. A másik végletet a hivatalos besorolás szerint nád- és fűzfeldolgozó, seprű-, kefegyártók jelentik, akik 128 ezer forintos bruttóval zárták 2021-et. Ennyi pénzből aligha lehet úgy inniuk a kefekötőknek...

    De a két véglet között is vannak szépen eltérések. A KSH adatai szerint

    • a szakorvosok 1,7 milliót,
    • a gépészmérnökök 762 ezret,
    • a meteorológusok 561 ezret,
    • a tűzoltók 479 ezret,
    • a középiskolai tanárok 454 ezret,
    • a bolti eladók 284 ezer forintos bruttó bért kaptak.

    Persze ezek csak kiragadott példák a statisztikában szereplő béradatok közül, ráadásul az egyes állásokban ennél jóval magasabb fizetésekre is lehet példa. Már csak azért is, mert a hivatali idő a legtöbb munkahelyen számít - az 50 felettiek fizetése átlagosan 15 százalékkal magasabb, mint a 30 alattiaké.

    Félmillió bruttó alatt az átlaghitelre sem elég a pénzed

    A money.hu szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a keresetek alapvetően behatárolják a hitelképességet, ráadásul itt még durvább eltéréseket figyelhetünk meg. A kefekötőknél maradva, ők az MNB hitelfék szabályainak vállalható törlesztőrészlet szabályainak figyelembevételével 20 évre 7 százalékos kamat mellett maximum 5,4 milliós hitel felvételére jogosultak a money.hu számításai szerint. A sor másik felén lévő légiirányítók bére hasonló konstrukcióban 101 millió forintot meghaladó kölcsön felvételére nyújt fedezetet.

    A fenti példáknál maradva

    • a szakorvosok átlagfizetése 87 milliós,
    • a gépészmérnököké 32 milliós kölcsön felvételére jó. (Ők azok, akik magasabb összegű, a fizetésük 60 százalékát kitevő hitelt igényelhetnek, tekintve, hogy nettó bérük meghaladja az 500 ezer forintot.)
    • a meteorológusok 24,
    • a tűzoltók 20,4
    • a középiskolai tanárok már csak 19,4,
    • míg a bolti eladók mindössze 12,1 milliós hitel felvételére jogosultak jövedelmük alapján.

    A magyar alkalmazottak felének elérhetetlen az átlaghitel

    A fentiekből azt láthatjuk, hogy miközben a bérek tekintetében 15-szörös a különbség a legjobban és a legkevésbé fizetett szakmák között, az adott munkát végző munkavállalók hitelvételi lehetőségeiben már közel 19-szeres az eltérés. A jelenlegi ingatlanárakat és a 20 milliót közelítő átlagos hitelösszegeket tekintve a money.hu szakértői szerint jól látható, hogy a magyar foglalkoztatottak fele – a bruttó 378 000 forintos medián bér alatt keresők – számára egyre inkább nehézzé válik a lakásvásárlás.

    A medián bér ugyanis jelenleg 16,2 millió forintos kölcsönre elég.

    Érdemes ezt összevetni a jelenlegi ingatlanárakkal. Ez az arány ráadásul a hitelkamatok folyamatos drágulása miatt még inkább romlani fog. Ez pedig tovább szűkítheti az érintettek lehetőségét, hogy igényeiknek megfelelő lakást találjanak.

    Forrás: money.hu

  • Az építési árak elérték a lélektani plafont

    Az építőipar az idén is jól fog teljesíteni és hozni fogja azt az 5500 milliárd forintos teljesítményt, mint tavaly, de az ágazatnak szintet kell lépnie - mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke nyitó előadásában. Most, április végén 15 százalékkal magasabb a rendelésállomány, mint tavaly ilyenkor, ezért, ha a későbbiekben csökkenés következik is be, tudja hozni az ágazat a múlt évet.

    - Eddig az állam durván 500 milliárdos megrendelésállományt halasztott későbbre, tehát az állami és önkormányzati megrendelések számának csökkentésére számítunk. Ugyanakkor a korábban megkötött szerződéseket teljesítjük – mondta.

    A lakosság, egyelőre, az áremelkedések ellenére szeretne felújítani és építeni. Nagy kérdés az - és egyelőre van erre ígéret -, hogy az állam a támogatásokat és adókedvezményeket fenntartja és az idén lejáró határidőket meghosszabbítja.

    - Összességében a lakossági, az ipari és a logisztikai megrendelések fogják húzni az idén az építőipart. A teljesítést azonban rendkívül sok tényező akadályozza, és olyan nehézségek mellett kell ezt a teljesítményt hozni, amelyet régen tapasztalt az ágazat – hívta fel a figyelmet Koji László.

    A legnagyobb nehézség a cégek számára továbbra is a szakemberhiány, valamint a beszerzési nehézségek és természetesen az orosz ukrán háború hatásai. Ezeken kívül számos egyéb nehézség is jelen van még, a többi között magas adóterhek, a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága, a tőkehiány, a kapacitások korszerűtlensége, valamint vevők késedelmes fizetése, vagyis a lánctartozások.

    Koji László felhívta a figyelmet, hogy Magyarországnak ki kell tudni védeni az építésitermék-hiányt, és azt, hogy nálunk sok termék akár kétszer annyiba kerül, mint Nyugat-Európában. Most az építési termékek 50%-a import, és ezen mindenképpen változtatni kell.

    Ugyancsak kiemelte, hogy minden korábbinál nagyobb a veszély most a magyar szakemberek nyugat felé áramlására. Ezt meg kell akadályozni, meg kell fizetni az szakembereket, és biztosítani kell minden olyan körülményt, ami itthon maradásra bírja őket.

    Hangsúlyozta továbbá, hogy a kivitelezéseknél, a közbeszerzéseknél is árfelülvizsgálatra van szükség: a folyamatban lévőknél is, a későbbi szerződésekbe pedig be kell építeni a napi árfelülvizsgálat és indexálás lehetőségét.

    Az ágazat kitettségét csökkenteni kell

    Gyutai Csaba kormánybiztos megerősítette, hogy a tavalyi évben minden idők legjobb építőipari teljesítményével (a 2021. évi kibocsátás 5389 Mrd Ft volt) az idei év elején az építőipar jó induló pozícióval indult. Még akkor is, hogyha velünk maradtak az alapanyagellátási nehézségek és a hatékonysági problémák is.

    Az orosz ukrán háború természetesen tovább fokozta a hívásokat. Példaként említette az acélárukat, amelyeknek a beszerzése nagyon nehezen kezelhető probléma. Az alternatív piacokról vásárolt áru minősége gyakran nem felel meg a hazai minőségi elvárásoknak, illetve hosszadalmas minőségellenőrzés és technológiai módosítás után lehet csak esetleg beépíteni őket. Ugyanígy szinte kezelhetetlen helyzetet teremtett a faáruk tekintetében a megnövekedett kínai és amerikai kereslet, ami rendkívüli mértékben felhajtotta az árakat.

    A nehézségek sorában említette az energiaárak emelkedését, az építőipari ágazat nemzetközi kitettségét az alapanyagok szempontjából, az erősödő szakemberhiányt, a digitalizáció elégtelenségét, illetve azt a folyamatosan meglévő problémát, hogy a magyar építőipar hatékonysága még mindig harmada a nyugat-európainak.

    Ami a megoldásokat illeti, az egyik legfontosabb cél a magyarországi anyagellátás külföldi kitettségének csökkentése. Elsősorban a cement, a homok, a kavics és az égetett kerámia területén szeretné a kormányzat növelni a hazai tulajdoni hányadot. Ez jelentős újra iparosítással lehetséges magyar gyárak nyitásával és támogatásával ez enyhíthetne mind az ellátási problémákat mind az elszálló árakat – mondta a kormánybiztos.

    Ezeken a problémákon ugyancsak enyhítene - nem mellesleg fenntarthatóságot és a környezet megóvását is elősegítené - az építésgazdaság körforgásos rendszerének kiépítése. Ez Magyarországon még meglehetősen gyerekcipőben jár, ezért az Innovációs és Technológiai Minisztérium most stratégiai tervet dolgozz ki erre, különös tekintettel a lakossági begyűjtés megoldására. Összesen körülbelül 8 millió tonna építési hulladék visszaforgatásáról, újrafelhasználásáról van szó, ami sok nem megújuló, illetve bizonytalan beszerzésű építőanyag biztosítását is jelentené az ágazatban is.

    A kormánybiztos a fejlesztési területek között említette még a készletgazdálkodás jelentőségét, a hatékonyságnövelést és a digitalizációt, a beruházási költségek kontrollját, a BIM mielőbbi általános bevezetését.

    Az idei évre vonatkozólag úgy vélte, az ipari beruházások és a felújítások szerepe fel fog értékelődni a visszafogott állami megrendelésekhez képest.

    Csökkenni fognak a lakásépítések

    - A tavalyi év alapanyag-hiánya és áremelkedése nemcsak, hogy velünk maradt, hanem fokozódott is az idei évben - mondta Balázs Attila, Bayer Construct Zrt vezérigazgatója. Emiatt úgy véli, elsősorban a privát befektetések, a lakásépítések a közeljövőben drasztikusan csökkenni fognak.

    Olyan magasak lettek az építőanyag árak, hogy ez 200-300.000 forinttal emelte meg a négyzetméterárakat. A reálbérek viszont mostantól nem fognak olyan nagymértékben emelkedni, hiszen nincsen miből, a hitelkamatok a 2-3 százalékról már 10% közelében mozognak. A lakásárak annyira megemelkedtek, hogy a lakásfejlesztéseknél emiatt a kötelező 30%-os előértékesítés sem tud megvalósulni. A Bayer megpróbálja ezeket a problémákat olyan módon áthidalni, hogy egyetlen elindított projektet se kelljen megállítani.

    A fejlesztők nagy része azonban az új projekteket egyelőre visszafogja.

    Hogyan lesznek új beruházások?

    Scheer Sándor FRICS, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója szerint azért kell a legerősebben küzdeni most, hogy a fejlesztők ne veszítsék el a beruházási kedvüket. Ehhez sokat kell javítani például a hatékonyságon.

    - Az építési árak gyakorlatilag elérték azt a határértéket, néhány esetben túllépték, ahol már nem érdemes fejlesztőként belépni a piacra, ezért szüneteltetni vagy lassítani kell a tevékenységet. Ha ez átvált negatív spirálba, az nagyon nagy baj, ezért az építőipar szektor minden szereplője számára kötelező a hatékonyság növelése és az optimalizáció – mondta.

    Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnöke úgy gondolja, hogy az idei nagyon jó év lesz az építőipar számára, hiszen az összes önindító beruházás be fog fejezni. Viszont olyan sokkszerű hatások érik az építőipart, hogy a régóta hurcolt munkaerőhiány mellett, mint az építőanyagárak drasztikus emelkedése. Így nincs más út az építőipar szereplői számára, mint integráltabban, szorosabban együttműködni, mégpedig úgy, hogy ez a hatékonyságnövelés ne csak egy szektoron belül működjön, hanem azt az egész építőiparban össze kell hangolni.

    Nagyon sok lakás fogni befejeződni az idén meg a jövő év elején, futnak míg a kormányzati programok, de nagy kérdés, hogy ezek a programok tovább tudnak-e menni. A szűkülő kormányzati lehetőségek között marad-e az öt százalékos áfa, marad-e a csok, a felújítási program. Amíg ezekre nem kapjuk meg a választ, addig a magánszektor nem tud elindítani egy lakás beruházást úgy, hogy nem tudja, hogy azt két év múlva mennyiért adhatja el.

    Tibor Dávid szerint messze nem állt még meg az építőanyagár-emelkedés, bizonyos alapanyagok nem elérhetők, vagy nagyon nehezen beszerezhetők. - Nem tudjuk, mennyit tudunk beszerezni és nem tudjuk, hogy mennyit tudunk gyártani, eladni. Ez az árszint és ez a működési modell teljes mértékben fenntarthatatlan – hangsúlyozta Tibor Dávid.

    - A műanyaggyártók például az összes alapanyag-áremelést tovább kell, hogy vigyék a piacra, mert nincsen verseny, nem tudnak alkudni, itt ők is vevőként szerepelnek. Nagyon fontos volna ennek a torz piaci működésnek a visszaterelése normális versenygazdasági viszonyok közé, ez mindenki érdeke – emelte ki.

    - A betonacél gyártásban például a Magyarországon megvalósuló gyártás nagy része exportra kerül – tette hozzá Balázs Attila.

    Scheer Sándor szerint nagyon általánosítva az építőanyag áremelések ötven százalékát elsősorban haszonszerzés által indukálja. Mint mondta, Nyugat-Európában messze nem történt ilyen mértékű áremelés, ez magyar sajátosság, aminek az az oka, hogy ennyire kiszolgáltatottak vagyunk.

    - A konferencián korábban szóba került az újraiparosítás, de természetesen felmerül a kérdés, hogy egy magyar tulajdonú gyártó amennyiben tudja, illetve akarja majd olcsóbban adni az építőanyagot – vetette fel beszélgetést moderáló Ditróy Gergely, a Portfolio ingatlandivízió-vezetője.

    Tibor Dávid szerint az újraiparosítás rengeteg beruházást jelent majd, ami rengeteg munkahelyet teremt és versenyt is generál, olyan területeken, ahol eddig nem volt, és ez az, ami az árakat mérsékelni tudja, ezzel lehet a szektor hatékonyságát növelni.

    Scheer Sándor hozzátette, hogy mindenképpen állami beavatkozás szükséges szabályozási kérdésekben, és európai uniós forrásokat is el lehetne erre az iparfejlesztés elkülöníteni.

    Kiszámíthatóság kell az újraiparosításhoz is

    Az építőipar rendkívül fontos helyet foglal el a nemzetgazdaságban: ha a nemzeti összterméket tekintve a 6%-os kibocsátáshoz hozzászámoljuk az 5%-os építőanyaggyártást és az egyéb akkor az építőipar 11%-os tényező, ami lassan megegyezik a nagyon erős magyarországi autógyártárssal és a beszállítóiparral, tehát megérdemelne nagyobb figyelmet. Különös tekintettel arra, hogy az építőipar milyen jelentős munkáltatói, milyen erős társadalmi és környezeti hatása van, mekkora hatása van az épített környezetre, illetve a lakhatásra is. - Mindenesetre már az nagyon jó lenne, ha az egész építésgazdaság egy államtitkárság alá tartozna, és nem lenne ennyire szétszabdalva – állapította meg Scheer Sándor.

    Tibor Dávid azt emelte ki, hogy nagyon fontos lenne, hogy ne a húzd meg ereszd meg szemlélet érvényesüljön, például a támogatásokban is: érkezik a kedvezményes áfa, majd eltörlik, aztán, amikor megáll minden, újraindul. Ez a létező legnagyobb ellensége például az építőipar újraiparosításánk – hívta fel a figyelmet a Masterplast elnöke. Ehhez szükséges, hogy legyen a kormányzaton belül egy integrált, minél magasabb szintű felelőse az ágazatnak, aki átlátja ezt a bonyolult ágazatot a támogatási rendszerrel együtt.

    Az állam legfontosabb szerepe itt, hogy hosszú távra adjon kiszámíthatóságot a szereplőknek: mi lesz az öt százalékos áfával, mi lesz a csok-rendszerrel.  Lehet, hogy a mai költségvetés realitás az, hogy például felújítási program úgy maradjon, fent hogy csak az energetikára hosszabbítják meg a támogatást, ami nagyon fontos egy olyan helyzetben, amikor ekkora költségvetési lyukat okoz a rezsicsökkentés.

    - Ilyen helyzetben fontos, hogy legyen gazdája az ágazatnak, és közösen felépítsünk következő 5 évre, vagy a következő ciklusra egy olyan programot, amiből látjuk, milyen gazdasági és támogatási környezetre számíthatunk – mondta Tibor Dávid.

    Scheer Sándor szerint a mostani helyzetben szigorítani kellene az energiahatékonyságon, ki kellene kényszeríteni a digitalizációt, a másik oldalról viszont több lehetőséget kellene adni a hazai ipar fejlesztésére, az újraiparosítása több támogatással.

    Balázs Attila hozzátette, hogy az újraiparosítás és a digitalizáció mellé kell tenni az oktatást. Így már a fiatalok is bejönnek az építőiparba, az új gyárakba, szívesen használják a digitális technológiát – ezzel lehet felépíteni egy jó használható szakembergárdát a magyar építőipar számára.

  • Valóban megtérül az okosotthonba fektetés?

    Lefaragható fűtési költségek okosotthon-rendszerekkel

     A smart home-megoldások legfőbb és legfontosabb területe a fűtésszabályozás. Régi típusú ingatlan esetében a fűtés okosításáról, intelligenssé tételéről beszélhetünk. Ebben az esetben rádiófrekvenciával kommunikáló fűtésszabályozóba érdemes fektetni, kiegészítve egy smart home eszközzel. Ezzel szemben az új építésű ingatlanok piacán a legtöbb lakás már alapból smart home rendszerrel van ellátva, így nem kell megvenni és telepíteni a fűtési rendszer különböző elemeit. Mindkét típusú ingatlan esetén a rendszer intelligenssé tételével zónás fűtésszabályozást kaphatunk, ami sokkal gazdaságosabb fűtést eredményez. Míg a régi típusú fali termosztátok esetén az adott helyiség hőmérséklete alapján került szabályozásra az összes helyiség fűtése, addig a modern zónaszabályozás lehetőséget nyújt arra, hogy minden szobában a megfelelő, előre beállított hőfokot tudja tartani a fűtési rendszer.

    Példaként egy három szobás és egy fürdőszobás, összkomfortos, nagyjából 65-70 négyzetméteres lakás esetében az intelligens fűtési rendszer befektetés akár már 3 év alatt is megtérülhet és nagyjából 25-30%-os költség csökkenést eredményezhet.

    Energiatakarékosság világítás-szabályozással

    Az intelligens szabályozás másik nagy területe a beltéri világítás. Az okos világítás esetén az energiatakarékossági szempontok mellett nagy hangsúlyt kap a környezettudatosság is. A led izzók megjelenésével és a villanyhálózat korszerűsítésével a mai háztartások számára alapvetően megtakarítási lehetőséget nyújt, azonban az intelligens világítás vezérléssel a beltéri fényerő szenzorok segítségével automatikusan beállításra kerül, éjszaka pedig mozgásra a legoptimálisabb fényerőt nyújtja. A fényvezérlésbe szintén beépíthetők a redőnyök, amelyek bevonásával mind a fűtés hatékonyságán javíthatunk, mind a villamos energia költségeinket tudjuk csökkenteni.

    Valóban megéri az okosotthonba fektetés

    A fent említett, intelligens vezérlés két fő területén túl számos költségcsökkentési lehetőséget kínálnak az okosotthon-megoldások. Okos dugaljok telepítésével például az eszközök kikapcsolt állapotában elfogyasztott energia sem létezik, de egyes elektromos berendezéseink – például hűtő vagy mosógép – fogyasztását is felügyelni tudjuk.

    Összességében elmondható, hogy egy okosotthon rendszer bizonyos részeinek telepítése igenis megtérül, hiszen egyes elemei csökkenteni tudják az állandó otthonfenntartási költségeket, emellett pedig kényelmesebbé és biztonságosabbá teszik mindennapjainkat.

    Forrás: Rackhost.hu

  • A fővároson kívül az egész országban nőtt tavaly a lakásépítési kedv

    A lakásépítések száma országosan 2016 II. negyedéve óta gyakorlatilag folyamatosan emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, a 2021. I. negyedévi jelentősebb növekedés után azonban a következő negyedévekben egyre nagyobb ütemben csökkent a használatba vett lakások száma. Ez alapvetően a 2020-ban megváltozott piaci-jogszabályi körülmények, illetve a járvány kitörése miatt visszaeső lakásépítési szándék következménye. Összességében 2021-ben az egy évvel korábbi magas bázisnál 29%-kal kevesebb, mintegy 20 ezer új lakás épült az országban.

    Az épített lakások megosztása továbbra is erősen eltér régiónként, a lakások 56 százaléka a Közép Magyarországon készült el.

    A fővárosban 11%-kal nőtt, vidéken viszont számottevően visszaesett a lakásépítések száma. A megyei jogú városokban az előző évi magas bázisnál 47, a többi városban 33, a községekben 45%-kal kevesebb lakás épült 2021-ben. Budapesten és mindössze 3 megyében (Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna) emelkedett, a többiben viszont csökkent az átadott lakások száma. Elsősorban a jelentős lakáspiaci súllyal rendelkező megyéknél tapasztalt visszaesés fordította hazánk lakásépítési piacát negatív irányba.

    Budapesten, Pest és Győr Moson Sopron megyében haladta meg a lakásépítések száma az 1000 darabot. A másik véglet Nógrád megye, ahol még félszáznál és kevesebb lakás épült tavaly.

    A megépült lakások 42 százaléka a található családi házban, 51 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 2-2 százaléka lakóparki és egyéb épületben. A legtöbb családi ház Pest megyében épült, az összes 40 százaléka, míg a többszintes, többlakásos épületek 58 és fél százalékát Budapesten adták át.

    Ha tízezer lakosra vetítjük a tavaly megépült lakások számát, akkor az országos átlag 20 és fél százalék. Ezt csak négy megye tudta meghaladni: Budapest, Győr-Moson-Sopron, Pest és Somogy megye. A megyék fele jóval az országos átlag alatt teljesített.

    2020-hoz képest csak Budapesten, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megyében emelkedett a lakásépítések száma.

    A 2021 első felében regisztrált erőteljes növekedést követően a III–IV. negyedévben jelentősen (33, illetve 49%-kal) csökkent a lakásépítések száma a fővárosban az előző év azonos időszakához képest. Éves szinten az egy évvel korábbinál így is élénkebb volt a lakásépítési kedv: a vidéki negatív tendenciával szemben az előző évinél 11%-kal több lakás épült Budapesten 2021-ben. Összesen 7038 lakást vettek használatba (ennél többet utoljára 2009-ben), 42%-ukat a XIII. kerületben. A Budapesten épített lakások tízezer lakosra jutó száma (41) a megyék és a főváros alkotta rangsor legmagasabb értéke volt, az országos átlag kétszerese. A fővárosban az új lakások 90%-ának vállalkozások, 9,8%-ának természetes személyek voltak az építtetői. Az előbbiek által építtetett lakások száma 17%-kal emelkedett, az utóbbiaké 28%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz mérten.
    Az országos tendenciával párhuzamosan Pest megyében is csökkent a lakásépítési kedv 2021-ben: 32%-kal (országosan 29%-kal) visszaesett az épített lakások száma az előző évi magas bázishoz képest, az itteni folyamatoknak meghatározó szerepük volt hazánk lakásépítési piacának szűkülésében. Összesen 4,1 ezer lakást vettek használatba, közel kétharmaduk városokban, több mint egyharmaduk községekben épült. Mindkét településtípus esetében jelentősen csökkent az építési kedv. Pest megyében a lakások 82%-át családi házas formában, közel 10%-át többszintes, többlakásos épületben adták át, a fennmaradó rész többsége csoportházban épült. Elsősorban a családiház-építések csökkenése fordította a megyei lakásépítési piacot negatív irányba.

    Budapesten megtorpant az építési kedv

    A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 29 941 volt, 33%-kal több, mint 2020-ban. Budapest kivételével minden megyében emelkedést láthatunk. Somogy és Zala megyében több mint kétszeresére nőtt a tervezett lakások száma, Az élénkülésben a nem megyei jogú városok szerepe volt a legnagyobb, ezeken a településeken utoljára 2018-ban volt ehhez hasonló szinten az építési hajlandóság. Minden megyében növekedést regisztráltunk, közülük Pest és Somogy megye járult hozzá leginkább a kedvező folyamatokhoz.

    Budapesten csak az előző évi mennyiség 86,4 százalékára kértek engedélyt. Utoljára 2015-ben volt ennél is alacsonyabb szinten a tervezett lakások száma a fővárosban. A főváros ezzel a mintegy 5 és fél ezer lakásépítési engedéllyel a második helyen áll Pest megye mögött (7724 db). 2021 februárjában fordult meg Pest megyében a lakásépítési kedv 2019-ben kezdődött csökkenése. Ennek köszönhetően a 2021-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 49%-kal meghaladta az előző évi alacsony bázist, és közel tizedével a két évvel korábbi szintet is. 2014 óta először a Pest megyében építendő lakások száma (7,7 ezer) meghaladta a fővárosit (5,5 ezer). Utoljára 2008-ban volt ennél érdemben magasabb szinten a Pest megyében tervezett lakások száma.
    A megyék több mint felében a kiadott engedélyek száma az ezret sem éri el.

    Míg az átadott lakások 56 százaléka készült a közép-magyarországi régióban 2021-ben, addig a kiadott új lakásépítési engedélyeknek már csak a 44 százaléka köthető ehhez a régióhoz.

     

  • Kimerülőben az MNB Zöld Hitel

    Bár az OTP és az Erste az elmúlt napokban korlátozottan még fogadott be kérelmeket, ma már náluk sem elérhető a termék. Néhány bank viszont nem zárja ki ezt: náluk a folyamatban lévő kérelmek elbírálása zajlik, és azt követően dönthetnek a befogadások esetleges korlátozott újraindításáról. Néhány óránál hosszabb hitelbefogadási időkeretre azonban valószínűleg már sehol sem számíthatnak az érdeklődők, így tényleg csak a szemfülesség dönthet.

    Ahogy már a múlt héten megírta a Portfolio, a bankok válaszai alapján nagyjából ki is merült az MNB energiahatékony lakásokra kiírt Zöld Otthon Programjának múlt héten 300 milliárd forintra megemelt kerete, pedig az elmúlt két hétben már nem sok befogadás történt. Szerződéskötések és pláne folyósítások még hónapokon keresztül zajlanak majd, új hitelkérelmet azonban a bankok többsége már nem, vagy csak nagyon korlátozottan fogad majd be a következő hetekben. Az új érdeklődők közül már csak a szerencsések fogják elcsípni a legfeljebb 2,5%-os kamatozású lakáshitelt. Piaci forrásaink várakozásai szerint a mostanihoz hasonló formában biztosan nem hosszabbítja meg az MNB a programot.

    A március végi adatok szerint a program még messze volt a 300 milliárd forintos keret kimerítésétől, de csak a szerződéskötések szempontjából. A hitelbefogadások teljes összege nagy valószínűséggel a bankszektor szintjén már meg is haladta a 300 milliárdos felső keretösszeget.

    Forrás és részletek: Portfolio

  • Az egekben az építési telkek ára

    Az országos lakóingatlanpiac ritkábban előtérbe kerülő telekpiacon jelentős áremelkedés ment végbe az elmúlt egy évben - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely a húsvéti hosszú hétvége apropóján megnézte a legfeljebb 1500 négyzetméteres hobbitelkek, valamint a nyaraló- és családiház-építésre alkalmas üdülő- és lakóövezeti telkek piacát.

    Sajátos ingatlan a telek, nincs belőle több

    “Túlzás nélkül drasztikus emelkedésről beszélhetünk. Országos szinten a telkek átlagos négyzetméterára majdnem 19 ezer forint volt idén április közepén, szemben az egy évvel korábbi 12 ezer forinttal, azaz több mint 57 százalékos drágulás történt. Megyéről megyére óriási különbség látszik: a fővárosban, Pest megyében és a Balaton környékén például kiugróak az árak. A telkek értéke attól is függ, hogy lakó- vagy üdülőövezetben van az adott telek vagy külterületen, utóbbiak jóval olcsóbbak” - mutatta be a telekpiac legfontosabb jellemzőit Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    A szakértő szerint a telekdrágulás a jövőben két ok miatt is folytatódhat: “Egyrészt azért, mert az eddigi áremelkedés természetes velejárója volt a lakásépítési kedv felfutásának. Az új lakásokra vonatkozó állami támogatások, a jegybanki kedvezményes hitelprogram és 2021-ben visszavezetett ötszázalékos áfa jelentősen élénkítette a lakásépítési kedvet és a telkek iránti keresletet. Másrészt pedig a telek speciális ingatlantípus, a mennyiségük nem növelhető.” Hozzátette: „Ha a kereslet nő egy szűkös kínálatú termék iránt, akkor a további drágulás is biztosra vehető.”

     

    Hobbitelkek pár millióért

    A telekvásárlók nem csak a lakásépítést tervezők köréből kerülnek ki, sokan hobbitelek vagy kertészkedés céljából keresik az eladó telkeket. Számukra a települések külterületi telkei jöhetnek leginkább számításba, ezek közül a legolcsóbbak Kelet-Magyarországon találhatók. A maximum 1500 négyzetméteres telkek átlagos kínálati ára Jász-Nagykun-Szolnok megyében csak 1,1 millió, Borsod-Abaúj-Zemplénben 2 millió, Nógrádban pedig 2,5 millió forint. A Dunántúl legolcsóbb megyéi Somogy és Zala, ahol az eladó telkek átlagára 2,9-3,5 millió forint a vizsgált kategóriában.

    Meredek emelkedőn az árak

    Budapesten az eladásra kínált lakóövezeti telkek átlagos négyzetméterára közel 128 ezer forint volt április közepén, ami éves összevetésben 26 százalékos árnövekedésnek felel meg. Valamennyi (lakó- és üdülőövezeti, illetve külterületi) telektípust összesítve elmondható, hogy a fővároson kívül a balatoni régióban és Pest megyében ugrottak meg az árak. Ezt bizonyítja, hogy Somogy megyében a telkek négyzetméterára közel 115 százalékkal emelkedett 12 hónap alatt, így idén április közepén már közel 22 ezer forintot tett ki. Veszprém megyében is kiugró, 82 százalékos drágulás történt, így mostanra majdnem 28 ezer forintért kínálják eladásra a telkek négyzetméterét a tulajdonosok. A balatoni megyék mellett Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Fejér is az élbolyba sorolható, a szóban forgó megyékben 71-94 százalékkal 3,9-11,9 ezer forintra nőtt az átlagár. A fővárosi agglomerációt magában foglaló Pest megyében egy év alatt 49 százalékkal 31 ezer forintra nőtt a telkek átlagos négyzetméterára, ami Budapest után a legmagasabb megyei érték. 

    Forrás: ingatlan.com

  • Jövőre érheti el a visszaesés az építőipart

    "2008-2010 után a világ politikai és gazdasági vezetőinek 2020-2022-ben ismét alkalmuk nyílt, hogy válságkezelő képességeiket bizonyítsák. A járvány gazdasági hatásaira éppen úgy nem volt felkészülve a világ, ahogyan 2008-2010-ben sem arra, hogy a spekuláció milyen könnyen sodorja válságba a reálgazdaságot. 2022 februárjának végén Oroszország Ukrajna elleni támadása új szintre emelte a gazdasági és politikai bizonytalanságot. A globális problémák, az, hogy a profitérdek rövidlátó gondolkodást kényszerít ki, a klímakatasztrófa fokozódó veszélye, és a demokrácia hiánya, vagy rossz működése, ami lehetővé teszi, hogy a diktatúráknak, vagy a háborúknak is legyen tömegtámogatása, valószínűleg az eddig látottaknál szorosabb nemzetközi együttműködést kényszerít ki. Azt, hogy globális problémákat nem lehet nemzeti keretek között kezelni, már évtizedekkel ezelőtt is jól lehetett látni, de a politikai irányváltást eredményező kényszerré csak mostanra vált." - mondta el Varga Dénes, közgazdász, az Építési Piaci Prognózis vezető elemzője.

    A magyar gazdasági és politikai vezetés az orosz - ukrán háború nélkül is kényszerpályára került, a magas infláció, a választási költségvetés, és az EU támogatásokkal kapcsolatos bizonytalanság megnövekedése amúgy is korrekciót kényszerített volna ki. A háború hatására a Magyarországon működő multinacionális vállalatok is várhatóan nehézségekkel fognak szembesülni. Mindez erőteljesebb korrekcióra kényszerítheti a magyar döntéshozókat. „2023-ban a GDP 2,1 százalékpontos visszaesését, a 2024-2026 közötti időszakban pedig 2 százalék alatti növekedést várunk, de ennél rosszabb forgatókönyvek is elképzelhetők.” – vázolta várakozásait az elemző.

    A stabilizáció éveinek kell jönniük

    Az építőipar szempontjából a külső feltételek romlása eddig elsősorban a megnövekedett termelési költségeken keresztül jelentkezett. A láthatáron azonban emellett már megjelent a fizetőképes kereslet bővülésének a várható lassulása is. A 2020, 2021, 2022-es választási költségvetéseket követően, és a magas infláció miatt az államnak a következő években stabilizálni kell, a 2016-2021 közötti időszak intenzív állami élénkítési politikától hosszú időre el kell búcsúzni.

    Az Építési Piaci Prognózis készítőinek várakozása szerint idén még nő az építőipar teljesítménye, de 2023-ban nem lehet elkerülni egy jelentősebb mértékű visszaesést. Ezt követően, szerencsés esetben 2025-re lehet ismét elérni a 2022. évi szintet.

    A háború kitörése előtt a szakértő úgy vélte, hogy végre lezárul az a korszak, amikor a politika által erőltetett növekedést szükségszerűen visszaesés követi, és az építési volumen ingadozásából fakadó veszteséget részben az építési vállalkozásoknak, részben az adófizetőknek kell lenyelniük. Várakozásai szerint a járványnak köszönhető 2020. évi visszaesés, majd a 2021. évi korrekció az utolsó, ezúttal nem a politika által kikényszerített kilengés lehetett volna. Az orosz támadás sokadik, messze nem a legsúlyosabb következménye a magyar építőipar 2023-ra várt, talán 10 százalékos visszaesése, de tény, hogy a kormány szándékai ellenére ismét a volumen ingadozásával járó veszteségekkel kell számolnunk.

    A 2022. évi növekedést még támogatja a meglévő szerződésállomány, és azok a projektek, ahol a döntés a kivitelezéssről már megszületett.

    Várható, hogy a beruházások halasztása, ami az orosz - ukrán háborútól függetlenül, a gazdasági kiigazítás keretében, két lépcsőben már elkezdődött, folytatódni fog, de ennek a hatása 2022-re még korlátozott.

    Mennyi lakás épüljön?

    „Miután az orosz-ukrán háború következményei csak még jobban aláhúzzák a költségvetési korrekció szükségességét, úgy véljük, a lakáspiaci élénkítést a kormány a jövőben nem fogja erőltetni. Eddigi előrejelzésünkben mindig hangsúlyoztuk, hogy a 2016-ban elindított lakáspiaci élénkítéstől nem lehet a 2000-2010-es évekhez hasonlítható lakásszámokat várni.” – mondta el a szakember. – „1992-ben úgy láttuk, hogy átlagban legalább 40 000 lakás felépítése évente az a szint, amellyel a lakásállományban megtestesülő nemzeti vagyon értékvesztését - egy megfelelően magas lakásfelújítási tevékenység mellett - el lehet kerülni. Ezt ma is érvényesnek tartjuk.”

    Az évi 40 000 új lakást jelentő szintet - két évet, 2004-et és 2005-öt leszámítva - 1990 óta nem sikerült elérni. A magyar lakásépítési piacon tehát gyakorlatilag a rendszerváltás óta, közel harminc éven át halmozódott az elmaradás, és teljesen valószínűtlen, hogy a következő öt évben ez a tendencia megváltozzon.

    Forrás: Portfolio.hu

  • Ez a legfontosabb az ügyfeleknek hitelfelvételkor

    Az MNB friss statisztikái alapján 2021-ben dinamikusan bővült a lakáscélú hitelkihelyezés. Az OTP Bank reprezentatív kutatása arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen szempontok alapján választanak és milyen utat járnak be azok, akik otthonteremtési céljaik eléréséhez lakáshitelt is igénybe vesznek. A felmérés eredményei azt igazolják, hogy az ügyfelek hitelfelvételkor a biztonságot, a stabilitást, a kiszámíthatóságot tartják a legfontosabbnak. 

    A válaszadók 57 százaléka ebben az esetben is ragaszkodik a saját, már jól ismert bankjához. Csaknem harmaduk az egyszerűbb adminisztrációs folyamatot, illetve a szakértelmen nyugvó ügyintézést tartja elsődlegesnek. Ugyanilyen arányban (28 százalék) keresik a legkedvezőbb ajánlatot kínáló hitelintézetet, a negyedüknél pedig a segítőkész ügyintéző és a folyamatok gyorsasága a meghatározó szempont a választásnál.

    „Az ingatlanpiac felfutásával párhuzamosan érezhetően megerősödött a szakértelem, a megbízhatóság és az innováció jelentősége a lakáshitelezésben. Az OTP Bank mindhárom területen az élen jár: széleskörű termékkínálatával, felkészült szakértőivel, az adminisztrációs folyamatok felgyorsítását szolgáló innovatív megoldásaival, mint például a statisztikai értékbecslés vagy a videobankolás bevezetésével segíti ügyfeleit lakáscéljaik megvalósításában” – mondja Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője.

    A statisztikai értékbecsléssel az ügyfelek kiválthatják az olykor elhúzódó hagyományos, helyszíni szemlével, felméréssel járó, költséges értékbecslési folyamatot, így több tízezer forintot, valamint értékes időt, akár heteket is nyerhetnek, ha az általuk kiválasztott lakás megfelel a pénzügyminisztériumi rendeletben[3] meghatározott feltételeknek. A videobank pedig arra kínál lehetőséget, hogy a hiteligénylés teljes folyamatát online tudják intézni és csak a szerződéskötéskor menjenek be személyesen a bankfiókba.

    Ami a pénzügyi feltételeket illeti, a kutatásból az is kiderült, hogy az ügyfelek többsége jellemzően hosszabb futamidőre kötelezte el magát. A válaszadók csaknem fele (47 százaléka) 15 -20 év közötti futamidőre vette fel a hitelt. A kiszámíthatóság iránti igény erősödését jelzi, hogy a megkérdezettek 42 százaléka a teljes futamidőre, csaknem negyede 10, az ötöde pedig 5 évre fixálta a fizetendő kamat mértékét.

    Forrás: Realista

  • Szigorúbb feltételek az MNB zöld lakáshitel-programjában

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) zöld eszköztár-stratégiája keretében 2021-ben elindult NHP Zöld Otthon Program (ZOP) és Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program a zöld lakáshitelpiac létrejöttét és a környezeti fenntarthatósági szempontok hazai lakáspiacon történő érvényesülését segítik elő.

    Az NHP Zöld Otthon Program 2021. októberi indulása óta több mint 135 milliárd forintnyi hitelszerződés jött létre. A bankokhoz benyújtott hitelkérelmek volumene elérte a program 200 milliárd forintos keretösszegét, ezért a Bankszövetség a ZOP folytatását kérte az MNB-től. A Zöld Otthon Hitelek iránt mutatkozó jelentős igényre és a fenntarthatósági szempontok fontosságára tekintettel a Monetáris Tanács a program keretösszegének 100 milliárd forinttal történő megemeléséről döntött. Szigorodnak ugyanakkor a finanszírozható ingatlanokra vonatkozó energetikai elvárások annak érdekében, hogy még zöldebb lakások, családi házak vásárlását, illetve építését ösztönözze a program. A változatlanul megkövetelt BB kategória mellett az ingatlan primer energiafalhasználásának felső korlátja a jelenlegi 90 kWh/m2/év helyett 80 kWh/m2/év értékre csökken. A program az indulása óta eltelt fél év alatt már többezer energiahatékony ingatlan épüléséhez biztosított forrást, és így hosszabb távon is támogathatja a zöldingatlan-kínálat bővülését.

    Az MNB a Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program felülvizsgálata során a program feltételeinek szigorításáról döntött. A Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program elindításának elsődleges kezdeti célkitűzése a hazai zöld jelzáloglevél-piac megteremtése és a legjobb nemzetközi gyakorlatok meghonosítása volt. A program sikeresen teljesítette indulásakor kitűzött első céljait és lefektette az új piaci szegmens hazai alapjait. A jegybanki szerepvállalás következő célja a magasabb zöld minőséget képviselő jelzáloglevelek kibocsátásának ösztönzése a program feltételeinek szigorításán keresztül. A 2022. július 1-jéig életbe lépő módosítások támogatják a legjobb piaci gyakorlatok további térnyerését, a magasabb minőségű zöld jelzáloglevelek térnyerését és a nemzetközi befektetői bizalom növelését. A módosítások részleteinek kidolgozásáról az MNB konzultációt fog folytatni a programban érintett, hazai jelzálogbankokkal. A módosítások hatályba lépéséig az MNB felfüggeszti a jelenlegi feltételek mellett kibocsátott jelzáloglevelek vásárlását, amely alól a már folyamatban lévő kibocsátások támogatása jelent kivételt.

    A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját. A Monetáris Tanács megítélése szerint az emelkedő másodkörös inflációs kockázatok kezelése érdekében a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt. A fenti két program a jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül járul hozzá az MNB környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos céljainak eléréséhez. A jegybank fenntarthatóságot támogató célzott programjai nem változtatják meg a monetáris politika szigorító irányultságát.

    Forrás: MNB

  • Társasház-mintaház 14 nap alatt

    A Solar Decathlon a világ első számú építészeti-innovációs versenye, ahol a hallgatók energiahatékony házakat terveznek. 

    A pécsi hallgatók fiataloknak megálmodott közösségi társasháza munkavégzéshez, beszélgetésekhez, családi vacsorákhoz alkalmas közösségi teret is kínál a lakások mellett.

    A Pécsi Tudományegyetemet ezzel a komplex tervvel több mint 40 nemzetközi pályázóból választották ki és egyedüli magyarként jutott be a legjobb 18 közé. A Solar Decatlon projekt a PTE Zöld Egyetem programjának része. A kreatív csapat tagjai a PTE hallgatói, kutatói, oktatói, munkatársai, a társult ipari szereplők és támogatók, aktív civil közösségek.

    – Versenyprojektünk a Lungs of the City, ami a Város tüdeje nevet viseli. A mintaprojekttel egy olyan városi tömbfejlesztést fogalmaztunk meg, ami a belváros és a Zsolnay Negyed közé ékelődne – mondta Kondor Tamás, a pécsi csapat egyik vezetője.

    Kooperatív „Fecskeház”

    A pécsiek projektjének célja, hogy a fiatalok számára megfizethető, fenntartható és karbonsemleges otthonokat hozzanak létre. Az ötletük pedig abban egyedi, hogy a lakások mellett közösségi szintet hoznának létre munkavégzéshez, szórakozáshoz. – Az épületünknek három lakószintje és közösségi szintje van. Minden lakószinten 3 db 38-42 m2-es lakás kapott helyet, ami könnyen átalakítható, ha bővül a család. A közösségi szintek egyike a munka, míg másik szintje a belső együttműködés tereit hordozza magában. Itt a lakók olyan együttműködéseket is élvezhetnek, mint a megosztott gyermekfelügyelet, a tanulókör, a klubfoglalkozás, műhely, könyvtár, közösségi kertészet. A másik közösségi tér a kreatív műhely – co-working tér, ahol azok a lakók tudnak egymást segítő munkát végezni, akik vállalkozóként akarják tudásukat kamatoztatni. Projektünkben egy dizájner, egy formatervező, egy kertész, egy közgazdász és egy informatikus alkotnak egy ReDesignLab prototípus műhelyt a fenntarthatósági szemlélet erősítése és üzleti térnyerése érdekében – hangsúlyozta Kondor Tamás, aki kiemelte, hogy Pécs kiaknázatlan potenciálja “a feltörekvő szürkeállományban” van, akiket a városban kell tartani ahhoz, hogy a helyi gazdaság fellendülhessen”.

    – A Solar Decathlon egyik alapfeladata, hogy a hallgatói csapatok által tervezett épületeket a verseny helyszínén – idén a németországi Wuppertalban – 14 nap alatt fel kell építeni. Ez óriási kihívás, hiszen nulláról a teljesen automatizált működésig kell eljutni. Szinte lehetetlen, de 2019-ben már sikerült. Akkor négy díjat nyertünk – mondta Kondor Tamás, aki megköszönte azon támogató partnerek munkáját, akik segítették szakmai felkészülésüket. Idén is sok ilyen társunk van, köztük nagyszerű helyi vállalkozók is – tette hozzá.

    Az előkészítést április második felében a Műszaki Kar kampuszán kezdik, majd kamionra rakják a szétbontott épületet és irány a németországi verseny. Három évig ott lesz egy fenntarthatósági kiállítás bemutatótereként, majd hazahozzák a kampuszra és hallgatói klub lesz belőle.

    A verseny május 17-én kezdődik Wuppertalban. Az egyetemi projekthez eddig mintegy 60 kis- és középvállalkozás csatlakozott.

    Tovvábi infó és képek: PécsAktuál

     

  • Meghosszabbíthatja az MNB a Zöld Hitelt

    Patai Mihály szerint az MNB-nek továbbra is hozzá kell járulnia a zöld és fenntartható gazdaság és az ezt támogató pénzügyi rendszer kialakításához, ehhez pedig rendkívül hatékony eszköz a ZOP. Hangsúlyozta, hogy az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, ezért a szigorító monetáris politika folytatódni fog a monetáris tanács márciusi üzeneteivel összhangban. Az elsődleges cél veszélyeztetése nélkül azonban a jegybank fontosnak tartja zöld mandátumával összefüggő feladatainak ellátását is - emelte ki.

    Véleménye szerint a program őszi elindításával az MNB olyan úttörő szerepet vállalt magára Európában, melynek eddigi eredményei aligha kérdőjelezhetőek meg. "Az a legjobb befektetés, ami fenntartható életkörnyezetet teremt mindannyiunk számára. Ehhez pedig elengedhetetlen egy olyan lakosságnak szóló, jegybank által refinanszírozott hitelprogram, ami kedvező feltételekkel a fenntarthatóságot és a zöld szempontokat tűzi zászlójára" - mondta Patai Mihály. Hozzátette, hogy a jelenlegi helyzetben a bankrendszernek is proaktívan kell követnie a jegybank példáját a zöld és fenntartható pénzügyi termékek fejlesztésével.

    Az alelnök beszámolt arról is, hogy az elmúlt időszakban kiemelkedő érdeklődésről számoltak be a bankok a Zöld otthon hitelek iránt, ezért a Magyar Bankszövetség írásban kérte a program folytatását.

    "A jelenlegi pénzpiaci és kamatkörnyezetben természetesen rendkívül vonzóak a Zöld otthon hitel feltételei, hiszen a kedvező árazású jegybanki forrásnak köszönhetően a fogyasztók legfeljebb 2,5 százalékos kamat mellett vehetnek fel hitelt a jelenlegi feltételek szerint" - emlékeztetett.

    Az alelnök szerint a programban részt vevő hitelintézetek eddig közel 4000 megkötött hitelszerződést jelentettek az MNB felé 125 milliárd forint összegben, ugyanakkor a legfrissebb visszajelzések alapján a jelenlegi keretösszeg már nem nyújt fedezetet a bankokhoz már beadott összes hiteligény kielégítéséhez.

    "Az eddigi eredményeket látva a program folytatására teszünk javaslatot a monetáris tanács következő ülésén" - mondta a jegybank alelnöke, aki szerint a program feltételeiben ugyanakkor valamilyen szigorítás mindenképpen várható. "A program eddigi feltételei is már előremutatóak voltak, az elmúlt időszak fejleményei pedig igazolták, hogy az energiahatékonyság növelése a jövőben még inkább felértékelődik" - jelentette ki az alelnök.

    Patai Mihály hozzátette, a hitelprogram ösztönzőleg hatott az energiahatékony ingatlanok piacára, mely megalapozott egy hosszú távú, a környezeti fenntarthatóságra nagy hangsúlyt fektető folyamatot. A ZOP indulása óta eltelt fél év alatt többezer energiahatékony ingatlan megépüléséhez biztosított forrást, így hosszabb távon is kedvező irányba befolyásolhatja a zöldingatlan-kínálat bővülését. "Ez egy hosszú távú munka, de Magyarország számára is csak a fenntarthatóságban rejlik a jövő" - emelte ki az alelnök.

    A monetáris tanács április 5-én tartja soron következő ülését.

    Forrás: MTI

  • Így hatott a CSOK a lakáspiacra

    A magyarországi lakáspiacnak az utóbbi években támaszt nyújtott az állami lakástámogatási rendszer, vagyis a családi otthonteremtési kedvezmény, amelynek részesedése a használt lakások piacán növekedett - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely a lakáspiaci kereslet alakulását vizsgálta 2016-ig visszamenőleg, egyben bemutatja a csok piaci szerepét is.

    Túl az 1500 milliárdon

    Az állami lakástámogatási rendszer, a családi otthonteremtési kedvezményt 2015 közepén vezették be, 2021 végéig 656 milliárd forinthoz jutott 206 ezer család. “A lakástámogatási rendszer a 2016-ban történt bővítéssel kapott nagyobb lendületet a legalább három gyermekkel új lakásba költözőknek nyújtott 10 milliós támogatással. Ezt követően a csok szinte minden évben új elemmel bővült. 2016-ban lett először ötszázalékos az új lakások áfája is, 2018-ban a kétgyermekesek számára is megnyílt az államilag támogatott lakáshitel lehetősége is. 2019-ben elindult a babaváró kölcsön és a falusi csok, 2021-től pedig a csokos vevők az illetékmentességen kívül az új lakások áfáját is visszaigényelhették.

    Összességében a csok keretében a vissza nem térítendő és visszafizetendő támogatások összege 1533 milliárd forintot tett ki 2021 végéig.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzáfűzte: “A csokos támogatások a legtöbb esetben a továbblépést segítették lakhatási szempontból, amihez a családok a meglévő otthonuk árát is beforgatták a következő vételárába. A csok folyamatos bővítésére azért is szükség volt, mert a támogatások hatását beárazta a piac, így valamelyest a dráguláshoz is hozzájárultak.” Az adatokból látható továbbá, hogy a lakosságarányos adatok alapján a rendszer indulása óta Győr-Moson-Sopron, valamint Pest megyében igényeltek a legtöbben csokos támogatást. Szintén nagy volt az érdeklődés Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyékben is. Érdekesség, hogy a csok elindulása óta gyermektelenül csak az igénylők 1,4 százaléka vállalta legalább három gyermek világrahozatalát. Az ingatlan.com szakértője szerint ez arra utal, hogy a bővülő támogatások mellett a családok reálisan mérték fel lehetőségeiket, és nem vállaltak teljesíthetetlen célokat.

    Hogyan alakult a kereslet a fővárosban és azon kívül?

    Az ingatlan.com elemzését ismertetve a szakember ismertette, hogyan alakult a lakáspiaci kereslet a csok kibővítése után a budapesti és a fővároson kívüli lakáspiaci kereslet az következő években. A fővárosban 2017, 2018 és 2019 januárjában 20-32 százalékkal többen érdeklődtek az eladó új és használt lakások iránt, ezt követően azonban a 2016 eleji szint alatt volt a kereslet. “A fővárosban 2019-ben már olyan szintre emelkedtek az árak, ami miatt már kevesebb adásvétel történt, majd 2020-ban a járvány szintén visszafogta a keresletet, amely azóta a 2019-es szint alatt stabilizálódott. Ráadásul a szomszédunkban zajló háború és a lakáshitelek drágulása miatt jelentős keresletélénkülés idén nem várható Budapesten a korábbi évekhez képest.” - fogalmazott Balogh László.

    A fővároson kívüli lakáspiacon más forgatókönyv érvényesült. minden év januárjában jelentős volt a keresletbővülés. Az egyik csúcs 2019 januárjában volt, akkor 120 százalékkal volt magasabb az érdeklődők száma, mint 2016 elején, az abszolút rekordot pedig 2021 januárjában született, amikor 140 százalékos növekedésről volt szó. Az idén is pluszban maradt a piac: 2022 januárjában 92 százalékkal nagyobb volt a kereslet, mint 2016 azonos időszakában.

    A lakáspiac forgalmát nézve pedig látható, hogy 2016 és 2019 között az egyes években 141-155 ezer használt lakás cserélt gazdát. Ezzel párhuzamosan a használt lakások vásárlására szóló csokos szerződések száma 16-18 ezer között alakult, azaz a támogatások aránya 11-12 százalékos volt. 2020-ban és 2021-ben nőtt a csok részesedése: tavalyelőtt 125 ezer használt lakás kelt el, 2021-ben pedig az ingatlan.com becslése szerint 140 ezer. Ehhez pedig 21 és 27 ezer csokos szerződés párosult, ami 17 és 19 százalékos részesedésnek felel meg. Balogh László szerint a csok egyre nagyobb szerepet kapott a lakáspiacon a folyamatos drágulás miatt. Idén és jövőre pedig az új lakások piacán kaphat nagyobb hangsúlyt, részben a lakásépítések várható növekedése miatt.

    Forrás: ingatlan.com

  • Folyamatosan emelkednek a lakáshitelek kamatai

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa április 22-én 100 bázisponttal 4,4 százalékra emelte az irányadó kamatot és ehhez hasonló mértékben, egy százalékponttal 7,4 százalékra nyitotta a kamatfolyosó tetejét. Mindez lehetővé teszi, hogy a banki hitelek árazása miatt jelenleg fontossággal bíró irányadó kamat szintje további komoly mértékben erősödjön a jelenlegi 5,85 százalékról.

    A piac már beárazta a komoly mértékű drágulást. A pénzpiaci referenciakamatok eddig nem látott mértékben lódultak meg az elmúlt hetekben. Az ötéves referenciakamat (az 5 éves BIRS) a február 22-i előző kamatdöntés óta 130 bázispontot erősödött és értéke már most 6,5 százalékon van. A 10 éves kamatperiódusú, valamint a végig fix hitelek referencia kamataként szolgáló 10 és 20 éves BIRS 109 és 107 bázisponttal erősödött, aktuális értékük hajszállal volt március 22-én 6 százalék alatt.

    Mindezek figyelembevételével a money.hu elemzői arra figyelmeztetnek, hogy eljutottunk oda, amikor a legjobb adósoknak kínált lakáshitelek esetében egy 20 millió forintos 20 évre, használt lakásra felvett hitel esetében az 5 legjobb ajánlatot adó bank kamata 5 és 10 éves kamatperiódus mellett messze a referenciakamat szintje alatt van, míg a végig fix hitelek esetében az 5. legkedvezőbb kamatot kínáló hitelintézet 5,99 százalékos ajánlata is mindössze egyetlen bázisponttal múlja csak felül a 20 éves BIRS mutató értékét. Öt hónappal ezelőtt még 100 bázispont volt itt a különbség.

    Elfogyott a kamatemelés tompítására használható „csodaszer”

    Ez azt jelenti, hogy a piaci lakáshitelek esetében már nem csak az infláció alatti kamatszintről beszélünk, hanem arról is, hogy egyre több banknál eljött negatív kamatfelár ideje. Ez pedig azt jelzi előre, hogy vége a moderált kamatemelésnek a lakáshitel piacon.

    A bankok döntő része az elmúlt hónapokban a kamatfelár folyamatos csökkentésével tudta tompítani ügyfelei felé a referenciakamatok folyamatos emelkedését. Most, hogy ez eltűnt, a következő hetekben a pénzpiaci kamatszintek emelkedését pontosabban lekövető, s így vélhetően komolyabb mértékű lakáshitel-emelkedésre lehet felkészülni.

    Mindez annak fényében kifejezetten aggasztó jel a money.hu szakértői szerint, hogy az MNB friss inflációs jelentésében a pénzromlás ütemének további gyorsulását várja, és 2022. egészére akár 9,8 százalékos inflációt is elképzelhetőnek tart. Emiatt a jegybanki kamatemelések tovább tartanak majd, s a bankok ezeket egyre többször egy az egyben lesznek kénytelenek továbbhárítani a hitelfelvevőkre.

    Az „ingyenpénz” csak kötötten használható hitelezésre, ráadásul jobb helye is van…

    Természetesen a pénzintézetek likviditása jelentős, nagyon sok megtakarítás van a bankokban, s ezek jó része ráadásul kamatot nem fizető folyószámla vagy látra szóló betét. Ezek hitelezési forrásként való felhasználása ugyanakkor meglehetősen kötött.

    A money.hu szakértői arra figyelmeztetnek, hogy a jegybank kiemelten fontosnak tartja a lejárati összhang biztosítását, tehát azt, hogy a hosszú futamidejű hiteleket hasonlóan hosszú forrásokból fedezzék a bankok. A pénzintézeteknek tavaly júliustól a lakossági jelzáloghitel-állományukat a korábbi 20 helyett már legalább 25 százalékban jelzáloglevél kibocsátásával kell finanszírozniuk. Ez a szint idén októbertől 30 százalékra emelkedik. Ráadásul a fedezetül szolgáló jelzáloglevelek minimális futamideje 3 évre emelkedett. A jelzáloglevelek kamatait pedig alapvetően befolyásolja a pénzpiaci kamatszint.

    Ráadásul a látra szóló betétekből származó forrást a legoptimálisabban épp az egyre drasztikusabban emelkedő, jelenleg irányadó kamatnak számító egyhetes jegybanki betétben érdemes elhelyezniük a bankoknak. Itt hitelezési kockázat nélkül érhetnek el jóval magasabb marzsot – más kérdés, hogy az inflációhoz képest az 5,85 százalékos éves kamat is negatív reálkamatot jelent.

    Forrás: realista, money.hu

  • Piaci lakáshitelek: nem látni a drágulás végét

    Folytatódik a támogatott lakáshitelek térfoglalása a piacon, mivel a piaci hitelkamatok az infláció és a forintgyengülés elleni küzdelem miatti jegybanki szigorítások miatt felfelé tartanak. Márpedig a támogatott lakáshitelek éppen az állami szerepvállalás miatt alacsony – maximum 3 százalékos - kamattal vehetők fel, vagyis jóval olcsóbbak a piaci alapúaknál - olvasható a money.hu elemzésében.

    A money.hu hivatalos jegybanki adatokon alapuló összefoglalója szerint 2022 első hónapjában több mint 108 milliárd forint értékű új lakáshitelre kötöttek szerződést a magyarországi bankok. Ez brutális, 84 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A folyósított hitelösszeg 35 százalékkal magasabb a 2020. januári, még a pandémia előtti felfutást mutató adathoz képest is.

    Ugyanakkor a számok mögé nézve már sokkal riasztóbb a kép:

    • A hitelkamatok drágulása miatt 11 havi mélypontra, 68,8 milliárd forintra zuhant a piaci alapú lakáshitelek folyósítása.
    • Az államilag támogatott lakáshitelek 38,9 milliárd forintos összege ugyanakkor több, mint hatszorosa az egy évvel ezelőtti 6,16 milliárd forintnak

    Mindezt azt is jelenti, hogy az állami és jegybanki támogatású lakáshitelek piaci részesedése 2022 januárjában 36 százalékot tett ki. Egy évvel ezelőtt a támogatott hitelek részaránya alig haladta meg a 10 százalékot.

    A fenti adatokban a problémát az jelenti, hogy egyértelművé vált, hogy a folyamatos jegybanki és az azt követő banki lakáshitel kamatemelések miatt a támogatásra nem jogosult ügyfelek elfordultak a hitelpiactól. Miután a támogatások a lakosság csak szűkebb körének elérhetőek – a CSOK esetében demográfiai, az NHP Zöld Hitel esetében pedig az ingatlankínálati okok miatt – a folytatódó kamatemelések a piaci lakáshitelezés további drasztikus csökkenésére lehet számítani a következő hónapokban – jelzik a money.hu szakértői.

    Mindez a makrogazdasági folyamatok miatt ma lényegében elkerülhetetlennek látszik. A magas infláció és a pénzromlás további erősödését jelző várakozások és az orosz-ukrán háborús bizonytalanságok miatt rekordgyengére gyengülő forint miatt az MNB március 3-i döntésével 75 bázisponttal, 5,35 százalékra emelte az irányadó kamatot. Ilyen mértékű emelésre utoljára 2008. májusában volt példa. A bankok számára nincs más út, mint a kamatemelés lekövetése.

    A fentiek miatt a piaci jelzáloghitel konstrukciók egyre inkább kiárazódnak a piacról, egyre kevesebben akarják és – a hitelfék szabályok miatt – tudják majd felvenni őket. A következő hónapokban a támogatott konstrukciók akár a folyósítás 50 százalékát is elérhetik – vélhetően csökkenő kihelyezési volumen mellett.

    Ez a trend elkerülhetetlenné teszi a hitelkamatok további drágulását. A Money.hu szakértői szerint ugyanakkor az emelés időben elhúzódó lehet, de mindenképpen a banki kamatemelés felgyorsulására kell számítani - írják a szakértők.

    Forrás: money.hu

     

  • Több magyar család kaphat támogatást napelemre

    A kormány azon dolgozik, hogy a magyar áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen 2030-ra, ezt segíti a tavaly ősszel meghirdetett lakossági pályázat is, amelynek segítségével a háztartások környezetszennyező fűtési rendszereit megújuló energiaforráson alapuló, modern és környezetkímélő megoldások válthatják ki. Ezzel a háztartások olcsó, saját maguk által termelt áramhoz jutnak, megőrizve és tovább erősítve a rezsicsökkentés eredményeit.

    A magyar Helyreállítási és ellenállóképességi terv keretében meghirdetett felhívás a vártnál is nagyobb népszerűségnek örvendett, ezért a kormány megemelte  az első ütem keretösszegét, így minden jogosult pályázó támogatáshoz juthat a közlemény szerint. Ehhez a kormány a hazai költségvetés terhére teljes mértékben előfinanszírozza és biztosítja a szükséges forrásokat a magyar családok számára, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság késlekedik a terv elfogadásával - tették hozzá.

    Emellett meghosszabbodik a projektek megvalósítási határideje, a pályázóknak napelemes rendszer kiépítése esetén fél évvel, illetve fűtéskorszerűsítési beruházás megvalósításakor nyolc hónnappal több ideje lesz az energetikai fejlesztések megvalósítására. A szállítói előleg igénylésére vonatkozó szabályok egyszerűsítésével pedig csökkennek a kivitelezők adminisztratív terhei, hogy minél előbb megkezdődhessen a nyertes háztartások korszerűsítése.

    Később azt is bejelentette a kormány, hogy a teljes pontrendszert eltörölték, így mindenki megkapja a pályázaton igényelt összeget, aki jogosult a támogatásra.

    A benyújtott pályázatokról a következő hetekben születik döntés - közölte az ITM.

  • Még három hónapig biztosan igényelhető a falusi csok

    A kormány közlése1 szerint, az indulása óta idén januárig több mint 27 ezer család igényelte a falusi családi otthonteremtési kedvezményt, közel 149 milliárd forint értékben. A kérelmek több mint felét (54%) lakásvásárlással egybekötött bővítésre vagy korszerűsítésre, átlagosan 7,7 millió forint összegben, míg másik részét már meglévő ingatlan korszerűsítésére vagy bővítésére nyújtották be, átlagosan 2,8 millió forint összegben.

    „Nem mindegy azonban, hogy a lakásvásárlás tortájából mekkora szeletet tesz ki a falusi CSOK” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. „Indulása óta ugyanis változatlan összegű ez a fajta támogatás, a lakásárak azonban – a pandémia ellenére is – szignifikánsan emelkedtek. Ez nem csak a nagyvárosokban, hanem a falusi CSOK által érintett, kevesebb, mint 5.000 lakost számláló községekben is tapasztalható.”

    A falusi CSOK egy gyermek nevelése esetén 600 ezer, kettőnél 2,6 millió, háromnál pedig 10 millió forintos segítséget jelenthet használtlakás vásárlásához és korszerűsítéséhez a családoknak. A Duna House Barométer adatai szerint vidéken átlagosan 23,9 millió forintért lehet egy téglalakáshoz jutni. A támogatás így 2,5, 10,9 vagy 41,8%-át tehetné ki a vételárnak. Ezzel szemben 2019 harmadik negyedévében, a falusi CSOK bevezetésekor, egy vidéki, háromgyermekes család akár a kiszemelt ingatlan felét is ki tudta egyenlíteni a támogatás összegéből.

    E családi otthonteremtési kedvezmény bevezetésével – a Magyar Falu Program egyik fontos pillérjeként – a kormány elsődleges célja az volt, hogy megállítsa a falvak, kistelepülések népességcsökkenését. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez sikerült is, a társadalmi fogyás tendenciája számottevően lelassult ebben az időszakban. A legtöbb igénylés az észak-keleti régióból érkezik, arányosan a falusi CSOK-ban érintett községek számával, ugyanakkor – a főváros agglomerációján kívül – Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megyében ugrott meg legnagyobb mértékben a lakosságszám a falusi CSOK motivációjára.

    Benedikt Károly szerint a tavalyi bővítésnek köszönhetően már a községek több mint 90%-a esetében elérhető a falusi CSOK, ami így az ingatlantranzakciók körülbelül 10-15%-át érintheti. Az eddig megigényelt 149 milliárd forint a támogatás bevezetése óta átlagosan 14,9 milliárd forintot jelenthet negyedévente, amely alapján azt becsülik a Duna House szakemberei, hogy a következő két negyedévben, a program végéig, 2022 júliusáig még közel 30 milliárd forintnyi támogatás fog érkezni a kistelepülések ingatlanpiacára.

    Forrás: Duna House

  • Sokan terveznek még lakásfelújítást az idén

    A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak feltérképezésére. Az idén februárban 1000 embert vontak be a reprezentatív kutatásba. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készül. Az állami támogatás igénylése a családiház-tulajdonosok körében a legnépszerűbb, az érintettek 10 százaléka biztos, 15 százaléka valószínű résztvevőnek mondta magát.

    A társasházakban élők körében 5 százalék a biztosan támogatást igénylők aránya, és 11 százalék mondta ezt  valószínűnek. A közlemény szerint az állami támogatás iránti érdeklődés a középgenerációk körében a legmagasabb, a 30 és 50 év közöttiek közül a biztosan és valószínűleg támogatást felvevők aránya 13, illetve 19 százalék. A régiók közül a legnagyobb aktivitás - ahogy a korábbi felmérésekben is - a közép-dunántúliban várható.

    Az elemzők arra is rámutattak, hogy az állami támogatást felvenni tervezők bő harmada szeretné kihasználni a maximálisan igényelhető keretet, negyedük venne fel legalább 2 millió forint támogatást. Az átlagos igénylési összeg ezek alapján 2,1 millió forint, ami az önerőt is beleszámítva 4,2 millió forintos projektértéket jelent. Ez az összeg mintegy 10 százalékkal emelkedett a tavalyi negyedik negyedévi megkérdezéshez képest.

    A legnépszerűbb cél, amit a válaszadók 39 százaléka jelölt meg, változatlanul a lakóingatlanok belső tereinek felújítása, ami magában foglalja a belső fali, padló, álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, illetve ezek festését, tapétázását. A megkérdezettek harmada a fürdőszobát szeretné felújíttatni. A fűtési rendszer korszerűsítése, illetve a tetőfelújítás iránti igény is magas, a felmérésben résztvevők bő negyede szeretné ezeket elvégeztetni.

    A napkollektor vagy napelemes rendszer kiépítése iránt a felmérésben  minden negyedik válaszadó érdeklődött, míg egy évvel ezelőtt még csak minden hetedik. A növekedés annak is betudható, hogy ennek támogatására az Otthon-felújítási programon kívül is állnak rendelkezésre célzott pályázati források. Az Otthonfelújítási program lehetővé teszi a Magyarországon élő, gyermeket nevelő családok számára - 3 millió forintos összeghatárig - állami támogatás igénylését. Az elvégzett felújításról szóló pénzügyi beszámoló benyújtási határideje 2022. december 31.

  • Már idén felpöröghetnek a lakásátadások

    Az, hogy a használatba vett lakások számának 2016 óta tartó növekedése tavaly megtört, még azt tükrözi, hogy 2020-ban – jellemzően a koronavírus és az ismét 27 százalékra emelt áfa miatt –kevesebb újépítésű lakásra volt kereslet, így 2021-ben kevesebb építés fejeződött be.

    „Ha a lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések számát vizsgáljuk, szembetűnő, hogy 2021-ben egyedül a fővárosban regisztráltak csökkenést, míg a többi településtípuson egyértelmű növekedés figyelhető meg. A jelenség hátterében feltételezhetően az a piaci sajátosság áll, hogy hosszabb procedúra engedélyeztetni azokat az akár sokszáz lakásos projekteket, amelyek a budapesti kínálatban hangsúlyosak, míg vidéken inkább a kisebb társasházak és családi házak jellemzik a kínálatot. Továbbá az is elképzelhető, hogy a nagy fővárosi ingatlanfejlesztők már korábban beszerezték a szükséges engedélyek egy részét” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A szakértő hozzátette, hogy az idei évben az építési engedélyek számának további emelkedése várható, amit az a körülmény indokol, hogy a 2026-ig érvényben lévő, kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa alkalmazásához az építési engedély megszerzésének illetve az egyszerű bejelentésnek határideje 2022 december 31. A növekedésnek pedig még bőven van is tere, hiszen a 2021-ben országos szinten kiadott 29.941 építési engedély és egyszerű bejelentés még bőven elmarad a 2016-2019 közötti évek értékeitől, a budapesti 5491 darab pedig 2015 óta a legalacsonyabb érték. Ugyanakkor a nem megyei jogú városokban tavaly kiadott 10.122 engedély és bejelentés 2008 óta a második legmagasabb, míg a községek 8450-es értéke 2008 óta az eddigi legmagasabb szám.

    2020-hoz viszonyítva 2021-ben a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma országosan 33 százalékkal növekedett. A területi megoszlást vizsgálva, a fővárosban mért 14 százalékos csökkenés, a megyei jogú városokban 35, a kisebb városokban 58, míg a községekben 55 százalékos emelkedés egybecseng azzal az évek óta megfigyelhető folyamattal, hogy a lakáspiac forgalma a kisebb települések, agglomerációk irányba tolódik el, ezt a jeleséget támogatta a falusi CSOK, majd a koronavírus járvány is tovább erősítette.

    A Balaton-part virágzása is egyértelműen megfigyelhető az adatokból, hiszen Somogy megyében egy év alatt két és félszeresére növekedett az építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma.

    Tavaly országosan kevesebb, Budapesten rekord számú lakás épült

    A KSH adatai alapján 2021-ben az újonnan épült volumen csökkent, országos szinten 2020-hoz viszonyítva 29 százalékkal kevesebb, összesen 19.898 használatbavételi engedélyt adtak ki. Egyedül Budapesten emelkedett a megépült lakások száma (11%), a megyei jogú városokban 47, egyéb városokban 33, míg a községekben 45 százalékos csökkenést regisztráltak.

    „Hasonlóan a lakásépítési engedélyek számának alakulásához, az átadott lakások számának növekedése is a fővárosra jellemző nagyprojektekre vezethető vissza, hiszen ezek keretében egyszerre akár több száz lakást is átadhatnak. Ugyanakkor az is figyelemreméltó, hogy Budapesten tavaly 7038 lakás épült meg, ami 2009 óta a legmagasabb érték úgy, hogy 2018 óta folyamatosan emelkedik a fővárosi lakásátadások száma. 2022 első két hónapjának adatai alapján pedig elmondhatjuk azt is, hogy Budapesten kitart a tavalyi év lendülete és idén is sorra indulnak a lakásprojektek” – fűzte hozzá Valkó Dávid.

    Az értékesítési céllal épített lakások aránya 2021-ben országosan 64 százalék volt, ami önmagában is több évtizedes rekord, azonban negyedéves szinten vizsgálva még ennél is magasabb, 71 százalékos értéket ért el 2021 első három hónapja. Településtípus szerint az értékesítési célú lakásépítés aránya rekordot döntött Budapesten (90%) és a megyei jogú városokban is (67%). Ez a mutató országos szinten 2016-tól látványosan emelkedett a korábbi évekhez képest, köszönhetően az 5 százalékos lakásáfa bevezetésének, ami a beruházók számára a korábbinál is vonzóbbá tette a lakásépítési piacot.

    „Az nagy biztonsággal jósolható, hogy már idén is emelkedni fog az átadott lakások száma, hosszabb távon pedig a várhatóan nagyobb számban elinduló rozsdaövezeti fejlesztések is ebbe az irányba hatnak majd. 2022-ben a kínálat mellett az újlakások iránti kereslet további növekedése is prognosztizálható, amit a Zöld Otthon Program, valamint az év során várhatóan kivezetésre kerülő állami támogatási elemek okozta véghajrá is erősíteni fog. A növekvő kereslettel együtt az újépítésű ingatlanok további árnövekedését is előre vetíthetjük, amit az a tény is indokol, hogy a kivitelezési költségek továbbra sem csökkennek” – foglalta össze várakozásait a vezető elemző.

    Forrás: OTP Ingatlanpont

  • A támogatások fenntartása biztosíthatja a lakásállomány minőségi megújítását

    Az elmúlt két évben bevezetett és kibővített intézkedésekkel több évtizede nem látott lehetőséget kapott a lakásépítési, felújítási ágazat. Bár az átadott lakások száma csökkent, a tervezett lakások száma és a társasházépítések aránya emelkedett.

    Meggyőződésünk, hogy a hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának.

    A hatályos szabályok szerint az otthonteremtési támogatás több eleme (otthonfelújítási támogatás, áfakedvezmények, falusi CSOK, illetékmentesség) is kifut 2022 végén.

    Ebből a szempontból fontos a miniszterelnök bejelentése, hogy amennyiben a választások után kormányon maradnak, fenntartják a jelenlegi támogatásokat, sőt meg is erősítik azokat.

    Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa fenntartása, illetve az otthonteremtési támogatások állandósága. Azt a lehetőséget, amelyet a 2020-ban bejelentett intézkedésekkel megkaptak a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat, csak egy hosszú távon kiszámítható környezetben lehet hatékonyan kihasználni.

    Ezért tartjuk fontosnak, és javasoljuk az otthonteremtési politikában azt hosszú távú előrelátást és tervezést.

    A jelenleg határidő nélküli intézkedések – csok, csok-hitel, illetékmentesség és áfamentesség csok mellé, rozsdaövezeti áfakedvezmény, zöld hitel, jelzáloghitel-elengedés – mellett szükségesnek gondoljuk az alábbi két támogatás meghosszabbítását [ld. otthonteremtési támogatások összefoglaló táblázata]:

    1. Az otthonfelújítási támogatás óriási célcsoportot érint, hiszen a hazai lakásállomány mintegy 70 százaléka korszerűsítésre szorul. Ilyen nagy volumenű felújítási munkát azonban csak évtizedes távlatban lehet úgy ütemezni, hogy az építőipar ezt munkaerő- és építőanyagkapacitással ki tudja szolgálni.
    2. Az új lakások értékesítésére vonatkozó 5% áfa azok után a lakások után érvényesíthető, amelyekre 2022.12.31-ig megkapta a fejlesztő az építési engedélyt, vagy az építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint (és az építését 2026.12.31-ig befejezték).  Bár a kedvezmény további négy évig felhasználható, a mostani szabályok szerint a fejlesztőknek csak két év áll rendelkezésükre a projektek előkészítésére, ami nagyobb társasházak építése esetén kevés lehet. Ez azt eredményezheti, hogy a vártnál kevesebb építési projekt kap engedélyt, és 2022. után erőteljesen visszaesik majd a társasházépítés. Ez az áfakedvezmény lejártával mutatkozna meg erőteljesen.

    Szükségesnek tartunk továbbá egy 15 évre szóló, átlátható, koherens és rugalmas lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Szükséges lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.

    A lakásépítési és a lakásfelújítási célszámok kijelölése jelentősen hozzájárulna

    • a kiszámíthatósághoz,
    • az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához,
    • a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez;
    • a stabil munkahelyekhez;
    • megrendelés és munka az anyaggyártói, tervezői, kivitelezői, fejlesztői, építőanyag kereskedői, ingatlanforgalmazói, kapcsolódó beszállítói szektoroknak
    • a szakképzési igények tervezhetőségéhez;
    • a minőségi építésekhez.

    A KSH szerint 2021-ben az előző évhez képest:

    • Budapesten 7.038 lakást vettek használatba, 11%-kal többet, mint 2020-ban. Minden egyéb településkategóriában jelentősen csökkent a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 47, a többi városban 33, a községekben 45%-kal.
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 47-ről 35%-ra mérséklődött, a vállalkozások által építetteké 52-ről 64%-ra nőtt 2020-hoz képest.
    • A saját használatra épített lakások aránya 45-ről 34%-ra csökkent, az értékesítési céllal épült lakásoké 53-ról 64%-ra emelkedett az előző évhez viszonyítva.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 43%-a családi házban, 51%-a többszintes, többlakásos épületben, 3,3%-a lakóparkban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 7,3 m2-rel 90,7 m2-re csökkent 2020-hoz képest.
    • Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 29.941 volt, 33%-kal több, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek számában ellentétes trend rajzolódik ki, mint az átadott lakásokéban: csak Budapesten csökkent (14%-kal) az építendő lakások száma, minden egyéb településkategóriában növekedett. A növekedés mértéke a megyei jogú városokban 35%, a többi városban 58%, a községekben pedig 55% volt.
    • Az építendő lakások száma Budapesten kívül minden megyében növekedett az előző évhez képest. 2014 óta először a Pest megyében építendő lakások száma (7,7 ezer) meghaladja a fővárosit (5,5 ezer).
    • Az építtetők az esetek 66%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb, 25, és a községekben a legmagasabb, 90%.
    • A kiadott új építési engedélyek alapján az előző évhez képest 45%-kal több, összesen 16 531 lakóépület építését tervezik. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79% volt, összesen 13 133 darab.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk és a kapcsolódó ábrák cikkünk alatt letölthetők.

  • Több milliós segítség lehet a CSOK-hoz járó illetékmentesség

    A hatályban lévő törvény alapján az illeték mértéke a vásárolt ingatlan árának 4%-a, amit a vevő köteles megfizetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. Vannak azonban kivételes esetek, amikor ez az összeg arányaiban csökkentett terhet jelent az ügyfélnek. Ilyen például, ha a vevő 35 év alatti, és első, 15 millió forint érték alatti lakástulajdonát szerzi meg – ebben az esetben csak 2% az illeték –, vagy ha a lakásvásárló megigényli a CSOK-ot. 2021. január 1-je előtt ugyanis az illetéket csak a vételár és a CSOK különbözetére kellett megfizetni.

    Az új kormányrendelet értelmében tavaly év elejétől azonban mentesülnek a családok az illeték terhe alól, amennyiben CSOK segítségével vásárolnak új otthont maguknak. A családtámogatási lehetőség több millió forint azonnali hozzájárulást jelenthet a családok számára, sőt, ha ezt az összeget a lakásvásárlásnál önerőként használják akkor jelentősen bővíteni tudják a hitellehetőségeiket, így magasabb árkategóriában is válogathatnak az eladó ingatlanok között.

    „A CSOK mellé járó illetékmentesség több szempontból is jelentős előnyöket biztosít a családok számára. Egyrészt a támogatás összege független a gyermekek számától, másrészt nem épül be közvetlen a lakásárakba, így tényleges segítséget jelent a családoknak” – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „Bevezetése óta számottevően megnőtt a CSOK-ot igénybe vevő vásárlók száma. Az egy gyerek esetében járó 600 ezer forintos támogatás például nem volt annyira vonzó, de az illetékmentességnek köszönhetően elérhető több millió forintos segítség miatt jóval többen döntöttek a családi otthonteremtési kedvezmény felvétele mellett.”

    A Duna House Barométer legfrissebb adatai szerint Budapesten átlagosan 33,4, vidéken pedig 26,2 millió forintot költenek első lakásra az ingatlanvásárlók. Fővárosi viszonylatban ez az összeg egy panellakásra lehet elegendő – elsősorban a pesti oldalon. Egy ilyen értékű ingatlan megvásárlásához 20% önerő, vagyis 6,68 millió forint szükséges, amihez a 4%-os illetéket, azaz 1,34 millió forintot is félre kell tenni. A kettő összege már több mint 8 milliós, 20%-nak megfelelő önerőt tenne ki, amivel ha rendelkezik egy kétgyermekes család, akkor hiteles segítséggel akár 40 millió forintos vételárat is elérhetnek. Ez a közel 6,7 millió forintos különbözet elég lehet arra, hogy ne csak a panel, de akár a pesti téglalakás-kínálatból is válogathassanak.

    Ez esetben is könnyebb lehet a dolga annak, aki vidékben gondolkodik, hiszen a keleti és a nyugati országrészben is minden lakástípus beleférhet a keretbe: a panelek ugyanis átlagosan 21,4, a téglalakások pedig 25,1 millió forintért cseréltek tulajdonost az elmúlt időszakban. Vidéken az első lakás vásárlására fordított átlagos összeg önereje és illetéke összesen 6,29 millió forintot adna ki. Az igényelt CSOK-hoz illetékmentességet társítva így közel 31,5 milliós keretet is megszabhatnak maguknak a potenciális vásárlók.

    Forrás: Duna House

  • Ismét pályázhatnak felújítási forrásra a társasházak

    Az OTP Business a lakóközösségek életminőségét javító beruházások támogatására pályázatot ír ki társasházak és lakásszövetkezetek részére. Az egyszerűen kitölthető pályázati sablon benyújtásával a nyertes lakóközösségek olyan felújításokat is megvalósíthatnak, amelyekre a háznak egyéb forrásból nem, vagy csak jóval később lenne fedezete, de akár megkönnyíthetik egy nagyobb beruházás finanszírozását is.

    Bármely társasház vagy lakásszövetkezet részt vehet a pályázaton. Pályázatot egy társasház vagy lakásszövetkezet törvényes képviselője, vagy akár lakója is benyújthat, ám utóbbinak meghatalmazást kell szereznie ehhez a társasház vagy lakásszövetkezet közgyűlésétől. 

    A „Zöldebb lakókörnyezet” kategória keretében elsősorban a társasházak szabadtéri területeinek megújításával, míg a „Fenntarthatóbb otthonok” kategóriában az ingatlanok közösen használt helyiségeinek energiahatékonyságát célzó beruházásokkal lehet pályázni.

    A pályázat a meghirdetett kategóriák mindegyikében 10 helyezettet díjaz, a pályázat összdíjazása 15 millió Forint. 

    A nyertes pályázatok benyújtóit 100.000 forint értékű ajándékutalvánnyal is díjazza a hitelintézet, és az első 500 beérkező pályázat benyújtója Társasházi Háztartás szaklap előfizetést kap.

    Forrás és további információ: OTP Business

     

  • Beindulni látszanak a lakásépítések

    A tavalyi évben összesen több mint 2500 milliárd forintot ért el az Aktivitás-Kezdés mutató, ami az előző évhez képest közel 18, 2019-hez képest pedig több mint 6 százalékos bővülést jelentett. Igaz ugyanakkor, hogy a tavalyi növekedés elsősorban a második negyedév kiugró számainak volt köszönhető, a negyedik negyedév kimondottan alacsony Aktivitás-Kezdést hozott, utoljára 2016-ban volt olyan 3 hónap, amikor ennél kisebb összegben kezdődtek meg építési munkák.

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 4. negyedév)

    Csökkent év végén a magasépítési aktivitás, de így is rekord született

    2021 utolsó negyedéve gyengébb Aktivitás-Kezdést hozott a magasépítések esetében, ami elsősorban a nem lakáscélú magasépítések lendületvesztésére volt visszavezethető. A jól sikerült első félévnek köszönhetően soha ilyen magas értékben nem indultak el magasépítési kivitelezések, mint 2021-ben. Összesen több mint 1800 milliárd forintot tett ki a tavalyi évben a megkezdett építkezések értéke, az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint. A növekedés 2021-re 2020-hoz képest közel 30, 2019-hez képest pedig több, mint 20 százalékos volt.

    A társasházi lakáscélú magasépítések Aktivitás-Kezdése esetében a harmadik és negyedik negyedévben bővülés volt megfigyelhető. A teljes évet nézve 2021-ben a nem lakáscélú magasépítések összege a gyenge 4. negyedév ellenére rekordot döntött, ilyen magas összegben még nem kezdődtek meg kivitelezések a szektorban. Összesen több mint 1500 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés. A növekedés 2020-hoz és 2019-hez képest is nagyjából 27 százalékos volt. 

    2016 óta nem indultak el ilyen kis összegben mélyépítési kivitelezések, mint 2021-ben. Valamivel több mint 700 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés, ami még a gyenge 2020-as évhez képest is 5 százalékos további visszaesést jelentett, 2019-hez képest pedig 18 százalékot meghaladó volt az elmaradás mértéke.

    Közép-Magyarország részesedése visszaesett

    Közép-Magyarország részesedése az elindult építkezéseket nézve az utolsó negyedévben tovább csökkent 2021-ben. Az egész évet tekintve a megkezdett kivitelezések értékének 34%-a jutott a területre, ami alacsonyabb volt a 2014-2020-at jellemzőnél (38%). Szintén elmaradt Kelet-Magyarország részesedése az Aktivitás-Kezdésből a korábbi éveket jellemzőtől, míg az előbbiekkel párhuzamosan Nyugat-Magyarországé növekedett. Utóbbi esetében az arány 35 százalékra bővült a korábbi 28 százalékos szintről - áll az EBI Építésaktivitási Jelentésben. A különböző régiók közül a legmagasabb összegben Budapest után, a Közép-Dunántúlon indultak el építkezések 2021-ben. Az elemzés második felében részletesen is vizsgált Észak-Alföldhöz a kivitelezések összegének 11 százaléka tartozott.

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 4. negyedév)

    Több nagy társasházi beruházás is elindult

    2021-ben emelkedés mutatkozott a megkezdett társasházi kivitelezések összegében. Valamivel több mint 300 milliárd forint értékben indultak el építkezések a szektorban, így 40 százalékot meghaladó bővülés volt megfigyelhető az Aktivitás-Kezdésben 2020-hoz képest. A 2019-es értéktől azonban továbbra is elmaradtak a számok, közel 4 százalékkal, 2018 és 2017-hez képest pedig a különbség még szembe ötlőbb, több mint 30 százalékos volt. A harmadik és negyedik negyedévben elindult bővülés vélhetően 2022-ben tovább folytatódhat, az idei év elején több nagyobb projekt elindulását jelentették be a fejlesztők, valamint a tavalyi magasabb építési engedélyszámok is ezt vetítik előre.

    Az év utolsó negyedévének legnagyobb elindult projektjei közé több társasházi beruházás is bekerült, mint a New Palace I. üteme, a Ferdinánd Garden, a Balance Garden, a Metrodom River B épülete, illetve a Westside Garden, melyek mindegyike a fővárosban kapott helyet.

    A 2021-ben befejezett projektek összértéke nem érte el a 2020-as szintet, de így is magasan alakult. Összesen több mint 300 milliárd forint értékben készültek el társasházak 2021-ben, ami a 2020-as után a valaha mért második legnagyobb Aktivitás-Befejezést jelentette. Az előzetes adatok szerint az idei, 2022-es év pedig várhatóan ismét rekordot hozhat a befejezésekben, amennyiben az erre az évre tervezett beruházásokat valóban sikerül befejezni.

    A 2021-es társasházi lakásépítési bővülés nem egyformán érintette az ország különböző részeit. Nagyobb Aktivitás-Kezdés jellemezte a 2020-ban is a legkevésbé visszaeső Budapestet, valamint az alacsony bázisról induló Pest megyét, és Dél-Alföldi régiót. Összességében a 2021-es megindult társasházi építkezések értékéből Közép-Magyarország a 2014-2020-as időszakinál jelentősen nagyobb, 70 százalékot meghaladó arányban részesült, a korábbi éveket jellemző átlagos 60 százalékhoz képest, míg Kelet- és Nyugat-Magyarország aránya elmaradt a 2014-2020-as időszakot jellemzőtől. 

    Észak-Alföld

    2017 előtthöz képest, az utóbbi években lényegesen magasabb értékben indultak el építőipari kivitelezések az Észak-Alföld régióban. 2017 és 2018 kiugróan magas építőipari Aktivitás—Kezdést hozott, de 2019-ben és 2020-ban is magas maradt. 2021-ben ugyan kisebb értékben kezdődtek meg építkezések, mint 2020-ban, de az Aktivitás-Kezdés mutató így is meghaladta a 2019-es szintet, illetve továbbra is jóval magasabban alakult a 2017 előttinél.

    A különböző építőipari ágakat nézve elmondható, hogy a társasházi lakásépítési Aktivitás-Kezdés ugyan némileg növekedett a régióban 2021-ben 2020-hoz képest, azonban továbbra is messze elmaradt a 2016-2019 közötti időszakot jellemző számoktól, 2019-hez képest például több, mint 30 százalékkal. 2016 és 2019 között olyan nagyobb összegű beruházások munkálatai kezdődtek meg a területen, mint a Párizsi Udvar II. és IV.üteme vagy az Ispotály lakópark Debrecenben illetve a János-hegy lakópark Nyíregyházán. A 2021-es alacsony számok ellenére is indult nagyobb társasházi beruházás a területen, mint a Debreceni utcai társasházak Hajdúböszörményben, vagy a Platanus Lakópark I. üteme Debrecenben.

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésről
    A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.

    A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az iBuild a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.

  • Hasítanak az otthonteremtési támogatások

    Több mint százezer család igényelte otthona felújításához a vissza nem térítendő állami támogatást - közölte Zsigó Róbert, családokért felelős parlamenti államtitkár a Facebook-oldalán. A családok eddig csaknem 190 milliárd forint összegben adtak le igénylést a támogatásra a Magyar Államkincstárnak. 

    A kormány egy éve indította el Magyarország eddigi legnagyobb otthonteremtési programját, így tavaly óta a gyermekes családok nemcsak az új otthonok megvásárlásához, építéséhez, hanem meglévő otthonaik felújításához is kaphatnak vissza nem térítendő támogatást.

    Ami a csokot illeti, 2021 végéig 152 ezer család vette fel 450 milliárd forintnyi összegben. míg a falusi CSOK-ot 26 ezer család 140 milliárd forint értékben.

    Tállai András, a pénzügyminiszter helyettese a Magyar Nemzetnek elmondta: a múlt esztendő tavasza óta negyedévente 10-12 ezer szerződést kötnek az állammal az új vagy felújított otthonra vágyó családok.

    Forrás: Portfolio, Magyar Nemzet

     

  • Egyre több befektető választja megint a lakáspiacot

    2014 harmadik negyedéve óta tart a reálárak emelkedése az ingatlanpiacon, az áremelkedést nézve Európa első harmadában vagyunk – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a 2021-es helyzetet bemutató sajtótájékoztatón. Az otthonteremtési támogatás megjelenése mindenkinek a fantáziáját megmozgatta, aki lakást akart venni vagy felújítani, ez kitolta a már 2019-re várt visszaesést. A második félévben megjelentek az inflációs félelmek, ezek pedig lendületet adtak a befektetési célú ingatlanvásárlásnak. A kamatemelés hatása nem látszott még a 2021-es számokon, ez inkább a 2022-esben jelenhet majd meg.

    Az első háromnegyedévi adatok alapján 2021-ben az ingatlanárak növekedése reálértéken meghaladhatta a 10 százalékot, a forgalom 15 százalékkal nőtt, az adásvételek száma meghaladhatta a 155 ezret.
    Valkó Dávid megjegyezte, az ingatlanok áremelkedése már 2014 harmadik negyedéve óta folyamatos; hiába torpant meg 2020-ban a piac, nem alakult ki valódi válsághelyzet a vírus hatására.

    Valkó Dávid a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2021-es tranzakciós adatai alapján rámutatott, tavaly a fővárosban az eladott ingatlanok átlagos négyzetméter ára 697 ezer forint volt, Somogy és Pest megye fej-fej mellett 475 ezer forintos fajlagos árral a második helyen állt, amelyet Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megye követett 437-440 ezer forintos átlagos négyzetméter árral.
    Példaként említette, hogy a főváros V. kerületében 1 millió 36 ezer forint volt tavaly az eladott lakások átlagos fajlagos ára, az I. kerületben ez az érték 903 ezer, a II. és a XII. kerületben pedig 880-890 ezer forint volt. A megyeszékhelyek közül pedig Debrecen a legdrágább 486 ezer forintos fajlagos árral, amely után 483 ezer forintos átlagos négyzetméterárral Székesfehérvár következik.

    A szakember arra is kitért, hogy a tavalyi második fél évben megjelenő, erősödő inflációs félelmek újabb lendületet adtak a befektetési célú vásárlásoknak, amelyek aránya Budapesten 40 százalék felettire becsülhető, vidéken pedig a vevők egyharmada tartozhat ebbe a körbe.

    Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője felfokozott ingatlanpiaci pörgés lassulására számít jövőre, de akár már idén az év második felében, ugyanis a nemzetközi tapasztalatok szerint sokéves emelkedés után fokozatosan reálértékű stagnálásra váltanak a lakáspiaci árak. Ezt a jelenséget erősítheti a kereslet csökkenése, amelyet az otthonteremtési támogatások egy részének kivezetése és a hitelkamatok emelkedése okozhat.
    A piac bizonytalanságát okozhatja a nemzetközi és a magyarországi gazdasági helyzet, a koronavírus-járvány alakulása, illetve az idei országgyűlési választás .

    A kedvezmények nem feltétlen érik el azt a céljukat, hogy a lakáshoz jutás könnyebb legyen – tette hozzá. Ugyanis miközben nagyot ugrott a kereslet, a kivitelezői kapacitások szűkössé váltak.

    Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője arról beszélt: alapvetően is növekvő pályán volt a magyar hitelezés, erre jött rá egy óriási béremelkedés, az előző év elején még meglévő nagyon alacsony hitelkamatok, és persze az állami támogatások bővülése. Ezek hatására 1300 milliárd forintra nőtt 2021-ben a felvett lakáshitelek összege. Ezek a szabadfelhasználású hitelekkel kiegészülve elérték az 1400 milliárd forintot, ami 40 százalékos bővülés az előző év azonos időszakához képest. Idén várakozásaik szerint a felvett hitelek elérhetik az 1600 milliárd forintot is.

    Ez együttvéve 40 százalékos növekedés volt 2020-hoz képest. Persze minden relatív, a devizahitelezés idejében jó 30 százalékkal több hitelt vettek ennél fel, ha a lakásárakhoz viszonyítjuk, az első Orbán-kormány időszakában pedig reálértéken kétszer ennyit. Az új hiteleknek már közel a felét a zöld otthon programban folyósítják az MNB számai alapján becsülve – mondta el. Ezeknek jelentős részét a 140 négyzetméter körüli házakra fordítják, ahogy a felújítási támogatásokat is.

    Kormos Zoltán szerint miközben a kamatemeléseknek lesz keresletet visszafogó hatása, az inflációs félelmek miatt sok befektető az ingatlanpiachoz fordul, ez pedig tovább hajtja majd a lakás- és a hitelpiacot.

    Kiderült: 4-ről 7–7,5 százalékra emelkedhetnének a kamatok, ha a bankok megpróbálják az árazásukba beépíteni a mostani piaci hatásokat. A magyar tapasztalatok alapján valahol 6 százalékos szint környékén van az a kamat, amelyet még könnyű szívvel kifizetnek a legtöbben.

    Forrás: hvg.hu, MTI
     

  • Új lakások: óriási kereslet, erősödő kínálat, növekvő árak

    A kiugró lakásépítési kedv, fokozódó kínálat és erős kereslet jellemzi az új lakóingatlanok piacát. A budapesti átlagos négyzetméterárak pedig januárban áttörték az 1 millió forintos lélektani határt, amire korábban nem volt példa. - derül ki az ingatlan.com legfrissebb, saját és hivatalos adatokon alapuló elemzéséből. A több mint 15 ezer hirdetés alapján készült összeállítás ismerteti az új lakások piacán kialakult helyzetet és a fővárosi, valamint a megyeszékhelyekre érvényes januári kínálati árakat.

    “Már tavaly megugrott a lakásépítési kedv, amely az idén és a következő évben sok újlakás-átadást vetít előre. A múlt év első tizenegy hónapjában több mint 27 ezer lakásépítési engedélyt adta ki a hatóságok, ami 20 százalékkal több mint amennyi 2020 teljes egészében született.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: A növekedés elsősorban a 2021-ben újból bevezetett kedvezményes lakásépítési áfának köszönhető, amit tovább erősíthet a tavaly ősszel elindított jegybanki zöld otthon program.” A szakember ugyanakkor jelezte: “A lakásépítési engedélyek esetében figyelembe kell venni, hogy nem mindegyik engedélyből lesz valóban új lakás, de a pontos arányt egyelőre nehezen lehet megmondani. Az idei év végéig megszerzett engedélyek értékét növeli, hogy 2022 után már csak ezek birtokában lehet kedvezményes áfakulccsal új lakást eladni.”

    Történelmi rekordszintet törtek át az árak

    A lakásépítések tehát biztosítják az egyre terebélyesedő kínálatot, miközben a kereslet is egyre erősebb, ami az árak emelkedésében is látható. Januárban rekordot döntött az új lakóingatlanok budapesti piaca: az átlagos négyzetméterár éves szinten 17 százalékos emelkedés eredményeként 1,03 millió forintot tett ki a kínálatban, vagyis átlépte az 1 milliós határt, amire korábban nem volt példa. Budapesten már csak 11 olyan kerület van, ahol az átlagos négyzetméterárak elmaradnak a milliós szinttől.

    A három legdrágább városrész az I., a II. és a XII. kerület, ahol 1,7-1,9 millió forintnál jár az átlagár, ami az egy évvel korábbi szintet 14-42 százalékkal múlja felül. “A három legnagyobb legjelentősebb kínálattal rendelkező kerület a III., a XI. és a XIII., ezekben egyenként több mint 500 új lakást kínálnak értékesítésre 1,1-1,2 milliós négyzetméteráron, ami 20-32 százalékos drágulásnak felel meg” - tette hozzá az ingatlan.com szakértője. Budapesten a XIX, a XX. és a XXI kerület a legolcsóbb 612-788 ezer forintos négyzetméterárakkal.

    A megyeszékhelyek közül Debrecen a legdrágább 788 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, ami 23 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Utána Veszprém és Szeged következik, ebben a két városban 766 ezer és 743 ezer forintra rúgtak az árak, így az éves drágulás 32 és 34 százalékot tett ki. Viszonylag szűk kínálat jellemzi a legalacsonyabb négyzetméterárú megyeszékhelyeket: Kaposváron és Békéscsabán 446 ezer és 500 ezer forintos átlagösszeg szerepelt a kínálatban, mit több mint 10 százalékos csökkenést jelent. Nyíregyháza is az olcsóbb városok közé sorolható, igaz, a 490 ezer forintos ár több mint 20 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. 

    Komoly különbségek a megyék közt

    Balogh László a KSH lakosságarányos adatait idézve rámutatott arra is, hogy az újlakás-átadásokban is jókora különbségek vannak az országon belül. “Országosan tízezer lakosra a múlt év első kilenc hónapjában 13 új építésű lakás jutott. Ehhez képest Budapest 29 lakással messze kimagaslik a mezőnyből. Emellett még Győr-Moson-Sopron és Pest megye 20 és 19 lakással ért el az átlag feletti teljesítményt. Előbbi megyében évek óta stabilan magas a lakásépítési kedv, Pest megyében pedig az agglomerációs települések iránti kereslet adott lendületet a piacnak” - tette hozzá a szakértő.

    A megyék többségében viszont az átlag alatti a lakosságarányos mutató, a leggyengébb eredmény Tolna, Nógrád és Heves megye nevéhez fűződik, ahol alig több mint egy új lakás jutott 10 ezer lakosra.

    Forrás: ingatlan.com

  • A hatóság igazolást ad az egyszerű bejelentésről

    Az eddigi szabályozás szerint a bejelentésről a bejelentőt (építtetőt) az építésfelügyeleti hatóság csak kivételes esetben tájékoztatta. A bejelentő használható, aláírt dokumentum hiányában nehezen tudta igazolni, hogy hiánytalan bejelentést tett. A bejelentők most már jogszabály szerint hozzájuthatnak a bejelentésről szóló igazoláshoz, mert ezt a hatóságnak már kötelessége lesz kiadni. Erre az igazolásra döntően banki ügyintézés miatt van szüksége az építtetőknek, de - a sajnos még létező - építési napló nélküli beruházások esetében a kivitelezőknek is érdeke, hogy jogszerű építési tevékenységet végezzen - írja a portál szakértője.

    Az ÉTDR általános tájékoztatási felületén a jövőben meg kell jeleníteni azt is, hogy az épület tervei a Nemzeti Mintaterv Katalógus alapján készültek-e

    Forrás: Építési Jog

  • Orbán Viktor meghosszabbítaná az otthonteremtési támogatásokat

    A jelenleg érvényben lévő lakáscélú támogatásokat a fenti táblázatban foglaltuk össze. Néhány támogatási formánál jeleztük, hogy a TLE javasolja hosszabb távon fenntartani az adott támogatást.

    Hírforrás: MTI

  • A szakemberhiány és az építőanyagok drágulása lesz idén is a legnagyobb kihívás az építőiparban

    A szervezet általános helyzetértékelést ad az építésgazdaság jelenlegi állapotáról, összefoglalót az idei várakozásokról, valamit javaslatokat a felmerült problémákra.

    Kiemelik, hogy az évek óta felfutóban lévő építőipar növekedési üteme az előző évhez képest 5-6%-os lesz, és továbbra is a lakásépítés és felújítás lesz az egyik húzóágazat. Hozzáteszik, hogy mivel a választások miatt idén kevesebb állami és önkormányzati megrendelésre lehet számítani, több szabad kapacitás maradhat a magánszférában. Ez azért fontos, mert a lakásépítéseknél évek óta az építőipari munkaerőhiány az első számú visszahúzó tényező.

    Az ÉVOSZ becslése szerint 2022-ben 25 ezer új lakás készülhet el a mostani szerződésekből kiindulva, és körülbelül 250 ezer lakásfelújítás valósulhat meg.

    A szakemberhiány és az építőanyagok drágulása idén is nehezíti majd az otthonteremtést. Mint írják, a járványhelyzet továbbra is lassítja és drágítja a kivitelezéseket. Emellett a képzett munkaerő hiánya és az alapanyagok áremelkedése szintén mérsékli az ágazat teljesítőképességét.  

    Az építőanyagoknál 10 és 15 százalék közötti áremelkedést becsülnek az első negyedév végére az előző év végéhez képest, ami a duplája az elmúlt évek elején tapasztalt 5 és 9 százalék közötti árváltozásnak.

    Hosszan foglalkozik az anyag a szakemberhiánnyal is, miszerint „az építőipar tevékenységét legnagyobb mértékben akadályozó tényező a szakmunkás- és mérnökhiány”. Az építőipari munkaerőpiacot 2022-ben is erősen sújtja a 2008-2014 évek intenzív munkaerő elvándorlása, a munkaerő elöregedése és a generációváltás nehézségei, az iskolarendszerből kikerülő szakemberek alacsony számossága. Megállapításuk szerint a 2022-es év legnagyobb kihívása is a foglalkoztatási nehézségek lesznek.

    Az építésgazdaságot átfogóan érintő javaslatok között szerepel olyan a közép- és hosszú távú új kormányprogramok kidolgozása, melyek építési-beruházási vonzata az építési ágazatot növekedési pályán tartják, illetve azt tervezhetővé, kiegyensúlyozottá teszik. Ebben említik az országos lakóingatlan-felújítási programot, s ennek keretében 800 ezer lakást érintő Panelprogramot, valamint az önkormányzati és/vagy magánerős bérlakásépítési programot. 

    Külön fejezetet szentelnek a lakásügyeknek, amely szerint Magyarországon elsősorban a lakásállomány elavulásában jelentkezik a lakhatási krízis. Kiemelik, hogy a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra a lakhatás minőségére. Ugyanakkor azt is írják, hogy a keresletet figyelembe véve, a növekvő új lakásszám ellenére sem épül elegendő új lakás, és az elkészülteket sem a rászorulók veszik meg jellemzően, hanem a befektetési célú vásárlások a meghatározóak. Az áfakedvezmények kapcsán javasolják a hosszú távon kiszámítható rendszer működtetését, a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozása, a stabilitás megteremtése érdekében.

    A problémáknál kiemelik a fekete felújítások problémáját, ami a számlához kötött fejújítási támogatások ellenére óriási értékű. Az ÉVOSZ számításai szerint 2021. évben mintegy 300 milliárd forint értékű lehetett az a lakásfelújítás, amit szóbeli megállapodás mentén kiviteleznek. Ennek a kivitelezői szolgáltatási áfatartalma kb. 75 milliárd forint, amit az állami költségvetés nem lát, elesik tőle. Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget a lakásfelújítás területén, hiszen nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt.

    Ahhoz, hogy 2021. évi nem várt mértékű építőanyagár-emelkedés és az infláció ellenére 2022-ben a lakásépítés, a lakásfelújítás egyenrangú legyen és lendületük ne törjön meg, az ÉVOSZ is javaslatokat ajánl a kormányzat és a lakosság figyelmébe:

    1. A 2022. év végéig behatárolt lakásfelújítási állami támogatási lehetőséget határozatlan időre indokolt meghosszabbítani. Ezzel a dömpingszerű megrendelési hullám is elkerülhető, valamint a műszaki elavultságok felszámolása a kívánt ütemben történhet. Minden épületfelújítási támogatást és pályázatot a módosított épületenergetikai teljesítményről szóló irányelv (EPBD) követelményeinek megfelelően indokolt kialakítani.

    Ide illeszkedik, hogy az a javaslat is, hogy az MNB Zöld Otthonteremtési Programját terjesszék ki a lakóingatlanok felújításának finanszírozására.

    2. Javasolják, hogy a MNB Zöld Otthonteremtési Programjában az inflációs folyamatok ellenére se emelkedjen a hitel maximum 2,5%-os kamatának mértéke.

    3. Javasolják, hogy rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson új építésű lakásnál egy munkavállalójának egy alkalommal max. 8 millió forint munkáltatói hitelt/vissza nem térítendő támogatást, felújításnál pedig maximum 4 millió forint összeget.

    4. Javasolják az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok modernizálását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a rekonstrukciójával.

    5. A meglévő lakásvagyon meghatározó részét képező panellakások lakásminőségének javítása érdekében indokolt kidolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram”-ot, ami megoldást kínál többek között a felújításhoz szükséges finanszírozásra és átmeneti lakhatásra a felújítás idejére.

    6. Sokat javítana a kiszámítható megrendelő felelősségének erősítéséhez a lakásszövetkezetek, a társasházi tulajdonosi közösségek működésének újraszabályozása, jogállásuk modernizálása.

    7. Az új építésű lakóingatlanok 5 éves építményadó-mentességét javasolják, illetve a települési önkormányzatok ilyen irányú kormányzati ösztönzését.

    8. Javasolják az állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését és elindítását, ahol az üzemeltetés, a közös költségek és a bérleti díjak megállapítása állami-önkormányzati hatáskörben, kontroll alatt vannak. Ezzel egyidejűleg és összhangban javasoljuk a bérház, mint befektetési forma – szabályozásának kialakítását. A bérbeadási szolgáltatás kedvezményes adózását javasoljuk, ami a bérbeadói piac kifehérítésével kell, hogy együtt járjon. Azaz az adózási kedvezmény a legális bérbeadásnál egyszerre szolgálja a bérlő és a bérbeadó védelmét (közhiteles nyilvántartás, díjmegállapítási gyakorlat, vitarendezés stb.).

    9. A családi otthonteremtési támogatási programok, tágabb értelemben pedig a lakásépítés, lakásfelújítás lendületben tartását az szolgálná mind a keresleti, mind pedig a kivitelezői kapacitás szempontjából, ha a támogatási és kedvezményes áfaelőírások feltételrendszere hosszabb távon stabilan kiszámítható lenne. Jelenleg sok esetben a támogatási és adókedvezményi intervallumok által befolyásolt keresleti hullámok jelennek meg a lakásgazdálkodási piacon. A hosszú távú, stabilan kiszámítható viszonyok tudnák egyenletesen növekvő, dinamikus egyensúlyba hozni a keresletet és kínálatot.

    10. Iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztésére és gyártására irányuló újabb innovációs pályázat kiírását javasolják az építésgazdaság területén működő vállalkozások részére.

  • Otthonteremtési támogatások: néhányan mennek, mások maradnak

    A táblázat kinagyítható ITT

    Aminek vége lesz

    Falusi csok és kölcsön

    A 2019-ben bevezetett falusi csokot ez idáig több mint 27 ezer család igényelte használt lakás és ház vásárlására, vagy megvásárolt ingatlan felújítására, korszerűsítésére, kibővítésére – nyilatkozta Zsigó Róbert, családokért felelős parlamenti államtitkár. E támogatással csaknem 149 milliárd forint támogatást igényeltek a kistelepüléseken élő családok. Az igénylések több mint felét (54 %) lakásvásárlással egybekötött bővítésre vagy korszerűsítésre, átlagosan 7,7 millió forint összegben, a többit (46 %) pedig meglévő ingatlan korszerűsítésére vagy bővítésére nyújtották be, átlagosan 2,8 millió forint összegben. Az összes igénylő háromötöde (61 százaléka) nagycsaládos vagy nagycsaládot tervező.

    A falusi csokot 2022. június 30-ig lehet igénybe venni.

    A korábbiakhoz képest új feltétel az idén, hogy ha változott a tervezett gyerekszám, vagy másik csokképes ingatlanba költözne a család, akkor a megelőlegező (vagyis vállalt gyerekre kért) kölcsönt csak akkor kaphatja meg másodjára, ha az előzőleg nyújtott összeg feltételeit már teljesítette, vagyis megszülettek a vállalt gyerekek, vagy pedig, ha nem születtek még meg, akkor visszafizette a pénzt az államnak.

    Felújítási támogatás és kölcsön

    Az otthonfelújítási támogatást 2021. január 1-jétől kaphatják meg gyereket nevelő családok, és 2022. december 12-én kifut a lehetőség. Mivel az év utolsó napjáig lehet leadni a számlákat, a felújítási munkálatokat valójában már hamarabb el kell végezni, be kell fejezni. A családok a hárommillió forintos vissza nem térítendő kedvezmény mellé akár hatmillió forintos kölcsönt is felvehetnek.

    Babaváró kölcsön

    Nem kifejezeten otthonteremtési támogatás, hiszen ez a családtámogatási kölcsön bármire felhasználható, de mivel az igénylők jelentős arányban fordítják lakáscélokra, itt is érdemes foglalkoznunk vele. Ráadásul nagyon népszerű támogatásról van szó, amelyből a 2019. júliusi bevezetés óta tavaly november végéig 1600 milliárd forintnyi igénylést fogadtak be a bankok. A kölcsönt 2022. december 31-ig igényelhetik a gyereket tervező párok. Mivel szinte mindenki a maximális összeget kéri, a november végéig benyújtott igénylések alapján eddig legalább 160 ezer család igényelte ezt a hitelt.

    MNB Zöld hitel

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Zöld Hitelprogram keretében nyújt kamatmentes forrást a bankoknak, hogy azok energiatakarékos ingatlanok vásárlását finanszírozzák belőle magánszemélyek számára. Az olcsó hitelt 2021 októberétől lehet felvenni, és olyannyira népszerű lett rövid idő alatt, hogy – bár nincs meghatározott kivezetési dátuma - 200 milliárd forintos keret akár már az idén kimerülhet.

    Ugyan az első három hónapban a keret tizede fogyott csak el (753 szerződést kötöttek a bankok 22 milliárd forint értékben a program keretében, ennek a felét saját építésű ingatlanokra vették fel az igénylők), a következő hónapokban várhatóan emelkedik majd az igénylések és a folyósítások volumene is.

    Egyelőre az MNB eddig nem közölte, hogy ha kimerül, emelné a Zöld Otthon Program keretösszegét, a Növekedési Hitelprogram (NHP) korábbi fázisaiban viszont ez gyakran megtörtént.

    Megy is marad is

    5% áfa új lakás vásárlására

    Jelenleg általánosan 5%-os, kedvezményes áfát kell fizetni az új lakások megvásárlásakor. Ez minden olyan lakás esetében igaz, amely a 2022. december 31-i határidőig építési engedélyt kap, és 2026. december 31-ig értékesítik. Az építési engedély megszerzésére tehát már nincs sok idő, de az építésre még kaptak néhány év haladékot a lakásfejlesztők.

    Áfavisszatérítés saját erős építkezésre

    Hasonló a helyzet a saját erős építéseknél érvényesíthető áfavisszatérítés esetében, amely a csok támogatási rendszeréhez tartozik. 2021. január 1-jétől a saját erős építkezéseknél visszatérítik a kifizetett építkezési és telekár-számlák 27%-os áfatartalmát legfeljebb 5 millió forintig. Ez a támogatás csok nélkül és csokkal egyidejűleg is kérhető legkésőbb 2022. december 31-ig.

    Ami marad

    Családi otthonteremtési kedvezmény (csok)

    A 2015 júliusától elérhető csok eddig mintegy 200 ezer családot támogatott. Nincs határideje, tehát bátran számolhatnak vele a családok hosszabb távon is. Néhány új, idén januártól érvényes változásra figyelni kell:

    -        2022-től csak akkor kaphat a család CSOK-ot másodszor is vállalt gyermekre, ha az első alkalommal vállalt gyermekek megszülettek, vagy ha meg nem született gyermek után kapott támogatást a család maradéktalanul visszafizette az állam felé.

    -        építkezés, bővítés, korszerűsítés (ez utóbbi célra csak falusi CSOK igényelhető) esetén ugyanazon célra akár kétszer is igényelhető a CSOK 2022-től. Ez akkor fordulhat elő, ha a család eredetileg igényelt támogatást, de a munkálatok során úgy döntött, hogy az eredeti kérelemhez képest több gyermek után szeretnék kihasználni a kedvezményt. A második igényléskor még nem fejeződhettek be a munkálatok, és teljesíteni kell a megnövekedett gyermekszámhoz kapcsolódó feltételeket is.

    Többgenerációs otthonteremtés

    2021. január 1-jétől tetőtér-beépítéséhez, emeletráépítéshez, a tetőtérben vagy emeleten épített új lakás megvásárlására is igénybe vehető az új lakás vásárlására vonatkozó csok összegének megfelelő támogatás. A házak tetőterének beépítésére is igénybe vehető a csok. Ennek feltétele, hogy a tetőtér-beépítéskor egy külön bejáratú lakást kell kialakítani.

    Csok-hitel

    A csokhoz kapcsolódó 10, illetve 15 millió forintos támogatott hitel igénylése is határidő nélkül tervezhető.

    Zöld csok-hitel

    A 2021 októbere óta felvehető MNB Zöld hitel mellé csok-hitel is felvehető. Ebben az esetben az igénylőnek nemcsak a Zöld hitel, hanem a csok-hitel feltételeit is teljesítenie kell. Amennyiben ez teljesül, a kamattámogatott zöldhitel 10, illetve 15 millió forint erejéig 0%-os kamatozású, az efölötti rész (összesen legfeljebb 70 millió forintig) pedig legfeljebb 2,5%-on kamatozik. A zöld hitel és a CSOK együttes összege nem haladhatja meg a zöld hitel 70 millió forintos maximumát. Ez a kombinált támogatás addig élvezhető, amíg a Zöld hitel kitart.

    Áfavisszatérítés csokos lakásokra

    Az újépítésű lakást vásárló, vagy generálkivitelezővel építtető családok, amennyiben csokot is igénybe vesznek ehhez, az 5 százalékos kedvezményes áfát visszaigényelhetik 2021- január 1-jétől. Az áfatámogatást a bankoknál lehet igényelni a csokkal egyidejűleg.

    Vagyonszerzési illetékre vonatkozó kedvezmény csok mellé

    2021 januárjától nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni a csokkal vásárolt lakás tulajdonjogának, tulajdoni hányadának megszerzése után. Az illetékmentesség a 2020. december 31. után megkötött adásvételi szerződésekre vonatkozik, végső dátuma ennek sincsen.

    Jelzáloghitel-kedvezmény

    2019. július 1-jétől a második gyermeket vállaló családok 1 millió forinttal, míg a harmadik vagy többedik gyermeket vállalók 4 millió forinttal csökkenthetik jelzáloghitel-tartozásukat. Minden további gyermeknél pedig további 1-1 millió forinttal csökkenhet a család lakóingatlan fedezetű jelzáloghitel-tartozása, ha azt a gyermek születése vagy örökbefogadása előtt vették fel a szülők.

    Csökkentett közjegyzői díjak

    A gyermeket nevelő, vagy gyermeket váró családok által felvett kamattámogatott lakáscélú hitelek igénylése kapcsán lefolytatott közjegyzői eljárás díja 55-65% közötti mértékben csökkent 2021. január 1-jétől.

    Áfavisszatérítés rozsdaövezeti lakások értékesítésére

    Visszaigényelheti az % százalékos áfát mindenki, aki rozsdaövezetté nyilvánított területen vásárol új lakást. Ehhez nem szükséges sem csokot felvenni, sem gyermeket nevelni. A támogatásnak nincsen határideje, és mivel a közeljövőben várhatóan nagyobb számban nyilvánítanak rozsdaövezeti akcióterületté területeket, nagy számú ilyen lakás eshet majd a támogatás hatálya alá.

  • Kezdenek besokallni az agglomerációs települések

    A Publicus friss felmérése szerint a budapestiek 31% a már idén elköltözne a fővárosból, kétharmaduk az agglomerációban keresne új otthont. 

    A főváros környéki kistelepülések azonban egyre kevésbé látják szívesen a beköltözőket, hiszen az elmúlt években annyian költöztek oda, hogy nem győzik tartani a lépést az infrastrukturális fejlesztésekkel.

    A településeken belüli vízközműrendszerek, a csatornahálózat, a szolgáltatások, úgy mint iskola, óvoda sok helyen már nem tudja kiszolgálni a lakosságot, az önkormányzatoknak azonban nincsen forrásuk a fejlesztésekre. A főváros felé irányuló közösségi közlekedés és közúthálózat sem bírja már a terhelést, miközben az agglomeráció lakosságának jelentős naponta bejár Budapestre dolgozni, iskolába. Az ingázók 70 százaléka gépkocsival közlekedik.

    Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója nemrégiben egy interjúban beszélt arról, hogy a zöldmezős lakásépítések során az adott lakóhelynek a valós költségét nem fizeti meg az, aki csak a házat építi meg. Előbb-utóbb oda út, vasút, közművek kellenek, amit közösen fizetünk. Ezért is fenntarthatatlan, mind anyagi, mind környezeti értelemben, ahogy a budapesti várostérség burjánzik. Véleménye szerint kellene egy olyan törvény, ami kimondja, az agglomerációban nincs több zöldmezős lakásépítés, és ahol esetleg még engedélyezett új lakások, házak építése, azok gyalogtávra vagy biciklivel kényelmesen elérhető távolságra lehetnek csak a legközelebbi vasút vagy hév-állomástól. 

    Az elmúlt időszakban több előváros – Érd, Pilisvörösvár, Nagykovácsi, Halásztelek -polgármestere nyilatkozott úgy, hogy nem szeretnének több beköltözőt a településükre. Legutóbb Zsámbékon hoztak olyan intézkedéseket, amelyek reményeik szerint mérséklik a fejlesztők kedvét a településen belüli lakásépítésekre. A városban több mint kétszeresére emelik a minimális telekméretet, és a telekalakítást is megszigorították, ami jelentősen szűkíti majd a beruházók lehetőségeit.

    Kérdés, hogy hány település szánja el magát hasonló lépésekre, hiszen a kiköltözők és a fejlesztők már a ugrásra készen állnak, azonban erősen lehűtheti a kedélyeket az agglomerációs ellenállás.

    Ha csökken a kínálat, miközben a kereslet tovább nő, az felfelé tolja majd a már most is igen magas lakásárakat. Az elővárosokban a használt lakások átlagára már messze meghaladta a fővárosit, és a telkek szűkösebbé válásával az új építésűek is tovább drágulnak.

    A felhasznált információk forrása: Mfor, Portfolio, Növekedés.hu, hgv.hu, Budapestkörnéyke.hu

  • Már nincs sok idő a lakásfelújítási támogatás kihasználására

    Egy évvel ezelőtt új elemmel, a lakásfelújítási támogatással bővült az állami lakásprogram, ennek köszönhetően a gyermeket váró vagy nevelő családok a lakásfelújításra fordított összeg felét, maximum 3 millió forintot utólag vissza nem térítendő támogatásként megkaphatják az államtól. Ráadásul ehhez kedvezményes hitelt is igényelhetnek. Az év végéig igényelhető támogatás bevezetésének 1 éves évfordulója apropóján az ingatlan.com pedig – több mint 200 ezer lakáshirdetés adatai alapján - elemzést készített arról, mekkora különbség van a felújítandó és felújított lakóingatlanok átlagos négyzetméterára között és milyen árak jellemzik a korszerűsítendő ingatlanokat Budapesten és az egyes kerületekben, valamint a megyeszékhelyeken.

    “A lakásfelújítás a legtöbb esetben megtérülő beruházás, mivel az energiatakarékosabb ingatlanok rezsiköltsége is alacsonyabb. Másrészt, ha eladósorba kerül az ingatlan, akkor magasabb áron eladható. Sok vevőjelölt pedig hajlandó kifizetni a felújított lakásoknál érvényesülő prémiumot” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: “Az adataink szerint a budapesti jó állapotú, felújított ingatlanok átlagos négyzetméterára 852 ezer forint volt a kínálati piacon idén január elején, ez 23 százalékkal haladja meg a közepes állapotban lévő, felújítandó ingatlanok négyzetméterárát. A megyeszékhelyeken a felújítottak 472 ezer forintos átlagos négyzetméterára 33 százalékkal magasabb a rosszabb állapotúaknál.”

    Mennyiért kínálják a felújítandó lakásokat?

    Az elemzésből kiderül, hogy mind a fővároson belül, mind a Budapesten kívüli piacon a felújított és felújítandó lakóingatlanok egyaránt drágultak, de a drágulás ütemében és az átlagárakban jelentős eltérések vannak. Az eladásra kínált, felújítandó budapesti lakóingatlanok átlagos négyzetméterára egy év alatt 12 százalékkal emelkedett 852 ezer forintra. Közben a felújítandóké 11 százalékkal 693 ezer forintra. A felújításra váró fővárosi lakóingatlanok januári kínálatából pedig látható, hogy az V., I. és XII. kerületiek a legdrágábbak, ezeknél a négyzetméterár 934 ezer és 1,1 millió forint között alakult január elején. A XVIII., XX., XXIII. kerület “adja” a legolcsóbb korszerűsítendő ingatlanokat, ezeknek az átlagos négyzetméterára 373-528 ezer forintot tett ki.

     

    A megyeszékhelyek összesítéséből pedig az látszik, hogy a felújítottak és a felújítandók átlagos négyzetméterára is 17-17 százalékkal 356 ezer és 472 ezer forintra emelkedett. A legkeresettebb megyeszékhelyek közül a felújítandó lakásoknál a négyzetméterár Székesfehérváron a legmagasabb, 528 ezer forint volt januárban. Debrecené a második hely ebben az összehasonlításban, 505 ezer forinttal, a harmadik pedig Veszprém, ahol a korszerűsítésre váró lakóingatlanokat 486 ezer forintos ár jellemezte. Ezzel szemben Kaposvár, Békéscsaba és Salgótarján a legolcsóbb, utóbbi városokban 187-276 ezer forint az átlagár.

     

    Milliókat bukhat, aki kimarad

    Balogh László azt mondta, hogy a lakásfelújítást tervezőknek érdemes kihasználniuk a lehetőséget. Ehhez viszont igyekezniük kell, mert a jelenlegi szabályozás szerint 2022 végéig lehet igényelni a támogatást, de addigra már a felújítási munkálatokat is be kell fejezni. Ha valaki nem lép időben, és ezt a maximum 3 millió forintot 3 évre felvett személyi kölcsönből fedezné, akkor a vissza nem térítendő támogatás összegén felül az erre jutó 3-400 ezer forintos kamatot is elbukja, amit a hitelezőnek kell kifizetni.

    Forrás: ingatlan.com

  • A lakásszektor 2022-ben is erős évre számíthat

    Otthonteremtési támogatások és hitelek

    2021-ben széleskörű támogatási rendszer volt elérhető a lakásépítő, lakásvásárló és lakásfelújító családok számára. A korábbi támogatások mellé újak érkeztek, és ez a rendszer várhatóan nem fog érdemben változni 2022-ben.

    A kedvezmények egy része vissza nem terítendő támogatás (csok, falusi csok, áfakedvezmények, lakásfelújítási támogatás, illetékkedvezmények, napelem-támogatás), ezek mellett többféle támogatott hitelkonstrukció (csok-hitel, Zöld hitel, lakásfelújítási kölcsön) is rendelkezésre áll.

    Ezek a támogatások idén hozzáférhetők maradnak a jogosultak számára, de a 2022. második felében lakásvásárlást tervezőknek mindenképp számolni kell azzal, hogy a zöld hitel 200 milliárd forintos kerete kimerülhet. A most ismert szabályozás szerint 2022 közepén a falusi csok, év végével az 5%-os kedvezményes áfa, lakásfelújítási támogatás és kölcsön, valamint a Babaváró hitel is véget ér. Mindezek az év első felében mind a lakásvásárlások, mind a felújítások esetén erősebb keresletet generálhat.

    „Mivel a támogatások a vételárnak jelentős részét kitehetik, összességében kevés piaci lakáshitelre lesz szüksége egyes családoknak 2022-ben. Emiatt a piaci kölcsönök drágulásának hatása nem fog markánsan megjelenni az ingatlanok árában. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem mindenki kaphat ugyanannyi támogatást: a gyermektelen használt lakást keresők például nem számíthatnak állami segítségre. Számukra a piaci hitelek drágulása az ingatlanárak csökkenése nélkül komoly terhet jelenthet” – olvasható a Bankmonitor összefoglalójában.

    A bankok már az év indulásakor tovább emelték az új lakáshitelek kamatait. Ennek hatására már 5-10 ezer forinttal is megnőtt egy nagyobb összegű kölcsön törlesztőrészlete a november elejihez képest. A Bankmonitor szakértői szerint ez komoly hatással lehet mindazokra, akik hitelből szeretnék megvenni álmaik otthonát, hiszen várhatóan magasabb törlesztőrészlet mellett igényelhetik meg a szükséges kölcsönt.

    A meglévő hitelek árában is emelkedésre számítanak, ez azonban várhatóan 2022-ben nem fog tömeges ingatlaneladáshoz vezetni. Ugyanis a kormány által bevezetett programok – moratórium, kamatstop – védik az adósokat. Illetve a fizetési problémák is hónapok, évek alatt vezethetnek a fedezeti ingatlan értékesítéséhez.

    Mivel a Magyar Nemzeti Bank becslése szerint az ingatlan-adásvételek 60 százalékát részben hitelből finanszírozzák a vevők, a dráguló hitelek akár fékezhetik a lakáspiaci keresletet. Ugyanakkor sok vevőjelölt várhatóan pont a várhatóan tovább emelkedő piaci kamatok miatt minél előbb szeretné lebonyolítani a lakásvásárlást, ezért az év első hónapjaiban erős lehet a forgalom a lakáspiacon. A kamatemelések nem érintik az államilag támogatott lakáscélú hiteleket, így például a babaváró kölcsönt sem, ezért ezek a konstrukciók még jobban felértékelődhetnek.

    Építési költségek: anyagárak, munkaerő

    Ugyanakkor a lakásvásárlást, építkezést, korszerűsítést tervezők nem hagyhatják figyelmen kívül az alapanyagárak, munkadíjak alakulását. 2021-ben jelentősen emelkedtek az építőanyagárak, ez várhatóan a jövő évben is folytatódni fog. Az előállítási költségeket jelentős mértékben növeli az energia és a fuvarozás drágulása, ráadásul az alap- és nyersanyagpiaci árak az első fél évben tapasztalt magas szinten stabilizálódtak, így a gyártók több terméküknél (épületgépészeti berendezések, szálas hőszigetelő anyagok) 10-20 százalékos áremelésre kényszerülnek 2022-ben a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség szerint.

    Jelentősen emelkedtek a kivitelezői munkadíjak is, ami várhatóan fokozódni fog, hiszen várhatóan még nagyobb lesz a kereslet az amúgy is kevés szakember iránt. Az ágazatban nem mennyiségi, hanem minőségi, azaz szakmunkás és mérnökhiány van, aminek enyhítésére folyamatosan keresik a megoldást.

    Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke úgy látja, hogy a kereslet és kínálat kiegyenlítődésének éve lesz 2022, ami kedvező hatással lehet az árakra, és a szakmunkás-, valamint mérnökhiányból eredő feszültséget is jobban lehet majd kezelni a korábbiaknál kisebb iparági növekedés közben.

    A szakszövetség elnöke úgy látja, hogy a magyar építőipar jó perspektívákat kínál, éppen ezért is igyekeznek hazahívni a nehéz években, azaz 2008-2014 között külföldre szegődött szakmunkásokat és mérnököket, akik egy része saját vállalkozás alapítására készül, másokat pedig konkrét, testre szabott ajánlatokkal keresnek meg azok a cégek, akik tudják állni a versenyt a nemzetközi munkaerőpiacon. 

    Az építési telkek piacán is árrobbanás lehet Balogh László, az ingatlan.com vezető szakértője szerint, ugyanis a csak a 2022 végéig építési engedélyt szerzett vagy egyszerű bejelentéssel épülő új ingatlanokat lehet 2026 végéig a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfával megvásárolni. Mivel elérhető telkekből egyre kevesebb van, és leginkább a nagyvárosok agglomerációs övezeteiben épülő kertes házak esetében ösztönzi az építtetőket a minél gyorsabb telekvásárlásra.

    Az építési költségek emelkedése mindenképpen hatni fog az új lakások árára, de a jó állapotban lévő használt lakások értéke is növekedhet a felújítási költségek emelkedése miatt.

    Ez várható a lakáspiacon

    Az ingatlan.com elemzése szerint összességében 2022-ben - hasonlóan a tavalyi forgatókönyvhöz - az év első felében erőteljes bővülés várható a lakáspiaci forgalomban és az árak is szinte mindenhol emelkedhetnek, azt követően fennmarad a növekedés, de a tempó valamivel visszafogottabb lehet.

    Mint írják, a nagyvárosok agglomerációs térségei a használt lakások iránti erős kereslet 2020-hoz és 2021-hez hasonlóan az idén is fennmarad. Ugyanígy a nyaralóövezetekben - többek között a Balaton mellett - lévő ingatlanok ára az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedhet. Összességében a használt lakásoknál árnövekedés lesz, de a korábbinál enyhébb ütemben. Várhatóan 5-10 százalékos drágulásra lehet számítani. Balogh László szerint ennek oka, hogy az elmúlt 7 évben - rövidebb megingásoktól eltekintve - fokozatosan drágultak a lakások, így az áremelkedés is szükségszerűen egyre lassabb lesz országos szinten.

    Ami az új lakásokat illeti, az áremelkedés itt sem fog megállni, de enyhítheti a kínálat növekedése. A Portfolio évvégi összesítése szerint a budapesti lakásépítési projektekben összesen mintegy 22-23 ezer új lakás fog hamarosan elkészülni, vagy épp készült el (ha a tervezetteket is belevesszük, több mint 25 ezer) a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai és a piaci információik alapján. A legnagyobbak mindegyikében egyszerre több mint 340 lakás épül, és a teljes új budapesti lakásállomány 13 százaléka öt projektben, illetve egy adott projekt valamelyik ütemében összpontosul. A várható átadási idő némelyiknél már 2023-ra kitolódik, illetve van olyan, ami egyelőre tervezési fázisban tart és a kivitelezése még nem indult el.

    Az államilag vagy a jegybank által támogatott lakáshitel-konstrukciók több szempontból is befolyásolhatják a lakáspiacot – írja az ingatlan.com. Egyrészt a zöld otthon program keretében elérhető lakáshitel-konstrukció az egyik legkedvezőbb megoldás, amelynek segítségével energiatakarékos új otthont lehet vásárolni vagy építeni. Emiatt jelentősen növekvő kereslet várható a programnak megfelelő új lakásokra. A fokozódó érdeklődés és az emelkedő alapanyag- és bérköltségek miatt 10-20 százalékkal növekedhet az új lakások ára, ám a kedvezményes zöld lakáshitel ezt a hatást valamelyest kompenzálni tudja. A zöld otthon program első 200 milliárdos kerete valószínűleg áprilisig kitart majd, de az MNB tavaly megszerzett zöld mandátumának köszönhetően az ingatlan.com arra számít, hogy a hitelkeret tovább bővülhet. Balogh László szerint az még viszont kérdés, hogy a kínálat kj tudja-e szolgálni a keresletet, azaz épül-e elegendő új lakás. Úgy véli, hogy 2022 az új lakások éve lesz, akár 25-30 ezer új lakás átadása várható.

    Az ÉVOSZ elnöke szerint ugyan véget ért az utóbbi éveket jellemző 20 százalék fölötti éves termelésnövekedés korszaka az építőiparban, viszont az ágazat 10-15 százalékkal könnyedén tudna továbbra is bővülni, a lakásépítés továbbra is a szektor húzóereje marad.

    Felhasznált források: ingatlan.com, Portfolio, ÉVOSZ, Bankmonitor, vg.hu, MÉASZ, Bank360

  • Az idei év slágere lehet a Zöld hitel

    A futamidő végéig fix, 2,5 százalékos kamatú, szuperolcsó Zöld Otthon Programmal minden eddiginél kedvezőbben lehet akár 70 millió forint lakáshitelhez jutni.

    Banai Ádám, az MNB ügyvezetője a Zöld hitellel kapcsolatban az igylakunk.hu-nak elmondta: az MNB Európában elsőként kapott környezeti fenntarthatósági mandátumot, így már dedikáltan is megjelenik a jegybanki célok között a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kormányzati politika támogatása. Az EBRD tanulmánya szerint Magyarországon a végső energiafogyasztás harmadáért a lakóingatlanok felelnek. A KSH 2015-ös lakásfelmérése szerint az állomány 85 százaléka 1990 előtt épült (30 évnél öregebb), míg 29 százaléka 1960 előtt (60 évnél öregebb). Az épületek energetikai hatékonyságát pedig jól tükrözi, hogy a 2016 óta kiadott energetikai tanúsítványok csupán 23,8 százaléka kapott CC vagyis korszerű vagy annál jobb besorolást.

    -A lakásállomány korszerűsítése ezért nélkülözhetetlen – mondta. A hazai lakáshiteleknél a bankok zöld szempontokat nem veszik figyelembe a lakáshitelek árazásakor. Pedig a társadalmi szempontok mellett fontos, hogy ezen lakások kereslete is igen magas, vagyis kockázati oldalról is indokolható lenne a kedvezményes hitel. Az MNB ezekre a hiányosságokra reagált az NHP Zöld Otthon Program elindításával az új mandátumának keretén belül, amivel a környezeti fenntarthatóság új szempontként jelenik meg a lakáshitelpiacon.

    Az NHP Zöld Otthon Program keretében nyújtott hitelek az általuk piaci hitelekhez képest nyújtott kamatelőnynek köszönhetően a fenntartható új lakások vásárlása vagy építése felé terelhetik a lakosságot. Az NHP ZOP keretében elérhető alacsonyabb törlesztőrészletek egyúttal azt is jelentik, hogy a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra vonatkozó szabály alapján alacsonyabb minimum jövedelem lesz szükséges egy környezeti szempontból fenntartható új lakás hitelből történő megvásárlásához, mint egy piaci alapú hitel felvétele esetén.

    Az MNB szakértőinek becslése szerint egy BB tanúsítvánnyal rendelkező új társasházi otthon négyzetméterára legalább 3,5 %-kal magasabb, mint egy CC minősítésű ingatlané, családi házak esetében pedig ennél is nagyobb a különbség.

    Az energiatakarékos otthon megvásárlása ugyan drágább, mégis megéri beruházni, hiszen jelentősen olcsóbb a fenntartása, és értékállóbb is, így akár 1-2 év alatt visszajöhet az önrészként megfizetett extra kiadás.

    Az új, zöld konstrukció már az első hónapban hatalmas népszerűségre tett szert, 4 banknál a befogadott igénylések összege november elejére elérte a 20 milliárd forintot, ami a rendelkezésre álló keretösszeg 10%-a. A lendület azóta is tart, és a Bankmonitor szakértői szerint ebben az ütemben 2022 nyarára elfogyhat a 200 milliárdos keret. A jelenlegi pénzpiaci környezetben megfigyelhető hitelkamat-drágulás tovább erősíti a Zöld hitel előnyét.

    A felhasznált adatok forrása: MNB, Realista, Bankmonitor

  • A lakáspiac tavaly begyújtotta a rakétákat

    A kibővített otthonteremtési program intézkedései élénkítették a lakásépítési, lakásfelújítási szektort. Elsősorban a családi házak építése ugrott meg a támogatások hatására, a társasházépítések lassabban indultak be. 2021 elején az 5%-os áfa visszavezetése, a csok bővítése, és további kedvezmények megjelenése új lendületet adott a lakáspiacnak mind az építők, építtetők, mind a lakásvásárlók szempontjából.  

    Mivel az ismét bevezetett általános kedvezményes (5%) áfakulcs a 2022. december 31-ig építési engedélyt szerző projektekre alkalmazható, ha az otthonokat 2026 végéig értékesítik, több évre tervezhetnek a fejlesztők, és remélhetőleg a lassú indulás után idén már minden tervezett projekt el tud indulni.

    Ezt ösztönzi, illetve nyújtja el hosszabb távra a Magyar Nemzeti Bank ősszel indult Zöld Otthon Programja, amely nem kötött gyerekszámhoz, azonban csak legalább BB energetikai besorolású újépítésű lakást vásárlására vagy építésére használható fel. Ez a feltétel fontos szempontot emelt be a támogatáspolitikába, hiszen kifejezetten az energiahatékony otthonok teremtését támogatja. A Takarék Index elemzőinek összesítése szerint a Zöld Otthon Program előírásának egyelőre kevés már elkészült ingatlan felel meg. A 2016 és 2020 között kiadott energiatanúsítványok mindössze 2,6 százaléka volt BB vagy jobb minősítésű, miközben a gyenge, rossz és kiemelkedően rossz energetikai osztályba (HH-JJ) tartozott a megvizsgált ingatlanok majdnem 30 százaléka.

    2021 első három negyedévében a fővárosban az építések száma jelentősen nőtt, vidéken kevesebb lakást adtak át, mint egy évvel korábban, azonban a tervezett építések tekintetében éppen ellenkezőleg alakultak a számok. Míg összességében csaknem 30 százalékkal több engedélyt adtak ki, mint 2020 azonos időszakában, éppen Budapesten csökkent az építési kedv.

    Különösen sok családot mozgatott meg az otthonfelújítási támogatás, ami nem csoda hiszen miközben a hazai lakásállomány mintegy 70 százaléka korszerűsítésre szorul, annak felújítása mostohagyerek volt a lakástámogatások között. A vissza nem térítendő támogatás és az azt kiegészítő felújítási kölcsön szeptember végéig már több mint 45 ezer család számára teremtett lehetőséget otthonuk felújítására. Az MNB elemzése szerint a 78 milliárd forintot meghaladó kérelmezett támogatási össze felét igényelték energiahatékonysági korszerűsítésre.

    Kevés szakember, drága építőanyagok

    Az építések és a felújítások lendületét minden bizonnyal jelentősen hátráltatta az építőipari kapacitások szűkössége. Tavaly két évtizedes csúcsra emelkedett az építőipari infláció, különösen az épületek kivitelezése drágult. Bár a következő hónapokban elkezdhet normalizálódni a helyzet, de ez legfeljebb a további növekedés lassulását jelenti majd.

    Míg korábban az építőipar legnagyobb gondja a munkaerőhiány volt, a járvány gazdasági következményeinek hatására mára az építőipari anyaghiány és drágulás lett az elsődleges probléma. Zavarok keletkeztek a nemzetközi és hazai ellátásban, mind az alapanyagokat, mind az építési termékeket tekintve. Ez óriási áremelkedést hozott, amit tetézett az energiaárak elszabadulása. Őszre valamelyest csillapodott a hiány, és az árak is mintegy 10-15 százalékkal mérséklődtek, azonban a korábbi árak nemhogy nem fognak visszatérni, de várható még áremelkedés, bár a remények szerint a korábbinál kevésbé drasztikus mértékben.

    A munkaerőhiány számszerűleg enyhült, azonban a jól képzett szakemberek, valamint a mérnökök továbbra is kevesen vannak az építőipari megrendelésállományhoz képest. Tavaly emelkedett a minimálbér és a rezsióradíj is, ami a minőségi munkaerő hiányából fakadó versenyhelyzettel együtt a munkaerőköltségeket is jelentősen feljebb srófolta.  

    A Portfolio a KSH adataira épülő elemzése szerint a lakásépítési költségeken belül 2021-ben az anyagköltség 21,8%-kal lett magasabb, az előző év közepéhez képest. 2020-ban egy új ház megépítésének a költsége (munkadíj és anyagköltség) a fővárosban 345 ezer forint, míg országos átlagban 301 ezer forint volt négyzetméterenként. Tavaly már mintegy 400 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagáron épülhetett fel egy új családi ház Budapesten, országosan 350 ezer forintért. Egy 100 négyzetméteres családi háznál - a terveztetést, a telekárat, illetve a belső berendezéseket és a gépészetet nem számolva - az építési költség 35-40 millió forint volt.

    A lakáspiac felpörgött

    A 2020-as bénultság után a lakáspiac magára talált: jelentősen nőtt az adásvételek száma, és ezzel együtt a lakásárak is.

    Az ingatlan.com becslése szerint 2021-ben több mint 131 ezer használt lakóingatlan cserélt gazdát, ez 5 százalékos növekedésnek felel meg az előző évhez képest. Az élénkülés decemberben is kitartott.

    Az új lakások iránti kereslet még jobban erősödött, ezekre 64 százalékkal volt nagyobb az érdeklődés. Ebben bizonyára komoly szerepe volt a 2021-ben kibővített állami támogatásoknak is. Az ősszel elindult zöld otthon program robbantotta be igazán ezt a szegmenst, amit az áfakedvezmények is támogatnak.

    A Duna House tranzakciószám-becslése még ennél is nagyobb emelkedést mutat: az év első tizenegy hónapjában majdnem 140 ezer adásvételre kerülhetett sor Magyarországon, ami nagyjából megfelel a 2019-es azonos időszaki számoknak. 2020-hoz képest pedig jelentős, 15 százalékos növekedést jelent.

    Az ingatlan.com szerint az áremelkedésben markáns különbségek láthatók az ország különböző területein. A fővárosban a használt lakások átlagos négyzetméterára a kínálati piacon 9 százalékkal 800 ezer forintra nőtt 2021 januárja és decembere között. A legdrágább városrész az V. kerület, ahol decemberben közel 1,2 millió forint volt az átlagár.

    A megyeszékhelyeken a használt lakásoknál 15 százalékos drágulás történt, így decemberre 485 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár. A top 5-ben kapott helyet Debrecen, Győr, Székesfehérvár, Szeged és Veszprém 500-611 ezres átlagos négyzetméterárral. A megyeszékhelyeken eladó új lakóingatlanok négyzetméterára 2021 elejétől számolva 19 százalékkal 651 ezer forintra emelkedett. Veszprémben, Debrecenben, Szeged és Pécsen 718-766 ezer forint volt a decemberi kínálati ár, így ezek a városok a legdrágábbak.

    A Duna House év végi ingatlanpiaci elemzése szerint az ingatlanpiaci aktivitásnak negyede köthető olyanokhoz, akik az első otthonukat vásárolták meg (a fővárosban 27, vidéken 23 százalék). Ők jellemzően harminc év alattiak, és harmincmillió forint alatti (átlagosan 26,8 millió forint értékű) ingatlanokat vásároltak.

    Budapesten a vevők átlagosan 55-65 négyzetméteres lakást kerestek, és csaknem 696 ezer forintot fizettek érte négyzetméterenként, amelyek így 37 millió forintos ingatlanoknak feleltek meg. Vidéken az első vásárlók által fizetett átlagos négyzetméterár csak 339 ezer forint volt, amely 23 millió forintos ingatlanárat mutat, ezért viszont akár 65-80 négyzetméteres ingatlant is tudtak választani.

    Bár az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent az első otthonukat vásárlók aránya, de 2018-ban a kormányzati támogatások valamelyest módosítottak ezen a tendencián. 2020-ban a vásárlók 29 százalékának körében a befektetési cél volt a legfőbb motiváció, míg az első lakás vásárlása a második helyen áll 25 százalékkal. Tavaly ismét emelkedett a befektetők érdeklődése, de számuk nem éri el a járvány előtti szinteket.

    A lakásvásárlások 47 százaléka lakáshitel segítségével jött létre. Az MNB elemzése is mutatja, hogy az új lakáshitelek idén historikus szintekre emelkedtek a második negyedév végére, ráadásul a babaváró hitel is jelentős arányban lakáscélt szolgál.

    A lakásbérleti piac lassan éledezik

    A lakásbérleti piacot tavaly erőteljesen megviselte a koronavírus-járvány, különösen a fővárosban. Idén a járvány okozta nehézségek ellenére ismét kezdett magára találni a piac, a bérleti díjak az év elejétől emelkedni kezdtek a KSH-lakbérindexe alapján, amiben fontos szerepe volt a kínálat mérséklődésének.

    Az albérletpiacon a januári mélyponthoz képest már bőven két számjegyű az emelkedés, de a koronavírus-járvány előtti csúcsot még nem érte el – olvasható ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexből. Éves szinten országosan 11 százalékos, Budapesten 10,5 százalékos bérletidíj-emelkedés látható.

    A Takarék Index elemzői megvizsgálták, hogy milyen hozamokkal lehet számolni a lakáspiacon az árváltozások következtében. Bár a bérleti díjak idén jelentős emelkedést mutattak, a szintén emelkedő lakásárak miatt a tavalyihoz képest enyhén csökkentek a kiadási célú lakásvásárlások hozamai.

    Hivatkozott források: MNB, KSH, Portfolio, G7, ingatlan.com, Takarékindex, Duna House, 24.hu

  • Módosultak a CSOK szabályai

    Az egyik legfontosabb változás, hogy a módosítás értelmében új lakás építéséhez, vásárlásához és használt lakás vásárlásához, bővítéséhez, ha a fiatal házaspár a korábban megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményt vett igénybe, megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményre irányuló újabb támogatási szerződést csak akkor köthetnek, ha a korábbi szerződésben foglalt gyermekvállalás maradéktalanul teljesült, vagy a korábbi támogatási összegnek legalább a nem teljesült gyermekvállalásra jutó hányadát visszafizették –  olvasható a 2021. évi 242. számú Magyar Közlönyben.

    Fontos változás még, hogy a csok immár új lakás építése esetén a használatbavételi engedélyről szóló határozat, a  használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági dokumentum vagy az  egyszerű bejelentéshez kötött új lakóépület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását megelőzően a már megkötött, családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló támogatási szerződés szerinti támogatási összeget megalapozó gyermekszámon felül további – a  támogatási kérelem benyújtását követően a 12. várandóssági hetet betöltött, megszületett vagy örökbefogadott meglévő gyermekre is igényelhető.

    Forrás: Portfolio

  • Olcsóbb új lakást venni, mint használtat?

    Elemzésük szerint a jegybanki irányadó kamat folyamatos emelkedésével a lakossági jelzáloghitelek kamata is napról napra emelkedik, ezzel szemben a modern lakásokra meghirdetett hitelre továbbra is legfeljebb 2,5 százalékos kamattal lehet szerződni.

    Ahhoz képest, hogy a zöld hitel kondícióihoz hasonló, 20 évre fix törlesztést kínáló konstrukciók közül a legalacsonyabb kamatozási ajnálat jelenleg 4,55 százalékon érhető el, a 11 pénzintézetben kínált zöld hitel már most legalább 2 százalékos kamatelőnnyel rendelkezik. A Money.hu felhívja a figyelmet, hogy még zöld hitelben is jelentős a verseny, akár 1,99 százalékos kamatajánlat is elérhető, íg még jelentősebb lehet a kamatelőny.

    Olyannyira, hogy számításaik szerint egy átlagbért keresőnek a piaci top kamathoz képest ma már 20 százalékkal nagyobb összegű lakás megvásárlására finanszírozható egy átlagos, 2,5 százalékon futó zöld hitelből.
    Habár a korszerű technika és a magas szintű gépesítettség miatt a zöld lakások drágábbak, az adatok szerint a két ingatlantípus közötti árkülönbségnél szép lassan már nagyobb a kamatok közötti különbség, azaz fajlagosan a zöld otthonok válnak majd olcsóbbá. Persze, a fővárosi kerületek közt nagy a szórás, de az Ingatlan.com adatai szerint a zöldlakáshitel-kompatibilis, budapesti új lakások átlagos négyzetméterára decemberben 1 millió forint volt. A nem zöld, de új építési lakások árához képest a zöld otthonok felára 8-10 százalékos, ezért az új lakást tervezőknek ma már gazdaságosabb, ha kifejezetten zöld otthon vásárlásában gondolkodnak.

    A Money.hu szerint, mivel a Magyar Nemzeti Bank kamatemeléseivel egyben a piaci lakáshitel kamatok emelkedése is elkerülhetetlen, a következő hónapokban egyre több helyen már a használt lakáspiac értékesítési lehetőségeit feszegeti majd a zöld hitel. Az Ingatlan.com adatai szerint a zöld hitelből megvásárolt új otthon már most alternatívája lehet több városban a használt lakásoknak. A Money.hu még arra is felhívja a figyelmet, hogy a zöld hitel mellé a családok akár 15 millió forintos kamatmentes CSOK-hitelt is felvehetnek, aminek köszönhetően a zöld otthonok fajlagos finanszírozása még olcsóbb lehet, mint a „sima” CSOK-hitelt felhasználók 3 százalékos kamatozás mellett felvett hitele.

    A közlemény szerint a fentieknek e pillanatban csak a zöld hitelek 200 milliárdos, MNB által meghatározott kerete szabhat határt. Kérdés még, hogy mi történik júliustól, amikortól minden új lakásnak teljesítenie kell a modern energetikai feltételeket: ha a támogatott hitel változatlan formában, vagy szerény mértékű kamatemeléssel megy tovább, a használt lakások eladóinak csökkenteniük kell az árat, ha vevőt akarnak találni a csak jóval drágább hitelből finanszírozható ingatlanjaikra.

    Forrás: Money.hu, 

  • A szakemberképzés kulcsfontosságú a lakástámogatások sikeréhez

    Igylakunk: Mi alapján, milyen mutatók szerint lehet értékelni a jelenlegi lakástámogatási támogatási rendszert, és ezek alapján te hogyan értékelnéd?

    Balla Ákos: A mostani támogatási rendszer nem a piacnak szólt, nem az volt a fő cél, hogy több lakás épüljön, hanem a családok támogatása. Viszont, ha ez volt a cél, akkor a mérőszámnak a született gyermek számának kell lennie, és hogy hányan éltek az otthonteremtési támogatásokkal. Tudomásom szerint több gyerek született, mint korábban, de talán nem annyival, mint amennyivel remélték. Ettől még nem mondanám sikertelennek ezt a programot, tekintettel arra, hogy nem volt drámai csökkenés a lakásépítésekben a negatív hatások ellenére sem.

    Nem azt mondták, hogy sokat akarunk építeni, hanem hogy sok családot akarunk támogatni, aminek persze a haszonélvezője volt az építőipar. Alapvetően jól járt ezzel a lakásszektor, hiszen egyébként egy nagyon lassan megújuló lakásállományról van szó Magyarországon.

    A mostani támogatási rendszer előnye mindenképpen, hogy ez végre egy céljaiban kiszámítható rendszer, tehát az elmúlt években nem voltak 180 fokos irányváltások. A támogatási rendszer a családok támogatására lett felfűzve, és ez adott egy állandóságot.

    Jónak ítélem, hogy az áfatámogatás most hosszabb távra nyitott. Szerintem a két év elegendő az előkészítéshez, a nagyobb projektek elindításához is, plusz van még idő a kivitelezésre. Elvárható, hogy professzionális ingatlanfejlesztők építsenek társasházakat, akiknél megvan ehhez minden feltétel. Az az ingatlanfejlesztő, aki még a jövő évben sem tudja elindítani a projektjét, miközben objektíve kedvező a környezet, annak valószínűleg más problémája van (hiányzik az önerő, a know how, a személyi állomány stb.). Persze, jó lenne kitolni a kereteket, és nem négy években gondolkozni ilyen programoknál, de már a négy év is egy viszonylag tervezhető időtáv lenne. A korábbi áfaidőszak vége előtt is már csökkent az aktivitás, bezuhantak az építések, és ezt jó volna elkerülni egy gördülő tervezéssel. Azt nem szabadna hagyni, hogy egy négyéves perióduson belül a negyedik, vagy akár a harmadik év is elvesszen a hosszabbítás bizonytalansága miatt.

    Szerintem az 5%-os áfa egyébként egy jól átgondolt mérték, ezt az ingatlanfejlesztők is örömmel fizetik be. És örömmel fizetnék be akár tíz éves távlatban is.

    Nagyon örülök annak, hogy az energiatudatosság is felkerült a támogatásoknál a palettára, ez nagyon nagy előrelépés. Ebben a kérdésben nagyon rosszul álltunk, senkit nem érdekelt korábban, hogy milyen energetikájú lakást vásárolt. A BB energetikai elvárást ehhez képest nagyon okos gondolatnak tekintem. Jó lenne, hogyha a támogatásokat minőségi ingatlanra költenék a családok, de a kommunikáción lehetne még erősíteni, mert az emberek egyelőre nem nagyon tudják, hogy mit jelentenek ezek az energiaosztályok, ez a minőség, ez a műszaki tartalom.

    Fel kell hozni a szakemberképzést

    Igylakunk: Lehet a támogatási rendszernek valamiféle negatív hatása is?

    Balla Ákos: Inkább úgy mondanám, hogy a támogatások eredményeképpen megjelenő rengeteg építőipari megrendelés megvalósításához a szakemberképzés még mindig nincs kellőképpen felhozva. Különösen a felújításoknál mutatkozik ez meg. Sajnos tipikus probléma, hogy felhasználná valaki a támogatást pl. a fürdőszobája felújítására, csak éppen nem talált burkolót, kőművest, festőt. Szerintem ennek a megoldására nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Hiába kapnak az emberek hárommilliós támogatást, ha a végén azt látják, hogy tavaly kettőből kijött volna, hiszen az áremelkedések miatt elinflálódott a támogatás.

    Igylakunk: Milyen hatásuk volt a támogatásoknak az ingatlanpiacra egyrészt az árak szempontjából, másrészt minőségi megújulást tekintve?

    Balla Ákos: Köztudott, évek óta, hogy nagyon kevés a kivitelező a piacon, de most drámai a helyzet. Manapság nagyjából kardiológushoz és burkolóhoz a legnehezebb időpontot kapni, körülbelül fél évet kell várni. Ez nem normális. Ami az építőanyagot illeti, gyakran hosszú határidőre szállítanak, ráadásul drága is. Saját munkálatoknál mi is tapasztalhattunk egy-egy építőanyagnál elakadást, és olyat is, hogy egyik napról a másikra a tizenöt százalékkal emelkedett az ár. 

    Ez azt is eredményezi, hogy szinte kizárólag a beköltözhető ingatlanokra van igény a használt lakások közül, a felújítandókra egyáltalán nincs. Az nehezebben meghatározható, hogy egy lakás felújítandó vagy sem, inkább használjuk azt a kifejezést, hogy beköltözhető, tehát, amihez elég egy tisztasági festés. És mivel a beköltözhető lakásokat keresik, ez egy magasabb árkategóriát jelent, tehát gyakorlatilag nincsenek is rossz állapotú ingatlanok a piacon. Ma már nincsen az mint 15 évvel ezelőtt, hogy keresik a felújítandót, amiből még akár pénzt is tudtak csinálni. Ma ez nagyon merész dolog lenne. 

    Mikor elemzéseket csinálunk arról, hogy mennyit emelkedtek az ingatlanok árai, akkor nem szabad elfelejteni, hogy sokszor almát hasonlítunk össze körtével, vagyis tíz évvel ezelőtt voltak bedőlt devizahiteles ingatlanok, méltánytalan helyzetben vásárolt ingatlanok, ma már ilyen nincsen, ma már nincsen senki megszorult helyzetben. Más a motiváció az eladói oldalon. Még a covid ellenére is nyugodtabb a helyzet, mint a devizahiteles időszakban, körülbelül 2009-től 2013-ig. És míg 2012-2013-ban elsősorban felújítandó lakásokat vettek, ma egyértelműen a felújított lakások kelendőek. Ugyanakkor azóta jobban felértékelődtek bizonyos lokációk, ez is átalakítja a képet.

    Ha ezeket kivonjuk, persze akkor sem fordul meg a trend, tehát az elmúlt években 60-80, akár 100%-ot is mentek fel az árak. Viszont sokat segítene, ha meg tudnánk végre állapítani, hogy milyen minőségű ingatlanok keltek el. Azonban a földhivatal ma erre vonatkozó adatokat nem tart nyilván, ilyen jellegű információ nem elérhető az ingatlanokról – sem az ingatlan szerkezetére, sem a felújítottságra vonatkozóan, hogy milyen adottságú a lakás: panel vagy tégla stb.

    Igylakunk: Kimutatható-e, hogy az áremelkedésben van-e, és ha van mekkora szerepük van a családokhoz eljuttatott támogatásoknak?

    Balla Ákos: Ha azt nézzük, hogy mitől mentek fel az árak, akkor az elmúlt években szinte félre tehetjük teljesen az inflációt, A külföldiek sem most találtak rá az országra, tehát az áremelkedés nagy részét én az otthontámogatások számlájára írom. Az elmúlt két évben szinte eltűntek a külföldi vásárlók és belföldi piaci alakult ki, a magyar ingatlanpiac mégsem csökkentek az árak. Tehát nem mondhatjuk, hogy a külföldiek lakásvásárlásra verte volna fel az árakat. Vagyis a magyarországi ingatlanpiac kisebb érzékenységet mutatta a külföldi vásárlókra, mint a családtámogatásokra.

    Azt, hogy ezek közül melyik volt leginkább hatással az árakra, azt nagyon nehéz megmondani, mert a CSOK és az áfakedvezmények szinte egyszerre jelentek meg, és utána a többi bővítési periódusban is egyszerre több kedvezmény lépett életbe. De az biztos, hogy a családtámogatási rendszer, beleértve a kedvezményes hiteleket is, a legnagyobb befolyásoló tényező volt az elmúlt időszakban. A munkaerő és az építőanyag árának növekedését inkább most érezzük igazán.

    Az újépítésű ingatlanok piacán két 2016-ban elindultunk 450-500 ezer forintos négyzetméterárról. Ez felszökött két év alatt 700-800 ezer forintra, ami kb. 60% emelkedés, majd ehhez képest most megint megemelkedett mintegy 40-50%-kal. Tehát két nagyobb ugrás volt, az első az 5%-os a áfának és a megemelt csoknak a bevezetésével esett egybe. Ott nem volt más hatás.

    Akkor a támogatások hatására megindultak az építkezések, ez hozta magával azt az állapotot, hogy a kivitelező már nem kellett, hogy olcsón adja magát, sok megrendelés volt. A kivitelezők addig sem voltak elegen, tehát ez már igazából inkább reakciója volt a piacnak.

    És azt is gondolom, hogy nagyon nagy hiba volt, hogy már a bevezetés előtt nem támogatták egy fél-egyéves felkészítő programmal, átképzésekkel, felnőttképzésekkel, hogy minél több kivitelező legyen a piacon, illetve, hogy minél többen hazajönnek külföldről. Egyik pillanatról a másikra ez nem volt reálisan megoldható.

    Nem lehet mindenkinek saját lakása

    Igylakunk: Érdemes lenne-e valamelyik elemében bővíteni, módosítani a támogatási rendszert?

    Balla Ákos: Nekem állandó vesszőparipám a bérlakásprogram. Ebben továbbra is lemaradásban vagyunk, de értem, hogy miért nem indul el, hiszen tízezres, százezres nagyságrendű kell beszélnünk ahhoz, hogy érdemi hatással legyen. És ez szinte egy egész városrésznek a felépítését, megújítását jelentené.

    Ez már megreformálná az ingatlanpiacot. Kontrollálná a bérleti díjakat, kivonna bizonyos résztvevőket a piacról, akik nem a piaci bérleti díjakat kellene, hogy fizessék, hanem a támogatottat. Ezáltal egyébként minden bizonnyal csökkennének általában is a bérleti díjak.

    És természetesen ez is a gyermekes családoknak segítené, nem a szingli fiatalokról szólna, és megoldásokat tudna adni akár olyan átmeneti helyzetekben, mint egy válás, vagy munkahely elvesztése betegség stb.

    Nem ingyen lakásokra gondolok, hanem olyanokra, amelyekben a piaci árnál alacsonyabb, méltányos bérleti díjat tudnának fizetni a családok.

    Szerintem téves felfogás, hogy mindenkinek legyen saját lakása. Szerintem annak legyen saját lakása, akinek jó jövedelme van, mert ma a saját lakás egy jó jövedelmű kategóriába sorolható családnak megfizethető.

    Egy minimálbér vagy két minimálbér, akármennyire emelik is a minimálbért, az kevés ehhez. Az éppen elég egy egyszerű megélhetésre és egy méltányos albérlet kifizetésére. Ez a rendszer nem alkalmas arra, hogy nekik valaha is saját lakásuk legyen. Ők valószínűleg nem is hitelképesek, de ha van is egy olyan pillanat amikor kitelt kapnak, óriási a bizonytalanság abban, hogy végig tudják-e fizetni a hitelüket. Hiszen valószínűleg nincsenek megtakarításaik, nincsenek felkészülve váratlan bevételkiesésre, és akkor máris elveszíthetik a lakásukat.

    Ezeket a családokat nem reális egy saját lakás felé tolni, neki szociális alapú bérlakásprogram kellene, ami tíz-húsz éves kiszámítható jövőt jelenthetne.

    Ha valakinek ennek a többszöröse a fizetése, akkor azt már reális megoldás, hogy tedd össze az önerőt, kapsz hozzá hitelt, dolgozzál, visszafizeted. Ez egy másik életút. Nem szabad azt gondolni, hogy ma ez a lehetőség mindenkinek nyitott.

    Ha azokat a tömegeket nézzük, akik a másik kategóriába esnek akkor, itt több tízezres bérlakás-volumenben kell gondolkodni. Akár kampánycél is lehetne, hogy százezer családnak segítünk így.

    Igylakunk: Valószínűleg a túl magas költségek miatt, vagy a nem elég jó befektetési lehetőség miatt nem épülnek meg ezek a bérlakások.

    Balla Ákos: Van egy olyan tévhit, hogy ha valami szociális alapú, akkor az ingyen van, és akkor ez egy egyszeri költség és nincsen bevétel oldala, de itt nem erről van szó. Nem véletlenül mondtam az előbb azt, hogy egy méltányos lakbérről volna itt szó, pl. 50% a piaci lakbérekhez képest.

    Ha ma egy ingatlanfejlesztő felépít egy épületet és azt bérbeadás útján hasznosítja, akkor neki mondjuk 15 éves megtérülést hoz ez a projekt. Egy állam megtehetné azt, hogy beruház valamibe, és ha ötven százalékkal olcsóbban adja ki az ingatlant, akkor ez a megtérülés nem 15, hanem 30 év lesz. De nem ingyen adja, mert az egy végtelen, beláthatatlan megtérülés lenne. Ez így egy fenntartható modellt eredményezne.

    Azt gondolom, hogy ha ezt valaki korrektül összerakná, akkor ebből akár tőzsdei terméket is lehetne csinálni, mert ha valaminek van 30 éves megtérülése és egy stabil alapja, mint egy ingatlanvagyon, akkor az például számomra érdekesebb tőzsdei termék tudna lenni, mint egy akármilyen részvény, amiről fogalmam sincs, hogy holnap hol fog állni az árfolyama. Én, akár kisbefektetőként előbb fektetnénk egy állami bérlakásprogramba 30 éves megtérüléssel.

    Tehát én azt gondolom, hogy ennek létezhet piacosítható, vagy piacon is életképes verziója.

    Nem kell a jacuzzit támogatni

    Igylakunk: Mi a véleményed arról a TLE-javaslatról, hogy az otthonfelújítási támogatást és az 5%-os áfát meg kellene hosszabbítani legalább öt éves időszakra?

    Balla Ákos: Amit az előbb kritikaként megfogalmaztam, hogy nincsen elég szakember, az valójában egy keretrendszer, és hogyha ez fel tud zárkózni, tehát lesz elég szakember, és ezzel együtt megmaradnak a támogatások, akkor jó lesz. Ugyanakkor nem lenne jó dolog, hogy felpörgetjük a szakképzést, jönnek a szakemberek, de közben megszűnnek a támogatások és a szakembereknek nem lesz munkájuk.

    Semmiképpen sem jó, hogyha ilyen módon időről-időre megborul a piac, az építőipar. Ezt egyensúlyban kellene tartani.

    Igylakunk: Mi arra is gondoltunk például lakásfelújítási támogatás kapcsán, hogy igen rossz állapotban vannak a magyarországi lakóingatlanok, tehát bizony két év az nagyon kevés, hogy érdemben javuljon a helyzet, ezért a felújítási támogatást sokkal hosszabb ideig kellene fenntartani.

    Balla Ákos: Mindenképpen, de a véleményem szerint a kamu támogatási célokat ki kellene venni ebből. Például hiába beépíthető, ne lehessen jakuzzit vagy biodinamikus pergolát építeni. Láttam ilyen hirdetést, és nem azt mondták, hogy a termék milyen jó, hanem hogy ezt megkaphatod állami támogatásra. Ezeket, azt gondolom, nem kell támogatni állami pénzzel.

    Le kellene szűkíteni a kört, és csak az energetikai felújításokat és a valódi korszerűsítéseket kellene támogatni. A szigetelést, a nyílászárók cseréjét, a tetőcserét, a fürdőszobafelújítást jacuzzi nélkül, a festést, a burkolást. A kényelmi berendezéseket és azokat, amiket néhány év alatt leamortizálnak, azokat mindenképpen kivenném a támogatás alól.

    Ami az áfát illeti, ott az lenne jó, ha négyévente előre látnánk mindig a támogatást. Egy építőipari vállalkozó ugyanis, ha tényleg modern berendezésben, technológiában gondolkodik, akkor nem tud csak egy-két évre előre látva fejleszteni. Ennyi idő alatt egy berendezés, egy gép, egy jármű nem térül meg, és nem ismerik vállalni beruházást.

    A négyéves ciklusokat tartom reálisnak, tudomásul kell venni, hogy a politika így működik. Az egy-két évek természetesen nem sok mindenre jók, és a 10 éves előrelátás nagyon jó lenne, nagyon támogatnám, de azt gondolom, hogy ez pillanatnyilag idealizmus.

    Igylakunk: Milyen lakáscélokat lenne érdemes kitűzniük a döntéshozóknak, a kormányzatnak?

    Balla Ákos: Szerintem pénzt kell juttatni az embereknek, és az emberek el fogják ezt költeni. Ezzel együtt be kell zárni a kiskapukat. valamint biztosítani kell, hogy legyen elég szakember. Ezzel el fog indulni valami, és a piac önszabályozó módon létre fog hozni annyi lakást, amennyire szükség van.

    Az új lakás prémium termék a piacon, tehát ha sok lakás épül, akkor én azért vagyok boldog, mert ez azt jelenti, hogy az átlagembereknek jól megy. Ez inkább legyen az eredménye egyfajta társadalmi gazdasági jólétnek, ami azt mutatja, hogy az embereknél az adó befizetése után minél több legális jövedelem keletkezik. És hogyha ezt az emberek el tudják költeni a lakhatásukra, mert az emberek elsősorban erre szeretne költeni meg gépjárműre, akkor szerintem az építőipar köszöni szépen, jól van.

    Az nem lehet cél, hogy olyan szinten túltámogassunk egy piacot, hogy olyanok is lakáshoz jussanak, akik erre egyébként nem lennének alkalmasak anyagilag, és hogy utána majd újra egy hitelválságról beszéljünk. Egyébként a szakképzés erősítésével, illetve, ha lesz elég szakember, akkor lefelé indulhatnak el a kivitelezési költségek. Tehát nem feltétlenül pénzt adnék mindenkinek, hogy túllicitálják a kivitelezőket, hanem például ezen a módon az állam csökkenthetné a kivitelezési költségeket, és akkor többen tudnak vásárolni.

  • Családtámogatási kalkulátort indított a kormány

    A kalkulátor segít megbecsülni, hogy milyen támogatásra jogosult egy-egy család, illetve ez mennyi pénzt jelent számukra - közölte Novák Katalin.
    A politikus felidézte, hogy a kormányzat az elmúlt évtizedben számos, a családokat segítő intézkedést fogadott el. A többi között, ilyen a babaváró támogatás, a csok, a hitelelengedés, vagy az otthonfelújítási támogatás.
    Mivel mára nehéz eligazodni a sokféle támogatás között, ezérért döntöttek úgy, hogy elindítják a családtámogatási kalkulátort - tette hozzá.
    A webes felületen néhány, az alapvető életkörülményekre vonatkozó adatot kell megadni. Például, hogy házasságban élnek-e, van-e gyermekük, ha van akkor mennyi idős, illetve ha több van, ők mennyi idősek. A kalkulátor pedig, ezek alapján megadja a segítséget a családtámogatások igényléséhez.
    A kalkulátor a https://uj.csalad.hu/kalkulator/ webcímen érhető el.

    Forrás: MTI

    Az otthonteremtési támogatásokról részletes információkat találhat honlapunk Lakástámogatások menüjében.

  • Napelempályázat: az állam fizeti az előleget a kivitelezőnek

    Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a beérkezett észrevételek és tapasztalatok alapján olyan kisebb módosításokat hajtott végre a tárca a kiírásban, amelyek egyértelműsítik a feltételeket, illetve egyszerűbbé teszik az adminisztrációt, és a felhívás szövege is gördülékenyebbé vált – mondta Steiner Attila energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek.

    Az egyik legfontosabb változás, hogy az energetikai tervezésre eddig a támogatási összeg öt százalékát lehetett fordítani, azonban a beérkezett észrevételek alapján tíz százalékra emelkedett ez az arány.

    Emellett a műszaki mutatókban olyan változtatások szerepelnek, amelyek megkönnyítik a tervezést. Ezek kevésbé a pályázókat, mint inkább a kivitelezőket érintik.

    – A lakossági pályázat módosításával tisztázzuk azt is, hogy bármilyen jogcím alatt folyósítanak nyugdíjat, az figyelembe vehető a pályázó jogosultságának megállapításakor. Találkoztunk ugyanis olyan értelmezéssel, amely kérdéseket vetett fel, ezért most egyértelműsítjük a feltételt – részletezte Steiner Attila.

    – Előfordul az is, hogy már a helyszíni felmérésért is komoly, több tízezer vagy akár százezer forintos tételeket kérnek el a kivitelezők, ami a pályázat meghirdetése előtt nem volt gyakorlat. A pályázóknak azt javasoljuk, hogy ilyen esetben forduljanak másik kivitelezőhöz a pályázati oldalon regisztrált, immár több mint ezer vállalkozó közül, ugyanis az előre elkért összegek nem lesznek elszámolhatók. Korábban már a minisztérium is felhívta a figyelmet arra, hogy előzetes költségek nem kérhetők el a pályázóktól – hangsúlyozta Steiner Attila, majd további példát is említett.

    – Az is előfordult, hogy a pályázat­írásért kérnek a kivitelezők pénzt. Mindenkit arra buzdítanék, hogy semmilyen körülmények között, semmilyen jogcímen ne fizessen ki ilyesmit a vállalkozóknak, ugyanis ezek nem elszámolható költségek, és nem garantálják a pályázat pozitív elbírálását – részletezte az államtitkár.

    – A főbb keretek nem változnak, így a pályázat megnyitásának december 6-i dátuma sem – hívta fel a figyelmet az államtitkár. A megyénkénti ütemezésben megnyíló pályázati kitöltő programba a jelentkezők az ügyfélkapun keresztül léphetnek majd be. Steiner Attila azt is kiemelte, hogy a pályázatok benyújtásának sorrendje, gyorsasága semmilyen szempontból nem számít a pályázatok elbírálásánál, ugyanis minden benyújtott támogatási kérelmet kiértékelnek, ezt követően alakul ki egy sorrend, és születnek meg a támogatói döntések. A pályázatokat objektív pontozásos rendszerben bírálják el, amelyben előnyt élveznek a gyermeket nevelők és a fejlesztendő járásokban élők.

    Egy aggasztó jelenségre is felhívta a figyelmet az államtitkár. Egyes kivitelezők a pályázat benyújtásához nem szükséges személyi adatokat, egyes esetekben a magánszemélyek ügyfélkapus belépési adatait is elkérik azért, hogy megpróbálják megállapítani, a jelentkező esélyes-e a támogatás elnyerésére. – Ez adatvédelmi aggályokat is felvet, hiszen a vállalkozó nem kérhet ilyen adatot a pályázótól. Őket arra kérik, hogy csak a felhíváshoz közzétett kivitelezői szerződéssablon kitöltéséhez szükséges információkat adják át a kivitelezőknek – mondta.

    A pályázattal kapcsolatos minden fontos tudnivaló a napelem.palyazat.gov.hu oldalon található. Itt a fogyasztóvédelmi hatóságok elérhetőségeit is közzétették, amelyeknél a pályázat során esetlegesen tapasztalt tisztességtelen kivitelezői gyakorlatokat lehet jelezni.

    Forrás: Magyar Nemzet, 24.hu

     

  • Akár fél év alatt kimerülhet a zöld hitel

    A bankokhoz már az első hónapban annyi igénylés futott be, hogy ilyen ütemben fél év alatt elfogyhat a jegybank 200 milliárdos kerete. Sokan más lakáskölcsönnel együtt veszik fel a zöld hitelt, és akár az építési, vásárlási terveiket is módosítják ennek érdekében - derül ki a Bank360.hu összesítéséből.

    Az MNB által refinanszírozott konstrukciót nyújtó pénzintézetek közlései szerint a folyamatban lévő zöld hitel ügyletek volumene több banknál már egy hónap után meghaladta a 15 milliárd forintot. Az sem ritka, hogy már folyamatban lévő lakáscélt módosítanak csak azért, hogy igénybe tudják venni a kedvezményes zöld hitelt.

    A nagyobb bankok visszajelzései alapján csak az első hónapban több mint 40 milliárd forintnyi zöld hitel iránt adtak le igénylést az ügyfelek, ami a 200 milliárd forintos keret 20 százalékának felel meg. A pontos folyósítási adatokra értelemszerűen még várnunk kell, azonban ha a program iránt továbbra is ekkora marad az érdeklődés, akkor a hitelkeret akár fél éven belül is kimerülhet. A keret bővítéséről a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hozhat döntést.

    Forrás és részletek: Bank360

  • Új trendeket hozott a koronavírus a házépítésben

    A koronavírus és a kényszerű „home office” hatására már nem ugyanolyan házat szeretnének magunknak az emberek, mint másfél évvel ezelőtt – derült ki a Wienerberger Mesterház programjában a vállalat szakemberei elé kerülő tervekből. A társaság azért hívta életre a projektet, hogy segíthessenek a házépítőknek elkerülni a kivitelezés során leggyakrabban elkövetett hibákat. A program során a megrendelők számos alkalommal a megálmodott házak koncepcióit is elküldik a Wienerberger számára.

    Az utóbbi időben látott tervekben olyan jegyek is fellelhetők, amelyek arról árulkodnak, hogy a készülő lakások térkiosztásában az elmúlt másfél év komoly nyomokat hagyott. A pandémia hatására úgy tűnik egyre többen hajlandóak áldozatot hozni a nagy közösségi terek oltárán, és olyan helyiségeket is szeretnének kialakítani otthonukban, amelyek elsődleges és egyértelmű célja a félrevonulás lehetősége. Ezek a terek alkalmasak lehetnek munkavégzésre, vagy például zavartalan telefonbeszélgetések lebonyolítására. Az érzékelhető cél az, hogy ne alakuljon ki olyan helyzet, amikor csak a nappali sarkában vagy egy családtag szobájában lehet egy kicsit egyedül lenni. A szándék egyik magyarázata lehet, hogy immár nem lehet azzal számolni, hogy más ütemben vagyunk otthon, így nem zavarjuk egymást. Könnyen lehet, hogy több családtagnak is egyszerre kell otthon dolgoznia és tanulnia. Épp ezért, sok esetben kifejezett szándék volt a hangszigetelés hatékony megoldása. Ezt ráadásul nem csak a kintről érkező, hanem a házon belül keletkező zajok esetében is fontosnak tartották az építtetők.

    „A változások beilleszthetők a nemzetközi trendekbe, hiszen számos országban lehet azt tapasztalni, hogy a családi ház építése előtt állók a korábbiakhoz képest eltérő elvárásokat támasztanak leendő otthonuk felé. Érezhetően a lakások nagy, közösségi terei esetében és a kisebb privát helyiségeknél is a funkcionalitás erősödik, és ez a családok minden tagja számára segítség lehet, ha egyszerre kell otthon tartózkodni. Emellett erősödni fog a kert olyan kialakítása, ami egyfajta második nappalivá vagy dolgozószobává teszi azt.” – fejtette ki Nagy Zsolt István, a Wienerberger Zrt marketing vezetője.

    A családi házban töltött idő növekedésének hatására a fűtésrendszer hatékonyságára és a minél jobb hőszigetelésre is érezhetően nagyobb figyelmet fordítanak az építtetők. Erre a szigorodó épületenergetikai szabályozás is ösztönöz. Ezzel párhuzamosan olyan dolgok is hangsúlyt kapnak, amelyeket korábban talán nagyvonalúbban kezeltek a leendő tulajdonosok. Akadt olyan terv, amely arról árulkodott, hogy a lakás belső levegőjének minőségét szinte mindennél fontosabbnak tartják. Olyan épületgépészeti megoldásokat választottak, amelyekkel a levegő akkor is friss marad, amikor sokan vannak egy légtérben és a zord időjárás miatt nem megoldható a tartós szellőztetés.

    A Wienerberger szakemberei a tervekben olyan megoldással is találkoztak – kifejezetten hűvös, jól szellőző helyiségek kialakításával –, amelyek arra utaltak, hogy a tulajdonosok nagy szerepet szántak az élelmiszerek minőségének hosszú ideig tartó megőrzésére. A tapasztalatok szerint akadt olyan megrendelő is, aki a konyhában – a kereskedelmi konyhákhoz hasonlóan – többfázisú mosogatási lehetőségben gondolkodott, nem titkoltan a jobb fertőtlenítés érdekében.

    Határozottan érzékelhető tendencia az is, hogy az új otthonra vágyók a korábbiaknál jóval nagyobb figyelmet fordítanak leendő otthonuk kertjének, udvarának kialakítására. Az e mögött meghúzódó szándék is egyértelmű: a lakók immár legalább olyan fontos közösségi térként tekintenek a zöld és szabadtéri területekre, mint korábban a nappalira. A megrendelők szeretnék, ha itt is úgy tudnának kikapcsolódni, mint a ház legnagyobb helyiségében.

    Forrás: Wienerberger

  • Lakástámogatások: a hosszú távú kiszámíthatóság és az energiahatékonyság a jó irány

    Banai Ádám: Az elmúlt évek otthonteremtési intézkedései a családokat közel 1400 milliárd forintnyi lakáscélú forráshoz juttatták. Emellett – az MNB egy kérdőíves felmérése alapján – a babaváró hitelek 75 százaléka (2021. szeptemberig mintegy 1140 Mrd Ft) esetében a hitelcélok között volt lakáshoz kapcsolódó cél, míg 44 százalékát (2021. szeptemberig mintegy 670 Mrd Ft) kifejezetten lakás vásárlására is fordítják.
    A leggyakrabban igénybe vett juttatás a CSOK, amelynek révén mintegy 200 ezer gyermeket nevelő család jutott támogatáshoz lakhatási céljaik megvalósítása kapcsán. A 2021-ben elindított programok közül az otthonfelújítási támogatás is nagyon népszerű, 2021. októberig mintegy 57 ezer támogatási kérelem érkezett be. Vagyis, ha a volumeneket és az elért családok számát tekintjük, akkor sikeresek az otthonteremtési- és családtámogatások.

    Ígylakunk.hu: Milyen mutató alapján értékelhető leginkább a támogatások eredményessége? Ez alapján sikeresnek mondhatók-e a jelenlegi támogatások?

    Banai Ádám: Az otthonteremtés támogatása számos területet érint, így a hatásai is komplexek. Önmagában az elért családok, illetve az elért gyermekek száma egy fontos mutató. A kétszázezres szám pedig mindenképpen sikernek tekinthető, ráadásul a lakást vásárló gyerekesek kétharmada igénybe is vette a CSOK-ot. Emellett látható, hogy segített a támogatás élénkíteni a lakáspiacot, hiszen az újlakásépítések száma a program kezdete után folyamatosan nőtt. A lakásállomány megújulása mellett ennek a reálgazdaságra nézve is kedvező mellékhatása van.

    Az otthonteremtési- és családtámogatásoknak fontos demográfiai célja a gyermekvállalás ösztönzése, az erre gyakorolt hatását természetesen csak nagyon hosszú távon lehet jól felmérni. Mindenesetre bíztató, hogy a CSOK-ban résztvevők már több mint 100 ezer gyermek születését vállalták.

    A programoknak olyan eredménye is van, hogy a széles körű ismertségük miatt több háztartást elérnek a hitelpiaci termékek a támogatásokkal együtt javítva ezzel Magyarországon a hitelpenetrációt, és összességében erősödhet a bizalom a pénzügyi közvetítőrendszer iránt.

    Ígylakunk.hu: Melyik támogatás bizonyult a legnagyobb hatásúnak?

    Banai Ádám: Nehéz ítéletet mondani, hogy pontosan melyik programnak volt a legnagyobb hatása eddig, összességében inkább együtt, egy csomagként lehet értékelni őket. Például az illeték- és új lakások esetén az áfamentesség csak a CSOK igénylésével együtt értelmezhetők. Fontos azt is látni, hogy a programok hatása számos különböző területen is érezhető. A CSOK eredményeként például Budapesten érdemben megváltozott az újonnan épülő lakások alapterület szerinti megoszlása, a lakásfejlesztők reagáltak a CSOK érkezésére, és a kínálat a program tulajdonságai miatt eltolódott a 60 négyzetméter feletti lakások felé.

    Fontos a jövőre nézve, hogy az egyes programok úgy egészítsék ki egymást, hogy a lakáspiacon a kereslet és kínálat egyensúlyba kerüljön.

    Ígylakunk.hu: Elérték-e az otthonteremtési támogatások azt a demográfiai, gazdasági stb. hatást, amelyet megcéloztak?

    Banai Ádám: Az otthonteremtési intézkedések hatására, de ezen belül is elsősorban a kedvezményes lakásáfa 2016-os bevezetésének hatására jelentősen bővült a lakásépítések száma, és 2020-ra elérte a 28 ezer átadott új lakást. Ennek jelentős pozitív hatása van a gazdasági növekedésre, ugyanis számításaink szerint 10.000 addicionális új lakás felépítése mintegy 0,8-1,0 százalékkal emeli a GDP-t, és 25-30 ezer fővel a foglalkoztatottságot. Ez egy pozitív eredmény, a lakásépítések terén jelentősen elmozdultunk a mélypontról, hosszú távon ugyanakkor éves szinten 30-35 ezer új lakás megépítésére is szükség lenne, hogy a lakásállomány minőségét fent tudjuk tartani. Ezek alapján még további kínálati ösztönzőkre is szükség lehet.

    A társadalmi reprodukció biztosításához évi 110 ezer újszülöttre lenne szükség hazánkban, vagyis a CSOK-hoz kapcsolódóan vállalt több mint 100 ezer gyermek egy jelentős lépés. Az otthonteremtés azonban csak egyik része a családtámogatási rendszernek. A magyar családtámogatási rendszer a világon az egyik legkiterjedtebb és legbőkezűbb, amit bizonyít az is, hogy az OECD országok közül Magyarország fordít a második legtöbbet családtámogatásokra.

    Ígylakunk.hu: Lehetnek-e negatív mellékhatásai a támogatási programoknak?

    Banai Ádám: Itt is igaz, hogy a programokat összességében együtt érdemes vizsgálni. Azt láthatjuk, hogy az intézkedések döntő többsége a lakáspiaci keresletet élénkíti, miközben kínálati ösztönzőből kevesebb van. Ezek együttes hatásaként egyensúlytalanság alakulhat ki a lakáspiacon, ugyanis a kereslet ösztönzése a kínálat megfelelő ütemű és mértékű alkalmazkodásának hiányában drágulást okoz a piacon, melyet tapasztalhatunk is napjainkban. Az MNB-ben az ún. lakásvásárlás elérhetőségére vonatkozó indexünkkel (Housing Affordability Index, HAI) mérjük, hogy a támogatások tükrében is mennyiben lehetséges hitel segítségével lakástulajdonhoz jutni. Látszik, hogy a több gyermeket vállaló, és új lakásba költöző családoknak az egyes támogatások hatására, mint a CSOK bővítése vagy a Babaváró kölcsön, a program indulásával jelentősen javult az elérhetőség. Vagyis a támogatások nélkül nehezebben, vagy egyáltalán nem tudtak volna lakást venni. Ugyanakkor, részben a megfelelő kínálat hiánya miatt is, idővel ezek a támogatások a lakásárak folyamatos emelkedésével ”kiárazódtak”. Becslésünk alapján az otthonteremtési támogatások 2018 és 2021 között Budapesten 9, vidéken 10 százalékkal magasabb lakásárakat eredményeztek.

    Ígylakunk.hu: Miért volt szükséges, hogy az MNB önállóan hozzon létre támogatási elemeket (zöld hitel, első lakást vásárlók kedvezménye)?

    Banai Ádám: Az MNB Európában elsőként kapott környezeti fenntarthatósági mandátumot, így már dedikáltan is megjelenik a jegybanki célok között a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kormányzati politika támogatása. Az EBRD tanulmánya szerint Magyarországon a végső energiafogyasztás harmadáért a lakóingatlanok felelnek. A KSH 2015-ös lakásfelmérése szerint az állomány 85 százaléka 1990 előtt épült (30 évnél öregebb), míg 29 százaléka 1960 előtt (60 évnél öregebb). Az épületek energetikai hatékonyságát pedig jól tükrözi, hogy a 2016 óta kiadott energetikai tanúsítványok csupán 23,8 százaléka kapott CC vagyis korszerű vagy annál jobb besorolást. A lakásállomány korszerűsítése ezért nélkülözhetetlen. A hazai lakáshiteleknél a bankok zöld szempontokat nem veszik figyelembe a lakáshitelek árazásakor. Pedig a társadalmi szempontok mellett fontos, hogy ezen lakások kereslete is igen magas, vagyis kockázati oldalról is indokolható lenne a kedvezményes hitel. Az MNB ezekre a hiányosságokra reagált az NHP Zöld Otthon Program elindításával az új mandátumának keretén belül, amivel a környezeti fenntarthatóság új szempontként jelenik meg a lakáshitelpiacon.

    Ígylakunk.hu: Hallani olyan véleményeket, hogy a mostani támogatások kevésbé segítik a rászorulókat, inkább a tehetősebbeket, köztük pl. a befektetőket. Mi a véleménye, kiket kell az otthonteremtési programoknak támogatniuk? Kell-e ezeknek a programoknak szociális jellegű segítséget adni az ún. lakhatási krízis enyhítésére vagy elsősorban más célokat kell szolgálniuk? Milyen területeken viszi előbbre ez a programcsomag a családokat, illetve Magyarországot?

    Banai Ádám: Fontos látni, hogy a lakáshitelezésben felülreprezentáltak a magasabb jövedelmi decilisekben elhelyezkedő háztartások: például a 2021 második negyedévében kibocsátott lakáshitelek adósainak 47 százaléka tartozott a legfelső jövedelmi tizedbe, a medián alatti jövedelműek aránya pedig mindössze 14 százalék volt. A babaváró hitelekhez való hozzáférés ennél lényegesen kedvezőbb eloszlást mutat a jövedelmi kategóriák szerint. E termék esetében 20 százalék a legfelső decilis aránya, a medián alatti jövedelműeké közel 40 százalék. Márpedig a babaváró hitel is döntően lakáscélt szolgál. Azt ugyancsak ki kell emelni, hogy a jelenlegi programok a befektetőknek nem nyújtanak kedvezményeket, ugyanis minden otthonteremtési programban követelmény a megvásárolt ingatlanban életvitelszerű ott lakás. Összességében azokat a családokat fontos támogatni, akik az első otthonteremtésük előtt állnak. Ugyanakkor a lakhatási lehetőségek diverzifikációjával, a piaci bérlakásszektor fejlesztése útján például a még családalapítás előtt álló, de otthonról elköltözni vágyó fiatalokat is lehetne segíteni. A bérlakásszektor fejlesztése az első önálló otthon megteremtésével elősegíthetné a korábbi családalapítást a fiatalok körében. A bérlakások építésével a kínálatot is bővíteni lehetne pozitív hatást gyakorolva a növekedésre is, illetve simítva a lakásépítési ciklusokat.

    Ígylakunk.hu: Szükségesnek tartanának-e olyan állami bérlakásépítést, ahol a gyermek születések függvényében a család megveheti az adott lakást, vagy éppen nagyobbra cserélheti?

    Banai Ádám: A bérlakáspiac összességében hiányzik Magyarországon. Először is a bérlő és a bérbeadó közti jogviszony tisztázására lenne szükség, ami többek között alapot teremthetne intézményi szereplők bérlakáspiac kínálati oldalán való megjelenésének. A régiós országokban több helyen is meghatározó a piaci alapú bérlakásszektor. Csehországban is egyre nagyobb az állomány, de Lengyelországban is jelentős állománybővülés várható. Fontos lenne, ha piaci alapon tudna fejlődni a bérlakásszektor, nem feltétlenül kell az állam közvetlen belépése az építői oldalon. Az állam ugyanakkor támogathatná a lakásbérlést is.

    Ígylakunk.hu: Mi lehet az otthonteremtési programok jövője? Lehetnek még újabb elemek vagy bővítések?

    Banai Ádám: 2022-ben a preferált kistelepülések támogatása, a „falusi” CSOK, és a Babaváró támogatás is kifut, az ezekhez kapcsolódó döntések ugyanakkor kormányzati kompetenciába tartoznak. Látva a programok hatását nagyon fontos, hogy a kínálat megfelelő hosszú távú ösztönzést kapjon.

    Ígylakunk.hu: Mi a véleménye a TLE azon javaslatáról, hogy az otthonfelújítási támogatást, illetve az új lakások áfakedvezményét hosszabbítsák meg a nagyobb kiszámíthatóság, a ciklikusság mérséklés érdekében?

    Banai Ádám: A gazdaságpolitikai döntések esetén fontos a kiszámíthatóság. A lakáspiacon ez különösen igaz, hiszen a projektek időtartalma 2-3 év. A szabályozói környezet gyakori változása volatilissé teszi a piacot, és megnehezíti a szereplők hosszú távú stratégiai tervezését. Ez a közelmúlt tapasztalata is, ami megmutatkozik a lakásépítési kapacitások bővítésének elmaradásában. A nagyobb kiszámíthatóság természetesen a kapcsolódó iparágakban (pl. alapanyagipar) is növelné a fejlesztési kedvet. A kereslet és a kínálat egyensúlya elengedhetetlen a programok összeállításakor, így például egy hosszú távra rögzített kedvezményes lakásáfa jelentősen tudná javítani a lakáskínálatot.

    Ígylakunk.hu: Szükségesnek tartanák-e, hogy a lakásépítések, lakásfelújítások éves számát kiszámíthatóvá, tervezhetőbbé tegye a családok, illetve a gazdaság szereplői számára egy hosszú távú, 10-15 évre szóló program meghirdetésével?

    Banai Ádám: A kiszámíthatóság és a tervezhetőség minden szereplőnek kulcs ezen a területen is. A kiszámítható szabályozói környezet, illetve támogatási rendszer segítségével elérhető, hogy csökkenjen a mostani ciklikusság a lakásépítésben.

    Ígylakunk.hu: Gondolkodik-e az MNB éves lakásépítési minimum szám meghirdetéséről, illetve lakásépítési, lakásfelújítási célszámok meghatározásáról?

    Banai Ádám: Az MNB közvetetten, a pénzügyi rendszeren keresztül tud hatni a piacra. Azt azonban elemzéseinkben többször bemutattuk, hogy a lakásállomány éves megújulási rátája historikusan és régiós összehasonlításban is alacsony. Magyarországon a mostani ciklus 2020-as csúcsévében is a felépült 28 ezer új lakás az állomány mindössze 0,63 százalékát tette ki, amíg például Lengyelországban 1,50, Ausztriában (2019-es adat alapján) 1,62, Szlovákiában pedig 1,04 százalék volt a megújulási arány, de Magyarországon is megközelítette a mutató az egy százalékot a 2000-es évek közepén. Mindezek tükrében jó lenne, ha magasabb szintre tudna emelkedni a lakásépítések száma, legalább egy 30-35 ezres szintre. A lakásépítések mellett a felújítások terén is fontos lenne az előrelépés, így lehetne csak fenntartani összességében az állomány minőségét.

    Ígylakunk.hu: Milyen eszközökkel lehetne növelni a lakásépítések, lakásfelújítások, illetve összességében az építőipar hosszú távú kiszámíthatóságát?

    Banai Ádám: A kedvezményes lakásáfa jó iránynak tekinthető, de fontos lenne a hosszú távon kiszámítható kedvezmény. Az otthonfelújítási támogatás is jó kezdeményezés, a program keretében benyújtott támogatások fele energiahatékonyság javítását célozza. A programból ugyanakkor jelenleg kiszorulnak a társasházak, ugyanis a felújítási támogatást családok igényelhetik, amit csak egyedi házakra, vagy lakások esetén csak a négy falon belüli felújításra lehet fordítani. A támogatás jelenleg is nagyon népszerű, és bár sokan használják energetikai korszerűsítésre, ez nincsen a kritériumok között. A jövőre nézve jó irány lehet, ha az energetikai javulás feltétele lenne egy ilyen támogatási programnak.

  • Tovább drágulnak a lakáshitelek

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a múlt héten meglépett, kétlépcsős, összességében 0,7 százalékpontos jegybanki kamatemelés következtében ugyanis a banki jelzáloghitel kamatok és a hitelek árazásának alapját biztosító pénzpiaci kamatlábak olyan mértékben csúsztak egymásra, hogy a múlt hétvégén a piacon 5 olyan pénzintézetet is talált a money.hu kalkulátora, amelynek 10 éves kamatfixálás mellett használt lakásra nyújtott hitelének legjobb ügyfeleknek kínált top-kamata alacsonyabb volt mint a pénzpiaci referenciakamatok szintje. Hasonlóan egymásra csúsztak az 5 éves kamatperiódussal bíró hitelek kamatai és az ötéves referenciakamat szintje is. A kamatbázishoz képest negatív kamatszint mellett hosszan még a nagyon jó ügyfeleknek sem éri meg hitelezni. Ilyen kamatok mellett a bankok sem költségeiket, sem a kockázati felárukat nem tudják érvényesíteni.

    A bankok egymás közötti versenye miatt a korábbi hónapokban látott visszafogott kamatkiigazításoknak vége, minden banknál érdemi kamatemelésre kell felkészülni.

     

    A hosszan fix hitelek reneszánsza jöhet

    Ebben a kamatkörnyezetben a money.hu szakértői szerint további átalakuláson mehet át a lakáshitel piac. Azon ügyfeleknek, akiknek jelenleg nincs folyamatban hitel elbírálásuk, vagy a következő napokban nem tudnak a hitelbírálathoz szükséges valamennyi irattal gyorsan sikeres hiteligénylést lebonyolítani, azoknak jó eséllyel nem az 5 vagy az eddig legfelkapottabb, 10 éves kamatfixálás mellett nyújtott lakáshitel felvétele lesz javasolható, hiszen - banki verseny ide vagy oda - a következő hetekben az 5, de legfőképpen 10 évre fixált kamatozást kínáló kölcsönök drágulása várható.

    Eközben a jelenleg is megfelelő kockázati marzsot biztosító, hosszan fix hitelek kamatszintjét nem, vagy csak a rövidebb kamatperiódussal rendelkező hiteleknél visszafogottabban drágítja majd jó eséllyel a piac. A hosszan, akár a teljes futamidőre fix kamatozást kínáló konstrukciók komoly előnye, hogy az ügyfél a hitel teljes futamidejére, 15-20 évre is fix törlesztőrészlettel számolhat.

    Ennek köszönhetően nem kell tartania attól, hogy mekkora lesz az infláció és hogyan alakulnak emiatt a jegybanki és a banki kamatszintek. Ennek a biztonságnak a felára ugyanis soha nem volt olyan alacsony, mint az a következő hetekben várható.

    Forrás: money.hu

  • MNB: Fontos az ösztönzők tartós és kiszámítható fenntartása

    Magasabb árdinamika a vidéki városokban volt megfigyelhető, ahol 18 százalékos volt a bővülés mértéke szemben a budapesti 9 százalékkal - jegyezte meg utalva arra, hogy záródni látszik az árolló, amely 2015-2019 között végig a főváros javára nyílt.

    Lakásárindexek éves növekedési üteme

    A hazai lakásárak tovább emelkedtek, a vidéki városokban kiemelkedő mértékű drágulás volt tapasztalható, Budapesten – egy év stagnálást követően – szintén emelkedtek az értékesítési árak. 2021-ben szűkült a Budapest és a megyeszékhelyek közti árolló

    Az áremelkedést a fundamentumok indokolták, de a túlértékelés kockázata fennáll országos szinten, főleg a masszívabb áremelkedést mutató vidéki városokban. Átlagosan 8 százalékos túlértékeltséget mért a jegybank.

    Átlagos négyzetméterárak településtípusok szerint (Budapest átlaga = 100%)

    Az otthonteremtési intézkedések előretekintve felfelé mutató kockázatot jelentenek a kereslet élénkítésén és a felújítások támogatása kapcsán emelkedő kivitelezési költségek miatt. Az építési költségeket továbbá a globális folyamatok is befolyásolják, ahogy azt az év első felében is megfigyelhettük - olvasható a jelentésben.

    „A kínálati oldali ösztönzők kiszámíthatóságának mindig kulcsszerepet kell játszania a keresleti oldali ösztönzések mellett, hogy az áremelkedések hatását tompítani lehessen – hangsúlyozta Nagy Tamás.

    2021 első három negyedévében éves összevetésben 1,7 százalékkal csökkent az átadott új lakások száma. Az eredetileg 2020-ra tervezett, de 2021-re átcsúszott társasházi lakásátadásoknak köszönhetően a fővárosban még jelentősen bővült, vidéken azonban már 27,3 százalékkal visszaesett a lakásépítések száma az első három negyedévben. A kedvezményes lakásáfa 2021. év eleji ismételt ideiglenes bevezetésének hatására ugyanakkor a lakásépítési kedv a kiadott új építési engedélyek alapján ismét emelkedett, melynek további növelésére a kínálatot fenntarthatóan ösztönző lépések szükségesek.A kereslethez képest alacsony újlakás kínálatot jelzi, hogy a második negyedévtől ismét érdemi áremelés jellemezte az újlakás-piacot.

    Fejlesztés és értékesítés alatt álló új társasházi lakások országosan a várható átadás negyedéve, valamint becsült energetikai besorolás szerint 2021. III. negyedévében

    A tanulmány szerint a már elkészült vagy 2022. júliusig várhatóan átadásra kerülő új lakások 58 százaléka BB vagy jobb besorolású és 32 százaléka CC besorolású. Becslésük szerint a BB tanúsítványú új lakások négyzetméterára 3,5, az AA-sok mintegy 4,5 százalékkal magasabb a CC-hez képest. A magasabb ár ugyanakkor egyrészt hosszú távon a hatékonyabb fenntartás és a nagyobb értékállóság miatt megtérülhet, másrészt az NHP ZOP által biztosított kamatelőny ellensúlyozhatja a drágább kínálati árat.

    A keresleti oldalt nagymértékben támogatják a kormány otthonteremtési intézkedései, amelyek közül a legnépszerűbb program a csok, ezen belül pedig jelenleg a falusi lakásvásárlást segítő verzió a legkeresettebb - mutatott rá Nagy Tamás. Az év elejétől elérhető illetékmentesség szintén érdemi ösztönző hatással bír - tette hozzá.

    A jelentés megállapítja, hogy a kereslet szintjéhez képest alacsony újlakás kínálat ugyanakkor hosszú távon nem fenntartható.

    Idén a várakozások szerint 20-25 ezer új lakás átadása várható év végéig, ami elmarad a 2020-as 28 ezres szinttől – mondta Nagy Tamás. Az új fejlesztések megvalósulását a kereslet és a finanszírozási lehetőségek támogatják, ugyanakkor az ismételten megjelenő munkaerőpiaci korlátok, továbbá az alapanyagok és felszerelések áremelkedése, illetve hiánya gátolja. Ez utóbbit a piaci szereplők 40 százaléka jelölte meg problémának.

    A gazdaságok újraindításával összefüggésben fellépő anomáliák világszerte az alapanyagok árának jelentős emelkedéséhez és alapanyaghiány kialakulásához vezettek. A hazai építőipari árak már az elmúlt években is az EU átlagát számottevően meghaladó mértékben nőttek az alacsony kapacitás, a versenyhelyzet és versenyképességi problémák miatt.

    A lakásépítési költségek és a nominális lakásárak éves változása

    A lakásépítési költségeknek egy esetleges további tartós és dinamikus emelkedése jelentősen rontaná a lakáspiac helyzetét. Egyrészt az építőipari profitráta szűkülésével kevesebb lakásberuházás indulna, másrészt pedig az elmaradó felújítások következtében a lakásállomány minősége is romlana – hívja fel a figyelmet az elemzés.

    A lakáspiaci tranzakciók száma 150 ezer körül alakulhat idén, ami élénkülést jelent tavalyhoz képest, ugyanakkor a 2019-es szinthez képest elmaradást mutat. A lakáspiaci tranzakciókat a lakhatási cél dominálja, a befektetési motiváció a korábbi időszakhoz képest visszaesést mutat. 2021 során vidéken és a fővárosban is tovább mérséklődött a tipikus alku mértéke, ami erős keresletre utal.

    Az új lakáshitelek idén historikus szintekre emelkedtek a második negyedév végére, a lakásvásárlások 47 százalékát kölcsönök révén valósították meg - idézte fel azt is hozzátéve: a babaváró hitelt is nézve - amely jelentős arányban lakáscélt szolgál - ez a szám már 60 százalék.

    A lakásbérletek ára szintén folyamatosan emelkedik, a tavaly februári szintet azonban még nem érte el; országosan nagyjából 2 százalékkal, a budapesti kerületekben akár 5-8 százalékkal is elmaradnak az árak - ismertette a főosztályvezető.

    A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) üléséről beszámolva Nagy Tamás kifejtette: a kormány és a piac szereplői értékelték az otthonteremtési kedvezmények hatását, 2015 óta 1400 milliárd forint összegű lakáscélú forráshoz jutottak a családok. Idén a kereslet jelentősebb mértékben az új lakások és a családi házak iránt nőtt. A piac szereplői a már bejelentett intézkedések miatt bizakodóak 2022-re vonatkozóan is, a szja-visszatérítés további érdemi hatást gyakorolhat a lakáspiacra.

    Az MNB 2021. október 4-én elindította az NHP Zöld Otthon Programot (NHP ZOP). A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület tagjai szerint az 2021. október 4-én az MNB által elindított Zöld Otthon Program (NHP ZOP) hatására jelentősen nőtt az érdeklődés az új lakások iránt és a tagok üdvözölték, hogy a program elindításával kiemelt szempontként jelent meg az energiahatékonyság a lakás- és finanszírozási piacon. A program közvetetten a kínálati oldalt is a környezeti szempontból fenntartható, új lakóházak építésére ösztönzi.  

    Nagy Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy milyen fontos a keresleti ösztönzők mellett a kínálati oldal kormányzati támogatása is, ezzel lehet ugyanis a megnövekedett kereslet miatti drágulást fékezni.

    A teljes jelentés ITT olvasható.

     

  • A támogatási programok begyújtották a rakétákat a lakásépítéseknek

    Ígylakunk: Sikeresnek mondhatók-e a jelenlegi támogatások, elérték-e azt a hatást, amit megcéloztak?

    Balogh László: Nehéz egy szóval felelni arra, hogy jó vagy rossz egy támogatás. Ezeket a támogatásokat az emberek az ingatlanpiacon hasznosítják, ahol nagyon sok tényező hat az árakra, ami pedig a leginkább meghatározza, hogy az emberek tudnak-e költözni.

    Ez párosul azzal az adottsággal, hogy az emberek 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban lakik. Ezért a legtöbb ember, aki segítséget vesz igénybe a lakáscéljai megvalósításához, az azt a forgatókönyvet követi, hogy ha van már ingatlanja, akkor azt eladja, az abból befolyó pénzt kiegészítve a támogatásokkal egy megfelelőbbre költi. És ez végiggyűrűzik az egész piacon.

    Az elmúlt 5 évben az állam egyre nagyobb támogatási összegeket tett elérhetővé az igénylők számára, cserében elvárásokat is megfogalmazott, demográfiai célokat rendelt a támogatások többségéhez (pl. gyerek megléte, vagy vállalása a csoknál).

    Az biztosan jó, hogy valamilyen célok mentén tudjuk támogatni a lakáscélokat, ennek a nagysága nyilván tükrözi az ország teherbíró képességét és a célok fontosságát. Egyébként nem biztos, hogy a támogatási összeg jó mutató, hiszen a vissza nem térítendő csok támogatásoknak is vannak járulékos, nem fix összegű kedvezményei (pl. az áfa- vagy az illetékkedvezmény), amik sokszor nagyobb összeget jelentenek, mint maga a támogatás.

    Ígylakunk: Ellenérvként szokott elhangozni az állami támogatásokkal kapcsolatban, hogy ha nagyon sokan részesülnek nagy összegű támogatásban, az meglódítja a lakáspiaci árakat.

    B.L.: Ez bonyolultabb kérdés, mert egyáltalán nem biztos, hogy ha kisebb összegű lenne a támogatás, a lakások ára is annyival kisebb lenne, mert a lakáspiaci árakra nagyon sok tényező hat egyszerre, pl. a gazdaság általános helyzete, a jövedelmi szintek, a munkanélküliség nagysága, a hitelekhez való hozzáférhetőség, a kamatszintek, a befektetői aktivitás.

    2015-2016-ban, amikor egy általános válságból lábalt ki a lakáspiac, akkor nemcsak a csok volt, hanem ott volt a gazdaság fejlődése, vagy pl. a brókerbotrányok híre, ami miatt egyre többen választották a biztonságos befektetésül az ingatlanokat. Ez is pótlólagos keresletet generált a lakáspiacon, ezek egymást erősítő folyamatok voltak.

    Igaz, hogy ha több a támogatás, az árak is feljebb mennek, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az embereknek sokszor kell az a löket, ami a támogatás, hogy egyáltalán elinduljanak.

    Az ingatlanváltás mögött 90 százalékban valamilyen élethelyzet-változás van, valamire megoldást akarnak találni. Ahhoz, hogy valaki lakás vegyen el kell adnia a lakását, ami más valaki otthona lesz stb., tehát egyszerre eladóként és vevőként is megjelennek a piacon. És az állami támogatások egyik funkciója épp az, hogy ehhez a megoldáshoz adjon egy kezdő lökést, hogy elinduljon ez a láncolat.

    A lakásfelújítási támogatásoknál is hasonló a helyzet. A lakások állapotából eredően sokkal több felújításnak kellett volna megtörténnie.  Most egy bőkezű támogatást kaptak a felújítást tervezők, de azért, aki komoly felújításban gondolkodik, látja, hogy adott esetben ezt az összeget az anyagárak és a munkaerő árának emelkedése elviszi. Mégis sokan belevágnak, tehát összességében mégiscsak megtörténnek a lakásfelújítások, javul a lakásállomány minősége, az a család, aki belevág, mégiscsak jobb életkörülmények közé kerül, annak az ingatlannak nagyobb lesz az értéke, ami aztán egy esetleges eladásnál beépülhet az ingatlanárba is, mert jobb, korszerűbb ingatlan lesz.

    Tehát a támogatásokkal megtörténik az az első lépés, ami után sok további lépés következik.

    Ígylakunk: A fiataloknak jelentett érdemi segítséget a lakáshoz jutásban a támogatás?

    B.L.: Nehéz általánosítani. Azt nem várhatjuk el semmilyen programtól, hogy mindenkinek és ugyanolyan mértékeben javítsa a helyzetét. Az erőforrások szűkösek, és azt kell kiválasztani, hogy hogyan kapjuk a lehető legjobb eredményt. Ha így nézzük, akkor leegyszerűsítve azt tudom mondani, hogy igen.

    Többszázezer család élt a csok lehetőségével, mintegy 600 milliárd forintnyi támogatást osztottak ki, ezek a költözések egy láncolatot indítottak be, részben ennek a hatására beindultak a lakásépítések is, ami munkahelyeket generált, növelte az építőanyag-kereskedelmet, élénkítette a gazdaságot stb.

    Ugyanakkor nyilván nem minden fiatalnak segítette a helyzetét, biztosan vannak olyanok, akik ezt nem tudták kihasználni. A legtöbb támogatás gyermekvállaláshoz kötött, de nem mindenki van abban az élethelyzetben, hogy ez aktuális legyen, pl. még nem tart ott, hogy gyereket vállaljon, nincs olyan komoly párkapcsolata stb.

    Szerintem összességében inkább segítette, és van, akinek nagyon sokat segített

    A lendületadást az is jól szemlélteti, hogy abból a tespedt, inaktív állapotból, amiben a lakáspiac volt még 2012-2014 között, nyilván más tényezők (gazdaságélénkülés, visszapattanás a 2008-as válság után) hatására is, meglódult az ingatlanpiac, amiben a támogatásoknak is nagy szerepük van

    Az azóta megjelent újabb kedvezmények nagy része már nem is vissza nem térítendő támogatás, hanem olyanok, amiket maximum csak a megnövekedett keresleten keresztül lehet beárazni (pl. babaváró). Azért, hogy a tiszta támogatási összegeket ne nyelje be a piac, a beruházó, az eladó.

    Olyat például már nem látunk, mint ami 2016 januárjában megfigyelhető volt az ingatlan.comon is, hogy egy új lakás hirdetésfigyelésére feliratkozottaknak a támogatás megjelenése után ment az email, hogy a hirdető eladó növelte az árat, és nem 1-2 millió, hanem épp 10 millió forinttal egyik napról a másikra. Mára már ilyen nincs, egyrészt mert sok helyen nagyon komoly megfizethetőségi problémák mutatkoznak az ingatlanoknál, másrészt egy csokhoz kapcsolódó illetékkedvezményt, vagy zöld hitelt nehéz beárazni, mert ugyan megjelenik a kedvezményezett vevő a piacon, de egy összegben nem lesz több elkölthető pénze, ráadásul egy nagy része visszafizetendő.

    Ezek a támogatások a fenntarthatóbb irányba mutatnak. Úgy látom, van egyfajta evolúciója a támogatásoknak, és ez egészen odáig jutott, hogy pl. a MNB által nyújtott zöld hitelnél nem is szerepel demográfiai feltétel, csak az ingatlan energiahatékonyságára vonatkozó követelmény. Ez igazából kedvezményes finanszírozási forma, nem vissza nem térítendő támogatás.

    Ígylakunk: Sokszor halljuk, nekünk is sok kommentelő írja a Facebook-oldalunkon, hogy csak a tehetőseket segítik a támogatások, mert csak ők tudják felvenni a hiteleket, csak ők tudnak akár támogatással is lakást venni.

    B.L.: Ez is relatív, hogy ki számít tehetősnek, sokszor már az is annak számít, aki egyáltalán hitelképes. Az MNB eléggé behúzta a kéziféket, szerintem nagyon helyesen, hogy tényleg csak azok vegyenek fel hitelt, akik valószínűleg vissza tudják fizetni, az eladósodottság féken tartása érdekében. Ez egyszerre tudja biztonságos keretek között tartani az adósok egy részét, másrészt persze ezzel ki is zárnak csoportokat a hitelfelvételből. Emellett, ha például egy fiatal az első lakását szeretné megvásárolni, akkor az azzal is jár, hogy le kell tenni 20 százalék önerőt. Korábban ezek nem így voltak, de aztán egyre komolyabb feltételeket kellett, kell teljesíteni egy hitelhez.

    Ettől függetlenül látjuk, hogy mintegy 1000 milliárd forint nagyságban vesznek fel hitelt az emberek, történelmi csúcsokat döntögetve. Persze mást ért 20millió forint 2020-ban, mint most.

    Nyilván ebből többen kimaradnak, de az is kérdés, hogy többen maradnak-e ki, mint akiknek segített, sok-e vagy kevés az a 200 ezercsalád, amelyik igénybe vette a pl. csokot.

    A jelenlegi ingatlanárak mellett támogatásokból kiszorulók nem tudnának lakást venni támogatással sem. De ez már abban a rétegben a lakhatás inkább szociális probléma, és nem lehet pusztán lakáspolitikai eszközökkel megoldani. Az általános lakástámogatási elveket el kell választani azoktól a problémáktól, amiket más eszközökkel célszerű kezelni.

    Ígylakunk: Számukra megoldás lehetnek egy jól, például osztrák mintára működő bérlakásrendszer?

    B.L.: A bérlakáskérdés az elmúlt 30 évben mindig felmerült, de sosem valósult meg. Valószínűleg azért, mert iszonyú nagy tőkére lenne hozzá szükség. Ha a több 10 vagy 100 milliárd forintért felépített bérlakásokat a bérlő később megveheti kedvezményes áron, akkor a befektetett tőkét újra és újra bele kell tenni a rendszerbe.

    Ugyanakkor 10 ezer bérlakásnak nem lenne olyan sorsfordító hatása az ingatlanpiacon, mint a felépítésükhöz szükséges összegből kifizetett támogatásoknak.

    A mostani támogatási politika más elveket követ: azt a pénzt, amiből épülhet pl. 30 ezer bérlakás, 3 év alatt odaadják 200 ezer családnak, így nagyságrenddel nagyobb a támogatott réteg, amelyiknek ez segített.

    A bérlakás persze sokszor gazdasági kényszerűség. A fiatalok célja legtöbbször az első saját lakás megszerzése, de a jelenlegi ingatlanárak mellett egyre nehezebb az önrészt előteremteni lakbérfizetés mellett is, valószínűleg ezért is tette az MNB az a javaslatot, hogy az első lakásnál csökkentsék az elvárt önerő mértékét.

    Ígylakunk: Milyen hatásuk van a támogatásoknak az ingatlanpiacra?

    B.L.: Szerintem nem lehet általánosságban beszélni a lakáspiacról, ami teljesen más vidéken, mint a fővárosban, de akár Budapesten belül is nagy különbségek vannak. Most a vidék szárnyal, Budapesten pedig 2018. óta csökken a tranzakciók száma, ami már a megfizethetőségi problémára is utal. A covid után pedig nem tért vissza olyan állapotba az ingatlanpiac, mint amilyen előtte volt.

    Biztos vagyok benne, hogy az állami támogatások nélkül nem épülne annyi lakás, és nem is lenne ennyi vevő a piacon, mert már túl vagyunk annak a piacélénkülésnek a csúcsán, amit a külső tényezők biztosítottak az ingatlanpiac számára. Sokkal óvatosabbak a vevő és az eladók is, emiatt a zöld hitel vérfrissítés a keresleti oldalon, az áfakedvezmények a kínálati oldalt élénkítik.

    Kérdés, hogy meddig tarthat ez ki. Hosszú távon egyértelműek a trendek: mindennek megy fel az ára, 250 helyett 150 ezer körül alakul az adásvételek éves száma, holott nem csökkent az ország lakossága kétharmadára, és az anyagi helyzetünk sem lett annyival rosszabb, mint a 2000-es évek közepén.

    Ígylakunk: A felújítási támogatásoknak lehet olyan hatása, hogy valaki inkább nem költözik, hanem felújít és marad a lakásában?

    B.L.: Biztosan. Annak ellenére, hogy talán ez az első komolyabb támogatás, ahol nem előírás, hogy benne kell maradni a felújított lakásban meghatározott ideig. Persze a hatást még nem lehet látni pontosan. Mindenesetre azok, akik azt mondják, hogy egy következő otthon megvásárlása esélytelen, legalább megcsinálnak valami felújítást a meglévő lakásukban, és jobban érzik ott magukat.

    Ígylakunk: A támogatások beindították a rakétákat, mindenki építkezik, felújít, nincs szakember, drága az építőanyag, nem megy ez a minőség rovására?

    B.L.: Az új lakásokat nem látjuk, mert az új lakások jelentős részét tervezőasztalról értékesítik, és amikor elkészül, már réges-rég túl van az értékesítésen. A használt adásvétel - a meghirdetéstől a szerződéskötésig – viszonylag gyorsan átfut, de az új lakás értékesítése akár 3 évig is eltarthat.

    Korábban is voltak minőségi problémák, slendriánságok, hozzá nem értés, pl. a 2000-es években épült lakóparki lakásoknál, de ezek sokszor csak évekkel később jöttek elő.

    Valós a veszély, mert nehéz megoldani, hogy sok lakás épüljön, de nincs elég szakember. A hatékonyság is gond, de hiába jönnek új, hatékony technológiák, ha nincs hozzá technológiai beruházás, illetve szakember.

    Ez aztán egyfajta kétsebességű lakásépítési szektort alakított ki: a családi házakat, ikerházakat építők biztosan teljesen máshogy állnak ehhez hozzá, mint aki többszáz lakásos társasházakat épít. Utóbbinál már néhány százaléknyi hatékonyságnövekedés is több 100 milliós, vagy milliárdos eredménykülönbséget tud okozni. Ezért ők sokkal nagyobb valószínűséggel fognak technológiába fektetni. Igaz tőkeerősebbek, innovatívabbak is. Ez egymást erősítő folyamat.

    Viszont a lakásépítéseken belül a családi házak mennyisége kb. annyi, mint ahány társasházi lakás épül.

    Az is mérlegelés tárgya lehet egyébként lakásvásárlásnál, hogy egy nagyobb beruházó, amelyik több száz lakás épített már, talán nagyobb eséllyel lesz megtalálható, ha garanciális probléma adódik.

    Ígylakunk: Mindenesetre az pozitív, hogy az MNB hitelnél van minőségi követelmény.

    B.L.: A csillagok együtt állása most nagyon kedvez az újlakás-vásárlóknak. 2022 júniusában fog hatályba lépni a kötelező közel nulla energiaszint az újépítésű lakásoknál, ami BB besorolást jelent. Az MNB magasra tette a lécet, mert így a beruházók is ösztönözve lesznek arra, hogy még több minőséget rakjanak bele.

    Nagyon furcsa helyzet, hogy az új és a használt lakások árai között kb. 30% különbséget látunk, de ha megnézzük, hogy milyen műszaki tartalmat kapunk egy új és egy használt lakásban, azt látjuk, hogy sokkal nagyobb lehet a különbség, akár 50%, pusztán az építőanyagok, a szigetelés, a technológia miatt. Akár lovaskocsi és Ferrari szintű különbségek is vannak minőségben a lakáspiacon, miközben árban mégsem ekkora az eltérés

    Ígylakunk: Mi a véleményed a TLE azon javaslatáról, hogy az otthonfelújítási támogatást, illetve az új lakások áfakedvezményét hosszabbítsák meg a nagyobb kiszámíthatóság, a ciklikusság mérséklés érdekében?

    B.L.: A lakáspiacon, ami biztosan aranyat ér, az a kiszámíthatóság. Valamilyen szinten van is: aki vevőként nézelődik, az biztosan tudja, hogy mennek fel az árak, ezt sokan bele is számítják. Sokan szerintem még nem érzik a 2022-es határidőt. A legkritikusabb az áfa, mert egy társasház felépítése sokkal több időt vesz igénybe, és ezt nagyon nehéz tervezni, ha nincs ebben egy hosszú távú előrelátási lehetőség. Ez elmúlt években a saját bőrén érezhette mindenki, milyen az, amikor van áfa, meg amikor nincs, aztán megint van. Láttuk, hogy mennyire visszaesett az engedélye, majd az építsek száma.

    Ez látszólag egyszerű összefüggés, hogy akkor az 5 százalékos áfát kell alkalmazni, de nyilván össze kell hangolni a költségvetéssel és más tényezőkkel is. De ha látszik a jó irány, és az elmúlt pár év jó tapasztalat volt, akkor ezek a folyamatok stabilizálódhatnak.

    Most a lakásépítések felívelőben vannak, és előbb utóbb a lakásállomány állapotán is meglátszik majd a minőségi javulás, mert van igény a jó minőségű és korszerű ingatlanokra.

    Ígylakunk: Szükséges lenne-e meghatározni, hogy egy évben mennyi lakás épüljön vagy mennyinél ne épüljön kevesebb?

    B.L.: Célkitűzésekre szükség van, hogy mérni tudjuk a teljesítményt. Hüvelykujj szabályként rögzül, hogy jó lenne, ha 40 ezer lakás épülne évente. Ez viszont pl. figyelmen kívül hagyja a felújításokat, igaz nem is történt nagyon sok felújítás. De a komoly felújítások korrigálhatnák ezt a számot.

    Az világos, hogy a lakáspiac problémáinak jelentős részét kínálati oldalról lehet megoldani. Ha kellően sok lakás épül, akkor felerősödik a verseny a vevőkért, és nem lehet 3 millió forintért adni egy csepeli társasházi lakás négyzetméterét, mert a vevő inkább a Rózsadombra költözik, ha ott épül kellő számú lakás. Ha nő a kínálat, az fékezi az árak emelkedését is.

    2015-17-ben az is okozta a használt lakások drágulását, hogy azok a vevők, akik meg tudtak volna fizetni egy új lakást, azok számára nem volt elég kínálat. Ezért ők a legjobb minőségű használtakat vették. Ez legyűrűzött akár a felújítandó használt lakások áráig.

    A kínálati oldalról sokkal könnyebb szabályozni a lakáspiaci folyamatokat.

  • Az áfakedvezmény ellenére nehezen indulnak be a társasházépítések

    Az iBuild projekt- és cégadatbázisban szereplő beruházások alapján, összesen több mint 2 ezer milliárd forint értékben indultak el építési munkák a szektorban – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Az év első 9 hónapját jellemző Aktivitás-Kezdés mutató nem csak a 2020-ast, de a 2019-est is meghaladta, előbbit 24, utóbbit 4 százalékkal.

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 3. negyedév)

    A magas- és mélyépítéseket is alacsonyabb számok jellemezték

    Akárcsak az egész építőipart, a magasépítéseket is gyengébb harmadik negyedév jellemezte. Az Aktivitás-Kezdés mutató elmaradt a jól sikerült első két negyedéves szinttől, bár a 2020 azonos időszakához képest magasabb összegben kezdődtek meg kivitelezési munkák a szektorban. Összességében az év első 9 hónapjában a magas számokat hozó első félévnek köszönhetően közel 1500 milliárd forint volt az Aktivitás-Kezdés mutató értéke, ami a 2020 január és szeptember közötti időszakhoz képest 24 százalékos növekedést jelentett, de jelentősen meghaladta a korábbi évek azonos időszakát jelemző szinteket is. 

    A gyengébb harmadik negyedév a társasházi lakásépítések és a nem lakáscélú magasépítések esetében is megfigyelhető volt. Utóbbiaknál azonban a második negyedév magas Aktivitás-Kezdésének köszönhetően a január és szeptember közötti időszakban megkezdődött építések összege meghaladta a korábbi években megfigyeltet, a 2020-ast 31, a 2019-est 36 százalékkal. Az építési fázisba lépő projektek között található 2021 3. negyedévében például az Észak-Közép Budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő Kútvölgyi tömbjének felújítása. De megkezdődött több irodaház és ipari-raktárlétesítmény építése mellett (ezekről később részletesen írunk) például az Aria Residences hotel kivitelezése is,  illetve a Szekszárdi Tudásközpont építése.

    A társasházi lakásépítési szektorban a gyenge második negyedévet követően a harmadik még kisebb Aktivitás-Kezdést hozott, az első 9 hónapban elindított kivitelezések értéke csak 14 százalékkal haladta meg az egyébként is rosszul sikerült 2020-as év azononos időszakát jellemzőt, és messze elmaradt az előző évek szintjétől.

    A magasépítésekhez hasonlóan a mélyépítések esetén is visszaesést hozott a 2021-es harmadik negyedév, a kiemelkedő második negyedévet követően töredék összegben indultak el kivitelezések a szektorban- derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

    2021 harmadik negyedévében arányaiban a legtöbb kivitelezés a keleti régiókban indult, de összességében az első 9 hónapban a megkezdett építkezések összértékéből a legnagyobb aránnyal a nyugati régiók rendelkeztek, amelyek részesedése meghaladta a korábbi éveket jellemzőt. Összességében a január és szeptember közötti időszakban a legkevesebb kivitelezés Kelet-Magyarország kezdődött meg, a harmadik negyedéves növekedés ellenére. (2. ábra)

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 3. negyedév)

    Nehezen indulnak be a társasházi lakásépítések

    2021. január 1-től ismét 5 százalékosra csökkent az új lakásokat terhelő áfakulcs a 2020-as 27 százalékról. Ennek ellenére egyelőre nem látszik a társasházi lakásépítések jelentősebb felfutása. Az első negyedévhez képest a második negyedévben kevesebb társasházi lakáskivitelezés kezdődött meg, melyet a harmadik negyedévben további visszaesés követett. Bár még így is igaz, hogy a jobb első negyedévnek köszönhetően 2021 első 9 hónapjában a társasházi lakásépítési Aktivitás-Kezdés mutató értéke 14 százalékkal magasabb volt a 2020-as azonos időszakinál.

    A társasházi lakásépítések tehát az áfacsökkentés ellenére nehezen indulnak be. A KSH lakásépítési engedély statisztikái szerint, az idei évben az engedélyek számának növekedésében az egyszerű bejelentések játszották a főszerepet. Ennek hátterében állhat, hogy a tavaly őszi bejelentés óta a fejlesztőknek még nem volt kellő idejük a nagyobb beruházások előkészítésére, az engedélyeket még nem sikerült megszerezni, a kivitelezés indítása pedig csak ezt követheti majd. Összességében azonban az áfacsökkentés hatására továbbra is a társasházi lakásépítések Aktivitás-Kezdésének felfutására számítunk a jövőben. Különösen mivel a nem régiben indult „zöld” hitel plusz lökést adhat az új lakások iránti keresletnek.

    Július és szeptember között nagyjából a második negyedés szinten alakult a befejezett társasházi beruházások értéke, ami így a csúszások miatt elmaradt a korábbi várakozásoktól. Az év első 9 hónapjában összesen 208 milliárd forint értékben adtak át társasházi projekteket.

    Az adott időszakban elkezdett és befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, és a teljesítmény, vagyis az adott időszakban építésre fordított összeg, folyóáron. (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 3. negyedév)

    Az év első feléhez hasonlóan, az első 9 hónapot nézve is a legtöbb társasházi lakásépítési kivitelezés a Közép-Magyarország régióban vette kezdetét. A harmadik negyedévre ugyan az ország többi része is arányaiban magasabb Aktivitás-Kezdést tapasztalt, de továbbra is elmaradtak a korábbi években jellemző részesedésüktől. A keleti régiókban mindössze az építkezések 10, a nyugati régiókban pedig 18 százaléka indult el, Közép-Magyarország 72 százalékos részesedésével szemben január és szeptember között. (4.ábra)

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 3. negyedév)

    Felpörgő irodaépítések és ipari és raktár ingatlan beruházások

    A 2020-as erőteljes visszaeséshez képest, jelentősek felpörögtek az irodaberuházások 2021-ben. Az Aktivitás-Kezdés mutató az év első 9 hónapját nézve meghaladta az eddigi rekordévnek számító 2018-as teljes éves kivitezelési értéket. Az irodaépítések mellett az ipari épületek és raktárak építése is erős felfutást mutatott 2021-ben. A megkezdett kivitelezések értéke az idén is rekordot dönt a tavalyi után. Az év első 9 hónapjában elindult építési munkák összege a szektorban, már most jelentősen meghaladta a tavalyi teljes éves Aktivitás-Kezdést - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

    A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat. Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az iBuild a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.

    Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés

  • Kijelölték az első rozsdaövezeti fejlesztési területet

    A rozsdaövezetek fejlesztésére irányuló kormányzati akcióterv célja a leromlott állapotú, elhanyagolt ipari területek helyreállítása, kármentesítése és fejlesztése. Ennek a kezdeményezésnek a keretében jelölték ki rozsdaövezeti akcióterületnek a Váci úti ingatlan-beruházást. Az összesen, tervezett bruttó 283.000 négyzetméteres lakó- és vegyes felhasználású fejlesztés egy teljesen új, multifunkciós városnegyedet hoz létre a 13. kerület szívében. A tervek alapján 2022 második felében indul el a több mint 150 milliárd forint beruházási értékű rozsdaövezeti projekt. 

    A városrészfejlesztés tovább bővíti Budapest meghatározó Váci úti irodafolyosóját, emellett szélesíti a magas minőségű lakáskínálatot, miközben okos megoldásokon alapuló, zöld, városias környezetet hoz létre egy korábban elhanyagolt ipari területen. Az emberléptékű beruházás keretében egy négycsillagos, közel 16 000 m2-es szálloda is épül külön vendéglátó-egységekkel és kulturális központtal, amelynek célja a közeli Duna Aréna sportrendezvényeiből eredő potenciál kihasználása, valamint az üzleti és turisztikai célközönség kiszolgálása.

    Az iroda- és lakóépületek a megszokottnál jóval szellősebb elhelyezkedést tesznek lehetővé, míg a hozzájuk tartozó kiskereskedelmi egységek biztosítják a lakók és az ott dolgozók teljeskörű kiszolgálását. Az irodák és a kereskedelmi épületek a főút, a lakások pedig a belső fekvésű nyugati területsávban kapnak helyet, ahol az ingatlanok mérete minimum 30 m2 alapterülettől indul.

    Az új városnegyed központi részét képezi egy, a nagyközönség számára is nyitott, közel két hektáron elnyúló zöld közpark. A zöldterületre a tervek szerint magasra növő fákat telepítenek, amik ugyancsak hozzájárulnak majd a környék színvonalának emeléséhez, a helyszín több pontján pedig vízfelületeket alakítanak ki, amelyek tovább fokozzák a térélményt, és javítják a mikroklimatikus viszonyokat. 

    Az új park a közeli Népszigettel, Margitszigettel, Duna-parttal és Rákos-patakkal számos kültéri kikapcsolódási és sportolási lehetőséget biztosít a helyi lakóknak. A fejlesztés tovább erősíti a Rákos-patak közösségépítő szerepét, ami segíti a városi környezet értékeinek újrafelfedezését. A beruházás része a Váci úti oldalon jól ismert műemléki épületek, mint az egykori kazánkovács és kazánszerelő műhely megóvása, és új, például konferencia funkcióval való ellátása is.

    A klímavédelmi szempontokat is kiemelten kezelő, modern városrész előremutató és fenntartható smart technológián alapul, amibe beletartozik a magas megújuló energia hányad, az okos mérési megoldások és a smart vízgazdálkodás is. A városnegyedből a belváros közvetlenül elérhető a Váci út, a metró és további gyors tömegközlekedési lehetőségek segítségével. A beruházás számos átfogó infrastrukturális fejlesztést is magával hoz. 

    Ennek keretében kiépítik az Esztergomi utat a Dagálysétány utca és a Dagály utca, valamint a Vizafogó utca közötti szakaszon. Emellett a tervek alapján az Esztergomi út - Vizafogó utca kereszteződésében jelzőlámpás csomópont jön létre. Az elképzelések szerint a Forgách utca besüllyesztésre kerül annak érdekében, hogy a zöldfelület szabadon folyhasson át felette.

    “A Váci út városrészfejlesztési projektünk megtervezése és kivitelezése során kiemelten kezeljük azokat az építészeti és urbanisztikai elvárásokat, hogy a korábban elhanyagolt, indusztriális környezetből egy kifejezetten esztétikus és a város szövetébe illeszkedő zöld negyedet hozzunk létre. Ennek megfelelően az a célunk, hogy megfelelő hatóságokkal együttműködve olyan beruházást készítsünk elő és valósítsunk meg, ami maximálisan tiszteletben tartja az itt lakók érdekeit, emellett a különleges építészeti és környezetbarát megoldásokkal, valamint a hatalmas, fás közparkkal gyökeresen átalakítja és újjáéleszti a kerület eddig mellőzött ipari részét” - hangsúlyozta Zentai Péter, a beruházás mögött álló cégcsoport vezetője.

    Forrás: 

  • A kormányzati intézkedések hatására újra lendületet kaphatnak a lakásépítések

    Az első félév adatai megerősítik a kibővített otthonteremtési program intézkedéseinek élénkítő hatását a lakásépítési szektorra. Bár a lakásépítések számában még kevésbé látszik a hatás, egyre több lakásprojekt indul, a társasházépítések aránya jelentősen emelkedett. Ezt a trendet erősíti, illetve nyújtja el hosszabb távra a Magyar Nemzeti Bank július elején bejelentett Zöld Otthon Programja, valamint a rozsdaövezeti új lakások adásvételére vonatkozó áfavisszaigénylés

    A jelenlegi lakástámogatási rendszer a Kormányzat elkötelezettségét mutatja a családok támogatása és az otthonteremtés mellett. A jelenlegi támogatások a rendszerváltást követő egyik legnagyobb ösztönző hatást adhatják.

    Meggyőződésünk, hogy a hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések még több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. A hatályos szabályok szerint az otthonteremtési támogatás több eleme (otthonfelújítási támogatás, áfakedvezmények, falusi CSOK, illetékmentesség) is kifut 2022 végén.

    Ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon szükséges lenne az általános 5%-os újlakás-áfa fenntartása, illetve az otthonteremtési támogatások állandósága. Azt a lehetőséget, amelyet a 2020-ban bejelentett intézkedésekkel megkaptak a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat – anyaggyártók, tervezők, kivitelezők, fejlesztők, építőanyag kereskedők, finanszírozók, ingatlanforgalmazók, kapcsolódó beszállítók -, csak egy hosszú távon kiszámítható környezetben lehet hatékonyan kihasználni.

    Egy fontos elemet hiányolunk tehát a mostani otthonteremtési politikából: az évtizedes előrelátást és tervezést.

     Az otthonfelújítási támogatás óriási célcsoportot érint, hiszen a hazai lakásállomány mintegy 70 százaléka korszerűsítésre szorul. Ilyen nagy volumenű felújítási munkát azonban csak évtizedes távlatban lehet úgy ütemezni, hogy az építőipar ezt munkaerő- és építőanyagkapacitással ki tudja szolgálni.
     Az új lakások értékesítésére vonatkozó 5% áfa azok után a lakások után érvényesíthető, amelyekre 2022.12.31-ig megkapta a fejlesztő az építési engedélyt, vagy az építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint (és az építését 2026.12.31-ig befejezték). Bár a kedvezmény további négy évig felhasználható, a fejlesztőknek - az általunk javasolt öt év helyett - csak két év áll rendelkezésükre a projektek előkészítésére, ami nagyobb társasházak építése esetén kevés lehet. Ez azt eredményezheti, hogy a vártnál kevesebb építési projekt kap engedélyt, és 2022. után erőteljesen visszaesik majd a társasházépítés. Ez az áfakedvezmény lejártával mutatkozik meg majd erőteljesen.

    Javasoljuk, hogy legyen hozzávetőleg öt éves előrelátás az otthonteremtési intézkedésekkel kapcsolatban.

    Szükségesnek tartunk továbbá egy 15 évre szóló, átlátható, koherens és rugalmas lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    A KSH szerint 2021 első három negyedévében az előző év hasonló időszakához képest:

    • 2021 első három negyedévében 5.044 lakást vettek használatba Budapesten, több mint kétszer annyit, mint a megelőző év azonos időszakában. A megyei jogú városokban ugyanakkor 37, a többi városban 16, a községekben pedig 29%-kal kevesebb lakást adtak át, mint egy évvel korábban.
    • A főváros súlyának növekedésével párhuzamosan a természetes személyek által épített lakások aránya 44-ről 32%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 55-ről 67%-ra nőtt 2020 első három negyedévéhez képest.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 38%-a családi házban, 57%-a többlakásos épületben, 2,5%-a lakóparkban található. Az új családi házak száma negyedével elmaradt a megelőző időszakitól, míg a többlakásos épületekben 29%-kal több lakás épült.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 8,5 m2-rel 87 m2-re csökkent 2020 első három negyedévéhez viszonyítva, ami a lakásépítés összetételének többlakásos épületek felé történt elmozdulásával függ össze.
    • Az értékesítési céllal épített lakások aránya 67, a saját használatra épített lakások aránya 30%-ot ért el, utóbbi arány 12 százalékpontos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.
    • Országos szinten az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma 22 430 volt. Az eltérő területi trendek az építési engedélyeknél is megfigyelhetők, itt azonban a fővárosban tapasztalható csökkenés, az ország egyéb településein viszont erős növekedés történt. Budapesten 23%-kal kevesebb lakás építését engedélyezték, ugyanakkor a megyei jogú városokban 43, az egyéb városokban 57, a községekben pedig 60%-kal több lakás kapott engedélyt, mint az előző év azonos időszakában.
    • Az építtetők az esetek 66%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
    • A kiadott építési engedélyek alapján Budapest mellett csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csökkent az építendő lakások száma 2020 első három negyedévéhez viszonyítva. Három megyében tapasztalható 100% feletti növekedés, Tolnában (210%), Somogyban (147%), és Hajdú-Biharban (115%).
    • 2020 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 48%-kal több, összesen 12 537 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 3 682, 31%-kal több, mint 2020 I-III. negyedévében.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk és a kapcsolódó ábrák cikkünk alatt letölthetők.

  • Folyamatosan drágulnak a lakáshitelek

    Drasztikusan drágulnak a lakáshitelek a magyar piacon. A money.hu banki adatközlésen alapuló adatai szerint e hét közepén egy új lakás vásárlására 10 éves kamatfixálással, 20 évre felvett, 20 millió forintos hitelre a legjobb ajánlat a Magyar Bankholding tagbankjainál (Budapest Bank, MKB Bank, Takarékbank) egységesen elérhető 3,79 százalékos kamatozású kölcsön volt.

    Ez top-kamatszint ugyanakkor magasabb, mint az idén júniusban a folyósított hitelek átlagkamata volt.

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a június hónapban folyósított összes 10 éves kamatperiódúsú hitelekből számított átlagkamata ugyanis 3,78 százalék volt. Négy hónappal ezelőtt szépen voltak kedvezőbb ajánlatok, most azonban már a korábban egy átlagügyfélnek jutó kamat számít top-ajánlatnak. 

    Napról-napra változik a piac

    A money.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy a bankok a jegybanki alapkamat emelkedése miatt az elmúlt hetekben felgyorsuló pénzpiaci drágulást követve folyamatosan, de egymástól eltérő időben hozzák meg kamatdöntéseiket. Október közepén a példánkban említett kölcsön esetében még 3,68 százalékos volt a legjobb banki ajánlat. A listánkban 5. helyen álló CIB esetében pedig már tudható, hogy a 10 éves Magnifica Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel kamatát november 1-től 30 bázisponttal emelni fogja. A fentiek miatt a money.hu szerint rendkívül fontos, hogy a hiteligénylők a banki ajánlatokat összehasonlítsák – milliós tételeket lehet így megspórolni. 

    Használt lakás vásárlása esetén hasonló feltételek mellett hasonló eredményeket kapunk, leszámítva azt hogy az Unicredit Bank egyelőre a közvetítő partnereknél elérhető hitelekre akciós kamatot hirdetett, amivel jelenleg vezeti a listát.

    A THM és a feltételek teljesen eltérőek

    A money.hu szakemberei ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a lakáshiteleknél a kamatok mellett a Teljes Hiteldíj Mutató (THM) áttekintése is egyre fontosabbá válik. Mindezt jól mutatja, hogy bár a példánkban szereplő Top-kamat a Bankholding tagjainál egységes, ám az eltérő THM miatt a havi törlesztőrészletben 550 forintos különbség fedezhető fel, amely a futamidő végéig akár 300 ezer forint többletköltséget okozhat.

    Ugyanígy nem árt figyelembe venni azt sem, hogy pénzintézetenként eltérő a jövedelem-elvárás is a hitelfelvevőkkel szemben. Új lakásra felvett hitel esetében a Takarékbanknál elegendő pusztán 400 000 forintos jövedelmet igazolni, míg a Bankholding másik két tagbankjánál a top-kamat eléréséhez már 450 ezer forintos jövedelemre van szükség. Az Unicreditnél ugyanakkor új lakás vásárlása esetén a legjobb kamathoz elegendő 300 000 forintos jövedelem – az már más kérdés, hogy a használt lakásra hirdetett akciós hitelnél náluk is 400 ezres a minimális jövedelem elvárás.

    A KSH legfrissebb adatai a lakossági hitelezéssről azt mutatják, hogy 2021 I. félévében a lakáshitel-állomány értéke megközelítette a 4,3 ezer milliárd forintot, ezzel 6,4%-kal meghaladta a 2020. évit, és elérte a GDP 8,9%-át. Az engedélyezések és a folyósítások száma és összege is nőtt, közülük is kiemelkedő mértékben a lakáskorszerűsítéshez igénybe vetteké.

    június 30-án a magyarországi lakáshitel-állomány 4259 milliárd forint volt, 6,4%-kal (254 milliárd forinttal) magasabb a 2020. véginél, de kevéssel még mindig a 2010. évi csúcs alatt maradt. A háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül közel 48%-ot tettek ki a lakáscélú hitelek, amelyek GDP-hez viszonyított aránya az előző év végi 8,4%-ról 8,9%-ra nőtt.

    Mind az államilag támogatott, mind a piaci hitelek állománya bővült 2021 I. félévében: az előző év azonos időszakához képest az államilag támogatott lakáshitelek állománya 12, a támogatás nélküli hiteleké 13%-kal nőtt, miközben a teljes hitelállományon belül arányuk változatlan maradt (16, illetve 84%).

    Az engedélyezett lakáshitelek közül az államilag támogatott hitelek száma 74, összegük 41%-kal emelkedett, miközben az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 9,1 millió forintról 7,4 millió forintra mérséklődött.

    A támogatott lakáshitelezés térnyeréséhez a már meglévő támogatások mellett közvetve vagy közvetlenül az év elején elindult új otthonteremtési program több eleme is hozzájárult.

    Az engedélyezett állami támogatás nélküli hitelezés esetében szintén érezhető az otthonteremtési program említett intézkedéseinek hatása. Az ilyen hitelek száma 11, összegük 38%-kal nőtt, átlagos összegük ugyancsak emelkedett: 2020 I. félévéhez képest 10,6 millió forintról 13,1 millió forintra.

    A támogatott és a támogatás nélküli engedélyezett hitelek számának különböző mértékű emelkedése miatt arányeltolódás következett be az állami támogatású hitelek javára: míg 2020 I. félévében a támogatott hitelek aránya 20% volt, addig 2021 I. félévére ez 28%-ra módosult.

    2021 első hat hónapjában több mint 59 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 568 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma 21, összege 35%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

    A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek számának 61, összegének 70%-a ezt a célt szolgálta.

    Az építéshez nyújtott hitelek száma 27, összegük 24%-kal csökkent 2020 I. félévéhez mérten. Az átlagos hitelösszeg 300 ezer forinttal, 5,1 millió forintra emelkedett. Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma kismértékben (1,4%-kal) nőtt, összegük viszont közel 19%-kal lett nagyobb.

    A korszerűsítési, bővítési hitelek száma a 3 millió forintig elérhető lakásfelújítási támogatások és az ezekhez kapcsolódóan igénybe vehető támogatott előfinanszírozási hitelek hatására 2021 első felében 62%-kal emelkedett, összesített értéke közel háromszorosára ugrott az egy évvel korábbihoz viszonyítva, miközben az átlagos hitel összege 3 millió forintról 5,3 millió forintra emelkedett.

    A lakáshitelezés alakulását is befolyásolta a 2019. július 1-jétől elérhető babaváró kölcsön, ami meghatározott feltételekkel igényelhető, szabad felhasználású hiteltermék. A hitelfelvevők számos különböző célra vehetik fel ezt a hitelt, ugyanakkor feltételezhető, hogy jelentős részük azt lakásberuházásra, a lakásvásárlás során a vételi összeg kiegészítésére, a piaci lakáshitel-felvétel helyettesítésére, vagy a korábban felvett lakáshitel előtörlesztésére fordítják.

    Forrás és részletes adatok: money.hu, KSH

  • Az otthonfelújítási támogatás és az áfakedvezmények meghosszabbítását javasolja a TLE

    A jelenlegi lakástámogatási rendszer a Kormányzat elkötelezettségét mutatja a családok támogatása és az otthonteremtés mellett. Ezek a támogatások a rendszerváltást követő egyik legnagyobb ösztönző hatást adhatják. 

    Egy fontos elemet hiányolunk a mostani otthonteremtési politikából: a kiszámíthatóságot, az évtizedes előrelátást és tervezést.

    • Az otthonfelújítási támogatás óriási célcsoportot érint, hiszen a hazai lakásállomány mintegy 70 százaléka korszerűsítésre szorul. Ilyen nagy volumenű felújítási munkát azonban csak évtizedes távlatban lehet úgy ütemezni, hogy az építőipar ezt munkaerő- és építőanyagkapacitással ki tudja szolgálni.
    • Az új lakások értékesítésére vonatkozó 5% áfa azok után a lakások után érvényesíthető, amelyekre 2022.12.31-ig megkapta a fejlesztő az építési engedélyt, vagy az építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint (és az építését 2026.12.31-ig befejezték). Bár a kedvezmény további négy évig felhasználható, a fejlesztőknek - az általunk javasolt öt év helyett - csak két év áll rendelkezésükre a projektek előkészítésére, ami nagyobb társasházak építése esetén kevés lehet. Ez azt eredményezheti, hogy a vártnál kevesebb építési projekt kap engedélyt, és 2022. után erőteljesen visszaesik majd a társasházépítés. Ez az áfakedvezmény lejártával mutatkozik meg majd erőteljesen.

    A sikeres lakásügyi intézkedések előfeltétele a kiszámíthatóság.

    Javasoljuk, hogy a lakásépítési/-felújítási ciklikusság csökkentése érdekében legyen hozzávetőleg öt éves előrelátás az otthonteremtési intézkedésekkel kapcsolatban.

    Szükségesnek tartunk továbbá egy 15 évre szóló, átlátható, koherens és rugalmas lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület

  • Több tízezer fiatal juthat első lakáshoz az MNB új javaslatával

    Az első lakásvásárlókra vonatkozó önerőelvárás mérséklésének ötletét vetette fel az MNB frissen publikált Makroprudenciális jelentésében.

    A jegybanki szakértők abból indultak ki, hogy a lakáspiacon a – jellemzően fiatal – első lakásvásárlók a hitelből történő lakásvásárlásnál gyakran hátrányos helyzetbe kerülnek, mivel kisebb jövedelmük miatt nehezen tudják a lakásárakkal együtt növekvő szükséges önerőt előteremteni. Ugyanakkor ezek a potenciális adósok alacsonyabb hitelkockázatot jelenthetnek a bankok számára, mivel főként lakhatási célra vásárolnak ingatlant, jövedelmük pedig várhatóan nő a hitel futamideje alatt.

    Eközben az utóbbi évek lakásár-emelkedése miatt – főként Budapesten – több társadalmi csoport számára is érdemben romlott a hitelből történő lakásvásárlás elérhetősége. Bár az állami támogatások a hitelből történő lakásvásárláshoz szükséges jövedelem mértékét csökkentették, ám az emelkedő lakásárak az elvárt önerőszükségletet is emelték. Emiatt a hitelfedezeti mutató (hfm, amely a forinthiteleknél 80 százalék) jelenleg egyre komolyabb korlátot jelent a fiatal hitelfelvevőknek.

    Magyarországon az első lakást vásárló fiatalokkal szemben 5-10 százalékponttal kisebb önerő előírása évente akár 20 ezer ügyfél lakáshoz jutását könnyíthetné meg, évi 70-200 milliárd forint lakáshitel-kihelyezést érintve - vélik az MNB szakértői.

    A közvetlen hatások mellett jelentős lenne továbbá az eddig a lakáshitelpiacról a túl alacsony megtakarításuk miatt kiszorult ügyfelek belépéséből eredő közvetett addicionális hitelezési hatás is. Így az ügyfelek magasabb hitelösszeghez, ezzel jobb minőségű vagy nagyobb lakáshoz juthatnak, valamint új vevők is megjelenhetnek a piacon. A magasabb hitelösszeg miatti kockázatokat pedig a fiatalok várhatóan növekvő jövedelme és a saját használatra vásárolt ingatlancélból eredő magasabb törlesztési fegyelem mérsékelheti - olvasható a jelentésben.

    Az alacsonyabb hfm-limitek bevezetését hosszabb távon kiegészíthetné és az esetleges kockázatokat tovább mérsékelhetné a jelzáloggal nem fedezett kitettségrészt fedező hitelbiztosítás vagy állami garancia bevezetése is. E limitek esetleges bevezetése a piaci folyamatoktól függően, a potenciális hasznokat és kockázatokat mérlegelve, a piaci és állami szereplőkkel való kooperáció keretében lehet megfontolandó - olvasható az óvatos megfogalmazás a friss MNB-dokumentumban.

    Garzonboom jöhet

    Sok fiatalnak teheti könnyebbé az első lakáshoz juttatást egy, még csak felvetésként megjelent jegybanki ötlet, amelynek eredményeként alacsonyabb önerővel várhatnak bele a lakásvásárlásba. Bár így a hitelösszeg nagyobb lesz és a mostani szabályok és a huszonévesek átlagfizetését tekintve nem minden esetben fér bele a törlesztés az adósságfék-feltételekbe. Ugyanakkor a fiatalok szja-mentessége, a bérek várható emelkedése, a szülők adóstársként való bevonása vagy az állami támogatások kihasználása megoldást jelenthet erre a problémára is. - áll az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amelyből az is kiderül, hogy október közepén mennyiért kínálták eladásra az első lakásnak megfelelő 40 négyzetméteres vagy annál kisebb lakóingatlanokat.

    “A fiataloknak a mostani szabályok szerint a lakás árának minimum ötödét, 20 százalékát kellene letenniük ahhoz, hogy lakáshitelből meg tudják venni a kiszemelt lakást. Ezt a limitet mérsékelné az egyelőre csak ötletként ismert jegybanki javaslat. Ha tényleges szabály lesz belőle, akkor a mamahitelből való távozást fiontolgató fiatalok lakáshiteligényléséhez elég lenne 10 százalék, vagyis feleződne a mostani limit. Ez egyrészt milliós nagyságrendű kezdeti kiadástól mentesítheti az érintetteket, másik oldalról pedig lerövidítené az önrészre történő spórolás idejét” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: “Egy ilyen szabályozás felélénkítené az első lakásnak megfelelő, garzonlakások piacát, azaz a 40 négyzetméteres és annál kisebb lakásokét, amelyek egyébként a kereslet szempontjából az utóbbi években az legnépszerűbbek között voltak.”

    Az ingatlan.com szakértője szerint a javaslat feleannyi időre csökkentené az önrész előteremtéséhez szükséges időt, ha egy fiatal a teljes fizetését erre tenné félre. Budapesten, Veszprémben és Győrben több jelenleg több mint két évnyi átlagfizetést szükséges félretenni a fiataloknak csak az önrész előteremtéséhez. Szolnokon, Miskolcon, Békéscsabán és Salgótarjánban viszont egy év vagy még rövidebb idő is elegendő ehhez a 20-29 éves fiatalok országos átlagfizetésével kalkulálva. Ezek a megtakarítási idők a jegybanki javaslat megvalósításával felére csökkennének.

    Balogh László azt is hozzátette, a 25 év alattiak szja-mentessége javítja a fiatalok esélyeit, ezzel ugyanis magasabb lesz a nettó jövedelmük 2022-ben. Könnyítést jelenthetne az érintett fiataloknak az is, ha a 10 százalékos önrész mellett valamilyen állami garanciaprogram kapcsolódna a kölcsönhöz. Az ingatlan.com szakértője szerint, ha a javaslat életbe lép, akkor amellett, hogy élénkítheti a használt és új garzonok piacát, az albérletpiacra is hatással lehet. „Egyrészt csökkenthet a kiadó lakások iránti keresletet, ha még többen döntenek az ingatlanvásárlás mellett, másrészt pedig növelheti az igényt az eladó garzonlakásokra, mivel ezek jelentik a belépőszintet az ingatlanpiacra. A fiatalok minél előbbi ingatlanhoz jutása azt is jelentené, hogy onnantól kezdve a jövőbeni lakásdrágulások már a saját zsebüket gazdagítanák.”

    Forrás: Napi.hu, ingatlan.com

  • Megjelentek a napelemes pályázat részletei

    Két különböző műszaki tartalom egyikére igényelhető támogatás: (1) Tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás fedezését célzó napelemes rendszer létesítése, VAGY (2) tetőszerkezetre helyezett, alább részletezett kapacitáskorlát mellett napelemes rendszer létesítése, fűtési rendszer elektrifikálása hőszivattyúval, villamosenergia tároló beépítése és nyílászáró cseréje. Itt a második cél az eddigi változatban még ez volt: „Napelemes rendszer telepítése, nyílászárók cseréje, tárolókapacitás létesítése és fűtési, valamint használati melegvíz előállító rendszerek elektrifikálása”.

    Jónéhány részletben, szabályban módosították az eredetileg társadalmi egyeztetésre kitett változathoz képest a hétfőn megjelent napelemes pályázat végleges szabályrendszerét. 

    - A jövedelemszámításnál nem a korszerűsítendő ingatlanba bejelentettek, hanem a (rész)tulajdonosok számát kell alapul venni. Továbbá a nyugdíjas jövedelme is beleszámít a képletbe. A 4,85 millió forint/fő jövedelmi korlát nem változott.

    - Alapesetben a 2021. augusztus 30-i állapot számít a tulajdoni viszonyokat illetően, illetve az az állapot, amikor valaki benyújtja a pályázatát.

    - A pályázat célzottságát erősíti, hogy plusz pont jár azért, ha az adott ingatlanban 18. életévét be nem töltött személy(ek) (gyermek/ek) is be van(nak) jelentve (nincs gyermek: 1 pont, 1 gyermek: 2 pont, 2 gyermek: 3 pont, 3 vagy több gyermek:4 pont). Emellett a pályázat rászorultsági jellegét erősíti az egy főre jutó jövedelmi korlát (bruttó 4,85 millió forint 2020-ban az szja-bevallásban az összevont jövedelmek szerint), illetve az, hogy annál több plusz pont jár, minél inkább hátrányos helyzetű térségben történne az ingatlan fejlesztése.

    Ez azt jelenti, hogy ha a jogszabály alapján nem minősül kedvezményezett járásnak, akkor 1 pont jár, ha már kedvezményezett járásnak számít, akkor 2 pontot kap a pályázó, ha viszont fejlesztendő járásnak minősül (még nagyobb rászorultsági fok a térség adottságai alapján), akkor 3 pontot kap.

    - Szintén hátrányosan érinti a jobb módú, nemrégen épült, vagy már részben felújított ingatlannal rendelkezőket az a szabály, hogy ha a nyílászárók felület szerinti legalább fele korszerűnek minősül a napelem telepítési célnál, akkor nem jogosultak pályázni (a komplex fejlesztési célnál van ez alól kivétel).

    Ezekből a változásokból már jól érzékelhető, amit a társadalmi egyeztetésen többen is szorgalmaztak, hogy az uniós helyreállítási alapból származó pénzből elsősorban a fokozottan rászoruló, csekély önerővel rendelkező, nehéz sorsú régióbeli ingatlantulajdonos családok kapjanak 100%-nyi vissza nem térítendő támogatással 2,9-11,3 millió forintot, ne pedig azok, akik egyébként is meg tudnák oldani az energetikai korszerűsítést, vagy annak egy részét. Így lesz ugyanis nagy hatása a pályázatnak és a nyertes családok rezsiáraknak való ellenállóképessége tényleg nő, miközben a fűtés korszerűsítése miatt a fejlesztendő járásokban a levegőminőség is javulhat.

    - További változás, hogy november 15. helyett december 6-tól nyílik csak meg a pályázati ablak Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyékben, aztán december 13-tól, 20-tól és 27-től a fennmaradó megyékben is megnyílik.

    - Nem nyújtható támogatás teljes társasház korszerűsítésére (társasház esetében a lakástulajdonosok külön-külön, egyedileg pályázhatnak saját ingatlanuk felújítására).

     - Nem nyújtható támogatás a pályázat benyújtásának időpontjában már meglévő napelemes rendszer bővítésére, cseréjére, korszerűsítésére (kivéve, ha fűtéskorszerűsítés az igénylés célja a támogatásban részesíthető kapacitáshatárig), vagy fűtéskorszerűsítés igénylése esetén hőszivattyú, vagy fűtőpanelek kapacitásnövelésére, korszerűbb típusra történő cseréjére.

    - Nem nyújtható támogatás ugyanazokra a munkákra, melyeket – az államháztartás alrendszereiből nyújtott vagy uniós támogatási forrásból (CSOK, otthonfelújítási támogatás) – a jelen pályázatban megjelölt támogatható tevékenységekkel (elszámolható munkákkal) azonos tartalommal végeztek el és a korábbi pályázatban megvalósított beruházás átadás-átvétele a jelen pályázatban szereplő beruházás megvalósítását megelőző 10 évben történt meg. 

    - Nem nyújtható támogatás a hálózatra nem kapcsolódó, szigetüzemben működő napelemes rendszerek telepítésére, illetve talajra telepített napelemes rendszer kialakítása kapcsán.

    A pályázat részletei itt olvashatók el: https://napelem.palyazat.gov.hu/ 

    Forrás: Portfolio

     

  • Egyre nagyobb lesz a zöld otthonok aránya a következő években

    A hiteles energetikai tanúsítványok adatbázisát az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) részeként a Lechner Tudásközpont üzemelteti, az innen szerzett adatok alapján a szakember megállapította, hogy a BB (közel nulla energiafelhasználású) szint aránya (amelynek kötelező eleme például, hogy az energia felhasználása legalább 25 százalékban megújuló forrásból származzon) látványosan növekszik: a 2016-os 0,37 százalékról, 2021-re már 4,68 százalékra nőtt. 

    Ehhez hozzájárult, hogy az újépítésű lakásoknál 2022. június 30-tól már ez a minimális szint, amivel használatbavételi engedélyt kapnak. Eredetileg 2021. január 1. lett volna a bevezetés napja, de ezt meghosszabbították, ezért a szakember a következő 1-2 évben a BB energetikai besorolású ingatlanoknál számít a legmarkánsabb növekedésre.

    A Metrodom Csoport értékesítési igazgatója úgy vélte, a BB-s besorolások várhatóan a CC-s besorolású (korszerű) lakások rovására fognak növekedni, mindez pedig már idén is látszik: míg tavaly a CC besorolású lakások aránya 27,36 százalék volt, ez idénre 20,22 százalékra esett vissza. A szabályozással 2022. július 1-től az újonnan épülő lakások közül eltűnnek a CC-sek, innentől valamennyi újonnan megépülő lakás energetikai szempontból zöldnek lesz tekinthető.

    A szakember ugyanakkor rámutatott, az egyébként néhány éve még korszerűnek számító CC-s minősítésű lakások műszaki tartalmának növelése a BB, pláne az AA (közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb) besorolás eléréséhez se nem egyszerű, se nem olcsó. A teljes kiviteli költség mérettől függően 4-5 százalékát teszi ki a műszaki tartalomnak az a különbsége, amely a CC-s és BB-s besorolást választja el egymástól, ami az egyik oka az ingatlanárak növekedésének is.

    Forrás: MTI

  • Nő a lakásépítési kedv - az elsők között vagyunk az EU-ban

    Kiemelkedő helyet szerzett magának az uniós országok között a magyar lakáspiac a második negyedévben a megugró lakásépítési kedv miatt - derül ki az ingatlan.com legújabb, az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatain alapuló elemzéséből, amely több mint 20 ezer hirdetés adatai alapján azt is bemutatja, hogy mennyivel bővült az eladásra kínált új lakóingatlanok kínálata.

    Bronzérem a sűrű élbolyban

    Magyarországon a hivatalos eurostatos számok szerint az idei második negyedévben 68,3 százalékkal több lakásépítési engedély adtak ki, mint 2020 azonos időszakában. Ezzel az uniós mezőnyben a magyar piac a harmadik helyen áll, a listát Görögország vezeti 100 százalékos növekedéssel, a második helyet pedig Franciaország szerezte meg, ahol 77 százalékkal nőtt a lakásépítési engedélyek száma.

    Magyarország után egyébként sűrű a mezőny, Bulgáriában 68 százalékos, Spanyolországban pedig 66,6 százalékos növekedést mértek. A lista másik végén Ausztria, Németország, Luxemburg és Lettország áll, utóbbi országokban 1,4-15,9 százalékkal csökkent éves szinten a kiadott lakásépítési engedélyek száma.

    A használt lakóingatlanoknál is élénkülés jöhet

    “A magyar piac jó eredményére számítani lehetett. Az építkezési kedvnek a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfa idei visszavezetése és az állami támogatások kibővítése adott új lendületet. Az októbertől elindult zöld otthon program, amelynek keretében kedvezményes lakáshitelt kaphatnak az energiatakarékos lakóingatlant építők vagy vásárlók, további keresletnövekedést eredményezhet.” - kommentálta az Eurostat-eredményeket Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Hozzátette: “Magyarországon ismét egyre jobban megéri lakásokat építeni. A jelenlegi kilátások szerint, ha egy esetleges újabb járványsokk vagy gazdasági megtorpanás nem szakítja meg a felívelést, akkor a 2020-as évek közepére akár az uniós lista élére kerülhet Magyarország. A lakásépítési kedv növekedése az építőipari teljesítményen keresztül a gazdasági növekedéshez is hozzájárul, ráadásul a használt lakások piacán is élénkülést hozhat. A legtöbben ugyanis a meglévő lakóingatlanuk eladásából finanszírozzák az újonnan épült otthonuk megvásárlását, így még több háztartás dönthet a költözés mellett. Emiatt még több használt lakóingatlan jelenhet meg a kínálatban, és a használtlakás-vásárlók számára is szélesebb lesz a választék, ami további ingatlanpiaci élénkülést okozhat.”

    Sokkal több új lakásból lehet válogatni

    Az ingatlan.com elemzése szerint a lakásépítési kedv felfutásával összhangban vannak a kínálati adatok: október elején az egy évvel korábbihoz országosan 49 százalékkal több új lakóingatlant - sor-, iker és családi házat, valamint lakást - kínáltak eladásra. Jelenleg 8153 új építésű lakóingatlan-hirdetésből válogathatnak az új lakások vagy házak vevői.

  • A lakástámogatások erősen pörgetik a lakáspiacot

    Az új lakások piacának, ezen belül a lakásépítéseknek adhat extra lendületet az október elején elindult Zöld Otthon Program, amelynek keretében kedvezményes, maximum 2,5 százalékos végig fix kamatozású, legfeljebb 70 millió forintos lakáshitelt lehet igényelni energiatakarékos új lakóingatlan építésére vagy vásárlására. Ez újabb lakásépítési hullámot indíthat be, ami várhatóan gazdasági növekedéssel is együtt jár majd. - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

    Repülőrajtot vett az új program

    “A Zöld Otthon Program már az indulás utáni napokban fokozta az érdeklődést az új lakóingatlanok - iker-, sor- és családi házak, valamint lakások - iránt, igaz a kereslet ezen a piacon amúgy is erősödött az idén” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az ingatlan.com-on eladásra kínált új lakingatlanok iránti érdeklődések száma a program indulása utáni napokban 165 százalékkal haladta meg az egy hónappal korábbit, éves összevetésben pedig 68 százalékos volt a növekedés.

    Az ingatlan.com csoporthoz tartozó money.hu tapasztalatai szerint is fokozott érdeklődés mutatkozik a programban elérhető lakáshitel-konstrukció iránt. A hitelfelvételt tervezők számára kedvező, hogy máris verseny alakult ki a bankok között. Meglepetésre akad olyan ajánlat, amely a maximált kamatszint alatt kínálja a történelem legolcsóbb lakáshitelét, emiatt 2,15-2,2 százalékos teljes hiteldíjmutatóval is elérhető a zöld lakáshitel, ez nagyjából fele a piaci kamatszintnek. A hitelkonstrukciók közötti eltérés ugyanakkor akár milliós különbséget eredményezhet a teljes visszafizetendő összegben már a zöld hiteleknél is. Az érdeklődést mutatja az is, hogy az első három napban a money.hu oldalán már több százan kalkulálták ki, hogy melyik zöld hitelajánlat lenne számukra a legmegfelelőbb.

    Akár egy szobával nagyobb ingatlant is jelenthet

    Balogh László azt is elmondta: “A hirtelen megugró kereslet érthető, mert a program keretében elérhető kedvezményes lakáshitel nagyon sok embert érinthet, mert a gyermekek száma már nem előírás a hiteligénylők számára, a csok igénylők pedig a hitel egy részét kamatmentesen fizethetik. Azok az új lakást vásárló vagy építő családok, akik a jövőre esedékes szja-visszatérítést önrészként forgatnák be a zöld hitelbe, akár 8 millió forinttal nagyobb értékű ingatlanhoz is juthatnak. Ez plusz egy szobát jelenthet a következő otthonukban.”

    Mivel 2022 júniusa után szinte csak olyan ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amelyik megfelel a zöld hitel feltételeinek, ezért a jelenlegi kínálatban szereplő új lakásokra és házakra már lehet igényelni a konstrukciót. Ezek átadása ugyanis túlnyomórészt jövő nyár után várható. Az ingatlan.com elemzéséből kiderül az is, hogy október elején Budapesten az új lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 936 ezer forintot tett ki, ami 7,2 százalékos drágulásnak felel meg. A legdrágábbak közé tartozik a budai I., II. és XII. kerület, ahol 1,5.1,7 milliós négyzetméterár jellemző. Ugyanakkor a legolcsóbb városrészekben - a X., XVII., XIX., XXI. és XXIII. kerületben - 800 ezer forint alatt marad a kínálati négyzetméterár.

    A megyeszékhelyeken az átlagos négyzetméterár 650 ezer forintot tett ki, ez 18 százalékos emelkedésnek felel meg. Debrecenben az új lakások piacán 727 ezer forint volt a négyzetméterár október első napjaiban. Szegedet 668 ezer, Győrt 606 ezer, Kecskemétet 641 ezer forintos ár jellemezte. 

    Évtizedes rekord, gazdasági és lakáspiaci élénkülés jöhet

    Az ingatlan.com szakértője szerint a programot övező kereslet miatt új lakásépítési hullám indulhat rövid és középtávon, hiszen 5 százalékos áfakulcs mellett kifejezetten jó üzlet a lakásépítés. Hozzátette: “Az idén egyébként is fokozódott a lakásépítési kedv az év első nyolc hónapjában több mint 11 ezer lakóépületre adtak ki építési engedélyt, ami 2019 és 2018 azonos időszakához, azaz a járvány előtti szinthez képest 14 és 22 százalékos növekedésnek felel meg”. Az élénk kereslet miatt az új lakóingatlanok áraiban idén várhatóan 10 százaléknál is nagyobb értéknövekedés következhet be.

    Balogh László azt is elmondta, hogy az új lakások piacának erősödése miatt 2023-ban akár 30 ezer fölé emelkedhet az egy évben megépülő új lakóingatlanok száma és évtizedes csúcsokat érhet el az ágazat. Az építőipar növekvő teljesítménye pedig hozzájárulhat a tartós gazdasági növekedéshez is. A gazdasági növekedés és a jövőre várható béremelkedés a kedvező hitellehetőségekkel kombinálva további lakáspiaci élénkülésnek ágyazhat meg.

    A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások a 2020 második negyedévi mélypont és 2021 első negyede között folyamatosan javultak, de júniusban megtorpant a javuló trend. A mostani kutatásban ismét javulást állapítottak meg, lényegében a fél évvel ezelőtti várakozások köszöntek vissza. Magyarországon 74 ezer biztosan és 180 ezer valószínűleg lakást építő vagy vásárolni szándékozó háztartás lehet a következő egy évben - derült ki a GKI és a Masterplast szeptemberi felmérésből.

    A GKI-Masterplast fővárosi lakáspiaci index (amely az ingatlanos cégek, illetve a lakosság várakozásait fejezi ki egyetlen számban) negyedéves alapon 8, éves alapon 16 ponttal nőtt. Az ország egészére vonatkozó lakáspiaci index 6, illetve 20 ponttal emelkedett. Mindkét index kétéves csúcsán áll. Országos átlagban a felmérés válaszadóinak 52 százaléka a használt lakások árainak emelkedésére, 40 százalékuk stagnálásra, 8 százalékuk árcsökkenésre számít a következő 12 hónapban. Budapesten csaknem 70 százalékuk vár áremelkedést, miközben árcsökkenéssel csak 4 százalékuk számol. A vidéki körzetekben a stagnáló árakat előre vetítők kerültek enyhe többségbe. Budapesten 4-5, vidéken 2-3 százalékos áremelkedésre lehet számítani.

    Az új építésű lakáspiacon a megkérdezettek 70 százaléka vár áremelkedést a következő egy évben, s csökkenésre lényegében senki sem számít, ezen a téren nincs nagy különbség az egyes régiók között. A válaszok alapján a közeljövőben 7-8 százalékos áremelkedést jeleznek előre. A lakásbérleti piacon a fővárosban a díjak emelkedésére, a vidéki körzetekben ezek stagnálására számít a többség. A következő 12 hónapban lassú, 3-4százalékos díjemelkedés valószínű.

    A felmérés szerint az ingatlanokkal foglalkozó fővárosi vállalkozások körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások az előző negyedévhez képest érdemben javultak. Kelet-Magyarországon is lényegesen, Nyugat-Magyarországon viszont csak kissé javultak a piaci várakozások.

    A GKI negyedévente végez felmérést az ingatlannal foglalkozó cégek kilátásainak feltérképezésére. A mostani kutatásban, amelyben 110 cég vett részt, a lakosság körében 1000 ember megkérdezésével készített reprezentatív véleménykutatás eredményeit is felhasználták.

    Forrás: ingatlan.com, GKI

  • Meglódult a vidéki lakásépítés

    A fgelmérésben szereplő projektekben Budapesten 21 ezer, vidéken 13,5 ezer lakás épül. Mind a projektek előfordulásában, mind az árakban óriási szórás figyelhető meg.

    Az átlagos árszint egy lakásra vetítve Budapesten 14 millió forinttal több, mint a vidéki térségekben, az átlagos fővárosi négyzetméterárak pedig 38 százalékkal magasabbak. A vidéken épülő lakások átlagos négyzetméterára 725 ezer forint.

    Somogy, Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben a vizsgált szegmensben 1800-2300 közötti lakás fejlesztése zajlik. Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád megyékben 1000 lakás épül a jelenleg értékesítés alatt álló projektekben Tolna és Nógrád megyékben pedig jelenleg nem értékesítenek tíz lakásosnál nagyobb társasházban új építésű társasházakat.

    Vidéken a Balatonnál, ezen belül is a déli parton épül a legtöbb projekt.

    Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, valamint Pest megyében nem csak a nagyobb városokban, hanem a kisebb településeken is találunk épülő társasházakat itt a nyugati határhoz, illetve a fővároshoz való közelség lehet a legvonzóbb.

    A keleti és déli régiókban leginkább a megyeszékhelyekre korlátozódik a piac, főleg Szeged és Debrecen emelkedik ki, ahol 25-25 projekt értékesítése zajlik jelenleg.

    Az átlagos négyzetméterárak nagy szórást mutatnak. Az árakat legfőképpen az elhelyezkedés befolyásolja, emellett a műszaki tartalom, a projekt készültségi szintje és értékesítettsége lehet rá hatással. Egyes lokációkban (például Győr-Moson-Sopron megye, Szeged) gyakori, hogy a fejlesztők szerkezetkész állapotú lakásokra vonatkozó árat kommunikálnak, így egyedi megállapodás határozza meg a kulcsrakész árat. Ezekben a térségekben magasabb lenne az ár, ha mindenhol kulcsrakész árakat lett volna lehetőség rögzíteni.

    Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vásárolható legolcsóbban új építésű lakás, ahol az átlagos fajlagos ár 510 ezer forint. A legolcsóbb hazai megyeszékhely Szolnok, ahol az új építésű lakások átlagos négyzetméterára 488 ezer forint.

    A legdrágább megyékben a budapesti átlagot is meghaladja a négyzetméterár. Veszprém és Somogy megyében – elsősorban a balatoni árak miatt – már 1 millió forint feletti az átlag.

    Az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont 2015 óta méri fel a budapesti újépítésű lakások adatait negyedéves részletességgel, mostantól viszont a vidéki újlakáspiacra is külön elemzést készített, Vidéki Lakáspiaci Riport (VLR) néven. A féléves rendszerességű felmérésben azok a legalább tíz lakásos társasházban eladásra kínált új lakások szerepelnek, amelyek Magyarország vidéki térségeiben épülnek.

    Forrás: Portfolio

  • Mától elérhetők a zöld lakáshitelek

    A Budapest Bank, a CIB Bank, az Erste Bank, a Gránit Bank, az MKB Bank, az OTP Bank, a Raiffeisen Bank és a Takarékbank a honlapjukon megtalálható dokumentumok alapján mindenképpen elindul a konstrukcióval, mégpedig a maximális 2,5%-os kamattal. Ezek közül a Raiffeisen Banknál csak október 11-től lesz elérhető a hitel. A bank honlapján megjelentek szerintek alapján a többi banknál érvényes 2,5% helyett a Gránit Banknál már fix 1,99%-kal érhető el a zöld hitel. A bankok jellemzően folyósítási díjat sem kérnek e hitelekért.

    Az MNB Zöld Otthon programjáról és a 0%-os CSOK-hitelről Lakástámogatások rovatunkban olvashat részletesen.

    Forrás: Portfolio

  • A CSOK inkább a lakásárakat emelte, a születések számát alig

    A Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmány szerzői egy hitelintézet 2016–2020 közötti adatbázisát vizsgálva arra keresték a választ, hogy a Családi Otthonteremtési Kedvezményre (CSOK) pályázók milyen mértékben veszik igénybe a támogatást előre vállalt gyermek után, az milyen társadalmi csoportok számára nyújt nélkülözhetetlen segítséget a lakásszerzéshez, és mely jövedelmi szint és ingatlanérték esetén indukálja a leginkább a második otthon megszerzését. Klaszteranalízissel megállapítják, hogy a legszerényebb jövedelemmel és kisértékű ingatlannal rendelkező csoportok körében a legjellemzőbb a gyermek előrevállalása. A támogatás számukra nyújtja a legnagyobb segítséget az otthonteremtésben, a támogatási összegből viszont kis mértékben részesülnek. Az igénylők 8 százaléka a támogatás segítségével meglévő ingatlanja mellé újabbat vásárolt.

    Az elemzés hivatkozik egy, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által készítet felmérésre, amely szerint

    • 2020 végéig közel 170 ezren igényelték a támogatást,
    • a vissza nem térítendő támogatásban részesülők 90 százalékának már volt gyermeke a támogatás igénylésekor: 15 százalékuknak egy, 47 százalékuknak kettő, 38 százalékuknak pedig három vagy annál több gyermeke volt vagy lett az előre vállalt gyermekekkel együt,
    • a CSOK-támogatottak körében a nagycsaládosok aránya többszörösen meghaladja a magyarországi nagycsaládosok (8 százalék) arányát,
    • az igénylők több mint harmada (59 százaléka egy-, 39 százaléka két-, 2 százalékuk pedig háromgyermekes) vállal még kisbabát,
    • a legnagyobb gyermek-előrevállalási hajlandóság a jövőben születendő gyermekkel a kétcsaládossá válók (58 százalék) körében jelentkezik, az előre vállalók 38 százaléka pedig három gyermeket kíván nevelni,
    • az igénylők 14,9 százaléka csak a támogatás ösztönző hatására vállalt további gyermeket.

    A tanulmény megálapítja, hogy "a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa alapján a támogatás gyermekek számára gyakorolt kedvező hatása 2016–2019 között még nem mutatkozott meg. Ugyan 2020-ban 3,3 százalékkal több gyermek született az előző évhez viszonyítva, de a 2016-os értéket még így sem sikerült elérni". Hozzáteszi, hogy "a támogatás gyermekek számára gyakorolt kedvező hatásával kapcsolatban több tanulmány is született. Ezek alapján a CSOK-támogatás a jövőben még javíthatja a gyermekvállalási hajlandóságot, de a családpolitika sikeressége ezen a téren erősen függ az életszínvonalbeli és egyéb, erkölcsi-etikai normáktól".

     A folyósított támogatás átlagos értéke 2,4 millió forint (újingatlan-vásárlás 5,2, használtingatlan-szerzés 2,4 millió forint). A támogatott összeg 78 százaléka kapcsolódik új ingatlanokhoz, 2 százalék bővítéshez. 2016–2019 közt minden 6. ingatlanszerzés (új ingatlanok 44 százalékához, használtak 12 százalékához) CSOK igénybevételével történt.

    A vissza nem térítendő támogatást az igénylők 77 százaléka hitel felvételével is kiegészíti. A CSOK-támogatott hitelt 2020 első félévéig 134 ezren igényelték, 400 milliárd forint értékben - utalnak a szerzők a A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020 novemberi lakáspiaci jelentésére.

    Mint írják, korábbi elemzésekre hivatkozva, a CSOK megjelenése a megnövekvő kereslet révén jelentősen felhajtotta az ingatlanok árát, ami felemésztette a támogatási összeg közel 75 százalékát, ezzel tovább nehezítve a fiatal párok lakásszerzési lehetőségeit.

    Mindezzel együtt a célcsoprotok körében végzett kutatások szerint a támogatás társadalmi megítélése pozitív, ugyanis a megkérdezettek több mint 60 százaléka véli úgy, hogy a támogatás segítségére lesz a lakásvásárlásban.

    Az egyes családpolitikai intézkedések ugyan javíthatják a fiatalok gyermekvállalási hajlandóságát, de az életszínvonalbeli adottságok, a stabil gazdasági, munkahelyi, és párkapcsolati háttér, az infláció, munkanélküliség, jövedelmi tényezők, egészség, vallás, etnikumbeli hovatartozás, erkölcsi normák és a kommunista múlt sokkal fajsúlyosabb tényezőnek bizonyul, mint a lakhatási körülmények. Ez különösen a gyermekvállalásban erősen bizonytalan párokra igaz. Ezen 87 A CSOK-támogatást igénylők vizsgálata az előzetes gyermekvállalás és az... tényezők pedig kevéssé befolyásolhatók célzott szakpolitikai döntésekkel - olvasható a tanulmányban.

    A többség hitelt is igényelt

    Az igényléseket elemezve látsazik, hogy az igénylések száma, a 2020-as év kivételével országosan folyamatos emelkedést mutat. A legnagyobb érdeklődés 2019-ben jelentkezett, aminek hátterében a kétgyermekes családoknak megítélt kamattámogatott hitel igénybevételének lehetősége áll. Ez is mutatja, hogy a fizetendő kamat csökkenésének kedvező hatása van az ingatlanpiacra - írják.

    Az összes igénylőből 234 család (37 százalék) kizárólag a vissza nem térítendő támogatást vette igénybe. A támogatást igénylők 63 százaléka az állami támogatást hitel felvételével egészítette ki.

    A csokosok kevesebb mint egyede vállalt előre gyereket

    A gyermekek számát tekintve elmondható, hogy az igénylések 44 százaléka kétgyermekes családmodellben (meglévő és előre vállalt gyermekekkel együtt) történt. Három gyermeket a családok 43 százaléka kíván nevelni. Az egygyermekes családok száma mindössze 13 százalék.

    Azok, akik csak a támogatást vették igénybe 32 százalékban egy gyermek után, 49 százalékban két gyermekre és mindössze 19 százalékban három gyermekre tették ezt meg. A hitelt is felvevők esetében minimális 2 százalék az egygyermekes családok száma. Ennek hátterében az alacsony támogatási összeg és a kamattámogatott hitel hiánya áll. Körükben a legmeghatározóbb a nagycsaládosok részaránya (57 százalék), melyben szerepet játszik a program teljes időtartama alatt elérhető kamattámogatott hitel is.

    Országosan a családok 36 százaléka egy, 22 százaléka kettő, 6 százaléka három-, és 2 százaléka négy vagy több gyermeket nevel. A CSOK-támogatottak körében az országos mintához képest többszörösen nagyobb részarányt képviselnek a kétgyermekesek, és a háromgyermekesek még ennél is nagyobbat.

    A programmal a kormány demográfiai célok megvalósulását, a születések számának növekedését is elő kívánja segíteni. Az igénylők ehhez a tervezett gyermekeiken túli gyermekek születésével tudnak leginkább hozzájárulni. Az állami támogatásból részesülők mindössze 23 százaléka vállal előre gyermeket, ami elmarad az országos szintű 33 százalékos gyermek-előrevállalási hajlandóságtól - állapítja meg a tanulmány. Az előre vállalók 68 százaléka két gyermeket, míg 32 százalékuk három gyermeket kíván nevelni a jövőben. Az igénylők 77 százaléka már megszületett gyermeke után igényli a támogatást.

    Azon igénylők körében a legnagyobb a gyermek- előrevállalási hajlandóság (36 százalék), akik maximum két gyermeket kívánnak nevelni (az előre vállalt gyermeket is figyelembe véve). A három gyermek iránt elkötelezett családok 17 százaléka tesz ígéretet arra, hogy a törvényi határidőn belül gyermekei száma 3-ra növekszik.

    2020 végéig az összes előre vállaló 62 százaléka teljesítette vállalását, azaz világra hozta a vállalt gyermekét. Mindössze egy olyan igénylő volt, aki 2016-ban vette igénybe a támogatást és nem született meg a jogszabályban rögzítetett határidőig a vállalt gyermek.

    Mire költötték a csokot?

    Ami az érintett csokos ingatlanokat illeti, a használt ingatlanszerzés dominál mind az előre vállalók (69,2 százalék), mind a támogatást csak meglévő gyermek után igénylők (68 százalék) esetében, a használt ingatlanokhoz kapcsolódó nagyobb gyermek-előrevállalási hajlandóság mellet.

    A nagycsaládosok 58 százaléka, a nem nagycsaládosoknak pedig 47 százaléka vásárolt használt ingatlant a támogatás felhasználásával.

    A gyermeket előre vállalók körében – a nagycsaládos és a kétgyermekes családmodell elkötelezettjei – közel azonos mértékben, fele-fele arányban vásárolnak a támogatásból új és használt ingatlant. Ebből arra következtetünk, hogy a magas, 10 millió forintos támogatási összeg nem ösztönözte jelentősen a családokat arra, hogy nagycsaládosak legyenek, és emellett új ingatlanberuházásba kezdjenek. A gyermekvállalást sokkal inkább a támogatás megléte ösztönözte.

    A közvetlen támogatást igénylők 48 százaléka új (összesen 1,5 milliárd Ft, átlagosan 5 millió Ft/ ingatlan), 45 százaléka használt ingatlan vásárlását (összesen 485 millió Ft, átlagosan 1,7 millió Ft/ ingatlan) és 7 százaléka bővítési (összesen 67 millió Ft, átlagosan 1,5 millió Ft/ ingatlan) munkálatokat finanszíroz a kapott összegből. Az új ingatlanberuházások után kerül kifizetésre a támogatás háromnegyede.

    A támogatás felső jövedelmi korlát nélküli igénybevételének lehetősége az igénylők 8 százalékát második ingatlan megvásárlására sarkallta. Ezen igénylők számát a 2019-ig még érvényben lévő, 50 százalékot meghaladó ingatlantulajdon meglétére vonatkozó korlátozások újbóli és teljes körű (új ingatlanokra is kiterjedő) alkalmazása csökkenthetné, ami miatt a szerzők szerint célszerű lenne a támogatási feltételek ez irányú felülvizsgálata.

    Kiszámíthatóság kell a népesedási és lakáspolitikai célok eléréséhez

    Végeredményben a tanulmány megállapítja, hogy "a támogatás gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő hatása és az iránta való jelentős érdeklődés miatt törekedni kell annak hosszú távú fenntarthatóságára, hiszen az hozzájárul a családok lakásberuházásának tervezhetőségéhez". Ugyanakkor megfontolandónak tartja a gyermekszámtól függő támogatási összegek harmonizációját, az ingatlanhalmozás lehetőségének kizárását és felső jövedelmi korlát beépítését.

    Konklúzióképpen felhívja a figyelmet, hogy annak érdekében, hogy "a lakáspolitikai célok beváltsák a népesedés terén hozzá fűzött reményeket, nem elegendő csak a támogatásokkal segíteni a lakáshoz jutást, továbbra is kedvező és stabil makrogazdasági környezetet kell bizotsítani. Ezért egyértelműen megerősítjük azokat a korábbi kutatási eredményeket, amelyek a családpolitikai támogatásoknál a kiszámíthatóságot és a céltudatosságot hangsúlyozzák."

  • 110 milliót is kaphat lakáscélra egy háromgyermekes család

    A három gyermeket tervezők akár 42 millió forintnyi vissza nem térítendő nagy összegű támogatást és 73 millió forintnyi kedvezményes hitelt vehetnek igénybe az évek során egy nettó 100 milliós lakás megvásárlása esetén, részben persze a cikkünkben bemutatandó megfelelő jövedelemszint és hitelképesség mellett. Ami a háromgyermekeseknél 42+73 millió forint, az a kétgyermekeseknél 20+80 millió, az egy gyermeket vállalóknál pedig 13+83 millió.

    Ehhez az összes jelenleg elérhető támogatási formát ki kell használnia a családoknak. Az alábbi családtámogatási formák érhetők el idén a Magyarországon élő családok számára:

    - a 2015-ben bevezetett és 2016-ban kibővített CSOK és a hozzá felvehető 3%-os kamattámogatott CSOK-hitel,
    - a 2018-ban elindított, illetve 2019-ben kibővített jelzáloghitel-elengedési és a diákhitel-elengedési program,
    - a 2019. július 1-jével elindított 0%-os babaváró hitel, a falusi CSOK és a nagycsaládosok újautó-vásárlási támogatása,
    - a 2021. január 1-jével induló otthonfelújítási támogatás és a megelőlegezésére február 1-jétől felvehető 3%-os kamattámogatott otthonfelújítási hitel, valamint
    - a szintén 2021-gyel megjelenő lakásáfa-visszaigénylés és illetékmentesség a CSOK-igénylők számára, illetve a tetőtér-beépítésre és emelet-ráépítésre igénybe vehető CSOK,
    - az október 4-étől elérhető Zöld Otthon Program és a keretében igénybe vehető kamatmentes zöld CSOK-hitel, amelyet az eddig ismert CSOK-hitelhez hasonlóan (vele nem egyidejűleg) a kétgyermekesek 10, a háromgyermekesek 15 millió forintig vehetnek fel.

    A Zöld Otthon Program nem is gyerekhez között, ott maximum 70 millió forint hitelt lehet felvenni energiahatékony újépítésű ingatlanokra 25 évre, 2,5 százalékos kamattal. A zöld csoknál már számít a gyerekszám: két gyerek esetén 10 milliót, három gyereknél 15 millió lehet felvenni, nulla százalékos kamat mellett.

    A cikkben nettó 500 ezer feletti háztartási jövedelemmel számolnak. Az is fontos, hogy bizonyos támogatások csak azok számára érhetők el, akik most vágnak családalapításba. Másrészt az ingatlan megvásárlásakor csak a támogatásoknak egy része állna rendelkezésre: a Diákhitel-elengedés például csak 2-3. gyerek megszületésekor jöhet számításba, míg az otthonfelújítási támogatás az ingatlan megvásárlása után jár.

    A számítás részletei és a példák a Portfolio cikkében olvashatók.

    Jövőre jön az szja-visszatérítés is

    Jövő év elején a gyermeket nevelő háztartások adó-visszatérítést kapnak, fejenként a maximális összeg 800 ezer forint, így egy-egy háztartás akár 1,6 millió forintos összeghez juthat attól függően, hogy mennyi adót fizettek be 2021-ben. Az érintettek elsősorban lakáscélra és a gyermekekre költenék az összeget - derül ki az ingatlan.com nem reprezentatív online felméréséből, amiben több mint 700 válaszadó jelölte meg, hogy mire költené a visszatérítést.

    A felmérés szerint tízből négy gyermeket nevelő háztartás valamilyen lakáscélra költené a jövő év elején érkező szja-visszatérítést.

    A válaszadók 22 százaléka a lakóingatlanának korszerűsítésére fordítaná a pénzt, így - ha az otthonfelújítási támogatást is igénybe veszik - duplán kaphatnak állami támogatást. Emiatt a jövő év első felében újabb lakásfelújítási boom indulhat.

    A megkérdezettek 18 százaléka ingatlanvásárlásra, 12 százalékuk a gyermekekre költené a kérdéses összeget. ugyanennyien pedig a hiteltartozásaik csökkentésére szánnák az extra pénzt.

     

    Forrás: Portfolio, Telex, ingatlan.com

  • Októbertől jön a zöld hitel, mellé a kamatmentes csok-kölcsön

    Tehát, azok, akik felveszik a csokot, és energetikai szempontból megfelelő házat építve, vagy lakást vásárolva október 4-től kezdve felveszik az MNB Zöld Otthon Programjának kamattámogatott hitelét, azok 3%-os kamat helyett kamatmentesen kaphatják meg a két gyermet után 10, három gyermek után 15 millió forintos csok-kölcsöt.

    A családok így tovűbbi mintegy 10 ezer forintot faraghatnak le a lakáshitelük havi törleszőrészletéből.

    Íme a részletek az MNB zöld hiteléről:

    A hitel új építésű lakás vásárlására, építésre vagy meglévő zöld hitel kiváltására fordítható.

    1. Új lakás vásárlásnál elvárás, hogy olyan gazdálkodó szervezettől vegye meg a lakást a hiteligénylő, amely értékesítés céljára építi, építteti a lakást, és az első ízben lett értékesítve.

    Gépkocsitároló, tároló is finanszírozható a kölcsönből, amennyiben azonos helyrajzi számon van a lakással. Több lakásos lakóépület esetében elvárás, hogy azonos telken legyen a lakóépülettel.

    2. Építésnek minősül:

    • Építési telek vásárlására és azon új lakás építésére nyújtott hitel.
    • Meglévő építési telken történő építkezés megfinanszírozása.
    • Használatbavételi engedéllyel nem rendelkező – félkész – lakóingatlan megvásárlása és befejezésének megfinanszírozása.

    Az ingatlan energetikai besorolásának el kell érnie legalább a „BB” minősítést, azaz közel nullás energiaigényűnek kell lennie. Vagyis legalább 25 százalékban megújuló forrásból kell biztosítani a ház energiafelhasználását. Emellett a ház primer energiaigényének 81-100 kWh/m2/év közé kell esnie. Az ingatlan összesített energiaigénye legfeljebb 90 kWh/m2/év lehet

    3. Kiváltási célra is lehet fordítani a kölcsönt, de csak korábban folyósított zöld lakáshitelt lehet rendezni az új kölcsönből. (Vagyis korábban meglévő normál piaci, támogatott lakáshiteleket nem lehet kiváltani a konstrukcióból.)

    További feltételek:

    • A zöld hitel maximális összege 70 millió forint. Amennyiben valaki csok-hitelt is igényel mellé, akkor viszont a kettő összegének kell beleférnie a 70 millió forintos limitbe.
    • A kölcsön futamideje legfeljebb 25 év lehet. (Amennyiben egy korábban igényelt zöld hitelt váltana ki az adós vele, akkor az új hitel lejárata nem haladhatja meg az eredeti kölcsön igénylésétől számított 25 évet.)
    • A hitel kamata legfeljebb 2,5 százalék lehet.
    • A bank felszámíthat 0,75 százalék mértékű folyósítási díjat, ennek összege azonban nem haladhatja meg a 100 ezer forintot.
    • A kölcsön előtörlesztési díja nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1 százalékát, de legfeljebb 30 ezer forintot. (Lejáró ltp szerződésből díjmentes az előtörlesztés.)
    • A kölcsönhöz természetesen kapcsolódhatnak harmadik félnek felszámítható díjak. Ilyen például a közjegyzői díj, a földhivatali ügyintézés vagy éppen az értékbecslés díja.
    • Egyéb díjat, költséget azonban a pénzintézet nem fizettethet meg.
    • Egy kölcsönnek legfeljebb négy adósa lehet. Jellemzően a főadós mellett bekerülhetnek az ügyletbe még társigénylők: adós házastársa, más jövedelmével felelő személy és a lakásban tulajdonrészt szerző személyek.
    • Egy személy kizárólag egy hitelnek lehet az adósa, néhány kivétellel.
    • Az adós tulajdonába kell kerülnie a lakásnak.
    • A tulajdonosnak legalább 10 évig életvitelszerűen az ingatlanban szükséges élnie.
    • A bank hitelbírálati szabályainak is meg kell felelnie az igénylőnek.

    További részletek a Terméktájékoztatóban.

     

  • A kiszámíthatóság az építési költségeket is tudná csökkenteni

    - A pandémia miatt világszerte rengeteg építkezés, alapanyaggyár és szállítási hálózat leállt, az egészségügy a védőruházatok és maszkok gyártásához szívta el az alapanyagokat, így az EPS-ek és tetőfóliák sem voltak elérhetők. A tengeri szállítmányozás és konténerbérlés körül kialakult helyzet, ráadásként az Evergiven hajó megfeneklése növelte a logisztikai költségeket és elakadásokat okozott. Az egész Európát ellátó német basf egyik üzemének leégése számos építőkémiai termék hiányát okozta. Kína és Ausztrália konfliktusa a nemzetközi vasérc-, míg Kanada és az USA összetűzése a faanyag piacon okozott problémákat - mondta el előadásában Dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum vezérigazgatója.

    Az ingatlanok árára ugyanakkor hatással volt a devizapiac változása, az alapanyagokés az energia megnövekedett ára is. Az új lakásokra vonatkozó szigorúbb energetikai követelmények az árakra is növekvő nyomást gyakorolnak. A készlethiány és a logisztikai rendszer zavara miatt az alapanyagok szállítási határideje jelentősen nőtt, akár 8-10 hétre.

    A gazdasági újraindítási programok következtében pedig akkorára nőtt a betonacél (vasbeton) kereslete, amit a kohók és vasércbányák nem bírtak kiszolgálni. A hazai építőanyagkereslet is jelentősen növekedett év eleje óta a bevezetett lakásfelújítási támogatás, illetve az egyéb otthonteremtési kedvezmények hatására. ami árfelhajtó tényezőként hat a piacra. Magyarországon az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felmérése szerint az év elejéhez képest a faanyagok 73%-kal drágultak – tette hozzá.

    A munkaerőnél is jelentkezett a szűkösség, nem ritkán 3-8 hónapot is kell várni, ez a munkabérek emelkedéséhez vezetett, és beépült az építési költségekbe. Az épületek műszaki állapota, valamint a telkek növekvő ára is befolyásoló tényező lett: az elmúlt 12 hónapban harmadával nőtt az eladó telkek átlagos négyzetméterára. Jól látszik az újHÁZ idei kutatásából is, hogy azoknak az építőanyagoknak

    Dr. Rázsóné Szórády Csilla úgy látja, hogy a piac lassan stabilizálódik. Ahol a drasztikus áremelkedések voltak – fa, acél, szigetelés – ott már megindult az árcsökkenés, és további csökkenés várható. A termékellátás is fokozatosan kisimul, újra működnek kapacitások.

    A valódi megoldás, a minőségi fejlődés azonban a sokkal tudatosabb előre tervezés és az innovációs technológiák széleskörű bevezetése lenne a teljes értékláncon. Szükség van kapacitásbővítésre mind gyártói, mind kivitelezői, mind logisztikai oldalon. Nagyon fontos a hatékonyságnövelés, az átlátható adatalapú működés, hogy költséget tudjunk csökkenteni, és gyorsítani tudjunk a folyamatokon. Sokkal szorosabb együttműködés kell a lánc szereplői között – mondta a szakértő.

    Ahhoz, hogy a lánc minden szereplője befektessen teljesítménynövelésbe, elköteleződjön a folyamatos fejlesztések, az innovációba való befektetés mellett, hosszú távon kiszámítható – nem csak 2-3 éves távlatban előre látható - építőipari piacra van szükség. Ennél sokkal hosszabb távon kellene biztonságban érezni magunkat, és egy stabil, kiszámítható építésügyi stratégiával rendelkezni akár több évtizedre, ami megmutatkozna akár egy fix lakásépítési számban – hangsúlyozta az újHÁZ Centrum vezérigazgatója.

    Hogyan enyhíthető a kiszolgáltatottság?

    A téma folytatódott az ezt követő beszélgetésben, ahol Kiss Gábor, a Metrodom Kft. ügyvezetője moderátorként elsőként arra kérdezett rá, miért növekedtek ennyire a hazai építőanyagárak és mennyire kiszolgáltatott ennek a magyar piac.

    Scheer Sándor FRICS, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója szerint nagy probléma, hogy a magyar piacon nincs megfelelő verseny. Magyarország nagyon kis piac, nagyon ki van szolgáltatva termékcsoportonként egy-egy gyártónak. Az építőanyagot bizonyos távolságon túl nem érdemes, nem kifizetődő szállítani, ezért jobb az adott országban előállítani, ahol felhasználják. Az alapanyaghiány, illetve a csúszások miatt sokszor mégis észszerűtlen távolságról kell rendelni, hogy határidőre tudjanak építeni.

    Mivel nincs verseny, a kiszolgáltatottság óriási. Az áremelés pedig folyamatos. „Ez most egy háborús időszak, a cél az, hogy a kötbért elkerüljük és ártól függetlenül tudjunk élni a vásárlás lehetőségével” – mondta.

    - Jelenleg néhány külföldi tulajdonú gyártó uralja a magyar piacot, de a világpiaci kereslet okán ezek a gyártók elsődlegesen az anyaországaikat szolgálták ki, ezért a magyar kivitelezők nem jutottak alapanyaghoz – mondta el Gyutai Csaba, kormánybiztos, az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgatója. A kormány ezért bizonyos termékkörben exportregisztrációt vezetett be. Ezt elsősorban jelzésnek szánták, hogy Magyarországon a magyar kivitelezőket részesítsék előnybe a gyártók.

    Próbálnak alternatív anyagbeszerzési forrásokat is bevonni, például faanyagot érdemes Oroszországból behozni. Az igazi, és különösen olcsóbb megoldás azonban az lenne, ha lenne elég hazai gyártókapacitás, amihez akár gyárépítésre lehet szükség. Például egy cementgyár még biztosan elférne a magyar piacon.

    - Ha hiány van, vagy túl magas az áremelkedés, akkor új gyártókat kell keresni, de ezeknél is fontos a minőségellenőrzés. Hiába kínál valaki elérhető áron, akár még a logisztika is megoldható, de nem hozzuk be, ha nem megfelelő a termék minősége. Sok esetben Magyarországon is vannak kisebb gyártók, csak nem tudnak országos igényeket kiszolgálni, mert az építőipar kiszámíthatatlansága miatt nem tudtak megfelelően méretűre növekedni, megfelelő módon fejleszteni – mondta el Dr. Rázsóné Szórády Csilla.

    - Az ágazatot termékenként és alapanyagonként érdemes vizsgálni – hangsúlyozta Rigó Csaba, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke. Jelenleg több versenyjogi eljárás, illetve gyorsított ágazati vizsgálat zajlik az építőanyagiparral kapcsolatosan. Számos bányászati terméket vizsgáltunk például. Ha a drágulás nem támasztható alá, például költségekkel, ha az eltúlzott, akkor azt feltárjuk.

    Nem mindig kartellezésre, vagy erőfölénnyel való visszaélésre kell gondolni, de mivel kisszereplős, gyakorlatilag sok esetben oligopol a piac, könnyen tudják követni egymás stratégiáját, árképzését. Össze sem kell beszélni hozzá. Így folyamatosan növekvő árazás tud kialakulni. Az árak persze a nagy kereslet miatt is növekedhetnek rövidtávon, de az előbb utóbb egyensúlyba kerül. Így azonban folyamatosan nőnek túl a világpiaci hatásokon.

    - Gyorsított ágazati vizsgálatban a kerámiatermékeket (tégla, cserép) vizsgáltuk. Ez most társadalmi vitán van, és elég jó visszajelzések jöttek, hogy mit kellene tenni. Például, hogy a hazai vállalkozásokat a Kormány olyan K+F támogatásokkal segítse, amellyel hazai gyártókapacitás létesíthető – mondta a GVH elnöke.

    - A versenykorlátozás rövidtávú megoldás, középtávon magyar termelőkapacitásokat kell kiépíteni. Árcsökkenésre azonban a növekvő infláció és bérek miatt egyáltalán nem számítok, a cél nem is ez, hanem a kiszámítható növekedés.” - hangsúlyozta Rigó Csaba.

     

  • Változnak a lakásfelújítási támogatás szabályai

    A legfontosabb módosítások:

    • egyéves tb-jogviszonnyal továbbra is rendelkezni kell, az ebben elfogadható 30 napos megszakítás azonban nem számít bele az egyéves jogosultsági időszakba,
    • a tb-jogviszonyba az is beleszámít, ha valaki nyilatkozik arról, hogy külföldi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott olyan tanulmányokat, melyek Magyarországon is egyenértékűen elismert oklevélhez vezetnek,
    • ha az  egyik szülő halála esetén a  túlélő másik szülőnél a lakóhelyre vonatkozó feltételek nem állnak fenn, a  túlélő szülő a  támogatást egyedülállóként igénybe veheti akkor is, ha az  elhunyt szülő halála a  támogatási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül következett be, és a lakóhelyre vonatkozó feltétel az  elhunyt szülő tekintetében a  halála napján vagy az  azt megelőző három hónapos időszakon belül bármely időpontban teljesült, és a halál napján az együttes igénylés feltétele fennállt, erről a túlélő szülő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot tehet,
    • osztatlan közös tulajdon esetén a feltételt teljesültnek kell tekinteni, ha az igénylő által benyújtott használati megállapodás vagy bírósági ítélet alapján a szülőknek, illetve gyermekeknek együttesen kizárólagos használati joga áll fenn a támogatással érintett lakásra vagy annak alapterülete legalább 50%-ára vonatkozóan,
    • a „nyílászáró cseréje,” szövegrész helyébe a  „nyílászáró beépítése, cseréje,” szöveg, a „párkányok, küszöbök cseréje” szövegrész helyébe a „párkány, küszöb létesítése, cseréje” lép, így ezekre is igénybe vehető a támogatás,
    • a „burkolat cseréjét,” szövegrész helyébe a „burkolat készítését, cseréjét,” szöveg lép, a „térburkolat” szövegrész helyébe a „térburkolat, illetve külső lépcső” szöveg, így ezekre is igénybe vehető a támogatás,
    • a vállalkozó által kiállított számla esetében az áfáról szóló törvény melléklete szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése helyett az erről a kötelezettség-teljesítésről szóló nyilatkozattétel szükséges,
    • a támogatás igénybe vehető akadálymentesítési munkára is, amely olyan építési, szerelési, átalakítási tevékenység, amely a lakást mozgáskorlátozott vagy más fogyatékossággal élő személy számára – akár speciális eszközök, illetve műszaki megoldások alkalmazásával – önálló vagy segítséggel történő használatra alkalmassá és biztonságossá teszi,
    • megváltozott munkaképességű gyermeknek számít, így a 25. életévre vonatkozó korlátozás nem érvényes arra, aki gyermekek otthongondozási díjában részesül (ők eddig is szerepeltek a rendeletben), vagy aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy egyéb fogyatékossággal élő személynek minősül,
    • a kérelemhez mellékelni kell a 25. életévét betöltött gyermek esetén a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló rendelet szerinti iratokat, és más, a rendeletben meghatározott dokumentumokat,
    • a Magyar Államkincstár csak elektronikus benyújtás esetén lesz köteles 30 napon belül elbírálni a kérelmet, minden más esetben 60 nap lesz a határidő.

     A gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet módosítása a 2021. szeptember 14-i, 169. számú Magyar Közlönyben olvasható.

    Forrás: Portfolio, Magyar Közlöny

  • Többszázezer család venne még fel felújítási támogatást

    Az MTI-nek küldött felmérés eredménye szerint 2022 végéig az összes háztartás bő 5 százaléka biztosan, 13 százaléka pedig valószínűleg élne a program nyújtotta lehetőségekkel. A két legnépszerűbb cél a belső terek, illetve a fürdőszobák felújítása, de a külső nyílászárók cseréjét és a hőszigetelési munkálatokat is nagyon sokan szeretnék elvégeztetni.

     

    Ha ezeket az arányokat a teljes sokaságra vetítjük, akkor a biztos szándékú kör bő 200 ezer, a valószínű szándékú kör - feltéve, hogy ezeknek a terveknek a fele valósul meg - mintegy 250 ezer családot jelent.

    Az állami támogatás igénylése inkább a családiház-tulajdonosok körében népszerű - ezek 7 százaléka biztos, 13 százaléka valószínű résztvevőnek mondta magát. A társasházakban élők tervei valamivel szerényebbek: a panellakások lakói között 3 százalék a biztos és 14 százalék a valószínű résztvevők aránya. A tégla építésű társasházi lakások lakói körében ugyanez a két arány 3 százalék és 12 százalék.

    Az Otthon-felújítási programban való várható részvétel leginkább a kisvárosokban lakókat hozta lázba, a biztosan és valószínűleg érintettek aránya 8 százalék, illetve 12 százalék körüli. A Budapesten és a községekben élők szándékai lényegében megfelelnek a mintaátlagnak. A kisebb településeken élők felújítási lehetőségeit a falusi CSOK is segítheti. A statisztikai régiók közül a legnagyobb aktivitás a közép-dunántúliban és az észak-magyarországiban várható.

     

    Az állami támogatást felvenni tervezők mintegy harmada szeretné kihasználni a maximálisan igényelhető keretet, negyedük legalább 2 millió, csaknem 30 százalékuk legalább 1 millió forint körüli összeggel is beérné. Az átlagos igénylési összeg ezek alapján 2,1 millió forint, s - az önerőt is beleszámítva - 4,2 millió forintos projektérték már egy komolyabb felújításra, korszerűsítésre is elég lehet. Az átlagos igénybevételi összeg az első negyedévhez képest lényegében nem változott - közölték.

     

    A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezésére. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készül. A mostani kutatás a lakosság körében 1000 ember megkérdezésével készített reprezentatív felmérés eredményeit tükrözi.

    Forrás: MTI, Napi.hu

  • Újabb könnyítések a csok felvételéhez
    • A csok esetén a veszélyhelyzet idején lejáró gyermekvállalási határidőket egységesen kitolják 2022. június 30-ig.
    • Halál esetén az özvegy beszámíthatja az elhunyt társadalombiztosítási jogviszonyát.
    • A nagycsaládosok autóvásárlási támogatásának igénylésekor pedig nem esnek el a lehetőségtől azok, akiknek ötezer forint alatti köztartozásuk van.
    • Bővül azoknak a beruházásoknak a köre, amelyre az otthonfelújítási támogatás igénybe vehető, így az autisták és a hallássérültek életét megkönnyítő fejlesztésekre is, valamint kültéri lépcső kialakítására, felújítására és külső, elektromos munkálatokra is kérhető.
    • Mezőgazdasági őstermelői tevékenység nem számít olyan vállalkozói tevékenységnek, amely kizárná a csok igénylésének lehetőségét. A mezőgazdasági őstermelők, ha családjukkal ugyanazon az ingatlanok laknak és gazdálkodnak, bizonyos esetekben jogosultak lesznek csokra.

    A fentiekről szóló rendelet a 2021. szeptember 14-i, 169. számú Magyar Közlönyben olvasható.

    Forrás: MTI

  • Nyugat-Magyarországon épül a társasházak csaknem háromnegyede

    Utoljára 2018 első három hónapjában indultak el magasabb értékben kivitelezések egy negyedév alatt. 2021 első félévében így összesen 1398 milliárd forint értékben léptek építési fázisba beruházások, ami jelentős 20 illetve 18 százalékos növekedést jelent az előző két év ugyanezen időszakának értékeihez képest.

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 2. negyedév)

    Erősödő nem lakáscélú magasépítési aktivitás

    2021 második három hónapjában tovább nőtt az Aktivitás-Kezdési mutató az év első három hónapjához képest a magasépítési szektorban. Összesen 558 milliárd forint értékben indultak építkezések ezen a részpiacon, ami az utóbbi évek legmagasabb negyedéves összegét jelentette. A magas első és második negyedéves számoknak köszönhetően a január és június között elindított kivitelezési munkák összértéke 19%-os növekedést mutatott 2020 első félévéhez képest, míg 2019 azonos időszakával összehasonlítva 34 százalékos bővülés volt mérhető.

    A magasépítéseken belül növekedett a nem lakáscélú magasépítések első féléves Aktivitás-Kezdési mutatója, amely 25 százalékkal volt magasabb az előző év első félévében tapasztaltnál. 

    Visszaesés a társasházi lakásépítési piacon

    2021 első negyedévének, előző negyedévekhez képesti kiugróan magas Aktivitás-Kezdési értéke után a második negyedévi adat jelentős csökkenést mutatott a társasházi lakásépítési piacon. Az első féléves érték így összességében valamivel alacsonyabb, mint a 2020-as év ugyanezen időszakában.

    2021. január 1-től ismét 5 százalékos áfa mellett lehet értékesíteni az új lakásokat, amely kedvezményes áfakulcs a 2022. december 31-ig jogerős építési engedélyt szerző, és 2026. december 31-ig értékesítésre kerülő lakásokra vonatkozik. Az év elején tapasztalt magasabb összegű kivitelezés indítás nem meglepő, a korábban a 27 százalékos áfakulcs miatt fiókokban maradt terveket most az ismét csökkenő áfa miatt a fejlesztők már el tudták indítani, ami hozzájárulhatott az Aktivitás-Kezdés számok megugrásához. Ugyanakkor a tavaly ősszel bejelentett áfaváltozásra még kevés ideje volt reagálni a beruházóknak, egy-egy teljesen új projekt terveztetése és engedélyeztetése hosszabb időt vehet igénybe. Ennek hatására az építés tényleges indítása így kitolódhat, ami részben magyarázhatja a második negyedéves gyengébb számokat. Mivel az idei év első félévében már látszott a KSH számai alapján az építési engedélyek számának emelkedése a tavalyi évhez képest, így várhatóan ennek határására a jövőben a társasházi lakásépítések esetében is lehet az Aktivitás-Kezdés mutató növekedésére számítani. A lakásépítési piac számára ráadásul kedvezően hathat az ősszel érkező „zöld” hitel, valamint a korszerű újépítésű ingatlanokhoz igényelhető kamatmentes CSOK-hitel is, ami növelheti a keresletet az újépítésű ingatlanok iránt.

    Az év második 3 hónapjában csökkent az első negyedévhez képest a társasházi lakásépítések esetében az Aktivitás-Befejezési mutató, ami összefügghet az építkezések csúszásával, a következő időszakokban ugyanis még jelentős értékben várható társasházi új lakások átadása. Az év első felében összesen 138 milliárd forint értékben fejeződtek be projektek.

    Az adott időszakban elkezdett és befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, és a teljesítmény, vagyis az adott időszakban építésre fordított összeg, folyóáron. (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 2. negyedév)

    A 2021-es év első felében megkezdett társasházi lakásépítési kivitelezések összértékének közel háromnegyede Közép-Magyarországhoz köthető, ez azonban főként az első negyedév magas számainak köszönhető, az egyébként is gyengén sikerült második negyedévben az elindult építkezések aránya kisebb mértékben haladta meg az előző évek szintjét Közép-Magyarország esetében. A nyugati- és keleti régiók részesedése jóval alacsonyabb volt az első félévben a korábbi években tapasztalhatónál, a legkisebb arányban a keleti régiókban indultak társasházi lakásépítési projektek.

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 2. negyedév)

    Új lendület a mélyépítésekben

    A mélyépítési szektor Aktivitás-Kezdési mutatója 2021 második negyedévében jókora növekedést mutatott az év első három hónapjához viszonyítva, és az elmúlt negyedéveket vizsgálva is a legmagasabb összegnek számított – derül ki az EBI Építésaktvitási Jelentésből. 2021 első hat hónapjában összesen 423 milliárd forint értékben léptek építési fázisba beruházások. A mélyépítéseken belül mind az út-és vasútépítési, mind a nem út-és vasútépítési részpiacon jelentős növekedés látszott a második negyedévi adatokban az év első három hónapjához viszonyítva.

    Nyugat-Magyarországon indult sok kivitelezés

    A 2021 első félévében megkezdett kivitelezési munkák összértékének aránya a Nyugati régiókban volt a legmagasabb (39%), ami több, mint 10 százalékponttal múlja felül a terület korábbi években megfigyelt átlagos részesedését. Ezzel párhuzamosan az idei első 6 hónapban alacsonyabb volt mind a keleti, mind a közép-magyarországi régiókban elindított építkezések részaránya a korábbi évekhez képest. A legalacsonyabb részesedéssel Kelet-Magyarország rendelkezett, 27 százalékkal.

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 2. negyedév)

    Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021 Q2

  • Jön a támogatás a háztáji napelemekre

    Steiner Attila a sajtótájékoztatón részletezte: a pályázat keretösszegét 158,7 milliárd forint uniós és 42,8 milliárd forint állami forrás teszi ki. Az uniós rész a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből lehívandó összeg, amelyet a brüsszeli jóváhagyásig az állam finanszíroz. Nemcsak háztáji napelemekre, hanem fűtési rendszerek korszerűsítésére is fel lehet venni a támogatást, amennyiben az köthető a háztetőn termelt megújuló energia hasznosításához. Ezzel elterjedhetnek a hőszivattyús, akkumulátoros megoldások, a lakossági fűtésben pedig nagyobb arányban jelenhetnek meg az elektromos megoldások a földgáz rovására.

    – Arra számítunk, hogy népszerű lesz a háztartási méretű akkumulátorok beszerzésének támogatása is – jelezte a Magyar Nemzet kérdésére Steiner Attila. – Aki szeretné a fűtését úgy átalakítani, hogy a támogatási lehetőségekkel is él, nagyon sokat tud megtakarítani hosszú távon. Ha ugyanis akkumulátorban tárolja azt az energiát, amit az adott pillanatban nem használt fel, később bármikor hasznosíthatja, akár egész nap a rendelkezésére áll. Mivel ezzel a megoldással a fűtés tulajdonképpen folyamatosan mehet saját termelésű energiából, jelentősen csökkenthető a családi ház fűtési költsége – magyarázta.

    Lényeges pont az is, hogy a támogatást most nemcsak azok vehetik igénybe, akik az anyagi helyzetük alapján egyébként is ki tudnák fizetni a technológiát.

    Ebben a kiírásban csak azok a háztartások pályázhatnak, amelyeknél az egy főre jutó éves jövedelem nem haladja meg a 4,85 millió forintot – ide számítva az eltartottakat is. Kizárólag napelemes rendszerre legfeljebb bruttó 2,898 millió forintot lehet igényelni, ha emellett fűtés-korszerűsítést is végrehajtana a tulajdonos fűtőpanelekkel, akkor 9,368 milliós, ha hőszivattyúval, akkor pedig 11,559 milliós támogatásban részesülhet. A pályázatot november 15-től lehet majd benyújtani régiónként eltérő időszakban, az első ütemben 100,8 milliárd forint áll majd a lakosság rendelkezésére. Ha egy régióban nem merülne ki a keret, a fennmaradó összeget átirányítják oda, ahol túljelentkezést tapasztalnak. A részletek már megtalálhatók a Napelem.pályázat.gov.hu oldalon.

    Steiner Attila elmondta továbbá, hogy várhatóan 35 ezer háztartás juthat ily módon támogatáshoz, ezen belül 11,6 ezer háztartás fűtése korszerűsödhet, és 175 MW új napelemes-kapacitás kerülhet a rendszerbe, harmadával növelve a jelenlegi háztáji állományt.

    Forrás: Magyar Nemzet

  • Ingyen csok-hitel energiatakarékos otthonokra

    Novák Katalin azt mondta, hogy az operatív törzs javaslata szerint az otthonteremtéssel kapcsolatos támogatásoknál halál esetén figyelembe veszik majd az elhunyt társadalombiztosítási jogviszonyát, és beszámít a jogviszonyba a külföldi tanulmányi jogviszony is.

    Bővül azoknak a beruházásoknak a köre, amelyre az otthonfelújítási támogatás igénybe vehető, így a mozgáskorlátozottak mellett a látás- és hallássérültek életét megkönnyítő fejlesztésekre is, valamint kültéri lépcső kialakítására, felújítására és külső, elektromos munkálatokra is kérhető - tudatta.

    A miniszter beszámolt arról is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) októberben induló Zöld otthon programja - amelyben 70 millió forint kamattámogatott hitel is igényelhető - összekapcsolódik a csokkal. Ez azt jelenti, hogy kamatmentes lesz a csokhoz kapcsolódó kölcsöne annak, aki energiahatékony új otthont épít vagy vásárol az MBN programjával - fejtette ki.

    Gyutai Csaba, az építőanyagárak megfékezéséért felelős kormánybiztos azt mondta: tavaly a koronavírus-járvány miatt a magyar építésgazdaságban 8-10 százalékos visszaesés volt, de az idei számok alapján jó esély van arra, hogy 2021 második felében ledolgozzák a tavalyi visszaesést.

    A magyar építőiparnak megfelelő rendelésállománya van, és nőtt a közbeszerzési eljárások értéke is, de van két probléma: az alapanyaghiány és az elszabadult árak - hangsúlyozta.

    Emlékeztetett, hogy ezek megoldására megállapították a kritikus termékkört, és azok esetében előzetes exportregisztrációt írtak elő, amelynek során engedélyezik az exportot, vagy az állam él  elővásárlási jogával.

    A bevezetés óta az elővásárlási joggal még nem élt az állam, mert a vállalatok megértették az intézkedést, és segítik a magyarországi alapanyaellátás folyamatosságát - emelte ki Gyutai Csaba, hozzáfűzve: a meghatározott területen megszűnt az alapanyaghiány.

    Emlékeztetett, hogy az építési termékek és építőanyagok közötti fuvarozásánál a kritikus termékkörök esetében regisztrációt vezettek be, a bányászat területén pedig minimum eladási árat határoztak meg, amely fölött 90 százalékos kiegészítő bányajárulékot kell fizetnie a vállalkozónak.

    A kormány ezek mellett háttérmegbeszéléseket kezdeményezett, hogy Magyarország unión kívüli országokból is alapanyaghoz jusson - tette hozzá.

    Gyutai Csaba a tervezett beavatkozások között említette még, hogy mintegy 200 milliárd forint értékű tőkealapot hoznak létre a Magyar Fejlesztési Bank segítségével, amelynek a célja a magyar alapanyaggyártás támogatása lesz.

    Forrás: MTI

  • Nincs megállás a lakáshitelezésben

    Eddig a rekordot az idei év május hónapja tartotta 120,4 milliárd forinttal. A rekord nagyságát jól mutatja, hogy 2013-ban egész évben alig haladta meg a 121,3 milliárd forintot a lakáshitel-kihelyezés a piacon, írja a money.hu legújabb elemzésében. Nyolc éve egy év alatt helyeztek ki a bankok annyi lakáshitelt, mint idén tavasszal egy-egy hónapban.

    A március óta tartó rekord döntögetés eredményeképpen a bankok által kihelyezett lakáshitelek összege az első hat hónap alatt megközelítette a 600 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy több mint harmadával nagyobb összeget vettek fel a bankoktól az ügyfelek, mint 2020-ban. Azt, hogy a lakáshitel piac nem csak a pandémiás évvel összevetve mutat kiváló adatokat, azt jól mutatja, hogy az év első hat hónapjában már 31 százalékkal több hitelt vettek fel honfitársaink, mint a 2019-es, korábbi rekordév első hat hónapjában.

    Ahogy a money.hu júniusi és júliusi elemzéseiben jeleztük, a banki verseny júniusban még egyértelműen eltérítette a kamatokat, s csak mérsékelten érződtek a piaci kamatemelési várakozások az árazásban. Bár a hónapban az ügyfeleknek folyósított összes lakáshitel átlagkamata 16 bázisponttal, 4,13 százalékra emelkedett, s a 2021 áprilisi mélypontot jelentő 3,93 százalékhoz képest már 0,2 százalékponttal magasabb átlagszinten lehetett hitelt felvenni a piacon, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által mért drágulás nem mindenhol volt egyértelmű.

    Forrás és további részletek: Realista

  • Országszerte nőtt a lakásépítési kedv

    A lakásátadások csökkentek az első negyedévhez képest, de az év további részében várhatóan ez ismét emelkedésben fordul majd.

    Az első negyedévben átlagosan 6,3 lakás épült tízezer lakosonként, ezt Budapest, Pest, Zala és Győr-Moson-Sopron megye múlta felül. Ez azt jelenti, hogy a lakásépítések aránya lakosságarányosan csökkent, tavaly az első félévben ugyanez a mutató 8,9 volt, 2019-ben 6,6.

     A regionális megoszlást tekintve változatlanul Közép-Magyarország áll az élen mind a megépült lakásokat, mind a kiadott új lakásépítési engedélyeket és egyszerű bejelentéseket számba véve. A lakások több mint 64 százaléka itt épült a második negyedévben.

    Ugyanakkor az is látszik, hogy a tervezett lakások tekintetében, hogy a középső régió előnye mérséklődött a többi régióhoz képest, vagyis arányában azokban erőteljesebben nőtt a lakásépítési kedv.

    Az idei első félévben öt megyében adtak ki ezernél több új engedélyt, míg 12 megyében ez 500 alatt maradt. Ez mutatja, hogy továbbra is meglehetősen egyenetlen a lakásfeljesztések aránya az országban.

    A megyék részvétele a lakásfejlesztésekben az elmúlt öt évben alig változott.

  • Ismét lendületbe jöttek a lakásépítések

    2021 első félévében 15.274 új lakás építési engedélyt adtak ki, ebben benne van az egyszerű bejelentések száma is, ami 10.217 volt.

    2017 óta lehetséges egyszerű bejelentéssel építeni azóta ezeknek az aránya folyamatosan nő. 2020 második negyedéve óta 70% közelében van az összes tervezett lakáson belül.

    Egylakásos lakóépületben 6817 lakást terveznek építeni az idei első féléves statisztika alapján, vagyis ennyi családi házra kértek engedélyt. A tervezett 490 új három és annál több lakásos lakóépületben 5689 lakás létesítenének- Ebből kiszámolható, hogy 1259 kétlakásos épületre adtak ki engedélyt az idén. Az összesen tervezett 8566 épületben 15.274 lakást építenének.

    2020-ban 9265, a tavalyi első félévben 4435 egylakásos épületekre adtak ki engedélyt, vagyis az idei első félévi adat szerint jócskán megugorhat a tervezett családi házak száma. A tervezett családi házak száma viszonylag egyenletes volt az elmúlt években, 2020 második félévétől azonban jelentősen es folyamatosan emelkedik. Idén márciustól már havonta több mint 1000 ilyen épületre adtak ki engedélyt.

    A KSH adataiból az is kiolvasható, hogy 2021-ben  május kivételével 50% alatt  marad a létesítendő egylakásos épületek aránya a kiadott új lakásépítési engedélyek illetve egyszerű bejelentések között, vagyis több többlakásos épületet, elsősorban társasházat terveznek az építtetők.

    Mivel az 5%-os lakásáfa visszatért a 2021-től, az idén már emelkednek a többlakásos épületekre, társasházakra kiadott engedélyek.

    Aki családi házat épít, a csok mellett igényelheti az áfavisszatérítést, illetve, ha vállalkozóval építette a családi házat akkor az 5% áfa. Ez mindenképpen lendületet ad a családi házak építésének is.

    Mivel ősztől elérhető lesz az MNB Zöld Otthon Programjának hitele is a magas energetikai követelményeknek megfelelő házakra, további forráshoz juthatnak ilyen családi házak építéséhez.

    Természetesen többlakásos épületek létesítése is jelentős támogatásokat kap, hiszen az általános 5%-os áfa mellett a csokkal vásárlók számára 0% az áfa, ősztől a rozsda övezetekben mindenki áfamentesen juthat új lakáshoz, sőt az energetikai követelményeknek megfelelő újra lakásra a vásárlók még az MNB zöld lakáshitelét is felvehetik.

  • Az otthonteremtési intézkedések hatására tovább nőnek a lakásépítési számok

    Az első félév adatai megerősítik a kibővített otthonteremtési program intézkedéseinek élénkítő hatását a lakásépítési szektorra. A lakásépítési engedélyek száma továbbra is emelkedőben, egyre több lakásprojekt indul. Ezt a trendet erősíti, illetve nyújtja el hosszabb távra a Magyar Nemzeti Bank július elején bejelentett Zöld Otthon Programja, valamint a rozsdaövezeti új lakások adásvételére vonatkozó áfavisszaigénylés.

    A 2021. évben óriási pozitív ösztönzést kaptak a lakásépítések, lakásfelújítások. Az építkezők, lakásvásárlók, felújítók igénybe vehetik a CSOK-ot, az áfakedvezményeket, a kedvező lakáshiteleket, az illetékkedvezményt, a jelzáloghitel-elengedést, a felújítási kedvezményt.

    A jelenlegi szabályok szerint az otthonteremtési támogatás több más eleme (falusi CSOK, illetékmentesség, új lakás vásárlása csokkal 0% áfával) is kifut 2022 végén. A CSOK marad, és szeptembertől a rozsdaövezetekben épülő lakások vásárlása után visszaigényelhető lesz a jelemlegi 5% áfa is, ami új lendületet adhat a lakásépítéseknek ezeken a területeken.

    A jegybanki refinanszírozású Zöld Otthon Program lakáshitelének kamata a teljes futamidő alatt teljesen fix lesz és legfeljebb 2,5 százalékos lehet. Jelentős feltétel, hogy az MNB által meghirdetett új lakáshitel-konstrukció energetikai követelményt is tartalmaz, vagyis azok vehetik igénybe idén októbertől, akik legalább BB energetikai besorolású újépítésű lakást vásárolnak vagy építenek.

    Lényegesnek tartjuk, hogy a program magas energiahatékonyságú új lakások, családi házak építésére, illetve vásárlására nyújt forrást, mert ez fontos lépés a minőségi lakásépítés ösztönzése, támogatása felé. Amikor a lakásállomány megújításáról beszélünk, nem mennyiségi, hanem minőségi megújulás a kívánatos, hiszen felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is.

    Ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon, ezek mellett szükséges lenne az általános 5%-os újlakás-áfa fenntartása, illetve az otthonteremtési támogatások állandósága. Azt a lehetőséget, amelyet a 2020-ban bejelentett intézkedésekkel megkaptak a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat – anyaggyártók, tervezők, kivitelezők, fejlesztők, építőanyag kereskedők, finanszírozók, ingatlanforgalmazók, kapcsolódó beszállítók -, csak egy hosszú távon kiszámítható környezetben lehet hatékonyan kihasználni.

    Ez a hosszú távon kiszámítható, mérsékelt ciklikusságú építőipari környezet tudja biztosítani a lakásállomány minőségi megújítását, a kívánt demográfiai célokat és nemzetgazdasági hatásokat.

    A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat. A miniszterelnök által is említett évi 40 ezer lakásépítés elérése legalább egy évtizedre szóló program eredménye lehet. Fontos lenne, hogy a Kormány a következő 5-10 évre meghatározzon olyan maximális lakásépítési célszámot is, amely az építőipari kapacitással nagyságrendileg fenntartható.

    Lényeges lenne az is, hogy a lakásépítési és a lakásfelújítási piacon hosszú távú kiszámíthatóság legyen, vagyis a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

    A ciklikusság csökkenthető lenne egy piaci, vagy közhasznú  bérlakásépítési intézményrendszer kialakításával (Közhasznú lakásépítési program javaslat), amely közvetlen beavatkozási és konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a kormányzat kezében.

    A felújítások, korszerűsítések ösztönzése ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehet. Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    A KSH szerint 2021 I. félévében az előző év hasonló időszakához képest:

    • A használatba vett lakások száma ugrásszerűen nőtt a fővárosban és csökkent vidéken. Budapesten 4.532 lakást vettek használatba, ami közel háromszorosa az egy évvel korábbinak. Ugyanakkor a megyei jogú városokban 30, a többi városban 19, a községekben pedig 26%-kal kevesebb lakást adtak át, mint 2020 I. félévében.
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 45-ről 28%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 54-ről 71%-ra nőtt 2020 I. félévéhez képest.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 33%-a családi házban, 64%-a többlakásos épületben, 0,9%-a lakóparkban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 13,5 m2-rel, 83 m2-re csökkent 2020 I. félévéhez képest.
    • 2020 I. félévében a saját használatra épített lakások aránya 42% volt, amely idén 27%-ra csökkent. Az értékesítési céllal épített lakások aránya ezalatt 56-ról 71%-ra nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 15.274 volt, 22%-kal több, mint 2020 I. félévében. A használatba vett lakások számával ellentétesen alakult az építési engedélyeké: utóbbiak a fővárosban visszaestek és vidéken indultak növekedésnek. Budapesten 42%-kal kevesebb, a megyei jogú városokban 72, az egyéb városokban 49, a községekben pedig 77%-kal több lakás építését tervezték, mint 2020 azonos időszakában. Az építtetők az esetek 67%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
    • 2020 I. félévéhez képest az engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma minden megyében növekedett. A tervezett lakásoké Hajdú-Bihar megyében közel a háromszorosára, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint a kétszeresére nőtt. Minden negyedik építendő lakás Pest megyében található, ahol a számuk 70%-kal emelkedett és meghaladta a 4 ezret.
    • 2020 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 58%-kal több, összesen 8.566 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett lakóépületek száma minden megyében növekedett. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 2329, 21%-kal több, mint 2020 I. félévében.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk és a kapcsolódó ábrák cikkünk alatt letölthetők.

     

     

  • Ősztől 0% lesz az áfa a rozsdaövezeti új lakásokra

    A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet (A Kormány 444/2021. (VII. 23.) Korm. rendelete a rozsdaövezeti akcióterületen létesített lakóingatlanban kialakított lakások vásárlásához kapcsolódó adó-visszatérítési támogatásról) kimondja: a rozsdaövezeti akcióterületek fejlesztésének elősegítése érdekében - a rendeletben meghatározott feltételekkel - a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatásként adó-visszatérítési támogatás vehető igénybe. A támogatás olyan lakás vásárlása esetén igényelhető, amelyet gazdálkodó szervezet természetes (magán) személy részére való értékesítés céljára épített vagy építtetett, és az igénylő részére értékesített. A rendelet szövege szerint "A támogatás összege megegyezik a lakás vásárlásáról kiállított számla vagy számlák szerint megfizetett, 5%-os általános forgalmi adó összegével".

    A támogatás abban az esetben igényelhető, ha a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában 

    - a lakást vásárló magyar állampolgár,

    - az igénylőnek az állami adó- és vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása,
    - a lakás az ingatlan-nyilvántartásban lakás megnevezéssel feltüntetésre került,
    - és az igénylő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése megtörtént.

    További feltétel, hogy a számlát ez év szeptember elseje után állítsák ki.

    A támogatási kérelmet a Magyar Államkincstár (MÁK) által rendszeresített és a honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével lehet igényelni elektronikusan, postai úton, vagy pedig a kormányablakoknál személyesen.

    A kérelemhez mellékelni kell a következő dokumentumokat:

    - adásvételi szerződés,
    - a a lakás elhelyezkedése szerinti rozsdaövezeti akcióterületet lehatároló kormányrendelet hatálybalépésének napján vagy azt követően kiállított és teljesített, a lakás teljes vételárát és az 5%-os általános forgalmi adót tartalmazó számla vagy részszámlák,
    - a teljes vételár kiegyenlítésének igazolására az eladó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata és
    - a végleges használatbavételi engedély.

    A támogatás iránti kérelmeket – a beérkezés sorrendjében – a MÁK a beérkezést követő 30 napon belül bírálja el. Ha a MÁK az igénylő támogatásra való jogosultságát megállapítja - a megítélt támogatás összegétől függetlenül - támogatói okiratot állít ki. A MÁK a támogatói okirat kiállítását követő 5 napon belül folyósítja a támogatást az igénylő belföldi fizetési számlájára.

    Forrás: Magyar Közlöny

     

  • Az év közönségdíjas családi háza

    Az Év háza 2008 óta a hazai építész szakma elismert díja, mely a családi házak és a kis lakóépületek, illetve középületek szakmai szempontok alapján értékelt ­elismerése.

    2021-ben két kategóriában hirdették meg a versenyt, nevezni május 19-ig lehetett.
    - családi ház vagy  maximum 4 lakásos lakóépület vagy nyaralóépület,
    - középület, amely kereskedelmi-, oktatási-, adminisztratív- (iroda), egészségügyi- vagy szállás jellegű-, illeltve kulturális funkciójú.

    A verseny végeredményét a tervek szerint szeptemberben hirdetik ki, amikor a szakmai zsűri döntése alapján adják át a pályázat díjait.

    A hagyományoknak megfelelően az Év háza Facebook-oldalán a közönség véleményére is kíváncsiak, hogy szavazataikkal eldöntsék, melyik épület kapja meg a közönségdíjat.

    Először a családi ház, kis társasház kategória jelöltjeire lehetett szavazni a közösségi portálon. A voksolás lezárult, a legtöbb szavazatot kapott épület lett a kategória közönségdíjasa: Göde Ferenc építész által tervezett Velencén magasodó családi ház.

    A telek csodás kilátással, és hatalmas lejtéssel rendelkezik. 3 szintű, szinteltolásos épületet terveztek, amely a terepre illeszkedik. Felül a garázsba áll be az autó, 2,5 szinttel lejjebb lehet kimenni az alsó teraszra. A tető és a ház két oldala természetes palával fedett. Elől zárt bejáratok, a tó felé üvegfelületek dominálnak. A belsőépítészeti kialakítás nagy részét is Göde Ferenc cége tervezte.

    Forrás és további fotók: 24.hu

  • Zöld lakáshitel

    A kifutó NHP-hoz hasonlóan jegybanki refinanszírozású Zöld Otthon Program várhatóan októberben indul el. A lakosság által legalább BB energetikai besorolású újépítésű lakások vásárlására vagy építésére felvehető lakáshitel a kamat a teljes futamidő alatt teljesen fix lesz és legfeljebb 2,5 százalékos lehet. A hitelösszeg legfeljebb 70 millió forint lehet, és maximum 25 éves futamidővel. A hitelkeret 200 milliárd forint, az MNB a 200 milliárd forintos vásárlási összeg elérésekor felülvizsgálja a programot.

    A program magas energiahatékonyságú új lakások, családi házak építésére, illetve vásárlására nyújt forrást, ami azért lényeges, mert fontos lépést jelent a minőségi lakásépítés ösztönzése, támogatása felé. Amikor a lakásállomány megújításáról beszélünk, nem mennyiségi, hanem minőségi megújulás a kívánatos, hiszen felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is.

    A lakásállomány 100 éves megújulásához évente legalább 40 ezer lakás megépítése szükséges, és ezeknek jó minőségű, magas energetikai követelményeknek megfelelő lakásoknak kellene lenniük.

    Ma már jelentősen magasabb színvonalú építőanyagok és építési termékek találhatók a piacon, amelyeknek a szakszerű beépítéséhez a technológiák is rendelkezésre állnak. Az, hogy a kivitelezésben ezeket alkalmazzák-e, az egyelőre az építtetőkön múlik.

    Újabb elemmel bővül tehát az újlakás-támogatási rendszer, ami nagyon üdvözlendő lépés, de fontosnak tartanánk, hogy emellett legyen kijelölt éves lakásépítési célszám egy hosszú távú lakásprogram részeként, ami erősítené a kiszámíthatóságot az építőipari szereplők és a családok számára is.

  • Elindult a lakáshitelek drágulása

    A Bankmonitor vizsgálata szerint a nagybankok kétharmada júliusra megemelte 10 éves kamatperiódusú lakáshiteleinek kamatát. A Bankmonitor szakértőinek véleménye szerint a kamatemelés egyelőre nem jelentős, így érdemben nem befolyásolja a hitelpiacot. (Bár a 0,66 százalékpontos kamatemelés már figyelmeztető jel.) Ugyanakkor a jegybanki alapkamat újabb emelése a kölcsönök tovább drágulásához vezethet. Márpedig az MNB kamatemelési ciklusba kezdett, így a drágulás szakértők szerint borítékolható.

    Átlagosan 0,22 százalékponttal magasabb júliustól a THM értéke egy 20 millió forintos, 10 éves kamatperiódusú lakáshitelnek. 20 éves futamidő esetén ez 2 300 forint növekedést jelentene a törlesztőrészletekben.

    A lakáshitelek legnagyobb részét továbbra is használt lakás megvásárlására költötték a hitelfelvevők. Ugyan átlagosnak számító kétharmados arányt tett ki a használt lakásokra költött jelzáloghitel-folyósítás, a magas összeg miatt ez így is 81,8 milliárd forintnyi keresletet testesített meg a lakáspiacon. Ez az összeg a korábbi években legtöbbször a teljes havi lakáshitelezést lefedhette volna.

    De májusban emellett még a felújítási és korszerűsítési cél is magas összeget, 13,4 milliárd forintot jelentett. A felújítási célú lakáshitelek felfutását a lakásfelújítási támogatás előfinanszírozásához igényelhető otthonfelújítási hitel okozhatja döntő mértékben. Így már második hónapban haladta meg a 10 százalékot a felújítási célú jelzáloghitelek részaránya a teljes lakáshitelfolyósításon belül. Emellett az építésre és bővítésre felvett jelzáloghitelek is 9,2 milliárd forintot tettek ki.

    Átalakította a lakáshitelek piacát az idén januárban elindult állami otthonfelújítási program, amelynek keretében a gyermekes vagy gyermeket váró háztartások a lakáskorszerűsítésre fordított összeg felét – maximum 3 millió forintot – visszakaphatnak az államtól, és a munkák finanszírozásához támogatott hitelt vehetnek igénybe – derül ki a money.hu friss összefoglalójából.
    Ma már 10 százalék felett járnak

    A lakásfelújításra igényelt lakáshitelek aránya a hivatalos jegybanki adatok szerint az új lakáshitelek piacán az előző években – 2017-től 2020 végéig – 2-4 százalék körül alakult, vagyis egy-egy hónapban a szerződéses összegük 1-4 milliárd forint között mozgott. Az idén viszont a már említett otthonfelújítási lakásfelújítási programnak és a februártól elérhető támogatott hitelnek köszönhetően jelentősen növelték a részesedésüket.

    Márciusban 6,7 milliárd forintot tett ki a lakásfelújítási hitelek összege, ez abban a hónapban 6,4 százalékos részesedést jelentett. Áprilisban a szerződéses összegük meghaladta a 11 milliárdot, májusban pedig a 13 milliárdot, ez pedig 10,4 és 11,1 százalékos aránynak felel meg az új lakáshitelek piacán. Tehát a korábban szinte marginális szereplők a szerződéses összeg alapján ma már a teljes szerződéses összeg tizedét adják.

     

    Forrás: Bankmonitor, Portfolio, hvg.hu, Realista

  • Marad a korábbi elszámolás a támogatott napelemekre

    A döntés jelentőségét az adja, hogy a korábban elfogadott jogszabályok a 2021. július 1-jét követően telepített napelemes rendszerekre már olyan kereskedői és elosztói szerződést követeltek volna meg, amely nem tette volna lehetővé az éves szaldóképzést, a kormány döntése értelmében azonban július elsejétől mégsem vezetik be a bruttó elszámolást, amennyiben a gyereket nevelő családok otthonfelújítási támogatást napelemes rendszerek telepítésére veszik igénybe.
    Az államtitkár hozzátette: a szerdán megjelent rendeletmódosítás alapján a családok a programban továbbra is úgy igényelhetnek az újonnan telepített napelemes rendszerekre ötvenszázalékos támogatást, hogy a közcélú hálózatba betáplált és a vételezett villamos energia éves szinten összesíthető, annak egyenlege mértékéig sem energiadíjat, sem rendszerhasználati díjat nem szükséges fizetni.

    Ezáltal a hálózat az egész évre ingyenes energiatárolási és szállítási szolgáltatást nyújt, és lehetőség van a nappali többletet éjszaka használni vagy a nyári többlettermelésből fedezni a téli áramigényt. Az éves szaldó feletti termelést az áramszolgáltató vállalkozások a fogyasztói szerződés szerinti termékáron vásárolják meg a számlaképes kistermelőtől; az ügylet évi 12 ezer kWh-ig személyijövedelemadó-mentes. Az éves szaldó feletti fogyasztásért a felhasználó a szerződése szerinti bruttó fogyasztói árat kell megfizesse.

    A szaldós elszámolás július 1-jével szűnt volna meg a lakossági napelemes rendszereknél azzal, hogy akik állami támogatást vettek volna igénybe a háztáji napelem telepítéséhez, egyúttal nem szerződhettek volna ilyen konstrukcióban. Akik háztáji napelemet szerettek volna, arról is kellett volna dönteniük, hogy a beruházáshoz az állami támogatást veszik fel és bruttó elszámolással szerződnek (amelyben az áramszolgáltató kevesebbet fizet a feltöltött áramért, mint amennyit a hálózatból vételezett energiáért számláz), vagy nem veszik fel a támogatást és magasabb áron adhatják el a szolgáltatónak az áramot. A módosítással tehát, aki a beruházási támogatással él, az a szolgáltatójával a magasabb díjszabással számolhat el.

    Forrás: Magyar Nemzet

  • Októberben indul az MNB lakossági Zöld Otthon Programja

    A most elfogadott stratégia értelmében az MNB folyamatosan vizsgálja, hogy a monetáris politikai eszköztár egyes elemei hogyan segíthetik az árstabilitás elérése mellett a környezeti fenntarthatósági célok elérését - mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.

    Nyilvánvaló, hogy a környezeti feltételeket figyelmen kívül hagyva gazdasági növekedést elérni nem lehet, a klímaváltozásra mindenkinek reagálnia kell - mondta.

    A monetáris tanács a zöld jegybanki eszköztár-stratégiával összhangban és annak első lépéseiként augusztustól Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program, majd októbertől NHP Zöld Otthon Program elindításáról határozott. A programok további részleteit a következő hetekben egyeztetik a piaci szereplőkkel - mondta, jelezve: az MNB hosszú távú célja, hogy elősegítse a zöld pénzügyi rendszer kiépülését Magyarországon.

    A Zöld otthon programot 200 milliárd forintos keretösszeggel hirdetik meg, csak lakossági ügyfelek vehetik fel a teljes futamidő alatt fix kamatozású hitelt.

    Az MNB ezúttal is 0 százalékos kamat mellett biztosít majd refinanszírozási forrást a hitelintézeteknek, amelyet azok legfeljebb 2,5 százalékos, a futamidő végéig rögzített ügyleti kamat mellett hitelezhetnek tovább a lakossági ügyfeleknek. A program keretében magas energiahatékonyságú új lakások, családi házak építésére, illetve vásárlására nyújtható hitel, legfeljebb 70 millió forint összegben és maximum 25 éves futamidővel.

    Virág Barnabás közölte: a Zöld jelzáloglevél-vásárlási program stratégiai célja, hogy célzott vásárlásokon keresztül hozzájáruljon a hazai zöld jelzáloglevél-piac megteremtéséhez, ezen keresztül pedig a zöld jelzáloghitelek terjedéséhez. Mindez közvetetten támogatja az energetikai szempontból korszerű ingatlanok építését - mondta. A monetáris tanács döntése értelmében az MNB 200 milliárd forintos vásárlási összeg elérésekor felülvizsgálja a programot.

    Kitért arra, hogy a jegybank már az elmúlt években is számos lépést tett, hogy elősegítse a zöld pénzügyi piacok fejlődését, valamint erősítse a környezettudatos fogyasztói szemléletmódot, hozzájárulva ezzel a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Mérföldkőnek tekinthető az alelnök szerint, hogy az Országgyűlés 2021. május 28-i döntése alapján az MNB mandátuma Európában elsőként a környezeti fenntarthatóság előmozdítására is kiterjed. Ezért az MNB a jegybanktörvényben rögzített feladataival összhangban küldetésének tekinti, hogy elsődleges árstabilitási céljának veszélyeztetése nélkül, hosszútávú környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítése mellett alakítsa ki monetáris politikai eszköztárát, amivel hozzájárul Magyarország fenntartható felzárkózásához.

    Hangsúlyozta, hogy a környezeti fentarthatóság érvényesítése nem érinti a monetáris politika irányultságát. A kamatemelési ciklus addig folytatódik, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. A havi emelések mértékét illetően a júliusi döntés meghatározó lesz - közölte.

    Forrás: MTI, MNB

  • Így nőttek a lakásépítés költségei az elmúlt években

    A Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy 2000 óta a fajlagos építési költségek a társasházak építésénél két és félszeresükre, a családi házak építésénél és bővítés esetében háromszorosukra nőttek. 2018-ban látványosan meglódultak a költségek, különösen a családi házak építésénél, ahol 44 százalékos növekedést láthatunk, a többszintes, többlakásos épületek sem maradnak el nagyon a 37 százalékos költségnövekedéssel.
    (Adatforrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/lak/hu/lak0012.html

    Ha azt nézzük meg, hogy melyik nagy költségtényező okozta a drágulást, azt látjuk, hogy a munkaerő és az építőanyagok fej-fej mellett haladtak. Mindkettő trendje növekvő 2000 óta. 2015-ig az anyagárak, 2016-tól azonban a munkaerő ára tette ki a költségnövekedés nagyobb részét. 2015 óta 39 százalékkal nőttek a lakásépítés költségei, a munkaerő 49,7, az építőanyagok 31 százalékkal drágultak.
    (Adatforrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/lak/hu/lak0011.html

    2020-ban így oszlott meg a két fő költségtípus a teljes építési költségen belül (a feltüntetett árindexek alapja a 2015. évi átlagköltség). 

     

  • Még alakul, hogy hogyan teszik vonzóvá a rozsdaövezeti lakásépítéseket

    Füleky, aki egyben a Rozsdaövezeti Bizottság elnöke, hozzátette, „hogy minden terület jövőbeli funkcionális szerepét jelentősen befolyásolja a tágabb környezetének funkcionális ellátottsága, a környezet minősége, infrastrukturális és közlekedési kapcsolatai”.

    A kormány tavaly májusban hirdette meg a rozsdaövezetek fejlesztésére irányuló akciótervet, amely a leromlott állapotú, felhagyott és szennyezett ipari területek helyreállítását, kármentesítését és fejlesztését célozta meg. Idén márciusban Rozsdaövezeti Bizottság alakult a kapcsolódó akcióterületek kijelölésére. Ekkor derült ki az is, hogy milyen kritériumok alapján fogják elbírálni a területeket, a többi között az, hogy kizárólag legalább egymilliárd forint teljes költségigényű építési beruházás vagy kármentesítési eljárással egybekötött építési beruházás megvalósítását támogatják.

    Miután az 5%-os lakásáfát minden újonnan épülő lakáscélú fejlesztésre kiterjesztették, a rozsdaövezeti beruházások célzott támogatás nélkül maradtak. A jövőben viszont ez várhatóan változni fog, hiszen a helyettes államtitkár elmondása szerint jelenleg is folyik a rozsdaövezeti akcióterületeken megvalósuló beruházásokra vonatkozó kedvezmények és támogatási rensdzer kidolgozása

    A pályázás során az állami vagy önkormányzati tervezetek a magáncégekéhez hasonlóan, egyaránt a bizottsághoz futnak be. "A pályázók köre nincs korlátozva, így akár magánszemélyek, jogi személyek, települési vagy kerületi önkormányzatok és az állam is tehet javaslatot a Bizottság részére. A kezdeményezők jellegétől függetlenül az elbírálás azonos szempontrendszer szerint történik" - derült ki a helyettes államtitkár válaszaiból.

    Forrás: Portfolio

  • Nagyot drágultak a nyaralóövezetek

    Miközben a használt lakóingatlanok országos piacán az idei élénkülés elsősorban az adásvételek számában látszik, egyelőre nem eredményezett jelentősebb drágulást. A nyaralók piacán egészen más a helyzet, jelentős áremelkedés látható a kínálati piacon - derül ki az ingatlan.com közel 40 ezer hirdetés alapján készített elemzéséből, amely azt vizsgálta, hogyan alakult a legfelkapottabb nyaralóövezetekben - a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a Dunakanyar környékén - a lakóingatlanok iránti kereslet és ez miként befolyásolta az árakat.

    Kivételes nyaralók

    “A 2010-es évek második felében kibontakozó országos ingatlanpiaci boom a nyaralóövezeteket is érintette. Ezt jelzi, hogy az legnépszerűbb övezetekben eladásra hirdetett lakóingatlanok - lakások, házak és nyaralók - iránti érdeklődés 150 százalékkal, azaz a két és félszeresére nőtt 2016 óta. Öt éve alig közel 32 ezer érdeklődés érkezett ezekre az ingatlanokra január és május között, idén viszont már több mint 77 ezer” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Egyes településeken még nagyobb mértékben nőtt a kereslet, a Tisza-tó partján lévő poroszlói ingatlanok iránti érdeklődés közel 10-szeresére nőtt, emellett több balatoni település - köztük Balatonszőlős, Balatonakali, Ábrahámhegy - ötszörös-hatszoros keresletnövekedést könyvelhetett el.

    Hozzátette: “A nyaralóövezetek felfutása köszönhető annak, hogy az említett időszakban lendületesen fejlődött a gazdaság, és az üdülőövezetek árait is növelő 2015-2019 közötti lakásárrobbanást követően a befektetők a nagyvárosok helyett a nyaralóterületek irányába mozdultak el. Miközben a koronavírus-járvány 2020 tavaszi megjelenése megtorpanást hozott az országos lakáspiacon, a nyaralókra ez nem volt igaz. Ez pedig részben a karanténhatásként emlegetett tényezővel magyarázható, sokan a korlátozások miatt a kerttel rendelkező, vízparti vagy ahhoz közeli települések felé fordultak.”

    20-20 és 35 százalékos plusz

    Az ingatlan.com elemzése szerint a Velencei-tónál Gárdonyban az átlagos négyzetméterár idén június elején 655 ezer forint volt, ez 20 százalékos emelkedést jelent éves szinten. Velence településen pedig 17 százalékkal 618 ezer forintra nőttek, miközben az eladó lakóingatlanok száma, azaz a kínálat lényegében stagnált.

    A Balaton északi és déli partja is átlépte a 700 ezres lélektani határt az átlagos négyzetméterárakban, amire az országban eddig csak Budapest volt képes. Az északi parton található - Veszprém megyei településeken - 756 ezer forint volt a négyzetméterár, ami 35 százalékos növekedést jelent éves szinten. A kiugró mértékű drágulásban szerepet kapott, hogy a kínálat csökkent, mégpedig 40 százalékkal. A túloldalon, azaz a Balaton déli partján lévő településeken kereken 700 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár, ami 20 százalékos drágulásnak felel meg. A tó mindkét partján vannak olyan települések - például Tihany, Alsóörs vagy éppen Szántód -, ahol 1 millió forintot bőven meghaladó négyzetméterárral találkozhatnak a vevőjelöltek. Balogh László elmondta, hogy a Balaton-parti településeken tapasztalható egymilliós átlagos négyzetméterárak annak is köszönhetők, hogy rengeteg új lakóingatlan épül a térségben főként értékesítési céllal.

    Ahogy a Balaton déli oldalán, a Tisza-tónál is 20 százalékkal mentek feljebb az árak az elmúlt egy évben, ám utóbbi övezetben azonban jóval alacsonyabb szinten vannak: az eladó ingatlanokért négyzetméterenként. 172 ezer forintot kértek a tulajdonosok. Abádszalókot 175 ezer, Poroszlót pedig 179 ezer forintos ár jellemezte június elején. A legkeresettebb nyaralótérségek közé tartozik a Dunakanyar környéke is. A régió népszerű települései közül Zebegényben, Nagymaroson, Visegrádon idén júniusban 457-542 ezer forintért kínálták eladásra az ingatlanok négyzetméterét, ez pedig 44-59 százalékos éves drágulásnak felel meg. A Dunakanyartól Budapest felé található Kisorosziban 80 százalékkal, Tahitótfaluban pedig 43 százalékkal mentek feljebb az árak, ez az előbbi településen 553 ezer, utóbbin 494 ezer forintos “egységárat” jelentett. A Dunakanyarban tapasztalt árrobbanás az ingatlan.com szakértője szerint nem meglepő, mert a környék egyben a fővárosi agglomerációs övezet részeként is funkcionál, ahová folyamatos a kivándorlás Budapestről.

    Forrás: ingatlan.com

  • A kertes házasok többsége felújítana

    A kerttel, udvarral rendelkezők közel 60 százaléka gondolkodik azon, vagy már döntött is arról, hogy egy éven belül komolyabb felújításba kezd a ház körül – derül ki a Semmelrock Stein+Design Burkolatkő Kft. reprezentatív kutatásából. Érdemi kör ehhez az állami otthonfelújítási támogatást is igénybe venné, bár a válaszadók döntő része előtt nem volt világos, hogy az állami segítség a házkörüli munkákhoz is felhasználható. A kutatás adatai alapján a legtöbben otthonuk kerítését szeretnék rendbe tenni.

    A kerttel, udvarral vagy terasszal rendelkező ingatlantulajdonosok közel 60 százalékánál napirenden van, hogy komolyabb felújításba kezdjenek a következő egy évben – derült ki az 1100 fő megkérdezésével, május közepén készített Semmelrock Stein+Design Burkolatkő Kft., reprezentatív* felméréséből. A válaszadók több, mint ötöde (22%) jelezte, hogy biztosan belekezd a munkába, és 36 százalék esetében a kérdés napirenden van, de egyelőre végleges döntést még nem hozott.

    A területi megoszlást illetően az látszik, hogy a legnagyobb felújítási szándék a kistelepüléseken, falvakban tapasztalható. Itt minden negyedik válaszadó (26%) már egészen biztos abban, hogy csinosítja a háza körüli területeket a következő 12 hónapban. Ahogy haladunk a nagyobb városok felé, ez az arány úgy csökken: Budapesten már csupán 10 százalék volt a pozitív válasz.

    Állami támogatással nagyobb felújítást terveznek

    A megkérdezettek igen nagy része, 80 százaléka számára nem volt ismert, hogy az idén indított, 50 százalékos otthonfelújítási támogatást kert, udvar vagy terasz rendbetételéhez is igénybe lehet venni. Akik már viszont döntöttek a felújításról jártasabbnak tűnnek ebben a kérdésben. A ház körüli munkákat tervezők 15 százaléka ugyanis egészen biztos benne, hogy a rekonstrukciós munkákhoz, térkővásárláshoz igénybe veszi az állami segítséget, további 45 százalék még megfontolja ezt a lehetőséget. Sokan viszont a terveiket illetően roppant határozottak, hiszen a ház körüli felújítást tervezők csaknem kétharmada (64%) állami támogatás nélkül is biztosan belevág a munkákba.

    Azok, akik szeretnék igénybe venni az állami segítséget, jellemzően nagyobb értékű munkákat terveznek, vagy a többiekhez képest nagyobb területet szeretnének felújítani. Azok körében, akik tudnak arról, hogy a támogatás ilyen célra is felhasználható és ezt szeretnék is kihasználni, az átlagos a felújítási érték 640 000 forintra tehető. Ezzel szemben az átlagos büdzsé 460 000 forint azok körében, akik előtt ez a lehetőség nem volt ismert, vagy nem kívánják igénybe venni azt.

    Összességében a legtöbben (71%) félmillió forintnál kevesebb összeget szánnak a házkörüli rekonstrukcióra, míg a felújítást tervezők ötöde (20%) fél- és egymillió forint közötti forrást tervez erre a célra fordítani. Ezen felüli kör ennél is többet kíván a háza körüli munkákra, költeni.

    Kerítést szépítenének és növényt telepítenének a legtöbbe

    Két terület van, ami kiemelkedik a megcélzott rekonstrukciók közül. A terveiket biztosan megvalósítók csaknem fele (48%) a kerítését hozná rendbe. Ez jellemzően nagyobb kiadás, így ehhez bizonyosan többen vennének igénybe állami támogatást is. Hasonló kör (48%) növényt vagy füvet telepítene. A válaszadók negyede (25%) a járdát újítaná meg. Alig marad el ettől (24%) azok száma, akik a teraszburkolatot cserélnék ki, míg előkertet, pergolát a válaszadók 17 százaléka készül építeni. Ezek mellett az autófelhajtó, csatorna, illetve az öntözőrendszer rendbetétele is számos háztulajdonosnál napirenden van.

    Nem csak az ár, már a minőség is fontos

    A válaszok nagyon határozottan utalnak arra, hogy a kertfelújításon gondolkodók roppant tudatosan döntenek, nagyon megnézik mit, például milyen térkövet, kerítéselemet is kapnak a pénzükért. Az ingatlantulajdonosok körében ugyanis a felhasználandó alapanyagok kiválasztásánál messze a legnyomósabb érv (71%) a kedvező ár-érték arány. Ezek alapján az bizonyos, hogy a munkák megkezdése előtt komoly kutatásokat, információgyűjtést folytatnak az emberek, s a gyártók, forgalmazók oldalán alaposan áttekintik a lehetőségeiket. Az adatok szerint, ha ráakadnak a megfelelő termékre, hajlandóak a magasabb árat is kifizetni, ám láthatóan elvárják, hogy ezért megfelelő minőséget kapjanak.

    Ezt támasztja alá, hogy a felújítók közel 60 százaléka mindenképpen fontosnak tartja, hogy a munkához kiválasztott termék illeszkedjen a ház, kert, udvar jelenlegi megoldásaihoz. A valódi árkérdés – vagyis mennyibe is kerül a kiválasztott alapanyag –, pedig csak ezt követően (40%), a harmadik helyen kerül elő.

    „Érezhetően növekszik az igény a lakosság körében, hogy a háztáji kertek is szépek, vonzóak legyenek. Egyre többen hajlandóak erre áldozni is. A vírushelyzetben tapasztalt növekvő felújítási kedv nem lankad, és nem csak a lakásokon belüli munkákra korlátozódik. A jobb időjárás beköszöntével egyre többen a kertet, udvart is szeretnék rendbe tenni” – mondják a Semmelrock Kft. szakértői.

    A kutatás eredményei alapján minden tizedik emberre igaz, hogy kivitelezők, kereskedők ajánlásait figyelembe veszi. Mindez annak tükrében meglepőnek mondható, hogy a területen dolgozó cégek mellett már számos olyan gyártó is fellelhető, amelyik az érdeklődők számára ingyenes mennyiségszámítást, sőt, látványtervet is készít a megálmodott kertről.

    *A kutatásról: az 1100 fős megkérdezése május közepén zajlott. A kutatás nemre, korra, iskolai végzettsége és település típusai reprezentatív a 18 év fölötti magyar lakosságra nézve.

    Forrás: ingatlanhirek.gu

  • Így építettünk az elmúlt 20 évben

    A 2000-es években döntően 15 ezer fölött volt az évi építési szám a lakóépületeket és az üdülőépületeket együtt számolva, de ez 2004-ben a 21 ezret is meghaladta.

    2013-ra alig több mint 3500 ilyen jellegű építést regisztráltak, ez volt a 20 éves mélypont, sőt, tágabb időintervallumot nézve valójában ez 100 éves mélypont volt.

    2016-ot követően megint fokozatos emelkedés látható az építésekben, ez tavaly több mint 13.800 épületet jelentett, amelyekben 28.208 új lakást adtak át.

    Az elmúlt 20 évben épült lakó- és üdülőépületek döntően földszintes és egyemeletes épületek voltak, 95-98 százalékban.

    Az elmúlt négy évben az új lakóépületben épült lakások 50-54 százalékban családi házak.

    Az átlagos kivitelezési idő erősen hullámzó volt az elmúlt két évtizedben. Míg a 2000-es években 425 és 835 nap közötti idő alatt épültek a lakóépületek, a 2010-es évek közepén a többszintes, többlakásos épületek átlagosan 900 nap, a családi házak átlagosan 1000 nap alatt készültek el. Lakóparki épületeknél ebben az időszakban 1800 napba is telt a kivitelezés. Az elmúlt néhány évben ismét a korábbi szintre mérséklődött a kivitelezési idő, 500-600 nap alatt készülnek el a lakóépületek.

    A családi házak jelentős arányát tekintve nem meglepő, hogy a lakó- és üdülőépületek többsége (84-91 százalék) tégla falazattal épült.

    A tetőfedés anyagában már jelentős eltérések látszanak. Míg korábban a mázas és mázatlan kerámia cserép volt a meghatározó, mára a betoncserép-fedés van túlsúlyban.

    Adatforrás: KSH

  • Drasztikusan drágulhatnak a lakásépítések

    Az építőanyagok világpiaci árának emelkedése miatt a kivitelezők egyre kevésbé tudják tartani vállalási áraikat, ezért a megkötött szerződések egyre problémásabbak. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László a Világgazdaságnak elmondta: az év végére az építőanyagok átlagos áremelkedése elérheti vagy meghaladhatja a 30 százalékot. A drágulás április végéig már 15-20 százalékos volt, de egyes termékköröknél elérte a 80-100 százalékot is.

    Emiatt az ÉVOSZ az építőanyag kelet felőli beszerzési lehetőségeinek feltárását és új államközi szerződések megkötését szorgalmazta. Ma már a versenyhivatal fokozottabb figyelmét is kérte, és várhatóan meg is kapja, miután az általános világpia­ci nyersanyagár-emelkedést az ÉVOSZ szerint egyes termékgyártók indokolatlanul meglovagolják.

    A fentiek miatt alig becsülhető meg, hogy az idén mennyivel kerül többe egy építkezés, mint tavaly, ezért nehéz az új szerződések költségvetésének elkészítése is. Átalánydíjra, fix összegre már senki sem akar szerződni, emiatt először – és hamarosan – a lakosság körében robbanhat a bomba.

    A felújításnál az anyagköltség rendre eléri vagy meghaladja az 50 százalékot, az új építésnél még többet is. Ha valóban az említett mértékben drágul az építőanyag, újra kell tervezni a beruházásokat, és át kell értékelni a már kész tervek műszaki tartalmát, hogy ne kerüljön veszélybe a megvalósíthatóság – mondta Koji László. Szerinte kérdéses, hogy a támogatott projektek esetében mennyire lehet eltérni az eredeti műszaki tartalomtól, és az is, hogy az építőanyagok drágulása mennyire szűkíti az otthonfelújítási támogatást igénybe vevők mozgásterét, vagyis mennyivel esik a hárommillió forintos állami dotáció vásárlóértéke. Előtérbe kerülnek az olcsóbb termékek, és alternatív beszerzési forrás híján le kell faragni a minőségi elvárásokból.

    Mint írják az Európai Építőipari Főszövetség az uniós biztosokat arra kérte, hogy érdemben lépjenek a több mint 50 százalékban építési beruházási vonzatú gazdasági újraindítási csomag megvalósítha­tóságának érdekében az építőanyagokért zajló, világkereskedelmi há­bo­rú­val felérő küzdelemben.

    A GVH is vizsgálja

    Az építőipari nyersanyagok és termékek jelentős drágulása miatt hétfőn a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is jelezte, hogy piaci konzultációt kezdeményez az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ). A piaci konzultáció célja az építőipari szektorban tapasztalható áremelkedés okainak feltárása és az ágazat esetleges versenyproblémáinak minél alaposabb feltérképezése. Az utóbbi hónapokban erősödik az építkezésekhez szükséges alapanyagok iránti kereslet, és ezen termékek árának emelkedése is megfigyelhető - írta a GVH a közleményében.

    A GVH emlékeztetett közleményében, hogy a versenyhatóság tavaly ősszel indított átfogó jellegű versenyfelügyeleti eljárást a hazai cementpiac három legjelentősebb szereplőjével szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt. A hatóság emellett az elmúlt egy évben előzetes vizsgálatokat folytatott le számos más építőipari alapanyag (például tégla, tetőcserép, szigetelő- és burkolóanyagok, nyílászárók) forgalmazásának piacán annak érdekében, hogy feltárja ezen termékek értékesítési rendszerét.

    Forrás: Világgazdaság, Napi.hu

     

  • Az új lakások áfakulcsát tartósan csökkenteni kellene a szakemberek szerint

    Az egyik tag kiemelte, hogy a lakáspiaci tranzakciók 90 százaléka használt lakás vásárlására irányul, a 2000-es évek negyven ezres lakásépítési adatai mellett is csak a forgalom 20 százalékát tették ki az új lakások, ezért a használt lakások támogatása nagyon fontos. Továbbá a támogatási összegek felülvizsgálata is fontos, mert az elmúlt évek lakásár-növekedése egyes helyeken elinflálta a korábban megállapított támogatások hozzájárulását az elérhetőséghez.

    Lakáspiaci trendek

    A tagok szerint óriási lendülettel indult az év, 2021 első negyedévében erős kereslet mutatkozott a lakások iránt, a kereslet éves összevetésben harmadával emelkedett és elérte a 2019 első negyedévi szintet, ami egy kifejezetten erős időszak volt. A lakásárak növekedése 2020-ban lelassult, ami a megfizethetőség fennmaradását segíti. Az árak jellemzően stagnáltak. Az új lakóingatlanok iránti érdeklődés háromszorosára nőtt, amelyen belül a családi házak iránti kereslet növekedése volt a legjelentősebb. A kereslet mellett az új építésű lakóingatlanok kínálatában is erőteljes  (56 %-os) volt a növekedés.

    Az építőipari szakemberekből, fejlesztőkből és ingatlanközvetítőkből álló testület tagjai a második negyedévben szintén magas keresletet várnak, amit az átoltottság növekedésének és a kevésbé ingatlanfókuszú nyári időszaknak köszönhetően egy gyengébb harmadik, majd egy ismét erősödő negyedik negyedév követhet. Az egyik szakember a járvány hatásaként a következő években a tranzakciók számának növekedésére számít, ami többek között a megváltozott lakáshasználati szokások (otthoni munka) mentén, az otthonok funkcióbővítésével magyarázható.

    Lakásfejlesztések

    Az új lakások iránti kereslet emelkedésének hatására az első negyedév kapcsán egy moderált áremelkedési időszakról beszélhetünk, ugyanakkor 2021. áprilisban már emelkedés volt tapasztalható az építési költségekben. Emellett a kínálat ismét lemaradásban van a kereslethez képest, ami emelheti az árnövekedés ütemét. Előretekintve költségoldalon további nyomást helyez az árakra az állami és uniós forrásokból megvalósított beruházások elindulása. Összességében 2021 második felében jelentősebb árnövekedést várnak a szakemberek az új lakásoknál, ami az újonnan indított projektek esetén lesz leginkább megfigyelhető.

    Egy társasház megépítése az első gondolattól az átadásig 3–4 évet vesz igénybe, ami miatt az újlakás-kínálat tehetetlensége nagy, a hirtelen keresletbővülésre és -csökkenésre sem tud rugalmasan reagálni. A családiház- és társasházi lakásépítések korábban látott 3:1 aránya 2015 óta 1:1-re egyenlítődött, így a szakemberek szerint több családi háznak kellene épülnie. A hosszú távú tervezést nem támogatja az 5 százalékos áfa mellett beszerezhető építési engedélyek 2022. év végi határideje. A lakásfejlesztők az új lakások értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfa ismételten ideiglenes hatálya kapcsán felhívták a figyelmet a kedvezőtlen hatásokra is. Az építési engedély-beszerzési roham elindult, ami a vélemények szerint 2021. év végéig fog tartani, mert az engedélyek megszerzéséig tartó előkészítési időszak egy társasházi fejlesztésnél legalább egy évet vesz igénybe. Egy 2021. év végénél később felmerülő társasházi projektötletből 2022. év végére kis eséllyel lesz építési engedély.

    A szakemberek véleménye szerint a 2021-es projektötletekkel és előkészítési munkákkal 2022. év végéig körülbelül 35 ezer lakás építési engedélyét lehet megszerezni. E lakásokat 2026. év végéig lehet majd megépíteni, ami egyenletes elosztást feltételezve, éves szinten 7 ezer lakás átadását teszi lehetővé 5 százalékos áfa mellett. Ez egy nagyon alacsony mennyiség, vagyis a kedvezményes áfa az ideiglenes hatálya miatt nem lesz képes érdemi mennyiséggel növelni az újlakás-kínálatot. Továbbá a korlátozott időszak végével az 5 százalék mellett épülő projektek és a rozsdaövezeti kedvezmény nem fogják támogatni a 27 százalékos áfa piacának felfutását. A szakemberek véleménye, hogy az 5 és 27 százalékos lakások piaca tartósan nem tud egymás mellett fennmaradni. Korábban azért indultak az 5 százalékos projektek mellett már 27 százalékosak is, mert mindenki az előbbiek fokozatos kifutására számított. Piaci szereplők javaslata szerint az új lakások áfakulcsát tartósan csökkenteni kell, az 5 százalékos vagy a korábbiakban is felvetett 5+4 százalékos szintre.

    A fejlesztők a következő 5–6 évben fejlesztendő telkeiket most akarják megvásárolni egy szűkös telekkínálatból, ami a telekárak növekedését eredményezi. A növekvő telekárak beépülnek a lakásárakba, továbbá a kapacitásokért a lakásépítések mellett már az otthonfelújítási programban résztvevők is versenyeznek, ami az anyagok és munkadíjak árára szintén növelő hatást fejt ki. A rövid időszakra érvényes 5 százalékos áfa így egyes szakértők szerint drágíthatja a lakáspiacot. Mindemellett, az anticiklikus gazdaságösztönzés elvéből kiindulva, volt olyan vélemény is, amely szerint a kedvezményes áfa ideiglenes hatálya koncentrált és jelentős lökést ad a lakáspiacon és építőiparon keresztül a gazdaságnak, ami jelen helyzetben kedvezőbb hatással jár, mint a hosszú távon érvényes 5 százalékos áfakulcs.

    A piaci szereplők a rozsdaövezeti fejlesztések részletszabályainak kialakítását és közzétételét szorgalmazták. Kiemelték ugyanakkor, hogy e fejlesztéseknek az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa mellett nincs addicionális támogatottsága, aminek kapcsán felmerült az a javaslat, hogy rozsdaövezeti projektek esetében is visszaigényelhető legyen az 5 százalékos áfa.

    Finanszírozás

    Az otthonteremtési intézkedések keresletélénkítő hatásának köszönhetően a lakásfejlesztések banki finanszírozását érintette legkevésbé az elmúlt év. Az 5 százalékos lakásáfa ideiglenes visszaállításával ráadásul a kereslet és a kíná lat egyensúlyban lehet az elkövetkező években, ami finanszírozási oldalról kedvező. Az MNB 2021 elején kiadott lakásprojekt-finanszírozási ajánlása kapcsán az egyik LITT-tag megállapította, hogy az intézmények nagy része összességében eddig is követte az ajánlásban megfogalmazott elveket. Az ajánlás kapcsán ugyanakkor felmerült, hogy a banki finanszírozással nem rendelkező fejlesztések esetében lenne nagy szükség a vevők által kifizetett összegek védelmét szolgáló szabályozásra. A fejlesztők kiemelték, hogy az NHP Hajrá! kedvező feltételeket kínál a lakásprojektek finanszírozására.

    Az épületek energiahatékonysági előírásait szigorító szabályozás hatályba lépése 2022. év közepére tolódott, ami a zöld hiteltermékek elterjedését egyelőre hátráltatja, mivel a jelenleg épülő társasházak energiahatékonysági be- sorolása nem éri el a közel nulla energiaigénynek megfelelő „BB” kategóriát. A szakemberek szerint a zöld szemlélet elterjedését az otthonteremtési támogatások energiahatékonyság szerinti differenciálása is segíthetné.

    Építőipar

    Az építőipari szakemberek üdvözölték az otthonteremtési intézkedéseket, ugyanakkor felhívták a figyelmet a kereslet és kínálat egyensúlyban tartásának fontosságára. Az építőanyagok tekintetében jelentős áremelkedés várható, amelynek letörését a kormányzat alternatív beszerzési források kialakításával tudná segíteni. Az anyagok mellett az építési munkaerőkapacitás is fontos eleme a kínálat támogatásának, amelynek kapcsán elhangzott, hogy a várható építőipari megrendelések teljesítéséhez szükség lesz nem uniós állampolgárságú szakmunkások és mérnökök bevonására és közreműködésére, amit a munkavállalási engedélyek gyors, rugalmas biztosításán keresztül lehetne elősegíteni. A szakképzett munkaerőállomány bővítését emellett még a külföldön dolgozó magyarokat célzó „hazahívó program” folytatása segítheti.

    Jelenleg az építőipari munkaerő képzettsége nem megfelelő szintű. Az ingatlanpiaci ciklus alját jelentő 2013–14 évekhez képest 110 ezer emberrel foglalkoztat többet a hazai építőipar. Azonban e bővülés nagy részét a közfoglalkoztatásból átvett munkavállalók teszik ki, akik képzettsége sok esetben a betanított munkás szintjét sem éri el. Emiatt jelentős felnőttképzési és továbbképzési feladat felmerül az építőipari szereplőknél, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő megrendelésekkel és az építéstechnika fejlődésével.

    Forrás: MNB Lakáspiaci jelentés 2021. május

  • Az idén is sokan igénylik a csokot

    Az idei első három hónap alatt 157,9 milliárd forintnyi családi otthonteremtési kedvezményt (csok) ítéltek meg 2021-ben – derül ki a családokért felelős tárca nélküli miniszter hivatala által az Indexnek megküldött és a KSH 2020 végéig rendelkezésre álló statisztikái összevetése után. 

    2015 óta az igénylők kétharmada csak meglévő gyerekre kérte, a bevállalós nagycsaládosok négyszázmilliárdnyi támogatást igényeltek.

    A csoktámogatások szélesebb körben való terítése azzal járt, hogy 2020-ban a folyósított támogatások száma 18, összege 29 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

    A 2016 és 2019 között realizált 655 ezer lakástranzakcióból átlagosan közel minden hatodiknál vették igénybe a csokot. A támogatást felhasználók aránya az újlakás-vásárlók körében 42, a használtlakás-vásárlók esetében 12 százalékra becsülhető a KSH adatai szerint.

    Forrás és további részletek: Index

     

  • A vidéki lakáspiacot mozgatják meg erősebben a támogatások

    igylakunk.hu: A legfrissebb lakásadatok alapján készített alábbi grafikon az elmúlt évek lakásépítéseit és lakásépítési engedélyeit mutatja, és jól látszik, hogy a lakásépítések trendje 2016 óta egyértelműen növekvő. Ugyanakkor a lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 2009 közepe óta csökkent, csak az elmúlt néhány hónapban mutatkozik emelkedés. Mit olvasható ki ebből a statisztikából?

    Balla Ákos: 2015 végén-2016 elején láttak napvilágot azok az 5%-os a fával, illetve a CSOK-kal kapcsolatos rendelkezések. Akkor mindenki beadta az építési iránti kérelmét, akinek volt telke és építési szándéka, illetve egy-két éven belül az ingatlanpiaci fejlesztők, vagy akár a magánszemélyek is vásároltak telket, és a következő években indították az engedélyeztetésüket. Vagyis az, hogy akkor az engedélyek száma megugrott, majd ezt követően stagnálni, némileg csökkenni kezdett, ugyanakkor a kivitelezés felpörgött, az teljesen érthető. Ezt akarta a kormányzat, és ez is történt.

    Az sem meglepő, hogy a 2019-es évben csökkent az új engedélyek száma, hiszen nem volt egyértelmű, hogy az 5%-os áfát meghosszabbítják-e. Erre volt egy lobbi szándék, voltak várakozások, de ahhoz kellően merésznek kell lennie egy ingatlanfejlesztőnek, hogy a meghosszabbítás előtt megvegyen egy telket és ott beruházást indítson, illetve engedélyeztesse, hiszen ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 27%-os áfával kell majd neki értékesíteni, ami nem biztos, hogy megérte volna.

    Tehát, a tavalyi évet, illetve az újabb 5%-os áfa előtti időszakot tehát az jellemezte, hogy a fejlesztők nem nagyon indítottak új beruházásokat, hanem a kivitelezéseket folytatták, illetve korábbi engedélyeztetéseket valósítottak meg. Most megint 5%-os az áfa, ez egy darabig biztonságot jelent, úgyhogy megint a tervezési szakaszban vagyunk, és számos projekt van.

    Az, hogy valaki engedélyt szerzett, nem azt jelenti, hogy az biztosan meg is fog épülni, hanem azt jelenti, hogy ha elköltött száz egység pénzt egy telekre, elkölt még öt egység pénzt, hogy az engedélyezési tervre, talajvizsgálatokra stb., de ahhoz, hogy ebből épület legyen, nagyságrendileg további 400-500 egységet kell elköltenie. Tehát arányaiban óriási ugrás következik. Itt már a fejlesztők megfeleződnek, és ezek az építések kerülnek majd be a KSH statisztikáiba, hogyha használatbavételi engedélyt szereznek.

    A már megvalósult ingatlanfejlesztések, amelyek ma kapnak használatbavételi engedélyt, azok nem egy évvel korábban lettek engedélyeztetve. Ugyanakkor tudok olyan projekteket, amelyeknek 2016-os, 2017-es építési engedélyük volt, és most 2021-ben jött létre a termék, tehát így több éves csúszás is lehet a megtervezés és az értékesítés, a földhivatali bejegyzése között.

    igylakunk.hu: A mostani támogatásoknak ismerjük a kifutását (pl. az 5%-os áfa a 2022 végéig engedélyeztetett lakásokra használható fel, ha azt 2026 végéig be is fejezik). Mire elég ez az idő?

    BÁ: Szerintem ez az idő elegendő, a 2022 végéig történő engedélyeztetés, illetve a 2026 végéig történő kivitelezés abszolút megvalósítható, még akár ott is, ahol egyébként többütemes projektről van szó. A nagy beruházásokat is lehet úgy ütemezni, hogy akár két-három épülettömb is megvalósuljon, tehát, szerintem ez egy teljesen fejlesztőbarát környezet.

    Ez a piac és a jövő évtized lakásfejlesztő piaca nem a hobbi fejlesztőkről és nem a próbálkozókról szól, hanem a nagy fejlesztőkről. Én azt feltételezem, hogy nincs már nagyon új piaci belépő, hanem olyanok vannak, akik már pár évvel ezelőtt is itt voltak, vagy legalább generálkivitelezők voltak, akik látják a folyamatot, és ha tudnak venni egy telket, akkor létre tudják hozni az épületet.

    Az leginkább a nagy fejlesztő kiváltsága, hogy egy nagy projektet meg tudnak alkotni 21-22-ben, képesek megvásárolni a telket, átlátják a folyamatot, meg tudják csinálni az engedélyeztetést, de ez nem az a szereplői kör, amelyik most semmiből vág ebbe bele.
    Ez egy nagyon szakmai szűk kör, és még szűkülni fog. Egy alig pár szereplős körről beszélünk, ők viszont egy éven belül el tudnak indítani egy ilyen beruházást.

    igylakunk.hu: A rozsdaterületeken viszont nincs az 5%-os áfának határideje. Ez mennyire lehet vonzó a fejlesztésekben?

    : Most sok egyéb lehetőség, támogatás van, ezért rozsdaövezeti program egyelőre nem annyira sürgős. Kétségtelenül szükség van hosszabb távú tervezésre, pláne, hogy inkább az azonnali intézkedések jellemzőek, azonnali problémamegoldással foglalkozik az állam, nem látunk többéves terveket.
    Az ingatlanfejlesztők most mennek előre, telkeket vásárolnak, fejlesztenek, most nem látom sürgetőnek a rozsdaövezeti programot.

    igylakunk.hu: Visszatérve a statisztikákra, mi lehet az oka a jelentős területi eltéréseknek, ami ráadásul most megfordult: az elmúlt időszakban Budapesten jelentősen kevesebb építési engedélyt adtak ki az első negyedévben, mint aki vidéki városokban?

    BÁ: Mint említettem, a statisztikai adatok picit elviszik a képet, ugyanis én is tudok rengeteg olyan építési engedélyről, amelyek fiókokban lapulnak, és akár 3-4 ezer lakás megépítésére alkalmasak. Ezek a telkek eladók a piacon, építési engedéllyel, tehát nem feltétlenül kell olyan rengeteg új beépítendő területet létrehozni ahhoz, hogy lakásokat építsenek. Ráadásul nagyon magas volt a bázis az elmúlt években, nagyon sok volt az engedélyeztetés, és a fejlesztők méregetik a még fellelhető legjobb lehetőségeket.

    Ami a Budapest-vidék eltérést illeti, a lakáspiacon a tranzakciószám is évek óta csökken Budapesten, vidéken viszont ma erőteljesebb a fejlődés. Ebben annak is szerepe lehet, hogy az elérhető 10-15 milliós volumenű támogatások a budapesti lakáspiacon egyre kevesebbet érnek a sokkal magasabb a lakásárak miatt. Természetesen 10-15 millió forint az nem kevés, de amikor 80 millió forintba kerül Budapesten egy családi méretű lakás, akkor ez egyre kisebb jelentőséggel bír. Egy vidéki ingatlanpiacon viszont, ahol egy ugyanekkora lakás csak 40-45 millió Ft, akkor már a lakásár egyharmadát kiteszi a támogatási összeg, tehát, itt ugyanazzal a támogatási szinttel sokkal jobban megmozgatható a piac. Az otthonteremtési program nagyon nagy hatással volt a lakáspiacra, de Budapesten ez a hatás mindenféleképpen kisebb, mint vidéken.

    Budapesten óriási verseny van, picivel több műszaki tartalmat is elvár a vevő. Nem a nyílászárók, vagy a fűtés minőségében, mert ezeket az energetikai szabályozások elég szigorúan meghatározzák, de mondjuk homlokzati megjelenésben, belső tér kialakításban, burkolatokban, extrákban, parkolókban.

    Vidéken egyébként nem ugyanazok a fejlesztők vannak jelen, hanem kisebb helyi cégek, amelyek viszonylag szép profitszinten tudnak dolgozni, és a családoknak is jobban megéri vidéken elkölteni a támogatással kiegészített pénzüket.

    Másrészt Budapesten az építésre alkalmas lelkek nagy része már építési engedélyt szerzett a 2016-18-as években. Sokan azt hiszik, hogy a rozsdaövezeti program milyen jó lesz majd például Csepelnek, ahol sok az ilyen jellegű terület, és majd ott lakóparkok épülnek. Ettől még nem lesz ez a terület sikeres, mert nincs az a támogatás, amiből nem az jön ki, hogy a XI., XIII., IX. és XIV. kerület lesz továbbra is az a terület, ahol fejlesztések történnek, mert az egyéb területeken egyszerűen nagy volumenben nem lehet a fejlesztők által elvárt értékesítési négyzetméterárat elérni.

    Ugyanis, ha magas kivitelezési költség mellett épít az ember, akkor csak olyan helyszíneken lehet piacra alapon lakásokat építeni, ahol legalább 800-900 ezer, sőt inkább lassan 1 millió forint a négyzetméterár elérhető. A külvárosi helyszíneken ezt nem látjuk teljesülni, tehát ott soha nem lesz érdemes megépíteni ugyanazt az ingatlant. És, ugye, nem írhatjuk ki ezeken a területeken a hirdetésekben, hogy kevesebb a műszaki tartalom, mert itt és itt van, cserébe viszont csak 750 ezer Ft a négyzetméterár. Ez így nem működik, szinte ugyanazt a műszaki tartalmat fogja itt is elvárni a vásárló, mint a XI. kerületben. Így inkább utóbbi helyen fogja megvalósítani a fejlesztő a fejlesztéseket, mert ott megfelelő profittal el is tudja adni.

    Nem véletlen a százéves szabály: „lokáció, lokáció, lokáció”. Ezeken a helyszíneken viszont már szinte az összes telek építési engedélyt kapott, amit nem lehetett, azt nem mostanában fogják fejleszteni. Ezért sokkal kisebb hatásai lesz a következő években az áfakedvezménynek meg a rozsdaövezet programoknak, mert a piac most megépíti, amit lehet.

    igylakunk.hu: Van még kereslet az új lakásokra?

    BÁ: Van kereslet, sőt most azt látjuk, hogy a XI., XIII., vagy IX. kerületi helyszíneken a korábbi 1 millió Ft helyett az 1 millió 100-200 ezer forintos határt is átlépte a négyzetméterár. És itt nem luxus kategóriáról van szó. Több ilyen projekt esetében a lakás műszaki tartalmában van modern fűtésrendszer, a szabvány által megkövetelt hőszigetelés, tetszetős, de semmilyen prémium megoldás nincsen benne.

    Új színfolt például a teljes bútorozás, akár Budapesten, akár egy balatoni projektnél. Ez egyelőre inkább csak tesztelése a piacnak, de mindenképpen érdekes. Lehetséges, hogy a vevők 1 millió 200 ezer forintos négyzetméterárat szívesen kifizetik a színes falfestésért, vagy a teljes bútorozásért, amit oda terveztek, és már nem kell bajlódnia vele. Az már biztosan nem versenyképes, ha a csupasz izzó lóg le a plafonról.

    A piacon persze mindig lesznek vacak termékek, folyamatos akciók, de lesz egy erős középmezőny, ahol nagyon jó dolgokat és igényes tartalmakat fejlesztenek, például olyan enteriőröket a közösségi terekben, ami korábban nem volt jellemző, vagy szép homlokzatokat. Szerintem ez a jövő elvárása. És sokkal komolyabb műszaki tartalmat fog kapni az a pár ezer vevő, aki ezt megengedheti magának, ezt elvárja, és ki fogja fizetni.

    igylakunk.hu: Hogyan változtak meg az igények az elmúlt időszakban, milyen lakásokat, milyen szolgáltatásokat keresnek a vásárlók?

    BÁ: A piac mindig változik, most a pandémia miatt, máskor más miatt, de folyamatosan változik. Persze egy ingatlanfejlesztőnek nagyon nehéz belenyúlnia egy már elkezdett projektbe, nagyon apró korrekciókat lehet csak megcsinálni. Magukat a fejlesztéseket nehéz nagyon másmilyenre tervezni, hiszen mondjuk egy belvárosi építkezésnél egy adott telekből akarja a fejlesztő mindenképpen a legjobbat kihozni. Inkább azt mondanám, hogy voltak szerencsésebb projektek, amelyek eredetileg is már szellősebb környezetben, tágas térkialakítással épültek, és ezek a pandémiás a helyzetben keresettebbek voltak.

    A KSH adatai azokat a lakásokat mutatják, amelyeknek három éve történt az előértékesítésünk, az értékesítésünk 1-1,5 éve volt, a használatbavételi engedélyük tavalyi vagy ebben az évben kapták meg. Tehát, ha az adatokban most azt látjuk, hogy csökkent a lakások átlagos négyzetmétere, az egy korábbi időszak fejlesztésének az eredménye.

    Az igények, tehát, változtak, és azok a projektek, amelyek a mostani igényeknek megfelelően lettek eredetileg megtervezve, azok most sikeresebbek.

    Minthogy a használt lakások piacán is most sikeresebb az agglomeráció meg a külvárosi családi ház, mert egy belvárosi, sűrű beépítés nem tudja azt, nyújtani, amit most keresnek a vevők. Amit keresnek, az a nagyobb élettér, a szellősebb beépítés, erkély. Amikor az Airbnb dübörgött és itt voltak a befektetők, akkor mindent el lehetett adni, és a kisebb lakások jobban mentek. Most egy új vevőkör jön, és amelyik projektnek ez a vevőkör a célcsoportja, az lesz a nyertes következő években.

    igylakunk.hu: A befektetők valóban eltűntek a lakáspiacról?

    BÁ: A befektetők most nincsenek jelen az újlakáspiacon. Mérlegelik, hogy mi fog történni. A befektetők el voltak kényeztetve az elmúlt időszakban, mert jelentős értéknövekményre tudtak játszani a fejlesztés kezdete és vége között a folyamatos áremelkedés miatt. Ezt a piacot én most nem látom visszatérni, amíg nem mennek feljebb az árak. Ez a piac az elmúlt néhány évben a megduplázódott árakra tudott építeni, 500 ezer forintból lehetett 1 milliót csinálni. Ez már nincsen benne a levegőben. A befektetők szerintem mérsékelt aktivitással fognak visszatérni a piacra, de vissza fognak térni, mert az ingatlan értékálló, bérbeadható. De az, ami korábban volt, hogy akár 50%-ban voltak jelen a befektetők a lakáspiacon, arra nem számítok.

    Az is jó kérdés persze, hogy ki a valódi befektető, mert nem mindenki az, aki azt válaszolja, hogy jó befektetésnek érzi-e a lakását. Ilyenkor inkább egyszerűen egy értékálló tulajdonszerzésről van szó és nem valódi befektetésről, hiszen az nem befektető, aki be akar költözni a lakásba. Ő csak nem szeretne rossz üzletet kötni. Befektető az, aki soha nem fogja lakni azt a lakást, a családja egy tagja sem, hanem eladásra vagy bérbeadásra vásárolta. Ha így nézzük, akkor a valós befektetők száma korábban is némileg alacsonyabb lehetett.

    Az új lakások fő célcsoportjai szerintem a családos vásárlók és a fiatal pályakezdők, a jövőben elsősorban nekik fognak épülni ingatlanok. És ennek mindig is lesz kereslete.

    igylakunk.hu: Látható az elvándorlás Budapestről, kiáramlás nagyvárosból az agglomerációkba, a kistelepülésekre?

    BÁ: Ha a teljes piacot nézzük, akkor természetesen van kifelé áramlás Budapestről, és egyértelműen főleg azoknak, akik tudnak hosszabb időtávon home office-ból dolgozni. Ők mennek távolabb a nagyvárosból akár nyaralóhelyekre, üdülőterületekre. És ez érdekes, mert itt mondjuk egy budapesti új építésű és egy régi típusú balatoni lakás versenyez, tehát a földrajzi elhelyezkedés a lényeges. Aki elmegy Budapestről, eladja a lakását, vidéken egy családi házat keres, hiszen ezért akar változtatni. Vagyis vidéken nem ugyanolyan típusú épületeket keresnek, ezért ott más karakterű lakásokat kell fejleszteni, és ez ma vidéken továbbra is lokális történet, tehát vidéken az új lakásépítés mindenhol lokális jellegű.

    igylakunk.hu: A továbbra is növekvő irányú újlakásépítési trend milyen hatással van használt lakások piacára, illetve milyen használt lakásokat keresnek vásárlók, különös tekintettel például a lakásfelújítási támogatás és kölcsön bevezetésére?

    BÁ: Lenne logikája annak, hogy a felújítási támogatások miatt a felújítandó lakásokat nagyobb arányban vásárolják a vevők, csakhogy köztudott tény, hogy nincsen elég kivitelezői kapacitás. Az elégtelen kapacitás hátráltatja, hogy a felújítások olyan nagyon pörögjenek, tehát a legnagyobb kereset a használtlakás-piacon az olyan lakások iránt van, amelyek minimális hozzányúlást igényelnek, és valójában azonnal beköltözhetők.

    A kétezres években nagyon sok felújítandó állapotú lakás került a piacra, ami a 60-as, 70-es években épült, és ezeken a tulajdonosuk komolyabb felújítást nem valósított meg. Akkor ezeket nagy részben felújították, tehát így a felújítandó lakások mennyisége 2010-től csökkent, ezek a lakások már egyszer vagy kétszer megújultak. Sok helyen a nyílászárókat, a gépészetet már felújították, társasházak esetében a ház felújította. A rendszerváltás utáni dömpingszerű építésben elkészült házak pedig még nem az erősen felújítandó kategória, tehát azok olyan lakások, amelyikbe az emberek többsége úgy, ahogy van be tud költözni.

    Ami a támogatások felhasználását illeti, az is látható, hogy abból nem csak a szükséges korszerűsítések valósulnak meg. Sokan élnek azzal a lehetőséggel, hogy a felújítási támogatásból olyan dolgokat építsenek be – jakuzzit, napelemet, medencét -, ami erősen nem a felújítás kategóriájába esik, hanem inkább a komfort emelésről van szó. Helyenként extrém dolgokat látni, és például egy bioklimatikus pergola a teraszra kb. 6 millió forintba kerül, ami anélkül azért lehet élni, és hát ennek nem feltétlenül az állami támogatás kategóriájába kellene tartoznia.

    igylakunk.hu: Mostanában több változás volt a parkolóhelyek építését illetően. Mennyi parkolót várnak el az új lakást keresők?

    BÁ: Én azt gondolom, hogy az egy lakás egy parkolóhely a megfelelő szabályozás, hiszen nagyjából ez az átlagos igényszint. A 1,5 vagy két parkoló egy lakáshoz felesleges kötelezettség, ugyanis általában nem szoktak ennyi parkolót megvásárolni, viszont a fejlesztőnek ezt be kell építeni az árakba, úgyhogy jelentősen és feleslegesen emeli az árakat. Ezt rossz iránynak tartom. Lehetnek olyan lakástípusok, olyan fejlesztések, ahol eladható egynél több parkolóhely, de azt gondolom, hogy ezt a fejlesztőkre kell bízni. Ők a szakmai szereplők, el tudják dönteni, mennyi parkolóhelyet tudnak eladni. Ezt nem egy keretszabályozással kell rendezni. Ha a beruházók azt látják, hogy nekik üzlet egy lakáshoz két parkolót építeni és eladni, akkor meg fogják építeni. Ők találkoznak a vevővel, nem a törvényalkotó, a kereslet náluk csapódik le, akkor nekik érdemes ezt elhinni.

    Azzal is egyetértek, hogy ez alá nem szabadna csúszni, mert arra viszont szükség van, de vannak területek, például belvárosban, ahol olyan picike telkek vannak, hogy egyszerűen az adottságból eredően nem lehet ezt megvalósítani. De, ha fizikai akadálya nincsen, egy belvárosi projektnél is el fogja várni a vevő, hogy a méregdrága belvárosi otthonába költözve, az autója ne az utcán álljon. Az 5. kerületben akár 17 millió forintért lehet egy parkolóhelyet eladni, ott nem kell rávenni külön a fejlesztőt, hogy építse meg azt a parkolót.

    igylakunk.hu: Mi a helyzet most a bérlakáspiacon, vannak-e már jelei annak, hogy ez a szektor magához tér?

    BÁ: Az látható, hogy az airbnb-s lakásoknál már vannak foglalások, például sportesemények időszakára, tehát már valami elindult, de ezek apró kis jelek még csak. Ezt nyilván még be fogja fékezni, ha kinyitnak a szállodák akciókkal.

    A hosszabb távú bérbeadásnál egyelőre még nincs igazán visszatérés Sok függ attól, hogyan alakul majd a távmunka és a digitális oktatás. Ha a felsőoktatási intézmények visszatérnek a jelenléti oktatásra, akkor változhat valami, de nem tudni még, hogy teljes egészében visszaállnak-e, hiszen az online oktatás jól vizsgázott. Azt sem tudni, hogy mennyien maradnak home office-ban. Márpedig ezek a bérlők az összes bérlőnek nagyon nagy hányadát teszik ki.
    Ez egyik sem az ingatlanpiaci által befolyásolható kérdés, és mi most az ingatlanpiacon hátradőlve nézünk, és várunk.

  • Szigorítás a CSOK szabályaiban

    Edig a megelőlegezett csok egy részével vagy egészével együtt az elengedett illetéket is behajtották, ha:

    - a megelőlegezett csok igénylésekor vállalt gyermekek nem születettek meg a megszabott időre (1 gyermeknél 4 év, 2 gyermeknél 8 év, 3 vagy több gyermeknél 10 év áll rendelkezésre),
    - az igénylő úgy fizette vissza a csok összegét, hogy a vállalt gyermekek nem születettek meg. Ez például akkor fordulhat elő, ha a család más településen talál munkát, ezért nem a csok-kal vásárolt ingatlanban él. Ezt 5 évig szankciók nélkül megtehetik, ám ezt követően vissza kell fizetniük a támogatást, ezzel együtt pedig meg kell fizetni az illetéket is.

    Egyes esetekben nem kell az illetéket utólag megfizetni akkor sem, ha a megelőlegezett csok egyébként részben vagy egészben visszajár:

    - Az illetéket nem hajtják be azonban utólag, ha a család meglévő és vállalt gyermekre egyaránt igényelt csok-ot, és a támogatás arányos részét azért kellett visszafizetni, mert a vállalt gyermekek – vagy egy részük -nem születtek meg. A dolog logikus, hiszen a meglévő gyermek miatt a család jogosult a családi otthonteremtési kedvezményre, ezzel pedig az illetékmentességre is.
    - Akkor sem kell az illetéket utólag megfizetni, ha a vállalt gyermekek egészségügyi probléma miatt nem születtek meg.  

    A mostani módosítás a fentieket egészíti ki azzal, hogy a meglévő gyermekek után igénybe vett csok támogatáshoz kapcsolódó illetékmentesség is megszűnhet bizonyos esetekben. Mégpedig akkor, ha magát a csok-ot is vissza kellene fizetni, például azért, mert

    - a csok-ot igénylő személy a lakás használatát másnak átengedi, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak.
    - Vagy azért, mert a lakást nem lakásként használják, például irodaként funkcionál. Egy vállalkozás székhelyként bejelenthető a csok-os ingatlanba, ugyanis 2109 óta „nem minősül a lakáscéltól eltérő hasznosítás tilalma megsértésének az, ha az igénylő a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy épített új lakást a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – ide nem értve a részvénytársaságot –, vagy egyéni vállalkozói tevékenységet folytató igénylő esetében az egyéni vállalkozás székhelyeként bejelenti”.

    Forrás és további részletek: Bankmonitor

  • A főváros és környéke dominál a társasházi lakásépítésekben

    Nem látszik a javulás az építőiparban

    Nem ért véget a megkezdett építési munkák összértékének stagnálása: 2021 január és március között 421 milliárd forint értékben kezdődtek meg a kivitelezési munkák a szektorban, ami bár nem tér el kiugró mértékben az előző három negyedév során látott összegektől, de így is az elmúlt két év legalacsonyabb Aktivás-Kezdés mutatója. 

    1.ábra. Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 1. negyedév)

    Az építőiparon belül az elindult magasépítési beruházások értéke az első negyedévben ugyan az előző év azonos, kiugró Aktivitás-Kezdést hozó időszakához képest jelentős visszaesést mutatott, azonban a tavalyi év többi negyedévéhez hasonlítva növekedett a három hónap alatt megkezdett kivitelezések összértéke a szektorban. Összességben 2021 első negyedévében 340 milliárd forint értékben léptek magasépítési projektek kivitelezési fázisba, ami a korábbi évekhez viszonyítva gyenge három hónapot jelentett. Az előző tendencia érvényes a magasépítéseken belül a nem lakáscélú magasépítésekre is, ahol az Aktivitás-Kezdés 261 milliárd forintot tett ki.

    A mélyépítési szegmensben látványos csökkenésre került sor, a kivitelezési fázisba lépő fejlesztések értéke szinte a felére esett vissza 2021 első negyedévében, a tavalyi év azonos időszakához képest. Idén január és március között csupán 82 milliárd forint értékben indultak el mélyépítési projektek, ami a 2015-2016-os szinteket idézi, és az elmúlt 5 év egyik legalacsonyabb értékét jelenti.

    A 2021-es év első negyedévében a kivitelezési munkák értékének három régió közti megoszlása egészen kiegyensúlyozott volt. Közép-Magyarország részesedése a 2014-2020 közötti időszakhoz képest enyhe csökkenést, míg ezzel párhuzamosan a Nyugati régiók részesedése ezzel pont megegyező mértékű növekedést mutatott, miközben a keleti régiókban változatlan arányban indultak el a kivitelezési projektek.

    2.ábra. A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 1. negyedév)

    Új lendületet kapott a társasházi lakásépítés

    A 2021 január elsejétől ismét 5 százalékosra csökkent az új lakásokat terhelő áfakulcs mértéke a tavalyi 27 százalékról, ami az idei évben új lendületet hozhat a társasházi lakásépítésekben, így várhatóan az idei évi Aktivitás-Kezdés értéke jelentősen magasabb lehet a tavalyinál. A folyamat kezdetét jól alátámasztják az idei első negyedéves adatok, amelyek azt mutatják, hogy a tavalyi év Aktivitás-Kezdés számainak folyamatos csökkenése után január-márciusban ismét növekedésre került sor, és közel olyan értékben indultak el társasházi projektek, mint 2020 azonos időszakában. 2021 első negyedévére vonatkozó Aktivitás-Kezdés mutató értéke 79 milliárd forintot tett ki, amely összegnél a 2019 és 2020-as években mindössze két negyedévben indultak csak el magasabb értékben társasházi lakásépítések.

    Az Aktivitás-Befejezés az Aktivitás-Kezdés mutatóval ellentétben tavaly folyamatosan növekedett. Ez a növekedés a 2021-es első negyedévben megtorpant, ami azonban nem meglepő, mivel az első negyedévben általában mindig kicsit alacsonyabb a befejezett projektek értéke. Az év további részében – figyelembe véve a várható átadási időket - az elkészülő társasházi projektek összege az előző évhez hasonlóan magas maradhat.

    3.ábra. Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, és a teljesítmény, vagyis az adott időszakban építésre fordított összeg.  (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 1. negyedév; a szürke oszlopok értékei a jelentés készítésének időpontjában rendelkezésre álló információk szerinti értékeket mutatják, nem előrejelzések)

    Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, az elindult társasházi lakásépítési projektek 2021 első három hónapjában leginkább a Közép-Magyarország régióban koncentrálódtak, a terület részesedése 79% százalékos volt, ami jelentős növekedés a 2014-2020-as időszakot jellemző 60%-os átlaghoz képest. Ezzel párhuzamosan mind a nyugati, mind a keleti régiók részesedése csökkent. A keleti régiók eleve alacsony, 15 százalékos részesedése az idei első negyedévben 5 százalékra csökkent. Budapest szerepének növekedésében több nagyobb projekt elindulása játszott szerepet, mint a Park West II. és III. üteme, a BudaBright lakópark, a Waterfront City III. üteme, a BudaPart BRF és a Sasad Resort SR6. Hagyományosan a fővárosban alapvetően nagyobb volumenű építkezések indulnak el, mint vidéken, illetve a korábban már a fiókban lévő terveknek köszönhetően gyorsabban tudtak reagálni a fejlesztők az áfaváltozásra. A nagyobb beruházások arányának emelkedését mutatja, hogy bár az Aktivitás-Kezdés érték javult az előző negyedévekhez képest, miközben a korábbiaknál kevesebb projekt vette kezdetét a negyedév során.

    4.ábra. A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 1. negyedév)

    Forrás: EBI Építésaktivitási Jelenés

  • A vidék húzza a lakásépítéseket

    2016 óta folyamatosan emelkedik a lakásépítések száma Magyarországon. 2020-ban az egy évvel korábbinál 34%-kal több, 28,2 ezer új lakás épült az országban, utoljára 2009-ben regisztráltak ennél magasabb értéket. 2021. I negyedévében folytatódott a trend, hiszen 6153 új lakás épült, 28%-kal több, mint az előző év első három hónapjában.

    A településtípusok közül a legnagyobb növekedés (55%) a megyei jogú városokban következett be, melynek csaknem felét három nagyváros (Debrecen, Győr és Szeged) adta. A községekben és a vidéki, kisebb lélekszámú városokban is számottevő (45, illetve 31%-os) volt az élénkülés, a fővárosban ugyanakkor jóval mérsékeltebb, 8,6%-os. A megyék több mint kétharmadában az egy évvel korábbinál több új lakás épült. Az országos bővüléshez Győr-Moson-Sopron, Pest és Hajdú-Bihar megye járult hozzá leginkább.

    Regionális összehasonlításban továbbra is Közép-Magyarország vezet a lakásépítésekben (44%), utána Nyugat-Dunántúl (19%), Észak-Alföld (12%) és Dél-Alföld (10%) következik. A legkevesebb lakás Észak-Magyarországon (2%) épül.

    2021 I. negyedévében az átadott lakások száma elsősorban Budapesten nőtt, ahol 2.708 lakást vettek használatba, több mint kétszer annyit, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban 12%-kal több, a kisebb városokban és a községekben viszont 9,0, illetve 11%-kal kevesebb lakás épült, mint az előző év azonos időszakában.

    Budapest mellett a legnagyobb újlakás-piacot jelentő Pest régióban 3,6%-kal kevesebb lakás épült, mint 2020 I. negyedévében. Az átadott lakások száma az egyes régiókon belül is változatosan alakult, ám Észak-Alföld valamennyi megyéjében kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban.

    2020-ban a lakásépítések felfutásához legnagyobbrészt a családi házak építése járult hozzá 2020-ban: a használatba vett családi házak száma (14,8 ezer) 41%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A családi házak többsége Pest (4,9 ezer), Győr-Moson-Sopron (2,3 ezer), Bács-Kiskun (1,0 ezer) és Hajdú-Bihar megyében (0,9 ezer) épült.

    A családiház-építők a várható szabályozás szigorítása miatt arra törekedtek, hogy 2020 végéig használatba vegyék a felépült lakásokat. Az előrehozott családiház-építések miatt 2021 I. negyedévének lakásépítésében a többlakásos épületek domináltak. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 30%-a családi házban, 67%-a többlakásos épületben, 0,5%-a lakóparkban található.

    Míg tavaly a lakások felét építették vállalkozások, addig az idei első három hónapban a vállalkozások által építetteké 57-ről 71%-ra növekedett 2020 azonos időszakához képest és a természetes személyek által épített lakások aránya 43-ról 28%-ra csökkent.

    2021 I. negyedévében a használatba vett lakások átlagos alapterülete 16,2 m2-rel, 80,3 m2-re csökkent 2020 I. negyedévéhez képest.

    Adatforrás: KSH

    Ábrák: igylakunk.hu

     

  • Fontos lenne hosszú távon fenntartani a kedvező lakásépítési trendet

    Már az első negyedév adataiból is látszik, hogy a kibővített otthonteremtési program intézkedései kedvező hatással vannak a lakásépítési szektorra, hiszen a lakásépítési engedélyek száma továbbra is emelkedőben van az elmúlt év második féléve óta a 2019-ben elindult csökkenéssel szemben.

    Az elmúlt évben a visszaemelkedő lakásáfa, valamint a járványhelyzet jelentősen csökkentette a lakásépítési kedvet, ráadásul a bejelentett rozsdaövezeti programra való várakozási is visszavetette a lakásfejlesztéseket, elsősorban a társasházak építését. Emiatt a kiadott építési engedélyek száma 2020-ban számottevően elmaradt a korábbi évekétől. Természetesen az építési számokban ez csak később fog megjelenni, hiszen a nagyobb fejlesztések több év alatt valósulnak meg.

    A Kormány a járványhelyzet miatti gazdasági nehézségekre azonban nem megszorítással, hanem gazdaságélénkítéssel reagált. 2021. évben a rendszerváltás óta nem látott pozitív ösztönzést kaptak a lakásépítések, lakásfelújítások. Az építkezők igénybe vehetik a CSOK-ot, az áfakedvezményeket, az illetékkedvezményt, a jelzáloghitel-elengedést. Emellett az építési és energiahatékonysági előírások könnyítése is növeli az építési kedvet.

    A jelenlegi szabályok szerint az otthonteremtési támogatás több más eleme (falusi CSOK, illetékmentesség, új lakás vásárlása csokkal 0% áfával) is kifut két év múlva. A CSOK és a rozsdaövezetben továbbra is érvényes 5% újlakás-áfa marad, ezeknek nincs végső határidejük.

    Ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon, szükséges lenne az általános 5%-os újlakás-áfa fenntartása, illetve az otthonteremtési támogatások állandósága. Azt a lehetőséget, amelyet a 2020-ban bejelentett intézkedésekkel megkaptak a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat – anyaggyártók, tervezők, kivitelezők, fejlesztők, építőanyag kereskedők, finanszírozók, ingatlanforgalmazók, kapcsolódó beszállítók -, csak egy hosszú távon kiszámítható környezetben lehet hatékonyan kihasználni.

    Ez a hosszú távon kiszámítható, mérsékelt ciklikusságú építőipari környezet tudja biztosítani a lakásállomány minőségi megújítását, a kívánt demográfiai célokat és nemzetgazdasági hatásokat.

    A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat. A miniszterelnök által is említett évi 40 ezer lakásépítés elérése legalább egy évtizedre szóló program eredménye lehet.

    Lényeges lenne az is, hogy a lakásépítési és a lakásfelújítási piacon hosszú távú kiszámíthatóság legyen, vagyis a megfelelő intézkedések nem csak néhány évig éljenek. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

    A ciklikusság csökkenthető lenne egy piaci, vagy közhasznú  bérlakásépítési intézményrendszer kialakításával (Közhasznú lakásépítési program javaslat), amely közvetlen beavatkozási és konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a kormányzat kezében.

    A felújítások, korszerűsítések ösztönzése ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehet. Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    A KSH szerint 2021 I. negyedévében az előző év hasonló időszakához képest:

    - Az átadott lakások száma elsősorban Budapesten nőtt, ahol 2.708 lakást vettek használatba, több mint kétszer annyit, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban 12%-kal több, a kisebb városokban és a községekben viszont 9,0, illetve 11%-kal kevesebb lakás épült, mint az előző év azonos időszakában.

    - Budapest mellett a legnagyobb újlakás-piacot jelentő Pest régióban 3,6%-kal kevesebb lakás épült, mint 2020 I. negyedévében. Az átadott lakások száma az egyes régiókon belül is változatosan alakult, ám Észak-Alföld valamennyi megyéjében kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban.

    - A családiház-építők a várható szabályozás szigorítása miatt arra törekedtek, hogy 2020 végéig használatba vegyék a felépült lakásokat. Az előrehozott családiház-építések miatt 2021 I. negyedévének lakásépítésében a többlakásos épületek domináltak.

    - A természetes személyek által épített lakások aránya 43-ról 28%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 57-ről 71%-ra növekedett 2020 azonos időszakához képest.

    - Az új lakóépületekben használatba vett lakások 30%-a családi házban, 67%-a többlakásos épületben, 0,5%-a lakóparkban található.

    - A használatba vett lakások átlagos alapterülete 16,2 m2-rel, 80,3 m2-re csökkent 2020 I. negyedévéhez képest.

    - Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 6.946 volt, 1,2%-kal kevesebb, mint 2020 azonos időszakában.

    - A fővárosban rendkívüli mértékben visszaesett, miközben minden egyéb településkategóriában erősen nőtt az építési kedv: Budapesten 79%-kal kevesebb, a megyei jogú városokban 77, a többi városban 82, a községekben pedig 84%-kal több lakás építését kezdeményezték, mint az előző év azonos időszakában.

    - Az építendő lakások száma Pest régióban 79%-kal emelkedett. Minden más vidéki régióban is növekedés tapasztalható, de Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön így is rendkívül alacsony az építendő lakások száma, így az új lakások nagy többsége várhatóan ezután is a központi és a dunántúli régiókban készül majd el. A keleti országrészben csak Észak-Alföld régióban adtak ki nagyszámú, közel 1000 építési engedélyt, ez az egy évvel korábbi érték háromszorosa.

    - Az építtetők az esetek 67%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb (39%), és a községekben a legmagasabb (96%).

    - A kiadott új építési engedélyek alapján 63%-kal több, összesen 3867 lakóépület építését tervezik. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 78, a három- vagy annál több lakásosoké 6,4%.

    - A létesítendő nem lakóépületek száma 883, 1,6%-kal több, mint 2020 I. negyedévében.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető.

     

  • Megalakult a Rozsdaövezeti Bizottság, és várja a lakásfejlesztési javaslatokat

    A kormány célja, hogy a leromlott állapotú területek, illetve városrészek rehabilitációjának megvalósításában segítsen. Ezért korábban döntés született, hogy a használaton kívül került vagy alulhasznosított, rossz fizikai állapotban lévő, környezetszennyezéssel terhelt egykori ipari és gazdasági területek fejlesztését a kormány kiemelten támogatja.

    A rozsdaövezeti akcióterületek kijelölése érdekében megalakult Rozsdaövezeti Bizottság elnöke Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára. A testület tagjai: Gyutai Csaba, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. ügyvezetője, László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára, Szabó Ferenc, a Miniszterelnökség koordinációs és elemzési főosztályának főosztályvezetője és Zeke Janka, a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős helyettes államtitkára.

    A beérkezett javaslatokat a tárca előzetesen megvizsgálja, ez főszabály szerint 45 napig tart, majd az előzetes vizsgálat alapján alkalmasnak ítélt kezdeményezéseket részletes, minden szempontra kiterjedő vizsgálatnak is alávetik. Ez utóbbi vizsgálat eredményének megfelelően alakítja ki 30 napon belül a Rozsdaövezeti Bizottság véleményét a javasolt területek rozsdaövezeti kijelölésével kapcsolatban. A végső döntést ezt követően a kormány hozza meg - olvasható a Miniszterelnökség közleményében.

    Forrás: MTI

    A rozsadaövezeti lakásépítési lehetőségekkel kapcsolatban a múlt héten közöltünk interjút Kiss Gáborral, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnökével: A rozsdaövezeti lakásépítések hosszabb távon is vonzó beruházások maradhatnak

  • A rozsdaövezeti lakásépítések hosszabb távon is vonzó beruházások maradhatnak

    Kiss Gábor: A rozsdaövezeti program, amit tavaly tavasszal bejelentettek, nagyon kedvezőnek látszott. Júniusban lett is belőle törvény, őszre ígérték a területi lehatárolásokat. De aztán nem jelentek meg a térképek arról, hogy hol lehet majd építeni. Ezért mindenki kivárt a fejlesztésekkel, ami az elmúlt év egyéb kedvezőtlen hatásai mellett nagyon visszavetette a lakásépítési szegmenst. Az érvényes jogszabály alapján 2022. december 31-ig építési engedélyt szerzett újépítésű lakás 5%-áfával kerülhet értékesítésre 2026-ig. Ezt követően, azaz 2023-tól szerezett építési engedély esetén 27% az áfa, kivéve, ha van rozsdaövezeti minősítése a fejlesztési teleknek.

    igylakunk.hu: Idén már kijött egy új jogszabály, amely szerint egyedi elbírálás szerint működik a rozsdaövezeti besorolás. (Ld. 1107/2021 kormányhatározat A rozsdaövezeti akcióterületek lehatárolásával kapcsolatos kormányzaton belüli előkészítésének rendjéről) (igylakunk.hu: Megvizsgálják a rozsdaövezetnek jelölt területeket)

    KG: A mostani jogszabály alapján nem lesz térképi lehatárolás, hanem telkenkénti kérelemre egyedi döntés születik. 

    Akkor építhet valaki rozsdaövezetben 5%-os áfásan, ha egy nagyon komoly tanulmányt bemutat arról, hogy az adott terület miért rozsdaövezet, mi a tervezett projekt, annak a céljait, kialakítását, közlekedési kapcsolatait, zöld infrastruktúra hálózatban betöltött szerepét, egyéb körülményeit. Egy nagyon összetett szempontrendszer alapján bírálja el egy ötfős testület, hogy a kormány elé kerülhet-e a javaslat.
    A döntési folyamat elég lassú, hiszen 180 napja (előzetes vizsgálat 45 nap + 60 nap hosszabbítási lehetőség + 75 nap részletes vizsgálati szakasz) van a bizottságnak erre, utána a kormány vagy a kormány egyik intézménye hozhat döntést a konkrét projektről. Miután egyedi elbírálásról van szó valószínű, hogy összességében több mint féléves folyamat lesz. Mivel minden alkalommal egyedi helyrajzi számokra vonatkozó egyedi mérlegelésről lesz szó, így nem gondolom, hogy jelentős számú ilyen lakás fog hamarosan a piacra kerülni. Ezért ez csak korlátozott mértékben tudja majd a lakásszámot befolyásolni.

    igylakunk.hu: Az otthonteremtési 5% újlakás-áfa, ami csokosoknak ráadásul 0% elvitte a rozsdaprogram előnyeit. Hogyan lehetnek ezek a területek mégis vonzóak a fejlesztők számára?

    KG: A jelenlegi jogszabályok szerint az általános 5% áfa (és a többi otthonteremtési támogatás is) 2022. év végén megszűnik, ugyanakkor a rozsdaövezeti 5%-nak nincsen határideje, tehát hosszú távon is számolhatunk vele.
    Továbbra is azt gondoljuk, hogy ha a rozsdaövezetekben 5% az áfa, akkor az egy jó körülmény, ott jól lehet lakóingatlant fejleszteni. Az otthonteremtési kedvezményekkel, amelyek a keresletet támogatják, ez egy jó találkozási pont.
    Ugyanakkor a rozsdaövezetek véges fejlesztési lehetőségeket jelentenek, hiszen ez egy szűkös adottság. A IX, XI. XIII. kerületekben található a legtöbb olyan terület, ami a felhagyott iparterület és a jó tömegközlekedési kapcsolatok kritériumoknak megfelel, emellett más kerületekben és vidéki városokban csak kevesebb ilyen terület van – a fővárosnak kb. a 3-5%-a -, ahol lehet rozsdaövezeti minősítést szerezni és így 5% áfával lakásokat építeni. A többi területen, ahol nincsenek rozsdaterületek, a 27%-os áfával megint meg fog állni az élet.
    Egyébként korábban az IFK egy rozsdaövezeti bérlakásprogramban gondolkodva fogalmazott meg javaslatokat. Egyelőre ez ügyben nincsen előre lépés, és teljesen egyértelműen látszik a kormány azon álláspontja, hogy a saját lakástulajdon vásárlását támogatja, a bérlakást nem.

    igylakunk.hu: Az IFK továbbra is a tartós 5% áfa mellett érvel.

    KG: Igen, azt gondoljuk, hogy a 27% áfát nem lenne jó újra visszahozni. Az IFK azt javasolja továbbra is, hogy az áfa hosszú távon maradjon 5%, ez így hatékony az otthonteremtési programmal együtt.
    A rozsdaterületeken előnyös volna az általános 5% áfa mellett, ha ezt vissza lehetne igényelni, tehát praktikusan 0% lenne az új lakások áfája a továbbiakban is. Illetve van az IFK-nak egy régi javaslata, mely szerint az újépítésű lakások áfája legyen egységesen 5%, de a rozsdaövezeteken kívül, legyen egy 4%-os lakáspolitikai járulék, amit az itt fejlesztők még pluszban befizetnek. Ezzel lehetne vonzóbbá tenni a rozsdaövezeteket a lakásfejlesztések számára.
    Az is fontos lenne, hogy az áfamérték ne változzon néhány évente, hanem legalább 10 évre rögzítsék. Így lehetne hosszú távon tervezni a lakásépítéseket.

    igylakunk.hu: Úgy tudom, most is folynak lakásépítések olyan területeken, amelyek esélyesek a rozsdaövezeti besorolásra. Ezekkel mi a helyzet?

    KG: A most előkészítés alatt lévő projektek várhatóan megszerzik az építési engedélyt 2022. év vége előtt, így ezekre az 5%-áfa szabály vonatkozik, A jövő évben ez már nem így lesz, mert várhatóan nem tudnak a határidőig építési engedélyt szerezni, így új projektet csak a rozsdaövezeti minősítés esetén érdemes építési engedélyre előkészíteni, ezért várható a 2023-as évtől az építési engedélyek számának drámai csökkenése.

    Cikkünk első részében a lakásépítések általános helyzetét tekintettünk át: Rövidtávon bíztató, hosszabb távon még bizonytalan a lakásépítések alakulása

  • Elvitte az áfakedvezményt a költségnövekedés

    Elmondása szerint a készházas cégek nagyon optimistán készültek a megrendelők rohamára, elsősorban az otthonteremtési támogatások, elsősorban az áfacsökkentés miatt. Arra azonban nem számítottak, hogy olyan mrétékben emelkedik az önköltsége az építésnek, ami az áfacsökkentés ellenére is áremelkedést okoz.

    Nem elég, hogy a Németországból és Ausztriából érkező építőfa ára egy év alatt 60 százalékkal nőtt, beszerzése és szállítása pedig egyre nehezebb a rendkívül erős kereslet miatt, még az ellátás akadozása is gondot okoz.

    Ugyancsak 60 százalék körüli mértékben drágult a hőkezelt, minősített fán kívül a betonvas, és több mint 20 százalékkal a csavar és a bádogostermék is. Ráadásul ezeket nem is mindig és nem mindenhol lehet kapni a jellemzővé vált felhalmozás, előre vásárlás miatt.

    Amelyik cég teheti és meg tudja finanszírozni, előre beszerzi az építőanyagot, például a polisztirol (műanyag) hőszigetelést, amely a mai áremelkedési ütemmel számolva nyárra akár 80 százalékkal is drágább lehet. A műanyagipari gyártási kapacitások ciklikussága, az alapanyag hiánya és az ágazatra háruló túlkereslet sok végtermékre kihat, emiatt a műgyantás vakolatrendszerek, a műanyag nyílászárók beszerzési ára is folyamatosan emelkedik.

    Az energiatakarékos, korszerű készházak iránti kereslet nem csökkent, de a korábban fix áron szerződött kivitelezők már komoly bajban vannak, mert az eredetileg kalkulált árrésüket, amelyből a bérek mellett a működésüket és a fejlesztésüket fedezik, elvitte a várakozáson felül megugrott önköltség. A szerződni készülő építkezőkkel már újra kell tárgyalni az árakat, mert egy ősszel még 40 millióért leköthető készház ma már 5-6 millió forinttal többért rendelhető, és nem biztos, hogy ennyi lesz a vége. Az alapanyag- és munkaerőköltség növekedése persze nem csak a készházakat érinti, de mivel itt a legrövidebb az átfutási idő, legkorábban itt mutatkozik meg számszerűen is a begyűrűző hatás – tette hozzá Kárpáti József.

    Kényszermegoldásként az építkezők a költségek lefaragására kényszerülve kisebb házban gondolkoznak, jellemző lépés a garázs vagy a galéria elhagyása. Akik körülnéznek a piacon, rendre visszatérnek, mert látják, hogy hagyományos technológiával építkezni sem olcsóbb, és nem is hatékonyabb – hangsúlyozza a tagozatvezető.

    Forrás és további információ: vg.hu

  • Rövidtávon bíztató, hosszabb távon még bizonytalan a lakásépítések alakulása

    A tavalyi év során nem sok minden adott okot optimizmusra a lakásépítéseket illetően egészen addig, amíg a kormány be nem jelentette az új otthonteremtési támogatásokat. Az ezek bevezetése óta eltelt pár hónap után talán most már látni lehet, hogy merre indult /valóban lendületbe jött-e a lakásépítési ágazat. A beszélgetés első részében ezt járjuk körbe.

    igylakunk.hu: Még tart a járványhelyzet, de talán már látjuk a végét. A kibővített otthonteremtési program is elindult év elején. Hol tartunk most?

    Kiss Gábor: A tavalyi év nagyon nehéz volt, mert három dolog is nehezítette a lakásépítések helyzetét: az új építésű lakások áfája visszaemelkedett 27%-ra, aztán jött a pandémia, ami önmagában is korlátozta a keresletet és egyáltalán a piac működését. Ehhez jött még a rozsdaövezeti program, amit májusban bejelentettek, júniusban lett is belőle törvény, de aztán nem lett belőle térkép, hogy hol lehet majd építeni. Mivel mindenki kivárt, ez még jobban lefagyasztotta a fejlesztéseket.
    A nagy fejlesztők azért tudták folytatni az értékesítéseket, de a kisebbeknél a lakásértékesítés teljesen lecsökkent. Ezzel együtt új beruházásindítások alig történtek és az új építési engedélyek száma is nagyon alacsony volt (22.556) az előző évekhez képest. Különösen a társasházakra kért engedélyek száma (525 épületben 8824 lakás) esett vissza, a 2008-as válság mélypontjával azonos szintre.

    Ugyanakkor kedvező jelek vannak. Az áfa megint 5%, a járványt is talán most már megállítja az oltás. Ez utóbbi azért is nagyon fontos, mert ezzel visszatér az emberek jövőbe vetett hite, ami jelentős tényező a lakásvásárlásnál. A rozsdaövezeti program is továbblépett egy új jogszabállyal. Ehhez jön természetesen az otthonteremtési program számos eleme, amelyek az új építések szempontjából is nagyon kedvezőek. Ezek szélesebb rétegek számára tették elérhetővé a lakásvásárlást.

    Ha a teljes csomagot nézzük, a babaváró hitellel, csokkal, csok-hitellel áfa visszaigényléssel, jelzáloghitel-elengedéssel, illetékmentességgel együtt, akkor körülbelül 37 millió forintnyi összeg jön össze a háromgyerekeseknek. Ez az otthonteremtésben piacot nyitott a családoknak Budapesten a belvároson kívüli zónában, illetve a vidéki területeken. Ez elég erős keresletélénkítő hatás.

    Így az idén nagyon kedvezőek a kilátások.

    igylakunk.hu: Most mennyi új építésű lakás van a piacon és mennyi épül, vagy van már tervben?

    KG: Tavaly nagyon kevés beruházás indult el, ami nyilván az idén majd meglátszik az átadott lakások számán, amit 17 ezer körül várunk.
    Az idén viszont nagyon sok projekt indult be, ennek később lesz csak látszata az építési számokban.

    igylakunk.hu: A lakásépítések felfutásának vannak-e korlátai? Elsősorban a kivitelezésekre gondolok.

    KG: A kereslet – az otthonteremtési programok, a járványhelyzet javulásának hatására, illetve a piac sajátosságai miatt – gyorsabban nő, mint a kínálat. A hirtelen elfutó keresletet a kínálat nem tudja azonnal lekövetni, hiszen egy lakást előállítani 2-3 éves folyamat, az átadással együtt akár 4 év is. Ez feszültséget okoz.

    Nyilván a kínálat is emelkedni fog, de ehhez elegendő építési kapacitás is kell. Ez érvényes mind a munkaerőre, mind az építőanyagokra. Utóbbiaknál most az látszik, hogy több gyártó küzd most a hirtelen megnőtt kereslettel. Nem hitték el, hogy ilyen gyorsan emelkedés lesz, és most, amikor újraindulnak a folyamatok, nem tudnak kellő mennyiségű terméket a piacra hozni. Az alapanyag- és késztermék-kínálatnak újra fel kell épülnie. Ehhez is idő kell.

    Munkaerőoldalról is hasonló a helyzet: tud növekedni, de nem olyan gyorsan, mint azt a beruházások megkívánnák. Ezek egy organikus trendbe illeszkedve tudnának megfelelően növekedni.

    A hirtelen keresletnövekedés, amit nem tud követni a kapacitáskínálat, költségemelkedést okoz. És ez, a 2016-os tapasztalatok alapján is megint a lakásárak emelkedésének irányába mutat. Akkora árnövekedésre nem számítunk, mint a 2016-2018-as években, de 10%-os emelkedés benne van a pakliban.

    igylakunk.hu: Mennyire lehetünk optimisták a közeljövőt, illetve a távolabbi jövőt illetően?

    KG: Ami a távlatokat illeti. 2022 végéig van az 5%-os áfa, tehát addig lehet erre építési engedélyt kapni, amit 2026 végéig lehet megvalósítani. Tavaly az átadott lakások száma kimagasló, 28 ezer volt. Ez köszönhető volt az energetikai követelmények életbe lépése előtti előrehozott átadásoknak is, és az előző 5%-os projektek is ekkor futottak ki.

    Ugyanakkor az építési engedélyek számát megvizsgálva könnyen kiszámítható, hogy a 2021-es évben körülbelül 17 ezer lakást fognak csak átadni. 2022-23-ra pedig azt várjuk, hogy a lakásátadások száma 23 ezer körül fog tetőzni.

    Az 5%-os értékesítéshez 2022 végéig kell megszerezni az építési engedélyt. Aki most vesz építési területet, és arra akar építeni, annak összességében több mint egy éves folyamattal kell számolnia. Még egy családi háznál is – ahol az áfavisszaigénylés szóba jöhet – az elhatározástól, a telekvásárláson, a kivitelező megtalálásán át a kezdésbejelentésig várhatóan mintegy egyéves folyamat. Ami azt jelenti, hogy aki az idén belekezd ebbe, akár magánépíttető, akár társasház-beruházó, annak van esélye a jövő én végéig megkapni az építési engedélyt, illetve eljutni a kezdésbejelentésig. Tehát, aki idén év végéig nem hozza meg a döntést, az ki fog futni az időből és már csak 27%-os áfával tud lakást vásárolni vagy építkezni.

    Ez a két éves időszak nem elég hosszú ahhoz, hogy a piac megfelelően megerősödjön, utána pedig megint jön a riasztó 27% áfa. Ezért 2023 után megint csökkenést várunk az építésekben. Arra számítok a korábbi időszak számai alapján, hogy 2021-22-ben a két év alatt összesen legfeljebb 35 ezer lakásépítési engedélyre számíthatunk.

    Azt gondoljuk, hogy azzal, hogy 2022 után bejön megint a 27%-os áfa, ami a legerősebben meghatározza az új építésű lakások piacát, az ezt követő években, 2024-25-től csökkenő lakásátadási trend következik majd – amennyiben ez a jogszabályi környezet marad. Ezt a trendet tompíthatja az, hogy a rozsdaövezetekben továbbra is 5% marad az újlakásáfa. De ezzel csak korlátozott számú lakás érkezhet a piacra, ezért ez nem lesz elegendő arra, hogy a 27%-os áfa miatti csökkenő trendet ellensúlyozza.

    igylakunk.hu: Úgy tűnik, továbbra is hiányzik a hosszú távú kiszámíthatóság. A pandémiát nyilván nem láthattuk előre, de az egyéb körülményekben lehetne ezt segíteni.

    KG: Az IFK szerint legalább 10 évre szóló közmegegyezésre volna szükség ahhoz, hogy a jogszabályok állandósága megmaradjon, az áfa mint legnagyobb hatású elem ne változzon néhány évente. Ez mindig felbolygatja a piacot az árak tekintetében is. Egy organikusan fejlődő piacon a kapacitások és a kínálat sokkal jobban tudná követni a keresletet, és az árak is kiegyensúlyozottabban alakulnának.
    Az IFK ezért javasolja, hogy az áfa hosszú távon maradjon 5%, mert ez így tudja jól kiegészíteni az otthonteremtési programot. Egy jó lakáspiachoz nem csak az otthonteremtési támogatások, hanem az áfaszint egyenletessége is kell.

    A csokon kívül minden támogatás 2022 végéig szól, ami nyilván összefügg ennek a kormányzati ciklusnak az idejével, de a hosszú távú célok miatt az lenne a kívánatos, hogy szélesebb periódusra legyen kiszámítható a piaci környezet.

    Az otthonteremtési program rengeteg kereslet oldali támogatást nyújt, amivel az élénkítő hatásokat nézve teljesen elégedettek lehetünk. Ugyanakkor a kínálati oldalon, amit azért jelentősen támogat az 5%-os áfa, a kiszámíthatóság mellet azért lennének még „apróságok”, amiket fontosnak tartunk megemlíteni.

    Az NHP Hajrá!-ban lehetőség van projekteket finanszírozni, ami nagyszerű lehetőség, és jó lenne, ha ez az olcsó forrás továbbra is elérhető lenne. Ez a program nagyon jól segíti a gazdaság újraindítását is.

    Ami az energetikai követelmények szabályozását illeti, várható egy nagyobb rendeletcsomag. Ennek a szakmai egyeztetésében mi jeleztük, hogy ezek a szigorítások ne hirtelen, hanem fokozatosan érkezzenek meg a piacra, hogy tervezni tudjunk velük.

    Egy másik fontos kérdés az építési szabályozás (OTÉK), például a parkolóhelyek száma. A 1 lakáshoz 1,5 parkolóhely helyett egy friss jogszabály szerint ismét csak egyet kell építeni, de sok helyen az egy is szükségtelen. Hiszen nyilvánvalóan a belvárosban kevesebb parkolóra van szükség az elérhető sűrűbb tömegközlekedés miatt, mint a külső városrészekben, vagy az agglomerációban. Ezért jó lenne ezt területileg különbözően szabályozni. A belvárosba nem is szerencsés további autóforgalmat vonzani újabb parkolóhelyekkel.

    Megemlítem még a műemlékvédelem kérdését, amivel az a probléma most, hogy nem működik együtt a piaccal. A szabályozás és a hivatali merevség miatt nem kifizetődő a műemlékek hasznosítása, így ezek tovább pusztulnak. Párbeszédre és együttműködésre volna szükség a műemlékvédelem és az üzleti élet között, és egy olyan szabályozásra, amellyel a műemlékek védelme és hasznosítása megoldható lenne. Így több műemlék épület tudna megújulni és új funkciót kapni.

     

  • Még mindig sokaknak gond az önerő és a hiteltörlesztés

    A KSH és az MNB adatai szerint Magyarországon a teljes lakáshitel-állomány 2016 után 4 év alatt 41 százalékkal (2,9 ezer milliárdról forintról 4,1 ezer milliárdra forintra) emelkedett, a lakáshitelek darabszáma viszont stagnált.

    A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (csok) 2015-ös, majd a babaváró kölcsön 2019-es bevezetése jelentősen hozzájárult a lakáscélú hitelek iránti kereslet növekedéséhez: 2020-ban a csok-szerződések állománya 390 milliárd forint volt, míg a babaváró hitelek állománya 1090 milliárd forintot tett ki, ez utóbbi a teljes lakossági hitelállomány 13 százaléka.

    Az elemzésben kiemeli, hogy a babaváró hitelek negyedét lakásvásárlásra vagy építésre vették fel, így a járvány alatt nagyban hozzájárultak a lakáspiaci kereslet fenntartásához. Ezért a GKI szerint a lakáscélú hitelek összege 20 százalékkal magasabb lehetett tavaly, mint ami a statisztikában szerepel.

    A lakásépítésre vagy vásárlásra felhasznált, újonnan folyósított lakáshitelek átlagos összege 11 millió forint volt 2020-ban. Ez 2016-hoz képest 80 százalékos emelkedés, miközben a lakásárak 76 százalékkal nőttek, vagyis a hitelvolument az árak húzták fel az elemzés szerint.

    A jelenlegi árak mellett egyre kevesebben képesek önálló lakás megszerzésére, különösen a nagyobb városokban. Ennek oka, hogy a potenciális lakáshitelfelvevők köre limitált. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly 4,1 millió háztartást tartott nyilván Magyarországon, ezekre 680 ezer lakáshitelszerződés jutott. A háztartások jelentős része nem tud lakáshitelhez jutni alacsony jövedelme, inaktívitása, vagy munkanélkülisége okán, illetve az egyedülállók túlnyomó része nem képes lakáshitel felvételére.

    A GKI szerint velük módosítva az adatokat, a lakáshitel felvételére potenciálisan 1,3 millió magyar háztartás képes, akiknek 58 százaléka már rendelkezett ilyen típusú hitellel 2020-ban. A hagyományos lakáshitelek iránti igényt jelentősen mérsékli a babaváró kölcsön lehetősége is, mert aki teheti, felveszi ezt. Szintén mérsékli a potenciált az önerő iránti egyre nagyobb igény (ami a lakásárak emelkedésének következménye), illetve az, hogy mintegy 200 ezer háztartás tartósan külföldön él.

    A GKI számításai azt mutatják, hogy a moratóriumban résztvevő lakáshitelesek több mint kétharmadának okoz majd gondot a moratórium megszűnése. Mindezek hatására 2021-ben a lakásvásárlási, -építési célú hitelfelvételek számának csökkenésére, illetve a meglévő hitelek egy részének bedőlésére számít a gazdaságkutató. Ugyanakkor a problémák vélhetően a választások után fognak jelentkezni.

    Forrás: MTI

  • Nem kell rohanni a felújítással a támogatott hiteleseknek sem

     A Magyar Közlönyben már megjelent a 183/2021. számú kormányrendelet, amely alapján április 21-ével módosul a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. kormányrendelet és a CSOK bizonyos részletszabályai is. 

    A változások a lakásfelújításoknál, röviden:

    - Már nem szükséges a hitel folyósítását követő egy éves belül befejezni a felújítási munkálatokat.

    - A kérelemhez megfelelően csatolni kell az igénylő büntetőjogi felelőssége tudatában tett, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát annak vállalásáról, hogy az otthonfelújítási kölcsön összegét maradéktalanul a jogszabályban meghatározott célokra fordítja. A hitelkérelmet már benyújtók ezt (a módosítás hatálybalépését követő 30 napon belül) a részükre megküldött felszólítás kézhezvételét követő 60. napig kötelesek megtenni.

    - A tanulói jogviszonyról nyilatkozni is elég lesz igazolás beszerzése helyett.

    - Aki az otthonfelújítási kölcsöntartozására korábban jelzáloghitel-csökkentési támogatást vett igénybe, mostantól nem kérhet magasabb otthonfelújítási támogatási összeget a számlával igazolt felújítási összeg és a jelzáloghitel-csökkentési támogatás különbözeténél.

     - Az otthonfelújítási támogatás igénybevételéhez legalább 1 éve a támogatott ingatlanban kellett lakni, néhány kivétellel. Új kivétel, hogy ha az igénylő és a gyermek a munkája következtében – ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is – annak jellegéből következően köteles (illetve az  igénylés benyújtását megelőző egyéves időszakon belül köteles volt) a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni, akkor szintén igénybe veheti saját tulajdonú (másik) ingatlanára a támogatást.

    - A támogatható munkálatok listája tovább bővül, így ezentúl

    - szabályozott szellőzési rendszer kialakítására, korszerűsítésérem vagy elemeinek cseréjére,

    - szennyviíz tisztítására és elhelyezésére szolgáló egyedi szennyvízkezelő berendezés vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy telepítésére vagy cseréjére

    is igényelhető.

    - napelemes rendszer telepítését vagy cseréjét igazoló számla esetén az abban feltüntetett anyagköltség és kapcsolódó vállalkozói díj összesítve nem haladhatja meg a bruttó 450 000 Ft/kWp összeget, de mostantól ez a tetősíkba integrált, napenergiahasznosítást biztosító tetőhéjazatra ez a kitétel nem vonatkozik.

    A csokhoz kapcsolódóan életbe lépő változások:

    - A 180 napos, illetve 2 éves tb-jogosultsági időszak számítása során a különböző (pl. külföldi és felsőoktatási jogviszony), egymást követő jogosultsági időszakokat össze kell számítani, és a jogosultsági időszakot folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítás van, ennek időtartama a teljesítendő jogosultsági időszakba nem számít bele.

    - Az igénylőnek a kérelem időpontjában szerepelnie kell az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy 30 napnál nem régebbi okirattal igazolni kell, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása.

    - A korábbi elszámolható költségek közé mostantól bekerült a Lechner Tudásközpont honlapján nyilvánosan elérhető Nemzeti Mintaterv Katalógusból kiválasztott, felhasználói szerződésben rögzített mintatervnek az  érintett építési helyszínre történő adaptálásához kapcsolód tervezési díj (adaptációs költség) is. A jogosultságot az adaptációs költség esetében a Lechner Tudásközponttal kötött felhasználói szerződéssel, a tervezési díjról szóló számlával és az elektronikus építési naplóval kell igazolni.

    Forrás: Portfolio

  • Világpiaci események tornásszák fel az építőanyagárakat

    Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője szerint a drágulás, a gyenge 2020-as gazdasági év mellett, számos további tényező együtt állásának az eredménye. Az egyik fontos tényező az ellátásban jelentkező nehézségek, mint a világpiacot ellátó, vezető vegyipari alapanyaggyártók egyes üzemeinek átmeneti leállása, az olajár emelkedése, valamint a konténerhiány miatti szállítási nehézségektől emelkedő logisztikai költségek.

    A másik fontos tényező az ázsiai piacok fellendülése, valamint a raktárkészletek újjáépítésének és a gazdasági növekedést váró kilátások kereslet élénkítő hatása. Ugyancsak kedvezőtlen hatással voltak az év eleji rendkívül súlyos időjárási viszonyok az USA déli részén, Texasban, ahol a petrolkémiai ipar koncentrálódik és amely fontos nyersanyagforrást jelent.

    A fenti problémák nemcsak az alapanyagárak növekedését eredményezik, hanem az alapanyag ellátásban is fennakadásokat okoznak. Az előjelzések szerint ezek a hatások a második és harmadik negyedévben is jelen lesznek, csak az év utolsó három hónapjában várható a piac rendeződése.

    „Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a piac a lehető legkevesebbet érezze a változásokból, de sajnos a világpiaci nehézségek hatással vannak az általunk gyártott késztermékekre is, azok árára és gyártására egyaránt. Természetesen minden változást transzparensen kezelünk és tájékoztatjuk partnereinket és a piacot. Jelenleg a leginkább érintett termékcsoportok az epoxy gyanta bevonatok, ipari padlók, epoxy fugázók, ragasztók, vízszigetelések, bitumenes és szintetikus vízszigetelő lemezek” – mondta Markovich Béla.

    A szakember felhívja a figyelmet, hogy mivel a probléma általánosan érinti az egész építőipart, fontos, hogy az építtetők és a kivitelezők is tájékozódjanak a változásokról a partner gyártóknál és a kereskedőknél.

    Forrás: Mapei Kft.

  • Egyszerűsödtek az otthonteremetési támogatások feltételei

    Bővül az otthonfelújítási támogatás igénylésénél elszámolható felújítások köre. Azok, akik hivatásukból fakadóan a munkáltatójuk által biztosított szolgálati ingatlanban élnek, a saját tulajdonú otthonuk felújítására kérhetik az otthonfelújítási támogatást anélkül, hogy korábban egy évet ott laktak volna.

    A Nemzeti Mintaterv Katalógusból letölthető családi házak tervdokumentációinak adaptációs költségei is elszámolhatók a CSOK-ból, például telekre igazítás, engedélyeztetés.

    Az otthonfelújítási kölcsön felvételénél a kölcsönt igénylő olyan közeli hozzátartozót is bevonhat adóstársként, aki nem tartozik a támogatotti körbe, például szülőt, nagyszülőt, testvért, továbbá az élettársat is.

    A 2020-ban megkezdett építkezésekre vonatkozó adó-visszatérítési támogatás kapcsán átmeneti kedvezmények vehetők igénybe.

    Forrás: MTI

  • Új lakások: bővül a kínálat, nő a kereslet és az árak

    A 2020-as év mélypontja után idén szinte gombamód szaporodnak az újépítésű ingatlanok. A részint az otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően megélénkülő kereslet miatt az árak növekedését a koronavírus járvány sem törte meg az újlakás-piacon. Az OTP Ingatlanpont szakértői összeállításukban az újlakás-piac sajátosságait, az áremelkedés mozgatórugóit és az idei év kilátásait vizsgálják.

    Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe alapján 2020 és 2021 első negyedéveit összehasonlítva elmondhatjuk, hogy miközben körülbelül ugyanannyi új projekt értékesítése indult el, az ezekben megépülő lakások száma 80 százalékkal növekedett. Látszik tehát, hogy a nagy projektek nagy fejlesztői lendületesen indították ezt az évet – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    Az 5 százalékos áfa bevezetésének, illetve az új otthonteremtési kedvezmények (CSOK-os áfa- illetve illetékmentesség) hatására nagy az érdeklődés az újépítésű lakások iránt, és az újonnan induló fejlesztések száma alapján a beruházók is optimistán tekintenek a jövőbe. Az árak növekedése az ingatlanhirdetéseket böngészve is tetten érhető, Budapest eddig olcsóbb, külvárosi kerületeiben, például a XV. és XIX. kerületben is megjelentek a 800 ezer forintot elérő négyzetméterárak az új társasházi ingatlanoknál. A fővárosi beruházások mellett a nagyvárosokban is nagy számban indulnak a néhány helyen eddig ritkaságnak számító  új projektek, így a vidéki piacon is látszik a fellendülés.

    Az áremelkedés egyrészt az építőanyag- és telekárak, valamint a – szaporodó felújítások által is gerjesztett – kivitelezési költségek folyamatos növekedésével magyarázható, ami ugyanakkor az 5 vagy – CSOK igénybevételével – 0 százalékos áfa és az illetékmentes vásárlás miatt kevésbé észrevehető, így az újépítésű ingatlanok iránti kereslet egyértelműen bővül.

    Az OTP Ingatlanpont tapasztalatai alapján sok beruházó csak később kezdi meg az építkezést, ami miatt a következő évekre elnyújtott kivitelezés és értékesítés várható, ezt a tendenciát tovább erősítheti a szigorúbb épületenergetikai szabályozás bevezetésének ismételt elhalasztása is. Az új, 2022. június 30.-ai határidő elsősorban a kisebb projektek, vagy önálló házak esetében jelenthet előnyt, mert ezeknek a rövidebb kivitelezési időtávja  lehetővé teszi az építési technológia módosítását.

    Az újlakás-piaci kínálat jelentős arányban koncentrálódik a rozsdaövezetekben, melyek esetleges kedvezőbb (gyakorlatilag egységesen 0 százalékos) áfaterhe továbbra is terítéken van. A koronavírus-járvány miatti vevői preferenciák módosulása ugyanakkor újra nagy lendületet adott a zöldövezeti, városperemi, kertvárosi fejlesztéseknek is.

    Az, hogy meddig tarthat az áremelkedés, nehezen megjósolható. Addig, amíg a kereslet nem esik vissza, és a kivitelezői oldalon sem mérséklődnek a költségek, addig az újépítésű ingatlanok árainak csökkenése sem várható. Ugyanakkor az otthonteremtési támogatások arra ösztönözhetik – elsősorban – a családos vásárlók egy részét, hogy a most elérhető kedvezmények miatt előre hozzák az eredetileg csak néhány év távlatában tervezett vásárlásaikat. A kérdés pedig az, hogy ez milyen hatással lesz 3-4 év múlva a piacra, visszaesik-e a nagyobb újépítésű lakások iránt kereslet. A bérleti hozamok csökkenésével a befektetési célú vásárlók száma jelenleg is csökken, ami szintén hatással lehet az újlakások iránti keresletre – tette hozzá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    Forrás: OTP Ingatlanpont

  • Folytatódik az építőanyagárak emelkedése idén is

    Utoljára 2001-ben volt ennél nagyobb növekedés.

    Az építőipari átlagkereset és az alapanyagárak emelkedésének hatására a lakásépítési költségek növekedése 2017-től felgyorsult, emiatt a 2020. évi átlagos költségszint közel 40 százalékkal magasabb lett a lakásépítések 2016-ban megindult újbóli felfutása óta.

    A lakásépítési költségeken belül a munkaerő ára 9,6, az anyagok költsége 12,8 százalékkal emelkedett 2020 IV. negyedévében az előző év és 62,3, illetve 38,1 százalékkal 2015 azonos időszakához képest.

    A MÉASZ közleménye szerint a világpiaci hatások - főként a kínai gazdaság koronavírus-járványt követő újraindulása - miatt jelentősen emelkedtek a nyersanyagárak, ami megjelent a műanyagtermékeket, vegyipari nyersanyagokat és acéltermékeket felhasználó építőanyag és építési termékek gyártási költségeiben és értékesítési áraiban. 

    A szövetség szerint a külpiaci nyersanyagok árrobbanása Európa-szerte érinti az építőkémia termékeket, a nyílászáró gyártást, az épületgépészeti szolgáltatásokat, a műanyagalapú (EPS) hőszigetelők piacát, valamint az acélon keresztül a betonelemgyártást is. Az EPS hőszigetelőknél március végén a gyártók a petrolkémiai alapanyagok erős áremelkedése miatt mintegy 20 százalékkal emelték áraikat, míg tavaly tartósan csökkenő ártrend érvényesült.

    A MÉASZ szerint Magyarországon az építőanyag gyártók abban bíznak, hogy a pandémiás helyzet rendeződésével a nyersanyagpiacok fokozatosan normalizálódnak, így a beszerzési költségek is csökkennek majd. Remélik, hogy a gazdaság újraindulása függvényében a termelési volumenek a második félévtől elérik, vagy egyes szegmensekben meg is haladják a 2019-es teljesítményt. Az otthonfelújítási program hatására az első negyedévben megnőtt a kereslet a korszerűsítési munkáknál használt valamennyi termékcsoportban, de főként a szerkezetépítő, nyílászáró-, valamint a gyorsan beépíthető betontermékek és a műanyagalapú (EPS) hőszigetelő anyagok iránt.

    Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy továbbra is probléma, hogy hiány van szakképzett kőművesekből, nyílászáró-beépítőkből és szigetelőkből. A beépítő szakemberek szűkös kapacitása a mostani felújítási hullámban fokozott minőségi kockázatot hordoz a beruházók szemszögéből.

    Forrás: KSH, MTI

  • A magyar lakásállomány megújulása még mindig nagyon lassú

    Ausztriában a lakásállomány 1,6 százalékának, Lengyelországban 1,5 százalékának, míg Szlovákiában 1,04 százalékának megfelelő új lakás épült fel tavaly. A kiadott építési engedélyek 2020-as csökkenése alapján – elsősorban Budapesten – az építési kedv viszszahúzódása látszik, a 2021-től ismét bevezetett kedvezményes 5 százalékos lakásáfa ugyanakkor előretekintve lendületben tarthatja a lakásépítéseket.

    A lakásépítések száma és a lakásállomány megújulásának sebessége több szempontból is fontos mutató. Egyrészt a régi, energetikai szempontból nem hatékony, sok esetben komfort nélküli lakások nem nyújtanak lehetőséget olyan életszínvonalra, mint egy modernebb lakás. Másrészt makrogazdasági szempontból is kulcsfontosságú, hogy hány lakás épül egy évben: az építőipar például a nagyobb termeléssel érdemben növeli a kibocsátást, 10 ezer addicionális új lakás felépítése akár 0,8- 1 százalékkal is emelheti a GDP-t, míg 25-30 ezer új munkahelyet is létrehozhat.

    11 éves lakásépítési csúcs dőlt meg tavaly

    Magyarországon 2020-ban a 28.208 darab új átadással 11 éves csúcsra emelkedett a lakásépítések száma, elsősorban a vidéki családi házat építők voltak lendületben. Az elmúlt évben a hazai lakásépítések száma jelentősen megemelkedett, a 2020-ban használatba vett mintegy 28,2 ezer új lakás 34 százalékkal haladja meg a 2019-es építésszámot, ezen belül is év végén, a negyedik negyedévben még nagyobb hajrá volt, amikor is 42 százalékkal több új lakást adtak át 2019 utolsó negyedévéhez viszonyítva. Érdemes hozzátenni: ebben egy technikai hatásnak, a használatba vehető épületek energetikai követelményeire vonatkozó, eredetileg 2021. januártól hatályos, szigorú szabályozásnak is érdemi szerepe lehetett.  

    A felépült lakások területi és építtető szerinti megoszlása azonban igen eltérő képet mutat. A lakásépítések bővüléséhez a vidéki magánépítők járultak hozzá a legnagyobb mértékben, akik esetében 52 százalékkal nőtt az újonnan átadott lakások száma 2019-hez képest. Vidéken a vállalkozások által építtetett lakások emellett szintén jelentősen, 32 százalékkal bővültek, ugyanakkor Budapesten, ahol a vállalkozói értékesítési célú társasházi lakásfejlesztések uralják a felépült lakásokat, 9 százalékkal nőttek az átadások éves összevetésben. Ennek eredményeként a 2020-as év során összességében 2019-hez képest csökkent a vállalkozások szerepe az újlakás építésekben, 57-ről 52 százalékra (1. ábra). A vállalkozói lakásépítések aránya ugyanakkor – ahogyan az a korábbi építési ciklus felívelő szakaszában is történt – még magas szinten tartózkodik. A 2020-as nagy bővüléssel a lakásépítések száma így 11 éves csúcsra emelkedett, ugyanis 2009-ben volt utoljára ennél magasabban (32 ezer új lakás) ez a mutató.

    A régióban hosszú ideje hazánk lakásállományának a legalacsonyabb a megújulása

    A lakásépítések száma azonban nem csak önmagában fontos, hanem abból a szempontból is, hogy hogyan viszonyul ez a szám a fennálló lakásállományhoz. Magyarországon ma körülbelül 4,5 millió darab lakóingatlan van, így a kiugró építési adat miatt a lakásépítések száma és a lakásállomány aránya 2020-ban a 2019-es 0,47 százalékról 0,63 százalékra emelkedett.

    A lakásállomány megújulási rátája tekintetében azonban még ezzel a hazai szempontból kiugró (és egyszeri hatástól is fűtött) értékkel is sereghajtók vagyunk a régiós országok között. Az új átadások jelentős növekedése ellenére, hazánk lakásállományának 0,63 százalékos megújulási rátája csak Csehország (0,69 százalék) állományarányos lakásépítését tudta megközelíteni (2. ábra). A korábbi évekhez hasonlóan, a megújulás szerinti rangsort Ausztria (1,62 százalék 2019-ben) és Lengyelország (1,5 százalék) vezetik, míg Szlovákia 1,04 százalékos aránnyal a harmadik, Románia 0,74 százalékkal a negyedik helyen áll.

    Csak a fővárosi lakásállományokat vizsgálva Lengyelország jár élen, Varsóban a meglévő lakások 2,35 százalékának megfelelő számú új átadás történt 2020-ban. Leglátványosabb növekedést pedig Bécsben mutatott a megújulási arány, (0,6 százalékponttal) 1,83 százalékra emelkedett az előző évi szintről, mely 19 ezer új lakás átadását jelentette. Bukarestben 60 százalékkal nőtt 2020-ban az átadott új lakások száma, melynek köszönhetően a 2019-es 1,0 százalékról 2020-ban 1,58 százalékra emelkedett a megújulási ráta. Várakozások szerint a román fővárosban 2021-ben további növekedés várható az átadásokban. A hat vizsgált főváros közül Prágában (0,91 százalék) és Budapesten (0,69 százalék) maradt 1 százalék alatt az állományarányos új átadások szintje 2020-ban. Egyúttal a mutatók alapján megállapítható, hogy Budapest lemaradása Prágához képest is jelentős.

    A kedvezményes lakásáfa fenntarthatja a lendületet

    Az építkezési, lakásfejlesztési kedv a kiadott új lakásépítési engedélyek alapján 2020-ban mérséklődni látszott, azonban a 2021-től ismételten életbelépő kedvezményes lakásáfa, és a magánépítők számára az áfavisszatérítési lehetőség további lendületben tarthatja a lakásépítéseket. A lakásépítések bővülése mellett a kiadott új lakásépítési engedélyek száma már 2019. év vége óta csökkenő pályára állt, ami előretekintve az építési kedv visszahúzódását jelzi. 2020-ban országosan 22 556 db lakásra adtak ki építési engedélyt (ebbe az egyszerű bejelentéssel építhető lakások is beletartoznak), ami 36 százalékkal elmarad a 2019-ben regisztrált értéktől. Területileg azonban itt is eltérő folyamatoknak lehetünk szemtanúi. Az új lakásépítési engedélyek száma Budapesten csökkent 2020-ban a legnagyobb mértékben, mintegy 48 százalékkal, míg a megyei jogú városokban 39, az egyéb városokban 32, a községekben pedig 14 százalékos mérséklődést láthattunk. A települések mérete szerint tehát a kisebbek felé haladva kevésbé volt jellemző az építési kedv visszaesése. Budapesten az új engedélyek nagyobb csökkenését a társasházi lakásfejlesztések körüli nagyobb bizonytalanság is okozhatja, ami elsősorban a rozsdaövezeti szabályozás miatti kivárásból és a kedvezményes lakásáfa bejelentését megelőző visszafogott fejlesztési aktivitásból eredt.

    A 2020-as lakásépítések magas számát az eredetileg 2021-től szigorodó energetikai szabályok is felfelé húzták, sok magánépítő siethetett befejezni családi házát év végén, elkerülve a szigorúbb megfeleléssel járó magasabb épületgépészeti költségeket. A szigorítás hatályba lépését, amikortól már csak BB energetikai besorolású, vagyis közel nulla energiaigényű új lakást lehet átadni, végül két lépcsőben 2022. július 1-ig elhalasztották, ami viszont átmenetileg további lökést adhat a családi házat építőknek. Előretekintve összességében azonban a lakásépítések tendenciáit az új otthonteremtési kedvezmények határozhatják meg. A 2020 őszén bejelentett és 2021. januártól ismételten életbe lépő kedvezményes 5 százalékos lakásáfa a nagyobb városokban is lendületben tarthatja a lakásépítéseket, míg a magánépítőket 2021-től az áfavisszatérítési lehetőség segíti.

    Forrás: MNB / Pénzcentrum

  • Kinek és mire jók az családiház-mintatervek?

    A Nemzeti Mintaterv Katalógus (NMTK) honlapján új épület építéséhez és kockaházak átalakításához lehet kidolgozott terveket találni, amelyek díjmentesen letölthetők és adaptálhatók a végleges tervezéshez.
    A Miniszterelnökség tervpályázat útján választotta ki az adatbázisba bekerült 93 tervet. A 72 darab, új családi ház építéséhez felhasználható és a 21 darab, kockaházak átalakításához alkalmas terv műszakilag ellenőrzött, helyszíni adaptálásra alkalmas, egyszerű bejelentésre előkészített dokumentáció, több helyen árakat is tartalmaz.

    Fontos kiemelni, hogy a letölthető tervek ötletadók, iránymutatásul szolgálnak, azokat adaptáló építészeknek kell az építkező család igényeihez, a rendelkezésre álló telekhez alkalmazkodva, a helyi építési szabályoknak megfelelően, a tájegységi és helyi építészeti jellegek beépítésével véglegesíteni.

    A katalógus megjelenésekor, akárcsak korábban a meghirdetésekor pozitív vélemények mellett aggódó hangok is megjelentek az építészek részéről, attól félve, hogy munkájukat teszi feleslegessé majd a katalógus használatával való építés.

    Mások attól tartanak, hogy típustervekként használva a mintaterveket a korábbi idők Kádár-kockáit idézve épülnek majd stílustalan, tájidegen, funkciótlan egyen házak.
    Perényi Tamás építészt, a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépülettervezési Tanszékének tanárát kérdeztük arról, mi a véleménye építészként és oktatóként a katalógusról, a tervekről, az ellene és mellette felhozott érvekről.

    Perényi Tamás: Röviden szólva azt gondolom a mintaterv-katalógusról, hogy hasznos. Fontos, hogy az, aki építeni szeretne, végig tud nézni közel 100 tervet – most még kevesebb van fent a honlapon, de folyamatosan bővül a választék –, és véleményt tud formálni róluk. Egyrészt természetesen lehet választani is belőlük, másrészt pedig, amit én igazából a fő erényének tartok, hogy ha valaki végignézi azokat a házakat, amelyek számára igazán érdekesek, vagy valamilyen szempontból fontosak, de úgy dönt, hogy egyik konkrét mintaterv sem olyan, ami az ő családjának megfelel, akkor a tervek átnézése és elemzése után, egy nagyon pontos programot tud adni az általa felkért tervezőnek.

    És ez már önmagában nagy előny, hiszen az építtetők, akik természetesen nem építészek, nehezen tudják megfogalmazni összeszedetten az igényeiket. Annyit meg tudnak mondani, milyen konyhát szeretnének, vagy a nappaliba milyen ülőgarnitúrát vennének, és persze van funkcionális elképzelésük is. Részprogramokat tudnak adni, de az épület egészére vonatkozólag általában nincs határozott szándékuk, és ezek a mintatervek arra tökéletesen alkalmasak, hogy akár az építészeti funkció, akár az anyagválasztás, a színek, a forma és az arányok tekintetében (például, hogy egy épület lapostetős modern tömeget mutasson vagy akár a régi parasztházak arányait folytassa, egy vagy kétszintes legyen, milyen lépcső legyen benne stb.) pontos és kiérlelt programot tudjanak az építész felé közvetíteni.

    Tehát, ha mondjuk egy év múlva az látszik, hogy sokan letöltötték a terveket, de szinte senki nem akarja adaptáltatni azokat, hanem csak ennek alapján akar programot megfogalmazni, nekem már az is nagy eredmény.

    Igylakunk.hu: Tehát, ezeknek a terveknek a megvalósításához is szükség van építész közreműködésére.

    Perényi T.: Az építészek egy része, akik elsősorban családi házak tervezéséből élnek, tart attól, hogy elveszti a munkáját. Úgy gondolom, hogy nem kell ettől félni, mert a mintaterv nem azt jelenti, hogy valaki letölti és szinte ingyen megbíz egy építészt, hogy ezt írja alá, és töltse fel az e-naplóba. A mintaterv egy jó alap, ami, ha illeszkedik a megbízó programjához, a helyszínre való adaptálással az építész egy, valóban a család igényéhez és a helyi település arculatához illő tervet hozhat létre.

    Vagyis, ha tetszik az a terv, akkor az arányok megmaradnak, de lehet, hogy az oromfal, a kémény, az ereszképzés, a kerítés tekintetében – amire a mintatervek nem térnek ki – meg tudja fogalmazni azokat az építészeti karakterjegyeket, amelyek egyedi tervvé tudják formálni a mintaterveket is. Az adaptáló építésznek tehát nagy szerepe van abban, hogy egy egyébként önmagában jó minőségű, de mégiscsak semleges nyersanyag, élő, a konkrét helyszín és megbízó igényeihez illeszkedő tervvé tudjon alakulni.

    Mivel itt jó minőségű rajzi anyagok is vannak, kérheti azt is a megbízó, hogy ő ezt a rajzi és látványtervi minőséget szeretné látni az építésztől, és akkor hajlandó kifizetni azt a kb. 1-1,5 millió forintos tervezési díjat, ami egy átlagos méretű családi ház egyszerű bejelentéses tervcsomagját jelenti.

    Igylakunk.hu: Mennyiben segítség ez a katalógus a tervezőknek?

    Perényi T.: A tervezők maguk is meríthetnek építészeti, funkcionális, anyaghasználati vonatkozásban olyan új, amúgy nem túl bonyolult megoldások közül, melyeket fel tudnak használni a saját tervezési folyamataikban. Úgy látom, hogy a mintatervek többsége jó arányú, a hazai településképbe illő tervet mutat függetlenül attól, hogy különböző építészeti formanyelvvel rendelkezik. Szinte bármelyiket használja is az ember, nem tud olyan házat tervezni, ha ezeket adaptálja, ami a rossz aránya miatt kilógna a környezetéből, az utcaképből.

    Tudjuk azt, hogy azoknak a családi házaknak a zöme, amelyek a 60-as, 70-es, 80-as években, vagy akár még manapság készülnek, a nagy része sajnos ilyen. Még esetleg azok is, melyek önmagukban építészetileg magas színvonalat képviseltek, de idegenek egy konkrét kontextusban. Abban bízom, hogy ezek a mintatervek nagy többségükben éppen az arányosságukból és a visszafogottságukból fakadóan ezt a fajta illeszkedést sokkal jobban tudják teljesíteni.

    Igylakunk.hu: Remélhetjük-e, hogy a mintatervkatalógus használatával a családiház-építés színvonala emelkedni fog?

    Perényi T.: Igen, csak tényleg úgy kell tekinteni ezt a katalógust, mint egy lehetőséget, amit kizárólag az adaptáló építész és a megbízó együttműködése és az adaptáló építésznek az egész feladatot végigkísérő munkája kelt életre. Ha az építész csak annyit tesz, hogy ráírja a nevét és szinte egy az egyben beadja azt a mintatervet, akkor az egy nagyon rossz végeredmény lesz.

    Ha az adaptáló építész fontos szerepe minden fórumon látszik, akkor ő sem érzi azt, hogy csak egy csavar a gépezetben, hanem hogy kiemelten fontos feladata van, hasonlóképpen egy egyedi családi ház tervezési folyamatához.

    Ami a tervezési díjat illeti, nem látok nagy különbséget egy egyedi ház megtervezése és egy mintaterv adaptálása között. Mert ha az adaptáló építész tényleg lelkiismeretes, akkor beleteszi azt a plusz munkát, amiről az előbb beszéltünk.

    Mi is készítettünk pályázati terveket, és öt bele is került a kiválasztottak közé. De mi itt, Budapesten csinálhatunk terveket, és a zsűri mondhatja is azt, hogy alkalmas arra, hogy az országos mintagyűjteménybe belekerüljön, de ez még így nem sokat ér. Egy önmagában jó arányú vagy funkciójú ház még távolról sem közelíti meg azt a feladatát, amit akkor kell betöltenie, amikor egy konkrét megbízó kezébe és egy konkrét kulturális környezetbe kerül. Ezt a feladatot kell az adaptáló építésznek elvégezni, ami legalább olyan fontos, mint egy, az utolsó csavarig kidolgozott mintaterv készítése.

    A folyamatban szerepe és felelőssége van az adott település főépítészének is. Ha ő tényleg ismeri a települését, akkor a vele való konzultációból alakulhat ki egy olyan terv, ami nem rontja a környezet építészeti összképét, hanem visszafogottságával, jó arányával, finom építészeti részleteivel emeli azt.

    Akár egy helyi főépítész is találhat a gyűjteményből 20-30 olyan házat, amit szívesen látna a településén, így ezeket javasolhatja, ha egy építtető bemegy hozzá tanácsot kérni. Az így megvalósuló házak mintául is szolgálhatnak és nem azért, mert egy mintaház-gyűjteményből valók, hanem azért, mert azok az emberek, aki elsétálnak előtte látják, hogy egy modern ház is felveheti egy régi, de mindenki által szeretett ház arányait, hogy egy hagyományos falusi parasztház tornácának van kortárs átirata, ami ugyanazzal a funkcióval bír évszázadok óta: egy barátságos, árnyékos hely, ahová jó érzés kiülni.

    Igylakunk.hu: Nagy hangsúly van azon, hogy mintákról beszélünk.

    Perényi T.: Igen, ne hívjuk típustervnek. Nem közvetlenül használandók, használhatók, hanem mintatervek, tehát adaptálni kell őket az adott családra, településre. Azzal, hogy megjelent egy ilyen gyűjtemény, nem jelenti azt, hogy bárki belekényszeríti az építtetőt egy régi típustervnek megfelelő alkalmazásba. Sokan tartanak attól is, hogy össze akarják kötni a CSOK-kal, de remélem, hogy erre nem kerül sor. Ez csak egy lehetőség, amit, ha okosan használ ki a beruházó és az adaptáló építész is, akkor jó végeredmény tud születni.
    Alapvetően rajtunk, építészeken múlik, hogy ha majd visszatekintünk húsz-harminc év múlva, akkor lesz-e ennek pozitív kicsengése, elindul-e a családi házak építése egy olyan irányba, ami maradandóbb és kevésbé kritizálható világot fog hozni, mint a kockaházak világa vagy éppen a szörnyű emeletes családi házaké a 70-es évek vége felé.

    A katalógusban szűrők – épületkategória, szobák száma, alapterület, családtagok száma, beépítési mód, tetőforma, telek lejtése – szerint kereshetünk a tervek között.
    Az egyes terveknél különböző kidolgozottságú vázlatrajzokat, alaprajzokat, látványterveket találunk. Néhány tervnél becsült bekerülési költséget is megadtak.
    Amelyik megtetszik, azt el tudjuk menteni, össze tudjuk hasonlítani más kiválasztott tervekkel. Amelyik komolyan érdekel, annak (szerződéskötés után) a teljes tervcsomagját, az építészeti és szakági terveket is letölthetjük. Mindegyik házterv alkalmas CSOK igénybevételéhez.
    Az Adaptációs iránytű menüpontban a családi házak tervezésének alapfogalmairól, elemeiről, az építtetés alapvető tudnivalóiról, folyamatairól, a vonatkozó jogszabályokról kapnak tájékoztatást, szempontokat az építtetők.

     

    A Magyar Építész Kamara a katalógust alkalmazni kívánók érdekében, valamint az épített környezet védelme céljából arra hívja fel a figyelmet, hogy „a mintatervek nem konkrét helyszínre vonatkoznak, és a kiválasztott terv nem feltétlen alkalmas a rendelkezésre álló telken történő megvalósításra. Ezért minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a kiválasztott épület az adott telek esetén felhasználható-e. Amennyiben igen, akkor is adaptálni kell azt a helyi építési szabályzat és a terület geodéziai adottságainak figyelembevételével, melyhez építész tervező bevonása szükséges. E nélkül nem indíthatók el a szükséges eljárások.”

    Honlapjukon megjelent felhívásukban kiemelik, hogy „a Katalógusból kiválasztott tervnek minden esetben illeszkednie kell az adott település arculatához, hiszen mindannyiunk közös felelőssége az épített környezet védelme. Az adatbázisban szereplő épületek között különféle tájegységi karaktert hordozó épületek is találhatók. A településkép védelmét biztosító új jogszabályok alig néhány éve kerültek bevezetésre, és a települések ezek alapján kidolgozták településképi arculati kézikönyveiket, melyben meghatározták településük értékeit, és azokat a szempontokat, amelyeket be kell tartani ahhoz, hogy a település képe megőrizhető, illetve kedvező irányba alakítható legyen. Ezen dokumentumok, az abban felsorolt pozitív példák áttekintése és megismerése az építkezés előtt állók számára segítséget nyújtanak a megfelelő mintaterv kiválasztásában, de annak érdekében, hogy a megvalósítani kívánt épület teljes mértékben megfeleljen a településképvédelmi követelményeknek, szintén elengedhetetlen egy felelősen gondolkodó és tervező építész bevonása.

    A mintatervek között többféle építészeti stílus megjelenik, a katalógusban szereplő épületek különféle családméretre, életstílusra, életmódra nyújtanak alternatívát. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy minden ember, minden család egyedi, éppen ezért egyediek az igényeik is, és egyedi az a környezet, amelyben jól érzik magukat. Egy lakóépület akkor igazán jó, ha az a saját életvitelünkre szabott. Ha már úgy döntöttünk, hogy építkezünk és így magunk hozzuk létre új életterünket, akkor tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az nekünk teljesen megfelelő, azaz személyre/családra szabott legyen! A magyar ember életében jellemzően egyszer épít családi házat. Ez az építkezés a család életének legnagyobb beruházása, és várhatóan ebben élik le életük hátralévő részét. Amikor egy ilyen, több évtizedre szóló döntést hozunk, nagyon meg kell fontolnunk, hogy milyen kompromisszumokat kötünk meg, mit áldozunk fel és milyen áron. Éppen ezért mindenképpen indokolt, hogy amennyiben nem az alapoktól kezdjük a tervezést hanem a Katalógusból választunk tervet, akkor is saját családunk képére szabjuk azt.”
    Mindenkinek azt javasolják, hogy „már a mintaterv kiválasztásának folyamatába vonjanak be építész tervezőt, aki ezt követően tartós együttműködés keretében szakmai munkájával egészen a kulcsátadásig segíti az építtetőt abban, hogy a család hosszú távú beruházása optimális keretek között, szakszerűen, tartós értéket létrehozva valósuljon meg.”

    Ismertetik azokat az online eszközöket is, amelyek építtetők, illetve építészek számára nyújtanak hasznos segítséget, információkat.

    Az Építésügyi Tudástár hasznos segítséget nyújt az építkezők számára és végig kíséri az érdeklődőt a teljes építési folyamaton. Célja, hogy információt nyújtson a családi lakóház terveztetés, építés, az NMTK mintatervek adaptációja, valamint az építésügy, térségi tervezési fogalmak témakörén belül. A tudástár Tervezési Segédlet egysége részletes információval szolgál azoknak, akik a családi lakóházak terveztetésének témakörében szeretnének tájékozódni. Az Adaptációs Iránytű építtetőknek és építészeknek egyaránt nyújt ismereteket. Az építkezőknek szóló felület elsősorban a családi lakóépület tervezésére és az NMTK mintatervek adaptálására vonatkozóan mutat be néhány szempontot. Az oldal az érdeklődők számára közérthetően foglalja össze mi kell ahhoz, hogy építkezésbe kezdhessen valaki, melyek az építési folyamat lépései, milyen főbb jogszabályokat kell figyelembe venni annak érdekében, hogy ne ütközzünk váratlan akadályokba, de segítséget nyújt a fentiekben már említett építtetői igények átgondolásához is.

    A Tervezési Segédlet a házépítés folyamatáról, a lakóhely szerepéről és a modern lakóépületek fő tervezési szempontjairól nyújt közérthető ismereteket. A tervező által készített tervdokumentáció értelmezését, megértését részletes videók segítik.

  • Ingyenes mintatervek segítenek az építkezőknek

    Egyre több család építkezik vagy vásárol ingatlant, amelyet utána át szeretne alakítani. Az ehhez szükséges tervezéshez szakértelem kell, a terveket pedig drága elkészíttetni, ezért a Lechner Tudásközpont szakemberei ingyenesen letölthető mintaterveket készítettek a tervezési folyamat megkönnyítésére - Mondta Novák Katalin.

    A www.mintatervkatalogus.hu honlapon jelenleg negyven tervből lehet választani, de a jövőben mintegy száz lesz elérhető - tette hozzá.

    Kolossa József, a Lechner Tudásközpont ügyvezetője elmondta: a katalógus célja a Magyar falu programhoz kapcsolódóan a lakossági építkezések támogatása és a magyar vidék épített környezete minőségének javítása.

    A honlapról letölthető tervek építészeti minősége kiváló, műszakilag ellenőrzöttek és gazdaságosan megvalósíthatók. A tervek új épületek építéséhez és kockaházak átalakításához nyújtanak segítséget - ismertette.

    Közölte azt is: a megfelelő terv kiválasztása után ki kell tölteni a honlapon elérhető felhasználási szerződést, azt el kell juttatni a Lechner Tudásközpontnak. A terv részletes műszaki dokumentációjának letöltésére a szerződés megkötése után van lehetőség - jelezte.

    Forrás: MTI

  • Pályázat nyílt a távhős lakások fűtéskorszerűsítésére

    A szabályozható fűtéssel ma még nem rendelkező 170 ezer lakás modernizálását célzó kiírásra társasházak és lakásszövetkezetek nyújthatnak be pályázatot, kizárólag a távfűtéssel ellátott lakóingatlanok energiahatékonyságának növelését, szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését eredményező beruházások támogatására.

    Ennek mértéke az elszámolható bruttó költségek legfeljebb 50 százaléka lehet, a támogatás összege minimum 150 ezer forint, maximum 75 millió forint, az egy lakásra eső támogatási összeg azonban nem haladhatja meg 400 ezer forintot.

    Pályázni 2021. március 16. 10:00 órától a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig, de legkésőbb 2021. augusztus 31-ig lehet.

    Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. a dokumentumok benyújtásától számított 45 napon belül dönt a pályázatok támogathatóságáról. Amennyiben a pályázat támogatásban részesül, az érintett társasházak képviselője a döntést követő 15 napon belül elektronikus úton kap értesítést az elbírálás eredményéről, valamint a támogatói okirat kiállításának feltételeiről.

    A minisztérium a jelenlegi felhívás előzményeként 2019 nyarán hirdette meg az okos költségmegosztás alkalmazásának elterjesztésére és radiátor cserére irányuló pályázati támogatási programot, amelynek köszönhetően 321 társasházban, lakásszövetkezeti épületben összesen 26 300 lakás fűtési rendszerének energetikai korszerűsítése kezdődhetett meg 2,46 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással.

    További információ az ÉMI oldalán.

    Forrás: Napi.hu

  • Újabb haladék az új lakások energetikai megfelelésében

    Ennek eredetileg ez év január 1. volt a határideje, amit tavaly év végén kitoltak június végére. Most ezt a határidőt tolták tovább. Korábban több szakmai csoport, illetve a magánépíttetők és fejlesztők is helyeselték kérték ezt az intézkedést, így ugyanis több idejük maradt vagy a csúszott fejlesztéseket befejezni, vagy legalább felkészülni a közel nulla energiaigénnyel kapcsolatos előírások alkalmazására. 

    A jelenlegi módosítás egyaránt vonatkozik az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az  építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló eddigi rendeletre, valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletre, vagyis a több lakásos társasházak fejlesztőire, valamint a családi házat építtetőkre is.

    Az alábbi rendeletek érintettek (MK 2021. évi 39. szám): 

    - Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyihatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

    - A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet.

    - Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet

    Forrás: Portfolio, Magyar Közlöny

     

  • Megvizsgálják a rozsdaövezetnek jelölt területeket

    A közlönyből az derül ki, hogy a rozsdaövezetek kialakítása előtt, a „kormány döntésének megalapozása érdekében” minden esetben előzetes vizsgálatot kell tartani. Itt több dolgot is megnéznek, így azt is, hogy egyáltalán szükség van-e további vizsgálatokra, vagy eleve alkalmatlan a terület arra, hogy elinduljon a felmérés az akcióterületté alakítás érdekében. „Azonosítható-e olyan ok, amely a kijelölhetőséget, illetve a további előkészítést további vizsgálat hiányában is kizárja” – olvasható a határozatban. (A Kormány 1107/2021. (III. 10.) Korm. határozata a rozsdaövezeti akcióterületek lehatárolásával kapcsolatos döntések kormányzaton belüli előkészítésének rendjéről )

    A felelős miniszter előzetesen megvizsgálja többek között azt, hogy „melyek a terület jövőbeli hasznosításának céljai, melyek a területtel kapcsolatos fejlesztési elképzelések – különös tekintettel a zöldinfrastruktúra-hálózatban betöltött és tervezett szerepére vonatkozóan –, azok megfelelnek-e a törvényben foglalt céloknak, a fejlesztési elképzelések megvalósítása magában foglalja-e legalább egymilliárd forint teljes költségigényű építési beruházás vagy kármentesítési eljárással egybekötött építési beruházás megvalósítását, és a kezdeményezés a részletes vizsgálat megkezdéséhez – a részletes vizsgálatra megállapított szempontok figyelembevételével – elegendő adatot tartalmaz-e”.

    Vagyis, ha egy adott terület nem felel meg az elsődleges kritériumoknak, akkor nem vizsgálják tovább.

    Az előzetes vizsgálatot aztán – a kormányhatározat szerint – részletes vizsgálat követi, „a részletes vizsgálatot a miniszter folytatja, és készíti elő az anyagot a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért, a településfejlesztésért és településrendezésért, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért, a környezetvédelemért, valamint a közlekedésért felelős miniszter által kijelölt egy-egy személy részvételével működő öttagú Rozsdaövezeti Bizottság részére, amely állást foglal a kezdeményezéssel kapcsolatban. A bizottság elnöke a miniszter által kijelölt személy”.

    A vizsgálat kiterjed többek között arra, hogy a rozsdaövezeti akcióövezetnek szánt területen korábban

    - milyen tevékenységeket folytattak,
    - a kezdeményezés elbírálása időpontjában mire használják a területet,
    - milyen építményeket, létesítményeket, berendezéseket használnak rajta.

    Vizsgálni kell továbbá a terület tulajdonjogi és használati jogosultsági viszonyait, azt, hogy „a kezdeményezés elbírálása időpontjában milyenek a környezeti állapotok”. Ki kell értékelni a területen „a hátrahagyott környezeti terhek vagy környezetkárosodásokat”, valamint meg kell vizsgálni, hogy – ahogy fogalmaznak – a területet jellemzi-e tartós környezeti kár.

    A rozsdaövezeti akcióterületek kijelölésénél azon túl, hogy be kell mutatni a tervezett területhasználatot és a fejlesztési elképzeléseket, érdekes részlet az is, hogy meg kell nézni azt, hogy a rozsdaövezet a kijelölésével megfelel-e és összhangban van-e az állami és önkormányzati tervekkel, a városzöldítésre irányuló tervekkel.

    Forrás: Index, Magyar Közlöny

  • Nyáron indul a napelemes pályázat háztartásoknak

    Steiner Attila közölte: 87 ezer, az energiaszegénység kockázatának kitett család kaphat várhatóan vissza nem térítendő támogatást, ebből 70 ezer napelemeket telepíthet, 17 ezer pedig a napelemet a fűtési rendszerek korszerűsítésével összekapcsolva juthat támogatáshoz. A pályázat keretösszege több tízmilliárd forint lehet, a részleteket a következő időszakban dolgozzák ki - tette hozzá.

    Az államtitkár elmondta: folyik az uniós források tervezése, az új uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) lehetőséget ad a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére. Minden tagállamnak saját nemzeti tervet kell kidolgoznia, amelyben fontos kritérium a zöld és a digitális átállás elősegítése, és az elkészült tervet az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia.

    A magyar terv kilenc fő komponensből áll, a teljes program finanszírozásához szükséges becsült forrásigény 5760 milliárd forint, az energetika kiemelt komponens lesz - ismertette Steiner Attila.

    Az energetikai területen a rendelkezésre álló forrásból támogatnák egyebek mellett háztartási méretű kiserőművek létesítését, a lakossági napelemes és fűtési rendszerek modernizációját, az okosmérés elterjesztését, valamint a villamosenergia-hálózatok alkalmassá tételét a megújuló alapú áram fogadására.

    A magyar terv megvalósítása esetén 1100 megawatt új beépített napelem-kapacitás jön létre, ami 3 százalékkal növeli a magyar megújulóenergia-termelés arányát - jelezte.

    A kormány tavaly hirdette meg a Klíma- és természetvédelmi akciótervet, ebben célul tűzték ki, hogy 2030-ra a magyar áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen, 2050-re pedig az uniós célkitűzésekkel összhangban szeretnék elérni a klímasemlegességet. Hozzátette, hogy mindezt az energiabiztonságot garantálva, a klímavédelmi és a versenyképességi, gazdaságfejlesztési szempontokat összehangolva, a környezet megóvása mellett kívánják megvalósítani.

    Steiner Attila a kiemelt szempontok között említette emellett a rezsicsökkentés vívmányainak megvédését, valamint az olcsó és innovatív energia biztosítását.

    Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a hazai napelemek kapacitása elérte a 2000 megawattos szintet, ami 13-szorosa a 2018-ban meglévőnek, így akkora naperőmű-kapacitással rendelkezik az ország, mint a paksi atomerőmű kapacitása. Célul tűzték ki, hogy 2030-ra ennek háromszorosát, 6000 megawattot, 2040-re pedig hatszorosát, 12 ezer megawattot érjen el Magyarország, valamint 2035-re 200 ezer háztartás rendelkezzen tetőre szerelt napelemekkel.

    Forrás: MTI

  • Óvatosan indult az év a lakáshitelpiacon

    A bankok januárban összesen közel 59 milliárd forint új lakáshitel-szerződést kötöttek, ami 26 százalékos visszaesést jelent tavaly januárhoz képest, és elmarad a 2019 januári 63 milliárd forinttól is. A részletes adatokból látható, hogy az államilag támogatott lakáshitelek összege több mint 60 százalékkal, alig több mint 6 milliárd forintra csökkent a tavaly januári majdnem 17 milliárd forintról. A piaci alapú lakáshitelek szerződéses összege ezzel párhuzamosan jóval kisebb mértékben, 17 százalékkal 52 milliárd forintra csökkent. 

    Az is látható a statisztikákból, hogy a lakáshitelesek egyre inkább törekednek a biztonságra. Ezt bizonyítja többek között, hogy új lakáshitelek esetében a kamatrögzítés átlagos hossza 117 hónap, azaz  majdnem 10 év lett. Egy hónappal korábban –  tavaly decemberben – még 115 hónap volt ugyanez, tavaly januárban pedig csak 109 hónapnál tartott a piac. A money.hu szakértői szerint ez kedvező folyamat, mert az esetleges jövőbeli kamatváltozással szemben a lehető leghosszabb időszakra szóló kamatfixálás jelenti a megoldást. Éppen ezért a legbiztonságosabb, legkiszámíthatóbb lakáshitelek azok, amelyek a futamidő végéig fix kamatozásúak, ezáltal a törlesztőrészlet összege egyáltalán nem változik. 

    A lakáshitelesek biztonságra való törekvését jelzi az is, hogy a kockázatos, úgynevezett változó kamatozású lakáshitelek aránya már hosszú ideje marginális az új lakáshiteleknél. Idén januárban mindössze 0,7 százalékos volt a részesedésük.

    Forrás és további információ: money.hu

  • Négy lakás felett lakásonként 1,5 parkolót kell építeni

    Szigorodtak a gépjármű elhelyezésére vonatkozó kedvezmények megállapításának lehetőségei. A parkolószámra vonatkozó megengedőbb szabályok megállapításának lehetősége a módosításnak köszönhetően részletes szabályozásra került a meglévő építmény bővítése, átalakítása, rendeltetésének módosítása esetében. A jövőben a bővítés, átalakítás vagy rendeltetési mód változtatás során alkalmazható kedvezményes parkolási szabályok megállapításánál figyelembe kell venni az adott terület tömegközlekedési ellátottságát és településen belüli elhelyezkedését is, és a bővítésből, átalakításból vagy rendeltetési mód változtatásból fakadó többlet gépjármű tekintetében a 4. melléklet szerint számított parkoló számnak legfeljebb a felére adható kedvezmény. Vagyis ebben az esetben az OTÉK szerint számítandó parkoló számnak 50-%-ánál kevesebb nem írható elő a helyi építési szabályzatban [700/2020. (XII. 29.) Korm. rend. 2. §; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 111. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 4. számú melléklet].

    Ami az épülő új társasházakat illeti, az eddig hatályos előírások szerint a főszabály az volt, hogy a telken belül lakásonként egy gépjármű tárolását kellett biztosítani. Sok családban azonban már két autót használnak.az egy-két lakásos családi háznál a telken belül többnyire megoldható a második gépjármű, vagy a vendég gépjárművének elhelyezése, úgy a telek beépíthetőségének maximumát kihasználó, többlakásos társasházak esetében már szinte biztosan nem fér el a kötelező pakolónál több a telken belül. Az utcai parkolás megnövekedése azonban akadályozhatja a közlekedést, és gyakran károsítja a közterületi zöldfelületet is.

    Az OTÉK januárban hatályba lépett módosítása értelmében a jövőben, ha egy telken négy vagy több lakó vagy üdülő önálló rendeltetési egységet helyeznek el, úgy lakásonként vagy üdülőnként 1,5 személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani [700/2020. (XII. 29.) Korm. rend. 4. §; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 42. §].

    Forrás és további részletek a jogszabályról: Építési jog

  • Tippek a lakástámogatások maximális kihasználására

    2021. január elsejétől a már meglévő családi otthonteremtési támogatások mellett újak is életbe léptek, így immáron a gyermekeket nevelők számára mintegy tucatnyi lehetőség nyílik arra, hogy kedvezményes konstrukciók mellett megfelelő minőségű, jó életkörülményeket biztosító, életre tervezett otthont alakíthassanak ki - mutatnak rá az újHÁZ Centrum szakértői.

    „Hatalmas érdeklődés övezi az 50 százalékos otthonfelújítási támogatást is, amelyet azok a legalább egy gyermeket nevelő családok vehetnek igénybe, akik már meglévő ingatlanukat szeretnék csinosabbá, fentarthatóbbá, komfortosabbá tenni.” - húzzák alá Magyarország meghatározó építőanyag-kereskedelmi hálózatának szakértői felhívva a figyelmet arra, hogy a lakásfelújítási költségek felét az állam legfeljebb három millió forintig, utólag fizeti vissza.

    Mindemellett az ökotudatos építkezők is meg találhatják a számukra ideális lehetőséget, hiszen a Magyar Nemzeti Bank kamatmentes lakáshitellel támogatja az újépítésű, zöld lakások vásárlását, illetve építését. Felhívják a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a CSOK-ot igénybe vevők további kedvezményekben részesülhetnek, amelyek szintén hatalmas segítséget nyújtanak az induló otthonteremtésben.

    Annak érdekében, hogy a családok minél hatékonyabban felhasználhassák a rendelkezésükre álló támogatási lehetőségeket, a vállalat szakértők által felkészítette értékesítő munkatársait, akik a kereskedésekben várják az érdeklődők rohamát. Szerintük, ha hat javaslatukat megfogadják, a családok valóban kihozhatják a maximumot kedvezményeikből.

    Erre érdemes különösen odafigyelni

    1. Elsőként rendkívül fontos, hogy a családok részletesen megismerjék azokat a kedvezményeket, amelyeket igénybe lehet venni és megtalálják azokat a lehetőségeket, amelyek számukra a legoptimálisabbak.  Az újHÁZ Centrum kereskedéseiben komplex tanácsadással várják az érdeklődőket, éppen ezért érdemes személyes konzultációért felkeresni az újHÁZ Centrum Otthonteremtési tanácsadóit” – mondják. A szakértők a családok számára személyre szabott, közvetlen és az általános tájékoztatónál sokrétűbb tanácsokat adnak és segítenek kiválasztani a legideálisabb támogatási formát is. Az adott esetek és az egyedi igények függvényében konkrét építőanyagokat is ajánlanak számukra, az azonnali megoldási javaslatok egy részét pedig a kereskedésekben be is tudják mutatni. A weboldalukon elhelyezett letölthető KISOKOS kiadványuk pedig összefoglalja az összes jelenleg igénybe vehető otthonteremtési támogatási formát. Ez a segédlet támogatja az előzetes tájékozódást, vagy akár egyes részletek tanulmányozását is. Konkrét kérdésekre azonban ebben az esetben is az újHÁZ Centrum Otthonteremtési tanácsadói adnak megnyugtató választ.

    2. Törekedjenek arra, hogy egyszerre több támogatási formát is igénybe tudjanak venni! Az új építésű ingatlanok esetében például az év elejétől az értékesítés áfatartalma 27 százalékról ismét 5 százalékra csökken, melyet a CSOK-osok vissza is igényelhetnek. Ráadásul ők mentesülnek a vagyonszerzési illeték megfizetése alól is, ami nem csak az újonnan felépített lakásokba költözők számára érhető el, hanem a használt ingatlant vásárlók számára is.

    3. A szakértők szerint nem szabad meglepődni akkor, ha kiderül, a család számára a legideálisabb választás továbbra is a CSOK marad, amelyet immáron a családi ház tetőterének beépítésére is igénybe lehet venni akár tíz millió forintig, így a több generáció együttélésének feltételei is megteremthetővé válnak.

    4. A tanácsadók úgy vélik, minden eddiginél fontosabb, hogy olyan kivitelezőt válasszanak a családok, aki a szerződést korrekt módon készíti el és annak minden pontját be is tartja! A magasan képzett, lojális szakemberek ráadásul nem csak a határidőket tekintve megbízhatók, hanem naprakészek az innovatív építőanyagok helyes felhasználásában is, így garantálják a magas minőségű kivitelezési munkákat.

    5. Az építőanyagkereskedelmi hálózat kutatásai szerint a kivitelezőkkel érdemes a lehető leghamarabb megkötni a szerződéseket. Ennek oka, hogy már most 2-4 hónapos várakozási időre kell számítaniuk a megrendelőknek, a fokozódó kereslet függvényében pedig ez tovább növekedhet.

    6. Az építőanyag-kereskedelmi hálózat azt javasolja, hogy a családok minden esetben kérjék ki szakértő véleményét a felhasználni kívánt építőanyagokról, hogy azok valóban a legoptimálisabbak-e számukra. Úgy vélik, érdemes az ár-érték arányt figyelembe venni és olyan energiahatékony megoldásokat előnyben részesíteni, amelyek segítségével az otthonok sokkal fenntarthatóbbá válnak.

    Forrás: újHÁZ Centrum 

  • Az otthonteremtési támogatásokkal elérhető lehet az évi 40 ezer lakásépítés

    A miniszterelnök gazdasági évnyitó beszédében évi 40 ezer lakás építését célozta meg. Ez az építési szám elegendő lenne – hosszú távon fenntartva – a hazai lakásállomány 100 évente történő megújulásához.

    2020-ban 28.208 új lakás épült, 34%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22.556 volt, 36%-kal kevesebb, mint 2019-ben.

    Az adatok alapján országos szinten az átadott lakások száma utoljára 2009-ben volt magasabb a 2020. évinél. Azonban a kiadott építési engedélyek száma 2020-ban számottevően elmaradt a felépített lakásokétól. Ez jelentős fordulat a korábbi évekhez képest, amikor az építési engedélyek száma még többszörösen meghaladta az új lakásokét.

    A 2020-ban épült mennyiséggel Magyarországon a régiós országokhoz (Ausztria, Lengyelország, Németország, Szlovákia) viszonyítva még mindig alacsonyabb a lakásépítési volumen mind a lakásállományhoz képest, mind népességarányosan.

    A tavalyi év adatai szerint jelentősen emelkedett a vidéki települések részaránya lakásépítéseken belül a korábbi évekhez képes. A lakásépítések számának emelkedése azonban összességében lassul 2018 óta. Az újonnan kiadott lakásépítési engedélyek mennyisége is további csökkenésre utal, azonban az időközben bevezetett otthonteremtési intézkedések ezt ismét növekedésbe fordíthatják. 

    A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat. A miniszterelnök által említett évi 40 ezer lakásépítés elérése legalább egy évtizedre szóló program eredménye lehet.

    Lényeges lenne az is, hogy a lakásépítési és a lakásfelújítási piacon hosszú távú kiszámíthatóság legyen, vagyis a megfelelő intézkedések nem csak néhány évig éljenek. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

    A ciklikusság csökkenthető lenne egy piaci, vagy közhasznú  bérlakásépítési intézményrendszer kialakításával (Közhasznú lakásépítési program javaslat), amely közvetlen beavatkozási és konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a kormányzat kezében. A közhasznú lakásépítés program esetében az állam lenne a lakás tulajdonosa, a bérlőknek pedig gyermekszám függvényében vételi joga lenne az általuk bérelt lakásra.

    A felújítások, korszerűsítések ösztönzése ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehet. Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    A KSH szerint 2020-ban az előző évhez képest:

    - Budapesten 6341 lakást vettek használatba, 8,6%-kal többet, mint 2019-ben. Minden településkategóriában nőtt a használatba vett lakások száma. A megyei jogú városokban 55, a többi városban 31, a községekben 45%-kal több lakás épült. A megyei jogú városokban tapasztalható erős növekedés csaknem felét három nagyváros: Debrecen, Győr és Szeged adta, ezek mindegyikében 1000-nél több új lakást vettek használatba.

    - A főváros lakásépítésének egyharmada a XI. kerületben valósult meg. Az ott felépült lakások adják továbbá az országos lakásépítés közel egytizedét.

    - 2019-hez képest több mint kétszeresére nőtt az új lakások száma az Észak-Alföldön, de jelentős bővülés történt a Dél-Dunántúlon (181%) és a Dél-Alföldön (170%) is. Csak két régióban csökkent az átadott lakások száma: Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon egyaránt 13%-kal kevesebb lakás épült.

    - A természetes személyek által épített lakások aránya 41-ről 47%-ra növekedett, a vállalkozások által építetteké 57-ről 52%-ra csökkent 2019-hez képest.

    - Az új lakóépületekben használatba vett lakások 52%-a családi házban, 39%-a többlakásos épületben, 5,9%-a lakóparkban található.

    - A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,4 m2-rel, 98 m2-re nőtt 2019-hez viszonyítva.

    - Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 22 556 volt, 36%-kal kevesebb, mint 2019-ben.

    - Minden településkategóriában csökkent a lakásépítési kedv. A csökkenés a kisebb települések felé haladva mérséklődik: Budapesten 48, a megyei jogú városokban 39, a többi városban 32, a községekben pedig 14%-kal kevesebb lakás építését kezdeményezték, mint egy évvel korábban.

    - Az építendő lakások száma kizárólag egy régióban, Közép-Dunántúlon növekedett, 5,6%-kal. Emellett csak két megyében tapasztalható számottevő növekedés: Fejér (64%) és Tolna megyében (28%).

    - Az építtetők az esetek 57%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb, 13%, és a községekben a legmagasabb, 93%.

    - A kiadott új építési engedélyek alapján 20%-kal kevesebb, összesen 11 381 lakóépület építését tervezik. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 81% volt, összesen 9 265 darab.

    - A tervezett nem lakóépületek száma 4 023, 3,4%-kal kevesebb, mint 2019-ben.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk a cikk alatt letölthető.

  • Tavaly a vidék húzta a lakásépítéseket

    2016 óta évről évre több lakás épül Magyarországon, a növekedési ütem ugyanakkor 2018 óta lassul. 2020 I‒III. negyedévében is folytatódott a lakásépítési piac felfutása: az egy évvel korábbinál 25%-kal több, közel 13 ezer új lakás épült az országban.

    A lakásépítések száma a vidéki, kisebb lélekszámú és a megyei jogú városokban számottevően (48, illetve 34%-kal), a községekben az átlagostól valamivel elmaradóan (19%-kal) emelkedett, a fővárosban viszont némileg (4,1%-kal) csökkent. A megyék döntő többségében az egy évvel korábbinál több új lakás épült. Az országos bővüléshez Somogy, Pest és Hajdú-Bihar megye járult hozzá leginkább.

    Országosan tízezer lakosra 13 új építésű lakás jutott. A mutató értéke Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (40), az országos átlag háromszorosa. A lakásépítések intenzitása Somogy, Pest, Vas és Hajdú-Bihar megyében is jóval meghaladta az átlagost, ugyanakkor Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében annak csak a töredékét tette ki.

    Az épített lakások átlagos alapterülete (96 m²) az előző év azonos időszakihoz képest kismértékben csökkent. A legnagyobb lakásokat Heves és Fejér megyében, a legkisebbeket Budapesten és Somogyban vették használatba.

    A 2020 I‒III. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján több mint 17 ezer új lakás építését tervezték, 37%-kal kevesebbnek, mint 2019 azonos időszakában. Ebben a megváltozott piaci-jogszabályi körülmények (az újonnan épített lakások 5%-os áfa-kulcsának kivezetése), valamint a koronavírus okozta járvány miatti átmeneti visszaesés játszotta a legnagyobb szerepet. Az építendő lakások száma Budapesten és a legtöbb megyében elmaradt az egy évvel korábbitól. Az országos csökkenést döntően a fővárosi, valamint a Pest és Győr-Moson-Sopron megyei visszaesés idézte elő. A jövőbeni lakásépítési kedv gyakorlatilag csak Fejér és Veszprém megyében mozdult érzékelhetően pozitív irányba.

    Forrás: KSH, Fókuszban a megyék

  • Újra elérhető a lakossági energiahatékonysági hitelprogram

    Az MFB hétfői közleménye szerint a lakóingatlanok hőszigetelésére, fűtési vagy melegvíz-rendszerek korszerűsítésére, illetve napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek telepítésére igényelhető kölcsön maximum 5 millió forintig,

    A továbbra is kamatmentes hitel újbóli megnyitása több fontos módosítás mellett történik - hívta fel a figyelmet a bank.

    A legfontosabb változás, hogy ezúttal csak magánszemélyek pályázhatnak, és kizárólag online módon történő kölcsönkérelem benyújtásra van lehetőség, az MFB által kifejlesztett online hitelkérelmi rendszeren (OHR) keresztül. Ennek előnye, hogy az ügyfelek otthon, az internet segítségével indíthatják el hiteligénylésüket, így egyszerűbben és gyorsabban juthatnak hozzá a hitelhez - közölte az MFB, hozzátéve: az igénylők továbbra is kérhetnek személyes segítséget is az országszerte elérhető MFB Pontok hálózatában.

    Az igényelhető hitelösszeg minimuma nem változik, az ügyfelek már 500 ezer forinthoz is hozzájuthatnak, így kisebb munkálatok elvégzésére is lehetőség nyílik. A hitel maximuma 5 millió forint. Az ennél alacsonyabb hitelkérelmeknél nincs szükség biztosíték nyújtására.

    A lakossági energiahatékonysági hitelprogram keretében ezúttal a Budapesten és Pest megyében élők számára nyílik meg újra az igénylési lehetőség, az ország más területeire vonatkozó hitelprogram egyelőre továbbra is szünetel.

    A lakossági energiahatékonysági hitelhez nem kapcsolódnak egyéb költségek, mint például a kezelési költség vagy az előtörlesztés díja. Az igénylőknek nem kell kamat- és árfolyamkockázattal számolniuk, vagyis a futamidő alatt csak a ténylegesen felvett hitelösszeget kell visszafizetni - hangsúlyozta az MFB.

    A Budapesten és Pest megyében élő ügyfelek a hitelprogram keretében utoljára 2021. június 30-án nyújthatnak be hitelkérelmet. A megkötött kölcsönszerződések alapján pedig utoljára 2023. június 30-án lehet kifizetést teljesíteni.

    A hitelprogram részleteiről a palyazat.gov.hu  oldalon és az MFB oldalán tájékozódhatnak az érdeklődők.

    Forrás: MTI

  • A cél: évi 40 ezer lakásépítés

    – Azt reméljük, hogy az újlakás-építésekben a húszezres számot el tudjuk érni, amivel elégedetlenek leszünk, mert oda szeretnénk visszatérni, ahol egyszer már voltunk, hogy évente negyvenezer lakás előállítására legyen képes az építőiparunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök két héttel ezelőtt a gazdasági évnyitón. A kormányfő által említett évi negyvenezres újlakás-szám azóta több kormányzati szereplőtől elhangzott. Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója a Figyelőnek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a cél negyvenezer otthon építése, ezzel tartunk majd – Ausztriához vagy Lengyelországhoz hasonlóan – egy százalék feletti megújulási aránynál.

    – A koronavírus-járvány kedvezőtlen hatására az idén várhatóan csökkenni fog az elkészült lakások száma, noha jövőre ismét több mint húszezer lakást adhatnak át. Néhány éves időtáv szükséges ahhoz, hogy a lakásépítő és -felújító kapacitás kiépüljön ennél több ingatlanhoz. Mindezek figyelembevételével az évi 35-40 ezres lakásszámot 2025-re lehet elérni – nyilatkozta a lapnak Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke szerint növekvő beruházási ciklus elején járunk, amikor előre lehet látni három-négy évre, mert lesz munka, megrendelés. Ilyen helyzetben a cégek beruházásokat, fejlesztéseket terveznek, hiszen látják, hogy megéri. 

    Az ötszázalékos forgalmi adó a 2022. december 31-ig engedélyt kapó lakásokra vonatkozik, de az engedéllyel rendelkező lakások felépítése, illetve értékesítése 2026 végéig lehetséges a kedvezményes adókulccsal – magyarázta Koji László.

    Az ÉVOSZ szerint ekkora növekményt elérni, a bővülő keresletnek megfelelni nagy kihívás az ágazatnak, illetve maguknak a vállalkozásoknak. Koji László megjegyezte, az elkövetkező években komoly fejlesztésekre lesz szükség a háttéripari technológiákban vagy például a munkaszervezésben is.

    Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a keresleti viszonyok jelentősen megváltoztak az elmúlt másfél évben, ugyanis a nagyvárosban koncentrálódó, jellemzően befektetők által generált kereslet helyett 2019 második fele óta egyre inkább a saját célra vásárló vevők vannak jelen. – Az új építésű saját otthont keresők a koronavírus árnyékában töltött elmúlt egy év tapasztalatai alapján mást szeretnének. A zsúfolt, nagyvárosokban található, olykor modern kori lakótelepeket idéző társasházi lakások helyett egyre inkább a saját kerttel rendelkező családi vagy iker- és sorházakat részesítik előnyben – mutatott rá Balogh László, aki szerint ennek köszönhetően bárhol az országban épülhetnek új lakások, mivel a kereslet viszonylag rugalmasan reagál – a koronavírus-járvány miatt ugyanis egyre több ember dolgozik otthonról home office vagy távmunka formájában.

    – A jelenlegi gazdaságpolitikai iránnyal teljes mértékben összehangolható a vidéki otthonteremtés programja, aminek eredményeképpen kétszeresére nőhet a Közép-Magyarországi régión kívül épülő lakások száma – fejtette ki Balogh László. A 2016–2020 közötti időszakban Budapestet és Pest megyét leszámítva évente mindössze öt-tízezer lakás épült, de ez könnyen tíz-húszezerre nőhet a támogatási rendszernek köszönhetően.

    Az Ingatlan.com szakértője ugyanakkor rámutatott: a lakásépítéseknek más befolyásolói is vannak a gazdasági növekedésen vagy éppen zsugorodáson kívül. Kevesebbet emlegetett mozgatórugó például a demográfia alakulása. Balogh László szerint érdekes összehasonlítani egymással a gyermekszületések és a megépült lakások számát. Az elmúlt hatvan évben mindkettő 1975-ben érte el csúcspontját: akkor több mint 194 ezer gyermek született és majdnem százezer lakás épült. – Ha a gyermekvállalási kedv továbbra is javul hazánkban, akkor az a megépült lakások számában is megmutatkozhat. Mindezek fényében van esély rá, hogy Magyarországon ismét évente negyvenezer lakás épülhessen meg – jelezte Balogh László, hozzátéve ugyanakkor, hogy mindez nem máról holnapra fog bekövetkezni.

    Forrás: Magyar Nemzet

  • Egyszerűbb értékbecslés, olcsóbb lakáshitel

    A Pénzügyminisztérium módosította a vonatkozó rendeletet, az MNB pedig az adósságfék-szabályokat. 

    A módosítást követően az adósságfék rendeletben szabályozott hitelfedezeti mutató számítása során az ingatlanok forgalmi értéke statisztikai alapú értékbecslési módszertannal is megállapítható. A módosítással az MNB a hitelezési folyamatok egyszerűsítését, a banki digitalizáció és hatékonyság erősítését szeretné támogatni.

    Az adósságfék-szabály meghatározza, hogy adott jövedelem mellett maximum mekkora törlesztőrészlet fizetésével vehet valaki fel hitelt, de azt is, hogy adott ingatlan forgalmi értékének maximum hány százalékát igényelheti hitelként. Itt fontos módosítás, hogy az új szabályok szerint a lakásérték 80%-a helyett annak 60%-áig lehet majd eladósodni.

    A statisztikai alapú ingatlan-értékbecslés módszertanát a bankok nem minden esetben alkalmazhatják. Mint a rendelet fogalmaz, új hitelkihelyezés céljából történő értékelés esetén a hitelező abban az esetben állapíthatja meg statisztikai alapú értékelési szakvélemény alapján az ingatlan hitelbiztosítéki értékét, ha:

    - a szabályzata tartalmaz rendelkezéseket a statisztikai alapú értékelésre vonatkozóan,
    - az ingatlan lakás megnevezéssel nyilvántartott lakóingatlannak minősül,
    - az ingatlan Budapesten, megyeszékhelyen, megyei jogú városban vagy a Budapesti Agglomeráció területéhez tartozó településen található,
    - az értékbecslést megelőző naptári évben az ingatlanok forgalmi értékadatai rendelkezésre állnak, vagyis az adott településen - Budapest esetén adott kerületen belül - legalább tíz, egymástól fajlagos árában legfeljebb 30%-kal eltérő ingatlan-adásvételre sor került.
    - a lakás ingatlan-nyilvántartás szerinti alapterülete legfeljebb 150 m2,
    - a kitettség hitelkérelem elbíráláskori értéke nem haladja meg az ingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át,
    - a statisztikai értékeléshez szükséges adatokat az értékelési szakvélemény tartalmazza. Az ingatlan értékeléséhez 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot szükséges benyújtani, ami alapján az ingatlan beazonosíthatónak és jogilag rendezettnek tekinthető.

    Forrás: Portfolio, Pénzcentrum

  • Bírja-e majd az építőipar a lakásfelújítók rohamát?

    2021. január elsejétől életbe léptek az állam új otthonteremtési támogatásai, melyek közül kiemelkedik a CSOK tetőtérbeépítésre történő felhasználása, az 50 százalékos felújítási támogatás és az 5 százalékos újépítésű lakásokra vonatkozó áfacsökkentés. Az újHÁZ Centrum munkatársai már most biztosak abban, hogy a támogatások mindegyike jelentős mértékben hozzá tud majd járulni ahhoz, hogy az építőipar az idei évben dinamikus növekedésnek induljon az otthonok minőségének javulása mellett.

    „Nem túlzás azt állítani, hogy a családok körében elképesztő méreteket ölt a felújítási láz, már a múlt év végén megrohamozták a kivitelezőket, hogy 2021-es munkákra lekössék őket” - húzzák alá. Ezt támasztja alá az újHÁZ Centrum gödi és nagymarosi kereskedése, a Piramis Építőház Kft közelmúltban a szakkivitelező vásárlók körében végzett nem reprezentatív kutatása is, mely egyértelműen kimutatja, hogy a kivitelezők 45 százaléka két hónapra előre be van táblázva, 39 százalékuknak a munkái 2-4 hónap közötti időtartamra vannak lekötve, 16 százalékuk azonban már csak több mint négy hónapos várakozási idő mellett tud projekteket elvállalni. (Forrás: újHÁZ Centrum nem reprezentatív kutatása)

    Ennek oka kettős: egyrészről a kutatási adatok rávilágítottak arra, hogy a kivitelezők komoly kihívásokkal találhatják szembe magukat a felújítási boom kitörésének időszakában. A válaszadók harmada szerint kivitelezőként a szakképzett munkaerő felvétele nehézséget okoz, további 17 százalék számára pedig a dolgozók megtartása jelent nehézséget. Az időbeli csúszáshoz ugyanakkor az adminisztrációs terhek, a részletes árajánlatok elkészítése is hozzájárul. Éppen ezért meglátásuk szerint érdemes a családoknak néhány szempontot figyelembe venniük akkor, amikor az államilag támogatott felújításokat tervezik.

    A 2021. januárjában végzett felmérés során a válaszadó háztartások 7%- a biztosan szeretne lakásfelújításhoz és korszerűsítéshez kapcsolódó állami támogatást a következő két esztendő során felvenni. Ez a teljes magyar lakosságra vetítve 290 ezer családot jelent.

    További 17% valószínűleg igénybe venné ezt a fajta támogatást. A tapasztalatok szerint ez utóbbi inkább egyfajta érdeklődést, az adott lehetőségek fontolgatását jelenti. Sokan, szembesülve a támogatás igénybe vételi szabályok okozta buktatókkal, a kivitelezők várhatóan megemelt áraival, illetve az építőipari kapacitáshiánnyal, le fognak mondani a tervezett korszerűsítésről, vagy legalábbis későbbre halaszthatják azokat. Reálisan e szándékok nagyjából fele valósulhat meg. A teljes sokaságra vetítve ez is újabb mintegy 350 ezer családot jelent. Összesen tehát a következő két évben az Otthon-felújítási program mintegy 640 ezer családot érinthet. (A magas számban szerepe lehet annak is, hogy a járvány miatt a személyes interjúk helyébe ismét az online felmérés került, ami feltehetőleg kissé felülreprezentálja a jobb módú rétegeket.) Összehasonlításként, 2020-ban alig 180 ezer lakást újítottak fel, tehát a program iránti érdeklődés tényleg hatalmas.

    Az állami támogatás iránt a leginkább a 40 és 49 év közötti családfővel rendelkező háztartások érdeklődnek, ezek körében 16% a biztos részvételt jelzők aránya. A fiatalabbak közül a 18-29 év közötti háztartásfővel rendelkező családok egytizede készül a programban való biztos részvételre, a 30- 39 évesek tervei megfelelnek a mintaátlagnak. Az 50 és különösen a 60 év felettieket e támogatás nagyrészt hidegen hagyja. A jövedelmi helyzet és a biztosan tervezett támogatás-felvétel aránya szoros összefüggést mutat: a legalacsonyabb két jövedelmi decilisbe tartozók 3%-a tervez támogatást felvenni, a legmagasabb két decilisbe tartozók körében ez az arány 14%-os. Ez nem meglepő, a konstrukció lényegéből adódóan várható volt a magasabb jövedelmű családok részvételének túlsúlya.

    Az Otthon-felújítási programban való részvétel inkább a községekben és a kisebb városokban lakók fantáziáját mozgatta meg (körükben 9-9% számít biztos részvételre), míg a nagyvárosok körében ez az arány 5%. A statisztikai régiók közül ebben a tekintetben a déldunántúli és a dél-alföldi lóg ki lefelé. E támogatás inkább a családi ház és panellakás tulajdonosok körében népszerű (ezek 9-9% biztos résztvevőnek mondta magát), míg a tégla építésű társasházi lakások lakói körében ugyanez az arány alig 3%.

    A támogatási programban családonként legfeljebb hárommillió forint támogatás vehető fel. A maximális támogatási összeg felvételét tervezi az ezért jelentkezők szűk harmada (32%-uk). Legfeljebb két-, illetve egy millió forintnyi támogatást szeretne igénybe venni az érintettek 25-25%-a. A fennmaradó 18% még nem tudja vagy nem akarja megmondani, hogy mekkora támogatás igénybevételére számít. A tehetősebbek lényegesen nagyobb állami támogatás felvételét tervezik, mint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők. (A két legfelső jövedelmi decilishez tartozók csaknem fele kérné a maximális összeget, míg a legalsó két decilisbe tartozók körében az az arány 8%.) A középkorúak (40-49 évesek) élnének a legmagasabb összegű támogatással, az ennél fiatalabbak jóval kisebb összegekkel is beérnék. A közép-magyarországi, illetve a közép- és nyugatdunántúli régióban magasabb összegű támogatás felvételét tervezik, mint a keleti és déli régiókban.

    A GKI lakossági felmérései, amelyek a lakásfelújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezését célozzák 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek. A jelen megkérdezés során megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.

     

    3+1 dolog, amit a felújításkor érdemes szem előtt tartani

    1. Az újHÁZ Centrum kivitelezők bevonásával készített kutatásából kiderült, hogy az építőipari szakemberek 42 százaléka munkadíjemelést prognosztizál, melynek mértéke az esetek csaknem felében 10-14 százalék körül mozog majd, így ezzel a többletkiadással célszerű számolniuk a megbízóknak.

    2. A felmérés alapján várható hatalmas kereslet miatt a szakértők azt javasolják, hogy a családok minél hamarabb kössék meg a felújításra vonatkozó szerződést a kivitelezőkkel annak érdekében, hogy a munkálatokat a tervezett időben meg is tudják majd valósítani. Az újHÁZ Centrum 2020. végi márkakutatása rávilágított arra is, hogy a megbízók által tervezett felújítási munkálatok közül a legnépszerűbbek az ingatlan értéknövekedését eredményezik és a belsőtér átalakításához, így gipszkartonozáshoz, hangszigeteléshez, dekorkövek felhelyezéséhez kapcsolódnak, de szintén kiemelkedően sokan érdeklődnek majd a hideg- és melegburkolás, valamint a fürdőszoba felújítás iránt. Ezen munkálatok esetében akár négy hónaposnál hosszabb várakozási idővel is ajánlatos tervezni.

    3. A kivitelezők lekötésekor azt javasolják, vegyék figyelembe a megbízók bizonyos építési munkálatok szezonalitását is. Ilyen például a hőszigetelés, mely esetében a felhasznált kötőanyagoknak sem az öt fok alatti hőmérséklet, sem pedig a túlságosan nagy meleg nem kedvez, így ezeket a márciustól május végéig, illetve szeptembertől novemberig tartó időszakra érdemes időzíteni.

    +1 tipp: A megfelelő szakember kiválasztása kiemelkedően fontos, hogy sikeresen vigyük véghez felújítási projektünket. Van néhány olyan szempont, amelyek alapján csak az marad majd fent a rostán, aki tényleg nekünk való. Ehhez ITT adunk útmutatót!

    Forrás: újHÁZ Centrum, GKI

  • Márciustól jelentős építőipari áremelkedés jöhet

    Jelentős áremelkedéssel indult a 2021-es év az építőiparban. A vasanyagok ára már most 20 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor, a beton alapanyagú termékek árát pedig hagyományosan márciusban szokták emelni a sóderbányák és a cementgyárak, ráadásul idén tavasszal a korábbi évekhez képest egy komolyabb drágulásra kell felkészülni.

    Kovács Vilmos, a Kovi-Kő Térkőgyár ügyvezetője arról beszélt, hogy ha az alapanyagok ára emelkedik, az húzza magával a termékek, így például a gyártott térkő árát is, amit a lakosság márciusban kezdhet majd megérezni.

    „2006 és 2016 között tulajdonképpen végig változatlan áron tudtunk dolgozni, de az utóbbi esztendőkben a sóderbányák és a cementgyárak folyamatosan többet kértek az alapanyagokért. A piacon kapható termékek ára ezt nem egy összegben követte le, de számításaink szerint a térkőben idén egy 10 százalékos drágulás egyáltalán nem kizárt, sőt, inkább valószínű” – értékelte a helyzetet a szakember.

    Májusi kereslet már januárban

    Kovács Vilmos elmondta: soha nem volt még ilyen forgalmas januárjuk. Ez annak köszönhető, hogy tavaly november-decemberben szinte mindenki kivárt a kormány által bejelentett új otthonfelújítási kedvezmények miatt, ezért a kereslet januárban egyben zúdult rá a piacra.

    „Olyan mennyiségű árajánlatot adunk ki, mintha tavasszal, a szezon közepén lennénk. Rengetegen kötik le az alapanyagot olyan munkákhoz, amiket május-júniusban végeznek majd el. Ezzel megelőzik azt a nagyon erős kereslethullámot, ami akkorra várható, és biztosan nem fognak elcsúszni a felújítással. Ajánlott egyébként a kivitelezőkkel is előre egyeztetni, hiszen vélhetően a szakemberek is nagyon le lesznek terhelve egész évben” – fogalmazott.

    Forrás és további információk: https://uzletesutazas.hu/epitipar-terko/ 

  • A tavalyi mélyrepülést növekedés követheti idén a lakásépítésben

    Az év közepén tapasztalt hatalmas csökkenés révén a szektorban a 2019-hez képest 15%-kal, 2018-hoz képest pedig 30%-kal kisebb összegben kezdődtek meg építési munkák, miután 2020-ban csak kevesebb mint 2000 milliárd forintot (1990 milliárd) tett ki az építőipari Aktivitás-Kezdés mutató értéke. 

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2020. 4. negyedév)

    Ismét mérséklődött a magasépítési aktivitás

    Habár a 2020-as év meglehetősen erősen indult a magasépítések terén, a második negyedévtől kezdődően visszaesett a lendület, az első három hónapot leszámítva a magasépítési szektorban az előző időszaknál egyre kisebb összegben indultak el építési munkák az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, az utolsó negyedévben már csak 280 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés. Összességében a tavalyi évben a megkezdett magasépítési kivitelezések összege 1353 milliárd forint volt, ami lényegesen kisebb a 2019-es és a 2018-as számnál is, melyekhez képest az eltérés nagysága, 10 illetve 17 százalékos volt.

    A visszaesés hátterében döntően a társasházi lakáscélú magasépítési számok jelentős zuhanása áll. A kivitelezési fázisba lépő társasházi projektek összértéke az év első negyedében még meg is haladta az előző év azonos időszakának számait, a bezuhanás az azt követő 9 hónapban viszont olyan nagymértékű volt, hogy a 2020-as évben ténylegesen építeni kezdett projektek értéke a 2015-2016-os évek szintjére esett vissza a szektorban, a 2019-es évhez képest közel 40 százalékos csökkenést mutatva. A nem lakáscélú magasépítések esetében 2020-ban az Aktivitás-Kezdésben alig volt eltérés felfedezhető az előző évhez képest.

    Felemás éve volt a mélyépítési szektornak 2020-ban, a 636 milliárd forintos Aktivitás-Kezdés mutató majdnem 40 százalékkal volt alacsonyabb, mint a 2017-2019-es évek átlaga.

    Közép-Magyarország növelte az országos részarányát

    Az összes megkezdett kivitelezést tekintve látható, hogy Közép-Magyarország és a Nyugati régiók 2020-ban szinte teljesen azonos Aktivitás-Kezdés értéken zártak, mint 2019-ben, sőt minimálisan nőtt is esetükben a mutató. A Keleti régiókban ugyanakkor hatalmas mértékben, 41 százalékkal esett vissza az építési fázisba lépő projektek összértéke, amely zuhanás leginkább az év második felében jelentkezett. Így végül a régiók közül Közép-Magyarország és a Nyugati régiók is növelték a részesedésüket a megkezdett építkezések összegéből, míg a Keleti régiók részaránya 25 százalékra apadt.

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2020. 4. negyedév)

    Az idei év már jobb lehet a lakáspiacon?

    A koronavírus okozta gazdasági válság és az év elejétől ismételten 27 százalékosra növekvő áfakulcs együttesen kiugróan alacsony Aktivitás-Kezdést eredményezett a társasházi lakáspiacon. Az utolsó félév olyannyira lecsökkent számokat produkált melyhez hasonlót egészen 2014-2015-ig visszatekintve nem találunk. Az idei évtől újonnan visszahozott 5 százalékos áfakulcs azonban megállíthatja a mélyrepülést és növekedést generálhat a szektorban, így az idei évben jóval magasabb Aktivitás-Kezdés számokhoz térhet vissza a piac.

    Teljesen más kép rajzolódik ki akkor, ha az Aktivitás-Befejezés mutatókat vizsgáljuk, hiszen a befejezett projektek összértéke rekordmagas, 424 milliárd forintos értéken zárt 2020-ban. Ez az előző, eddigi csúcsnak számító 2019-es összegnél is 40 százalékkal magasabb, 2018-hoz képest pedig megduplázódott. A 2021-re vonatkozó előzetes adatok  révén várható, hogy hasonlóan magasan lehet a befejezett projektek értéke.

    Az adott időszakban elkezdett és befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, és a teljesítmény, vagyis az adott időszakban építésre fordított összeg, folyóáron. (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2020. 4. negyedév)

    A szektor Aktivitás-Kezdésének országos szintű 40 százalékos csökkenése az ország régióit egyenlőtlenül érintette. Budapesten mindössze 9 százalékkal csökkent a 2020-ban elkezdett projektek összege 2019-hez képest, ugyanakkor mindegyik másik régióban 40 százaléknál nagyobb volt a visszaesés, Pest megyében pedig 85 százalékos. Ezen tendenciák miatt a régiós arányok is átalakultak, Budapest jelentősége révén Közép-Magyarországra koncentrálódott több mint kétharmada az elkezdett társasházi kivitelezések értékének. A nyugati és keleti régiók pedig jóval a többéves átlaguk alatt maradtak.

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2020. 4. negyedév)

    Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az iBuild a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.

    Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2020. 4. negyedév

  • Most éri meg igazán szigetelni

    Bár évről évre nő az épületek energiahatékonysága – köszönhetően a célzott támogatásoknak – még mindig a lakossági épületállomány által felhasznált fűtési célú energia emészti fel az energiaköltségek 40 százalékát.

    A kedvezményes lakásfelújítási kölcsön jelentősen élénkítheti az ingatlanfelújítások piacát is. Becslések szerint akár több ezer családi ház padlás és tetőterének még februárban elkezdődhet az energiahatékonysági felújítása. A magyarországi ingatlanállománynak szüksége is van energetikai korszerűsítésre, hiszen szakértői felmérésekből is az derül ki, hogy a hazai ingatlanok 40-50 százaléka energetikailag korszerűtlen. A korszerű, szigetelt, jobb állapotú ingatlanok piacképesebbek és könnyebben is értékesíthetők, ezért is érdemes élni a lehetőséggel.

    Fújható szigeteléssel gyorsabb, tisztább és hatékonyabb a tetőszigetelés

    A Knauf Insulation egy korábbi, nem reprezentatív felmérése szerint Magyarországon a háztartások rezsijük átlagosan 75 százalékát fűtésre költik. Az épületek 60-70 százalékában nincs szigetelve a tető, a födém, ezért érdemes még akár most télen is ezeket szigetelni, hogy ne az utcát fűtsük.

    A meleg levegő felfelé száll, így a nem megfelelően szigetelt tetőn keresztül a keletkezett fűtési energia 25 százaléka távozik. Hiába a jól záródó, modern nyílászáró, ha a födémen át elszökik a meleg. A tetőszerkezet utólagos szigetelése – illetve a régi 15-20 éves megroskadt tetőszigetelés felújítása – korábban több hétig tartó munkával, bosszúsággal járó felújítás volt. Egy korszerű technológiának, a fújható üveggyapot szigetelésnek köszönhetően azonban tisztán, gyorsan, bontás nélkül, akár egy nap alatt végezhetnek a szakemberek a teljes padlás és/vagy tető szigetelésével.

    A fújható üveggyapot egy kötőanyagmentes, hófehér vattaszerű anyag, melyben a szálak egymáshoz tapadnak, így nem szúr és nem porzik. Könnyű, nem terheli jelentősen a tetőszerkezetet, kiváló hőszigetelő. Nem éghető, nem nedvszívó, jó páraáteresztő, hőhídmentes szigetelést biztosít. Szigetelhetőek vele az üreges falak és szerkezetek is, gerendás és üreges födémek, tetőterek, párnafás padlószerkezetek, borított fafödémek és duplahéjú lapostetők.

    A fújható szigeteléstechnológiát, egyre többen választják az épületek utólagos hőszigeteléséhez. Ez az eljárás a hagyományos ásványgyapot szigeteléshez képest ugyan drágább, viszont nincsenek bontási-helyreállítási költségek, illetve időjárástól függetlenül is kivitelezhető a munka, akár télen is” – mondta el Aszódy Tamás a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A fújható szigetelési eljárással gyorsan jelentős javulást érhetünk el épületeink energiahatékonyságában, hiszen bontás nélkül gyorsan, tiszta munka végezhető. A megrendelő pontosan annyit fizet, amennyi szigetelőanyagot a kivitelezés során felhasznál, illetve annak munkadíját.” – tette hozzá a szakember.

    Forrás: Knauf Insulation

     

  • A lakóépületek mélyfelújításának ösztönzése szükséges és megéri

    Egyre több stratégiai területen válik egyértelművé, hogy az épületek, különösen a lakóépületek energetikai felújítása olyan kulcsterület, ahol számos társadalmi, gazdasági és környezeti probléma komplex kezelésére van lehetőség. A legnagyobb energiamegtakarítási potenciállal rendelkező lakóépületeken elvégzett mélyfelújítások[1] nélkül nem reális az energiafogyasztás- és kibocsátáscsökkentési célok, a 2050-es karbonsemlegesség elérése, ugyanakkor pont ez az a terület, ahol az elmúlt évek alatt nem sikerült látványos áttörést elérni sem uniós szinten, sem hazánkban. Ennek okait és a felújításra ösztönző lehetőségeket kutattuk friss tanulmányunkban.

    2020. novemberében egy reprezentatív lakossági felmérés keretében kerestünk választ a fentiekre: megnéztük, hogy a tulajdonosok milyen energetikai korszerűsítéseket végeztek lakóingatlanjaikon az elmúlt öt évben, milyen beruházásokat terveznek a következő időszakban, miből tervezik ezeket finanszírozni, és mi motiválja őket leginkább a beruházások végrehajtására, illetve mennyivel több/mélyebb felújítás történne, ha rendelkezésre állnának bizonyos támogatási-ösztönző eszközök.

    Az eredményeket összegezve azt látjuk, hogy bár az elmúlt években érezhetően nőtt az épületenergetikai beruházások száma, és egyre többen tervezik a korszerűsítéseket energiahatékonysági célból, még mindig az egyedi, részleges felújítások dominálnak, jellemzően műszaki vagy energetikai terv nélkül, amelynek eredményeképp a keletkező energiamegtakarítás sem jelentős.

    A felmérésből a felújítási terveket tekintve egy nagy volumenű lakossági energiahatékonysági piac látszik kirajzolódni a következő öt évre, közel 3000 milliárd forintos beruházási értékkel. Ezt a felújítási igényt azonban fontos lenne olyan mederbe terelni, ahol a kapcsolódó energiamegtakarítási lehetőségek a lehető legnagyobb mértékben kiaknázhatók. Erre lenne alkalmas egy támogatási rendszer bevezetése, amelyben a feltételeket úgy kell meghatározni, hogy az a felújítókat a komplex beruházások megvalósítására ösztönözze, vagyis a támogatások energiahatékonysági feltételekhez legyenek kötve.

    Az állam számára egy ilyen támogatás bevezetése egyfelől nyilvánvaló – leginkább pénzügyi – terhet jelenthet, másfelől ugyanakkor az intézkedések szélesebb körű hatásai miatt egyértelmű hasznot is hozhat. A tanulmány 6 támogatási-ösztönző formát vizsgált (vissza nem térítendő támogatások, ÁFA-kedvezmény, hitelek és egyablakos tanácsadás): felmérte, a felújítók ezek hatására mennyire vágnának bele vagy bővítenék ki energiahatékonysági korszerűsítésüket, kiszámolta ezen szubvenciók államháztartási eredményét, a foglakoztatásra való befolyásukat és az általuk elérhető energia- és CO2-megtakarítás volumenét. Mind a különböző támogatási formák népszerűségében, mind az államháztartási egyenlegre vonatkozó hatásban nem várt eredményeket, érdekességeket is kaptunk. A tanulmányban vizsgált támogatási formák közül gazdaságélénkítésre mindegyik alkalmas, de a különböző típusoknak más-más előnye van, ha a bevezethetőségüket, az energiamegtakarítás monitorozását, a gazdaságfehérítést vagy az államháztartási bevételekre való hatásukat elemezzük. Mindegyik formánál elmondhatjuk azonban, hogy ha egy támogatásban megjelennek az energiahatékonysági szempontok leginkább a mélyebb felújításra ösztönözve, akkor a gazdaságélénkítésen, az energia- és CO2-megtakarításon kívül számos, széles körű pozitív hatásokkal számolhatunk.

    Forrás: MEHI

  • A szegényebb megyékben drágább lehet a felújítási hitel

    Akár 100 ezer forintnál is nagyobb lehet a megyék közötti különbség a nettó átlagjövedelem tekintetében. A GKI nemrég megjelent, 2019-es NAV-statisztikákra alapozott elemzése szerint az átlagos nettó jövedelem Magyarországon 200 ezer forint volt, de a megyék többségében (14 esetben) ennél alacsonyabb értéket figyeltek meg.

    Az országos összehasonlításban vezető fővárosiak 260 ezres nettó átlagjövedelme több, mint 100 ezer forinttal múlta felül a rangsorban utolsó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nettó átlagjövedelmet.

    Ezek a különbségek pedig azt is befolyásolják majd, hogy hitelfelvételkor mekkora törlesztőrészletet vállalhatnak az egyes megyékben élők, hiszen az érvényben lévő, a túlzott eladósodást gátolni hivatott szabályok miatt alacsonyabb jövedelemmel alacsonyabb törlesztő vállalható be.

    “Ez a szabályozás a február 1-jén hatályba lépő, államilag támogatott lakásfelújítási hitelre is vonatkozik majd. Az érdeklődés az új hitelfajta után már most jelentős, így várhatóan sokan veszik majd fel a legfeljebb hatmillió forintos kölcsönt” – közölte Varga Zsombor, a Bank360 elemzője

    A szakember emlékeztetett: a lakásfelújítási támogatás utófinanszírozású, így várhatóan sokan élnek majd a csomag részeként érkező kedvezményes hitel lehetőségével is, mellyel előfinanszírozhatják a felújítás költségeit.

    A felújítás végeztével és a számlák elfogadása után az Államkincstár folyósítja a 3 millió forint támogatást, amit kötelező előtörlesztésre felhasználni. A támogatás megigénylésének a hitelfelvételt követő egy éven belül meg kell történnie. Mi a példában úgy számoltunk, hogy a hitelfelvétel 10. hónapjában már a 3 millió forint előtörlesztése is megtörténik.

     

    Forrás és a teljes elemzés: https://bank360.hu/blog/pont-a-szegenyebb-megyekben-kerul-majd-tobbe-a-lakasfelujitasi-hitel 

  • Rövid távú célok vezérelte lakáspiacon nem várható tartós növekedés

    Miközben az elmúlt évek új építést támogatói intézkedéseinek hatása egyértelműen csak a fejlettebb régiók lakásszám változásán mutatható ki, az adatok plasztikusan támasztják alá, hogy a növekedő lakásárakat nem a növekvő anyag- és kivitelezési költségek, hanem az áfa csökkentésének hatására beinduló folyamatok okozták.

    „A 2017-2019-es élénkítési kísérlet visszahatásaként, és a választási ciklus logikáját, az új lakások piacán a konjunktúra kifulladását figyelembe véve, mi már akkor is visszaesést prognosztizáltunk 2020-ra az építési piacon, amikor még a járványról senki sem tudott. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a kormány mindent megtesz, hogy a járvány okozta visszaesést minimalizálja, és a járványt követő fellendülés minél hamarabb következzen be, és minél intenzívebb legyen. Azt gondoljuk azonban, hogy a 2016-ban elindított élénkítéshez hasonlóan, a kormány most is rövid távon akar túl nagy eredményeket látni, ami ismét a hatékonyság rovására megy majd.” – mondta el Varga Dénes, közgazdász, a Build-Communication kiadásában most megjelent független elemzés, az Építési Piaci Prognózis 2021-2024 kutatásvezetője.

    „Kétségtelen, hogy a lakásfelújítások támogatása nagyon fontos piacélénkítő eszköz lehetne. Arra számítunk azonban, hogy a lakásfelújítások felfutása kapacitáskorlátokba fog ütközni, és áremelkedést generál. A lakásfelújítások mellett az új lakások piacán, és az építési piac más területein is nő a forrásfelhasználás annak érdekében, hogy visszatérjen a magas növekedési ütem.” – folytatta az elemző. –

    „Az építési piaci élénkítés természetesen önmagában nagyon helyes törekvés. Évek óta hangsúlyozzuk azonban, hogy az élénkítési kísérletek átgondolatlanok. A politika gyors eredményeket szeretne, ennek érdekében túlélénkít, de nem elemzi, hogy a költségvetési erőforrások milyen hatékonysággal hasznosulnak. A túlélénkítés erőteljes áremelő hatású, nem engedi, hogy a verseny szabályozza a piacot, kapacitáshiányt és másodlagos problémákat (jogi, minőségi, morális) generál.”

    Az építési piac és a GDP összefüggései

    Makrogazdasági szempontból a Prognózis készítői 2021-re a 4,0 százalék feletti GDP előrejelzéseket már nem tartják reálisnak: 2020-ban 6,6 százalékos csökkenést, 2021-ben 3,1 százalék, 2022-ben pedig 4,2 százalékos növekedést várnak. A GDP növekedési ütemét a 2023-2025 közötti időszakra valamivel évi három százalék alatti tartományban várják. Az elemzés szerint 2020-ban, elsősorban a járvány, másodsorban a 2016-2019 közötti túlzott növekedés visszahatásaként az építőipari termelés 10 százalék körüli mértékben csökken, 2021-ben 5 százalékos, 2022-ben 9 százalékos növekedést tartanak reálisnak. Ezt követően a növekedés üteme 4 százalék körül alakulhat.

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2021-2024

    Készítette: Build-Communication

    Számos részpiacon visszaesést várnak

    2020 őszén a piaci elemzés részét képező felmérést 418, a tervezés, a kivitelezés és az önkormányzatok szakterületén dolgozó szakember kitöltötte kérdőív eredményein már látszik a COVID 19 járvány hatása. A válaszadók körében a várakozások már 2019-ben is romlottak 2018-hoz képest, de az igazi romlást természetesen 2020 őszén gyűjtött adatok mutatják. A válaszadók 2020-hoz képest, amikor jelentős visszaeséssel számolnak, nem sok jót várnak 2021-től sem. A pillanatnyilag aktuális politikai iránynak megfelelően a gazdaságélénkítésben az önkormányzatok szerepének a csökkentése folyik. Ez tükröződik a 2020 őszi felmérésben, a 2021-re vonatkozó várakozásokban.

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2021-2024

    Készítette: Build-Communication

    *A válaszadóknak az egyes megrendelői csoportok, vagy az egyes részpiacok várható keresletének változását egy ötfokú skálán kellett osztályozniuk. A "-2" erős visszaesést, a "-1" visszaesést, a "0" stagnálást, az "1" növekedést, a "2" erős növekedést jelent. A grafikonok mindenhol a válaszok számtani átlagát mutatják. A "0,5"-ös érték például azt jelentheti, hogy a válaszadók fele stagnálást, másik fele pedig növekedést vár az adott megrendelői csoport építési keresletében, vagy az adott részpiacon. Kitöltők száma: 2018: 659 fő, 2019: 735 fő, 2020: 418 fő

    A részpiacok közül, a 2019-es őszi felméréshez hasonlóan, a lakásfelújítási részpiac szerepelt a legjobban a felmérésben, bár ez is romló tendenciát mutat. A lakásépítéssel kapcsolatban már 2019-ben is jelentősen csökkent az optimizmus 2018-hoz képest, ez a tendencia folytatódott a 2020 őszi felmérésben is.

    A legnagyobb pesszimizmust a járvány hatására a vendéglátás építési keresletével kapcsolatban látjuk. Jelentős visszaesést várnak a válaszadók az irodaépítési piacon. Negatívan ítélik meg a megkérdezett szakemberek az oktatás és a kereskedelem várható építési keresletének alakulását Még a sportlétesítmények piacán sem várják a szokásos aktivitást.

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2021-2024

    Készítette: Build-Communication

    *A válaszadóknak az egyes megrendelői csoportok, vagy az egyes részpiacok várható keresletének változását egy ötfokú skálán kellett osztályozniuk. A "-2" erős visszaesést, a "-1" visszaesést, a "0" stagnálást, az "1" növekedést, a "2" erős növekedést jelent. A grafikonok mindenhol a válaszok számtani átlagát mutatják. A "0,5"-ös érték például azt jelentheti, hogy a válaszadók fele stagnálást, másik fele pedig növekedést vár az adott megrendelői csoport építési keresletében, vagy az adott részpiacon. Kitöltők száma: 2018: 659 fő, 2019: 735 fő, 2020: 418 fő

    Területi aránytalanságok és a befektetési lakásépítés a jellemző

    Varga Dénes szerint a legfontosabb ok, ami miatt az élénkítési kísérletek egy idő után kifulladnak, és nem hoznak tartós emelkedést a lakásépítési számokban, az éppen a túlélénkítés. Az állami támogatások realizálásának a szándéka, illetve a túlélénkítés hatására bekövetkezett áremelkedés a piacra hozza a befektetési keresletet, és jelen idejűvé teszi a későbbi évek keresletét. Véleménye szerint az újabb, 2021 januárjától indított beavatkozás rövid távon valóban növelni fogja a lakásépítési volument, hosszabb távon azonban a hatása elenyésző lesz. 2023-tól enélkül is elindulhatna egy lassú, de biztos növekedés, feltéve, hogy a politika nem akar 2000, 2016, 2021 után valamikor egy negyedik túlélénkítési kísérletbe kezdeni.

    A helyzet legfőbb visszássága, hogy a lakásprojektek befektetői az építési piac más területeire jellemző árszinten, de az öt százalékos ÁFA hatására még annál is magasabb nyereségszinten kezdek el lakásokat építeni. Az áremelkedés odavonzotta a befektetési célú keresletet, tovább növelve ezzel az árakat. Ez a lakáscélú keresletet jórészt kiszorította a piacról, közben - különösen az egy, és két gyermekkel rendelkező családok esetében - az állam által generált áremelkedés elértéktelenítette a lakásvásárláshoz adott állami támogatásokat.

    Példával élve egy átlagos mértékben dráguló lakáshoz egy kétgyermekes családnak 2021 január 1-jén 54,55 millió forint saját erő+hitel kell ahhoz a lakáshoz, amit 2015-ben 32,4 forint önerő+hitelért lehetett megvenni.

    40%-os különbség

    Az ösztönzési rendszernek köszönhetően új lakásokat szinte kizárólag ott építették, ahol magas árakat lehetett érvényesíteni. Itt az ÁFA különbözet is magas volt, amit a lakásprojektek befektetői nem osztottak meg másokkal, az 100 százalékban hozzájuk került. Ezt bizonyítja a lakásárak és a lakásépítési költségekalakulásának összevetése: 2015-höz képest a lakásépítési költségek átlagosan 25,7, az új lakások ára viszont 65,6 százalékkal növekedett!

    Az állam az áfacsökkentéssel úgy adott, becslésünk szerint legalább 300 milliárd forintnyi támogatást, hogy abból nem lett többlet lakás, és nem javította a lakáshoz jutás esélyeit azoknál a családoknál, amelyek lakáshelyzetüket akarták megoldani. A kormányzati beavatkozás hatására nem ott épültek új lakások, ahol támogatások nélkül nem épültek volna, hanem ott, ahol néhány éven belül támogatások nélkül is megépültek volna.

    A három megyecsoport népességszám tekintetében közel azonos, az ország lakosságának egy-egy harmadát adja. "A" csoport: Budapest, Pest, Győr "B" csoport: Hajdú, Vas, Zala, Fejér, Veszprém, Somogy, Csongrád, Szabolcs, Baranya "C" csoport: Borsod, Heves, Nógrád, Bács, Békés, Jász, Tolna, Komárom,

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2021-2024.

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2021-2024

    Készítette: Build-Communication

    A két legrosszabb fajlagos mutatójú településen, Ózdon és Salgótarjánban a lakásprogram egyáltalán nem gyakorolt semmiféle hatást. Ezen a két településen 2016-és 2019 között, négy év alatt, egyetlen egy lakással sem épült több ahhoz képest, mint amennyi akkor épült volna, ha a kormány ez idő alatt egyetlen egy forintot sem költött volna lakástámogatásokra, és egyetlen egy forint lakás ÁFÁ-t sem engedett volna el!

    „A rövid távon eredményeket hozó lakáspolitika 2016 és 2019 között elért ugyan egy felfutást, a kész lakások száma még 2020-ban is 20.000 körül lehet majd, de 2021-2022-ben a volumen 14.500-14.000  körüli szintre esik vissza, hogy azután 2023-2024-re ismét 20.000-re nőjön. Abban az esetben sem várunk más számokat, ha 2022-ben egy ellenzéki összefogás nyeri a választásokat, mivel ezekben a számokban a 2021-es, újabb élénkítés hatása tükröződik.” – szögezte le az elemző.

    Forrás és további információ: Build Marketing

  • Biztató jelek és kockázatok a lakáspiacon 2021-ben

    Banai Ádám, az MNB monetáris politikáért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezetője szerint nem lesz nagy visszaesés a lakásárakban, a szabályozókban történt változások máris felpezsdítették a piacot.

    A hitelekkel kapcsolatban is optimista, hiszen ma a hitelek többsége már hosszú távon fixált és a környezet a sokkal stabilabb még a pandémia ellenére is. Mint mondta "A mostani lakáspiaci ciklust nem egy túlhevült hitelezés hajtja, reálértelemben kisebb a hitelezés, kevésbé kockázatosak a hitelek és nem devizában nomináltak, így egészen más a jelenlegi helyzet, mint az 2008 körül volt." A másik oldalról a bankrendszer stabilitása biztosítja a folyamatos hitelezést.

    Mint mondja, a támogatási rendszer, illetve a kialakult gazdasági, pénzügyi környezet nagyon megnövelte az érdeklődést az ingatlanpiac iránt. Például a babaváró hitel nagyon erős pozíciót foglal el az új hitelkihelyezésekben, és világosan látszik, hogy ezek hitelek is jelentős részben lakáscélokat – lakásvásárlást, lakásfelújítást – szolgálnak.

    Banai Ádám szerin bár a támogatások elsősorban az új lakásokat érintik, ez az egész lakáspiacra ösztönző hatással lesz. Ezért azt gondolja, hogy a keresleti oldalra mindez erős hatással lesz, ami nyilván az árakban is megmutatkozhat majd.

    „Nagyon fontos az a családtámogatási otthonteremtési rendszer, ami most megerősödve elindult 2021-ben, hiszen a hosszú távú fenntartható gazdasági növekedést jelentős mértékben tudja támogatni, és nagyon jól céloz célozza azt a réteget, amely már a családalapítás közelében van” – mondta Banai Ádám.

    Ugyanakkor vannak fiatalok, akiknek a mamahotelből való elköltözéséhez, az önálló élet elkezdéséhez egy bérlakás lenne megfelelő. Egy professzionális bérlakáspiac kialakulása nekik nagy segítség lenne Banai Ádám szerint. A professzionalitás pedig szerinte az árakat is lefelé tudja vinni.

    Mindemellett kiemelte a bérlakásfejlesztés mint konjunktúrakiegyenlítő hatását is, hiszen ez – mint mondta – „kevésbé ciklikus, mint mondjuk a lakásfejlesztés”.  Ez azt is jelenti, hogy amikor a lakáspiaci ciklus éppen egy kicsit lefele megy, akkor lehet bérlakást fejleszteni, hiszed teljesen más megtérülési idővel lehet számolni. Ez a lakásépítési kapacitásigényt sokkal kiegyensúlyozottabbá teszi.  A bérlakásfejlesztést olyan területnek tartja, amellyel hosszú távon mindenképp foglalkozni kell.

    A felújítási programot is nagyon fontosnak tartja, hiszen a magyar lakásállomány minősége nagyon rossz, az energiafogyasztás egyharmadát a lakóépületek okozzák. Ez, mint mondja, nem feltétlenül lakossági pazarlásból adódik, hanem abból, hogy az épületek energiahatékonysága nagyon elmaradott. Éppen ezért a különböző támogatások között kulcsfontosságú a felújítási támogatás.

    E programok megvalósításával, a lakáspiac felfutásával kapcsolatban a legnagyobb rizikófaktornak az építőipari kapacitáshiányt tartja Banai Ádám. Már a korábbi években is láthatóak volt a kapacitások korlátait, és most, hogy egyszerre indulnak el, futhatnak fel a lakásépítések és a felújítások, ez a problémába ismét előkerülhet. „Ezért fontos, hogy számba vegyük, hogyan lehet a kapacitásokat bővíteni hosszú távon. Egy sokkal kiszámíthatóbb és tervezhetőbb lakáspolitika ezeket a kapacitásproblémákat is meg tudja oldani" – nyilatkozta Banai Ádám.

  • Egyszerűbb szabályokkal több lakás épülhetne

    Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) prognózisa szerint 2021. évben az építőipar teljesítménye elérheti a járványhelyzet előtti, 2019. évi szintet. Az építőipari tevékenységen belül növekedési pályára kerül a lakásügy, lakásépítés és felújítás. A megrendelői kör erőteljes érdeklődése tapasztalható a tervezési és a kivitelezői kapacitás iránt. A jelenlegi tendenciákból kiindulva 2022. év végére a használatba adható új lakások száma elérheti a 25 000 db lakást, a felújítások pedig tartósan, a szakmailag indokolt 220-250 ezer között lehet.

    Az ÉVOSZ hat problémakort felvázolva az alábbi javaslatokat tette:

    Telekalakítás
    Probléma: Jelenleg a földhivatalok, különösen Budapesten túlterheltek. Az ingatlanok műszaki nyilvántartása, a tulajdoni állapotok és változásainak nyilvántartásán túl a telekalakítási eljárásokat is intézik. A telekalakítási változtatási kérelmek elbírálására elegendő szakértői és információs háttérrel nem rendelkeznek, tartalmi döntést az előírt ügyintézési határidőn belül Budapesten sok esetben nem tudnak hozni.

    Javaslat: A telekalakítási eljárások változási kérelmek kezelésének hatósági felelőse, koordinátora az elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok legyenek. A legtöbb információval, helyismerettel és szakértői háttérrel az építésügyi hatóságok rendelkeznek.

    Alternatív megoldás lehet, hogy az ügyfél a szükséges szakhatósági állásfoglalásokat maga szerzi be és ezek birtokában nyújtja be a Földhivatalhoz a telekalakítási kérelmet. Ez kevésbé ügyfélbarát megoldás, de a Földhivatalokat tehermentesíti. A cél, a Földhivatalok tehermentesítése, vagy a megerősítésük, különösen Budapesten.

    Probléma: A telekalakítási eljárásban hivatalból közreműködők (építési hatóság, szakhatóságok, földhivatal stb.) nemleges állásfoglalását követően a földhivatal elutasító határozata esetén egy teljeskörű dokumentáltságú új kérelmet kell benyújtani.

    Javaslat: A nemleges állásfoglalást adó véleményében kifogásolt kötelem teljesítését követően, amennyiben az állásfoglalás egyetértővé változtatható, ennek birtokában a földhivatalnak új eljárás lefolytatása nélkül is legyen jogosultsága határozatot kiadni a telekalakírásra.

    Budapest főépítésze szerint a mostani körülbelül évi 5000 új lakásépítés akár 8-10 ezerre nőhet az 5 százalékos lakásáfának köszönhetően. Erő Zoltán a Telexnek adott interjújában elmondta, hogy "Ha konjunktúra lesz és nő a lakások iránti kereslet, ötéves távlatban 50-70 ezer új lakáshoz az kell, hogy haladjon a területek előkészítése és legyen piaci kereslet, valamint az, hogy infrastruktúra-fejlesztések le tudják ezt követni. Ehhez fel kell tűrni az ingujjat."

    Hozzátette, hogy a 800 000 – 1 000 000 forintos négyzetméterárú lakások felvevőpiaca egyszer betelik, így talán érdemes lehet egy olcsóbb lakhatási forma kialakításán is gondolkozni.

    Lakáscélú övezeti átsorolás
    Probléma: Budapesten az építtető részéről kezdeményezett övezeti átsorolási kérelmek elbírálása átlagosan két évet vesz igénybe. A kerületi és fővárosi jogosultsági szinteken, képviselőtestületeken keresztüli intézése túlságosan bürokratikus és lassú.

    Javaslat: A fővárosi és kerületi (vidéken a települési) önkormányzat hatáskörében a szabályozási tervek 2-5 évre szóló elfogadása megmarad, miközben a lakásépítést lehetővé tevő övezeti átsorolási, zöldövezeti, településszerkezeti,

    Lakásépítés gyorsított engedélyezési eljárási rendje
    Probléma: Az 1000 m2 feletti, több mint 6 db lakóingatlanra (lakásra) vonatkozó építtetői kérelmeknél, ideértve a rozsdaövezeti akcióterületen megvalósuló vegyes funkciójú fejlesztések egészét is, amely lakáscélú használatot is tartalmaz, időben elhúzódó építési engedélyezési eljárások vannak, melynek elsődleges oka a sokszereplős hatósági szervek nem hatékony együttműködése.

    Javaslat

    ·         A tényállás tisztázására egyeztetési megbeszélés kötelező részvétellel a hatóságok, szakhatóságok részéről.

    ·         Azt az érdekeltet, aki az egyeztető tárgyaláson meghívás ellenére nem vesz részt, nem képviselteti magát, az eljárás során kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.

    ·         Az engedélyezési eljárás csak a kérelmező egyetértésével szüneteltethető, vagy függeszthető fel, valamint bírósági határozat esetén.

    Legyenek kiemelt lakásfejlesztési létesítmények
    Probléma: A nagy lakás számú fejlesztések előkészítésénél és lebonyolításánál rendkívül nagy számú a közreműködők köre, ami az általános eljárási rendeket követve túlzottan lelassítja a lakásépítési folyamatokat.

    Javaslat: Legyenek Nemzetgazdaságilag Kiemelt Lakásfejlesztési Létesítmények. Ezeket a létesítményeket a nemzetgazdaságilag kiemelt létesítmények eljárási rendje szerint lehessen előkészíteni és megvalósítani, kérelemre. A komplex gyorsított eljárás kérelemre indul, nem automatikus.

    Finanszírozási javaslatok a lakásépítések gyorsuló bővítéséhez
    Probléma: Az utóbbi évek jelentős piaci árnövekedése visszafogja a lakásvagyon megújulását, negatívan hat a lakhatási életminőségre. Velünk van a további árnövekedés kockázata.

    Javaslat: Települési önkormányzatok (különös tekintettel a kistelepülések) pályázhassanak állami támogatásra lakáscélú ingatlanok területelőkészítésére, ahol az építési telkeket tartós használatú bérbeadással hasznosítják. (Államilag felügyelt egyszeri bérleti díj 20 évre. Ezáltal az ingatlan tulajdoni vételi árak nem terhelik a lakásépítés költségeit. A 20 év alatt bármikor elővásárlási joga van piaci áron a lakás tulajdonosának.)

    A munkaadó munkavállalója számára adó- és járulékmentesen adhasson lakáscélú munkáltatói támogatást max. 6 millió Ft összegig, új családi ház építésénél max. 15 millió Ft-ig.

    Jogszabály korrigálása
    Probléma: Az OTÉK módosításával a lakásépítéseknél a lakásszámhoz kapcsolódó kötelező gépkocsitároló 1 db-ról 1,5 db gépkocsi elhelyezését biztosító megoldásra növelték. Minden bizonygatás ellenére nem életszerű és nagyon drágítja a lakásépítéseket.

    Javaslat: Az ÉVOSZ javasolja a korábbi egy lakás/egy gépkocsi tároló kialakítást.

    Forrás: ÉVOSZ

  • Optimizmus érződik a fővárosi újlakás-piacon

    Tavaly összesen négyezer új, kétlakásosnál nagyobb társasházi lakás talált gazdára Budapesten, ami harmadával kevesebb, mint a 2019-es forgalom volt. Ez az eredmény 2014 óta a legalacsonyabb értékesítési volumen. Míg azonban az első hat hónapban 1800 volta tranzakciók száma, az év második felében már 2200. Ugyanilyen, éven belüli emelkedő tendencia mutatkozik meg az új kínálatban is.

    Bár 4700 új lakásnál kevesebbet legutóbb 2015-ben dobtak piacra a lakásépítők, a beruházók optimizmusát mutathatja, hogy az első félévi 1850 után július és december között már 2850 ingatlan értékesítése indult el. A kereslet és a kínálat között mutatkozó különbséget jól jellemzi viszont, hogy a tavalyi év végére az egy évvel korábbinál kétszer több, mintegy 1200 átadott, de még eladatlan lakás halmozódott fel.

    „A fő számokban is megmutatkozó optimizmus nem légből kapott, azt egyértelműen erősítik az idén januártól elérhető új támogatási elemek, az újlakás-piacot érintően az öt, CSOK-kal vásárolva gyakorlatilag nulla százalékra csökkentett áfa, illetve a CSOK-os vásárlások illetékmentessége” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője. „A kínálat tehetetlensége miatt azonban 2021-ben még 15-25 százalék között visszaeshet a tavaly – a negyedik negyedéves adatok hiányában egyelőre csak valószínűsíthetően – tízéves rekordot döntő befejezett lakások száma. Ugyanakkor az idénre várt építési engedély szám növekedés 2022-től újra emelkedő átadás volumeneket hozhat” – tette hozzá az elemző.

    Itt épült a legtöbb új lakás

    Tavaly mintegy 180 társasházi beruházás értékesítése indult el újonnan, összesen 4700 megépülő lakással, tehát az átlagos projektméret 26 lakásos. Minden kerületben indult új értékesítés, de a legtöbb lakásépítő fantáziáját jelenleg a III. kerület mozgatja meg, ahol 27 társasházi projektet kezdtek el. Ezt a XVI., majd a XI. kerület követi, ugyanakkor az előbbiben mindössze ötlakásos az átlagos projektméret.

    Lakásszámot tekintve viszont a XIII. kerület áll az élen, ahol tavaly 970 új lakás jelent meg a kínálatban. A III. kerület ebben ezüstérmes lett 670 lakással, s még a VIII. kerület fért fel a dobogóra 550 ingatlannal, ahol ez ráadásul csak négy új beruházás keretében épül, tehát itt az egyik legnagyobb, 138 lakásos az átlagos projektméret. Mindezek mellett már most további 8700 új lakás sorakozik az OTP Jelzálogbank adatbázisában, ahol az értékesítés még nem indult el, de nagy valószínűséggel a következő pár évben várható.

    Lakásátadási volumenekben sem borul a papírforma. Az adataink szerint 2020-ban a fővárosban átadott (ez nem egyenlő a használatba vételi engedéllyel!) 8600 társasházi lakás közel negyede (2070 lakás) a XIII. kerületben épült fel, s a XI. és XIV. kerületekkel kiegészült dobogós hármas az összes új építés 55%-át adta. A jelen állás szerint idénre várható 7900-as újonnan megépülő volumenből – amiből végül, a piacot még mindig jellemző csúszások miatt akár ezres nagyságrendben tolódhat át az átadás a következő évre – viszont a XI. kerület részesedése a legnagyobb, éppen kétezer darab felett. Ezen kívül 1500-2000 közötti új lakás átadása még a XIII. és a IX. kerületben várható.

    Itt vásárolták a legtöbb új lakást

    Ahogy az új kínálatban, a keresletben is a XIII. kerület volt a favorit tavaly, immár hagyományosan. A négyezer eladott társasházi lakásból minden negyedik itt talált gazdára. A dobogó másik két fokán álló XIV. és IX. kerületekben ennél jóval kevesebb, egyenként mintegy 430-430 lakást értékesítettek 2020-ban.

    Az OTP Jelzálogbank által, beruházói és értékesítői adatok felhasználásával készített felmérés idején, január második hetében 1210 már átadott új lakás kereste tulajdonosát a fővárosban. Valkó Dávid szerint, noha ez a szám két és fél éve még kétszáz alatt volt, egyelőre nem kell attól tartani, hogy túlkínálat alakulna ki, hiszen az Otthonteremtési Program új támogatásai minden jóslat szerint a tavalyinál nagyobb keresletet támaszthatnak az újépítésű lakások iránt a következő időszakban.

    Hozzá kell azonban tenni, hogy ebben az optimista forgatókönyvben a koronavírus esetleges újabb hullámai természetesen kiszámíthatatlan kockázatként jelenhetnek meg. Az előbb említett 1210 lakáshoz további, mintegy 5200 ma még építés alatt álló ingatlan adódik, azaz aki azonnal, vagy nagyjából másfél éven belül költözne, az ebből a 6400-as kínálatból válogathat. Nem meglepetés, hogy itt is a XIII. kerület áll az élen, 330 azonnal költözhető, és 1800 építés alatt álló, eladatlan lakással.

    Mi lesz az árakkal?

    Talán nem túlzás, hogy tömegeket érdeklő kérdés jelenleg, hogy az áfacsökkentés hatására hogyan változik az árszint. A nettó ár meghatározása természetesen a beruházók saját döntése, s a költségek alakulása mellett függ az eddigi értékesítési tapasztalatoktól, illetve az adott terület keresettségének esetleges változásától, de a piaci verseny alakulásától is.

    Nehéz tehát a lakáspiac egészére vonatkozó előrejelzést adni, ugyanakkor a potenciális vásárlóknak fel kell arra készülniük, hogy a főszabályként ötszázalékos áfa várhatóan csak minimális – és ideiglenes – árcsökkenést hoz az új lakásoknál, hiszen a beruházási költségek (ide értve: építőanyag, munkaerő, telekár, illetve az év második felétől szigorúbb energetikai előírások) továbbra is többnyire drágulást mutatnak, miközben a piac élénkül.

    Azon keveseknek, akik csak és kizárólag árcédula alapján vásárolnának, hasznos információ lehet, hogy jelenleg kis kerekítéssel 500 ezer és 2,5 félmillió forint között szóródik a négyzetméterár a főváros egészét jellemző, nagyjából 900 ezres átlagár körül.

    Forrás: OTP Jelzálogbank

  • Az Államkincstár válaszol a lakásfelújítási támogatással kapcsolatos kérdésekre

    A Magyar Államkincstárnál viszont működik egy call center, amelyen telefonon is feltehetők az egyéni kérdések, és írásbeli kérdésekre is hamarosan választ kapnak az érdeklődők. A kérdéseket a Magyar Államkincstár oldalán feltüntetett elérhetőségeken lehet közvetlenül feltenni.

    A kérelmeket háromféle módon: az Ügyfélkapunk keresztül, a kormányhivatalokban, illetve postai úton lehet benyújtani. Eddig harminc igénylés érkezett be a Magyar Államkincstárhoz átlagosan 1 millió forint támogatási összegre – mondta el Novák Katalin.

    Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek 64 százaléka tervezi otthona felújítását a közeljövőben, nagy részüknek az otthonfelújítási támogatás és a kamattámogatott kölcsön bevezetésével kíván segíteni az állam – mondja mai Facebook-videójában Novák Katalin.

     Forrás: Portfolio

  • Egyre kevesebb és drágább az építési telek

    Hiánycikké váltak a telkek az ingatlanpiacon, a folyamatosan szűkülő kínálat az árakra is komoly hatást gyakorolt.

    Budapesten például több mint duplájára nőttek az 1500 négyzetméteres vagy annál kisebb lakóövezeti és külterületi telkek árai: az Ingatlan.com oldalán 2016 januárjában átlagosan még csak 40 ezer forintot kértek egy négyzetméter fővárosi telekért, 2021 januárjában pedig már 87 ezret – derül ki a Világgazdaság számára készült összesítésből.

    A többi nagyvárosban is hasonló drágulást láthatunk – mutatott rá Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, példaként említve, hogy Debrecenben öt év alatt 13 ezer forintról 26 ezer forintra, Győrben pedig 12 ezerről 30 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján arra lehet számítani, hogy a 2021-ben induló 5 százalékos áfához köthető újabb lakásépítési ciklus az előzőhöz hasonlóan berobbantja majd a telekpiacot is – véli a szakértő. Erre utaló egyértelmű jelek máris látszanak, 2021 első kilenc napján ugyanis a 2016–2020-asnak több mint a duplájára nőtt az eladó telkek iránti érdeklődések száma.

    A kínálat viszont csak lassan indul növekedésnek, és egyelőre még nem bővül olyan mértékben, mint például 2017–2018-ban. A legfőbb kérdés az, hogy

    lesz-e hol megépíteni azokat a lakásokat, amelyekre a lakosságnak igénye van – nyilatkozta Balogh László, aki szerint biztosra vehető, hogy ha továbbra is szűkös marad a telekkínálat, a kereslet viszont az eddigiekhez hasonló mértékben növekszik, az dráguláshoz vezet.

    A magas telekárak pedig szükségszerűen beépülnek az új lakások és házak árába is. Január első heteinek tapasztalata alapján nemcsak a nagyobb beruházók által generált kereslet jelenik a telekpiacon, hanem a kisebb alapterületű telkekre is lecsapnak a saját lakás építését tervező családok.

    A teljes cikk a vg.hu oldalán olvasható.

  • Árcsökkenést és kínálatbővülést hozott az alacsonyabb újlakás-áfa

    A jelek szerint nagy lendülettel vághat neki a következő 5-6 évnek az új lakások piaca a koronavírus-járvány miatti bizonytalanság és a lakásépítési kedv átmeneti csökkenése után - legalábbis erre utalnak az ingatlan.com legújabb adatai. A kínálat bővülése mellett a kereslet jövőbeni alakulását tükröző érdeklődések is lendületet kaptak. Az árak pedig lefelé indultak - derül ki az ingatlanhirdetési portál legfrissebb elemzéséből, amely az újlakás-piac mostani helyzetét vizsgálta több mint 15 ezer új építésű lakóingatlan-hirdetés adatai alapján.

    Bővülés mindkét oldalon

    Megugrott az eladásra kínált új lakások és házak iránti érdeklődések száma az elmúlt néhány hónapban. Decemberben 127 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, tavaly október óta pedig több mint 60 százalékkal nőtt éves összevetésben. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta. “Az állami lakásprogram tavaly októberben bejelentett új, idei évtől elérhető elemei állnak a háttérben. Elsősorban kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfa újbóli bevezetése, valamint a csokos vásárlók áfa-visszaigénylési lehetősége miatt nőtt meg az érdeklődés az új lakóingatlanok iránt.”

    Az ingatlan.com elemzése szerint az új intézkedések bejelentése után országos szinten 4 százalékkal nőtt az új lakások és házak kínálata, így több mint 6000 hirdetésből válogathatnak a vevők. Az országon belül azonban vannak eltérések. A főváros legjelentősebb újlakás-kínálatával rendelkező XIII. kerületben kevesebb új lakás volt a piacon január elején, mint három hónappal korábban. A második legtöbb eladó új lakást vagy házat felvonultató XI. kerületben 22 százalékkal, a harmadik helyen álló IX. kerületben pedig 17 százalékkal több új lakóingatlanból válogathatnak az új lakás vásárlását tervező háztartások. “Az áfacsökkentés bejelentésére sok beruházó, társasházépítő reagált. Leporolták a korábbi, a kedvezményes lakásépítési áfa 2019-es kivezetése miatt fiókba került terveket és megkezdték a beruházások és a kivitelezések előkészítését ott, ahol jó üzlet az új lakások építése” - fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

    Mérséklődő árak

    Balogh László azt is elmondta, hogy az 5 százalékos áfakulcs bevezetésének hatása már látszik a kínálati árakon. “A legnagyobb kínálattal rendelkező XIII. kerületi új lakások átlagos kínálati négyzetméterára szeptemberhez képest 1,1 százalékkal 900 ezer forint alá csökkent decemberre. A XI. kerületben 1,4 százalékkal 923 ezer forintra, a IX. kerületben pedig 2,9 százalékkal 866 ezer forintra csökkentek három hónap alatt a négyzetméterárak” - tette hozzá. Kiderül az ingatlan.com összesítéséből az is, hogy a vidéki nagyvárosok közül Kecskeméten 18 százalékkal nőtt az új lakóingatlanok kínálata, miközben az átlagos négyzetméterárak 10 százalékkal 610 ezer forintra mérséklődtek. Debrecenben abból a szempontból kivétel, hogy a 6 százalékos kínálatbővülés ellenére a négyzetméterárak 3 százalékkal 634 ezer forintra nőttek tavaly szeptember óta. Az áfacsökkentés hatásaként számottevő kínálatbővülés figyelhető meg Egerben, Győrben, Szegeden, Szombathelyen, Székesfehérváron és Veszprémben is.   

    Forrás: ingatlan.com

  • Jelentős építésügyi jogszabályváltozások 2021. januárjától

    Változnak az épületenergetikai határidők. Az eddigi szabályozás szerint azon új épületek esetén ahol a használatbavétel 2020. december 31-ét követően valósul meg, már teljesíteniük kell a közel nulla energiaigényre vonatkozó szabályokat. Ez a határidő most kitolódott június 30-ára. Felhívjuk a figyelmet, hogy e határidő további megváltoztatására nem lesz lehetőség, ez az új határidő végleges. Ezt követően már csak közel nulla energiaigényű épületek vehetők használatba.

    Meghosszabbodik az építési és a bontási engedély hatálya. Január 1-jétől megszűnik az építési és a bontási engedély hatályának meghosszabbítására irányuló hatósági eljárás, amely eddig lehetővé tette, hogy kérelemre 1+1 évvel meghosszabbíthatók legyenek ezek az engedélyek. Ezzel párhuzamosan az építési és a bontási engedély hatálya ugyanezen időtartamban megnövekszik. Ez építési engedély esetében például azt jelenti, hogy ezentúl 4 év áll rendelkezésre az építkezés megkezdésére, és további 6 év annak befejezésére. Ez a változás érinti a már kiadott engedélyeket is: ezek automatikusan meghosszabbodnak.

    Építmények használatbavétele. Január 1-jétől a lejárt hatályú építési engedéllyel rendelkező, de használatbavételi engedéllyel vagy használatbavétel tudomásulvételével nem rendelkező építményen csak a tartószerkezetet vagy a hasznos alapterület érintő befejező építési munkák elvégzésére kell építési engedélyt kérni, az ezen kívül eső munkák elvégezhetők anélkül, hogy újabb engedélyt kelljen kérni a folytatáshoz. Ha az építmény nem rendelkezik hatályos építési engedéllyel, vagy a fővállalkozó kivitelező meghalt vagy megszűnt, a fővállalkozó kivitelező építkezést lezáró nyilatkozatát az építésügyi műszaki szakértő teheti meg.

    Módosulnak a beépítési szabályok. A Kormány még inkább elő kívánja segíteni a kertvárosias lakóövezetekben a lakóépületek építését. Ennek érdekében a kertvárosias lakóövezetben növekszik a beépítési magasság, illetve ami még fontosabb, növekedett a telek maximális beépíthetősége (30%-ról 35%-ra). Ahogy eddig, úgy az önkormányzat egyedi módon továbbra is megállapíthat szigorúbb szabályokat ezeknél.

    Egyszerű bejelentés kiterjesztése. Az otthonteremtés segítése, valamint a koronavírus-világjárvány negatív gazdasági következményeinek csökkentése, a nemzetgazdaság stabilitásának biztosítása, új munkahelyek megvédése és új munkahelyek megteremtése céljából a veszélyhelyzet idejére kiterjesztésre kerülnek az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó eddigi szabályok. Ennek alapján egyszerű bejelentéssel építhetővé válik a hat lakást meg nem haladó, de legfeljebb 1.000 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület is. Ezen új esetkörbe tartozó építkezések során az építtető választhat, hogy egyszerű bejelentéssel vagy hagyományos építési engedéllyel szeretné-e folytatni az építkezést.

    Ezekben az esetekben – amennyiben az építtető az egyszerű bejelentést választja – egyeztetni kell az épület kitűzésének időpontját az építésfelügyeleti hatósággal, és az így egyeztetett időpontot az ÉTDR rendszerben öt nappal korábban be kell jelenteni. Erre azért van szükség, mert az építésfelügyeleti hatóság, az építtető és a fővállalkozó kivitelező kötelezően részt vesznek az új esetkörbe tartozó épület kitűzésén. Felhívjuk az építési folyamat résztvevőinek figyelmét, hogy a határidőben közölt kitűzés csak különösen indokolt esetben maradhat el.

    Mivel az új esetkörben nagyobb lakóépületek is építhetők egyszerű bejelentéssel, fontos az állékonyságra kiemelt figyelmet fordítani. Ezért ezekben az esetekben nem elég az egyszerű bejelentési dokumentáció, hanem az építési engedélyezési eljárásnál megszokott kivitelezési dokumentációra lesz szükség. Ezen kívül amennyiben a hatóság ugyanazért az állékonyságot, az életet vagy az egészséget veszélyeztető állapot előidézéséért kétszer már szankciót alkalmazott, harmadszorra már az épület lebontását rendeli el. Az új esetkörre vonatkozik még néhány, az eddigiekhez képest eltérő szabály: nem kell kötelező tervezői művezetőt alkalmazni, a tervdokumentációban menet közben bekövetkezett változásokat pedig az eddigi 1 nap helyett 15 nappal a megvalósítás előtt kell bejelenteni. Fontos még kiemelni, hogy az új esetkörbe tartozó lakóépületek csak a 2020. december 30-án vagy azt követően megtett bejelentések esetén építhetők egyszerű bejelentéssel.

    A jogszabályváltozások gyűjteménye megtalálható a Magyar Építészkamara oldalán: Jogszabály változások_2021_01_01

    A változással érintett legfontosabb jogszabályok megtalálhatók itt: http://mek.hu/index.php?link=Jelentos_jogszabalyvaltozasok_2021_januarjatol  

    Forrás: MÉK

  • Ez várható idén a lakáspiacon

    Az 5%-os újlakás-áfától szerinte nagy lendületet kaphat majd az új lakások piaca is, hasonlóan mint 2016 és 2020 közötti időszakban. A csökkentett lakásáfa miatt ismét megérheti a vállalkozóknak lakásokat építeni. Azt azonban most még senki sem látja, hogy lesz-e elegendő kivitelezői kapacitás mindehhez.

    A lakáspiacon a saját célra vásárlók helyzete sokat javulhat, ami természetesen a másik, eladói oldalon hozhat nehézségeket. A családtámogatásokat illetően a szakértő nem számít áremelkedésre, és hogy - a korábbiakhoz hasinlóan - az eladók zsebébe vándorolnak mad plusz haszonként a családtámogatások. "A célzott állami támogatásoknak köszönhetően mindenképpen lesz forgalomélénkülés, több adásvételre kerül majd sor, ám ezek várhatóan nem változtatnak a tendencián, a korábban már említett lakáspiaci konszolidáción, a lassan csökkenő, a reálishoz közelítő lakásárakon" - monta Balogh László.

    A lakásfelújítási támogatásról szólva elmondta, hogy ezzel a plusz forrással a vásárlók talán kevésbé fognak tartani az emberek a felújítandó vagy a közepes állapotú ingatlanoktól. "...a vásárlók többsége alapvetően újszerű vagy felújított ingatlant keres. Miközben a hazai lakásállomány 60 százaléka az átlagos, vagy annál rosszabb minőségű állapotban van. Ám az új támogatással nem csak ezek az ingatlanok kaphatnak új, több esélyt, hogy akár álmaink otthonává váljanak - monta Balogh László.

    Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatanhálózat alapító-tulajdonosa úgy véli, a helyzet folyamatosan javulni fog és őszre ismét elérheti a járvány előtti szintet az adás-vételek száma. Mint fogalmazott, az emberek továbbra is az ingatlanbefektetést tartják a legbiztonságosabbnak, és aki esetleg arra vár, hogy majd elkezdenek zuhanni a lakásárak, csalódni fog.

    Elmondta, hogy tapasztalatai szerint a járvány kezdete óta sok vásárló vár arra, hogy elkezdjenek csökkenni az ingatlanárak, de szinte kizárt, hogy ez megtörténjen.

    "2021 harmadik negyedévében olyan nagy lesz a kereslet, hogy az magával húzza a kínálatot és így az árakat is, tehát ha valaki addig nem mer lépni, valószínűleg rosszabbul jár, mintha nyár végéig nyélbe ütné az üzletet. Az elkészült koronavírus-vakcináknak köszönhetően apránként elkezdhetünk haladni a régi életünk felé, és ez egyben azt is jelenti, hogy az ingatlanpiacra is visszatérnek majd a vevők" - mondta.

    Forrás és a teljes interjú: Index, 24.hu

  • Átadták az első új önkormányzati bérházat Nyírbátorban

    A bérlők többsége decemberben megkapta a lakása kulcsát, így elkezdhetnek költözni. A beköltözők döntő többsége vagy fiatal egyedülálló, aki most szeretné elkezdni az önálló életet, vagy fiatal pár, akik együtt indulnak meg ezen az úton. A költözők között sokan a nyírbátori Ipari Parkban lévő gyárakban dolgoznak, vannak akik helyiek, de vannak akik napi szinten ingáztak a lakóhelyük és Nyírbátor között.

    Forrás: Nyírbátor Város Önkormányzata

    Mintegy 60-an költöznek most be, de 120-an adták be a majdnem másfél év alatt az előzetes igényüket, páran a kialakított feltételrendszernek nem feleltek meg, sokkal többen azonban visszavonták kérelmüket, mert időközben megoldódott lakhatási problémájuk.

    Az idei év nehézségei mellett, ez a kihasználtság jónak mondható, de az önkormányzatnál bíznak be, hogy tavasszal már teljes létszámmal fog a bérlakás működni. A bérleti szerződések pedig január 1-től érvényesek. 

    A Szénaréti tó közelsége csodás látványt nyújt az ott lakók számára, de az Ipari Park is közel van, ami további előny, azoknak, akik ott dolgoznak valamelyik gyárban. Az épület éppen elkezdték a Nyírbátor és Nyírgyulaj közötti kerékpárút építését is, , így a terep akkor lesz végleges, ha a kerékpárút is megépül. Az Ipari Park felé pedig egy új út kerül kialakításra, mely az ottlakóknak is könnyebbséget jelent majd eljutni a munkahelyükre.

    A lakbér mértéke 1.000 Ft/m2, ami igen kedvező a jelenlegi viszonyok között. Emellett a lakóknak természetesen fizetniük kell a lépcsőházi közös költségeket (világítás, fűtés, takarítás).

    Forrás: Nyírbátor Város Önkormányzata

    Cikkeink a témában:

    Nyírbátor hisz a bérlakásokban, és fel is építi őket - Helyszíni riport és interjú Máté Antal polgármesterrel

    Épülnek a bérlakások Nyírbátorban

    Bérlakásprogramok vállalati és önkormányzati összefogással

    Halaszthatatlan a kiszámítható bérlakásrendszer megteremtése

    Többszázlakásos fejlesztést tervez Nyírbátor

  • Energetikai követelmények: haladék a lakásépítőknek

    A korábbi szabályozás szerint januártól csak a közel nulla energiaigényű lakóingatlanokat lehetett volna átadni. Az új jogszabály ezt a határidőt 2021 júliusára tolta ki.

    "Öt éve mind a tervezők, mind a kivitelezők, mind a beruházók ismerhették, hogy a szigorúbb követelményeknek 2021-től már meg kell felelnie az épületnek. Ettől függetlenül jelentős számú építkezés van, amelyek megkockáztatták, hogy a határidő előtti utolsó évben szereznek nem közel nulla energiaigénynek megfelelő energetikai minőségben használatbavételt" - írja az Építési jog.

    A most megjelent rendelet szerint a nagyobb családi házakat és a legfeljebb ezer négyzetméter hasznos alapterületű, akár hatlakásos társasházakat is egyszerű bejelentéssel lehet építeni a veszélyhelyzet megszüntetéséig.

    – Az új szabályok lendületes évkezdést hozhatnak az lakásépítési szegmensben. Az energiafogyasztásra vonatkozó határidő meghosszabbítása miatt megkezdett ház- és társasházépítéseken dolgozó építtetők és a vevők sem kerülnek lehetetlen helyzetbe, ha az esetleges csúszások miatt az átadás a következő évre tolódik. Az építési engedélyezési folyamatot kiváltó egyszerű bejelentések kibővítése miatt pedig könnyebb lehet megfelelni a 2022 végi határidőnek, amely az ötszázalékos áfa kihasználása szempontjából fontos – magyarázta Balogh László, a hirdetési oldal vezető gazdasági szakértője.

    Szerinte 2021-ben a járvány miatt megtorpanó lakáspiac, ezen belül az újlakás-építések újabb támogatást kaptak ezzel. Az új szabályok és az otthonteremtési lehetőségek bővítése, köztük a kedvezményes, ötszázalékos lakásépítési áfa újbóli bevezetése felfuttathatja a lakásépítéseket.

    További információ: 

    https://epitesijog.hu/9936-a-kozel-nulla-kovetelmenyeknek-nem-megfelelo-epitkezesek-fel-ev-haladekot-kaptak 

    https://epitesijog.hu/9937-2021-ben-a-cegek-mar-1000-negyzetmeteres-hat-lakasos-epuletet-is-epithetnek-egyszeru-bejelentessel 

    https://epitesijog.hu/9938-a-300-es-1000-negyzetmeter-kozotti-egyszeru-bejelenteses-lakoepuletekre-vonatkozo-szigorubb-eloirasok 

    Forrás: MTI, Építési jog

  • Elindult az otthonteremtési program

    Novák Katalin videójában kifejtette: mostantól, január elsejétől lecsökkentik az új építésű ingatlanok áfáját 27-ről 5 százalékra. Ráadásul, ezt az 5 százaléknyi áfát sem kell kifizetni azoknak, akik a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) is igénybe veszik az új építésű ingatlan vásárlásához. Tehát mostantól, akik csokkal új építésű ingatlant vásárolnak, vagy építtetnek, azoknak egyáltalán nem kell áfát fizetniük. Továbbá az illetéket is elengedik azok számára, akik csokkal vásárolnak akár új, akár használt ingatlant.

    Szintén január elsejével bevezetik az otthonfelújítási támogatást is. Ez arról szól, hogy a saját otthon felújítási költségeit fele részben, maximum 3 millió forintig visszaigényelhetik azok, akik legalább egy gyermeket nevelnek háztartásukban. Ráadásul ehhez, február elsejétől hozzátesznek egy otthonfelújítási kölcsönt is. Ez elsősorban azoknak szól, akiknek nincs elég pénze ahhoz, hogy megfinanszírozzák az otthonfelújítás költségeit. Ők igényelhetik február elsejétől az otthonfelújítási kölcsönt, ami egy maximum 6 millió forintos, maximum 10 éves futamidőre felvehető, maximum 3 százalékos kamatozású ingatlanfedezetű jelzálogkölcsön.

    Ezen felül támogatják a többgenerációs otthonok létrehozását is - mondta Novák Katain, kifejtve: ez a tetőtér beépítéshez nyújtott csok formájában adott támogatás. Mostantól a csok teljes összegét igénybe vehetik azok, akik egy otthon tetőterét beépítik, ahová beköltözik a fiatalok családja, vagy a még gyermekvállalás előtt álló pár, és ott saját külön bejáratú, saját tulajdonú ingatlant hoznak létre.

    Ez a támogatás három gyermek vállalása esetén 10 millió forintos, két gyermeknél 2,6 millió forintos, egy gyermeknél 600 ezer forintos vissza nem fizetendő segítséget jelent. Ráadásul két gyermeknél 10 millió forintos, nagycsaládnál 15 millió forintos kölcsön is igényelhető a csok tetőtérbeépítésre felhasznált támogatása mellé.

    Ehhez képest újdonság, hogy január elsejétől 5 millió forintig visszaigényelhető az áfatartalom, ha valaki saját maga építkezik - mondta a miniszter. Tehát akik építkeznek, azokra nem az áfa elengedésének szabályai vonatkoznak, hanem 5 millió forintig visszaigényelhetik az áfatartalmat. Kiemelte azt is, hogy a közjegyzői díjat is maximálják azok számára, akik csokkal vásárolnak ingatlant.

    Forrás: MTI

  • 5 millió forinttal segítik a magánépítkezőket

    Novák Katalin hangsúlyozta: ezzel az állam ötmillió forinttal járul hozzá a sajáterős építkezésekhez is

    Az otthonteremtési programhoz és a családtámogatásokhoz kapcsolódó újabb lehetőségeket ismertetve a miniszter közösségi oldalán közzétett videójában kiemelte: a jövőben a nyugdíjasok is igényelhetik a csokot, ha megfelelnek minden feltételnek és dolgoznak a nyugdíj mellett. Példaként említette azt a helyzetet, ha a nyugdíjas nagyszülők nevelik az unokát, és valamelyikük dolgozik mellette.
    Hozzátette: bár a csokkal vásárolt ingatlant tíz évig nem lehet eladni, vagy elajándékozni, de a jövőben a szülők átírathatják majd azt a gyermekeik nevére a tízéves elidegenítési tilalom ideje alatt is.

    Szintén újdonság, hogy a jelzáloghitel-elengedés több fennálló lakáscélú jelzálogkölcsönre is érvényesíthető lesz.
    Így a második gyermek után járó egymillió, valamint a harmadik, vagy további gyermek utáni négymillió forintos elengedési mértéket több kisebb összegű lakáscélú jelzáloghitel közt megosztva is érvényesíthetik a családok - mondta.

    Hozzátette: a jelzáloghitel-elengedési lehetőség már az építési hitelekre is vonatkozik.

    Forrás: MTI

  • Januártól több kistelepülésen igényelhető a falusi csok

    A Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos által jegyzett közlemény szerint a falusi csok igénybe vehető tanya, birtokközpont vagy preferált kistelepülés területén használt lakás vásárlással egybekötött bővítésre és korszerűsítésre, valamint meglévő lakás bővítésére és korszerűsítésére is.
    A tájékoztatás szerint használt lakás vásárlására és egyidejű korszerűsítésére vagy bővítésére egy gyermek esetén 600 ezer, két gyermek után 2,6 millió, három vagy több gyermek esetén pedig 10 millió forint a vissza nem térítendő támogatás összege.
    Meglévő otthon felújítására a felsorolt összegek fele igényelhető.

    Az új jogszabály szerint ugyanis közel 2700 település tartozik majd ebbe a körbe. Vagyis 2021-től a magyarországi települések 84 százalékában lehet igényelni a támogatást.

    Jelentősen bővül jövőre azoknak a településeknek a száma, amelyeken az állami lakástámogatási rendszer keretében elérhető falusi csok keretében vásárolhatnak, korszerűsíthetnek ingatlanokat az arra jogosultak. Eddig közel 2500 település szerepelt a listán, de egy most megjelent jogszabály további 192 településsel bővítette a listát - derül ki az ingatlan.com összefoglalójából. A lépés eredményeként 2021-től a magyarországi települések 84 százalékában lehet igényelni a falusi csokot.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, hogy a falusi csok tavalyi elindításával korábban az országos ingatlanpiacon marginális szerepet játszó kistelepülések is felkerültek a térképre és a falusi csokos községekben a korábbi helyzethez képest nőtt az lakóingatlan-adásvételek száma.  A szakember azt is elmondta, hogy a falusi csok bevezetése miatt jelentősen nőtt a lakásbővítésre felvett támogatások aránya. A hivatalos adatok szerint az idei első félévben a felújításra, lakásbővítésre fordított folyósítások száma az egy évvel korábbihoz képest 14-szeresére, összegük pedig 25-szörösére nőtt.

    Mennyi a négyzetméterár?

    A szakember hozzátette: “A legtöbb új falusi csokos település Győr-Moson-Sopron megyében található, ahol jövőre 36-tal több település kerülhet a vevők célkeresztjébe. A dobogó második helyén Vas megye található 26 új településsel, Veszprém megye pedig a bronzérmes 23 új falusi csokos településsel.”

    Az ingatlan.com megyei bontásban összegyűjtötte a jövőre falusi csokos településekre jellemző - idén decemberben érvényes - kínálati négyzetméterárakat. A Békés megyei települések a legolcsóbbak, az átlagos négyzetméterár 57 ezer forintot tett ki.

    A legdrágább pedig a Balaton közelsége miatt Veszprém megye, ahol az érintett falusi csokos településeket 254 ezer forintos négyzetméterár jellemezte.

    Legalább 200 ezer forintért kínálták decemberben a Pest és Fejér megyei falusi csokos községekben található ingatlanok négyzetméterét. Hajdú-Bihar megyében pedig 106 ezer forint, az ország másik szélén, Győr-Moson-Sopron megyében 194 ezer forint volt a négyzetméterár az ingatlan.com adatai szerint.

    Forrás: MTI, ingatlan.com

  • Februártól jön az otthonfelújítási hitel

    2021. február elsejétől egy olyan otthonfelújítási hitel indul, amelynek köszönhetően az otthon felújításának költségeit előzetesen, egy hitelen keresztül megkaphatják a banktól a családok, és utána a költségeik felét az állam visszafizeti helyettük, és csak a maradékot kell törleszteniük, legfeljebb tízéves futamidővel - mondta a miniszter az MTI beszámolja szerint.

    A gyereket váró és már nevelő családokat 6 millió forintos lakásfelújítási hitellel támogatják, ebből 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás. Ezt pontosította most Novák Katalin.

    Mint mondta, februártól pedig olyan otthonfelújítási hitelt lehet igényelni, amelynek köszönhetően a felújítás költségeit előzetesen egy hitelen keresztül megkaphatják a családok, majd költségeik (hiteltartozásuk) felét az állam visszafizeti helyettük, és csak a maradékot kell törleszteniük, legfeljebb tízéves futamidővel.

    A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a családtámogatási elemek szabadon kombinálhatók, egyszülős családok számára is elérhetők és már egy gyermek esetén is, sőt a terhesség 12. hetét követően lehet élni a lehetőségekkel.

    Forrás: MTI, Magyar Nemzet

  • Jövőre 300 milliárd forinttal támogatja a kormány az otthonteremtést

    A miniszter megjegyezte: a keret felülről nyitott, nem kell attól tartani, hogy elfogy a pénz, és a programnak idejekorán vége szakad.

    Novák Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány tíz év alatt tehát több mint két és félszeresére emelte a családtámogatásra szánt anyagi elköteleződését. Erre a célra a kormány 2010-ben 960 milliárd forintot fordított, 2021-ben 2300 milliárd forint lett volna megcélozva, amely összeg az új programokkal 2600 milliárdra változott.

    A családok támogatásával a kormánynak párhuzamosan két célkitűzése van: egyrészt szeretnék, hogy a vágyott gyermekek megszülessenek, másrészt a már gyermeket nevelő családok életkörülményein kívánnak javítani - fejtette ki Novák Katalin. A magyar fiatalok átlagosan minimum két gyermeket terveznek, ha ez ténylegesen megvalósulna, akkor demográfiai értelemben rendben lennénk - tette hozzá, utalva arra, hogy 2010-ben öt vágyott gyermekből három született meg, most viszont már négy.

    A miniszter úgy fogalmazott: nem titkolják, hogy azokat segítik, akik a gyerekeikért, és nem a gyermekeikből akarnak élni, azaz nem segélyt kínálnak, a családtámogatások jelentős részét munkához kötik.

    Arra a kérdésre, hogy az 5 százalékos lakásáfa visszavezetéséről miért csak határozott időintervallumra döntöttek, Novák Katalin elmondta: az állam felelős módon csak meghatározott időszakra tudja vállalni az áfacsökkentésből eredő bevételkiesést.

    A felújítási támogatás munkaerőhiányt generáló hatásait firtató kérdésre a miniszter megjegyezte, hogy hisz a piac szabályozó erejében, abban, hogy a piac képes a nehéz helyzetekre is jó megoldásokat találni. Manapság nem feltétlenül a munkaerőhiány a jellemző, és a különböző szakmák közötti átjárhatóság sem elvetendő - mondta.

    A miniszter az interjúban ígéretet tett arra, hogy a másfél évnél idősebb gyermekek örökbe fogadása után is mihamarabb lehetővé teszik igénybe venni a babaváró hitelhez kapcsolódó támogatásokat és a jelzáloghitel-elengedés lehetőségét.

    Novák Katalin az interjúban arról is beszélt, hogy az 5 százalékos áfa, a csok és a babaváró támogatás miatt rengeteget kellett egyeztetniük az EU-val. Általában az a brüsszeli álláspont, hogy nem tartják legitim célnak a gyermekvállalás támogatását - mutatott rá, utalva arra, hogy időnként csak az

    A rozsdaövezetek nulla százalékos áfájának bevezetésével kapcsolatos kérdésre a miniszter megjegyezte: a szabályozás majdnem kész van, és bízik abban, hogy január 1-jétől ez is el tud indulni.

    Forrás: MTI, Portfolio

  • Lakásfelújítás állami támogatás nélkül?

    Egy kevéske megtakarítással, vagy akár anélkül

    Akár rendelkezünk önerővel, akár nem, kedvező feltételek mellett igényelhetünk lakásfelújítási-, korszerűsítési-, vagy akár bővítési hitelkonstrukciókat. A jelenlegi, alacsony kamatkörnyezet miatt ugyanis - mivel nem szükséges horribilis összegű kölcsön - kevesebb önrésszel (vagy akár önrész nélkül is), alacsonyabb törlesztőrészlettel, akár végig fix kamatozással kecsegtetnek a legjobb alternatívák.

    A munkálat(ok) típusa szerint tehát az előbb említett kölcsönök jöhetnek szóba. Mindezek közös tulajdonsága, hogy lakáscélú kölcsönök, és így a jelzáloghitelek kategóriájába sorolhatók. Ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy az igényléshez szükség lesz egy tehermentes fedezeti ingatlanra, amit felajánlhatunk a pénzintézet felé biztosítékként. 

    Ettől természetesen sokan “fáznak”, hiszen nemfizetés esetén veszélybe kerülhet az otthonunk, hiszen ilyenkor a bank - miután minden lehetséges módon megpróbálja rábírni az adóst a visszafizetésre - egy árverés keretén belül kényszerértékesítheti az ingatlant.

    Viszont, ha mindenek előtt alaposan tájékozódunk, átgondoltan választunk hiteltípust és bankot, a törlesztőrészleteket pedig kellő biztonsággal be tudjuk - akár hosszú távon is - vállalni, az ingatlanfedezetű hitelek jelentős előnyökkel bírnak, például:

    • magasabb hitelösszeget igényelhetünk (akár több 10 millió forint)
    • hosszú futamidőt is választhatunk (akár 20-25 év)
    • emiatt pedig alacsonyabb törlesztőrészletekkel is kalkulálhatunk
    • jóval kedvezőbb kamatkörnyezet mellett tehetjük mindezt, mint például egy szabad felhasználású jelzáloghitel, vagy egy személyi kölcsön esetében
    • és csekély önerővel kell csak rendelkeznünk (vagy a fedezeti ingatlan jelenlegi értékétől és az igényelt összegtől függően akár önerő nélkül is).

    Milyen munkálatokat fedezhet egy célirányú kölcsön?

    Az imént említett felújítási-, korszerűsítési-, vagy bővítési hiteltípusok kategóriánként mind-mind más munkák elvégzését foglalhatják magukba. Ahhoz, hogy játszi könnyedséggel meg tudjuk állapítani, hogy melyik lesz számunkra az optimális, nem árt tisztázni az egyes fogalmakat sem, ugyanis ezeket a népnyelv is gyakran “összemossa”.

    Mit jelent pontosan a lakásfelújítás?
    A felújítás alatt hitelezési szempontból olyan munkálatokat értünk, amik az otthon állagmegóvását hivatottak biztosítani.

    Milyen feladatokat értünk ezalatt?
    Ide tartoznak az általános javítási, szerelési, karbantartási és kisebb építési munkák, illetve az olyan feladatok, mint például a berendezések cseréje, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy megőrizzük, megóvjuk ingatlanunk használhatóságát, esztétikai megjelenését.

    A felújítás része lehet például a falfestés, vakolás, tatarozás, a helyiségek burkolása, a burkolatok cseréje, de akár az elavult elektromos hálózat vezetékeinek cseréje is.

    Mi a korszerűsítés?
    Korszerűsítéssel a lakás vagy ház komfortfokozatát tudjuk növelni, vagyis ide sorolhatunk minden olyan építési tevékenységet, amivel az otthonunk biztonságos és rendeltetésszerű használatát fokozhatjuk. 

    Milyen munkák tartoznak ide?
    Ide tartoznak a közművek létesítése (ahol eddig még nem volt), vagyis a víz-, gáz-, áram bevezetése az ingatlanba, de olyan feladatok elvégzése is ezt a kategóriát erősíti, ahol a lakást vagy lakóházat energiafelhasználás szempontjából fejlesztjük. 

    Tehát ide tartozik például a lakás vagy ház hő-, víz-, illetve hangszigetelése, a nyílászárók cseréje, a fürdőhelyiség kialakítása, az egyedi fűtés kiépítése, illetve a megújuló energiaforrásokat felhasználó rendszerek telepítése is.

    Mit nevezünk bővítésnek?
    Hitelezés szempontjából bővítésnek minősülnek azok a kimondottan építési feladatok, amik által az otthonunk bruttó alapterülete növekedni fog.

    Milyen feladatok elvégzése minősül bővítésnek?
    A legtöbben tévesen a tetőtér beépítését szokták bővítési kategória alá sorolni, azonban ez nem jár az előbb említett alapterület-növekedéssel, így nem is igényelhetünk rá bővítési hitelt. Ahogyan egy melléképület vagy garázs építésére sem. 

    Amire viszont igen: ha az ingatlan bővül legalább 1 db 12 négyzetmétert meghaladó, új lakóhelyiséggel. Feltétel viszont, hogy ez a szoba nem lehet a tetőtérben.

    Mitől speciálisak ezek a hitelkonstrukciók?
    Említettük, hogy az imént leírt munkálatok kapcsán igényelt hitelfelvételkor tulajdonképpen ugyanúgy lakáscél valósul meg, mint egy ingatlanvásárlás alkalmával. Így ezek feltételei és az elbírálási folyamat is számos hasonlóságot mutat az általános értelemben vett lakáshitelek igénylésekor megszokott metódussal.

    Azonban néhány fontos különbséggel nem árt tisztában lenni. Beszélhetünk akár a lakás felújításáról, akár korszerűsítésről, akár bővítésről, mindhárom hitelcél esetén rendelkeznünk kell ugyanis egy költségtervezettel, amely tartalmazza, hogy pontosan milyen munkálatokat kívánunk elvégeztetni, milyen munkadíjjal és anyagköltséggel.

    Ezen felül pedig megkötés, hogy korszerűsítéskor a kivitelezéshez csak olyan anyagokat használhatunk fel, amelyek rendelkeznek megfelelőségi nyilatkozattal, vagyis megfelelnek az ide vonatkozó kormányrendelet előírásainak. Törekedjünk tehát arra, hogy a szükséges anyagokat és eszközöket építőanyag szakkereskedésben szerezzük be, ne használtan, vagy kéz alól vásároljuk. 

    Extra tipp: gondolhatnánk, hogy a nagy barkácsáruházak árai a legkedvezőbbek, azonban sok esetben a kisebb szakkereskedések jóval alájuk tudnak menni árban, ráadásul ezeknél helyben profi építőanyag szakértők válaszolnak a felmerülő kérdésekre (például arra, hogy a kiválasztott terméknek elérhető-e a megfelelőségi nyilatkozata).

    További remek hír, hogy amíg valaki állami támogatás igénybevételével kezd bele a munkálatokba, utólag el kell tudnia számolni a kapcsolódó költségekkel, vagyis számlabemutatási kötelezettsége keletkezik a beépített anyagokról és munkadíjakról. 

    Tehát amellett, hogy a támogatásokkal különböző kedvezményekre lehetünk jogosultak, a szigorú szabályok jóval nagyobb kötöttséget szabnak. A nem támogatott, vagyis a piaci lakáshitelek esetén (például a fent említett konstrukcióknál) számlabemutatási kötelezettségünk szerencsére nincsen.

    Hogyan indítsuk bombabiztosan a folyamatot?

    Tudnunk kell, hogy a különböző felújítási kölcsönök között futamidőben és a kamatok vonatkozásában is jelentősek az eltérések, ami hosszabb távon milliós különbséget is jelenthet. Ezért az optimális hitelkonstrukció kiválasztása összetett és bonyolult procedúra, amelyhez nélkülözhetetlen az alapos informálódás, a felkészült igénylés, nem is beszélve arról, hogy a bankok is jelentősen eltérő gyakorlattal dolgoznak. 

    Jó hír lehet a felújítóknak, hogy már a tájékozódástól kezdve ingyenes, bankfüggetlen hitelszakértői segítséget is kaphatunk. Ennek előnye pedig egyáltalán nem elhanyagolható, ugyanis korántsem biztos, hogy az a bank, ahol a folyószámlánkat vezetjük a legjobb konstrukciót kínálja számunkra.

    A tanácsadáson viszont a szakértő a legtöbb hazai bank ajánlatát tudja nekünk összehasonlítani, figyelembe veszi egyéni igényeinket és céljainkat, tisztában van a bankok eltérő gyakorlatával és oda tud irányítani, ahol nagyobb biztonsággal kerülhetünk ki pozitívan az elbírálási folyamatból.

    Óvakodjunk tehát az olyan hiteltanácsadók “segítségétől”, akik díjazást kérnek a munkájukért, ugyanis egy megbízható hitelközvetítő cég kizárólag a bankfiókoktól kap honoráriumot, és pontosan azért, mert az általa a bankhoz irányított ügyfélnek valószínűleg már minden jogosultsági feltétele tisztázott, dokumentumai készen állnak, így nagy valószínűséggel ő könnyedén át is fog menni az elbíráláson.

  • Tovább egyszerűsödik az építkezések e-ügyintézése

    Az elektronikus építési napló és az ÉTDR (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) az Országos Építésügyi Nyilvántartás digitális alkalmazásai, melyek az egyszerű bejelentéstől, illetve az engedélyezéstől az építőipari kivitelezési tevékenység befejezéséig az építkezés teljes folyamatát alkalmasak végigkísérni. Továbbfejlesztésük célja az elektronikus felületek használatának egyszerűsítése, új funkciók bevezetése, valamint az online felületek korszerű és egységes kialakítása.

    Az „E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában” projekt eredményeként az elektronikus építési naplót sokkal gyorsabban készenlétbe lehet majd helyezni, a napi folyamatok követése egyszerűbbé válik, térképi megjelenítő funkció is készül, valamint a jogutódlás is kezelhető lesz, ha építkezés közben például adásvétel vagy öröklés miatt változik az építtető személye. Az építési napló mobil alkalmazása is megújul, ez segíti majd a kivitelezőket a napló vezetésében, az építtetőket és műszaki ellenőröket pedig abban, hogy az építési munkákat valós időben követni tudják.

    Forrás és további információ: Lechner Tudásközpont

  • Könnyítések a családtámogatások felvételéhez

    Novák Katalin a közzétett videóban elmondta: meghosszabbítják a lejáró határidőket és kitolják az életkori határokat a veszélyhelyzet lejártát követő 30. napig. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azoknál a támogatásoknál, amelyeknél fix határidő van az igénylésre, március 10-ig van lehetőség az igénylések, kérelmek, igazolások benyújtására. Ha pedig valaki 2020. július 18. és 2021. március 10. között, vagy az első veszélyhelyzet alatt töltötte be a családi otthonteremtési kedvezménynél (csok) az előre vállalt gyermekek esetén a feleségnek előírt 40. vagy a babaváró támogatásnál előírt 41. életévet, jogosult marad a támogatásra a veszélyhelyzet lejártát követő 30. napig - jelezte.

    Hozzátette: meghosszabbodik a különböző okiratok, például a társadalombiztosításijogviszony-igazolás 30 napos felhasználhatósága is.

    A miniszter tudatta azt is, hogy aki a veszélyhelyzet ideje alatt elveszíti a munkáját, nem esik el a családtámogatások igénybevételének lehetőségétől, mert a veszélyhelyzet időszakát is beleszámítják a folyamatos tb-jogviszonyba. Továbbá akkor is folyamatosnak tekintik a tb-jogviszonyt, ha a veszélyhelyzet lejártát követő három hónapon belül ismét elhelyezkedik az, aki korábban elveszítette az állását - fűzte hozzá.

    A tájékoztatás szerint a veszélyhelyzet alatt a babaváró támogatás esetén a várandósok meghatalmazhatják párjukat, hogy egyedül intézhessék az igénylést, így a kismamáknak nem kell bemenniük a bankfiókba.

    A hitelmoratórium a március 18. előtt felvett babaváró támogatásra és csokhoz felvett kölcsön visszafizetésére is vonatkozik. A hitelmoratórium ideje alatt a kezességvállalási díjat sem kell megfizetni, a csokhoz nyújtott állami kamattámogatás maximum 25 éves időszaka pedig meghosszabbítható a moratórium idejével - közölte a miniszter.

    Novák Katalin azt mondta: a Magyar Közlönyben december 9-én megjelent intézkedések a családok terheit igyekeznek csökkenteni adminisztratív és anyagi értelemben is.

    Később Novák Katalin az otthonteremtési program újabb részleteit ismertette.

    Kérdésekre válaszolva a miniszter közölte, ha haszonélvezeti joggal terhelt az ingatlan, akkor is lehet élni a támogatással.

    Ugyanakkor az alap társadalombiztosítási (tb) befizetés esetén, vagyis ha mindkét szülő csak a saját maga által fizetett tb-vel rendelkezik, nem lehet igénybe venni az otthonfelújítási támogatást - tette hozzá.

    A lízinggel vásárolt és még hitellel terhelt lakás esetén fontos szabály, hogy legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie annak, aki igénybe venné az adott ingatlanra a felújítási támogatást - hívta fel a figyelmet Novák Katalin.

    Hozzátette, a támogatás akkor is igényelhető, ha az adott lakás jelzáloggal terhelt.

    Forrás: MTI

  • A lakásépítés továbbra is húzóágazat

    Az év első felében az állam hasonló mértékű megrendeléseket adott az építőiparnak, mint tavaly, míg az önkormányzati megrendelések megfeleződtek - mondta el Koji László az interjúban.

    A kormányzat otthonteremtési programjának, valamint az idén előkészített és a jövőre induló beruházásoknak köszönhetően az építőipar 2021 első negyedévének a végére léphet túl a koronavírus-járvány következményein – mondta.

    A 2021-es családtámogatási intézkedésekről Koji László azt mondta, fontos, hogy a következő hat évre az új lakások áfatartalmát előre lehet kalkulálni, hiszen - a 2022 végéig építési engedéllyel rendelkező lakásoknál - egészen 2026-ig 5 százalékra mérséklődik az áfakulcs. A lakásfelújítási támogatások nagy előnyének nevezte a piac tisztulását, miután számlával kell igazolni az elvégzett munkákat.

    A legutolsó negyedéves GDP-adatok alapján tavalyhoz képest az építőipar hozzáadott értéke 17,6 százalékal csökkent.

    Koji László hozzátette, ahhoz, hogy az ágazat ismét tartós növekedési pályára tudjon állni, építésgazdasági akciótervre van szükség, amely a kormányzat és a vállalkozások feladatait egyaránt meghatározza.

    A szakszövetség elnöke szerint a kormányzat szabályozással, megrendeléssel, támogatással és ellenőrzéssel tudja segíteni az építőipart, a cégek feladata az, hogy kormányzati segítséggel javítsák a hatékonyságukat, például képzésekkel, innovációkkal, amelyekbe a nagy és közepes cégeknek a mikro és a kisvállalkozásokat is be kellene vonniuk.

    Közölte, mindez azért fontos, mert a 114 ezer építőipari cég közül 108 ezer öt embernél kevesebbet foglalkoztat, vagyis mikrovállalkozás vagy önfoglalkoztató.

     

    Forrás: MTI

  • Megvannak az otthonteremtési program részletszabályai

    Januártól az új építésű ingatlanok értékesítési áfája 27 százalékról 5 százalékra csökken, azok, akik családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) vásárolnak ingatlant az 5 százalék áfát is visszaigényelhetik, a csokkal vásárolt új vagy használt ingatlanok pedig illetékmentesek lesznek.

    Egy nettó 30 millió forintos ingatlan esetén az áfacsökkentés 6,5 millió, az áfa-visszaigénylés 1,5 millió, az illetékmentesség pedig további 1,2 millió forint megtakarítást jelent, vagyis több mint 9 millió forintot spórolhatnak meg a családok
    – magyarázta a miniszter. Az illetéket akkor nem kell kifizetni, ha az adásvételi szerződést 2021. január elseje után kötik meg.

    Az 5 százalékos adókulcs alá azok az ingatlanok esnek, amelyeknek építési engedélyét 2019 év végéig kiadták, valamint azok, amelyek műszaki átadása 2021. január elseje után történik. Utóbbira akkor is az 5 százalékos áfa érvényes, ha az adásvételi szerződést idén kötik meg, tehát az számít, hogy mikor adják át és mikor teljesítik a kifizetést.

    Elmondta azt is, hogy az áfa-visszaigényléssel a teljesen saját erős építkezéseknél csak azok élhetnek, akik falusi csokot vesznek igénybe. Egyébként a támogatás csak a teljes egészében más kivitelező által megvalósított új ingatlanok vásárlása esetén kérhető.

    Az áfa visszaigénylése a csok igénylésével egyidőben is benyújtható, a 2022. december végéig kiadott építési engedélyek esetén érvényes, és 2026 végéig lehet vele élni.

    Forrás: MTI

  • Könyvek a passzívházakról laikus építtetőknek és gyerekeknek

    Rezsnyák Péter kivitelező-építész hétköznapi nyelven írt gyakorlatias könyvet a passzívházak iránt érdeklődőknek, építtetőknek. 

    Az „Egyszerűen passzívház” című kötetben érthető magyarázatokkal vezet végig az ötletelés, tervezés és az építkezés folyamatán, és sorra veszi az olyan gyakorlati tudnivalókat is, amiket az érdeklődők sok esetben nem kapnak meg máshol.

    A könyvből megtudhatnak mindent a laikusok, az árnyékolástechnikától a hatékonyfűtési megoldásokon át az ideális hőszigetelés vastagságáig. Segít abban, hogy mit mondon az építtető a kivitelezőnek, sőt akár abban is, hogyan válasszon a passzívházhoz alkalmas építési telket.

    Nem marad érintetlenül a költségek, megétrülések kényes kérdése sem.

    A passzívházépítésről gyereknyelven

    Gyerekeknek szól a Martina Feirer és Alexandra Frankel könyve a passzívházakról. A klasszikus, rajzokkal gazdagon illusztrált gyerekkönyv öt és tíz év közöttieknek magyarázza el játékos formában, hogyan is működik a passzívház, és miért fontos a környezettudatos szemlélet és energiahatékonyság egy ház építésekor.

     

    Elmagyarázzák, mi is az a passzív szolárház, hogyan működik, hogyan épül meg, milyen anyagokkal szigetelik a falakat, hogyan jut be a meleg a házba, és hogyan előzik meg, hogy a hideg kint maradjon.

    A gyerekkönyv jelenleg öt nyelven olvasható, használata segítséget nyújthat a környezettudatosságra való iskolai és óvodai nevelésben is. A húszoldalas könyv kihajtható és mozgatható részei teszik még érdekesebbé a téma felfedezését. 

    Az oldalpárok végén játékos feladatok is vannak, például tárgyakat kell megtalálni a történetben.

    Videó a könyvről: https://www.facebook.com/103643389712204/videos/992971517797784

    Forrás: Realista.hu, Octogon

  • Megjelentek a lakásfelújítási támogatás pontos részletei

    Minden család egyszer élhet a támogatással, a támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3 000 000 forint. Nem muszáj igénybe venni a maximális 3 millió forintot, de legalább 6 millió forintos beruházással lehet jól járni, hiszen ennek 50%-ára jár a támogatás.

    A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%-os arányban szerepelhet,

    Lakásra, lakóhelyre vonatkozó feltételek

    - a támogatás abban az esetben igényelhető, ha az igénylő(k), illetve a kiskorú gyermek a támogatással érintett lakásban együttesen legalább 50%-os mértékű, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal rendelkeznek,
    - ha a családnak régóta a tulajdonában áll a lakás, akkor az igénylés időpontjakor legalább egy éve a bejelentett lakásban kell laknia a szülőknek és a gyermek(ek)nek,
    - egy évnél fiatalabb gyermek vagy magzat, illetve új lakás vásárlásra, építése esetén ez az egyéves bentlakási viszony nem feltétel (ezzel a visszaéléseket szűrnék ki),
    - több lakásból álló osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetén az előírt tulajdoni feltétel teljesülését a támogatással érintett ingatlanrészre vonatkozóan az igénylő által benyújtott használati megállapodás vagy bírósági ítélet alapján is szükséges vizsgálni,
    - korábban már támogatással érintett lakásra támogatás nem igényelhető, kivéve, ha a korábbi igénylő az igénylése időpontjában meglévő tulajdoni hányadát teljes mértékben elidegenítette.

    Gyermekre vonatkozó feltételek

    - legalább egy együttlakó gyermek kell a támogatáshoz, a legalább 12 hetes magzatok és a nagykorúvá vált, a 25. életévüket még be nem töltött együttélő gyermekek is beszámítanak,
    - a gyodra jogosító gyermekek esetében nincs életkori határ.

    Szülőkre vonatkozó feltételek

    - házaspárok és élettársak mellett egyszülős családok és különélők, elváltak is élhetnek a lehetőséggel,
    - a különélők esetében az a fél jogosult, aki neveli a gyermeket, de ha például 1-1 gyermeket nevelnek, akkor 1,5-1,5 millió forintot vehetnek igénybe,
    - az egyik fél dönthet úgy, hogy átadja a támogatásra a jogot a másik szülőnek.

    Társadalombiztosításra és köztartozásra vonatkozó feltételek

    - egy legalább 1 éves, maximum 30 napra megszakított folyamatos tb-jogviszony kell a támogatáshoz (vállalkozók esetében is),
    - fő esetei: minden típusú munkavégzésre, foglalkoztatásra irányuló magán-és állami alkalmazotti, szolgálati és egyéb jogviszony, szövetkezeti munkavégzés, álláskeresési támogatások időszaka, egyéni vállalkozás, társas vállalkozás, egyházi szolgálati jogviszony, mezőgazdasági őstermelő, főállású kisadózó, állami projektértékelő, köz- vagy felsőoktatási jogviszony, belföldi vagy külföldi munkaviszony számít,
    - az elmúlt hónapokban felvett álláskeresési járadék is beleszámít, illetve a nyugdíj melletti munkavégzés és a hallgatói jogviszony is,
    - az elmúlt egy évben valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott személyek is igényelhetik, ha az igénylés napján már a magyar tb alá tartoznak,
    - az igénylést megelőző 180 napban a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyek nem igényelhetik a támogatást,
    - feltétel a köztartozás-mentesség,
    - amennyiben az egyik szülő külföldön dolgozik, akkor is élhetnek a lehetőséggel (ezt meglepően sokan kérdezték Novák Katalintól),
    - egyszülős család esetén akkor is igényelhető a támogatás, ha a szülő külföldön dolgozott – ebben az esetben az igénylés napján kell hazai tb-jogviszonnyal rendelkeznie.

    Támogatható költségek és munkálatok

    Szinte minden otthonfelújítással kapcsolatos munkavégzésre igényelhető a támogatás:

    - víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje
    - fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
    - fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a  megújuló energiaforrások alkalmazását is,
    - az épület szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
    - a  külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,
    - tető cseréje, felújítása, szigetelése,
    - égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
    - klímaberendezés beépítése, cseréje,
    - napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
    - belső tér felújítása, ideértve a  lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, festését, tapétázását, a galériaépítést, a belső lépcső kialakítását és cseréjét, a szaniterek beépítését vagy cseréjét, a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét, - a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
    - a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
    - kerítés építése,
    - gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
    - terasz, loggia, erkély, előtető építése,
    - térburkolat készítése, cseréje,
    - télikert kialakítása,
    - amennyiben az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott személynek minősül - meghatározott akadálymentesítési munkák,
    - alapozási szerkezet megerősítése, valamint
    - beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje.

    A CSOK igénybevétele során már elszámolt költségek nem vehetők figyelembe (érdekes módon a 2018 októbere előtt kötött szerződések alapján járó lakás-takarékpénztári támogatásban érintett felújítási munkák kizárására nem találtunk utalást a rendeletben).

    Az építési tevékenységek teljesítését igazoló számlaként az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, és a  felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a  vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított olyan számla fogadható el, amelyről a  vállalkozó az  általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. számú melléklet 1. pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette. A támogatás az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vonatkozásában nem vehető igénybe.

    A felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat végző vállalkozó által kiállított számla csak akkor fogadható el, ha a  vállalkozó az  igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy gazdálkodó szervezet esetében az  igénylő vagy az  igénylő közeli hozzátartozója vagy élettársa annak nem tagja, munkavállalója vagy vezető tisztségviselője. Együttes igénylés esetén e bekezdés rendelkezéseit mindkét igénylőnek teljesíteni kell.

    Utólagos ellenőrzés és visszafizetés
    - A támogatás igénybevételének jogszerűségét az államkincsstár legkésőbb a  támogatás folyósítását követő 180. napig jogosult a  lakás fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal bevonásával helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálni. A helyszíni ellenőrzésről a kormányhivatal jegyzőkönyvet készít, amelyet elektronikus úton megküld a kincstár részére.
    - Ha a kincstár a  kormányhivatal által megküldött jegyzőkönyvben foglalt tények alapján megállapítja, hogy az  igénylő jogosulatlanul vette igénybe a  támogatást, akkor felszólítja az  igénylőt a  támogatásnak az államháztartásról szóló törvény szerinti, kamattal növelt összegben történő visszafizetésére.

     A jogszabály: 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet A gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról - Magyar Közlöny 2020. évi 259. szám

    Forrás: Portfolio

  • Felújítási támogatásra várnak a társasházak is

    A Magyar Nemzeti Bank 2020 nyarán kérdőíves felmérést végzett a hazai társasházkezelők körében a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE), a Társasházi Háztartás (THT) és az eHáz közreműködésével. A kérdőív célja a hazai társasházak műszaki állapotának, a korábban megvalósult-, és a tervezett felújításoknak a felmérése különös tekintettel a felújításokhoz szükséges finanszírozási forrásokra, és a felújítások előtti akadályok feltérképezésére. A válaszadó társasházkezelők a kérdőívet 2020. július és október között töltötték ki. A felmérésben összesen 1070 db társasház vett részt, amelyek összesen 73 862 db lakással rendelkeznek. Mindez a hazai társasházi lakásállomány hozzávetőlegesen 4,3 százalékát teszi ki. A felmérésben szereplő társasházak 59 százaléka található a fővárosban lakásszám alapján. Kerületi bontásban erőteljes koncentráció figyelhető meg, a lakások fele ugyanis 4 kerületben helyezkedik el. Legnagyobb arányban a III. kerület képviselteti magát, itt található a lakások 22 százaléka. Szintén jelentős arányban szerepelnek a felmérésben XIII. kerületi lakások, hiszen Budapest ezen külvárosi részein számos panelházas lakótelep épült.

    A felmérésben részt vevő társasházak 12 százaléka 1946 előtt épült, és ezen épületek 70 százaléka kisebb vagy jelentős felújításra szorul. A világháborút követő újjáépítési időszakban egészen a 60-as évekig kevés lakás épült Magyarországon, az ebben az időszakban épült társasházak a minta 4 százalékát teszik ki, amelyek kétharmada szintén felújítást igényel. Az 1960-tól kezdődő 15 éves lakásépítési programban épült a társasházak 41 százaléka, azt követő években egészen a rendszerváltásig pedig 35 százalékuk. A jellemzően panellakásokat tartalmazó állomány 44 százaléka az átlagosnál rosszabb állapotú, és ezen felújítandó, 1960–90-ig épült lakások adják a kérdőívben szereplő lakásállomány 34 százalékát. A 90-es évektől a 2008-as válság kitöréséig a felmérésben szereplő lakások 6 százaléka, amíg a recessziótól napjainkig a lakások 1 százaléka épült, utóbbiak többsége jelenleg is jó állapotban van.

    A társasházak energiahatékonyságát jelentősen befolyásolja az alkalmazott fűtési rendszer típusa. A felmérésben részt vevő társasházak legnagyobb arányban (mintegy 35 százalékuk) egyedi mérésű távfűtéssel rendelkeznek. A három leggyakoribb fűtési rendszer közé tartozik még a gázzal történő, valamint az egyedi mérés nélküli távfűtés, amelyek rendre a társasházak 31 és 22 százalékánál található meg. A megújuló energia segítségével történő fűtés mindössze 1 százalékuknál érhető el. A társasházak fűtési- és egyéb közműellátási rendszerei a felmérés alapján jellemzően elavultnak tekinthetőek, a társasházak felénél az elmúlt 5 évben nem történt felújítás, holott szükség lenne rá. További egyharmaduknál volt ugyan felújítás, azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy jó állapotban tudhassák valamennyi közműellátási rendszerüket, és mindössze 17 százalékuk vallotta azokat megfelelő állapotúnak.

    A kérdőív segítségével felmértük az elmúlt években megvalósult, és a jelenleg is zajló korszerűsítési-, felújítási-, és állagmegóvási munkák tipikus fajtáit. A társasházak körében a leggyakrabban előforduló felújítás a lapostető hő- és/vagy vízszigetelése volt, amelyet 18 százalékuk elvégzett a legutóbbi felújításuk során. Ezt követi a nyílászárók cseréje, amelyet 16 százalékuk jelölt, majd a belső épületrészek festése, a homlokzati hőszigetelés, valamint a lift korszerűsítése szerepelt prioritásként a legtöbb társasháznál.

    Budapesten a felmérésben részt vevő társasházak 39 százalékánál volt az elmúlt 3 évben felújítás, amíg vidéken csupán 27 százalékuknál. A fővárosban az elmúlt egy évben kivitelezett felújítások 82 százaléka állami vagy önkormányzati forrás nélkül jött létre. Ez az arány vidéken 92 százalék volt. Az ennél korábbi, de legfeljebb 3 éven belüli felújítások esetében Budapesten már csak 43 százalék volt a támogatás nélkül finanszírozott korszerűsítések aránya, a társasházak közel fele igénybe tudott venni állami támogatást a költségek legfeljebb 50 százalékáig. Ezzel szemben vidéken 81 százalékuk csak saját vagy idegen forrásból tudott gazdálkodni.

    A felmérésben részt vevő társasházak körében erős a felújítási szándék. 2020-ban a társasházak 31 százaléka tervez felújítási munkálatokat, az elkövetkező három évben pedig 83,4 százalékuk. A tervezett felújítások átlagos értéke 53 millió forint, ami a régebben, a 60-astól 90-es évekig épült épületeknél jellemzően magasabb, 64–77 millió forint, amíg az elmúlt három évtizedben épült házaknál 14–15 millió forint. A társasházaknak viszont csupán 18 százaléka rendelkezik a felújításhoz szükséges teljes összeggel, 26 százalékuk bankhitelt is szeretne igénybe venni, amíg 57 százalékuk állami vagy önkormányzati támogatást kíván felhasználni.

    A tervezett felújítások műszaki tartalmát tekintve a leggyakoribb cél a víz- és csatornarendszer felújítása, az elektromos hálózat felújítása, a homlokzat hőszigetelése, és a belső épületrészek festése. Az elkövetkező 1–2 évben a válaszadók 13 százaléka tervezi megújuló energiaforrás hasznosításának bevezetését.

    A válaszadó társasházkezelők az állami támogatások hiányát emelték ki a legnagyobb arányban, 66 százalékban, mint a felújítások megvalósulását gátló tényezőt. A második legfontosabb tényezőnek a megtakarítások hiányát jelölték meg, ezt a válaszadók 51 százaléka jelezte. A kivitelezési nehézségeket és a tulajdonosi egyetértés hiányát emellett a társasházak 28 és 25 százaléka jelölte meg felújítást gátló tényezőként. A koronavírus-járvány a társasházak gazdálkodását is negatívan érintette. A társasházak 33 százaléka válaszolta, hogy részben vagy egészben a járvány miatt halasztani kellett a felújítást, 24 százalékuk esetében zárt be legalább ideiglenesen társasházban működő üzlet, 40 százalékuk esetében pedig a lakók körében okozott fizetési nehézségeket a közös költségek terén.

    Forrás: MNB Lakáspiaci jelentés 2020. november

  • Így lehet majd a legjobban kihasználni a felújítási támogatást

    A magyarországi lakótelepi, azaz panellakások egy része is korszerűbbé válhat a jövőre induló állami lakásfelújítási program révén - áll az ingatlan.com több mint 30 ezer panellakás-hirdetés adatai alapján készült elemzéséből, amely amellett, hogy bemutatja a mostani panelpiacot, választ ad arra is, hogyan érdemes az államilag támogatott lakásfelújításba belevágni.

    Kulcsfontosságú negyedek

    A fő szabály szerint a lakásfelújítás költségeinek 50 százalékát, maximum 3 millió forintot kaphatnak a legalább egy gyermeket nevelő háztartások a program keretében. A költségek felét a számlák elektronikus beküldése után, utólag fizeti ki az Államkincstár.

    “A program megkülönbözteti az anyagköltségeket és a munkadíjakat, és ezek együttes összege képezi a támogatás alapját. Mivel azonban a támogatást fele-fele arányban lehet elszámolni munkadíjra és anyagköltségre, ezért várhatóan akkor járnak legjobban a lakásfelújítók, ha egyik költségtípus sem kisebb az összes költség negyedénél.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, hozzátéve: véglegeset majd a részletszabályok ismeretében lehet mondani.

    A paneleknél is szükség van a felújításra

    A jövőbeni korszerűsítés például a fűtésszámlát is mérsékelheti a nyílászárók cseréje vagy felújítása után, akár a panellakásokban is. Balogh László azt mondta, hogy lakásállomány jelentős részét, 14 százalékát adják a panelek, azaz majdnem minden hetedik lakás tartozik ebbe a körbe. A több százezer panellakás egy része olyan házban van, amelyek az elmúlt két-három évtizedben átestek korszerűsítésen, például szigetelést kaptak kívülről, de az állomány nagyobb részét nem érintették ezek a beruházások. Éppen ezért a panellakásoknál érdemes a lakáson belüli felújítást is végrehajtani.

    “Annál is inkább, mert a panelpiacon belül a keresletet meghatározza, hogy felújított ingatlanról vagy felújítandó ingatlanról van-e szó. A panellakások iránti érdeklődések 30 százaléka felújított állapotúra érkezett az elmúlt két évben, 25 százalékuk pedig a felújítandókat kereste” - tette hozzá Balogh László.

    Panel árkörkép

    Az ingatlan.com elemzése szerint a panellakásoknál is megállt a korábbi években látott drágulás. Idén november közepén a budapesti panellakások négyzetméterárának középértéke 570 ezer forint volt, ami 2 százalékos csökkenést jelent tavaly novemberhez képest. Az ingatlan.com szakértője elmondta, hogy tavaly óta a vevők alkupozíciója jelentősen erősödött, így a tényleges adásvételi árak 6-7 százalékkal kerültek lejjebb egy év alatt. Az is látszik, hogy a felújítottként hirdetett budapesti panellakásokat négyzetméterenként 85 ezer forinttal drágábban átlagosan 606 ezer forintos négyzetméteráron kínálják eladásra, mint a korszerűsítésre szorulókat.

    A többi nagyváros közül Debrecenben minimálisan, 3 százalékkal 433 ezer forintra emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára. Győrben 2,5 százalékkal 397 ezer forintra nőttek. Kecskemét 376 ezer forintos panel-négyzetméterárral szerepel az ingatlan.com elemzésében, ami megegyezik az egy évvel korábbi átlaggal.

    Forrás: ingatlan.com

  • A lakásfejlesztők ugrásra készen várják a kedvezményes áfát

    Moderátor: Kiss Gábor, ügyvezető igazgató, Metrodom Kivitelező Kft.

    Beszélgetés résztvevői:

    - Banai Ádám, monetáris politikáért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető, Magyar Nemzeti Bank

    - Doron Dymschiz, társ- vezérigazgató, Duna House Holding Nyrt.

    - Földi Tibor, vezérigazgató, Cordia Magyarország Zrt.

    - Martin János MRICS, lakóprojektekért felelős igazgató, Wing Zrt.

    - Dr. Ódor Dániel, Partner, Taylor Wessing

    Földi Tibor úgy látja, hogy a bejelentett otthonteremtési csomaggal egy kormányzati lakáspolitika kezd körvonalazódni. Ez a csomag segíti majd a kilábalást, ám a Cordia vezérigazgatója csak korlátozottan optimista, mert amellett, hogy az intézkedések sok pozitív változást jelentenek, kérdéseket és lehetséges negatív mellékhatásokat is hozhatnak. Kérdés például, hogyan alakulnak majd az építési költségek - ez a többi építőipari szereplő magatartásáról is függ, Az is kérdés, mennyi kormányzati megrendelés érkezik majd a következő időszakban az építőiparba, hiszen ez megint komoly kapacitáshiányt okozhat. A kapacitáshiány növelné a költségeket, a költségek pedig a lakásárakat, ami akár a családok számára elérhető támogatásokat és felemésztheti.

    Földi hangsúlyozta, hogy az ideiglenes kedvezményes áfa nem a legjobb megoldás, hiszen mindenki egyszerre akarja majd az építési engedélyeket megszerezni, elindítani a beruházásait. Ugyanakkor az engedélyeztetési kapacitások már most is túlterheltek, a kormányhivatalok és a szakhatóságok nehezen tartják a lépést az engedélyeztetésben. Egy engedélyeztetési dömping teljesen tarthatatlan helyzetet hozhat. Ezért Földi Tibor úgy gondolja, hogy a kedvezményeket hosszabb távra kellene bevezetni.

    A kivitelezői kapacitásokkért a többi megszólaló is aggódott, és itt egyértelműen problémákra számítanak. Még akkor is, hogyha esetleg más szektorokban (iroda- és szállodaépítés) a kevesebb beruházás miatt fel szabadulhatnak kapacitások. Ugyanakkor - hangsúlyozta Martin János - a felújítási támogatás is munkaerőt fog elszívni a lakásépítésektől. Ő arra számít, hogy a mostani stagnálás után növekedni fognak a lakásárak.

    Doron Dymschiz is, bár növekedésre számít hosszú távon a lakáspiacon, úgy gondolja, hogy az új építések növekedésének a használt piacra is pozitív hatása lesz. Ez a piac is élénkülhet. A körülbelül 160 ezer tranzakció/év jónak számít, de az idén csak 130 ezerre számítanak. 2021-re körülbelül ugyanennyit vár, de talán 2022-re már ismét elérheti a 150 ezret a lakás-tranzakciók éves száma.

    Mint mondta, a járványhelyzet, a home office felértékelte mindenki számára az otthon minőségének jelentőségét, az energiahatékonyságot, a zöld környezetet, és ez a keresletben is megmutatkozik.

    Ennyi lakás épülhet a következő években

    Az biztos, hogy a kedvezményes lakásáfa növekedést hoz majd a lakásépítési piacon, bővülni fog a kínálat és javulni fog a lakásállomány megújulásának üteme is.

    Banai Ádám is egyértelmű jelentősnek nevezte a bejelentett támogatásokat a lakásépítések szempontjából, elsősorban az áfakedvezményt emelte ki, de felhívta a figyelmet az segítő tényezőkre is, pl. a kedvező hitelekre. Ő is kérdésesnek nevezte azonban, hogy lesz-e elegendő kivitelezői kapacitás a lakásépítések és lakásfelújítások megvalósítására.

    A jogszabályok még nem jelentek, meg mindenki várja a részletszabályokat, hiszen azok sok kérdést megválaszolnak majd. Egyelőre annyi tudható, hogy 2022. december végéig kell megszerezni majd a végleges építési engedélyt. Ezekre a beruházásokra vonatkozik majd az öt százalékos áfa. A lakásokat 2026 végéig kell majd átadni - mondta el Dr Ódor Dániel. Ez azért fontos a korábbi kedvezményes időszakhoz képest (amikor a lakások átadása volt a határidő), mert így kiszámíthatóbbak, tervezhetőbbek leszek a beruházási projektek, a kivitelezések. A végleges építési engedély, vagyis amikor azt a hatóság elfogadja és közzéteszi, már jogerősnek számít, csak bírósági úton támadható meg, aminek azonban nincsen halasztó hatálya, tehát az építési engedély birtokában az adott lakóingatlan meg tud felelni a kedvezményes áfa követelményeinek.

    A lakásépítési projektekben is érdekelt beruházók képviselői egyöntetűen megerősítették, hogy tervekkel, beépíthető telkekkel, indulásra kész projektekkel ugrásra készen várják az újabb kedvezményes időszakot. tervekkel, beépíthető telkekkel, indulásra kész projektekkel. Megerősítették, hogy több ezer lakás építését tervezik a következő években.

    Arról, hogy mennyi lakás épülhet a következő kedvezményes időszakban, Banai Ádám úgy vélekedett, hogy a 2020-as 20 ezer közeli építés után jövőre csökkenni fog még az átadott lakások száma, hiszen ekkor még nem fog látszani a mostani támogatás hatása. 2021-22-ben főleg az építési engedélyek növekedése látszik majd, és ez akár elérheti a 2016-18 közötti 70 ezret is. 2022-től lehet majd a mostani 20 ezres szintet remélni. Úgy gondolja, hogy az ideálisnak mondott évi 30-40 ezres lakásépítési számot még nem fogjuk tudni elérni, ahhoz tartósabb, kiszámíthatóbb környezet kell.

    Földi Tibor is úgy gondolja, hogy elérhetjük majd a korábbi évek magas lakásépítésiengedély-számot, talán meg is haladhatjuk. 2023-tól azonban ismét zuhanása számít, amennyiben nem jön újabb támogató intézkedés.

    Az átadott lakások számában csak később, elnyújtva mutatkozik majd meg az áfacsökkentés hatása. Ez ezúttal 2026-ig kitolódik.

    Hosszú távú stratégia kellene

    A kiadott lakásépítési engedélyek számának körülbelül feléből lesz csak átadott lakás - mondta Martin János. A korábbi kedvezményes időszakhoz képest most máshonnan indulunk, a kereset kisebb lehet mint 2015-16-ban, és vélhetően kevesebb lesz az elérhető, beépíthető telek is. Reményei szerint 2026. után talán átgondoltabb stratégia alakul majd, hogy hosszabb időszakra lehessen tervezni. A fejlesztők számítanak a hosszú távú kedvezményes áfára.

    Az előző kedvezményes időszakhoz képest most mindenképpen kiszámíthatóbb környezetbe érkezik a csökkentett áfa. Akkor egy felfutás elején érkezett, azt erősítette, most azonban egy lefelé zuhanást állíthat meg - mondta Banai Ádám. Ő biztos benne, hogy most is lesznek kapacitásproblémák és nem csak a kivitelezésben, hanem a tervezők körében is. Bár pozitívak a mostani intézkedések, 10-15 évre szóló, hosszú távú jövőkép ezzel sem valósul meg-

    Most sokkal felkészültebbek a szereplők, más a piaci helyzet, erősebb az építőipar – tette hozzá Földi Tibor, de mindenképpen hosszabb távra kellene tervezni, az építőipar a hosszú távú tervezést igényli.

  • Ezek az otthonfelújítási támogatás feltételei

    Az otthonfelújítási támogatás egy olyan segítség, amellyel a már meglévő otthonukat tudják szépíteni, bővíteni, korszerűsíteni azok, akik már legalább egy gyermeket nevelnek.

    Az otthonfelújítási támogatás a költségek felét, maximum 3 millió forintos segítséget jelent.

    Milyen körre vonatkozik és kik igényelhetik ezt a támogatást?
    - Fontos tudnivaló, hogy ezt a lehetőséget nem muszáj 3 millió forint mértékéig igénybe venni
    - Akár kisebb összeget is igényelhetnek a családok
    - Mindenki csak egyszer és ugyanarra az ingatlanra kérheti a támogatást
    - Ugyanaz a család csak egyszer veheti igénybe ezt a lehetőséget

    Mi az otthonfelújítási támogatás feltétele?
    - Legalább egy gyermeket kell nevelnie a családnak ahhoz, hogy az otthonfelújítási támogatást igénybe vehesse
    - A gyermek már a várandósság 12. hetétől számít, tehát már a babavárásnál is lehet élni ezzel a lehetőséggel
    - A gyermek 25 éves koráig kérhető, ha együtt él a családdal
    - A támogatást igényelhetik házaspárok, élettársak és azok is, akik egyedül nevelik a gyermeküket, gyermekeiket
    - Ha a gyermek megváltozott munkaképességű, akár fogyatékkal él, vagy GYOD-ra jogosítja a szüleit, akkor nem számít az életkor. Ebben az esetben a 25 éves életkorral nem kell kalkulálni
    - Az egyszülős családok is igénybe vehetik az Otthonfelújítási programot, függetlenül attól, hogy hány gyermeket nevelnek. Akár egy gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő édesanya vagy édesapa is lehet az igénylő
    - Ha elváltak a szülők, külön élnek és megosztva nevelik a gyermekeiket, akkor osztozhatnak az otthonfelújítási támogatáson
    - Ha a két szülő közül csak az egyik neveli a gyermeket, gyermekeket, akkor ő jogosult az otthonfelújítási program igénybevételére

    Melyek az igénybevétel feltételei?
    - Legalább 1 éves, folyamatos társadalombiztosítási jogviszony. Ez lehet egy felsőoktatási jogviszony, vagy munkaviszony, amit maximum 30 napra szakítottak meg az elmúlt egy évben
    - Akik elveszítették a munkájukat – különösen fontos ez most a koronavírus-járvány idején – azoknál az utolsó 3 hónapnál az álláskeresési járadékot is figyelembe veszik
    - Beszámít a nyugdíj mellett végzett minden munkavégzés is
    - Feltétel a köztartozás-mentesség
    - Minden család egyszer veheti igénybe az otthonfelújítási támogatást. Ha eladja a lakást, nem kell visszafizetnie a támogatást, de többször azt már nem veheti igénybe
    - Az új tulajdonos, aki megvette az ingatlant, és korábban nem vette igénybe az otthonfelújítási programot, akkor ezt megteheti ugyanerre a lakásra

    Hogyan kell igényelni a támogatást és mire fordítható?
    - A 2021. január 1-jét követően elindult felújításoknál lehet élni a támogatás lehetőségével
    - Gyűjteni kell a számlákat
    - Anyagköltségre és munkadíjra egyaránt fordítható ez az összeg
    - Egy blankettát, egy nagyon egyszerű szerződést kell kitölteni
    - Az összegyűlt számlát az Államkincstárhoz kell benyújtani, amely a kifizetett költséget utólag fizeti vissza
    - Az anyagköltség, munkadíj fele-fele arányban igényelhető
    - Összesen a támogatás maximális összege 3 millió forint lehet. Ez tehát azt jelenti, hogy ha 6 millió forintba kerül a felújítás és ennek az egyik része anyagköltség, a másik része munkadíj, akkor fele-fele részben élhetnek mind a kettő támogatással. Tehát 1,5 millió-1,5 millió forintot akár munkadíjra és anyagköltségre is elszámolhatnak. Ezt a pénz ők megelőlegezik, kifizetik, és aztán utólagosan tudják az Államkincstártól visszakapni

    Milyen munkálatokra lehet fordítani ezt az otthonfelújítási támogatást?
    Bármire, ami klasszikusan egy otthon felújításánál adódik. Tehát kültéri- és beltéri munkákat is el lehet számolni. Ez lehet például:

    konyha felújítása
    fürdőszoba felújítása
    közműbekötés
    fűtési rendszer korszerűsítése, cserélje
    új kazán/bojler beszerzése
    külső-belső szigetelés
    galéria, vagy belső lépcső kialakítása
    tetőcsere, tetőfelújítás
    napelemes rendszer kiépítése
    garázs, vagy nyári konyha felújítása
    festés-mázolás
    asztalos munkák

    Mit kell bemutatni és mennyi idő alatt kapja vissza a család a támogatást?
    - Teljes egészében elektronikusan intézhető a folyamat
    - Az összegyűjtött számlákat a munka befejezését követően 60 napon belül kell eljuttatni a Magyar Államkincstárhoz
    - A Magyar Államkincstárnak 30 napja van arra, hogy elbírálja a támogatást
    - 5 napon belül kiutalja a támogatási összeget
    - Tehát 30+5 nap várakozási időre van szükség, hogy a család visszakapja azt a pénz, amelyet befektettek az Otthonfelújítási programba
    - Ezt egy ellenőrzés követi. A Kormányhivatalok dolga lesz az, hogy ellenőrizzék, ténylegesen megvalósult-e az a felújítás, amelyre a támogatást igénybe vették
    - 6 hónapja lesz a kormányhivataloknak arra, hogy ezt az ellenőrzést lefolytassák.

    Forrás: csalad.hu

     

  • Bejön az otthonfelújítási támogatás: aki teheti, felújít jövőre

    A megkérdezettek 82 százaléka hallott az új támogatásokról, 61 százalékuk értékeli pozitívan, 25 százalék semlegesen, 13 százalék pedig negatívan.

    A válaszadók 26 százaléka tervezi, hogy biztosan igénybe veszi valamelyik kedvezményt, 35 százalék azonban még bizonytalan. A megkérdezett magánépíttetők 39 százalék biztos benne, hogy nem vesz igénybe semmilyen támogatást. Többségében (80%) azért, mert nem jogosultak kedvezményre, vagy nem terveznek felújítást a következő két évben (14%). A megkérdezettek 5 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem tudja előfinanszírozni a felújítást önerőből.

    A kedvezmény igénybevételét tervezők 80 százaléka a vissza nem térítendő otthonfelújítási támogatást szeretne igénybe venni. A válaszadók három százaléka új építésű ingatlanokra járó áfakedvezményt, további három százalék pedig csok mellett visszaigényelhető áfát tervezi felhasználni. A válaszadók 14 százaléka még nem döntötte el melyik kedvezményt szeretné igénybe venni.

    Az otthonfelújítási támogatás felhasználását tervezők 48 százaléka a maximális hárommillió forintos támogatási összeggel kalkulál. 5 százalékuk tervezi 1 millió forintnál kevesebbet támogatás igénylését.

    Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője szerint az otthonteremtési program új elemei lökést adnak az építőiparnak. Az otthonfelújítási támogatással jelentősen bővül a kedvezményezettek köre, olyanokat is felújításra ösztönözhet a program, akik korábban nem terveztek munkálatokat. Mindezek hatására újra fellendülhet a lakásépítési és felújítási piac, ami kisebb otthonépítési és számottevő felújítási boomot eredményezhet.

    A kereslet várható élénkülése előreláthatóan nem okoz nehézségeket az építőanyag ellátásban. A szakemberhiány ezzel szemben várhatóan erősödni fog, nő a várakozási idő, amely jelenleg 119 nap a Mapei Kft. korábbi felmérése szerint.

    ###

    A felmérés módszertana: A felmérés önkitöltős online kérdőívvel készült. Mintavétel: a felmérésben 125 fő magánépíttető, a Mapei Kft. hírlevélolvasói kerültek megkérdezésre. Az adatfelvétel ideje: 2020. november. A felmérés nem reprezentatív.

    Forrás: Mapei Kft.

  • Novemberben kiderülnek az Otthonteremtési Program részletei

    – A támogatások január 1-jén indulnak, folyamatosan egyeztetünk a részletekről. Abban bízom, hogy novemberben minden fontosabb tudnivaló ismert lesz, így egy hónapja mindenkinek lesz felkészülni. Komoly tájékoztató kampánnyal is készülünk, hiszen az a cél, hogy minél több családnak tudjunk segíteni. De nem kell rohanni, a támogatások 2022 végéig garantáltan érvényben maradnak. A rendeleteket most írjuk, ezek hamarosan megjelennek – közölte Novák Katalin az Origónak adott interjújában.

    – Az Otthonteremtési Program költségvetési értelemben felülről nyitott, nem fogyhat el a pénz. A családokon nem spórolunk, sőt, bízunk benne, hogy minél többen élnek a lehetőségekkel. A CSOK 2015-ös indulása óta van elég tapasztalatunk. Azóta 150 ezer család, több mint 600 ezer ember költözhetett új otthonba – mondta a miniszter, aki elárulta azt is, hogy a Családvédelmi Akcióterv második részén is dolgoznak.

    – Folyamatosan gondolkodunk a családtámogatások további fejlesztéséről, új támogatások bevezetéséről. Most az Otthonteremtési Program elindításával arra törekszünk, hogy minden gyermeket nevelő család saját otthonban élhessen. De szeretném, ha tovább tudnánk menni azon a megkezdett úton, hogy a jövedelemhez kapcsolódó adókat tovább csökkentsük a családosok számára, hogy még nagyobb mozgásterük legyen a gyermekek nevelése során fogalmazott Novák Katalin.

    Harminc napon belül bírálják majd el az otthonfelújítási támogatásra benyújtott kérelmeket, és néhány nappal később meg is kapják a támogatás összegét az arra jogosultak – közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

    Sok család tervez lakásfelújítást

    Ismerik és hasznosnak tartják a magyar családok a kormány eddigi legnagyobb otthonteremtési programjában felkínált újabb lehetőségeket – derül ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb kutatásából.
    A reprezentatív felmérés szerint a válaszadók négyötöde ismeri és jónak tartja az új otthonteremtési lehetőségeket, amelyek közül az otthonfelújítási támogatás a legnépszerűbb. Többségük úgy gondolja, hogy az otthonteremtési intézkedések hozzájárulnak a gyermekvállalási kedv növekedéséhez és a családok életszínvonalának javulásához.

    A 2021. január elsején induló, új, Otthonteremtési Program öt pontjáról (otthonfelújítási támogatás gyermekes családoknak, 27 százalékos ÁFA 5 százalékra csökkentése az új építésű ingatlanok esetében, ÁFA visszaigénylése CSOK-kal vásárolt ingatlanoknál, illetékmentesség CSOK-kal vásárolt lakások esetében, tetőtérbeépítés támogatása többgenerációs családoknál) a magyar emberek mintegy 70-80 százaléka hallott már, 85-90 százalékuk pedig egyet is ért vele. Az intézkedések hasznosságát tekintve is azonos véleményen voltak a válaszadók.

    A legnépszerűbb új intézkedés az otthonfelújítás támogatása, amelyről a megkérdezettek 87 százaléka már hallott, 90 százalék egyetért vele és 81 százalék szerint kifejezetten hasznos. A többi intézkedés ismertsége és megítélése sem marad el az otthonfelújításétól, hiszen a másik négy lehetőségről is nagyon kedvező a válaszadók véleménye: tízből legalább heten ismerik és hasznosnak tartják azokat, s több mint 80 százalékuk egyetért velük.

    Arra a kérdésre, hogy melyik lehetőséggel élnek majd, a megkérdezettek egyötöde nyilatkozott úgy, hogy terveznek otthonfelújítást a családjukban. A gyermekvállalási korban lévő 18-49 évesek negyede, a 18 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőknek pedig több mint harmada szeretne felújítani a maximum 3 millió forintos támogatás igénybevételével, nagyrészük (85%) két éven belül.

    A válaszadók nagyon magas, 87 százalékos arányban egyetértettek azzal az állítással, hogy az otthonteremtési intézkedések hozzájárulnak a gyermekes családok életszínvonalának javításához, 76 százalékuk pedig egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy az otthonteremtési intézkedések hozzájárulnak a gyermekvállalási kedv növekedéséhez, és ezzel Magyarország népesedési helyzetének javításhoz.

    Forrás: csalad.hu

  • Középtávon 100 ezer új lakásra van kilátás

    Megtört az elmúlt években fokozódó lakásépítési kedv, amire számítani lehetett egyrészt a kedvezményes lakásépítési áfa tavalyi kivezetése, másrészt a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai miatt. Közben az átadott lakások száma jelentősen nőtt - áll az ingatlan.com legfrissebb elemzésében, amely több mint 6 ezer ingatlanhirdetés alapján azt is bemutatja, hogy november elején mennyiért kínálták a piacon az új lakásokat.

    Megugró átadások, felemás helyzet az országon belül

    Az év első kilenc hónapjában közel 13 ezer lakás megépült, ami 25 százalékos növekedésnek felel meg éves összehasonlításban. “Az emelkedésben több tényező is szerepet kapott. Egyrészt, hogy sok, a korábbi években megindított lakásépítés csak az idén fejeződött be. Másrészt az is hozzájárult a növekedéshez, hogy az idén átadott lakóingatlanokra még nem vonatkoznak a 2021-től érvényes szigorúbb energetikai követelmények, ezért is igyekezett számos építtető befejezni az építkezést, ugyanis a szigorúbb előírások költségesebbé teszik a beruházást. Igaz, az új energetikai követelmények miatt a jövő évtől környezetbarátabb, alacsonyabb kibocsátású lakások épülhetnek” - értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: “A friss adatokból az is látszik, hogy a vidéki lakásátadásoknak köszönhető a növekedés”

    Az országon belül különbségeket jól mutatja, hogy Budapesten 4,1 százalékkal 2420-ra csökkent az átadott lakások száma, ezzel szemben a megyei jogú városokban, a kisebb vidéki városokban és a községekben 19-48 százalékos növekedés következett be. Az ingatlan.com szakértője szerint 2020-ban akár 22 ezer új lakás is elkészülhet. Az ingatlan.com kínálati piaci adatai szerint október végén az eladásra hirdetett új lakások esetében a medián négyzetméterár 880 ezer forint volt. Debrecenben 624 ezer forintot tett ki, Győrben 494 ezer forintnál tartottak az árak, Kecskeméten pedig a négyzetméterárak mediánja 623 ezer forintra rúgott. (A medián négyzetméterár azt jelenti, hogy meghirdetett lakások felét ennél alacsonyabb, másik felét pedig magasabb áron kínálták az eladók.)

    Még hanyatlik a lakásépítési kedv, 100 ezer új lakásra van kilátás 2026-ig

    A lakásépítési kedv ugyanakkor jelentősen csökkent. Az első háromnegyed évben alig több mint 17 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok, ami közel 40 százalékos visszaesést jelent éves szinten. Ez 2016 óta a leggyengébb kilenchavi eredmény, az utóbbi években ugyanis rendre bőven 20 ezer felett volt a lakásépítési engedélyek száma.

    A lakásépítési kedv 2021-ben biztos, hogy elmozdul a mélypontról, mivel jövőre ismét a kedvezményes 5 százalékos áfakulccsal lehet értékesíteni az új lakásokat. Mivel az intézkedés lehetővé teszi, hogy a 2022-ben építési engedélyt kapott ingatlanokat még 2026-ban is 5 százalékos áfával lehessen értékesíteni, így akár 100 ezer lakás is megépülhet ebben a következő 6 évben.

    Forrás: ingatlan.com

  • A bejelentett otthonteremtési támogatások valós esélyt nyújtanak a lakásépítések felfutására

    Az idén elinduló rozsdaövezeti program, valamint a bejelentett kormányzati otthonteremtési intézkedések – 5% áfa az új lakásokra, a csokot igénylő családoknak áfa- és illetékmentesség, emelt támogatás többgenerációs otthonokra, valamint a lakásfelújítási támogatás – új lendületet adhatnak a lakáspiacnak, a lakásépítéseknek. Ezt tovább erősítené az MNB által javasolt 0%-os lakásépítési, lakásvásárlási hitel.

    A 2013. évi évszázados mélypontot (7293 db lakáshasználatbavételi-engedély) követően 2019 évig emelkedő trendet mutattak az építések, ebben a kormányzati intézkedéseknek (5%-os áfakulcs, áfavisszatérítés, csok, jelzáloghitel-elengedés, babaváró hitel) alapvető szerepük volt. A kedvezményes áfa kulcs 2019 év végi kivezetése előrevetítette a visszaesést, amire a járványhelyzet ráerősített.

    A lakásállomány 100 éves megújulásához legalább évi 40 ezer lakás építése szükséges. 2019-ben épült mennyiség a szükséges lakásépítésnek mintegy fele, az eddigi 2020. adatok ehhez képest visszaesést jeleztek. Ezzel Magyarországon a régiós országokhoz (Ausztria, Lengyelország, Németország, Szlovákia) képest jelentősen alacsonyabb a lakásépítési volumen mind a lakásállományhoz képest, mint népesség arányosan.

    Ezért is fontos, hogy a Kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet (cca 20 e lakás /év). A Kormány által a közelmúltban bejelentett otthonteremtési intézkedéseknek ebben kulcsszerepük van.

    Lényeges lenne, hogy a lakásépítési és a lakásfelújítási piacon hosszú távú kiszámíthatóság legyen, legyenek lakásépítési, felújítási célszámok. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

    A ciklikusság csökkenthető lenne a piaci bérlakásépítések beindulásával, amihez elérhetőek az MNB kedvezményes NHP forrásai. A bérleti díjak megfizethetőségéhez szükséges lenne további ösztönzők, – pl. cafetéria lakbértámogatás – bevezetése is.

    Egy piaci, vagy közhasznú  bérlakásépítési intézményrendszer kialakítása (Közhasznú lakásépítési program javaslat) további közvetlen beavatkozási eszköz lehetne a kormányzat kezében. A közhasznú lakásépítés program esetében az állam lenne a lakás tulajdonosa, a bérlőknek pedig gyermekszám függvényében vételi joga lenne az általuk bérelt lakásra.

    A felújítások, korszerűsítések ösztönzése ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehet. Fontosnak tartjuk, hogy folyamatosan legyenek elérhető kamatmentes hitelek energetikai korszerűsítésekre. Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a kormány a jövőben nem engedné az építési számokat.

    A KSH szerint 2020 negyedévében az előző évhez képest:

    ·        Budapesten 2420 lakást vettek használatba, 4,1%-kal kevesebbet, mint 2019 első három negyedévében. Minden más településkategóriában növekedett a lakásépítés, a megyei jogú városokban 34, az egyéb városokban 48, a községekben 19%-kal.

    ·        A természetes személyek által épített lakások aránya 44, a vállalkozások által épített lakások aránya 55% volt.

    ·        Az új lakóépületekben használatba vett lakások 49%-a családi házban, 43%-a többlakásos épületben, 3,5%-a lakóparkban volt található.

    ·        A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,5 m2-rel, 95,6 m2-re csökkent 2019 első három negyedévéhez képest.

    ·        Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 17.278 volt, 37%-kal kevesebb a 2019. azonos időszakinál. A különböző településkategóriákat eltérő folyamatok jellemezték: a nagyvárosokban az építendő lakások száma alig több mint fele volt a tavalyinak (Budapesten 55, a megyei jogú városokban 54%-a). A kisebb településeken a csökkenés mérsékeltebb volt, a városokban az építendő lakások száma a megelőző évi érték 70, a községekben 83%-át tette ki. Az építtetők az esetek 55%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

    ·        2019 első három negyedévéhez képest az engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma a legtöbb megyében csökkent, azonban Fejér megyében 77, Veszprém megyében 8,8, Nógrád megyében pedig 12%-kal növekedett.

    ·        2019 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 22%-kal kevesebb, összesen 8452 lakóépület építését tervezik az országban. A nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2814 volt, 11%-kal kisebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk az ábra alatt letölthető.

  • Maximálják az ingatlanvásárláskor fizetendő közjegyzői díjakat

    Novák Katalin azt mondta: a cél az, hogy ne lehessen akármekkora összeget elkérni, ha valaki ingatlant vásárol, és ahhoz hitelt vesz fel. Ez több tízezer forint megtakarítást jelenthet a családoknak - emelte ki. A miniszter emlékeztetett: januártól 5 százalékra csökken a lakásáfa, a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) vásárolt ingatlanok esetében pedig ez az 5 százalék is visszaigényelhető lesz. Ezzel és az illetékmentességgel egy 50 millió forintos ingatlan vásárlásakor 15,5 millió forint spórolható meg.

    Az otthonteremtési program amellett, hogy olyan, kézzel fogható lehetőséget ad, amellyel önerő nélkül is elindulhat egy fiatal pár a családalapítás útján, dinamikát is ad az építőiparnak, ezáltal segíti a gazdaság növekedését - hangsúlyozta. Novák Katalin kitért arra is: januártól akár a csok teljes összegét és a kedvezményes kamatozású kölcsönt is felveheti, aki beépíti egy családi ház tetőterét, és így külön bejáratú otthont hoz létre.

    Forrás: MTI

     

  • Új megoldás teszi egyszerűbbé és kényelmesebbé a hiteligénylést

    Az új megoldással már az ideális otthon megtalálása közben online felmérhető a hitelképesség, majd lényegében csak a szerződések aláírása miatt kell a bankfiókba menni. Az ingatlan.com-on elérhető szolgáltatással a portál arra törekszik, hogy az ingatlanvásárlással kapcsolatban a lehető legtöbb intéznivalót egy helyen lehessen megtenni, az OTP Bank pedig a digitális ügyintézés iránt egyre növekvő ügyféligényt elégíti ki.

    Az ingatlan.com Hitelintéző nevű szolgáltatásával igyekszik megkönnyíti az ingatlanvásárlást, hiszen már a nézelődés fázisában megmutatja az oldalra látogatóknak, mekkora hitellel, támogatással számolhatnak. Ehhez a szolgáltatáshoz csatlakozott most pénzügyi partnerként az OTP Bank.
    A szolgáltatás igénybevételéhez csak néhány egyszerű lépést kell megtenniük a lakásvásárlóknak. Az ingatlan.com online felületén böngésző felhasználók megnyitják a kiválasztott lakóingatlan hirdetését, és belépnek az alapadatok alatt található Hitelintéző funkcióba. Ez a szolgáltatás becsüli meg, hogy az érdeklődő által megadott adatai alapján, hogy mennyiért vehet lakást, mekkora hitelt vehet fel és milyen összegű támogatásra jogosult. A kitöltés után egyébként a Hitelintéző minden megtekintett ingatlan esetében megjelenik, azaz új adatok megadása nélkül egyből látható, hogy az adott ingatlan belefér-e a keretbe.

    Ezt követően már csak ki kell tölteni a felugró adatlapot, amely alapján, ha megfelelnek a hiteligénylés feltételeinek, kapnak az OTP Banktól egy, az igényeikre szabott ajánlatot. Az ajánlat elfogadásával néhány kattintással elindítják a hitelügyintézés folyamatát az OTP Bank mobilbankárainak segítségével. 

    A Hitelintézőt kitöltők közül egyébként a legtöbben Budapesten keresnek ingatlant, utána jön Pest, Fejér és Veszprém megye, jellemzően pedig házakat néznek, bár a ház és a lakás iránt érdeklődők között minimális a különbség. A házak esetén átlagosan 149 négyzetméteresekre, míg a lakások esetében a 60 négyzetméteresekre keresnek az érdeklődők.

    Forrás és további információ: Realista.hu

  • Családi tetőtér-beépítésekre is jár a csok maximuma

    A miniszter szerint gyakori élethelyzet, hogy egy családban a családi ház tetőterét beépítené egy fiatal pár, hogy ott neveljék gyermekeiket. Ők egy gyermek vállalása vagy nevelése esetén 600 ezer forintot, két gyermek esetében 2,6 millió, három gyermek nevelése vagy vállalása esetén 10 millió forintot vehetnek igénybe vissza nem fizetendő támogatásként.

    Novák Katalin hangsúlyozta, a csok általános szabályai vonatkoznak erre az esetre is, azaz meglévő gyermeknél nincs életkori határ, a vállalt gyermekeknél viszont legfeljebb 40 éves lehet az anya. Az építésnek meg kell felelnie a csok követelményeinek, így egy gyermek esetén legalább 40, két gyermeknél 50, három vagy több gyermeknél 60 négyzetméter kell, hogy legyen az alapterület. Az igénylés feltétele az lesz, hogy a nagyszülőktől önálló, más tulajdonban lévő, külön bejáratú otthon jöjjön létre konyhával, fürdőszobával, lakótérrel. 

    Újabb, a lakáspiacon eddig marginális szerepet játszó területet kerül be az állami lakásprogramba - írja elemzésében az ingatlan.com.  

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a KSH adatai szerint a 2005 és 2015 között a lakás- és családiház-átalakítások elenyésző, kevesebb mint 1 százalékát adták a tetőtér-beépítések, és jellemzően családi házaknál fordultak elő. A most bejelentett intézkedések középpontjában is a családi házak többgenerációs bővítése áll.

    “A tetőtéri lakások piacán vannak lehetőségek, ugyanis a legfelkapottabb településeken az utóbbi években jelentősen csökkent a társasház-építésre, lakás- és családiház-építésre alkalmas telkek száma. Az eladásra kínált telkek átlagos négyzetméterára az elmúlt 5 évben a fővárosban több mint duplájára emelkedett, és a megyeszékhelyeken is 40 százalékos drágulás történt. A kihasználatlan, illetve felújításra szoruló tetőterekben még van lehetőség újabb lakások kialakítására, az új programmal ez a szegmens kaphat lendületet.” - fogalmazott a szakember. Idén októberben nem ez az első bejelentés, ami használt ingatlanokra vonatkozik. Várhatóan januártól ugyanis az állam 50 százalékos, maximum 3 millió forintos támogatást ad a gyermekes családok lakásfelújítási kiadásaira.

    Az ingatlan.com adatai szerint a budapesti tetőtéri lakások medián négyzetméterára október végén 771 ezer forint volt a kínálati piacon. A megyei jogú városokban 427 ezer forintért kínálták ezeket négyzetméterenként a tulajdonosok, a kisebb vidéki városokban pedig 465 ezer forintért. A beépíthető tetőtérrel rendelkező fővárosi családi, valamint iker- és sorházak esetében az átlagos négyzetméterár 580 ezer forintot tett ki a kínálati piacon. A megyei jogú városokban 360 ezer forintos árszint a jellemző. A kisebb vidéki városokban ugyanezeket 354 ezer forintért hirdették a tulajdonosok. A községekben lévő tetőtér-beépítésre alkalmas házak pedig 254 ezer forintos négyzetméteráron kerültek a piacra.

    Egy lakáskorszerűsítés, -bővítés, ezen belül, akár egy tetőtér-beépítés, jelentős kiadással járhat, de a bankok palettáján régóta elérhetőek a szóban forgó lakásberuházásokhoz felvehető lakáshitelek. A money.hu hitelkalkulátora szerint a bővítésre felvehető 5 és 10 millió forintos, végig fix törlesztőrészletű 20 éves futamidejű lakáscélú hitelek közül a legkedvezőbbek havi részlete az alacsonyabb hitelösszeg esetében 31-33 ezer, a nagyobb hitelnél pedig 64-65 ezer forint. Amennyiben életbe lép a most bejelentett tetőtér-építési támogatásra vonatkozó program, akkor az érintettek még ennél is kisebb ráfordítással tudják megvalósítani a tetőterek beépítését.

    Forrás: kormany.hu, Magyar Nemzet, ingatlan.com

     

  • Bővült a lakáshitelek állománya az első félévben

    2020. június 30-án a magyarországi lakáshitel-állomány 3787 milliárd forint volt, 4,3%-kal (155 milliárd forinttal) nagyobb a 2019. véginél. A háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül közel 50%-ot tett ki, GDP-hez viszonyított aránya az előző év végi 7,8%-ról 8,1%-ra nőtt.

    Az év első felében a hitelállomány bővülése egyaránt érintette az államilag támogatott és a piaci hiteleket: az előző év azonos időszakához képest az államilag támogatott lakáshitelek állománya 8,9, a támogatás nélküli hiteleké 8,5%-kal nőtt, miközben a teljes hitelállományon belül arányuk nem változott (17, illetve 84%).

    A problémamentes hitelek aránya 2015 óta folyamatosan nőtt, a 2015. évi 86%-ról 2019-ben 97%-ra, 2020 I. félévében pedig meghaladta a 97%-ot. A nem teljesítő kitettség aránya (2020. I. félévben 2,7%) szintén kedvezően alakult az egy évvel korábbi állapothoz képest (3,2%). A nem teljesítő hitelek száma 2020 közepére az előző év azonos időszaki 21 ezerről 18 ezerre csökkent. Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 0,8%-át tették ki, a nem teljesítő hitelek 31%-ában történt átstrukturálás.

    2020 márciusában a koronavírus okozta járvány negatív hatásainak enyhítése érdekében bevezették a törlesztési moratóriumot,A koronavírus okozta világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 2020 végéig felfüggesztette a lakossági hitelek törlesztését. (Később a moratóriumot fél évvel meghosszabbították.)[1] amelyet 2020. márciustól június végéig a lakáshitelek 43%-ánál, mintegy 290 ezer esetben vettek igénybe. Az érintett hitelek összege 1703 milliárd forint volt, a lakáshitel-állomány 45%-át tette ki. A törlesztési moratóriummal érintett állomány 47%-át a bankoknál, 43%-át a jelzáloghitel-intézeteknél, 10%-át lakás-takarékpénztáraknál igényelték.

    Nőtt az államilag támogatott hitelek aránya

    2020 I. félévében 42 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 435 milliárd forint értékben. 2019 azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 16, összegük 5,4%-kal csökkent. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2020. június végére elérte a 10,3 millió forintot, ami 1,2 millió forinttal több, mint 2019 I. félévében.

    Az engedélyezett lakáshitelek közül az államilag támogatott hitelek száma több mint duplájára, összegük közel 90%-kal emelkedett, miközben az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 10,2 millióról 9,1 millió forintra mérséklődött. A támogatott lakáshitelezés térnyeréséhez több intézkedés is hozzájárult.

    Az állami támogatás nélküli hitelek száma 27, összegük 15%-kal csökkent, ugyanakkor átlagos összegük 2019 I. félévéhez képest 9 millióról 10,6 millió forintra emelkedett.

    A támogatott és a támogatás nélküli hitelek engedélyezésének ellentétes irányú alakulása miatt jelentős arányeltolódás következett be az állami támogatású hitelek javára: míg 2019 I. félévében a támogatott hitelek számának aránya 8,0% volt, addig 2020 I. félévére ez 20%-ra módosult. Összes értékét tekintve 9,0%-ról 18%-ra nőtt a támogatott hitelek súlya. 2020 első felében a hitelintézetek nem engedélyeztek devizaalapú lakáshitelt.

    2020 I. félévében a bankok részesedése a lakáshitelezésben nem változott az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor a jelzáloghitel-intézeteké nőtt, a lakás-takarékpénztáraké csökkent. Az év első felében az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének 56%-át bankok nyújtották. A jelzáloghitel-intézetek részesedése a 2019. I. félévi 28%-ról 33%-ra emelkedett, a lakás-takarékpénztáraké 14%-ról 11%-ra csökkent.

    A legtöbb hitelt használtlakás-vásárlásra folyósították

    2020 első hat hónapjában több mint 49 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 422 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma 16%-kal, összege kismértékben (0,9%-kal) csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.

    A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek több mint fele ezt a célt szolgálta. 2020 I. félévében a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek száma 18, összege 4,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. Az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 9 millióról 10,5 millió forintra emelkedett.

    Az építéshez nyújtott hitelek száma 11%-kal csökkent, összegük 5,3%-kal nőtt 2019 I. félévéhez mérten. Az átlagos hitelösszeg 700 ezer forinttal, 4,8 millió forintra emelkedett. Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 18%-kal kisebb, összegük viszont több mint 15%-kal nagyobb lett. Erre a célra átlagosan 13,3 millió forint hitelt folyósítottak, az egy évvel korábbinál közel 4 millió forinttal többet. 2020 I. félévében nőtt az új lakásokhoz kapcsolódó hitelezés súlya. Az új lakások építésére és vásárlására folyósított hitelek összesített értéke elérte a használtlakás-vásárlásra fordított hitelek összegének egyharmadát, szemben a megelőző év 28%-ot kitevő arányával.

    A korszerűsítési, bővítési hitelek száma 2020 első felében 4,6%-kal emelkedett, összesített értéke pedig egyharmaddal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, miközben az átlagos hitel összege 4,7 millió forintról 3 millió forintra mérséklődött.
    A kisebb súlyú hitelkiváltások száma felére esett, összegük pedig 60%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten, miközben az átlagos hitelösszeg 9 millió forintra nőtt.

    Több mint másfélszeresére nőtt a folyósított CSOK-támogatások összege az előző év azonos időszakához képest

    A 2016. januártól 2020. júniusig tartó időszakban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma több mint 134 ezer, összege 321 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint hitelösszeg jutott.

    Új lakás építésére és vásárlására együtt 48,9 ezer hitelt folyósítottak, ez az esetek több mint 36%-át tette ki. Az igényelt támogatási összegeket tekintve jelentősen módosult az arány: a teljes összeg 57%-a új lakások megszerzéséhez kötődött. A 2016 és 2019 között realizált 649 ezer lakástranzakcióból átlagosan közel minden hatodiknál igénybe vették a CSOK-ot. A támogatást felhasználók aránya az újlakás-vásárlók körében 44, a használtlakás-vásárlók esetében 12%-ra becsülhető. 2020 első felében a már említett, a CSOK támogatásait és elérhetőségét bővítő intézkedések hatására a folyósított támogatások száma és összege is magasabb lett, előbbi 44, utóbbi 56%-kal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest.

    2020 I. félévében a támogatások több mint felét (56%-át) használt, közel háromtizedét új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe. A folyósított támogatások összesített értékének közel kétötödét fordították új lakásra.

    Az egy folyósításra jutó átlagos összeg 2020 I. félévében

    - új lakás építése esetén 2,3 millió,
    - új lakás vásárlásakor 5,2 millió,
    - használt lakás vásárlásakor 2,4 millió forint volt.

    A lakásbővítésre igénybe vett támogatások aránya az elmúlt két évben folyamatosan emelkedett, 2020. június végére elérte a 14%-ot. Az e célra folyósított átlagos összeg 1 millió forintot tett ki.

    2020 I. félévében a felújításra, lakásbővítésre fordított folyósítások száma közel tizennégyszeresére, összegük több mint huszonötszörösére ugrott az előző év azonos időszakához képest, összefüggésben a 2019 folyamán bevezetett falusi CSOK-kal, amelyben az igénylők a támogatások felét lakásbővítésre és -felújításra fordíthatják.

    2020 első felében a CSOK összegének több mint 99%-át bankok folyósították, jelzáloghitel-intézeteken keresztül az összeg 0,3%-a jutott el az igénylőkhöz.

    Forrás: KSH

  • Mapei: jókor lépett a kormány

    A kormány bejelentését követően módosította várakozásait a Mapei Kft. A vállalat néhány hete még mérsékelt pesszimizmussal tervezett, annak ellenére, hogy kedvezően alakult a forgalma, 18 százalékos növekedést ért el a harmadik negyedévben.

    „A második hullám, a mélyépítési és közműépítési munkák mérséklődése, a lakásépítések visszaesése, valamint a szerződésállomány csökkenése miatt stagnálásra számítottunk. Azonban az otthonfelújítási támogatás és az újépítésű otthonok öt százalékos áfája új lendületet ad az építőiparnak” – mondta Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője.

    A szakember véleménye szerint a támogatások hatására újra fellendül a lakásépítési és felújítási piac. Az otthonfelújítási támogatással jelentősen bővül a kedvezményezettek köre, olyanokat is felújításra ösztönözhet a program, akik korábban nem terveztek munkálatokat. Mindez kisebb otthonépítési és felújítási boomot eredményezhet.

    A kereslet várható élénkülése előre láthatóan nem okoz nehézségeket. A Mapei Kft. információ szerint mind a gyártók, mind a kereskedők elegendő kapacitással rendelkeznek a kereslet kielégítésére, nem lesz építőanyaghiány.

    A vállalat nem számít áremelkedésre, az építőanyagok ára és a munkadíjak árszínvonala megfelel a piaci helyzetnek. Egyedül a kereslet változásaira érzékenyen reagáló szerkezetépítési anyagok áraiban várható változás. Mivel az elmúlt időszak lassulása miatt csökkent a kereslet, sok helyen csökkentek az árak, ezért elképzelhető, hogy kompenzál a piac.

    Markovich Béla szerint azonban ami erősödni fog, az a szakemberhiány. Ennek következményeként nőni fog a várakozási idő, amely jelenleg 119 nap a Mapei Kft. felmérése szerint. Ennélfogva érdemes már most szakembert keresni és leszerződni, még ha a munka valamikor a jövőév közepén kezdődik is el. Főleg családiház építésnél érdemes előre gondolkodni, mert a generálkivitelezők kapacitása erősen korlátos. A szakember úgy látja, hogy tavasztól, a támogatások elindulása után már egyre nehezebb lesz szakembert találni.

    Forrás: Mapei 

  • Lakásépítés: továbbra is nagy különbségek a megyék között

     

    A legtöbb lakást Pest megyében, Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében építették 2020 I. félévében. A tízezer lakosra jutó épített lakások országos átlaga 8,9. Ezt hat megyében sikerült meghaladni: Győr-Moson-Sopron, Pest, Vas, Hajdú-Bihar és Somogy megyében, valamint Budapesten. A mutató értéke Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (30), az országos átlag 3,3-szerese.

     

    A tavalyi év azonos időszakához képest hat megyében csökkent a lakásépítések száma, a többiben növekedett, kiugró növekedést figyelhetünk meg Somogy megyében, Hajdú-Bihar, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Siófokon kiugró volt a növekedés: Somogy megye 571 átadott lakásának közel háromnegyede Siófokon épült.

     

    A régiók összehasonlításában Közép-Magyarország toronymagasan vezet, utána Nyugat-Dunántúl és Észak-Alföld következik.

     

    Ha az idei év első kettő negyedévet hasonlítjuk össze, akkor azt látjuk, hogy összességében csökkent az átadott lakások száma. Megyékre lebontva kitűnik, hogy Budapesten például csaknem harmadára esett az elkészült lakások száma. Jelentős csökkenés figyelhetünk meg Somogy megyében, de Pest megyében is. Ugyanakkor Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Vas és Fejér megyében jelentősen nőtt lakásépítések száma 2020 második negyedévében az első negyedévhez képest.

     

    A lakások 54%-át természetes személyek építették. A lakások 56%-a értékesítés céljából készült, 46% pedig saját használatra.

     A megépített lakások 49%-a családi házban, 43%-a többszintes több lakásos épületben található.

    Az épített lakások átlagos alapterülete (97 m²) az előző év azonos időszakihoz képest kismértékben csökkent. A legnagyobb lakásokat Fejér és Heves megyében, a legkisebbeket Budapesten és Somogyban vették használatba

     A 2020 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján 12.475 új lakásnak az építése kezdődhetett el, 32%-kal kevesebbnek, mint 2019 azonos időszakában. Ennek hátterében részben a megváltozott piaci-jogszabályi körülmények (az újonnan épített lakások 5%-os áfa-kulcsának kivezetése) hatására bekövetkezett építési kedv csökkenés, részben a koronavírus okozta járvány miatti átmeneti visszaesés húzódott meg. Az építendő lakások száma az előző év azonos időszakához képest 2020 első félévében főként Fejér és Veszprém megyében nőtt. A legtöbb megyében azonban csökkent az engedélyek és az egyszerű bejelentések száma.

     

    2020 második negyedévében a lakásépítési engedélyek száma is csökkent az előző negyedévhez képest. Elsősorban Budapesten volt jelentős a csökkenés, Pest, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében ugyanakkor nagyobb mértékben nőtt az engedélyek száma.

     

  • Januártól illetékmentesek lesznek a csokkal vásárolt lakások

    Novák Katalin azt mondta, hogy ez egy 50 millió forintos ingatlan esetében 2 millió forint megtakarítást jelent, a családok így az áfacsökkentéssel és az áfamentességgel együtt 15,5 millió forintot spórolhatnak meg.

    Az illetéket nem utólag kapják vissza a vásárlók, hanem egyáltalán nem kell megfizetniük - emelte ki.

    Hozzátette: mivel a csokot egyedülálló szülők is igényelhetik, a lehetőség rájuk is érvényes.

    A miniszter elmondta, hogy a program felülről nyitott, annyi pénzt nyújtanak, amennyire igény lesz.

    Az otthonfelújítási programmal kapcsolatban elmondta: januártól a legalább egy gyermeket nevelő családok otthona felújítási költségeinek felét átvállalja az állam, legfeljebb hárommillió forintig. A támogatás a gyermek 18 éves koráig biztosan igényelhető, de a gyermekek otthongondozási díjára jogosultak életkori határ nélkül is élhetnek a lehetőséggel - ismertette.

    Hangsúlyozta: a programért a Magyar Államkincstár lesz a felelős, mert az képes nagy érdeklődés esetén is a tömeges igények kielégítésére.

    A cél az, hogy a visszaigényléseket lehetőleg teljes egészében online lehessen intézni, és minél rövidebb idő alatt lehessen megvalósítani - fűzte hozzá.

    A program a nagy népszerűség miatt munkahelyeket is teremthet, előreláthatóan várni kell majd a jó szakemberekre, de emiatt senki nem esik el a támogatásról - emelte ki a miniszter.

    Novák Katalin hozzátette, hogy az otthonteremtési program egy elemmel még biztosan bővül.

    Forrás: MTI

  • Épületkorszerűsítési programot jelentett be az EU

    Ez javítani fogja az épületekben élő és azokat használó emberek életminőségét, csökkenteni fogja Európa üvegházhatásúgáz-kibocsátását, elő fogja mozdítani a digitalizációt, és javulást fog eredményezni az anyagok újrafelhasználása és újrafeldolgozása terén. 2030-ig 35 millió épületet lehetne felújítani, és akár 160 000 zöld munkahely jöhetne létre az építőiparban.

    Az uniós energiafogyasztás mintegy 40%-áért és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mintegy 36%-áért az épületek a felelősek. Azonban mivel évente csak 1%-ukat vetik alá energiahatékonysági korszerűsítésnek, a hatékony fellépés elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa 2050-ig klímasemlegessé váljon. Miközben közel 34 millió európai nem engedheti meg magának, hogy fűtse otthonát, az energiahatékony korszerűsítést előmozdító közpolitikák egyszersmind választ adnak az energiaszegénységre, elősegítik az emberek egészségét és jólétét, és hozzájárulnak energiaszámláik csökkentéséhez. A Bizottság a mai napon egy tagállamoknak szóló ajánlást is közzétett az energiaszegénység kezeléséről.

    A stratégia az alábbi három területen határoz meg prioritásokat: a fűtés és hűtés dekarbonizációja; az energiaszegénység és a legrosszabb teljesítményt mutató épületek kezelése; valamint a középületek, például iskolák, kórházak és közigazgatási épületek felújítása. A Bizottság javaslata szerint a projekt tervezésétől a finanszírozáson át a megvalósításig húzódó korszerűsítési lánc jelenlegi akadályait le kell bontani egy sor szakpolitikai intézkedéssel, finanszírozási eszközzel és technikai segítségnyújtási eszközzel.

    A stratégia a következő kardinális intézkedéseket foglalja magában:

    - Szigorúbb szabályozás, szabványok kidolgozása és tájékoztatás az épületek energiahatékonyságáról a köz- és magánszektorbeli felújítások jobb ösztönzése érdekében, ideértve a meglévő épületek energiahatékonyságára vonatkozó kötelező minimumkövetelmények fokozatos bevezetését, az energiahatékonysági tanúsítványokra vonatkozó szabályok aktualizálását, valamint az épületek felújítására vonatkozó követelmények lehetséges kiterjesztését a közszférára;
    - Hozzáférhető és jól célzott finanszírozás biztosítása, többek között a Next Generation EU helyreállítási és rezilienciaépítési eszköze keretében induló „Renovate” és „Power Up” kiemelt kezdeményezések, valamint a különböző finanszírozási források kombinálására vonatkozó egyszerűsített szabályok és a magánfinanszírozás sokféle ösztönzése révén;
    - A felújítási projektek előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges kapacitás növelése, a nemzeti és helyi hatóságoknak nyújtott technikai segítségnyújtástól kezdve az új zöld munkahelyeken dolgozó munkavállalók képzéséig és készségfejlesztéséig;
    - A fenntartható építési termékek és szolgáltatások piacának bővítése, beleértve az új anyagok és természetalapú megoldások integrálását, továbbá az építési termékek forgalmazásával, valamint az anyagok újrafelhasználásával és hasznosításával kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát;
    - Új európai Bauhaus létrehozása, amely egy külső szakértőkből, köztük tudósokból, építészekből, formatervezőkből, művészekből, tervezőkből és a civil társadalom képviselőiből álló tanácsadó testület által közösen irányított interdiszciplináris projekt. Mostantól 2021 nyaráig a Bizottság teret enged egy széles körű részvételen alapuló, közös alkotási folyamatnak, majd 2022-ben az öt első Bauhaus-központból hálózatot fog építeni a különböző uniós országokban.
    - Szomszédságalapú megközelítések kidolgozása a helyi közösségek számára megújuló és digitális megoldások elsajátítása és nulla energiaigényű kerületek létrehozása érdekében, ahol a fogyasztók termelő-fogyasztókká válnak, akik energiát értékesítenek a hálózat számára. A stratégia magában foglal egy megfizethető lakhatási kezdeményezést is 100 kerület számára.

    A megújuló energiáról szóló irányelv 2021. júniusi felülvizsgálata során mérlegelni fogják a megújuló energián alapuló fűtésre és hűtésre vonatkozó célkitűzés megerősítését és a megújuló energia minimális szintjének bevezetését az épületekben. A Bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből (EU ETS) származó bevételek mellett hogyan lehetne felhasználni az uniós költségvetés forrásait az alacsonyabb jövedelmű lakosságot érintő nemzeti energiahatékonysági és -megtakarítási rendszerek finanszírozására. A környezettudatos tervezésre vonatkozó keret tovább lesz fejlesztve annak érdekében, hogy hatékony termékeket biztosítson épületekben történő felhasználásra, és előmozdítsa azok használatát.

    A korszerűsítési program azonban nemcsak arról szól, hogy a meglévő épületeket energiahatékonyabbá és klímasemlegesebbé kell tenni. Előmozdíthatja városaink és épített környezetünk nagyszabású átalakulását is. Lehetőséget kínálhat egy olyan ígéretes folyamat elindítására, amely összehangolja a fenntarthatóságot és a stílust. Ahogy azt von der Leyen elnök bejelentette, a Bizottság útjára indítja az új európai Bauhaust egy olyan új európai esztétika kialakítása érdekében, amely a teljesítményt a feltalálói leleményességgel ötvözi. Arra törekszünk, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen az élhető környezet, és egy új, fenntartható jövőben újra egymással összeegyeztethetővé váljon a megfizethetőség és a művészi igényesség.

    Forrás és további információ: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_20_1835 

  • Felújítási tanácsadó irodák nyílnak hamarosan Magyarországon

    A Mi kell ahhoz, hogy felújítsunk? - A hazai lakóépületek energetikai állapota és a továbblépés lehetőségei című szakmai konferencián arra keresték a választ, hogy melyek azok a pénzügyi, műszaki, társadalmi, fogyasztói attitűdhöz kötődő kihívások, melyekkel ma a lakásállomány energetikai megújításához szembe kell nézni, és hogy milyen megoldások léteznek ezek leküzdésére.

    Magyarország legnagyobb energiafogyasztói az épületek, amelyek önmagukban a hazai energiaigény 40 százalékáért felelősek. Az energiafelhasználásunk jelentős csökkentése, és az ehhez kapcsolódó hazai és nemzetközi stratégiai célok elérése az épületszektor, azon belül is a legnagyobb fogyasztó, a lakossági épületek nagy mértékű energetikai felújítása nélkül nem lehetséges.

    A hazai lakóépületek nagyon elavultak, hatalmas energiamegtakarítási potenciállal rendelkeznek. A felújítás azonban sok nyűg, nincs hozzá elég információjuk az embereknek, egymásról másolják a rossz példákat, sokan végül oda jutnak, nem is éri meg felújítani. Ezen a helyzeten segít egy új hazai kezdeményezés, a RenoHUb projekt, mondta Orbán Gábor, az Energiaklub igazgatója. Mi kell ahhoz, hogy felújítsunk? – A hazai lakóépületek energetikai állapota és a továbblépés lehetőségei címmel rendezett szakmai konferenciát a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) a Holland Királyság Nagykövetsége és az Energy Cities együttműködésével szerdán, melyet a MagNet Házból élőben közvetítettek. Az előadások anyaga és a program a MEHI oldaláról letölthető.

    A felújítókat segíti majd a RenoHUb projekt

    Orbán Gábor arról beszélt, hogy a RenoHUb projekt egy külföldön már több helyen működő, sikeres mintát, az egyablakos felújítási tanácsadó rendszert fogja meghonosítani Magyarországon. A hosszú távú cél egy országos hálózat kialakítása tanácsadó irodákkal és online platformmal, ahol gyakorlatilag minden információ elérhetővé válik a leendő felújítóknak. Így például egy felújítás lépései, milyen termékeket érdemes választani, megtakarítás-kalkulátor, szakértői adatbázis ellenőrzött és véleményezhető kivitelezőkkel és energetikusokkal, pénzügyi finanszírozási lehetőségek.

    Az Energiaklub igazgatója bejelentette, hogy a következő évben két irodát már biztosan nyitnak, és folyamatosan várják a lehetséges együttműködőket a továbbiakhoz, a bankok és az önkormányzatok szerepét külön hangsúlyozta.
    A projekt egy öttagú konzorcium munkája által valósul meg, partnerek: AACM Central Europe, Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ, IMRO-DDKK Kft., Magyar Családiház Tulajdonosok Egyesülete és Magyar Energiahatékonysági Intézet.

    A cipő esete a cipőfűzővel

    A konferencián élőben Hollandiából jelentkezett és tartott előadást Reimar von Meding, aki egy hasonló modellt már megvalósított Hollandiában. A REIMARKT alapítója, a KAW Architecten vezérigazgatója arról beszélt, hogy Hollandia és Magyarország majdnem ugyanakkora, de míg Hollandiában napi 1000, addig Magyarországon napi 500 lakóépület felújítására lenne szükség, hogy 2050-ig elérhessük a klímasemlegességet. A felújítások felgyorsítására jelent megoldást az egyablakos felújítási tanácsadó irodák koncepciója, melynek segítségével a REIMARKT már 4000 házat felújított.

    A felújításokban az a nehéz, hogy az elején senki sem tudja, pontosan mennyibe fog kerülni a végén, hogy mikor lesz kész és milyen lesz az eredmény – így egy kenyeret vagy egy cipőt se vennénk. Főleg, ha a cipőnél közben derül ki, hogy cipőfűző nem jár hozzá. A megoldást az ügyfél fejével gondolkozás jelenti, és annak belátása, hogy maga az energetikai felújítás, illetve annak fenntarthatósági vonatkozása nem vonzó, ezt önmagában nem lehet eladni. Reimar von Meding bemutatta, hogyan sikerült lerövidíteni és hatékonnyá tenni az ügyfélkapcsolatokat és az egész felújítás folyamatát a tanácsadástól kezdve a kivitelezésig, illetve hogy hogyan lehet számolni azzal, hogy bár fenntarthatósággal kapcsolatos terméket szeretnének eladni, mégis inkább érzelmi dolgokra kell hatni. Így például arra, hogy az idős emberek nem szeretnének idősek otthonába kerülni, ezért hajlandóak inkább átalakítani a lakást, és ehhez kapcsolják az energetikai felújításokat is.

    A családi házakban nagy a potenciál

    Magyarországon a 2010-es években a kismértékű felújítások jellemzőek, viszont ezek átlagosan csak 30 százaléknál kevesebb energiamegtakarítást eredményeznek. Ezeket a megtakarításokat a nemzetgazdasági szintű lakossági energiastatisztikákban nem lehet egyértelműen kimutatni. Szükségesnek tűnik a felújítási mélység növelése, hogy a felújítások mérhető megtakarításokban csapódjanak le, mondta előadásában Szórádi Tamás, a MultiContact Consulting Kft. senior project managere. Legkevesebb költséggel a legtöbb energiát a családi házakban lehet megspórolni. Utána következnek a kis társasházak kevesebb, mint 10 lakással és a panelházak. A családi házakon belül viszont meg kell különböztetni a vályogházakat, melyeknek a felújítása költségesebb, mivel a vályogfalhoz drágább szigetelőanyag használható csak.

    Zöld finanszírozás

    Magyarországon a 7. legmagasabb az EU-ban a háztartások energiafelhasználása. A hazai épületállomány igen elavultnak számít, az energetikai besorolások alapján az energiahatékony épületek aránya az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Mátrai Róbert, Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fenntartható pénzügyekért és felügyeleti belső szabályozásért felelős főosztály felügyeleti csoportvezetője áttekintette, milyen eszközöket használhatnak a bankok ezen a területen, melyek között szerepelnek a zöld kötvények, zöld alapok, zöld hitelek és zöld betétek.

    A hazai bankok kínálatában egyelőre minimálisan jelennek meg ilyen zöld termékek, ezért az MNB célul tűzte ki ennek a piacnak az ösztönzését. Ennek egyik első lépése, hogy a hazai hitelintézetek az év elejétől tőkekövetelmény-kedvezményt vehetnek igénybe az MNB-től, akik hitelt folyósítanak ingatlanok energetikai korszerűsítésre vagy legalább „BB” energetikai minősítésű lakások vásárlására.

    Az MNB azt látja, hogy folyamatosan nő a kereslet az energiahatékony ingatlanok iránt, mert ezek értékállóbbnak bizonyulnak gazdasági visszaesés idején, konjunktúra idején pedig jobban nő az értékük, mint egy átlagos ingatlannak. Az MNB zöld hipotézise szerint az energiahatékonysági célú hitelek sokkal biztonságosabbak – később, vagy egyáltalán nem válnak nem teljesítővé – mint más célú hitelek. Ezt a hipotézist azóta egy 40 ezres mintán alapuló kutatás is igazolta: eredménye szerint a nem energiahatékonysági hitelek 2,82-ször gyakrabban dőlnek be.

    A megoldás: komplex felújítások

    Versits Tamás, Weishaupt Hőtechnika Kft. épületgépész szakmérnöke, szakértője a komplex felújítások mellett érvelt, és hangsúlyozta, hogy nincs energetikai korszerűsítés a hőtermelő berendezés vizsgálata nélkül. A konferencián bemutatott egy esettanulmányt, amelyben egy családi ház leszigetelése után 40 százalékosenergia megtakarításra számítottak, és az ingatlan hőigénye valóban ennyit csökkent. A gázszámlákat megvizsgálva azonban azt látták, hogy valójában nőtt a gázfogyasztás, aminek oka a túlméretezett, nem jól beállított kazán volt.

    Felhívta a figyelmet arra, hogy sok régebbi lakóépületben, amelyekbe még akkor kerültek kazánok, amikor nagyon olcsó volt a gáz és a kazánok is, így gyakran háromszoros teljesítményt építettek be; ez azonban ma már jelentősen magasabb gázfogyasztást jelenthet. A kazánt ennek ellenére nem mindig kell lecserélni: ha képes modulációra a szükséges tartományban, ha rendszeresen karban van tartva, tisztítva, akkor hatékonyan működhet.

    A közösség szerepe a felújításokban

    Gulyás István, a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének elnöke felismerve, hogy a családiház-tulajdonosoknak nincs érdemi segítsége a felújítások megtervezéséhez és kivitelezéséhez, megalapította a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületét. Célja, hogy egy teljesen új formában, innovatív, alulról szerveződő módon fogja össze és segítse a 2,7 millió családiház-tulajdonost, elsősorban energiahatékonysági folyamatok megvalósításában.

    Az egyesületnél elérhető tanácsok és a Zöldotthont Mindenkinek c. könyv segítségével a családok is megtanulhatják, hogyan működik az energiahatékonyság a gyakorlatban, és hatékonyabbá tehetik otthonukat. Ha viszont úgy gondolják, komolyabb energiahatékonysági beruházásra is szükségük van, a közösség ereje – a kritikus tömeg és a jobb érdekérvényesítési lehetőségek – segítségével komoly kedvezményeket, olcsóbb beszerzési árakat tudnak elérni. A jövő tervei pedig akár saját, igen kedvezményes pénzügyi szolgáltatásokat is magába foglalnak a tagok részére. Az Egyesület a következő hónapokban kezdi elindítani tagfelvételi folyamatát.

    Fókuszban az önkormányzatok

    Az előadások sorát egy panelbeszélgetés követte az Energy Cities és a MEHI közös szervezésében, az Energy Efficiency Watch projekt keretében, amelyben elsősorban az önkormányzatok szerepét járták körül az energiahatékonysági beruházásokban; ezt Dely Krisztina, az Energy Cities munkatársa moderálta.

    Az Energy Efficiency Watch nemzeti kerekasztalokon keresztül érintettek és döntéshozók véleményét csatolja vissza az EU energiahatékonysági szabályozásának implementációjáról az EU döntéshozóinak. Dely Krisztina a panelbeszélgetés bevezetőjében emlékeztetett, hogy a tét óriási: az EU 2030-as klímacéljainak 55 százalékra növeléséhez az épületfelújítások ütemének legalább megduplázása szükséges. Ez egyben a legnagyobb lehetőség lenne nemcsak a klímaválság kezeléshez, hanem a kilábaláshoz pandémiából is: az energiahatékony felújítások teremtik a legtöbb hosszú távú munkahelyet, és a rezsicsökkentésnél lényegesen hatékonyabban kezelik az energiaszegénységet is. Jelenleg az EU-ban 4-ből egy háztartásnak okoz nehézséget, hogy kifizesse energiaszámláit és a járvány mélyülésével, a munkanélküliség növekedésével ez várhatóan tovább romlik.

    Forrás és további információk: MEHI

  • Otthonfelújítási támogatást indít a kormány

    Novák Katalin közölte, a legalább egy gyermeket nevelő családok otthona felújítási költségeinek felét átvállalja az állam, legfeljebb hárommillió forintig.

    A 2015-ben indított otthonteremtési program új eleme, a felújítási támogatás igénylésének nem feltétele, hogy a család éljen a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) lehetőségével - fűzte hozzá.

    A miniszter a részleteket ismertetve elmondta: ha valaki 2021. január 1-je után felújításba kezd és gyűjti a számlákat, a költségeinek felét az állam visszautalja neki, legfeljebb hárommillió forintot. Ez vonatkozik az anyagbeszerzésre és a munkaerőköltségre is.

    Bármilyen felújítást tervez a család, a kormány ezt támogatja; legyen szó energetikai korszerűsítésről vagy a fürdőszoba, illetve a konyha, vagy az önálló otthon felújításáról.

    Az új támogatási forma azt jelenti, hogy egy hatmillió forintos otthonfelújításnál hárommillió forintot spórolhat meg minden gyermekes család - közölte.

    Hangsúlyozta, az otthonfelújítási program felülről nyitott lesz, a forrásokat az igényekhez igazítják.

    A miniszter kérdésre válaszolva azt mondta, a részletszabályok kidolgozásáig még türelmet kér, várhatóan néhány héten belül mindenki megismerheti a támogatás részletes feltételeit.
    Azt mondta, már érdemes most megállapodni a felújítást vállaló szakemberekkel, mivel feltehetően sokan kívánnak majd élni a lehetőséggel.

    A kormány célja, hogy Magyarországon minden gyereket váró vagy nevelő családnak legyen biztos tető a feje felett, és azt szeretnék, ha mindenkinek könnyebb lenne gyermeket vállalni - hangoztatta. Hozzátette: ezért vezették be öt évvel ezelőtt az otthonteremtési programot, és ezért bővítik azt folyamatosan. Miniszterként azon dolgozik - mondta -, hogy Magyarország legnagyobb otthonteremtési programja valósulhasson meg.
    Emlékeztetett arra is, nemrég jelentették be, hogy az új építésű otthonok értékesítésének áfatartalmát 27 százalékról 5 százalékra csökkentik január 1-jétől. Azok a családosok, akik igénybe veszik a csokot, visszaigényelhetik az 5 százalékos áfát is új otthonuk vásárlásakor.
    Példaként említette, hogy egy 30 millió forint plusz áfáért hirdetett lakás esetében 6,5 millió forintot spórolhat meg egy család az 5 százalékos áfával, emellett további másfél millió forintot visszaigényelhetnek. Ha tehát csokkal vásárolják az ingatlant, akkor összesen 8 millió forintot takaríthat meg ez a család - mondta Novák Katalin.

    Forrás: MTI

  • Jelentős hatása van a babaváró hitelnek a lakásfelújításokra

    A lakásfelújítási és -korszerűsítési piacon kulcskérdés a finanszírozás. Az önerős kivitelezést a jövedelmek és a megtakarítások fokozatos emelkedése támogatja.

    A babváró hitel megduplázta a felújításokra rendelkezésre álló forrásokat. Emellett a pályázati lehetőségek is bővülőben vannak. Az elérhető források növekedése érezhető lökést adhat a felújításoknak és korszerűsítéseknek. Magyarországon összességében nincs mennyiségi lakáshiány (a lakósűrűségi jellemzők nincsenek messze a visegrádi országok átlagaitól), de strukturális problémák annál inkább érezhetők. Nem ott és nem olyan áron vannak hozzáférhető lakások, ahol az emberek élni szeretnének. Emellett a hazai lakásállomány jó része felújításra, korszerűsítésre szorul – részben energiahatékonysági, részben fenntarthatósági okoból. Az állomány minőségi javításának egyik fontos eszköze az új lakások építése, míg a másik eszköze a meglévő lakások karbantartása, felújítása és korszerűsítése lehet. Ez utóbbi tevékenységek elvégzése kielégítheti a településen belüli mobilitási igények egy részét, s ez a hatás a magas ingatlanárak korszakában akár jelentős is lehet. A lakásfelújítás és korszerűsítés iránti igények tehát nagyon is jelen vannak, a kulcskérdés a finanszírozás.  

    A finanszírozás történhet önerőből, hitelből illetve különféle támogatások felhasználásával. Az önerős kivitelezést alapvetően az évek óta tartó, bár a járvány hatására összességében átmenetileg megtört reáljövedelem-növekedés támogatja. A felhasználható kölcsönök forrása lehet banki, akás-takarékpénztári vagy egyéb (rokoni vagy baráti) forrású. A kifejezetten lakásfelújításra és korszerűsítésre felvett kereskedelmi banki hitelek darabszáma és összege is fokozatos emelkedést mutatott 2015 és 2018 között. 2019 azonban felemás év volt: a darabszám 20%-kal csökkent, de a kihelyezett összeg 13%-kal nőtt. 2020 első félévében mindkét szempontból érezhető visszaesés következett be éves alapon. Nyilván a koronavírus okozta járvány is közrejátszott a lakossági óvatosság erősödésében, de volt egy fontosabb tényező is: a babaváró hitel színre lépése. Ennek keretei között a tavalyi második és az idei első félévben a bankok mintegy 770 milliárd forintot helyeztek ki. Az MNB felmérése szerint a hitelfelvevők 41%-a lakás-felújítási és berendezési célra költi a megkapott összeget, ami a GKI becslése szerint a teljes kihelyezett hitelállomány 10-15%-át, mintegy 100 milliárd forintot tehet ki. Ha feltesszük, hogy ezen összeg felét lakásfelújításra és korszerűsítésre költik, úgy az elmúlt időszakban mintegy 50 milliárd forintnyi finanszírozás keletkezett. Ez az összeg nagyjából megegyezik a 2019-es lakás-felújítási és korszerűsítési céllal felvett új hitelek állományával, tehát a babaváró hitel lényegében megkétszerezte a felújításra felvett banki hitelek állományát. Mindez óriási ösztönzést jelent a finanszírozási oldalon. 

    Mivel az igénybe vehető pályázati források is bővülőben vannak, ezért a közeljövőben valószínű a hazai felújítási és karbantartási tevékenység növekedése. A GKI arra számít, hogy 2020-ban és 2021-ben is növekszik a felújítások száma, jövőre csaknem 200 ezer lakás eshet át generális felújításon, ami 13 éves csúcsot jelentene.

    Forrás: GKI

  • Visszaigényelhetik az ötszázalékos áfát a csokosok

    A miniszter által bejelentett újabb családvédelmi akciótervnek  kiemelt területe az otthonteremtés, és az, hogy az új építésű otthonokat vásárlók olcsóbban juthassanak hozzá az ingatlanokhoz.

    Novák Katalin kiemelte: a 2015-ben bevezetett csokkal 150 ezernél is több család otthonteremtéséhez járult hozzá a kormány csaknem 500 milliárd forinttal. A cél az, hogy a jövőben is fokozottan tudják segíteni a családokat - tette hozzá.

    A tervezett áfacsökkentésre példaként hozta, hogy ha valaki 2021. január elseje után új építésű ingatlant vásárol - ami lakás esetén nem haladja meg a 150, háznál a 300 négyzetméteres alapterületet -, akkor a mostani 27 százalékos áfa helyett csak 5 százalékot kell fizetnie. Egy 30 millió forintos ingatlan vásárlásakor ez 6,5 millió forintos áfamegtakarítást jelenthet, egy 50 millió forintosnál pedig 11 milliót.

    Ezen kívül azt is bejelentette, hogy azok, akik csokkal vásárolnak új építésű ingatlant, januártól az 5 százaléknyi áfatartalmat is visszaigényelhetik. Ez egy 30 milliós lakásnál a 6,5 milliós megtakarításon túl további 1,5 milliós visszaigénylést jelent, az 50 milliósnál pedig a 11 milliós megtakarítás mellett további 2,5 milliót, ami Novák Katalin szerint biztosan a családoknál marad, mert ők igényelhetik vissza az áfatartalmat.

    A miniszter szerint az a jó támogatás, ami a lehető legszélesebb kör számára elérhető, ráadásul a legegyszerűbben, viszont nem ad lehetőséget a visszaélésre. A csok a tapasztalatok szerint 2015 óta így működik, ezért kötötték össze az áfa-visszaigénylési lehetőséget a csokkal, ami jól bevált támogatási forma a gyermekvállalás előtt állóknak és a már gyermeket nevelőknek az otthonteremtésben.

    A csokot a gyermekeiket egyedül nevelő szülők is igénybe vehetik már meglévő gyermekeik után, használt ingatlanhoz is felhasználható, és már egy gyermek vállalása esetén, illetve gyermeket tervező házaspároknak is jár a támogatás.

    Hozzátette: nagycsaláddá válás esetén az igénylők a babaváró támogatást is teljes egészében meg tudják tartani, amihez hozzájön a csok, és még felvehetnek egy 15 millió forintos, garantáltan 3 százalék alatti kedvezményes kamatozású, hosszú futamidejű kölcsönt.


    Forrás: MTI, Realista

  • Lélegzetvételhez juthat a lakáspiac

    Az IFK alelnöke hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a megfelelő kínálat kellő mértékű felépülése éveket vesz igénybe. Leszögezte, hogy a hosszú távú, kiszámítható szabályozás a piac számára nélkülözhetetlen, ezért az IFK a kedvezményes áfa további, több cikluson átívelő meghosszabbítását támogatja.

    A kormány közösségi oldalra tett bejelentése és a mai Kormányinfó alapján a 2022. december 31-ig megkezdett építkezések esetében 5% lesz a lakásépítések áfája.

    A mostani döntés szerint a kedvezményes áfa azokra az építkezésekre is vonatkozik, amelyeknek jelenleg is zajlik a kivitelezése. Az új fejlesztések számára 2 éves időszak áll rendelkezésre (2022. december 31-ig), hogy megtegyék az előkészületeket, mely időtartam alatt az építési engedélyt meg kell szerezni. A szabályozástól függően (építési engedély megléte vagy megkezdett kivitelezés) 5 év áll rendelkezésre, hogy a beruházásokat az építők befejezzék, és a lakásokat átadják – ismertette az IFK alelnöke. Hozzátette: az IFK tanulmányozni fogja a részleteket, várja a jogszabály megjelenését.

    Kiss Gábor szerint a keresleti oldalon is biztató a helyzet, mert jövőre a járvány enyhülése, a vakcina megléte újra megerősítheti a lakásvásárlók jövőbe vetett hitét, ami kiegészül Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter által előkészített - de még nem ismertetett-, minden idők legnagyobb otthonteremtési programjával és az MNB lakásvásárlás céljára elérhető 0%-os hitellehetőségével.

    A lakóingatlan-piac 2008 óta nagy kilengésekkel nehezen tervezhetően működik, a 2008-2015 közötti időszak alacsony kibocsátás mellett a túlélésről szólt, majd a 2016-2020 közötti időszakban meredeken emelkedett, melyet egy zuhanás követett. A piac és a szakmai elemzések már tavaly év vége óta folyamatosan jelzik, hogy a 4 éves, kedvezményes áfa időszak után, a lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5%-áfa kivezetésével egy negatív spirálba kerültünk, a lakáskínálati oldal összeomlik, melynek azért nincsen még látványos hatása, mert a Covid miatti kereslet csökkenés ezt ellensúlyozza.

    A rozsdaövezeti, nyílt végű 5%-os áfa program egy részlegesen jó megoldási terv volt, mert bár csak szűkebb, lehatárolt területeken, de kiszámítható, tervezhető módon lehetett volna beruházásokat indítani. Ennek a bejelentése időben megtörtént, de a megvalósítása elhúzódott, így a piaci élénkítés helyett hibernációt, kivárást okozott. „A mostani, területi korlátozás nélküli 5%-os áfa nagyon jó irányt jelent, mert lélegzetvételhez jut a piac” – összegezte Kiss Gábor, az IFK alelnöke.

    A legnagyobb ingatlanfejlesztők szerint a fentiek jó alapot teremtenek arra, hogy, jól tervezhető, a kiszámíthatóságot biztosító lakáspolitika alakuljon ki, mert az elérhető lakhatást ma már alapjogként kezeljük. A fejlesztők bíznak benne, hogy a további támogató intézkedések mellett egy hosszú távú és fenntartható lakáspolitikai program is elfogadásra kerül. Fontos, hogy az otthonteremtési program hosszú távon jól működjön, így a várható jó tapasztalatok alapján a kedvezményes áfa még további, több cikluson átívelő meghosszabbítását is támogatják. A fentiek jó alapot teremtenek arra, hogy, jól tervezhető, a kiszámíthatóságot biztosító lakáspolitika alakuljon ki.

    Forrás és további vélemények: Portfolio, Realista

  • A szegényeknek jövedelemarányosan is többe kerül a lakhatás

    Egyszerre kihívás és ritka lehetőség a 2019. évi lakhatási helyzetről átfogó képet adni, mivel a tavalyi év vizsgálatakor nem lehet figyelmen kívül hagyni a tavasszal súlyossá vált, és most ősszel újult erővel visszatérő koronavírus lakhatásra gyakorolt hatásait – nyitotta meg az online bemutatót Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója. Ezt szem előtt tartva elemezte a Habitat, valamint a fejezetek megírására felkért szakértők a lakhatással kapcsolatos költségvetési kiadások és közpolitikai döntések alakulását, illetve a lakhatás megfizethetőségének legaktuálisabb kérdéseit.

    Emellett a jelentés a lakhatás három különböző szegmensét helyezi fókuszba: a befektetési célú ingatlanvásárlások hatását az ingatlan- és albérletpiacra, az energiaszegénységet, valamint a fogyatékos emberek, különösen a mozgáskorlátozottak lakhatási helyzetét. A kiadványban mindemellett kiemelt hangsúlyt kapnak a felvázolt problémák megoldására vagy enyhítésére adott javaslatok – hangsúlyozta Gosztonyi Ákos, a Habitat szakpolitikai menedzsere és az idei Éves lakhatási jelentés szerkesztője.

    Tizenegyszer annyi szociálisan nem célzott, mint rászorultsági alapú lakhatási támogatás

    A rendelkezésre álló adatok alapján 2020. a lakáspolitikai támogatások csúcséve lehet, a koronavírus hatásai azonban fordulatot is jelenthetnek kormányzati lakáspolitikai eszköztárban.

    Változatlanság a változásban, hogy a magyar kormányzati lakáspolitika továbbra sem rászorultsági alapon, hanem elsősorban családpolitikai-demográfiai célok alapján alakítja ki támogatási rendszerét. Idén a központi állam tizenegyszer annyit költ szociálisan nem célzott, mint rászorultság alapján adott támogatásokra. Ennek legmeghatározóbb eszköze a 2015-ben indult Családi Otthonteremtési Támogatás (CSOK). Ez továbbra sem férhető hozzá mindenki számára, aki lakhatási szegénységben él, – mondta el Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont és Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársa. Hozzátette, ez annak ellenére is így maradt, hogy a jogosultak és az igénybe vehető támogatások köre kis mértékben bővült.

    Mivel a lakhatásnak nincs meghatározott helye a kormányzati hierarchiában, a lakhatási ügyek folyamatosan szétaprózódnak, egyre több minisztérium egyre több államtitkársága szól bele, érdemi koordináció nélkül. A Habitat ezért továbbra is egy kormányzati szintű, a lakhatási szegénységet érdemben mérsékelni tudó stratégia, valamint a lakhatási kérdésekért felelős kormányzati csúcsintézmény vagy szerepkör kialakítását javasolja, legalább államtitkári szinten.

    Javasolják egy hosszú távra szóló nemzeti lakásprogram kidolgozását, amelyet érdemi társadalmi vitában, a lakhatásban érintett valamennyi szereplő véleményének figyelembevételével szükséges kidolgozni.

    Felhívják a figyelmet az önkormányzati bérlakásrendszer fenntartására, vagy bővítésére fordított központi költségvetésből származó források megteremtésének és növelésének fontosságára, amely egy jövőbeli, 2008-as válsághoz hasonló helyzet esetén bekövetkező társadalmi törést előzhetne meg.

    Javasolják továbbá a CSOK újragondolását, érzékenyítését és a hátrányos helyzetű családok irányába történő nyitását, amely csak egy átgondolt, szociálisan és területi egyenlőtlenségekre érzékeny, átfogó lakáspolitika mellett képzelhető el. Úgy gondoljuk, hogy a lakáshitelezés támogatására fordított állami kiadásokat a kevésbé tehetős, rászoruló rétegek lakhatásának támogatására, illetve az eladósodás megelőzésére kellene fordítani.

    A hitelek a legszegényebbek jövedelmének akár 40 százalékát is elvihetik

    A lakhatás minden magyar háztartás számára nagy terhet jelent, azonban minél alacsonyabb a háztartás bevétele, a kiadások annál nagyobb hányadát teszik ki a lakhatási költségek – kezdte az általa írt fejezet ismertetését Pósfai Zsuzsanna (Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont).

    Hasonló a helyzet a hitelek esetében is: míg az alsó jövedelmi ötödben a hitellel rendelkező háztartások jövedelmük közel 40 százalékát fordítják törlesztésre, addig ugyanez az arány a leggazdagabb tizedben csak 6 százalék. Azaz drasztikus a különbség a háztartások között, mennyire leterhelő, így mennyire kockázatos számukra egy hitel.

    Bár az elmúlt 5 évben folyamatosan nőtt az újonnan engedélyezett lakáshitelek száma, az MNB értékelése szerint a lakáshitelezés jelenleg nem kockázatos, köszönhetően a 2008-as válság utáni szigorúbb hitelfelvétel szabályoknak. Ezzel párhuzamosan azonban 2019. IV. negyedévében több mint háromszor annyi új személyi kölcsön szerződés jött létre, mint amennyi új lakáshitel-szerződés.

    A személyi kölcsönökben való eladósodás is gyakran kötődik a lakhatás megfizethetetlenségéhez. Sok esetben jövedelmet pótol ki, és később a háztartások folyamatosan próbálják ezeket a kiadásokat „utolérni”, vagy szintén gyakori a személyi kölcsönök lakáscélú felhasználása (például olcsóbb ingatlanok vételárára, az önerőre, felújítási költségekre, kaució kifizetésére). Ez azzal együtt, hogy ezekhez a kölcsönökhöz nagyobb arányban férnek hozzá az alacsony jövedelmű háztartások, egy új, potenciálisan kockázatos hitelezési szegmenst jelenthet.

    Mivel a koronavírus hatásainak következtében várhatóan csak nőni fog a háztartások eladósodásának kockázata, olyan lakhatási megoldásokra van szükség, amelyek tartósan megfizethetőek az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára is.

    Szintén szükség van a megfizethető lakásszektor bővítésére, ami a jövőbeli eladósodást megakadályozza azáltal, hogy alacsonyabb jövedelmű háztartások számára is tartósan megfizethető árú lakásokat biztosít. Emellett pedig célzott lakásfenntartási támogatási programokra is szükség van.

    Elengedhetetlen a magánbérleti piac átfogó szabályozása, hogy ez a szegmens is biztonságosabbá és megfizethetőbbé váljon. Ehhez korábban részletes javaslatcsomagot dolgozott ki a Habitat Feketelakás 3.0 címen.

    Hosszú távon emellett a megfizethető lakhatáshoz elengedhetetlenül szükséges a lakásszektor szerkezeti átalakulása, a közösségi, önkormányzati, állami tulajdonú lakások és bérlakások nagyobb aránya, melyek esetében a megfizethetőségi és szociális szempontok a jelenleginél erősebben tudnak érvényesülni.

    Fontos lenne továbbá, hogy a lakáspolitikai intézkedések számoljanak az újonnan kialakuló bérlői generációval. A magánbérleti piac újraszabályozására és egy jó minőségű, megfizethető bérlakásszektor létrehozására van szükség, amit részben építéssel, részben a meglévő lakásállomány bevonásával látunk megoldhatónak. Ennek kialakításába érdemes lenne bevonni nonprofit lakástársaságokat, mint ahogy a szociális lakásügynökségek intézménye és támogatása is mérsékelheti a jelenlegi lakhatási válságot - írja a jelentés.

    Az új tulajdonosok 40 százaléka befektetésként vásárol ingatlant

    A szülőktől való elköltözés kitolódása, a lakástulajdonosok számának csökkenése és a bérlakásban élők arányának növekedése egyaránt része a lakhatás financializációjának, azaz annak a folyamatnak, amely során a lakhatásban is megerősödik a pénzügyi szereplők, piacok, gyakorlatok, narratívák szerepe – magyarázta el Tóth Kinga, közpolitikai elemző. Ez a globális trendbe illeszkedő jelenség egyúttal azt is jelenti, hogy megerősödik a jelzáloghitelek és a befektetési célú ingatlanvásárlás szerepe.

    A befektetési célt, – azaz, hogy az ingatlan bérbeadással vagy tőkenöveléssel önmagában bevételt generáljon – a Duna House Barométer adatai szerint 2015 óta folyamatosan az új tulajdonosok legalább 40 százaléka jelölte meg a vásárlás okaként. Ezek a lakások viszont nem a hosszú távú, klasszikus bérleti szektorban, hanem a rövidtávú lakáskiadás piacán jelennek meg, így a lakhatás megfizethetőségét nem segítik elő.

    Mivel évek óta messze a legjobban ingatlanba éri meg befektetni, ez a trend nem fog spontán megváltozni, szükség van döntéshozói beavatkozásra, és egy kiszámíthatóbb bérleti piac kialakítására, ahogy azt a Habitat a Feketelakás 3.0 című, bérleti piacról szóló kiadványában is javasolta.

    A hazai szállópor-kibocsátás 80 százalékáért a háztartási szilárdtüzelés a felelős

    Magyarországon a háztartások mintegy 10 százaléka számít energiaszegénynek, azaz nem képes megfizetni a fűtés vagy más, alapvető energiaszolgáltatások olyan szintjét, amely a tisztességes életminőséghez szükséges. Ez márpedig szintén nagy kiadást jelent: a háztartások átlagosan a lakásfenntartási költségeik közel 60 százalékát fordítják energiára.

    Az alacsony jövedelmű háztartásokra rója a legnagyobb terhet, hogy a magyarországi lakásállomány túlnyomó része – köztük a lakóépületek ötödét kitevő, ’60-as-’80-as évek között épült családi házak, a „Kádár-kockák” többsége – elavult és tipikusan rossz energiahatékonyságú, ami nemcsak magas rezsiköltségekkel jár. A korszerűtlen kályhák és az épületek rossz hőszigetelése miatt a lakossági szilárdtüzelés az egyik legfőbb oka a magyarországi légszennyezettségnek. A szállópor-kibocsátás 80 százalékáért a háztartási szilárdtüzelés felelős, míg az EU átlag mindössze 41 százalék.

    Bár a legelterjedtebb fűtési módszer még mindig a gáz, a második helyen álló szilárdtüzelés gyakorlatilag a szegényebb rétegek energiahordozója. A legalsó jövedelmi ötödben a háztartások csaknem 40 százaléka fűt kizárólag szilárdtüzeléssel (például fával, szénnel, brikettekkel), míg a legfelső ötödben ez csak 9 százalék; a vidéki községekben pedig a háztartások 75 százaléka használ szilárd tüzelőt.

    Ezeket a háztartásokat a rezsicsökkentés sem érte el. – figyelmeztetett Feldmár Nóra, energiaszegénység-szakértő és a Habitat munkatársa. – A tűzifa ára folyamatosan növekszik, az önkormányzatok által igényelhető szociális tűzifa-támogatás elosztásának módja pedig megkérdőjelezhető, ráadásul a támogatás a súlyosan légszennyező barnakőszénre is fordítható. Ahhoz, hogy a legszegényebb háztartások is energiahatékonyabbak legyenek, és így a mindenkit érintő légszennyezés is csökkenjen, célzott lakásfelújítási támogatásokra, hosszú távú, kiszámítható és differenciált lakossági energetikai felújítási programokra van szükség.

    Az európai uniós klímacélok eléréséhez jelentősen csökkenteni kell a lakóépületek energiafelhasználását, és növelni a tiszta energiához való hozzáférést, melyhez ráadásul várhatóan nagyszabású támogatási keretet fog biztosítani az Európai Unió a következő költségvetési ciklusban. A jelenleg is folyó pénzügyi tervezések kiemelt szempontja az „igazságos átmenet”, mely azt is jelenti, hogy biztosítani kell a rászoruló rétegek hozzáférését a korszerűbb, környezetkímélőbb megoldásokhoz. A következő ciklusban kiírt Operatív Programoknak tartalmazniuk kell olyan támogatási elemeket, amelyek az elavult ingatlanokban élő alsó jövedelmi rétegeket célozzák. Ebbe tartoznak a vissza nem térítendő támogatások, kamatmentes hitelek, és az optimalizált önerő és előfinanszírozási konstrukciók.

    A fogyatékos emberek nagy részének csorbul a lakhatáshoz való joga

    A fogyatékos emberek lakáskörülményei rosszabbak, lakásaik kisebbek a népesség átlagánál, a piaci albérleteket pedig még a népesség egészéhez mérten is nehezen tudják megfizetni. Számuk a társadalom 5 százalékára tehető, az őket érintő területi, gazdasági, érdekérvényesítő és szolgáltatásbeli hátrányok egymást erősítik. Ezért szükség lenne átfogó, rendszerszintű gondolkodásra a fogyatékos emberek lakhatásáról és az akadálymentességről, ami jelen pillanatban hiányzik. Az önkormányzatok többsége nem vezet nyilvántartást az akadálymentes lakásaikról, intézményeikről, és nincsenek támogató szolgáltatásaik – mutatott rá Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület elnöke, aki a témát az Önállóan Lakni címet viselő doktori kutatásában részletesen is vizsgálta.

    A fogyatékos népesség csaknem fele, 235 ezer fő mozgáskorlátozott, közülük 150 ezren élnek egyedül vagy családjukkal. Azaz túlnyomó többségük nem intézményben él. Ez viszont nem jelenti egyúttal azt is, hogy önállóan tudnak lakni. Gyakori, hogy fizikai ellátásra nem szoruló, vagy házas fogyatékos emberek sem tudnak önállóvá válni, például elköltözni a szüleiktől. Sokszor még akkor sem engedhetik meg maguknak a saját háztartás vezetését, ha az a lakás, amiben jelenleg élnek, nincs megfelelően akadálymentesítve, akár olyannyira nem, hogy még az otthonuk elhagyása is gondot jelent számukra.

    A mozgáskorlátozott emberek többsége számára nincsenek, vagy csak nehezen érhetőek el központi támogatások. Az érintettek kevesebb, mint 1 százaléka jut hozzá akadálymentességi támogatáshoz, amelynek megítélt összege igénylésenként mindössze átlagosan 196 ezer forint volt. Szintén nem jelent megoldást számukra a kitagolási folyamat, ebből a mozgáskorlátozottak többsége teljesen kimarad, csak az intézményekben élők 10 százaléka tud támogatott lakhatási szolgáltatásokat nyújtó, jobb lakáskörülmények közé jutni. Ezért a szociális ellátórendszer lakhatási fókuszú reformjára is szükség van az önálló lakhatási megoldások támogatása érdekében.

    A Habitat for Humanity Magyarország 2020-as Éves jelentése a lakhatási szegénységről ezen a linken érhető el.

  • 2022 végéig ismét 5% lesz az újlakásáfa

    A miniszterelnök, beszámolva a szerdai kormányülésről, kifejtette: Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter egy új otthonteremtési program pilléreit terjesztette elő, ebből az 5 százalékos áfát - amit korábban már alkalmaztak - el is fogadta a kabinet.

    Az ingatlan.com elemzésében úgy értékeli a hírt, hogy új lendületet kaphatnak a lakásépítések az ismét bevezetendő kedvezményes, ötszázalékos lakásáfának köszönhetően. A gazdaságvédelmi akcióterv és a korábban beharangozott otthonteremtési program részét képező intézkedés alapján 2022 végéig ismét ötszázalékos áfatartalommal lehet értékesíteni az addig elkészült új lakásokat. Az idei évben folyamatosan csökkenő építési kedv ellenére lesz mit megépíteniük az építési vállalkozóknak, de a bejelentés szinte az utolsó pillanatban érkezett.

    Visszatérhet az elmúlt négy évben tapasztalt lakásépítési lendület az ismét életre hívott kedvezményes, 5 százalékos lakásáfának köszönhetően - derül ki az ingatlan.com elemzéséből, ami a legfrissebb miniszterelnöki bejelentés kapcsán vizsgálta meg az intézkedés újlakás-piacra gyakorolt hatásait több mint 5700 új ingatlan hirdetése alapján.

    Egyszer már bevált, de megint nagy szükség volt rá

    2016 elejétől 2019 végéig már korábban is érvényben volt a kedvezményes áfakulcs, és ez nem csak a lakásépítési kedvet erősítette az országban, de a megépült lakások száma is megtriplázódott. 2015-ben ugyanis még csak 7612 új lakást adtak át, 2019-ben viszont már több mint 21 ezer lakás épült. A korábbi évek lendülete azonban 2020 második felére megtört, és idén augusztusban már feleannyi lakóterület építésére adtak ki engedélyt a hatóságok, mint egy évvel ezelőtt. a kiadott építési engedélyek számának csökkenése azt vetítette előre, hogy 2021 után a korábbinál jóval kevesebb lakás épülhet.

    A nagyvárosokban elinduló rozsdaövezeti program keretében már eddig is öt százalékos áfakulccsal számolhattak a beruházók, de ez leginkább csak a budapesti építkezéseket segítette.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: “A legújabb bejelentés az országban épülő valamennyi lakásra vonatkozik, így a családi házak és az eladási céllal társasházi lakások építése is új lendületet kaphat.”

    Lesz, akinek ez már most több milliós árcsökkenést jelent

    Az ingatlan.com szakértője szerint a kedvezményes lakásáfa árakra gyakorolt hatása attól is függ, hogy mennyire növekszik az új lakások kínálata, és a vevők milyen arányban vásárolnak saját vagy befektetési célra. A szakember azt is elárulta, hogy azok a vásárlók, akik az elmúlt időszakban már 27 százalékos áfakulccsal vettek új lakást, már most több millió forintos árcsökkenésnek örülhetnek. “A 2020-ban történt áfaemelkedésből adódó kockázatok miatt a legtöbb beruházó az ingatlan nettó vételárát és a mindenkor aktuális áfa összegét kérte az előszerződésekben a vevőktől. Az áfacsökkentés miatt viszont így a vevők jóval kevesebbet fizethetnek ezekért az ingatlanokért.” - fogalmazott Balogh László.

    Az ingatlan.com kalkulációja szerint egy nettó 40 millió forintos ingatlan bruttó vételára 27 százalékos áfával eredetileg 50,8 millió forint lett volna. Ha viszont 2022 végéig befejeződik az építkezés, akkor a vevőknek csak 42 milliót kell fizetni érte, ami majdnem 9 millió forintos árcsökkenést jelent. A szakértő hozzátette, hogy a most futó építkezések egy részében már 2018 novemberében rendelkezésre állt a jogerős építési engedély, így azokat 2023-ig már eredetileg is öt százalékos áfakulccsal lehetett értékesíteni.

    Új egyensúly jöhet a használt lakások piacán is

    Az ingatlan.com adatai alapján Budapesten négyzetméterenként átlagosan 872 ezer forintot kérnek az eladók az új lakásokért és házakért. A közel 3000 ingatlant tartalmazó fővárosi újlakás-kínálat egy jelentős részében még 5 százalékos áfakulccsal számoltak az eladók, így 20 százalékos árcsökkenés nem várható. A nagyvárosi új ingatlanok drágulásának azonban véget vethet az általánosan alkalmazható kedvezményes lakásáfa.

    Budapesten kívül Kecskeméten kínálják legdrágábban eladásra az új lakásokat és házakat, itt 680 ezer forint az átlagos négyzetméterár. Debrecen a bronzérmes négyzetméterenként 612 ezer forintos átlagárral. Balogh László az árakkal kapcsolatban elmondta, hogyha az eladó új lakásokat sikerülne a lakosság által megfizethető ársávba terelni, akkor az a használt lakások piacán is új egyensúlyt hozhat, akár árcsökkenés formájában is. Az ingatlan.com szakértője szerint megfizethetőbb áraknak azért lehet jelentősége, mert ezek ismét piacra hívnák azokat a vevőket, akik az elmúlt évek lakásdrágulása miatt kiszorultak onnan.

    Forrás: kormany.hu, ingatlan.com

  • 5%-os lakásáfa: csúcsra járatás vagy kiszámíthatóság?

    Az 5%-os áfakulcs bevezetése akkor jelent valódi segítséget az építésgazdaságnak, ha a 2022. évi határidő lejárata utáni időszak is tervezhető, beláthatóak az ezt követő időszakra vonatkozó kormányzati elképzelések. Az építőanyaggyártási és kivitelezési kapacitások tervezésénél, a szakképzésnél évtizedes előre tekintés szükséges. Az elérhető árú, építészeti és műszaki szempontból is minőségi lakások építéséhez elengedhetetlen a jól működő hazai építőipar.

    Lakásépítési minimum

    A lakásállomány évi 1%-os megújításához évi 40 ezer lakásépítés szükséges. E mellet az elvi cél mellett javasoljuk évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat. Lényeges, hogy a gazdaság szereplői tudjanak tervezni egy minimum, illetve egy megcélzott építési volumennel. Mivel a kormányzati intézkedések alapvetően befolyásolják a lakásépítési számokat, ezt a kiszámíthatóságot a kormányzati politika tudja megadni.

    A rekordalacsony 2013 évi lakásátadás (7.293 db.) után 2019-ben 21.127 db új lakás került átadásra, ez a hazai lakásállomány 200 évente történő megújításához lenne elegendő. Az 5%-os újlakás áfa bejelentés előtt úgy számoltunk, hogy 2020-21-re akár 15 ezres szint körüli értékre is visszaeshet a lakásátadások éves volumene.

    Áfakulcs emelése helyett szektorális különadó

    Az éles váltásokat kiküszöbölhetné egy olyan szabályozás, amely az áfa kulcs (5%) megváltoztatása nélkül, egy a kivitelezést vagy az adásvételt terhelő szektorális különadóval hangolná finomra az ágazat adóterhelését. A különadó mértékének kis lépésekben való változtatásával a Kormány reagálni tudna az aktuális konjunkturális ciklusra, a kormányzati célok alakulására. Vizsgálható, hogy az áfakedvezmény finomra hangolható-e olyan feltételekkel, hogy az valóban a kívánt célcsoporthoz (fiatal, gyermeket vállaló hazai családok) jusson el, ugyanakkor ösztönözze a kívánt építési volument. A szektorális különadó egy ingatlanfejlesztési alap bevétele lehetne, amelyből az építéseket ösztönző intézkedéseket lehetne finanszírozni.

    Áfavisszatérítés vállalkozási szerződéssel történő építés esetén

    Vállalkozási szerződéssel történő építés esetén - ahol pl. a magánszemély telket vásárol és kivitelező vállalkozóval épített új családi házat magának - a bejelentett 5%-os áfa nem merül fel, mivel nem történik lakás-adásvétel. Jelenleg 2.486 kistelepülésen elérhető az áfavisszatérítés ezekben az esetekben, ezt javasoljuk kiterjeszteni az összes hazai településre.

    Lakásprogram

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy, legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. Kiszámítható állami intézkedések hiányában a lakásfejlesztések volumene éveken át nem tud egészséges szintet elérni és ott stabilizálódni.

  • Szükséges az áfacsökkentés a lakásépítések felfutásához

    Tóth Csaba, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) beruházási főigazgatója a rozsdaövezeti programmal kapcsolatban elmondta, hogy kifejezetten cél volt a rozsdaövezetek hasznosítása, fejlesztése, fenntartható módon megvalósuló projektek létrehozása, akár a zöldmezős beruházások ellenében, hiszen azok gyakran nem fenntartható módon épülnek, működnek különösen, ami a közlekedési hatásokat illeti.

    Kifejezett cél támogatni azokat a területeket, amelyek önmaguktól nehezebben fejlődnek, de egyébként kedvező elhelyezkedésű és részben már jó infrastruktúrával rendelkező területeként ezek alkalmasak és vonzóak lehetnek a fejlesztők, illetve a lakásvásárlók számára.

    Konkrét területekről a rendeletek hiányában még nem tudott beszélni, de megerősítette, hogy már létezik egy konkrét, a fővárosra vonatkozó elképzelés, amely tartalmazza a valószínűsíthetően a rendelet alá eső zónákat. Mint mondta a fővárosi önkormányzatok többségétől már érkeztek vissza javaslatok a zónákra vonatkozóan. Országos szinten több mint 360 települést kerestek meg, onnan valamivel lassabban érkeznek a javaslatok. Az azonnali akcióterületek fókusza, azonban elsősorban Budapest, és innen már sok információ érkezett. Tóth Csaba hozzátette, hogy az önkormányzatok sem mondtak radikálisan mást, mint amit a BFK szakmailag javasolt.

    Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a jegybank az elmúlt években már számos pénzügyi termékkel segítette mind a keresleti oldalt, mind az építések finanszírozását. Az MNB nagyon fontosnak tartja, hogy egyensúly legyen a kínálati és a keresleti oldal ösztönzése között.

    A Matolcsy György által felvetett újotthon programról egyelőre nem tudott sokkal bővebb információval szolgálni, mint amit a jegybankelnök cikkében leírt. A részletek kidolgozása folyamatban van. Azt azonban fontosnak tartotta kiemelni, hogy ebben a programban mind a két oldal támogatása jelen van, tehát a keresleti és a kínálati oldalt egyaránt segítené.

    Hangsúlyozta, hogy bármilyen otthonteremtési programok induljanak el, nagyon fontos hogy ezek nagymértékben össze legyenek hangolva. „Bármilyen program induljon, egy globális koncepciónak kell, hogy része legyen, csak úgy fog eredményt elérni” – mondta.

    Az MNB támogatja rozsdaövezeti programot, de fontosnak tartja, hogy az áfakedvezmények máshol is elérhetőek legyenek, így más területek is fejlődjenek, máshol is tudjanak lakások épülni. Ezért is támogatják az ingatlanfejlesztők javaslatát, hogy a rozsdaövezeteken kívüli területeken egy 5+ 4%-os áfás kedvezmény induljon el. A kedvezményes áfát jelölte meg egy olyan külső kulcs tényezőnek, amelyre szükség van, bármilyen nagyvonalú otthonteremtési program megvalósuljon.

    Banai Ádám kiemelte, hogy szükséges volna azt is pontosan látni, mit akarunk elérni, tehát hogy mi az a lakásépítési célszám – például a már többször is kommunikál 30-40 ezer új lakás/év, minek az érdekében az intézkedések megszületnek. Felhívta a figyelmet, hogy a lakásépítések növelésére azért is van szükség, hogy a lakásállomány, amely ma nagyon rossz állapotban van Magyarországon, gyorsabban tudjon megújulni.

    Kiss Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) alelnöke nagyon optimistán nyilatkozott rozsdaövezet 5%-os áfáról, aminek segítségével a lakásfejlesztések ismét fellendülhetnek, mind a lakás eladások, mint a bérbeadás tekintetében. Nagyon pozitív időszaknak minősítette a kedvezményes áfa négy évét, amikor a korábbinál jóval több lakást tudott épülni, de még nem elegendő.

    Az üzleti lakásfejlesztők akkor fognak építeni, hogyha megfelelő a környezet és kijönnek az üzleti számítások. A 27%-os áfával ez már nem volt lehetséges, erre már nem volt fizetőképes kereslet.

    Mint mondta, az ingatlanfejlesztések felgyorsításához az elengedhetetlen a hosszú távon kiszámítható szabályozási környezet, illetve az 5%-os áfa bevezetése. A rozsdaövezetekben megvalósult az áfakedvezmény, de fontos, hogy ezeken kívül se álljon meg az élet. Ezért javasolta az IFK, hogy ezeken a területeken legyen az 5%-os áfa mellett egy 4%-os lakáspolitikai alap, amely forrás biztosíthat az otthonteremtés további támogatására.

    Hangsúlyozta, hogy a lakásárak leginkább a megfelelő nagyságú kínálat megléte esetén tudnak érdemben csökkenni.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője úgy gondolja, hogy a piacon bőven van kereslet új lakásokra. Ami az árakat illeti, Balogh László súlyosnak látja a helyzetet. Szerinte azért van szükség ösztönzőkre, hogy a kínálat tudja követni a keresletet, ami az elmúlt néhány évben a támogatások révén nagyon meglódult. Ez jelentősen emelte az árakat, amelyek már a megfizethetőség határát súrolják. Ehhez a helyzethez természetesen a befektetési céllal vásárlók aktív jelenléte is hozzájárult.

    Tapasztalataik alapján a koronavírus járvány a keresletet is jelentősen megváltoztatta, másféle lakásokat lakásokra van igény. A korábban slágernek számító panellakások helyett most inkább a kerttel, terasszal rendelkező, nagyobb felület közelében lévő lakásokat vásárolják. Ez felhívja a figyelmet arra is, hogy fontos előre látni azt, hogy hosszabb távlatban milyen lakásokat kereshet a piac, milyen lakásokat kell építeni.

    Hozzátette, hogy valóban nagyon felerősödött a városokból való kivándorlási hullám, Budapest környékének ingatlanpiacra jelentősen fellendült, sokan akarnak zöldebb környezetbe költözni.

    A rozsdaövezetekkel kapcsolatban érdekes, hogy csenghet ez a szó akár pejoratívan is, de ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy akar-e valaki alacsony rezsijű, jó minőségű, új lakásban lakni, akkor valószínűleg többek számára lesznek vonzóak majd a rozsdaövezetekeben épülő lakások - tette hozzá Balogh László

    Perényi Tamás, építész, a BME Lakóépülettervezési tanszékének tanára úgy gondolja, hogy természetesen nagyon fontos a lakásépítések számának növelése, azonban nagyon lényegesnek tartja, hogy ez a lakásszámnövekedés, milyen tágabb jövőképbe, lakáspolitikába illeszkedik. Ezzel összefüggésben hiányolja, hogy Magyarországon nem látni egy szélesebb, hosszabb távú koncepciót. Egy ilyen koherens koncepció a tükrében lehetne valójában értékelni az intézkedéseket és a zajló folyamatokat.  Min mondta, akkor nem lesz lózung egy koherens lakáspolitikai rendszer, ha nem csak primer, pillanatnyi gazdasági vagy szociálpolitikai helyzetből indul ki, hanem egy távolabbi jövőképből, vagyis abból, hogy milyen lakásállományt szeretnénk Magyarországon 5,10 vagy akár 50 év múlva.

     A beszélgetés teljes terjedelmében megnézhető Facebook-oldalunkon: https://www.facebook.com/igylakunk.hu/ 

  • 3+1 fontos tanács, hogy ne szálljanak el az építkezés költségei

    Jövő év elejétől alapvetően változnak meg az új építésű ingatlanokra vonatkozó energiahatékonysági előírások. Kizárólag olyan ház kaphat használatbavételi engedélyt, amely teljesíti a „közel nulla energiaigényű” elvárásokat. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy kritériumok teljesítéséhez nincs feltétlenül szükség a korábbiakhoz képest óriási duzzasztott költségvetésre. Megfontolt tervezéssel a korábban kalkulálthoz hasonló, sőt akár megegyező forrásokból is megvalósíthatjuk álmaink lakását. Ehhez három – plusz egy – tudnivalót ajánl a Wienerberger az építtetők figyelmébe. 

    Az új szabályok miatt nem változnak a falak hőátbocsátási elvárásai

    Az első és legfontosabb dolog, amit szinte kötelezően tudniuk kell az új házat építőknek, hogy minden hiedelem ellenére a falak hőátbocsátási elvárásai egyáltalán nem szigorodnak januártól, hiszen ezek a szabályok már évekkel ezelőtt változtak. Az persze nem kérdés, hogy ezek teljesítéséhez hatékony hőszigetelő képességgel rendelkező alapanyagot kell választani, miután a kritériumok elég komolyak.

    Ma már azonban akadnak olyan téglák is – a Wienerberger kínálatában is találni ilyeneket –, amelyek önmagukban, minden további hőszigetelési megoldás nélkül képesek biztosítani a jelenleg és a januártól is hatályos elvárásokat. Ilyen rendszereket használva egyáltalán nincs szükség a falak külső oldalán egy 15-20 cm-es, jellemzően igen költséges hőszigetelő réteg felhúzására. A házunkhoz használni kívánt téglák kiválasztása után pontosan meg lehet határozni, hogy szükség van-e egyáltalán szigetelésre a jogszabályban maghatározott értékek teljesítéséhez. Ezt nem szabad elmulasztani, hiszen előfordulhat, hogy valóban teljesen feleslegesen szigetelünk nagy vastagságban.

    Nem a napelem az egyetlen megújuló megoldás

    A januártól alkalmazandó EU-s szabályozás szerint a ház éves energiafelhasználásának 25%-a megújuló energiaforrásból kell, hogy származzon. Ettől, ennek költségeitől számos építtető megretten. Általános véleményként terjedt el ebben a témában, hogy ezt kizárólag napelem beépítésével lehet elérni, ugyanakkor ebben az esetben is akad más, összességében akár költséghatékonyabb lehetőség a kritérium biztosításra. Ilyen megoldás lehet a hőszivattyús fűtési rendszer.

    Ezek a megoldások a levegőben a földben vagy akár a talajvízben rejlő energiát használják föl, s biztosítják a ház fűtését. Ráadásul mindezt károsanyag-kibocsátás nélkül teszik, sőt kifejezetten jelentős fűtési energiamegtakarítást biztosítanak. Ezen felül a meleg nyári napok során a hőszivattyúk a lakás hűtésére is használhatóak, vagyis a légkondicionáló kiváltására is alkalmas. Ez pedig jelentősen csökkenti a lakás éves energiaigényét.

    Fontos a kerttervezés

    Az ingatlan közel nulla energiaigényének elérését passzív védelemmel, és árnyékolással is lehet segíteni. A titok a megfelelő kerttelepítésben rejlik. Ehhez a lombhullató fákat a nap, tehát dél, délkeleti irányba, az örökzöldeket pedig északi oldalra kell ültetni. Így állandó hővédelmet biztosítunk a házunknak. A lombhullató fák ugyanis a nyári nagy melegek alkalmával a levélzetüknek köszönhetően árnyékolják a házunkat, így védve a túlmelegedéstől. A lehulló leveleknek köszönhetően a téli nap viszont már eléri a házat, a nyílászárókat, ami így csökkentheti otthonunk energiafelhasználását. Az örökzöld fák pedig felfogják a téli, hideg szeleket, és éppen hogy óvják a házunkat a lehűléstől. 

    Akadnak kivételek

    Rendkívül hasznos információ lehet a nyaralótervezésnél, hogy a rendelet szerint az évente négy hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületek kivétel alá tartoznak. Ezekre nem vonatkoznak a „közel nulla energiaigényű” elvárások, így ezeket nem is szükséges ezen szabályok szerint kivitelezni. Fontos azonban az a kitétel, hogy a kivételre vonatkozó igazolást a tervezőnek a tervhez biztosítania, mellékelnie kell.

    „Ezeket a szempontokat muszáj figyelembe venni, amikor elképzeljük és megtervezzük új ingatlanunkat, hiszen ez rendszerint egy életre szóló beruházás. Nem éri meg a szaktudáson spórolni. Ha kétségeink támadnak, akár a Wienerberger Mesterház programjába is beléphetünk, amely az új házat építők számára egy olyan rendkívül hasznos lehetőséget és szakértői gárdát kínál, amellyel a kivitelezés során felmerülő problémák jelentős részére választ találunk. Ezzel pedig hosszútávon nyerhetünk sokat” – hangsúlyozta a Wienerberger szakértője.

    Forrás: Wienerberger

  • Egyre csökken a kiadott új lakásépítési engedélyek száma

    A KSH legfrissebb adatai szerint idén augusztusban 1411 db volt az új engedélyek, illetve egyszerű bejelentések száma. Legutóbb 2015-ben volt ilyen alacsony ez a havi adat.

    Ezt a trendet jó ideje előre lehetett jelezni, hiszen egyértelmű volt, hogy a kedvezményes, 5%-os újlakásáfa kivezetése - egyéb kompenzáló intézkedés híján - erősen vissza fogja vetni a lakásépítési kedvet.

    Ezt a tendenciát negatívan befolyásolta a koronavírus-járvány is, látszik is a számokon a tavaszi bezuhanás, de ez a hullám nyáron már felfelé mozdult. Akik csak a járvány miatt vártak az építéssel, ők nyáron elindították az engedélyeztetést. Összességében azonban az áfa visszaemelkedése az, ami leginkább hátráltatja az építéseket.

    A nyáron bejelentett rozsdaöveeti áfakedvezmény várhatóan pozitív hatással lesz majd az építésekre, és nyilván most sokan ki is várnak a rozsdaövezeti besoorlási térképek megjelenéséig. Ennek a hatása legkorábban ez év végére, jövő év elejére várható.

    Az elmúlt hetekben napvilágot láttak újabb otthonteremtési támogatási elképzelések. Matolcsy György, az MNB elnöke által javasolt Új Otthon Program szintén az új építésű, zöld lakások építőinek és vásárlóinak adna kedvezményes forrást. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a könnyebb és olcsóbb építkezést is segítő új otthonteremtési intézkedések bevezetéséről beszélt a meghirdetett családvédelmi akcióterv 2. keretében.

    A bejelentett, javasolt programokkal, intézkedésekkel kapcsolatban rendezünk kerekasztalbeszélgetést Hoznak-e lakásépítési boom-ot az új otthonteremtési programok? címmel a Construmán és élő közvetítésben. Itt a többi között arról kérdezzük meghívott vendégeinket, milyen hatással lehetnek azok a lakásépítésekre, milyen és mennyi új lakás épülhet, mikor és milyen áron. 

    A beszélgetés ideje: 2020.10.07., 15 óra

    Résztvevők:
    - Banai Ádám igazgató, Magyar Nemzeti Bank
    - Tóth Csaba beruházási főigazgató, Budapest Fejlesztési Központ
    - A családokért felelős tárcanélküli miniszter hivatala képviselője – felkérés folyamatban
    - Kiss Gábor alelnök, Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, a Lakómunkacsoport vezetője
    - Balogh László vezető gazdasági szakértő, ingatlan.com
    - Perényi Tamás DLA építész, Budapesti Műszaki Egyetem, Lakóépülettervezési Tanszék

    Moderátor: Párdi Zsófia projektvezető, Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület

    Élőben a beszélgetés megtekinthető a Construma2020 szakkiállításon: Hungexpo Rendezvényközpont, A pavilon, I. galéria, 105. Konferencia terem
    A helyszíni belépéshez ezen a linken lehet regisztrálni: https://construma.hu/lte.

    A kerekasztalbeszélgetés élőben online is követhető lesz az Igylakunk.hu Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/igylakunk.hu/ 

    A beszélgetésről készült felvétel később elérhető lesz itt, a www.igylakunk.hu oldalon is.

  • Megtorpant a lakáshitelpiac

    A lakáspiacon például abból látható a bizonytalanság, hogy a korábbinál kevesebben szeretnének megválni a lakásuktól. „Szeptember első négy hetében 18 százalékkal kevesebben hirdették meg a lakásukat eladásra, mint a múlt év azonos időszakában” - ismertette az ingatlan.com legfrissebb adatait Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: „A többség költözési céllal adja el a lakását, azaz az értékesítés után másik, nagyobb, esetleg kisebb, vagy másik településen, városrészben található lakást vásárolna. Sokan azonban a járvány miatti bizonytalanság következtében óvatosak, kivárnak, most még nem vágnak bele egy ilyen komoly beruházásba.”

    A háztartások óvatossága és a bizonytalan gazdasági környezet miatt egyébként megindult az ötletelés, hogy az állam és a jegybank a koronavírus-járvány lecsengése után milyen lépésekkel tud ösztönzést adni akár a lakáspiacnak, akár a lakossági hitelezésnek.

    Mínusz 9 százalék a plusz 9 százalék után

    Az ingatlan-, azon belül is a lakáspiachoz hasonlóan az elmúlt években lendületesen bővülő lakáshitelezési piacon is látható a megtorpanás és az óvatosság. A hivatalos jegybanki adatok szerint a piaci feltételekkel igényelt új lakáshitel-szerződések összege az idei év első hét hónapjában - éves szinten - 9 százalékkal 433 milliárd forintra csökkent. Ezzel szemben a múlt év első hét hónapjában elért 478 milliárd forintos összeg 9 százalékos növekedést jelentett 2018 azonos időszakához képest.

    „Az új lakáshiteleknél ma már a biztonságos, több évre fix kamatot, így az adott időszakra változatlan törlesztőrészletet garantáló, kiszámítható és biztonságos hitelek vannak többségben, több mint 98 százalékos az arányuk” - mondta Németh-Simkó Judit, a money.hu kommunikációs vezetője. Hozzátette: ezzel összhangban a money.hu-nál lakáshitelek iránt érdeklődők többsége is a kiszámítható, több évre vagy a futamidő végéig fix törlesztésű lakáshiteleket keresi.

    Egyelőre tehát az óvatosság jellemzi a háztartásokat, ugyanakkor vannak, akik biztos jövedelemmel rendelkeznek és most vágnának bele lakáshitellel történő ingatlanvásárlásba. A bankok bár szigorúbban lettek a járvány miatt, a megfelelő anyagi háttérrel rendelkező háztartások az alacsony kamatkörnyezet miatt mérsékelt kamatokkal juthatnak hitelhez. Lényeges, hogy a lakáshitelek között jelentős különbségek lehetnek, a teljes visszafizetendő összegben ez akár több millió forintot is jelenthet. Ezért és a mostani bizonytalanabb környezet miatt különösen fontos, hogy a lakáshitel-felvételt tervezők az igénylés előtt alaposan megnézzék a bankok kínálatát, ha kell, akkor vegyék igénybe szakértők segítségét.

    Forrás: money.hu

  • Kerekasztal az otthonteremtési programokról a Construmán és online élőben

    Az elmúlt hetekben napvilágot látott több otthonteremtési elképzelés. A Miniszterelnökség Városi Otthonteremtési Programja a rozsdaövezetekben nyújt áfakedvezményt az új építésű lakásokra. Matolcsy György, az MNB elnöke által javasolt Új Otthon Program szintén az új építésű, zöld lakások építőinek és vásárlóinak adna kedvezményes forrást. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a könnyebb és olcsóbb építkezést is segítő új otthonteremtési intézkedések bevezetéséről beszélt a meghirdetett Családvédelmi Akcióterv 2. keretében.

    A lakásállomány 100 éves megújulásához legalább évi 40 ezer lakás építése szükséges. 2019-ben épült mennyiség a szükséges lakásépítésnek mintegy fele, a 2020. első félévi adatok alapján ehhez képest további visszaesés várható.

    A lakásépítési engedélyek csökkenő trendjének oka elsősorban az áfa visszaemelkedése, ehhez jött hozzá a járványhelyzet. Olyan összehangolt lakásügyi intézkedések szükségesek, amelyek elérhető árú, energiatakarékos, a zöld építészeti szempontokat is figyelembe vevő, építészeti és műszaki szempontból is minőségi lakások építését eredményezik már rövidtávon, és ösztönzik a gyermekvállalást.

    A bejelentett programokkal, intézkedésekkel kapcsolatban a többi között arról kérdezzük meghívott vendégeinket, milyen hatással lehetnek azok a lakásépítésekre, milyen és mennyi új lakás épülhet, mikor és milyen áron.

    A beszélgetés résztvevői:
    - Banai Ádám igazgató, Magyar Nemzeti Bank
    - Tóth Csaba beruházási főigazgató, Budapest Fejlesztési Központ
    - A családokért felelős tárcanélküli miniszter hivatala képviselője – felkérés folyamatban
    - Kiss Gábor alelnök, Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, a Lakómunkacsoport vezetője
    - Balogh László vezető gazdasági szakértő, ingatlan.com
    - Perényi Tamás DLA építész, Budapesti Műszaki Egyetem, Lakóépülettervezési Tanszék

    Moderátor: Párdi Zsófia projektvezető, Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület

    Élőben a beszélgetés megtekinthető a Construma2020 szakkiállításon: Hungexpo Rendezvényközpont, A pavilon, I. galéria, 105. Konferencia terem
    A helyszíni belépéshez ezen a linken lehet regisztrálni: https://construma.hu/tle 

    A kerekasztalbeszélgetés élőben online is követhető lesz az Igylakunk.hu Facebook-oldalán.

    A beszélgetésről készült felvétel később elérhető lesz itt, a www.igylakunk.hu oldalon is.

  • Befektetői lakáseladási hullám indulhat Budapesten

    Elsősorban Budapest belső kerületeiben lévő, az elmúlt években turistáknak kiadott lakások tulajdonosai fontolhatják meg az eladást. Az ingatlan.com becslése szerint 4-5 ezer lakásnál jöhet szóba ez a forgatókönyv.

    Átalakulás és kínálatbővülés jöhet a használt lakások piacán egyrészt a járványhatás miatt megtorpanó albérletpiac, másrészt a hitelmoratórium részleges lejárta miatt. Az elmúlt egy-két évben befektetési céllal, részben lakáshitelből vásárlók ugyanis a hitelmoratórium lejártával eladhatják az ingatlanukat - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely több mint 100 ezer lakáshirdetés adatai alapján a budapesti lakások átlagos négyzetméterárának alakulását is bemutatja.

    Ingatlanbefektetés hitelből

    2018-ban és 2019 első felében a befektetési célú vásárlók egy része lakáshitelből finanszírozta a lakásvételt és a kiadásból, elsősorban a turistákat célzó rövid távú lakáskiadásból, azaz lakáshotelezésből származó bevételből fizette a törlesztőrészletet. A járvány miatt azonban töredékére esett a Budapestre látogató turisták száma, így a szóban forgó lakások jelentős része üresen áll vagy hosszabb távra adták bérbe. A kínálat növekedése miatt viszont az albérletárak is 10-15 százalékkal csökkentek március óta. Az érintett befektetőknek az általános hitelmoratórium márciusi bevezetése még adott egy kis haladékot.

    “A befektetők egy részére azonban nem vonatkozik majd a moratórium meghosszabbítása, ezért - mivel a lakás kiadásából nincs vagy jóval alacsonyabb lehet a bevételük - lehet, hogy eladósorba kell tenniük az adott lakást. Kisebb bevételek mellett nekik már egyáltalán nem biztos, hogy kijön a matek, ha a törlesztőrészleteket ismét fizetni kell.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakétője.

    Mit jelent a hitelmoratórium?

    A hitelmoratóriumról és annak meghosszabbításáról Németh-Simkó Judit, az ingatlan.com-csoporthoz tartozó money.hu kommunikációs vezetője azt mondta: “A járvány miatti adósvédelmi intézkedések egyikeként a márciusban bevezetett hitelmoratórium lényegében általános volt, majdnem az összes hitelre vonatkozott. Szeptemberben a kormány bejelentette a moratórium részleges meghosszabbítását, így a gyermeket nevelők, a közfoglalkoztatottak, a nyugdíjasok és a munkanélküliek további hat hónapra, azaz 2021 júniusáig kaptak haladékot. Azoknak a befektetőknek, akik nem tartoznak egyik csoportba sem, januártól fizetniük kell a törlesztőrészleteket.”

    Mennyi lakás érintett és mennyibe kerülnek?

    Az elmúlt években a fővárosban vásárlók 30 százaléka befektetési céllal vett ingatlant, így az ingatlan.com becslése szerint körülbelül 4-5 ezer lakásról lehet szó, amelyeknél felmerülhet a lakáseladás. Ez a mennyiség a budapesti adásvételek éves forgalmának 10-12 százalékát teheti ki. Balogh László szerint azok is lépéskényszerbe kerülhetnek, akik az elmúlt 3-4 évben lakástakarékpénztári konstrukciót is indítottak a hitelből történő befektetési célú lakásvásárlás mellett. Ők az államilag támogatott megtakarítási idő lejárta után a felhalmozott összegből tervezték csökkenteni a lakáshitelből fennmaradó tartozásukat, így csökkentve a kiadásokat.

    Az ingatlan.com adatai szerint szeptember végén az eladásra kínált budapesti használt lakások esetében a medián négyzetméterár 715 ezer forint volt. Ez azt jelenti, hogy meghirdetett lakások felét ennél alacsonyabb, másik felét pedig magasabb áron kínálták. Ez 1 százalékos emelkedést jelent, lényegében stagnálásnak felel meg éves összevetésben. A VII. kerületben 813 ezer forintnál tart az átlagos négyzetméterár, ami viszont már 4 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A szakember szerint, ha sokan döntenek az eladás mellett, az olyan hullámot generálhat a belvárosi kerületekben, ami akár a külső kerületekbe kigyűrűzve is alacsonyabb árakat eredményezhet.

    Forrás: ingatlan.com

  • Jön a támogatás a családi házak napelemeire

    Az elmúlt három évben csak egy 90%-ban hitelt, 10%-ban önerőt megkövetelő uniós pályázatból lehetett a családi házak energiahatékonysági beruházásait, például napelem felszerelését megfinanszírozni.

    Ehhez képest egy várható most egy olyan EU-s pályázat, amelynek keretében 30-40 százalékos vissza nem térítendő támogatást is nyerhetnek majd a családi házak tulajdonosai napelemes rendszerek telepítésére.

    Palkovics László elmondta, hogy nemcsak hitellel, hanem vissza nem térítendő támogatással is szeretnék ösztönözni a megújuló energiaforrások használatát.

    Az elképzelések szerint az energiaszolgáltatókat arra ösztönöznék, hogy a fogyasztóknál hatékonyabb legyen az energiafelhasználás, például okosmérők felszerelésével, ami az energetikai rendszerek átalakításának egyik legnagyobb projektje lesz - jelentette ki a miniszter.

    Forrás: Portfolio

  • Építkezés okosan - okos építőanyagokkal

    Egy új ház építésének kulcsfontosságú építőanyagát képezik a falazóelemek, amelyek között ma már két olyan tégla-típus is megtalálható, melyek egyedülálló kialakításuk révén alapjaiban segítik hozzá az ingatlantulajdonosokat fenntartható céljaik megvalósításához. Az újHÁZ Centrum és a Wienerberger szakértői által összeállított kisokosban 5 kérdés mentén tudhatunk meg mindent ezekről az innovatív építőanyagokról.

    1. Hogyan született meg az okostégla fogalma?

    Az élet minden területén megjelennek azok a termékek, használati eszközök, melyek többet tudnak, mint a hagyományos társaik – gondoljunk csak az okostelefonokra, okosórákra. A gyártó az elnevezéssel azt szerette volna kifejezni, hogy az építőanyagok piacán is van olyan termék, mely többet ad, mint amit megszoktunk tőle.

    2. Miért számítanak csúcskategóriás építőanyagoknak az okostéglák?

    A termékfejlesztésnek az volt a célja, hogy a külső falazathoz olyan tégla legyen elérhető, amely a hagyományos falazó elemhez képest sokkal magasabb hőszigetelő képességgel rendelkezik. Az okostéglák akár monolit falazatként, tehát egy rétegben, utólagos hőszigetelés nélkül is alkalmasak az egyre szigorodó épületenergetikai előírások kielégítésére, tehát közel zéró energiaigényű lakóházak építésére is megfelelőek.

    3. Mi a fő különbség az okostéglák és a hagyományos falazóelemek között?

    Kétféle okostéglát különböztetünk meg. Az egyik a klíma tégla, mely az egyedi belső szerkezeti kialakításával ugyanolyan falvastagság mellett jobb hőszigetelő képességgel bír, mint a hagyományos társaik. A másik pedig az úgynevezett termo tégla, ami a téglába épített szigetelésének köszönhetően akár 60 %-kal is jobb hőszigetelőképességgel rendelkezik.

    4. Az elmúlt években hogyan változott az okostéglák iránti kereslet?

    Az okostéglák iránti kereslet folyamatosan növekszik, a vevők is egyre több információ birtokában választanak falazóelemeket új házuk építése során. A lakosság tájékozottságának és fenntartható gondolkodásának köszönhetően nagy figyelmet fordítanak az energiahatékony megoldásokra, így a környezettudatos építkezésre is.

    5. A 2021-től változó, a megújuló energiák felhasználására vonatkozó szabályozás hogyan befolyásolja az okos téglák vásárlását, illetve felhasználását?

    A januártól életbe lépő EU-s szabályozás szerint a ház éves energiafelhasználásának 25%-a megújuló energiaforrásból kell, hogy származzon. Ettől számos építtető megretten. Általános véleményként terjedt el ebben a témában, hogy ezt kizárólag napelem beépítésével lehet elérni, ugyanakkor ebben az esetben is akad számos, sokszor meglepően költséghatékony lehetőség a kritérium biztosításra. Az okostéglák felhasználásával – a külső szigetelés elhagyásával – a műanyagfelhasználás is kevesebb lehet, így biztosan tovább fog növekedni a kereslet az okos téglák iránt.

    Forrás: újHÁZ Centrum

  • Gyorsítják és egyszerűsítik az építési hatósági eljárásokat

    Az ülésen megtárgyalt és elfogadott konkrét javaslatok közül a legfontosabbak:

    • gyorsítják és egyszerűsítik a hatósági eljárásokat az engedélyezés, a környezetvédelmi hatásvizsgálat és a közművek ügyintézésénél,
    • automatikusan meghosszabbítják a beruházás végéig azokat az építési engedélyeket, amelyek a veszélyhelyzetet követő egy évben járnak le,
    • lengyel és német minta alapján hatékonyabbá teszik az építésügyi műszaki szabályozást és szabványrendszert,
    • egy 10 pontos bürokráciacsökkentési csomaggal az építési és elektromos csatlakozási eljárások hosszát közel a felére csökkentik.

    Létrehoztak egy építőipari akciócsoportot is Gyutai Csaba vezetésével, amely közvetlenül és naponta foglalkozik az építőipari kapacitások bővítésével és a beruházások felgyorsításával – tette hozzá Varga Mihály.

    Forrás: MTI

  • Kormányzati és jegybanki programok pörgethetik a lakásépítéseket

    Magyarországon legalább 30 ezer új lakásra van szükség a lakásállomány állapotának szinten tartásához és ennél is többre a megújuláshoz, ám ezt a szintet régóta nem éri el a piac. Az utóbbi években nőtt az új lakások száma, de a múlt év végén a kedvezményes lakásáfa búcsújával visszafogottabb lett a lakásépítési kedv - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely több mint 4 ezer újlakás-hirdetés alapján vizsgálta a piacot.

    “Az elmúlt két évtizedben évente átlagosan közel 24 ezer új lakás épült, ám a kép abból a szempontból csalóka, mert a kétezres években volt igazán komoly boom. 2004-ben és 2005-ben több mint 40 ezer új lakással bővült az állomány, 30 ezer feletti szintre pedig legutóbb 2009-ben volt példa. Az akkori hitelezési és gazdasági válság viszont mélybe taszította az ingatlan-, ezen belül az újlakás-piacot” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Hozzátette: “A mélypont 2013-ban volt, akkor alig több mint 7 ezer lakást adtak át, 2019-ben viszont már több mint 21 ezret. Tehát még így is messze van a piac a 30 ezres szinttől, ami az állomány minőségének fenntartásához szükséges. Másik oldalról azért lényeges, hogy az elmúlt években a befektetők rengeteg lakást felújítottak, ami pozitív tényező.”

    Milyen is egy 0 százalékos hitel?

    Lehetséges, hogy az új lakások piacán a jövőben változik a helyzet. Küszöbön áll a rozsdaövezeti lakásprogram, amelynek keretében a nagyvárosokban kedvezményes áfával épülhet több ezer új lakás. A gazdasági és kormányzati döntéshozók közelmúltban tett nyilatkozatai pedig arra utalnak, hogy elképzelhetőek újabb állami vagy esetleg jegybanki lépések a lakásépítések ösztönzésére. A Matolcsy György jegybankelnök által bemutatott ötlet szerint a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével 0 százalékos, tízéves futamidejű hitelhez juthatnának az új, zöld otthont építők és vásárlók. Egyelőre még csak tervekben létező program élénkítheti a keresletet és kínálatot is, hiszen ebben a lakásfejlesztők is részt vehetnének. Az ingatlan.com-csoporthoz tartozó money.hu kalkulációi alapján egy 10 millió forintos, 10 évre fix törlesztőrészletű lakáshitel esetében 3,62 százalékos kamattal a havi törlesztőrészlet jelenleg 99 ezer forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig 11,9 millió forint. 0 százalékos kamat esetében a havi törlesztőrészlet körülbelül 83 ezer forintra módosulna, amennyiben semmilyen hiteldíj nem terheli a konstrukciót.

    A jegybankelnök által vázolt terv mellett az októbertől családügyekért felelős miniszteri posztra kinevezett Novák Katalin pedig szintén jelezte, hogy az eddigieknél nagyobb otthonteremtési program indulhat a jövőben.

    Balogh László elmondta, hogy a lakásépítések felfutása az újlakás-piac kínálati oldalának megerősítése szempontjából is kiemelten fontos. Enélkül ugyanis a többlettámogatások csak az árakat növelnék. A lakásépítések ösztönzése viszont a gazdasági növekedést is elősegítheti az építőipari teljesítményen és az így létrejött munkahelyeken keresztül.

    Árkörkép az országból

    A különböző állami programok részleteire, indulására még várni kell, így azok hatását egyelőre korai prognosztizálni. Az ingatlan.com elemzéséből azonban kiderül, hogy a belengetett programok egyre időszerűbbek, mivel a kínálat egyre inkább szűkül az új lakások piacán. A fővárosban közel 3000 új lakást és családi házat kínáltak eladásra, amelyek négyzetméterára 871 ezer forint volt szeptember közepén. A legtöbb fővárosi új lakás és családi ház a III., a XI. és a XIII. kerületben található.  

    A vidéki nagyvárosokban majdnem 800 új ház és lakás vár gazdára. Debrecenben, Győrben és Kecskeméten a legnagyobb a kínálat. A debreceni új lakások négyzetmétere átlagban 612 ezer forint, a győri társaiké kevesebb mint 500 ezer forint, a kecskemétieké pedig 683 ezer forint. Az ingatlan.com szakértője szerint az adatokból rajzolódik ki, hogy az új lakások piacán elkezdett zárulni az árolló Budapest és a többi nagyváros között.

    Forrás: ingatlan.com

  • Kamatmentes hitel új lakásokra

    A megjelent írás a program körvonalait, fő pilléreit és céljait hivatkozza. A bejelentés eredeti szövege ítt érhető el.

    A programtervezetből kiemelten fontos, hogy kedvező, 10 éves futamidejű, 0 százalékos hitelt tenne elérhetővé a családok és az ingatlanfejlesztők részére is.

    Véleményünk szerint fontos lépés olcsó kamatmentes forrással támogatni új, energiatakarékos otthonok építését. Természetesen a részletek ismeretének hiányban nem lehet a program várható hatásait pontosan értékelni, de mindenképpen jó iránynak tartjuk a keresleti mellett a kínálati oldal támogatását is, az olcsóbb építés lehetőségének megteremtését.

    A program „fele-fele” alapon kínálna forrást. A teljes forrásszükséglet egyik felét a jegybanki, a saját, a családi, a kereskedelmi banki források tennék ki, a másik felét a kormányzati támogatások jelentenék.

    Újdonság, hogy a jegybanki forrást biztosítási szerződéssel lehetne elérni, tehát jelzálog helyett piaci biztosítással lehet a 10 éves hitelhez hozzájutni. Értelmezésünk szerint a hitel fedezete tehát nem az ingatlanra bejegyzett jelzálog lenne, hanem egy biztosítás, amit a jegybanki forrást igénybe vevők köthetnének meg egy biztosító társasággal. Ha a hitet felvevő nem tudna törleszteni, a biztosító állna helyt a jegybank felé.  

    Az elbírálási folyamatot a pénzügyi rendszer szereplői végeznék, amiért a jegybank díjat fizethetne a részükre, normatív feltételek alapján. A pénzügyi intézmények a hitelt igénybe vevők felé további költséget, kamatot nem számolhatnának fel. 

    A tervezet szerint a pénzügyi szolgáltatók előminősítése 5 napnál, a jegybank döntése 5 óránál a pénzutalás pedig 5 másodpercnél nem tarthat tovább.

    Lényeges, hogy ez a program „zöld” lakások építését ösztönözné. Úgy gondoljuk, kiemelt jelentősége van annak, hogy állami forrásból csak jó minőségű lakások építését támogassák.

    A program azt is célozza, hogy a mostaninál nagyobb alapterületű lakások épüljenek, amelyek alkalmasak a gyermekvállalás ösztönzésére, a családi használatra.

    Megjegyezzük, ahhoz, hogy a hazai lakásállomány 100 évente megújuljon, évente ideális esetben 40 ezer lakást kellene építeni. 2020-ban ennek a számnak a fele sem fog megépülni. A 2013. évi évszázados mélypontot (7.293 db lakáshasználatbavételi-engedély) követően 2019 évig emelkedő trendet mutattak az építések, ebben a kormányzati intézkedéseknek alapvető szerepük volt. A kedvezményes áfa kulcs 2019 év végi kivezetése előrevetítette a visszaesést, amire a járványhelyzet ráerősített. Az újabb visszaesés és az ágazat hektikussága megszűnő munkahelyeket, kihasználatlan építőipari kapacitásokat, nemzetgazdasági károkat is okoz.

    Ebben a helyzetben nagyon fontos lenne egy kiszámítható, hosszú távú otthonteremtési program, amelynek a jegybank által biztosított 0 százalék kamatú forrás fontos részét képezhetné.

    A széles rétegek számára megfizethető lakások építéséhez, véleményünk szerint, szükség volna az áfakedvezmények kiterjesztésére, továbbá a családok munkáltatói támogatására is (cafeteria).

     

  • Akár 5 milliót is spórolhatnának a lakásvásárlók az MNB új hitelével

    A javaslt szerint az Új otthon program olcsó, 0%-os hitelt kínálna az új zöld otthont építőknek és vásárlóknak tízéves futamidővel.

    A jegybank fele-fele alapon kínálna forrást, mint írta "a teljes forrásszükségletet meg lehetne osztani a jegybanki, illetve a saját, a családi, a baráti, egyéb banki források és a kormányzati támogatások között".

    A Bankmonitor.hu szakértői megvizsgálták, hogy az új konstrukció vajon milyen előnyöket jelentene egy piaci alapú lakáshitelhez és a jelenleg elérhető családi otthonteremtési kedvezményhez (csok) képest.

    A legnagyobb előnyt a kamatmentesség nyújthat a piacon elérhető lakáshitelekkel szemben. A Bankmonitor kalkulátora szerint a legolcsóbb 10 éves kamatperiódusú lakáshitel 3,24 százalékos induló kamaton érhető el, de az igen kedvező csok hitelnek is 3 százalék a teljes futamidő alatt a kamata. Számításaik szerint 10 millió forint esetén akár 4-5 millió forintot is meg lehet spórolni a piaci hitelekkel szemben.

    További lényeges különbség, hogy a jegybanki konstrukció csupán 10 éves futamidejű, a csoknál (25 év), vagy a bankoktól felvett hiteleknél (akár 30 év) jóval hosszabban el lehet nyújtani a törlesztés időtartamát. A hosszabb futamidő a törlesztőrészleteket is befolyásolja, egy 10 milliós kölcsön esetében 35-40 ezer forinttal is kisebb lehet egy piaci lakáshitel törlesztője az MNB kamatmentes kölcsönének havi részleténél.

    Ugyanakkor az MNB-s hitelnél nem lenne szükség ingatlanfedezetre, a jegybanknak biztosítékul valamilyen törlesztési biztosítás szolgálna, ennek díja azonban tovább növelheti az igénylők havi kiadásait.

    Úgy vélik, hogy új hitel – a maximális összege miatt – nem fogja teljes egészében helyettesíteni a meglévő lakáscélú támogatásokat és hiteleket. Inkább kiegészítője lehet a meglévő konstrukcióknak a megfelelő energiatakarékosságú, új építésű lakások vásárlásakor.

    Mi lesz a lakásárakkal?

    Az MNB programja nyomán a fejlesztők számára nyújtandó finanszírozási segítség hatására növekedhet a kínálat, míg a vásárlóknak kínált olcsóbb és jobb források a keresletet erősíthetik. A Portfolio körbejárta, hogy milyen hatása lehet mindennek a lakásárakra.

    Mint írják, az építőipari költségek és a lakásárak soha nem látott magasságokban vannak, a lakáspiac, a korábbiakhoz képest, több éve szárnyal.  Olcsóbb finanszírozással a fejlesztőknek is jobban megéri építeni, a vásárlói oldal támogatása viszont inkább az áremelkedés irányába hathat.  A közelmúltban több lakásfejlesztő is úgy nyilatkozott, hogy az építőipari költségszint további emelkedését semmi nem indokolja. A közelmúltban megkérdezett elemzők is azt várják, hogy bár a készletek csökkenésével az áremelkedés korábbiaknál jelentősen lassabb folytatódása lenne várható, a rozsdaövezeti lakásáfa miatt inkább minimálisan csökkenhetnek az árak. "A mostani döntés pedig hasonló finanszírozási könnyítést jelentene mind a kínálati, mind a keresleti oldalon, így látunk arra esélyt, hogy a mostani árszintek mellett kezdjen ismét növekedni az új lakások kínálata." - írják.

    Forrás: Bankmonitor, Portfolio

  • Az új szabályok miatt korszerűbbek és drágábbak lesznek a lakások

    A Duna House elemzése szerint a szigorúbb energetikai előírások miatt például egy családi ház építése ugyan 10 százalékkal is többe kerülhet januártól, keresleti oldalon már most kimutathatóan nő a vevői érdeklődés az energiahatékonyabb és korszerűbb lakások-házak iránt. Az így felépített és felszerelt házakat fele annyi idő alatt lehet eladni, az idén augusztusi adatok pedig egyértelműen mutatják, hogy a használt lakások vevőinél is előtérbe került a minőség: a nyolcadik hónapban az érdeklődők több mint 70 százaléka a jó és nagyon jó állapotú ingatlanokat részesítette előnyben.

    Emlékeztettek: január 1-je után már csak olyan új ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amelynek közel "nulla az energiaigénye", azaz energiahatékonysága eléri a költséghatékonyság szintjét, valamint legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ, és így legalább BB energetikai osztályú besorolást kap. A szigorítások az építési hitelezés folyamatát is érintik, mivel a bankok már most is szigorúbban bírálják el a hiteleket.

    A Duna House Pénzügyek tapasztalatai szerint a bankok a szigorítási előírásokat már egységesen kezelik, és például hiába lesz valakinek az idén készen a háza, ha most szeretne hitelt felvenni rá, már a 2021-től érvényes energetikai előírásoknak kell a terveknek megfelelnie. A pénzintézet ugyanis csak így biztosíthatja magát, hogy egy esetleges elhúzódó építkezés után jövőre is befejezhető legyen a hitel fedezetét adó épület.

    Az ingatlanközvetítő adatai szerint az építési és bővítési hitelek a teljes lakáscélú hitelpiac 10 százalékát teszik ki, amelynek arányában jövőre sem várnak változást, azonban az egyéni hitelösszegek emelkedhetnek, hiszen várhatóan a szigorúbb szabályozás miatt megnövekedett építési pluszköltségeket a tulajdonosok egy része már csak hitelből tudja majd finanszírozni. Hozzátették: az idén júliusig 53 milliárd forint hitelt vettek fel a magyar állampolgárok ingatlan építésére vagy bővítésére a piaci adatok alapján.

    Forrás: MTI

  • Hogyan építkezzünk tudatosan?

    Mikor kezdjük az építkezést?
    Október közepétől április közepéig érdemes számolni a rossz idővel, vagyis azzal, hogy a hőmérséklet +5 Celsius-fok alá esik. Szerencsére vannak olyan munkafolyamatok, amelyek ebben a hőfokban is elvégezhetők, de ezalatt a hőmérsékleti határ alatt 5 fokonként más és más szintű előkészületre van szükség. Ha a munkálatokat +5 és 0 °C közt kívánjuk elvégezni, jellemzően az építőanyagok előmelegítése is elég. Komolyabb előkészület szükséges 0 és –5 °C közt, hiszen ilyenkor már a szerkezetet is védeni kell a kihűlés ellen, mivel fennáll a fagyveszély. –5 °C és –12 °C közt pedig csak nagyon indokolt esetekben szabad nekiállni a munkának, ekkor is csak úgy, ha a szerkezetet képesek vagyunk fűteni a kihűlés ellen. Így érdemes már a tavaszi hónapokban nekiállni a folyamatoknak.

    Mennyi ideig tart?
    Ha minden munkálatot egy cég végez, akár 9-12 hónap alatt is kész lehet a házunk, ha viszont várni kell más-más szakemberre, ez az idő elhúzódhat. A megfelelő kivitelező kiválasztása a legfontosabb, hiszen az ő kezében van az irányítás, ő látja át a költségek labirintusát, leginkább tőle függ, mennyi időt és pénzt tudunk spórolni. Átlagosan tehát egy/ másfél évvel számolhatunk egy átlagos családi ház felépítése esetében (lásd infografika). Érdemes az építőanyag beszerzését is jól átgondoltan és időben ütemezni, mert egyes termékek esetében hosszabb szállítási határidőkre is számíthatunk.

    Mi a helyzet az anyagiakkal?
    Egy építkezés során szinte kizárt, hogy beleférjünk az előre meghatározottkeretbe. Sajnos ezzel minden esetben számolni kell, ezért jobb, ha már az elején, a meglepetések elkerülése végett a meghatározott költségek másfélszeresével kalkulálunk. Érdemes előre költségvetést készíteni, aminek legalább két elemből kell állnia: anyagköltségből és munkadíjból. A teljes összeg nagyjából kétharmadával anyagköltségként számoljunk, a maradék egyharmadot pedig tartalékoljuk a kivitelezők munkadíjára. Fontos, hogy különítsünk el 5-10 százalékot az esetleges váratlan kiadásokra, melyek még a legjobban tervezett építkezés esetén is felmerülhetnek. Az építőanyagok beszerzése kapcsán érdemes hosszú távon átgondolni, hogy milyen otthont szeretnék kialakítani és milyen alapanyagokkal, mert számos anyagból választhatunk, azonban ezek előzetes jól átgondolásával és értékesítővel történő átbeszélésével sok időt, energiát és pénzt is spórolhatunk.

    Mire figyeljünk még?
    Fontos, hogy figyelembe vegyük a szigorodó energetikai előírásokat: ahhoz, hogy építési engedélyt kapjunk, újonnan épülő házunknak meg kell felelnie egy sor követelménynek, jogszabálynak. Az idei évtől az energiatanúsítványokat illetően számos változásra számíthatunk. Az új ingatlanok esetében továbbra is elvárás lesz, hogy az épületek szerkezete megfelelő hőkibocsátási tényezővel rendelkezzen. Az energiatanúsítványban bevezetésre kerül a „közel nulla” energiaigényű épületek építése, vagyis csak olyan épületet lehet majd építeni, amely eléri a megadott szintet. Ebbe beletartozik például az is, hogy az energiaigény legalább 25%- át megújuló energiaforrásból kell biztosítani. A szigorítások várhatóan legkésőbb 2020. december 31-én lépnek életbe.

    Forrás: újHÁZ Centrum

  • Egyre több a kontár burkoló, ezek az árulkodó jelek

    Sajnos egyre többen vállalnak burkolást megfelelő feltételek nélkül, a szükséges képzettség, gyakorlat és szerszámok hiányában. Rendszerint a szakképzett szakembereknél alacsonyabb árat ígérnek, nem ritkán számla nélkül, feketén. Ám mindez végül sokba kerülhet a megrendelőnek.

    A válaszadó szakemberek 44 százaléka szerint a megrendelők legfontosabb szempontja a szakember választáskor az ismerősök ajánlása. A második, 22 százalékuk szerint, hogy milyen gyorsan tudja elkezdeni a szakember a munkát. Az alacsonyabb ár csak a harmadik szempont a szakemberek 17 százaléka szerint.

    A megkérdezett szakemberek tapasztalata szerint, a kontárok többnyire 20-30 százalékkal olcsóbb áron vállalják ugyanazt a munkát. Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője úgy véli, valószínűleg ez már akkora megtakarítással kecsegtet, ami vonzó, de még hihető a megrendelők számára.

    Megy még a megrendelő a burkoló utcájába

    A megkérdezett burkoló szakemberek 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy veszített már el megbízást azért, mert az olcsóbb szakembert választotta a megrendelő. Azonban ez az arány jóval nagyobb lehet, mert a szakemberek 48 százaléka szerint a megrendelők nem szívesen mondják el őszintén, hogy miért választanak mást: a legjellemzőbb, hogy a megrendelők vissza sem szólnak, de gyakran viszik el a „balhét” a nők, mert a megrendelők arra hivatkozva mondanak nemet, hogy a „nejem meggondolta magát”.

    Ugyanakkor a megkérdezett burkoló szakemberek 87 százalékát hívták már vissza kijavítani a kontármunkát ott, ahol eredetileg az olcsóbb szakembert választották!

    „A legnagyobb veszteség, ha vissza kell hívni egy szakembert kijavítani más hibáját. Csúszó határidők, egyre növekvő költségvetés, hibás kivitelezés, esztétikai és szerkezeti problémák, behajthatatlan garanciális javítások a viszonylagos olcsóság ára. Ezért a legjobb, ha minél előbb kiszúrjuk a hozzá nem értőket” - Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője szerint.

    Tanácsok a szakember választáshoz

    A burkoló szakember kiválasztásakor kérjünk leinformálható referenciákat a szakembertől, valamint kérjünk részletes munkadíjra és anyagköltségre bontott árajánlatot. Amit csak lehet, fektessünk le írásban és kérjünk garanciát. Ha erre nem hajlandó a szakember, akkor legyünk óvatosak – tanácsolja Markovich Béla.

    A válaszadó burkoló szakemberek szerint ez a kóklerekre utaló 10 intő jel. Ha ezeket veszi észre legyen óvatos:

    1. Felmérés nélkül, azonnal mond árat a szakember.
    2. Feltűnően olcsó vállalási ár.
    3. Mindenhez ért, mindent el akar vállalni.
    4. Nem számlaképes.
    5. Szegényesen szerszámozott.
    6. Nem mutat be számlát a beszerzett anyagokról.
    7. Halogat.
    8. Folyamatosan pótmunkák, plusz kiadások merülnek fel.
    9. Másokat hibáztat.
    10. Tájékozatlan: ha valami szakmai dolgot kérdeznek tőle, következetlenül válaszol.

    Forrás: Mapei Kft.

  • Ennyi lakást kellene építeni Budapesten a következő 10 évben

    Egy bécsi ingatlanfejlesztő társaság, a Wiener Komfortwohnungen megrendelésére készített tanulmány szerint 2030-ra körülbelül 1,2 millió új lakásra lesz igény Európa kilenc nagyvárosában. A német DIW Econ által készített tanulmány Londonban mutatta ki a legnagyobb várható keresletet, ott 355 ezer lakást kellene építeni tíz év alatt, hogy ki lehessen elégíteni a keresletet.

    Budapesten a növekvő népesség következtében majdnem 120 ezer lakásra lenne szükség 2030-ig - olvasható a tanulmányban. A számításba egyébként belevették a következő tíz évben várhatóan eltűnő, leépülő lakásállományt is.

    Forrás és további részletek: G7

  • Kínálati fordulatot támogatna Matolcsy "Új Otthon Programja"

    A jegybankelnök szerint a szükséges lakáspolitikai fordulattal "nyerhetnénk évi 30-40 ezer új otthont, erős támogatást a demográfiai fordulathoz, évi 1 százalékos többlet GDP-növekedést, 40-50 ezer új teljes munkahelyet, jelentős többlet költségvetési bevételt, zöld és energiatakarékos új lakásállományt, új kertvárosokat, új tereket nagycsaládosoknak és családi együttéléseknek, új „otthonom a váram” védelmi vonalakat a járvány helyzetekre".

    Ehhez azonban, mint írja, "kínálati fordulatra van szükség, mert az erős kereslet nem találkozik hasonlóan erős kínálattal a lakáspiacon, sem a mennyiség, sem a térszerkezet tekintetében. Szükség volna egy olyan programra, amit a jegybankok indíthatnának el, miután kormánydöntés születik a lakáspolitikai fordulatról." Ezzel együtt a kínálatot gyengítő, hibás lépésnek nevezte a kedvezményes áfa visszaemelését, ami az inflációt növelete új otthonok teremtése helyett.

    Az Új Otthon Program egyik legfőbb pillére egy 0%-os hitel volna, amely elérhető lenne mind az építők, mind a vásárlók számára. A hitel kizárólag új, zöld otthonok építését támogatná.

    Részletek: https://novekedes.hu/mag/matolcsy-gyorgy-uj-otthon-program 

     

  • Az otthonteremtés a budapesti fejlesztések egyik kulcsterülete

    A közlekedés és a minőségi zöldterületek fejlesztése és gyarapítása mellett az otthonteremtést nevezte Budapest három fejlesztési kulcsterülete egyikének Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára.

    Ezzel kapcsolatban elmondta, nagy előrelépés, hogy a kormány elfogadta a rozsdaövezeti területeken az új lakások építését adókedvezménnyel ösztönző városi otthonteremtési programot. Ahhoz, hogy a program megvalósítása elinduljon, ki kell jelölni fejlesztési területeket. Mint Fürjes Balázs elmondta, a kormány még az idén december előtt kiadja az első rendeleteket az önkormányzatok javaslatai alapján kijelölt rozsdaövezeti fejlesztési akcióterületekről.

    A rendeletek egyelőre a rövidtávon hasznosítható területekről szólnak majd, ahol különösebb előkészítés nélkül meg lehet már kezdeni vagy már el is kezdték a lakásépítéseket a fejlesztők. A Miniszterelnökség ki küldte az erre vonatkozó kérdőíveket az önkormányzatoknak, és most várja azok javaslatait.

    Ami a közép- és hosszú távú akcióterületeket, illeti a Miniszterelnökségnek konszolidációs tervet kell készítenie a sokszor zavaros tulajdonviszonyok rendezésére, illetve a területek előkészítésére, kármentesítésre vonatkozóan. Javaslatot kell lenniük arra is, hogy az állam hogyan tudja majd a területeket a privát beruházói szektornak pályázati rendszer kialakításával fejlesztésre továbbadni.

    Fürjes Balázs beszélt a közlekedés fejlesztésének szükségességéről és lehetőségeiről, elsősorban a kötöttpályás közlekedést kiemelve. Elmondta, hogy fontos növelni a budapesti zöldterületek mennyiségét: jelenleg Budapesten egy lakosra hat négyzetméternyi minőségi zöldterület jut. Ezt mindenképpen növelni kellene, például közparkok fejlesztésével.

    Szükség van a lakáskínálat ösztönzésére is

    Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgatója felszólalásában felemásnak értékelte az elmúlt évek lakáspolitikáját. Kedvezőtlennek nevezte, hogy az csak a keresletet ösztönözte, ami hozzájárult az árak emelkedéshez. Ezzel együtt a szükségesnél jóval kevesebb új lakás épült, amit elsősorban az öt százalékos áfa kivezetése okozott. A megépült lakások száma a lakásállomány 250 évenkénti megújításához elég.

    Negatívumként említette ugyancsak, hogy a bérlakáspiacon nem történt pozitív változás, a bérleti piac szűk és drága.

    A járványhelyzet hatására ugyan csökkentek a lakásárak és a lakbérek, de ez csak rövid távú hatás, hosszú távon nem oldja meg a problémákat. Ezek nem is tudnak kizárólag piaci folyamatok által megoldódni, tehát állami lépések szükségesek.

    Fontosnak nevezte, hogy a kereslet mellett a kínálatot is támogassa az állam, például az öt százalékos áfa további kiterjesztésével. A cél az évi 30 40 ezer lakás minőségi lakás megépítése.

    Ugyanilyen fontos a bérleti piac célzott támogatása és a bérleti viszonyok rendezése.

    A finanszírozáshoz rendelkezésre áll egy hosszútávú kedvező kamatozású hitel, az NHP Hajrá, amit bérlakások építésére is fel lehet használni, és több fejlesztő már élt is vele.

    A megfizethetőség problémájára is választ kell adni

    Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a lakáspolitikai kérdéseket egymással összefüggésben kellene szemlélni és kezelni, így a lakásépítések számát, az építőipar helyzetét, a lakásárak alakulását, a minőség kérdéseit, az építőanyagimport arányának alakulását stb. A megfelelő intézkedések meghozatalához ezt az egész rendszert összefüggésében kell tekinteni.

    Misetics Bálint, a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója a megfizethetőség kérdését emelte ki. Úgy véli, a kormány lakás politikájának ezt kiemelten kellene figyelembe vennie és kezelnie. Ez vonatkozik a rozsdaövezeti új bérlakásokra is. Felhívta a figyelmet, hogy Budapest lakosságának alig 15%-a tudna megfizetni a 4000 Ft/négyzetméteres lakbért, amit a rozsdaövezeti bérlakások bérleti díja alsó határaként emlegetnek.

    Emellett figyelmet kellene fordítani arra is, hogy a meglévő önkormányzati lakásállomány ne pusztuljon tovább.

    Nagy Gergely, az OTP Csoport Budapesti Régió ügyvezető igazgatóhelyettese elmondta, hogy bérlakásfejlesztések finanszírozására a kereskedelmi bankoknak nincsen Magyarországon gyakorlatuk, tapasztalatuk, hiszen korábban ilyen nem volt. Ezért ezt a hitelezési rendszert ki kell még dolgozni. Mint elmondta, a lakásfejlesztő beruházók egyelőre eltűntek, vagy legalábbis kivárnak, várják a rozsdaövezeti akcióterületek kijelölését. Úgy vélte, hogy az ingatlanfejlesztéseken belül, különösen a járványhelyzet hatására, a lakásépítések lehetnek a fejlesztők és az építőipar megmentői.

    Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke fontosnak nevezte, hogy legyen befektetői bérlakáspiac Magyarországon, ahol intézményi befektetők tudnak bérházakat üzemeltetni, Budapesten és a vidéki nagyvárosokban is.

    Ugyanakkor szükségesnek nevezte, hogy a lakásfejlesztések újbóli beindulásához ne csak a rozsdaövezetekben legyen alkalmazható a kedvezményes áfa.

    Az IFK szabályozási javaslatot is készített a rozsdaövezeti fejlesztések előmozdítása érdekében, például az építési szabályok megváltoztatására, amit egyébként több hozzászóló is sürgetett.

    Mint elmondta komoly fejlesztők nem kötnek kompromisszumot az energiahatékonysági követelményeket illetően, a jogszabályi előírásoknak megfelelően fognak építeni. Az építési költségeket nyilván ez emelheti. Sokat spórolni az építőanyagokon sem tudnak, legfeljebb a külföldi építőanyagok helyett Magyarországon gyártott termékek használatával. Szerinte hatékonyságnöveléssel gépesítéssel a kivitelezési költségeket lehetne csökkenteni, ami természetesen a lakásépítést is olcsóbbá tenné.

    Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója elmondta, kifejezett cél volt a fejlesztők a rozsdaövezettek irányítása, ami nagyon fontos Budapestnek. Ezeken a területeken fenntarthatóbb a lakásépítés, mint zöldmezős területeken, ráadásul csökkenti Budapest szétterülését, ezáltal az ingázást, a környezeti terhelést is. Fontos kérdés persze, hogy ki fogja finanszírozni és végrehajtani a kármentesítést, a területelőkészítést a rozsdaövezetekben. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy az állam részvétele az infrastruktúrafejlesztésben csökkenteni tudja a lakásépítési költségeket, és ennek eredményeképpen a lakásárakat ezeken a területeken. Kiemelte még az építési szabályozás az OTÉK reformjának szükségességét, hiszen az egy elavult, nem 21. századi környezete kialakított szabályozás.

    A kiszámíthatóság tudná csökkenteni alakásárakat

    Schneller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a rozsdaövezeti lakásprogram a kínálat fejlesztésével hozzájárul az árak csökkentéséhez, az építőipar szempontjából növeli a biztonságot a hosszú távon kiszámítható megrendelésállománnyal, a városfejlesztési szempontok segítik a nagyvárosi közlekedés és a környezeti állapotok javítását, és nem utolsó sorban nagyon pozitív, hogy ezeket az átmeneti zónákat végre hasznosítani tudják.

    Erő Zoltán, Budapest főépítésze jónak nevezte a rozsdaövezeti programot, a többféle akcióterületi kijelölést, ugyanakkor aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a létrejövő építési területeken az önkormányzati szabályozásokat felülíró szabályok jöhetnek létre. Nehezményezte azt is, hogy a fővárosi önkormányzatot nem kérdezték meg a területkijelölési folyamatban.

    Kiss Gábor, Metrodom ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a rozsdaövezeti bérházak célcsoportja elsősorban a fiatalok, ami természetesen más lakás funkciókat, szolgáltatásokat jelen jelent, mint a családoknak épülő lakások társasházak esetében. Mint elmondta a 4000 Ft/négyzetméteres bérleti díj az alsó határa annak, amiért a fejlesztőknek még megéri bérlakásokat építeni. Ahhoz további támogatásokra van szükség, hogy bérleti díjakat csökkenteni lehessen, Erre javaslatokat is kidolgoztak a fejlesztők, megemlítve a többi között a cafeteriát, annak lehetőségét, hogy a bérleti díjak egy részéből önerőt képezhetnének a bérlők későbbi ingatlanvásárlásra, illetve ezek a bérlakások akár támogatott szolgálati lakásokként is működhetnek.

    Scheer Sándor, a Market Építő Zrt vezérigazgatója kiemelte, hogy szükség volna egy 10-15 éves előre látású lakáspolitikára, illetve további intézkedésekre a kiszámíthatóság megteremtéséhez.  Úgy vélte, hogy egy kiszámítható piacon minden szereplő ésszerűbben árazna.  Ezzel és mellé jól átgondolt tervekkel biztosan tudnának a lakásárak csökkenni.  Több szakértővel egyetértésben ő is úgy vélte, hogy az építőipar kapacitások lehetővé teszik évi minimum 20, de akár kétszer ennyi lakás megépítését is, amire látható igény van Magyarországon.

     

  • Alig érintette a pandémia a lakáshitelpiacot

    A legbiztonságosabb, 10 évnél hosszabb időre rögzített kamatozású lakáshiteleknél közel 30 százalékos volt a növekedés.  Az új lakáshiteleknél jelentős az eltérés: míg az államilag támogatott konstrukcióknál éves szinten 72 százalékos volt a többlet az év első hét hónapjában, addig a piaci alapúaknál 9 százalékos csökkenés következett be.

    Az új lakáshiteleknél éves szinten minimális csökkenés következett be – derül ki a money.hu legfrissebb, hivatalos jegybanki adatokat feldolgozó összefoglalójából. Az év első hét hónapjában 524,2 milliárd forint összegben kötöttek új lakáshitelre szerződést, ez 2 százalékkal marad el az egy évvel korábbi szinttől az MNB adatai szerint.

    „A mérsékelt csökkenés a koronavírus-járvány negatív hatásaival, a járvány miatti óvatossággal, és az elhalasztott lakásvásárlásokkal is magyarázható. Ugyanakkor a mindössze 2 százalékos visszaesésből látható, hogy a piacot nem sokkolta a pandémia, ami részben az alacsony kamatoknak és az államilag támogatott lakáshitelek népszerűségének köszönhető” – mondta Németh-Simkó Judit, a money.hu kommunikációs vezetője.

    Stabil a kereslet a támogatott hitelek iránt

    Január és július között összesen 433 milliárd forint piaci alapú új lakáshitel-szerződést kötöttek a bankok, ami 9 százalékos visszaesést jelent éves szinten. A támogatott lakáshitelek viszont tartják a korábbi hónapokban látott tempót: az év első hét hónapjában 88 milliárd forintra rúgott a támogatott lakáshitel-szerződések összege, ez pedig 72 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. 

    A kiemelkedő növekedésben fontos szerepe van annak, hogy tavaly júliusban bővült a támogatott lakáshitelekre jogosultak köre, például használt lakás vásárlása esetén a kétgyermekesek számára is elérhetővé váltak ezek a konstrukciók. A money.hu összefoglalójából kiderül az is, hogy idén júliusban több mint 11 milliárd forint értékű támogatott lakáshitel kapott zöld utat, ez éves szinten 65 százalékos növekedésnek felel meg. Bár a teljes piachoz képest a támogatott hitelek aránya alacsony, a magas növekedés mégis bizonyítja az ezek iránti stabil keresletet.

    Fókuszban a biztonságos hitelek

    Az adatokból kiderül az is, hogy a lakáshitelesek egyre nagyobb része választja a legbiztonságosabb, legkiszámíthatóbb konstrukciókat: ugyanis a több évre fix kamatozású, ezáltal erre az időszakra azonos törlesztőrészletet garantáló lakáshitelek adják az új lakáshitelek túlnyomó részét. Ezt mutatja az is, hogy a több mint 10 évig fix törlesztőrészletű új lakáshitelek összege több mint 29 százalékkal 73 milliárd forintra nőtt az év első hét hónapjában.

    A money.hu szakértői szerint továbbra is az óvatosság jellemzi mind a háztartásokat, mind a bankokat. A lakáshitelezés pedig várhatóan a koronavírus-járvány miatti bizonytalan helyzet után kerülhet újra emelkedőre. A bővülésre pedig van tér, mert a lakossági hitelek, ezen belül a lakáshitelek állománya GDP-arányosan régiós és európai szinten is alacsony.

    Forrás: money.hu

  • Sokan vették fel a csokot a járványidőszakban is

    2020 második negyedévében 4546 családi otthonteremtési kedvezményt (csok) fogadott be az OTP Bank. Ezek összege 18,7 milliárd forint volt, a beérkezett kérelmek számában 81, míg összegében 84 százalékos volt a növekedés 2019 azonos időszakához képest.

    A családi otthonteremtési kedvezmény 2015. júliusi indulása óta több mint 62 ezer családot segített otthoncélú terveik megvalósításában, megközelítőleg 222 milliárd forint értékben. A feltételrendszer 2016. január 1-jén életbe lépett módosítása óta csaknem 21 ezer ügyfél nyújtott be kérelmet, többségük háromszázalékos kedvezményes lakáshitelt is igényelt.

    Az OTP Bank adatai szerint 2020 második negyedévében a csokot kérelmezők 44 százaléka igényelt falusi csokot.

    Forrás: Magyar Nemzet

  • Az építőanyagokon és a kivitelezésen múlik a minőség és a rezsiköltség

    Az átgondolt tervezés az alapoktól kezdve kulcsfontosságú, mivel a végeredményt, ezáltal a fenntartási költségeket a falazat és tetőszerkezet minősége is nagyban meghatározza. Az újépítésű ingatlanok esetében a jövőre életbe lépő szigorú energiaügyi szabályozás miatt nélkülözhetetlenné válik a körültekintő kivitelezés.

    A Wienerberger közelmúltban indított Mesterház Programjának számai alapján Budapesten és a szomszédos településeken, valamint a Balaton környékén kifejezetten jellemző az átgondoltabb házépítés. A minőségi kivitelezést fókuszba helyező projekt iránt érdeklők közel 45%-a az említett két régióban található. A családi házas otthonra vágyók leginkább műszaki kérdésekben várnak iránymutatást. A jelentkezők elsősorban a falazás és a tetőszerkezet különféle alapanyagai és azok tulajdonságai kapcsán igyekeznek részletes információkat szerezni. A jövőbeni háztulajdonosok a rátermett kivitelezők és tervezők hiányát érzik különösen, de az építőanyagok beszerzése során is számos nehézséggel szembesülnek.

    „A körültekintő tervezés minden lakásépítés esetében kiemelt fontosságú, hiszen egy épület összetett szerkezet. A falazat és a tető például alapjaiban határozza meg egy új otthon minőségét, pedig a ház teljes költségvetésének alig 8-10%-át teszik ki. Az építtetők közül többen talán ezért ezekre kevesebb figyelmet szánnak, s természetesnek veszik jó kvalitásaikat, ami egyáltalán nem biztos. A kiválasztott anyagokon és a magas szintű, szakszerű kivitelezésen múlik a jó minőség, hogy végül mekkora lesz a rezsiköltségünk, vagy a tető mennyire képes ellenállni a szélsőséges időjárásnak és lesz esztétikailag tartós. Összességében már az első lépéseknél eldőlhet, hogy mennyire lesz stabil és értékálló az ingatlanunk” – hangsúlyozza Potos János, a Wienerberger Téglaipari zRt. Kereskedelmi és marketing ügyvezető igazgatója

    A vállalat közelmúltban indított Mesterház Programja iránt érdemi érdeklődés mutatkozik. Mindez többek között annak is köszönhető, hogy a leendő családi ház tulajdonosok díjmentesen vehetnek igénybe olyan szolgáltatásokat, amelyek lehetővé teszik a kiválasztott termékek szakmai irányelveknek és a terveknek megfelelő felhasználását. Ennek érdekében például a cég munkatársai az építkezés során három alkalommal ingyenes alkalmazástechnikai tanácsokkal segítik az építőanyagok helyes beépítését.

    A KSH legutóbbi*, hazai lakásfelmérési összesítése is utal arra, hogy az alapanyagok megválasztása hatással van az ingatlan tartósságára. A jelentésből kiderül ugyanis, hogy itthon összesen mintegy 1,5 millió lakásnál lenne igény hőszigeteléssel kapcsolatos rekonstrukciókra. A téglaépületek esetében viszont a legmagasabb azok az aránya (39%), akik úgy vélik, jó állapotban van az épület, így nincs szükség felújításra.

    „A családi házat építők körében várhatóan egyre nagyobb lesz a megfontolt kivitelezők aránya. Ennek egyik magyarázata, hogy 2021. januárjától életbe lépnek azok a szigorú szabályozások, amelyek szerint csak közel zéró energiaigényű házat lehet átadni. Ilyen ingatlanok esetében ugyanis a körültekintő alapanyag-választás és munkaszervezés nélkülözhetetlen, ebben szeretnénk segíteni az érdeklődőknek” – tette hozzá az előzőekhez Potos János.

    *Miben Lakunk? – A 2015. évi lakásfelmérés eredményei – kiadó: KSH

    A Wienerberg Mesterház adatbázisról:

    A közel 150 válaszadó visszajelzései alapján készült adatbázis rámutat, mely területeken a legtudatosabbak a hazai házépítők. A Wienerberger Mesterház Program 2020 márciusában jött létre, hogy a családi házas építkezőket segítse álmaik otthonának szakszerű megépítésében. A Wienerberger 200 éves építőanyag-gyártói szakértelmével támogatni szeretné azokat az építkezőket, akik minőségi alapanyagokból, professzionális kivitelezés mellett szeretnék felépíteni ingatlanukat. A befejezés után a ház egyedi, sorszámozott Wienerberger Mesterház oklevelet kap, mely tanúsítja, hogy az épület a terveknek és az alkalmazás-technikai előírásoknak megfelelően készült el.

  • Házépítési trendek a járvány után

    Közép és Nyugat Európában egyre nagyobb probléma a munkaerőhiány. A szigorúbb bevándorlás-ellenőrzés a koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében, tovább súlyosbítja az építőipar amúgy is kínzó munkaerő problémáját – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

    Nyugat-európai tapasztalatok szerint a munkavállalók legfeljebb 60% -a térhet vissza biztonságosan. Ennek következménye, hogy a projektek hosszabb időt vesznek igénybe a termelékenység várhatóan 30–40% -kal alacsonyabb lesz.

    A szakértő szerint kisebb volumenben ugyan, de a hazai trendek is hasonlók. Ebben a helyzetben a változás, a hatékonyság növelése elkerülhetetlen. A jövőt az építőipar digitalizációjának felgyorsulása, az előre gyártott házak, illetve elemek elterjedése, valamint a gyors építési technológiák jelentik.

    Okos házépítés

    A jövőben várhatóan egyre többen fognak használni épületinformációs modellezést (BIM: Building Information Modelling), amely az ágazat digitális átalakításának első lépése. A BIM lehetővé teszi az épületek szabványos 3D ábrázolását és megosztását a kivitelezés minden szereplőjével. A technológia drámaian javítja a hatékonyságot: pontosabban tervezhetők a költségek, csökkenthető a kivitelezés költsége, ideje és könnyebbé válnak a módosítások.

    Előregyártott elemek térnyerése

    Az elmúlt években egyre nagyobb arányban jelenik meg az előre gyártott elemek használata a házépítések terén, mely trend várhatóan tovább erősödik. A hagyományosan épített házakkal ellentétben az előre gyártott házak alkatrészekből készülnek, beleértve a falakat és a tetőket is, amelyeket magasan automatizál gyárakban gyártanak, és a helyszínen szerelnek össze. Ma már típustervek alapján készült, teljes egészében előre gyártott házak is elérhetők, melyek hatékonnyá teszik az építést, időt és költséget csökkentenek.

    Az előre gyártott szerkezetek minimális munkaerőt igényelnek a hagyományos konstrukciókhoz képest, ami felgyorsítja a termelést, miközben enyhíti a szakemberhiányt, valamint csökkenti a munkabiztonsági és egészségügyi kockázatokat.

    Korszerű építési anyagok

    Amikor az idő pénz – és az építőiparban nagyon az – a technológiai idő kulcskérdés. Ma már rendelkezésre állnak olyan anyagok, melyek kivitelezési ideje töredéke a hagyományos technológiáknak. Várhatóan tovább fog élénkülni a kereslet a gyorskötésű betonok, habarcsok és egyéb segédanyagok iránt.

    Javuló fenttarthatóság

    A világjárvány hatására felgyorsult építőipari digitalizáció, a hatékonyság mellett javítja a fenntarthatóságot is. A BIM-nek köszönhető pontosabb tervezés, a rövidülő kivitelezési idők, a hatékonyabb anyagfelhasználás, az előre gyártott elemek alkalmazása, a kevesebb járműforgalom, a kevesebb keletkező hulladék, lényegesen csökkentik a kibocsátást – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

    Forrás: Mapei Kft.

  • Négy éve nem indult ilyen kevés lakásépítési kivitelezés

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésben az elemzők már az első negyedév értékelésekor is kiemelten foglalkoztak a koronavírus járvány építőiparra gyakorolt hatásával, akkor még korlátozottan rendelkezésre álló adatok alapján készített előrejelzés segítségével. Azóta már a tényleges adatok is megérkeztek, hogy részletesen értékeljék a járvány hatását az ágazatra.

    Hazánkban a koronavírus március közepétől kényszerített ki jelentős korlátozásokat, így az első negyedévben az építőiparban induló vagy befejeződő munkákat még csak csekély mértékben érintette. Április és május azonban a komoly intézkedések jegyében telt. A második negyedéves számok alapján elmondható, hogy a vírus okozta nehézségek ugyan éreztették hatásukat a szektorban, drámai zuhanásról azonban nem beszélhetünk. Az biztos, hogy 2016 utolsó negyedéve óta nem indultak ilyen kis összegben építőipari beruházások hazánkban, és 2020 elejéhez képest valóban jelentős csökkenés volt tapasztalható, 2019 utolsó és első negyedéves számaihoz képest ugyanakkor már közel sem akkora a különbség. Érdemes tehát alaposabban is megnézni, hogy pontosan mely szegmensekben következett be a visszaesés, egy részüket ugyanis a járvány mellett egyéb piaci folyamatok is okozhatták.

    A magasépítések esetén az elindult építési munkák összege az első félévben nem mutatott csökkenést az előző év azonos időszakához képest, ez azonban az első negyedév jobb számainak volt köszönhető, a második negyedévben már jelentősebb visszaesés volt tapasztalható az Aktivitás-Kezdésben, 2016 utolsó negyedéve óta nem kezdődtek meg ilyen alacsony összegben építési beruházások a magasépítési szektorban. A kivitelezési fázisba lépő projektek összértéke 251 milliárd forintot tett ki, 46 százalékkal kevesebbet, mint az előző negyedévben. A magasépítéseken belül a lakás és nem lakás célú magasépítéseket egyaránt érintette a visszaesés az idei második három hónap során, előbbi esetében 65, míg utóbbinál 42 százalékos csökkenés volt mérhető az Aktivitás-Kezdésben.

    Alig indult lakásépítés a járvány hónapjaiban

    Az idei év első negyedéve is már a lakásépítések drasztikus visszaesését hozta az előző évekhez képest, a lakásépítés mérséklődése ekkor a 4 negyedéves számokon még kevésbé látszott, de a második negyedévben még inkább a mélypontra zuhant az elkezdett építkezések értéke, ami már a 4 negyedéves számokon is komolyan érzékelhető volt. Az elindított beruházások számát nézve pedig, április és június közötti időszakban olyan kevés projekt kivitelezése indulhatott el, amely alacsony számra a felívelés kezdete óta nem volt példa.

    Budapest és környékének részesedése az előző negyedévben drasztikusan megnövekedett a korábbi évekhez képest a kivitelezési fázisban lépő társasházi lakásépítések összegéből, a január és március között elindított beruházások több mint 70 százaléka koncentrálódott a területre, a második negyedévre ugyanakkor jelentősen csökkent a Közép-Magyarországon elkezdődött építések aránya, és némileg az előző évek átlagos értéke alatt is maradt, derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. (4.ábra)

    A társasházi lakásépítések Aktivitás-Kezdés csökkenésében több tényező is szerepet játszhat. A kijárási korlátozás talán az egyik legérzékenyebben érinthette a lakáspiacot az építőipar különböző ágai közül, a vásárlók számára ugyanis fontos lehet az értékesítőkkel folytatott személyes találkozás, a helyszín bejárása, a projekt élőben történő megtekintése, amit a bevezetett járványkezelési-intézkedések meghiúsítottak. Így több fejlesztő is inkább a projekt indításának elhalasztása mellett dönthetett. De a lakásberuházások visszaesésére a januártól 27 százalékosra emelkedő áfakulcs egyébként is jelentős csapást mért, a már év elején tapasztalható mérsékeltebb kereslet a halasztás irányába fordíthatta a beruházókat, amit az első negyedév visszaeső számai is igazolnak. Harmadik elem lehet pedig, hogy főként a Budapesten beruházást tervezők kivárhatnak a rozsdaövezetekben történő 

    Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés

  • Nagy várakozások a rozsdaövezetek kijelölése előtt

    A fővárosi újlakás-piac a tavalyi lassulás után idén egyértelműen befékezett, az OTP Budapesti Újlakás Értéktérkép adatai szerint az értékesítések száma 1800 körül alakult az első hat hónapban, szemben a megelőző négy év 3-5 ezer közötti átlagával. A már elkészült, de még eladásra váró lakások állománya 850-re ugrott ebben az időszakban, ilyen magas szintre legutóbb 2014-ben volt példa. Az újonnan értékesíteni kezdett lakásoknál is jelentős a visszaesés a megelőző évekhez képest, ez a mutató az 5000 fölötti tartományból visszacsúszott 1800-ra, ami még éppen lépést tart a kereslettel.

    A visszaesést négy tényező, az ingatlanpiaci befektetőknek alternatívát kínáló szuperállampapír (MÁP+) tavaly nyári megjelenése, a 27 százalékos lakásáfa januári visszaállítása, a koronavírus-járvány, valamint a tavasszal beharangozott, ám részleteiben még nem kidolgozott kedvezményes (5 százalékos) rozsdaövezeti áfa együttes hatása váltotta ki. Változást, élénkülést ez utóbbi – az év utolsó negyedében várható – bevezetése hozhat majd.

    „Nagy a várakozás a piaci szereplők körében. A beruházók bizonytalanok, amíg nem tudják pontosan, hogy az általuk kinézett, tulajdonolt, vagy már fejleszteni kezdett terület megfelel-e a rozsdaövezeti kritériumoknak. Amíg ez nem tisztázódik, nem tudják megtervezni, beárazni az új projekteket. A vevők pedig mindenképpen kivárnak a nagyjából 20 százalékkal alacsonyabb árak reményében.

    A bizonytalanságok ellenére arra lehet számítani, hogy az új szabályozás nem fogja felborítani a kerületek sorrendjét, a beruházók az elmúlt 15 évben már stabilan kijelölték a preferenciákat, így amúgy is a jelentős területtartalékokkal rendelkező kerületek számítanak favoritnak. Talán a XXI. kerület tartogathat nagyobb meglepetést, ahol elég sok elhagyott ipari terület lenne lakóingatlan-fejlesztésbe vonható. Itt, Csepelen hosszú bénultság után pont az elmúlt két évben kezdett éledezni az újlakás-piac, ám ez is még csak abban mutatkozik meg, hogy megjelent néhány kisebb társasházi projekt” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    Nyűglődik a belváros, hasítanak a külső kerületek

    Az OTP Jelzálogbank csaknem 420, értékesítés alatt álló, kétlakásosnál nagyobb budapesti projektet tartalmazó adatbázisa szerint a legtöbb, 700 lakást a XIII. kerületben adták el az első félévben. Jócskán lemaradva, a XIV., IV. és IX. kerület következik, 100-200 közötti értékesítéssel. A megelőző években rendre az élbolyba tartozó VIII. és XI. kerület visszacsúszott a listán. Szembetűnő változás, hogy egyre kevesebb lakást értékesítenek a tervasztalról, illetve az építkezés korai szakaszában, ezzel párhuzamosan megemelkedett a magasabb készültségű lakóingatlanok aránya az eladásokban. Az azonnal költözhető, még eladatlan állomány is a XIII. kerületben a legnagyobb, csaknem 200 lakás várja új tulajdonosát. A XI. kerület alig pár darabbal marad el, a harmadik a III. kerület, 90 lakással. A még építés alatt álló, de még nem értékesített 5000 fővárosi lakás negyede is a XIII.

    Az előző évek száguldó piaca után feltűnő, hogy a tágabban értelmezett klasszikus belváros projektjeinek többségében jelenleg nagyon döcögős az értékesítés. Az éllovas XIII. kerület mára jócskán megdrágult és kezd megtelni, ami tovább élénkítheti a vele szomszédos IV. kerület utóbbi években felpörgő ingatlanpiacát. Újpesten olcsóbban lehet telekhez jutni, a lakások négyzetméter-ára is érezhetően alacsonyabb, mint Angyalföldön, a fejlesztéseknek köszönhetően a kereslet is megugrott az utóbbi években. Az elmúlt pár évben új erőre kapott a IX. kerület, azon belül Ferencváros külső része (a Mester utca és a Vágóhíd utca környéke). Itt jövőre adnak át egy nagyjából 250 lakásos, piaci alapú bérlakás-projektet, ami igazi különlegességnek számít.

    A III. kerületben a Harsánylejtő pár évvel ezelőtti közművesítése és parcellázása nyomán indult el koncentrált kertvárosi ingatlanfejlesztés, amit rengeteg kisebb beruházás követ jelenleg Aranyhegyen és Ürömhegyen. A X. kerületben is van bőven beépítésre váró terület, és itt is több nagy projekt várja a rozsdaövezeti kedvezményt. Úgyszintén a XI. kerületben, ahol ráadásul, ha megszületik a döntés az Újbudát Ferencvárossal összekötő Galvani hídról levezető utak nyomvonaláról, még nagyobb lehet a pezsgés. A korábban csak kisebb, pár lakásos társasházak építésével jellemezhető XVI. és XVII. kerületekben viszont már most sincs ok panaszra, több újonnan indult nagy projekteknek is köszönhetően nagy a pörgés a lakáspiacon.

    Forrás és részletek: OTP Ingatlanpont

  • Konszolidáció vagy újabb hullámvasút a lakásépítéseknél?

    A 2013. évi évszázados mélypontot (7293 db lakáshasználatbavételi-engedély) követően 2019 évig emelkedő trendet mutattak az építések, ebben a kormányzati intézkedéseknek (5%-os áfakulcs, áfavisszatérítés, csok, jelzáloghitel-elengedés, babaváró hitel) alapvető szerepük volt. A kedvezményes áfa kulcs 2019 év végi kivezetése előrevetítette a visszaesést, amire a járványhelyzet ráerősített. Az MNB becslése szerint 2020-ban várhatóan 18 ezer körüli lakás fog épülni, ez 2021-22-ben akár 15-16 ezerre is eshet, vagyis a lakásállomány minőségi megújulása ismét lassul.

    A lakásállomány 100 éves megújulásához legalább évi 40 ezer lakás építése szükséges. 2019-ben épült mennyiség a szükséges lakásépítésnek mintegy fele, a 2020. első félévi adatok alapján ehhez képest további visszaesés várható. Ezzel Magyarországon a régiós országokhoz (Ausztria, Lengyelország, Németország, Szlovákia) képest jelentősen alacsonyabb a lakásépítési volumen mind a lakásállományhoz képest, mint népesség arányosan.

    Fontosnak tartjuk, hogy a Kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet (cca 20 e lakás /év). Innen kellene további ösztönözni és megfelelő szintre emelni a lakásépítések számát.

    Gazdasági válság esetén a kormányzatok keresik azokat az intézkedéseket, amelyekkel a gazdaságot ismét be tudják indítani, pótolni tudják a megszűnt munkahelyeket. Az építőipar, ezen belül a lakásépítés megfelelő eszköz lehet erre a célra is. Az MNB számításai szerint 10 ezer addicionálisan megépülő új lakás a GDP szintjét 0,8–1 százalékponttal, míg a foglalkoztatottak számát 25–30 ezer fővel emeli.

    Ha nem lép a Kormány, a lakásfejlesztések éveken át nem fognak tudni beindulni. Az újabb visszaesés és az ágazat hektikussága megszűnő munkahelyeket, kihasználatlan építőipari kapacitásokat, nemzetgazdasági károkat is okoz.

    Fontos és pozitív intézkedésnek tartjuk a rozsdaövezeti újlakás-építésekre júliusban bevezetett 5 százalékos, kedvezményes áfakulcsot. Az érintett területeket kijelölő, szeptemberre várható kormányhatározat az év végére növelheti az induló, illetve előkészítés alá kerülő projektek számát.

    Ugyancsak pozitívnak és fontosnak tartjuk az MNB által biztosított NHP Hajrá! keretében bérlakásépítésekre is biztosított olcsó forrást.

    Véleményünk szerint jelen helyzetben a rozsdaövezeteken kívüli területekre is visszahozható lenne 5% -os áfakulcs, az ingatlanfejlesztők által javasolt szektorális különadóval (4%) kiegészítve. A szektorális különadó mértékének módosításával a Kormány reagálni tudna az aktuális konjunkturális ciklusra. Vizsgálható, hogy az áfakedvezmény finomra hangolható-e olyan feltételekkel, hogy az valóban a kívánt célcsoporthoz (fiatal, gyermeket vállaló hazai családok) jusson el, ugyanakkor ösztönözze a kívánt építési volument.

    A magán építők ösztönzésére javasoljuk továbbá az áfavisszatérítés bővítését a most is érvényes feltételekkel, de a jelenlegi 2.486 kistelepülésről az összes településekre kiterjesztve.

    A ciklikusság csökkenthető lenne a piaci bérlakásépítések beindulásával, amihez elérhetőek az MNB kedvezményes NHP forrásai. A bérleti díjak megfizethetőségéhez szükséges lenne további ösztönzők, – pl. cafetéria lakbértámogatás – bevezetése is.

    Vizsgálandó továbbá egy közhasznú bérlakásépítési intézményrendszer kialakítása (Közhasznú lakásépítési program javaslat), ahol az állam (esetleg önkormányzat) lenne a lakás tulajdonosa, a bérlőknek pedig gyermekszám függvényében vételi joga lenne az általuk bérelt lakásra.

    A felújítások, korszerűsítések, indokolt esetben a helyettesítő új építés ösztönzése, ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a jelen helyzetben. Fontosnak tartjuk, hogy folyamatosan legyenek elérhető kamatmentes hitelek energetikai korszerűsítésekre.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Szükséges lenne évi 20 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a kormány nem engedné az építési számokat.

    A KSH szerint 2020 II. negyedévében az előző évhez képest:

    • Budapesten 1657 lakást vettek használatba, 22%-kal többet, mint 2019 I. félévében. A községekben a fővároshoz hasonló mértékben nőtt a használatba vett lakások száma (23%), a városokban a növekedés erősebb volt (a megyei jogú városokban 40, az egyéb városokban 47%).
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 47-ről 45%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 52-ről 54%-ra nőtt 2019 I. félévéhez képest.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 49%-a családi házban, 43%-a többlakásos épületben, 4,2%-a lakóparkban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2 m2-rel, 96,6 m2-re csökkent 2019 I. félévéhez viszonyítva.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 12.475 volt, 32%-kal kevesebb, mint 2019 I. félévében. Az új lakások 39%-át a fővárosban tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma minden településkategóriában csökkent 2019 I. félévéhez képest: Budapesten 21%-kal, a megyei jogú városokban 51%-kal, az egyéb városokban 34%-kal, a községekben 25%-kal. Az építtetők az esetek 49%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
    • 2019 I. félévéhez viszonyítva az engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma a megyék többségében csökkent, kivéve Fejér és Veszprém megyét, ahol – sorrendben – 76, illetve 11%-kal növekedett.
    • 2019 I. félévéhez képest a kiadott új építési engedélyek alapján 27%-kal kevesebb, összesen 5437 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 1918, amely 4%-kal kevesebb, mint 2019 I. félévében.
    • A Covid–19-járvány kirobbanása utáni hónapokban az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma átmenetileg visszaesett: 2019 azonos hónapjaihoz képest márciusban kétharmadára, április–májusban alig több mint felére csökkent, júniusra viszont újra megközelítette az egy évvel korábbi szintet (90%). Budapesten az április–májusi visszaesés még erőteljesebb volt, de júniusban a tavalyinál majdnem kétszer több lakás építését kezdeményezték. A használatba vett lakások számát tekintve nem mutatható ki hasonló visszaesés: 2020 II. negyedévében 40%-kal több lakás készült el, mint az előző év azonos időszakában.

     A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk az ábra alatt letölthető.

  • A legtöbben lakáscélra költenék a babaváró hitelt

    A babaváró kölcsönt 2019 júliusában vezették be, és azóta 78 ezer szerződéskötés történt összesen több mint 750 milliárd forint értékben.

    A termék a teljes lakossági hitelállomány 9 százalékát teszi ki, a tavaly júliustól kibocsátott háztartási hiteleknek pedig közel harmada volt babaváró hitel.

    Az elemzés szerint a babaváró hitelt igénybe vevők közül – a többi banki hiteltermékhez hasonlóan, az elmúlt évek kedvező jövedelmi folyamataiból is adódóan – az idei első negyedév végén fennállt hitelállomány adósainak 27 százaléka a legfelső jövedelmi tizedből került ki (azaz az egy főre jutó nettó jövedelme meghaladja a 280 ezer forintot), és csak 3 százalékuk tartozott a legalsóba.

    Mire használják fel a 10 milliót?

    A babaváró kölcsönt igénylők döntő többsége a maximális 10 millió forintot igényli, és kapja is meg.

    A felmérés alapján a babaváró hitelek felvétele mögött a lakáscélok dominálnak: a válaszadók háromnegyede fordította legalább részben lakásvásárlásra és/vagy -felújításra a hitelösszeget (több válasz is megjelölhető volt a hitelcélok esetében). A harmadik leggyakoribb cél a hitelkiváltás volt, amely a banki kölcsönök törlesztésén kívül a családi tartozások kiegyenlítését is magába foglalja. További jellemző célok a gépjármű-vásárlás, a (nem ingatlan jellegű) befektetés, illetve a fogyasztás, mely utóbbi cél gyakran szolgálja a gyermekvállalással kapcsolatos kiadások fedezését. Az áthidaló jellegű, a saját vállalkozást támogató és a befektetési célú ingatlan vásárlására felvett babaváró hitelek kevésbé jellemzőek.

    A termék felvétele az esetek közel felében több különböző célt is szolgál. Azokban az esetekben, ahol két hitelcél is megjelenik (az esetek mintegy harmadában), a leggyakoribb párosítások a lakásfelújítás-hitelkiváltás, a lakásvásárlás-lakásfelújítás és a lakásfelújítás-gépjárművásárlás; a hármas hitelcélok (az esetek egynyolcada) között pedig a lakásfelújítás-gépjárművásárlás-hitelkiváltás tekinthető a legjellemzőbbnek.

    A Bankmonitor kapcsolódó elemzése kiemeli, hogy a hitelfelvevők számára igen előnyös lakásvásárlásra, illetve lakásfelújításra fordítani a kölcsönt, hiszen felhasználásával a lakáscélú hitelek felvételénél a szükséges minimális saját megtakarítás jelentős mértékben csökkenthető.

    Jelenleg lakáshitelt a bankok a jogszabály alapján a vételárnak maximum a 80%-ig nyújthatnak, sőt a valós banki gyakorlat ennél jellemzően szigorúbb is: a vételárnak legalább a 30%-át saját megtakarításból kell biztosítania a vevőnek.  A Babaváróhoz nem szükséges ingatlanfedezet, éppen ezért ezen konstrukciónak csak a negyede számít ingatlant terhelő kölcsönnek lakáscélú felhasználás esetén, így a Babaváró igénylése miatt kevesebb tényleges önerőre lenne szükség egy lakásvásárláshoz.

    A lakásfelújításnál – a párok 41%-a erre fordítaná az összeget – teljesen hasonló helyzet, mint vásárlásnál: az ingatlan felújítás előtti értékének maximum a 70%-ig adna hitelt egy pénzintézet, ami jellemzően elég is lehet egy felújításra, korszerűsítésre. Ha mégis kevés lenne a lakáshitel, akkor még mindig lehet Babaváró hitelt igényelni. Ráadásul ezt a konstrukciót az után is fel lehet venni, miután a munkálatokat elkezdtük. Egy felújítási célú lakáshitelnél már más a helyzet, ott a bankok elvárják, hogy igényléskor komfortos legyen az ingatlan: ha pedig a munkálatok során a fűtési rendszert szétszerelték, vagy a fürdőszobát “szétverték”, akkor már nem is teljesül ez az elvárás.

    Az MNB reprezentatív online felmérését 7655 babaváró adós töltötte ki 2020. június elején.

    Forrás és további információk: MNB, Bankmonitor

  • A kisvárosi lakásépítések húzzák felfelé a statisztikát

    A fővárosban és a községekben 29, illetve 38%-kal több lakást adtak át, a megyei jogú városokban azonban az előbbieknél jóval mérsékeltebb, 8,1%-os volt a bővülés. A fővárosban és a megyék döntő részében több új lakás épült. Az országos növekedéshez Budapesten kívül Somogy, Hajdú-Bihar, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye járult hozzá a legnagyobb mértékben. Ugyanakkor Győr-Moson_Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom, Nógrád és Vas megyében kevesebb lakás épült, mint tavaly ugyanekkor.

    Regionális szinten Észak-Magyarországon épült a legkevesebb új lakás (99db), a legtöbb, az összes új lakás fele (2.417db) pedig Közép-Magyarországon.

    Országosan tízezer lakosra 4,9 új építésű lakás jutott. A mutató értéke Somogy megyében volt a legmagasabb (16,6), az országos átlag 3,4-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Veszprém megyét is. Ugyanakkor Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlag egyötödét sem érte el a lakásépítések intenzitása.

    Az épített lakások átlagos alapterülete (96 m²) az előző év azonos időszakihoz képest nem változott. A legnagyobb lakásokat Nógrád és Fejér megyében, a legkisebbeket Budapesten és Somogyban vették használatba. Az új lakások 49%-a 4 és több szobás.

    Az új lakások több mint felét (57%) vállalkozások építették, ezeknek Budapesten, Pest, Somogy és Győr-Moson_sopron megyében volt a legmagasabb az aránya a természetes személyek által épített lakásokhoz képest.

    Szinte ugyanannyi családi ház épült (2.264db), mint ahány lakás többszintes, többlakásos házban létesült (2.242db). A lakóparki, ikerházas és sorházas lakások száma összesen 269db. Nógrád és Zala megyében egyáltalán nem épült társasház. Utóbbiak legnagyobb számban Budapesten és Somogy megyében épültek.

     

    A lakások 57%-át értékesítési céllal építették. A többi lakás a statisztikában saját használatra építettként szerepel, de ebben a számban lehetnek "elrejtve" bérbeadási céllal épített lakások is. Természetesen az eladott új lakások egy része is bérlakásként funkcionál.

    A 2020 I. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján 7032 új lakásnak az építése kezdődhetett el, 27%-kal kevesebbnek, mint 2019 azonos időszakában. Ezt elsősorban a megváltozott piaci-jogszabályi körülmények (az újonnan épített lakások 5%-os áfa-kulcsának kivezetése) okozták. Az építendő lakások száma a megyék döntő többségében elmaradt az egy évvel korábbitól. Az országos csökkenést legnagyobbrészt a Pest, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyei visszaesés idézte elő. Az építési kedv gyakorlatilag csak Veszprém és Vas megyében mozdult érzékelhetően pozitív irányba. E két megyén és Borsod-Abaúj-Zemplén megyén kívül mindenhol kevesebb építési engedélyt adtak ki, mint a tavalyi év azonos időszakában. Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a visszaesés több mint 50%-os.

     

    Forrás: KSH, Fókuszban a megyék

  • Újabb ösztönzés a zöld lakáshiteleknek

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy évvel, 2024 december 31-ig meghosszabbította a hazai hitelintézetek energiahatékony lakáshiteleinek arányának növelésére meghirdetett Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programjának határidejét.

    A program azért jöhetett létre, mert a zöld lakáshitelek kockázata alacsonyabb más hasonló konstrukciókhoz képest. Az MNB ezért ez év eleje óta a bankok számára alacsonyabb tőkekövetelményt ír elő, ha azok legalább 0,3 százalékkal olcsóbban árazzák a program időszaka alatt kihelyezett új, a feltételeknek megfelelő zöld lakáshiteleiket ügyfeleiknek. Mint emlékezetes, a jegybank mindezt eredetileg tavaly decemberben, még a járvány okozta veszélyhelyzetet megelőzően hirdette meg.

    Fontos új könnyítést jelent most a programnál, hogy az MNB az eddigi olcsóbb kamat mellett immár a hitelekhez köthető díjakra nyújtott kedvezményt is elismeri a program keretében. Annak érdekében, hogy a zöld hiteleket választó fogyasztók továbbra is előnyös feltételekkel juthassanak kölcsönhöz energiahatékonysági céljaik megvalósítására, az adott hitelintézetnek így a teljes hiteldíj-mutatóra (THM)vetítve legalább 0,3 százalékponttal előnyösebb kamatot és/vagy díjjal kell nyújtania e hiteleket.

    A koronavírus járvány a pénzügyi szektort is komoly kihívás elé állítja, a bizonytalanság sok fogyasztót a tervezett hitelfelvétele és a beruházásai elhalasztására kényszerít. A jegybank – a hosszú távú fenntartható felzárkózás ökológiai dimenziójában – a Zöld Programja keretében kitűzött céljait szem előtt tartva ezért döntött a program meghosszabbításáról és az árazási feltételek rugalmasabbá tételéről.

    A programban való részvételhez a hitelintézeteknek kiegészítő adatszolgáltatást is teljesíteniük kell, amelynek kitöltési útmutatóját, táblaképét – az érintett intézményekkel folytatott konzultáció és szakértői felülvizsgálat után – véglegesítette a jegybank. A banki terhek csökkentése érdekében a 2020. június 30-i vonatkozási időpontú adatszolgáltatás teljesítése alól az ezt igénylő pénzügyi intézményeknek felmentés adható. A program mostani módosításáról az MNB részletes tájékoztatót is közzétett a piaci szereplőknek.

    Forrás: MNB

  • Az építőipar továbbra is fontos húzóágazat

    A jegybank közgazdasági előrejelzések és elemzések részlegének vezetője korábban sajtótájékoztatón is elmondta, hogy az idei szerény növekedés feltétele az állami beruházások felfutása, az Nhp Hajrá és a vállalati hitelezés bővülése. A gazdasági folyamatokat ugyanakkor szerkezeti kettősség jellemzi, a visszafogott külső környezet miatt az idei növekedésben a belföldi kereslet válik meghatározóvá.

    Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy végeztek egy vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy mely beruházástípusok tudják leginkább élénkíteni a gazdaságot. Az eredmény szerint az építmény jellegű beruházások, amelyeknek relatíve alacsony az importtartalmuk, rövidtávon nagyon kedvező hatással vannak a gazdasági teljesítményre.

    TLE-vélemény: A kedvezményes lakásáfa kivezetése miatt a lakásépítések száma legalább 20-25 %-kal esni fog. A szakmai szervezetek egyöntetűen sürgették, hogy szülessenek olyan intézkedések, amelyek pótolni tudják a kedvezményes áfa kulcs kivezetését.

    • A korábbi kedvezményes áfakulcs kiesését részben kompenzálni tudja a rozsdaövezetekre bevezetett áfakedvezmény, amely új lakások, bérlakások építését ösztönzi. Az ezzel kapcsolatos programot a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárságon készítették elő. Fürjes Balázs az ÉVOSZ elnökségi ülésén tett bejelentése szerint várhatóan még júliusban megszületik az a törvény, amely alapján legkésőbb szeptemberre kijelölik az ötszázalékos lakásáfájú övezetek első ütemét. Így akár már az idén ezres nagyságrendben kezdődhetnek lakásépítések ezeken a területeken, amit a gyorsított engedélyezési eljárás is segít majd.
    • Mindemellett egy a demográfiai célokkal összekötött, családokra fókuszáló, a lakás megvételét is lehetővé tevő rendszer kialakítása is felmerül (lásd: közhasznú bérlakásépítési program).
    • A vidéki lakás, családi ház építkezéseket a magánépítkezésekre bármely településen kérhető áfavisszatérítés ösztönözhetné a jelenleginél nagyobb mértékben. (2020.01.01-én ugyanis megszűnt a max. 5 millió forintig terjedő áfavisszaigénylés lehetősége.)
      Az állami ösztönzéssel törtnő lakásépítések hatékonyan tudnák mérsékelni az építőipar és a lakásépítések ciklikusságát. A jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos lenne egy olyan eszköz a Kormányzat kezében, amellyel közvetlenül tudja befolyásolni a lakásépítési számokat. A támogatási eszközök; a kedvezményes áfakulcs és az áfavisszatérítés mellett ehhez fontos lenne az állami / vállalkozói bérlakásépítés struktúrájának, intézményrendszerének kiépítése, projektek elindítása.

    A lakásépítések éppen olyan beruházásokat generálnának, amelyek rövidtávon is nagyon kedvező hatással lehetnek Magyarország gazdasági teljesítményére.

    Hírforrás: Trend FM, MTI, Magyar Építők

  • Új lendületet adhat az építkezéseknek a kedvezményes lakásáfa

    A kormány május végén jelentette be, hogy a 2020. január elsejétől kivezetésre kerülő kedvezményes lakásáfát az idei évtől kezdve kiterjesztik a barnamezős beruházásokra. A 27 százalékos áfa 5 százalékra történő mérséklése ráadásul nem csak az új építésű ingatlanok értékesítésére, de a bérbeadására is érvényes lesz. A javaslat célja, hogy a korábbi iparterületek rekultivációja a városi otthonteremtési program ösztönzésén keresztül valósuljon meg.

    A fejlesztésektől a kormányzat azt is várja, hogy mind a fővárosi, mind pedig a vidéki rozsdaövezeti területek megújuljanak, a beruházásokkal pedig megfizethető árú, a lakosság széles köre számára elérhető városi lakások épüljenek. Egy szaktörvényben rögzítik majd, hogy mely területekre lesz érvényes a kedvezményes lakásáfa. Úgy tudni, hogy ezekből az úgynevezett „barnaövezetes akcióterületekből” csak Budapesten több mint 400 van.

    Élénkülő városfejlesztés, újrainduló építőipar

    Az újHÁZ Centrum szerint a kedvezményes lakásáfa ilyen módon történő megtartása jelentős mértékben képes mérsékelni a koronavírus világjárvány okozta építőipari recessziót.

    - Több alkalommal is hangsúlyoztuk, hogy az ágazati bővülésben és az elvárt mértékű ingatlanpiaci megújulásban komoly szerepe van az öt százalékos lakásáfának. A piacot vizsgáló és elemző Trendriportjainkban rámutattunk arra is, hogy ennek 2016-os bevezetése milyen pozitív irányú változást hozott az ágazatba, megszüntetése pedig várhatóan visszaesést okoz majd elsősorban a társasházi beruházások esetében. – ismertette Dr. Rázsóné Szórády Csilla az újHÁZ Centrum vezérigazgatója.  

    Úgy vélik, a mostani intézkedések alkalmasak lesznek arra, hogy újabb lendületet adjanak az építőiparnak, ezáltal pedig az építőanyag-kereskedelemnek is. Meglátásuk szerint a barnamezős beruházások a nagyvárosok és az ott élők számára is kedvezőek lehetnek.

     - A többnyire agglomerációban található rozsdaövezetek fejlesztésének köszönhetően a rekultiváció hozzájárulhat a lakosság életminőségéhez is, hiszen egyrészről tehermentesíteni fogják a belvárosokat, másrészről pedig megfizethetőbb áron kínálják majd az új építésű ingatlanokat. Mindemellett ezek a beruházások elő tudják segíteni az elöregedett hazai lakásállomány megújulását is – húzzák alá Magyarország meghatározó építőanyag-kereskedelmi hálózatának szakértői.

    Mint ismert, 2016-ban került bevezetésre az öt százalékos kedvezményes lakásáfa, amelyet 2020. január 1-jével kezdtek el kivezetni úgy, hogy a 2018. november elsejét megelőző építési engedéllyel rendelkező lakások esetében 2023-ig érvényben tartották.

    Forrás: újHÁZ Centrum

  • Ezt hozza a jegybanki kamatcsökkentés

    Inkább hosszabb távon lehet lakáspiaci és lakáshitelpiaci hatása a Magyar Nemzeti Bank keddi döntésének. A magyar jegybankárok négy év után először változtattak az alapkamat szintjén, 15 bázisponttal 0,75 százalékra csökkentették - derül ki az ingatlan.com és a money.hu közös összefoglalójából, amely az MNB döntésének lehetséges hatásait vizsgálta.

    Változó, fix kamatok és persze a törlesztések

    “Amennyiben a bankközi kamatokba (BUBOR) beépül a 15 bázispontos kamatvágás, akkor elméletileg csökkenhetnének a változó kamatozású hitelek kamatai és törlesztőrészletei is. Ugyanakkor nem biztos, hogy ez megvalósul, mert a koronavírus-járvány negatív gazdasági utóhatásai hatásai miatt a bankok kockázata a korábbi időszakhoz képest növekedett, ami pedig beépül a hiteltörlesztőkbe is.” - mondta Németh-Simkó Judit, a money.hu kommunikációs vezetője.

    A money.hu számításai szerint egy változó kamatozású, hathavi BUBOR-hoz kötött - 2018 júliusától törlesztett, 15 éves futamidejű 10 millió forintos - példahitel esetében - ha a kamatcsökkentés egy az egyben megjelenne a hat hónapos BUBOR-kamatban - akkor a következő időszakban 65 098 forintot kellene törleszteni havonta. Az érintett adósnak mostantól összesen 10,1 millió forintot kellene visszafizetnie a futamidő végéig, feltételezve, hogy a BUBOR a következő időszakban nem változik. A 15 éves futamidőre vetített teljes visszafizetendő összeg pedig a példahitel esetében meghaladná a 11,7 millió forintot. Lényeges, hogy a szóban forgó példahitel azon a feltételezésen alapul, hogy a kamatcsökkentés egy az egyben megjelenik a jövőbeni BUBOR-kamatokban, ami nem biztos, hogy bekövetkezik. Egyébként a hat hónapos BUBOR-kamat korábban alacsonyabban és magasabban is járt. Januárban 0,21-0,27 százalék között mozgott, áprilisban 1 százalék fölé került, majd fokozatosan csökkent, ezen a héten stabilan 0,9 százalékot tett ki.

    Tehát a bankközi BUBOR-kamatok, köztük a három, a hat és tizenkét hónaposak folyamatosan változhatnak, negatív és pozitív irányban egyaránt, ez pedig kevésbé kiszámíthatóvá teszi a törlesztőrészleteket. Szerencsére ma már a lakáshitelt igénylők tudatosabban választanak: az újonnan felvett lakáshitelek döntő része fix kamatozású konstrukció, amelyeknek a törlesztőrészlete a kamatrögzítés időszakában jellemzően 5-20 év alatt nem változik. Éppen ezért ezek biztonságosabbak, kiszámíthatóbbak a változó kamatozású társaiknál.

    Ez várható a lakáspiacon

    “Pusztán a kamatcsökkentés nincs közvetlen hatással a lakáspiaci keresletre és kínálatra, valamint az árakat sem befolyásolja számottevően. Az elmúlt időszakban már eddig is majdnem minden második lakásvásárlást hitelből finanszíroztak a vevők. A hivatalos jegybanki adatok szerint a lakóingatlan-adásvételek 46-47 százalékánál kaptak szerepet a lakáskölcsönök. Ez az arány várhatóan nem fog megugrani a következő időszakban az olcsóbb kamatok következtében. Már csak azért sem, mert a koronavírus-járvány miatt kialakult kedvezőtlen gazdasági helyzetben és az egyelőre bizonytalan kilátások miatt a háztartások eleve óvatosabban állnak a hitelfelvételhez” - fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    A mostani kilátások alapján a szakember arra számít, hogy rövid távon, a következő hónapokban országos szinten az eladósorba kerülő lakások ára stagnálhat vagy csekély mértékben tovább mérséklődhet. A money.hu és az ingatlan.com összefoglalója szerint a mostani kamatcsökkentés azért lényeges, mert a Magyar Nemzeti Bank a mostani kamatcsökkentéssel egyértelművé tette, hogy amennyire ezt a nemzetközi és a magyarországi gazdasági helyzet megengedi, továbbra is alacsony kamatkörnyezettel, ezen keresztül pedig az olcsó hitelekkel szeretné támogatni a lakossági és vállalati hitelezést. Ezen keresztül a gazdaság újraindítását, később pedig a gazdasági fejlődést.

    Forrás: money.hu

  • Nyírbátor hisz a bérlakásokban, és fel is építi őket

    Mostanában egyre több szó esik arról, hogy a fővárosban és a nagyobb megyeszékhelyeken szükség volna bérlakások építésére, hiszen ezek a települések vonzzák a legtöbb munkaerőt, de a lakhatás nagyon megdrágult, és főleg a fiatalok, családosak legfeljebb nagy anyagi áldozatokkal tudnak maguknak lakást venni, bérelni. Amikor pilot bérlakásépítési programot javaslunk, elsőre leginkább egy budapesti kerület, vagy egy több tízezres nagyváros jut az eszünkbe.

    És mégis a 12 ezer lakosú észak-kelet-magyarországi kisváros, Nyírbátor az, ahol az önkormányzat belevág egy bérlakásépítési projektbe. (Rajtuk kívül számottevő mennyiségben egyedül Budapest 13. kerülete épít bérlakásokat az országban.)

    Annak, aki találkozik Nyírbátor energikus polgármesterével, Máté Antallal, és megkérdezi, hogy is van ez, nagyon hamar egyértelművé válik: itt szükség van önkormányzati bérlakásokra, és meg is fognak épülni.

    Szénaréti tó, Nyírbátor
    Forrás: Nyírbátor Város weboldala

    Máté Antal szájából először 2016-ban hallottunk erről a képtelennek tűnő ötletről. Már akkor is rendkívül elszántnak látszott, és azóta el is indult az építkezés első üteme. Igen, csaknem négy év szervezés, tárgyalás és akarás kellett az első kapavágáshoz.

    A történet valójában még korábban, 2004-ben kezdődött, amikor a nyírbátori városi vezetés úgy döntött, hogy ipari parkot létesít a város szélén. Tíz éven belül a területre települt multik és magyar vállalkozások a város költségvetésének már 20 százalékát kitevő iparűzési adót fizettek be. Az ipari park az elmúlt években is folyamatosan fejlődött, és az itt működő vállalatok még tovább terjeszkednének. Ez nem csak területi növekedést jelent, hanem komplex területfejlesztést – önálló áramellátás, út- és közlekedésfejlesztés – a területen. Az ipari park folyamatos gazdasági növekedést generál a városban, hiszen a szolgáltató szektort is húzza maga után.  

    Az elmúlt 10 évben több mint 5000 új munkahely jött létre a településen és számuk a fejlesztések eredményeként folyamatosan növekszik. Csaknem 70 településről négyezren ingáznak szervezett módon naponta, és talán be is költöznének a városba. Ez azért is nagyon fontos, mert Nyírbátor lakossága a 2000-es évek eleje óta mintegy 1,5 ezerrel csökkent.

    "További csökkenést a város nem engedhet meg magának, mint ahogy a betelepült vállalatok elvesztését sem. Máté Antal úgy gondolja, hogy az önkormányzatnak komoly feladata a településen élő fiataloknak olyan ajánlatot kínálni, hogy ne költözzenek el a városból, a térségből, mert visszahívni őket sokkal több befektetésbe kerül. Ugyanakkor a települést választó vállalkozásoknak is bizonyítani kell, hogy a település tudja kezelni a munkaerőhiányt, a lakáshiányt. Ám, ha ezt a kérdést nem tudjuk rövidtávon kezelni, akkor az elmúlt 10 év fejlesztései megtorpannak, mert nem lesz munkaerő, és a további fejlesztési források máshová fognak vándorolni" – húzta alá a nyírbátori polgármester. A térségben ugyanis továbbra is jelen van a kettősség: munkaerőhiány és munkanélküliség is van egyszerre. Máté Antal úgy látja, hogy a településnek van lehetősége a komplex programmal a hátrányos helyzetű, aluliskolázott, jellemzően szegregátumban élő nagyszámú roma lakosságot felzárkóztatni és a munkaerőpiacra integrálni.

    Mindenképpen megtérül

     „Ebbe akkor is kell energiát fektetni, ha nem térül meg, illetve csak közvetetten térül meg. A meglévő tartalékokat erre a befektetési területre fókuszáljuk, még úgy is, hogy az önkormányzat több millió forintot befektet, de ezt ebből a működtetésből nem látja viszont – mondta Máté Antal. Ez abban térül meg, hogy pl. iparűzési adó jelentős többletbevételt nyújt, amit más fejlesztési területeken használunk fel, vagy abból, hogy a lakosság száma nem csökken tovább, sőt akár gyarapszik is" – tette hozzá.

    Ez olyan befektetés a város számára, amely további hozadékot is jelent, hiszen megrendelésekkel segíti a helyi vállalkozókat, nagymértékben hozzájárul a helyi ipari parkban működő multinacionális és más vállalatok megtartásához. Fontos hozadék a város számára az is, hogy az önkormányzat birtokában a hitel visszafizetése után egy értékes lakásállomány marad.

    Forrás: Nyírbátor Város Önkormányzata

    Egy bérlakásépítési program azonban drága, és az egyik legfőbb kérdés mindig, hogy ki fogja finanszírozni. Nyírbátorban a vállalkozói lakásépítés csak akkor működne, ha magas bérleti díjakat kérnének, vagy ha nagyon magas állami támogatás érkezne. A polgármester azonban nem híve a vissza nem térítendő állami támogatásnak a piac- és versenytorzító hatása miatt. Úgy gondolja, hogy az ilyen jellegű források általában másra mennek el, mint ahogy a segélyezést sem tartja jó megoldásnak.

    Úgy véli azonban, hogy javítani kellene az állami feltételrendszeren, az önkormányzatokat kedvező hitelekkel, a kamatok egy részének átvállalásával, és hosszú távú programokkal lehetne ösztönözni, hogy a magánszféra is szálljon be a lakásépítésekbe.

    "A megfelelő adózási környezetben, és a cégeknél a cafeteria támogatási rendszerek hatékony kialakításában hiszek. És ha ezzel ki lehet alakítani egy megtérülő modellt, akkor meg lehet találni a befektetőket" – fejtette ki a polgármester.

    Épül az első szakasz

    A nyírbátori önkormányzat a jelenlegi első szakaszban 71 bérlakást épít, amit saját forrásból és hosszú lejáratú hitelből finanszíroz. A beruházás 650 millió forintba kerül ennek egyharmada önkormányzati forrás kétharmada pedig hitel. A hitel visszafizetését nagyrészt a bérleti díjból akarja kigazdálkodni az önkormányzat.

    Az önkormányzat úgy próbálta bevonni az építőket a kivitelezésbe, hogy pályázhattak olyan területekre a mostani építkezés szomszédságában, amire később eladásra szánt lakásokat építhetnek. Az önkormányzat így próbál katalizáló szerepet játszani, hogy beindítsa a lakásépítéseket. Ezek zöldmezős beruházások, vagyis itt közműfejlesztés és közterület fejlesztés is megvalósult.

    A 71 lakás augusztus végére készül el - remélhetőleg valóban be tudják fejezni az építkezést. Az építés nagyon jól halad, az épület már szerkezetkész.

    Egyelőre van elég munkás, szakmunkás, hiszen a kivitelező cég stabil brigádokkal dolgozik. Az építőanyagok ugyan sokat drágultak, de a munkahelyről itt még megfizethető.

    A környéken egyébként alig van privát lakásépítés, a felújítás korszerűsítés is kevés, mert nincsen pénzük az itt lakóknak, és támogatás sem mindenhol elérhető. Ezért jó lehetőség az önkormányzati bérlakásépítés a kivitelező cégek és az építőipari munkavállalók számára.

    Forrás: Nyírbátor Város Önkormányzata

    A tervezett lakópark a város egyik legszebb részén, a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, a Szénaréti horgásztó, és a parkerdő szomszédságában épül. Az infrastruktúrafejlesztéssel potenciális befektetési terület jött létre Nyírbátornak ezen a korábban nem túl vonzó részén. Ezeket a lakóházakat ugyanis egy turisztikai és egy szegregált terület között építik fel azzal a céllal, hogy összekapcsolják a különböző funkciójú és fejlettségű területeket a városon belül.

    A most épülő önkormányzati tulajdonú lakások mindegyike hosszú távon is bérlakás marad, tehát ezeket nem fogják később sem értékesíteni. Később épülhetnek itt majd lakások eladásra vagy egyéb konstrukcióban is, például úgy, hogy a város ipari parkjában működő multinacionális cégek itt biztosítanak lakhatást a munkavállalóiknak, akár tartós bérlet formájában.

    Az első ütem bérlakásait a nyírbátoriaknak hirdették meg. Nem akarnak demográfiai feltételeket szabni a bérlőknek a most épülő bérlakások igényléséhez, csupán annyi a feltétel, hogy legyenek nyírbátori lakosok. A városban működik fecskeház is nyírbátori lakosok számára, az is nagyon népszerű, de vannak, akik szívesen átköltöznének az új bérlakásokba. Később, vagy ha esetleg nem lesz elég ilyen igénylő - bár ezt a korábbi információk alapján nem feltételezik -, akkor valószínűleg a városban dolgozók, máshonnan ingázó munkavállalók szintén jelentkezhetnek majd a bérlakásokért. (Ezen a vidéken tervezőasztalról nem vesznek lakást, még a bérlakásokat sem kötik le, csak ha már majdnem készen vannak, ezért kivárnak még a családok a bérlakás igényléssel is.)

    Forrás: Nyírbátor Város Önkormányzata

    Keresik a lehetőséget az együttműködésre a városban működő cégekkel, amelyek az építésbe ugyan nem akartak beszállni, de bizonyos feltételekkel, például hosszú távú bérlettel, a dolgozóik számára kaphatnak majd bérlőkijelölési lehetőséget.

    Külön felmérés nem végeztek bérlakások iránti igényekről, de az önkormányzathoz folyamatosan érkező megkeresésekből tudják, hogy van igény önkormányzati bérlakásokra.

    Leginkább azért, mert ezek a bérlakások jóval olcsóbban lesznek elérhetők, mint a városban található privát bérlakások. Az utóbbi időben itt is jelentősen megemelkedtek a lakbérek, sokan mennének inkább megfizethető bérlakásba.

    Meg kell tartani a fiatalokat

    Itt is látszik. hogy a fiatalok szívesebben mennek bérlakásba. főleg, ha olcsó, hiszen így félre tudnak tenni egy majdani saját otthonra. Mert a legtöbbeknek az a céljuk. Máté Antal szerint egyébként egyre többen vannak, akik akár maradnának is a bérlakásban, hiszen a munkahelyi, vagy az élethelyzet változásával könnyebben tudnak költözni. Vannak olyanok is, akik szívesebben fektetnek be másba, nekik már nem mindig az ingatlan a legfőbb vagyonuk.

    A fecskeház is népszerű, különösen, hogy a városközpontban található így a közlekedés is nagyon egyszerű. Ráadásul itt bármeddig lakhatnak a fecskelakásokban a fiatalok, ötévenkénti meghosszabbítással. Az új lakópark kijjebb van, ezért nem mindenki akar oda költözni. de a város a közlekedést is igyekszik fejleszteni, hogy vonzóbbá tegye a területet: a bicikliút már készülőben van.

    Az önkormányzat számára fontos szempont, hogy heterogén lakóközösségeket hozzanak létre ezen a fejlesztési területen, vagyis lesznek itt önkormányzati bérlakások, magántulajdonba kerülő lakások, vagy akár vállalati bérlakások is ennek a fejlesztési projektek a keretén belül.

    Olyan családcentrikus lakókörnyezet akarnak kialakítani, amely vonzó lesz a fiatalok és a családosok számára, mert Nyírbátor számára kiemelten fontos, hogy növelje a város lakosságmegtartó erejét ebben a csoportban is.

    A lakásokat elsősorban egyedülálló munkavállalóknak, fiatal pároknak szánják, esetleg egy gyermekkel. A háromszintes épületben most készülő 71 lakás többsége másfél szobás, 35-58 négyzetméteres, kettő nagyobb van köztük, azokat egygyermekes családoknak szánják. Nem luxus színvonalú, de fontosnak tartják, hogy jó minőségű, kényelmes, alacsony rezsijű lakásokat adjanak át. 

    Nyírbátor, tehát, a fejlődésben, és a fejlődésbe vetett munkában hisz. Ez meg is látszik a városon, hiszen nem csak az ipari parkban van látványos előrelépés. Sok más dolog is fejlődik a városban, tudatosan fordítanak forrásokat a turizmusra, az oktatásra fejlesztésére.  A város történelmi emlékeit – pl. Báthori Várkastély, református templom, az ország legnagyobb és legrégebbi fa haranglába - felújítják, karbantartják. Szép Várostörténeti sétányt alakítottak ki a városközpontban, a korszerűsített Sárkány Wellness és Gyógyfürdő évről évre egyre több látogatót vonz.

    A városban lakók és dolgozók megtartása a lakhatás és a munkahelyek biztonságának garantálása, valamint a szakemberek és a cégek bevonzása azonban mindennél előbbre való Nyírbátor számára. És a bérlakásépítés olyan eszköz, amely ehhez nagymértékben hozzájárulhat.

  • Automatikusan meghosszabbodnak az építési engedélyek

    A szabály csak az engedélyek hatályára vonatkozik, de például az energetikai követelmények, vagy éppen a telekvásárláshoz kapcsolódó illetékmentesség határidejét nem érinti.

    Az Országgyűlés 2020. június 16-án elfogadta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényt, amely számos, építési tevékenységgel kapcsolatos adminisztratív enyhítést rögzít, ezzel is segítve a szektor résztvevői, így az építőipari beruházók, építési vállalkozások számára az újraindulást, meglévő munkavállalóik megtartását és új munkahelyek teremtését. Az új enyhítések célja, hogy a járványhelyzet ideje alatt lelassult, esetleg abbamaradt beruházások a lehető leggyorsabban, fölösleges adminisztrációs terhek nélkül folytatódhassanak, illetve újraindulhassanak.

    Azok az elvi építési keretengedélyek, valamint végleges építési, telepítési vagy bontási engedélyek, amelyeknek hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időben járt le, külön erre irányuló kérelem nélkül is, automatikusan meghosszabbodnak a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított egy évvel, azaz 2021. június 18-ig. Azok az engedélyek, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, az engedély hatályának lejártától számított egy évvel hosszabbodnak meg.

    Hasonló enyhítések vonatkoznak az egyes örökségvédelmi tárgyú hatósági engedélyekre is. Így azon régészeti feltárási vagy örökségvédelmi engedélyek, amelynek hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időben járt le, külön kérelem hiányában is meghosszabbodnak a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további 365 nappal, illetve azok az engedélyek, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel automatikusan meghosszabbodnak. Ugyanez a változás érvényes a vasúti törvény és a villamos energiáról szóló törvény alapján kiadott építési engedélyekre is.

    Az érvényesség automatikus kitolódásától függetlenül a későbbiekben az ügyfél is kérelmezheti az engedély további meghosszabbítását, amennyiben erre a veszélyhelyzet előtt megszokott módon jogszabályi szerinti lehetősége van.

    A jogszabály 06.23-tól hatályos.

    Magyar Közlöny: 2020. évi 83. szám
    Módosító és Új jogszabály: 143/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet

    Forrás: Építési jog, kormany.hu

  • A kormány hamarosan dönt az építőipari beruházásokról

    2019-ben az építőipar termelése 21,7%-kal bővült a KSH adatai szerint, míg idén az első négy hónapban 0,7 százalékkal maradt el a termelés az egy évvel korábbitól. Áprilisban azonban már lassult az építőipar visszaesése a márciusi 5,2 százalékos havi, és 3,4 százalékos éves csökkenés után. Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 2,2 százalékkal, az egyéb építmények építése 3,4 százalékkal esett vissza, a speciális szaképítésben 0,8 százalékkal maradt el a termelés a tavaly áprilisitól.

    A magyar építőipar európai összevetésben is jól teljesített, és a magas bázis ellenére is alig esett vissza a koronavírus-járvány miatti válságos hónapokban - mondta hétfői sajtótájékoztatóján Boros Anita. Az uniós az építőipari termelés visszaesése a hazainál sokkal magasabb, 13,4 százalékos volt márciusban. A magyar adatok közép-európai összevetésben is kedvezők, hiszen csupán Lengyelország ért el jobb eredményt 0,8 százalékos éves csökkenéssel. Az építőipari teljesítmény Csehországban 4,6 százalékkal, Szlovákiában pedig 13,7 százalékkal esett vissza.

    Boros Anita szerint a kormányzati intézkedések jelentősen mérsékelték a veszteségeket, a jó teljesítmény azonban főképp a magyar építőipar fegyelmezettségének köszönhető. Kiemelte azt is, hogy az import építőanyagok behozatalában nem okozott jelentős fennakadásokat a szigorított határellenőrzés.

    A járványhelyzet - mint fogalmazott - a következő hónapokban is befolyásolhatja még az építkezéseket, de a korábbi várakozásokhoz képest sokkal kisebb lesz a csökkenés, és jelentős elbocsátások sem várhatók. Az államtitkár arra számít, hogy az építőipar az idei GDP-növekedéshez megközelítőleg 1 százalékponttal járulhat hozzá, vagyis a tavalyitól nem sokkal marad el 2020-ban.

    Hamarosan dönt a kormány a beruházásokról

    Boros Anita elmondta: fokozhatja az építőipar a teljesítményét, ha állami beruházások a tervezettnél hamarabb kezdődhetnek el, így hamarosan erről is dönt a kormány. Hozzátette, hogy a rozsdaövezeti építkezések ösztönzése és a gazdaságvédelmi akcióterv mellett az építőipar számára elkülönített 65 milliárd forintos keret terhére idén is jelennek meg pályázatok.

    Boros Anita a rozsdaövezeti építkezések ösztönzésétől, és a gazdaságvédelmi akcióterv támogatásától is növekedést vár. Utóbbiról jövő hétre ígért részletesebb tájékoztatást, de hozzátette, hogy az építőipar számára elkülönített 65 milliárd forintos keret terhére idén is jelennek meg pályázatok.
    Az építőiparra váró változások közül kiemelte az építésügyi szabályok egyszerűsítését, és csaknem 3 ezer építőipari szabvány felülvizsgálatát, hogy "Magyarországon legyen a legkönnyebb és legolcsóbb építkezni".
    Az államtitkár a közmegrendelések ésszerűsítésével is támogatná a vállalkozásokat, mivel úgy véli, hogy hatékonyabban fejlődhetnek, ha kiszámíthatóan tudnak tervezni az állami és önkormányzati megbízásokkal. Az építkezési szabálytalanságokat, a túlépítkezéseket szigorúbb állami ellenőrzéssel akadályozná meg, és ösztönözné a környezetbarát, megújuló és újból hasznosítható építőanyagok felhasználását. Segítené a magyar építőipar döntő részét adó mikro- és kisvállalkozások (kkv) fejlődését is, hogy azok jobban megfeleljenek a piaci kihívásoknak, és fejlett technológiák birtokában, képzett munkaerőre alapozva nagyobb arányban nyerjenek uniós közbeszerzéseken.

    Növekedett a szerződésállomány

    A KSH adatai azt mutatják, hogy a megkötött új szerződések volumene 3,9 százalékkal emelkedett a márciusi 9,9 százalékos csökkenés után. A magasépítésre áprilisban megkötött szerződések volumene a márciusi 31,04 százalékos visszaesés után 4,7 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, a mélyépítésére vonatkozóké 3,2 százalékkal nőtt, miután márciusban is 18,9 százalékkal emelkedett. Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 15,4 százalékkal elmaradt a tavaly április végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 5,9 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 24,3 százalékkal csökkent.

    Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint a szerződésállomány csökkenését egyrészt az uniós források kifutása magyarázta, másrészt a gazdasági helyzetre tekintettel több megrendelő inkább elhalaszthatja vagy átütemezi beruházásait. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte, hogy a rendelésállományok alapján továbbra sem látszik probléma az ágazat kilátásait illetően. A volumen némi csökkenése az egyéb építményeknél látszik, de éppen itt a kormányzat a következő időszakban gazdaságélénkítési céllal új beruházásokat indíthat a kereslet stabilizálása érdekében.

    Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) korábban arra számított, hogy a márciusban és áprilisban elmaradt megrendelések június közepén érkezhetnek. A legnagyobb mértékben a települési önkormányzatok építési-beruházási, karbantartási ajánlatkérései, megrendelései lendítenék fel az ágazat termelési forgalmát, de a kormányzat új beruházásait is várják, amelyek szintén növelhetnék az építőipar megrendelési állományát.

    A lakásépítésekből sokat profitálhat az építőipar

    Az iparral vagy a turizmussal szemben az építőipart csak mérsékelten érintették a koronavírus miatt bevezetett kijárási korlátozások. A jövőben az állami megrendelések felpörgetése, illetve a barnamezős övezetekben az 5 százalékos áfakulcs adhat lökést az ágazatnak.

    Az ingatlanfejlesztéseknek köszönhetően az építkezések, ha a tavalyitól némileg elmaradó volumenben is, de folytatódtak, ezáltal hozzájárultak a hazai gazdaság ellenálló képességének növeléséhez. Ezért is jó irány a rozsdaövezeti fejlesztések esetében alkalmazandó 5%-os áfakulcs. A járványhelyzet okozta sokkot követően az újlakáspiacon a vevői oldal is kezd magára találni: májusban már az év eleji szint közelébe tért vissza a vevői oldal aktivitása, kommentálta a friss adatokat Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a korábbi lendületes fejlődés utáni megtorpanás részben a magas bázissal is magyarázható. Meglátása szerint az épületépítéseknél van tere a növekedésnek, legalábbis a lakásépítési szegmensben, mivel az új lakások iránt fokozódó kereslet mutatkozik. A készülő rozsdaövezeti lakásépítési program lendületet adhat a társasház-fejlesztéseknek, azonban kérdés, hogy mekkora volumenű fejlesztésekről lesz szó, hiszen ettől is függ, hogy ezek a beruházások mekkora pluszt adnak majd az építőiparnak.

    Forrás: MTI, Realista, KSH

  • Nőtt a családi házak népszerűsége a lakáskeresők és -építők körében

    Meglepően alakul idén a lakásépítési kedv a KSH legfrissebb adatai alapján. Miközben rengeteg gazdasági mutató a koronavírus-járvány miatt áprilisban jelentősen zuhant az előző hónapokhoz képest, az új lakóingatlanokra kiadott engedélyeknél más a helyzet - derül ki az ingatlan.com legfrissebb összefoglalójából, amely az új lakóingatlanok iránti kereslet megoszlását is bemutatja.

    Éves szinten azért csökkenés látható

    Idén áprilisban összesen 1007 új lakóingatlanra adtak ki engedélyt a hivatalos KSH-adatok szerint, ez az idén a legmagasabb havi érték. Januárban, februárban és márciusban ugyanis 735-865 engedély született. „ebből az látható, hogy a koronavírus-járvány nem vetette vissza a lakásépítési kedvet az idei év előző hónapjaihoz képest” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Hozzátette: Bár ebben az évben áprilisban született a legtöbb engedély, az 1007 darab jóváhagyás tavaly áprilishoz képes 29 százalékos visszaesést jelent. „Az is látható, hogy a családi házaké a főszerep: áprilisban ugyanis az összes engedély 84 százaléka, egylakásos lakóingatlanra, vagyis családi házra szólt. Az év első négy hónapjában összesen 2710 családi ház kapott engedélyt, ez 26 százalékos csökkenést jelent. Jóval nagyobb mértékben, 50 százalékkal 666-ra csökkent a többlakásos épületben lévő lakásokra szóló jóváhagyások száma. Balogh László kiemelte: „A lakásépítési engedélyeknél fontos megemlíteni, hogy nem mindegyikből lesz tényleges épület. Ez most a járvány negatív hatásai miatt különösen igaz.”

    Többen keresik a családi és ikerházakat

    Mindenesetre ahogy az lakásépítéseknél, úgy a piacon is a családi házak és az ikerházaké a főszerepe az ingatlan.com saját statisztikái szerint. Január és június közepe között az új lakóingatlanok iránt érdeklődések 17 százaléka érkezett családi házra, szemben az egy évvel korábbi 13 százalékos aránnyal. Az ikerházak pedig az idei kereslet 26 százalékát adták, míg tavaly 20 százalékos volt a részesedésük. A sorházi lakások idén és tavaly is 5 százalékos arányt mondhattak magukénak. “A családi házak és ikerházak iránti kereslet növekedésével párhuzamosan az új építésű társasházi lakásoknál visszaesés volt. Az új lakások iránt érdeklődők 51 százaléka választotta ezeket, míg tavaly még 61 százalékos eredményt értek el” - ismertette az adatokat Balogh László. A szakember szerint a családi és ikerházak sikerében szerepe van a karanténhatásnak, sokan ugyanis inkább a kerttel rendelkező lakóingatlanok iránt érdeklődnek.

    Az ingatlan.com szakértője szerint egyelőre korai lenne prognózist adni az újlakás-építések és a lakásépítési kedv jövőbeni alakulására, mert a koronavírus-járvány miatt még bizonytalan a helyzet. Az biztosnak látszik azonban, hogy a lakásépítéseknél a családi házak maradnak a főszerepben, a társasházaknál pedig majd a rozsdaövezeti program hozhat élénkülést.

    Forrás: ingatlan.com

  • Számos intézkedéssel ösztönöznék a lakáspiaci keresletet az MNB szakértői

    Az eladó lakások piacán már 2020 első két hónapjában 20-30 százalékos keresletcsökkenés volt megfigyelhető az előző év azonos időszakához képest, ezt a járványhelyzet tovább fokozta. Egyes piaci szereplők a kereslet 75-90 százalékos visszaesését említették, leginkább a még kivitelezés alatt álló újlakás-fejlesztéseknél. Májusban érkeztek pozitív visszajelzések a piacról, de az általános vélekedés az, hogy a kereslet szintje várhatóan még hosszú ideig nem tér vissza a vírus előtti szintekhez.

    A lakáspiaci kereslet fennmaradása szempontjából fontos kérdés, hogy a lakosság jövedelmi helyzete és munkaerőpiaci várakozása hogyan alakul, illetve a csökkenő jövedelmi folyamatok mellett a finanszírozás rendelkezésre állása és feltételei nagyobb szerepet kaphat a járványt követően. A kereslet csökkenése kapcsán van, aki 2020-ra 15–20­százalékos lakásárcsökkenést vár Budapesten.

    A lakásárak várható csökkenése kapcsán a szakértők kiemelték a negatív vagyonhatást is, ami a lakossági fogyasztás visszaesésén keresztül a gazdasági növekedést is negatívan érinti. A lakásár-csökkenés tompítását a kereslet ösztönzése is segíti, amire a következő intézkedési javaslatok merültek fel: vagyonszerzési illetékmentesség a lakásvásárlásokra 2 éves időtartamra; 25–30 százalékkal megemelt CSOK­összegek 2 éves időtartamra; a lakáshitelkamatok leszorítása; hitelgarancia-intézményeken keresztül a banki finanszírozás ösztönzése; és a múltban is alkalmazott, a hiteltörlesztéshez kapcsolódó személyijövedelemadó­kedvezmény. Egyes szakértők szerint körülbelül 2 éves válságra kell felkészülni, így az áresés elkerülése elképzelhetetlen. A csökkenő bérleti­díjak mellett lesznek befektetők, akik idővel eladóként jelennek meg, így a kínálat növekedése mindenképpen az árak csökkenésével jár.

    Budapesten a befektetési célú vásárlások aránya csökkent, de nem tűnt el teljesen. Összességében a többi befektetési termékhez képest az ingatlan stabil menekülőeszköz. A LITT­tagok kedvező fejlemények esetén sem valószínűsítették, hogy a befektetési kereslet korábbi szintje az év vége előtt visszatérne a lakáspiacra.

    A fővárosi újlakás-kínálat visszaesése is nyomon követhető, hiszen a korábbi negyedévekben tapasztalt több mint 7 ezer új lakáshoz képest március végén már csak 6,6 ezer új lakás szerepelt a kínálatban. Az elindított fejlesztések lakásszámában ráadásul nagyobb visszaesés mutatkozott 2020 első negyedévében, mint korábban. A tagok kiemelték, hogy március végi adatok lévén, ezekben a csökkenésekben még kevésbé tükröződött a koronavírus-járvány hatása, így az újlakás-piac visszahúzódásának a fő oka az új lakások áfájának 27 százalékra való visszaemelése. Az elhangzott vélemények szerint 27 százalékos áfa mellett – kevés kivétellel – nem lehet új lakást eladni, valamint a fejlesztések finanszírozásához szükséges előértékesítés sem teljesíthető.

    A szakemberek a koronavírus megjelenését ez utóbbi problémát elfedő hatásként értékelték, mivel nehezen választható szét az áfa-növekedés és a járvány keresletre gyakorolt negatív hatása. Mindez pedig a kedvezőtlen szabályozás további fenntartásához vezethet. Az újlakás-kínálat emeléséhez továbbra is a korábban javasolt 5 százalék áfa, emellett pedig egy 4 százalékos szektorális adó bevezetése mellett foglaltak állást.

    A tagok üdvözölték a barnamezős övezetekben megvalósuló lakásfejlesztésekre vonatkozó 5 százalékos áfakulcsot. A kedvezményes áfa és csökkenő kivitelezési költségek mellett megéri a fejlesztőknek a barnamezős területeken lakásokat építeni, de egyrészt fontos, hogy az ilyen területek lakáscélú fejlesztését az önkormányzatok is megfelelő szabályozással támogassák, másrészt a keresletcsökkenés is kétségessé teszi e fejlesztések megvalósulását. A LITT­tagok egy része szerint már bizalmi válságról beszélhetünk, és legalább két év, amíg a vásárlók bizalma visszaáll a korábbi állapotra.

    A gazdasági visszaeséssel párhuzamosan a bankok finanszírozási feltételei mind a vevői, mind a fejlesztési hitelek tekintetében szigorodtak, ami vevői oldalon a foglalkoztatást, fejlesztői oldalon pedig a kivitelezést (anyagok és munkaerő rendelkezésre állása, kivitelezési idők meghosszabbodása) érintő, megnövekedett kockázatokkal magyarázható.

    Több szakember azon az állásponton volt, hogy Magyarországon az elkövetkező időszakban az újlakás-építéseket a lakáshitelek elérhetősége fogja meghatározni, amit szabályozói oldalról hitelgarancia- és/vagy jegybanki jelzáloglevél­vásárlási programok révén, a hitelköltségek csökkentésén keresztül lehetne ösztönözni. Elhangzott olyan vélemény is, hogy jelenleg a vevő oldali finanszírozás terén hiányoznak az olyan konstrukciók, amelyek a fejlesztés ideje alatt egyenletesen biztosítják a finanszírozást a vevőnek, a fejlesztés ütemezett finanszírozásához igazodva, ütemezetten lehetne folyósítani a lakossági ügyfeleknek.

    Forrás: MNB Lakáspiaci jelentés

     

  • A támogatott lakáshitelek erősödtek tavalyhoz képest

    “Várható volt az áprilisi visszaesés az új lakáshiteleknél. A járvány miatti korlátozások, a bizonytalanabb gazdasági kilátások, a különböző szektorokban történt elbocsátások és az ugyancsak bizonytalanabb jövedelmi kilátások mind visszafogták a lakás- és hitelpiaci keresletet. Ráadásul a kedvezőtlen környezet miatt a bankok egy része is szigorított a hitelezési feltételeken” - mondta Németh-Simkó Judit, az ingatlan.com-csoporthoz tartozó money.hu kommunikációs vezetője. Hozzátette: a hitelek iránti keresletet visszafoghatta az is, hogy a járvány miatt sokkal óvatosabbá váltak a háztartások, és inkább megtakarításaikat igyekeznek növelni. 

    Áprilisban a magyarországi bankok által kötött újlakáshitel-szerződések összege 69,1 milliárd forintra rúgott, ez 18 százalékkal marad el tavaly áprilisi összegtől. Az áprilisi visszaesés ellenére az első négyhavi adatok szerint még pluszban vannak az új lakáshitelek: január óta ugyanis összesen 307 milliárd forintra szerződtek a hiteligénylők, ez pedig közel 7 százalékos emelkedésnek felel meg. 

    Meglepetés a támogatott hiteleknél

    Az államilag támogatott lakáshitelek a piaci trenddel ellentétes eredményt produkáltak. Ezek összege megközelítette a 11 milliárd forintot áprilisban, ami 62 százalékkal haladja meg a tavaly áprilisi szintet. Közben a piaci lakáshitelek összege 25 százalékkal 58 milliárd forintra csökkent, részben a már említett gazdasági bizonytalanságok, valamint a banki szigorítások miatt. 

    Az év első négy hónapjában a támogatott új lakáshitelek szerződéses összege 54 milliárd forintra, azaz éves összevetésben 83 százalékkal nőtt. Közben a piaci feltételekkel elérhető új lakáshiteleknél az év első négy hónapjában 2 százalékkal 251 milliárd forintra csökkent az összeg. 

    A money.hu szakértői szerint a koronavírus-járvány hatása a lakossági hitelpiacon elhúzódva jelenik majd meg, egyelőre nehéz megjósolni, milyen konkrét hatása lesz. Az biztosra vehető, hogy a bankok a korábbinál szigorúbb feltételekhez kötik a hitelfelvételt, nem csak a lakás-, hanem a személyi kölcsönöknél és egyéb konstrukcióknál is. Ilyen szigorításnak számít például, hogy minimum jövedelemhez kötik a hitel jóváhagyását, vagy vizsgálhatják, hogy a jövedelem olyan szektorból érkezik-e, amit a koronavírus-járvány gazdasági hatásai fokozottan érintenek. Ezért is érdemes szakértőkhöz fordulnia annak, aki hitelfelvételt tervez, hiszen ők naprakészek a bankok aktuális hitelbírálati gyakorlatában, így az érintetteknek segítséget tudnak nyújtani a hitelfelvételhez. 

    Forrás: money.hu

  • Ennyit ad jövőre a kormány lakástámogatásokra

    Május végén jelent meg a jövő évi költségvetési tervezet, amely a tavaly bevezetett, szuperkedvezményes babaváró támogatásokra 67 milliárd forintot biztosít, lakástámogatásokra pedig majdnem 250 milliárd forintot szán, összesen tehát több mint 300 milliárd forint lesz a keret. Az idei évben is hasonló a nagyságrend, a 2020-as évre a költségvetés a babaváróra 26 milliárdot, a lakástámogatásokra pedig 297 milliárdot irányzott elő, ám ez az összeg esetlegesen változhat a koronavírus-járványból adódó hatások miatt. Elképzelhető ugyanis, hogy a konstrukciók iránti kereslet valamivel visszafogottabb lesz. 

    Bár a gyermekvállalást ösztönző babaváró hitelhez nem kell ingatlanfedezet, az igénylők egy jelentős része lakáscélra fordítja ezt a kedvezményes kölcsönt, amelynek összege maximum 10 millió forint lehet, a futamidő pedig 20 év. Az elmúlt hetekben új jogszabályok jelentek meg, amelyek eredményeként a korábbinál többen igényelhetik mind a támogatott lakáshiteleket, mind a babavárót, ez utóbbit például a feltételeknek megfelelő mozaikcsaládok is kérhetik a jövőben. 

    A banki ajánlatokat naprakészen bemutató money.hu-nál az elmúlt tizenkét hónapban népszerűek voltak a támogatott konstrukciók. Az igénylést elindító érdeklődők 24 százaléka kért babaváró hitelt vagy államilag támogatott csokos lakáshitelt. Vagyis az érintettek közül minden negyedik igényelt kedvezményes konstrukciót. A koronavírus-járvány miatt ugyan áprilisban 17 százalékkal kevesebben érdeklődtek a babaváró hitel iránt, májusban már az idei havi átlagnak megfelelően alakultak az igénylések. 

    A money.hu összeállításából kiderül az is, hogy az utóbbi 12 hónapban a piaci és támogatott - csokos - jelzáloghitelek, valamint a babaváró kölcsönök iránt érdeklődők többsége, 76 százaléka lakáscélra fordítható piaci jelzáloghiteleket választotta. 

    A money.hu szakértői szerint, bár a támogatott konstrukciók igénylése szigorú feltételekhez kötött, a bankok belső szabályai között lehetnek eltérések. Bizonytalanság esetén érdemes szakértők segítségét kérni, egy csokos konstrukció esetében éppúgy, mint egy piaci lakáshitelnél. 

    Forrás: money.hu

  • A lakásépítések csökkenésére számít az MNB a következő egy-két évben

    A jelentés szerint 2020 első negyedévében a koronavírus-járvány a hazai lakáspiacot már lassuló állapotában érte el, és jelentős mértékben felforgatta a piaci kondíciókat. 2019 végén több jel is azt mutatta, hogy véget ért a hazai lakáspiac 2014 eleje óta tartó felívelő szakasza. Negyedéves alapon országos átlagban már stagnáltak a lakásárak az MNB lakásárindex értékei szerint 2019 utolsó negyedévében, amíg Budapesten 2 százalékos csökkenés volt mérhető, amire évek óta nem volt példa. A lakásárak éves növekedési üteme mindezzel érdemben lassult, országosan 16,2 százalékra, amíg Budapesten 14,1 százalékra.

    2020 első negyedévében előzetes adatok szerint folytatódott a lassulás, a lakásárak éves növekedési üteme országosan 12,3, Budapesten pedig 9,5 százalékra csökkent. Az árdinamika mérséklődése mellett 2019-ben 10,4 százalékkal kevesebb tranzakció valósult meg a lakáspiacon 2018-hoz képest, Budapesten pedig még nagyobb, 25,6 százalékos volt a visszaesés.

    Emellett 2019. év végén a vevők által a piaci alku során elérhető árengedmény jelentősen megemelkedett, elsősorban Budapesten, ami a kereslet mérséklődését jelezte.

    Az új lakások kínálata tovább bővült 2019 során, az új átadások lakásszáma 19,5 százalékkal nőtt 2018-hoz képest. Számos jel alapján azonban az újlakás-kínálat visszaesésére számíthatunk. Az elsődleges ok a kedvezményes áfakulcs ideiglenes időszakának vége, aminek hatására már most látszik a fejlesztési aktivitás mérséklődése, de a koronavírus-járvány is várhatóan visszaveti a lakásépítéseket. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 2019-ben már csökkent, mintegy 4,3 százalékkal, 2020 első negyedévében pedig még nagyobb mértékben, éves alapon 27 százalékkal. 2020 első negyedévében az újonnan bejelentett budapesti projektek lakásszáma az egyik legalacsonyabb volt a jelenlegi ciklusban, ami a lakásfejlesztési aktivitás mérséklődését mutatja.

    2020 első negyedévében a koronavírus-járvány elterjedése, majd pedig a március végén biztonsági okokból bevezetett korlátozó intézkedések a piaci aktivitás hirtelen és drasztikus visszaesését eredményezték. Márciusban éves alapon országosan 29, Budapesten pedig 38 százalékkal csökkent az adásvételek száma, amiben kiemelt szerepe volt a hónap utolsó hetében megfigyelhető tranzakciószám visszaesésnek. Áprilisban ezt követően rendre 58 és 70 százalékkal kevesebb tranzakció valósult meg éves összevetésben.

    A járványhelyzet a lakásbérleti piacon is azonnal éreztette hatását. Piaci adatok alapján február végéhez képest április végére 22 százalékkal nőtt Budapesten a kiadásra kínált lakások száma, számos korábban rövid távra, turisztikai céllal kiadott lakás terelődhetett át a hosszú távú bérleti piacra a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (a továbbiakban: LITT) szakemberei szerint. Az átlagos kínálati bérleti díjak is mérséklődtek a legtöbb fővárosi, különösen a belvárosi kerületekben.

    A lakáspiac kínálati oldalán a járványhelyzet elsősorban kivitelezések csúszását, előretekintve pedig még kevesebb új fejlesztést eredményezhet. A kivitelezéseket lassítja az import alapanyagok nehéz elérhetősége, valamint a munkafolyamatok biztonsági okokból történő átszervezése is.

    A makrogazdasági fundamentumok 2019-ig kedvező képet festettek, azonban a munkanélküliség átmeneti emelkedése, és ezzel a lakosság óvatossága érdemben kihathat a lakáspiacra. A LITT szakértői szerint már rövid távon megtörni látszik a lakosság bizalma, míg a kialakult helyzet elhúzódásától függően akár évekbe is telhet annak helyreállása. A bankok 2020 első negyedévében szigorítottak a hitelezési feltételeken mind a lakásprojektek, mind pedig a lakossági hitelek esetében.

    A lakáspiaci kereslet fennmaradása szempontjából a lakosság jövedelmi helyzete mellett a hitelhez jutás elérhetősége játszhat majd kulcsszerepet. A lakásárak stabilitását segíti, hogy az MNB által is szorgalmazott fizetési moratórium miatt a kifeszített helyzetben lévők nem kényszerülnek az ingatlan értékesítésére.

    A Kormány által bejelentett, barnamezős övezetekben alkalmazható kedvezményes áfakulcs segítheti az újlakás-piacot, aminek pozitív hatásaira 2022-től már lehet számítani. Összességében 2020–21-ben az újlakás-átadások csökkenésére számítunk rendre 18,5 és 15,5 ezer lakással, amíg 2022-ben megállhat a visszaesés 16 ezer új lakás átadásával.

    A teljes jelentés letölthető ITT.

  • Bérlakások épülhetnek a rozsdaövezetekben

    Mint mondta, a közép- és hosszú távú fejlesztési lehetőségeket kínáló rozsdaövezetekben a bonyolult tulajdonosi struktúrával és környezetszennyezéssel egyaránt terhelt, jogi és fizikai rendezést igénylő területekre a most preferált vállalkozói lakásépítés mellé fokozatosan be lehetne vonni a bérlakásokat is.

    Úgy látja, hogy a kínálkozó lehetőségre lassan, de egyre inkább fókuszál a szakpolitika.

    Az intézményi bérlakáspiac megalapozásához az 5 százalékos értékesítési és a tárgyi adómentes bérbeadási áfa megfelelő intézkedés lenne. A mostani 27 százalékos áfával megvásárolt lakások után a cégek visszaigénylik az áfát, elveszítve ezzel az áfamentes bérbeadás lehetőségét, ami versenyhátrányt okoz a szürkegazdaságban kiadott magánlakásokkal szemben.

    A most bevezetésre kerülő 5 százalékos rozsdaövezeti újlakás-értékesítési áfa mértéke lehetővé teszi, hogy a megvásárolt lakások után a cégek ne igényeljék vissza az áfát, de cserébe tárgyi adómentesen tudják bérbe adni őket.

    Az IFK elnöke szerint a Növekedési hitelprogram Hajrá most megadja a lehetőséget a bérlakásépítés és -vásárlás hosszú távú finanszírozására. „A ­rendelkezésre álló és igény szerint bővíthető, 1500 milliárd forintos keretből a 20 éves futamidejű, 2,5 százalékos kamatozású kölcsön nagymértékben támogatja egy bérlakásprogram beindítását” – mondta.

    Arra is rámutatott, hogy bár részletkérdésnek tűnik, de az egyik legfontosabb lépés a bérlő és a bérbeadó jogviszonyának rendezése, az elavult jogszabályok felülvizsgálata és módosítása. Ugyanaz a jogszabály rendezi a szociális és a vállalkozói bérlakások kérdését, pedig érdemes ebben másképp gondolkodni.

    Kiss Gábor úgy értékelt, hogy a szociális lakáskiadásnál lehet érzékenyebbnek lenni,

    a vállalkozói alapon működő piaci bérlakásokhoz azonban a fair gondolkodás elve kell.

    A teljes cikk a Világgazdaságban olvasható.

  • Egyablakos segítség jön, hogy szaporodjanak az energetikai felújítások

    A magyar épületállomány nagyon öreg, elavult, a hazai primer energia 40%-át fogyasztja el. A hazai lakások 19%-a 1945 előtt épült, körülbelül 40 százalékuk 1945 és 1980 között, vagyis lakóépületeink 60%-a több mint 40 éves.  És mivel nem nagyon voltak felújítva ez alatt az idő alatt, nagyon rossz az energetikai mutatójuk: az elfogadott besorolás szerint általában FF.

    Ezek között az épületek között található mintegy 800 ezer darab, az 1960-80-as években épült úgynevezett Kádár-kocka, amelyek nagy része a mai napig hőszigetelés nélkül áll, és emiatt energiafelhasználásuk egy átlagos panellakás duplája, egy 2001 után épült családi házénak több mint kétszerese, egy 20 év körüli társasházi lakásnak pedig három és fél - négyszerese.

    Sokan szeretnének felújítani, mégis nagyon kevés valósul meg, pedig az energetikai felújítás jelentős megtakarítást hoz: egy jól kivitelezett komplex felújítást negyedére csökkentheti a fajlagos hőigényt, a rezsiköltségek pedig általában 50-60 százalékkal is csökkennek.

    Felmérések szerint több mint 900 ezer háztartás tervez felújítást, köztük vannak, amelyek már korszerűsítették az elmúlt években, többségük azonban az elmúlt öt évben nem nyúlt a lakásához.

    Egy ötfős magyar konzorcium – résztvevői: Energiaklub, Magyar Energiahatékonysági Intézet, IMRO, AACM Central Europe, Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesülete - nyert európai uniós támogatást egy olyan projekt megalkotásához, amely RenoHUb néven hoz létre a korszerűsítést tervezők számára majdan segítséget nyújtó egyablakos rendszert.

    Azért, hogy tudják, milyen segítségre van szükségük a háztartásoknak, egy sor felmérést, kutatást végeztek el az elmúlt hónapokban. Szerették volna megtudni, mi tartja vissza a családokat hogy megvalósítsák elképzelésünket, illetve hogyan lehet őket segíteni, hogy ha belevágnak a korszerűsítésbe, azt minél hatékonyabban, költséghatékonyabban tehessék meg.

    Többféle okot azonosítottak amiért nem valósulnak meg megfelelő számban Magyarországon az energetikai felújítások. Az egyik ok például a motivációhiány: sokan félnek attól, hogy nem fog megtérülni a beruházás, illetve valójában sokan úgy vágnak bele például ablak cserébe, vagy szigetelésbe, hogy az elsődleges cél nem az energiamegtakarítás, sokan egyszerűen bele sem gondolnak, valójában mekkora rezsicsökkentéssell jár majd. Probléma sokszor a bizalomhiány, mert nem világos, hogy milyen hasza lehet egy-egy beruházásnak, illetve túl kockázatosnak tartják mindezt. Természetesen a pénzhiány is gyakran felmerül, hiszen a finanszírozási lehetőségek hiánya sokakat visszatart. Előfordul, hogy túl bonyolultnak látják a folyamatot, vagy nincs elég idő, energia rá, vagy nem tudják hogyan kell egy ilyen komplex folyamatot menedzselni. És ami az esetek többségében megmutatkozik: nincs elég információjuk, nem tudják hogyan kezdjenek neki, hol tájékozódjanak.

    A RenoHUb olyan koncepció, amely komplex megoldást nyújt, vagyis a fenti problémákat egyszerre próbálja meg kezelni, a felújított mellé áll, és segít a tervezéstől a kivitelezésig, sőt az utánkövetésben is.

    Ez jelent majd egy részt online és offline ügyfélfogadást; szakértői segítséget, helyszíni felméréssel, tervezéssel; készül majd egy szakember-adatbázis, ahol energetikussok, tervezők, kivitelezők lesznek majd megtalálhatók; egy online kalkulátorral lehet majd előzetes megtakarítás-számítást végezni és készülnek majd olyan közérthető anyagok, amelyek az energetikai felújítás lépéseit, megfontolandó szempontokat, összehasonlítható megoldásokat, termékválasztási szempontokat és letölthető sablonokat kínál.

    A lényeg tehát egy olyan egyablakos rendszer, ahol a felújítók minden szükséges információt megtalálnak egy helyen.

    A projektben nem egy kész modellt vesznek át - hiszen külföldön már számos helyen működik hasonló rendszer -,  hanem a helyi sajátosságok alapján fogják kialakítani az optimális struktúrát.

    Fontos hazai jellegzetesség például, hogy a projekt a társasházak mellett a családi házakra is kínál megoldást.

    A siker érdekében a konzorcium együttműködik pénzintézetekkel, önkormányzatokkal, kutatókkal. piaci szereplőkkel, energiaszolgáltatókkal, és kivitelezőkkel.

    A hároméves, 2022 novemberéig futó projektet az Európai Unió 1,5 millió euróval támogatja.

  • Alig indulnak társasházépítések

    Jelentősen csökkent a társasházépítési kedv az idén - derül ki az ingatlan.com legfrissebb összefoglalójából, amely egyúttal ismerteti a budapesti és vidéki új lakások árait. Az év első három hónapjában Budapesten 3217 olyan lakásra adtak ki engedélyt a hatóságok, amelyek háromnál több lakással rendelkező társasházban lesznek. Ez 5 százalékos csökkenést jelent éves összevetésben. 2018 első negyedévéhez viszonyítva pedig 15 százalékos visszaesésnek felel meg.

    Drasztikus visszaesés a vidéki nagyvárosokban

    Sokkal jelentősebb hanyatlás látható vidéken, a megyei jogú városokban: mindössze 417 társasházi lakás kapott zöld utat, ami 64 százalékos csökkenést jelent 2019 azonos időszakához képest. A két évvel korábbi szinttől pedig 71 százalékkal marad el.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a csökkenés elsősorban a kedvezményes lakásépítési áfa tavalyi kivezetésével magyarázható, de szerepet játszik benne a járvány hatása is, márciusban ugyanis jelentősen csökkent a lakásépítési kedv. “Sőt, az előzetes hivatalos adatok szerint az áprilisban kiadott családi, iker- és társasházakban lévő lakásokra szóló engedélyek 193 ezer négyzetméter lakóterület megépítéséről szólnak, ami 28 százalékos visszaesést jelent tavaly áprilishoz képest.”

    Az ingatlan.com szakértője hozzátette: az év első négy hónapjában országszerte alig több mint 700 ezer négyzetméternyi lakóépület kapott engedélyt, ez pedig 50 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.

    A rozsdaövezet lehet a nagyvárosok esélye

    Balogh László szerint bár még nem lehet tudni, hogy pontosan hol jelölnek ki majd olyan rozsdaövezeteket, amelyeken kedvezményes lakásépítési áfával értékesíthető társasház lakások épülhetnek, de az intézkedéssel a megyei jogú városok is esélyt kaphatnak a drasztikusan csökkenő lakásépítési kedv élénkítésére.

    Az ingatlan.com elemzése szerint május utolsó napjaiban a budapesti új lakások és házak átlagos négyzetméterára 856 ezer forint volt, ami lényegében megegyezik a járvány előtti, februári 850 ezer forintos árszinttel, de tavaly májushoz képest ugyanakkor azért még 11 százalékkal magasabb összeget jelent. Bár a 10 százaléknál nagyobb éves drágulás tempósnak tűnhet, a korábbi évek 20-25 százalékos áremelkedéséhez képest lassuló növekedést mutat. Egy-egy tipikus fővárosi új lakás vagy ház átlagára május végén 60,1 millió forint volt, egy évvel ezelőtt pedig 4,4 millió forinttal kevesebbért kínálták azokat.

    A megyeszékhelyeken 23 százalékos volt az éves drágulás átlagos üteme, de a koronavírus előtti időszakhoz képest stagnáltak az árak. Debrecenben például 611 ezer forintos négyzetméteráron hirdették ezeket a lakóingatlanokat, ami tavaly május végéhez képest több mint 20 százalékos áremelkedésnek felel meg. Győrben a 489 ezer forintos átlagár megfelel a februárinak, de éves szinten ez is 20 százalékos többletet jelent. A legdrágább újlakás-kínálattal rendelkező megyeszékhely Kecskemét lett, ahol 617 ezer forintot kell fizetni egy négyzetméterért. Az ingatlan.com adatai alapján ez 9 százalékos áremelkedésnek felel meg éves összevetésben.

    Az ÉVOSZ helyzetelemzése alapján a lakásépítés piacán ez évben drasztikusan lecsökkent az újonnan indított, kivitelezésbe vett lakóingatlanok száma. A kistelepüléseken január 1-jétől igényelhető maximum 5 millió forint nagyságú ÁFA visszatérítés lehetőségét a járványhelyzet továbbra is blokkolja. A lakossági megrendelői bizonytalanságot oldja a kijárási korlátozás megszűnése. Mindezekkel együtt a lakásépítő cégek az újlakásépítés rövid távon belüli, évközi élénkülésére továbbra sem számítanak. A városi lakásépítési program rozsdaövezeti kedvezményes, 5%-os ÁFA lehetősége az ÉVOSZ véleménye szerint legkorábban az év végén hozhat megrendelést a kivitelezőknek és 2022. évtől emelheti az új lakások számát. A kijárási korlátozás megszűnésével elsősorban a lakásfelújítások, karbantartási munkák növekedésével lehet számolni.

    A Kormány gazdaságvédelmi akciótervében az építőipar is kiemelt ágazatként van megjelölve. A kormányzati anyagokban megjelölt 65 milliárd forint felhasználásánál nagy jelentőséggel bír a gyorsaság, a hatásukban rövid időn belül eredményt hozó intézkedések megtétele. Indokolt, hogy az összeg egy része a gyors keresletnövekedést szolgálja, másik része pedig az építőipar hatékonyságának növelését.

    A forrás felhasználásánál két korábbi ÉVOSZ javaslatot továbbra is kiemelten ajánlunk figyelembevételre.

    1. Az építőipar hatékonyság növelését szolgáló 3 éves (2018–2020) támogatási program 2020. évi szakaszának meghirdetése. Ahhoz, hogy az építőipar szintet tudjon lépni, Ágazati Iparfejlesztési Támogatásra van szükség. Az építéstervezés, kivitelezés sajátosságait figyelembe vevő elbírálási szempontrendszer mentén technológiai korszerűsítésre, gépbeszerzésre, telephelyfejlesztésre, vállalkozásirányítási, informatikai fejlesztésekre vonatkozó vissza nem térítendő pályázati program 2020. évi kiírása. A korábbi évek szempontrendszerén túl, nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a digitalizáció és a terméklánc. Ennek tervezett 6 milliárd forint összegét, tekintettel a járványhelyzet okozta nehézségekre is, javasoljuk 10 milliárd forint összegben meghatározni.
    Az építőipar rendelésállományának 2020. év közepi bezuhanásának elkerülése, mérséklése érdekében állami beruházások előkészítésének felgyorsítása, ajánlatkérések, szerződések előre hozatala. Nevesített létesítmények tervezési, műszaki lebonyolítására vonatkozó ajánlatkérések azonnali elindítása az ITM koordinációjában.

    Forrás: ingatlan.com, ÉVOSZ

  • Így terveznek erre az évre az építkezők, felújítók

    Először is azt szerettük volna megtudni, hogy a kialakult veszélyhelyzet hogyan befolyásolta a tervezett vagy éppen megkezdett építkezéseket, felújításokat. A válaszadók felénél zavartalanul folyt a munka vagy a tervezési fázis, a másik felénél viszont vagy maga a megbízó, vagy a kivitelező állt el a munkáktól.

    A második kérdés a közeljövőre irányult. A válaszolók 80%-a úgy gondolja, hogy meg tudják valósítani idén a tervezett kivitelezési munkákat, de 51%-uk szerint csúszás lesz a kivitelezésben.

    Érdekesség, hogy 31% úgy gondolta, hogy a boltok bezárása miatt lesz a csúszás, míg 20% azt mondta, hogy a kivitelezők nem dolgoznak majd. Ezek a félelmek szerencsére nem igazolódtak be, az üzletek a korlátozások értelmében is nyitva tarthatnak délután 3-ig, és a szakemberek is szívesen dolgoznak, a higiéniai szabályokat betartva. 

    A válaszadók 54%-a nem szeretné elhalasztani a kivitelezést, 7%-uk pedig meggyőzhető, hogy ha a szakemberek betartják a biztonsági, higiéniás előírásokat, akkor nem kell a munkákat elhalasztani, és megvalósíthatóak az idénre tervezett felújítások, építkezések.

    Az építtetők, felújítók legnagyobb félelme anyagi okokra vezethető vissza: 38% számít arra, hogy drágulni fog az építőanyag, 35% pedig a pénzügyi forrásának elapadásától tart. Az már bebizonyosodott, hogy a másik két megemlített bizonytalansági tényező nem igaz: nem zártak be az üzletek és a kivitelező szakemberek is zavartalanul dolgozhatnak.

    Sokan gondoltak arra is, hogy önerőből oldják meg a kisebb felújítási munkákat: festést, tapétázást, burkolat javítását, fugázást, laminált padló cseréjét, sőt még a betonjavítást is. A válaszadók 9%-a viszont úgy nyilatkozott, hogy inkább mindent szakemberre bíz – aki így jár el, az nem esik el a garanciától és a reklamációs lehetőségtől sem.

    Forrás: Mapei Kft.



     

  • Szolgálati lakások épülnek a Magyar falu programban

    Gyopáros Alpár a Vas megyei településen kiemelte, sok faluban nincs elég szakember, például jegyző, pedagógus vagy orvos. A szolgálati lakások kialakítása azért szerepel a program pályázati elemei között, hogy erre a problémára megoldást találjanak a kistelepülések.
    Vasegerszegen is elkészült egy szolgálati lakás, amelyre a falu 23,2 millió forint támogatást kapott.

    A kormánybiztos emlékeztetett, hogy 2019-ben indult a Magyar falu program, amelynek egyik eleme a lakhatási támogatás, a falusi csok. Nyolc hónap alatt országszerte mintegy tízezer támogatási igény érkezett, ötvenmilliárd forint értékben.

    A fejlesztési program másik eleme az állami fenntartásban lévő, alacsonyabb rendű utak fejlesztése, ennek keretében 2019-ben és 2020-ban nyolcszáz kilométernyi út újul meg, százmilliárd forintból.
    Harmadik elemében pedig a helyi életminőséget javító intézkedések szerepelnek, itt 16 pályázati kiírás jelent meg hatvanmilliárd forint értékben és tavaly 5500 nyertes pályázat volt.

    Kitért arra is, hogy Vasegerszeg négy pályázati támogatási igényt nyújtott be, amelyek közül mindegyik nyert. A szolgálati lakás kialakítása mellett új falugondnoki buszra 15 millió forintot, közösségi tér kialakítására 21,3 millió forintot, közterületek karbantartását célzó eszközök beszerzésére pedig 4,5 millió forintot kapott.

    Gyopáros Alpár kiemelte azt is, hogy népszerű a Magyar falu program a hazai kistelepülések körében. Tavaly és idén is egyaránt 150 milliárd forint a keretösszege a programnak, a rendszer rugalmas, gyorsan hoznak döntést egy-egy pályázati támogatással kapcsolatban, és gyorsan is utalják a támogatási összegeket, előfinanszírozásban és száz százalékos támogatási intenzitással.

    Ágh Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta a szolgálati lakás átadásánál, hogy az M86-os gyorsforgalmi úttal biztonságosabb lett a település, hiszen a teherautók most már elkerülik a falut. Vonzóbb lett a falu így, mert közel van Szombathely, Sárvár, Csorna és Győr, ezen felül a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. is megújította a helyi állomás épületét, az önkormányzat pedig több fejlesztést is meg tudott valósítani, egyebek mellett belügyminisztériumi forrásból út épülhetett a temetőhöz - sorolta.

    Forrás: MTI

  • Hosszú távú kormányzati gondolkodás a lakásfejlesztésekben

    A beszélgetésben Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár mellett részt vett Banai Ádám, az MNB igazgatója, Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezetője, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke, Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető szakértője és házigazdaként Ditróy Gergely, a Portfolio elemzője.

    Fürjes Balázs elmondta, hogy a Kormány a kedden benyújtott törvényjavaslatban javasolta az országgyűlésnek

    ·        a rozsdaövezeti akcióterületek fogalmának meghatározását az építési törvényben,

    ·        hatalmazza fel a kormányt, hogy az önkormányzatokkal egyeztetve meghatározzák jogszabályban ezeket a konkrét területeket,

    ·        az építési szabályok megváltoztatását, hogy azok elősegítsék az építkezések gyorsabb, egyszerűbb engedélyezését,

    ·        módosítsák az áfatörvényt, ezeken a helyeken alacsonyabb, 5%-os áfa mellett lehessen az új, legfeljebb 150nm hasznos alapterületű lakásokat megvásárolni,

    ·        tartsák fenn a lakásbérlet áfamentességét, vagyis, hogy a lakás bérbevétele után a bérlők ne fizessenek áfát.

    Mint mondta, ezzel a programmal a kormányzat három kihívásra ad választ: a megfizethetetlen lakásárakra; az elöregedett lakásállomány megújítására és a városrész-rehabilitációra, valamint a gazdasági újraindítására.

    A program segítségével lehetőség nyílik gazdasági ösztönzők, szabályzók segítségével, közpénzek felhasználása nélkül

    -        elérhető árú lakásokat létrehozni a városi lakosság számára,

    -        rozsdaövezetek megújítására, újrahasznosítására és bekapcsolására a városszövetbe,

    -        munkahelyek teremtésére, az építőipari kiszámíthatóság növelésére.

    Az összes résztvevő egyetértett abban, hogy Magyarországon kirívóan alacsony a lakásállomány megújulási rátája – 250 évre volna szükség hozzá a jelenlegi éves építési mennyiséggel. Ezért a tavalyi 20 ezer lakásépítés a minimum, évi 30 ezer feletti lakásépítés lenne az elérendő, egészséges mennyiség.

    A finanszírozásról szólva Banai Ádám elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja a kiszélesített kereteknek köszönhetően nagyon kedvező, 2,5%-os, fix kamatozású, hosszú futamidejű forrást biztosít adott esetben a lakásépítésekhez, bérlakásépítésekhez is. A kedvező kamatozású hitelek, az áfakedvezményekkel és a várható új építési szabályozással együtt már elég ösztönzést jelenthetnek a lakásfejlesztésekhez.

    Banai Ádám kiemelte, hogy az elérhető lakhatás megteremtése a versenyképesség szempontjából is kulcsfontosságú. A lakásépítéseknek pedig a gazdaságélénkítés szempontjából is kiemelkedő szerepük van, hiszen 10 ezer lakás felépítése egy százalékkal növeli a GDP-t, 25-30 ezer plusz munkahelyet teremt, és további élénkítő hatása is van a gazdaság különböző területein.

    Kiss Gábor kiemelte annak a jelentőségét, hogy ennek a mostani programnak nincsen időkorlátja, mint a korábbi, négy évre szóló áfakedvezmények, ezáltal hosszú távra tudnak a fejlesztők tervezni. Így kiegyensúlyozottabb lehet a kínálat is, ami jó hatással lehet a lakásárakra. Hozzátette, hogy az építési kapacitások optimális elosztása érdekében együttműködésre van szükség az állammal, hogy az állami megrendelések mellett piaci építéseknek is jusson munkaerő.

    Fürjes Balázs a program megvalósításának menetrendjét illetően elmondta, hogy jelenleg az országgyűlés előtt van a törvényjavaslat, ennek a finomítása kezdődik most, és a képviselők június végére fogadhatják el. Ezután a területkijelölés következik, amely az állam feladata az önkormányzatok javaslatai alapján. A budapesti kerületi önkormányzatok, valamint a vidéki önkormányzatok felkérést fognak kapni a kormánytól, hogy tegyenek javaslatot a törvényben szereplő definíciónak megfelelő rozsdaövezeti fejlesztési területekre. Az első kormányrendelet ezeknek a területeknek a kijelöléséről már ősszel megjelenhet.

    Az államtitkár azt is elmondta, hogy az állami tulajdonú közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterületek esetében a Miniszterelnökség feladata kidolgozni a jogi és fizikai konszolidáció menetét, vagyis ezeknek a területeknek az alkalmassá tételét lakásfejlesztésekre. Ezeket a területeket később pályázat útján kaphatnák meg lakásfejlesztésre magánbefektetők, és mindenképpen meg kellene felelniük környezettudatos, zöld szempontoknak, adott esetben olyan prioritásokkal, hogy bérlakásokat építsenek bizonyos célcsoportoknak.

    Fürjes Balázs hozzátette, hogy most minél gyorsabban szerettek volna elindulni a programmal, ezért a legelső lépéseket dolgozták csak ki. A hosszú távú program következő ütemeiben jönnek a további szabályozások, például a bérlakásépítéssel kapcsolatban. Ezeknek a célcsoportjai elsősorban a fiatalok, illetve az átlagkeresetűek lehetnek.

    Ehhez kapcsolódóan Kiss Gábor elmondta: ahhoz, hogy kedvező körülmények legyenek a fejlesztők számára bérlakások építéséhez, valóban szükség van még az áfakedvezmények és a kedvező forráson kívül a bérlők és bérbeadók jogviszonyának rendezésére, a bérlőoldali támogatások kidolgozására (például cafeteria, fiatalok támogatása, bérleti díj beforgatása önrészrészbe stb.), illetve az építési szabályok bérlakásfejlesztési szempontú áttekintésére.

    Soóki-Tóth Gábor úgy vélte, hogy az új feltételekkel a fejlesztők számára megvalósíthatóvá válnak az építési projektek. A lakásárakat persze további tényezők is befolyásolják, így pl. a telekárak és az építőanyagárak is, de szerinte ki lehet alakítani olyan feltételrendszert, hogy a spekuláció ne vigye fel az árakat. Hozzátette, hogy vélhetően egészséges verseny alakul majd ki a mostani és a rozsdaövezeti lakásépítési projektek között.

    A városi otthonteremtési program kidolgozásában a kormányzattal együttműködött a Magyar Nemzeti Bank és a lakásfejlesztők, szakmai szervezetek is. Olyan a finanszírozást, a szabályozást és az adópolitikát magában foglaló műhelymunka alakult ki, amire régen nem volt példa Magyarországon.

    Mivel a részletek tekintetében szükség van további egyeztetésekre és együttműködésekre, Fürjes Balázs elmondta, hogy várják és szívesen látják a további szakmai javaslatokat.

  • Sok felvett babaváró kölcsön ment lakáscélra

    A Portfolio felkérésére nemrég elkészült felmérésből az derült ki, hogy a legtöbb hiteligénylő (56%) elsősorban valamilyen lakáscélra vette igénybe a támogatást, ez pedig egybecseng a bankok tapasztalataival. 24% befektetési célra fordította a babavárót, de nem elhanyagolható a hitelkiváltásra és autóvásárlásra felhasználók aránya sem.

    Forrás és további adatok: Portfolio

  • Elfogadásra vár a törvényjavaslat a rozsdaövezeteket érintő kedvezményes áfáról

    Barnamezős akcióterületeket hoz létre a kormány, és új városi otthonteremtési programot indít – jelentette be Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár az operatív törzs tájékoztatóján.

    A törvényjavaslat szerint - ahogy már a korábbiakban is bejelentette Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter - a rozsdaövezetekben épülő új lakások értékesítésének az áfája 5% lesz. 

    Fürjes Balázs bejelentése szerint javasolják az országgyűlésnek, hogy

    - az építési törvényben hozza létre a barnamezős akcióterületek fogalmát,
    - hatalmazza fel a kormányt, hogy az önkormányzatokkal egyeztetve meghatározzák jogszabályban ezeket a konkrét területeket,
    - az építési szabályok segítsék az építkezések gyorsabb, egyszerűbb engedélyezését,
    - módosítsák az áfatörvényt, ezeken a helyeken alacsonyabb, 5%-os áfa mellett lehessen az új lakásokat megvásárolni,
    - javasoljuk fenntartani a lakásbérlet áfamentességét, vagyis, hogy a lakás bérbevétele után a bérlők ne fizessenek áfát.

    A törvényjavaslat három új fogalmat vezet be, ezek: a rozsdaövezeti akcióterület, az azonnali rozsdaövezet akcióterület és a közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterület. Az azonnali rozsdaövezeti akcióterületek azok a területek, ahol az építési beruházások indításához az előkészítő munkákat már nem szükséges elvégezni vagy azok gyorsan elvégezhetőek, illetve olyan területek, ahol már engedélyezett, vagy előkészítés alatt álló építési beruházást terveznek. A lényeg tehát az hogy, a törvényjavaslat elfogadásával gyors építkezések valósíthatóak meg.

    A törvényjavaslat megfogalmazása szerint a rozsdaövezeti akcióterületek kedvező elhelyezkedésű, jellemzően elhanyagolt, kihasználatlan, környezetszennyezéssel, hulladéklerakás, szuburbanizációs tevékenységekkel terhelt területek, amelyek fejlesztésével egységes, tiszta és környezetszennyezéstől mentes lakhatás és munkahelyi környezet alakítható ki.

    Az indoklás kiemeli, hogy a törvényjavaslat eredményeképpen már rövidtávon is létrejöhetnek munkahelyek, közép- és hosszabb távon pedig javítható általa a mindennapi városi életminőség.

    A beruházásokat jelentősen megkönnyítheti, hogy Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosításával a beruházásoknál a kiemelten közérdekű beruházások megvalósítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

    A konkrét rozsdaövezeti akcióterületeket a Kormány fogja rendeletben megállapítani, az önkormányzatokkal véleményeztetve.

    A rendelkezés lehetővé tenné, hogy a Kormány által meghatározott településrendezési és beépítési szabály, valamint egyedi építési követelmény a változtatási és építési tilalmat elrendelő szabályoktól való eltérő rendelkezésekre is vonatkozzon közérdekű cél megvalósítása érdekében.

    A Kormány felhatalmazást kap arra is, hogy a kiemelten közérdekű beruházás megvalósításával összefüggő sajátos településrendezési és beépítési szabályokat, egyedi építési követelményeket, sajátos telekalakítási követelményeket, egyedi településképi követelményeket, örökségvédelmi szabályokat, a fás szárú növények védelméről vonatkozó szabályokat, valamint a tényfeltárás, a beavatkozás és a kármentési monitoring egyedi szabályait rendeletben állapítsa meg.

    Ami a rozsdaövezetekre vonatkozó kedvezményeket illeti, a törvényjavaslat úgy módosítaná az áfatörvényt, hogy a meghatározott rozsdaövezeti akcióterületeken épített ingatlanban kialakított 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű lakás értékesítésének az áfája 5% legyen.

    Az 5%-os, kedvezményes áfa bevezetésének indoklása a kereslet élénkítés, valamint a gazdaság újraindítása céljából szükséges hosszútávú építőipari ipari kereslet biztosítása.

     

  • Rengeteg támogatott lakáshitelt vettek fel az első negyedévben

    Több szempontból is érdekesen alakult az első negyedév a lakáshitelpiacon a legfrissebb, márciusi adatok alapján. A lakáshiteleknél még nem látszik a járvány hatása, a szerződéses összegük nőtt, a támogatott konstrukcióknál látványos bővülés volt. Ezzel szemben a személyi kölcsönöknél megtörtént a fordulat, negatív irányba fordult ez a piac - derül ki a money.hu hivatalos adatokat feldolgozó összefoglalójából. 

    Két számjegyű plusz

    Márciusban 84,5 milliárd forint lakáshitelre kötöttek szerződést a bankok, ez pedig éves szinten 9 százalékos növekedést jelent. Az idei év első három hónapjában pedig 235,9 milliárd forintra rúgott a lakáshitel-szerződések összege, ami 16 százalékos emelkedésnek felel meg. Egyúttal azt jelzi, hogy márciusban a járvány még nem vetette vissza a lakáshitelezést, amiben a money.hu szakértői szerint szerepet játszhat, hogy a lakáshitelek átfutási ideje 1-3 hónap is lehet, azaz a járvány hatása majd a következő hónapok adataiban jelenhet majd meg. 

    A negyedéves lakáshiteladatokból az is látszik, hogy látványos növekedés ment végbe a támogatott kölcsönök esetében: január eleje és március vége között közel 43 milliárd forint volt az összegük, ez pedig 88 százalékos bővülésnek felel meg. Közben a piaci alapon kínált lakáshiteleknél összege az első negyedévben 191,5 milliárd forintot tett ki, ez pedig 9 százalékos emelkedést takar. Mindez azt is jelenti, hogy az idei lakáshitel-piaci növekedést elsősorban a támogatott lakáshitelek húzták.

    Miközben a lakáshiteleknél még nem látható a járványhatás, a személyi kölcsönök piacán viszont már megjelent. Márciusban ugyanis az utóbbiak összege 36,4 milliárd forintra rúgott, ami több mint 25 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Az első negyedévben a személyi 124 milliárd forintnál tartott a személyikölcsön-szerződések összege, ami lényegében stagnálás, egész pontosan 2 százalékos csökkenésnek felel meg. 

    A money.hu szakértői szerint egyelőre bizonytalan, hogy a koronavírus-járvány meddig tart és pontosan milyen negatív hatásai lesznek. Az azért valószínűsíthető, hogy a munkanélküliség várható növekedése, az esetleges bércsökkentések visszafogják a piacot. Ugyanakkor a másik oldalról az alacsony kamatkörnyezet viszont támaszt adhat a hitelkeresletnek. 

    Forrása money.hu

  • Digitalizáció és árcsökkentés - mindkettő szükséges az építőiparban

    Az építőipar egyelőre helytáll, az első negyedévben csak 5 százalékos csökkenés volt, a jövőtől azonban tartunk, mindig a következő hetet próbáljuk túlélni. Minden azon múlik, leszenek-e beruházások - mondta Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója.  mint mondta most nincsen probléma az építőiparban, akkor lesz majd, ha nem lesz elegendő új feladat. Az elmúlt két hónapban például jócskán megcsappantak az ajánlatkérések és a projekt előkészítés is akadozik.

    A szakemberek szerint most a legnagyobb probléma a keresleti bizonytalanság, hiszen egyelőre nem látni, mely szegmensek milyen megrendelésekkel fognak visszatérni.

    Azon is sok múlik, lesz-e újabb hulláma a járványnak, illetve milyen gyors lesz a visszapattanás. Szerintem ezt gyorsan is megtörténhet, de nem a korábbi szintre, csak legfeljebb 90 százalékra - vélte Tatár Tibor, a Futureal Zrt. vezérigazgatója.

    Az egyes szegmenseket különbözőképpen érinti a mostani helyzet. A szállodaépítések teljesen leálltak, a logisztikai fejlesztések viszont kilőttek. A lakásépítési projektek rendben folytatódtak, újak azonban alig indulnak, de nem csak a járványhelyzet okozta óvatos kivárás, hanem elsősorban a ismét magas áfa miatt.

    A túlárazást vissza kell vágni

    Scheer Sándor szerint az építőiparnak vissza kell vennie az eddigi árakból, főleg, ami a szakipari cégeket és az építőanyag forgalmazókat illeti. Véleménye szerint a kivitelezés 10-15 százalékkal volt túlárazott. Ahhoz, hogy legyenek projektek, ezt csökkenteni kell. Egyes építőanyagok ára már visszafelé mozdult, a kereskedők is már lassan elkezdenek árat csökkenteni.

    Tatár Tibor úgy véli, az elmúlt 3 évben az építőiparban jellemző volt a túlárazás, a határidő túllépése és a rossz minőség, amit kompenzálni tudott a jelentős kereslet, a magas értékesítési árak és az olcsó finanszírozási lehetőségek. Az eddigi építőipari árakat azonban már nem tudják a fejlesztők kifizetni, ezen az ár szinten akár meg is állhatnak a most folyó projektek.

    Változik a kereslet is például az irodapiacon, vagy a lakáspiacon, ahol a felszabaduló airbnbs lakások jelentősen befolyásolhatják az új lakások piaci keresletét.

    Scheer Sándor szerint lennie kell kivitelezői csökkentésnek is, és ha lesznek új megrendelések, ha nem is annyi mint korábban, akkor az építőipar körülbelül 90 százalékra vissza tud kapaszkodni visszafogottabb árakon.

    Ami a munkaerőt illeti, valóban sokan hazajöttek Nyugat-Európából a járványhelyzet miatt, nyilván vannak, akik itt is fognak maradni, de mivel ott is újra indul majd az élet, az építőipar, ott is emelkedni fog a kereslet a munkaerő iránt. Egyelőre nehéz megjósolni, hogy a munkaerő pontosan hogyan fog mozogni, Például a határnyitáskor várhatóan majd hazatérő ukrán vendégmunkások visszajönnek-e később.

    Akkor lesz megint megfelelő kereslet a piacon, ha visszaépül a bizalom a építőiparral szemben. Ehhez alacsonyabb árakra és jobb minőségre van szükség, hangsúlyozta Scheer Sándor. Tatár Tibor pedig a megbízható partnerek, jó kapcsolatok felértékelődését emelte ki.

    A digitalizálás megkerülhetetlen

    A korlátozott erőforrások a hatékonyságnövelés irányába mutatnak, amelynek egyik eszköze a digitalizáció. A járványhelyzet rákényszeríti a vállalkozásokat a digitális technológiák használatának erősítésére. Reicher Péter, a Graphisoft SE régióigazgatója szerint azoknak a legkönnyebb a dolguk most, akik ezt már korábban elkezdték, hiszen a tesztelés, a begyakorlás, pilot projektek indítása elsősorban jelentős időt kívánnak.

    A digitális technológia alkalmazása jelentős, 15-20 százalékos költségmegtakarítást jelent a cégeknek az optimalizálás, a szakágak összehangolása, az újratervezhetőség stb. miatt. Leginkább akkor működik jól, ha mind ez beépül a céget mindennapjaiba. Jó tervekkel, harmonizált együttműködéssel további megtakarítások érhetők el. A digitalizáció a modernizálás legolcsóbb formája, olcsóbb, mint új gépekre beruházni. Ebből versenyelőnyt lehet kovácsolni. Az alkalmazkodóképesség növeli a versenyképességet.

    A digitális fejlesztéseket erősen ösztönözheti, gyorsíthatja az, ha a szabályozási rendszer támogatja, sőt elvárja például a BIM alkalmazását. Magyarországon egyelőre nincs ilyen követelmény, itt most a járványhelyzet a kényszerítő erő. Lemaradásban vagyunk a technológia adaptálását illetően az építőipari lánc teljes vonalán. A tervezők remekül átálltak a digitális munkavégzésre ezt kéne tovább inni – mondta Tatár.

    Kellene egy gyors attitűdváltás a kormányzat, illetve az egyetemek részéről, például a BIM-szabvány alkalmazásában, vagy új képzés fejlesztésére a felsőoktatásban. Sajnos ez egyelőre nem látszik - mondta Reicher Péter.

    Reicher szerint a bizonytalanságot a legjobban rugalmassággal lehet kezelni. A Graphisoftnak készen van olyan terméke, amely ebben segít hiszen a felhőbe ültetett BIM szerviz rendszer már létező termék a meglévő teamek számára, azonnal elindítható, csak a hozzáférést kell beszerezni.

    Jó a rozsdaáfa, csak ki kell várni a hatását

    A lakásépítésekről szólva Scheer Sándor elmondta, A LITT javasolta, hogy készüljön egy nemzeti lakásprogram, ebben utaltak a barnamezős övezetek hasznosítására is. A kormány döntött a rozsdaövezeteket érintő áfakedvezményről, amiről egyelőre keveset lehet tudni.

    Ennek a hatása természetesen lassabb lesz, mintha minden fejlesztése vonatkozóan csökkentették volna az áfát, hiszen itt először azok indulhatnak majd el, akik már fejlesztenek ilyen területen vagy rendelkeznek ilyen területekkel. De ez mindenképpen jó lehetőség egyrészt a fejlesztőknek, hogy olcsóbban építsenek és kínáljak új lakásokat, másrészt jó lehetőség a városoknak az irányított lakófejlesztésekre, a települési fejlesztésekhez igazítva. Ennek a hatása azonban csak 2021-22-ben lesz majd látható – vélte Scheer Sándor.

    A konferencia hallgatóinak körében végzett felmérés szerint a résztvevők csaknem fele gondolja, hogy még csak a lejtő elején vagyunk, és még nem is láthatjuk hogy milyen komoly negatív hatása lehet a válságnak az iparágra.

    Válaszolók 46%-a úgy gondolta, a válságidőszak pozitívuma. hogy tisztul és koncentrálódik a piac, és mintegy 26% úgy vélte, sokkal profibb és hatékonyabb építőipari szereplők és fejlesztők maradnak majd a piacon.

    A digitalizáció építőipari térnyeréséről szóló kérdés válaszaiban 40% vélte úgy, hogy már eddig is ez volt a trend, ami most fel fog gyorsulni. A kicsit pesszimistábban ugyanennyien arra számítanak, hogy pár bevezetett alkalmazás marad majd velünk.

    A válaszadók 61%-a szavazott úgy, hogy a finanszírozási feltételek érezhetően nehezednek.

    Tatár Tibor szerint az új lakások iránti kereslet drasztikusan csökkent már év elején is, ezt a járvány helyzet csak fokozta. A járvány hoz magával némi árcsökkenést is, de ez meg fog állni, a kereslet pedig lassan vissza fog térni. Azt egyelőre nehéz megjósolni, hogy a korábban például Budapesten jelentős privát befektetői kereslet milyen gyorsan tér majd vissza, de nyilván vissza fog térni. Hosszú távon alig számít árcsökkenésre.

    Ami a finanszírozási helyzetet illeti, Morvai Zsolt, a Takarékbank Zrt. vállalati üzletág igazgatója elmondta, hogy a bankok most főleg hitelgondozással és monitoringgal foglalkoznak. Az új beruházások száma csökkent, a lakásszektorban is, de sajnos már a járvány előtt is minimális új lakásprojekt volt.

    Úgy véli, a Magyar Nemzeti Bank gyorsan lépett megfelelő intézkedésekkel, és megjelentek más könnyítő banki termékek is.

    Morvai Zsolt csak minimális lakásár csökkenésre számít, hiszen a beruházók egyelőre nincsenek eladási kényszerben, és a hitelmoratórium miatt a privát eladók számára sem kényszerítő a lakások sürgős eladása. 

  • Engedélyezési eljárás nélkül is szerezhető építési engedély

    Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2020. április 30-i Kormányinfón jelentette be, hogy a Kormány a közigazgatási eljárásokban történő engedélyezésekkel kapcsolatos döntést hozott. Ez valójában nem könnyítés, hanem egy eljárási típus megszüntetése, amely szerint egy elektronikus bejelentés helyettesítheti az építési engedélyezési eljárást.

     A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy évente 23 millió engedélyezési eljárásra kerül sor, amely a kormányhivatalok állományának 84%-át igényli, vagyis 29 ezer tisztségviselőt köt le ez a feladat. Az engedély alapján gyakorolható tevékenységek bejelentés alapján végezhetőek lesznek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki megteszi a bejelentést, és a hatóság azt 8 napon belül nem tiltja meg, akkor a kilencedik napon az engedély megadottnak tekintendő. A járvány időszakában kevesebb személyes kapcsolattartást eredményezhet ez a változás, illetve az adminisztrációs terhek csökkenését is várja ettől a Kormány.

    A jogszabály a 2020. évi Magyar Közlöny 104. számában jelent meg (191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet).

    A kormányzati szerv, a kormányzati igazgatási szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló, hatósági hatáskör gyakorlására kijelölt szerv vagy szervezet, valamint a települési önkormányzatok jegyzői kötelesek a bejelentés fogadására egy kizárólag erre a célra szolgáló e-mail-címet biztosítani. Az e-mail címnek olyannak kell lennie, amely a beérkező bejelentésről az ügyfél részére automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Valójában az e-mail címre érkező üzenetet feldolgozza egy szoftver, és az küld visszaigazolást.

    Az e-mailben történő bejelentés lehetőségét dr. Jámbor Attila ügyvéd több okból is - pl. az emailt küldő személyazonosságának ellenőrzési nehézségei miatt - aggályosnak tartja.

    A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzetet az építésügyi hatósági eljárásokat, illetve az engedélyekben foglalt jogosultságokat is érintik. A Kormány speciális rendelkezéseket fogadott el az építési engedélyek hatálya kapcsán, illetve könnyített az egészségügyi épületekben alkalmazandó OTÉK rendelkezések tekintetében. A Kormány döntött arról is, hogy személyes megjelenést igénylő eljárási cselekményt, így különösen helyszíni szemlét csak indokolt esetben kell tartani.

     

    Az építésügyben két esetben maradt meg az engedélyezési eljárás. Az építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel megvalósuló, 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény építésének, átalakításának, valamint a 400 m2-t meghaladó bruttó alapterületre való bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárása nem helyettesíthető bejelentéssel. A 400 m2 vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre változtatására, vagy kereskedelmi rendeltetésű építmény jogszabályban meghatározott átalakítására is csak hatósági engedély (a rendeltetésmódosítási engedély) alapján van lehetőség. A másik kivétel a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházásokkal összefüggő engedélyezési eljárások.

    A bejelentésre se szóban, se postai úton nincs lehetőség. A rendelet szerinti ún. ellenőrzött bejelentést meg lehet tenni:
    a) az ügyfélkapu útján,
    b) elektronikus űrlap útján,
    c) általános célú elektronikus kérelem űrlap szolgáltatás útján, valamint
    d) e-mail útján, a hivatalos honlapon közzétett e-mail címre.

    Forrás és további részletek: Építési Jog

  • Sok magánépíttető kivár

    Budaörs, 2020. május 7. - Érezhető a bizonytalanság a lakásépítések és felújítások megrendelői oldalán. A többség folytatja a megkezdett munkákat, mások kivárnak. Sokan tartanak drágulástól és vannak, akik a saját kezükbe veszik a munkák egy részét a pénzszűke miatt – derül ki a Mapei Kft. felméréséből.

    A több mint 5000 fő magánszemély megkérdezésével, áprilisban végzett nem reprezentatív felmérés célja az volt, hogy képet adjon a koronavírus-járvány lakossági építkezésekre és felújításokra gyakorolt hatásáról.

    A válaszadók 41 százaléka állította le az építkezési, felújítási munkálatait, mert kivár. További kilenc százalék estében a kivitelező állította le a munkát. A megkérdezett lakossági építtetők fele nyilatkozta azt, hogy nem befolyásolja a kialakult vészhelyzet, folytatja a megkezdett munkálatokat.

    A közeli jövővel kapcsolatban nagy a bizonytalanság. Csak a megkérdezettek 29 százaléka szerint fog zökkenőmentesen megvalósulni a tervezett kivitelezés. A válaszadók 51 százaléka számol a munkálatok befejezésének csúszásával, mert attól tartanak, hogy bezárnak a boltok és leállnak a kivitelezők.

    A megkérdezettek 38 százaléka építőanyag drágulásától, 35 százalék pénzszűkétől tart a koronavírus következményeként. 17 százalék a szakemberhiány, 10 százalék pedig a kereskedések bezárása miatti építőanyaghiány miatt aggódik.

    A válaszoló lakossági építtetők 54 százaléka nem tervezi a beruházás elhalasztását. Azonban hét százaléka gondolt arra, hogy elhalasztja a kivitelezést, mert fél, hogy a szakemberek megfertőzhetik. További 39 pedig azért döntene az elhalasztás mellett, mert inkább tartalékolja a beruházásra szánt pénzét.

    A pénzszűke miatt gondoltak sokan arra is, hogy önerőből végeznének el ezt azt. A legtöbben, 36 százalék a festést, tapétázást, 25 százalék pedig akár a burkolást és fugázást is megoldaná saját maga.

    Markovich Béla a Mapei Kft. ügyeveztője felhívja a figyelmet, hogy bár az építőipar néhány egyedi esettől eltekintve folyamatosan működik, nagyon sok a tévhit. Az építőanyag kereskedések nyitvatartása folyamatos, a kivitelezők többsége is dolgozik, mégis sokan hiszik az ellenkezőjét. A szakember szerint ez ellen a fel kell lépni és tájékoztatni kell az építtetőket. Ugyanakkor a járvány megfékezése és a piac megnyugtatása érdekében fontos, hogy a kereskedések és a kivitelező vállalkozások fokozottan betartsák a biztonsági és higiéniás előírásokat.

    Forrás: Mapei Kft. / Hírnévügynökség

  • Sok lakáshitelnek emelkedik a törlesztőrészlete

    A járványveszély és a gazdasági visszaesés miatt az MNB kamatot emelt az elmúlt időszakban. Ennek hatása pedig a jövő hónaptól már érezhető is lesz, ugyanis számos változó kamatozású lakáshitelnek – ezek azon hitelek, melyek kamatát a bank éven belül egyoldalúan módosíthatja – a törlesztőrészlete 6-7 százalékponttal emelkedni fog májustól – írta a Bankmonitor.

    Ennek hatására az éven belül változó kamatozású kölcsönöknél a kamatperiódus hosszával megegyező futamidejű BUBOR értékének alakulása alapján módosulnak a hitelek kamatai is.

    Márpedig jelenleg a meglévő lakáshitel-állomány jelentős része változó kamatozású, emiatt több százezer családot érinthet a kamatemelkedés. Ez annak is köszönhető, hogy a régi devizahiteleket a forintra váltásuk során 3 havi BUBOR-hoz kötött, változó kamatozású hitellé alakították át.

    A változás nem épül be automatikusan a kondíciókba, a bankok dönthetnek úgy, hogy a kamatfelár csökkentésével tartják a jelenleg kínált kamatokat májusban is.

    További jó hír, hogy az új hiteleknek csupán jelentéktelen százaléka változó kamatozású. Emiatt az új lakáshiteleknél egy kamatemelkedésnek sem lenne jelentős hatása.

    Egy meglévő, változó kamatozású lakáshitelt pedig le lehet cserélni kedvezőbb kamatozásúra, vagy akár biztonságosabbra is. Egy hitelkiváltással a fentiekhez hasonló kamatváltozások kivédhetők, hiszen bárki lecserélheti meglévő változó kamatozású hitelét egy kiszámíthatóbbra.

    Forrás és további hitelinformációk: Bankmonitor

  • Húzóágazat lesz-e a lakásépítés?

    Gazdasági válság esetén a kormányzatok keresik azokat az intézkedéseket, amelyekkel a gazdaságot ismét be tudják indítani, pótolni tudják a megszűnt munkahelyeket. Az építőipar, ezen belül a lakásépítés megfelelő eszköz lehet erre a célra is. A 2008-as gazdasági válság idején számos európai ország lakásépítési projekteket indított a gazdasági visszaesés ellensúlyozására. Belgium, Írország, Spanyolország áfa- és szjakedvezményeket, hitelkönnyítéssel ösztönözte a lakások építését; számos ország támogatta a közhasznú bérlakásépítéseket. Az akkori magyar kormányzat nem nyúlt ehhez az eszközhöz. (2009-ben a TLE áttekintette, milyen válságkezelő intézkedéseket hoztak egyes európai országok a lakásépítések konjunktúrakiegyenlítésére. Összefoglaló anyagunk letölthető: Válságkezelő intézkedések az építőiparban)

    A lakásállomány 100 éves megújulásához évente legalább 40 ezer lakásnak kellene megépülnie.  Az I. negyedévben épült mennyiség a szükséges lakásépítésnek kevesebb, mint a fele. 2019-re sikerült a 7 ezres mélypontról (2013) feltornázni az építési számot 21 ezerre, amelyben a kormányzati intézkedéseknek (5%-os áfakulcs, csok) alapvető szerepük volt. Fontosnak tartjuk, hogy a Kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet, találjon olyan ösztönzőket, amelyek pótolni tudják a kivezetett kedvezményes áfakulcsot.

    A koronavírus-válság után, jelentős kormányzati intézkedések nélkül 2020-21-ben nagyon kevés lakásprojekt fog indulni. Jelenlegi előrejelzések szerint a kedvezményes áfa kivezetése és a koronavírus-válság együttes hatására 2021-ben várhatóan 10 ezernél is kevesebb lakás fog épülni, ami 2022-re tovább csökkenhet. A lakásállomány minőségi megújulása pedig ismét lassul.

    Ha nem lép a kormány, a lakásfejlesztések éveken át nem fognak tudni beindulni. Az újabb visszaesés és az ágazat hektikussága a jelen helyzetben nemcsak építésgazdasági, hanem nemzetgazdasági károkat is okozhat. Az építőipar multiplikátor hatása a nemzetgazdaságon belül jelentős, legalább négy-ötszörös, ezért a válságkezelés ezen a területen prioritást kellene, hogy élvezzen.

    Mindenesetre a jelenlegi helyzetben fontos lenne azonosítani azokat a projekteket, amelyek munkát adnak, és segítenek megmenteni a hazai gyártási, tervezői, kivitelezői kapacitásokat. (Ld. Lakásépítések az építésgazdasági stratégiában - azonnali ösztönzés szükséges)

    Pozitívnak tartjuk a 2019-ben bevezetett falusi csok által biztosított áfavisszatérítési lehetőséget, valamit a nemrégiben bejelentett 5%-os eladási és lakbéráfát a rozsdaövezetekbe épülő új lakásokra. Ez azonban nem lesz elég ahhoz, hogy a lakásépítések korábbi lendülete visszatérjen.

    Véleményünk szerint a többi lakásépítésre is visszahozható lenne 5% -os áfakulcs, amit szükségesnek látunk ahhoz, hogy a lakásépítési piacon várható recesszióból segítsen kitörni. Az áfakedvezmény finomra hangolható olyan feltételekkel, hogy az valóban a kívánt célcsoporthoz (fiatal, gyermeket vállaló hazai családok) jusson el, ugyanakkor ösztönözze a kívánt építési volument.

    Javasoljuk továbbá az áfa-visszatérítés bővítését a most is érvényes feltételekkel, de a jelenlegi 2.486 kistelepülésről a települések jelentősen szélesebb részére, akár az összesre kiterjesztve.

    A ciklikusság csökkenthető lenne egy közhasznú bérlakásépítési intézményrendszer kialakításával és bérlakásépítési projektek indításával, akár éppen a rozsdaövezeti területeken. Ehhez elsődlegesen fontos lenne az állami / vállalkozói bérlakásépítés struktúrájának, intézményrendszerének kiépítése, illetve egy bérlakásépítési program beindítása (állami / vállalkozói); akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten, a nagy ipari centrumokban. (Ld. A bérlakásépítés lehet az egyik eszköz a válságból való kilábalásra)

    A felújítások, korszerűsítések, indokolt esetben a helyettesítő új építés ösztönzése, ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a jelen helyzetben.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    A KSH szerint 2020 I. negyedévében az előző évhez képest:

    - Budapesten 1184 lakást vettek használatba, 29%-kal többet, mint 2019 I. negyedévében. Minden településkategóriában nőtt a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 8,1, a többi városban 44, a községekben 38%-kal.

    - A természetes személyek által épített lakások aránya 45%-ról 43%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 54%-ról 57%-ra nőtt 2019 azonos időszakához képest.

    - Az új lakóépületekben használatba vett lakások 48%-a családi házban, 46%-a többlakásos épületben, 1,5%-a lakóparkban található.

    - A használatba vett lakások átlagos alapterülete 0,7 m2-rel, 96,5 m2-re nőtt 2019 I. negyedévéhez viszonyítva.

    - Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 7.032 volt, 27%-kal kevesebb, mint 2019 azonos negyedévében. Az új lakások körülbelül felét, 51%-át a fővárosban tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma Budapesten szinte alig (1,1%-kal), a többi településkategóriában viszont jelentősen csökkent: a megyei jogú városokban 50, a többi városban 41, a községekben 36%-kal.

    - Az építtetők az esetek 37%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb (4,5%), a községekben a legmagasabb (95%).

    - A kiadott új építési engedélyek alapján 34%-kal kevesebb, összesen 2369 lakóépület építését tervezik. A tervezett nem lakóépületek száma 869, 12%-kal kevesebb, mint 2019 I. negyedévében.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk a cikk alatti letölthető dokumentumban olvasható.

  • Önerő lehet a csok és a babaváró hitel is

    Lakáshitel igénylésekor a kérelmezőnek a lakás vételárának legalább 20, a banki gyakorlat szerint inkább 30 százalékát kell önerőként felmutatniuk, ahhoz, hogy megkapják a kölcsönt. Ezt nagyon sok család nem tudja saját megtakarításaiból fizetni, ezért az önerőt is valamilyen máshonnan kell előteremtenie. Nem mindegy azonban, hogy milyen forrásból származik ez az összeg, hiszen a bankok arra törekszenek, hogy az adósság törlesztése minél biztonságosabb, átláthatóbb legyen.

    Az MNB is elvárja, hogy a bankok „fordítsanak kellő figyelmet a hiteligénylők (potenciális adósok és adóstársak) hitelképességének, jövedelmi és pénzügyi helyzetének vizsgálatára, beleértve a hiteligénylők vagyoni helyzetére, meglévő hiteleinek adósságszolgálati terheire, valamint folytassanak le a hiteligénylők múltbeli teljesítésének kiértékelésére irányuló vizsgálatokat is”.

    Ennek fényében – a körlevél szerint – a személyi hiteleket az MNB túl kockázatosnak tartja, ezért ezek nem vagy csak nagyon kivételes esetben és nagy körültekintés mellett fogadhatók el önerőként.

    Ugyanakkor a babaváró támogatás, amelyet állami kezességvállalás mellett folyósítanak, legfeljebb 75 százalékban önerőként való beszámítását az MNB elfogadható gyakorlatnak tartja az adósságfék rendeletben foglaltaknak megfelelően.

    Korábban az MNB már azt is megállapította az otthonteremtési kedvezményekkel kapcsolatosan, hogy „az egyszeri, gyermekek után járó, vissza nem térítendő lakáscélú támogatások a hitelfedezeti arányok számításakor nem növelik a hitelnyújtó kitettségét és így a hitelösszeget, azok önerőként vehetők figyelembe”.  Vagyis mind a csok, mind a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása olyan vissza nem térítendő támogatás, mely szintén figyelembe vehető önerőként.

  • Az építőipar várja a kormányzati megrendeléseket

    A járvánnyal összefüggő, vírusos megbetegedések az építőiparban továbbra sincsenek, a 17. hét is úgy telik el, hogy megbetegedések a tervezői, kivitelezési, lebonyolítói munkát nem akadályozzák. A vállalkozások felelősségteljesen megtették a szükséges egészségügyi, munkaszervezési, ellenőrzési intézkedéseket annak érdekében, hogy a megbetegedések elkerülhetőek legyenek. A munkaegészségügyi intézkedéseknek, munka-átszervezéseknek, szállásproblémáknak, megsokasodott koordinációs feladatoknak immár hetek óta jelentős költségnövelő kihatása van.

    Az építési vállalkozások meghatározó többsége a járványhelyzet melletti munkavégzésre teljes egészében berendezkedett. A 60 év feletti korosztályban lévő kisvállalkozók és önfoglalkoztatók körében találunk mestereket, akik a tevékenységüket átmenetileg felfüggesztették.

    Az építőipar teljesítőképessége továbbra is adott. Az építésgazdasági termelési láncban közreműködőkkel (alvállalkozók, anyagipar, szerelvénygyártás, bútoripar, kertészet, fuvarozás és számos további beszállítói kör) az együttműködési készség erősödött, miközben lerövidült a piaci folyamatok kiszámíthatósága. A többnyire rövid átfutású munkán dolgozó mikró- és kisvállalkozók előrelátása megszűnt, a hosszabb munkán dolgozó közepes és nagy vállalkozások összességében az év közepéig látnak előre, a II. félév és 2021. év számukra is bizonytalanná vált. Az ágazat ez idáig mintegy 335 000 foglalkoztatottnak munkát tudott biztosítani, teljes munkaidőben.

    A folyamatban lévő munkák egy részénél okoz kisebb határidőcsúszásokat a járványhelyzet, a vállalkozások a rajtuk kívül álló okok kezelésével is igyekeznek a csúszásokat behozni. A megrendelők és a projekteken munkát végzők türelemmel és fokozott figyelemmel kezelik a helyzeteket.

    A járvány megjelenésétől a mai napig tart az építőanyagok gyors készletezése. A belföldi anyaggyártók folyamatosan dolgoznak, a termelés kiszolgálása a fuvarozási nehézségek mellett összességében biztosított. A legtöbb helyen az akadozó import árut igyekeznek hazai gyártású termékekkel kiváltani.

    Az új projektek előkészítése továbbra is lassul.

    Az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél 2020. január 1– április 22. közötti időszakban, a 2019. év hasonló időszakához képest az eljárások száma 1321 eljárásról 895 eljárásra csökkent, az eljárások értéke pedig 454 milliárd Ft-ról 415 milliárd Ft-ra mérséklődött (forrás: Közbeszerzési Hatóság). Egyre több olyan eljárás van, ahol nem hirdetnek eredményt, a magánmegrendelői körben pedig vannak előkészített projektek, amit nem indítanak el. Mindezek eredményeként az ágazat rendelésállománya a 17. héten tovább csökkent. A múlt év azonos időszakához mérten április végi várakozásunk, hogy 18-20%-kal kisebb lehet a rendelésállomány volumene. Ettől kedvezőtlenebb a helyzet a mélyépítési alágazatban, ahol 25% fölé emelkedhet a hónap végére a rendelésállomány csökkenése. Továbbra is hangsúlyozni kell, hogy a megrendelői elbizonytalanodás egyaránt megjelent az állami, önkormányzati, lakossági és egyéb magánmegrendelőknél.

    Március és április hónapban ez idáig a megkötött új szerződések volumene, a várt volumennek mintegy 65–70%-át érhette el. Április hónap vízválasztó az építőipar 2020. évi teljesítménye tekintetében. Az országos építés-szerelés termelési érték a folyamatos kormányzati és önkormányzati megrendelések nélkül zuhanásszerűen fog csökkenni. Az ITM javaslati csomagjában szereplő „előrehozott” beruházási csomagot minél előbb létesítmény sorosan kellene ismertetni és közbeszerzési eljárásban ajánlatadásra kiírni.

    A kereslet csökkenése erősíti a versenyt az építőipari vállalkozások között. Különösen igaz ez az alvállalkozók versenyére. Április közepétől számos területen az ajánlati és vállalási árak csökkenését tapasztaljuk.

    A munkaellátottság csökkenésével arányosan romlik a vállalkozások likviditási helyzete. Az állami és önkormányzati megrendelésekre végzett munkáknál sokasodik a befogadott számlák határidőn túli kifizetése. Továbbra is kérjük az Államkincstár részéről történő gyorsított számlakifizetéseket!

    A külföldi munkaerő (jellemzően ukrán és szerb) nagy többsége hazautazott. Többször jeleztük, hogy ezekkel a relációkkal a határmenti, 30 km mélységű munkába átjárás lehetősége továbbra sem működik. Ezáltal a munkavállalók visszajövetele továbbra is bizonytalan. A Nyugat-Európából hazatért szakmunkások és mérnökök önkéntes, kéthetes karantén lejártát követően egyre nagyobb mértékben vállalnak itthon munkát, számuk több százra tehető.

    A mikró- és kisvállalkozói körnek jellemzően rövidebb átfutási idejű munkájuk van, amit befejezve nehezebben tudnak újabb szerződéseket kötni a magánmegrendelői, lakossági körben, ezért megjelent a munkaerő-elbocsátás. Egyelőre minden munkahelyét elvesztő kolléga munkát talál más építési vállalkozásoknál!

    2020. év elejétől az építőipari cégek 5–8% közötti anyagár-emelkedést tapasztaltak. A 17. hétre nem volt jellemző a belföldi anyagok árának további emelkedése.

    Ettől lényegesen magasabb árnövekedés van az import termékeknél, ami elsődlegesen a Ft/EUR árfolyam változásából fakad. Az árfolyam jelentős változásából adódó plusz költségek nem férnek bele a szerződésben vállalt árakba. Az ÉVOSZ abban bízik, hogy a többszörösen benyújtott javaslata befogadásra kerül, miszerint az állami, önkormányzati (közösségi) megrendeléseknél és a támogatott magánlétesítményeknél, az import termékek költségének elszámolása számlával igazoltan, a beszerzés időpontjában fennálló árfolyamon történhessen.

    A járványhelyzet a lakásépítés piacát is sokkolja. Az építési vállalkozók is fontosnak tartják, hogy szélesebb körben fennmarad az új építésű lakásoknál a kedvezményes, 5%-os áfa alkalmazása. A rozsdaövezetekben megvalósuló lakásépítéseknél érvényesíthető kedvezményes forgalmi adózás rendjét minél előbb kérjük bevezetni. A rozsdaövezeti áfakedvezmény a lakásépítés fontos lélegeztető gépe. Célszerű lenne az 5%-os lakás áfakörének további szélesítését is megvizsgálni.

    Ismételten szeretnénk ráirányítani a figyelmet arra, hogy a települések fejlesztési- és szabályozási terveiben barnaövezetek vannak jogszerűen feltüntetve. Ezen belül léteznek a szakirodalomban és a szakmai nyelvezetben használt rozsdaövezetek. Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében a rozsdaövezet jogszabályi meghatározására szükség van a kedvezményes áfa alkalmazásával összefüggésben. Mivel a rozsdaövezetben lévő területek nagy többségénél telekalakítási eljárásra, övezeti átsorolásra, környezetvédelmi kármentesítésekre van szükség és mindezekkel együttesen műszaki- és üzleti tervek készítésére, építési engedélyezési eljárásokra, hosszas előkészítő folyamatokra lehet szükség. A lakásépítés lendületben tartása érdekében az ÉVOSZ javasolja, hogy a szokásos földhivatali, szakhatósági, kormányhivatali, önkormányzati általános ügyintézés rendjéből kerüljenek kiemelésre a rozsdaövezeti fejlesztések. Elsőbbségi ügyintézést, döntéshozatalt kapjanak ezek a fejlesztések, gyorsított eljárási rend kerüljön kidolgozásra és bevezetésre.

    A Kormány gazdaságvédelmi intézkedéseit tartalmazó legújabb rendeletek a vállalkozások részéről az építőipar területén még csak értelmezés, feldolgozás szintjén vannak. A vállalkozások alapvetően a munkaellátottságukért küzdenek és egyelőre nem a bérkiegészítő és egyéb állami támogatásokban gondolkodnak. Az ITM által napokban ismertetett gazdaságvédelmi tervben kiemelt ágazatok között az építőipar közvetlen támogatására 65 milliárd Ft került megjelölésre. Az összeg felhasználására vonatkozóan ez idáig további információk nincsenek. Szorgalmazzuk a támogatási keret mielőbbi konkretizálását.

    A tőkeerős, jó hitelbesorolással rendelkező építőipari vállalkozások tervezik a saját fejlesztésű, közvetlen piaci értékesítésű lakásépítéseket is, amivel tovább tudnák foglalkoztatni a munkavállalóikat.

    Forrás: ÉVOSZ

  • Egyedi lakópark, művészi megoldásokkal

    A fejlesztés egyik tulajdonosa és művészeti tanácsadója Városi Gábor képzőművész, akárcsak két korábbi, ugyancsak különleges projekt a Shambala Home és az Art Home esetében.

    Vasarely tanitványa természetesen a művészet és a funkció együttélését ötvözi ezekben a lakóépületekben, illetve az azokat körülvevő terekben

    A 12 villalakás már70 80 százalékban elkészült. Az épületekben a funkcionalitás és a környezettudatosság is elsődleges szempont volt, így például a megújuló energiaforrások használata, a helyiségek egyedi megvilágítása, a belsőépítészeti megoldások, a kert kialakítása. A kertben például nagy üveg szobrok kapnak helyet. köztük egy magyar költők arcát megjelenítő mozgó alkotás.

    A projekt bevallottan nem befektetői megtérülési szempontoknak akar megfelelni. "Nyilván kockázatos vállalkozás ez, amit nem lehet rubrikákba, befektetési képletekbe sűríteni, mégis megtalálja a vevőit, akik szeretnének egy speciális környezetbe költözni" - mindta róla Városi Gábor.

    Forrás, további információk és képek: Octogon

  • Adminisztratív könnyítések a családi támogatásoknál

    A közlönyben megjelent kormányrendelet-módosítások a családtámogatási intézkedések (csok, babaváró hitel, kamattámogatott hitelek, jelzáloghitel-tartozás elengedés, törlesztési támogatás) esetében a legtöbb ügyintézési, bejelentési, igénylési határidőt a veszélyhelyzet utáni 30. napig kitolják, és a 2020. március 10-ei állapot szerint vizsgálják a legtöbb esetben a jogosultságokat.

    Szintén változás, hogy a jogszabály már nem írja elő, hogy mindkét szülő személyesen megjelenjen az igénylések benyújtásakor, meghatalmazással elegendő lesz az egyik szülőnek megjelenni az ügyintézéskor.

    A lakáscélú állami kamattámogatású hitelek, illetve törlesztési támogatások esetében – aki igénybe veszi koronavírus-járvány miatt bevezetett törlesztési moratóriumot, a kamattámogatott, törlesztési támogatott időszak az igénybe vett moratórium időtartamával meghosszabbodik.

    A pénzintézetek számára is rugalmas szabályokat vezetnek be a veszélyhelyzet idejére az adatszolgáltatási kötelezettségüknél illetve az ügyfelek szerződési kötelezettségeinél. A felügyeleti adatszolgáltatás késése különösen indokolt esetben megengedett lesz, de ezt jelezni kell az MNB-nek. Az ügyfelek szerződési feltételekből fakadó nyilatkozattételei, okiratbenyújtási, elállási és bejelentési kötelezettségeinek a veszélyhelyzet alatt lejáró határideje – ha a veszélyhelyzet miatt nem volt lehetséges – a veszélyhelyzet utáni 30 nappal kitolódik.

    Forrűs: Portfolio

  • A hitelből vásárolt ingatlanok domináltak a lakáspiacon

    Masszív növekedéssel zárta a múlt évet a magyar lakáshitelpiac: az év végén 3632 milliárd forintot tett ki a hitelállomány, ami 9,3 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben. Azaz átlagosan hetente közel 6 milliárd forinttal nőtt az állomány. Az alacsony kamatok, növekvő nettó reálbérek, valamint az élénk lakáspiac is hozzájárult a növekedéshez - derül ki az ingatlan.com és a money.hu legfrissebb elemzéséből. A koronavírus-járvány negatív hatásai miatt az idén mind a lakás-, mind a lakáshitelpiacon csökkenés várható, igaz, a bizonytalanság miatt konkrétumokat egyelőre nem lehet mondani.

    Búcsú a 150 ezres szintektől?

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: “Az elmúlt években egyre több lakásvásárláshoz vettek fel lakáshitel, és a hitelre vásárolt lakások aránya 2019-ben meghaladhatta a 60 százalékot. Így a hitelezés is támaszt adott a lakáspiaci forgalomnak. Az ingatlan.com szakembere utalt arra, hogy a lakáspiaci adásvételek száma az elmúlt években fokozatosan növekedett. 2012-ben 86 ezer lakás cserélt gazdát, míg 2018-ban 164 ezer, azaz megduplázódott a forgalom. 2019-ben pedig az év közepén bekövetkezett lassulás miatt 150-155 ezer adásvétel lehetett tavaly.”

    “Az idén a koronavírus-járvány miatt az utóbbi esztendőket jellemző 150 ezres szintnél alacsonyabb forgalomra van kilátás, de konkrét becslést a mostani bizonytalanság miatt nem lehet mondani” - tette hozzá a szakember.

    Mi történt a lakáshitelpiacon?

    A lakossági hitelpiacon, így a lakáshitelezésben is változások történtek a koronavírus-járvány hatásai miatt. Állami intézkedéssel életbe lépett a fizetési moratórium, amely szerint a március közepéig felvett lakáshiteleket nem muszáj fizetniük az adósoknak december végéig. Fontos, hogy itt nem tartozáselengedésről, hanem halasztásról van szó, akik élnek a moratóriummal, azok az eredetihez képest később fizethetik vissza a hitelüket. Az ingatlan.com-csoporthoz tartozó money.hu tapasztalatai alapján banktól függően a hitelesek 30-40 százaléka nem élt a moratórium lehetőségével.

    A válság miatt sokan elveszíthetik a munkájukat vagy fizetéscsökkenéssel kell számolniuk, ez pedig szintén hatással lesz a hitelpiacra. A bankok is reagáltak az új helyzetre. Ez többek között azt jelenti, hogy bármilyen hitelükre - például kisebb összegű személyi kölcsönükre- moratóriumot kihasználó ügyfelek nem vagy nem feltétlenül kapnak lakáshitelt. Ez szintén visszafoghatja a lakáshitelpiaci növekedést.

    Támaszt adhatnak az állami támogatások

    Ugyanakkor vannak olyan tényezők, amelyek mérsékelhetik a visszaesést. A lakáshitelkamatok továbbra is alacsony szinten vannak. Emellett az állami lakástámogatási rendszer, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) keretében elérhető államilag támogatott lakáshitelek javíthatják a mérleget. A múlt évben új elemekkel bővült a rendszer, többek között megjelent a falusi csok és szélesebb réteg számára váltak elérhetővé a támogatott lakáshitelek. Balogh László erről azt mondta, tavaly közel 13 ezerre nőtt az állami támogatással felvett lakáshitelek száma, az összegük pedig 128 milliárd forintra emelkedett. A támogatott lakáshitelek átlagos összege pedig 10,1 millió forintra nőtt az egy évvel korábbi 7,4 millióról.

    Balogh László az ingatlan.com és a money.hu közös előrejelzését ismertetve azt mondta: egyelőre teljesen bizonytalan a lakás- és a lakáshitelpiaci helyzet. Kérdés, hogy meddig tart a koronavírus-járvány okozta rendkívüli állapot, és pontosan milyen gazdasági utóhatásai lesznek. Ha csökken a bankok hitelezési kedve, akkor a kevesebb hitel miatt az adásvételek száma még jelentősebben csökkenhet. A mostani kilátások szerint a lakásvásárláshoz kapcsolódó állami támogatások, valamint a lakáspiacon valószínűsíthető árcsökkenés valamelyest ellensúlyozhatják a hanyatlást.

    Forrás: ingatlan.com

  • A lakáspiac tüntetheti el a budapesti rozsdát

    Az ingatlan.com elemzése szerint a rozsdaövezetekkel rendelkező budapesti kerületekben az elmúlt 4 évben 86-128 százalékkal drágultak az új lakások. Ugyanakkor a mostani bizonytalan piaci helyzetben lehetetlen megmondani az árak jövőbeni alakulását.

    Egy régi-új intézkedés újabb átrendeződést eredményezhet a használaton kívüli iparterületekkel rendelkező budapesti városrészekben, de akár a többi nagyvárosban is. A kormány ugyanis újra bevezeti a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfát azoknál a lakásoknál, amelyek az úgynevezett rozsdaövezetekben épülnek meg a következő időszakban Ez több szempontból is kedvező változást eredményezhet - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely azt is megnézte, hogy mely budapesti kerületek részei adhatnak helyet a “rozsdás lakásoknak”, ezekben milyen lakásdrágulás ment végbe az utóbbi időben és milyen a jelenlegi piaci helyzetük.

    Térképre velük

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: “Korábban piaci pletykaként felmerült, hogy a kedvezményes áfa maradhat a főváros bizonyos kerületeiben és az agglomeráció egyes részein annak érdekében, hogy ne veszítsenek nagyot a lendületükből a felfutó lakásépítések. A mostani lépés ezzel összhangban lehet. Hozzátette, egyelőre pontosan nem lehet tudni, hogy mi számít rozsdaövezetnek a kedvezményes áfa szempontjából. A ma már használaton kívüli iparterületekről, illetve azok egy részéről lehet szó, erről majd a konkrét jogszabály rendelkezik.

    “A rozsdaövezetek bevonása a lakáspiacra több szempontból is kedvező. Egyrészt a lakásfejlesztésre alkalmas telkek kínálata bővül. Másrészt évtizedes kérdésre ad választ azzal, hogy az érintett területek megújulnak. Lényeges az is, hogy több olyan külvárosi részt tesz fel a lakáspiaci térképre akár Budapesten, akár a többi nagyvárosban, amelyek eddig nem voltak fókuszban. Megfelelő volumenű rozsdaövezeti fejlesztésekkel így hosszabb távon kiegyensúlyozottabbá válhat a fővárosi lakáspiac” - emelte ki a szakember. 

    Fontos figyelembe venni az ingatlan.com szakértője szerint, hogy a kedvezményes lakásépítési áfa nem pusztán egy kedvezmény. Feltehetően ez egy ösztönzés arra, hogy a rozsdaövezeteket rendbehozzák a fejlesztők, több helyen ugyanis szennyezett lehet a talaj, közművesítésre is szükség lehet. Az extra fejlesztések az alacsonyabb áfával már vonzóbbak lehetnek.

    Mekkora drágulás volt az érintett kerületekben?

    Az elmúlt évtizedekben több tanulmány, elemzés vizsgálta a budapesti barna- és rozsdaövezeteknek hívott területeket, amelyek egyik jellemzője, hogy egykori ipari ingatlanokról van szó. A fővárosban számos kerületben az III.-ban, a IV.-ben, a IX.-ben, a X.-ben, a XI.-ben, a XIII.-ban, a XXI.-ben és a XXII.-ben is találhatóak ilyenek. Az ingatlan.com szakembere elmondta, egyelőre nem lehet tudni, hol lesznek azok a területek, amelyekre vonatkozik a kedvezményes áfa. Most arra sem lehet választ adni, hány rozsdaövezetbe tervezett lakásról lehet szó Budapesten. A járvány miatt jelenleg bizonytalan gazdasági körülmények miatt arra sem lehet előrejelzést készíteni, hogyan alakulnak a használt és az új lakások árai a jövőben, különösen nem, hogy a rozsdaövezeti lakásoknál mi várható.

    A korábbi adatokból az viszont látszik, hogy rozsdaövezetnek mondott térséggel rendelkező kerületekben az elmúlt években hogyan alakultak az átlagos négyzetméterárak. A III. kerületben például 2016-hoz képest az új lakások átlagos kínálati négyzetméterára az ingatlan.com adatai szerint 87 százalékkal 1,06 millió forintra emelkedett. A IV. kerületben ezzel párhuzamosan 90 százalékkal 764 ezer forintra drágultak. A XI. és XIII. kerület a népszerű kerületek között volt eddig, előbbiben 86 százalékkal 1,04 millió forintra, utóbbiban 105 százalékkal 988 ezer forintra emelkedtek az árak 2016 tavaszához képest.

    Balogh László úgy látja, hogy még számos kérdést pontosítani kell, de a rozsdaövezetekbe tervezett lakásépítésekkel nőhet a kínálat az új lakások piacán, ami fokozhatja a piaci versenyt.

    Forrás: ingatlan.com

  • 5% lesz az új lakások áfája a rozsdaövezetekben

     A bejelentés egyelőre csak annyi volt, "hogy az úgynevezett rozsdaövezetekben épülő új lakások értékesítésére és bérbeadására 27 százalékos helyett 5 százalékos áfakulcs lesz alkalmazandó", a részelteket még nem tudni.

    Budapesten jócskán találhatók ilyen területek, több ezer hektár a belvároson kívül szinte minden kerületben. Itt a területek rehabilitációja után társasházi lakásfejlesztések is megvalósulhatnak.,

    Ezeknek a területeknek a hasznosítását javasolta korábban az MNB mellett létrehozott Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) is.

    A területek rehabilitálása azonban nem egyszerű, és igen költséges is, ezért az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület IFK) a kormány segítségét kéri a barnamezős területek kármentesítéséhez. Ezzel növelhető lenne a fejlesztési telkek kínálatának és kapacitásainak bővítése, így a fajlagos telekárakat mérsékeltebb szinten lehetne tartani.

    Az adott területen épülő lakásoknál nemcsak az adásvétel áfáját csökkentette most a kormány, hanem az ott épülő bérlakások bérleti díjának az áfáját is. Ez azért jelentős előrelépés, mert jelenleg a vállalkozói bérlakásépítés egyik legnagyobb gátja a magas lakbéráfa, ami a megtérülést jelentősen befolyásolja.

    Egy közhasznú bérlakásrendszer létrehozását régóta szorgalmazza a TLE, hiszen a megfizethető lakások biztosításán túl a bérlakásépítés konjunktúrakiegyenlítő eszköz is lehet a kormány kezében. (A bérlakásépítés lehet az egyik eszköz a válságból való kilábalásra) A zöld szempontokat érvényesítő, minőségi bérlakásépítés koncepciójába maximálisan illeszkedik a barnamezős területek hasznosítása.

    Rozsdaövezet: A használaton kívül került, vagy alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotban lévő, és/vagy környezetszennyezéssel terhelt egykori iparterület, gazdasági terület, illetve elhagyott, használaton kívüli laktanyaterület. Az egykori ipari övezetek nagy részén találhatóak, kisebb vagy jelentősebb környezeti problémákkal sújtott területek, valamint műemlékvédelem alatt álló, egykori ipari épületek. Forrás: Wikipédia)

    Koji László, az ÉVOSZ elnöke a Portfolionak elmondta, hogy szükséges "a rozsdaövezet egyértelmű , jogszabályi meghatározását a kedvezményes áfa alkalmazására vonatkozó jogszabályban. A rozsdaövezetek a települési önkormányzatok (főváros, kerületek, vidéki városok) 2030. évi fejlesztési terveiben és a szabályozási terveiben vannak megjelölve, országos összesítésük nincs."

    Az oldalnak nyilatkozó ingatlanfejlesztők üdvözölték a bejelentést, hiszen a lakásépítési szegmensben a koronavírus-járvány hatásain túl is erőteljes csökkenés tapasztalható (Nagyon kevés lakásépítési engedélyt adtak ki az év elején).

    Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Property Zrt. tulajdonosa azt is kiemelte, hogy hasznos lenne, ha a kormány a a piaci bérlakásszektorra tett szakmai javaslatokat is mielőbb támogatná, hogy a bérlakásépítés a lehető leghamarabb elindulhasson.  Ehhez azonban szükség van még jónéhány szabályozó lépésre a kormány részéről. 

    Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezető igazgatója is úgy gondolja, hogy +a rozsdaövezetekben alkalmazható 5%-os áfa, mert ez mind a keresletet, mind a kínálatot fogja növelni, ami nagyban segíti a gazdaság ezen szegmensének újraindítását". Mint kifejtette: a rozsdaövezetek a települések olyan tartaléka, ahol a városi szövet megújulására, a zöld felületek növekedésére, a funkcióváltásra igen nagy szükség van. Ezeknek a területeknek a fejlesztése jól illeszkedik a kompakt város modellbe, amikor is nem az agglomerációból ingázók számának növekedését támogatjuk, hanem a városon belül alakítunk ki egymáshoz közeli (így autómentesen elérhető) lakás, szolgáltatás és munkahely kapcsolatokat".

    Forrás: kormany.hu, igylakunk.hu, Portfolio

  • Nagyon kevés lakásépítési engedélyt adtak ki az év elején

    Legutóbb 2017 júliusában volt ilyen alacsony a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma, de az akkori kiugróan alacsony számot megelőzően 2016 áprilisa óta csak ennél magasabb értékeket mutat a statisztika.

    A KSH építőiparra vonatkozó adatai szerint a februárban az épületek építésére kötött szerződések száma 7,8 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. 

    A lakóépületekre kiadott engedélyek is mutatják ezt a visszaesést: januárban 735, februárban 769 új lakóépületre adtak engedélyt. Ebből januárban 529, februárban 603 volt az egylakásos épületre, azaz családi házra vonatkozó engedély, tehát a többlakásos lakóépületekre kért engedélyek száma mindössze 206, illetve 166. A tavalyi év átlagához képest ez 70%-os visszaesést jelent. Ez még akkor is nagyon alacsony, ha az éve első hónapjaiban általában megfigyelhető némi csökkenés.

    A családi házak esetében kisebb a megtorpanás, hiszen ott 2017-2018-ban is találunk hasonló adatokat, és bár a tavalyi átlaghoz képest itt is  %-os csökkenés mutatkozik.

    Megállapítható, tehát, hogy a számok alapján megközelítőleg a 2016 eleji szintre esett vissza a kiadott építési engedélyek száma. 

     

  • Fogynak az új lakások, és egyre kevesebb épül

    A legutóbbi Lakáspiaci Riport (Eltinga) adatai szerint Budapesten a 2019. december - 2020. február közötti időszakban alig több mint 700 újépítésű lakást adtak át (és ebben benne vannak a tetőtérbeépítések is).  Ezek közül csak három olyan lakás van, amelyet már a 27%-os áfakulcs érint, a többit még a kedvezményes 5%-os áfával adhatják el. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a 27% áfa mellett nem éri meg lakásokat építeni.

    Ugyanakkor az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) legfrissebb közleménye szerint egyre több új projekt előkészítése lelassult, leállt. Ez egyaránt jellemző az állami, önkormányzati és a magánmegrendelésekre. A március hónapban megkötött új szerződések volumene a szokásos/várt volumennek mintegy 65%-át érhette el. Az ágazat megrendelési állománya jelentős kormányzati/önkormányzati megrendelések nélkül zuhanásszerűen csökkenhet.

    Az ITM/Kormányzat javaslati csomagjában szereplő „előrehozott” beruházási csomag minél előbbi kiírását sürgeti az ÉVOSZ.

    Az eddig bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezető igazgatója, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke kérdésünkre elmondta, hogy minden segítség könnyítést jelent, de meg kell várni a részleteket, mert most még egyáltalán nem tudni, mennyiben vonatkoznak majd ezek az építőipari cégekre. "Az adó megfizetésében a könnyítések üdvözlendők, ez mindenkinek jó, de különösen a mikrovállalkozásoknak fontos, nekik ez nagy segítséget jelent" - tette hozzá.

    Ami a bajba került ágazatok számára ígért beruházási támogatásokat (infrastruktúrafejlesztés támogatás, kedvező hitelek, garanciák) illeti, Kiss Gábor úgy fogalmazott, hogy reméli, ha „a magánszektor visszaesik, akkor az állam nagyobb megrendeléseket hoz majd a piacra. Ezt hívják anticiklikus gazdaságpolitikának. A hitelek a nehezebb időkben piaci lapon nem elérhetőek, mert a bankok a kockázatot kerülik (magasabb kamat, magasabb önerő stb). Az állami kamattámogatás és -garancia csökkenti a bank kockázatát és így a hitelezés tovább folytatódhat.”

    Az ÉVOSZ közleménye szerint az építési vállalkozók is fontosnak tartják, hogy meghatározott körben fennmaradjon az új építésű lakásoknál a kedvezményes, 5%-os áfa alkalmazása. A rozsdaövezetekben megvalósuló lakásépítéseknél érvényesíthető kedvezményes forgalmi adózás rendjét minél előbb kérik meghirdetni, bevezetni.

    Több szakmai szervezet mellett a TLE is javasolta az ITM-ben készülő építésgazdasági stratégiába beépíteni az áfakedvezményeket: az 5%-os újlakásáfát, valamint az áfavisszatérítést. (TLE lakásépítési javaslatok az építésgazdasági stratégiába)

    Javasoltuk az áfakedvezmények újbóli bevezetését a támogatási rendszerbe olyan feltételekkel, hogy azok valóban a kívánt célcsoporthoz (fiatal, gyermeket vállaló hazai családok) jussanak el. Az 5%-os újlakásáfa bevezethető lenne olyan feltételrendszer kialakításával, amely a kiemelt célcsoportok számára teszi csak elérhetővé a támogatásokat (kizárva a befektetői spekulatív felhasználást). Ilyen feltétel lehetne például a lakások nagyságának korlátozása mellett bizonyos szociális megkötéseket alkalmazása, akár a népesedési célokat, a családok érdekeit közvetlenül figyelembe vevő módon.

    Javasoltuk továbbá az áfa-visszatérítés bővítését a most is érvényes feltételekkel (új építésre, bővítésre, valamint korszerűsítésre egyaránt vonatkozóan, legfeljebb 5 millió Ft-ig), de a jelenlegi 2486 kistelepülésről a települések jelentősen szélesebb részére, akár az összesre kiterjesztve.

     

  • Egyre több a munkaerőprobléma az építkezéseken

    Mint írják, az elmúlt héthez képest lényegesen több új projekt - állami, önkormányzati és a magánmegrendelések - előkészítése lelassult, leállt, de a márciusra várt volumennek csak mintegy 65%-a.

    Az  egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket az építőipari vállalkozások megtették. A foglalkoztatottak kis csoportokban dolgoznak, legtöbb helyen védőfelszerelésekben. A munkavállalók utaztatása is kisebb csoportokban és nagyobb részt saját személygépkocsik igénybevételével történik. A közepes és nagy cégek egészségügyi felelősöket jelöltek ki, akik folyamatosan figyelik a dolgozók egészségügyi állapotát. A tervező mérnökök 90%-ban otthoni, távmunkavégzéssel teljesítenek.

    Mindezek eredményeként az építőiparban vírusos megbetegedések jellemzően egyenlőre nincsenek. Kisebb csoportok, brigádok karanténba küldése/önkéntes elvonulása az áprilisi napokban azonban már előfordul. Az egészségügyi kockázatok csökkentésének a folyamatos munkavégzés érdekében, jelentős költségkihatása van.

    Egyre több generálkivitelező jelzi az ország különböző részeiből, hogy növekszik azon mikró- és kisvállalkozások száma, amelyek felfüggesztik az alvállalkozói munkájukat. Ezt elsődlegesen a fertőzésmentes utaztatási problémákkal, anyagbeszerzési nehézségekkel, finanszírozási gondokkal indokolják.

    A külföldi munkaerő (jellemzően ukrán és szerb) jellemzően hazautazott. Ezekkel a relációkkal a határmenti, 30 km mélységű munkába történő átjárás nem működik. Pontosított külgazdasági-kormányközi megállapodásokra lenne szükség. Ezen munkavállalók visszajövetele bizonytalan.

    A Nyugat-Európából hazatért szakmunkások és mérnökök önkéntes, kéthetes karantén lejártát követően, egyre nagyobb mértékben vállalnak itthon munkát, számuk több százra tehető.

    A mikró- és kisvállalkozói körnek jellemzően rövidebb átfutási idejű munkájuk van, amit befejezve nehezen tudnak újabb szerződéseket kötni a magánmegrendelői, lakossági körben, ezért megjelent a munkaerő-elbocsátás. Egyelőre más építési vállalkozásoknál a szakmai végzettséggel rendelkező szakmunkások munkát találnak.

    Mivel a járványhelyzet miatt az épületek építésénél tömegesen várhatók határidős csúszások, több, ez év végéig átadásra tervezett létesítmény befejezése 2021. évre fog áthúzódni. 

    Forrás: ÉVOSZ

  • A földhivatali ügyintézés lassúsága hátráltatja a budapesti lakóingatlan-fejlesztéseket

    Korábban foglalkoztunk már azzal a problémával, milyen nehéz helyzetbe hozhatja a társasházak építőit, ha fennakadások vannak a hivatali ügyintézésben, helyszíni szemlézésben, igazolások, használatbavételi engedélyek kiadásában.

    Több ingatlanfejlesztő beszámolt a hivatali folyamatok lassulásáról, a hatóságok elérhetetlenségéről. „A hivatali ügyintézés nagyon változó. A földhivatalok (különösen a budapestiek) már az elmúlt évben 5-6 hónapos késedelemben voltak, ami tovább romolhat. A Katasztrófavédelem munkatársait elvezényelték a létfontosságú vállalatokhoz, illetve nem mehetnek ki helyszíni ellenőrzésre, így a használatbavételi eljárások is bizonytalanná váltak” – mondta el kérdésünkre Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezető igazgatója.

    Más társasházépítő arról beszélt, hogy esetében a társasházi alaprajzok földhivatal általi záradékolása – ami előfeltétele a társasházi alapító okiratnak –250 napig tartott a törvény adta 60 nap helyett. Mint mondja, a bankok akkor akarják a vevőket finanszírozni, ha megalapításra került a társasház, bejegyzésre kerülnek az albetétek, amit meg lehet terhelni. Neki várhatóan egy évig fog tartani az általa épített társasház lakásait albetétesíteni. Elmondása szerint 2017-ben ugyanez még 2-3 hónapot vett igénybe. A használatbavételi engedély, majd a társasházi albetétek földhivatali bejegyzése fontos a vevők finanszírozásához, ezért az ügyintézés lassulása a fejlesztéseket is lassítja.

    A koronavírus-fertőzés miatt kialakult veszélyhelyzetre tekintettel a Budapest Fővárosi Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya módosította az ügyfélszolgálati ügyintézés lehetőségeit. Mivel az ügyintézés során személyes kontaktus nem lehetséges, az ügyintézést csak elektronikusan, postai úton, illetve a bejáratnál kihelyezett iratdoboz igénybevételével lehet megoldani. A honlapon olvasható információ szerint az érdemi ügyintézés, a kérelmek elbírálása folyamatosan megtörténik.

    Ahhoz, hogy az építőipar minél kisebb károkat szenvedjen, lényeges hogy a lakásépítések, illetve a lakások átadása ne húzódjon el túlságosan. Ehhez pedig elengedhetetlen a hivatali, hatósági ügyintézés (kormányhivatalok, földhivatalok, szakhatóságok) működésének a biztosítása. Ugyanilyen fontos, hogy a közművállalatok is folytassák a beruházásokhoz szükséges megrendelt fejlesztéseket, a mérőóra-felszereléseket, adminisztrációt.

  • Baljós előjelek az építőiparban

    Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke úgy nyilatkozott az Indexnek, hogy "egyre több alvállalkozó függeszti fel a munkáját, főként a budapesti munkáknál fogynak a szakemberek, a járvány terjedése miatt ugyanis vidékről egyre kevesebben utaznak fel". Ez kevésbé érinti a mélyépítést, a magasépítésben azonban, főleg a lakásépítések esetén súlyosabb a helyzet.

    Sok külföldi vendégmunkás hazament, a kisebb cégek és mikrovállalkozások egyáltalán nincsenek hozzászokva az online kapcsolattartáshoz, akadozik a teljesítésigazolások és a számlák benyújtása, ami miatt pedig csúszhatnak a kifizetések is - tette hozz Koji László. Mindez veszélezteti a cégek likvidtását, a projektek folytatását, új építések indulását.

    Az ÉVOSZ elnöke szerint állami intézkedések és megrendelések segíthetnének az ágazaton: "500 milliérd forintos kormányati és önkormányzati beruházási csomagra lenne szükség ahhoz, hogy ne induljanak meg tömeges elbocsátások az ágazatban". 

    Az alapanyagbeszerzés lassulásáról és a hivatali ügyintézés nehézkességéről számolnak be ingatlanfejlesztő cégek. Mint mondják, inkább a hatóságok elérhetetlensége jelent problémát, hiszen bizonyos igazolások, vagy a a használatbavételi engedélyek késlekedése nagy bajba sodorhatja az építtetőket. (Erről mi is írtunk korábban: Csúsznak a használatbavételik, bajban a vevők)

    Mind az ÉVOSZ, mind az ingatlanfejlesztők eljuttatták javaslataikat a váslághelyzet megoldására a kormánynak.

    A TLE is foglalkozott a lehetséges válságkezelő inntézkedésekkel (Fontos a hazai építőanyagipari kapacitások megvédése, A bérlakásépítés lehet az egyik eszköz a válságból való kilábalásra, Lakásépítések a GDP-ben és a válságkezelésben), valamint eljuttattuk a konjunktúrakiegyenlítésre és a hosszú távú kiszámíthatóság növelésére tett javaslatainkat az ITM-nek: Lakásépítések az építésgazdasági stratégiában - azonnali ösztönzés szükséges.

    Forrás: Index

  • Lakásépítések a GDP-ben és a válságkezelésben

    Nemrégiben Matolcsy György jegybankelnök az MKIK gazdasági évnyitóján kiemelte, hogy a lakáspiac továbbra is fontos növekedési tartalék, és el kell érni, hogy évente 30.000 új lakás épüljön. Ez 0,8-1% GDP-növekedést jelent, és hozzájárul a társadalmi fenntarthatósághoz. Matolcsy György a Növekedés.hu oldalon megjelent írásában sürgette egy új lakásépítési program mielőbbi bevezetését. Emlékeztetett rá, hogy készen van és indulásra vár egy „zöld, városrehabilitációval összekötött vállalkozói bérlakásprogram”, amely azonnal elindítható (LITT: Elérhető lakhatás, hatékonyabb építőipar). Ez a program a sok ponton összecseng a TLE által javasolt közhasznú bérlakásépítési programmal.

    A koronavírus okozta helyzetben azonosítani kell azokat a projekteket, amelyek munkát adnak, és segítenek megmenteni a hazai gyártási, tervezői, kivitelezői kapacitásokat.

    Visszatekintve a 2008-as gazdasági válságra látható, hogy számos európai ország lakásépítési projekteket indított a gazdasági visszaesés ellensúlyozására. Az akkori magyar kormányzat nem nyúlt ehhez az eszközhöz. (2009-ben a TLE áttekintette, milyen válságkezelő intézkedéseket hoztak, vagy terveztek egyes európai országok a lakásépítések konjunktúrakiegyenlítésére. Összefoglaló táblázatunk a cikk alatt a letölthető.)

    A koronavírus-válság után, jelentős kormányzati intézkedések nélkül 2020-21-ben nagyon kevés lakásprojekt fog indulni. Jelenlegi előrejelzések szerint a kedvezményes áfa kivezetése és a koronavírus-válság együttes hatására 2021-ben várhatóan 10 ezernél is kevesebb lakás fog épülni, ami 2022-re tovább csökkenhet. Ha nem lép a kormány, a lakásfejlesztések éveken át nem fognak tudni beindulni. Az újabb visszaesés és az ágazat hektikussága a jelen helyzetben nemcsak építésgazdasági, hanem nemzetgazdasági károkat is okozhat.

    Az építőipar multiplikátor hatása a nemzetgazdaságon belül jelentős, legalább négy-ötszörös, ezért a válságkezelés ezen a területen prioritást kellene, hogy élvezzen. A lakásépítési ágazatban dolgozók munkanélkülisége esetén a szociálisan leginkább veszélyeztetett rétegek kerülnek utcára.

    A válság következményeinek enyhítésére a szakma által javasolt intézkedések között kiemelt szerepe van a lakásáfa csökkentésének.

    - Továbbra is a lakásépítésekkel kapcsolatos 5%-os áfakulcs visszahozatalát látjuk ahhoz szükséges intézkedésnek, hogy a lakásépítési piacon várható recesszióból segítsen kitörni. A kedvezményes áfakulcsra az általunk javasolt időtartam legalább 3 év, és érdemes lenne megfontolni azt is, hogy a fejlesztők/kivitelezők keletkező profitja, mint ágazati különadó a fenti időszakban a költségvetés finanszírozását is szolgálhatná. (Az ingatlanfejlesztők javaslataiban szerepel ezen felül 4%, a lakásértékesítés nettó árbevételére vetített lakáspolitikai adó bevezetése.)

    - Az áfakedvezmény finomra hangolható olyan feltételekkel, hogy az valóban a kívánt célcsoporthoz (fiatal, gyermeket vállaló hazai családok) jusson el, ugyanakkor ösztönözze a kívánt építési volument.

    - Javasoljuk továbbá az áfa-visszatérítés bővítését a most is érvényes feltételekkel (új építésre, bővítésre, valamint korszerűsítésre egyaránt vonatkozóan, legfeljebb 5 millió Ft-ig), de a jelenlegi 2.486 kistelepülésről a települések jelentősen szélesebb részére, akár az összesre kiterjesztve.

    - A bérlakásépítés, mint konjunktúrakiegyenlítő eszköz is hatékonyan tudná mérsékelni az építőipar és a lakásépítések ciklikusságát. A jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos lenne egy olyan eszköz a Kormányzat kezében, amellyel közvetlenül tudja befolyásolni a lakásépítési számokat. Ehhez elsődlegesen fontos lenne az állami / vállalkozói bérlakásépítés struktúrájának, intézményrendszerének kiépítése, illetve egy bérlakásépítési program beindítása (állami / vállalkozói); akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten, a nagy ipari centrumokban. A bérlakásépítést össze lehetne kötni a demográfiai programmal, és a bérlőknek adott vételi jog biztosítaná a kormányzati politika által elvárt tulajdonszerzés lehetőségét is.

    - A felújítások, korszerűsítések, indokolt esetben a helyettesítő új építés ösztönzése, ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a jelen helyzetben.

    Mindehhez hosszú távú tervezésre, kiszámítható szabályozási környezetre, a szakmai előkészítés koordinálására van szükség.

    A TLE régóta szorgalmazza egy olyan stratégia megalkotását, amelynek része:

    - egy hosszú távú, legalább 15 évre szóló lakásprogram, a lakásépítési, lakásfelújítási célszámok megfogalmazásával,

    - a legfontosabb támogatási eszközök és azok hozzávetőleges éves keretösszegének kijelölésével,

    - valamint egy lakásügyi fejlesztésekért felelős kormánybiztos kinevezésével a kapcsolódó feladatok összehangolására (kormányzati intézkedések előkészítése, végrehajtása, monitoringja).

    Az építőiparban kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és a szakképzés tervezésének szempontjából is.

  • Fontos a hazai építőanyagipari kapacitások megvédése

    Egyelőre a hazai építőanyaggyártók, folytatják a termelést, a forgalom nagy a pánikvásárlások miatt. Az építésgazdaság ugyanakkor jelentős mennyiségben használ import termékeket is, az olaszországi alapanyag-beszerzés vált leginkább nehézzé és a logisztika miatt drágábbá. A ÉVOSZ elnöke úgy nyilatkozott, hogy a csempék, burkolólapok, szaniteráruk, ragasztók, fugázó anyagok, hőszigetelő anyagok import beszerzése akadozik, de egyéb, nyugat-európai beszerzésű termékek érkezése is késik. A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke szerint van elég építőanyag-tartalék, az ellátásbiztonsággal nem lehet baj.

    A kiszállítás azonban szűk keresztmetszet, gyakran a logisztikai kapacitás miatt vannak fennakadások. Szakértők szerint nagy változásokra számíthatunk az ellátási láncokban, az európai, illetve hazai gyártók és beszállítók előtérbe kerülhetnek. Ezért is különösen fontos a magyarországi építőipari alapanyaggyártás kiemelt védelme, megőrzése és segítése.

    A lakásépítési szektorban 2019 évben 21.127 lakás épült, 2020-ra 18,5 ezer, 2021-re 16 ezer volt az elemzői várakozás. A járványhelyzet hatására sok projekt azonban már nem indult el. Az átadások is nehézkesek lesznek, a használatbavételi engedélyekkel kapcsolatos csúszások miatt (lásd korábbi cikkünk: Csúsznak a használatbavéletik, bajban a vevők)

    A 2013-as mélypont (7.293 db lakás) óta megnyitott gyárak, kialakított új kapacitások megőrzése kerül veszélybe, ha újabb mélyrepülés lesz a hazai lakásépítésekben. A kormányzat lakásépítési és felújítási célszámokkal tudná segíteni a teljes magasépítési értékláncot, így az anyaggyártókat, kereskedőket, tervezőket, beruházókat, kivitelezőket, ingatlanforgalmazókat, finanszírozási szektort és ezeknek a szereplőknek a beszállítóit.

    Értékmegőrzés szempontjából fontosak lehetnek a munkahelyek megtartását segítő kormányzati intézkedések, de valós megoldást a beruházások ösztönzése, az építési projektek járványkrízis utáni mielőbbi újraindulása, ösztönzése jelentené. A kormányzati intézkedések ismeretében a munkáltatók is motiváltak lennének a munkahelyek fenntartásában, és legalább középtávra tervezni tudnának.

    A ciklikusság csökkenthető lenne egy közhasznú bérlakásépítési intézményrendszer kialakításával és bérlakásépítési projektek indításával. (Ezzel kapcsolatos program javaslatunkat lásd: TLE lakásépítési javaslatok az építésgazdasági stratégiába)

    Véleményünk szerint egy legalább 15 évre szóló lakásprogramot kellene meghirdetnie a kormányzatnak, amelynek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési éves célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Ugyancsak szükség lenne egy lakásügyi fejlesztésekért felelős kormánybiztos kinevezésére a kapcsolódó feladatok összehangolására (kormányzati intézkedések előkészítése, végrehajtása, monitoringja).

  • Néhány megye nem tud felzárkózni a lakásépítésekben

    2019-ben a országosan 21.127  lakást vettek használatba, 20%-kal többet, mint egy évvel korábban. Tízezer lakosra 21,6 épített lakás jutott, Budapesten 33,3, ami az országos átlag 1,5-szerese.

    A legjobban és a legrosszabbul teljesítő megyék között 14-szeres a különbség a 10 ezer lakosra jutó lakásépítések számát nézve: az országosan kiemelkedő Győr-Moson-Sopron megyében 54,7, Nógrádban 3,9 ez a mutató.

    Az országosan átlagban 21,6 új lakás jut 10 ezer főre. Ez az arány néhány megyében magasabb (Győr-Moson-Sopron, Pest, Budapest, Vas, Veszprém), míg másutt kevesebb mint harmadennyi (Heves, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Tolna,

    Az új lakások 57%-ának vállalkozás (11.998 lakás), 41%-ának (8.694 lakás) természetes személy, a fennmaradó résznek (435 lakás) egyéb gazdasági szereplő volt az építtetője. Vállalkozások 4,3%-kal több lakást építtettek, mint az előző évben, a természetes személyek által építtetett lakások száma viszont 5,7%-kal visszaesett.

    Értékesítési célból a lakások több mint 57%-a épült, míg saját használatra csak kevesebb mint 40%. Az eladásra épített lakások száma Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb.

    Építési forma szerint a lakások csaknem 42%-át többszintes, többlakásos épületben, majdnem 50%-át pedig%-át családi házas formában adták át, lakóparki épületben és csoportházban együttvéve a lakások alig 8,7%-a épült.

    Az épített lakások átlagos alapterülete 97 nm, Budapesten ez mindössze 72nm, itt csak 30%-uk épült 4 vagy annál több szobával. A legtöbb 4 vagy többszobás lakás Pest megyében épült (3.288db).

    2019-ben 2087 lakás szűnt meg az országban, 62-vel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az építések és megszűnések egyenlegeként a lakásállomány az elmúlt év során 3508 lakással bővült.

    A 2019-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma együttesen 35.123 volt, 4,3%-kal kevesebb, mint az előző évben. A legtöbbet Budapesten (12.158), Pest megyében (7043) és Győr-Moson-Sopron megyében (3146) adták ki. Ezer fölötti az kiadott új engedélyek, illetve az egyszerű bejelentések száma Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Veszprém és Somogy megyében.

    Forrás: KSH Fókuszban a megyék, 2019

  • Kevesebb lakásépítési projekt indult az első negyedévben

    Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, hogy az új építésű lakások négyzetméterára Budapesten éves szinten 10,4 százalékkal, átlagosan 1 millió 12 ezer forintra emelkedett. A legmagasabb fajlagos átlagár az I., II., V. és az XII. kerületben jellemző, ahol 1,5 millió forint feletti árszint az irányadó négyzetméterenként. A másik véglet a XXIII. kerület, ahol az új lakások négyzetméteréért jellemzően 600 ezer forintot kérnek.

    A 23 megyei jogú városban 2020 márciusában 8995 új lakás kivitelezése kezdődött el, ami az egy évvel korábbihoz képest 21 százalékkal kevesebb. Az épülő lakások számát tekintve Győr (1724) áll a mezőny élén, ezt követi Szeged és Debrecen. A legkevesebb projekt Szekszárdon indult, míg Salgótarján és Dunaújváros projekt nélkül maradt.

    A megyeszékhelyeken jellemző 580 ezer forintos fajlagos lakásár nagyjából a fővárosi érték fele. A megyei jogú városok közül a legdrágább projekt Debrecenben épül négyzetméterenként 1 millió 255 ezer forintért, a legolcsóbb, négyzetméterenként 217 ezer forintos projektet pedig Miskolcon hirdették meg.

    Forrás: Relaista.hu

  • Csúsznak a használatbavételik, bajban a vevők

    A koronavírus járvány mellett az építési hatóságok folyamatban lévő átszervezése miatt is elhúzódik a használatbavételi engedélyek beszerzése.  

    2020. március 1. napjától a jegyzők helyett az építésügyi hatósági feladatokat a kormányhivatalok látják el. Ez a folyamatban lévő ügyeket és a megkezdett határidőket nem érintette, de az átállás nem mindenhol zökkenőmentes.

    Ráadásul nem csak az építési hatóság, hanem a közmű-és egyéb hatóságok (csatornázási, víz-, gáz- és elektromos művek, földhivatal, tűzoltóság, kéményseprők stb.) esetében is az ügymenet lassulására lehet számítani a koronavírus-intézkedések miatt.  Ezek halmozódva többhónapos, akár fél éves csúszást is okozhat a járványügyi helyzet alakulásától függően.

    Amennyiben a 2020-ban befejezni tervezett épületek nem kapják meg 2020-ban a használatbavételi engedélyt – amire a fentiek miatt nagy esély van –, akkor a 2021. január 1-től érvényes szigorodó energetikai követelmények miatt problémássá válhat a használatbavételi engedélyek beszerzése. Ez akár a lakók bankhiteleivel kapcsolatban is gondot okozhat, a vevői fizetési késedelem pedig akár a szerződés felmondásához és a vevői foglaló elveszítéséhez is vezethet.

    Információink szerint van olyan bank, amely már szigorított is, már csak olyan a lakásra ad ki hitelt, ami megfelel a szigorúbb energetikai követelményeknek. Így viszont azok az ingatlanok, amelyek még a régi szabályok mellett készülnek (a futó projektek nagy része), nem vonhatók be fedezetként.

    Ez a csokosokat különösen sújtja, hiszen nekik valószínűleg nincsen arra tartalék pénzük, hogy kiváltsák a hitelt. Nekik az állam a használatbavételi engedély meglétekor fizet csak. Ha viszont csúszik a használatbavételi engedély beszerzése, ez fizetési késedelembe hozhatja a csokos vevőket, így akár az önrészt is elbukhatják. 

    A határidők meghosszabbítása lehet a megoldás

    Mivel a jelenlegi helyzetben az ügyintézés nehezen gyorsítható, a határidők meghosszabbítása jelnthetne megoldást.

    Az energetikai követelményeknek való megfelelésre kellene haladékot adni legalább 2021 decemberéig, illetve addig, amíg az éppen most újraszervezett építési hatóság fel tudja dolgozni az ügyhátralékot.

    Kétéves energetika moratóriummal pedig kényelmesen átadhatóak lennének az eddig projektek, még ezzel a tempóval is. Ez nemcsak sok építési projektet, hanem sok építőipari vállalkozást is megmenthetne a csődtől. A bankok számára is megnyugtató lenne, hogy a terhelt ingatlanok likvidek maradnak. Ez a hosszabbítás nem terhelné meg a költségvetést sem, szabályozási úton lehetne kezelni a problémát.

    Köztes megoldás lehetne, hogy azokra a projektekre vonatkozzanak csak - az eredetileg 2021-től életbelépő - szigorúbb energetikai követelmények, amelyeknél 2020. január 1. után kezdték el a kivitelezést, hiszen azokat már nyilvánvalóan ezekre az előírásokra tervezték építészetileg és üzletileg is. 

  • Lakásépítések az építésgazdasági stratégiában - azonnali ösztönzés szükséges

    Olyan 5-10 éves időszakra szóló és a szektor előtt álló kihívásokra választ adó építésgazdasági stratégiát akar kialakítani a Kormány, amely hozzájárul az ágazat termelékenységének növeléséhez, a munkaerőpiac fejlesztéséhez és a lakáspiaci helyzet konszolidációjához.

    A TLE is fontosnak tartja és régóta szorgalmazza egy olyan stratégia megalkotását, amelynek része egy hosszú távú komplex lakásprogram is:

    - hosszú távú, legalább 15 évre szóló lakásprogram, a lakásépítési, lakásfelújítási célszámok megfogalmazásával,

    - a legfontosabb támogatási eszközök és azok hozzávetőleges éves keretösszegének kijelölésével,

    - valamint egy lakásügyi fejlesztésekért felelős kormánybiztos kinevezésével a kapcsolódó feladatok összehangolására (kormányzati intézkedések előkészítése, végrehajtása, monitoringja).

    Az építőiparban kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és a szakképzés tervezésének szempontjából is.

    A társasházépítési projektek ösztönzésére hosszú távú élénkítő intézkedésekre van szükség. Ez tudja megfelelően követni és kielégíteni a keresletet, anélkül, hogy túlzott mértékű lakásár-növekedést okozna. A nagyobb társasházépítési projektek tervezésére, előkészítésére és kivitelezésére 2-4 évre van szükségük a beruházóknak, tehát a néhány évig fenntartott lakásépítési támogatásokat csak korlátozottan tudják használni. Legalább ilyen fontos a családi ház építések támogatása, e nélkül nehezen képzelhető el egy vidékfejlesztési stratégia sikere.

    Azonnali ösztönzés szükséges

    2019-ben 21.127 db új lakás épült. Ez az építési szám a hazai lakásállomány 200 évente történő megújításához lenne elegendő. A kiadott új építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 35.123 db volt, 4,3%-kal kevesebb, mint 2018-ban. Abban, hogy 2019-re a 7 ezres mélypontról (2013) több mint 21 ezerre nőtt az építési szám alapvető szerepük volt a kormányzati intézkedéseknek (5%-os áfakulcs, csok). 

    A kedvezményes lakásáfa kivezetése miatt a lakásépítések száma legalább 20-25 %-kal esni fog. Jelenleg hiányzik egy olyan eszköz, amely a kormányzati célokkal összhangban kompenzálni tudja a lakásépítési kedvezményes áfakulcs (5%) kiesését.

    A lakásépítések azonnali ösztönzése szükséges. Aktív intézkedések szükségesek, amelyek pótolni tudják a kivezetett kedvezményes áfakulcsot és segítenek megtartani legalább a 2019-es lakásépítési volument.

    Javasoljuk az áfakedvezmények újbóli bevezetését a támogatási rendszerbe olyan feltételekkel, hogy azok valóban a kívánt célcsoporthoz (fiatal, gyermeket vállaló hazai családok) jussanak el. Az 5%-os újlakásáfa bevezethető lenne olyan feltételrendszer kialakításával, amely a kiemelt célcsoportok számára teszi csak elérhetővé a támogatásokat (kizárva a befektetői spekulatív felhasználást). Ilyen feltétel lehetne például a lakások nagyságának korlátozása mellett bizonyos szociális megkötéseket alkalmazása, akár a népesedési célokat, a családok érdekeit közvetlenül figyelembe vevő módon.

    Javasoljuk továbbá az áfa-visszatérítés bővítését a most is érvényes feltételekkel (új építésre, bővítésre, valamint korszerűsítésre egyaránt vonatkozóan, legfeljebb 5 millió Ft-ig), de a jelenlegi 2486 kistelepülésről a települések jelentősen szélesebb részére, akár az összesre kiterjesztve.

    A bérlakásépítés mint konjunktúrakiegyenlítő eszköz is hatékonyan tudná mérsékelni az építőipar és a lakásépítések ciklikusságát. A jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos lenne egy olyan eszköz a Kormányzat kezében, amellyel közvetlenül tudja befolyásolni a lakásépítési számokat. Ehhez elsődlegesen fontos lenne az állami / vállalkozói bérlakásépítés struktúrájának, intézményrendszerének kiépítése, illetve egy bérlakásépítési program beindítása (állami / vállalkozói); akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten, a nagy ipari centrumokban.

    Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne a kormányzat kezében, amely alkalmas a konjunktúra kiegyenlítésére, az építőipar tervezhetőségének javítására, Budapest versenyképességének növelésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

    A lakások korszerűsítése is sürgető

    A lakásállomány minőségi megújulásának – mind az új építések, mind a felújítások  számának - alacsony szintje probléma az energiafelhasználás, a lakások elértéktelenedése, a családok életminőségének romlása miatt.

    A magyar lakásállomány közel 80%-a a rendszerváltozás előtt épült, túlnyomó része sürgős korszerűsítésre szorul. Magyarországon külföldi összehasonlításban meglehetősen alacsony a lakásállomány megújulási rátája, mind a nyugat-európai, mind a régió más országaihoz képest.

     

    Az elmúlt években valamelyest nőtt az 1000 főre jutó lakásépítések száma, ugyanakkor a 2018-ban népességarányosan Ausztriában még mindig csaknem 3,5-szer, Lengyelországban 2,6-szor annyi lakás épült, mint Magyarországon. Magyarország a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban mintegy 3,5-szerese volt a hazainak.

    Éppen ezért nagy szükség lenne az elavult lakóépületek (a többi között a falusi Kádár-kockák) energetikai korszerűsítésének célzott támogatására. Véleményünk szerint vissza nem térítendő vagy nagyon kedvező kamatozású visszatérítendő támogatással, esetleg a falusi csok, illetve az áfavisszatérítés kiterjesztésével több településre, illetve a szélesebb célcsoport számára, a mostaninál egyszerűbb igénylési rendszerrel.

    A felújítások és korszerűsítések ösztönzése fontos eszköz lehetne a lakóingatlanok túlzott energiafelhasználásának csökkentésére, lakásállomány értékének növelésére, a lakások megfizethetőségének és a lakásminőség javítására. Emellett ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne az építőipari ciklikusság enyhítésére.

    TLE lakásépítési javaslatok az építésgazdasági stratégiába

  • Veszélyben a társasházépítések

    Az építőiparban hosszabb ideje meglévő kapacitáshiányt és a teljesítési határidők elhúzódását jó eséllyel tovább növeli majd a járvány terjedése. a nagy irodaházak, ipari épületek, szállodák építésével kapcsolatos projektek azért lehetnek különösen kitéve veszélyeknek, mert jelentős létszámú munkaerőt foglalkoztatnak, illetve a kivitelezéshez számos esetben külföldről behozott építőanyagokat, eszközöket használnak fel. A koronavírus azonban akár olyan helyzetet is eredményezhet, ami vis maiornak is tekinthető, így előtérbe kerülhetnek az építőipari vállalkozások és a megrendelők közötti tárgyalások.

    Mivel az ágazat élőmunkaigénye magas, a járvány terjedésével a szektor lassulására, termelési kiesésekre, határidő módosításokra, helyenként a kivitelezések leállítására kell számítani. Olaszországból jelentős mennyiségű import a megszokott, így az innen származó termékek piacán zavarok támadhatnak. Emellett egyelőre az építőipari vállalkozások szigorúbb egészségügyi szabályozások mellett tovább dolgoznak.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető szakértője a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a koronavírus-járvány biztosan kiesést okoz mindkét területen, azaz a nagyobb lakásfejlesztésekben és a kisebb, családi házas beruházásokban egyaránt. Ám szerinte a kisebb projekteken belül, vagyis a családi házak építésében a visszaesés kisebb lesz. Itt sokkal kezelhetőbbek a kockázatok, az építőipari szakemberek pedig akkor keresnek pénzt, ha folyik a munka. Ez is a családi házak építése irányába billenti a mérleg nyelvét. A korábbi évekből áthozott csúszások miatt idén talán még több lesz az átadott társasházi lakás, mint a megépülő családi ház, de 2021–2022-ben a családi házak lehetnek többségben – mondta Balogh László, hozzátéve, hogy normális esetben azzal érdemes számolni, hogy a kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján megépíthető családi házak bő kétharmada épül meg egy-két éven belül.

    A Magyar Nemzeti Bank a múlt év végi Lakáspiaci jelentésében már jelezte, hogy idén elsősorban a vállalkozói lakásépítésekben várható nagyobb visszaesés, míg a családi házak építése jelentősebb arányt érhet el, részben a családtámogatási intézkedéseknek köszönhetően. Eszerint az idei évtől némi lassulás várható a lakásátadásokban, amire hatással lesz a visszaemelkedő áfakulcs és a 2021-től szigorodó energetikai követelményrendszer is. A jegybank összességében 2020-ban 18 500, 2021-ben pedig 16 ezer új lakás átadására számít – ezekben a számokban pedig minden bizonnyal magasabb arányt képviselnek majd a családi házak - írja a lap.

    A TLE információi szerint az egyik vezető ingatlanberuházó nagy társasházépítési projektjei már csak 80%-os kapacitással épülnek, de ez csökkenhet 50%-ra, sőt, a legrosszabbal számolva, akár nullára is. Problémát jelenthet bizonyos építőanyagok utánpótlásának akadozása, vagy a munkaerő szervezése, így például a hazánkban dolgozó ukrán falazómunkások hazatérése, kiesése.

    Lassul a lakáspiac is

    A lakáspiacon a tavalyi őszi-év végi forgalomlassulás után idén egyre biztatóbb statisztikák láttak napvilágot, vagyis ismét kezdett növekedni a lakáspiacon az adásvételek száma. Most azonban az ingatlan.com friss adatai szerint a kereslet az elmúlt hetekben visszaesett, de a kínálat bővült. Biztosat még természetesen nem tudunk, de a forgalomban visszaesés várható, ami valószínűleg csak átmeneti jellegű lesz, és a járvány lecsengése után a piac gyorsan regenerálódhat.

    Jelentősebb árleszállítás a teljes piacot nézve nem várható, ugyanakkor a korábbi évekhez képest sokkal gyakoribbá válhatnak az alkalmi vételek. Valamint a vásárlók többet alkudhatnak a tulajdonosok által megszabott árból, hiszen aki valóban értékesíteni szeretné ingatlanát, az most 10-15 százalékkal kevesebb vevőre hagyatkozhat, mint a veszélyhelyzet előtt. Az ingatlanközvetítők szerepe is felértékelődhet, mivel a segítségükkel már csak valódi adásvételi szándék esetén működnek együtt a tulajdonosok vagy a vevőjelöltek, így többek között kiszűrhetők a lakásturisták is.


    Forrás: Realista.hu, Magyar Nemzet

     

  • Év végéig nem kell fizetni a hiteleket

    A moratórium minden hitelre vonatkozik, így a lakáshitelekre is. 

    A moratórium kiterjed a tőketörlesztésre, a kamatokra és a hiteldíjra is, vagyis semmilyen költséget nem kell fizetni.

    Ez egy a kormány adósvédelmi intézkedései közül, amelyeket a koronavírus-járvány negatív hatásainak enyhítése érdekében vezetnek be. A hitelesek számára a legfontosabb döntés, hogy a magánszemélyek és vállalkozások által felvett hitelekre fizetési moratórium vonatkozik az év végéig, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy december végéig nem kell törleszteniük a kölcsönöket. 

    Mit jelent ez az intézkedés?

    A lépés célja részben az, hogy a várható kedvezőtlen gazdasági események miatt pénzügyi nehézségek elé néző hiteleseknek pénzügyi mozgásteret biztosítsanak.

    A fizetési moratórium mindenesetre az érintetteknek könnyítést jelent, különösen az alacsonyabb jövedelmű, adósoknak, akik esetlegesen a mostani krízis miatt a legrizikósabb szektorokban dolgoznak.  Azért az alacsonyabb jövedelmi kategóriákba tartozó személyi kölcsönt törlesztőknek jelent komoly segítséget a lépés, mert nagy részük az egyik legfontosabb adósságféknek számító, úgynevezett jövedelemarányos törlesztési mutató (jtm) által megszabott limit közelében adósodtak el.

    Trencsán Erika, a money.hu szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy a moratórium csupán halasztást jelent, ezért amikor lejár az átmeneti időszak, onnantól folytatni kell a törlesztést, és az időközben elmaradt részleteket is vissza kell fizetni.  A money.hu szakértője azt is hozzátette, hogy a moratórium csak azokra az adósokra vonatkozik, akiknek március 18-án elő hitelszerződése volt, és akiknek már a hitel összegét is folyósították.

    Akinek a szerződése 2020-ban jár le, az is élhet a törlesztési moratóriummal, ilyenkor a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama 2020. december 31-éig meghosszabbodik.

    Aki viszont továbbra is rendesen törlesztene, az is gond nélkül megteheti, mivel a fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

    Forrás: Realista.hu, Index

  • Bécs kiemelten támogatja a lakásfelújításokat

    Bécs már több mint száz éve védi a fővárosi lakáspiacot. A megfizethető és élhető lakhatás mára alapvető jognak számít az osztrák fővárosban, amely fontos szerepet játszik a társadalmi béke fenntartásában is. Bécsben a lakosok több mint 60 százaléka él valamilyen a város által támogatott ingatlanban. Jelenleg 24.000 lakás áll építés és tervezés alatt, melyet a főváros 900 millió euróval támogat. Azonban nem csak az új épületek kivitelezésénél, hanem a már meglévő lakások felújítási munkálataiban is számíthatnak a tulajdonosok és bérlők a város anyagi segítségére.

    A bécsi bérlakásrendszer Európában példaértékűnek számít. A szegényebb vagy átlagos jövedelemmel rendelkezők is segítséget kapnak, így nem szorulnak ki ők sem a külterületekre. A támogatások lehetővé teszik, hogy alacsony lakhatási költségek mellett a lakások állapotát is a saját igényeikhez mérten tudják kialakítani az ott lakók. A téli és nyári időszakban különösen fontos, hogy a lakások rendelkezzenek megfelelő szigetelésű nyílászárókkal, így Bécs az energiahatékonyságot szem előtt tartva átvállalja az ilyen jellegű költségek 50 százalékát. Továbbá 400 euróval támogatja a lakásokban az új biztonsági bejárati ajtók beszerelését. A mozgássérültek helyzetén is szeretnének könnyíteni, így ha érdekükben átalakításokat kell végezni az épületben, 4.200 euróig Bécs ezt is támogatja.

    „A város konkrét intézkedésekkel és támogatásokkal segíti Bécs lakosait, hogy a négy fal között is javítani tudjanak életminőségükön”- nyiltakozta Michael Ludwig, Bécs polgármestere.

    Forrás: Bécs Város Budapesti Képviselete

  • A hazai építőanyaggyártók is érzik már a lakásépítések visszaesését

    Az 5%-os újlakás-áfával tavaly év végével megvalósuló újlakás-projektek nyomán a cseréptermékek iránti kereslet az év végével megugrott, de a szerkezetépítő anyagoknál az utolsó negyedévet már a csökkenés jellemezte 2018 azonos időszakához képest, amely a sok párhuzamos projekt miatt időben széthúzva jelentkezik az építőkémiai és a homlokzati hőszigetelőanyagok, valamint az épületgépészeti termékek piacain. Ez összefügg azzal, hogy számos újlakás átadása 2020 elejére csúszik át. 2019 egészében az építőanyag gyártói szegmensek jellemzően vagy stagnáltak vagy 5-10% között növekedtek, míg a teljes építőipar 22,2%-al nőtt tavaly.

    A vidéki csok 2019 év közepi elindításának hatása még nem érzékelhető, azonban az 5%-os újlakás-áfa kivezetésével a vidéki megyeszékhelyeken határozottan visszaestek a sok szakipart vonzó, ténylegesen elindított újlakás-építések. Az épületenergetikai korszerűsítések előmozdításához az ltp-kamattámogatás kivezetése nyomán láthatóan visszaszorulóban vannak lejáró ltp-megtakarítások, hasonló ösztönző nélkül a lakástulajdonosok jelentős arányban egyelőre elodázzák a korszerűsítéseket.

    A MÉASZ továbbra is a számla ellenében történő részleges áfa-visszatérítést tartja olyan eszköznek amely a meglévő családpolitikai ösztönzők mellett segítené fenntartani a magasépítés lendületét. Az áfa egy részének utólagos jóváírása - az ingatlan tulajdonosának - mind az újlakás-építések, mind pedig az épületenergetikai korszerűsítések terén fehérítené az építésgazdaságot, közvetlenül kedvezményezné a tulajdonost, a meglévő családpolitikai ösztönzőket pedig jól egészítené ki. Ez a megoldás hosszú távú tervezhetőséget nyújtana az építésgazdaság szereplőinek.

    További részletek: measz.hu

  • Így támogatja a kormány a vidéki házak felújítását

    A Magyar Nemzet idézi Varga Mihály pénzügyminisztert, miszerint  fél év alatt csaknem négyezer családdal kötöttek szerződést a bankok 22 milliárd forint összértékben, így mostanra már bőven meghaladhatta az ötezret a szerződést kötők száma. Mindezt a csok frissen közölt adataival összevetve az látszik, hogy a falusi csokos szerződések száma nagyjából a negyedét teszi ki az összes csokos szerződésnek.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője a lapnak elmondta, hogy "egyértelműen kijelenthető, hogy a családok ingerküszöbét elérte a támogatás, és valamelyest megnőtt a vonzerejük az érintett, adott esetben hátrányos helyzetű falvaknak. Kicsit zárulni kezdett az olló, azaz a korábbi óriási különbségek ha kicsit is, de csökkentek. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a falusi csok bevezetése előtt az összes ingatlankeresés mintegy 6-6,5 százaléka irányult ezekre a településekre, a falusi csok bevezetése óta viszont az összes érdeklődés 9 százaléka."

    A portál adatai szerint valamennyi megyében kirajzolódik az említett különbség. A 2019. július és 2020. feb­ruár közötti időszak adatait az egy évvel korábbiakkal összevetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 52, Békés megyében 47, Baranya megyében 36, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 30, Tolna megyében pedig 28 százalékkal nőtt az érdeklődés a falusi csokos települések ingatlanjai iránt.

    – Leginkább a kelet-magyarországi megyékben élénk az érdeklődés a falusi csokra. Ez azért is fontos, mert a támogatás felújításhoz van kötve. Vagyis nemcsak arról van szó, hogy az ingatlantulajdonos esetleg több pénzt kap a házáért, hanem az egésznek gazdaságélénkítő hatása van. A felújítás helyi­ek­nek ad munkát, amelyről számlát kell adni, és ha egy adott környéken már öt-tíz ilyen korszerűsítés zajlik, az érdemi hatást jelent – fejtette ki Balogh László, utalva arra, hogy ez év elejétől a falusi csokos kistelepüléseken már nem csak a támogatás milliói fordíthatók korszerűsítésre, de ötmillió forint erejéig vissza lehet igényelni az áfát a felújí­tási munkákból.

    Kimaradnak a Kádár-kockák a kormány energiahatékonysági tervéből

    Mégsem lesz része a kormány által meghirdetett Nemzeti Energiastratégiai programnak 1,4 millió vidéki családi- és társasház energiahatékonysági felújítása. Ez derült abból a nyilatkozatból, amelyet Tóth Bertalannak, az MSZP elnökének és országgyűlési képviselőjének írásbeli kérdésére adott Aradszki András, az Innovációs- és Technológiai Minisztérium energiaügyi államtitkára adott - írta meg a Mérce.

    Aradszki azt hangsúlyozta, a stratégia legújabb verziójából azért került ki az egyébként 2010 óta ott szereplő, közel másfélmillió- főként vidéki – családi ház energiakorszerűsítésére kidolgozott program támogatása, mert „vannak olyan vidéki lakóházak ma is, még ha ‘Kádár-kockáknak’ is nevezzük, amelynek a felújítása többe kerülne, mint a lakóépületnek a teljes értéke. Nyilvánvalóan ezeket a felújításokat nem minden esetben célszerű végrehajtani, még akkor sem, ha energetikai szempontból esetleg kifizetődő lenne, de összességében talán nem célszerű.”

    Forrás: Magyar Nemzet, Mérce

  • Milyen bérlakások épüljenek Magyarországon? - Közvéleménykutatás összefoglalója

    Közhasznú lakásépítési program címmel készítettünk javaslatot 2019. év végén. Egy olyan bérlakásrendszer létrehozása volt a célunk, amely minőségi lakhatást kínál a piacinál alacsonyabb, megfizethető áron, tulajdonszerzési lehetőséggel, és amely támogatja a családok gyermekvállalását. Alapjaiban hasonló bérlakásrendszerre tett javaslatot ez év elején a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület is.

    Az elmúlt években a jövedelmeket meghaladóan nőttek az ingatlanárak és a bérleti díjak. Jelenleg sem a drága piaci, sem a többségében rossz minőségű szociális bérlakásokból nincs elegendő, a kettő között pedig nincsen kínálat. Felvetődik, hogy Magyarországon is kerüljön bevezetésre egy bérlakásépítési, bérlakásüzemeltetési rendszer, amely választ ad ezekre a kihívásokra.

    A bérlakásrendszer elindításához lényeges kiinduló kérdés: van-e valós igény a bérlakásokra. Ausztriában közhasznú építőtársaságok (GBV) építenek a piacinál olcsóbb, jó minőségű bérlakásokat a középréteg számára. Évente 15 ezer bérlakás épül ebben a rendszerben. Az építőtársaságok csak akkor kapják meg a projekthez az állami kedvezményeket, ha bizonyítják, hogy valóban van kereslet a tervezett bérlakásokra.

    Erre irányuló kutatás – ismereteink szerint – Magyarországon nem készült mostanában, ezért döntöttünk úgy, hogy készítenünk egy gyors felmérést. Közvéleménykutatásunk nem reprezentatív, de kiindulópont lehet egy fiataloknak szóló lakásprogram kidolgozásához, amelynek eleme lehet egy bérlakásépítési, -kezelési rendszer is.

    Néhány eredmény a kutatásból:

    • A válaszadók több mint kétharmada gondolta úgy, hogy saját maga, vagy családja számára segítséget jelentene, ha tudna lakást bérelni a jelenlegi piaci díjnál olcsóbban. 
    • Minőségi lakásokat, a piacinál alacsonyabb bérleti díjat és tulajdonszerzési lehetőséget kínáló bérlakásrendszer válaszadóink nagy többsége szerint ösztönözné a családalapítást, gyermekvállalást.
    • Egyértelmű üzenet a válaszadóinktól: a Kormánynak foglalkoznia kellene a jelentősen megnövekedett bérleti díjakkal.
    • Szinte minden válaszadó szerint szükség volna Magyarországon hosszú távú lakásprogramra.

    Kutatásunkat 2020. február elején indítottuk, és két hétig gyűjtöttük a válaszokat itt, az igylakunk.hu honlapon, illetve Facebook-oldalunkon.

    A kérdőív 10 kérdése szólt a bérlakásokkal kapcsolatos igényekről, véleményekről, egy kérdést tettünk fel az állami lakáspolitikával összefüggésben. Emellett feltettünk három, a válaszadókra vonatkozó kérdést is, hogy a válaszokat korcsoportonként, lakóhely-településtípusonként és munkaaktivitás szempontjából is tudjuk szűrni, csoportosítani.

    Összesen 1227 db választ kaptunk. Előfordult, hogy egy-egy kérdésre kevesebb válasz érkezett, ezt az adott válasz elemzésénél jeleztük.

    Úgy gondoljuk, hogy egy közhasznú bérlakásrendszer kialakításánál kiemelt korcsoport jelentenek a 18-35 év közöttiek. Ezért az összes válasz ismertetése mellett az ő válaszaikat külön is hivatkozzuk. A grafikonokon az adott kérdésre beérkezett összes válasz arányait mutatjuk.

    A részletes eredményeket az alábbi linkre kattintva olvashatják.

    KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

  • Erősen visszaesett az induló társasházépítési projektek száma 2019 végén

    Az év egészét nézve jóval kisebb összegben kezdődtek meg munkák az építési szektorban, 2018-hoz képest a visszaesés 21 százalékos volt, de még a 2017-es évhez képest is -11 százalékos volt az eltérés mértéke. 2019-ben összesen kevesebb, mint 2200 milliárd forintot tett ki az építőipari Aktivitás-Kezdés, az egy évvel korábbi közel 2790 milliárddal szemben.

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2019. 4. negyedév)

    A magasépítési aktivitás csökkent

    2019 negyedik negyedévében a magasépítési szektorban az előző negyedévnél kisebb összegben indultak el építési munkák, az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, az összegük 311 milliárd forintot tett ki. Összességében a tavalyi évben így a magasépítéseket jellemző Aktivitás-Kezdés 1364 milliárd forint volt, ami lényegesen kevesebb, mint a 2018-as érték, a csökkenés 15 százalékos volt, de az ibuild.info építési projektadatbázis alapján számolt összeg még 2017-ben is meghaladta a 2019-est.

    A magasépítéseket jellemző visszaesésben a romló nem lakáscélú magasépítési és társasház-építési számok egyaránt szerepet játszottak. A társasházi projektek esetében már az elmúlt negyedévekben is megfigyelhető volt a kivitelezési összegek csökkenése, és a tendencia az év utolsó három hónapjában is folytatódott. A nem lakáscélú magasépítések esetében az Aktivitás-Kezdés visszaesése jóval szerényebb volt. 2019 utolsó negyedévében elindult például több szálloda és irodaház építése mellett a Szegedi Kézilabda Csarnok kivitelezése, a nagykanizsai multifunkciós sport és rendezvénycsarnok első ütemének építése, az M3 Business Center A és B épületének energetikai korszerűsítése és belsőépítészeti átalakítása, valamint a Hungexpo megújítása.

    Egyértelmű a visszaesés a lakáspiacon

    Az idei év január 1-től jelentős változást hozott a hazai társasházi lakásépítési piacra a korábbi 5 százalékosról 27 százalékosra ugró áfakulcs. A 2018. november 1-je után engedélyezett projektek lakásai ugyanis az idéntől a nettó árakon felül csak a magasabb áfaösszeg mellett értékesíthetőek. A tavalyi évben a közeledő december végi határidő egyre jobban éreztette hatását a megkezdett építési munkák összegében. Az Aktivitás-Kezdés mutató értéke a társasházi lakásépítések esetében az év utolsó három hónapjában már csupán 49 milliárd forint volt, míg 2018 valamennyi negyedévében még meghaladta a 100 milliárd forintot a három hónap alatt elindított beruházások értéke. 2019-ben a visszaesés miatt összesen így 263 milliárd forintnyi építkezés kezdődött el, az előző két év több mint 400 milliárd forintjával szemben. A tavalyi évben a társasházi lakásépítések Aktivitás-Kezdés mutatója 39 százalékkal esett vissza országosan.

    Az adott időszakban elkezdett és befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, és a teljesítmény, vagyis az adott időszakban építésre fordított összeg, folyóáron. (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2019. 4. negyedév)

    A jó számokat hozó harmadik negyedév ellenére csak a beruházási érték 44 százaléka koncentrálódott Budapestre, így a főváros részesedése jelentősen csökkent az előző évekhez képest a társasházi lakásépítésekből, ami nem meglepő, itt ugyanis a visszaesés az építkezésindításban 51 százalékos volt 2019-ben az előző évhez képest, derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Közép-Magyarország összességében a társasházi újonnan indított kivitelezések összegéből 52 százalékban részesedett, ami jelentős visszaesés az előző évekhez képest.

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2019. 4. negyedév)

    2019-ben jelentősen nőtt a társasházi lakásépítések esetében az Aktivitás-Befejezés mutató értéke, 322 milliárd forint értékben fejeződtek be projektek az év során, ami 50 százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest. Ugyanakkor az elkészült beruházások bekerülési összege elmaradt a korábban várttól, az utolsó negyedév ugyanis lényeges rosszabb számokat hozott az előzetes vártnál, miután tömegével tolódtak át a projektátadások az idei év első és második negyedévére.

    Nagyon gyengére sikerült 2019 4. negyedéve a mélyépítéseknél

    Bár 2019 áprilisa és szeptembere között jelentős összegben indultak meg építkezések a mélyépítési szektorban az utolsó három hónap lényeges visszaesést hozott a számokban, mindössze 113 milliárd forintot tett ki az Aktivités-Kezdés, ami 2016 utolsó negyedéve óta a legalacsonyabb értéket jelentette, és szinte csak harmada volt a harmadik negyedéves összegnek. Az évet így összességében számottevő visszaeséssel zárta a hazai mélyépítési szektor, 30 százalékkal indult el kevesebb kivitelezés 2019-ben, mint 2018-ban, a 2017-es értékhez képest pedig 22 százalékos volt a csökkenés mértéke. Hozzá kell azonban tenni, hogy a 2019-es Aktivitás-Kezdés ráta (835 Mrd Ft) a szektorban azért nem számított extrém alacsonynak, a 2017-2018-as évek tekinthetőek inkább kiugróan magas értéknek.

    A mélyépítéseken belül a 2017-eshez 2018-ashoz képest elsősorban az út- és vasútépítések esetében indult lényegesen kevesebb kivitelezési projekt, 2019-ben 432 milliárd forint összegben. De ez főként a vasútépítési beruházások Aktivitás-Kezdésében tapasztalható számottevő visszaesésnek volt köszönhető, mindössze 48 milliárd forint értékben léptek építési fázisba beruházások, míg az útépítési Aktivitás-Kezdés 384 milliárd forintos összege jóval kisebb eltérést mutatott a 2017-2018-as időszakhoz képest, az előző éveket jellemző összegeket pedig meghaladta.  

    A mélyépítések visszaesését mutatja az, hogy a 2019 utolsó negyedévében indult legnagyobb projektek közé alig került be ebbe a szektorba tartozó. Például a Déli összekötő vasúti Duna-híd kivitelezése kezdődött meg 2019 novemberében.

    Ismét Közép-Magyarország az élen

    A július és szeptember közötti időszakhoz hasonlóan 2019 negyedik negyedévében a korábbi évekhez képest ismét kevesebb beruházás kivitelezése kezdődött meg Kelet-Magyarországon, ami ellensúlyozta az első félév kiugró részesedési arányszámait a terület esetében. 2019-ben így végül a megkezdett építési munkák összegének 36 százaléka koncentrálódott az ország keleti felére. Közép-Magyarország esetében a tavalyi évben pont az ellenkező folyamat játszódott le, míg az első félévben a relatív részesedése az Aktivitás-Kezdésből elmaradt a korábbi éveket jellemzőtől, az év második felében már jelentősen meghaladta azt, 2019 októbere és decembere között már az új építkezések összegének több mint a fele ide kapcsolódott, derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2019. 4. negyedév)

    Nagy lendülettel épülnek a szállodák

    Jelentős növekedés volt tapasztalható a szállodaépítésekben a tavalyi évben, 2019-ben minden eddigi rekordot megdöntött az építési fázisba lépő beruházások összértéke. Összesen 77 milliárd forintot tett ki a megindult kivitelezések összege, ami már a 2017-es és 2018-as jobb eredményeket produkáló évhez képest is 77-83 százalékos bővülést jelentett, az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint.

    Az előbb említett összeg 52-48 százalékos arányban oszlott meg a főváros és az ország többi része között, összesen több mint 40 milliárd forint értékben kezdődtek meg szállodaépítési munkák Budapesten, és 37 milliárd forint volt a vidéki Aktivitás-Kezdés. Így bár a fővárosban is tapasztalható volt jelentős növekedés, az előző évekhez képest 36 százalékos, a vidéki bővülést meg sem közelítette. Budapesten kívül 2019-ben majdnem háromszor olyan értékben indultak szálloda-kivitelezések, mint egy évvel korábban, az EBI Építésaktivitási Jelentés elemzőinek összesítése alapján. Kezdetét vette például a Zánkai Erzsébet-tábor és a Fonyódligeti Erzsébet-tábor megújulása, az esztergomi Mária Valéria Hotel építése és Balatonszemesen a Parti sétány üdülő beruházás, a fővárosban pedig többek között a Dorottya Hotel és Residence, az A52 Hotel és a B&B Hotel kivitelezése.

    Építési beruházások az egészségügyben és az egyéb magasépítések

    2019-ben 25 milliárd forint értékben vették kezdetüket építőipari beruházások az egészségügyben hazánkban, ami jelentősen kisebb volt a 2018-as beruházás-indításnál, igaz ez utóbbi év a második legmagasabbnak számított 2013 után a 2000-2019 közötti időszakot nézve. 2000-2018 között átlagosan évente 29 milliárd forint összegben kezdődtek meg egészségügyhöz kapcsolódó építési munkák, amelyhez képest a tavalyi évi elmaradása már sokkal kisebb, derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. 2019-ben vette kezdetét például Berettyóújfaluban a Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központ kivitelezése, Szegeden a SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika építése, Dunakeszi szakrendelő és pszichiátriai gondozó beruházás, Debrecenben elindultak az Onkoradiológiai Központ befejező munkái, valamint a fővárosban a IX. kerületi Szent Kristóf Gyermek Egészségügyi Centrum projekt.

    Az egészségügyben építőipari beruházások 26 milliárd forint összegben készültek el 2019-ben hazánkban, befejeződött többek között a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény felújítása Érden, a Szent Lőrinc Gondozóotthon építése Pécsett, valamint szintén elkészültek a Budapesti Szent Ferenc Kórház I. ütemének 2. szakasza esetében a befejező munkák, valamint a korábban már említett debreceni Onkoradiológiai Központ befejező munkái. Az idei évben pedig a tavalyinál jóval nagyobb összegben kerülhetnek átadásra egészségügyhöz kapcsolódó projektek, várhatóan befejeződik például a Budai Irgalmasrendi Kórház beruházás I. üteme, valamint 5 vidéki kórház felújítási munkái is elkészülnek (Pápa, Kisvárda, Hatvan, Aszód, Kistarcsa).

    Az egyéb magasépítések (kulturális, sport és egyéb közösségi létesítmények) közé tartozó építkezés-indítások minden eddigi rekordot megdöntöttek a tavalyi évben, összesen több mint 288 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés értéke, ami a 2018-as jelentős rekordot is túlszárnyalta 25 százalékkal. Az egyéb magasépítési projektek között több uszodaprojekt elkezdődött, például Zalaegerszegen a városi uszoda beruházás, elindult az új soproni uszoda építése, a Miskolctapolcai Strandfürdő strandfejlesztés II. üteme, és az új veszprémi sportuszoda kivitelezése. Építési fázisba lépett a nagykanizsai multifunkcionális sport és rendezvénycsarnok I. üteme, az új szegedi kézilabda csarnok, valamint a főváros IX. kerületében a multifunkciós kézilabda csarnok projekt is.

    De nem csak az elindított kivitelezések összege döntött rekordot az egyéb magasépítések esetében, jelentős értékben készültek el korábban megkezdett projektek is, az átadott létesítmények értéke meghaladta a 177 milliárd forintot, az előző évhez képest 68, míg 2017-hez képest 47 százalékos növekedést jelentve.

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésről
    A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.

    A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.

    A teljes kiadvány megrendelésének feltételeiről és a kutatással kapcsolatos háttérinformációkról az ebi@ibuild.info  címre írva kaphat tájékoztatást.

  • Hosszú távú tervezés szükséges a lakáspolitikában

    A lakásállomány 100 éves megújulásához évente legalább 40 ezer lakásnak kellene megépülnie.  A 2019-es mennyiség a szükséges lakásépítésnek alig több, mint a fele. 2019-re sikerült a 7 ezres mélypontról (2013) feltornázni az építési számot közel 20 ezerre, amelyben a kormányzati intézkedéseknek (5%-os áfakulcs, csok) alapvető szerepük volt.  Fontosnak tartjuk, hogy a Kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet, találjon olyan ösztönzőket, amelyek pótolni tudják a kivezetett kedvezményes áfakulcsot. Ugyanakkor pozitívnak tartjuk a 2019-ben bevezetett falusi csok által biztosított áfavisszatérítési lehetőséget.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Az elmúlt hetekben végzett kérdőíves kutatásunkban az 1227 válaszadó több mint 95 százaléka úgy gondolta, hogy szükség van Magyarországon hosszú távú lakásprogramra. (A válaszadók kétharmada 25-35 év közötti fiatal volt. A teljes kutatás eredményeit a közeljövőben publikáljuk.)

    Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne a kormányzat kezében, amely alkalmas a konjunktúra kiegyenlítésére, az építőipar tervezhetőségének javítására, Budapest versenyképességének növelésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására. Fontosnak tartjuk, hogy egy induló bérlakás építési programban érvényesüljenek a „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

    A bérlakásépítés mellett lehetséges és érdemi eszköznek tartjuk a falusi csokhoz hasonló áfavisszatérítés kiterjesztését a nagyobb településekre is, vagy a népesedési célokat, a családok érdekeit közvetlenül figyelembe vevő kedvezményes lakásépítési áfakulcs újragondolását.

    Ausztriában évente 15 ezer bérlakás épül. Ennek a rendszernek a figyelembevételével készítettük el a „közhasznú lakásépítési program” javaslatunkat, amelyben három gyermek megszületése esetén a bérlő család vételi jogot kapna a lakásra. Az állam olcsó hitellel, esetleg építési terület rendelkezésre bocsátásával támogatná a rendszert, amely a jelenleginél nagyságrenddel kedvezőbb bérleti díjat és minőségi lakhatást kínálna a családok részére.

    A KSH szerint 2019-ben az előző évhez képest:

    ·         2019-ben az új lakások közel felét (49%) Budapesten és Pest megyében vették használatba. A Dunántúli nagyrégióba esik a használatba vett lakások 33%-a, az Alföld és Észak nagyrégióba a lakások 18%-a.

    ·         Budapesten 5.838 lakást vettek használatba, 51%-kal többet, mint 2018-ban. A kisebb városok kivételével – ahol csak 3,6%-os bővülést mértek –, minden településkategóriában kétszámjegyű volt az új lakások számának növekedése.

    ·         A természetes személyek által épített lakások aránya 46%-ról 41%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 53%-ról 57%-ra nőtt 2018-hoz képest.

    ·         Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50%-a családi házban, 42%-a többlakásos épületben, 3,8%-a lakóparkban található.

    ·         A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,7 m2-rel, 96,6 m2-re csökkent 2018-hoz képest.

    ·         Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 35.123 volt, 4,3%-kal kevesebb, mint 2018-ban. Az új lakások 55%-át a fővárosban és Pest megyében tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma Budapesten (1,4%) és a községekben (4,7%) emelkedett, a megyei jogú városokban (12%) és a többi városban (10%) csökkent. Az építtetők az esetek 46%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7, a megyei jogú városokban 47, a többi városban 66, a községekben pedig elérte a 89%-ot.

    ·         A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 3,9%-kal több, összesen 14.282 lakóépület építését tervezik. A nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 4166, amely 4,1%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    ·         2019 utolsó negyedévében a használatba vett lakások száma magasabb volt az építési engedélyek (bejelentések) számánál, ez az első ilyen negyedév az elmúlt 5 évben.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

  • Kész helyett félkészházat keresnek a vevők

    Kevesebb, és zömmel nem kulcsrakész, hanem csupán félkész vagy szerkezetkész épületekre szerződnek most a kész­házvásárlók, akik igyekeznek költségtakarékosan, kalákába összeállva, ismerős villanyszerelővel, festővel és burkolóval befejezni új otthonukat – mondta a Világgazdaságnak Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Környezettudatos és Szerelt Technológiás Szakmai Tagozatának (Makész) elnöke. A költségek lefaragása érdekében sokan egyéni megoldásokhoz folyamodnak, ami sajnos többnyire számla nélküli szakipari munkákat jelent, jelentős utánpótlást biztosítva a feketegazdaság továbbterjedéséhez - tette hozzá.

    A kalákában építkezést egyébként nemrég a jogszabályok tették lehetővé, ami hatalmasra nyitotta a kaput a szívességinek álcázott munkavégzés előtt. Mindeközben a magánerős, saját célra építkezők számára már nem kötelező az e-napló vezetése, illetve építésvezető-művezető alkalmazása sem, aminek következtében a túl bürokratikus, bonyolult adminisztrációból hirtelen a ló másik oldalán találták magukat az érintettek. A korábbi előírások eltörlése azonban minőségi kockázatokkal jár, aminek kellemetlen és költséges mellékhatásait utóbb érzékelik majd az építkezők – hangsúlyozza a Makész elnöke.

    Az építési szakszövetség tagozatába tartozó cégek a piac egyharmadát fedik le.

    A lakásáfa-emelés láthatóan átírta a piaci trendeket, hiszen az eddig 5 százalékos áfával számolt kulcsrakész kivitelezés – amelybe még a konyhabútort is bele tudták számolni – hirtelen 22 százalékkal lett drágább, újratervezésre kényszerítve az érdeklődőket.

    Forrás és a teljes cikk: Világagzdaság

     

  • Mi kell ahhoz, hogy felújítsunk?

    Időpont: 2020. március 18.

    Helyszín: MagNet Közösségi Ház, Hamvas terem, 1062 Budapest, Andrássy út 98.

    Magyarország legnagyobb energiafogyasztói az épületek, amelyek önmagukban a hazai energiaigény 40%-áért felelősek. Az energiafelhasználásunk jelentős csökkentése, és az ehhez kapcsolódó hazai és nemzetközi stratégiai célok elérése az épületszektor, azon belül is a legnagyobb fogyasztó, a lakossági épületek nagy mértékű energetikai felújítása nélkül nem lehetséges. De hogyan tudjuk az elkövetkezendő időszakban a lakossági energetikai korszerűsítések nagyságrendi ugrását elősegíteni? Többek között az alábbi témák kerülnek terítékre:

    ·         A konferencián bemutatjuk az ún. One-stop-shop koncepciót,amelynek a jövőben kulcsszerepe lehet a lakossági energetikai felújítások előmozdításában. Célja, hogy emberközpontúvá tegye az energetikai felújításokat, azzal, hogy egy egyablakos rendszerben tervezi a felújításokhoz kapcsolódó teljes szolgáltatási spektrumot lefedni. Milyen szerepe lehet ebben az államnak, a településeknek, a különböző szakmai szervezeteknek, a gyakorlati megvalósítással foglalkozóknak? Ezt a kérdést is körbejárjuk.

    ·         A one-stop-shop modell már több európai országban működik, és egyre elterjedtebb. A MEHI konferencián kerül először bemutatásra hazánkban egy innovatív, a gyakorlatban már több éve működő one-stop-shop szolgáltatásról szóló holland projekt is, a Reimarkt.

    ·         Továbbá megismerhetjük egy frissen elkészült lakossági fókuszcsoportos kutatás eredményeit arról, hogy mik lehetnek a motorjai ill. akadályai a lakossági energetikai felújításoknak, és mi motiválja az ingatlantulajdonost a felújításra.

    ·         A felújítások nem tudnak megtörténni megfelelő finanszírozási lehetőségek nélkül. A pénzintézetek szerepét és megoldási lehetőségeit is megvizsgáljuk.

    ·         Gyakorlati példát láthatunk arra is, hogy milyen motivációi és eszközei lehetnek egy önkormányzatnak a településén lévő épületállomány energetikai felújításának elősegítésére.

    ·         A családi házak energetikai felújítására nehéz átfogó programot kifejleszteni, elsősorban széttagoltságuk miatt. Most bemutatunk egy új, innovatív kezdeményezést is, amely a közösségi lehetőségeket kívánja kiaknázni mind a megvalósítás, mind a finanszírozás tekintetében.

    További információ és jelentkezés a MEHI honlapon.

  • Mi lesz ezekkel az új épületekkel?

    Azon az épületek esetében, amelyeknek az építési engedélyét még a 2019. november 29. előtt érvényes elvárások alapján adták ki a működtetésükhez tervezett megújulóenergia-hányad még úgy érte el a minimálisan előírt 25 százalékos arányt, hogy abban 7 százalékig figyelembe lehetett venni a sugárzásos hőmennyiséget, vagyis az épületet felmelegítő napsütés energiáját. 

    Az uniós elvárásokhoz igazodó módosításban azonban ez a hőnyereség kikerült a számításnál figyelembe vehető tényezők közül, ez pedig a korábban építési engedélyt szerző épületek esetében most azt is jelentheti, hogy nem felelnek meg az előírásoknak. Ez értelemszerűen azoknál az épületeknél történhet meg, amelyek nem érték el a legalább 33 százalékos megújulóenergia-hányadot.

    Az ezt meghaladó arány felhasználására tervezett épületek nincsenek veszélyben, mert azokat a 7 százalék kiesése nem viszi a küszöbérték alá. Ilyenből azonban kevés van, mert a megújuló energia felhasználásának növelése nem olcsó. Ráadásul az arány utólagos növelése még drágább, ráadásul az eredeti műszaki tartalom, beruházási terv és költségvetés jelentős módosításával és túllépésével jár.

    A lakóépületeket tipikusan a minimálisan előírt megújulóenergia-hányad hasznosítására tervezték, ezek a rendelet módosítása miatt most nem kaphatnak használatbavételi engedélyt, ha nem érik el a napsütéses energia nélkül a kalkulált 25 százalékos arányt – érzékeltette a probléma súlyát Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) elnöke. A szakember arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál kezdeményezték az átmeneti rendelkezés megalkotását.

    Forrás: Világgazdaság

     

  • Folytatja bérlakásépítési programját a XIII. kerület

    A XIII. Kerületi Önkormányzat az új ciklusban is folytatja a 2002 óta tartó bérlakásépítés-programját, eddig 11 helyszínen 632 önkormányzati lakást építettek több mint 10 milliárd forintból, és 30 ezer négyzetméternél nagyobb lakásfelületet adtak át a bérlőknek.

    Ennek a programnak a keretében épül föl a Jász utca 72. szám alatt egy 35 lakásos bérház, a beruházás során fontos szempont, hogy az épület megfeleljen a passzívház kritériumainak.

    Az épületen belül 1-1,5-2 és 3 szobás, jellemzően 35-40, 50-55 és 65-70 négyzetméter alapterületű összkomfortos lakások lesznek. A minimális alapterület minden esetben meghaladja a 35 négyzetmétert. Az önkormányzat esélyegyenlőségi szempontjai szerint 2 lakást mozgáskorlátozottaknak terveznek. Minden lakáshoz tartozik majd egy parkoló, a 35-ből 2 ugyancsak akadálymentesített. Az épületnek 1 pinceszintje, 2 felszín feletti, ötemeletes (liftes) lakótömbje lesz. Az új bérház területe a Jász utca – Fáy utca – Forgách köz – Zsinór utca által határolt tömb közbenső része.

    A Petneházy utca 90. szám alatti ingatlanon épül majd a következő önkormányzati bérház 67 lakással. Az előkészületek a tervek engedélyeztetésénél tartanak. A kivitelezés várhatóan idén augusztusban kezdődhet.

    Az elmúlt öt évben két másik bérlakás-építést is elindítottak a XIII. kerületben, ezek egyike volt a Kartács utca 14. szám alatti ötemeletes lakóház, 23 lakással, melynek az építés költsége 961 millió forintot tett ki. Tavaly júniusban pedig a Klapka Központban, a Kassák Lajos utca, Klapka utca, Tüzér utca, Pattantyús utca által határolt területen készült el 33 önkormányzati lakás, 4,3 milliárd forintos költséggel.

    Forrás: Portfolio.hu

  • Felelőtlenség lazítani a kivitelezői felelősségbiztosításon

    „Amilyen elhamarkodottan lett kiterjesztve 2017-ben családi házak építésére és felújításokra a kivitelezői felelősségbiztosítás, olyan elhamarkodott a lazítása. Pedig szükség lenne rá. A felelőségbiztosítás hasznos a kivitelezőnek és a megrendelőnek, ezért azt javasoljuk a szakembereknek, hogy ne hagyják el” – mondta Markovich Béla, a szervezetet létrehozó Mapei Kft. ügyvezetője.

    2017-es indulása óta mintegy 100 kárigény érkezett a Magyar Építőipari Szakemberek Közössége kedvezményes kivitelezői felelősségbiztosításának terhére. A kárigények a néhány százezer forinttól a milliós tételig terjedtek. Egy ilyen kár lehetetlen helyzetbe hozhatja a vállalkozást és az építtetőt egyaránt, mivel a mikro- és kisvállalkozások többsége alultőkésített, nagyon rossz a cégek likviditási helyzete.

    Ezzel szemben a Szakemberközösség által kínált legkedvezőbb konstrukció éves díja annyiba kerül, mint egy használt betonkeverő ára. Nem csoda, hogy a szolgáltatás nagyon sikeres volt, eddig 700 kivitelező kötött felelősségbiztosítást.

    A tőkeerő hiánya mellett nagy problémát jelentenek a gyenge vállalkozási ismeretek, melynek fejlődéséhez a szakemberbiztosítás, ha közvetve is, de hozzájárult. A Szakemberközösség jogsegélyszolgálatához rendszeresen érkeznek panaszok, hogy a szakemberek nehezen tudják érvényesíteni a jogaikat: nem fizetik ki a megrendelők a munkát, késedelmesen fizetnek, indokolatlan pótmunkákat követelnek, megalapozatlan minőségi kifogásokkal élnek. Gyakori probléma, hogy nem készül szerződés, vagy ha készül, nem olvassák el aláírás előtt. Óriási erőfeszítéseket teszünk azért, hogy ezen változtassunk, és fejlődjön az építőipar kultúrája – mondta Markovich Béla.

    Forrás: Mapei Kft.

  • Radiátorcsere-pályázat március végéig

    A lehetséges pályázók körébe a távfűtéssel ellátott lakószövetkezetek és társasházak tartoznak, akik 2020. március 31-ig adhatják be jelentkezésüket. Az érintettek köre a 692 és 593-as Gazdálkodási formakóddal rendelkező szervezetek.

    A pályázati összeg a kimutatható energiamegtakarítást és CO2-kibocsátást csökkentő, távhő-szolgáltatásos fűtésrendszerek korszerűsítését, felújítását célzó beruházásokra fordítandó. A felújítást követően a pályázatot elnyerőknek a monitoring- (megfigyelési) időszakban igazolniuk kell, hogy a fűtés-korszerűsítéssel ennek a feltételnek eleget tettek.

    A vissza nem térítendő támogatás minimális mértéke az elszámolható bruttó költségek 10%-a, maximális mértéke pedig annak 50%-a: 150, illetve 75 millió forint. Ez lakásonként maximum 350 ezres támogatást jelent. Az, hogy mennyi lesz az elnyert vissza nem térítendő támogatás összege, támogatói döntéssel határozzák meg.

    Jelentkezni a Pályázati kiírásban található dokumentumok kitöltésével és benyújtásával, elektronikus úton lehet. Erre 2020. március 31-ig van lehetőség, illetve a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig.

    Forrás: femina.hu

  • Korlátozták a zöldmezős lakásépítést a budapesti agglomerációban

    A rendeletmódosítás értelmében tavaly november végétől új lakóterületek kijelölésére már csak akkor van lehetőség, ha a lakóterületfejlesztési igényt a meglévő, beépítésre szánt területeken belül igazoltan nem lehet kielégíteni, és az ehhez szükséges infrastrukturális többletigényeket a település biztosítani tudja.

    Az új lakóépületek építésére irányuló építési tevékenységek száma az elmúlt években jelentős mértékben megnőtt. Sok településen azonban a meglévő lakóterületeken belül már nem férne el az az új lakásállomány, melyre igény mutatkozik, így új lakóterület kijelölésére lehet szükség a meglévő építési övezetek átsorolásával, vagy akár új beépítésre szánt területek kijelölésével. A településeken az új lakások létesítésével egyre növekvő lakásállomány azonban folyamatosan növekvő lakosságszámot is jelent. A lakosságszámhoz tartozó szociális és egyéb infrastrukturális igényeket a települési önkormányzatnak biztosítania kell, amely nem kevés ráfordítást és körültekintést igényel, ezért különösen előrelátó módon kell eljárni, ha a település új lakóterületek kijelölése mellett dönt.

    A Budapesti Agglomeráció települései tekintetében a Kormány az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) módosításával meghatározta azokat a minimális követelményeket, melyeket biztosítani szükséges abban az esetben, ha új lakóterületek kijelölésére kerül sor [269/2019. (XI. 19.) Korm. rend. 1. §; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 10/A §]. A 269/2019. (XI. 19.) Korm. rendelet indoklása szerint a termőföld olyan rendelkezésre álló, pótolhatatlan nemzeti kincsünk, melynek fenntartását törvényi eszközökkel védeni kell, és a termőföld csökkenésének veszélye különösen a Budapesti Agglomeráció vonatkozásában áll fenn.

    Forrás és további részletek: Építési Jog

  • Épülnek a bérlakások Nyírbátorban

    A hitelből és saját forrásból finanszírozott építés első üteme egymilliárd fointba került - írja az Index a Világgazdaság cikke alapján. Ebben megépült már egy 114 férőhelyes munkásszálló, valamint folyik 71 lakás építése. Ezek a lakások részben bérlakások lesznek, részben eladásra épülnek.

    "A területet tömbházak, sorházak és kertes házak is színesítik majd. A külföldi tanulmányutak tapasztalatai azt mutatják, hogy fontos szempont a heterogén lakóingatlan-állomány és lakosságösszetétel garantálása - mondta a lapnak Máté Antal, Nyírbátor polgármestere.

    Tíz éven belül 600-800 lakás felépítését tervezi a nyírbátori önkormányzat.

    A lakhatási feltételek javításával a város szeretné ott tartani a lakosságot, valamint kiszolgálni az ipari park többezer munkavállalót foglalkoztató vállakozásainak igényeit.

    A polgármester nem híve a vissza nem térítendő állami támogatásnak a piac- és versenytorzító hatása miatt. Úgy véli azonban, hogy javítani kellene az állami feltételrendszeren, az önkormányzatokat kedvező hitelekkel, a kamatok egy részének átvállalásával, hosszú távú programokkal lehetne ösztönözni, de a magánszférának is be kell szállnia a lakásépítésekbe.

  • A lakásépítés és -felújítás szerepe a kormányzati politikában

    Egy, a lakásügyi fejlesztésekért felelős kormánybiztos segítené a kapcsolódó feladatok összehangolását, esetenként a konkrét kormányzati intézkedések előkészítését, végrehajtását, monitoringját.

    Az építőiparban kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és a szakképzés tervezésének szempontjából is.

    A kormányzatnak meg kellene találni azokat tartós, kiforrott eszközöket, amelyekkel a lakásprogramban meghatározott célszámok közelében tudja tartani a lakásépítések és -felújítások éves volumenét.  Ehhez legalább 15 éves perspektívában szükséges gondolkozni, tervezni.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

     

    A lakásállomány 100 éves megújulásához évente legalább 40 ezer lakásnak kellene megépülnie.  Jelenleg jó, ha 19-20 ezer épül (2019), ami a szükséges lakásépítési mennyiségnek alig a fele. 2019-re sikerült a 7 ezres mélypontról (2013) feltornázni az építési számot közel 20 ezerre, alapvetően fontosnak tartjuk, hogy a Kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább ezt a szintet.

    A kedvezményes áfa kivezetését a Kormány azzal indokolta, hogy sok esetben nem a célcsoportként meghatározott családokhoz jutott el a támogatás. Ugyanakkor mindezidáig nem került meghatározásra az az eszköz, amely a kormányzati célokkal összhangban kompenzálni tudja a lakásépítési kedvezményes áfakulcs (5%) kiesését.

    Elemzői konszenzus van abban, hogy kedvezményes lakásáfa kivezetése okán a lakásépítések száma legalább 20-25 %-kal esni fog.

    Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne a kormányzat kezében, amely alkalmas a konjunktúra kiegyenlítésére, az építőipar tervezhetőségének javítására, Budapest versenyképességének növelésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására.

    A bérlakásépítés mellett lehetséges és érdemi eszköznek tartjuk a falusi csokhoz hasonló áfavisszatérítés kiterjesztését nagyobb településekre is.

    Ausztriában évente 15 ezer bérlakás épül. Ennek a rendszernek a figyelembevételével készítettük el a „közhasznú lakásépítési program” javaslatunkat, amelyben három gyermek megszületése esetén a bérlő család vételi jogot kapna a lakásra. Az állam olcsó hitellel, esetleg építési terület rendelkezésre bocsátásával támogatná a rendszert, amely a jelenleginél nagyságrenddel kedvezőbb bérleti díjat és  minőségi lakhatást kínálna a családok részére.

  • Bővülő felújítási forrás társasházaknak

    Két kategóriában, 20 társasházat vagy lakásszövetkezetet támogat a hitelintézet a fejlesztési, közösségépítési, biztonsági és állagmegóvási beruházások megvalósításában.

    „Idén már 12. alkalommal írjuk ki a Társasházi Pályázatot, és bár tavaly csaknem 800 lakóközösség nyújtott be pályázatot, úgy éreztük, hogy itt az ideje, a kezdeményezés újragondolásának, hogy még többen láthassák meg benne a lehetőséget. Ennek keretében nem csak a pályázat keretét és a támogatható társasházak vagy lakásszövetkezetek számát növeltük, de szövegezésében és tartalmában is tovább egyszerűsítettük a kiírást és a benyújtási adminisztrációt. Idén tehát az eddigieknél is könnyebben vághatnak bele a lakóközösségek olyan beruházásokba, amelyekre nem, vagy csak valamivel később lenne pénzük” – mondta Csonka Tibor, az OTP Business ügyvezető igazgatója.

    A pályázatokat két kategóriában nyújthatják be a jelentkezők. Az „Otthon a közösségben” elnevezésű kategória a társasházak vagy lakásszövetkezetek üzemeltetésének hatékonyabbá vagy akár környezettudatosabbá tételét, illetve a közös helyiségek fejlesztését célozza, tehát például online leolvasható mérőórák felszerelése, szelektív hulladékgyűjtők kialakítása, esetleg biciklitárolók, vagy pihenő- és játszóhelyek kiépítése tartozik ide. Az „Otthon a jövőben” kategóriába a lakók biztonságát és védelmét célzó beruházások, illetve az energiahatékonysági felújítások tartoznak, így a lépcsőházak és lépcsők balesetmentesítése, az épületek akadálymentesítése, digitális kaputelefon rendszer kialakítása, vagy akár energiatakarékos (LED) lámpák telepítése.

    Amennyiben a pályázaton elnyerhető összeg csupán egy részét finanszírozná a lakók elképzelésének, ám saját forrásból nem tudják kiegészíteni, vagy a fejlesztés túlmutat a pályázat keretein (pl. ablakcsere vagy szigetelési munkák esetén), az OTP Businessnél több hitelkonstrukció közül is választhatnak, illetve energetikai korszerűsítésre az MFB Pontokon igényelhetnek európai uniós forrásból származó, kamatmentes hitelt is.

    Ahogy eddig, a lehetőség ezúttal is nyitott az ország bármely társasháza vagy lakásszövetkezete számára. Nem csak a közös képviselők, egy közgyűlési meghatalmazással akár a lakók maguk is pályázhatnak, és ahogy a korábbi években, idén sem feltétele a pályázat benyújtásának hogy a társasház az OTP Banknál vezesse pénzforgalmi számláját, erre csak az esetleges díjazás átvételéhez lesz szüksége a lakóközösségnek. A pályázatok 2020. május 17-éig, a https://otpbusiness.hu/tarsashazipalyazat/ oldalon nyújthatók be, ahol az érdeklődők a kiírás részletes információit is megtalálják.

    Forrás: Realista.hu

  • Idén a lakásépítési ágazatot kell helyzetbe hozni

    Koji László a szakszövetség médiatagozata által szervezett háttérbeszélgetésen ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a lakásgazdálkodásnak piaci alapon kell működnie, ami annyit jelent, hogy a magántőkére is szüksége van az ágazatnak, hiszen a támogatási rendszer önmagában nem oldja meg a jelenlegi lakásgazdálkodási helyzetet.       

    Az ÉVOSZ elnöke szerint a kormánynak egy 10-15 évre szóló lakásgazdálkodási programot kellene készítenie, amelyben pontosan megjelöli a többi szereplő - főváros, megyei jogú városok, Magyar Nemzeti Bank, kereskedelmi bankok, nagyobb cégek és a lakosság - feladatait, hatáskörét és lehetőségeit. Az ÉVOSZ mindezek elősegítése érdekében kidolgozott egy 10 pontból álló javaslatcsomagot, hogy a lakásépítések, lakásfelújítások lendülete 2020-2021-ben se törjön meg - mondta a szakember, aki hozzátette, hogy a dokumentumot már el is juttatták a kormány építésgazdaságért felelős intézményeinek.  

    A szövetség az új lakásoknál azt javasolta, függetlenül attól, hogy az ingatlanokat 5 vagy 27 százalékos áfa terheli, maximum 7,7 millió forintos áfavisszatérítés lehetőségét kellene megteremteni. A lakásfelújításoknál pedig felvetették a felújítási áfaérték 50 százalékának, maximum 3 millió forint, számla alapján történő visszaigénylésének a bevezetését. Ez utóbbit azért tartja fontosnak a szakszövetség, mert számításaik szerint tavaly 80 milliárd forint áfabevételtől esett el a költségvetés a lakásfelújításoknál kötött szóbeli megállapodások miatt. Javasolták továbbá egy hosszú távú Panelprogram kidolgozását, a meglévő lakásvagyon meghatározó részét alkotó panellakások lakhatási minőségének javítása érdekében.     

    A kereslet - kínálati oldal egyensúlyban tartása miatt az ÉVOSZ szorgalmazta például azt is, hogy a települési önkormányzatok és a magánszektor (ingatlanfejlesztők, kereskedelmi bankok) együttműködésében hozzanak létre ingatlanalapokat, lakóingatlan fejlesztések érdekében. Továbbá javasolták még az állami, fővárosi, önkormányzati bérlakásprogram előkészítését, elindítását, ahol az üzemeltetés, a közös költségek és a bérleti díjak megállapítása a tervek szerint állami-önkormányzati hatáskörben, kontroll alatt maradnának.    

     A csomagban kitértek egy az iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztését és gyártását támogató innovációs pályázat kiírására is, amely csak az építésgazdaság területén működő vállalkozásokat célozná. Koji László szerint az ilyen formában nyújtott állami támogatás is alkalmas lehet a lakásépítési kapacitások bővítésére. A jól képzett szakemberek megtartásáért az ÉVOSZ annak lehetőségét is felvetette, hogy a rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson új építésű lakásnál egy munkavállalójának egy alkalommal maximum 6 millió forint, lakásfelújításnál pedig 3 millió forint munkáltatói hitelt, illetve vissza nem térítendő támogatást.

    Forrás: MTI

  • Hol épülnek majd lakások a kiadott engedélyek alapján Magyarországon?

    Enyhén emelkedett a lakásépítések száma Magyarországon, 2019 I‒III. negyedévében az országban 10 302 új lakás épült, 0,8%-kal több, mint 2018 azonos időszakában.

    A fővárosban jelentősen (17%-kal), a megyei jogú városokban és a községekben kismértékben (5,2, illetve 6,4%-kal) nőtt, a többi városban viszont számottevően (18%-kal) visszaesett az épített lakások száma. 7 megyében kevesebb, 12 megyében több új lakás épült. A növekedéshez Budapesten kívül Fejér és Veszprém megye járult hozzá a leginkább. A fővárosban és a megyék többségében megfigyelhető pozitív tendenciát ugyanakkor számottevően mérsékelte a Pest, illetve – kisebb lakáspiaci súlya ellenére – a Somogy megyében bekövetkezett visszaesés.

    Országosan tízezer lakosra 10,5 új építésű lakás jutott. A mutató értéke változatlanul Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (34,4), az országos átlag 3,3-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Veszprém, Vas és Fejér megyét is. A lakásépítések intenzitása Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Baranya, illetve Békés megyében volt a legalacsonyabb (1,8 és 2,1 közötti), nem érte el az országos átlag egyötödét.

    Az épített lakások átlagos alapterülete (97 m²) az előző év azonos időszakitól valamivel elmaradt. A legnagyobb átlagos alapterületű lakásokat Heves megyében, a legkisebbeket Budapesten és Győr-Moson-Sopronban vették használatba.

    A 2019 I‒III. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 27 388 új lakásnak az építése kezdődhetett el, 2,7%-kal többnek, mint egy évvel korábban. Az építendő lakások száma Budapesten jelentősen, a községekben pedig kismértékben nőtt, ugyanakkor a megyei jogú városokban, valamint a többi városban egyaránt csökkent. A fővároson kívül az ország 9 megyéjében nőtt az építési kedv, a növekmény jelentősebb részét adó megyék közül leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében.

     A Fókuszban a megyék című kiadvány további megyei adatai alapján a Helló Vidék azt járta körül, hogyan alakult a megyék infrastrukturális ellátottsága, a munkanélküliségi- és foglalkoztatási rátája, mennyi volt a havi nettó átlagkereset.

  • Fürjes: bérlakásprogram és kedvezményes lakásáfa kellene Budapesten

    Javaslata szerint:

    - városfejlesztési célokkal kombinálva ott kellene ösztönözni a lakásépítést, ahol jó közlekedéssel feltárt, parlagon heverő, köztulajdonban lévő területeink vannak - ehhez kapcsolódóan érdemesnek gondolja megfontolni az 5 százalékos lakásáfa területspecifikus, tehát csak bizonyos városrészekben megvalósul építkezésekre vonatkozó visszaállítását;

    - programot indítana a rozsdaövezeti, barnamezős, lepusztult állami-önkormányzati területek felhasználására lakófejlesztésekre;

    - olyan bérlakásprogramot indítana - lengyel mintára -, amely az aktív generációkat, azon belül is az átlagjövedelem körül keresőket célozza, hosszabb távon felkínálva a tulajdonszerzést is.

    "El kell érnünk, hogy húszas évei második felében minden dolgozó fiatal megteremthesse első saját önálló otthonát, akár bérlakásban, akár saját tulajdonban" - mondta.

    Első lépésben azt javasolja a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, hogy közgazdasági műhelyek bevonásával mérjük föl a budapesti lakhatási helyzetet, kiemelt figyelemmel a fiatalok lakáshoz jutásának esélyeire.

    Ugyanakkor azt is kifejtette, hogy a szociális lakáspolitika az önkormányzatok feladata, ebbe ezután sem kívánnak beleszólni.

     Forrás és a teljes interjú: Népszava

  • Már igényelhetik az áfavissztérítést az építkezők a kistelepüléseken

    A kormány tavaly döntött a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bevezetéséről, amely 2022 június 30-ig biztosan rendelkezésre áll az otthonteremtés előtt álló fiatalok számára. Megközelítőleg 2500 településen lehet igénybe venni a falusi csokot, amely - a gyermekvállalástól függően - akár tízmillió forint vissza nem térítendő támogatást is jelenthet.

    A kormánybiztos a támogatás bővítéséről szólva kiemelte: 2020. január 1-jétől lehetőség van ötmillió forintig áfa-visszaigénylésre a falusi csokos településeken. Ezt nemcsak új ház építésére, hanem meglévő otthon korszerűsítésére, felújítására, bővítésére lehet igénybe venni. Mint mondta, az áfavisszaigénylés-támogatás gyermekvállalástól és korhatártól függetlenül igényelhető, az áfa-visszaigénylést pedig a falusi csokkal együtt is fel lehet használni. Megjegyezte azt is, az esetleges visszaélések kiszűrésében szerepet játszanak a pénzintézetek, a települési jegyzők, a kormányhivatalok, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is.

    November végéig több mint ötezer támogatási igényt fogadtak be a pénzintézetek - mondta el a kormánybiztos. A falusi csokot három vagy háromnál több gyermeket vállalók igényelték vásárlásra, korszerűsítésre. Vásárlás, korszerűsítés esetén a vissza nem térítendő támogatási igény átlagos mértéke 7,7 millió forint volt. Emellett nagyon sokan igényelték a támogatást a meglévő otthonuk korszerűsítésére, itt az igénylés átlagos mértéke 2,5 millió forint volt.

    A falusi csok igénylésének eloszlásáról szólva elmondta, egyenletes, de kifejezetten sok igénylés érkezett az észak-keleti országrészből, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéből, valamint Baranya megyéből, ahol sok az apró, felzárkózó település.

    Forrás: Hello Vidék

  • Támogatás a népi építészet megőrzésére

    A támogatási kérelemnek köszönhetően az ingatlanok tulajdonosai számára lehetővé válik építéstörténeti dokumentáció, értékleltár, faanyagvédelmi, statikai és szerkezeti-diagnosztikai szakvélemények, valamint falkutatás elkészíttetése vagy az értékek azonosítása által már célzottan összeállítható szakrestaurátori tervek és komplex építészeti tervdokumentációk összeállítása is – írják közleményükben.

    A magyar kormány által biztosított forrás olyan, Magyarország területén álló népi építészeti emlékek veszélyelhárítását, állagmegóvását, valamint részleges vagy teljes helyreállítását megelőző és megalapozó előkészítő dokumentációk, kutatások elkészítéséhez nyújt támogatást, amelyek az épített örökségnek műemléki értéket képviselő, védelem alatt álló egyedi (műemlék, nyilvántartott műemléki érték, helyi védelem) elemei. A forrás felhasználása ezen elsődleges célja mellett támogatja a területi védelem alatt álló együttesek meglévő egyedi történeti értéket hordozó (jellemzően külső, homlokzati) elemeinek értékőrző-megújító kezdeményezéseinek előkészítését is.

    A támogatási pályázat beadási határideje: 2020. február 20.

    A Népi Építészeti Program iránt nagy az érdeklődés, a tavalyi támogatásoknak köszönhetően mintegy 130 értékfeltáró munka és értékmegőrző felújító tevékenység indulhat meg.

    A program megvalósításában az alapítvány kiemelt figyelmet tulajdonít az értékazonosításnak. Az értékmegőrző felújítás alapjait a gondos előkészítés biztosítja, amellyel a népi építészeti emlék értékeinek feltárása, felmérése, a műszaki szakvélemények és építésztervek elkészítése valósítható meg. E szakmai előkészítéssel a későbbi értékmegőrző szemléletű felújítás céljairól és műszaki tartalmáról is pontos képet alkothat a tulajdonos, gondosabban tervezhető az anyagi ráfordítások igénye.

    Az alapítvány ezért határozta el a program keretén belül egy szakmai előkészítésre igényelhető támogatás meghirdetését. A program céljainak megvalósításában ez az elem fontos szakmai megerősítés az értékek azonosítása és fenntartható megőrzése érdekében.

    Forrás: MTI

  • Márciustól megszünnek a jegyzői építésügyi hatóságok

    Jelenleg az ún. általános elsőfokú hatósági feladatokat a kijelölt települési önkormányzat jegyzői és a fővárosi kerületi önkormányzatok jegyzői, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző látják el. A járási hivatalok a kiemelt építésügyi hatósági hatáskörrel rendelkeznek.

    2020. március 1. napjától a jegyzők építésügyi hatósági hatásköre megszűnik, az építésügyi hatósági feladatokat a kormányhivatalok fogják ellátni (ld. 2019. évi CX. törvény).

    Mivel így egyfokú lesz a hatósági eljárás – 2020. márciusától az építésügyi hatósági döntésekkel szemben már kizárt lesz a fellebbezés. A kormányhivatalok döntéseivel szemben közvetlenül a bírósághoz lehet majd fordulni.

    A folyamatban lévő ügyekben a 2020. március 1-je előtt végzett eljárási cselekmények hatályát és a megkezdett határidőket nem érinti, hogy az eljárás lefolytatása más szerv feladat- és hatáskörébe kerül.

    Forrás és további részletek: Építési jog

  • Jön a kamatkedvezmény a lakáscélú hitelekre

    A sikeres fogyasztóbarát lakáshitel után idén januártól fogyasztóbarát otthonbiztosításra is pályázhatnak a biztosítók. Az érdeklődést jelzi, hogy olyan nagy biztosítótársaság is beléphet ilyen termékkel a lakásbiztosítási piacra, amelyik eddig csak életbiztosításokkal foglalkozott. A többiek is sorra jelzik csatlakozási szándékukat a nyilvánosságnak. E terméknél vannak zöld elvárások is, illetve támogatja az innovatív, digitális megoldások alkalmazását. Tavasszal várhatóan az ügyfelek megköthetik az első fogyasztóbarát otthonbiztosítási szerződéseiket - fejtette ki Kandrács Csaba.

    Az MNB minden olyan terméknél fontolóra veszi a fogyasztóbarát verzió bevezetését, ahol makroprudenciális, versenyösztönző és nem utolsó sorban fogyasztóvédelmi okok miatt ez fontos - mondta az alelnök.

    A zöld lakás vásárlására, építésére, illetve a lakóingatlan energiahatékonysági felújítására járó kamatkedvezménynek köszönhetően - az MNB számításai szerint - legalább 0,3 százalékponttal olcsóbb lehet ez a hitel azoknak a lakossági hitelfelvevőknek, akik a banki kölcsönt minimum "BB" energetikai minősítésű lakás megvételére fordítják, vagy ilyet építenek. Ugyanekkora kedvezményt adnak az energiahatékonyságot eredményező felújításokra is.

    Ugyanakkor a jelzáloghitelek mellett a személyi kölcsönök után is jár a kamatkedvezmény, ha energiahatékony felújítási célra fordítják azt.

    A bankoknak is megéri, hiszen a zöld hitelek után tőkekedvezményt kapnak. A finanszírozott ingatlan korszerűsítése esetén a hitelösszeg 5 százalékát. Ugyanennyit adásvételnél és építésnél, ha az ingatlan "BB" energetikai besorolású, ha viszont legalább "AA" minősítésű, akkor már 7 százaléknyit.

    Forrás: Növekedés.hu

  • Digitális könyvtár példaértékű fenntartható épületekről

    Az épületek és az építőipar a világ energiafogyasztásból 36%-ban részesedik, valamit az energiához kötődő CO2 kibocsátás 39%-ért felelnek (a kapcsolódó iparágak áramszükségletét is ide számítva).

    Továbbá az emberek idejük 90%-át épületekben töltik, egyenes következménye van az egészségtelen beltéri környezetnek az emberi egészségre – pl. a nedvesség és a penész 40%-kal növeli az asztmás rohamok esélyét. Az épületüzemeltetés tehát nagyszerű terep az energia- és a karbonkibocsátás csökkentésére, a levegőminőség javítására és egészséges környezet megteremtésére az egyének és közösségek számára.

    A WorldGBC felismerte a növekvő piaci igényt a fenntarthatóság területén legjobban teljesítő épületek bemutatására. Ezért jött létre a könyvtár, mely az Amerikai Green Building Council (USGBC) november 19-i atlantai konferenciáján került bemutatásra. Új projekteket folyamatosan lehet regisztrálni. A projekteket a WorldGBC és a tanácsadó testület által összeállított kritériumok szerint vizsgálják meg.

    Forrás: HuGBC

  • Kedvezményes hitel jön jövőre az energiahatékony lakásokra

    A jegybank új Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programja révén a hitelintézetek az energiahatékony lakáscélt (vásárlást, építést vagy felújítást) szolgáló, 2020. január 1. és 2023. december 31. között kihelyezett hiteleik után tőkekövetelmény-kedvezményt, az e kölcsönöket felvevő fogyasztók pedig kamatkedvezményt kaphatnak - mondta el az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke.

    A kedvezőbb tőkekövetelményt biztosító 4 éves időszak lezárultával a jegybank a tapasztalatokat értékelve dönt a program folytatásáról.

    Az MNB ösztönözni akarja az úgynevezett zöld jelzáloglevelek hazai megjelenését, elterjedését is. E cél érdekében - a hitelintézetekkel egyeztetve - intézkedéseket dolgoznak ki, s megvizsgálják a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóban (JMM) való kedvezményes elbírálás lehetőségét is - tette hozzá Kandrács Csaba. Kiemelte: a bankok hitelezési tevékenységük során ma jellemzően nem veszik figyelembe az épületek energetikai tulajdonságait, noha az energiahatékony (zöld) ingatlanok átlagos rezsiköltsége alacsonyabb. A hitelt felvevő fogyasztónak így magasabb összege marad a havi törlesztésre, s a kedvezőbb energiahatékonyság az adott ingatlan értékállóságát is javíthatja.

    A zöld lakáscélú hitelek emiatt átlagosan alacsonyabb kockázatúak lehetnek, mint a hasonló, ám nem energiahatékony kölcsönök - mutatott rá az alelnök. Hozzátette: e kisebb kockázatot lehet érvényesíteni a hitelek árazásában és az ezekre vonatkozó banki tőkekövetelménynél is.

    Statisztikák szerint a hazai épületek felelősek az ország energiafelhasználásának közel 40 százalékáért. Az ingatlanok jelentős részének műszaki, hőtechnikai állapota viszont elavult, így sok megtakarítás származna az épületek energiafelhasználásának csökkentéséből.

    A zöld pénzügyi termékek volumene itthon kedvező tulajdonságaik ellenére még alacsony. Kandrács Csaba szerint az MNB célja az is, hogy a bankszektor rendszerezett módon gyűjtse a hitelügyletekhez köthető energiahatékonysági adatokat, azok beépüljenek a kockázatelemzési és -kezelési modellekbe.

    A jegybank a lakossági kereslet fejlesztése érdekében oktatási és tájékoztatási programokkal is segíti majd, hogy minél több fogyasztó felismerje: pénzügyeik is szolgálhatják a fenntarthatóságot - hangsúlyozta az alelnök.

    Az MNB idén februárban elindított Zöld Programjának célja, hogy a hazai pénzügyi intézmények lényegesen erőteljesebben járuljanak hozzá a klímaváltozás kockázatainak csökkentéséhez. Márpedig a bankrendszer legnagyobb mértékben a hiteleivel, illetve finanszírozási forrásainak e cél szerinti átcsoportosításával támogathatja ennek megvalósítását - nyomatékosította Kandrács Csaba.

    Az MNB a lakossági zöld hitelezésről hamarosan részletes háttéranyagot is publikál. A jegybanki program a lakáshitelek után később további területeken, így a kkv- és vállalati hitelezésben valamint a megtakarítások terén is megvizsgálja, miként tudja elősegíteni a hazai zöld pénzügyi piac fejlődését - összegezte az MNB alelnöke.

     

    Forrás: MTI

  • Az európai építési piac kihívásai 2020 után

    Ez elsősorban Spanyolországnak és Olaszországnak tulajdonítható. Viszont a 15 nyugat-európai ország közül 10 magasabb teljes építési volument ért el 2018-ban mint 2007-ben. Spanyolország építési piaca több mint négyszer kisebb, mint 2007-ben - négy egymást követő év növekedése ellenére is. Olaszországban az építőipari termelés egyharmadra csökkent. Ezenkívül Írországban is ilyen drasztikus csökkenés volt tapasztalható. Ezzel szemben a lengyel építési teljesítmény 2018-ban 63%-kal volt magasabb, mint 2007-ben. 

    Euroconstruct

    A jelenlegi középtávú EUROCONSTRUCT előrejelzés az európai építés további bővülését mutatja, ám a növekedés lassulni látszik. A világkereskedelmi válság csökkenti az ipari termelést és a beruházási hajlandóságot Európában. És bár a legfrissebb makrogazdasági előrejelzések nem feltételeznek egy globális válságot, az éves GDP növekedés 2020-2022-ben viszonylag alacsony lesz.

    A jó gazdasági mutatók viszont (háztartások jelenlegi stabil vásárlóereje, kedvező finanszírozási feltételek, magasabb vállalati nyereség, folyamatos igény az infrastruktúrára és az erősebb/új környezetvédelmi előírások) kedveznek az építőiparnak. Az építési piacot befolyásoló tényezők többsége az építési teljesítmény növekedésére utal az elkövetkező években, bár alacsonyabb mértékben.

    A 2018-as 3,2%-os növekedést követően, 2019-ben az EUROCONSTRUCT térségben az építési növekedés várhatóan 2.3% lesz, és 2020-2022-ben várhatóan körülbelül 1%-on stabilizálódik majd. Egy trendforduló is megfigyelhető:  az új építés, mely az elmúlt öt évben erősen növekedett, gyengülni látszik, miközben a felújítási piac kilátásai sokkal kedvezőbbek.

    A 2020-2022 közötti időszakban az összes főbb építőipari alágazat valószínűleg alacsonyabb átlagos éves növekedést fog majd elkönyvelni. Az előrejelzés szerint a mélyépítés várhatóan 2,2%-kal, a nem lakásépítés 1%-kal, a lakásépítés pedig csak 0,5%-kal fog növekedni. Regionális szempontból előreláthatólag Írország mutatja majd a legerősebb kumulált növekedést 2019-2022 között 30,1%-kal, míg Magyarország a második a sorban 16,6%-os előrejelzett növekedéssel, majd őt Lengyelország követi +15,4%-kal.

    Európa legnagyobb építési piacainak kilátásai a legkedvezőtlenebbek. A német építési piac bővülése várhatóan a 2019-es 0.8%-os növekedés után megáll, és a 2020-2022 közötti időszakra előreláthatólag valamivel 2% feletti kumulált csökkenés várható. A beruhásások különösen az új kereskedelmi épületekben és az infrastruktúra szegmensben lesznek alacsonyak. Franciaország építési kilátásai is hasonlóan kedvezőtlenek, bár a visszaesés ott várhatóan kisebb lesz. Még rosszabbak az északi országok közül Finnország és Svédország kilátásai: ők a következő három évben csökkenő építési teljesítményre számíthatnak.

    Interaktív grafikon: http://www.euroconstruct.org/ec/press/pr2019_88

    Euroconstruct

    Az EUROCONSTRUCT legfrissebb, a 19 európai tagország építési piacára vonatkozó részletes előrejelzése elérhető és megrendelhető a Buildecon-tól.

  • Közhasznú lakásépítési program - TLE-javaslat

    A javasolt közhasznú bérlakásrendszer létrehozható állami támogatással és olcsó hitellel, alacsony energiafogyasztású, jó minőségű lakások létesítésével.
     
    A magyar kormányzat demográfiai célokkal is összeköti a lakásépítések támogatását. A gyermekvállalás ösztönzése az egyik olyan közérdek, amely indokolja az állam részvételét a lakásépítések támogatásában.
     
    A példa adott, Ausztriában a közhasznú bérlakásszektor (Gemeinnützige Bauvereinigungen, GBV) évente mintegy 15 ezer lakást épít fel és több mint 900 ezer lakást kezel. Az így felépült lakások alapvetően bérlakásként működnek, azonban a bérlőknek lehetőségük van azt megvásárolni. Az építéshez az állam kedvező kamatozású hiteleket biztosít, és elérhetővé tesz lakásépítési támogatásokat.
     
    Az osztrák közhasznú bérlakásrendszer magyarországi adaptációjára vonatkozó javaslatunkat a közeljövőben minél több szakmai és társadalmi szervezettel, önkormányzatokkal és kormányzati szereplőkkel is egyeztetjük.
     
    A jövő év elején egy konferencia keretében szélesebb körben is ismertetjük a közhasznú lakásépítési (KHL) rendszer részleteit és a mintául vett osztrák modellt.

     

    A teljes javaslatot a következő linkre kattintva olvashatja:

     

    Az osztrák bérlakásrendszer közhasznú, önkormányzati és privát szektorát az alábbi cikkekben mutattuk be:

     

  • Megfizethető, minőségi bérlakások tömegét kínálja a családoknak az osztrák közhasznú rendszer

    2018-ban Ausztriában a lakásállomány összesen 4,6 milliós volt, 1000 lakosra vetítve 6,5 db lakás épült. Ezen belül a privát építések száma valamelyest csökken, míg a közhasznú bérlakásépítések száma régóta átlagosan évi 15 ezer.

    Forrás: Statistik Austria, IIBW, Euroconstruct/WIFO (Prognózis)

    A lakásállomány 16,7%-a közhasznú lakásépítők (GBV) által épített és kezelt, ún. „közhasznú” bérlakás (650 ezer lakás 2018-ban). A GBV-k ezen felül 300 ezer más fejlesztők által létesített lakást is kezelnek. A GBV-k által kezelt lakások aránya 23%. Ehhez jön hozzá 280 ezer önkormányzati/tartományi bérlakás (7,1%). A piaci bérlakások száma ezeken felül nagyságrendileg 710 ezer (18,2%). A bérlakások aránya, tehát, Ausztriában 42%.

    Forrás: Statistik Austria, GBV, IIBW

    A privát bérlakáspiac sehol Európában nem tudja kielégíteni a keresletet, illetve leginkább a jómódúak igényeit szolgálja ki; az önkormányzati szektor pedig általában szűk és a legszegényebbekre koncentrál. A kettő között – Ausztrián kívül – szinte sehol nincsen kínálat.

    A közhasznú bérlakásépítés átvette a stafétát

    Míg a 20. század első felében, sőt a 2000-es évekig a bérlakásokat az önkormányzatok építették, ma a GBV-k fejlesztik a bérházakat. Az általuk épített bérlakások egy része, Bécsben pl. egyharmada az önkormányzat kezelésébe kerül.

    A GBV-k gazdaságosan és viszonylag olcsón építenek jó minőségű bérlakásokat, amelyeket a lakók a piaci ár alatti összegért bérelhetnek. A GBV-k által üzemeltett lakások ún. közhasznú lakások, ami nem azonos a magyar szociális lakás fogalommal, a bérlők érdemi bérleti díjat fizetnek. A közhasznú bérlakásépítést az önkormányzatok is támogatják, tartományonként különböző módon és mértékben.

    A GBV-k működésének kereteit a közhasznú lakástörvény szabályozza. Ez határozza meg, hogy milyen kedvezményeket kapnak a GBV-k, így pl. olcsó hitelt, olcsó építési telket, társaságiadó-mentességet. Meghatározzák ugyanakkor a GBV-k kötelezettségeit is: a limitált profitkivétel-lehetőséget; a nyereség kötelező visszaforgatását. Az építéshez bizonyítaniuk kell a lakásigényt mind mennyiségben, mind minőségben. Ez utóbbi kitétel tartalmazza pl. a lakásnagyságra vonatkozó igényeket is: a GBV-k sokféle méretű lakást építenek, nem csak 1-2 szobásakat, mint a privát piacon, ahol nem is lehetne a magas négyzetméterárakon nagyobbakat eladni, hanem 3-4 szobás, nagyobb családoknak alkalmas lakásokat is.

    A GBV-knek korlátozott a tevékenységi körük (építés, fenntartás, felújítás); nem lehetnek veszteségesek, tehát a bérleti díjaknak fedezniük kell a költségeket, de; a piaci szektornál alacsonyabb bérleti díjakat érvényesíthetnek. Mindezek mellett eleget kell tenniük számos építészeti, építésminőségi; fenntarthatósági és ökológiai szempontnak. A 185 GBV különböző társasági formában működik (szövetkezetek, zrt.-k, kft.-k).

    Fontos jellemzője a rendszernek, hogy a kedvezményekkel az olcsó építést támogatják, ami olcsó bérleti díjakat tesz lehetővé. A legrászorultabbaknak adhatnak az önkormányzatok bérlőoldali támogatást is, de a háztatások kevesebb mint 5%-a kap ilyet rendszeresen. A projektoldali finanszírozás és a meglévő hatalmas bérlakásállomány jóval olcsóbb, mint a bérlőoldali támogatás esetében, és refinanszírozza, vagyis fenntartja magát.

    A GBV-k által kezelt lakások száma több mint 900 ezer.

    Forrás: GBV Verbandsstatistik

    Mitől olcsóbb, mint a piaci?

    Átlagosan évente 15 ezer db bérlakást építenek fel, ami hozzávetőleg 20%-a az éves lakásépítésnek. Kis részben építenek magántulajdonú lakásokat is. A felépített bérlakások nagy részére a bérlőnek vételi opciója van, amennyiben a bérlő az építési költség egy részét „beteszi” a projektbe (az építési költség kb. 25%-át) – igaz ezzel viszonylag kevesen élnek. A GBV-k jellemzően üzemeltetik is az általuk épített házakat, sőt mintegy 300 ezer egyéb lakást is kezelnek. A GBV-k a szolgáltatásnyújtás mellett ösztönzik a közösségépítést, lényeges szempont a szegregáció elkerülése is vegyes lakóközösségek létrehozásával.

    Egy új törvény értelmében a zöldmezős beruházásoknál az építési telek kétharmadára támogatott bérlakások épülnek, ezeket a telkeket jelentős árkedvezménnyel köteles eladni a tulajdonos a GBV-knek. Ezen kívül az önkormányzathoz is pályázhatnak a piacinál kedvezőbb árú építési telekért.

    Az építési költség kb. 40%-át olcsó hitelből fedezik, az vásárlási opciót kapó bérlők 25%-kal szállnak be, az ezen felüli részt pedig a GBV-k saját forrásból, illetve piaci hitelből fedezik. (A kereskedelmi bankok mindenki másnál szívesebben hitelezik a megbízható és transzparensen működő GBV-ket.) Ahhoz, hogy a támogatásként felfogható olcsó hitelekhez és telkekhez hozzájussanak a fejlesztésekhez, pályázniuk kell az önkormányzatnál. Itt nemcsak egymással versenyeznek, hanem komoly pénzügyi, építészeti, szociális és ökológiai követelményeket kell teljesíteniük.

    Bécsi bérház - Párdi Zsófia / Igylakunk.hu

    A GBV-k jellemzően beruházóként jelennek meg az ingatlanfejlesztések során, a kivitelezést piaci szereplők látják el. A GBV-k pozitív imázsuk és nagy piaci volumenük miatt kedvezőbb építési árakat tudnak elérni, mint az egyéb piaci szereplők.

    Nagyon lényeges, hogy a bérleti díjakat úgy kell megállapítani a törvény szerint, hogy azok fedezzék az építési költségeket (a hitelek visszafizetését), valamint a fenntartási és felújítási költségeket. Ugyanakkor a lakásokat mindig a valós költségükön kell bérbe adni. Ezért lehetséges, hogy az alacsony nettó lakbér mellett a hitel visszafizetése után csökken egy új lakás bérleti díja, hiszen a karbantartási költségei alacsonyabbak, míg egy régi lakás bérleti díjának nagyobb része a felújítási alap.

    A bérlői célcsoport alapvetően a rendszeres jövedelemmel rendelkező, közepes és alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozó rétegek. Ők közvetlenül a GBV-khez pályáznak a lakásokért. Másrészt a GBV-k versengenek a bérlőkért a minél jobb ár-érték arányú lakások kínálatával.

    A bérlők részére előírt jövedelmi limitek magasak, a rendszer megengedő, a kiutalás alapja a lakásigény. A GBV-k bérleti díjai 25-30%-kal alacsonyabbak, mint a piaci bérleti díjak. A bérleti szerződések határozatlan idője jönnek létre. A bérlő által fizetendő összeg bérleti díjat; kezelési és fenntartási költséget; felújítási alapot is tartalmaz. A felújítási alapból a GBV-k kötelesek időszakonként felújításokat végezni. A jogosultságot a kiutalás után nem vizsgálják felül, a bérleti jog pedig örökölhető is.

    SARGFABRIK – a közösségi együttélés működő példája

    A hajdani koporsógyár területén – innen a név – jött létre 1996-ban a SARGFABRIK elnevezésű közösségi tér és intézmény, majd 2000-ben a szomszédos lakásprojekt, a Miss SARGFABRIK fejlesztése is befejeződött.

    A komplexum tulajdonosa és építtetője a Harmonikus Együttélésért Egyesület (Verein für Integrative Lebensgestaltung - VIL), amely GBV-ként a bérlőkezelést és az épületfenntartást végzi.

    A VIL célja egy, a különböző életstílusok és kultúrák befogadására alkalmas és kész közösség létrehozása volt.

    A város, a kerület szövetébe beilleszkedő, amolyan „falu a városban” SARGFABRIK Kulturális Központban van 73 lakás, óvoda; a fürdőház; workshopok, összejövetelek, terápiás programok megrendezésére alkalmas konferenciaterem; könyvtár; étterem és kávézó; játszótér és közösségi kert. A Miss SARGFABRIK-ban 39 lakás található, közösségi helyiségekkel és konyhával.

    Sargfabrik - Párdi Zsófia / Igylakunk.hu

    A kvázi szövetkezetként, GBV-ként működő VIL tagjai maguk a lakók. A tagok alap- és egyéni hozzájárulást fizetnek, amely fedezi az építési hiteleket és az adminisztrációs költségeket is. Aki kiköltözik, visszaadja a lakást az egyesülésnek.

    Mind a tervezésnél, mind az életmód kialakításánál nagy figyelmet fordítottak az energiahatékonyságra, az energia előállítására (napelemek) és minél takarékosabb felhasználására (pl. a sok természetes fény beengedésével, illetve távfűtés használatával, tetőkerttel), a fenntarthatóságra és rugalmas, funkcionális térkihasználásra (a lakások összenyithatók, belül átalakíthatók igény szerint), a minél több zöld felület biztosítására (belső udvarok, kertek; zöldtető). Az egész épületegyüttes akadálymentes.

    A közösségi élet fontos eleme az önkéntes munka, ami a közös terek gondozását, programok szervezését, egymásnak segítést jelent. Az befogadás, az elfogadás és a nyitottság vonatkozik mindenkire, érkezzen bármilyen családi, kulturális és társadalmi háttérrel a lakóközösségben, vagy a kulturális központba.

    A GBV-k által épített bérlakások magas alapfelszereltségűek, kivitelezésük színvonala jellemzően magasabb a piaci lakásokénál, gyakran 2-4 szobásak. A fejlesztések során figyelmet fordítanak a közösségi terek, zöldfelületek kialakítására.

    Ausztriában a közhasznú lakásszektornak nagy a társadalmi és politikai támogatottsága – a lakosság 90%-a támogatja a közhasznú rendszert, függetlenül attól, hogy igénybe veszi-e vagy sem. A rendszer csak úgy életképes, ha az önkormányzatok és a kormány együttműködik.

    Osztrák szakemberek szerint az ausztriai lakástámogatási rendszer viszonylag olcsó (az osztrák GDP 0,5%-át fordítják lakhatási célra) és hatékony, mára önfenntartó.

    A közhasznú bérlakásépítés emellett fontos stabilizáló eszköz, hiszen a folyamatosan és megbízhatóan nagy volumenű építések az egyéb lakásépítések, vagy építőipari projektek csökkenésekor is hosszú távú kiszámíthatóságot biztosítanak mind az építőiparnak, mind a lakosságnak.

    Seestadt – épül a jövő városa

    Európa egyik legnagyobb projektje épül Bécs egykori Aspern repülőtere helyén. A 240 hektáros területen 5 milliárd eurós költségkeretből épülő új városnegyed.2029-re lesz készen, 20 ezer lakosnak kínál lakhatást, ezzel együtt 20 ezer munkahely jön létre.

    Seestadt, azaz Tóváros központja egy mesterséges tó, ez ölelik körül a lakóépületek, az irodaházak, óvodák, iskolák, egyetemi campus és diákszállások.

    Seestadt - Párdi Zsófia / Igylakunk.hu

    Mire az első lakóépületek elkészültek 2014-ben, már ott volt a metró, 2018-ban pedig elkészült az úthálózat. Bécs belvárosa metróval és vonattal gyorsan elérhető, de elsősorban a biciklis közlekedést támogatják: a területet átszövik a bicikliutak, mindenhol található kerékpártároló. A városrész szinte autómentes, az épületekhez nem tartozik garázs, a közösségi mélygarázsokban lehet parkolni.

    Nagy figyelmet szentelnek a zöld felületek, a házak közti terek, parkok, játszóterek kialakításának.

    kialakításának
    Seestadtban már most mintegy 7000 ember lakik, több ezren dolgoznak itt, és egyre több diák tanul a városrészben működő campuson. Működnek a szolgáltatások, az üzletek, éttermek, posta, oktatási intézmények stb. Rengeteg a park, a zöld felület, a játszótér, van kutyafuttató és futópálya. A tó nyáros strandként működik.
    Seestadt - Párdi Zsófia / Igylakunk.hu

    A fejlesztési koncepció szerint olyan városrészt építenek, amely akár önálló városként is megállná a helyét, rendelkezik az összes városfunkcióval. Lényeges cél, hogy a lakás és a munkahely funkciót egyaránt betöltse. Ezért építenek a lakóházak mellé irodaházakat és intézményi épületeket is.

    A projektet több ingatlanfejlesztő valósítja meg, minden lakóházat más tervez egyeztetett koncepció és szigorú szabályozás alapján. A lakások fele önkormányzati és közhasznú bérlakás, 7-10 eurós bérleti díjjal. Több épület közösségi lakóházként működik.

    Seestadt - Párdi Zsófia / Igylakunk.hu

    A lakások 45-160 négyzetméter közöttiek, vagyis minden család megtalálhatja magának a megfelelő méretű otthont. A lakások négyzetméterára 3 ezer euró körül mozog,

    Fontos, hogy az egész városrész, beleértve az épületeket is megfelel az energiahatékonysági és fenntarthatósági követelményeinek. A távhőt geotermikus erőmű biztosítja, amely összesen 40 ezer bécsi háztartást el. Az energiaellátásban napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk is dolgoznak, valamint a keletkezett szemétből a városrész saját szemétégetőjében szintén áram termelődik. 

    Sorozatunk befejező részében a közhasznú lakásépítési rendszer hazai bevezetésére kidolgozott javaslatunkat majd mutatjuk be.

     Kapcsolódó cikkeink:

    Bécsben a megfizethető, méltó lakhatás szinonímája a szociális bérlakás

    A magánbérlet is népszerű lakhatási forma Ausztriában

  • A magánbérlet is népszerű lakhatási forma Ausztriában

    Bérlakások Európában

    A bérlakások aránya változatos képet mutat az egyes európai országokban, eltérő a piaci és a támogatott bérlakások aránya is.

    Forrás: Eurostat EU-SILC felmérés

    Ugyanakkor az egyes országokban különbözőek a demográfiai folyamatok, a ki- és bevándorlás, a háztartások nagysága, a gazdasági helyzet is. (Eltérő lehet az egyes országokban a statisztikai felmérések módszertana, nevezéke és pontossága.)

    Forrás: Eurostat, IIBW

    Az osztrák Institut für Immobilien Bauen und Wohnen (IIBW) szerint érdekes összefüggés van a bérlakásban/öröklakásban élők aránya és egy-egy ország gazdasági fejlettsége között. vagyis minél jobb gazdasági helyzetben van egy ország, annál nagyobb a bérlakásban élők aránya. Mindez vélhetően a lakásárakkal és a lakhatási költségek nagyságával, illetve a bérlakásrendszer fejlettségével függ össze.

    Forrás: Eurostat EU-SILC, IIBW

    Bérlakások Ausztriában

    Ausztriában 3,9 millió állandó lakcímként bejelentett lakás van, a lakásállomány összesen 4,6 millió.

    Forrás: Statistik Austria, GBV, IIBW

    A lakásállomány 16,7%-a közhasznú lakásépítők (GBV) által épített és kezelt, ún. „közhasznú” bérlakás (650 ezer lakás 2018-ban). A GBV-k ezen felül 300 ezer más fejlesztők által létesített lakást is kezelnek. A GBV-k által kezelt lakások aránya 23%. Ehhez jön hozzá 280 ezer önkormányzati/tartományi bérlakás (7,1%). A piaci bérlakások száma ezeken felül nagyságrendileg 710 ezer (18,2%). A bérlakások aránya, tehát, Ausztriában 42%.

    Bécsben a lakosok több mint 80 százaléka bérli a lakását. Az önkormányzati bérlakásokért 5,8 € körül kell fizetni négyzetméterenként, a többi támogatott bérlakásért 6-8€/nm-t. A piaci bérlakások ára ez utóbbinál legalább 25-30%-kal magasabb. Ausztriában a piaci bérleti díjat fizető bérlők alig több mint 15%-a költötte (2016) jövedelmének több mint 40%-át lakhatásra. (Magyarországon ez az arány 36,6%.) (Adatforrás: Eurostat)

    Az osztrák támogatott bérlakáspiac nagysága, a szociális és közhasznú („GBV”) lakások és a támogatott lakásban lakó népesség nagy száma jelentős befolyással van az egész lakáspiacra. A lakásárak, lakásépítési költségek és a privát piaci bérleti díjak Ausztriában is jelentősen nőttek az elmúlt években, azonban szakértők szerint a támogatott bérlakáspiac és bérlakásépítések stabilizáló hatása miatt ezek kevésbé szálltak el, mint máshol.

    Együtt élni az Airbnb-vel

    Bécs vezetése elkötelezett amellett, hogy megfizethető legyen a városban a lakhatás. Ezért nem csak a támogatásokra figyelnek oda, hanem minden lakásbérlő védelmére, illetve az esetleges drágító tényezőre is. Így már évek óta foglalkoznak az Airbnb és más rövidtávú lakásbérlést biztosító platformok lakáspiaci hatásaival.

    Bécsben 2016 óta növekszik az Airbnb-lakások és más platformon rövidtávra kiadott száma. Jelenleg mintegy 9000 lakást adnak ki így, ezekből kb. 2000 van tartósan távol a lakáspiacról, ami alacsony szám más európai nagyvároshoz, illetve a bécsi lakásállományhoz képest is.

    A bécsi városvezetés olyan megoldást keres, amely nem korlátozza a lakások iránti igények kielégítését, de nagyon figyelnek arra, ne kerüljön ki így túl sok lakás hosszú távra a bécsi lakáspiacról. A cél, hogy rövidtávú lakáskiadók ugyanolyan szabályok szerint működjenek, mint a többi szállásadó.

    Már életbe léptek korlátozások, így pl. a bécsi lakózónákban (leginkább a belvárosban) nem lehet kereskedelmi céllal hosszú ideig lakást kiadni. Adatszolgáltatási kötelezettség keretében havonta kell a lakóházaknak bejelenteniük, hogy náluk zajlik-e ilyen tevékenység. Különadó kivetése is felmerült, illetve a szabályokat megszegőket megbírságolják.

    Biztonság a bérlőknek

    Az önkormányzat a szabadpiacon bérlőket sem hagyja magára. Mieterhilfe néven működtetett ingyenes jogsegély-szolgálatához ők is fordulhatnak segítségért, ha gondjuk van a bérbeadóval. (ennek annyi feltétele van, hogy a bérlő betartsa a bérleti szerződésben foglalt feltételeket.)

    A Mieterhilfe mintaszerződéssel segít a tisztességes bérleti szerződés megkötésében, illetve kérésre előzetesen átnézik a szerződést aláírás előtt.

    A lakbért fizetni nem tudóknak szükség esetén az önkormányzat lakbértámogatást is nyújt.

    Mivel Bécsben is jó üzlet az ingatlanberuházás, a befektetők szívesen vásárolnak fel öreg házakat, hogy azok helyére új, nagyobb haszonnal értékesíthető ingatlanokat, lakásokat építsenek. Ennek érdekében attól sem riadnak vissza, hogy a lakókat különböző, gyakran tisztességtelen eszközökkel – a távozásra bírják. A Mieterhilfe ilyen esetekben is a bérlők mellett áll, és szükség esetén akár hatósági közreműködést kérnek, hogy a bérbeadó tegyen eleget pl. a karbantartási, állagmegóvási kötelezettségeinek.

    Minőség és fenntarthatóság

    Ausztriában, ahol több mint 500 lakás jut 1000 lakosra, a népesség szerinti lakásépítések száma is a legmagasabb a régióban.

    Forrás: KSH

     

    A mennyiségen túl a minőségre is kiemelten figyelnek. Az önkormányzati és a támogatott, közhasznú bérlakások építésénél szigorú energiahatékonysági követelményeknek kell megfelelni, az épített, felújított lakásoknál magas minőségi szintet és alacsony fenntartási költségeket kell biztosítani. A támogatott bérlakásokat építő beruházók a többi között energiahatékonysági kritériumok alapján versengenek egymással az építési projektek megvalósításáért.

    Ezzel szemben a privát lakásberuházókat csak a kevésbé szigorú építési szabályozás köti, ezért a piaci lakások, bérlakások mind minőségében, mind energiahatékonyságban rendre elmaradnak a támogatott bérlakásoktól.

    Ugyanakkor a lakásépítési, -felújítási támogatások Ausztriában erősen fókuszálnak az épületek energetikai fejlesztésére, az igényelhető lakáscélú támogatásokat szigorú fenntarthatósági követelményekhez kötik.

    Sorozatunk következő részében a bécsi közhasznú ("GBV") bérlakásszektort mutatjuk be.

  • Bécsben a megfizethető, méltó lakhatás szinonimája a szociális bérlakás

    Bécsben a lakások negyede – 220 ezer db – önkormányzati tulajdonban van. A város a 20. század elején kezdett szociális bérlakások építésében, és nemhogy nem adta el ezeket, hanem a mai napig gyarapítja az állományt különböző építési konstrukciókban. A bécsi lakások kétharmadát támogatja valamilyen módon támogatja az önkormányzat.

    Száz éve épül

    Az I. világháború előtt Bécsben nagyon rossz körülmények között éltek a munkások és a szegény rétegek. A háború után a munkáspárti „vörös Bécs” városvezetése a lakókörülmények javítása érdekében arról határozott, hogy öt év alatt felépít 25 ezer bérlakást. Az első, több mint 250 lakásos bérház a Metzleinstaler Hof volt a Margaretengürtelen, amely 1925-ben készült el. Ezt 300-nál is több (348) további – a mai napi lakott – „Hof”, közöttük számos ezernél is több lakásos szuperblokk építése követte. (A Hofok elnevezése nemcsak a belső udvarokra utal, hanem egyfajta fricska is volt a Hofburgra válaszul. A Hofokat gyakran a munkásmozgalomhoz köthető személyekről nevezték el.)

    Metzleinstaler Hof (Wikimedia)

    A két világháború közötti időszakban mintegy 65 ezer önkormányzati lakás építettek.

    A város ehhez adókból teremtette elő a forrásokat. A tulajdonosoknak adózniuk kellett a kiadott lakások után, és luxusadót is kivetettek. Az önkormányzati építésű házakon ma is látható az erre utaló felirat: Bécs városa által, építési adóból épített.

    Kal-Marx-Hof (Párdi Zsófia / Igylakunk.hu)

    Ekkor épült pl. a város keleti felében a Rabenhof, ahol mintegy ezer különböző méretű lakás található, vagy a 660 lakóra tervezett Goethehof.

    Raben-Hof (Flickr)

    Fontos alapelv volt, hogy olyan lakásokat építsenek, ahol az emberek egészséges életkörülmények között élhetnek, és jól érzik magukat (pl. minden helyiségben legyen közvetlen nappali fény; legyenek zöld felületek, minden emeleti lakáshoz tartozzon erkély vagy terasz). A kor legnagyobb építészeit is bevonták a tervezésbe, mintegy 200 tervező, építész dolgozott a bérházak és környezetük kialakításán.

    A lakótömbök közösségi szolgáltatásokat és tereket is magukba foglaltak: mosodák, óvodák, könyvtárak, orvosi rendelők és intézmények, tágas zöld udvarok, játszóterek stb.

    Fontos, hogy nem a város perifériájára építették ezeket a bérházakat, hanem minden kerületbe jutott belőlük. Éppen azért, hogy ne jöjjenek létre sem gettók, sem az alacsonyabb jövedelműek számára elérhetetlen városrészek.

    A II. világháború után folytatták a szociális lakásépítéseket. Új területeket jelöltek ki, és házgyári technológiával épített lakótömbök tömege épült. A ’60-as években évente 9000 új bérlakást épített Bécs.  Ekkor épült a Großfeldsiedlung, a máig legnagyobb lakótömb összesen 5533 lakással. 1978-ra a bécsi szociális bérlakások száma elérte a 200 ezret.

    Karl-Marx-Hof - a világ leghosszabb lakóépülete

    A világ leghosszabb egybefüggő lakóépülete (1100m,) a Bécs 19. kerületében található Karl-Marx-Hof 1930-ban készült el. Az 1353 lakásos épületet Otto Wagner tanítványa, Karl Ehn tervezte mintegy 5000-5500 lakó számára. Sokatmondó, hogy a 156 ezer nm-es területnek csak a 18,5%-át foglalja csak el ez a hatalmas, erődszerű lakóház, a többi zöldterület.

    Graph Commons
    Karl-Marx-Hof (Párdi Zsófia / Igylakunk.hu)

    A négy villamosmegállónyi hosszúságú tömb hatalmas árkádos átjáróin közlekedési útvonalak futnak keresztül.

    A háromemeletes épületben szintenként négy, 30-60 nm-es lakás található egy lépcsőházban, minden lakáshoz tartozik erkély.

    Párdi Zsófia / Igylakunk.hu
    Karl-Marx-Hof (Párdi Zsófia / Igylakunk.hu)

    A nagy parkosított udvarokra számos kapun keresztül lehet bejutni. A kapuk felett a művelődést, a szabadulást, az anyaságot, és az egészséget szimbolizálható szoboralakok láthatók.

    A belső udvarokban találhatók a közösségi terek, intézmények: két óvoda, valamint fürdő-mosodát is, hiszen a lakásokban eredetileg nem volt fürdőszoba. A mosoda ma is működik, a fürdő helyén, "Waschsalon" néven múzeumot és kultúrteret alakítottak ki. Van itt ezen kívül anyavédelmi otthon, ifjúsági központ, könyvtár, posta, orvosi és fogorvosi rendelő, kávéház és számos üzlet.

    Párdi Zsófia / Igylakunk.hu
    Karl-Marx-Hof (Párdi Zsófia / Igylakunk.hu)

    Legutóbb 1898-92-ben újították fel a Kalr-Marx-Hof tömbjét.

    A Waschsalonban látható Das Rote Wien című kiállítás bemutatja a bécsi szociális lakhatás, építészet 100 éves történetét.

    Waschsalon, Das Rote Wien kiállítás, Karl-Marx-Hof (Párdi Zsófia / Igylakunk.hu)

     

    Később az önkormányzati lakásépítések leálltak, a városvezetés inkább a közhasznú, korlátozott profitú bérlakásépítéseket támogatta.

    A világ legnagyobb önkormányzati bérlakásállománya

    A város tulajdonában jelenleg 220 ezer bérlakás van, amelyben közel félmillió ember él.

    A bécsi önkormányzat 2004. óta csak néhány bérlakásépítési projektet indított. A meglévő lakások, bérházak felújítása, korszerűsítése azonban folyamatos volt.

    2015-ben új lakásépítési projekt indult, amelyben 4000 új önkormányzati bérlakás készült el. Szükség van az új építésekre, hiszen a város népessége folyamatosan nő.

    A bérlakásállomány nagysága lehetővé teszi, hogy ne csak a legszegényebbek lakjanak a piaci ár alatt kiadott önkormányzati bérlakásokban. Így széles rétegeknek tudjuk lehetővé tenni, hogy a lakhatási költségek ne jelentsenek túl nagy terhet – mondta Markus Leitgeb, a bécsi önkormányzat a bérlőkkel foglalkozó szervezeti egységének, a Wiener Wohnennek a kommunikációs munkatársa.

    Párdi Zsófia / Igylakunk.hu
    Karl-Marx-Hof (Párdi Zsófia / Igylakunk.hu)

    A bérlők kiválasztását a Wohnberatung Wien végzi, amely ezen kívül lakhatási tanácsadással is foglalkozik. Ugyancsak a Wohnberatunghoz pályáznak támogatásért a nonprofit közhasznú bérlakásokat építő társaságok (GBV-k).

    Ahhoz, hogy valaki önkormányzati bérlakást kapjon legalább öt éve Bécsben laknia, osztrák vagy EU-s állampolgárnak kell lennie, vagy osztrák tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie, és a kijelölt bérplafonnál nem szabad többet keresnie. Ez a bérplafon függ a háztartás létszámától, és viszonylag magas. A kiutalásnál előnyt élveznek a 30 éven aluliak, a 65 éven felüliek, a nehéz élethelyzetben lévők, a rossz az egészségi állapotúak.

    Az elbírálásnál elsősorban a lakhatási helyzet számít és nem a jövedelem. Akik megfelelnek, ún. „lakásjegyet” kapnak, amellyel várakoznak a megfelelő lakásra. A várakozás néhány hónaptól akár évekig is tarthat, hiszen az alacsony bérleti díj miatt ezek a lakások nagyon népszerűek. A közszolgálatban dolgozók (pl. nővérek, rendőrök, tűzoltók) előnyt élveznek.

    Egy idei szigorítás szerint harmadik országbeli állampolgárok csak akkor kaphatnak szociális bérlakást Ausztriában, ha igazolják, hogy legalább öt évet az országban élnek, és érvényes dokumentumaik vannak.

    Az önkormányzat nyílt végű szerződéseket köt a lakókkal, azaz akár életük végéig a lakásban maradhatnak, később nem vizsgálják felül a kritériumoknak való megfelelést. Az egyetlen ok, ami a lakás elvesztéséhez vezethet, ha valaki megszegi a szerződést (pl. albérlőnek adja ki a lakást).

    A bérleti díj nem terheli agyon a családi költségvetést

    A bérleti díj függ a lakás elhelyezkedésétől, méretétől, minőségétől, korától. Ez átlagosan 5,8 euró/nm.

    A bécsi szociális bérlakások komfortosak, jó minőségűek, nagy részük már felújított. Kiköltözéskor a bérlőknek a lakást olyan állapotban kell visszaadniuk, ahogyan megkapták.

    Akinek problémája van a díjfizetéssel az a Mieterhilfe nevű ingyenes jogsegély-szolgálatothoz fordulhat, ahol nemcsak az önkormányzati bérlőknek, hanem a privát piaci bérlőknek igyekeznek segíteni. Mint ahogy lakbértámogatást is bárki kaphat, aki nem tudja fizetni a lakhatási költségeket.

    A Mieterhilfe közreműködésének célja, hogy támogassa a mind a bérlők, mind a bérbeadók számára biztonságos és tisztességes bérleti szerződések létrejöttét. Mintaszerződésük is elérhető, de kérésre akár aláírás előtt álló szerződéseket is megvizsgálnak.

    A lakáskiutalásoknál fontos szempont a vegyes lakóközösségek kialakítása – magyarázza Markus Leitgeb. Ez így volt100 éve is, és most is nagyon odafigyelnek rá. Azonban a különböző hátterű, kultúrájú lakóközösségekben természetesen kialakulnak konfliktushelyzetek. Ezek kezelésére hozták létre a Wohnpartner nevű szervezetet.

    Ugyancsak a Wohnpartner támogatja a lakók által kezdeményezett közösségi programokat, ötleteket. A szociális lakónegyedekben a lakások mellett fontosak a közösségi terek, intézmények, amelyek sok esetben valódi közösségalkotó funkciót is betöltenek.

    Wikimedia
    Rabenhof (Graph Commons)

    Korszerűsítenek és építenek

    Mint ahogy a szociális bérlakásépítés kezdetén nagyrészt adókból finanszírozták az építéseket, ma is a lakosság által fizetett lakástámogatási hozzájárulás az egyik fő forrás. Bécs évente mintegy 500 millió eurót kap az adókból lakáscélra. Ebből, illetve saját forrásaiból, összesen kb. 600 millió euróból épít új lakásokat, illetve támogatja közhasznú bérlakások építését, ebből fedezi a régi lakások felújítását, valamint közvetlen lakhatási támogatást nyújt a rászorulóknak (ez a lakhatási költségvetésnek kb. hatoda).

    A főváros maga dönt a lakáspolitikájáról, és városfejlesztési tervében (STEP 2020) is jelentős hangsúlyt kap ez a terület.

    1984-ben indult egy példátlan méretű felújítási program, amelyben évente tízezer lakást újítottak fel a mai napig tart. Korszerűsítik a fűtési rendszereket, nyílászárókat cserélnek, a régi házakba lifteket szerelnek be, mélygarázsokat építenek, akadálymentesítenek.

    Az 1930-ban épült Goethehofban például 130 új lakást alakítottak ki a tetőtér beépítésével. Ez kedvelt eszköz új lakások létesítésére, hiszen viszonylag kevés és meglehetősen drága az építési telek Bécsben, ráadásul így a zöld felületek csökkentése nélkül tudnak építeni. A fejlesztéseknél előnyben részesítik a barnamezős beruházásokat.

    A felújításokat az önkormányzat finanszírozza, de bizonyos korszerűsítéseknél, illetve az új építéseknél a lakók is hozzájárulnak a költségekhez anyagi helyzetük függvényében.

    Sorozatunk következő részében a bécsi privát bérlakásszektort mutatjuk be.

  • Komoly lejtmenet vár a lakásépítésekre

    Az új lakások száma tekintetében a vártnál gyengébb I-III. negyedév eredménye, a 10.302 db átadott új lakás ellenére, az Építési Piaci Prognózis 2023. elemzése, a megszokott forgatókönyv szerint erősebb IV. negyedévet, és így továbbra is 21 500 új lakást vár 2019-re.

    Az új lakások volumene 2020-ra 16 000 lakásra eshet vissza, míg 2021-2022-ben 12-13 000 új lakással további visszaesést lát reálisnak az elemzés. Az árak emelkedését a visszaállított 27%-os áfa feltehetőleg nem fogja jelentősen befolyásolni. „Az építőipar termelésében 2019 tavaszán 2020-ra 16%-os csökkenést, míg mostanra, 2019 őszén, már csupán 5%-os visszaesést várunk, mivel a kapacitásgondok miatt beruházások csúsznak át jövőre” – mondta el Varga Dénes az Építési Piaci Prognózis 2013. sajtóbemutatóján.

    2018-ban 36,7 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki és 17,7 ezer új lakás épült fel. Ez a szám a 2017 évhez képest az engedélyek tekintetében 3,4 százalékos csökkenést, míg az átadott lakások számát illetően 23 százalékos növekedést jelentett. A fejlesztők tervei alapján az MNB májusi Lakáspiaci jelentése az újlakás-átadások tekintetében a tetőzést 29 ezer lakással várja.

    Új lakások és építési engedélyek

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2023

    2017-2019 között, azaz három év alatt, a 2015. év szintjéhez képest 60 %-kal nőtt az építőipar teljesítménye; 2016-hoz képest, amikor jelentős visszaesés volt, majdnem megduplázódott. Az építési piaci gyorsítás, az EU-támogatások koncentrált elköltése, és ezzel egyidőben a lakáspiaci élénkítés nehéz helyzetbe hozta az építőipart.

    A hiányzó munkaerőt mennyiségileg sem sikerült teljesen pótolni, minőségileg még nagyobb a probléma. A piacon működő vállalkozásoknak az elfogadható szintű munkaerő biztosításán kívül gazdasági és jogi problémákkal is meg kell küzdeniük.

    Az áfakülönbség a befektetők zsebében

    Az MNB e témában kiadott elemzése szerint az új és használt lakások áremelkedése közötti különbségre alapozott számítások alapján, a 27-ről 5%-ra csökkentett áfa miatt keletkezett árelőny 60 %-a a befektetők, 40 % a lakásvásárlók zsebében landolt.

    A Prognózis készítői azonban egyértelműen hibás eszköznek értékelik ezt a kifejezetten kínálati oldali támogatást, amely a lakásárak és az albérleti árak elszabadulásához vezetett, így a lakáshoz jutást éppen hogy nem segítő, hanem azt nehezítő eszközzé vált.

    KSH piaci lakásárakról és a lakásépítési költségekről, abban a munkaerő- és anyagköltségek változásáról szóló adatsora jól mutatja, hogy az áfacsökkentésből semmi nem kerülhetett a lakásvásárlókhoz. A lakásépítési költségek növekedése a hivatalos adatok alapján ugyanis kisebb volt, mint az áremelkedés mértéke, így az átmenetileg bevezetett kedvezményes áfa haszna nem került a lakásvásárlókhoz, hanem a beruházók nyereségét növelte.

    Ugyan a 2016-ban kezdődött élénkítési kísérletnek időről-időre, különböző, keresleti oldalt támogató eszköze is megjelent, ezek egyike sem eredményezte a piac olyan mértékű élénkülését, mint az átmeneti, 5 %-os áfa, amelynek eredményeképpen, számítások szerint nagyjából 300 milliárd forint támogatás a befektetőknél maradt.

    „Teljesen egyetértünk azzal, hogy mind a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítására, mind az építési, és ezen belül a lakáspiac élénkítésére az államnak költségvetési forrásokat kell biztosítania, még a jelenlegit meghaladó mértékben is. Nagy hiba ugyanakkor, hogy a beavatkozásokkal a politika rövidtávon akart látványos eredményeket elérni, és azok sem szakmailag, sem politikailag, sem társadalmilag nem voltak előkészítve, emiatt súlyos hibákat is elkövettek. Olyan hosszú távú folyamatokról van szó, melyek szabályozásánál elképzelhetetlenek a két-három éves határidők, melyektől tízmilliós nagyságrendű támogatások függenek” – hangzott el a bemutatón.

    Tovább nőtt a régiók közötti különbség

    Az Építési Piaci Prognózis szerzői évek óta figyelmeztetnek a regionális különbségekre, amelyek különösen a lakáspiacon szembetűnő. „Egyes régiókra, vagy befektetési célú lakásvásárlásokra koncentrálva nem lehet a lakásépítési piacon tartós és jelentő növekedést elérni!” – szögezte le a szakember.

    A felfutás után következő visszaesés negatív hatásai mellett további hátrány, hogy miközben Budapest, Győr-Moson-Sopron megye és néhány kiemelt terület, illetve a Balaton melletti és a nyugati országhatárnál lévő települések jobban reagáltak az élénkítésre, addig annak a szegényebb területeken mélyen az átlag alatti vagy éppen semmiféle hatása nem észlelhető.

    Ez jelentős különbség a 2000-ben indult konjunktúrához képest, ahol kevésbé volt érzékelhető annak fővároscentrikussága. Ott a támogatások részben a bankszektort gazdagították, de a kedvezményes hitelek az ország bármely pontján elérhetők voltak, míg most a befektetők a támogatással az ország vonzóbb környékein építettek

    Lakásépítések volumene a három régióban

    A három megyecsoport népességszám tekintetében közel azonos, az ország lakosságának egy-egy harmadát adja. "A" csoport: Budapest, Pest, Győr

    "B" csoport: Hajdú, Vas, Zala, Fejér, Veszprém, Somogy, Csongrád

    "C" csoport: Borsod, Heves, Nógrád, Bács, Békés, Baranya, Jász, Tolna, Komárom, Szabolcs

    2020: stagnálás vagy keresletcsökkenés?

    Az ősszel megkérdezett, az építési piacon érdekelt vállalkozások szakembereinek (tervezők, kivitelezők és az önkormányzatok a szakterületen dolgozói munkatársainak) véleménye szerint 2020-ra stagnáláshoz közeli állapot várható az építési piacon. Véleményük szerint, az előző évekhez képest minden megrendelői csoportban csökkenni fog a várható kereslet, és ez a részpiacokon is általános lesz. A válaszadók a legoptimistábban a lakásfelújítási piacot ítélik meg, amit a falusi CSOK bevezetése is támogat.

    2019 őszén a hét statisztikai régióból reprezentatívan, közel 420 kérdőív kitöltésével mondták el véleményüket a piacon érdekelt vállalkozások vezetői.

    Várakozások a három utolsó felmérésben, megrendelői csoportok

    Várakozások a három utolsó felmérésben, saját megye részpiacai

    A lakásépítés alakulása a hét régióban - lakás/1000 fő,  db.

    Mi az Építési Piaci Prognózis?

    Az Építési Piaci Prognózis, független, középtávú előrejelzés, amelynek 2019. november végi kiadása 2023-ig ad részletes elemzést. A munka része, hogy a szerzők a rendre ősszel megjelenő előrejelzéseket a következő év tavaszán frissítik. Ennek Megjelenés: 2020 májusa.

    Ahogy évek óta, a tavaszi frissítés része ezúttal is az az építőipari szakemberek körében, az építőipar helyzetéről és kilátásairól végzett kérdőíves felmérés, amelyet 2019 tavaszán 306, ősszel közel 420 szakember töltött ki. Ennek eredményeit hasonlította össze a kutatásvezető a korábbi.

    (2018 tavasza: 320 fő, 2018 ősze: 339 fő)

    Forrás: Build Communication

  • Többségében meglévő gyermekek után kérik a csokot

    Komoly segítséget jelent az érintett családoknak a csok, amely többek között a jelenlegi vagy jövőben vállalt gyermekek számához köti a támogatás mértékét. Az utóbbi hónapokban sokan érdeklődtek egyrészt arról, hogy gyermektelenként is tudnak-e kérni csokot, illetve, hogy mire kell ilyen esetben figyelni. Másrészt arról, hogy egy-egy család kérhet-e csokos támogatás mellett babaváró kölcsönt is.

    „Gyermekek nélkül is neki lehet vágni a csoknak, azonban fontos tudni, hogy a támogatást szigorú szabályok betartása mellett lehet igénybe venni. Fontos a családtervezés, a gyermekneveléshez szükséges háttér. Ha nem teljesítik a családok a vállalt feltételeket, akkor büntető kamattal kell visszafizetni a kapott összeget, ez alól csak a jogszabályban meghatározott feltételek jelentenek kivételt” - mondta Trencsán Erika, a money.hu vezető pénzügyi szakértője. Hozzátette, hogy a babaváró kölcsön és a csokos támogatás nem zárja ki egymást, akik megfelelnek a feltételeknek, azok mindkettőt igényelhetik.”

    Gyerek nélkül vágnak bele

    A hivatalos - idén szeptemberig ismertté vált - adatokból az is kiderül, hogy a csok bevezetése óta többségben vannak azok a családok, akik meglévő gyermekeik után jutottak támogatáshoz, azaz nem vállaltak több gyereket. Mindössze 34,6 százalék bővítené a családját a csokos támogatáshoz: a legtöbben, 59 százalékuk egy, 39 százalékuk kettő és alig 2 százalékuk számol 3 gyerekkel. 

    Tízből kilenc családnak volt már gyermeke a csokos támogatás igénylésekor. Az érintettek 10 százaléka - azaz közel 12 ezren gyermek nélkül - vágott bele a csokos folyamatba, és közülük is a legtöbben (81 százalék) 2 gyermeket vállalt a támogatás fejében. A gyermektelenek többsége pedig használt lakásokra kért támogatást.

    A használt lakások az élen

    Trencsán Erika azt is hozzátette, hogy a 2015 júliusi bevezetése óta idén szeptemberig 117 ezren vették igénybe a csokot összesen 353 milliárd forint összegben. Idén szeptemberig pedig több mint 65 milliárd forint összegben kötöttek új szerződéseket, ebből közel 44 milliárd forintot tesznek ki az újlakás-építésekre és vásárlásokra kötött szerződések. Használt lakás vásárlására mintegy 20 milliárd forint összegben kötöttek szerződést 2019 első kilenc hónapjában. 

    „Hasonló trend figyelhető meg a teljes lakáshitelpiacon is. A legnagyobb igény még mindig a használt lakásokra van, a második helyen az építés és bővítés áll, utána következnek az új lakások, végül pedig a felújításokra kötött szerződések. Érdekes azonban, hogy éves szinten nézve a használt lakásokra kötött új szerződések kevesebb mint 1 százalékkal, míg az építésre vagy bővítésre és az új lakásokra adott hitelek jóval nagyobb mértékben, 31-40 százalékkal emelkedtek” - mondta a szakember.

    Forrás: Realista.hu

     

  • Az egyszerű bejelentést érintő jogszabályok változásai
  • A lakásszektornak szüksége van az állami szerepvállalásra

    A CSOK hatása az építőiparra

    A Családi Otthonteremtési Kedvezmény 2015-ös bevezetése nagy hatást gyakorolt az építőipar egyes szegmenseire és a családok életkörülményeire is. Az újHÁZ Centrum őszi, a CSOK kérdéskörével foglalkozó Trendriportjából kiderül, hogy az építőipari növekedés nem azonnal, hanem a komplex állami ösztönzőcsomag bevezetését követően, 2016-ban indult meg. Akkor ennek első jeleként a kiadott lakásépítési engedélyek száma rohamosan nőni kezdett, de az új lakások építésének száma továbbra is elmaradt az ideálistól.

    - Ebben közrejátszott a gyártók átmeneti kapacitáshiánya mellett az ágazatban dolgozó szakképzett humán erőforrás akár 80 ezer főt is meghaladható hiánya is – mutatott rá a tanulmány budapesti bemutatóján dr. Rázsóné Szórády Csilla cégvezető. Hozzátette: a KSH adatai szerint azonban a lakóépületekből származó termelések csupán egy kisebb részét jelentik az építőipari termelésnek, a becslések szerint az építőanyag-gyártók és az építőanyag-kereskedések összforgalmának csupán 15-30%-a tudható be a CSOK és az 5%-os áfa együttes hatásának. Becsléseink szerint, az elmúlt négy évben emelkedő, 10 és 25 százalék közötti mértékben fejtette ki hatását a bevezetett állami ösztönző rendszer – húzta alá a cégvezető.

    Kik az állami támogatások nyertesei?

    Az idei évben bevezetett falusi CSOK a használt ingatlanok piacát hivatott felpörgetni az úgynevezett preferált településeken. Az újHÁZ Centrum által végzett ágazati mélyinterjúkból kiderül, hogy az új állami ösztönző nagy nyertese Pest és Fejér megye lehet, kiegészülve a Balaton-parti preferált településekkel.

    - Fontosnak tartjuk ugyanakkor felhívni a figyelmet arra is, hogy a kedvezményes lakásáfa kivezetése várhatóan rendkívül érzékenyen érinti majd a falusi CSOK-ot igénybe vevőket, ugyanis az 5 százalékos áfa 27 százalékosra történő visszaemelése 22 százalékkal csökkenti az idén felvett támogatás értékét – tette hozzá dr. Rázsóné Szórády Csilla.

    A CSOK és a hozzá kapcsolódó további állami ösztönzők ugyanakkor nemcsak az építőiparra hatottak jelentős mértékben, de átalakították a lakás- és hitelpiacot is.

    - A kereslet az ingatlanpiacon az egekbe szökött, amelyre a kínálati oldal folyamatos és intenzív áremeléssel válaszolt – mutat rá a cégvezető. Az MNB adatai is ezt támasztják alá: átlagosan 70 százalékos áremelkedés történt 2015 és 2018 között a lakáspiacon, az árszínvonal-változás pedig a fővárosban (+70%), Pest megyében (+45%) és Komárom-Esztergom, Fejér, valamint Veszprém megyében volt a legmagasabb (+43%).

    Érdekes ugyanakkor az is, hogy a CSOK bevezetése óta folyósított lakáshiteleknek csupán 10-15 százaléka volt köthető valamilyen államilag támogatott hitelkonstrukcióhoz. Azaz továbbra is a használt ingatlanokra felvehető lakáshitelek dominálnak a piacon.

    Különösen azokban a megyékben, ahol a reálbérek alacsonyabbak, a családok leginkább felújításra költenek, ami nagyon fontos a lakásállomány minősége szempontjából. Még akkor is, ha itt jellemzően nem a legmodernebb anyagokat, megoldásokat keresik a lakástulajdonosok .

    Ez vár a CSOK-ra rövid és hosszú távon

    - Prognózisunk szerint rövid távon a jövőben továbbra is növekednek majd az építési költségek és a telekárak is, a megnövekedett kereslet, a lakásáfa emelése, valamint az energetikai előírások szigorodása miatt – magyarázta az újHÁZ Centrum vezetője, aki szerint a kedvezményes lakásáfa kivezetése nehéz helyzetbe hozza mind az építtetőket, mind pedig a kivitelezőket. Úgy véli, a drágulást csupán kismértékben tudják majd áthárítani a vásárlókra, így számukra ez jelentős mértékű profitkiesést indukál majd.

    A Trendriport megállapításai szerint hosszú távon a CSOK költségvetési terhe várhatóan folyamatosan csökkenni fog, a témában végzett korábbi kutatásokra támaszkodva kijelenthető, hogy akár 2040-ig is alkalmas arra, hogy egyrészről kedvezően alakítsa a demográfiai folyamatokat, másrészről pedig hogy pozitív hatást gyakoroljon a hazai ingatlanállomány megújulására.

    - Ez különösen azért fontos, mert hazánk regionális szinten is a legalacsonyabb adatokkal rendelkezik az elöregedő ingatlanok megújulását tekintve, amely a CSOK bevezetése előtti időszakban csupán 0,2 százalék körüli volt és 2015 óta is csupán egy lassú növekedést generált – mutatott rá. Éppen ezért az építőanyag-kereskedelmi hálózat elengedhetetlennek tartja az állami ösztönzők körének kiterjesztését akár az olyan nemzetközi példák adaptálásával is, mint az átfogó bérlakásépítési program, továbbá kiemelten fontosnak tartják a kedvezményes lakásáfa fokozatos visszaemelését a drasztikusnak mondható kivezetés helyett.

    Az újHÁZ Centrum cégvezetője szerint a CSOK pozitív hatása vitathatatlan, hiszen bevezetése óta több, mint százezer család igényelte a családtámogatást, és több, mint ötvenezer gyermek születését vállalták a támogatás felvételekor.

    A lakáspiacnak szüksége van állami szerepvállaásra

    Ha körülnézünk a régióban, egysértelmű hogy önállóan nem életképes a lakáspiac, és sehol nem is hagyják magára - mondta dr. Rázsóné Szórády Csilla. A környező országokban természetesen más és más helyzetben van az ágazat, és a kormányok különböző otthonteremtési ösztönzőket alkalmaznak.

    A tagállamok adó- vagy illetékkedvezményekkel kívánják segíteni az otthonteremtést. Egyes statisztikai adatok szerint 2016-ban az OECD országokban a gyermekesek átlagos adóterhe jóval alacsonyabb volt, mint a gyermektelen adóalanyoké. Mindezen túl pedig több országban működnek sikeresen a lakástakarék-pénztárak, és nem egy tagállamban fektetnek nagy hangsúlyt a bérlakásépítési programokra is.

    Élen jár ez utóbbiban Szlovákia, amely 2016-ban vezette be kiterjedt bérlakásépítési támogatását. Ennek keretében célul tűzték ki 1500 bérlakás megépítését állami segítséggel évente. Úgy tudni, már a program első szakaszára több mint 9 milliárd forintnak megfelelő eurót különített el a szlovák kormány. Ezt a támogatást önkormányzatok igényelhetik.

    Ezzel szemben Romániában gyakorlatilag semmilyen családtámogatási program nem létezik. A magyarok lakta országrészekben az önkormányzatok próbálnak mindent megtenni a nagyfokú kivándorlás megfékezésére. A jelenleg külföldön dolgozó erdélyi magyarok számára bizonyos helyeken ingyen telket ajánlanak fel otthonteremtés céljából, amit a hitelképesség hiánya nehezít.

    Ausztriában a lakástámogatások fedezetét az állami költségvetés és a tartományi hozzájárulás nyújtja. A figyelmük középpontjába az épületek energetikai fejlesztését helyezik, így az igényelhető lakástámogatásokat is szigorú fenntarthatósági követelményekhez kötik. A lakosság több formában is igényelheti a támogatást, így kérhet segítséget az ingatlanhitel törlesztőrészletének kifizetéséhez is. A családok otthonteremtését főként adótámogatások formájában ösztönzik, de az államilag támogatott lakásépítési program is sikeresen működik évek óta Ausztriában. Ennek értelmében a családok kedvezményes kamatozású hiteleket igényelhetnek, amelyet nem egy összegben, hanem több hullámban, az építkezés mértékével arányosan folyósítanak számukra, az összegek felhasználását pedig tételesen, számlákkal kell igazolniuk. 

    Ausztriában emellett évi 15 ezer bérlakást építenek.

    Szintén az energiahatékonyság fokozására törekednek Lengyelországban és Csehországban, az állami támogatások zömét is ehhez igazítják. Míg Lengyelországban az elavult fűtési rendszer jelent nagy kihívást, addig Csehországban már a támogatások mértékét is a minél nagyobb fokú energiahatékonyságot biztosító felújításokhoz kötik. Az újépítésű ingatlanoknak pedig közel nulla energiaigényűeknek kell lenniük. Úgy tudni, a felújítási munkálatok zöme a hőszigeteléssel függ össze az országban, de a megújuló energia használatára is egyre nagyobb igény mutatkozik.

    Feltehetően a térségben tovább fog fokozódni az energiahatékonyságot támogató állami ösztönzők köre a jövőben - állapítja meg a Trendriport.

  • Ezek a legnépszerűbb falusi csokos megyék

    Újabb lendületet kaphat a kistelepülések lakáspiaca, mivel a falusi csok keretében megépülő házakra januártól már kérhető lesz az akár 5 millió forintos áfa-visszatérítés 2022 közepéig. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a falusi csokos áfa-visszatérítés fokozhatja az építési kedvet, amely egyébként is elég élénk. Az év első 9 hónapjában 8308 egylakásos épületre, azaz családi házra adtak ki engedélyt, ami 8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet országos szinten. A falusi csok összege függ egyrészt attól, hogy meglévő ház felújításáról vagy új ház építéséről van szó, másrészt a gyermekek számától.

    Áremelkedés a településeken

    Az ingatlan.com elemzéséből kiderül, hogy a július óta elérhető falusi csok felpörgette az érintett 2500 település lakáspiacát.

    Július és november között a szóban forgó településeken az eladó lakóingatlanok átlagára a kínálati piacon 13,5 millió forintot tett ki, ami 10 százalékos áremelkedésnek felel meg éves összevetésben. A drágulás érthető, mivel a kereslet is jelentősen megnőtt az érintett településeken. Összességében 18 százalékkal nőtt tavalyhoz képest a falusi csokos lakóingatlanok iránti érdeklődések száma, egy-egy hirdetésre pedig még intenzívebben, 33 százalékkal többen érdeklődtek. Balogh László hozzátette: “Jól mutatja a falusi csok hatását, hogy miközben július és november vége között a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban csökkent a kereslet az előző évek azonos időszakához viszonyítva, a falusi csokos településeken ugyanakkor kevesebb hirdetésre jóval több érdeklődés érkezett”.

    Slágerlista

    A kereslet azonban az országon belül egyenlőtlenül alakul az ingatlan.com adatai szerint.

    Ha egyenletesen alakulna a kereslet, akkor egy-egy megyére az érdeklődések 5,26 százaléka jutna. “Ezzel szemben a legnépszerűbbek a Balaton melletti megyék, Veszprémben és Somogyban ugyanis a falusi csokos településen érdeklődők 11-11 százaléka keresett ingatlanokat. Pest megye is dobogós lett, amely az érdeklődések 10 százalékát fedi le” - tette hozzá Balogh László. Népszerűnek mondhatók a hevesi, borsodi és nógrádi falusi csokos községek is, a legkevésbé keresettek pedig a Hajdú-Biharban, Csongrádban és Békésben lévők.

    Forrás: ingatlan.com

  • Fix kamatozású lakáshitelek felé terelné az MNB a hiteleseket

    Az MNB célja, hogy növelje a változó kamatozású jelzáloghitellel rendelkező fogyasztók körében a pénzügyi tudatosságot - olvasható az ajánlásban. Az ajánlás címzettjei a pénzügyi intézmények, amelyek felé az MNB tájékoztatási elvárásokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy a fogyasztók a változó kamatozású jelzáloghiteleiknél ne csupán az aktuális kamatmértékeket és törlesztőrészleteket mérlegeljék, hanem a változó kamatozású hitelre vonatkozó kamatkockázat hosszútávú lehetséges következményeit is értékeljék.

    Nyártól a hitelintézetek mintegy 130 ezer, változó kamatozású jelzáloghiteles ügyfelet tájékoztatnak a hitel kamatkockázatáról, és a kiszámítható, fix kamatú konstrukcióra való átszerződés lehetőségéről egy új jegybanki ajánlás alapján - nyilatkozta Windisch László, az MNB alelnöke az MTI-nek.

    Az MNB most életbe lépettajánlásának előkészítésében a jegybank szavai szerint szorosan együttműködött a Magyar Bankszövetséggel.

    Windisch László kiemelte, az új lakáshitelek 96 százalékát már fix kamatozással igénylik a lakossági ügyfelek, ám a teljes állomány mintegy 60 százaléka még változó kamatozású. Közülük is a leginkább sérülékeny helyzetben azok vannak - s így ők kapnak banki értesítőt - akiknek még legalább 10 éves futamidő van hátra, hitelszerződésüket a 2015 februári fair banki szabályok (azaz a hitelkamatok külső, a banktól független viszonyító kamathoz kötése) életbe lépése előtt kötötték, hitelüket megfelelően fizetik vagy fizetési késedelmük legfeljebb 90 nap.

    További feltétel, hogy hitelük nem állami kamattámogatott vagy gyűjtőszámlás, és nincsenek átmeneti fizetéskönnyítő programban.

    Windisch László szerint ez 895 milliárd forintnyi jelzáloghitel-állományt jelent, az ezeket törlesztőknek érkezik postai vagy e-mail, netbanki tájékoztató hitelintézetüktől.

    A változó kamatozású lakáshitelek kockázata, hogy egy esetleges banki kamatemelés nyomán akár 3 hónapon belül megnő a törlesztőrészlet - hangsúlyozta az alelnök. Márpedig, ha egy még 15 év futamidővel és közel 8 millió forintos tőketartozással rendelkező jelzáloghitelnél a bank egy százalékkal megemelné a kamatot, az csaknem 4200 forinttal növelné meg az ügyfél havi törlesztőrészletét. Minden további százaléknyi emelés kb. 7-7,5 százalékkal nagyobb anyagi terhet jelentene - mondta a jegybanki vezető, aki szerint a korábbi pénzügyi válságok bebizonyították: jó egy évtizednyi futamidő alatt nem zárható ki a kamatemelkedés esélye.

    A bankok értesítőikben konkrétan kiszámítják, hogy mekkora havi többletteherrel járna az adott ügyfélnek egy esetleges 1,3 vagy 5 százalékos kamatemelés. Hozzátette, ennek elkerülésére - az MNB ajánlása nyomán - a hitelintézetek adósaiknak egy-egy öt, tíz éves kamatrögzítésű vagy a futamidő végéig fix kamatú hitel közül legalább kettőre szerződésmódosítási lehetőséget mutatnak be.

    A bankon belüli fix kamatozásra való átváltásnál csak az eddigi szerződés egyetlen eleme módosul. Ennek tehát nincs végtörlesztési, folyósítási, jelzálogtörlési és bejegyzési vagy éppen ingatlan-értékbecslési díja. Az MNB elvárása így, hogy a módosításért a bankok legföljebb az ahhoz kapcsolódó legszükségesebb díjat számítsák fel.

    Indokolt a közjegyzői oldalról felszámítandó költség minimalizása is, amelyet az MNB versenyképességi programjában is szorgalmaz, és amelyről egyeztetés is folyik - hangsúlyozta a jegybanki alelnök.

    Rámutatott: a tájékoztatók általános szövege egységes, azt az MNB fogalmazta, "nem marketinganyagot" kapnak tehát az ügyfelek. A bankoknak legalább egy hónapig fenn kell tartaniuk a bemutatott szerződésmódosítási lehetőséget. Az aktuális szerződésmódosítással nem élő ügyfelek a továbbiakban évente egyszer, frissített tartalommal ismételt tájékoztatást kapnak, ha jelzáloghitelük futamideje még meghaladja a 10 évet - mondta el az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke.

    Forrás: MTI, Portfolio

  • Egyszerűsödik az építési ügyintézés

    A E-TÉR egy három modulból álló rendszer lesz a 2020-as elkészülést követően, most a tájékoztató modul térképes megjelenítő funkciója élesedett. Ez lényegében egy online segítség azoknak, akik területrendezési, településrendezési és fejlesztési, valamint építészeti tervezési kérdésekben eddig személyesen keresték fel a Lechner Tudásközpontot (mint jogszabályba foglalt kötelespéldány-leadó helyet) vagy a helyi önkormányzatot papír alapú dokumentumokért, másrészt a rendszer azoknak is segítséget nyújt, akik építkezni szándékoznak, vagy a saját környezetüket érintő terveket, előírásokat szeretnék megismerni.

    Az E-TÉR rendszer tájékoztató moduljának teljes indulásakor az online felületen a területfejlesztési, területrendezési, a településfejlesztési és településrendezési tervek, valamint a településképi dokumentumok mellett az egyéb szakmai anyagok (például a tervek alátámasztó dokumentumai, jogszabályok és fogalmak) is elérhetőek lesznek.

    Az E-TÉR használatával időt és energiát takaríthatnak meg egyrészt azok, akik területrendezési, településrendezési és fejlesztési, valamint építészeti tervezési kérdésekben eddig személyesen keresték fel a Lechner Tudásközpontot (mint jogszabályba foglalt kötelespéldány-leadó helyet) vagy a helyi önkormányzatot papír alapú dokumentumokért, másrészt a rendszer azon állampolgárok számára is segítséget nyújt, akik építkezni szándékoznak, vagy a saját környezetüket érintő terveket, előírásokat szeretnék megismerni.

    A szükséges információk már néhány kattintással, webes felületen elérhetők. Az E-TÉR kiegészül majd az egyeztető és tervezési modullal, amelyek a térségi tervek elkészítését a kiindulási adatoktól a hatályba lépésig kísérik, és a tervezési, valamint az egyeztetési folyamatot támogatják.

    További információ a Lechner Tudásközpont oldalán.

  • Májusban újra megnyílik a konvektorcsere-program

    Weingartner Balázs az alprogramról elmondta, a támogatás maximális mértéke az elszámolható bruttó költségek 60 százaléka, akár 750 000 forint is lehet. Az államtitkár hangsúlyozta, az alprogramban nem csak a konvektorok cseréjére, hanem már a teljes fűtési rendszer korszerűsítésére is lehet pályázni.

    Weingartner Balázs kiemelte, a pályázat részletes leírása már elérhető konvektor2019.nfsi.hu/ portálon, az érdeklődőknek azt javasolta, hogy minél előbb tanulmányozzák át a dokumentumokat.

    A pályázati kiírásban megfogalmazott műszaki elvárásoknak megfelelő gázkonvektor készülékekre darabonként 60 százalékos támogatás mellett bruttó 96 ezer forint támogatás igényelhető.

    Az újranyitott pályázat a beérkezett lakossági igényekre és szakmai javaslatokra figyelemmel több ponton változik, egyszerűbbé válnak a feltételek. Például az idén az érvényes bérleti szerződéssel rendelkező, önkormányzati bérlakásban élők is részt vehetnek az alprogramban.

    Weingartner Balázs szólt arról is, hogy az Otthon Melege Programban eddig 300 ezer háztartás korszerűsítésére nyílt lehetőség 36 milliárd forint keretösszegben.

    A támogatási összegek

    Az alprogram 2019. évi újranyitásakor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 2.000.000.000 Ft, azaz kettőmilliárd forint.

    Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg): 281 884 744 Ft
    Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád): 272 282 218 Ft
    Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád): 230 468 276 Ft
    Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 194 950 745 Ft
    Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna): 184 658 674 Ft
    Közép-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém): 205 554 560 Ft
    Közép-Magyarország (Pest, Budapest főváros): 630 200 783 Ft

    A pályázat országosan összesen 4 420 296 db lakás érint.

    Pályázat benyújtása

    A pályázat kizárólag magyar nyelven, elektronikus úton, a pályázati portálon keresztül nyújtható be, ügyfélkapus azonosítást követően 2019. május 20. 10:00 órától a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig lehetséges.

    A vissza nem térítendő támogatás keretének kimerülése esetén a Támogató hivatalos honlapján, valamint a pályázatbenyújtó felületen hirdetményt tesz közzé a pályázati kiírás felfüggesztésének / lezárásának pontos idejéről.

    A pályázat benyújtásának végső határideje 2019. augusztus. 30.

    A Pályázókat pályázati díj nem terheli.

    A pályázatbenyújtó felület elérhetősége: https://konvektor2019.nfsi.hu

    Az elektronikus pályázati rendszerrel, illetve a pályázatkezeléssel kapcsolatos kérdések, problémák esetén segítségnyújtás a Lebonyolító Ügyfélszolgálatán érhető el. Telefonszámok: +36-70/424-3949; +36-70-424-1802; +36-70/945-4294, +36-70/945-6542, +36-70/424-0922 Telefonos ügyfélszolgálati idő: Hétfő – Csütörtök: 8.00 - 16.00 Péntek: 8.00 - 14.00 E-mail: konvektor2019@nfsi.hu 

  • Az építkezők számára hatalmas stressz megfelelő szakembert találni

    Közel ezren töltötték ki az újHÁZ Centrum építkezés és ingatlanfelújítással kapcsolatos lakossági kérdőívét a 2019-es Construma kiállításon. A felmérésben felelt-választós kérdések mellett egy skála segítségével is értékelniük kellett az építkezéssel kapcsolatos nehézségeket.

    A válaszadók 84,49 százaléka az idei évben tervez ingatlanfelújítást vagy építkezést, erre pedig jelentős összegeket kívánnak fordítani. A kérdőívet kitöltők 31,57 százaléka ugyanis tíz millió forint fölötti büdzsével gazdálkodhat, további 19,47 százalék költene 2-5, 8,9 százalék pedig 5-10 millió forint közötti összeget. A tavalyi év hasonló kutatásához képest 2019-re jóval magasabb számú válaszadó vág bele nagyberuházásokba, de megduplázódott azok tábora is, akik elsősorban felújítási munkálatokra 500 ezertől két millió forintig terjedő anyagi keretet szántak.

    2019 04 15 újház másolata

    A lakossági vevők vásárlási döntésének motivációja nem változott 2018-hoz képest, többségük továbbra is az ár-érték arány és a minőség alapján dönt az építőanyagok mellett. A termék árát és garanciális voltát csupán a válaszadók töredéke jelölte meg, mint vásárlást befolyásoló körülményt.

    A munkaerőhiányt a saját bőrükön érzik

    Tízből hét válaszadó saját maga próbálja felkutatni a kivitelezési munkálatokhoz szükséges szakembereket, míg a tavalyi évhez képest tovább nőtt azok száma, akik generálkivitelezőt bíznak meg a feladattal. Ahogyan arra korábban az újHÁZ Centrum szakértői már felhívták a figyelmet, a generálkivitelezők a mai, felpörgött építőiparban számos előnyt jelentenek az építkezni/felújítani vágyóknak, segítségükkel ugyanis időt és pénzt spórolhatnak meg a rendelkezésre álló, eltérő nagyságú anyagi keretükből.

    Azok, akik maguk keresik a szakembereket, elsősorban ismerősöket kérdeznek meg arról, kit tudnának ajánlani, de minden negyedik válaszadó már a szakkiállításokon is mesterek után kutat. A Google-keresőt erre a célra 17,8 százalék választja, a legnagyobb közösségi média tematikus csoportjai azonban nem jelentenek releváns csatornát a szakemberek keresésére.

    A válaszadók többsége számára rendkívül nehéz napjainkban megszervezni egy nagyobb volumenű építkezést vagy felújítást, ennek elsődleges okaként pedig 65,6 százalékuk azt jelölte meg, hogy nem tudnak megfelelő szakembert találni. Ez az arány duplája a finanszírozással kapcsolatos nehézségeknek és a kivitelezési ütemterv tartásának. Látható tehát, hogy a fogyasztói szegmens a tavalyi évhez hasonlóan idén is a saját bőrén érzi az ágazati munkahiány következményeit. 2018-ban a kivitelezés idejének tartása nagyobb kihívást jelentett számukra, mint az, hogy ne lépjék túl a tervezett költségvetést, idén ez a két tényező azonban helyett cserélt az építési stresszfaktorok áll a képzeletbeli dobogó legfelső fokán.

    Teljeskörű megoldásokra és szakértői tanácsadásra van szükség

    2019 04 15 újház másolata 2

    Nem csoda, hogy a lakossági fogyasztók számára a legnagyobb segítséget az jelenti, ha tanácsot kaphatnak a vásárlás során, illetve, ha a szükséges építőanyagokat egy helyen tudják beszerezni. Éppen ezért nem meglepő, hogy az újHÁZ Centrum azon kérdésére, hogy a kérdőívet kitöltők hol szerzik be az építőanyagokat, a válaszadók 55 százaléka jelölt meg az építőanyagkereskedéseket, további 45 százalékuk pedig a szakboltokat. Az online lehetőségeket csupán az építkezni vágyók 18 százaléka választja, a nagy barkácshálózatokban pedig 11,7 százaléknyian szerzik be a szükséges alapanyagokat. A kitöltők 12 százaléka mindezeken túl úgy nyilatkozott, hogy az építőanyag-beszerzéssel kapcsolatos feladatokat a kivitelezőre bízza.

    Érdekes válaszok születtek arra a kérdésre is, hogy a lakossági szegmens mennyire érdeklődik az intelligens megoldások iránt. A kérdőívet kitöltők több mint fele tervezi a napelem, illetve a napkollektor alkalmazását energiahatékony otthonának megteremtéséhez, de közel nyolc százalék érdeklődik a geotermikus energia iránt is. A válaszadók 40 százaléka azonban számos más, egyéb megoldásban is gondolkodik, így nagy figyelmet szentelnek a hőszivattyúkra, az okosházakra, a levegő hőcseréjére, a padlófűtésre, vagy éppen az intelligens öntözőrendszerek kiépítésére. Ez jelentős növekedést jelent a tavalyi adatokhoz képest, melyből arra a következtetésre lehet jutni, hogy a vásárlók egyre tudatosabban állnak hozzá otthonuk megépítéséhez, s különösen nagy figyelmet fordítanak a valódi rezsicsökkentést jelentő megoldások felkutatására, illetve alkalmazására.

    Forrás: újHÁZ Centrum

  • Három évig lesz elérhető a falusi csok

    Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: 2486 hátrányosabb helyzetű, 5000 fős lélekszám település került a listára, amely itt érhető el.

    Közölte: a program 2019. július 1-jével indul, és egyelőre három évig, 2022. június 31-ig lesz elérhető. Ugyanakkor a kormány monitorozni fogja, milyen hatása van a falusi csok támogatási rendszerének a kistelepüléseken. Ha 2022-ben továbbra is van igény a programra, a kormány dönthet a folytatás mellett, illetve az érintett települések listáját is felülvizsgálhatják, akár bővíthetik is - fejtette ki a kormánybiztos.

    Gyopáros Alpár elmondta: 2015 óta már 100 ezer fiatal pár vette igénybe a csok-ot és a magyarországi falvak szempontjából jó hír, hogy a támogatások egyharmadát falvakban, kistelepüléseken használták fel.

    Ugyanakkor szerinte kihívást jelentett a csok rendszerében a falvak szempontjából, hogy az így igénybe vett támogatásokat nagyobb részben valamilyen turisztikai vagy gazdasági erőcentrum vonzáskörzetében, jellemzően nagyvárosi agglomerációban lévő kistelepüléseken használták fel, és csak kisebb részben hátrányos helyzetű településeken.

    A kormánybiztos szerint ezért indította el a kormány tavaly a magyar falu programot, amelyben idén legalább 150 milliárd forintos forrásból támogatják a helyi közszolgáltatások fejlesztését, életminőség-javító beruházásokat, illetve a falusi csok-kal a lakhatást is.

    Ismertetése szerint a falusi csok rendszerében a kedvezményezett kistelepüléseken használt lakás és ház vásárlására, illetve a megvásárolt ingatlan felújítására, korszerűsítésére és kibővítésére egy gyermek megléte vagy vállalása esetén 600 ezer forint, kettő gyermek eseten 2 millió 600 ezer forint, három vagy több gyermek esetén pedig 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a fiatal párok.

    Megelőzendő, hogy az intézkedés rendkívüli módon felhajtsa a falusi ingatlanok árait, a kormány azt a döntést hozta, hogy a támogatási összegek maximum fele költhető vásárlásra, a fennmaradó rész pedig korszerűsítésre, felújításra fordítható - magyarázta a kormánybiztos. Hozzátette ugyanakkor, a három vagy több gyereket vállaló családok esetben, amennyiben a megvásárolt ingatlan ára nem éri el az 5 millió forintot, akkor a fennmaradó összeg a 10 millió forintos keretig teljes mértékben felhasználható lesz felújításra , bővítésre.

    A kormánybiztos szavai szerint azok a családok, amelek korábban már - akár a csok lehetőségeit kihasználva - megvásárolták ingatlanjukat, korszerűsítésre és bővítésre, szintén vissza nem térítendő támogatásként, megkaphatják a falusi csok támogatási összegeinek felét: egy gyermek esetén 300 ezer forintot, kettő esetén 1 millió 300 ezer forintot, három vagy több gyermek esetén pedig 5 millió forintot.

    Gyopáros Alpár elmondta: bár arra készülnek, hogy a hátrányosabb helyzetű településeken lényegesen alacsonyabbak az ingatlanárak, mint a fővárosban, a megyei jogú városokban vagy az agglomerációkban, ha mégsem lenne elegendő egy család számára a vissza nem térítendő támogatás, akkor lehetőség lesz állami kamattámogatású hitel felvételére. Használt lakás vagy ház vásárlására és felújítására két gyermek esetén 10 millió forintos, három vagy több gyermek esetén 15 millió forintos kamattámogatott hitellehetőség áll majd rendelkezésre, míg meglévő ingatlan felújítása esetén, ezen összegek fele, azaz két gyermeknél 5 millió, három vagy több gyermeknél pedig 7,5 millió forint - ismertette.

    A kormánybiztos beszámolt arról, hogy a kormány döntése szerint a falusi csok támogatását kiterjesztik az egész ország területén a külterületi lakóingatlanokra, vagyis a tanyákra is.

    Gyopáros Alpár kitért arra is, hogy a visszaéléseket megelőzendő, a kormány bizonyos kritériumokat is beépített a rendszerbe, így a támogatás igényléséhez erkölcsi bizonyítvánnyal igazolt büntetlen előélet és két év társadalombiztosítási jogviszony szükséges. Ezen túl - folytatta - a programban saját vállalkozás vagy közeli hozzátartozó tulajdonában lévő lakóingatlan megvásárlására nem lesz lehetőség, a támogatás felhasználását pedig részben a települési jegyző, részben a járási hivatalok hatáskörének szélesítésével szigorúan ellenőrzik majd. 

    Forrás: kormany.hu

  • CSOK: buktató lehet a kalákás építkezés is

    A családi otthonteremtési kedvezmény nagy segítség lehet azoknak a családoknak, amelyek házat építenek, vagy lakásfelújításba, bővítésbe fognának. A támogatás mellé is jó jön egy kis spórolás, akár úgy, hogy bizonyos munkákat családtagok, barátok segítségével oldanának meg. Kipótolhatná a hiányzó építőipari munkaerőt is. Ez azonban veszélyeket rejt magában, amelyet a hvg.hu járt körül.

    Nemrégiben a házilagos kivitelezésre, azaz a kalákamunkára vonatkozó jogszabály: bár bővült azok köre, akik részt vehetnek a házilagos építkezésben, több dolgot kell dokumentálni.

    Több szakértő mellett az egyik legnagyobb hazai bank ingatlan üzletágának vezetője is azt nyilatkozta nemrég a lapnak, hogy a falusi csok újra meghozhatja a kedvet a házilagos kivitelezéshez, kalákázáshoz, mivel „nem az építőipari vállalkozókat, inkább a családokat mozgathatja majd meg, várhatóan ők maguk fognak építkezni rokonok, barátok segítségével”.

    A ma helyesen házilagos kivitelezésnek hívott kaláka egymás megsegítésére kölcsönösen és közösen végzett munkát jelent, Magyarországon több száz éves hagyománya van, haszna pedig nemzetgazdaságilag is mérhető: a más háztartások számára végzett munka 2000-ben nagyjából 144-208 milliárd forint értékű volt, vagyis a lakosság éves jövedelmének kb. 2 százalékát tette ki – mondta el Magyar Mária jogi szakokleveles építészmérnök, építésügyi tanácsadó és oktató.

    A kormány családvédelmi akcióterve újraélesztheti az ezredforduló óta súlyát vesztő építőipari kalákázást, amennyiben a falusi csok és a szabad felhasználású – a várakozások szerint mégis nagyrészt a lakáspiacon landoló – babaváró hitel meghozza a fiatal családapák kedvét a kőművesmunkákhoz. Tavaly ugyan megfordult az arány 2017-hez képest, mivel a természetes személyek által épített lakások aránya 51-ről 46 százalékra csökkent, de a piaci szakértők most újabb trendfordulót jósolnak.
    Kérdés, honnan támad munkaerő, aki természetes személyek szaporodó építkezésein dolgozik, azaz a családi házakat felhúzza? Az OTP becslése szerint a társasházépítéseknél átlagosan 8 hónapos csúszás van, és még csak nem is ezek szívják fel igazán az építőipari munkaerőt, hanem a szektort húzó nem lakáscélú magasépítés, illetve a közberuházásban megvalósuló út- és vasútépítések. Itt jönnének a képbe a rokonok, barátok és kollégák, vagy épp maga az építtető, aki – főleg, ha szakképesítése is van – azt gondolhatja, hogy bizonyos munkákat maga is elvégezhet. Csakhogy változtak a vonatkozó szabályok, a helyzet bonyolódott

    A hatályos szabályozás szerint hozzátartozó részére a kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezhet részmunkákat, mégpedig akár szakirányú szakképesítés nélkül, de csak akkor, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez nem kell kivitelezési dokumentáció. Csakhogy az egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységekhez is kell. Ha szükséges a dokumentáció, akkor csak egy vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével dolgozhat.

    Lehet tehát festeni-mázolni, és ha valaki villanyszerelő, felújítási munkát az is végezhet a saját házán anélkül, hogy leszerződne a kivitelezővel, hiszen ez nem kivitelezési dokumentációhoz kötött tevékenység. Építeni, tartószerkezeti falat emelni például viszont csak akkor tud a hozzátartozó vagy maga az építtető, ha szerződik, akár van szakképesítése, akár nincs.

    Figyelni kell az e-naplózásra is: e lehet rögzíteni az e-naplóba a saját tevékenységet a napi létszámadatok alatt – amihez fel is kell tölteni a vállalkozóval kötött szerződést az adott résztevékenységre.

    Amit most tudni lehet a falusi csokról

    Kisvállalkozók figyelem!

    A vállalkozásuk székhelyeként saját lakásukat vagy házukat használó kisvállalkozók elbukják a vissza nem térítendő otthonteremtési támogatást, ráadásul a kedvezményes CSOK-hitelre sem jogosultak.

    A támogatással érintett ingatlan ugyanis kizárólag a család lakhatását szolgálhatja, ettől eltérően nem hasznosítható, vagyis a szóban forgó lakás egyéni vállalkozó vagy cég székhelye sem lehet. A korlátozás ráadásul a CSOK felvételét követően 10 évig érvényes, vagyis ha a család CSOK-kal megvásárol egy ingatlant, akkor abba elvileg egy évtizedig nem lehet vállalkozást bejelenteni.

    Az ilyen ingatlanok esetében, természetesen, a CSOK hitelről is le kell mondania a vállalkozónak, illetve a július 1-től induló falusi CSOK-ból is kimaradnak.

    Forrás: hvg.huBankmonitor

  • Főleg használt lakásra fordítjuk a lakáshiteleket

    Az év első két hónapjában több mint 122 milliárd forint összegben kötöttek lakáshitel-szerződéseket a bankok, ami 12 százalékos éves növekedésnek felel meg. Az új lakáshitelek döntő részét használt lakások megvásárlására kérték az igénylők, ami 71 százalékos részesedésnek felel meg. Az új lakások vásárlására ment a lakáshitelek 12 százaléka. A lakás- vagy házépítés aránya 10 százalékos volt, a lakáshitelek 3 százalékát pedig felújítási, korszerűsítési céllal igényelték.

    Trencsán Erika, az ingatlan.com csoporthoz tartozó money.hu vezető pénzpiaci szakértője elmondta: Az új lakáshiteleknél egyértelműen a használt lakásoké a főszerep. Ez igaz az állami lakásprogramra is, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) keretében elérhető támogatások bő kétharmadát - 70 százalékát - használt lakásokra veszik fel az igénylők. A rendszer egy-egy használt lakás esetében az igénybe vett csokos támogatás átlagosan 2016-ban, 2017-ben, 2018-ban és az idén is átlagosan 1,5 millió forintot tett ki.

    Biztonságra vágynak a lakáshitelesek

    A legfrissebb hitelpiaci adatokból a money.hu szakértője szerint egyértelműen látszik az is, hogy a lakáshitelesek az egyre nagyobb biztonságot választják. Egyrészt a rizikós, változó kamatozású lakáshitelek aránya már csak 4 százalékos az összes új lakáshitel arányában. “Másrészt egyre hosszabb időre rögzítik a törlesztéseket a hitelfelvevők. Idén februárban a legalább 1 évre fixált lakáshiteleknél 109 hónap, azaz több mint 9 év volt a rögzítés időtartama, szemben a tavaly februári 80 hónappal, vagyis kevesebb mint 7 évvel.”

    A használt lakásokra felvett lakáshitelek esetében a változó kamatozásúak összege az idei év első két hónapjában éves összevetésben 89 százalékkal 3 milliárd forint alá csökkent, a legalább 1 évig fix kamatozásúaké pedig 55 százalékkal több mint 84 milliárd forintra növekedett.

    Csak akkor adósodjunk el, ha muszáj

    A money.hu elemzéséből kiderül, hogy a használt lakások vásárlásához felvett - legalább 1 éves kamatfixálású - lakáshitelek átlagos hitelköltség-mutatója februárban 5,16 százalékos volt. Ehhez képest április elején a money.hu adatai szerint a legolcsóbb, minimum 5 évig fix törlesztőrészletű - 20 éves futamidejű, 10 millió forintos - lakáshiteleknél 4 százalék alatt volt a teljes hiteldíjmutató. Ez egy-egy lakáshitelesre vetítve azt jelenti, hogy a legolcsóbb lakáshitel törlesztése 60 ezer forint alatt marad az első öt évben, míg az 5,16 százalékos februári piaci átlagkamattal felvett lakáshitel havonta 10 százalékkal lenne drágább.

    A jövőbeni trendekről Trencsán Erika azt mondta: “Az év közepétől lökést kaphat a lakáshitelezés a gyermekvállalást ösztönző új állami támogatások bevezetésével. Ugyanakkor fontos, hogy bármilyen hitelt kizárólag a megfelelő jövedelemmel rendelkező, a törlesztést hosszú távon biztosan vállalni tudó háztartások vegyék fel.

    Forrás: relaista.hu

  • Amit most tudni lehet a falusi csokról

    Összesen 2486 ötezer lélekszám alatti, csökkenő lakosságszámú települést érint a program. Újdonság, hogy a tanyákra teljes egészében, országosan kiterjed, vagyis aki ilyet szeretne vásárolni, az jelentős segítségre számíthat.

    A támogatás legmagasabb értéke 1 gyermeknél 600 ezer, 2 gyermeknél 2,6 millió, 3 gyermeknél pedig 10 millió forint, ami lakásfelújításra, használt és új lakás vásárlására egyaránt igénybe vehető. Vásárlásra – új lakás kivételével – legfeljebb a támogatási összeg fele fordítható.

    Új hír, hogy meghatároztak továbbá a minimális négyzetméterhatárokat, követve ezzel az általános csok szabályait. Eszerint egy, kettő illetve három gyermek esetén lakásoknál 40, 50 és 60 nm a minimális alapterület, míg házak esetében 70, 80 és 90 nm az alsó határ.

    A visszaélések kiszűrésére feltételül szabják a legalább egyéves folyamatos – a legmagasabb (10 millió Ft-os) támogatási összegnél kétéves – biztosítási jogviszonyt, az erkölcsi bizonyítványt, valamint azt, hogy közeli hozzátartozótól, saját tulajdonban álló gazdasági társaságoktól nem lehet ingatlant vásárolni. A lakásban kötelező bentlakást pedig a jegyzők bevonásával készülnek ellenőrizni.

    Fontos, hogy a falusi csok igénybevételéhez a bankok más szolgáltatás igénybevételét nem írhatják elő, tehát nem lehet például lakáshitel felvételéhez kötni azt. Ám, ha egy család számára a CSOK támogatás nem elegendő forrás, akkor természetesen lehetősége van hitelt igényelni mellé, már csak azért is, mert egyes bankok a CSOK összegét önerőként elfogadják.

    A „falusi CSOK” célja, hogy a fogyó népességű, 5000 főnél kisebb lélekszámú településeket vonzóbbá tegye az otthont kereső családok számára. A falusi CSOK ugyanakkora összegű vissza nem térítendő támogatást jelent ezeken a településeken használt ingatlan vásárlására és felújítására, mint amennyit egyébként az újépítésű ingatlanok vevői kaphatnak.

    Érthető, hiszen a fogyó népességű kistelepüléseken nem nagyon vannak újépítésű projektek, az ingatlanárak miatt pedig építkezni sem igazán éri meg, mert egy újépítésű ingatlant végül annyiért sem lehet esetleg eladni, mint amennyibe maga az építkezés került.

    A falusi CSOK-kal azonban megújulhatnak a régi, korszerűtlen épületek, illetve az üresen álló ingatlanok megvásárlása is sokak számára megérheti, hiszen a maximális 10 millió Ft támogatás a legtöbb helyen hitel nélkül is elég a vásárláshoz

    Forrás: Bankmonitor, Magyar Nemzet

  • Fordulatot hozhat az új CSOK

    Bővül családi otthonteremtési kedvezmény. Július elsejétől már használt lakás vásárlására is igényelhető a csok mellé felvehető kamattámogatott kölcsön, amely két gyermek esetén 10 millió, három gyermek esetén 15 millió forint.
    A használt ingatlan vásárlását tervezők 64%-a nyilatkozott úgy, hogy szeretné igénybe venni a CSOK-ot. 15% még nem tudja, 22% pedig biztosan nem veszi igénybe.

    „2018-ban ugyanezen a panelen végzett kutatás során a válaszadók 81%-a nyilatkozott úgy, hogy nem jogosult a csokra! 12% volt jogosult, 7,4% nem tudta, de mindössze 5% vette igénybe. Ez mindenképpen egy fordulatot jelez. Bízom benne, hogy ez a fordulat végbe is megy és újabb lendület ad az építőiparnak a második félévben” – véli Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

    Az eredmények azt mutatják, hogy a támogatás kibővítése kedvező fogadtatásra talált. A válaszadók 66% hasznosnak értékeli az új CSOK-ot. Mindössze 13% szerint vélekedik úgy, hogy egyáltalán nem hasznos. A válaszadók többsége szerint a CSOK kedvező hatással van az ingatlanpiacra, a gazdaságra és a gyermekvállalási kedvre.

    Forrás: Mapei Kft. / Hírnévügynökség

  • 80 százalékkal több családi ház épülhet

    A lakáspiac a következő időszakban is élénk marad, a lakásépítési kedv ugyanis erőteljes növekedést mutat. A hivatalos adatok szerint az év első két hónapjában 2110 lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok, ez 15 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben és 2015 óta messze a legmagasabb szint - áll az ingatlan.com legfrissebb elemzésében, amelyből kiderül az is, hogy a nagyvárosokban április elején hol tartott az új családi házak és lakások átlagos négyzetméterára.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemelte: “Az év első hónapjaiban rendszerint alacsony a lakásépítési engedélyek száma, ha viszont tartós marad az év elején látható fokozott aktivitás, akkor az év későbbi hónapjaiban további jelentős növekedés várható. Hozzátette, az idén kiadott több mint 2 ezer lakásépítési engedély 2015 első két hónapjához képest triplázást jelent.

    Az idei növekedés elsősorban a családi házaknak köszönhető: összesen 1560 darab engedélyt kértek ezekre, ami 78 százalékos emelkedésnek felel meg. Az ingatlan.com szakembere azt mondta, hogy 2019-ben számos sok új lakást magában foglaló nagy társasház-fejlesztés fejeződik be, és a következő időszakban inkább a kisebb - 4-6 lakásos - társasházak építése mellett a sor-, iker- és családi házak építések lesz a főszerepben a piacon. “Ennek az előjeleit láthatjuk az idei adatokból, amelyek szerint kiugró a családiház-építési kedv” - mondta Balogh László. Azt azonban hozzáfűzte, hogy nem minden lakásépítési engedélyből lesz végleges lakás.

    Városok, árak, drágulás, jövő

    Az ingatlan.com adatai szerint Budapesten a kínálati piacon átlagosan 825 ezer forintba került az új lakások és családi házak négyzetmétere április elején. Ez 18 százalékos éves emelkedést jelent. A vidéki nagyvárosok közül Debrecenben az új lakásoknál és családi házaknál a négyzetméterár 552 ezer forintra rúgott, ami 37 százalékos ugrásnak felel meg. Balogh László az elemzés adatai ismertetve elmondta: “Győrben - ahol évek óta a legmagasabb a 10 ezer lakosra jutó új lakások száma - az új lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 18 százalékkal 437 ezer forintra nőtt egy év alatt. Úgy, hogy közben a kínálat a két és félszeresére nőtt.” Szegeden hasonló a helyzet: 31 százalékkal 500 ezer forint fölé az új lakások és házak négyzetméterára, miközben a kínálat a háromszorosára bővült.

    Balogh László a lakáspiacon várható trendekről szólva azt mondta, az idei év második felében az állami lakástámogatási rendszer - a családi otthonteremtési kedvezmény - kibővítése miatt komoly kereslet várható és a lakásépítési kedv is fokozott maradhat, de pontos - számszerű - előrejelzést egyelőre nehéz mondani.

    Forrás: ingatlan.com

  • Nálunk nőtt legjobban a lakásépítések száma

    A tavalyi utolsó negyedéves adatokat tekintve a dobogóra még Málta és Bulgária fért fel, de ezek az országok meg sem közelítik a hazai értékeket, vagyis a 2015 azonos időszakához képest mért több mint háromszoros szorzót.

    Három év alatt több mint háromszorosára nőtt a kiadott építési engedélyek száma Magyarországon - olvasható az Eurostat legutóbbi felmérésében. Mindebben az építőipar teljesítménye, a kedvező hitelkörnyezet és számos más tényező mellett a kedvezményes, 5 százalékos áfa is közrejátszott.

    "Aki tavaly november 1-je előtt szerezte meg a jogerős építési engedélyt, nagyon jól járt, hiszen egészen 2023 végéig élhet a nagyjából 20%-os árelőnyével. A későbbi engedélyeknél viszont csak 2019 végéig marad az 5%-os áfa. A beruházások üteme mindenképpen lassulni fog az elkövetkezendő években, de számos más stabilizáló tényező akad, amely fenntarthatja a beruházási kedvet. Több vidéki nagyvárosban is olyan fejlesztések vannak, amelyek nem csak lehetővé, hanem szükségessé is teszik a nagy volumenű építőipari beruházásokat. Jó példa lehet Debrecen és Kecskemét, sőt Szegeden egy egészen futurisztikus, több száz lakást magába foglaló projekt készül"- mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    Forrás: napi.hu

    TLE-vélemény: A lakásállomány (~4,4 millió lakás) a nemzeti vagyon része, minőségi megújítása közérdek. Egy felépülő új lakás legalább 100 évig szolgálja a benne élő tulajdonosokat, bérlőket. A lakás és a lakáskörülmények a családok életminőségét alapvetően meghatározó tényezők. A 100 éves, indokolt megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni. Emellett szükséges lenne évente hozzávetőleg 120 ezer lakás átfogó felújítása. Az 1.000 főre jutó lakásépítések száma is rendkívül alacsony Magyarországon, a környező országokban népességarányosan jóval több lakás épül.

    lakásépítések1000 vágott

  • Van növekedési potenciál az építőiparban, de hosszú távú gondolkodás szükséges

    A kormánystratégia elkészült

    Az ITM széleskörű szakmai egyeztetés után elkészítette az Építésgazdasági stratégiát, amely még áprilisban a kormány elé kerül – jelentette be György László, az Információs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

    Az építőiparra 2018 és 2023 között mintegy 25 ezer milliárd forint beruházási igény vár. Egy felmérésből azt is lehet tudni, hogy a családok 35%-kal többet költenének lakásfelújításra, illetve 10%-kal többet energiahatékonysági korszerűsítésre 2019-ben, mint tavaly. Ahhoz, hogy az építésgazdaság ki tudja elégíteni ezeket a megrendeléseket, jelentős, legalább 53 százalékos teljesítménynövekedésre van szükség.

    Lassan emelkedőben van ugyan az építőipari termelékenység, de még mindig nagyon alacsony és jelentősen elmarad az EU-s átlagtól, akárcsak a GDP-arányos termelési értékben. Ezért stratégiai jelentőségű feladat az építőiparban rejlő növekedési potenciál kiaknázása – mondta György László.

    Erre középtávon is megvan a lehetőség, a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég számításai szerint átlagosan akár 48-60 százalékos termelékenységnövekedés is elérhető. Ehhez természetesen megfelelő válaszokat kell adni mind a vállalati, munkaerőpiaci, mind a technológiai kihívásokra.

    Az egyik legjelentősebb – a konferencia során több ízben szóba került – kihívás a munkaerőhiány, illetve a szakképzetlen munkaerő problémája. Előbbi esetében felmerül a hatalmas volumenű (2018-2023 között 15 ezer milliárd forintnyi) állami megrendelésállomány elszívó hatása a piaci beruházások, például a lakásépítések elől. Ennek kezelését szolgálná az állami és önkormányzati beruházások időbeli ütemezése, a volumenbecslés és monitoring. Ide kapcsolódik a referencia értékadatbázis létrehozása német mintára.

    A szakképzési rendszer átalakítása ugyancsak megkérdőjelezhetetlen. Ez magába foglalja a többi között a képzőhelyek korszerűsítését, a vállalati tudásanyag beépítését a tanagyagokba és a gyakorlati oktatásba, a szakoktatók továbbképzését és béremelését is. (A kormány a múlt héten fogadta el a szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiáját.)

    A digitalizáció, a modern technikák széles körű elsajátítása nemcsak a szakképzésben és a felsőoktatásban fontos, hanem meg kell jelennie a felnőttképzésben, a vállalkozásokat érintő továbbképzésekben is. Ez elengedhetetlen a termelékenység növeléséhez szükséges technológiaváltáshoz, akárcsak például a beruházásmenedzsment modernizálásához. Ez utóbbihoz kapcsolódó képzésen való részvétel ezért is lesz kötelező a hatékonyságnövelési pályázatokban támogatott vállalkozások számára. Hiszen már ez az egy fejlesztés is akár 10 százalékos hatékonyságnövekedést eredményezhet.

    A kormányzat egyébként 2019-2020-ban legalább 12 milliárd forintot szán költségvetési forrásból a kisvállalkozások hatékonyságnövelésének támogatására. Az első, 6 milliárd forintot kiosztó pályázat felhívása még 2019 áprilisában megjelenik – ismertette György László. Az ÉVOSZ szorgalmazza - mondta el később a szervezet elnöke -, hogy a kormány már idén nyissa meg a 2020-ra előirányzott 6 milliárd forintot is.

    A pályázatok elbírálásánál fontos kikötés lesz egy bizonyos bérszínvonal biztosítása a vállalton belül. Ez rendkívül fontos a szakképzett dolgozók ágazaton belül tartása érdekében is. Az építőipari bruttó átlagbér legalább 10 százalékkal alacsonyabb az átlagnál.

    A stratégia által javasolt intézkedések a fentieken kívül érintik az építészügyi szabályozásokat, a gazdaságfehérítést, a hazai innovatív alapanyaggyártók és az innovatív termékeket használó tervező és kivitelező vállalkozások támogatását, a kutatás-fejlesztés ösztönzését, valamint a a jogszabályok felülvizsgálatát tervezik a családok védelme érdekében, a felelősségi körök tisztázására.. 

    Hosszú távú program kell – a lakásszektorban is

    - Van elég munka az építőipar számára, és ez 2020-ban is kitart még – jelentette ki előadásában Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Nem dőlhet azonban senki hátra az ágazat szereplői közül, hiszen számos probléma mutatkozik, amelyeket sürgős beavatkozást igényelnek. Az ÉVOSZ az idén is összefoglalta ezeket a problémákat, és megoldási javaslatokat is tett.

    Koji László felhívta a figyelmet az építőipar egyik legnagyobb problémájára, a megrendelések ciklikuságára. Úgy véli a kormánynak egyfajta keresetkiegyenlítő szerepet is fel kellene vállalnia, különösen annak a fényében, hogy Magyarországon különösen magas az állami beruházások aránya a megrendelésállományon belül.

    Fontos, hogy közép- és hosszú távú programok szülessenek – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke.

    A különböző problématerületek közül egy a lakásszektor kérdése. Magyarország az EU átlaghoz képest is nagyon alacsony a lakásépítések száma. Az elmúlt évtized elmaradt lakásépítéseit és lakásfelújításait a következő időszakban kell bepótolni, amihez további ösztönzők és támogatások szükségesek. Így például az ÉVOSZ által is régóta javasolt felújítási áfakedvezmény, vagy a panelfelújítási program megvalósítása. 

    A jelenlegi lakásállomány ugyanis elavult, a 40 év alatti generáció nem érezheti jól magát ebben a közegben. A lakásvagyon romlása lakhatási krízist jelent ma már – mutatott rá Koji László.

    Kiemelte az is, hogy felújítások hetven százalékánál nem kötnek írásbeli szerződést, így évente mintegy nyolcvanmilliárd forint forgalmi adó nem jelenik meg a költségvetésben.

    Kitért a szakképzési rendszer átalakítására is, a többi között elmondta, hogy a mindössze 9000 építőipari szakmát tanuló diáknál sokkal többre nem számíthatunk a jövőben sem. A legfontosabb feladat most az, hogy ezek a tanulók kapjanak magas színvonalú képzést, racionálisan felépített rendszerben. Felesleges például 90 helyen 72 intézményben tanítani a szakmát, legyen inkább hét jól felszerelt, modern, kiváló oktatókkal és tanműhelyekkel ellátott regionális képzőközpont, ahová szívesen mennek a diákok, ahová a szülő szívesen küldik őket. Ezt segítenék még kollégiumi férőhelyekkel, utazási térítéssel és ösztöndíjrendszerrel.

    Az ágazatban ugyan jelentősen megnőtt a munkavállalói létszám, az újak többségének „finoman fogalmazva korábban semmi köze nem volt az építőiparhoz”. Rendkívül megnövekedett a „be sem tanított” munkaerő aránya, ezért különösen nagy hangsúlyt kell helyezni a felnőttképzésre – mondta Koji László.  

    A bevezető előadásokat panelbeszélgetés követte az építőiparban várható árakról, gazdasági folyamatokról. Az erről szóló tudósítást cikkünk holnapi folytatásában olvashatják.

  • Májusban indul a konvektorcsere program

    Kétmilliárd forintos kerettel, 60 százalékos támogatási intenzitással, és pályázónként 750 ezer forintban maximált elnyerhető összeggel hirdetik meg az Otthon melege program konvektorcsere alprogramját – mondta el Weingartner Balázs. Az alprogramban nem csak a konvektorok cseréjére, hanem már a teljes fűtési rendszer korszerűsítésére is lehet pályázni.

    A pályázatokat május 20-ától lehet beadni, az addig hátralévő időben a ma közzétett pályázati útmutató és részletes műszaki tartalom alapján energetikailag megalapozott tervek elkészítésére van lehetőség. Komplex tervekkel is lehet pályázni, azaz nem csak készülékcserére, hanem kéménybélelésre, fűtéskorszerűsítésre.

    Kárpáti József, az ÉVOSZ Könnyűszerkezetépítő tagozatának elnöke kiemelte, hogy az ÖkoCity kiállítás példát mutat ahhoz, hogy az egyes háztartások miként tudnak tenni a klímakatasztrófa elkerüléséért. Az épületek energiafogyasztása ugyanis óriási még mindig, egyes városokban a lakhatással kapcsolatos energiafelhasználás teszi ki a teljes nagyságrend 68 százalékát.

  • Csaknem százezren igényeltek eddig csokot

    A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a 97 ezer kérelmezőből 85 ezerrel kötöttek már támogatási szerződést, több mint 250 milliárd forint összegben.

    Ebből a kifizetett állami támogatások összege meghaladta a 219 milliárd forintot.

    Az adatok arra utalnak, hogy míg a támogatás népszerűsége az elmúlt években folyamatosan nőtt, tavaly megtorpant a növekedés. 2015 második felében valamivel több mint 10 ezer kérelmet fogadtak be a pénzintézetek, 2016-ban majdnem 26 ezret, 2017-ben pedig megközelítette a 30 ezret az igénylők száma. Tavaly pedig kevesebb mint 30 ezer kérelmet adtak be, nagyjából 90 milliárd forint értékben.

    Pontosan 482 azoknak a házaspároknak száma, amelyek még nem rendelkeztek gyermekkel, de három gyermek megszületését vállalták.

    Ez nem kis kockáat, hiszen az a család pedig, amelynek nem sikerül „teljesíteni” a három gyereket – akár válás miatt –, vagy éppen eladná a család az ingatlant, akkor arra számíthatnak, hogy a támogatást teljes egészében, ráadásul a polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamattal kell visszafizetni. A 10 millió forintos CSOK esetén a jegybanki alapkamat ötszöröse a büntetés.

    Forrás: 24.hu

  • Lakáshitel: figyelmeztetés az MNB-től

    A jegybanki az úgynevezett egynapos betét kamatát -0,15 százalékról -0,05 százalékra emelte.

    A jelenlegi döntés következtében elsősorban a bankok egymásnak nyújtott hiteleinek kamatai emelkedhetnek, ami a lakáshitelek közül a változó kamatozásúakat érintheti. A változó kamatozású lakáshitelek kamatait ugyanis a bankközi kamatlábak mozgásához kötik a hitelintézetek, ezért ezek törlesztőrészletei minimálisan emelkedhetnek – mondta Trencsán Erika, az ingatlan.com csoport pénzügyi üzletágához tartozó money.hu szakértője.

    Az esetleges kamatemelkedés hosszútávú hatása

    Az MNB döntése a lakossági hitelek szempontjából inkább hosszabb távra nézve lényeges, mert felhívja a figyelmet a kamatkockázatra. A money.hu példája szerint egy olyan lakáshitel esetében, amelynél az adott pillanatban fennálló tőketartozás 8 millió forint és még 15 év van hátra a futamidőből, a kamat pedig 3 százalékról 5 százalékra emelkedne, akkor az addigi 55 ezerről 63 ezerre növekedhet a törlesztőrészlet. A hitelre – változatlan feltételek mellett – pedig a 9,94 millió forint helyett összesen 11,4 millió forintot kellene visszafizetni.

    Megoldás az esetleges kamatemelkedésre

    Trencsán Erika szerint az esetleges magasabb kamatok ellen lehet védekezni. A változó kamatozású hiteleket törlesztő háztartásoknak érdemes megfontolniuk, hogy szakértők segítségével a kölcsönt fix kamatozásúra cseréljék.

    Ezt különösen addig érdemes megtenni, amíg alacsonyak a piaci kamatlábak, és a lakáshitel futamidejének fele még legalább hátravan.
    A fix kamatozású hiteleknél ugyanis nincs kamatkockázat, az esetleges későbbi kamatemelkedés esetén sem változik a törlesztőrészletük. Ezáltal sokkal biztonságosabbak, kiszámíthatóbbak, mint a változó kamatozású konstrukciók.

  • Egyre népszerűbbek a készházak

    Az elmúlt 20-22 évben körülbelül 35 ezer készházat vásároltak és építettek fel Magyarországon, a pontos méretre gyártott, gyorsan felépíthető, modern, energiatakarékos épületek iránti kereslet a 85 százalékos visszaesést hozó 2008-as válság után először 2016-ban pörgött fel, de akkor rendkívüli mértékben, csaknem a háromszorosára.

    Ennek következtében 2017-2018-ra telítődött a kapacitás, viszont az egy- és kétlakásos épített épületek piacán 15 százalék körüli részarányt ért el a könnyűszerkezetes szakma az ezredforduló előtti 3 százalékhoz képest. A mostani forgalomnövekedés nagyon alacsony bázisról indult – teszi hozzá Kárpáti József –, a válság csúcspontján évente csupán 130-150 készház épült.

    Mindenekelőtt Nyugat-Magyarországon, és különösen a Balaton környékén kedvelik a készházakat a megrendelők, és átlagon felüli a népszerűségük Budapest teljes agglomerációjában, Váctól, Piliscsabán és Nagykovácsin át Szigethalomig. Kárpáti József tájékoztatása szerint az ÉVOSZ könnyűszerkezet-építő tagozatának cégei a teljes magyarországi megrendelésállomány felét teljesítik, egy átlagos évben ezer-ezer házat adnak át kulcsrakészen.

    Forrás: vg.hu

  • Jövő héten: Construma

    A csokor az építőipari ágazat jelentőségét tükrözve, minden alkalommal több száz kiállítóval, 45-50.000 látogatóval, 5 pavilonban és a szabadterületen vonultatja fel az ágazat újdonságait. Az otthonteremtés legszélesebb spektrumát kínálja a látogatóknak, ilyen formában a szakma számára a legfontosabb esemény. Egy helyen, egy időben olyan kínálatot, szakmai programokat vonultat fel, mely így ebben a formában nem elérhető.

    További információ a programokról a Construma oldalán.

  • Jelentősen feljöttek a lakásépítésben a kisebb települések 2018-ban

    lakásépítések2018 arány

    Tovább folytatódott a lakásszektor bővülése, 2018-ban az országban 17 681 új lakás épült, 23%-kal több, mint 2017-ben.

    A Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a megyék című kiadványában részletesen bemutatja a megyei lakásadatokat.

    településtípus

     

    megyei építések

    13 megyében több, 6 megyében kevesebb új lakás épült, mint az előző évben. A növekedésben élen járó megyék közül a bővülés Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Bács-Kiskun megyében volt a legdinamikusabb (2,0–1,5-szeres) Budapest és Pest megye kivételével azonban ezekben a megyékben még ezzel együtt is 1000 alatt maradt a megépült lakások száma.

    10000főre

     

    Az épített lakások átlagos alapterülete (99 m²) az előző évihez hasonlóan alakult. A legnagyobb átlagos alapterületű lakásokat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a legkisebbeket Budapesten és Somogyban vették használatba.

    A 2018-ban kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 36 719 új lakás építését tervezték, 3,4%-kal kevesebbnek, mint 2017-ben.

    megyei engedélyek

    Az építendő lakások száma Budapesten csökkent, a megyei jogú városokban alapvetően stagnált, a többi városban és a községekben pedig jelentősebben emelkedett. Az ország 12 megyéjében nőtt az építési kedv, legjelentősebben Csongrád és Zala megyében. A legnagyobb növekedést mutató megyék azonban igen alacsony alapról rugaszkodtak el, többüknél még így is bőven 1000 alatti a 2018-ban megépült lakások száma.

    A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések 36 ezer fölötti száma arra enged következtetni, hogy idén és jövőre sok lakásátadás várható Magyarországon.

    2017 2018

  • Ki építi fel a lakásokat a csokos családoknak?

    Ez lakásprojektek jelentős csúszását, akár leállítását is jelenti sok esetben olvasható a Portfolio elemzésében.

    Ugyanakkor több budapesti kerületben épül csaknem ezer olyan lakás, amely nem eladó, mert a fejlesztők kivárnak az értékesítéssel: az árak az átadáig minden bizonnyal emelkednek még - írja a Világgazdaság.

    Miközben egyre több lakás átadása késik, feltűnően sok, gyakorlatilag minden huszadik kivitelezése úgy zajlik, hogy a fejlesztők kivárnak, és nem kezdték el az értékesítést. Az elemző szerint ennek az az oka, hogy a projektek lakásait később, a gyors beköltözhetőség miatt magasabb összegért tudják eladni a fejlesztők.
    A vevők időt takarítanak meg, és csökken az átadási határidőben rejlő kockázatuk, míg az építtető részesülhet a lakás áremelkedésének hasznából, ami a projektek másfél-két éves megvalósulási ideje alatt már igen tetemes tétel.

    Tavaly novembertől idén februárig átlagosan 3,3 millióval árazta át szabad lakásait a fejlesztők többsége, és ez még nem az új CSOK-csomag keresletélénkítő hatása, arról csak később lehet majd árinformációt gyűjteni - olvasható a Világgazdaságban.

    Hiába talál ki időről-időre ösztönző formákat a kormány az építőipar megtámogatására, továbbra sincs semmilyen hatékony központi segítség a szakemberképzés teljes és gyors átalakításához. Gyakorlatilag veszélybe kerülhet a sok tízezernyi új lakás amiatt, hogy egyszerűen nincs, aki felépítse. Ami épül, ott is egyre súlyosabb minőségi problémák vannak azért, mert növekszik a képzetlen emberek foglalkoztatása. A felújításokra kiéhezett magán lakástulajdonosok pedig amiatt szenvednek, hogy az állami és kereskedelmi ingatlanprojektek a maradék szakemberek jelentős részét is elvonják előlük.

    Három éve a CSOK, majd annak kiterjesztése, most pedig a babaváró hitel és a falusi CSOK adhat újabb lökést a lakásépítésnek és a felújításoknak. A feltételes mód azonban soha nem volt ennyire indokolt, mint most. Akkora a szakemberhiány az építőiparban, hogy több beruházást fel kellett függeszteni vagy teljesen leállítani. Immár a projektek 35-50 százaléka legalább 4-5 hónapot késik, nem ritka a 8-10 hónapos lemaradás. Több ezer lakásba tehát jóval később lehet beköltözni és biztos lesz párszáz olyan is, ami el sem készül. A lakásukat vagy házukat felújítani szándékozók eközben alig találnak kőművest, burkolót, festőt vagy villanyszerelőt, ha mégis sikerül megegyezni, akkor 6-8 hónapot kell várni rájuk.

    Az építőipari bővülés legfontosabb korlátjának a GKI által megkérdezett iparági szereplők 61 százaléka a munkaerőhiányt, 36 százaléka pedig a válság utáni konjunktúra-időszakra jellemző kapacitáshiányt tartja. Több építőipari szakmai szervezet ugyan közös oktatási programmal és a szakmákat népszerűsítő kampányokkal akar tüzet oltani, de ezek legkorábban is csak 2-3 év múlva hozhatnak eredményt. A már futó és a közeljövőben meghirdetett lakásberuházásoknál azonban nem lehet ezzel a tervezett szakember utánpótlással számolni, azoknál azonnal kellenek a szakmunkás kezek.

    A teljes elemzés a Portfolio oldalán olvasható.

  • Rengeteg lakás készülhet el idén, mégis egyre drágábbak

    Koji László szerint idén az átadott új lakások száma elérheti a 22-23 ezret, ami az utóbbi 10 év legjobb teljesítményének számítana. A trend vélhetően nem fordul meg, és a kibővített csok miatt is rengeteg munka várhat a kivitelezőkre.

    A legtöbb ingatlanberuházást a járműipar, az élelmiszeripar és a gyógyszeripar igényli - fűzte hozzá. Az elnök arra számít, hogy a kibővített csok miatt a lakásfelújítások is sokkal több munkát adnak majd az építőiparnak, s elsősorban a kisvállalkozók juthatnak majd megbízásokhoz.

    Durva dráguláson ment keresztül mindössze 3 hónap alatt a budapesti újlakás-piac, a legfrissebb adatok alapján a lakások mintegy 56 százalékát átárazták a télen, ezeknek a 89 százaléka volt áremelés. Így a még szabad új lakások átlagos ára elérte a 63,5 millió forintot. Ezzel párhuzamosan a kereslet már egyre kisebb, mindössze 1600 lakást értékesítettek az elmúlt három hónapban a fejlesztők, amire évek óta nem volt példa - derül ki az Eltinga által készített Budapesti Lakáspiaci Riport adataiból.

    Elkészült a Budapesti Lakáspiaci Riport legújabb, 2019 elejére vonatkozó elemzése, ami azokra a legalább négylakásos, új társasházak jellemzőire vonatkozik, ahol legalább egy szabad lakást még kínálnak a fejlesztők. Ezek alapján közel 23 500 az új lakások állománya Budapesten, a kínálat viszont két évvel ezelőtti szintre esett vissza, és mindössze másodszor fordult elő az azóta eltelt negyedévekben, hogy 7 ezernél kevesebb a szabad lakások száma a piacon.

    Az alacsony kínálat a kedvezményes áfa hamarosan lejáró határideje miatt nem meglepő, ugyanakkor az adatbázisból az is kiderül, hogy az utolsó negyedévben csupán 1600 lakást értékesítettek a fejlesztők, ami az elmúlt két és fél évben a legalacsonyabb érték. Az alacsony keresletet leginkább azzal lehet magyarázni, hogy elfogytak azok az általában kisebb alapterületű lakások, amelyeket magáncélra és a befektetési célú lakásvásárlók is leggyakrabban kerestek, a piacon maradt nagyobb, az átlagnál drágább lakásoknak pedig az értékesítése hosszabb időt vesz igénybe. Van olyan fejlesztő azonban, aki a tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy a befektetési céllal vásárlók részéről a nagyobb lakások iránti kereslet is megnőtt az utóbbi időben. Egyrészt a nagyobb új lakásokat, akár több lakónak is ki tudják adni, másrészt jelentős értéknövekedésre számítanak a lakások ezen típusánál, főleg ha arányaiban kevesebb lesz ezekből a piacon, mint a kisebb lakásokból.

    Forrás: vg.hu, Portfolio

  • A többgyermekeseknek áll a lakáspiac

    Családok, gyermekek, milliók

    Ha például július után egy kétgyermekes családba egy harmadik gyermek érkezik, a feltételek teljesülése esetén maximum 10 millió forintos - egyébként szabad felhasználású - úgynevezett babaváró hitelt kaphatnak, amit a harmadik gyermek érkezése után kamatmentesen törleszthetnek. Ha ezt az összeget és a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) keretében elérhető további támogatásokat használt lakás vásárlására fordítják, akkor 6,2 millió forint vissza nem térítendő összeget és 11 millió forint szintén kedvezményes lakáshitelt kaphatnak. Azaz a meglévő forrásokon túl összesen 27,2 millió forintot fordíthatnak a vásárlásra. Ha pedig a harmadik gyerek érkezésekor új lakásba vagy házba költöznének, akkor ugyanez a család 35 millió forintot kaphat, amiből csak 21 milliót kell visszafizetni.

    Új szabály az alapokra

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint van egy másik új eleme a CSOK-szabályozásnak, amelynek ingatlanpiaci hatása is lehet, és főként a családiház-építésre alkalmas telekpiacot alakíthatják át.

    “Az új előírások szerint nem kell feltétlenül teljesen új alapon kezdeni az építkezést, hanem már meglévő alapra is fel lehet húzni az új lakóingatlant, amennyiben az szakértői vélemény szerint megfelelő az építkezésre” - fogalmazott a szakember. Ennek köszönhetően olyan ingatlanok is bekerülhetnek a körbe, amelyeken jelenleg egy megfelelő alapokon lévő, de elbontandó romos ház vagy nyaraló áll.

    Mennyibe kerülnek a családi házak és lakások?

    Az ingatlan.com elemzése szerint a március közepén érvényes négyzetméterárak szerint Budapesten a 100-120 négyzetméteres családi házak átlagára 47 millió forint volt, a 80-100 négyzetméteres lakásoké pedig 65 millió forintot tett ki. A lakások drágább átlagárát az indokolja, hogy a fővárosi családi ház kínálat főként a peremkerületekben található, ahol alacsonyabbak a négyzetméterérárak. A vidéki nagyvárosok közül Debrecenben a 100-120 négyzetméteres családi házak átlagára 39-46 millió forintnál járt márciusi közepén az ingatlan.com szerint. A 80-100 négyzetméteres lakásokért pedig 34-42 millió forintot kell adni. Szegeden a szóban forgó családi házak átlagosan 45 millió forintba kerültek, a lakásoknál pedig 29-37 millió forint között szóródtak az árak. Győrben a 100-120 négyzetméteres családi házaknál 35-42 millió forint, a 80-100 négyzetméteres lakásoknál pedig 31-39 millió forint volt az átlag.

    Balogh László felhívta a figyelmet arra, hogy az új támogatások élénkítik majd a lakáspiaci keresletet és forgalmat, ezek hatása pedig várhatóan a második félévtől kezdve az árakban is megjelenik.

    Forrás: ingatlan.com

  • Tovább nőtt a lakásépítési kedv az év elején

    Folytatódik az építőipari boom: januárban 29,1 százalékos volt a növekedés, a tavalyi egész éves 22,3 százalékos bővülés után. A lakásépítéseket is magában foglaló épületépítéseknél januárban 28,2 százalékos volt a bővülés Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a januári eredmény értékelésekor figyelembe kell venni a bázishatást, tavaly januárban ugyanis kiugró, több mint 40 százalékos emelkedés produkált az ágazat. A 2017. januári adatokhoz képest ez 82 százalékos növekedést jelent.

    Az ingatlan.com elemzését ismertetve a szakember elmondta: A lakásépítési kedv továbbra is erős. Ezt bizonyítja, hogy januárban 991 lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok, ami 7 százalékkal haladja meg tavaly januári szintet, 2017 első hónapjához képest - azaz kétéves távlatban - pedig 31 százalékos emelkedésnek felel meg. 2015 óta pedig a legmagasabb januári adat. Januárban 5 százalékkal nőtt az egylakásos épületekre, gyakorlatilag a családi házakra kiadott engedélyek száma, a társasházakra kiadott engedélyeké pedig 12 százalékkal 328-ra emelkedett. Balogh László hozzátette: nem minden engedélyből lesz végül valóban lakás, de a januári növekedés egyértelműen a lakásépítési kedv fokozódását mutatja. Szintén erre utal, hogy januárban az épületépítésekre kötött szerződésállomány január végén 30,5 százalékkal volt magasabb, igaz, ebben a lakások mellett ipari, kulturális és sportlétesítmények építésére vonatkozó megbízások is szerepelnek.

    Az ingatlan.com adatai alapján az idei év rendhagyó lesz több szempontból is: idén januárban és februárban országosan 4 százalékkal több újépítésű ingatlant hirdettek meg eladásra az előző év első két hónapjához képest. A fővároson kívül volt kiugró a növekedés: a községekben 77 százalékkal több új lakást és házat hirdettek meg az ingatlan.com-on, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban pedig 38 százalékkal nőtt a meghirdetett új lakóingatlanok száma. Az idei élénkülés egyrészt annak köszönhető, hogy az elmúlt években megkezdett társasház-fejlesztések jelentős része befejeződik, így 20 ezer új lakás kerülhet a piacra. Emellett az állami lakáspiaci intézkedések, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény bővítése júliustól mind a használt, mind az új lakások piacán újabb élénkülést eredményezhet.

    Forrás: ingatlan.com

  • Megjelent a rendelet a bővített csokról

    A maximum 3 százalékos kamatozású csok-hitel használt lakásra is igénybe vehető lesz a két- és háromgyerekesek számára. Ha egy családban két gyereket nevelnek, 10 millió forint kamattámogatott hitelt tudnak felvenni, függetlenül attól, hogy új vagy használt lakást vesznek. Ha két gyereknél több van a családban, akkor 15 millió forint jár a csok mellé.

    A Magyar Közlöny 03.12-i (2019/40) számában megjelent kormányhatározatból (46/2019. (III. 12.) Korm. rendelet) az ai kiderül, hogy új lakás építése esetén a csok összegének megállapításakor nem kell figyelembe venni a 2011. december 31. után igényelt és az újabb támogatási kérelem benyújtásának időpontjáig már visszafizetett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön összegét.

    A jelzáloghitel-elengedési programról annyit tudni, hogy nemcsak a csok-hitelekre vonatkozik, hanem akár a korábban fennálló devizahitelekre is. A második gyermeküket szülők esetében 1 millió forintot, a harmadik gyermeküket szülők esetében 4 millió forinthoz engednek el, további gyermekek esetén 1-1 millió forintról mond le az állam.

    Forrás: Magyar Közlöny, hvg.hu

  • Csok-változások: könnyítés, bővülés

    Novák Katalin egy 13. kerületi építkezésen tartott sajtótájékoztatón elmondta azt is: már nemcsak az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban, hanem a bárhol külföldön szerzett társadalombiztosítási jogviszonyt is figyelembe veszik a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igénylésekor, ha magyar állampolgárok igénylik a támogatást. Hozzátette, ugyanígy alap lehet bármely külföldön szerzett jogviszony a babaváró támogatás kérésekor is.

    Az államtitkár további változásként közölte, hogy míg korábban egy régi háznak az alapjait is el kellett bontani ahhoz, hogy új háznak minősüljön egy ingatlan, júliustól már a régi ház alapjára épülő új ingatlan esetén is az új lakásokra járó csok összegét lehet felvenni, amennyiben az alapok statikailag rendben vannak.

    Novák Katalin emlékeztetett, július elsejétől jelentősen bővül az otthonteremtési program, ugyanis már használt lakásokra is felvehető lesz a kedvezményes, garantáltan legfeljebb 3 százalékos kamatozású hitel, és a használt ingatlanok vásárlására vonatkozóan eltörlik a 35 millió forintos értékhatárt, amely korábban a csok felvételének feltétele volt.

    Jelenleg a két gyereket nevelő vagy vállaló családok 10, a három és több gyermeket vállaló vagy nevelő családok 15 millió forint kamattámogatott kölcsönt vehetnek igénybe új lakás vagy ház vásárlására vagy építésére. A jövőben a két- és többgyermekes vagy ennyi gyereket előre vállaló családok ugyanezt az összeget használt lakás vagy ház vásárlására is felhasználhatják - közölte az államtitkár.

    Az államtitkár példákkal szemléltette, mekkora támogatásra számíthatnak a még gyerekvállalás előtt álló fiatal házasok. Ha egy házaspár új ingatlant vásárol és három gyereket tervez, akkor akár 25 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz is juthat a 10 millió forintos babaváró támogatás és a 10 millió forintos csok igénylésével, valamint a 15 millió forintos kamattámogatott lakáshitelből elengedett ötmillió forint kedvezménnyel. Ehhez még társulhat ötmillió forintos áfa-visszatérítés is, ha a család maga építkezik - fűzte hozzá Novák Katalin.

    A sajtóanyagból kiderült, hogy a csok-hitel előtörleszthető, egyszülős családok is élhetnek az otthonteremtési támogatásokkal, a kamattámogatott hitelek esetén a maximálisnál kisebb, illetve nagyobb összeget is fel lehet venni, utóbbi esetében azonban a kamattámogatott összeghatár feletti részt már piaci kamattal kell törleszteni, és a kamattámogatott hitel önmagában nem kérhető, csak a csokkal együtt.

    Forrás: MTI

  • Az MNB növelné a lakásfelújítások állami támogatását

    A konkrét javaslatok között olvasható a háztartások energiahatékonyságának javítása a felújítások állami támogatásának erősítésével. 

    A kiinduló megállapításuk szerint "a magyar gazdaság energiafelhasználása uniós összehasonlításban magas, ami elsősorban a hazai vállalkozások és háztartások elavult energiagazdálkodásának tulajdonítható, ezért több eszközzel is érdemes támogatni az energiahatékonysági beruházásokat. ...Habár Magyarországon 2005 és 2015 között 18 százalékkal csökkent az egységnyi kibocsátásra jutó energiafelhasználás, még ma is megközelítőleg kétszerese az uniós átlagnak (12.6. ábra). Jelenleg hazánkban a legnagyobb energiafelhasználó a háztartási szektor (34 százalék), ezt követi a közlekedési szektor (25 százalék) és az ipar (24 százalék)....A hazai épületállomány kétharmada energetikai szempontból továbbra is elavult, amelyek modernizálását a nyílászárók felújításával, a fűtési megoldások modernizálásával, valamint a hőszigetelt falfelületek arányának növelésével lehetne elősegíteni."

    A jegybank szerint az Otthon Melege Program programnak a folytatása és költségvetési mozgástér esetén a támogatási intenzitás növelése jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a régebben épült lakóingatlanok energiafelhasználása csökkenjen. A következő többéves EU-s programozási ciklusban az energetikai korszerűsítésekre fordítható forrásokat úgy érdemes előirányozni, hogy több forrás jusson a lakóingatlanok energetikai korszerűsítésére - írják, hozzátéve, hogy a fűtéskorszerűsítési beruházások hozzájárulhatnak a légszennyezettség csökkentéséhez is.

    "Az Otthon Melege Program keretében a kormányzat jelenleg is támogatja az ingatlanok nyílászáróinak felújítását és cseréjét, a homlokzatok és födémek hőszigetelését, a fűtési és használati melegvíz rendszer korszerűsítését, valamint a fűtési, illetve áramtermelési célú napkollektorok telepítését. A támogatási intenzitás mértéke 40–55 százalékos. Ennek a programnak a folytatása és költségvetési mozgástér esetén a támogatási intenzitás növelése jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a régebben épült lakóingatlanok energiafelhasználása csökkenjen. A következő többéves EU-s programozási ciklusban az energetikai korszerűsítésekre fordítható forrásokat úgy érdemes előirányozni, hogy több forrás jusson a lakóingatlanok energetikai korszerűsítésére."

    A versenyképességi program szerint a hőszigetelésben érdemes használni az új, innovatív megoldásokat is, például a magyarok által fejlesztett fűtésre alkalmas falfestéket, amely csökkentheti az ingatlanok ökológiai lábnyomát. A nyílászárók, fűtési rendszerek megújítása és a hőszigetelés mellett a háztartási gépek csereprogramjainak folytatása is hozzájárulhat a háztartások energiaintenzitásának csökkenéséhez.

    Forrás: MNBPortfolio

  • Átlagosan az engedélyezett lakások fele épül meg

    Az ingatlan.com legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy a kétezres évek eleje óta a kiadott lakásépítési engedélyek mennyiségéhez képest egy évvel később hány lakás készült el.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte: 2017-ben és 2018-ban jóval az átlag alá süllyedt a mutató, mindkét évben az egy évvel korábbi engedélyeknek 46-46 százalékából lett átadott lakás.

    “Az átlag alatti érték több tényezővel magyarázható. Egyrészt azzal, hogy sokan előre kikérték a lakásépítési engedélyeket többek között a lakásépítési áfa határidejét érintő korábbi bizonytalanságok miatt. Másrészt az építőiparban részben a lakásépítési boom miatt kialakult kapacitás- és munkaerőhiány miatt több építkezés átadása csúszásba került. Ez viszont azt vetíti előre, hogy a következő néhány évben évente legalább 20 ezer lakás épülhet” - mondta a szakember.

    Az ingatlan.com előrejelzése szerint az idén 20-25 ezer új lakás átadása várható, ezt a becslést alátámasztja, hogy csak tavaly több mint 36 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki.

    Az ingatlan.com elemzéséből kiderül az is, hogy 2017-ben és 2018-ban a korábbi évekhez képest sokkal több lakást adtak át, ám a 14 és közel 18 ezres darabszámok, valamint az idén várható több mint 20 ezer új lakás még elmarad attól, amely a lakásállomány minőségromlását ellensúlyozza, ehhez ugyanis minimum 30 ezer lakásra lenne szükség.

    “Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az utóbbi években rengeteg korábban korszerűtlennek mondott lakásban történt átfogó felújítás, amelyek révén ezek újszerű lakásokká váltak, ám ezekről a beruházásokról nincsen pontos statisztika, viszont mindenképpen javítják a lakásállomány minőségét” - emelte ki az ingatlan.com szakembere.

    Balogh László azt is elmondta, hogy az új lakások drágulása miatt sokkal olcsóbban juthattak lakáshoz azok, akik az elmúlt 1-2 évben, akár tervezőasztalról vettek lakást.

    TLE-vélemény: A kiadott lakásépítési engedélyek és a használatba vett lakások száma között mindig tapaszalható egy természetes eltérés, hiszen nem minden tervezett építés valósul meg. A megvalósíulás időbeli eltolódása - különösen a nagy projektek esetében - rendszerint éveken átnyúló. Az elmúlt években azonban - elsősorban a kapacitáshány miatt - a korábbinál jelentősebb csúszásokat láttunk mind a társasházi projekteknél, mind a családi házas építkezéseknél. Ezzel számolva arra számíthatunk, hogy a következő néhány évben akár az ideinél is jóval több lakást adnak majd át. A sok 2017-2018-as engedély 2019-2020-ban, illetve 2023-ig valósul majd meg  remélhetőleg.

    2018-ban ugyan több mint 17 és félezer lakás épült, Ez azonban még mindig messze van a magyar lakásállomány százévente történő megújításához szükséges évi 40 ezer lakásépítéstől. 2017-ben népességarányosan Ausztriában több mint négyszer annyi, Lengyelországban háromszor annyi lakás épült, mint Magyarországon.

    lakásépítések1000 vágott

    Média forrás: vg.hu

  • Már mindenki a fix lakáshitelt választja

    Ez több mint 30 százalékos növekedést jelent 2017-hez képest.

    A bank várakozásainak megfelelően 2018-ban a hosszabb távon rögzített kamatozású lakáshitelek voltak a legnépszerűbbek az ügyfelek körében. Amíg korábban az 5 éves kamatperiódus volt a legkedveltebb, tavaly már a 10 éves, vagy a futamidő végig fixált kamatozású konstrukciókat keresték az ügyfelek. Az OTP Bank várakozásai szerint a tendencia nem fog változni idén sem, a hazai lakosság továbbra is a biztonságos, kiszámítható pénzügyi megoldásokat fogja előnyben részesíteni.

    „Várakozásainkat igazolták a friss üzleti adatok. A lakosság egyre tudatosabban választja ki a számára megfelelő lakáshitel termékeket. A fix törlesztésű lakáshitelek népszerűségének rohamos növekedése is bizonyítja, hogy az ügyfeleinknek a kiszámíthatóság az egyik legfontosabb szempont. Ez a tendencia előrejelzéseink szerint idén is folytatódni fog” – mondta Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője.

    A látványos változás mögött a lakosság erősödő kockázatkerülése, az adósságfék szabályok változásának hatása, valamint a Magyar Nemzeti Bank terméke, a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek terjedése áll. Az OTP Banknál az arányuk tavaly 75% volt az összes lakáshitel igényhez képest. Az indulás óta a hitelintézet több mint 14 ezer ilyen hitelkérelmet fogadott be, közel 175 milliárd forint értékben.

    Az OTP Bank szakértői 2019-ben továbbra is jelentős bővülésre számítanak. Az újonnan kihelyezett lakáshitelek összege az eddig tapasztalt növekedési ütemből adódóan túlszárnyalhatják az 1200 milliárd forintot.

    Forrás és a teljes cikk: Realista.hu

  • Ezeken a településeken lehet hatása a falusi csoknak

    A kormány döntése szerint a falusi csok az 5000 fő alatti településeken lesz igényelhető, ahol a népesség 2003 óta az országos átlagot meghaladó mértékben csökkent. Erről egyelőre annyit tudni, hogy 1 gyermek után 600 ezer forint lesz a használt lakások támogatásának összege, 2 gyermek után 2,6 millióra, 3 gyereknél 10 millióra növekszik, és felújításra is igénybe lehet venni.

    A Portfolio kigyűjtésében, amely a Belügyminisztérium KEKKH (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala) demográfiai adatai alapján készült, 1799 település van Magyarországon, amelyen igénybe lehet venni a falusi csok-ot.

    A portál azt is megnézte, vajon mely kistelepülések lehetnek azok, ahol érvényes a falusi csok, és ahova racionális döntés lehet költözni. 

    TLE: A kistetlpülések lakosságmegtartó, illetve -vonzó képességének legfontosabb eleme a megélhetés biztosítása. Minden bizonnyal továbbra sem fogja tudni ezt felülírni semmi. Véleményünk szerint több pénzért is csak akkor fognak ezekre a településekre költözni a családok, ha megélhetést találnak közvetlen közelükben, illetve valóban kiépül a megfelelő infrastruktúra.

    A Portfolio megállapításai szerint a tipikusan magasabb jövedelmű területek, a nagyvárosok közelsége például élénkítheti azon településekre való bevándorlást, ahol igényelhető a támogatás. Logikus lehet, hogy a drágább megyeszékhelyekről a családok inkább a megyeszékhelyek melletti kistelepülésekre költöznek. Azonban a leggazdagabb és legkisebb munkanélküliséget felmutató városok (Győr, Székesfehérvár, Kecskemét, Tatabánya) 20 km-es közelében például egyáltalán nincs olyan település, ahol igényelhető lesz a falusi csok. Eközben látható, hogy Miskolc, Békéscsaba és Szekszárd közelében sok ilyen település is van - ezek azonban messze nem az ország legfejlettebb részei.

    Az országhatár, de akár az üdülőövezetek (pl. Balaton) közelségében is gazdaságilag racionális döntés lehet a lakásvásárlás, és/vagy felújítás.

    Forrás: Portfolio

     

  • 20 ezer alatt maradtak a lakásépítések 2018-ban

     

    Az épített lakások számának növekedése pozitív, és 2019-ben várhatóan tovább nőnek majd. Az áfakedvezményekre 2023-ig adott hosszabbítás ad némi reményt arra, hogy az építések számában nem lesz drasztikus visszaesés, ez azonban egy nehezen becsülhető hatás. A kiadott lakásépítési engedélyek számában az elmúlt év utolsó negyedévében történt mérséklődés azonban figyelmeztető jel, az áfakedvezmények teljes kivezetésével biztosan visszaesik majd a lakásépítések száma.

    A miniszterelnök által február elején bejelentett családvédelmi intézkedések érdemben hozzájárulhatnak a családok lakáskörülményeinek javításához. A bejelentéssel kiderültek a demográfiai célokkal összekötött lakástámogatási rendszer alapjai is. Az egyelőre nem ismert részletszabályokon is múlik, hogy a megszüntetett lakásépítési ösztönzőket pótolja-e a 2019-es családvédelmi intézkedéscsomag, valamint a szintén elinduló falusi csok, és ezek mennyiben járulnak hozzá a jelen körülmények között reális évi 20-30 ezer hazai lakás megépítéséhez.

    A lakásépítések jelenlegi legjelentősebb akadályozója az építőipari munkaerő szűkössége. Mind a fejlesztők, mind a többi építőipari szereplő – anyaggyártók, kivitelezők – számára kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából.

    lakásépítések2018 grafikon

    A KSH szerint 2017-ben az előző évhez képest:
    • 2018-ban 23%-kal több lakás épült, mint egy évvel korábban. Az új lakások közel felét Budapesten és Pest megyében vették használatba, ahol 40, illetve 39%-kal több lakás épült. Továbbra is kiemelkedő Győr-Moson-Sopron megye lakáspiaca, ahol az összes új lakás 14%-a épült fel. Ugyanakkor több alföldi és észak-magyarországi megyében is számottevően élénkült a lakásépítés 2018-ban.
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 51-ről 46%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 49-ről 53%-ra nőtt 2017-hez képest.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 53%-a családi házban, 38%-a többlakásos épületben, 5,0%-a lakóparkban található.

    lakásépítések2018 épület
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 m2-rel 99 m2-re csökkent.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 36.719 volt, 3,4%-kal kevesebb, mint 2017-ben. Az új lakások 54%-át a fővárosban és Pest megyében tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma Budapesten 18%-kal csökkent, a megyei jogú városokban változatlan maradt, a többi városban 8%-kal, a községekben 10%-kal emelkedett. Az építtetők az esetek 42%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,4%, a kisebb települések felé haladva egyre magasabb, a községekben elérte a 80%-ot.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 4,0%-kal több, összesen 13 743 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 4.346, ami 15%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

    A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Véleményünk szerint megfizethető költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító, a legális munkával, adófizetéssel és a családalapítással, gyermekvállalással összekötött bérlakásrendszer kialakítása megkérdőjelezhetetlenül a demográfiát támogató eszköz lehetne Magyarországon. Egy ilyen bérlakásprogram nem volna ellentétes a lakástulajdonszerzés támogatásával sem, hiszen amellett, hogy kezdeti segítséget jelentene a saját lakáshoz önerővel nem rendelkező családalapító fiatalok számára, olyan módon alakítható, hogy a bérlő családok a lakásokat később akár meg is vásárolhassák.

    Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

    A letölthető dokumentumban olvashatják részletes elemzésünket.

  • Még idén elindul a falusi csok

    Gulyás Gergely közölte, a falusi csok az 5000 fő alatti településeket érinti, azokat, ahol a lakosságszám a 2003. január 1-jei adatokhoz képest nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag. Hozzátette: a 2887 5000 fő alatti településből 2031 érintett.

    Elmondta, a falusi csokra az általános csok-szabályok vonatkoznak: új lakás építésekor, vásárlásakor a támogatás egy gyermek esetén 600 ezer, két gyermek esetén 2,6 millió, míg három gyermek esetén 10 millió forint. A támogatás a falusi csok esetében használt lakás vásárlására, bővítésére és felújítására is felhasználható.

    A Portfolio.hu értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy azokat a CSOK-összegeket, amelyeket eddig csak új lakásra lehetett igénybe venni, ezentúl az érintett kistelepüléseken használt lakás vásárlására, bővítésére és korszerűsítésére is fel lehet majd használni (utóbbi kettőre vélhetően ezek 50%-át, ahogy eddig a bővítés esetében volt). 1 gyermek után változatlanul 600 ezer forint lesz a használt lakások CSOK-jának az összege, 2 gyermek után viszont 1,43 millióról 2,6 millióra, 3 gyermek után pedig 2,2 millióról 10 millióra növekszik. Akik legalább 4 gyermeket nevelnek, az eddigi 2,75 millió helyett szintén 10 millióra lesznek jogosultak az érintett kistelepüléseken.

    A törvényjavaslatokat még tavasszal elfogadhatja az Országgyűlés, az új konstrukció július 1-jével, legkésőbb szeptember 1-jével lépne életbe.

    A miniszter értékelése szerint ez a támogatás az érintett településeken egy ház megvásárlását, felújítás teljes egészében fedezheti.

    Gulyás Gergely a program céljaként jelölte meg a falvak népességmegtartó erejének növelését. Jelezte azt is, a következő, két hét múlva esedékes kormányülésen további döntések várható a leszakadó települések érdekében.

    A Portfolio megnézte, hogy a bejelentés milyen hatással lehet a vidék ingatlanpiacára, illetve, melyek lehetnek azok a települések, amik a legnagyobb nyertesei lesznek az intézkedésnek. Az egyes megyékben leginkább olyan települések kerülnek be a támogatásra alkalmas települések közé, amelyek távolabb vannak a megyeszékhelyektől és közlekedési szempontból is kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Elemzésük és a támogatás alá eső községek listája ITT.

    Forrás: kormany.hu, Portfolio

  • Hogyan készüljünk fel a változó épületenergetikai követelményekre?

    Az újHÁZ Centrum szakértői segítenek eligazodni a gyorsan változó jogszabályok között, és felkészíteni minket, építkezni vágyókat és épülettulajdonosokat a közelgő változásokra.

    Nem kötelezhetnek a felújításra, de érdemes

    A jó hír az, hogy a már átadott és hatósági engedéllyel rendelkező épületek energetikai korszerűsítésére nem kötelezhetnek, bár erősen ajánlott több szempontból is. Az egyre emelkedő energiaárak, valamint a valódi rezsicsökkentés jegyében otthonunk energiatakarékos üzemmódra állítása egyszeri befektetést igénylő, gyorsan megtérülő folyamat. Azok az ingatlanok, amelyek korszerű szigeteléssel rendelkeznek, jelentősen képesek növelni eladási értéküket.

    UH hoszigetelt hazak arak grafikon

    Egyes megyékben egy jól szigetelt ház ára akár 34 százalékkal is meghaladhatja egy azonos tulajdonságokkal rendelkező, ám szigeteletlen ház árát. Egy megfelelően szigetelt épület tartósabb is, hiszen a hőingadozás elkerülhetetlenül roncsol minden anyagot, sőt, a penészedéssel szemben is fokozott védelmet nyújt.” – ismertetik a szakértők az újHÁZ Centrum által végzett felmérés eredményeit.

    Ha nem felel meg az épület az előírásoknak, nem kapunk használatbavételi engedélyt

    Más a helyzet az új építésű ingatlanoknál, hiszen 2019 elejétől új épületre csak akkor kaphatunk használatbavételi engedélyt, ha az megfelel a költségoptimalizált követelményszint hatósági előírásainak. Ráadásul ez egy többlépcsős követelményrendszer, amely 2020 végére közel nulla energetikai szint elérését teszi kötelezővé. Az építőanyag-kereskedés szakértői hangsúlyozzák, hogy mindez nem egy konkrét energetikai besorolást jelöl, hanem részletes műszaki paramétereknek kell megfelelni. „Az előírásendszer meghatározza azt, hogy milyen típusú téglából épülhet a ház, illetve a szigetelés minimális vastagságát is előírja, ezen kívül a korszerű épületgépészeti rendszerek használatát is megköveteli” – összegzik az újHÁZ Centrum szakértői.

    Megéri előre gondolkodni

    Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy a használatbavételi engedély megszerzéséhez mindig az igénylés időpontjában érvényes hatósági előírásoknak kell megfelelni. A következő szigorítás 2021. január elsején lép életbe, amely már közel nulla energiahatékonysági szintet követel meg. Azokat az épületeket, amelyeknek most zajlik a tervezése, vagy kezdeti fázisban van az építésük, már ezeknek a jogszabályoknak megfelelően kell alakítanunk. Érdemes a hatályos szabályok legmagasabb követelményszintjét megcéloznunk, hiszen az építkezés esetleges csúszásánál elkerülhetővé válnak a pluszköltségek. Az építőipart sújtó munkaerőhiány miatt mindenképpen érdemes ezzel kalkulálunk, ugyanis az újHÁZ Centrum által gyűjtött adatok szerint jelenleg az átadások átlagosan 6-8 hónapot csúsznak .

    Visszaigénylési lehetőség

    Új építésű házak esetén érdemes például az adóvisszatérítésből visszakapott összeget szigetelésre fordítanunk. A legfeljebb 150 négyzetméteres alapterületű lakásnál, valamint a maximum 300 négyzetméter hasznos alapterületű ingatlanoknál a 27% áfatartalmú számlák után maximum ötmillió forint visszaigényelhető, az építést és az építési telek árát is beleértve. A 70 százalékos számlabemutatási kötelezettségnél az adómentes számla is elfogadható, ismertetik az építőanyag-kereskedelmi hálózat szakértői.

    újHÁZ Centrum Építőipari trendriportja 2018

    Forrás: újHÁZ Centrum

  • Hová szülessenek a gyerekek?

    A 2013-as mélypontról (7 ezer lakás építése) az utóbbi években jelentős pozitív elmozdulás történt. 2017-ben 14,4 ezer, 2018-ban nagyságrendileg 20 ezer lakás épült fel. Ez azonban még mindig messze van a magyar lakásállomány százévente történő megújításához szükséges évi 43 ezer lakásépítéstől. 2017-ben népességarányosan Ausztriában több mint négyszer annyi, Lengyelországban háromszor annyi lakás épült, mint Magyarországon.

    A népességfogyás megállítása kiemelten fontos Magyarország számára. A bejelentett intézkedések remélhetőleg növelni fogják a születések számát, és összeköthetőek más közérdekű célokkal.

    A gyermekvállalás és a család lakhatása nem választható szét. Különös jelentősége van annak, hogy a családvédelmi intézkedések és az otthonteremtés támogatása hogyan kapcsolódik össze.

    A gyermeket vállaló nők számára ígért, 10 milliós szabad felhasználású kölcsön fennmaradó részét, három gyermek esetén a Kormány elengedi, azaz ez vissza nem térítendő támogatássá válhat. Amennyiben ezt a kölcsönt a családok lakásépítésre, új lakás vásárlására fordítják, ez hasonló nagyságrendű támogatást jelenthet, mint a megszűnt áfakedvezmények. Szerencsésnek tartanánk ugyanakkor, ha a kormányzati kommunikáció és a részletszabályok ösztönöznék ennek az összegnek a lakáscélú (új lakás, használt lakás, felújítás) felhasználását. Felmerül a felhasználási területek korlátozása, akár a lakáscélú felhasználáshoz kötése.

    A csok lehetőségeinek kibővítése – ezúttal a használt lakásokra felvett támogatás mellé igényelhető hitel bevezetése – még több családnak adja meg a lehetőséget, hogy javítson lakáskörülményein. A hatások között ugyanakkor számolni kell a használt lakások árának várható megemelkedésével is. Szintén javítja a családok kilátásait a jelzáloghitelek elengedésének további bővítése.

    Fontos és jó iránynak tartjuk, hogy a Kormány a támogatások feltétele közé beveszi a legális munkavégzést, munkaalapú és nem segélyalapú társadalomképet mutat a bejelentett intézkedéscsomag.

    Fontosnak tartanánk azonban azt is, hogy a támogatások nyújtását a lakásállomány minőségi megújításával és az épített környezet minőségének javításával is kapcsolja össze a Kormány.

    Felhívjuk a figyelmet a használt lakások korszerűsítésének és energiahatékony felújításának fontosságára, ez is érinti a családok életminőségét. (A magyar lakásállomány alig több mint 10 százaléka épült 2000 után. Véleményünk szerint egyelőre az 1 százalékot sem haladja meg azon lakások száma, amelyek megfelelnek a 2021-től érvényes követelményeknek.)

    A lakásépítések évszázados mélypontja 2013-ban volt (7.293 db lakásépítés), majd lassú emelkedés kezdődött. A valós fordulatot a 2015. év végén bejelentett lakáspolitikai intézkedések, az 5%-os újlakásáfa és a kibővített, megemelt CSOK hozták. 2018-ban nagyságrendileg 20 ezer lakás épült Magyarországon. 2018 júliusában jelentette be a pénzügyminiszter, hogy a kormány nem szándékozik meghosszabbítani a lakásáfa-kedvezményt, megszűnt a lakáscafeteria, valamint a lakástakarékpénztári megtakarítások támogatása. A jelenleg alakuló részletszabályokon is múlik, hogy a megszüntetett lakásépítési ösztönzőket pótolja-e a 2019-es családvédelmi intézkedéscsomag.

    Családok és a lakásépítések a környező országokban

    2017-ben népességarányosan Ausztriában több mint négyszer annyi, Lengyelországban háromszor annyi lakás épült, mint Magyarországon.

    lakasepitesek 1000fo

    Magyarország nem csak a népességarányos lakásépítések számában, hanem a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban négyszerese volt a hazainak.

    lakasepitesek lakasallomany

    A családok gyermekvállalását elsősorban a megélhetés és az otthonteremtés kiszámíthatósága, a támogatási rendszer stabilitása ösztönzi. Ehhez világos gazdaság- és vidékfejlesztési politikára, valamint hosszú távú, átlátható lakásprogramra, ezen belül lakásépítési célszámokra és koherens támogatáspolitikára van szükség.

  • Felújítási pályázat társasházaknak

    A pályázat célja társasházak/lakásszövetkezetek szűkebb környezetének minőségi korszerűsítése, szépítése, rendezettebbé tétele, a közösségi élet kialakításának, fenntartásának támogatása, a lakóépületek és a lakók biztonságát szolgáló fejlesztések támogatása és ezeken keresztül a közösségi kezdeményezések ösztönzése.

    A pályázók köre

    A pályázaton bármely társasház és lakásszövetkezet részt vehet. A díjazásban részesülő társasháznak/lakásszövetkezetnek a díj átvételekor rendelkeznie kell bankunknál társasházi pénzforgalmi bankszámlaszerződéssel. A bankunknál társasházi pénzforgalmi bankszámlaszerződéssel nem rendelkező társasházak/lakásszövetkezetek számlanyitási akció keretében 6 havi számlavezetési díj elengedése mellett nyithatnak bankszámlát.*

    A pályázat tárgya

    Az OTP Business a pályázat céljainak megvalósulása érdekében pályázatot ír ki társasházak és lakásszövetkezetek részére. A pályázat célja elősegíteni a lakóközösségek életminőségét javító projektek megvalósulását. Az egyszerűen kitölthető pályázat segítségével így a lakók olyan felújításokat valósíthatnak meg, amire a háznak egyéb forrásból nem lenne fedezete, vagy annak megvalósítása sokkal későbbre tolódna.

    Pályázat benyújtása

    A pályázatot a megadott határidőig, és kizárólag online úton a pályázati oldalon található "A pályázati adatlap kitöltése" gombra kattintva megjelenő űrlapon keresztül lehet benyújtani. A kitöltés végeztével az egyedi azonosítóval ellátott pályázati adatlap letölthető az oldalról.
    A pályázatok beküldési határideje: 2019. június 16. (23:59).
    A késve vagy hiányosan leadott, valamint a nem a pályázati célnak megfelelő pályázat érvénytelen.

    Az érvényes pályázatnak kötelezően tartalmaznia kell a társasház/lakószövetkezet adatait, a képviseletét ellátó magánszemély/cég adatait, a pályázati kategóriát, a tervezett pályázati költségvetést és ütemtervet, valamint a megvalósítani kívánt munka rövid leírását. Ezen kívül szükséges legalább 3 fotó a jelenlegi állapotról, illetve esetlegesen tervrajz, vagy látványterv mellékelhető.

    További részletek a fontos tudnivalók alatt érhetőek el.

    A pályázattal kapcsolatos további tartalmi tájékoztatásért keresse a társasházi tanácsadókat. Amennyiben technikai jellegű kérdése vagy észrevétele merül fel, kérjük jelezze a tarsashazipalyazat@otpbank.hu címen.

  • Bővül a csok: használt lakásra is jár a hitel

    A használt lakások vásárlására vonatkozó CSOK kiterjesztés pedig két gyermek esetén 10 millió forintot, három vagy több gyerek után 15 millió forintot jelent. 25 éves futamidővel, garantált 3 százalékos kamatozással lehet igénybe venni a hitelt, várhatóan 2019. július elsejétől élesedik ez az intézkedés is. Eltörölték a 35 millió forintos értékhatárt.

    Ez az intézkedés felfelé tolhatja a használt lakások árát. Heteken belül várható a "falusi csok" részleteinek bejelentése, ami a kistelepülések ingatlanpiacára lehet hatással.

    Ezen túlmenően a második gyermek születésekor 1 millió forintot, a harmadik gyermek születésekor 4 millió forintot, minden további gyermeknél 1-1 milliót vállalnak át a családok jelzáloghiteléből.

    A Duna House elemzése arra hívta fel a figyelmet: a tranzakciók jelentős része az egyre bővülő építkezések ellenére is a használtlakás-piacon zajlik. 2018 első három negyedévében például az eladott lakásoknak mindössze 3,4 százaléka volt új építésű a KSH adatai szerint. Ráadásul a használt lakásokhoz az emelkedő árak mellett is kedvezőbb feltételekkel lehet hozzájutni, mint az új építésűekhez.
    A különbséget jól mutatja, hogy a fővárosban használt lakások esetében panellakásokat még találunk 500 ezer forint alatti négyzetméteráron, míg az új építésű ingatlanok átlagos négyzetméterára 700-800 ezer forint körül mozog. A használt lakások felé bővített kedvezményes hitel lehetősége szociális szempontból tehát sokat segíthet a gyerekes családok azon rétegén, akik eddig nem tudtak, mertek újépítésű lakás vásárlásába belefogni.
    A Duna House adatai szerint 2019 januárjában vidéken átlagosan 15 millió forintos lakásárral lehetett számolni, míg Budapesten ugyanez 34-35 millió forint körül mozgott. Az persze így is nagy kérdés, hogy mennyivel fognak drágulni a lakások a bejelentés után – a csokról az eddigi formájában az derült ki, hogy a felső középosztály és a gazdagok kivételével a legtöbben még rosszul is jártak vele, mivel jobban drágultak a lakások miatta, mint amekkora a csok összege.

    Forrás: Pénzcentrum, kormany.hu

  • Óriási igény van korszerűsítési támogatásra

    A kifizetések már elkezdődtek - jelentette be az az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára. Mivel a támogatásért a vártnál többen, 119 ezren jelentkeztek, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a meghirdetett 2 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelte a pályázati keretet.

    Weingartner Balázs államtitkár hangsúlyozta, hogy a program 25 millió kilogramm szén-dioxid kibocsátását előzheti meg, az energiahatékony gépeknek köszönhetően pedig összesen csaknem 1 milliárd forintnyi rezsiköltséget takaríthatnak meg a kedvezményezettek.

    Közölte egyúttal, hogy a lakossági igényekhez igazodva újabb energiahatékonysági pályázatok lehetőségét is vizsgálják, így a fűtési szezon végeztével, várhatóan márciusban-áprilisban új kiírások jelenhetnek meg.

    Komplex támogatási programok kellenének

    Az ITM tavaly év végén különböző típusú programok folytatására és a szakmai javaslatok befogadására tett ígéret. 

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) - a korábban elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szellemének megfelelően - egy-egy épületgépészeti elem vagy háztartási eszköz cseréjének támogatása helyett minél átfogóbb felújítási programokat szorgalmaz. Meglátásuk szerint az évi több tízmilliárdos kvóta-keret az eddigieknél jóval nagyobb mozgásteret biztosít.

    Hasonló programot a TLE is szükségesnek tartana. Sokaknenk nem elég segítség a kamatmentes hitel, hiszen nincsenek saját forrásaik a beruházás megkezdéséhez. Másoknak további könnyebbséget jelentene a felújítások utáni áfakedvezmény, amelyek ugyancsak jó ideje javasol több szakmai szervezet is.

    Szalai Gabriella, a MEHI igazgatója egy korábbi interjúban a Népszavának reményét fejezte ki, hogy talán ismét előtérbe kerülhet a szolgáltatók bevonását célzó uniós kezdeményezés. Így felmerülhet egy fajta közműszámla-alapú, energiamegtakarítással törlesztett szolgáltatói hitel. Ennek kapcsán utalt ama szakmai visszajelzésekre, miszerint immár élénkül az állami Magyar Fejlesztési Bank korábbi évek során visszafogottabb sikernek örvendő kamatmentes programja iránti társasházi érdeklődés. (Ebben szerepet játszhat a lakástakarékpénztári rendszer kivezetése.) Alapvetően üdvözlik a hosszú távon kiszámítható programokat. Ezt javasolják a vissza nem térítendő támogatások kapcsán is, például cseh minta alapján.

    Forrás: kormany.huNépszava

  • 45 ezer gyermeket vállaltak a csokosok

    Rétvári Bence sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: ez azt jelenti, hogy az elmúlt négy évben összesen 274 milliárd forintot használhattak fel a csok keretében a családok otthonteremtésre. Mivel idén a családok még kedvezőbb feltételekkel vehetik igénybe a támogatást, 2019-ben a büdzséből 242 milliárd forint használható fel a csokra - tette hozzá a politikus.

    Az intézkedés egyaránt kedvező hatást gyakorol a demográfiai folyamatokra és a gazdaságra. A támogatásban részesülő családok 230 ezer gyermeket nevelnek, valamint további 45 ezer gyermeket vállaltak. A támogatási összeg kétharmadát új lakás vagy ház építésére utalták ki, ami gazdaságélénkítő hatású - mondta az államtitkár, hozzátéve: az elmúlt év első kilenc hónapjában harminc százalékkal több új lakás épült, mint 2017 hasonló időszakában. Kiemelte: 2010 óta, különböző intézkedésekkel az állam 1580 milliárd forinttal támogatta a családok otthonteremtését.

    Ebben az évben a három gyereket nevelő családok már nem 10 millió, hanem 15 millió forintnyi kedvezményes kamatozású hitelt vehetnek igénybe, és a kétgyermekes családok is 10 millió forintos hitelt használhatnak fel - emlékeztetett. Ezért arra számítanak, hogy továbbra is bővülni fog a csokot igénylő családok száma - mondta Rétvári Bence.

    Forrás: MTI

  • Nagyon kell a hitel a lakásvásárláshoz a nagyvárosokban

    A K&H kutatása szerint a lakáshitelpiac jövője szempontjából kedvező az is, hogy a harmincéves korosztályban a legmagasabb a lakásvásárlással kacérkodók aránya és 41 százalékuk részben lakáshitelből oldaná meg ezt. A legtöbben Budapestre vagy a fővárosi agglomerációba mennének, a községek kevésbé vonzó célpontot jelentenek.

    Az erőteljes emelkedést mutató lakás- és lakáshitelpiac további növekedésének is van alapja, legalábbis mindkettőre lesz kereslet a K&H biztos jövő indexe szerint. Részben azért, mert a 30-59 évesek negyede érdeklődik a lakásvásárlás iránt, 5 százalékuk pedig szinte biztosra veszi, hogy a következő egy évben ingatlant vásárol.

    A két és fél évvel ezelőtti szinthez képest pedig most sokkal többen oldanák meg főként hitelből a lakásvásárlást: 2018 harmadik negyedévében a megkérdezettek 56 százaléka a kinézett lakás árát legalább 50 százalékban a lakáshitelből fizetné, szemben a 2016 elején mért 42 százalékkal. Leginkább a 30-as éveikben járók számolnak a hitellel: 41 százalékuk oldaná meg így a vásárlást, míg az 50-esek mindössze 14 százaléka hagyatkozna hitelre. Kizárólag saját forrásból vagy családi segítséggel mindössze 25 százalék tervezi a lakásvásárlást.

    A fő célpont: a nagyvárosok

    A lakásvásárlást tervezők leginkább a nagyvárosokat vennék célba. Az érintettek 30 százaléka Budapest vagy a fővárosi agglomeráció felé tart. A kisebb vidéki városokba menne a megkérdezettek 28 százaléka, a megyeszékhelyeket pedig 20 százalékuk választaná. A községek ugyanakkor kevésbé kapósak, lakásvásárlásban gondolkodók 13 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy ott telepedjen le. A külföldi lakásvásárlás pedig mindössze a magyarok 1 százalékánál jön szóba.

    A K&H biztos jövő indexe azt is megnézte, hogy miért vennének lakást az érintettek. Tízből négyen mondták azt, hogy a meglévő lakásukból mennének másikba, 35 százalékos azoknak az aránya, akik az első lakásukat szeretnék megszerezni. A gyerekek számára a válaszadók 9 százaléka, befektetési céllal pedig 8 százaléka venne lakást. Nyaralót vagy hétvégi házat pedig mindössze 6 százalék tervez vásárolni a következő egy évben.

    Kulcsszerepben a harmincévesek

    Hozzájárulhat a várható lakáshitelpiaci növekedéshez az is, hogy sokan - 10-ből 4-en - még soha nem vettek fel lakáshitelt és mindössze 31 százalékos a jelenleg lakáshitellel rendelkezők aránya. Tehát sokan fordulhatnak a lakáshitelek felé a következő időszakban. 2018 első kilenc hónapjában 73 milliárd forintot lakáshitelt helyezett ki a K&H, a folyósított lakáshitelek átlagösszege pedig tavaly szeptemberben 10,2 millió forint volt. Az átlagos futamidő 190 hónap, azaz közel 16 év, míg a hitelt felvevők átlagosan 38 évesek.

    Érdemes külön kiemelni a harmincéves korosztályt. A kutatás szerint 56 százalékuk mondta azt, hogy eddig nem volt lakáshitele és a körükben a legmagasabb a lakásvásárlási kedv. A 33 százalékuk fontolgatja, hogy éven belül vesz lakást, 11 százalékuk biztosra veszi ugyanezt.

    És, akik maradnak

    A kutatásból az is kiderül, hogy akik nem terveznek ingatlanvásárlást, 62 százalékuknak megfelel a jelenlegi ingatlanjuk. 25 százalékuk az önerő hiányával magyarázta, hogy miért nem vág bele a vásárlásba, 21 százalék pedig jelenleg is fizet valamilyen lakáshitelt. A válaszadók 19 százaléka a magas lakásárak miatt tett le a másik lakásba való költözésről. A budapestiek körében 27 százalék panaszkodott a drága lakásokra. A válaszadók 11 százaléka abban látja az akadályt, hogy szerinte nem jutna lakáshitelhez, 7-7 százalékuk a megtakarításait más célra szeretné felhasználni, vagy egyelőre nem tudja hol fog élni a jövőben, ezért nem tervezi a lakásvásárlást.
    a biztos jövő felmérésről
    A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2018. augusztus 31. és szeptember 7. között zajlott.

    Forrás: K&H

    Hány havi bér kell 50 négyzetméterhez?
    Hazánk nagyvárosainak lakásai az utóbbi években őrületes áremelkedésen estek át. Amelyik lakás 2013-ban még 4-6 millió forintba került, ma már 13-16 millió forint is lehet. A munkavállalók többségének ma már egy átlagosnak nevezhető ingatlan megvásárlása is csak álom. A Bankmonitor kiszámolta, hogy a saját településen mennyi ideig kell dolgozni egy helybeli, és meddig egy budapesti lakásért!
    A kapott adatokat értékelve elmondható, hogy az utóbbi 1,5 év helyi átlagjövedelmeiből a vizsgált városok lakosai közül toronymagasan a Budapesten, a Szombathelyen és a Budaörsön dolgozók vesznek maguknak legnehezebben lakást, amennyiben lakáshitel felvétele nélkül szeretnék ezt megtenni. Ha csak a munkabérből összegyűjtött pénzből szeretne valaki lakást vásárolni úgy, hogy ezeken a településeken dolgozik, akár 25-35%-kal is nehezebb dolga lehet a más településeken dolgozókhoz képest.
    Nagy meglepetésre Sopron, Győr, Kecskemét és Székesfehérvár is csak a középmezőnyben található: habár ezeken a településeken magasak a lakásárak, de az utóbbi években a munkabérek is lekövették az áremelkedés egy részét. Ennek köszönhető, hogy ezeket a városokat nem a dobogó közelében láthatjuk.
    Fontos kérdésként szokott felmerülni, hogy a család vagy munkavállalás miatt vidékről Budapestre költözve hány havi jövedelmet lenne szükséges lakásvásárlásra fordítani. Vagyis az utóbbi 1,5 év átlagjövedelmei alapján hány havi jövedelemből sikerülne megvásárolni egy 50 négyzetméteres budapesti lakást.

    Egy budapesti lakásvásárlásra sokkal nagyobb esélyük van a pl. Sopronban, Győrben, Kecskeméten, vagy Székesfehérvár dolgozóknak, mint azoknak, akik Esztergomban, Egerben, Pécsett vagy Szegeden dolgoznak.
    Míg egy budapesti munkavállaló 110 illetve 188 havi átlagbérét (utóbbi 1,5 év havi átlagbére alapján) kénytelen kifizetni egy 50 négyzetméteres külvárosi illetve belvárosi budapesti lakásra, addig például egy esztergomi munkavállalónak 187 illetve 320 havi átlagbérét kellene erre áldoznia.

    A számokból világosan látható, hogy lakáshitel felvétele nélkül a legdrágább városaokban nagyon nehéz lakóingatlant vásárolni.

    Forrás - teljes cikk: Bankmonitor

  • A dráguló lakások alternatívája lehente a bérlakás

    A Futureal komolyan foglalkozik bérlakás-befektetésekkel – külföldön. Az Egyesült Államokban és Németországban is jelen van, ahol jó befektetés a bérlakás-portfolió működtetése. Megfelelő piaci viszonyok mellett ugyanis a bérház-üzemeltetés – Futó Gábor szerint – „nagyon biztonságos, inflációvédett, hosszú távú befektetés”.

    A magyar piac azonban egyelőre nincs kész erre, a finanszírozási háttér sincs meg hozzá. Pedig fontos lenne a bérlakáspiac erősítése, hiszen növelhetni a munkaerőmobilitást, ami „nemzetgazdasági szinten is kiemelten fontos cél lehetne” – mondta Futó Gábor. Hozzátette, hogy a lakásárak emelkedésén túl még az is a bérlakások mellett szól, hogy a fiataloknak más igényei vannak a lakáspiacon.

    Márpedig a lakásárak Futó Gábor szerint is tovább fognak emelkedni. Már ma is egyre gyakrabban találkozni 500 ezer forint / négyzetméteres kivitelezési költséggel, ami – a fejlesztő profitját is beleszámítva – 950 ezer-1 millió forint / négyzetméter értékesítési árat jelent egy átlag projektben. Nagy kérdés, hogy mekkora kereslet lesz ilyen árú lakásokra Magyarországon.

    A teljes interjút a Portfolio cikkében olvashatják.

    A kisebb társasházak ideje jöhet 

    A magyar lakásépítési piac továbbra is Európa élmezőnyében van, három év alatt több mint háromszorosára nőtt a legalább kétlakásos lakóházakra kiadott engedélyek száma - derül ki az ingatlan.com legfrissebb, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatait feldolgozó összefoglalójából

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a múlt év első 11 hónapjában közel 3300 darab legalább kétlakásos lakóépület kapott engedélyt, ami 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ezekben az épületekben viszont csak 7 százalékkal nőtt az építési engedélyt kapott lakások száma. Az adatokból ezért arra lehet következtetni, hogy 2019-ben és az ezt követő években leginkább a kisebb, 6-8 lakásos társasházak építése élénkülhet.

    Az ingatlan.com adatai szerint január elején Budapesten 2.257 darab, a vidéki nagyvárosokban pedig több mint nyolcszáz új építésű ingatlanhirdetésből áll a kínálat, ezek között vannak, amelyek csak hónapok vagy akár több mint egy év múlva kerülnek átadásra. Ez egyben azt jelenti, hogy 2018 januárjához képest a fővárosban stagnált a kínálat, a megyeszékhelyeken viszont 81 százalékkal emelkedett az új építésű ingatlanhirdetések száma.

    Budapesten az új lakások és házak átlagos négyzetméterára január elején az ingatlan.com újlakás-kereső oldala, a lakopark.ingatlan.com adatai szerint 781 ezer forintot tett ki. A megyeszékhelyek közül Debrecenben 469 ezer forint, Győrben 425 ezer forint, Székesfehérváron pedig 530 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár az eladó új lakások esetében.

    Forrás: Realista.hu

    Korábbi cikkeink bérlakás témában:

    Tudnánk szeretni a bérlakást, ha lenne minőségi, megfizethető választék

    A magas bérleti díjak miatt is csökken a felsőoktatásban tanulók száma

    Bérlakásokkal lehetne segíteni az ellehetetlenülő munkaerőmobilitást

    Fordulatra van szükség a bérlakásszektorban

    Bérlakásprogramok vállalati és önkormányzati összefogással

     

  • Nem kérik az ügyfelek a kockázatos lakáshiteleket

     A rizikós hitelek alkonya

    A múlt év első 11 hónapjában a bankok 793 milliárd értékben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket, ami 33 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben. "A bő 30 százalékos növekedés nem jelent meglepetést, azaz tartós növekedés látható a piacon" - mondta Trencsán Erika, a BankRáció.hu hitelszakértője. Hozzátette: a legfrissebb adatokból kiderül, hogy az új lakáshiteleknél gyakorlatilag marginálissá vált a legrizikósabb, változó kamatozású konstrukciók aránya. A tavaly novemberben felvett lakáshiteleknek mindössze 6 százalékát adták, ezzel szemben a 11 hónapban igényelt új lakáshiteleken belül még 16 százalékos a részesedésük. "Mindez azt mutatja, hogy a hitelfelvevők elfordultak a változó kamatozású lakáshitelektől. Ebben persze szerepe van a Magyar Nemzeti Bank lépéseinek. Egyrészt a fogyasztóbarát lakáshitelekre vonatkozó minősítés bevezetésének. Másrészt, hogy októbertől szigorúbb szabályok léptek életbe a változó kamatozású lakáshitelek felvételére" - fogalmazott a szakember.

    Az újonnan felvett lakáshiteleknél az 5-10 évig fix törlesztést garantáló konstrukcióknál következett be a legjelentősebb növekedés a múlt év első 11 hónapjában: 123 százalékkal 275 milliárd forintra nőtt a teljes összeg. Az 1-5 évig fix törlesztésű lakáshitelek összege 70 százalékkal 332 milliárd forintra emelkedett. A fix törlesztésű lakáshitelek iránti kereslet jelentős emelkedése a már említett szigorítás mellett a hitelfelvevők tudatosságával magyarázható. “Egyre többen szeretnének biztosra menni, és a gazdasági változásokból adódó esetleges kamatemelkedéshez köthető törlesztőrészlet-növekedést kikerülni” - mondta a BankRáció.hu szakértője. A kamatok és teljes hiteldíjmutatók változásáról szólva Trencsán Erika elmondta, hogy tavaly novemberben a legalább 1 évig fix törlesztésű lakáshiteleknél 5,36 százalék volt az átlagos kamat, szemben az egy évvel korábbi 5,21 százalékkal, ami szerény mértékű emelkedésnek felel meg.

    A régebbi lakáshitelek is biztonságosabbra cserélhetők

    A BankRáció.hu saját adatai összhangban vannak a piaci trendekkel, egyre többen keresik a fix törlesztésű lakáshiteleket. Trencsán Erika szerint bár az új lakáshiteleknél nagyon lecsökkent a kockázatos, változó kamatozásúak aránya, a korábban felvett jelzálog- és lakáshiteleknél még jelentős, több mint 50 százalékos a részesedésük. A BankRáció.hu szerint a régebben felvett változó kamatozású lakáshiteleket hitelkiváltással lehet fix törlesztőrészletűre cserélni, különösen azoknál, amelyeknél sok van hátra a futamidőből és magas a tőketartozás összege.

    "Bár a hitelkiváltás eddig a lakossági bankpiacon nem volt túl népszerű megoldás, a kamatemelkedés kockázata és az adósok növekvő tudatossága miatt várhatóan nagyobb lesz iránta a kereslet. Tapasztalataink szerint a sikeres hitelkiváltási folyamatokban egyre nagyobb szerep jut a felkészült hitelközvetítőknek is." - tette hozzá Trencsán Erika.

    Forrás: BankRáció.hu

  • Konvektorcsere támogatásával indul újra az Otthon melege program

    A pályázat a költségek 60 százalékát fedezheti, egy háztartás vagy magánszemély legfeljebb 750 ezer forint támogatást kaphat.

    Háztartásonként több konvektor cseréjére is lehet pályázni, egy készülékre legfeljebb bruttó 96 ezer forint igényelhető, az alprogram a cseréhez kapcsolódó beszerelést is támogatja - írta meg az Origo.

    A pályázat a korszerű, zárt égésterű, legalább A energiaosztályú, programozható termosztáttal ellátott készülékek beszerzését és beszerelését támogatja. A részletes műszaki kiírásokat a februárban megjelenő pályázat tartalmazza majd.

    A támogatás akár 15 ezer korszerűtlen készülék cseréjéhez is hozzájárulhat.

    Az ITM a lakossági igények és a szakmai javaslatok alapján várhatóan további alprogramokat indít újra 2019-ben.

  • Egyre többet ad a lakásépítés a GDP-be

    Az ingatlan.com legújabb elemzéséből az is kiderül, hogy a részben a lakásépítéseknek köszönhetően bővülő építőipar az első negyedévben 0,4 százalékpontot tett hozzá a GDP-növekedéshez, a másodikban már 0,8 százalékpontot, a harmadikban pedig 1,1 százalékpontot.

    Balogh László az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: “Amellett lakáspiac hozzátesz a növekedéshez, fordítva is hasonló a helyzet. Ameddig ugyanis bővül a gazdaság, és a lakosság jövedelme is emelkedik, addig a lakáspiacon is folytatódhat az élénkülés.” 

    Az elemzés szerint az év első kilenc hónapjában több mint 10 ezer lakás készült el, ami 28 százalékos éves növekedést jelent. A lakáspiac erejét pedig az is mutatja, hogy bár jelentős a magánszemélyek körében is az építési kedv, a vállalkozások esetében is ez a helyzet. Tavaly az eladásra készült lakások száma meghaladta a 7 ezret, ami hétéves csúcsot jelentett. A tempó pedig az idén is megmaradt, és várhatóan 10 ezer olyan lakást adhatnak át, amit a vállalkozások értékesítési céllal építettek.

    Az adatok azt mutatják, hogy december közepén csak Budapesten 2462 ingatlanhirdetésben több mint 5 ezer új lakást kínáltak eladásra az építtetők, vidéken pedig több mint 4 ezer lakás várt gazdára. Az új lakások esetében budapesti átlagos négyzetméterár 769 ezer forint volt december közepén, az ország többi településén pedig 445 ezer forintot tett ki. “A fővárosban kerületenként is jelentősek az eltérések. Öt kerület is van, ahol 1 millió forintot meghaladja az átlagos négyzetméterár, de három külső kerületben 500 ezernél is kisebb az átlag.

    Vidéken pedig elsősorban a megyeszékhelyeken erős a kínálat, az árak pedig szintén különbözőek. A debreceni új lakásoknál például a négyzetméterenkénti átlagár 465 ezer forint, ezzel szemben Miskolcon 300 ezer forint” - mondta Balogh László.

    Lassabb drágulás várható

    Az ingatlan.com előrejelzést is adott a lakásárak várható alakulására. A következő időszakban a gazdasági növekedés folytatódhat, a lakossági anyagi helyzete is javulhat a nettó reálbérek emelkedése nyomán, mindezek támaszt adnak a lakáspiacnak. “Az áremelkedés azonban jövőre jóval szelídebbé válhat, mert sok helyen a vevők már nem bírják tartani a lépést a lakásdrágulással.” - fogalmazott Balogh László. Budapesten például a legmagasabb árfekvésű belső kerületekben már kevés a tér a további jelentős drágulásra. Ez inkább a peremkerületekben lehet számottevő, mert a belső kerületekben az utóbbi években bekövetkezett áremelkedés sok lakásvásárlót terel a külső városrészek felé.

    Forrás: Realista

  • Ilyen lakástámogatásokat várnak a családok

    Kérdőívünket az igylakunk.hu honlapon 183-an töltötték ki. Az ő válaszaikat összefoglalva kirajzolódik egy sokatmondó, bár természetesen nem reprezentatív kép a lakástámogatási igényekről.

    Az otthonteremtési támogatások egyik nagy kérdése, hogy hogyan lehetne a legjobban ösztönözni a családokat, hogy minél több gyermeket vállaljanak. A lakáshelyzet feltétlenül lényeges szempont a fiatalok önállósodásában, a szülői házból való elköltözésében, illetve a családalapításban, gyermekvállalásban. Természetesen számos más tényező is jelen van ezekben a döntésekben.

    A magyarországi demográfiai helyzet, a népesség és ezen belül hangsúlyosan a fiatal korcsoportok arányának csökkenése – érthető módon – a kormány lakástámogatási politikájának középpontjába helyezte a gyermekvállalás ösztönzését.

    A statisztikák szerint azonban az elmúlt időszakban mégis egyre csökken az első lakásukat vásárlók száma. Ennek fő oka a lakásárak folyamatos emelkedése, amelynek üteme meghaladja a fiatalok keresetének növekedését. Megoldást jelenthetne, ha lennének elérhető díjú, fenntartható, minőségi bérlakások a munkalehetőségek közelében.

    A megfizethetőséget a mai piaci viszonyok között csak egy állami szerepvállalással működő bérlakásépítési program hozhatná el.

    Válaszadóink 70 százaléka gondolja hasonlóképpen, további 17 százalékuk sem utasítja el ezt a javaslatot.

    FB kutatás ábrák kép Dia1

    A kedvezményes lakásáfát mégis megtartaná a túlnyomó többség a csak a gyerekes családok egy része által elérhető támogatások helyett. Az otthonteremtési célzattal nyújtott támogatások közül kivett, az elsősorban a befektetőket és a külföldi vásárlókat kedvező helyzetbe hozó áfakedvezményt a csokra nem jogosul, de a segítségre rászoruló családok részére valóban kompenzáló intézkedés még várat magára.

    FB kutatás ábrák kép Dia2

     

    FB kutatás ábrák kép Dia4

    A kormányzat bejelentése szerint – a Magyar Falu program mellett – megemelt csokkal támogatná a kistelepülésen építkező, illetve házat vásárló családokat. Azt kérdeztük olvasóinktól, elköltöznének-e vidékre, ha állami támogatást kapnának hozzá. Válaszadóink 44 százaléka igen, további 32 százaléka talán elfogadná ezt a lehetőséget. Ha mindez kiegészül az ígért infrastruktúrafejlesztésekkel, valamint az ez idáig hiányzó, az elvándorlás elsődleges okaként ismert munkahelyteremtéssel, akkor minden bizonnyal még többen voksolnának a költözésre.

    FB kutatás ábrák kép Dia5

    Hozzánk hasonlóan a válaszadók közül is sokan (77%) vélik úgy, hogy az államnak pénzügyi eszközökkel is támogatnia kellene azokat a háztartásokat, amelyek magasabb energiahatékonysági fokozatúra korszerűsítik lakásukat, vagy ilyet építenek. Korábban a szocpolban magasabb összeg járt ezért, ám a jelenlegi támogatási rendszerben ez csak az EU-s finanszírozású korszerűsítési hitel kamattámogatásában jelenik meg (kamatmentes). A hitelt azonban sok család nem kérheti anyagi helyzete (hitelképtelenség, szükséges önrész hiánya) miatt.

    FB kutatás ábrák kép Dia6

    Ugyanakkor a kamatmentes hitel így is sokakat megmozgathat, csak a válaszadóink 16 százalékát nem csábítja korszerűsítési beruházásra. Mi továbbra is támogatjuk azt a támogatási formát, amely olyan fejlesztést eredményez, amely az energiahatékonyságon túl belátható időn belül kitermeli a beruházást.

    FB kutatás ábrák kép Dia7

    Ezzel együtt fontos lenne olyan lehetőségek fejlesztése, amelyek a szegényebb rétegeket is hozzásegítik a lakáskorszerűsítéshez. Ez lényeges volna a lakásállomány minőségi megújítása miatt is, hiszen ismert, hogy a hazai lakások mintegy 70 százaléka szorul korszerűsítésre. A mindenki számára hozzáférhető állami támogatást a lakások átfogó korszerűsítésére válaszadóink csaknem 90 százaléka támogatja.

    FB kutatás ábrák kép Dia8

    lakásfelújításhoz kapcsolódó áfavisszatérítést – amelyet számos szakmai szervezet, köztük a TLE is, támogat – szintén pozitívan fogadnák olvasóink (több mint 80%). A kormány egyelőre a felújításra igényelhető csokra tett ígéretet, ám még ennek sem ismertek a feltételei. Az mindenesetre biztos, hogy a csok jogosultjain kívül is rengeteg háztartás igényelné a segítséget.

    FB kutatás ábrák kép Dia3

    A válaszadók 90 százaléka fontosnak tartja, hogy az állam támogassa a lakáscélú megtakarításokat, vagyis pénzügyi eszközökkel is ösztönözze azt, hogy a háztartások előtakarékoskodjanak lakáscéljaik – lakásépítés, -vásárlás, -korszerűsítés – megvalósítására. A lakástakarékpénztári megtakarításra most is van lehetőség, azonban az állam idén ősszel megszüntette a befizetett összegek utáni állami támogatást.

    FB kutatás ábrák kép Dia9

    A lakáscélú cafeteria-elemek kedvezményei is megszűnnek 2019-ben, ugyanakkor válaszadóink csaknem 80 százaléka továbbra is igényt tartana rá.

    FB kutatás ábrák kép Dia10

  • Tudnánk szeretni a bérlakást, ha lenne minőségi, megfizethető választék

    Az egyetemisták lakhatási problémáiról szóló rendezvényen (a Habitat for Humanity Magyarország rendezésében) beszélgetünk. Nincs elég megfizethető kollégiumi férőhely, az albérlet nagyon drága, sok diáknak vagy keményen dolgoznia kell, hogy meg tudja fizetni a lakhatását Budapesten és a nagy egyetemi városokban. Közben egyes befektetők magánkollégiumépítésben gondolkodnak. Sőt épült is már ilyen, de nem az átlag magyar egyetemista pénztárcájából kifizethető bérleti díjakkal. Ugyanezzel a problémával szembesül sok munkavállaló is, akinek a mobilitását korlátozza a bérelhető lakások hiánya.

    Büttl Ferenc

     

    Büttl Ferencet először a kollégiumépítés lehetőségeiről kérdeztem.

    Még a 90-es években volt kedvelt konstrukció a PPP – magán és állami – együttműködés, talán kollégiumi férőhelyek is épültek így. Valószínűleg ezekben magasabb volt az ár, mint az egyetemek által fenntartok kollégiumokban.

    Ha mennek felfelé az albérletárak, akkor már nem csak a magánemberek gondolkodnak abban, hogy érdemes lakást vásárolni és azt kiadni – akár hosszú, akár rövidtávú kiadás formájában, hanem üzleti vállalkozások is elkezdhetnek ebben gondolkodni.

    És ha az állam kollégiumi férőhelyeket akar bővíteni, és – részben költségoldalon beszáll ebbe –, akkor ez egy még inkább megtérülő befektetés, mintha építene valaki egy bérházat. Ha még feljebb mennek az árak és tartós marad a magas árszint, akkor azt is el tudom képzelni, hogy megjelennek azok a befektetők, akik kifejezetten bérlakásokat fognak építeni.

    Itt persze az a probléma pl., hogy a bankhiteleket rövidtávon kell visszafizetni, márpedig a bérleti értékesítés hosszú távú megtérülést jelent. Megfelelően magas bérleti díjak mellett persze ez is működhet.

    Kérdés, hogy támogatás nélkül ez megint csak mennyire lesz elérhető a családi segítséget nem kapó egyetemistáknak. És mi lesz a munkavállalókkal? Ha nem tudnak elköltözni oda, ahol szükség volna a munkájukra, a vállalatok is nagy gondban lesznek, illetve már vannak is.

    Az a pillanat is el fog jönni, amikor a már itt lévő, illetve ide települő nagyvállalatok azzal szembesülnek, hogy azért nem találnak dolgozókat, mert azok nem tudnak oda költözni a munkahely közelébe (nem tudnak lakást vásárolni, illetve megfizetni a bérleti díjakat). Ez most Debrecenben is meg fog mutatkozni. Kecskeméten azzal próbálkozik a Mercedes, hogy ő bérel.

    Ám jöhet egy olyan helyzet, amikor a vállalatnak már többe kerül bérelni, mint építeni. A piacokon ugye mindig jön egy hatás, arra egy ellenhatás, egy következmény. Én biztos vagyok benne, hogy ez meg fog jelenni akár Kecskeméten, akár a BMV-beruházás kapcsán Debrecenben, és a vállalat legalábbis elgondolkozik azon, melyik éri meg.

    Egyébként van a munkáltatói építésnek hagyománya Magyarországon. Ezelőtt 80-100-120 évvel olyan nagy foglalkoztatók, mint pl. a MÁV építettek lakásokat a dolgozóiknak. Úgy látom, hogy a piaci résztvevők oldaláról a nyitottság hamarabb jön el.

    Az állam egyelőre – mondjuk azt, hogy ideológiai okokból – nem tud másban gondolkozni, mint a magántulajdon, és ott is a többgyermekes közép- és felső kategóriájú családok lakhatásának a támogatása. De a kritikus tömeg lehet, hogy eljön. Mert ha ez elég sok magánvállalatnak a problémája – és ők elég erős érdekérvényesítő képességgel bírnak, erősebbel, mint a civil szektor képviselői –, akkor elképzelhető, hogy az ő nyomásukra az állam létrehoz, vagy ajánl egy olyan konstrukciót, ami segíti ezt a típusú bérlakásépítést. Most a munkásszállók építése kapcsán vannak kedvezőbb feltételek.

    A települések örülnek, ha odatelepül egy nagyvállalat, hiszen munkahelyeket teremt, adót fizet, erősíti a lakosság megtartását. A lakhatás szempontjából milyen hatása van egy multi megjelenésének?

    A nagyvállalatok megjelenése egy városban hordoz negatív hatásokat is a lakáspiac helyi szereplői számára. A nagyvállalat ugyanis soha nem csak a helyi munkaerőt szippantja fel, sőt, többnyire helyben nem talál elegendő munkaerőt. Tehát, munkaerőbeáramlás történik, és ennek a beáramló munkaerőnek az átlagkeresete – akár csak azért, mert a vállalat támogatást ad a lakhatásra – magasabb, mint a helyi átlag. Ezért a helyi bérlők kiszorulnak. Természetesen nem teljesen, de kiszorulnak külsőbb kerületekbe, peremterületekre, vagy akár környező településekre.

    Ezért gondolom én azt, hogy szerencsésebb, különösen a közösség szempontjából, ha a betelepülő nagyvállalat nem bérel, vagy albérleti támogatást ad, hanem lakásokat épít a dolgozóinak. Mert azzal nem csökkenti, hanem növeli a kínálatot.

    Van-e olyan, akár külföldi konstrukció, amelyet a bérlakásépítésben kifejezetten előnyös lenne megvalósítani?

    Én nem emelnék ki egy külföldi példát sem. Ahol ez jól működik, ott azt látjuk, hogy kell, hogy legyen állami bérlakásszektor, bérlakásokat építeni kell. Magyarország esetében van egy történelmi háttér: az önkormányzati bérlakások privatizálása a 90-es évek elején – aminek megvannak az okai és érthető, hogy akkor ezt miért tették –, aminek a következménye az az, hogy jelenleg majdhogynem nemlétezőnek tekinthetjük az állami/önkormányzati bérlakásszektort. Állami tulajdonban most a Nemzeti Eszközkezelő által tulajdonolt lakások vannak, ami nagyon speciális konstrukció. Az önkormányzatoknak gyakorlatilag nincsen bérlakásállományuk, és nincs forrásuk arra, hogy újakat építsenek. A központi források pedig mostanra igencsak elapadtak. Nincsenek olyan sok százmilliárd forintos pályázatok, programok, amelyben az állam az önkormányzatok számára bérlakásépítésre forrást hirdet meg.

    Azért is kell bérlakásokat építeni, mert sok esetben azt lehet látni, hogy a közösségi finanszírozás által a megrendelő sokkal nyitottabb a legújabb technológiák, a zöld, az energiahatékony technológiák felé. Fantasztikus bérlakásokat láttam fotókon pl. Szlovéniában és nyugat-európai nagyvárosokban, amelyek akár a magánépítők számára is példát tudnak mutatni térkihasználásban, dizájnban, üzemeltetésben és a legújabb energiatakarékos technológiák alkalmazásában. És úgy gondolom, hogy ez igen fontos szempont ma, ha az ingatlanpiacról beszélünk. Nem önmagában létezik a lakhatási szegénység sem, hanem az energiaszegénységgel is összekapcsolódik.

    Amíg a magánszereplők, a vállalatok és a kreatívabb önkormányzatok is nem látják azt, hogy a központi politika olyan irányba fordul, hogy nemcsak a magántulajdonnak foglalkozik, és nem csak mindent a csokon keresztül akar megoldani, addig ők is kevéssé mernek belevágni.

    Ezért is borzasztóan hiányzik egy olyan államtitkárság, egy központi intézmény, amely mindezt a komplex problémakört a maga teljességében látja, összefogja és próbálja kezelni. Ez nagyon hiányzik a struktúrából.

    Döntéshozói oldalról hallottam már olyan érvelést a magántulajdon támogatása mellett, hogy a magyar ember a saját lakásában szeret élni. Pedig a kormányzati demográfiai célokhoz éppen, hogy lehetne bérlakáépítési eszközt rendelni.

    Alap megközelítésben még azt is el tudom fogadni, hogy a magyarok nem szeretnek bérlakásban lakni. De hogyha bárkinek a között kell választania, hogy egy kényelmes és megfizethető bérlakásban vagy rossz körülmények között, drágán kell laknia, mert arra kényszerült, hogy a munkahelyét, mondjuk, Győrben találja meg, miközben valahol Borsodban lakott, és a borsodi ingatlant nem tudja olyan áron értékesíteni, amiből ő megjelenhet a győri lakáspiacon mint vásárló, akkor azt hiszem az alacsonyabb árú és jobb minőségű bérlakást választaná.

  • Megszületett a döntés: visszakaphatják otthonaikat az eszközkezelő hitelesei

    A döntés nyomán az állam az érintetteknek felajánlja az egyösszegű visszavásárlást, amelynek során a vételárat csökkentik a bérlő által korábban megfizetett bérleti díjak összegével, miközben kamatot nem számítanak fel, sőt további kedvezményre is lehetőség nyílik a bérlő igényére. A kedvezményes ajánlattal a bérlők közeli hozzátartozói is élhetnek, így visszakaphatják ingatlanjaikat a korábbi tulajdonosok.

    Az elfogadott javaslat szerint azoknak a bérlőknek, akik nem tudnak élni az egyösszegű visszavásárlás lehetőségével, az állam hosszú távú részletfizetést ajánl fel, miközben a nehéz anyagi helyzetben lévőknek továbbra is biztosított a jelenlegi konstrukció: bérleti díj megfizetése mellett továbbra is bérlők maradhatnak.

    A tulajdonszerzéskor felmerülő anyagi és eljárási kötelezettségeket az állam viseli.

    Az eszközkezelő hivatalos értesítést küld az érintetteknek a lehetőségeikről, a lakás egyösszegű visszavásárlásáról szóló szerződéseket a tervek szerint 2019 végéig megkötik.

    A Nemzeti Eszközkezelő még 2011-ben, az otthonvédelmi akcióterv alapján jött létre a devizahiteleseket segítésére. A programban az állam megvásárolta a hiteladósok ingatlanát, akik azt visszabérelhették. A programban 36 ezer otthont tudtak megvédeni, és mintegy 154 ezer ember menekült meg úgy a többmilliós hiteltartozástól, hogy továbbra is az otthonában maradhatott.

    A kabinet korábban azt közölte, az intézkedés célja, hogy minden család saját otthonban élhessen.

    Forrás: MTI

  • Sok bedőlt hiteles vár még segítségre

    A Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétett Pénzügyi stabilitási jelentésében látható ábra azt mutatja meg, mi lett mára (pontosabban 2018 közepére) azzal a 164 ezer hazai jelzáloghitellel, amely 2013 végén késedelmes volt.

    2018 12 nemteljesítő hitelek

    Egészen jó arányban váltak ezek ismét teljesítővé: 80 ezer szerződés kikerült a késedelmes követelések köréből, kis részben a devizahiteles elszámolásnak is köszönhetően. Viszont bedőlt azóta másik 30 ezer ingatlanfedezetű hitel, így összességében még mindig 114 ezer jelzáloghitel van jelentős késedelemben. Ezek közül 41 ezer van a hitelintézeteknél, 73 ezer pedig pénzügyi vállalkozásoknál, döntően követelésvásárló cégeknél.

    2013 eleje óta 51 ezer család veszítette el lakástulajdonát csaknem hat év alatt. Közülük 33 ezer családon a Nemzeti Eszközkezelő segített (az intézmény 36 ezres kvótája a folyamatban lévő ügyekkel együtt betelt), így bérlőként jórészt a lakásban maradhattak, viszont csaknem 7 ezer család ingatlanát a pénzügyi intézmények, több mint 11 ezer háztartásét pedig maguk a bedőlt hitellel rendelkező adósok értékesítették a piacon. Az idei évben szeptember végéig 2200 lakóingatlant kényszerértékesítettek a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások, ami 33%-os növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az MNB adatai szerint a végrehajtásokon átlagosan 17%-kal kisebb összeghez jutnak a bankok, mintha nem jogi úton hajtják be a követelésüket.

    A bankoknál maradt 294 milliárd forintnyi 90 napon túl késedelmes lakossági hitelnek a 71%-a jelzáloghitel, 29%-a pedig fedezetlen fogyasztási hitel.

    2018 12 nemteljesítő hitelek2.png

    Az idei év első három negyedévében a bankok bruttó 101 milliárd forintnyi követelést értékesítettek (ezek jó része nem teljesítő). A könyveikben ezeket a leírások után nettó 35 milliárd forinton tartották nyilván, az értékesítés során pedig 41 milliárd forintot nyertek rajtuk.

    A problémás hitelekről további adatok és ábrák a Portfolio cikkében.

    Már többségben vannak a fix kamatok

    Szeptemberben tízből kilenc lakáshitelt már fix kamatokkal igényeltek, a fix hitelek között is a hosszabb kamatperiódusúak a legnépszerűbbek - derül ki az OTP Bank adataiból.
    Október elején életbe léptek az adósságfék szabályok módosításai, emiatt a hitelpiac még jobban elmozdulhat a hosszabb lejáratú jelzálogkölcsönök felé - írja az OTP Bank a közleményében. Az igénylők kockázatkerülését mutatja, hogy az új lakáshitel-igényléseknél az év elején a fix kamatozású hitelek aránya még 63 százalék volt, ez szeptemberre 95 százalékra nőtt.

    A legnépszerűbb kamatperiódusokban is változást tapasztalt a bank, míg korábban az öt évnél rövidebb, mára már a tíz évig, vagy a futamidő végéig rögzített kamatozású lakáshitelek váltak a legkeresettebbekké. Nagyon népszerűek a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek is, az OTP Banknál már az új szerződések kétharmada ilyen.

    Kormos Zoltán, az OTP Bank lakáshitel főosztályának vezetője szerint az új adósságfék szabályok segíthetik az igénylőket a minél biztonságosabb pénzügyi tervezésben, ami még inkább a hosszabb kamatperiódusú hitelek felé fogja eltolni a keresletet.

    Forrás: Realista

  • Sokkal több energiahatékony lakóépület kellene

    Fontos és igen időszerű témakört boncolgatott idén a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) országos, ötállomásos képzéssorozata. A rendezvény fókuszában azok a lépcsőzetesen változó épületenergetikai előírások és azok teljesíthetősége álltak, melyek 2020. december 31-től új épületek esetén a közel nulla energetikai szinttel zárulnak. A kiemelt cél pedig az volt, hogy a hazai építész és gépész szakemberek gyakorlati segítséget kapjanak a felkészülésben. A tapasztalat azt mutatta, hogy van még bizonytalanság az épületek tervezéséért és kivitelezéséért felelős szakemberek között az energetikai előírások változásának alkalmazásában. Nagy szükség van tehát az elméleti tudnivalók gyakorlatba helyezésére. Az épületenergetika nagy tudású szakértői segítettek az európai szabályozás hazai környezetbe való illesztésére, prezentáltak alternatívákat, legyen szó épületburkolati elemekről vagy a kiszolgáló gépészeti rendszerekről. A színes tematika egyben arra is biztosítékot jelentett, hogy pörgős, jól fókuszált, interaktív előadások sora hangzott el, konkrét műszaki számításokkal is megtűzdelve. Az épületenergetikai készlettár mellett még hasznos ismereteket kaptak a részvevők a lehetséges építésjogi és -etikai buktatókról és fogódzókról is.

    Együttműködés: a minőségi, valós energiamegtakarítással járó beruházások egyik záloga

    A képzéssorozat nagy előnye volt, hogy egy tartalmas nap keretében nagyon sok, egymásra épülő és összecsengő üzenetben lehetett a minőségi energetikai termékek és szolgáltatások jelentőségét nyomatékosítani. Az építész és gépész előadó kollégák együttgondolkodásán keresztül pedig a napjainkban ritkaság számba menő kooperáció tudott megvalósulni, mely példaértékkel bír a résztvevők számára is, hiszen a minőségi, valós energia-megtakarítással járó beruházások is az épülettervezők, kivitelezők és üzemeltetők együttműködése mentén tudnak megvalósulni. Az alapos tervezés és előkészítés nemcsak a kivitelezési költségeket tudja leszorítani, hanem az energetika szempontjából rendkívül fontos hosszú távú üzemeltetési költségek tekintetében is elengedhetetlen.

    A felsorakoztatott épületenergetikai készlettár egyaránt mutatott megoldásokat az újépítésekkel és a meglévő épületek korszerűsítésével kapcsolatban. Konszenzus van abban, hogy idén az újépítések jelentették az energiahatékonysági piac motorját, amit az erre irányuló kedvező központi intézkedéseknek tulajdonítanak. A kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa kivezetése azonban feltehetően csökkenteni fogja a most tapasztalható intenzív lakásépítési hullámot, ami egyes prognózisok szerint a lakásfelújításoknak fog kedvezni[1].

    Az újépítésekhez hasonlóan a felújítást ösztönző programok is szükségesek

    A lakáskorszerűsítések fellendülése szükséges is lenne: Magyarország európai uniós energiahatékonysági kötelezettségeinek teljesítése csak ezzel együtt érhető el. Az újépítések piacán bár intenzív a növekedés, és az idei év első három negyedévben a tavalyihoz képest 28%-kal több, 10,218 új lakás épült[2], ez a szám azonban nem olyan léptékű, hogy jelentősen hozzá tudjon járulni az energiamegtakarítási célokhoz. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia a 2014-2020 közötti időszakra 700 ezer lakás komplex energetikai felújítását tűzte ki célul. A jelentős energiafelhasználó ágazatok közül a lakosság a legnagyobb, az ország energiafogyasztásának több mint egyharmadáért felel. A háztartások által felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne a lakóépületek komplex energetikai felújításával. A kitűzött cél ellenére Magyarország lassan halad előre energia-megtakarítási kötelezettsége teljesítése terén.

    A fentiek tükrében szükséges és előremutató lépés lenne, ha a felújítási piac is az újépítésekhez hasonló ösztönzésben részesülne. Ehhez célszerű lenne, hogy a lakossági épületenergetikai korszerűsítésekre is rendelkezésre álljanak rendszeres, hosszú távú, kiszámítható, tervezhető állami ösztönző és támogatási programok.

    Másfelől egy hosszú távú, kiszámítható támogatási rendszer jót tesz az építőiparnak is: stabilizál, területileg kiegyenlít, az építőipari KKV-k megrendelés-állományát támogatja. Míg az újépítések továbbra is rendkívül aránytalan területi eloszlást mutatnak a KSH adatai szerint[3], addig a MEHI korábbi kutatása alapján elmondható, hogy a felújítások ösztönzése képes országosan kiegyenlíteni az újépítések okozta területi aránytalanságokat. Bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk jelentős, hisz piaci tapasztalatok szerint kiegyensúlyozott piaci környezetben minden újépítésre 10 felújítás jut; ez különösen az építőipari KKV-k helyzetének kiegyensúlyozásában tudna komoly szerepet játszani.

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet köszönetét fejezi ki azoknak a szakembereknek és vállalatoknak, akik tudásukkal, idejükkel, támogatásukkal hozzájárultak az energetikai szemléletformáló rendezvénysorozat létrejöttéhez, megvalósításához és szakmai színvonalához.

    Külön köszönet az előadóknak: Dr. Zöld András professzor, Dr. Kerekes Attila, Severnyák Krisztina, Dr. Jámbor Attila, Bedekovits Csaba, Biró András, Dudásné Golán Andrea, Farkas Imre, Fingerhut Roland, Illés Nóra, Kiss Attila, Misinkó Sándor, Szatmári Zoltán, Szepesi Vince, Varga Tamás, Versits Tamás, Vidóczi Árpád;
    és a vállalatoknak: Bachl Kft., Dörken Kft., HAJDU Hajdúsági Zrt., Kingspan Kft., Pipelife Hungária kft., Velux Magyarország Kft., Weishaupt Hőtechnikai Kft., Wienerberger Zrt.

    ________________________________________
    [1] Építési Piaci Prognózis, 2018.

    [2] KSH, 2018

    [3]Elsősorban Budapestre, Győr-Moson-Sopron megyére, Pest megyére, illetve néhány további nagyobb településre koncentrálódott

  • Még több pénz kell a falvak megmentéséhez

    Nagyjából 400 milliárd forint kellene ahhoz, hogy meg lehessen állítani a falvak elnéptelenedését. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint ugyanis nincs menthetetlen térség, minden csak pénz kérdése - hiszen fejlődést csak a komoly beruházások hozhatnak - írja a Népszava.

    Ha a minap bejelentett fejlesztések keretein belül térségi szemlélet alapján kidolgozott projektek kapnak támogatást, három-négy éven belül megállítható lesz az elvándorlás a falvakból - jelentette ki a Népszavának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Hangoztatta azt is, hogy a kormány tervei között elég sok elem visszaköszön a TÖOSZ által összeállított javaslatcsomagból. Mint fogalmazott, bíznak benne, hogy a jövőre jutó 150 milliárd forintos támogatás után 2020-ban már hozzájuthatnak a szövetség szerint reális 400 milliárdos forráshoz.

    "Térségi szemléletben kell gondolkodni. (...) Az olyan beruházásoknak ugyanis kevés az értelme, melyeknek már a szomszéd faluban élők sem élvezhetik az előnyeit. Ha viszont értelmes projektek kapnak támogatást, három-négy éven belül megállítható lesz az elvándorlás a falvakból."

    Schmidt Jenő leszögezte azt is: "nincs menthetetlen térség, minden csak pénz kérdése, mert fejlődést csak komoly anyagi ráfordítás és beruházás hozhat. Azok a falvak lesznek még nehéz helyzetben, amelyek környékén túl jó a föld, ugyanis a nagybirtokos mezőgazdaság nagyon kevés embernek ad munkát. Ahol viszont lesz munkahely, onnan nem vándorolnak el az ott élők, sőt akár még vissza is térhetnek, akik elmentek."

    TLE-vélemény:  A kormány ígéretet tett a CSOK kibővítésére a falvak irányában is: több támogatást kaphatnának a fogyó népességű 5000 fő alatti települések. Nem ismertek még ennek az intézkedésnek a részletei, de az biztos, hogy több pénzért is csak akkor fognak ezekre a településekre költözni a családok, ha megélhetést találnak közvetlen közelükben, illetve valóban kiépül a megfelelő infrastruktúra.

    A TÖOSZ elnökével készített interjút a Népszava cikkében olvashatják.

    Forrás: Népszava, Pénzcentrum

  • Marad az áfavisszatérítés a magánépítkezőknek

    Az Építési Vállalkozók Szakszövetsége a Pénzügyminisztériumtól kért állásfoglalást arról, hogy a 2019.12.31. után megszűnik-e a magánépítkezők által igényelhető áfavisszatérítési lehetőség is. Jelenleg az építőanyagokat és az építési szolgáltatásokat terhelő, 27 százalékos forgalmi adót legfeljebb ötmillió forint erejéig az építkező vissza tudja igényelni. 

    A Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára válaszában kifejtette, hogy az adó-visszatérítési támogatás (az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 69. § (3) bekezdése értelmében) 2019. december 31-ig igényelhető. Ez aztjelenti, hogy az adó-visszatérítési támogatás iránti kérelmet legkésőbb 2019. december 31-ig lehet a hitelintézeteknél benyújtani. (Benyújtottnak abban az esetben számít a kérelem, ha az igénylő a kérelmet, valamint a Rendelet szerinti igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat és nyilatkozatokat hiánytalanul benyújtja a hitelintézet részére.)

    A 2019. december 31-ig adó-visszatérítési támogatást igénylők - kérelmük pozitív elbírálása esetén - az adó-visszatérítési támogatás igénybevételére támogatási szerződést köthetnek. A Rendeletből és a támogatási szerződésből eredő számlabemutatási kötelezettséget az építkezés befejezésének hatósági igazolásáig, de legkésőbb az építés megkezdésétől számított 5 éven belül vagy az építési engedély meghosszabbított hatályának lejártáig kell teljesíteni, vagyis az előbb leírt feltételek teljesülése esetén 2019. december 31-ét követően kiállított számla alapján is igénybe vehető a támogatás.

    A házépítés bank által elfogadott költségvetésében szereplő teljes bekerülési költség legalább 70 százalékáról kell számlát bemutatni.

  • Már kérhetik a kétgyerekesek a CSOK-hitelt

    Ez annyit jelent, ha tízmillió forintos hitelt felvesz a kétgyermekes család 25 évre, akkor a törlesztőrészlet havi szinten 50 ezer forint alatt marad - mondta el Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára egy rendezvényen..

    Beszámolt arról is, hogy bővül a nagycsaládosok hitele is: a háromgyerekes családok esetében 10 millió forintról 15 millió forintra emelkedik a felvehető kölcsön értéke. A 15 millió forint havi törlesztőrészlete 25 évre 72 ezer forint lesz.

    Az államtitkár elmondta, hogy a három éve futó családtámogatási programot már 92 ezer család vette igénybe, az eddig kifizetett vissza nem térítendő támogatás összesen 265 milliárd forint volt, de a kedvezményes kölcsönnel és az áfa-visszatérítéssel együtt összesen 550 milliárd forinttal segítették az otthonteremtést. Novák Katalin hozzátette: a kormány elkötelezett arra, hogy a jövő évben is folytatja és bővíti az otthonteremtési program támogatási lehetőségeit.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Befektetők szerint középtávon beindulhatnak a bérlakásberuházások

    Elhangzott, hogy ha a legrosszabb eshetőségre készülnek, akkor a 27 százalékos áfa azt eredményezheti, hogy kb. két évig nem lesznek új építésű lakások, miközben az áremelkedés miatt az értékesítés is nehézkes lehet.

    A munkaerőhiány, és általában a beruházási költségek csökkenésére nem számítanak, de a kereslet fennmaradására reményt ad a nominálbérek folyamatos növekedése.

    A nagy visszaesés szerintük átmeneti lesz, és néhány év után ismét elindulhat a beruházások növekedése.

    Úgy gondolják, fontos lenne a lakásépítések állami támogatása, és azt várják a kormányzattól, hogy a közeljövőben hoz ilyen irányú intézkedéseket.

    Érdekes lehet a bérlakásépítés a befektetők számára?

    Arról is beszélgettek a szakértők, hogy a jelenleg még csekély nagyságú bérlakáspiac a jövőben akár nagyobb szerepet is kaphat, az utóbbi 1,5-2 évben is már egyre inkább foglalkoznak a bérlakásépítés gondolatával.

    Valamelyest csökkent a saját lakásban lakók aránya az elmúlt időszakban a lakásárak növekedése miatt. Az elmozdulás a lakásbérlés irányában a munkaerőmobilitásra is kedvező hatású lehet.

    Egyelőre azonban nincsenek intézményi befektetők a bérlakásépítésben, így a fejlesztések sem indulnak el. Pedig – külföldi országok példáit látva – volna benne lehetőség, és a beruházókat foglalkoztatja a kérdés, a jövőben nagyobb szerepet kaphat a portfóliókban, de egyelőre nincs meg a megfelelő környezet és finanszírozhatóság.

    A kerekasztalbeszélgetésen részt vevő szakértők véleményének részletes ismertetését elolvashatja a Portfolio cikkében.

  • Emeli a kormány az ajánlott rezsióradíjat

    A szektort képviselő Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság javaslatára módosított rezsióradíj 15 százalékos emelkedésnek felel meg.

    Idén július és szeptember között átlagosan 335 ezer embernek adott munkát az építőipari szektor, ami 31 százalékos növekedés jelent ötéves távlatban, hasonlóan magas foglalkoztatásra pedig legutóbb 2006-ban és 2007-ben volt példa. Bár sokkal több ember dolgozik az építőiparban, a kereslet miatt mégis munkaerő- és kapacitáshiány sújtja az ágazatot.

    A munkaerőhiányban szerepet játszik az is, hogy a piaci szereplők szerint rengeteg szakember távozott külföldre a magasabb fizetések miatt. Pedig a lakásépítéseknél 33 százalékkal nőttek a költségek 2010-hez képest, ezen belül a munkaerőköltség 53 százalékkal nőtt. Ehhez jön még a szintén felszálló ágban lévő anyagköltség, amely közel 20 százalékkal emelkedett 2010 óta.

    Forrás: Napi.hu

  • Zuglóban elindult az első önkormányzati co-housing projekt

    A Zuglói Önkormányzat által - mintegy 1,5 milliárd forintos támogatással - megvalósuló projekt fő célja egy innovatív, fenntartható, önkormányzati bérlakásokat tartalmazó ház kialakítása Zuglóban.

    Mint korábban már megírtuk, Zuglóban, a Gizella utca 14-16. szám alatti önkormányzati tulajdonú telekre épül majd az a 25 lakásos, többszintes lakóház, amely megközelítőleg 100, különböző életkorú, társadalmi és családi helyzetű XIV. kerületi lakosnak nyújt majd megfizethető, fenntartható lakhatási lehetőséget. Olyan lakóközösség kialakítása a cél, amely a befogadáson alapul, és önszerveződő módon az egészséges és fenntartható életmódot támogatja. A ház körüli városi kertben az esővíz hasznosításával, komposztálással, a bio-hulladék újrahasznosításával egy körkörös gazdaságot alakíthatnak ki majd a lakók. Maga az épület is energiahatékony és okos informatikai megoldásokkal, előre gyártott elemekből, alacsony építési költséggel készül.

    Az önkormányzat jelentős társadalmi, mérnöki és környezetvédelmi tudással bíró partnereket vont be az E-CO Housing elnevezésű projektbe. A megvalósulásért fog dolgozni többek között a HABITAT for Humanity Magyarország, a BMGE Építészmérnöki Karának Urbanisztikai Tanszéke és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) is.

    A lakóház által nő a zuglói önkormányzati bérlakás-állomány, amelynek bővítésére óriási igény van, és csökken a lakásokra várók listája a kerületben.

    A közösen megtartott sajtótájékoztatón Karácsony Gergely zuglói polgármester beszédében úgy fogalmazott, az önkormányzati bérlakások többsége leromlott állapotú, energiahatékonyságuk alacsony, ezért az ott élő rászorulóknak magas a rezsije. A polgármester hangsúlyozta: a projekt ugyan nem oldja meg a lakásproblémákat, de egy olyan új irányt mutathat, amely innovatív megoldásokkal környezetbarát, alacsony fenntartási költségű lakhatást biztosíthat a legrászorulóbbaknak, emellett elősegíti a közösségépítést is.

    Beleznay Éva, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének alelnöke (HuGBC) szerint a pályázat egy olyan kísérleti projekt, amelynek az eredményeit mások is hasznosíthatják. Hozzátette, egyesülete a tapasztalatok széleskörű megismertetését végzi majd.

    Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója nagyon fontosnak nevezte, hogy a pályázat kapcsán a legsérülékenyebb társadalmi rétegből való emberek juthatnak fenntartható bérlakáshoz, ami a beilleszkedés legfontosabb feltétele. Az ügyvezető igazgató azt is elmondta, hogy szervezete a projekt során a bérlőkiválasztásban, és azok mentorálásában működik közre.

    Forrás: Portfolio, zuglo.hu

  • A fővárosi lakásépítések 60 százaléka csúszik

    A jelentés megállapítja, hogy összességében a hazai lakáspiacon minden tényező az erős kereslet fennmaradása irányába mutat, míg a lakásépítések egészséges felfutását számos tényező nehezíti. A lakásárak emelkedése országosan még nem túlzott, de a budapesti piacot szorosan figyelemmel kell kísérni, hogy a lakásárak fundamentumokat meghaladó emelkedése ne párosuljon túlzott kockázatvállalással a hitelezésben.

    Nem enyhül a kapacitáshiány

    A 2018 elején is érzékelt építőipari kapacitáshiány nem enyhült az elmúlt időszakban, a lakásfejlesztéseknek továbbra is versenyezniük kell a munkaerőért az állami beruházásokkal és az üzleti célú ingatlan-fejlesztésekkel. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a szűkös építési kapacitáskínálat mellett a kedvezményes újlakás-áfa 2019 végéig tartó hatálya a kapacitások iránti keresletben nagymértékű koncentrációt okoz: minden fejlesztő még e határidő előtt szeretne minél több lakást átadni – olvasható a jelentésben.

    E folyamatok mellett a Budapesten fejlesztés alatt álló lakásoknak mintegy 38 százaléka nem csúszik időben az eredeti tervekhez képest, 32 százaléka esetén félévnél kisebb, 29 százaléka esetén pedig fél évnél nagyobb a csúszás mértéke. A 2018. harmadik negyedéves adatok alapján az eredeti tervekhez képest késésben levő budapesti lakásprojektek csúszásának átlagos ideje 2,9 negyedév volt. Mindezek eredményeképpen az új projektek esetén már hosszabb fejlesztési idővel számolnak a beruházók.

    2018 11 Beruházások csúszása

    Forrás: MNB Lakáspiaci Jelentés, 2018 november

    Gyenge a hazai lakásállomány megújulása

    A hazai lakáspiac kínálati oldala továbbra sem tud lépést tartani az erős kereslettel, amit jól mutat, hogy a fejlesztés alatt álló fővárosi új lakások előértékesítettsége folyamatosan növekszik, és 2018 harmadik negyedévében 68 százalékot tett ki.

    2018 11 Bp célok

    Másrészt a piaci szereplők az új lakások iránti gyakorlatilag kifogyhatatlan keresletről számoltak be, és megjelent az előrehozott kereslet is a piacon. 2018 első féléve során országosan 6517 új lakás került átadásra, ami 30 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának értékét, a kiadott építési engedélyek száma azonban ugyanezen idő alatt már 9 százalékkal visszaesett.

    2018 11 szándékok

    A hazai lakásállomány éves megújulási rátája mindezzel 0,36 százalékot tett ki a második negyedév végén. Az egyes régiók között nagy heterogenitás tapasztalható, Közép-Magyarországon 0,9, míg Észak-Magyarországon csupán 0,1 százalék az utóbbi érték, de összességében a régiós országokhoz képest alacsony a megújulás. Ennek okai legfőképpen az építőipar szűkös munkaerő- és alapanyag-kapacitásai és a szektor relatíve alacsony termelékenysége lehetnek, míg egyes megkérdezett szakértők szerint a hatékony technológiák használatának hiánya is szerepet játszhat benne.

    2018 11 ép foglalkoztatottak

    Budapesten 2019-ben tetőzhetnek az újlakás-átadások, 2018-ban 7,4 ezer, 2019-ben 15,7 ezer új lakás átadását várjuk. 2020-tól azonban visszaeshet a kínálat a megszűnő kedvezményes áfakulcs miatt, amit a piaci szereplők egyöntetű véleménye is megerősít. Erre az évre mindösszesen háromezer lakás átadása várható. A szűkös kapacitások miatt a projektek 60 százaléka már most időbeli csúszásban van, a 2019-re tervezett nagy számú átadásokból így több is 2020-ra tolódhat.

    2018 11 gátló tényezők

    A kereslet nő, a hitelek száguldanak

    A hazai lakáspiacon minden tényező a kereslet élénkülése irányába mutat. A háztartási szektor vagyoni helyzetének javulása, valamint az élénk bérkiáramlás a szektor megtakarításait is nagymértékben emelte, ami a hosszú távú jövedelmi kilátások mellett pozitív képet fest a várható lakáspiaci keresletről. 2018-ban nemcsak a lakásvásárlási kedv, de a korszerűsítési szándék is újult erőre kapott a háztartások körében.

    A hitelintézetek lakáscélú hitelkibocsátása 2018 első felében közel 40 százalékkal bővült éves alapon, de a fogyasztási hiteleken belül is egyre meghatározóbb a lakáscél. A kamatfelárak jelentősen csökkentek a vizsgált időszakban, amelynek hatására a kamatfixált hitelek átlagos felára elérte a változó kamatozású hitelekét. Bár az újonnan kibocsátott hitelek volumene a 2008. évi érték 80 százalékát teszi ki, van tér a lakáshitelezés további bővülésére.

    További áremelkedés is várható

    A lakáspiac élénkülése a lakásárak dinamikus emelkedése mellett az adásvételek számának növekedésében is megmutatkozott. A hazai lakásárak országos átlagban nominálisan 16,2 százalékkal emelkedtek éves alapon a második negyedév végén az aggregált MNB lakásárindex értékei szerint. A lakásárak ugyanezen idő alatt reálértelemben 12,7 százalékkal drágultak, míg 2018 egészére előrejelzésünk alapján 11,5 százalékos növekedés várható.

    2018 11 lakásárak

    2018 11 költségek

    A lakásárak a folyamatos emelkedés ellenére országos átlagban még a makrogazdasági fundamentumok által indokolt szint alatt tartózkodnak, Budapesten azonban jelentősen megemelkedett a túlértékeltség kockázata, így még fontosabbá vált a fővárosi piaci folyamatok körültekintő figyelemmel kísérése. Enyhíti a kockázatokat, hogy egyelőre nem látszik, hogy a hitelintézetek a fővárosban a magasabb kockázatvállalás melletti finanszírozás irányába mozdulnának el.

    2018 11 lakásárak régiók

    A hazai lakáspiac erős heterogenitást mutat területi alapon, az egyes településtípusok közötti különbségek 2018 első félévében tovább nőttek. 2018 második negyedévére a 2017. év végi 15,6 százalékhoz képest 20,2 százalékra gyorsult a budapesti lakásárak éves nominális növekedési üteme. A vidéki városokban ugyanezen időszakban a 2017. végi 13,3 százalékról 16,3 százalékra nőtt, a községekben pedig 16,9 százalékról 11,8 százalékra csökkent az éves lakásár-dinamika. Mindezen folyamatok tükrében még inkább elnyílt a vidéki kisebb települések és a főváros közti árolló. A községekben tapasztalt átlagos négyzetméterárak már csak 22 százalékát teszik ki a főváros átlagának, a vidéki városokban tapasztalt árszint pedig 37 százalékát, amíg ezen értékek 2012-ben – amikor a legkisebb árkülönbségek voltak tapasztalhatók – rendre 47 és 62 százalékot mutattak.

    2018 11 lakásárak települések

    Előzetes számítások szerint Budapesten 2018 harmadik negyedévében ismét gyorsult a lakásárak éves dinamikája, és 23,9 százalékot tett ki, míg országos átlagban ugyanekkor 16 százalékos növekedés volt mérhető.

    Forrás: MNB Lakáspiaci Jelentés, ingatlanhirek.hu

  • Elmaradhat a rekord az építőiparban

    2018 első 9 hónapjában 1843 milliárd forint értékben indultak meg kivitelezési munkák hazánkban, ami 2,7 százalékkal jelentett alacsonyabb szintet, mint a 2017 azonos időszakát jellemző összeg. Mindezt úgy, hogy az első félévben még 24 százalékos volt az Aktivitás-Kezdésben az idei év előnye. A harmadik negyedévben mindössze 448 milliárd forint értékben lépték kivitelezési fázisba építőipari beruházások, az első két negyedév közel 700 milliárd forintos összegeivel szemben.

    2018 első három negyedévében összességében 5 százalékkal kisebb összegben indultak el magasépítési kivitelezési projektek hazánkban, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenésben jelentős szerepet játszott a lakásépítések esetében tapasztalható visszaesés. 2018. első 9 hónapjában összesen közel 990 milliárd forint értékben kezdődtek meg magasépítési kivitelezések.

    1 teljes kezdés

     

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint

    Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, elmúlt időszakokban rekordokat döntögető mélyépítési szektor jelentőset fékezett a harmadik negyedévben. 109 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkák a szektorban, míg az első és második negyedévben még 392 és 352 milliárd forintot tett ki az Aktivitás Kezdés mutató értéke.

    Az elmúlt években nem csak a lakásfejlesztők voltak aktívak, de a magasépítések esetében az iroda-beruházások illetve az ipari ingatlan és raktár beruházások is pörögtek, ami az idei évben is tovább folytatódott - derül ki a jelentésből.

    2 teljes kezdés régiós

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között 

    A megkezdett kivitelezési munkák esetében a Közép-Magyarország régió részesedése továbbra is magasabb volt 2018 első három negyedévében a 2014-2017 közötti időszakban megfigyeltnél. Összességében az újonnan építési fázisba lépett beruházások összértékének 41 százaléka kötődött a területhez, míg az előző években az aránya átlagosan 37 százalékos volt. 2018 első 9 hónapjában Kelet-Magyarországon indultak a 2014-2017-es időszakhoz képest kisebb arányban építési beruházások, a terület részesedése 29 százalékos volt, a korábbi 34 százalékkal szemben.

    Sok a bizonytalanság a lakáspiacon

    Az utóbbi időben számos bejelentés született a kedvezményes lakásáfa sorsával kapcsolatban. A napokban elfogadott szabály szerint a lakásfejlesztők jelentős haladékot kaptak, és a 2018. november 1-én jogerős építési engedéllyel rendelkező, és 2023 végéig eladott lakások esetében alkalmazható marad az 5 százalékos áfakulcs. Ami további könnyítést jelent a korábbi bejelentéshez képest, mely szerint a 2019. év végéig szerkezetkész állapotban lévő beruházások esetében maradt volna érvényes a kedvezményes áfakulcs. Mindez azt is jelentheti, hogy a korábban időhiány miatt leállított projektek fejlesztői elgondolkodhatnak a beruházás újraindításán, valamint szintén felértékelődhetnek az építési engedéllyel is rendelkező építési telkek.
    Szintén az előbbiek következménye, hogy csökkent a veszélye, hogy már meghirdetett projektek törlésre kerüljenek, vagy a megkezdett munkálatok ellenére a projektek félbeszakadjanak a korábbi szűk határidő miatt. Nagy kérdés természetesen, hogy a megadott november 1-i határidőig pontosan mennyi projekt rendelkezett már érvényes építési engedéllyel, összességében azonban továbbra is arra számítunk, hogy a 2017-es rekordot követően csökkenhet az újonnan elindított beruházások összértéke 2019-2020-ban. Szintén érdekes helyzetet teremt, hogy 2023-ig még lehetnek a piacon 5 százalékos áfával értékesített – így elméletileg sokkal olcsóbb – projektek, míg másoknál már 27 százalékot kell majd fizetni. Az árak között azonban vélhetően nem lesz az ennek kapcsán indokolt több mint 20 százalékos különbség.

    3 lakás kezdés befejezés

    Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2018 között folyóáron 

    2018 első 9 hónapjában 226 milliárd forint értékben indult meg társasházi lakásprojektek kivitelezése, míg 2017 azonos időszakában az összegük 336 milliárd forintot tett ki. A visszaesés tehát már az idei évben érzékelhető volt, ugyanakkor még mindig magasabb volt a kivitelezési fázisba lépő beruházások értéke, mint 2016-ban január és szeptember között. 2018-ban az egymást követő negyedévekben folyamatos mérséklődés volt megfigyelhető az Aktivitás-Kezdés mutató szintjében, az első negyedév 89, és a második negyedév 84 milliárd forintos összege után a harmadik negyedévben már csak 52 milliárd forint összegben kezdődtek meg építési munkák a szektorban, ami 2016 első három hónapja óta a legalacsonyabb értéket jelentette.
    Az Aktivitás-Befejezés mutató azonban a vártnak megfelelően növekedett a társasházi lakásberuházások esetében. 2018 első 9 hónapjában 140 milliárd forint összegben fejeződtek be társasházi lakásépítési beruházások, míg a tavalyi év azonos időszakában összegük csak 106 milliárd forintot tett ki, így a növekedés 33 százalékos volt. 

    Az újonnan elindult lakásépítések esetében Közép-Magyarország vezető szerepe nem igazán változott. A kivitelezési munkák több, mint 60 százaléka itt indult el, ami hasonló arány, mint a 2014-2017-es időszakot jellemző.

    4 lakás kezdés régiós

     A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon 

  • Az épületenergetikai piac kihívásai és lehetőségei

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) az energiahatékonysági ágazat szereplőivel partnerségben dolgozik azon, hogy Magyarországon egyre több energiahatékonysági beruházás valósuljon meg. A MEHI 2018 őszén – immár negyedszerre – megkérdezte az energiahatékonysági szektorban működő vállalkozásokat a 2017. évi üzletmenetükről, eredményeikről, a piaci kilátásokról.

    Idén is növekedett a piac, de kihívásokkal küszködik

    A vállalatok legnagyobb részénél a tavalyihoz hasonlóan idén is folytatódott a növekedés: a válaszadók több mint fele jobbnak értékelte mind a saját (61%), mind maga az energiahatékonysági piac helyzetét (55%) az előző évihez képest. Míg tavaly 68 százalékuk számolt be növekedésről a megrendeléseiket tekintve, addig idén ez az arány 72 százalékra nőtt.

    n6helyzete cegek jovedelmezosege2018

    A jövő évben azonban a cégek zöme már nem számít további növekedésre: kétharmaduk úgy gondolja, hogy az energiahatékonysági piac jelen keretek között elérte maximumát és a következő időszakban megtartja jelenlegi helyzetét, a trendek további felfutását mindössze 28 százalékuk várja.

    A piac kihívásai

    A jó teljesítmény ellenére több tényező is nehezíti a vállalatok piaci működését. A legfőbb akadályt a tavalyihoz hasonlóan idén is a munkaerő- és a gyártói, illetve kivitelezői kapacitáshiány jelenti.
    A kiszámíthatóság hiánya is erősen megjelenik a piaci korlátozók között: a válaszadók 44 százaléka említette a kihívások között a változékony jogszabályi környezetet.

    akadalyozo tenyezok2018

    Kiszámítható, hosszú távú ösztönzőrendszerre van szükség

    A 2017-es évet szinte egybehangzóan sikeresnek ítélték meg a vállalatok. Az új előírások előtérbe helyezik az energiahatékonyságot és az ezzel kapcsolatos tanácsadói munkát, melyek miatt érezhetően megnövekedett az energiahatékonyabb termékek iránti igény is.

    A sikerek ellenére azonban több kihívással kell idén is szembesülnie a szektor vállalkozásainak: a munkaerő hiánya, és a helyenként akár féléves késést okozó építőanyag-hiány komoly áremelkedést generált a piacon az elmúlt időszakban, és ez a trend továbbra is tart.
    Idén az újépítések jelentették az energiahatékonysági piac motorját. Ezt egyértelműen annak tulajdonítják, hogy a kedvező intézkedések – pl. az áfacsökkentés és a CSOK – elsősorban az újépítésű ingatlanokra vonatkoznak.

    A cégek egybehangzóan a támogatási rendszer kiszámíthatatlanságát és az ebből fakadó tervezhetetlenséget jelölték meg az elmaradó lakossági energetikai korszerűsítések okaként, és egy hosszú távú ösztönzőrendszer bevezetését javasolják. Szakmai szempontból kívánatosnak nevezték azt is, hogy egy jövőbeni új támogatási rendszer a komplex energetikai korszerűsítések felé terelje a beruházásokat. Ezek támogatása annál fogva is fontosabb lenne, mert az építőipari árak emelkedése annyira megdrágította a felújításokat, hogy a komplex épületenergetikai korszerűsítések megtérülési ideje becslések szerint 20 év fölé emelkedett a jelenlegi rezsiárak tükrében. Ennek jelentős része a munkaerő- és termékgyártói kapacitáshiányra vezethető vissza, az épületenergetikai előírások szigorodása miatti emelkedés 15-20 százalékra becsülhető.

    MEHI álláspont

    Lehetőségek az épületenergetikai piacon

    A lakásépítések és ezen belül az épületenergetikai szektor tapasztalt fellendülését az irányzott kormányzati intézkedések (pl. áfacsökkentés, CSOK, uniós beruházási források, TAO kedvezmény energetikai beruházások után) idézték elő. Konszenzus van abban a kérdésben, hogy az újlakásépítési-piac élénkítésére tett kormányzati lépések fontosak, hisz egy történelmi mélypontról lendítették fel a szektort. Az áfacsökkentés 2019-es záró határideje azonban már rövid távon is visszafogja a fejlesztéseket, így ellentétes azzal a kormányzati céllal, ami az építőipari növekedés stabilizálására irányul.

    Az újlakáspiacot támogató intézkedések mellett ugyanakkor szükséges lenne, hogy a lakossági épületenergetikai korszerűsítésekre is rendelkezésre álljanak rendszeres, kiszámítható, tervezhető állami ösztönzők. Az utolsó ilyen forrás – a lakáskassza-támogatások – kivezetése így halmozottan hátrányos hatású a korszerűsítési, felújítási piac szempontjából.[1]

    Egy hosszú távú, lakossági fókuszú energiahatékonysági ösztönző rendszer jót tenne a piacnak is: területileg kiegyenlít, az építőipari KKV-k megrendelésállományát stabilizálja. Míg az újépítések továbbra is rendkívül aránytalan területi eloszlást mutatnak a KSH adatai szerint[2], addig a MEHI korábbi kutatása alapján elmondható, hogy a felújítások országosan korrigálni tudnák az újépítések okozta területi aránytalanságokat. Továbbá korábbi tanulmányok[3] szerint minden újépítésre 10 felújítás jut, és bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk jelentős; különösen a kisebb építőipari vállalkozások helyzetének kiegyensúlyozásában tudnának komoly szerepet játszani.

    A fentiek tükrében szükséges és előremutató lépés lenne, ha a felújítási piac is az újépítésekhez hasonló ösztönzésben részesülne. Egy kiszámítható és stabil szabályozási környezet, valamint egy hosszú távú, tervezhető, hatékony ösztönző- és támogatási rendszer egyaránt szolgálná a lakosság, a piac és az állam érdekeit, hiszen a folyamatosan felmerülő beruházási igények stabil és kiegyenlített piaci körülményeket teremtenének, amellyel egyúttal az ország energiahatékonysági vállalásai is teljesíthetők lennének.

    A tét emelkedett

    Az előttünk álló időszak kiemelt jelentőségű lesz az energiahatékonysági szakpolitikák és épületenergetikai szabályozók átgondolása tekintetében, hiszen az európai társjogalkotók elfogadták a 2030-ig tartó időszak energetikai célkitűzéseit, és megegyeztek az épületek energiahatékonyságával foglalkozó (Energy Performance of Building Directive), az energiahatékonysági (Energy Efficiency Directive) és az Energiaunió irányításáról szóló, úgynevezett Governance irányelvekről.

    A felülvizsgált épületenergetikai és energiahatékonysági irányelvek – utóbbit az Európai Parlament várhatóan 2018. november közepén hagyja jóvá – megkövetelik, hogy energia-megtakarítási lépésekkel az EU éves energiafogyasztása 2030-ra tartósan 956 Mtoe alá csökkenjen. Erre nagy szükség is van, hiszen a globális felmelegedés 1°C-nál tart, a jelenlegi ütem mellett a 1,5°C-os emelkedést 2040-re eléri a Föld. A globális energiaigény ráadásul 2017-ben nagyon megugrott, és bár az energiahatékonyságból eredő megtakarítások még jelentősek, a javulás üteme lelassult, mely a légkört terhelő káros-anyagok növekedésében is megmutatkozik.

    Magyarországon az energiahatékonyság még jelentős, kihasználatlan beruházási lehetőségeket rejt, ezek azonban csak célzott állami intézkedések és erőteljes szemléletformálás segítségével aknázhatók ki. Az, hogy milyen szakpolitikai intézkedések születnek, hazánk mit vállal a közös európai célok teljesítése érdekében, az elkövetkező hónapok döntései fogják meghatározni. A tagállamoknak most kell megtenni tétjeiket, melyhez keretet a Nemzeti Energia- és Klímatervek adják. Ezek első vázlatát legkésőbb jövő év elejére a tagállamoknak össze kell állítania.

    ________________________________________
    [1] A lakáskassza-támogatás az Európai Bizottság felé bejelentett energia-megtakarítási szakpolitikai intézkedés volt. A 2016-ban elszámolt 2,99 Petajoule új energia-megtakarításból 0,5 Petajoule a lakáskasszás energetikai felújításoknak volt köszönhető.
    [2] Főként a Pest megyei és egyes dunántúli megyéket, Budapestet, illetve megyeszékhelyeket mozgatják meg: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/182/index.html
    [3] Hazai Hatékonyság

    A felmérés eredményeit részletesen ITT olvashatják.

  • Döntöttek a lakásáfáról: van, akinek marad a kedvezmény

    "A kedvezményes adókulcs főszabály szerint jövő év végéig hatályban van, ami azt jelenti, hogy 2019. december 31-ig minden - a törvényi feltételeknek megfelelő - új építésű lakóingatlan - 300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlan, 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás - értékesítése után a legalacsonyabb mértékű, 5 százalékos áfát számítják fel. A kedvezményes adómérték a változtatást követően az ingatlan legkésőbb 2023. december 31-én történő étékesítéséig alkalmazható, ha 2018 november 1-jéig rendelkezett építési engedéllyel."

    A Portfolio összeszedte, kik lehetnek a nyertesei és kik a vesztesei a döntésnek.

  • Decembertől indul a kibővített csok

    Az államtitkár azt is elmondta: a háromgyerekes családok szintén december 1-jétől kérhetik a 15 millió forintos kamattámogatású kölcsönt. A családok otthonteremtési kedvezményéről szóló kormányhatározat a mai Magyar Közlönyben jelenik meg.

    A támogatások összege nem változott.

    {csv}Gyermekek száma;Építésre vagy új lakás vásárlására;Használt lakás vásárlására vagy bővítésre
    1;600.000 Ft;550.000-600.000 Ft 
    2;2.600.000 Ft + 10.000.000 Ft hitel;880.000-1.430.000 Ft 
    3;10.000.000 Ft + 15.000.000 Ft hitel;1.320.000-2.200.000 Ft 
    4 vagy több;10.000.000 Ft + 15.000.000 Ft hitel;1.760.000-2.750.000 Ft{/csv}

    vagy ezen összegek és a korábban igénybe vett támogatás különbözeti összege

    Az államilag támogatott, garantáltan 3 százalék alatti kamattal adott hitel 25 éves futamidőre vehető fel, így a törlesztőrészlete havi 50 ezer forint alatt marad.

    A 2019-es költségvetésben a kormány 242 milliárd forintot különített el a programra.

    Forrás: hvg.hu

  • Ott épül lakás és ott magasak az árak, ahová a népesség vándorol

    A KSH belső vándorlási adatainak és a Költözzbe.hu lakáspiaci adatbázisának összevetéséből kiderült, hogy oda szeretnének költözni a legtöbben, ahol jó munka és jó minőségűnek vélt városi élettér található, és emiatt ott vesznek lakást a befektetők is kiadási célra.

    A Költözzbe.hu portál egyedi térképet és grafikont készített ezekről a folyamatokról.

    Költözzbe terkep1

    Az elvándorlással leginkább érintett területek az ország délnyugati, illetve északkeleti térségei, ahonnan elsődleges célpontok Budapest és agglomerációja, a nyugati országrész győri, soproni és szomszédos járásai, illetve a kecskeméti, a szegedi és a debreceni járások, továbbá külföldi országok, ami ideiglenesen negatív hatással lehet a lakáspiacra.

    Korábban mi is bemutattuk már azt az összefüggést, hogy ott épül a lakások zöme, ahová az emberek költözni akarnak, illetve elköltöznek. A lakásépítések, illetve a kiadott új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma szoroasan követi a belső vándorlást.

    Lakásépítések 2015 2017

    Lakásépítések száma megyénként, 2013-2016

    Engedélyek és egyszerű bejelentések megyénként 2015 2017

    Új lakásépítéi engedélyek és egyszerű bejelentések száma megyénként, 2013-2016

    A Költözzbe.hu saját historikus adatai alapján megvizsgálta a 2012-2015 illetve a 2016-2018 közötti időszakokban hirdetetett lakások kínálati átlagárait és rögzítette a két időszak közötti változást. Ebből kiderült, hogy - egy-egy kirívó területet leszámítva, ilyen például a Balaton partvidékének piaca, ahol bár a vándorlási különbözet nem különösebben pozitív, a befektető, nyaralót vásárló vevők miatt komoly áremelkedések voltak - ott nőttek leginkább a lakásárak, ahol pozitív a vándorlási különbözet.

    Költözzbe terkep2

    Azokban a járásokban, ahol a belső migráció egyenlege pozitív volt, ott egyértelmű árnövekedés volt megfigyelhető, néhány járás kivételével az elvándorlás pedig az ingatlanárak jóval lassabb ütemű növekedését, vagy akár a csökkenését is eredményezte.

    Mit hozhat a jövő?

    A portál szakértői szerint a következő években várhatóan folytatódik az a tendencia, hogy a lakosság (jellemzően a fiatalabb korosztályok) a nagyvárosok, a több munkalehetőséget, ezáltal magasabb életszínvonalat kínáló települések irányába költözik és ez vonzza a befektetőket. Az elemzők úgy látják, hogy a népszerűbb területeken egy következő kisebb-nagyobb válság vagy piaci korrekció esetén is működő piaccal, élénkebb kereslettel, kevésbé visszaeső árakkal találkozhatunk majd. Ugyanakkor felhívják a figyelmet: az elnéptelenedő, elöregedő területeken az ingatlanárak továbbra is stagnálni fognak, és egy nehezebb gazdasági időszakban jelentős áresést is el kell könyvelniük, ha egyáltalán lesz bárki, aki gazdaságilag kevésbé prosperáló városban vagy kistelepülésen szeretne vagy tud majd ingatlant vásárolni.

    Forrás: igylakunk.hu, Pénzcentrum

    Kapcsolódó cikkünk: Mennyi embernek kellene lakást építeni?

  • A már engedélyezett ingatlanokra 2023-ig kedvezményes marad a lakásáfa

    A pénzügyminiszter közölte, az építőipari szakértők kérésére megfogalmazott módosító javaslatot a héten nyújtják be az Országgyűlésnek a Törvényalkotási Bizottságon keresztül.

    Főszabály szerint a kedvezményes adókulcs jövő év végéig hatályban van, ami azt jelenti, hogy 2019. december 31-ig minden - a törvényi feltételeknek megfelelő - új építésű lakóingatlan (300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlan, 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás) értékesítése után a legalacsonyabb mértékű, 5 százalékos áfát számítják fel.

    Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) és más szakmai szervezetnek a javaslatai alapján dolgozta ki a Pénzügyminisztérium a részletes szabályokat. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja, akkor 2019. december 31-ét követően azoknál az új lakóingatlanoknál is alkalmazható az öt százalékos mértékű áfa, amelyek építésére 2018. november elsején már van végleges építési engedély, vagy - a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanok esetében - az építését addig bejelentették. A kedvezményes adómérték ebben az esetben is csak akkor alkalmazható, ha legkésőbb 2023. december 31-én eladják az új lakást.

    Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, a legalacsonyabb mértékű, öt százalékos lakásáfa még öt éven keresztül alkalmazható.

    Forrás: Pénzügyminisztérium

  • Több az új lakás, de a jövő továbbra is bizonytalan

    2018 első három negyedévében 10.218 új lakás épült, 28%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 26.655 volt, 6,2%-kal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal mai közleményében.

    A lakásállomány (~4,4 millió lakás) a nemzeti vagyon része, minőségi megújítása közérdek. Egy felépülő új lakás legalább 100 évig szolgálja a benne élő tulajdonosokat, bérlőket. A lakás és a lakáskörülmények a családok életminőségét alapvetően meghatározó tényezők. A 100 éves, indokolt megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni. Emellett szükséges lenne évente hozzávetőleg 120 ezer lakás átfogó felújítása.

    Amennyiben a megszűnő kedvezményes áfa, illetve egyéb kivezetett támogatások helyett nem fogad el az Országgyűlés ezekkel egyenértékű új ösztönzőket, akkor a lakásépítési számok ismét drasztikusan esni fognak.

    Az építésiengedély-adatok már most előrevetítik, hogy kedvező fordulat nélkül rövidesen ismét az évi 16 ezres szint környékére süllyed a lakásépítések száma. (Helyzetelemzésünk a Konszolidáció helyett hullámvasút? c. anyagunkban.)

    Átfogó, központi program szükséges a vidék népességmegtartó képességének növelésére – ehhez a munkahelyteremtés mellett a lakhatási körülmények javítása is fontos. A családok gyermekvállalási kedve is alapvetően függ ezektől a tényezőktől.

    A lakásépítés fontos pillére az építőiparnak, és megerősítése alapfeltétele az ágazat tartós stabilitásának. Ehhez hosszú távú előrelátásra és kiszámíthatóságra van szükség mind a családok, mind az ágazat számára. A három legfontosabb makrogazdasági faktor, amelyre a kiszámíthatóság megteremtéshez fókuszálni kell: a szakképzés reformja, a munkavállalói mobilitás elősegítése és a demográfia kérdése.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is kiáll amellett, hogy az építőipari fellendülés szinten tartásának, valamint az otthonteremtési feladatok kiegyensúlyozott kezelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszülessen egy hosszú távra előretekintő, koherens kormányzati lakásprogram és egy azzal összhangban álló építésstratégia. Emellett szükség van egy felelős kormányzati szereplőre, aki átfogja és koordinálja e program megvalósítását.

    A KSH szerint 2018 III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
    • Az előző év azonos időszakához képest 28%-kal több lakás épült. A lakásépítés a községekben kiemelkedő ütemben bővült, emellett Budapesten is az átlagot meghaladó az épített lakások számának emelkedése.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • Az új épületekben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 37%-a többlakásos épületben, 5,3%-a lakóparkban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 3 m2-rel 100 m2-re nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 26.655, ami 6,2%-kal kevesebb a korábbi időszaknál. Az építendő lakások száma Budapesten 25%-kal csökkent, a megyei jogú városokban változatlan maradt, a többi városban 9%-kal, a községekben 7,4%-kal emelkedett. Az építtetők az esetek 43%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 8,5%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 79%-ot ért el.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,2%-kal több, összesen 10.322 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3.225, ami 19%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünket a letölthető fájlban olvashatja.

  • Több használatba vett lakás, kevesebb építési engedély

    2018 I-III. negyedévében:

    • Az előző év azonos időszakához képest 28%-kal több lakás épült. A lakásépítés a községekben kiemelkedő ütemben bővült, emellett Budapesten is az átlagot meghaladó az épített lakások számának emelkedése.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • Az új épületekben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 37%-a többlakásos épületben, 5,3%-a lakóparkban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 3 m2-rel 100 m2-re nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 26 655, ami 6,2%-kal kevesebb a korábbi időszaknál. Az építendő lakások száma Budapesten 25%-kal csökkent, a megyei jogú városokban változatlan maradt, a többi városban 9%-kal, a községekben 7,4%-kal emelkedett. Az építtetők az esetek 43%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 8,5%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 79%-ot ért el.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,2%-kal több, összesen 10 322 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3225, ami 19%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    engedélyek

    lakásépítések

     

  • Konszolidáció helyett hullámvasút?

    A lakásépítések mennyisége nemcsak fontos konjunktúramutató, hanem az otthonteremtési lehetőségek fontos előrejelzője. A 2017-ben felépült 14.389 db lakás országos viszonylatban több mint 300 éves lakásmegújulási ütemet jelent. Az 1.000 főre jutó lakásépítések száma is rendkívül alacsony Magyarországon, a környező országokban népességarányosan jóval több lakás épül.

    Az elmúlt 100 év lakásépítési „hullámvasútja” kiszámíthatatlanságot, kialakuló, majd megszűnő termelési, tervezői, kivitelezői kapacitásokat és sok esetben rossz építési minőséget hozott Magyarországnak.

    Lakásépítések 1921 2017 TLE

    A magyar lakásállomány közel 80%-a a rendszerváltás előtt épült.

    Lakások építési forma szerint TLE

    A lakásállomány (~4,4 millió lakás) a nemzeti vagyon része, minőségi megújítása közérdek. Egy felépülő új lakás legalább 100 évig szolgálja a benne élő tulajdonosokat, bérlőket. A lakás és a lakáskörülmények a családok életminőségét alapvetően meghatározó tényezők. A 100 éves, indokolt megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni. Emellett szükséges lenne évente hozzávetőleg 120 ezer lakás átfogó felújítása.

    A lakásépítések évszázados mélypontja 2013-ban volt, majd lassú emelkedés kezdődött. A valós fordulatot a 2015. év végén bejelentett lakáspolitikai intézkedések, az 5%-os újlakásáfa és a kibővített, megemelt CSOK hozták.

    Lakásépítések alakulása 2000 2020 TLE

    2018 júliusában jelentette be a pénzügyminiszter, hogy a kormány nem szándékozik meghosszabbítani a lakásáfa-kedvezményt. Mára tudjuk, hogy a lakáscafeteria, valamint a lakástakarékpénztári megtakarítások támogatásának is vége. Ezekkel az intézkedésekkel biztosra vehető, hogy a kedvező folyamatoknak vége szakad, amennyiben nem születik kompenzáló intézkedés (pl. jelentős volumenű állami bérlakásépítési program; a megszüntetett ösztönzők legalább részleges visszaállítása). A megfizethető költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító, a legális munkával, adófizetéssel és a családalapítással, gyermekvállalással összekötött bérlakásrendszer kialakítása megkérdőjelezhetetlenül a demográfiát támogató eszköz lehetne Magyarországon.

    A hazai és a nemzetközi adatok is azt támasztják alá, hogy a 2015-ben elindult pozitív trend visszakorrigálása idő előtti, a jelenlegi növekedés az évszázados mélyponthoz (2013) képest örvendetes, de a hazai lakásépítési számok még messze a indokolt évi 43 ezres szint alatt vannak.

    Az építésiengedély-adatok már most előrevetítik, hogy kedvező fordulat nélkül rövidesen ismét az évi 16 ezres szint környékére süllyed a lakásépítések száma.

    Lakásépítések 1000 főre TLE

    A 2017-es hazai lakásépítési szám a régiós országok adataihoz képest is kirívóan alacsony. 2017-ben pl. a jobb minőségű lakásállománnyal rendelkező Ausztriában több mint négyszer annyi lakás épült, mint Magyarországon.

    Lakásépítések lakásállomány TLE

    Magyarország nem csak a népességarányos lakásépítések számában, hanem a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban négyszerese a hazainak.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ennek egyik lényeges eleme a lakásépítés. Ezért a lakásépítések, lakásfelújítások és bérlakásépítések száma, valamint a lakhatási szegénység visszaszorítása a mindenkori kormány teljesítményének egyik alapvető fokmérője, mutatva a jövő iránti elköteleződését is.

    Lakásépítés Közérdek TLE

    A felépülő lakások nemcsak az építkezők, az új lakást vásárlók, az első bérlők érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába. A lakásépítés legalább annyira közérdek, mint az állami forrásokból megvalósuló egyéb infrastruktúrafejlesztések.

    Építményfőcsoportok részesedése 2017 TLE

    Nem lakóépületek: szállodák, hivatali épületek, kereskedelmi épületek, közlekedési és hírközlési épületek, ipari épületek és raktárak, szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi épületek, egyéb nem lakóépületek
    Egyéb építmények: közlekedési infrastruktúra, közmű-infrastruktúra, egyes ipari-, sport- és üdülőlétesítmények

    A 2017 és 2022 közötti, a lakásépítéseket nem tartalmazó építőipari megrendelésállomány 75%-a állami beruházás.

    GyörgyL dia

    Forrás: Dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) stratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárának előadása

    A kiszámítható jövőkép elengedhetetlen a szakmát választó fiatalok szempontjából is, így befolyásolja a szakmaválasztást. A kiszámítható lakásépítési volumen mellett létesülhetnek stabil kivitelezői kapacitások, illetve – az anyagimport helyett – fejlődhet, illetve maradhat fenn a hazai építőanyagipar.

    A lakásépítések egészséges szintjének eléréséhez a legfontosabb előfeltétel a politikai akarat, amely akkor mutatkozik meg egyértelműen, ha lesz egy érdemi kormányzati szereplő, akit kijelölnek a lakásügyek (lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések) felelős koordinálására, intézkedések előkészítésére, végrehajtására, monitoringjára.

    A lakáspolitikában nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. A célszámok megvalósulására is tekintettel lenne szükséges meghatározni a támogatási eszközöket, volumeneket. Jelenleg nem látszik kormányzati vízió arról, mennyi lakás épüljön, illetve újuljon meg a jövőben.

  • Új konstrukció a Fundamentánál

    A Fundamenta új konstrukciója szerint 5 százalékos jóváírást adnak évente egyszer a leendő ügyfeleiknek a befizetések után. A minimális megtakarítási idő a tervek szerint 6 év lesz, melynek végén fix 2,9 százalékos kamattal juthatnak az ügyfelek hitelhez. A maximális havi megtakarítás összege várhatóan 20 ezer forintról 40 ezer forintra fog nőni.

    További információ: https://www.penzcentrum.hu/megtakaritas/itt-a-fundamenta-valasza-az-ltp-k-kivereztetesere-van-remeny.1071446.html 

  • Lesz-e elég önerő a CSOK-hitelekhez?

    Ez az intézkedés nem vissza nem térítendő pénzt jelent - emeli ki cikkében a Realista.hu. Ez ugyanúgy egy visszafizetendő banki kölcsön, azonban valóban jóval kedvezőbb kamatozású, mintha piaci kölcsön lenne.

    „A CSOK változások nagyobb lehetőséget jelentek a kétgyermekes családoknak, mint a háromgyerekeseknek. Az összes folyósított támogatási összeg és az igénylések számának hányadosából kiderül, hogy eddig a családi otthonteremtési kedvezményt alapvetően nagyobb számban a kétgyermekes családok vették fel, esetükben arra szolgált, hogy a lakás egy szobával bővüljön, kellemesebb otthont teremtsenek vagy egy jobb környezetbe költözzenek. A mostani intézkedéssel is a kétgyermekesek jutottak még előnyösebb lehetőségekhez, amit valószínűleg igénybe is fognak venni.” – idézik Balla Ákost, a Balla Ingatlan ügyvezetőjét.

    Ez a legkönnyebben úgy értelmezhető, ha összehasonlítjuk a támogatás mértékét a változtatás előtt és után. A háromgyerekes családok eddig 10 millió forint vissza nem térítendő támogatásra és 10 millió forint kedvező kamatú kölcsönre voltak jogosultak, az új módosítás csupán 5 millió forinttal több kedvező hitelkeretet biztosít számukra. Ezzel ellentétben, a két gyermekes családok most egy harmadik gyermek vállalása nélkül, igényelhetik ezt a 10 millió forintos támogatott hitelt.

    „Ez a lépés, habár kedvező feltételeket biztosít, de még mindig a hitelfelvételben nyújt segítséget. A banki hitelnek pedig előfeltétele, hogy legyen egy biztos önerő. Ha például a fiatalabb korosztály, a pályakezdők esetét vesszük példának a lakásvásárlás tekintetében, egyértelmű, hogy nem rendelkeznek olyan önerővel, amire hitelt tudnának felvenni. Ez részben a korukból is adódik, azonban az is fontos szerepet játszik, hogy kevés, a megtakarításra ösztönző behatás éri őket gazdasági és oktatási szinten.” – teszi hozzá Balla Ákos.

    Forrás: Realista.hu

  • CSOk-bővítés: a két- és háromgyerekeseknek kedveznek

    Ez az első lépés a család- és lakástámogatási rendszer kibővítése irányába - hangsúlyozta.

    Azt mondta: a lakáskasszarendszer átalakításából felszabaduló forrásokat a csok kibővítésére költik.

    Elmondta, a lehető leghamarabb, lehetőség szerint még idén szeretnék, ha a csok változtatásai hatályba lépnének. A támogatás megemelésére vonatkozó kérdésre közölte, ez az összeg még nem növeli nagy mértékben az ingatlanárakat. A csok bevezetésekor volt egy olyan rövidtávú hatás, hogy jelentősen megnőttek az ingatlanárak, és ha ez így történik, a segítség relatívabbá válik - magyarázta.

    Megjegyezte azt is, a kormány foglalkozik a 2019 végéig tartó ötszázalékos lakásáfa meghosszabbításának kérdésével.

    Forrás: kormany.hu

  • Novemberben újraindul az Otthon melege program

    Az államtitkár ismertette, a program célja, hogy a lakosság olyan hűtő, fagyasztó, valamint mosógép készülékeket szerezzen be, amelyek hozzájárulnak a rezsiszámlák csökkentéséhez. Három kategóriát különít el a tárca a program meghirdetésekor. Az A+ kategóriában háztartásonként 20 ezer forintra, az A++-ban 40 ezer forintra, az A+++ kategóriában pedig 45 ezer forint támogatásra lehet pályázni - tette hozzá. A tárca számításai szerint attól függően, hogy ezek közül milyen energiaosztályú berendezést választ egy család, évente akár 12-20 ezer forint megtakarítás is elérhető.

    A pályázati kiírást és útmutatót a szaktárca pénteken teszi közzé a www.hgcs2017.nfsi.hu  weboldalon. A pályázatokat régiónként eltérő időpontokban november 5. és 19. között leht benyújtani, kizárólag elektronikusan, ügyfélkapun a rendelkezési keret kimerüléséig. A tárca a tavalyi 600 millió forintos induló támogatási összeget, a tavalyi érdeklődése és a felhasznált összegek nagyságrendjére tekintettel kétmilliárd forintra emelte. Weingartner Balázs ismertette, az otthon melege programban mostanáig 10 alprogramot hirdettek meg, ezeknek egy része az épületek energiahatékonyságának javítására, valamint olyan megújuló energiát hasznosító berendezések telepítésére, vásárlására szolgált, amelyekkel az energiafelhasználás csökkenthető. Eddig négy alprogram indult a háztartási nagygépek cseréjére - tette hozzá.

    A programmal a kormány eddig több mint 200 ezer háztartás energetikai korszerűsítéséhez járult hozzá, mintegy 30 milliárd forint támogatással. A korszerűsítéseknek évente 260-270 millió kilowattóra lakossági energia-megtakarítás köszönhető, amely nagyjából 95 ezer, átlagos méretű magyar háztartás éves elektromos energiafogyasztása - mondta.

    Azt is megjegyezte, hogy az Otthon melege programnak köszönhetően évente, átlagosan 10 milliárd forint rezsiösszeg marad a programban részt vevő magyar családoknál. Ez háztartásonként évente 10 ezer forinttól akár 180 ezer forintig terjedő megtakarítást jelent. Emellett jelentős a környezetkímélő hatása is van, hiszen minden évben 100 ezer tonnával csökken a szén-dioxid-kibocsátás - ismertette az államtitkár.

    Forrás: MTI

  • Kivárnak a lakásfejlesztők

    A Budapesti Lakáspiaci Riport jelenleg 21 272 lakást tartalmaz, ezek olyan fejlesztésekben találhatók, amelyek legalább négylakásosak,és 2018 második vagy harmadik negyedévében legalább egy szabad lakást tartalmaztak.

    Szabad lakások darabszáma az adatbázisban

    BLRQ3 1

    A listázott szabad lakások száma 7 ezer darab alá csökkent, ilyen kicsi kínálatra körülbelül másfél éve nem volt példa. A kedvezményes újlakás áfa várhatóan nem kerül meghosszabbításra, ami blokkolja a fejlesztéseket. Sok beruházó egyelőre kivár, amíg a kormány az új családtámogatási sémát be nem mutatja, de idén nyáron két olyan 100 lakásos projekt értékesítését is leállították, amelyben a lakások jelentős részét már eladták. Az újonnan indult projektek kétharmadában 40 darabnál kevesebb lakás fog felépülni az ígéretek szerint még 2020 előtt. Mindössze 3 darab 100 lakásosnál is nagyobb fejlesztésben kezdődött el az értékesítés nyáron (Cordia Akadémia Garden és Marina Portside, Zugló Residence), ezek mindegyike 2020 után fog felépülni.

    Szabad lakások jellemzői az adatbázisban

    BLRQ3 2

    A kedvezményes lakásáfa várható megszűnése a vásárlókat is aktivizálta, ugyanis az egyre szűkülő kínálat ellenére 2018 nyarán összesen 2 225 lakást adtak el a fejlesztők. Ez pedig csak 100 darabbal kevesebb, mint a 2017 őszi rekord érték, amikor a kínálat is bőségesebb volt. Az összes eladott lakás 40 százaléka angyalföldi projektben található, de a belső-pesti kerületekben is több lakást adtak el, mint idén tavasszal. Ezzel párhuzamosan a külső-pesti fejlesztések részaránya 24-ről 15 százalékra esett vissza.

    Az adatbázisban található lakások megoszlása státusz és kerület szerint

    BLRQ3 3

    Egyedül a garzon lakások eladási valószínűsége esett vissza a különböző méretkategóriákban (40%), de még így is a 40 négyzetméter alatti méretű lakásoknak a leggyorsabb az értékesítése. A 40-70 négyzetméter közötti lakások eladási valószínűsége 28 százalék, ami másfél évvel ezelőtt volt utoljára ilyen kedvező. A 70 négyzetméter feletti lakások eladási valószínűsége kisebb mértékben bár, de emelkedett az idén tavasszal mért értékhez képest. A szűkülő kínálat miatt a nagyobb lakások kezdenek jobb eladási mutatókat produkálni.

    Az adatbázisban található lakások megoszlása a projekt ígért átadása szerint

    BLRQ3 4

    Azon lakások, amelyek most és az előző negyedévben is eladók voltak, átlagosan 1,2 millió forinttal drágultak. Az áradatok alapján minden második lakást (2000 darabot) átáraztak nyáron, a korrekciók 80 százalékában áremelésre került sor, melynek átlagos mértéke mintegy 6 százalék volt.

    Lakások megoszlása a befejezés jelenleg ismert csúszása szerint

    BLRQ3 5

    A fejlesztők 2018-ban 4 400, 2019-ben pedig 12 000 lakás átadását ígérik azokban a projektekben, ahol jelenleg még található szabad lakás, de egyre többen már 2020-as befejezéssel számolnak. 1-2 negyedéves csúszás tekinthető tipikusnak azoknál a projekteknél, amelyek nem készülnek el időben, de több helyen még el sem kezdődött, vagy olyan lassan halad az építkezés, hogy nem reális a jelenleg még kommunikált 2019 év végi céldátum. A lakások vételárának törlesztésénél ezért sok fejlesztő felajánlotta a 2020 előtti jelentős, akár 99 százalékos teljesítés lehetőségét, hogy az áfa emeléséből fakadó vételár növekedést el tudják kerülni a vevők. Mindössze egy fejlesztőt találtunk, aki vállalta, hogy az átadás 2020-ra történő megcsúszása esetén a drágulást nem hárítja át a vevőkre.

    Forrás és további részletek: Budapesti Lakáspiaci Riport

  • Öt éve töretlen az ingatlanfelújítási láz

    Az elmúlt évek kormányzati intézkedései rendkívül nagy lendületet adtak az amúgy is növekvő építőanyag-kereskedelmi ágazatnak. Az újHÁZ Centrum forgalmi adataiból jól nyomon követhető, hogy 2015-ben és 2016-ban a növekedés üteme minden korábbinál magasabb volt Budapesten és környékén, az északkeleti régióban, valamint Északnyugat-Magyarországon. Ez derül ki az újHÁZ Centrum őszi trendriportjából, amely elsősorban az építőipari energiahatékonyságot vizsgálta, vagyis azt, hogy mennyire építkezünk okosan.

    Mint ismert, az ingatlanok energiahatékony felújítása jogszabályi előírás miatt sürgető, de a magyarországi ingatlanok általános állapota is megköveteli azt, hogy jelentős mértékű korszerűsítési munkálatok induljanak meg mind az épületszerkezet, mind pedig a hőszigeteléseket illetően. Egyes felmérések szerint a hazai épületállományok közel 70 százaléka felújításra szorul, további 10 százalékuk pedig életveszélyes, ezért bontásra várnak. Mindezt a KSH 2015-ös kutatása is alátámasztja, amelyben az ingatlantulajdonosok nyilatkoztak arról, mennyire elégedettek otthonuk állapotával. A legtöbben hőszigeteléssel kapcsolatos problémákat fogalmaztak meg, de sokaknál merült fel a nyílászárók cseréjének, a fűtéskorszerűsítésnek, illetve a kéménycserének az igénye.

    újház Dia1 tervezett építkezések

    újház Dia2 akadályok

    újház Dia3 stresszfaktorok

    „A fogyasztói igények tükörképe tulajdonképpen a magyarországi építőanyag-kereskedelmi piac forgalma is” – mutat rá dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum cégvezetője, aki hozzáteszi: „a növekvő kereslet az egyösszegű, vissza nem térítendő lakáscélú támogatással, vagyis a CSOK-kal, továbbá a 2016-os 5 százalékos kedvezményes áfa bevezetésével együtt újabb lendületet adott az amúgy is növekvő építőanyag-kereskedelmi ágazatnak”.
    Az említett két évben Magyarország meghatározó építőanyag-kereskedelmi hálózatánál a növekedés üteme minden korábbinál magasabb volt Budapesten és környékén, a keleti régióban, valamint Nyugat-Magyarországon. A cégvezető aláhúzta: megvizsgálták az újHÁZ Centrum legfontosabb beszállítóinak forgalmi adatait is országos viszonylatban, ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy az elmúlt öt évben folyamatosan növekvő építési-felújítási láz égett hazánkban, amely kisebb-nagyobb mértékben minden régiót érintett.

    Az építőanyag-kereskedelmi hálózat 2017-es forgalmának 20 százalékát a falazóelemek generálták, 15 százalékos bevétel származott a hőszigetelésből származó eladásokból, és 13 százaléknyi forgalma volt a cserepekből, amely így a harmadik legjelentősebb termékcsoport volt.

    forgalmi adatok

    „A hazai ingatlanok két legérzékenyebb pontja a nyílászárókat és a kémények állományát érinti. 2013 és 2017 között csupán egyetlen alkalommal volt kiugró mennyiségű nyílászárócsere, méghozzá 2015-ben, amikor az Otthon Melege Program keretében pályázni lehetett a támogatásokra. Ebben az évben – csak az újHÁZ Centrumon belül – egymilliárdos forgalmat generált a termékcsoport, amelyből következő évben ennek csak 1/3-a realizálódott” – fejti ki dr. Rázsóné Szórády Csilla, hozzáfűzve: „a kémények esetében különösen súlyos a helyzet. Az index.hu 2015-ös felmérése szerint ugyanis minden negyedik kémény azonnali felújításra szorult, a helyzet pedig vidéken még rosszabb volt, akár minden harmadikkal probléma lehetett. Az előbb említett statisztikai adat és az újHÁZ Centrum kéményeladási számai egyáltalán nincsenek arányban egymással. Az égéstermék-elvezetők eladásából származó forgalom csupán 1,5 százaléka a teljes forgalomnak. Igaz, az eladási számok a 2014-es visszaesést követően folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak, de még mindig csupán 685 millió forintra tehetők” – mutat rá.

    Vannak azonban olyan ingatlantípusok, ahol már jól bejáratott menete van az energiakorszerűsítésnek. Az okosotthonokhoz kapcsolódó épületszerkezetek innovatív építőanyagaiknak és jövőbe mutató tervezésüknek köszönhetően önmagukban is megteremtik az alapját annak, hogy rendszerszinten futtathassák az intelligens eszközöket. Az elmúlt években megvalósult és a most meghirdetett panelprogramoknak köszönhetően pedig a nagyságrendileg hazánkban megtalálható 700 ezer panellakás is CC energetikai besorolást, vagyis korszerű osztályzatot kaphat.

    újház Dia4 elvégzett felújítások

    A felújítási láz várhatóan a következő években is továbbgyűrűzik majd, és remélhetőleg a kedvezményes lakásépítési áfa kivezetése sem fogja megtörni ennek dinamikáját.

    Az újHÁZ Centrum egy teljes mértékben magyar tulajdonú, országos építőanyag-kereskedelmi hálózat, központja a Győr-Moson-Sopron megyei Tényőn található. A társaságot 1997-ben öt győri építőanyag-kereskedő alapította. 2005 óta zártkörű részvénytársaságként működik. Az újHÁZ Centrum országos hálózata 81 telephelyet foglal magába, amelyeken több mint 1400 főt foglalkoztat, és széles választékát kínálja minden építőanyagnak, ami egy építkezéshez, felújításhoz szükséges. A vállalat 2017-es árbevétele 50,5 milliárd forint volt, amelyből közel 14 milliárd a Budapest környéki régióból származik. További információért keresse fel weboldalunkat: www.ujhazcentrum.hu

    Forrás: újHáz Centrum / Clair & Curtis Communication

  • Nem kormányzati cél többé a lakás-előtakarékosság ösztönzése?

    Az eddig működő rendszerben évi 72 ezer forinttal támogatta az állam a lakáscélra előtakarékoskodó háztartásokat, társasházakat. Magyarországon jelenleg négy lakástakarékpénztár működik (Fundamenta, OTP, Erste, Aegon).

    Az ltp-támogatás megszüntetéséről szóló törvényjavaslat indoklása szerint a "lakástakarék program mára egy, az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált. Miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak az egyharmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakástakarék-pénztárakhoz. A jellemzően kis összegű konstrukció miatt ráadásul alig épültek a megtakarításokból új lakások. Számos esetben pedig nem is közvetlen lakáscél valósult meg, hiszen a megtakarítást a futamidő végén akár medence vagy szauna építésére is fel lehet használni. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény az elmúlt években időarányosan sokkal nagyobb mértékben tudott hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar családok saját otthonhoz jussanak.
    Az állami támogatás nélkül ráadásul negatív lenne a lakástakarékpénztárak által a megtakarítóknak kínált hozam, annak ellenére, hogy a lakástakarékpénztárak a jelentős állami támogatásnak köszönhetően (idén több mint 70 milliárd forint lehet az állami támogatás mértéke) több tízmilliárdos profitra tettek szert az elmúlt években. 2010 óta a négy lakástakarékpénztári szolgáltató közel 60 milliárd forint extraprofitot realizált.
    Az eddig a lakástakarékokra fordított források a jövőben többek között a Családi Otthonteremtési Kedvezmény további bővítésének pénzügyi fedezetét biztosíthatják."

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület szerint a lakhatásukról felelősen gondolkodó, a lakáscélokra – akár kis összegekkel is – előtakarékoskodó háztartásokat, társasházakat fontos volna továbbra is támogatni. Az előtakarékosságot ösztönözni, kibővíteni kellene. Ez lenne összhangban a munkaalapú, felelős, öngondoskodásra is épülő társadalomképpel.

    A lakástakarékpénztári megtakarítások az elmúlt időszakban fontos forrásai voltak a rossz állapotban lévő magyar lakásállomány megújításának, korszerűsítésének. Szükséges lenne a megszűnő támogatás kompenzálása - akár a csok kereteinek szélesítésével vagy más olyan eszközzel, amely mind lakásépítésre, mind lakásfelújításra felhasználható. Bízunk benne, hogy az előtakarékosság ösztönzése nem fog eltűnni a lakáspolitika eszköztárából.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A 100 éves, egészséges megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni és 120 ezer lakásnak kellene évente teljes felújításon átesnie.

    A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. A lakáspolitikában nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség.

  • Emmi: egyre több gyerek születik a csoknak köszönhetően

    Novák Katalin kiemelte: a támogatottak 12 százaléka gyermekét egyedül nevelő szülő, tévhit tehát, hogy az egyszülős családok nem vehetik igénybe a csokot. Kitért arra: a már megítélt támogatásoknak köszönhetően közel 45 ezer még meg nem született gyermek vállalásáról döntöttek a fiatalok, jelentős demográfiai hatása van tehát a programnak.

    Elmondta azt is: az építőipar fellendítésében is szerepe van az otthonteremtési támogatásnak. 2018. első félévben több mit 6500 új lakás épült, és ez 30 százalékkal több, mint a 2017-es azonos időszakra mért adat, pedig 2017-ben is emelkedett a lakásépítések száma. Megjegyezte: a beadott építési engedélyek alapján látható, hogy megmarad a lakásépítések dinamikája.

    Az államtitkár kitért arra: 2019-ben is lesz csok, az elfogadott költségvetésben 242 milliárd forint áll rendelkezésre az otthonteremtési programra, de nincs pénzügyi korlát, tehát "amennyi igény érkezik, annyi támogatást" fognak nyújtani.

    Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért megbízott elnöke ismertette: az intézet felmérése szerint a legtöbb támogatást a Közép-Magyarországon élők vehették igénybe. A támogatások 36 százalékát kisvárosi ingatlanokra kérték, 32 százalékát falvakban, községekben, 23 százalékát megyei jogú városokban lévő ingatlanokra, 9 százalékát pedig budapesti otthonokra - mondta.

    A csokkal összefüggő mobilitásról elmondta: a támogatottak 80 százaléka ott használja fel a támogatást, ahol él, a budapestieknek azonban csak 66 százaléka marad a fővárosban, 34 százalékuk kisvárosokba, falvakba költözik a kapott támogatás segítségével.

    Fűrész Tünde szólt arról, hogy a csokkal támogatott családok 30 százalékának egy gyermeke van, 34 százaléka két gyermeket nevel, negyedük nagycsaládos (három vagy több gyermekes) és 11 százalékuk még gyermektelen. Hozzátette: a "támogatások közel 40 százaléka összefügg a nagycsaládos életformával", 25 százalékuk már jelenleg is nagycsaládos és további 15 százalékuk vállalja, hogy azzá válik.

    Forrás: MTI

  • A Parlament előtt lakástakarékpénztári támogatás megszüntetése

    Az indoklás szerint a "lakástakarék program mára egy, az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált. Miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak az egyharmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakástakarék-pénztárakhoz. A jellemzően kis összegű konstrukció miatt ráadásul alig épültek a megtakarításokból új lakások. Számos esetben pedig nem is közvetlen lakáscél valósult meg, hiszen a megtakarítást a futamidő végén akár medence vagy szauna építésére is fel lehet használni. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény az elmúlt években időarányosan sokkal nagyobb mértékben tudott hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar családok saját otthonhoz jussanak.

    Az állami támogatás nélkül ráadásul negatív lenne a lakástakarékpénztárak által a megtakarítóknak kínált hozam, annak ellenére, hogy a lakástakarékpénztárak a jelentős állami támogatásnak köszönhetően (idén több mint 70 milliárd forint lehet az állami támogatás mértéke) több tízmilliárdos profitra tettek szert az elmúlt években. 2010 óta a négy lakástakarékpénztári szolgáltató közel 60 milliárd forint extraprofitot realizált.
    Az eddig a lakástakarékokra fordított források a jövőben többek között a Családi Otthonteremtési Kedvezmény további bővítésének pénzügyi fedezetét biztosíthatják."

    A módosítás a hatálybalépést követően megkötött, illetve meghosszabbított ltp-szerződésekre vonatkozik.

    A lakástakarékpénztári megtakarítások állami támogatásának megszüntetése egy olyan, a csokra különböző okok miatt nem jogosult, illetve lakásfelújításra előtakarékoskodó széles rétegtől veszi el a segítséget, amely számára fontos segítséget jelentett az évi 72 ezer forint támogatás. A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület szerint feltétlenül szükséges ennek kompenzálása - akár a csok kereteinek szélesítésével vagy más olyan támogatással, amely mind lakásépítésre, mind lakásfelújításra felhasználható. A lakástakarékpénztári megtakarítások ugyanis jelenleg fontos forrásai a rossz állapotban lévő magyar lakásállomány megújításának, korszerűsítésének.

     

  • Energiahatékony szociális bérlakásépítésre kap uniós pénzt Zugló

    Az Európai Bizottság az innovatív városfejlesztési tevékenységek keretében meghirdetett harmadik pályázati felhívásán nyertes városait 184 európai pályázóból 22-en nyertek.

    Zugló egy energiahatékony szociális lakásprojektjén keresztül részesül az uniós támogatásból.

    Zuglóban, a Gizella utca 14-16. szám alatti önkormányzati tulajdonú telekre épül majd az a többszintes lakóház, amely megközelítőleg 100, különböző életkorú, társadalmi és családi helyzetű XIV. kerületi lakosnak nyújt majd megfizethető, fenntartható lakhatási lehetőséget. Olyan lakóközösség kialakítása a cél, amely a befogadáson alapul, és önszerveződő módon az egészséges és fenntartható életmódot támogatja. A ház körüli városi kertben az esővíz hasznosításával, komposztálással, a bio-hulladék újrahasznosításával egy körkörös gazdaságot alakíthatnak ki majd a lakók. Maga az épület is energiahatékony és okos informatikai megoldásokkal, előre gyártott elemekből, alacsony építési költséggel készül. A lakóház által nő a zuglói önkormányzati bérlakás-állomány, amelynek bővítésére óriási igény van, és csökken a lakásokra várók listája a kerületben - írja a zuglo.hu.

    A zuglói önkormányzat jelentős társadalmi, mérnöki és környezetvédelmi tudással bíró partnereket vont be az E-CO Housing elnevezésű projektbe. A megvalósulásért fog dolgozni többek között a HABITAT for Humanity Magyarország, a BMGE Építészmérnöki Karának Urbanisztikai Tanszéke és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) is.

    Az UIA program az Európai Bizottság új, kísérleti kezdeményezése a 2014-2020-as időszakban, melyben a progresszív, innovatív városfejlesztési programok nyerhetnek támogatást összesen 372 millió eurós keretösszegből. A 4,5 millió eurós támogatást a kerület közvetlenül az Európai Bizottságtól nyerte és kapja a kormányzati szervek közbeiktatása nélkül. A győztes projektet maximum 3 éven belül meg kell valósítani. A zuglói megvalósítás 2019-ben kezdődik a részletes tervek elkészítésével, engedélyezéssel és közbeszerzéssel.

    Az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében 92 millió euró fog rendelkezésre állni az olyan városi kihívásokra választ adó innovatív megoldások finanszírozására, mint a levegőminőség, az éghajlatváltozás, a lakhatás vagy a munkahelyek és készségek a helyi gazdaságban - idézi a Portfolio a Bizottság közleményét.

    Az Európai Bizottság ma közzétette a negyedik pályázati felhívást az innovatív városfejlesztési tevékenységek területén. A 2017-ben az európai biztonsági stratégia keretében bejelentett cselekvési tervben foglaltaknak megfelelően a városok összesen 100 millió eurót vehetnek igénybe a nyilvános terek védelmének javítására és sebezhetőségének csökkentésére irányuló innovatív projektek finanszírozására. A pályázati felhívás célja továbbá a digitalitással, a környezetvédelemmel és a befogadással összefüggő projektek finanszírozása is.

    Forrás: zuglo.hu, Habitat for Humanity Magyarország, Portfolio

  • Ajánlások az épületek kivitelezésének szerződéskötéséhez és megvalósításához
    A kiadvány célja, hogy segítse az épületek építési folyamatában részt vevők – a megrendelő, a tervező és a kivitelező szervezetek – közötti kiegyensúlyozott szerződéses és munkakapcsolat kialakítását.

    Az Ajánlás IDE kattintva letölthető.

  • Wienerberger - Habitat együttműködés energiahatékony új otthonokért

    A partnerségben hat európai ország, Románia, Bulgária, Lengyelország, Macedónia, az Egyesült Királyság és Magyarország vesznek majd részt.

    A partnerség kiemelt témája ezúttal az energiahatékonyság növelése és új otthonok építése lesz, amihez a nagyvállalat az építőanyag adományokkal és szakértelmével is hozzájárul majd. A tényleges építés mellett fontos szerepet kap a szakpolitikai változások elérése is a lakhatás terén Közép-, és Kelet-Európában.

    A 2012-ben Romániában és Bulgáriában indult együttműködésben először 130 család kapott segítséget otthona felújításában és korszerűsítésében, illetve ekkor épült a támogatásból egy iskola és egy hospice ház is. Az első három éve lendülete 2015-ben egy újabb partnerséggel folytatódott, a támogatott országok köre pedig kibővült Lengyelországgal, az Egyesült Államokkal és Magyarországgal.

    Itthon a támogatásnak köszönhetően vidéki partnerekkel közösen építettünk az elmúlt három éves időszakban: Érden egy idősek otthonának beázó tetejét segítettünk rendbehozni, míg a fogyatékkal élőket foglalkoztató miskolci Szimbiózis Alapítvány téglaadományunk beépítésével egy teljes épületrésszel egészíthette ki majorságuk egyik lakóotthonát. A Tápióbicskén építkező Egyenlő Esélyekért Alapítvány pedig egy teljesen új épületet hoz létre, amely a jövőben 24 fogyatékkal élő fiatal lakhatását oldja meg.

    Videó a korábbi együttműködésről.

    Az elmúlt hat évben tehát hat országban összesen 3000 ember lakhatási körlményeit javította a Habitat for Humanity és a Wienerberget, a mai bejelentéssel pedig egy újabb három éves együttműködés veszi kezdetét, amiben további családokat segíthetünk majd méltó otthonhoz a világ több pontján és persze itthon is.

    Az együttműködésről részletesebben a nemzetközi Habitat oldalán olvasható további információ!

    Forrás: Habitat for Humanity Magyarország

  • Tovább egyszerűsödött a lakossági energiahatékonysági hitel felvétele
    Az október 4-től hatályba lépő szabályok a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazandók.

    A jelentős építőipari áremelkedést és a projektek elhúzódásából eredő problémákat is kezeli a mostani módosító csomag, hiszen például az eddigi csaknem dupláját lehet majd nyílászárók fajlagos költségére elszámolni, de a szigetelés elszámolható költsége is jócskán emelkedik. Ezek mellett a projektek befejezésére és a hitel rendelkezésre tartására szolgáló idő is jócskán kitolódik.
    A hivatalos pályázati oldalon található a "Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel" című Hitelprogram termékdokumentációjának módosítása és ennek keretében egyszerre módosult a közép-magyarországi régiónak(VEKOP) és a konvergencia régiónak (GINOP) szóló konstrukció termékleírása és eljárásrendje, valamint számos részletszabály. Ezek mind 2018. október 4-től lépnek hatályba, amelyek egyrészt az új hitelkérelmekre, másrészt a folyamatban lévő, bírálat alatt lévő ügyekre is alkalmazandók.

    A nulla százalékos kamatozású, akár 20 éves futamidőre kérhető uniós hitelt természetes személyek, társasházak és lakásszövetkezetek igényelhetik az országszerte 642 ponton megtalálható MFB Pontok bármelyikén, illetve akár online is.
    A felhívások keretében napelemre, ablakcserére, hőszigetelésre és egyéb energiahatékonyság javítására szolgáló tevékenységre lehet forrást kérni úgy, hogy a tervezett projekt legalább 10%-át kitevő önerőre van szükség, a többi 90% kérhető hitelként. Családi házak esetében maximum 10 millió, társasházaknál lakásonként maximum 7 millió forint igényelhető, akár húsz éves futamidővel. Biztosítékot családi házak esetén 5 millió forintig, társasházaknál 50 millió forintig (de lakásonként legfeljebb 1,5 millió forintig) nem kell nyújtani, azaz nem lesz bejegyezve például jelzálog.

    A friss változásokról további részleteket olvashatnak a Portfolio oldalán.

    Megéri?
    Egy családi házas rendszer bekerülési költségét illetően általánosságban elmondható, hogy egy 3,6 kW-os rendszer - amely egy átlagos magyar háztartás éves villamos energia igényét fedezni tudja - munkadíjjal és engedélyeztetéssel 1,5-2 millió forint között mozog. Ez jó alap ahhoz, hogy kiszámítsuk, mennyi idő alatt térülhet meg egy napelemes beruházás.
    Ha az energetikai számítás alapján 150 ezer forint az éves villányszámla, akkor 1,5 milliós beruházási összeggel 10 év a megtérülési idő. Sőt, minél inkább nőnek a jövőben az energiaárak, illetve a szabályozási környezet átalakulása, valamint a technológia fejlődése miatt tovább csökken a napelemek ára, annál rövidebb idő alatt lesz nyereséges egy-egy beruházás.
    Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a megtérülési időszakot követően a napelemes rendszer egyenesen pénzt termel majd a háztartásnak. Tehát hosszabb távon akár hitel felvétele mellett is jó döntésnek bizonyulhat a beruházás, hiszen a megspórolt rezsitételek hosszabb távon refinanszírozzák a hitelt.

    Forrás:Pénzcentrum

  • Mérséklődött a lakásszektor bővülése

    megyei engedélyek 2017 2018 Q2

    A fővárosban 51, a megyei jogú városokban 12, a többi városban 23, a községekben 49%-kal emelkedett a használatbavételek száma. 11 megyében több, 8 megyében kevesebb új lakás épült, mint az előző év azonos időszakában. A legdinamikusabb (2,4–1,9-szeres) bővülés Bács-Kiskun, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéket jellemezte.

    megyei lakásépítések 2018Q2

    Országosan tízezer lakosra 6,7 új építésű lakás jutott. A mutató értéke Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (22,8), az országos átlag 3,4-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Veszprém és Vas megyéket is. A lakásépítések intenzitása Békés és Nógrád megyékben volt a legalacsonyabb (1,0 alatti).

    Az épített lakások átlagos alapterülete 101 m²-t tett ki, ami 6 m²-rel több volt, mint az előző év azonos időszakában. A legnagyobb átlagos alapterületű lakásokat Nógrád és Békés, a legkisebbeket Somogy megyében és Budapesten vették használatba.

    A 2018 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 18 066 új lakás építése kezdődhetett el, 8,9%-kal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában. Az építendő lakások száma Budapesten, a megyei jogú városokban és a községekben csökkent, a többi városban emelkedett. Az ország 7 megyéjében nőtt az építési kedv, legjelentősebben Csongrád és Somogy megyékben.

    megyei engedélyek 2018Q2

    2018 I. félévében a fővárosban 1483 lakást vettek használatba, 51%-kal többet, mint egy évvel korábban. A bővülés mértéke meghaladta az országost. Tízezer lakosra 8,5 épített lakás jutott. A 2018 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma együttesen 6119 volt, 27%-kal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában.

    Forrás: KSH

  • Ennyibe kerül ma megépíteni egy négyzetméternyi lakást

    Családi házat Budapesten, társasházi lakásokat Fejér megyében lehetett a legdrágábban építeni. Az átlagos kivitelezési idő ugyanakkor igen hosszú, a családi házak építése átlagosan majdnem két évet vesz igénybe.

    Országos átlagban nettó 229 ezer forintos négyzetméteráron épültek tavaly a családi házak, a társasházi lakások fajlagos építési költsége 237 ezer forintot tett ki.

    A statisztikai hivatal frissen publikált kiadványa szerint a legtöbb pénzből Budapesten lehet családi házat építeni, ahol 268 ezer forint volt a tavaly jellemző fajlagos ár. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 243 ezer forintos négyzetméteráron lehetett építkezni, a családi házas építkezés egyik célterületének számító Pest megyében 218 ezer forint volt az átlagos költség. A legolcsóbban Somogy megyében jött ki egy egylakásos ház, ám a 212 ezer forintos négyzetméterár megtévesztő lehet, mert a Balaton partján ennél vélhetően lényegesen drágább építkezni, mint a megye délebbi területein.

    Az egy évvel korábbi adatsorral összevetve a drágulás mértéke is kirajzolódik, eszerint országosan 7,5 százalékkal mentek föl az építési költségek. Míg két éve Borsodban, Nógrádban, sőt Veszprém megyében is ki lehetett hozni egy családi házat nettó 200 ezer forintos négyzetméterár alatt, tavaly ez már nem volt lehetséges.

    A fővárosban a 2016-os 244 ezer forintos fajlagos árhoz képest 10 százalékkal emelkedtek az árak, Pest megyében 7 százalékkal. Érdekes, hogy az említett Nógrád megyében 188 ezerről 217 ezerre mentek föl az építési költségek, ami az átlagosnál jóval nagyobb, 15 százalékos drágulást jelent, de Hajdú-Bihar megyében is 11 százalékkal került többe egy családi ház felépítése.

    Az adatok értelmezéséhez érdemes figyelembe venni, hogy az Építőipari költségbecslési segédlet szerint családi háznál a „szerény kivitel” szorzója 0,8, azaz ha az építtető mindenből a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldást választja, az átlagárakhoz képest legfeljebb 20 százalékkal olcsóbban tud kijönni. A luxuskategória azonban akár a másfélszeresére is növelheti a költségeket, a kiadvány szerint ráadásul ennek nincs felső határa. Az említett költségekhez kell hozzászámítani az 5 vagy 27 százaléknyi forgalmi adót is.

    Nem Budapest a legdrágább

    Noha a társasházi új lakások kiemelkedően Budapesten a legdrágábbak, az otthonok egy négyzetméterre eső költsége meglepő módon nem a fővárosban a legmagasabb. Fejér megyében nettó 265 ezer forintba, Hevesben 259 ezerbe került egy négyzetméter építési költsége, a budapesti átlagár 255 ezer forintot tett ki tavaly. Pest megyében 219 ezer forint volt a fajlagos ár, és e sorban is kitűnik Somogy megye a maga 217 ezer forintos átlagos költségével. Nógrád megyénél a táblázat nem tartalmaz számot, ami azt jelenti, hogy ott egyetlen társasházi lakás sem épült tavaly, így ott nem is lehetett átlagárat számítani.

    Sokáig tart az építés

    Az évkönyv adatai szerint igencsak sokáig tart egy lakás kivitelezése, ami átlagosan 678 napot vesz igénybe. A leg­gyorsabban, 449 nap alatt a lakóparki lakások készülnek el, a többszintes lakóházak otthonait 615 nap után adják át, a családi házak kivitelezése viszont 691 napot, vagyis egy hónap híján majdnem két évet vesz igénybe. Településtípus szerint a leggyorsabban a megyei jogú városokban építkeznek, ahol mintegy 602 napig tart a kivitelezés, a köz­ségekben viszont 792 napig nyúlnak el a munkálatok. Budapesten átlagosan 626 nap alatt épül fel egy-egy lakóház.

    Forrás és további információk: Magyar Idők

  • Álhír terjed lakossági energetikai támogatásokról

    Hosszabb idő óta újra és újra használják különböző, hiteltelen portálok saját tartalmuk olvasottságának növelése érdekében azt az álhírt, mely szerint milliós lakossági energetikai korszerűsítési támogatást lehetne alanyi jogon igényelni.

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet felhívja arra a figyelmet, hogy ez egy álhír. A MEHI elhatárolódik a hír terjesztőitől, és kijelenti, hogy a szervezetnek tulajdonított nyilatkozat is hazugság.

    A hírt terjesztő internetes oldalak és közösségi profilok tudatosan ferdítik el az eredeti információt saját olvasottságuk és népszerűségük növelése érdekében.

    A MEHI mindenkitől azt kéri, hogy ne terjesszék tovább a hírt, mindig ellenőrizzék a híreket terjesztő oldalak és közösségi profilok forrását, impresszumát.

    Háttérinformáció:

    A hír alapjául a Hazai Hatékonyság programcsomag szolgál.
    A Hazai Hatékonyság 2 lakossági épületenergetikai célú javaslatcsomagot a Magyar Építőanyag és Építési termék Szövetség készítette 2016 végén, hogy a kormányzat új megközelítésű, ösztönző intézkedéscsomagot hirdessen meg a lakossági épületenergetikai korszerűsítések átfogó előmozdításáért. A javaslatcsomagról kormányzati döntés nem született. A hírt terjesztő internetes oldalak és közösségi profilok tudatosan ferdítik el az eredeti információt, saját olvasottságuk és népszerűségük növelése céljából.

    Forrás: Magyar Energiahatékonysági Intézet

  • Drága a magyar lakáshitel

    Míg sok országban 2 százalék alá csúsztak a kamatok, addig a kelet-európai országokban - így hazánkban is - 4 százaléknál is magasabb kamatot kénytelenek fizetni az adósok.

    Az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájának köszönhetően jelenleg mesterségesen alacsony szintre süllyedtek a kamatok, amely többek között azt is jelenti, hogy ténylegesen olcsóbbá vált az emberek számára a hitelfelvétel. A jelzáloghitelek történelmi mélypontja sokakat arra ösztönöz, hogy fixálják hiteleiket, hiszen így biztosak lehetnek abban, hogy a törlesztőrészletek nem fognak emelkedni valamely nemzetközi vagy gazdasági válság következtében.

    Ugyanakkor mindegyik európai országnak más-más a jelzáloghitel-piaca, hiszen különböző adózási, fogyasztóvédelmi és hitelnyújtási szabályok vannak érvényben. Mindezek meglátszódnak az egyes országokban nyújtott jelzáloghitelek átlagos kamatain. 2018 júniusában az euróövezet országaiban mindössze 1,88 százalékos volt a 10 évre fixált hitelek átlagos kamatlába, míg Magyarországon ez az érték meghaladta az 5 százalékot. Hasonlóan magas volt a romániai érték is, de jelentősen meghaladta a 4 százalékot a lengyel kamatláb is.

    2018 06 Eu lakáshitelek Forrás: Európai Központi Bank, Magyar Nemzeti Bank, Narodowy Bank Polski, Bank of England, European Mortgage Federation. *2018 Q1 adatok

    Ezzel szemben Nyugat-Európa több országában is 2 százalék alatt van a 10 évre fixált jelzáloghitelek átlagos kamatlába. Többek között ilyen ország például Olaszország, Portugália és Franciaország is. Ugyanakkor Nyugat-Európában is találhatunk olyan országokat, ahol a kamatok lényegesen meghaladják az eurózóna átlagos értékét: ilyenek például Dánia és Hollandia is. Összességében azonban úgy tűnik, hogy a nyugat-európai lakosság lényegesen olcsóbban juthat biztonságos, hosszú távra fixált hitelhez, mint a kelet-európaiak.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Egyre többen költik a lakástakarékot vásárlásra, építésre

    A lakástakarék-ügyfelek között korábban az volt a jellemző, hogy a többség nem új lakás vagy ház vásárlására költötte megtakarítását, hanem inkább a már meglévő otthonuk felújítására, korszerűsítésére. A legjellemzőbbek a víz, villany, gáz felújítása, burkolás, nyílászáró-csere, fürdőszobai és festési munkálatok, előszobai és konyhabútor beépítése és a fűtéskorszerűsítés, valamint a klímaberendezés, redőny és a riasztó felszerelése volt.

    Mostanában azonban dinamikusan növekszik ugyanis azok száma, akik közvetlenül lakásvásárlásra fordítják megtakarításukat. Míg az OTP Lakástakaréknál 2016-ban még csak a lejárt megtakarítások negyedét fordították lakásvásárlásra, addig az idei év eltelt hónapjaiban már a megtakarítások több mint harmadát forgatták be az ltp-sek lakásvásárlásba. Ugyanezen időszakban pedig megduplázódott a házépítésre fordított megtakarítások aránya.

    Ugyancsak megfigyelhető, hogy évről évre csökkentek a hitelkiváltásra fordított forintok: az idei adatok szerint 2016-hoz képest 18 százalékkaal csökkent a hitelkiváltások aránya.

    „A tapasztalataink szerint egyre többen gondolják úgy, hogy inkább ingatlanvásárláshoz veszik igénybe a lakástakaré-megtakarításukat, kiegészítve a számukra megfelelő pénzügyi megoldással, mint az áthidaló kölcsön vagy a csok. Egy tízéves lakástakarékpénztári konstrukcióhoz elérhető közel 720 ezer forintos állami támogatást, illetve más kedvezményeket felhasználva több millió forinttal is közelebb kerülhetnek az ltp-sek a lakáscéljaik megvalósításához” – véli Ungvári Krisztián, az OTP Lakástakarék Csoport főosztályvezetője.

    Valószínűleg a felhasználási célok átrendeződésével és az ingatlanárak dinamikus növekedésével függ össze, hogy az ügyfelek egyre nagyobb összeget vesznek fel áthidaló kölcsönként.

    Forrás: hvg.hu

  • Fogyóban a lendület a magasépítéseknél

    A hazai építőipar szárnyalása 2018 első felében is folytatódott a 2017-es rekord évet követően - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. 2017 azonos időszakához képest 15 százalékos bővülés volt megfigyelhető folyó áron. Az első negyedév 667 milliárdja után, a második három hónap során 622 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés-mutató.

    Bár az építőipar összességében növekedést mutatott, az építési fázisba lépett magasépítési projektek esetében mérséklődés volt tapasztalható. 2018 első felében 550 milliárd forint értékben kezdődtek kivitelezési munkák a magasépítési szektorban.
    Az év első hat hónapjában 153 milliárd forintot tett ki a társasházi lakást fejlesztők által elindított építkezések értéke, ami 2017 azonos időszakához képest 34 százalékos csökkenést jelentett.

    EBIQ218 1 Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    A már eddig is rekordokat döntögető mélyépítési szektornak azonban még egy fokozattal sikerült nagyobb sebességre kapcsolnia. 2018 első féléve során 740 milliárd forintos összegben indultak el mélyépítési kivitelezési projektek, vagyis az összeg meghaladta az eddigi rekordnak számító 2017-es év mind a két féléves Aktivitás-Kezdés mutatóját, sőt az eddigi legmagasabb értéknek számító 2014 első félévit is sikerült megdöntenie. A bővülés motorját továbbra is az út- és vasútépítések jelentik - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

    Hatalmasak a kérdőjelek a lakásépítéseknél

    Bár a kedvezményes lakásáfát már a bevezetésekor meghatározott ideig tervezték érvényben tartani, és a kivezetésének 2020. január 1-i ideje is ismert volt, mégis sokakat sokként ért a nyári bejelentés, hogy a hosszabbítási remények ellenére az előbb említett időponttól ismét 27 százalékra emelkedik az újépítésű lakásokat terhelő áfakulcs.

    Már korábbi elemzéseinkben is foglalkoztunk vele, hogy a bizonytalan hosszabbítás miatt a beruházók a 2019 december 31-ig történő befejezésre törekednek. A jelenlegi piaci körülmények, a kivitelezői hiány és építőanyag-hiány azonban jelentősen nehezíti az előbb említett dátum betartását. Az áfa körüli bizonytalanság már a bejelentés előtt is azt vetítette előre, hogy ahogy haladunk előre az időben fokozatosan visszaesés tapasztalható majd az elindított lakásépítési projektek esetében. Ezt a várakozást a társasházi lakásépítésekre vonatkozó második negyedéves Aktivitás-Kezdés mutató csökkenése igazolta is, tehát már a bejelentés előtt kevesebb fejlesztő mert építkezést elindítani. A mostani helyzetben az eddigi áfahosszabbítási remények elszállásával pedig ez fokozattan igaz lehet. Sőt a mostani bejelentéssel akár már meghirdetetett projektek is törlésre kerülhetnek, főként ott, ahol a munkálatok még nem indultak meg, vagy kezdeti fázisban tartanak. Az év hátralévő részében illetve jövőre további visszaesésre lehet számítani az Aktivitás-Kezdés mutató értékében.

    A fejlesztések ugyanakkor várhatóan nem állnak le teljesen, hiszen még a válság nehéz éveiben is akadtak beruházások, azok a fejlesztők, akik továbbra is profitábilisan tudják megvalósítani projektjeiket továbbvihetik fejlesztési terveiket. Ezt támaszthatja alá, hogy eddig is voltak olyan fejlesztések melyek várható befejezése ideje már 2019 utánra – vagyis a kedvezményes áfakulcs kivezetését követő időszakra - esett.

    EBIQ218 3

    Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2018 között folyóáron (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    Ahogy említettük a fejlesztők óvatosságát mutatja, hogy már az idei év első félévében is jóval kisebb összegben indultak el kivitelezések a lakásszektorban, mint 2017 azonos időszakában. Az év első hat hónapjában 153 milliárd forintot tett ki a társasházi lakást fejlesztők által elindított építkezések értéke, ami 2017 azonos időszakához képest 34 százalékos csökkenést jelentett, de a már szintén mérsékeltebb számokat mutató második félévhez képest is 17 százalékos visszaesést jelentett. Az első negyedév Aktivitás-Kezdés mutatója 86 milliárd forintot, a második negyedévé pedig 67 milliárd forintot tett ki. ami azt jelenti, hogy a 2017-ben tapasztalt lendület megtörését követően, az indított társasházi beruházások értéke a 2016-os szintre csökkent a második három hónapban.

    Az Aktivitás-Befejezés mutató azonban éppen a növekedési szakaszban van, ahogy egyre több korábban elindított társasházi projekt befejezése várható az idei és a következő évben. 2018. első felében 89 milliárd forint összegben fejeződtek be társasházi lakásépítések, ami ugyan alacsonyabb összeget jelentett, mint az előző év második félévében tapasztalt, de 2017 első hat hónapjához képest közel 50 százalékos bővülést jelentett.

    EBIQ218 4

    Az adott időszakban társasházi lakásépítésre fordított összeg, vagyis a szektor teljesítménye folyóáron, Milliárd forintban (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    Az átmenetileg érvényben lévő új lakásokat érintő lakásáfa miatt beindult építkezések egyre nagyobb sebességre kapcsolnak. Amit jól mutat az építésre fordított összeg folyamatos növekedése, amiben részben természetesen a növekvő építőanyagárak és kivitelezési költségek is szerepet játszhatnak. 2018 első felében már folyóáron 189 milliárd forint értékben zajlottak társasházi lakásépítések hazánkban, míg az előző két félévben 169 és 122 milliárd forint volt ez az összeg. Ez azt is jelenti, hogy 2016 eleje óta, vagyis a kedvezményes lakásáfa bejelentését követő időszakban eddig összesen több mint 620 milliárd forint került elköltésre a különböző társasházi lakásprojektek keretében.

    Bár még továbbra is a Közép-Magyarország régióra koncentrálódik a legnagyobb társasházi lakásépítési aktivitás, a terület esetében jelentősen – az országosnál nagyobb mértékben – esett vissza a megkezdett kivitelezési munkák értéke az idei év első felében, a régió részesedése így 60 százalék alá csökkent. Budapest esetében 2017 első 6 hónapjához képest 42 százalékkal csökkent 2018 első félévére a megkezdett kivitelezési munkák összértéke, a tavalyi második félévhez képest pedig 30 százalékos volt a mérséklődés.

    EBIQ218 5

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek megoszlása (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    A legnagyobb jelenleg futó társasházi lakásépítési projektek továbbra is Budapesten találhatóak, az egyedüli kivételt a már előző jelentésünkben megemlített, 2018 elején indult Cédrus Liget jelenti Szegeden, melynek keretében a tervek szerint több mint 530 lakás épül meg 2019 végéig. Ez egyébként olyan jelentős beruházás, hogy a fővárosban is kevés nagyobb társasházi lakásépítési ütem van nála. Jelenleg a legnagyobb futó fővárosi építkezések közé tartozik a BudaPart első két üteme, amelyben 645 lakás kivitelezése zajlik. A Metrodom Park építés alatt álló fázisaiban közel 640 lakás kivitelezése zajlik, a Metrodom Panoráma projektben pedig 631 lakás áll építés alatt. Szintén a jelenleg futó legnagyobb társasházi építési ütemek közé tartozik a Corvin Átrium kivitelezése, valamint a Sasad Liget most futó 5-ös és 6-os üteme illetve a Budai Bolero Lakópark II. üteme.

    A lakásépítések szempontjából nagyon fontos kérdés lehet, hogy a kedvezményes áfakulcs pontosan milyen módon kerül kivezetésre. Nagyon sok projekt várható átadási dátuma esik ugyanis 2019 második felére, amely befejezési időpont a szektort jellemző csúszásokat elnézve könnyen veszélybe kerülhet. De szintén nem tudunk sokat arról, hogy esetleg a családok támogatása kapcsán lehetséges-e egy olyan megoldás, ami kompenzálná az áfakulcs emelkedése miatti jelentős áremelkedést. Amely esetben a fejlesztőknek a megemelkedett árak ellenére sem kellene a legdrasztikusabb keresletvisszaesésre készülniük, és így továbbra is bele mernének vágni projektekbe. De az sem látszik még, hogy az áfakulcs ismételt megemelkedéséből esetleg mennyit hajlandóak lenyelni a beruházók, hogy az így kevésbé emelkedő árakon még legyen kereslet a lakásokra, vagyis továbbra is legyenek fejlesztések a piacon. A kérdőjeleket tehát nem sikerült feloldani a bejelentéssel, sőt azok inkább csak szaporodtak, a kérdések megválaszolása pedig égető lehet a szektor jövője szempontjából.

    Közép-Magyarország veszített a sebességéből

    Közép-Magyarország részesedése a megkezdett kivitelezési munkákból ugyan a 2018 első féléves eredmények alapján még továbbra is meghaladja a korábbi éveket jellemzőt, ugyanakkor hosszú idő után először mutatott csökkenést. Az első hat hónap során az elindított beruházások 42 százaléka kötődött a területhez. A csökkenés főként a második negyedévben volt jelentős, amikor már csak a kivitelezési munkák 37 százaléka indult el a Közép-Magyarország régióban. Az előző évekhez képest az idei év első hat hónapjában a nyugati régiók jobban teljesítettek, bár ez elsősorban az első negyedévben elindult kivitelezési munkáknak volt köszönhető.

    EBIQ218 2A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésről
    A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.
    A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.
    Az teljes kiadvány megrendelésének feltételeiről és a kutatással kapcsolatos háttérinformációkról az ebi@ibuild.info címre írva kaphat tájékoztatást.

  • Ezek a lakások épülnek Budapesten

    Az adatbázis jelenleg 20 900 lakást tartalmaz, ezek olyan fejlesztésekben találhatók, amelyek 2018 első vagy második negyedévében legalább egy szabad lakást tartalmaztak.

    Szabad lakások darabszáma az adatbázisban

    BLR 2018 Q2 lakáskínálat

    A listázott szabad lakások száma alig haladja meg a 7 ezret, ilyen kicsi eladó kínálatra több mint egy éve nem volt példa. Sok fejlesztés azért nem indul el, mert a pénzügyi kalkulációkat megnehezíti a kedvezményes újlakásáfa hosszabbítása körüli bizonytalanság. Az új kínálatban így többnyire kis és közepes lakásszámú projekteket találunk, mindössze 5 darab 100 lakásosnál is nagyobb fejlesztésben kezdődött el az értékesítés tavasszal. Ezek közül csak kettő (Metrodom Park A ütem, VABA Apartments) befejezését időzítik 2020 előttre.

    Az adatbázisban található lakások megoszlása státusz és kerület szerint

    BLR 2018 Q2 lakásszám

    2018 tavaszán összesen 2000 lakást adtak el a fejlesztők, ami 350-nel kevesebb, mint az őszi rekord érték. Az eladott lakások aránya kissé eltolódott, leginkább Angyalföld visszaesése számottevő, ahol ősszel még az összes budapesti új lakás harmadát értékesítették, de idén tavasszal csak a negyedét. Ezzel párhuzamosan Külső-Pest részaránya 20-ról 24 százalékra nőtt.

    Továbbra is a 40 négyzetméter alatti lakások eladási esélye a legnagyobb a különböző méretkategóriákban, de 3 százalékponttal visszaesett az előző negyedévben mért csúcshoz képest. A közepes méretű lakások negyedéves eladási esélye 24 százalékos, a 70 négyzetméternél nagyobbaké pedig 17 százalék. Jól mutatja a piac lassulását, hogy mindegyik szegmensben visszaesett a lakások eladási valószínűsége az előző két negyedévi értékhez képest.

    Azon lakások, amelyek most és az előző negyedévben is eladók voltak, átlagosan 1,6 millió forinttal drágultak. A szabad lakások négyzetméterára egy év alatt átlagosan 17 százalékkal nőtt Budapesten. A budai és pesti projektek drágulása körülbelül ugyanakkora mértékű volt.

    BLR 2018 08 Lakások átadása

    2018-ban 5 950, 2019-ben pedig 11 400 lakás átadása várható azokban a projektekben, ahol jelenleg még található szabad lakás, de a 2020-as átadású lakások száma is lassan eléri az 1000 darabot. Az 1-2 negyedéves csúszás immár általánosnak tűnik, 6 100 lakás érintett, de majdnem 3 000 lakás átadása már 1 évet vagy ennél is többet fog késni. Az adatbázisban található lakások háromnegyede jelenleg már építés alatt áll.

    BLR 2018 Q2 csúszúsok

    BLR 2018 Q2 státusz

     

    Forrás és további részletek: Budapesti Lakáspiaci Riport

  • Rengeteg lakáshitelt vesznek fel a magyarok

    Hónapról hónapra nő a magyar lakosság hitelfelvételi kedve, és bár a személyi kölcsönök is nagyon hasítanak, még mindig lakáshitelből vesszük fel a legtöbbet, ami a magasabb átlagos hitelösszeg és a lakáspiac felfutása miatt nem meglepő. Júniusban már közel 85 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötöttek a bankok, ami immár magasabb is 2008 hasonló hónapjának adatánál.

    A fix kamatozású hitelek egyre alacsonyabb kamatszintjének köszönhető (ennek fontos motorjai a jegybank által minősített fogyasztóbarát lakáshitelek), hogy a lakosság nagyon látványosan elmozdult az új hitelfelvételben a fix kamatozású hitelek felé. Júniusban például már csak minden hatodik lakáshitelfelvevő választotta az 3, 6 vagy 12 hónapos kamatperiódusú lakásiteleket, 10-ből 4 lakáshitelfelvevő pedig több mint 5 évre fixálta a törlesztőrészletét.

    A 3 és 5 éves kamatperiódusú hitelek esetében 3,5% környékén kezdődnek a kamatok. Ezek a hitelek még mindig nem nyújtanak teljes biztonságot a hiteltörlesztő adósok számára, cserébe viszont olcsóbbak a 10, 15 vagy éppen 20 évre fixált hiteleknél.
    Az igazán biztonságos, legalább 10 évig változatlan törlesztőrészletű hitelek esetében 4% környékén kezdődnek a kamatok.

    2008-ban, a devizahitelezés csúcsán az év első felében 409 milliárd forintnyi lakáshitelt vett fel a magyar lakosság. Az idei évben 400 milliárd forintot vettek fel a háztartások június végével bezárólag, ami a 2013-as mélypont több mint hatszorosát, és egy év alatt 36%-os növekedést jelenti.

    A Portfolio cikkében megmutatja, mely bankok kínálják a legkedvezőbb lakáshiteleket.

  • Szigorodnak a lakáshitel felvételének szabályai

    Szigorúbb feltételekkel lehet jelzálogkölcsönt folyósítani az adósságfék új szabályai szerint – az erről szóló rendelet a Magyar Közlöny legfrissebb számában olvasható. Az október elsején életbe lépő MNB-rendelet felső korlátot szab a jövedelemarányos törlesztőrészletnek, egyben igyekszik arra bírni a felvevőket, hogy ne dőljenek be a változó kamatoknak – sokszor önmagában a kamat emelése is fizetési nehézséget okozhat a hitelt felvevőknek – emlékeztet közleményében a Magyar Nemzeti Bank.

    Ha az igazolt havi nettó jövedelem kevesebb 400 ezer forintnál (2019. július 1-je után 500 ezer forintnál), az öt évet meghaladó futamidejű, forintalapú jelzáloghitel esetén a törlesztőrészlet nem haladhatja meg

    - az ötven százalékot legalább 10 éves kamatperiódusban rögzített hitelkamat vagy a futamidő végéig rögzített hitelkamat esetén
    - a 35 százalékot legalább 5 éves, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusban rögzített hitelkamat esetén
    - 25 százalékot az 5 évnél rövidebb kamatperiódusban rögzített hitelkamat vagy változó hitelkamat esetén.

    Euróhitel, euróalapú hitel nyújtása esetén legalább 5 éves kamatperiódusban vagy a futamidő végéig rögzített hitelkamat esetén a jövedelem 25 százaléka lehet a törlesztőrészlet, öt évnél rövidebb kamatperiódusnál pedig 15.

    Ha az ügyfél, illetve adóstársak esetén az ügyfelek összesített igazolt havi nettó jövedelme eléri vagy meghaladja a négyszázezer forintot (2019. július 1-je után az 500 ezer forintot), a JTM hitelkérelem elbíráláskori értéke az öt évet meghaladó futamidejű jelzáloghitelek esetén

    - legalább 10 évre vagy a futamidő végéig rögzített hitelkamat esetén a 60 százalék lehet;
    - legalább 5 éves, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusban rögzített hitelkamat esetén 40 százalék;
    - 5 évnél rövidebb kamatperiódusban rögzített hitelkamat vagy változó hitelkamat esetén 30 százalék.

    A törlesztőrészletbe minden az adós által bejelentett, vagy a központi rendszerben nyilvántartott kifizetés beleszámít. Ha valaki adóstársként vesz részt egy hitelügyletben, akkor egyenlő arányban oszlik meg a törlesztőrészlet az adóstársak között.

    Az MNB rendelet emellett a már felvett hitelek kamatkockázatának mérséklését is támogatja azzal, hogy szerződésmódosításnál és hitelkiváltásnál – ha nem rövidül az új hitel kamatperiódusa – nem kell alkalmazni az adósságfék-szabályokat.

  • Budapesten álom a családiházépítés

    A fővárosban a társasházak, lakóparkok, városias beépítésű épületek jellemezőek, itt a családi házak az új építésű lakásoknak mindössze negyedét adják. Az arány évek óta hasonló, függetlenül attól, hogy összességében több lakás épül Budapesten - tavaly összesen 2.761 - de ebből csupán 731 volt családi ház.

    Az OTP Ingatlanpont információi szerint Budapesten évente pár ezer családi házat adnak el – új építésűt és használtat egyaránt –, ami azonban az összes lakóingatlan forgalmának 10 százalékát se éri el. „A legélénkebb családi ház forgalom a pesti oldal külső részein, valamint a II. és III. kerületben tapasztalható. Itt kerületenként nagyjából 100 és 400 közötti ház talál új tulajdonosra évente” – nyilatkozta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Mivel a családi ház kedvelt lakhatási forma, sokan vágnának bele az építkezésbe. „A családi házas építkezési kedvnek a fővárosban a rendelkezésre álló telkek véges száma és azok ára szab határt” – tette hozzá Valkó Dávid.

    Az új építkezések számára a legvonzóbb és így a leginkább bővülő családi házas területnek 2016-ban (frissebb adatok a KSH-tól még nem állnak rendelkezésre) a délkelet-pesti periférián a XVI., XVII., XVIII. kerület bizonyult, a budai oldalon pedig a XXII. kerület. Ezekben a kerületekben évente 100-200 új ház épül. A pesti peremkerületekben a négyzetméterenkénti telekár 20-30 ezer forinttól indul és felmegy egészen 50 ezer forintig. A III. kerületben a négyzetméterenkénti telekár már 80-100 ezer forint között alakul. Óbudán közel 50 családi ház épült 2016-ban, de az ugyancsak kedvelt Zuglóban alig épült új családi ház, mert a szabad telkeket felvásárolták a vállalkozók, és kisebb társasházakat húznak fe rájuk, mely Budapest-szerte tapasztalható jelenség.

    A főváros egyik legdrágább kerületében, a II.-ban a telekárak felszöknek akár 300 ezer forint fölé is – nem véletlen, hogy itt mindössze 5 új családi ház építését regisztrálták 2016-ban. Az új építkezéseknél a telekárakon kívül meghatározó szempont az építési költség. Az Építőipari Költségbecslési Segédlet 2018-as kiadása alapján egy átlagos minőségű családi ház kulcsrakész kivitelezési költsége négyzetméterenként 360 ezer forint, melyből kisebb igényszinttel maximum 5-10 százalék faragható le.

    Forrás: OTP Ingatlanpont

  • A jövő és a jelen példaértékű szociális lakásai

    A lakáshiány problémájával szembesülve a városok világszerte keresik a megoldásokat: évtizedek óta a felszínen van egy olyan beépítési modell, amely anélkül növeli a lakóegységek számát, hogy rontana az életminőségen, ez pedig a kis magasságú épületekből létrehozott sűrű beépítés.

    Ez az urbánus és a szuburbánus fejlesztési modellek legjobb elemeit igyekszik ötvözni: a tömegközlekedési lehetőségek sokaságát, a városi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mértéktartó léptéket, nyitott köztereket és személyre szabott lakásokat. Hozzájárul a város terjeszkedésének visszafogásához és a városi környezetben korlátozott mértékben rendelkezésre álló terek hatékonyabb kihasználásához, úgy, hogy mindeközben megtartja a kialakult városszövetet és gyalogos közlekedési útvonalakat.

    athis mons i szocialis lakasok fro

    A Lechner Tudásközpont cikke hét projektet mutat be Jack Hanly az Architizeren nemrég megjelent The Future of Social Housing: 7 Low-Rise, High-Density Developments című írása alapján. A projektek jó példák arra, hogy miként lehet a lakáshiány problémáját enyhíteni, valamint a korábban elhanyagolt közösségeket magasabb színvonalra emelni. Amszterdam volt ipari kikötőjétől London előkelő utcáin át mutatják be ezek az innovatív szociális lakónegyedek, hogy milyen nagyszerű lehetőségeket kínál az alacsony, sűrű beépítés a jövő városfejlesztése számára.

    A projekteket bemutatja, sok fotóval a Lechner Tudásközpont cikke, amelyet Tábi Emőke fordított: KIS MAGASSÁG – NAGY BEÉPÍTÉSI SŰRŰSÉG: A JÖVŐ SZOCIÁLIS LAKÁSAI

    Így csinálják jól Bécsben

    A bécsi szociálislakás-helyzet sok város számára lehet irigylésre méltó. Bécs 1,7 millió lakosának jelenleg kétharmada él szociális bérlakásban vagy részesül valamilyen más lakhatási támogatásban. Ez az elképesztő adat is egészen biztosan hozzájárult ahhoz, hogy első európai városként az osztrák főváros lett 2018-ban a világ legélhetőbb városa - írja riportjában a 24.hu.

     Nagyon régi, százéves hagyománya van a szociális alapú, egyenlősítő lakáspolitikának a főleg baloldaliak vezette városban. Az írás felidézi a múltat, amely magyarázatot ad a jelen hozzáállására is. A bécsi önkormányzat ugyanis nem eladja a lakásait, mint például Budapest, hanem lakásokat vásárol és épít.

    Évente 577 millió eurót költ a város a lakhatás támogatására. Ebből 467 millió megy új lakások építésére, felújításra és 110 millió kerül a bérlőkhöz valamilyen támogatás formájában - ismerteti a számunkra hihetetlen adatokat a Wohnberatung Wien két munkatársa.

    A bécsi modell szerint egyrészt támogatják a bérlők olcsó lakhatását, másrészt az önkormányzat építkezéseket is támogat, amiért cserébe lakásokat kap, amelyeket így olcsón bérbe adhat.

    Ennek a lakhatásra elköltött hatalmas összegnek a fedezete a lakók által befizetett bérleti díj, illetve az építkezések után fizetett helyi adó. Azaz a drága rendszer lényegében önmagát tartja fent.

    Mindeközben szociális bérlakásokról, illetve támogatott lakásokról beszélünk, amelyek jóval olcsóbbak, mint a piacon kiadottak. A bérlőket persze megszűrik: legalább öt évet Bécsben kell lakni, osztrák vagy EU-s állampolgárnak kell lenni, vagy osztrák tartózkodási engedélyt kell birtokolni, és egy bizonyos bérplafonnál nem szabad többet keresni. Ezeken túl előnyt élveznek a 30 éven aluliak, a 65 éven felüliek, a valamilyen okból nehéz élethelyzetben lévők, és azok, akiknek rossz az egészségi állapotuk. Ezek alapján áll össze egy várólista. 

    A bérleti díj pedig budapesti mércével is elfogadható: egy háromszobás lakás a metróhoz és a Dunához egyaránt közeli Goethehofban havonta körülbelül 500 euróba (160 ezer forintba) kerül mindennel együtt.

    Ami pedig a lakások minőségét illeti, teljesen felújított, jó minőségű lakásokról van szó. 

    Forrás és a cikk további részletei: 24.hu

  • Újabb önkormányzati bérházat adtak át a XIII. kerületben

    Dr. Tóth József polgármester – aki az átadóünnepség végén jelképesen átadta az egyik bérlőcsaládnak új lakásuk kulcsát – azt is mondta: „Nem ez az első, nem is az utolsó önkormányzati beruházás a kerületben, hiszen 2033-ig megvan az elképzelésünk, milyen irányba fejlesszük tovább a XIII. kerületet, amely magas életminőséget biztosító, fenntartható és visszafordíthatatlan fejlődési pályára került.” Hozzátette: az önkormányzat elkötelezett a korszerű és környezetbarát energetikai megoldások mellett.

    A XIII. Kerületi Önkormányzat 2002 óta eddig 599 lakást épített 30 ezer négyzetméter lakófelületen összesen 10 milliárd forint önkormányzati ráfordítással. A lépcsőzetes lakáshoz jutás elvét alkalmazva a XIII. Kerületi Önkormányzat mintegy 1000 családnak tette lehetővé idáig, hogy jobb életkörülmények között lakhassanak.

    Kartács2

    A XIII. Kerületi Önkormányzat bérlakás-építési programjának keretében épült föl a Kartács utca 14. szám alatti ötemeletes lakóház, amely száz százalékban önkormányzati tulajdonú. A 23 lakás jellemzően egy- és kétszobás. Minimális alapterületük minden esetben meghaladja a 35 négyzetmétert: átlagos alapterületük 40-50 négyzetméter. Minden lakásban van külön konyha- és étkezőhelyiség. Az első emeleten 2 lakást mozgáskorlátozottak részére alakítottak ki. Az épület teljesen akadálymentesített, a lépcsőházi lifttel a pince és az ötödik emelet között lehet közlekedni. A pinceszinten, a mélygarázsban, illetve a földszinten – a lakásszámnak megfelelően – 23 gépkocsi-beálló van.

    Dr. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere a Kartács utcai új, rendkívül modern és környezetbarát lakóépület átadásakor kiemelte: az önkormányzatnak már 2033-ig megvan az elképzelése a további fejlesztésekről. A Kartács utcai beruházás a Lendületben a XIII. kerület elnevezésű önkormányzati program lakásgazdálkodási koncepciójának része. „Kell mindig egy koncepció, de bátorság is a tervezéshez és a megvalósításhoz, s persze kell a szándék, az önkormányzati tulajdonú telek, a szakértői vélemény, és nyilván a bonyolító és építő cég, amelyek ugyancsak magas színvonalon végzik a munkájukat” – fűzte hozzá Tóth József polgármester, aki az átadóünnepség végén jelképesen átnyújtotta az egyik kisgyerekes bérlőcsaládnak új lakásuk kulcsát.

    XXI. századi megoldások

    A XIII. Kerületi Önkormányzat elkötelezett a korszerű és környezetbarát energetikai megoldások mellett. A Kartács utcai új lakóépület energiafelhasználása az átlagos, új építésű épületekhez képest is kedvező az energetikai szempontból környezetbarát kivitelezés miatt. (A lakások közül 2 A+, 21 A++ minősítésű.) Az épület megfelel a passzívház kritériumainak. Fűtése levegő-víz hőszivattyús rendszerrel, a melegvíz-ellátása központi kondenzációs gázkazánnal működik, amely indokolt esetben a fűtésre is rásegít. A fűtővíz alacsony hőmérsékletű, ezért a hőleadás mennyezet- és padlófűtésen keresztül történik, amit termosztátokkal lehet szabályozni az igényeknek megfelelően. A lakásoknak egyedi a szellőző berendezésük; a friss levegő befújásával és a használt elszívásával a friss levegő állandóan biztosított a lakásokban.

    Minden lakás közműfogyasztása egyedi méréssel történik. Az épületben épületfelügyeleti (távriasztással) és épületautomatikai rendszer működik.

    Az udvar teljesen parkosított, játszótérrel – homokozó, rugós játékok, játszóvár, asztalitenisz asztal – felszerelt. A területen több fát, bokrot és lágyszárú növényt ültettek, a tetőteraszokra dézsás növények kerültek. Az udvaron egy 30 m magas nyárfát is sikerült megóvni a kivitelezés során.

    Kartács3

    Az építkezés a Kartács utca – Csata utca – Gömb utca – Üteg utca által határolt tömb közbenső telkén 2016 novemberében kezdődött és 2018 április közepéig tartott. Ennek során 3100 köbméter földet mozgattak meg, 1630 köbméter (közel 3800 tonna) betont, 180 tonna betonacélt és 1200 km cölöpöt használtak fel. A kivitelezést közbeszerzési eljárás keretében az FK-RASZTER Zrt. végezte. Az építés költsége 961 millió forint volt.

    Az önkormányzat pályázatot írt ki az új ház lakásaira. A lakóépületben 2 akadálymentesített lakást hirdettek meg, továbbá 4 lakást fecskeházi hasznosítási konstrukcióban.

    Egyedülálló bérlakásprogram a XIII. kerületben

    A XIII. Kerületi Önkormányzat 2002-ben indította bérlakásprogramját. Azóta 599 lakást épített. A lépcsőzetes lakáshoz jutás elvét alkalmazva az önkormányzat mintegy 1000 családnak tette lehetővé idáig, hogy jobb életkörülmények között lakhassanak.

    Az önkormányzat 2014-ben építette az első magyar, minősített, százlakásos passzívházat. A legnagyobb nemzetközi ingatlanszövetség, a FIABCI Nívódíjával világszínvonalúnak ismerte el ezt a beruházást. A környezettudatos technológiájú vállalkozás máig úttörőnek számít a budapesti és a magyar lakáspiacon is.

    Forrás és további fotók: XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.

  • Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben

    Országosan tízezer lakosra 3,5 új építésű lakás jutott 2018 I. három hónapjában a KSH Fókuszban a megyék című kiadvány szerint. A mutató értéke Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (15,5), az országos átlag 4,4-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Pest, Csongrád, Vas és Somogy megyéket is. A lakásépítések intenzitása Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyékben volt a legalacsonyabb (egyaránt 0,2).

    Valamennyi településtípus esetében nőttek a lakásberuházások; a fővárosban háromszorosára, a megyei jogú városokban 38, a többi városban 49, a községekben 69%-kal emelkedett a használatbavételek száma. 12 megyében több, 7 megyében kevesebb új lakás épült, mint az előző év azonos időszakában. A legdinamikusabb (3,5–2,2-szeres) bővülés Budapest mellett Csongrád, Pest és Somogy megyéket jellemezte.

    Továbbra is vannak megyék, amelyeket szinte érintetlenül hagyott a lakásépítési láz: Heves, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna és Nógrád megyékben 20-nél kevesebb lakás épült az idei I. negyedévben.

    2018 Q1 megyei lakásépítések

    Az épített lakások átlagos alapterülete 99 m²-t tett ki, ami 6 m²-rel kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában. A legkisebb átlagos alapterületű lakásokat Csongrád és Győr-Moson-Sopron, a legnagyobbakat Nógrád és Fejér megyékben vették használatba.

    A 2018 I. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 9850 új lakás építése kezdődhetett el, 3,4%-kal több, mint 2017 azonos időszakában. Az építendő lakások száma a városokban emelkedett, Budapesten és a községekben csökkent. Az ország 7 megyéjében nőtt az építési kedv, legjelentősebben Csongrád és Somogy megyékben.

    2018 Q1 megyei engedélyek

  • Új funkciókkal bővül az e-napló

    A fejlesztések eredményei a tervek szerint ősszel lesznek majd elérhetők, a kezdeti tesztidőszakban egy szűk csoport, nagyjából 5-10 fő számára, akik között építtető, műszaki ellenőr és kivitelező is lesz. Az általuk megfogalmazott javaslatok rendszerbe illesztését követően válik majd az összes felhasználó számára elérhetővé a három új funkció.

    A felhasználói élmény javítása érdekében tett lépések a szeptemberi frissítések után is folytatódnak, 2018 év végéig további új funkciókkal bővül majd az e-napló. Az építésügy adminisztratív folyamatainak teljes digitalizálása során egy olyan rendszerré bővül, amely az új nevéhez is híven – ÉKTR, vagyis Építőipari Kivitelezést Támogató Rendszer – biztosítja az építkezések teljes körű elektronikus nyomon követését.

    További részletek a Lechner Tudásközpont cikkében.

  • Több felépült lakás, mérséklődő építési kedv

    2018 I. félévében az előző év azonos időszakához képest:

    • 30%-kal több lakás épült. Budapesten és a községekben a növekedés ennél nagyobb, mintegy másfélszeres volt.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • Az új épületben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 36%-a többlakásos épületekben, 6,2%-a lakóparkokban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5 m2-rel 101 m2-re nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 8,9%-kal 18 066-ra csökkent. Az építendő lakások száma Budapesten 27, a megyei jogú városokban és a községekben 3,5%-kal csökkent, csak a többi városban emelkedett (17%-kal). Az építtetők az esetek 42%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,1%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 84%-ot ért el.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,8%-kal kevesebb, összesen 6717 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2033, ami 16%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    KSH tbl

    A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a lakáspiac fellendülése a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) sikerét is mutatja. 2018 júniusával bezárólag összesen 81 ezer háztartás kérelmét fogadták be a bankok, 232 milliárd forint értékben, ami az éves hazai GDP 0,5 százalékát meghaladó összeg.

    Forrás: KSH, Pénzügyminisztérium

  • Kedvező lakásépítési adatok – bizonytalan jövőképpel

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület véleménye szerint a lakásépítés fontos pillére az építőiparnak, és megerősítése alapfeltétele az ágazat tartós stabilitásának. Ehhez hosszú távú előrelátásra és kiszámíthatóságra van szükség mind a családok, mind az ágazat számára.

    A lakásépítések élénkülése elengedhetetlen a hazai lakásállomány minőségi megújításához is. Még a jelenlegi lakásépítési számok is csak a lakásállomány 400 évente történő megújulásához elegendőek. 

    TLE tbl2

    A három legfontosabb makrogazdasági faktor, amelyre a kiszámíthatóság megteremtéshez fókuszálni kell: a szakképzés reformja, a munkavállalói mobilitás elősegítése és a demográfia kérdése.

    Elengedhetetlen, és sürgős intézkedést kíván az építőipari kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása, mivel a munkaerőhiány már a lakásépítések korlátja. Ez nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

    A szakemberhiány hosszú távú megoldásának kulcsa – a béremelés mellett – a hatékonyság javítása, az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása, valamint mobilitási célú állami és önkormányzati bérlakások építése.

    Csak egy kiszámítható, korszerű ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is.

    Központi program szükséges a vidék népességmegtartó képességének növelésére – ehhez a munkahelyteremtés mellett a lakhatási körülmények javítása is fontos. A családok gyermekvállalási kedve is alapvetően függ ezektől a tényezőktől.

    A leromlott, gazdaságosan nem helyreállítható és korszerűsítheti ingatlanok esetében a lehetséges megoldás a helyettesítő új építés, amit az új építéssel egyenértékűen kellene támogatni. Ehhez az egyik eszköz lehet a kormány által múlt héten bejelentett csokemelés a kistelepülésen építkezők számára, amennyiben munkahelyteremtési programmal és mobilitást segítő támogatással egészül ki.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is kiáll amellett, hogy az építőipari fellendülés szinten tartásának, valamint az otthonteremtési feladatok kiegyensúlyozott kezelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszülessen egy hosszú távra előretekintő, koherens kormányzati lakásprogram és egy azzal összhangban álló építésstratégia. Emellett szükség van egy felelős kormányzati szereplőre, aki átfogja és koordinálja e program megvalósítását.

    A KSH szerint 2018 I. félévében az előző év azonos időszakához képest:
    • 30%-kal több lakás épült. Budapesten és a községekben a növekedés ennél nagyobb, mintegy másfélszeres volt.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • Az új épületben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 36%-a többlakásos épületekben, 6,2%-a lakóparkokban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5 m2-rel 101 m2-re nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 8,9%-kal 18 066-ra csökkent. Az építendő lakások száma Budapesten 27, a megyei jogú városokban és a községekben 3,5%-kal csökkent, csak a többi városban emelkedett (17%-kal). Az építtetők az esetek 42%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,1%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 84%-ot ért el.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,8%-kal kevesebb, összesen 6717 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2033, ami 16%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünket a letölthető fájlban olvashatja.

  • Megemelik a csokot a kisebb településeken

    Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón jelentette be, hogy az 5000 fő alatti települések esetében emelkedik a családi otthonteremtési kedvezmény összege. Konkrét összeg még nincs, de jelentős összegű emelést tervez a kormány - idézi a minisztert a Portfolio.

    Gulyás Gergely hangsúlyozta: a kabinet célja, hogy a falusi létforma népszerűvé váljon, és ne járjon az életszínvonal csökkenésével az, ha valaki vidékre költözik.

    Az épülő házaknál kedvezmény jár majd a tájegységbe illeszkedő építkezések után - sorolta a várható változásokat, hozzátéve: még ebben a parlamenti ciklusban program indul a kultúra fejlesztésére, játszóterek, sportpályák kialakítására. A kabinet meg kívánja teremteni ezen kisközösségek fejlesztésének lehetőségeit - hangsúlyozta, és szólt arról is, hogy alapot hoznak létre a mellékúthálózat fejlesztésére is.

    Külön programokat terveznek azon kistelepülések számára, amelyekben az országos átlagot meghaladta a népességcsökkenés - tette hozzá.

    A CSOK összege ma 600 ezer forinttól 10 millió forintig terjed attól függően, hány gyermek után és milyen lakáshoz veszi fel valaki a vissza nem térítendő támogatást. Gulyás Gergely bejelentése szerint a legkisebb, 5000 fő alatti településeken tehát ezeknél magasabb támogatási összegre számíthatnak az új otthonba költöző családok. Korábban Lázár János és Varga Mihály is utalt ilyen tervekre, konkrétumok említése nélkül.

    Két részre osztanánk az 5000 fő alatti településeket: azokra, ahol a népességfogyás meghaladta az országos átlagot és azokra, ahol az átlagnál kevésbé romlik a demográfiai helyzet. Lesznek olyan programok, melyek csak az előbbi kör számára lesznek elérhetők, mások pedig minden településre vonatkoznak majd - mondja a miniszter konkrétumok nélkül. Így egyelőre azt sem tudni, hogy a CSOK összegének bejelentett emelése melyik kategóriába tartozik majd.

    Forrás: kormany.huPortfolio

  • A csokban kompenzálnák a magasabb lakásáfát?

    A Pénzügyminisztérium Figyelőhöz eljuttatott válaszából kiderül, hogy a kormány folyamatosan vizsgálja, hogy a CSOK-ot milyen új elemekkel tudja majd kiegészíteni a várható kompenzáció kapcsán. A konkrét eszközökről még nem született döntés, de nagyon valószínű, hogy a CSOK rendszerén keresztül, a gyerekszámhoz kötve érvényesíthetik a támogatást.

    A 2020 utáni időszakot illetően a szakértők is egyetértenek azzal, hogy mindenképpen visszaesés várható a lakásépítésekben, a kérdés csak annak mértéke lesz.

    A kompenzációval kapcsolatban az sem egyértelmű, hogy a mostani költségvetési rendszerben honnan lesz minderre keret.

    Forrás: Portfolio / Igylakunk

  • Már nincs idő nagy projekteket indítani a kedvezményes áfa lejártáig

    A kivitelezés időbeli elhúzódása miatt, a 2016-tól megélénkülő keresletre a kínálat késve tud reagálni, így a hivatalos lakásátadási statisztikákban csak idén és jövőre lesz látványos növekedés. Idén közel 9 ezer társasházi lakás átadásával számol az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe, ami több mint kétszerese a tavalyi mennyiségnek, 2019-re pedig, további bő 30 százalékos növekedéssel, már most 12,1 ezer megépülő lakást tartalmaz az adatbázis. A többi fő piaci mutatóhoz hasonlóan a megépülő lakásszámban is a XIII., a XI. és a IX. kerület hármasa áll az élen. Egymagában, a XIII. kerületben idén és jövőre átadni tervezett közel hatezer új lakás a fővárosi volumen 28 százalékát adja.
    A lakásátadásoknak kisebb része valósul csak meg időre, a projektek többsége már most több negyedévet csúszik az eredeti tervekhez képest, melynek legfőbb oka az építőipari kapacitáshiány.

    A tavalyi évhez hasonlóan, idén az első félévben is 15-20, már hirdetett beruházás állt le végül. Van köztük olyan projekt is, ahol a lakások nagy részére már előszerződést is kötött a beruházó, de nem látja biztosítottnak, hogy a vállalt 2019 végi határidőig meg tudja építeni a házat - számol be Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

    A kedvezményes áfakulcs 2019 utáni esetleges kivezetése arra kényszeríti a beruházókat, hogy tegyenek meg mindent a mihamarabbi átadás, illetve az eladások felpörgetése érdekében. Ha azonban a kereslet nem kezd el nagy mértékben csökkenni, nem várható, hogy az következő másfél éves hajrában nagy árengedményekre kényszerülnek a beruházók.

    Új projekt indítására már nincs idejük a cégeknek, ha még a kedvezményes áfával szeretnének kalkulálni. A kínálat viszont gyorsan elfogyhat, az OTP adatbázisa szerint az azonnal költözhető új lakásból mindössze 170 van a fővárosban. Emellett további 5,2 ezer építés alatt álló lakást, és bő kétezer építési engedéllyel rendelkező, de még nem épülő ingatlant kínálnak jelenleg. Ez az alig 7,5 ezer lakás, a mostani értékesítési ütemet figyelembe véve, jövő nyárra elfogyhat.

    A mintegy 20 ezer, jelenleg is előkészítési, valamint engedélyeztetési fázisban lévő új lakás tervei egyelőre fiókban maradhatnak, illetve sok, hosszú távú piaci jelenlétre berendezkedő cégnél indulhat el a koncepciók újratervezése. Bár van néhány olyan beruházás, amit már most 2020-as, sőt 2021-es átadással hirdetnek, kérdéses, hogy hány cég hajlandó a nettó ár csökkentésére, hogy fenntartsa a vásárlók érdeklődését. Ennek fényében kijelenthető, hogy 2021-től látványosan csökkenhet az átadott lakások száma, így erőteljes piaci átrendeződés is indulhat.

    Forrás: Portfolio

  • A bankoknál lehet a megoldás

    2020 elejétől tehát ismét 27%-os áfát kell fizetniük az új lakások vásárlóinak az eddigi 5% helyett. Miként lehetne megoldani, hogy az addig be nem fejezett lakások minél nagyobb vételárrészét vagy akár teljes értékét még 2018-2019-ben, akár jóval a használatba vétel előtt, az alacsonyabb áfa mellett fizethessék meg a vásárlók. Úgy tűnik, a hitelnyújtó bankok kezében lehet a megoldás. Van, amelyik már be is vezetett a problémát áthidaló hitelterméket.

    Eltérnek a lakásfejlesztések, adásvételi szerződések abban, hogy az emelkedő lakásáfa kockázatát a fejlesztő vagy a lakásvásárló viseli. Minél közelebb a magasabb lakásáfa időszaka, annál gyakoribb, hogy a fejlesztők a nettó értékre kötnek szerződést, így ha 2019 végéig nem sikerül befejezni a lakást, akkor a vásárló szenvedi el az 5-ől 27 százalékra növekvő áfa miatt előálló 21%-os drágulást. A legnagyobb egyetértés fejlesztő és vevő között leginkább abban van, hogy ezt az esetet, akárhogy is lesz, mindenképpen el kell majd kerülni.

    Az egyik megoldás az lehet, hogy a fejlesztő legkésőbb 2019 őszéig befejezi a beruházást, így kis szerencsével akkor is pénzéhez juthat 2019 végéig, ha a bank a használatba vételi engedélyt vagy az albetétesítést támasztja a lakáshitel folyósításának a feltételéül. Ez rendkívül kockázatos egyrészt a beruházással kapcsolatos bizonytalanságok (munkaerő, anyag, időzítések stb.), másrészt az építésügyi hatóságok és a földhivatalok adminisztratív tehetetlensége miatt. Az idejében befejezett beruházás sem garancia ugyanis arra, hogy a lakáshitelhez szükséges dokumentumok kiállítása nem csúszik át 2020-ra.
    a fejlesztő és az ügyfél megegyezik a bankkal arról, hogy ne várja meg a (teljes) folyósítással a használatba vételi engedélyt vagy albetétesítést, hanem még ezt megelőzően, legkésőbb 2019 végén folyósítson, így a vevő az 5%-os lakásáfa mellett fizethessen.
    A bankok és a fejlesztők ezért azon a lehetőségen gondolkoznak, hogy a fejlesztő és az ügyfél megegyezik a bankkal arról, hogy ne várja meg a (teljes) folyósítással a használatba vételi engedélyt vagy albetétesítést, hanem még ezt megelőzően, legkésőbb 2019 végén folyósítson, így a vevő az 5%-os lakásáfa mellett fizethessen.

    A valódi megoldást illetően azonban sok a kérdőjel. Külön problematikus lehet a csokosok finanszírozása.

    A Portfolio megkérdezte a bankokat arról, gondolkoznak-e hasonló megoldáson, és mennyire jellemző új lakások vétele esetében a szakaszos (készültségi fokkal arányos) vagy korai (használatba vétel előtti) finanszírozás. E kettő egyike lehet ugyanis a megoldás arra, hogy a lakásvásárló és/vagy a fejlesztő megússza az áfaemelkedést, de legalábbis annak jó részét. A válaszok alapján az OTP-nél és a Takarék Csoportnál már eddig is volt megoldás hasonló helyzetekre, az UniCredit pedig két hete reagált a növekvő igényre. Ahogy e bankok hitele mutatja, még az említett zárolt számlára sincs feltétlenül szükség. A bankok többsége azonban mintha még kivárna.

    A részleteket és a bankoktól érkezett válaszokat lásd a Portfolio cikkében.

  • A kormány nem tervezi a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítását

    "Nem tervezünk hosszabbítást, 2019. december 31-ig van ez az adókedvezmény... Arra bíztatok mindenkit, hogy aki tudja, eddig az időpontig vegye igénybe ezt az adókedvezményt!" - fogalmazott a pénzügyminiszter.

    2016 eleje óta új lakást vásárlásakor a vevőnek 27%-os áfa helyett csak 5%-ot kell fizetnie, 2019 végével azonban meg fog szűnni ez a kedvezmény.

    A miniszter szavaiból egyértelműen kiderült, hogy kormány számára a a legfontosabb a demográfiai szempont, a családok otthonteremtésének támogatása. Kitért arra, hogy Budapesten az eladott új lakások 10%-át külföldiek veszik meg, másfelől pedig ingatlanbefektetők célpontja lett ez a kedvezmény, vagyis második, vagy harmadik lakásukat vásárlóké, ami nem volt célja a kormánynak. - Mi ezt nem kívánjuk támogatni. Alapvetően az volt a cél, hogy a népességfogyás lassuljon, forduljon meg, demográfiai változás legyen, amit a lakások építésével kössünk össze. - hangsúlyozta Varga Mihály.

    Ezzel együtt megerősítette, hogy a CSOK marad, 2019 első felében pedig felülvizsgálatra kerül a rendszer, és még az is lehet, hogy tovább bővítik. Esetleg úgy, hogy az új építést is támogassa.

    Ugyancsak a lakásépítésekkel kapcsolatban szólt arról a miniszter, hogy a magyar építőipar nem rendelkezik elegendő kapacitással arra, hogy végrehajtsa a fejlesztéseket. Szerinte a jelenségre az építőipari szereplők nem az elvárt bővítéssel, hanem áremeléssel reagáltak.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) véleménye szerint a lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    A TLE fontosnak tartja a jelenlegi pozitív trend fenntartását, megerősítését, és ezzel együtt a lakásépítések számának hosszú távú stabilitását.

    Ehhez olyan stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el az elkövetkezendő években, és évtizedes távlatban e körül stabilizálódjon.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósításának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    Forrás: Portfolio, hvg.hu, 

  • Drágulni kezdtek a lakáshitelek

    A változó kamatozású hitelek átlagkamata már év eleje óta egyre magasabb, ám az elmúlt hetekben sok bank a fix konstrukciók esetében is emelt.

    • Az OTP-nél június közepétől 30 bázisponttal nőttek a változó kamatozású lakáshitelek kamatai a Fix20 kivételével.
    • Az Oberbanknál a Bankráció.hu adatai szerint a lejáratig fix kamatos hitelek kamata öt év futamidőnél 0,58, tíz évnél 0,62 százalékponttal nőtt az elmúlt hónapban.
    • A Sberbank június 11-étől emelt.
    • A Takarék Kereskedelmi Banknál az ötös MFL (minősített fogyasztóbarát lakáshitel) teljes hiteldíjmutatója 4,43 százalékról 4,86 százalékra, a tízesé 5,4-ről 6,09 százalékra erősödött.
    • Nőttek a kamatok továbbá az Ersténél, az MKB-nál, a Budapest Banknál, a CIB-nél is.

    Forrás: 24.hu

  • Érdemes már most a közel nullára szigetelni

    A javulás egyrészt energiatudatosságunk erősödésének, másrészt az év elején életbe lépett TNM rendeletnek köszönhető. Ez nemcsak a családok pénztárcáját kíméli, hiszen fűtési költségeik akár 50%-kal is csökkenhetnek, de egyes országrészekben akár 5-6 millió forinttal is növelheti az ingatlanok árát. A Knauf Insulation szakemberei szerint azonban már most érdemes előre tekinteni és jobb minőségű szigetelőanyagot választani, mert az Unióban 2019-től tovább szigorodnak az épület energiahatékonysági előírások.

    Ma már energiahatékony családi házak épülnek

    A KSH szerint az idén 7%-kal több, összesen 10.078 családi ház épül, miközben ennek többszörösét, mintegy 25-30 ezer otthont újítanak fel tulajdonosaik. Ezeknek az ingatlanoknak már meg kell felelniük a 2018. január 1-től hatályos, épületszerkezeti elemek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó szabályozásnak.

    A rendelkezés értelmében az épülethomlokzatok hőátbocsátási tényezője (U-érték) nem lehet nagyobb, mint 0,24 W/m2, ami a korábbinál jellemzően vastagabb, falszerkezettől függően 10-15 cm-es homlokzati hőszigetelő rendszer (ETICS) alkalmazásával érhető el.

    Európai összehasonlításban is egyre energiahatékonyabbak az otthonaink

    A szabályozás eredményeként az új építésű magyar családi házak tulajdonosainak immár energiahatékonyabb és jobban szigetelt falszerkezeteket kell építeni, mint például a lengyel és a horvát (U=0,30), a szlovén (U=0,28), a cseh (U=0,25) vagy akár az osztrák (U=0,35), illetve a német (U=0,28) családi házak építtetőinek. Ezzel együtt a most épülő magyar családi házak energiahatékonysága még jócskán elmarad a svéd (U=0,18), finn és norvég (U=0,18), vagy akár a szlovák (U=0,22) otthonok energiahatékonyságától.

    „Egy napjainkban átadott, megfelelően szigetelt családi ház fűtési célú energiafelhasználása már akár 40-50%-kal is kisebb lehet, mint egy hasonló, de nem szigetelt otthoné” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A szigetelés emellett a ház értékét is növeli. A Knauf Insulation korábbi felmérése szerint egy professzionális hőszigetelési rendszerrel ellátott családi ház minimum 10%-kal, de az ország egyes területein akár 6 millió Forinttal is magasabb áron értékesíthető, mint egy nem szigetelt ingatlan” – tette hozzá a szakember.

    2020 után még fontosabb lesz a szigetelés

    Épületeink energiahatékonyságának javulása örvendetes tény, de ezzel még korántsem lehetünk elégedettek, hiszen az Unió végső célja az, hogy az új épületek nulla, vagy közel nulla energiaigényű épületek legyenek, vagyis fűtésükhöz ne kelljen primer energiát használni.

    Ebbe az irányba mutat az is, hogy az Európai Unió éppen a napokban szigorított a 2016-ban elfogadott a közös, uniós energiamegtakarítási célon. E szerint 2030-ra, a tagállamoknak uniós szinten immár nem 30%-os, hanem 32,5%-os energiamegtakarást kell elérniük, amely csak úgy lehetséges, hogy az összes energiafelhasználás 40%-áért felelős épületek fűtési célú energiafelhasználását drasztikusan, 10-12 éven belül szinte nullára csökkentjük.

    Már szinte minden EU tagállam rendelkezik nemzeti tervvel a nulla és közel nulla energiaigény- szint eléréséhez szükséges építési szabályok bevezetésére, számos tagország pedig már be is vezette az Unió Épület Energiahatékonysági Irányelvének erre vonatkozó ajánlásait.

    Az irányelv szerint, ezekben az országokban 2018. december 31. után már csak közel nulla energiaigényű középületek építhetőek, 2020. december 31. után pedig minden átadott épületnek teljesítenie kell ezt az energiahatékonysági szintet.

    Ez, a korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, napkollektor, hőszivattyú – használata mellett, a Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint, a jelenleginél is jobb minőségű, a falazattól függően 25-30-35 cm vastagságú homlokzati szigetelőanyagok alkalmazásával lesz elérhető, vagyis a szigetelés szerepe a következő években és évtizedekben még jobban felértékelődik majd.

    Forrás: Knauf Insulation Kft.

  • Szigorítja az MNB a hitelfelvételt

    Szigorítja az MNB a jövedelemarányos hitel-törlesztőrészlet maximumára vonatkozó adósságfék-szabályozását, mégpedig várhatóan október 1-jétől. A mai bejelentés szerint az eddigi 50 százalékról 25 százalékra csökken a mutató értéke a legfeljebb 3 éves kamatperiódusú hitelek esetében, és 35 százalékra a legalább 5, de kevesebb mint 10 éves kamatperiódusú hiteleknél. Csak a legalább 10 éves kamatfixálás mellett marad a jelenlegi szabályozás. A 400 ezer forint feletti jövedelmű hitelfelvevőkre továbbra is magasabb számok vonatkoznak. Gyors értékelésünk szerint Csehországgal és Szlovákiával ellentétben Magyarország nem egy túlzott hitelezés visszafogását, hanem a jelenlegi egészséges volumenű hitelezés szerkezetének a javítását szeretné elérni a lépéssel, ami a kamatkockázatok növekedése miatt helyes irány.

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenleg is több eszközzel, így a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) minősítési rendszerrel, a jelzáloghitel-finanszírozás-megfelelési mutatóval, a hosszú futamidejű kamatcsereügyletekkel és a jelzáloglevél-vásárlási programmal ösztönzi a hosszabb kamatperiódus mellett nyújtott jelzáloghitelek elterjedését. A változó kamatozású hitelek súlyának mérséklése és a hosszabb kamatperiódusú, fix kamatozású hitelek térnyerése kiemelten fontos a háztartások kamatkockázati kitettségének csökkentése miatt.

    E célt szem előtt tartva az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM) vonatkozó szabályok módosításáról döntött. 2018. október 1-jétől az új, 5 évnél rövidebb kamatperiódusú forint jelzáloghitelek felvétele esetén az adós havi törlesztőrészleteinek összege nem haladhatja meg a rendszeres havi nettó jövedelem 25, illetve magasabb jövedelem esetén 30 százalékát.

    Öt évnél hosszabb, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusú új forint jelzáloghitelek esetében az arány a rendszeres havi nettó jövedelem 35, illetve 40 százaléka lehet.
    A legalább 10 évre vagy a futamidő végéig fixált kamatozású forint jelzáloghiteleknél - a kisebb kamatkockázat miatt - nem módosul a jelenlegi 50, illetve 60 százalékos JTM-limit.

    A forint jelzáloghitelek várható JTM szabályai 2018.10.01-től

      Limitek kamatperiódus szerint
    5 évnél kevesebb 5-10 év Legalább 10 év
    400.000 forint jövedelem alatt 25%

    35%

    50%
    400.000 forint jövedelem felett 30% 40% 60%

    A nem forintban felvett hitelek esetében szintén alacsonyabb limiteket kell majd alkalmazni a rövidebb kamatperiódusú jelzáloghiteleknél.
    A módosult előírások biztosítják, hogy a kamatkockázatnak kitett ügyfelek is megfelelő jövedelmi tartalékkal rendelkezzenek, felkészülve ezzel a törlesztőrészletek kedvezőtlen megváltozására - magyarázza közleményében a döntés hátterét az MNB.

    Ezzel egyidejűleg a szabályozásban a legalább 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelek törlesztőrészleteire jelenleg alkalmazott kedvezményes, 85 százalékos beszámítási súly megszűnik, hiszen a módosított adósságfék szabályok már kedvezőbben kezelik a hosszabb kamatperiódusú hiteleket. A módosított előírásokat csak a legalább 5 éves futamidejű, új jelzáloghiteleknél kell alkalmazni.
    Az új JTM szabályozás bevezetéséről az MNB egyeztetett a piaci szereplőkkel, az erről szóló jegybanki rendelet tervezetét az Európai Központi Bank jelenleg véleményezi. A módosítások ennek lezárását, a rendelet véglegesítését és kihirdetését követően léphetnek hatályba.

    A korábbi és a módosított JTM-szabályok esetében is a magasabb jövedelem arányaiban magasabb törlesztőrészlet vállalását teszi lehetővé. Az elmúlt években látható nominális és reálbér-emelkedésre tekintettel a magasabb arányú törlesztőrészletek vállalását a rendelet 2019. július 1-től 500 ezer forint havi jövedelem esetén teszi lehetővé a jelenlegi 400 ezer helyett.

    Az adósságfék szabályok módosítása következtében a jövőbeli lakossági hitelezés még jobb minőségben, azaz egészségesebb szerkezetben, fenntartható módon valósulhat meg. A változások miatt nem várható érdemi negatív hitelvolumen hatás, hiszen az adósok jelenleg jövedelmi oldalról jellemzően nem kifeszítettek.

    A családok életében a lakásvásárláshoz, fejlesztéshez kötődő lakáshitel-felvétel az egyik legnagyobb döntés. A megfelelő adósságfékszabályok megakadályozzák az ügyfelek túleladósodottságát, miközben a hitelkamat-változás miatti kockázatok is csökkennek, a hitelek törlesztőrészlete kiszámíthatóbbá válik, ezáltal a családok költségvetésének tervezhetősége nagymértékben javul, ami mind szociális, mind pénzügyi stabilitási szempontból kiemelten fontos.

    További részletek és példák a hitelfelvétel várható alakulására: Pénzcentrum

     

  • Jövőre is marad a csok

    Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára azt is elmondta, hogy már 75 ezernél több család, azaz legalább 300 ezer ember tudott új lakásba költözni, vagy építkezni az otthonteremtési program révén. 

    Novák Katalin a kormány.hu oldalon látható videóban kijelentette: eddig több mint 300 milliárd forintot fordított a kormány otthonteremtési támogatásra a csokon, a kedvezményes hitelkonstrukción és az áfavisszaigénylésen keresztül - és ezt jövőre is folytatni fogja.

    Forrás: kormany.hu

  • 1,5 millió bérlakást épít a német kormány

    "Borzasztóan nagy szükség van új lakásokra, ezért a kormány átfogó offenzívát indít" - mondta videóüzenetében a kancellár, aki szerint Németország egyik legégetőbb problémája a megfizethető lakhatás.

    Nem véletlenül aggasztja a német döntéshozókat a lakhatási helyzet kérdése. Berlinben 2009 óta mintegy 60%-kal emelkedtek az albérletárak, mivel az ingatlanpiaci kínálat nem tudott lépést tartani a városba települők tömegével. A probléma természetesen nem csak Berlint érinti: egész Németországban - főként a nagyvárosokban - jelentősen emelkedtek a lakásárak az utóbbi években.

    A lakásárak mellett természetesen az albérletárak is elszabadultak, amit Berlinben például eddig az albérletárak maximálásával igyekeztek kezelni. Az új állami bérlakások építése az albérletárak emelkedését is enyhítheti majd.

    Forrás: Index, Portfolio

  • Részletes lakáspiaci elemzés az MNB-től

    5 lakásvásárlás célja

    Forrás: Duna House

    Keresletet alakító tényezők

    Az elhalasztott tranzakciók megjelenése 2014-ben elsőként a használt lakások piacán indított el fellendülést, ami a válság alatt lecsökkent lakásépítésekből eredően minimális nagyságú új kínálatnak volt köszönhető. Az élénkülés kezdetén a tehetősebb, megtakarításokkal rendelkező réteg kezdett elsőként vásárolni, jellemzően hitel igénybevétele nélkül, de az idő előrehaladtával fokozatosan nőtt és jelenleg is nő a hitelfelvétellel vásárlók aránya: a piaci szereplők 30-40 százalék körüli szintre becsülték a hitel igénybevétele mellett vásárlók jelenlegi arányát a közelmúltban.

    34 hitelcélok

    Forrás: MNB

    A fellendülés kezdetén elsőként a legjobb helyszíneken (többnyire a fővárosban) jelentek meg a befektetők, majd az árak emelkedésének és a hozamok zsugorodásának hatására fordultak a másodlagos helyszínek (ipari- és egyetemvárosok) felé. Éppen ezért némi fáziskésés érzékelhető a befektetési szempontból elsődleges és másodlagos helyszínek fellendülése között. A befektetési céllal vásárolt lakások legtöbb esetben a bérleti piac kínálati oldalát bővítik, aminek mobilitási és turisztikai jelentősége is van.

    A lakáspiacot szabályozó intézkedések kapcsán a szakemberek véleménye legtöbb esetben az volt, hogy a 2016-ban módosított Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) hatása a keresletre inkább finomhangoló jellegű volt, az érdeklődések számát jelentősen megemelte ugyan, de a megvalósult tranzakciók aránya viszonylag alacsony maradt. Egyesek szerint a CSOK hatása a családiház építésére alkalmas telkek áremelkedésében csapódott le. A szintén 2016 elejétől bevezetett, új lakások értékesítésére vonatkozó, kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs a 2019 végéig tartó ideiglenes jellege miatt előrehozott keresletet generált. A kedvezmény bevezetésének azonban nem volt érzékelhető árcsökkentő hatása a társasházi lakások esetén, mivel időközben igen nagymértékű áremelkedés történt.

    16 városi lakásárak

    Forrás: MNB

    21 négyzetméterárak településtípusonként

    Forrás: VAN, MNB

    box1 1 lakásárindex

    Forrás: Lakáspiaci közvetítői adatbázis, MNB számítások

    A lakáspiac kínálati oldala

    A lakásfejlesztési piac erőteljes fellendülése 2016-tól változást hozott a fejlesztő cégek összetételében, a szektor a megkérdezettek elmondása szerint három csoportra sorolható:
    • a nagyobb, válság alatt is fejlesztő cégek
    • a nagyobb, de a válság alatt ideiglenesen szünetelők
    • a kisebb, úgynevezett nem szakmai fejlesztők, akik más tevékenységi területekről áttérve a gyors profitszerzés reményében léptek piacra

    Jelenleg utóbbi csoport adja a fejlesztések 50 százalékát, és a megkérdezettek elmondása szerint e cégek fejlesztései minőségbeli és teljesítési kockázatokat hordoznak magukban. Előretekintve a megkérdezett piaci szereplők szerint 2018 csúcsév lehet az átadásokat tekintve, kizárólag Budapesten mintegy 8 ezer új lakást terveznek átadni. Ugyanakkor a kiadott építési engedélyek száma már 2019-től csökkenhet, aminek következtében szűkülő kínálattal szembesülhetünk.

    24 engedélyek lakások tepeüléstípusonként

    Forrás: KSH

    Mindennek nagy részben az új lakások áfakulcsa körüli bizonytalanság és a munkaerő- és kapacitáshiány az oka. A lakásállomány megújulása összességében alacsony ütemben zajlik, így van még potenciál a lakáspiacban, de a kínálati oldal alkalmazkodását három főbb súrlódás is akadályozza:
    • az új lakások kedvezményes áfakulcsával kapcsolatos bizonytalanság
    • az építőiparban jelen lévő munkaerőhiány
    • az állami beruházások és kereskedelmi ingatlanfejlesztések kapacitáselszívó hatása

    11 költségek lakásárak

    Forrás: KSH

    Az új lakások 5 százalékos, kedvezményes áfakulcsának bevezetését alapvetően kedvező intézkedésnek ítélték a szakértők, elmondásuk szerint azonban túl meredeken nőtt az új lakásfejlesztések száma 2016-ban, egy kiegyensúlyozottabb növekedés jobb lett volna.

    A piac súrlódásmentes működését akadályozó tényezők közül az áfa kapcsán kialakult bizonytalanságot emelték ki fő tényezőként. Bár a jelenleg hatályos szabályozás csak ideiglenes jelleggel, 2019. év végéig biztosítja a kedvezményes adókulcs alkalmazásának lehetőségét, a piaci szereplők a kedvezményes kulcs meglétét kedvezőnek ítélték meg, és a kedvezményes időszak meghosszabbításával kapcsolatban várakozások épültek fel bennük. A kedvezményes áfakulcsot érintő szabályozási bizonytalanság miatt a fejlesztők jellemzően nem kezdenek olyan projektbe, melynek átadása átnyúlik 2020-ra, ilyen projektet csak a piac legnagyobb szereplői indítanak jelenleg.

    26 várható átadások

    Forrás: ELTINGA - Lakásriport

    27 csúszások

    Forrás: ELTINGA - Lakásriport

    A megkérdezettek egyöntetű véleménye, hogy az áfa kérdés kapcsán egy hosszú távon érvényes döntést lenne érdemes mielőbb meghozni, mert:
    • addig a legtöbb fejlesztő nem kezd új projektbe, ami a kínálat szűküléséhez vezet
    • a folyamatban lévő és tervezett építkezéseket mindenki igyekszik 2019 végéig befejezni, a kivitelezői oldalon kifeszített kapacitáskihasználást eredményezve
    • a 2018 közepéig várható utolsó rohamok az engedélyező hatóságokra is nagy terhet helyeznek
    • a 2019. végi határidőhöz közeli átadású lakások vevői számára pedig a végső bruttó vételár összege sem egyértelmű, ami a hitelfelvételi lehetőségeiket is rontja.

     

    8 gátló tényezők

    Forrás: Európai Bizottság

    box2 2 gátló tényezők a régióban

    Forrás: Európai Bizottság - Economic Sentiment Indicator

    Bár a munkaerőhiány még mindig az egyik legnagyobb probléma, a kivitelezői munkadíjakban tapasztalt növekedés egyre kedvezőbb feltételeket teremt arra, hogy a külföldön dolgozó magyar szakembereket a szektor visszacsábítsa. A piac szakértői szerint a munkadíjak jelenlegi szintje hozzávetőlegesen megállította az építőipari szakemberek és munkások további kiáramlását.

    A jelentés ITT olvasható valamint Ábrák és adatsorok 

    Forrás: Portfolio

  • Hol találnak keresletre a lakásépítések?

    Cikkünk előző részében a népesség, az urbanizáció és a belső vándorlási folyamatok jelenlegi alakulását tekintettük át. Most ezek és a lakásépítések összefüggéseit mutatjuk be.

    A magánépítők saját szükségleteik szerint választják ki a helyet, ahová otthonukat tervezik. Elsődleges szempont számukra nyilvánvalóan a megélhetés, a munkahely közelsége, a szükséges infrastruktúra elérhetősége, illetve egyéb jóléti szempontok.
    A költözködni vágyók is ugyanezeket tartják fontosnak, így az ingatlanfejlesztőknek szintén e szempontok alapján kell mérlegelniük és dönteniük arról, hol indítanak lakásépítési projektet.

    A képlet egyszerűnek látszik, és úgy tűnik, a lakásépítési piac valóban követi is a trendet. Ahol van munkalehetőség és látszik gazdasági perspektíva, ott sokan keresnek lakást, nő a kereslet, így ott felmennek az árak is, tehát oda érdemes új lakásokat építeni. Az alábbi ábrák, amelyek a KSH statisztikái alapján készültek jól mutatják az összefüggéseket.

    7 vándorlási különbözet megyénként

    Ugyan az agglomerációkban is emelkednek az árak, de még mindig tágasabb lakást, kertes családi házat vehet egy ugyanabból a pénzből, amiből pl. Budapesten csak egy jóval szűkösebbet. Ez természetesen igaz a többi hazai nagyvárosra is.

    Ugyanakkor a lakásárak és az építési telkek árai is jelentősen emelkedtek ezeken a településen is – igaz még így is jelentősen alacsonyabbak, mint Budapesten. Ezért a családok a korábban is népszerű kisvárosok és községek helyett új településeket fedeznek fel kitelepülési célpontként.

    A legnépszerűbb Budapest környéki települések (Diósd, Dunakeszi, Göd, Erdőkertes, Fót, Gyál, Herceghalom, Kistarcsa, Monor, Nagykovácsi, Pécel, Pomáz, Remeteszőlős, Sződliget, Vecsés) most
    új kiköltözési és lakásépítési hullámmal szembesülnek.1

    15 ingatlan3has MagyarIdok
    Forrás: Magyar Idők

    Mivel ez a kiáramlás – a korábbiakhoz hasonlóan – nem szervezett és tervezett, a legtöbb helyen nem kísérik településfejlesztési intézkedések, valószínűleg ismét felerősödnek a megnövekvő ingázással, az agglomerációs települések lakásságának jelentős megnövekedése okozta infrastrukturális hiányosságokkal kapcsolatos problémák.2
    Ha ezek a települések meg akarják tartani lakosaikat, elkerülhetetlen lesz az infrastruktúra, a környezet fejlesztése.

    Az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci szerint a tavalyi átlagár a 2016-os adatokhoz képest országos szinten 13 százalékkal nőtt. Az előző évekkel szemben, amikor a fővárosi és megyeszékhely-szintű drágulás messze meghaladta az alacsonyabb jogállási szintekét, tavaly már 10 százalékra nőtt az áremelkedés mértéke a községekben. Ezzel párhuzamosan a budapesti drágulás 15 százalékra mérséklődött. A kisebb városokban ez a mutató valamivel 10 százalék alatt maradt, míg a megyei jogú városokban 13 százalék körül mozgott.
    2017-ben a tizenkilenc megye közül sehol nem csökkent az eladott lakóingatlanok átlagára. A leggyorsabban Zala megyében, nőttek az ingatlanárak, több mint 20 százalékkal, ezt Tolna és Baranya megye követi 19 és 18 százalék körüli emelkedéssel. A megyeszékhelyek közül Zalaegerszeg drágult a legjobban (23 százalékkal), majd Veszprém (21 százalék), Szeged (20 százalék) és Pécs (19 százalék) következnek.
    A budapesti kerületek közül azokban nőttek a leggyorsabban a lakásárak, amelyek amúgy olcsóbb, eddig nem annyira keresett kerületeknek számítottak.3

    13 jarasi atlagar OTP Jelzálogbank 2017 12 13

    Az Otthontérkép Csoport elemzése azt mutatja, hogy 2 év alatt 48%-kal emelkedett a főváros környéki lakások és 23%-kal a házak ára.
    Lakások esetén például az agglomerációban 2016 első negyedévétől 2017 második negyedévéig 18%-os drágulás volt, majd ezután szűk egy év alatt még 30%-kal menetek fel az árak. A külső kerületekben a lakásárak hasonlóan, egy év alatt 47%-ot drágultak, ennek üteme azonban jóval kiegyensúlyozottabb volt, mint az agglomerációban. Összességében a belső kerületek lakásárai emelkedtek a legkisebb mértékben, 2 év alatt 26%-kal.4

    14 kínálati árak Bp agglomeráció otthontérkép

    Életminőség a lakásárak
    Az Otthon Centrum ismét megnézte, miért vonzóbb egyik város a másiknál, azaz hol jó ma élni Magyarországon, és ez mennyiben tükröződik a lakásárakon. A 20 ezer főnél népesebb városok életminőség szempontjából lényeges mutatóit, az egészségügyi ellátásra, az oktatási és munkahelyi lehetőségekre vonatkozó statisztikai adatokat tekintették át. Az ezek alapján számított „életminőség-indikátor” értékét az ingatlanárakkal összevetve rangsorolták Budapest kerületeit, illetve a 20 ezer főnél népesebb városokat.

    Az első tíz helyezett között hat fővárosi kerület, valamint Eger, Veszprém, Tata és Szekszárd találhatók. Ezekben a kerületekben és városokban 65% feletti volt a számított mutatók átlagértéke (a legmagasabb érték, 84% az V. kerületre jellemző). A sorrendben tavaly óta annyi változott, hogy néhány fővárosi kerület helyett vidéki város került előbbre.

    Az idei lista alapján az agglomeráció és a vidéki megyeszékhelyek a középmezőnyben helyezkednek el. Ebben szerepet játszik, hogy a foglalkoztatottság, az egészségügyi ellátás és az oktatás mutatói általában a város méretének növekedésével arányosan kedvezőbb, míg a kisebb települések és a főváros belvárosi kerületei a munkába járás időtartamában rendelkeznek kedvezőbb mutatókkal.
    Budapest külső kerületei – a XV., XIX. és a budai XXII. kerület kivételével – nem olyan erős költözési célpontok, mint a közelükben található agglomerációs települések. Úgy tűnik, hogy aki zöldövezetbe vágyik, inkább távolabbra költözik, például Szigetszentmiklós vagy Gyál sokkal népszerűbb belföldi vándorlási célpont, mint Csepel vagy Pestszentlőrinc.

    Az agglomerációban Budaörs és Gödöllő értékei a legjobbak 57-58 százalékkal. A két város a településre vándorlók számában emelkedett ki a többi város és kerület közül. Mindez nem meglepő, hiszen az elmúlt években a legnagyobb migrációs nyereséget Pest megye fővároshoz közeli települései érték el.

    Az Otthon Centrum szakértője szerint a jobb életminőséget kínáló környezetért az emberek többet hajlandóak fizetni, melynek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezekben a városokban a vándorlási mérleg is pozitív. Közepesen erős kapcsolat tárható fel a választott életminőségi mutatók összesített értéke és az ingatlanárak között, míg mérsékelt kapcsolat van a vándorlás és a minőségi mutatók eredményei között is. Ez utóbbi oka, hogy a felmérésben a városokat hasonlította össze az Otthon Centrum, míg a vándorlási statisztikában megjelenik a falvakból a városok felé irányuló vándorlás is, ami miatt ez az összevetés kevésbé releváns (a mutató szerint kevésbé vonzó városok is vonzóak az adott régió falvaiban élő, aktív korosztály számára).

    Érdekes azon kisebb városok helyzete, amelyek ingatlanárai az életminőségük alapján mért érték alatt marad. Dunaújváros, Gyöngyös vagy Tata, a hasonló méretű városokhoz mérve kedvezőbb körülményeket biztosítanak lakóiknak, ennek ellenére az itt található lakások olcsóbbak, ahhoz képest, amit az életminőség mutató alapján várnánk. Mindhárom város közös jellemzője, hogy autópályák közelében helyezkedik el, és a főváros egy órán belül elérhető.

    Ha az életminőség indexhez hozzászámoljuk a lakásárak maximumtól való eltérését, Salgótarján és Kazincbarcika pozíciója romlik leginkább. Lakáspiaci megítélésük jóval rosszabb, mint az egyébként a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi ellátás mutatói alapján várható lenne. Ez a jelenség a fővárostól távolodva egyre jelentősebben érvényesül.

    Ennek ellentéte figyelhető meg a főváros külső kerületeiben és az agglomeráció településein, ahol az árak jóval magasabbak, mint a hasonló életminőségi mutatókkal jellemezhető vidéki városokban. Ennek oka, hogy az itt élők számára nem csak az adott kerület vagy település intézményei elérhetők, azaz az életminőségüket a szomszédos kerületek, illetve általában a főváros egésze biztosítja. Ez a foglalkoztatás kedvező arányában is megmutatkozik, ugyanakkor jelentős az ingázásra fordított idő. Az is igaz, hogy például az agglomerációba költözők motivációit, a zöld környezet, a csendes környék, a jó közbiztonság iránti igényt a választott statisztikai mutatók kevésbé mérik, ám ezek értéke vitathatatlan, ahogyan ez a lakásárakban is tükröződik.
    Forrás és további részletek: Otthon Centrum / hvg.hu

    Ahol a vevő, oda megy a kínálat

    A KSH belső vándorlási adatai, illetve 2017-es lakásadatait összevetve jól látszik, hogy ott épült a legtöbb lakás, ahová a családok áramlanak. Természetesen ott tervezik a legnagyobb számban további lakások építését is.

    8 építések engedélyek megyénként 2017

    9 építések megyénként 2015 2017

    10 engedélyek megyénként 2015 2017

    Ennyi embernek mennyi lakás?

    Az, hogy mennyi lakást lehet még építeni, a kereslet nagyságán túl függ a költségektől, és attól, hogy mennyire éri meg az építkezés a beruházóknak. Ebben meghatározó a lakások ára, a reálbérek helyzete, a munkaerőkínálat. Az áfakérdés körüli bizonytalanság ugyancsak visszavetheti a mostani emelkedést. Ennek jelei már most kezdenek megmutatkozni a lakásépítési engedélyeket feldolgozó statisztikákban.

    16 Új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma

    A családi házas magánépítések az áfavisszaigénylés miatt érintettek, hiszen annak megszűnési dátuma is 2019.12.31. az érvényben lévő szabályok szerint. Ebben még nem mutatkozik változás, de a társasházakat építő ingatlanberuházók már több esetben leállították, illetve el sem indították 2020.01.01. után befejezhető építkezéseiket.

    17 Új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések megoszlása

    Hogy mi lesz 2020 után, arról az elemzők sem tudnak biztosat mondani, de némi visszaesésre mindnyájan számítanak, és nagyjából 15 ezer új lakás építésével kalkulálnak.

    Mire van tehát szüksége Magyarországnak?

    Ez a szám mindenképpen alacsonyabb annál, amennyi építés a lakásállomány megújításához elegendő lenne. Ha számolunk a népességfogyással, akkor is biztosan szükség van évi mintegy 35-40 ezer új, minőségi lakás építésére – beleértve a bérlakásokat is, és legalább évi 200 ezer enegiahatékonysági lakáskorszerűsítésre és felújításra.

    Ennek megvalósításához, az építőipar és a lakáspiac lendületének megtartásához, a stabilitás megteremtéséhez tervezhetőségre, kiszámíthatóságra, hosszú távú lakáspolitikára van szükség.

    Egyesületünk javaslatai szerint ennek érdekében szükséges emellett egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölése a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére. Ezt támasztaná alá és támogatná egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum, amely tartalmazza a legfontosabb sarokpontokat.

    Hogy optimális mértékben stabilizálódni tudjanak a lakásépítések számai, a kormánynak vállalnia kellene a támogatáspolitika fenntartását, ezen belül kiemelten a CSOK, valamint a lakásépítések áfakedvezményeinek hosszú távú biztosítását, legaláb egy 10 éves szándéknyilatkozattal.

    Mindezek nélkül legfeljebb hénány évre láthatunk előre, ami nem nyújt kiegyensúlyozottságot és biztonságot sem az építőipar, sem a családok számára.

  • Lakásáfa-kedvezmény: a környező országokban nincs időkorlát

    Ugyanakkor a bevezetéskor figyelembe vett lengyel példa mellett más megoldások is felmerülhetnek. Az alacsonyabb áfát más országok eleve határozatlan időre vezették be.

    Jelenleg Magyarországon és Romániában a legalacsonyabb, 5 százalékos az új lakások értékesítését terhelő forgalmi adó mértéke a kelet-közép-európai régióban – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új lakáspiaci jelentésében. Az Európai Bizottság által közzétett adatok alapján a térségben egyedül Ausztria és Szlovákia nem alkalmaz az áfa általános mértékéhez képest kedvezményes kulcsot.

    Az európai uniós szabályok szerint az egyes tagállamok szociálpolitikai intézkedés keretében biztosított lakás, lakásépítés, -felújítás és -átalakítás esetén jogosultak csökkentett áfakulcs alkalmazására, ami éppen ezért csak bizonyos feltételek teljesülése esetén vehető figyelembe.

    Magyarországon a 150 négyzetmétert meg nem haladó új lakások és a 300 négyzetmétert meg nem haladó új családi házak esetén érvényesíthető a kedvezményes kulcs. Hozzánk hasonlóan Csehországban és Lengyelországban is felső méretkorlát van érvényben, Romániában pedig a maximális méret mellett értékhatárt is húztak.

    áfa KKE régióban Magyar Idők

    A jegybank kiemelte, hogy hazánk kivételével a kedvezményes kulcsot alkalmazó országok egyikénél sem található arra utaló információ, hogy határozott időre, ideiglenes jelleggel vezették volna be a csökkentett áfát.

    A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében hazánkban 2020. január 1-jétől újra az általános adómérték lesz irányadó az új lakások értékesítésénél. Noha ingatlanpiaci szereplők és építőipari szakmai szervezetek is a hosszabbítás mellett érvelnek, a kormány még nem döntött a kérdésben.

    Azonban ha nem hosszabbítanák meg a határidőt, és ismét nálunk lenne érvényben a régió legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsa 2020-tól, akkor számolni kellene annak valamennyi kedvezőtlen hatásával. Ez a kormány népesség- és lakáspolitikáját ismerve nem lehet cél, a lehetséges folytatást illetően ugyanakkor figyelemre méltó Szlovénia megoldása: ott a kedvezményes áfakulcs csak akkor érvényesíthető, ha a vásárlás célja a saját lakhatás biztosítása.

    Ami az ingatlanpiac további szempontjait illeti, a jegybank elemzése szerint jelenleg Ausztriában a legmagasabb a lakásállomány éves megújulási aránya. A 2017-ben épült lakások száma ott megközelíti az előző év végén meglévő állomány 1,4 százalékát, és az elmúlt évtizedben folyamatosan 1 százalék körül alakult a megújulás mértéke. Lengyelországban is meghaladta tavaly az 1 százalékot a megújulás mértéke, Szlovákiában pedig 0,9 százalékos volt.

    Magyarországon az arány a 2008. évi 0,85 százalékhoz képest az ötödére esett 2013-ra, és a múlt évben is igen alacsony, 0,33 százalékos szintet mutatott, vagyis a fellendüléshez nagyon is indokolt a kedvezményes áfa alkalmazása. – A magyar lakásállomány idei megújulását a tervezett jelentős újlakás-átadások segíteni fogják, de hosszú távon a felépülő lakások számának tartós megnövekedése biztosítaná az állomány érdemi megújulását – fogalmazott az MNB.

    Az építőipari termelést gátló tényezők közül a munkaerőhiány minden vizsgált térségbeli országban problémát jelent, bár leghangsúlyosabban a hazai építőipart érinti. Magyarország mellett Ausztriában és Lengyelországban is az unió összesített adatát jócskán meghaladó súlyú, termelést gátló tényező a kevés hadra fogható munkásember.

    Az alapanyag- és felszereléshiány szintén Magyarországot érinti leginkább, a többi térségbeli ország esetén lényegesen kisebb arányban említik ezt a tényezőt a megkérdezett vállalkozások.

    A pénzügyi korlátok Lengyelországban és Szlovákiában komoly gondot okoznak, míg Csehországban, Szlovákiában és Romániában az elégtelen kereslet akadályozza leginkább az építőipart.

    Forrás: Magyar Idők

  • Az építkezők legnagyobb gondja a munkaerőhiány

    Az újHÁZ Centrum 1138 főt kérdezett meg a Construma 2018 szakkiállításon egy nem reprezentatív felmérés során. 

    A kérdőívet közel fele-fele arányban töltötték ki nők és férfiak (47-53 százalék), akiknek 43 százaléka 26-45 év közötti, tehát leginkább érintett az építkezés/felújítás témában. A megkérdezettek háromnegyede tervez építkezést vagy felújítást a közeljövőben, amely jól mutatja azt, hogy az építkezési láz még közel sem hagyott alább, ezért fontos, hogy az építőipari szolgáltatók és a potenciális vásárlók könnyen egymásra találjanak. Ehhez nyújthatnak segítséget a kutatás legfontosabb adatai.

    A legtöbben saját erőből építkeznének

    A magánszemélyek 15 százaléka több mint 10 millió forinttal tervez egy építkezés, felújítás esetén, míg majdnem ugyanennyien (12,5 százalék) csupán 500 000 forint alatti büdzsével kalkulálnak. A legtöbben (16,6 százalék) az 500 000-2 000 000 forint közötti sávot jelölték meg, míg 132 válaszadó 2 000 000-5 000 000 forintot, 77 pedig 5 000 000-10 000 000 forintot költene új vagy felújítandó otthonára. Érdekesség, hogy minden harmadik ember azt válaszolta, hogy semmilyen külső anyagi forrást (CSOK-ot, hitelt, LTP-t) nem vesz igénybe a munkálatokhoz, és bár többen a CSOK bevezetésének tulajdonítják az építőipar fellendülését, mindössze 71 fő tervez vele.

    Nagy a felelősségük az építőanyag-kereskedéseknek, hiszen az építkezők/felújítók 15 százaléka (174 fő) náluk szerzi be a szükséges anyagokat, miközben a barkácsáruházakat a megkérdezettek csupán 0,05 százaléka választja.

    Népszerűek még a szakboltok is, ide a válaszadók 12,4 százaléka jár. A vásárlóknak az ár-érték arány (357 válasz) és a minőség (192 válasz) a legfontosabb szempont az építési anyagok kiválasztása során. Ezen kívül az új/felújított otthont tervezők több mint tizede (177 fő) szívesen venne részt olyan workshopokon, amelyeken például a gipszkartonozást vagy a lamináltparketta-lerakást sajátíthatnák el.

    Kevesen terveznek megújulókat

    Meglepő, hogy a lakosság 21 százaléka semmilyen megújuló energiaforrást nem jelölt meg, pedig 2021-től az új energetikai szabályozások értelmében az épületek energiaszükségletét 25 százalékban ebből kell fedezni. Azok között, akik már most zöld megoldásokban gondolkodnak, a napelem a legnépszerűbb, minden 5. megkérdezett (235 fő) állítana elő ilyen módon elektromos áramot.

    Az építkezni/felújítani vágyóknak a legnagyobb segítséget az jelenti, ha mindent meg tudnak vásárolni egy helyen, valamint tanácsot kapnak a vásárlás során. Ezt a két lehetőséget 103-an, illetve 108-an jelölték meg. Az "Egyéb" kategórián belül ezeken kívül megjelentek még a "sok pénz", a "sok idő" a "még több pénz" és a "ha kapnék három hónap fizetett szabadságot" válaszok is.

    A válaszokból kiderült, hogy a magánszemélyeknek nagy szükségük lenne a segítségre, hiszen a felmérésben résztvevők közel fele (516 fő) közepesen nehéznek, nehéznek vagy nagyon nehéznek tartja egy építkezés megszervezését. A határidők teljesítése (136 fő), a büdzsé tartása (136 fő) és a megfelelő ár-érték arányú termékek megtalálása (109 fő) közel azonos arányban okoz nehézséget a megkérdezetteknek.

    Félnek, hogy nem lesz építőmunkás

    Nem meglepő módon a válaszadók 33 százalékának (376 fő) a legnagyobb stresszt a megfelelő szakemberek megtalálása jelenti. Közel ugyanennyien (300 fő) mégis saját maguk keresnek mestereket, de bevallottan félnek attól, hogy találnak-e megfelelő mesterembereket. Generálkivitelezőt csupán minden tízedik ember választana. Az ismerősöktől érkező ajánlás a legelterjedtebb módszere a keresésnek, legtöbben (26 százalék) ebben hisznek, ezen kívül a Google-keresőt használják még (69 fő), vagy szakkiállításokon tájékozódnak (71 fő).

    Összességében elmondható, hogy az építkezni/felújítani vágyók is megérzik az építőiparban lévő munkaerőhiányt, hiszen a megfelelő szakemberek megtalálása a legnagyobb félelmük. Kiemelt szempont a vásárlóknak, hogy mindent egy helyen, kiváló ár-érték arányban, megbízható minőségben szerezhessenek be, amivel időt és pénzt spórolhatnak meg a rendelkezésre álló, eleve nem túl magas anyagi keretükből.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Csökkent a lakásépítések lendülete

    Az idei év első negyedévében 8 százalékkal magasabb összegben indultak el kivitelezési munkák hazánkban, mint 2017 azonos időszakában. Összesen 592 milliárd forintot tett ki a megkezdett beruházások összértéke, vagyis az Aktivitás-Kezdés mutató, ami a tavalyi harmadik negyedévet leszámítva a 2. legnagyobb volt az elmúlt években.

    EBI 2018 Q1 1 megkezdett kivitelezési munkák

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 1. negyedév)

    A magasépítési szektor úgy tűnik, vesztett lendületéből, a mérséklődésben a kisebb lakásépítési lendület mellett a nem lakáscélú magasépítések esetében tapasztalt visszaesés egyaránt szerepet játszott. A megkezdett mélyépítési munkák összértéke azonban jelentősen növekedett, 360 milliárd forint összegben indultak el projektek Magyarországon, ami 2014 második negyedéve után a valaha volt 2. legmagasabb összeg 3 hónap alatt az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint. A jelentős összegű Aktivitás-Kezdés bővülésben az út és vasút építés játszotta a főszerepet, a 360 milliárd forintból 300 milliárd forint volt ezen szektorok részesedése.

    2017-ben rekordot döntött a megkezdett lakásépítések összege hazánkban, az Aktivitás-Kezdés mutató értéke a többlakásos projektek esetében meghaladta a 400 milliárd forintot. Ennek a rekordnak a megdőlése azonban erősen kérdéses az idei évben a jelenlegi piaci körülmények ismeretében. A fejlesztők komoly nehézségekkel küzdenek, egyre nehezebb kivitelezőt találniuk, miközben a költségeik folyamatosan emelkednek. Ráadásul egyelőre az új lakásokat terhelő kedvezményes áfakulcs időszakának meghosszabbításáról sem érkeztek új hírek, vagyis a jelenlegi állás szerint 2020. január 1-je után a mostani 5 százalékos ráta ismét 27 százalékosra emelkedhet, ami bizonytalanná teheti a lakások iránti kereslet alakulását ez időpont után.

    Éppen ezen bizonytalanság miatt, várhatóan a fejlesztők igyekeznek projektjeiket 2019 vége előtt befejezni, ez azonban azt jelentheti, hogy az építkezéseket még az idei első félévben el kell indítaniuk, de legkésőbb az év második felében mindenképpen. Vagyis az Aktivitás-Kezdés mutató az év első részében még kaphat egy utolsó lendületet, de az év második felében illetve jövőre – amennyiben nem jelentik be a kedvezményes áfakulcs időszakának hosszabbítását – várhatóan csökkenés jöhet.

    A tavalyi év végén némi mérséklődés volt látható az Aktivitás-Kezdésben a társasházi lakásépítéseknél, de az első negyedévben elindított projektek összértéke végül túlszárnyalta ezt. 2018 első negyedévében 78,5 milliárd forint értékben indultak el társasházi lakásépítési beruházások, ami ugyanakkor 18 százalékos csökkenést jelentett az előző év azonos időszakához képest, összességében azonban 2017 első három negyedévét leszámítva még mindig az egyik legmagasabb összegnek számított.

    EBI 2018 Q1 3 társasházi lakásépítési aktivitás

    Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2018 között folyóáron (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 1. negyedév)

    A lakásépítések jövője szempontjából kiemelt fontosságú az áfakulcs alakulása, illetve az áfakulcs sorsának minél előbb történő bejelentése. Bár a jelenlegi szabályok egyértelműek, a piaci szereplők jelentős része mégis hosszabbításra vár, ami jelentős bizonytalanságot okoz az építések jövőbeli alakulásában.

    Bár az építések elindítása bizonytalan lehet az idei évet követően, az azonban biztos, hogy egyre több projekt fejeződik be és kerül átadásra. A társasházi lakásátadásokban már tavaly számottevő növekedés volt megfigyelhető, az idei év pedig jelentős ugrást hozhat. 2018. első három hónapjában 29 milliárd forint értékben fejeződtek be társasházi lakásprojektek, de az év egészében az előzetes bejelentések szerint, közel 370 milliárd forint értékben várhatóak projektátadások az ibuild.info építési projektadatbázisban szereplő adatok alapján, bár a piacot jellemző nehézségek miatti csúszások miatt ennél valószínűleg alacsonyabb összegű lesz végül az átadott projektek összértéke. Ezzel együtt is azonban sokéves rekord megdőlésére készülhetünk.

    EBI 2018 Q1 4 társasházi projektek

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 1. negyedév)

    Forrás: ELTINGA / ibuild.info / Buildecon

     

  • Mennyi embernek kellene lakást építeni?

    Építeni nyilván oda érdemes, ahol az emberek lakni szeretnének.

    Tavaly csaknem 14.400 lakás épült Magyarországon, ami jelentős növekedés a korábbi néhány évhez képest. Igaz, hatalmasak a regionális különbségek, de mostanra minden megyében nőttek az építések és az építési szándék.

    Egy lakás átlagos életciklusa nagyjából száz év – a lakásállomány teljes megújulásához így (a jelenlegi 4,4 milliós lakásállomány mellett) évente 38-40 ezer lakást kellene építeni.

    Kérdés, hogy mennyi új ingatlanra lesz szükség a népesség folyamatosan csökkenése mellett. A másik nagy kérdés, hogy hol épüljenek új lakások?

    Egyre kevesebben leszünk

    Folyamatosan csökken a népesség Magyarországon, és az előrejelzések szerint a következő évtizedekben ez így is marad.

    Az elmúlt 10 évben 3 százalékkal (268 597 fő) csökkent a magyarországi népesség1. A KSH adatai szerint 2017-ben a természetes fogyás 40.100 fő volt, ami 6110-zel több, mint egy évvel korábban. Az élveszületések száma 1,6 százalékkal csökkent 2016-ról 2017-re.

    A Népességkutató Intézet népesség előreszámítása2 azt mutatta 2015-ben, hogy 10 éven belül 600 ezer fővel fog csökkenni Magyarország lakossága, majd 2060-ra további 1,3 millióval leszünk kevesebben. Az ENSZ becslése3 szerint 2100-ra már csak kb. 6,5 millióan leszünk összesen.

    1 mo népességfogyás

    A népességcsökkenés oka részben a természetes fogyás (vagyis a születések és a halálozások különbözete), részben a kivándorlás.

    Kivándorlás, kiköltözés

    Változó intenzitással, ugyan már lassuló ütemben, de folyamatosan regisztrálható a Magyarországról való kivándorlás, kiköltözés. Mintegy 570 ezer magyar él jelenleg egy másik európai országban, többségük az elmúlt években hagyta el Magyarországot. A KSH szerint tavaly 25 100-an vándoroltak ki Magyarországról, ami 15 százalékkal kevesebb, mint a 2016-os szám. A 2017-es adat egy Siófok méretű város lakosságát jelenti.4

    A következő években további több százezer, többségükben 18 és 40 év közötti fiatal emigrálhat a KSH Népességkutató Intézete szerint. A Központi Statisztikai Hivatal tavaly májusi felmérése szerint legalább 370 ezren vannak ma Magyarországon, akik úgy tervezik, hogy elhagyják az országot.5 Róluk nem tudni egyelőre, hogy csak néhány évre mennek ki dolgozni vagy ott is maradnak, esetleg családalapítási szándékkal. Utóbbiak általában legfeljebb befektetési szándékkal tartanak fenn magyarországi ingatlant. A kivándorlókat persze nem csak a munkaerőpiac, hanem a lakáspiac is elveszíti.

    Városba be, városból ki

    Szintén nagy hatással van az építőiparra az urbanizáció és a belső vándorlás következménye.

    A városi lakosság aránya világszerte emelkedik. Magyarországon is ez a trend: 1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt a városi lakosság aránya a népességen belül. A Világbank előrejelzése szerint ez a szám 2025-re 75,5%-ra 2050-re 81,8%-ra nő.6

     2 VB urbanizáció1

    (1) A városi és a falusi népesség aránya Magyarországon a teljes nésesség százalékában 1950 és 2050 között
    (2) A városi népesség aránya Magyarországon Kelet-Európához, illetve Európához viszonyítva a teljes nésesség százalékában 1950 és 2050 között.
    (3) A városi népesség aránya Magyarországon (kék vonal), Európában (piros vonal) és Kelet-Európában (zöld vonal) a Föld teljes városi populációjához képest (szürke terület)
    (4) A városi és a falusi népesség megoszlása Magyarországon.

    3 VB urbanizáció2 label

    2 VB urbanizáció2

    5) A városi népesség aránya Magyarországon az agglomerációk nagysága szerint 2014-ben. A világoskék terület magában foglalja az összes 300 ezer főnél kevesebb lakosú város és városi agglomerációt. A méreteket az alábbi jelmagyarázat mutatja:
    (6) A városi lakosságszám változásának éves átlaga Magyarországon 1950 és 2014 között (kék vonal) a Föld városi népességének növekedéséhez képest (szürke terület). Látható, hogy ez a legtöbb országban emelkedést mutat az adott időszakban.

    A fenti ábrákról leolvasható információk alapján a világ 233 országa, illetve területe közül 52-ben – köztük Magyarországon – lehet arra számítani, hogy falusi népességének legalább 30 százalékát elveszíti 2014 és 2050 között.
    Magyarország is egy azon 50 ország közül, amelyek a legnagyobb, mintegy 1.276.000 fős falusi népességcsökkenéssel kell, hogy számoljanak 2050-re. Ez 43,9 százalékos csökkenést jelent.
    Az előrejelzés szerint a városi lakosság aránya 2025-re 75,5%-ra, 2025-re 78,3%-ra, 2050-re 81,8%-ra nő.7

    Globális trend, hogy egyre többen költöznek kisebb településekről a városokba. Ennek iránya viszont időnként megfordul: míg a 2000-es években sokan kiköltöztek a fővárosból az agglomerációba, addig a 2010-es években egyfajta visszaáramlás látszott. Jelenleg megint az látszik, hogy sokan települnek ki a környező településekre a fővárosból és a megyei jogú városokból.8

    Belső vándorlás - mágnesrégiók és -városok

    Gyakran mondják, hogy a magyarok nem mobilisak, nem szívesen költöznek. Emögött gyakran az áll, hogy a lakosság zöme saját ingatlanban él, és ha szeretnének is elköltözni az adott területről a jobb munkalehetőség miatt, nem tudják eladni az ingatlanukat, vagy csak nagyon olcsón. A KSH tavaly nyári adatai szerint a 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. Csaknem 400 ezren azért, mert másutt könnyebben találnak munkát, és majdnem egymillióan a magasabb fizetés reményében.9

    A statisztikák azt mutatják, hogy az országon belüli költözés egyre gyakoribb.10 A belső migráció legfőbb iránya délről, dél-keletről és észak-keletről az ország középső és észak-nyugati részei felé. A Központi régióban (Budapesten és környékén), az észak-nyugati határszélen (különösen Győr és Sopron térségében), valamint Közép-Dunántúl néhány részében (pl. Székesfehérvár környezetében) és Kecskemét környékén nőtt a népesség. Az ország többi részén, a városokban és a kisebb településeken is, csökkent, és csökkenőben van. Az agglomerációkon kívüli kisvárosok és községek mindenütt vesztesei az elvándorlásnak.11 Az ok egyértelmű: munkalehetőségek, illetve magasabb jövedelem reménye.

    4 vándorlási különbözet megyénként

    Forrás: KSH, igylakunk.hu

    Elvándorlási adatok (2012-2016,%)

    5 vándorlás járások Qubit

     

    A KSH statisztikái szerint a belső vándorlás célállomásaként a legvonzóbbak Győr, Sopron, Budapest és ezek vonzáskörzete, de említést érdemel még Kecskemét, valamint Vas megye, Közép-Dunántúl és a Balaton környékének néhány városa.12

    Járások éves vándorlási különbözete 1000 főre vetítve (2004-2013) 

    6 vándorlási különbözet térkép label

    6 vándorlási különbözet térkép

     

    Budapesten és Pest megyében 40 százalék azoknak az aránya, akik egy másik megyéből költöztek ide. A főváros rengeteg embert vonz, elsősorban a munkalehetőségek miatt, és különösen a kelet-magyarországi régióból. Ám sok család éppen innen költözik el, többségük az agglomeráció valamelyik közeli településére.13

    Hol élnek a legboldogabb magyarok?
    Az ELTE Pszichológiai kutatócsoportja a Jobb Veled a Világ Alapítvány szervezésében két év után újra elkészítette Magyarország boldogságtérképét. A legboldogabb nagyváros idén Győr lett, míg a legboldogabb megyeszékhely címet Szombathely szerezte meg.
    Nógrád, Heves, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye továbbra is a legboldogtalanabbak közé tartozik, míg Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém és Komárom-Esztergom megyék a legboldogabb és az átlagon felül boldog megyék közé tartoznak.
    A kutatás ismét megmutatta, hogy az emberek boldogságát nagyban befolyásolja, hogy mekkora a munkanélküliség ott ahol élnek, illetve, hogy a kisebb települések lakói sokkal boldogabbak nagyvárosban élő társaiknál. Forrás: ingatlantajolo.hu

    11 boldogságtérkép

    Érdekes, hogy a KSH fent bemutatott adatai szerint a hazai kisvárosok népessége a mágnesrégiókon kívül az egész országban csökken. Erre az egyik magyarázat, hogy rengeteg ember nem azon a településen dolgozik, ahol lakik. Magyarországon az ingázók száma nagyon magas: minden harmadik munkavállaló (1.341.000 ember) naponta ingázik lakóhelyéről a munkahelyére. Az esetek többségében egy kisebb településről egy nagyobbra. Különösen sok ingázót fogadnak a megyei jogú városok és Budapest.14

    Cikkünket folytatását ITT olvashatja.

  • Kockázatok a magyar lakáspiacon

    Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára előadásában még egyelőre nem tudott a kormány jövőbeli lakáspiaci terveiről beszámolni. Mivel az új kormány még nem állt fel. Hornung Ágnes hozzátette, a kormány a piacot nem felejtette el, főként mivel a lakásépítések jelentős szeletet vesznek ki a magyar GDP-ből.

    Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóságának igazgatója, a lakáspiac jelenéről és jövőjéről beszélt előadásában. A szakember elmondta, mind reál, mind nominál értelemben jelentős felfutás tapasztalható a hazai lakáspiacon. Ez a pozitív tendencia az egész hazai lakáspiacot jellemzi ugyan, de más-más mértékű az egyes területek és településtípusok esetében, a legerőteljesebb felfutás az elmúlt években Budapestet jellemezte.

    Bár a lakásárak eddig jelentősen nőttek, a további növekedés sem jelenti azt feltétlenül, hogy ez a jövőben eltérést fog előidézni a fundamentumoktól, mivel a gazdasági kilátások pozitívak, a bérek pedig növekednek.

    Mi veszélyezteti a lakáspiacot?

    Tardos Gergely, az OTP Bank, Elemzési Központ igazgatója a lakáspiacot érintő veszélyekről beszélt. Kitért arra, hogy az ingatlanpiacot hosszú, önerősítő ciklusok jellemzik, amelyek nagy amplitúdója lehet. A szakember hozzátette, az ingatlanberuházás egy nagyon megfontolt döntés, és jellemzően az elmúlt 2-4 év tapasztalatai alapján döntünk az ingatlanvásárlásról. Éppen ezért a ciklus tetején a legnagyobb a lakásvásárlási hajlandóság. A szakember szintén beszélt arról, hogy az ingatlanárak egyensúlyi értékét a jövedelem határozza meg.

    Az előadáson szintén elhangzott, hogy a hazai lakáspiac a ciklus során az érett szakaszban tart. Megérkezik az új kínálat a piacra, az árak az egyensúlyi árak környékén mozognak, a tranzakciószámok pedig már egy ideje nem emelkednek.

    Jelenleg a rövid távú kockázatok elsősorban a lakáspiaci kínálattal kapcsolatosan jelennek meg. Komoly csúszások lehetnek az új lakások átadásában, illetve a nagy sietségből kifolyólag komoly minőségi problémák merülhetnek fel.
    Hosszú távra azt lehet mondani, hogy ez a ciklus sem tart majd örökké. 2020 után lassulhat a kereslet, de van esély azért a piac túlhevülésére is. Erre utóbbinak azonban kisebb a valószínűsége, így alapvetően a következő 2-3 évre nem látnak alapvető kockázatot a hazai lakáspiacon.

    Mit gondolnak a szakértők az áfáról?

    Kerekasztal beszélgetés keretében mondák el a szakértők a véleményüket az áfa-kérdésről, a CSOK-ról, az új lakásoknál fellépő csúszásokról és arról, hogy ezek következtében milyen visszaesés lesz tapasztalható a piacon.

    Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az építőipari aktivitás és a fejlesztők számára is fontos, hogy mihamarabb kiderüljön, hogy továbbra is marad-e a csökkentett áfa. Ha visszaállítják az eredeti 27 százalékos szintre, az építőipar várhatóan más fejlesztések felé fordul, kevesebb lesz a lakóingatlan-projekt. Egy építőipari cég számára az egyedi vásárlók részéről érkező igények és más apróságok miatt kevésbé kedvező egy lakásépítés. Továbbá ha megtörténik az áfa visszaállítása, a növekvő munkabérek mellett, a két tényező együtt biztosan visszaesést eredményez a piacon.

    Morvai Zsolt, a Takarékbank Zrt. Vállalati Üzletág igazgatója a többi között arról is beszélt, hogy egy lakóprojekt finanszírozásánál a beruházót, az előértékesítés mértékét, a kivitelezőt, az önrész mértékét és a lokációt veszik alapul. A következő években várható aktivitást az áfa-kérdés mellett a hozamkörnyezet is meghatározza. Ha az alternatív hozamkörnyezet nő, az csökkenti a lakáskeresletet. Ha mard az 5 százalékos áfa minimális emelkedés várható a keresletben, ha nem, akkor óriási kereslet fog zúdulni a piacra 2019 negyedik negyedévében, majd 2020-21-ben nagy visszaesés jön.

    Arról, hogy mennyire kockázatos most elindítani egy projektet, Földi Tibor, a Cordia Magyarország Zrt. vezérigazgatója beszélt. Szerinte mindenki óvatosabb most, és úgy tűnik, hogy a piac nincs felkészülve arra, hogy 2020-től milyen problémák lesznek. Építkezések szakadhatnak félbe, a vevők nem tudják kifizetni a 22 százalékos emelkedést, botrányokra lehet számítani. Sokan bíznak benne, hogy marad a kedvezményes áfa, és a felelőtlen szerződéskötések elkerülésére, ennek minél hamarabb ki kellene derülnie. Már most látszódik egy megtorpanás a piacon a kínálati oldalon, és ez még drasztikusabb lehet 2019 után.

    A pénzügyekért felelős államtitkár, Hornung Ágnes az áfa kapcsán elmondta, hogy a kormánynak a kedvezményes szint bevezetésével egyrészt gazdaságpolitikai, másrészt demográfiai céljai voltak. Mivel az otthonteremtés a kiemelt cél, a CSOK időkorlát nélkül került bevezetésre. Hozzátette azt is, hogy nemcsak az új lakások építése a fontos, hanem az is, hogy a használt lakásállomány is megújuljon.

    Nagy Gergely, az OTP Csoport Budapesti Régiójának ügyvezető igazgató-helyettese szerint nagy meglepetéseket fog okozni a magánszemélyek számára, ha visszaállítják az áfát. Valamennyire a fejlesztőknek is át kell vállalni az áfa növekedésének egy részét, így a piac tisztulhat, mert azok a fejlesztések, amelyek erre nem képesek kiesnek. A dinamikában lesz egy megtorpanás, de ez később stabilizálódhat.

    Banai Ádám az MNB, Pénzügyi Rendszer Elemzésének igazgatója elmondta, hogy a már körülbelül 40 százalékra nőtt a hitelből új lakást vásárlók aránya, de még mindig többségben vannak a készpénzes vevők, ezért van tere még a bővülésnek. A lakáshitelek GDP-arányos mutatója nemcsak Európa, hanem régiós szinten is jóval alacsonyabb Magyarországon.

    Forrás: Portfolio

  • Alig terveznek lakásátadást 2019 utánra

    2019 negyedik negyedévben a tervezett lakások közel 10 százaléka készülhet el, a kérdés, hogy a munkaerő és építőanyagok hiánya miatt közülük mennyien csúsznak át 2020-ra.

    A 27 százalékról 5 százalékra csökkentett áfa nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a válság után beinduljanak a lakásépítések, a kedvezmény egyelőre azonban csak 2019 végéig él. A most induló projekteket viszont biztosan nem lehet már 2019 végéig befejezni, így reálisabb a 2020-as dátum, de egyelőre még csak kevés fejlesztő van, aki tervszerűen is meri vállalni a 2020-as átadást.

    A nagyobb fejlesztők közül elsőként a Cordia jelentett be három, 2020-as átadású projektet, ami arra utal, hogy lakásáfától függetlenül is van olyan fejlesztő, aki az áfaszint bizonytalansága ellenére is bízik a vásárlói keresletben. A legnagyobb fejlesztők egyébként a válság alatt sem állították le projektjeiket, legfeljebb csökkentett kapacitáson építkeztek. Ennek ellenére fontos lenne a lakásáfa kérdésének mielőbbi tisztázása, az ugyanis, hogy van három 2020-as átadású projekt jó hír, de a mostani építkezési volumen szinten tartásához ennél jelentősen több fejlesztés kellene.

    A most épülő beruházásokban ugyanis többségében még mindig tervasztalról, vagy az építkezés során kelnek el a lakások, így, ha a jövőben csökkenne az épülő lakások száma az azt jelentené, hogy a mostani épületeknek a maradék - sok esetben rosszabb elhelyezkedésű - lakásaiból tudnának csak választani a lakásvásárlók, így a jó minőségű és elhelyezkedésű új lakásokból még nagyobb hiány alakulna ki.

    Forrás: Budapesti Lakáspiaci Riport; Portfolio

  • Kedvezményes áfa és hosszú távú lakásprogram nélkül nem tartható fenn a növekedés

    A várakozásoknak megfelelően az épített lakások száma jelentősen nőtt, hiszen elkészültek a tervezett lakások. A kiadott lakásépítési engedélyek száma azonban alig nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami előre vetíti a következő években várható megtorpanást. Ennek elsősorban az az oka, hogy a kedvezmények lakásáfa végének közeledtével a beruházók visszafogták az újabb projektek indítását, és elsősorban arra koncentrálnak, hogy az építőanyag- és munkaerőhiány közepette a jövő év végéig átadják az épülő lakásokat. Mindez elsősorban a társasházi lakások építését veti vissza.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is kiáll amellett, hogy a pozitív fenntartásához átgondolt, stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség. Csak így biztosítható, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el néhány éven belül, és évtizedes távlatban stabilizálódjon.

    Az építőipari fellendülés szinten tartásának, valamint az otthonteremtési feladatok kiegyensúlyozott kezelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszülessen egy hosszú távra előretekintő, koherens kormányzati lakásprogram és egy azzal összhangban álló építésstratégia. Emellett szükség van egy felelős kormányzati szereplőre, aki átfogja és koordinálja e program megvalósítását.

    A 2016-2017-ben megindult kedvező folyamatok folytatódásához feltétlenül szükséges lenne az 5%-os áfakulcs fenntartásának szándékának kinyilvánítása a kormány részéről. Mivel egy nagyobb beruházási projekt átfutási ideje legalább 1,5 év, ahhoz, hogy ne torpanjon meg a lakásépítések üteme, sürgető, hogy mielőbb tájékoztatást kapjon az ágazat a 2020-ban életbe lépő szabályozási környezetről. Ezért javasoljuk, hogy a lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    Mind a fejlesztők, mind a többi építőipari szereplő – anyaggyártók, kivitelezők – számára kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából.

    A KSH szerint 2018 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
    • Budapesten háromszorosára nőtt az épített lakások száma, a városokban és a községekben is dinamikus volt a növekedés.
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 58-ról 50%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 41-ről 50%-ra emelkedett.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5 m2-rel 100 m2-re csökkent.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások országos száma 3,4%-kal, 9.850-re nőtt. Az építendő lakások száma a városokban emelkedett, Budapesten és a községekben csökkent. Az építtetők az esetek 34%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 4,8%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben eléri a 94%-ot.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 3,0%-kal több, összesen 2.965 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 978, ami 16%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    lakásépítések 2018 I tbl

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében:

    A CSOK kiterjesztése is pozitív irány, de talán még fontosabb lenne a támogatás fenntartásának megerősítése, hogy a családok a gyermekek előre vállalásának stressze nélkül tudják tervezni az otthonteremtést.

    Sürgető szükség van a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa – a béremelés mellett – az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása, valamint mobilitási célú állami és önkormányzati bérlakások építése. Csak így biztosítható a keresletre reagáló, megfelelő mennyiségű és minőségű lakáskínálat.

    Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

    Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A mai lakásépítések hosszú távon kell, hogy képviseljék a műszaki és építészeti minőséget, a megfizethető fenntarthatóságot és a környezettudatosságot. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

    Részletes elemzésünket az alábbiakban (letölthető dokumentumok) olvashatja.

  • Nő az érdeklődés a CSOK iránt

    A CIB Banknál, a Takarék csoportnál, az MKB Banknál, az OTP Banknál és az UniCredit Banknál is érzékelték a csok iránti érdeklődés növekedését, miután március 15-től egy kormányrendelet egyszerűbbé és gyorsabbá tette az igénylést.

    Az MKB arról számolt be, hogy nagyságrendileg tíz százalékkal többen érdeklődnek a csokról, az OTP pedig annyit tett hozzá, hogy az élénkülést április második hetétől érzékelik. Az UniCredit azt válaszolta, az elmúlt másfél hónapban több építésre vonatkozó csok-igényt regisztráltak, illetve nőtt azoknak a kérelmeknek a száma is, amelyekhez nem kapcsolódik hitelkérelem.

    A Budapest Bank az MTI kérdésére jelezte, folyamatosan magas az érdeklődők száma. A K&H Banknál nagyjából megegyezett a március 15. előtt és után igényelt csok-támogatások aránya. A Raiffeisen Banknál pedig annyit közöltek, hogy az egyszerűbb folyamat segít mind az ügyfeleknek, mind pedig a banknak.

    Azok közül a bankok közül, akik megadták erre vonatkozó adataikat, az első negyedévben a legtöbb csokot, 7,5 milliárd forint értékben az OTP Bank folyósította – több mint kétezer igénylő részére, átlagosan 3,5 millió forintot.

    A Takarék csoport az első negyedévében 2,44 milliárd forint értékben kötött szerződést (összesen 1123 darabot) csok-támogatásra.

    A K&H Bank január-áprilisban közel 1,4 milliárd forint csokot folyósított közel 500 ügyfelének; egy-egy érintett a pénzintézetnél átlagosan 5,4 millió forint összeghez jutott.

    Az első negyedévében az UniCredit Bank egymilliárd forint értében folyósított csokot csaknem 400 ügyfelének, akik így átlagosan 2,5 millió forint támogatáshoz jutottak.

    A Budapest Banknál a folyósítás összege 343 millió forintot tett ki, 148 igénylő részesült átlagosan 2,32 millió forintnyi támogatásban.

    Az MKB Banknál az első három hónapban 70 százalékkal nőtt a három vagy több gyermekes családoknak nyújtott támogatás. A pénzintézeten keresztül igényelt támogatások esetében az egy-, illetve kétgyermekes családok teszik ki a nagyobb hányadot, az összes igénylés háromötödét. Az egy-, kétgyermekes családok a többséget képviselik a Takarék csoportnál (16 + 39 százalék), UniCreditnél (56 százalék), a Raiffeisennél (80 százalék) és a Budapest Banknál is. A CIB Banknál fordított a helyzet, az első negyedévben az igénylők 47 százaléka egy vagy két gyerekkel, 53 százaléka pedig három vagy több gyerekkel kérte a támogatást.

    A maximálisan elérhető tízmillió forintot a Takarék csoportnál a szerződők csaknem fele, az UniCreditnél és a CIB-nél az igénylők 17 százaléka, a K&H-nál az igénylők 12 százaléka, a Raiffeisennél az igénylők 7-8 százaléka, az MKB-nál minden nyolcadik csokban részesülő ügyfél kérte. Az OTP-nél tízmillió forintot négyszázan, a Budapest Banknál 11-en vettek fel az első negyedévben.

    A legtöbben használt lakás vásárlására kérik

    A felhasználás célját nézve, a legtöbb esetben használt lakás vásárlására igényelték az otthonteremtési támogatást: az ügyletek nagyjából kétharmadát tették ki a régi ingatlanok az OTP-nél, az MKB-nál, a Takarék csoportnál és az UniCreditnél.

    Az igényelt összeg alapján azonban már más kép rajzolódik ki például az OTP-nél, ahol a támogatási összeg mindössze 30 százaléka kapcsolódott használt lakás vásárlásához (37 százalék építéshez, 34 százalék új lakás vásárlásához). Használt lakásra a Raiffeisennél a támogatások 80 százaléka, a K&H-nál 55 százalék (7 százalék új ingatlan, 32 lakásépítés), a Budapest Banknál 47 százalék (15 százalék új lakás, 38 százalék építés) ment.

    Március 15-től a csok banki igénylésénél egyszerűbb esetben akár elég lehet a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-jogviszony igazolása, az adásvételi szerződés vagy az építési napló, valamint egy nyilatkozat az egyéb körülményekről. A fontos változások közé tartozik az is, hogy már az ingatlantulajdonnal rendelkező családok is kérhetik a csokot.

    A külföldről hazatérő családok is igénybe vehetik a lehetőséget, ha külföldi tb-jogviszonyt igazolnak, és vállalják, hogy egyikük 180 napon belül magyar tb-jogviszonyt létesít.

    Forrás: Magyar Idők

  • Az új kormánytól lakásprogramot és a lakásügyért felelős kormánytagot várunk

    A pozitív trendet fontos fenntartani, megerősíteni mind a családok otthonteremtésének, mind az építőipar működésének kiszámítható, hosszú távú biztosítása miatt.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is kiáll amellett, hogy ehhez stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség. Csak így biztosítható, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el néhány éven belül, és évtizedes távlatban stabilizálódjon.

    Ennek érdekében nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.

    A kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az építőanyaggyártási és a kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósíthatóságának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    További szükséges intézkedések:

    A beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése. A jelenlegi állapot szerint az új lakások adásvételét csak 5 százalékos áfa terheli, ám ez 2019.12.31. után visszaáll a korábbi 27 százalékra. Ez biztosan visszavetné a lakásberuházásokat, ami már ez évtől megmutatkozik a lakásépítési engedélyek csökkenő számában. Ezért javasoljuk, hogy a lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    A CSOK kiterjesztése is pozitív irány, de talán még fontosabb lenne a támogatás fenntartásának megerősítése, hogy a családok a gyermekek előre vállalásának stressze nélkül tudják tervezni az otthonteremtést.

    Sürgető szükség van a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa – a béremelés mellett – az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása, valamint mobilitási célú állami és önkormányzati bérlakások építése. Csak így biztosítható a keresletre reagáló, megfelelő mennyiségű és minőségű lakáskínálat.

    Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

    Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A mai lakásépítések hosszú távon kell, hogy képviseljék a műszaki és építészeti minőséget, a megfizethető fenntarthatóságot és a környezettudatosságot. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

  • AZ ÉVOSZ szerint a forrásbővítés és kiszámíthatóság kell lakásügyben

    Az elemzés mindenekelőtt felhívja a figyelmet arra, hogy „a Magyarországra érkező EU-támogatások 2020. utáni várható lecsökkenése, illetve átstrukturálódása csak akkor nem idéz elő komoly gazdasági gondokat Magyarországon, ha a jelenlegi uniós pénzügyi ciklus beruházásai, az erre irányuló tervek és a közfinanszírozás rendszere meghatározóan bevételtermelő projekteket tartalmaz és megerősíti a gazdaságot, a vállalkozásokat...”.

    Hosszú távon biztosított források szükségesek

    A lakásépítésekkel kapcsolatban pozitív, hogy a 2017. évben megrendelt és kivitelezésbe vett lakóingatlanok száma igen jelentősen bővült, és lakásépítési piac 2018-2020. évi további dinamikus bővülését prognosztizálja. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a 2017-i évi 180.000 körüli lakásfelújítás jócskán elmarad az elvileg kívánatos évi 400.000 felújítandó lakásszámhoz képest.

    A problémák közül kiemelik, hogy „ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Ezért az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami) és a magán (lakossági) oldalon.”

    Javaslataik az alábbiak:
    1. A Kormány által indított lakásépítési, lakástámogatási programok csak akkor hatásosak, ha hosszú, legalább 8-10 éves időtávon kiszámítható és elegendő forrás van mögötte. Csak ilyen időtávba fér bele a lakossági előtakarékosság, a munkáltató támogatási érdekeltsége, a banki érdekeltség és a költségvetés teherbíró képessége. A programok nyilvánvalóan az első új és használt lakás megszerzésére és a meglévők energiatakarékossági és hőszigetelési problémáinak megoldására kell irányuljanak.

    2. A meglévő lakásvagyon felújításánál meghatározó az energiatakarékos létesítménykialakítás. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia jó kiindulópont ahhoz, hogy az uniós forrásokra is alapozva lakásfelújítási program készüljön. Ennek a forrásszükségletei ismertek, kialakításra vár a költségterhek ösztönzőbb megosztása a költségvetés és a lakástulajdonosi kör között.

    3. A Parlament és a Kormány 2015. évi intézkedései nagy lendületet adtak az új lakóingatlan építésekhez és egy meghatározott társadalmi rétegnél a meglévő lakóingatlanok felújításához, bővítéséhez is. A továbblépéshez javasoljuk az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlan felújításoknál a felújítási áfaérték 30%-ának számla alapján való visszaigényelhetőségét maximum 3 millió Ft nagyságrendig.

    4. Javasoljuk az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok beindítását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a felújításával.

    5. Mielőbb kormányzati döntés szükséges atekintetben, hogy az 5%-os áfa 2019. december 31. után is fennmaradjon az új építésű lakások piacán, valamint a forgalmi adó visszatérítésére is lehetőség legyen.

    6. A meglévő lakásvagyon meghatározó részét képező panellakások lakásminőségének javítása érdekében ki kell dolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram”-ot.

    7. Sokat javítana a kiszámítható, felelős megrendelő felelősségének erősítéséhez a lakásszövetkezetek, a társasházi tulajdonosi közösségek működésének újraszabályozása, jogállásuk modernizálása.

    8. Javasoljuk az állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését lés elindítását.

    Kulcskérdés a gyakorlati képzés javítása

    Az építőipari szakképzést illetően ismét megállapítják, hogy a duális képzés a jelenlegi formájában nem alkalmas az építőipari gyakorlati képzés megoldására. Ezért – egyebek között – sürgetik az un. üzemközi gyakorlati képzés intézmény-rendszerének kialakítását a gyakorlati képzés hatékonyságának növelése érdekében.

    Kiemelten fontosnak tarják, hogy a Szakképzési Alapba befizetett összeg maradéktalanul kerüljön vissza az építőipari szakképzés finanszírozásába.

    Az anyag további témakörei: a befektetési-beruházási piac élénkítése, a közszféra megrendelésének bővítése; az építési vállalkozások tevékenységeinek finanszírozása; közbeszerzés az építési beruházások területén; foglalkoztatás és munkaügy az építőiparban; az építési, hatósági eljárások egyszerűsítése; a szakmai színvonal és a hatékonyság emelése.

    A dokumentum itt elérhető: Az_epitesi_agazat_2018_evi_sulyponti_problemai.pdf

  • OTTHONNEKED építészeti pályázat

    A fenntarthatóság mint az első pályázatban megfogalmazott cél és problémafelvetés az idei pályázatban is központi szerepet játszik. Az általános tematika mellett jelen kiírás egy speciálisabb, a közgondolkodást jelentősen befolyásolni képes témára, az építész saját házára fókuszál.

    A Jövő otthonai tervpályázat idei kiírásának tárgya az építész saját háza. Nem túlzás azt állítani, hogy az építész önmaga számára tervezett otthonára mindig is megkülönböztetett figyelem irányult. A közvélekedés szerint ugyanis itt tud leginkább kibontakozni és megmutatkozni az alkotói világlátás és a kreatív attitűd a maga teljességében, kompromisszumok nélkül. Ebben az esetben az építész önmagában egyesíti a megrendelőt és a tervezőt, megteremtve ezzel szakmai önarcképét. A külvilág reális elvárásai mellett ugyanakkor a saját otthon megtervezése valószínűleg az egyik legintimebb feladat az építész számára. A Kiíró olyan pályamunkák megszületését várja, melyekben a személyes érintettségben rejlő potenciál a köz számára is előremutató és követendő mintákat teremt.

    A tervpályázat nyílt, titkos ötletpályázat.

    Határidők:

    Kérdések határideje: 2018. szeptember 13.
    Kérdésekre adott válaszok határideje: 2018. szeptember 13.
    Pályaművek beérkezésének határideje: 2018. szeptember 15.
    Pályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása: 2018 ősz

    A pályázaton való részvétel regisztrációhoz kötött, melyet a pályázat honlapján lehet megtenni. A pályázaton részt vehet:
    I. kategória - minden építész, építőművész, építészmérnöki diplomával rendelkező tervező
    II. kategória - szakirányú egyetemi oktatásban résztvevő, diplomával még nem rendelkező hallgató

    További információk a pályázati oldalon: http://www.otthonneked.hu/epitesz_palyazat_kiiras 

    Támogatók:

    A pályázat Főtámogatója az OTP Lakástakarék.
    A pályázat médiatámogatója a Szép Házak Kft., Építészfórum

    A pályázat Kiírója és Támogatói számára a korszerű és hosszútávon fenntartható, otthonos házak és lakások építése elsődleges fontosságú. Meggyőződésük, hogy az ehhez szükséges szakembergárda, köztük kiemelten az építészek szakmai támogatása nélkülözhetetlen feladat. Ezért a pályázat a már létező fejlesztési eredmények megismertetése mellett az építészeti innováció felkutatásához, ezzel együtt pedig az építészek és az építőipar szorosabb együttműködéséhez is hozzá szeretne járulni.

    A motivált, kreatív alkotók legszélesebb körének megszólítása érdekében a pályázaton való részvételre a Kiíró a szakmai pályafutásuk elején járó építészhallgatókat és a praktizáló építészeket is várják. Különösen aktuálisnak érzi a Kiíró a téma feldolgozását annak tükrében, hogy Magyarország meglévő lakásállományának jelentős hányada mára az elfogadott statisztikák és tanulmányok szerint sem biztosít humánus lakókörnyezetet, az úgynevezett lakhatási szegénység sok százezer embert érint.

    Ezért a megfelelő mennyiségű és minőségű lakóház/lakás/otthon megteremtése továbbra is társadalmunk legfontosabb kihívásai közé tartozik. Míg a lakásállománnyal szemben támasztott mennyiségi elvárások könnyebben meghatározhatók és leírhatók, addig a korszerű minőségtartalma folyamatosan változik, kutatására invenciózus energiákat kell fordítani. Az örökérvényűnek és kizárólagosan jónak gondolt építészeti és technikai megoldások a környezeti és társadalmi változásokat követve gyakran módosulnak. Az új kihívásokra, a klímaváltozás, fenntarthatóság kérdéseire a pályázatot kezdeményező cégek igyekeznek innovatív termékekkel válaszolni. Ugyanakkor felismerték azt is, hogy a fenntartható és energiatakarékos épített környezet, illetve lakóházak létrejötte nem kizárólag az építőipari innovációk, technológiák, technikák és berendezések beépítésétől függ. Ehhez nélkülözhetetlen a minőségi építészet, amely reagál a társadalmi, gazdasági és ökológiai aspektusokra is. Ez ugyanis képes alapjaiban meghatározni és rögzíteni egy épület fenntarthatósághoz, időtállósághoz, környezettudatossághoz fűződő iszonyát. Sőt, ezeken a kiindulási feltételeken gyakran a legkorszerűbb berendezések és technikák sem tudnak érdemben változtatni. Ezért az építész számára különösen fontos az alapkoncepció meghatározása, melynek része a környezeti, településszerkezeti és szociális kontextus vizsgálata, a fenntarthatóan működő tervezési program, lakásméret meghatározása épp úgy, mint a telepítés, tájolás, tagolás, megnyitások, átmeneti terek, anyagok, felületek és építési technológiák használatának kérdése.

    Léteznek-e alapvetően építészeti, a teret és a formát, sőt az esztétikát érintő megoldások, melyek a technika és a technológia segítségével élhető és fenntartható otthonok létrejöttét biztosítják? A pályamunkáknak erre a holisztikus, az építészetet és az építést átfogóan és egyben látó szemléletnek az erősítésére kell vállalkozniuk.

    A fenti pályázattal párhuzamosan fut a Style & Home építészek, belsőépítészek, lakberendezők, enteriőrtervezők, dizájnerek és jelenleg még tanulmányaikat folytató építész, belsőépítész, lakberendező és dizájner hallgatók számára meghirdetett enteriőr tervezési pályázata is.
    Ennek részletei itt olvashatók: http://www.otthonneked.hu/enterior_palyazat_kiiras#palyazat

  • A „saját lakhatás” fogalma egyszerű bejelentés esetén

    Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2017. április 27-i módosítása alapján a természetes személy építtető egyszerű bejelentéssel köteles bejelenteni
    - a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési tevékenységet, ha
    - azt saját lakhatás biztosítása céljából végzi és
    - az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz; valamint
    - - műemlék kivételével - a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenységet, ha
    - azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi.

    A fenti jogszabályhely értelmezését megnehezíti ugyanakkor, hogy jogszabály nem definiálja a „saját lakhatás” fogalmát, annak kereteit.

    A fentiekkel kapcsolatban a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságától – tartalmilag – az alábbi tájékoztatást kaptuk (2018. március 12-én kelt szakmai vélemény):

    - Saját lakhatásnak minősül minden olyan eset, amelynek során az építtető a lakóépületet vagy lakást életvitelszerű bentlakás céljából használja.
    - A 300 négyzetméter feletti építőipari kivitelezési tevékenységet egyszerű bejelentéssel végezheti az az építtető is, aki természetes személy, de nem tulajdonosként kívánja saját lakhatásra használni az új vagy bővített lakóépületet, amennyiben a tulajdonos ehhez hozzájárul.
    - Kizárólag az építtető vonatkozásában értelmezhető a saját lakhatás, ugyanakkor a lakóépületbe bárki az építtetővel költözhet, a lényeg, hogy az építtető maga ott lakjon.

    Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység szabályai (Frissítve: 2017.10.19.) az igylakunk.hu/Építési szabályozás oldalon.

    maraczi logo

  • A hazai lakások kétharmada energetikailag elavult

    Szalai Gabriella úgy véli, hogy a kormány energiahatékonysági programjai, a párhuzamosan futtatott rendszerek összekapcsolódása híján néha inkább akadályt és nem segítséget jelentenek. Kiemelte, hogy leginkább azért, mert nincs átjárhatóság az egyes lakossági programok között.

    Véleménye szerint az Otthon melege program adminisztrációja az évek során sokat egyszerűsödött, ám továbbra is visszatartó erő a bonyolult ügyintézés. Ahhoz, hogy ne öregedjen tovább az épületállomány, évi 80-100 ezer lakásnak kellene átesnie komplett energetikai felújításon. Ám ehhez is rugalmasabb rendszerre lenne szükség.

    A MEHI ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a léptékváltás egyfelől azért is lényeges, mert az elmúlt években növekedett az ország energiafelhasználása. Három szektor felel a számok megugrásáért: az ipar, a közlekedés és a lakosság 21, 22 és 33 százalékos részesedéssel szerepel az ország összes végső energiafelhasználásában.

    A 4,4 millió lakás kétharmada energetikailag elavult, tehát óriási potenciál rejlik ebben a területben: a lakosság által felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne. A lakosság körében a szemléletmód-változás még kezdeti szakaszban jár, ezért a legfontosabb az, hogy a kormányzat, a szakmai szervezetek és a közműszolgáltatók is tudatosítsák a fogyasztókban: a legolcsóbb energia az, amit nem fogyasztunk el - tette hozzá.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Erősödik a félelem a kamatemeléstől

    Pedig december óta 3% alatt van a változó kamatozású hitelek átlagkamata, így a kezdeti törlesztőrészlet alapján inkább ez utóbbiakat érné meg felvenni. A látványos változás mögött a lakosság erősödő kockázatkerülése és a jegybank által minősített fogyasztóbarát lakáshitelek terjedése állhat.

    Töretlenül nő a lakosság hitelfelvételi kedve: februárban 34%-kal vettünk fel több hitelt, mint egy évvel korábban, ezen belül a lakáshitelek új szerződéses összege 42%-kal, a személyi kölcsönöké pedig 64%-kal növekedett.

    Mindkét növekedési adat magasabb a 2017-es átlagnál, és bár visszaesett a lakáshitelek felvétele őszhöz képest, ez csak a szezonalitással magyarázható. Személyi kölcsönből viszont annyit vettünk fel, mint a tavalyi éven belüli csúcsot jelentő augusztus hónapban.

    Egyre érdekesebbé kezd válni, hol állunk most a válság előtti, 2008-as számokhoz képest. Ha az év olyan erősen folytatódik, ahogy kezdődött, akkor mindössze 8-10%-kal veszünk fel idén kevesebb lakáshitelt, mint egy évtizede.

    Továbbra is érvényes azonban megállapítás, hogy a teljes lakossági hitelfelvétel így is alig több mint a közel fele a tíz évvel korábbinak, ugyanis a szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca továbbra sem támadt fel.

    Elmondható, hogy a változó kamatozású hiteleket a 3 és 5 éves kamatperiódusú lakáshitelek kezdték el kiszorítani. Pedig ezek átlagkamata 1,3 százalékponttal magasabb, ami egy 15 éves futamidejű, 10 millió forintos lakáshitel esetében több mint 6 ezer forintos különbözetet jelent a kezdeti havi törlesztőrészletben. Egyértelműen felerősödött a kamatkörnyezet emelkedésétől való félelem, amire megfelelő választ jelentenek a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek.

    További részletek: Portfolio

  • A hazai építőipar legfőbb problémája az alacsony hatékonyság

    Ausztria vagy Csehország nagyságrendileg hasonló méretű országok, mint Magyarország – ezért velük érdemes összevetni az ágazati adatokat. Ha azt nézzük meg, hogy ezt mennyi emberrel értük el, nagyobb a probléma, hiszen például Ausztria körülbelül ugyanannyi foglalkoztatottal ért el hatszor nagyobb termelési értéket 2016-ban, mint Magyarország. Csehország teljesítménye értékét tekintve körülbelül háromszorosa a magyarénak, míg a foglalkoztatottak száma csak durván másfélszer annyi.

    A legnagyobb probléma a hatékonyság” – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke. Az elmúlt 10 évben az építőipari szolgáltatásokra, kapacitásokra alig volt szükség, így a fizetőképes kereslet megjelenése „időzavarba” hozta a magyar építőipart, ennek megfelelni egyik évről a másikra nagyon nehéz eleget tenni a kereslet növekedésének – tette hozzá.

    Koji László szerint most olyan piaci helyzet állt elő, ami ki fogja kényszeríteni a magyar építőipartól azt az intenzív, termelékeny növekedést, amire szükség van – a KSH adatai szerint folyamatosan, hónapról hónapra nő az ágazat hatékonysága.

    Az építőipar értéke mintegy 2500 milliárd forintot tett ki tavaly, ami közel 30 százalékos növekedést jelent éves szinten.

    A múlt évben az építőipar árai összességében 5,2 százalékkal, a lakásépítéseknél pedig 10-12 százalékkal nőttek. A négyzetméterárak ennél nagyobb mértékű emelkedésért viszont már nem a kivitelezők a felelősek - tette hozzá Koji László.

    Az ágazat elmúlt tíz évéről kiemelte, hogy az első öt évben majdnem 80 ezer embert voltak kénytelenek elengedni az építőipari cégek, amelyek az elmúlt öt évben pedig 60 ezret fölvettek – ugyanakkor ezen foglalkoztatottak többsége nem szakember, hanem „be sem tanított szakmunkás”. Őket most az építőipari vállalkozásoknak kellene betanítaniuk néhány hónap alatt.

    A rendszerváltáskor a legjobb szakmunkásokból csináltak kényszervállalkozókat, ők most 65 évesek – mondta az ÉVOSZ elnöke, hozzátéve, hogy a szakirodalom szerint az első generációváltás harmada nem szokott sikerülni. A nyugdíjba menőknek nincs utánpótlásuk az iskolákban sem. Azaz arra kell felkészülni, hogy a vállalkozások száma csökkenni fog: a közepes és nagyobb cégeknek fel kell majd szívniuk a tehetséges szakembereket.

    Az elmúlt években összesen 350 ezer új lakásnak kellett volna épülnie, helyette 150 ezer épült. 400 ezret kellett volna felújítani, de csak 150-180 ezret újítottunk fel – sorolta Koji László. Szerinte a lakásügy Magyarországon fontos terület, hiszen ezzel a lakosságot is bevonjuk a GDP termelésbe, mert a nemzeti jövedelmet ingatlanfejlesztés is növeli. Mindezt a kormányzati székekből is látni kell – tette hozzá, kiemelve, hogy például az 5 százalékos áfa szerinte mindenkinek jó. Szükség van alternatív eszközökre is a lakásépítések, lakásfelújítások segítéséreMagyarországon a lakásépítések 16-17 százalékát adják az építőipari termlésnek, az európai átlag 36 százalék, tehát van hová fejlődnie.

    Most óriás a fizetőképes kereslet, de az építőipar óriási bevételektől fog elesni, ha nem történnek meg mielőbb a megfelelő lépések.

    A magyar építőipar ott tart, hogy igen jelentős béremeléseket valósított meg: tavaly 13,1 százalékkal nőttek a bérek az ágazatban, ami magasabb a 12,9 százalékos nemzetgazdasági átlagnál. Ebből is látszik, hogy az igényekhez képest nagyon lassan zárkózik fel az ágazat, hiszen a versenyszférában is 11,6 százalékkal nőttek a bérek.

    Ez Koji László szerint óriási hátránya az építőiparnak, hiszen ha továbbra sem lesz erősebb a felzárkózás, rossz lesz az ágazat megítélése, ezért kevesebben választják majd, kevesebben szeretnének majd az építőiparban dolgozni.

    Az ÉVOSZ felmérése szerint az üzleti tevékenységet leginkább a szakemberhiány (86 százalék) hátráltatja, ezt követi a kapacitás hiánya, elavultsága (35 százaléka), valamit a magas adminisztrációs terhek (34 százalék).

    Forrás: Világgazdaság / igylakunk.hu

  • Még van növekedési potenciál a lakáspiacon

    A március 22-i esemény résztvevői voltak: Sándor Tünde, a Világgazdaság újságírója - moderátor, Sápi Zoltán, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont elemzője, Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezetője és Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója.

    A beszélgetés során arra a kérdésre keresték választ, maradt-e még tartalék a lakáspiaci árakban? Hogy valóban drágák-e az ingatlanok, az viszonyítás kérdése Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint.

    Öt éve a jelenlegi árak töredékéért ingatlanhoz lehetett jutni. Ha ezt vesszük alapul, akkor valóban nagyon drágák most a lakások. Készült egy összehasonlítás, a V4 országok fővárosainak ingatlanárait összevetették az átlagkeresetekkel, ebből az látszik, hogy még mindig Budapesten kell a legkevesebbet takarékoskodni ahhoz, hogy valaki lakást vásárolhasson – mondta Balogh László.

    A keresetek növekedése azonban nincs arányban az ingatlanok drágulásával, jelenleg úgy néz ki, hogy egyévnyi lakásáremelés elvisz ötévnyi béremelést.

    A lakásvásárlások jelentős része, nagyjából a 40 százaléka befektetési célú a fővárosban, és ezt a jelenlegi kamatszint tovább támogatja, hiszen rövid távú lakáskiadással jó hozamokat lehet elérni, ez pedig még a magas lakásárak mellett is jó befektetés. Ugyanakkor, ha a kamatszint emelkedésnek indul, az sokat változtathat a befektetők gondolkodásán – hangsúlyozta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója.

    „A lakosság átlagkeresete viszonylag magas, de azt ne felejtsük el, hogy a lakosság nagyjából 70 százaléka ennél jóval kevesebbet keres. Van tehát egy magas és gyorsan növekvő jövedelmű réteg, amely egyébként az újlakás-piac főszereplője. Elképzelhető, hogy őket valóban nem fogja nagyon megrengetni, hogy drágulnak az új ingatlanok, de a használt lakásokat inkább saját célra vásárolják. Utóbbiak esetében például én úgy érzem, hogy rövidtávon is be fog állni az ár, részben azért, mert ezek már meglévő lakások. Az új építésűeknél ugye azért is nőnek ennyire az árak, mert drágul az építőanyag, nőnek a bérek, így nyilvánvalóan emelkednek a költségek” – mondta Molnár László.

    A 2016-os árakhoz képest most harmadával magasabbak az átlagos négyzetméterárak Budapesten, a 2017-essel összevetve pedig 16 százalékkal magasabbak az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont legutóbbi felmérése szerint, amely már 2018 I. negyedévét vizsgálja.

    Az új építésű lakások a teljes lakáspiac 10 százalékát sem érik el, tehát szűk szegmensről van szó. A fizetőképes keresletből ennyien tudják az új lakásokat megfizetni. Az árak növekedését több tényező befolyásolja, a gazdaság jelenleg növekedik, magas a foglalkoztatottság, emelkedik a háztartások jövedelme és életszínvonala, alacsony a kamatkörnyezet – ezek mind hatással vannak a lakások drágulására. Az is megfigyelhető azonban, hogy a 30 millió forintos árszint fölött a vevők 75 százaléka eltűnik a piacról, ők az ennél olcsóbb lakásokat keresik.

    Igazán nehéz helyzetben azok vannak az első lakásukat vásárlók, vagyis akik most szeretnének belépni az ingatlanpiacra. Sokan nem tudnak, így albérletbe mennek, ennek hatására emelkednek az albérleti díjak, így továbbra is jó befektetés a lakás. Most még minden új lakást el lehet adni – mondta Kiss Gábor.

    A lakásárak drágulása miatt egyre többen keresik az olcsóbb ingatlanokat. Budapest külső kerületei egyre népszerűbbek, és az áruk miatt a panelek iránt is folyamatosan nő a kereslet.

    “Egyre több a X. és IV. kerületi projekt, nem csak a frekventált belvárosi kerületekben épülnek új lakások. Azt is látni kell, hogy már ugyan nem Budapest a magyar ingatlanpiac növekedésének motorja, hanem a megyei jogú városok, ugyanakkor nagyon eltérő és egyenlőtlen a növekedés a vidéki városokban, van, ahol például egyáltalán nem tapasztalható növekedés” – mondta Sápi Zoltán, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont elemzője.

    A beszélgetés résztvevői mind egyetértettek abban, hogy a lakáspiacra jótékony hatással volt a csok bevezetése és az új lakások áfájának csökkentése. A saját célú vásárlások esetében, főleg az alacsonyabb négyzetméterárakat kínáló kerületekben használják a csokot a lakásvásárlók – mondta Kiss Gábor.

    Ugyanakkor egyenletesebb piaci viszonyok kialakulása lenne az ideális. A csok bevezetése a beinduló nagy EU-s projektekkel párhuzamosan, nem teremtett optimális körülményeket, és hamar túlhajtotta a piacot – értékelték a szakértők. Hirtelen ömlött az építőiparra a rengeteg új megrendelés, és az nem tudta követni ezt sem építőanyag-, sem kivitelezői kapacitással. A kialakult munkaerőhiány következtében – az Eltinga mérései szerint – 2018 I. negyedévében az épülőben lévő lakások többségének (a kb . 20 ezerből mintegy 15 ezer esetben) csúszik az átadása legalább 1-2 negyedévet, de 1-2 ezer lakásesetében már éven túli csúszásról beszélhetünk.

    Fontos lenne – hangzott el –, hogy a csökkentett újlakásáfa lejártával ne forduljon ismét csökkenő irányba a lakásépítési mutató. Egyelőre a fejlesztői projektek között alig látni olyat, amelyet 2020. 01.01. után terveznek átadni.

    Szintén kiemelt jelentőségűnek értékelik a lakáskorszerűsítési, illetve a panelprogramot, valamint a lakástakarékpénztárak támogatását, aminek köszönhetően ma már több mint 500 ezer háztartás rendelkezik lakáscélú megtakarítással. Ugyanakkor a szegényebb réteg támogatása még hiányzik, és bérlakásprogram sem indult el.

    Forrás: Világgazdaság, igylakunk.hu

     

  • Nagy az igény az energiahatékonysági hitelekre Európában

    Egy friss kutatás azt mutatja, hogy az „energiahatékonysági hitel” lehet a válasz a problémára. A kutatás az EU által támogatott „EeMAP” kezdeményezés része (Energy efficient Mortgages Action Plan – Energiahatékonysági Hitelek akcióterv), melyben a World Green Building Council európai régiója (WorldGBC ERN) és az E.ON is vezető szerepet játszanak.

    Az EeMAP célja egy energiahatékonysági hiteltermék kidolgozása a bankok és a hitelfelvevők részére. Az „EeMAP” terv arra ösztönzi a bankokat, hogy kedvezőbb hitelkamatokat biztosítsanak, illetve több hitelt helyezzenek ki olyan ügyfeleknek, akik hajlandók beruházni energiahatékonyabb ingatlanokba, hozzásegítve ezzel Európát az éghajlati célkitűzések eléréséhez.

    A korábbi energiahatékonysági tervek csekély sikerét látva, vajon az európai fogyasztók élnének a lehetőséggel, ha a bankok energiahatékonyságot javító beruházásokra fordítható hiteleket is kínálnának? Az E.ON tanulmánya erre keresi a választ, mert az EeMAP keretében elkészült egy kísérleti javaslat, amit vezető bankok egy csoportjával ezen a nyáron fognak tesztelni.

    Miután az energiahatékonysági hitel tervezetét széleskörben mérték fel német, olasz, svéd és brit fogyasztói csoportokban, a tanulmány az eredményeket az alábbi főbb megállapításokkal foglalja össze:

    A terv nagyon pozitív fogadtatásban részesült Olaszországban, Svédországban és Nagy-Britanniában. Németországban a vonzerejét némileg csökkentette, hogy létezik már egy hasonló, állami energiahatékonysági tervezet.
    Legmagasabb volt a vonzerő Olaszországban (80% nagyon/meglehetősen vonzó), amit Nagy-Britannia követett (66% nagyon/meglehetősen vonzó). Emiatt ez a két ország leginkább ajánlott az európai tesztek helyszíneként.

    A fogyasztóknak tetszett az a lehetőség, hogy az energiahatékonysági felújításokat egy harmadik fél teljes körűen kivitelezze, de egyaránt hajlottak a testreszabott megoldások, a saját kezű kivitelezés felé is.

    A kulcsfogyasztók által észlelt legfőbb előnyei széles skálán mozognak: jobb pénzügyi managment lehetőségétől és a hatékonyabb energia felhasználástól, a magasabb ingatlan értékig.

    Az energiahatékonysági hitel részét képező ingyenes energiahatékonysági felmérések növelnék a vonzerőt.

    Marco Marijewycz, az E.ON Solutions Market Managere szerint:“A tanulmányunk azt mutatja, hogy a fogyasztók az energiahatékonysági hitel előnyeit hármas nyereségben látják: alacsonyabb energiaszámlák, alacsonyabb hitelkamatok és melegebb, komfortosabb otthon. Ez a termék új, innovatív partnerséghez vezethet a hitelezők és a közművek között."

    James Drinkwater, a WorldGBC európai régiójának igazgatója szerint: “Ez az új felmérés segít megbizonyosodnunk afelől, hogy az energiahatékonysági hiteleket valóban a fogyasztók igényei és szükségletei szerint alakítják ki. Izgatottan várjuk a közös munkát partnerünkkel, az E.ON-nal, hogy a tervet eljuttassuk az európai fogyasztókhoz.”

    Az E.ON tanulmánya itt olvasható.

     

    Forrás: HuGBC

  • Hová emelkedhetnek a lakásárak?

    Tavaly már a válság előttit meghaladó szintre, 2 milliárd euró közelébe ugrott a magyarországi ingatlanfejlesztések értéke, és ez idén is elérhető, sőt meghaladható. Az irodapiacon és a kereskedelmi ingatlanok piacán jelentős tér van még a bővülésre, a lakáspiacnak pedig újabb lendületet ad a csok-igénylések egyszerűbbé tétele, ugyanakkor a kockázatok is erősödtek – mondta el Takács Ernő.

    A hazai ingatlanokba irányuló befektetések értéke a 26 százalékos közép-európai átlaggal szemben évente 71 százalékkal emelkedett 2012 óta. A külföldi befektetők mellett egyre nagyobb részt hasítanak ki a piacból a belföldi fejlesztők, részesedésük az elmúlt hónapokban elérte a 40 százalékot. Bár a befektetések 80-90 százaléka még mindig Budapestre összpontosul, lassan felzárkóznak a vidéki nagyvárosok is.

    Nagy drágulás jöhet még

    Takács Ernő azonban arra figyelmeztetett, hogy a kedvező folyamatok mellett erősödtek a kockázatok is. Nőtt a kedvezményes lakásáfa jövője miatti bizonytalanság, emelkedtek a kivitelezői, építőipari árak, és az ágazatra is jellemző a kapacitáshiány, ami visszavetheti az ágazat teljesítményét, és a piac a kívánatos 40 ezerrel szemben könnyen visszatérhet az évi 8-10 ezres újlakás darabszámra.

    Takács Ernő megerősítette, hogy az áfakedvezmény megszűnése önmagában mintegy 20 százalékkal növelné a lakások árát egy amúgy is dráguló környezetben. A tartósan alacsony áfának köszönhető magas forgalom ugyanakkor ellensúlyozná a költségvetés áfabevétel-kiesését, sőt pozitív szaldóval járna a büdzsé számára.

    A szakember szerint sürgető lenne, hogy a kormány döntsön az áfakérdésben, mert az ingatlanfejlesztők a bizonytalanság miatt felpörgetik a beruházásokat, ez azonban akár minőségi problémákat is felvethet. Ráadásul az idén induló beruházások jelentős része csak 2019 után készül el, ezért félő, hogy a beruházók inkább kivárnak, ami fékezheti a fejlesztéseket.

    A szakemberek hiánya az építőiparban is problémát jelent - jegyezte meg -, a válság alatt becslések szerint 80 ezer szakember keresett külföldön munkát, most is legalább 20-40 ezer szakember hiányzik.

    Forrás: Napi.hu

  • Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben

    2017-ben 14 389 új lakás épült, 44%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 37 997 volt, 20%-kal több a 2016. évinél.
    A korábbi néhány évhez képest ez jelentős emelkedésnek számít, azonban nagyobb távlatban

    A KSH szerint az 1933-as világválság idején is több lakás épült Magyarországon, mint 2017-ben. Százéves távlatban 15 ezres szint alatti lakásépítésre 1921-ben, 1935-ben és 1949-ben volt példa, valamint 2011-től kezdődően. A világháború alatt, 1943-ban például majdnem 27 ezer lakás épült. A mélypont 2013 volt 7.293 db lakással, 2016-ban már beindult a növekedés (9.994 db) és a 2017-es lakásszám pedig ismét tízezer felett jár – még mindig távol akár a 2000-es évek építési számaitól.

    lakasepitesek grafikon 1921 2017

    2017-ben az előző évhez képest Budapesten némileg csökkent (0,6%) az épített lakások száma, a városokban és a községekben azonban több mint másfélszer annyi lakás épült. A megyei jogú városokban 51, a többi városban 69, a községekben 65%-kal emelkedett a használatbavételek száma. Minden megyében több új lakás épült, mint az előző évben. A legdinamikusabb (2,1–2,5-szeres) bővülés Bács-Kiskun, Baranya, Somogy és Komárom-Esztergom megyéket jellemezte.

    Országosan tízezer lakosra 14,7 új építésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (59,4), az országos átlag 4,0-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Somogy és Vas megyéket.

    épített lakások grafikon tle

    A lakásépítések intenzitása Nógrád, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben volt a legalacsonyabb (1,4–3,4).

    A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 37 997, a növekedés átlagosan 20%-os, Budapesten több mint másfélszeres. A megyei jogú városokban 9%-os a csökkenés, a községekben és Budapesten nőtt (9,2, 27 és 56%-kal) az építési kedv. Az építtetők az esetek 36%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 10%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az esetek háromnegyedében egyszerű bejelentéssel kezdeményezték az új lakások építését.

    épített lakások engedélyek 2017

    Az épített lakások száma Pest megyében az országos átlagot meghaladó ütemben nőtt, 68%-kal több lakás kapott használatbavételi engedélyt, mint egy évvel korábban. Az új építésű lakások 24%-a itt épült.
    Győr-Moson-Sopron megyében 2725 lakás épült, az előző évinek az 1,8-szerese. A használatbavételek száma a főváros és Pest megye után itt volt a legmagasabb.

    épített lakások 2015 2017

    A grafikonokon látható, hogy az elmúlt években megmutatkozó szakadék nem csökkent: továbbra is óriási a különbség az éllovasok – Budapest, Pest megye és Győr-Moson-Sopron megye - és a többi térség között. Pest megye tavalyi kiugrása még ebből a sorból is látványos, és a legtöbben jelentősen jobban teljesítettek a korábbiakhoz képest. Békés, Nógrád és Tolna megye azonban alig tudott javítani és továbbra is a sor végén maradtak.

    Mindez általában igaz az új építési engedélyek és egyszerű bejelentések számára is. Itt Budapest mutat kiugró számokat, amelyek a következő évek lakásátadásainak jelentős emelkedését sejtetik.

    engedélyek 2015 2017

    Az adatok forrása: KSH, Fókuszban a megyék

  • Pályázat népi építészeti értékek megőrzésére

    A programra 2018-ban 1,5 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre. Az egyedi kérelmek benyújtására a Tájékoztató megjelenését (2018. március 7.) követő 30 napig van lehetőség.

    A program célja, veszélyeztetett népi építészeti örökségünk, a népi műemlékek, a műemléki értéket képviselő vidéki épített örökség megóvása, megőrzése, fenntartása. Egyedi támogatási kérelem benyújtásával bárki igényelhet támogatást.

    A támogatás a népi építészeti emlékek veszélyelhárításához, állagmegóvásához, valamint részleges vagy teljes helyreállításához igényelhető, ha az az épített örökségnek műemléki értéket képviselő, védelem alatt álló eleme (egyedi műemlék, nyilvántartott műemléki érték, helyi rendelettel védett). A támogatási kérelmet a védelem alatt álló épületek tulajdonosai, vagyonkezelői, használói nyújthatják be.

    A vissza nem terítendő költségvetési támogatás összege projektenként minimum 1, maximum 20 millió Ft. A támogatás mértéke természetes személyek esetén a beruházás megvalósítása során felmerülő összköltség legfeljebb 80%-a, az önkormányzatok és egyéb szervezetek esetén legfeljebb 50%-a lehet, folyósítása pedig támogatási előleg formájában, egy összegben történik.

    A támogatás odaítélése során kiemelt szempont a hagyományos építőanyagok és hagyományos műszaki megoldások alkalmazása. A támogatott értékek állagmegóvási, felújítási munkálatai során az épületeket lebontani és helyükre teljesen újat építeni nem lehet.

    A támogatási kérelem tartalmi és formai követelményeit a letölthető Tájékoztatóból ismerhetik meg az érdeklődők. A kérelmeket a Tájékoztató közzétételét követő 30 napon belül kell benyújtani a Lechner Tudásközponthoz egy eredeti papír példányban és elektronikus adathordozón szerkeszthető formában is „Népi Építészeti Program” megnevezéssel.

    További felvilágosítás a nepiepiteszetiprogram@lechnerkozpont.hu  e-mail címen és a +36 (1) 279-2616-os munkanapokon 9:00-14:30 között hívható telefonszámon kérhető.

    Részletes és letölthető tájékoztató és útmutató a Lechner Tudásközpont oldalán.

  • Minden megyében meglódultak a lakásépítések

    Budapestet kivéve valamennyi településtípus esetében nőttek a lakásberuházások; a megyei jogú városokban 51, a többi városban 69, a községekben 65%-kal emelkedett a használatbavételek száma. A megépült lakásokat tekintve a legdinamikusabb (2,1–2,5-szeres) bővülés Bács-Kiskun, Baranya, Somogy és Komárom-Esztergom megyéket jellemezte.

    épített lakások grafikon tle

    Országosan tízezer lakosra 14,7 új építésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (59,4), az országos átlag 4,0-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Somogy és Vas megyéket. A lakásépítések intenzitása Nógrád, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben volt a legalacsonyabb (1,4–3,4).

    Az épített lakások átlagos alapterülete 100 m²-t tett ki, ami 6 m²-rel több volt, mint az előző évben. A legkisebb átlagos alapterületű lakásokat a fővárosban és Győr-Moson-Sopron megyében, a legnagyobbakat Nógrádban vették használatba, ahol kizárólag családi házak épültek.

    A 2017-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 37 997 új lakás építése kezdődhetett el, 20%-kal több, mint 2016-ban. A megyei jogú városokban visszaesett (9,0%-kal), a többi városban, a községekben és Budapesten nőtt (9,2, 27 és 56%-kal) az építési kedv.

    A vállalkozások székhelye szerint minden megyében bővült az építőipar teljesítménye. Bács-Kiskun megyében nőtt leginkább a termelés, hattizedével haladta meg a 2016. évi igen alacsony bázist.

    Az egy lakosra jutó építőipari termelés Budapesten volt a legmagasabb, csaknem kétszerese az országos átlagnak, míg Nógrád megyében a mutató értéke az átlag negyedét sem érte el.

    A vállalkozások által 2017 folyamán megkötött új szerződések értéke 3000 milliárd forintot tett ki, ami több mint héttizedével meghaladta a 2016. évit. Borsod-Abaúj-Zemplént kivéve valamennyi megyében és a fővárosban is emelkedett az új szerződések volumene, három megyében (Zala, Vas, Komárom-Esztergom) és Budapesten az átlagot meghaladóan.

    Az építőipari vállalkozások 2017. december végi szerződésállománya 1901 milliárd forint volt, amely volumenében 2,3-szerese az egy évvel korábbinak. A megyék többségében a szerződésállomány meghaladta a 2016. év végit. Hat megye – jellemzően az ország északi és keleti térségében, valamint Dél-Dunántúlon – szerződésállománya viszont nem érte el az egy évvel korábbit, Heves megyében volt a legnagyobb a visszaesés, 43%-kal csökkent a rendelésállomány.

    Forrás: KSH

  • CSOK: jobban járhatnak a korábbi szocpolosok

    A korábbiak szerint, aki már vett fel lakáscélú támogatást, később megszületett gyermek(ei)re is kérhetett csokot, annak összegéből azonban le kellett vonni a korábbi támogatási összeget.

    A csok összegének megállapítására a jövőben két számítási mód lesz, és azzal élhet az igénylő, ami számára kedvezőbb. Az új számítás szerint a csok összegét úgy is meg lehet állapítani, hogy azokat a gyermekeket (akár megszülettek, akár nem) figyelmen kívül hagyják, akik után az igénylő korábban már igénybe vett lakáscélú támogatást.

    Nem minden esetben lesz azonban kifizetődőbb az új módszert választani: aki most a 3 vagy több gyermek után járó 10 millió forintos támogatást szeretné felvenni, jobban járhat, ha nem csak az előző támogatás felvétele után született gyermekre kéri a csokot, hanem a 10 millió forintból levonja a korábban felvett összeget.

    A 2018.03.15-től életbe lépő csok-módosítások rézletei az igylakunk.hu/Lakástámogatások oldalon.

    ***

    A Bankmonitor egy Index olvasó példáján keresztül mutatja be, miként is lehet 1,2 millió forintot „visszaszerezni”:
    - 2007-ben az első házassága megkötésének idején úgy döntött az olvasó, hogy megelőlegező csokot vesz fel, két gyermeket terveztek, utánuk 2,4 millió forintot kaptak is házépítésre,
    - a ház felépült, viszont mivel megromlott a házasság, a vállalt két gyermek nem született meg,
    - mivel a vállalást nem teljesítették, ezért kamatokkal együtt vissza kellett fizetniük a támogatást az államkasszába, a válás miatt pedig a 2,4 millió forintot két részre bontva fizették vissza (1,2-1,2 millió forintot a két fél),
    - az olvasó azóta újra megházasodott és született két gyermeke, most új lakásra szeretne CSOK-ot igényelni,
    - a hatályos szabályok értelmében viszont nem kapja meg a 2,6 millió forint a két gyermek után, hanem ennél csak 1,2 millió forinttal kevesebbet,
    - a jogszabályok szerint ugyanis a ma kapható CSOK összegéből le kell vonni a korábban kapott támogatás összegét az ő esetében is.

    A jelenlegi jogszabályok csak ezt az egyfajta számítási módot írják elő. Akik már egyszer igényeltek CSOK-ot, később csak akkor kaphattak támogatást, ha a gyermekek után többre jogosultak, mint a korábbi körben. És akkor is csak a múltban kapott támogatással csökkentett összeget ítélte meg a bank.
    A március 15-től élő módosítások szerint, úgy is meg lehet állapítani a CSOK összegét, hogy azon gyermekeket figyelmen kívül hagyják, akik után az igénylő korábban már támogatást vett igénybe.

    Magyarul, egyfajta amnesztiát is választhatnak az igénylők. Ha számukra jobb, akkor megtehetik, hogy a korábban megszületett gyermekek és az utánuk járó CSOK-ot nem veszik figyelembe. Csak annyi történik, hogy arra a gyermekre járó támogatást veszik igénybe, aki után még nem igényelték.

    A fent részletesen bemutatott példában éppen ez a passzus lép életbe, és jobb is az igénylő szempontjából. Ha a régi számítási módnál maradna, akkor 2,6-1,2=1,4 millió forintot kaphatna. Az új számítási mód szerint viszont a megszületett két gyermek után a 2,6 millió forintot mind megkaphatja. Vagyis pont azzal az 1,2 millió forinttal kap többet, mint amit korábban ki kellett fizetnie.

    Az új szabályok szerint is előfeltétel a támogatásnál, hogy a vállalást (gyermek(ek) születését) teljesítsük. Ha ebben elbukunk, akkor ugyanúgy kamatokkal kell majd a támogatást visszafizetni. Annyi különbséggel, hogy legalább a megszületett gyermekek utáni részt nem kell visszafizetni.

    Félreértéseket szülhet az is, hogy sok helyen úgy jelent meg, mintha csak azok kaphatnának a jövőben több támogatást a korábban kapók közül, akik újabb három gyermeket vállalnak. Ez a kormányrendeletek áttanulmányozása alapján álláspontunk szerint nem igaz. Inkább úgy igaz, hogy ha valaki három új gyermeket vállal és új lakást vásárolna, akkor kaphatja meg a legtöbb támogatást (10 millió forintot), függetlenül attól, hogy korábban mennyi támogatást kapott.

    Nem minden esetben lesz kifizetődőbb az új számítási módszert választani. Vegyük azt az esetet, ha két gyermekkel új lakásra 2,6 millió forintot vettünk fel és évek múlva egy új lakásba költöznénk, de már három gyermekre vennénk fel támogatást (egy gyermek időközben született).

    Ha az „amnesztiával” élünk, akkor csak egy gyermekünk van, aki után kaphatunk CSOK-ot és így 600 ezer forintra leszünk jogosultak. Ha viszont a régi számítási módnál maradunk, akkor a 3 gyermek után 10 milliót kapunk, amiből a két gyermek utáni 2,6 milliót le kell vonni. Így utóbbi esetben 7,4 millió forintot ítélnek oda. Nem kérdés, hogy melyiket fogjuk választani.

    Fontos megjegyezni, hogy adódnak olyan esetek, amelyekre vonatkozó szabályok egyértelműen nem olvashatók ki a jogszabályból. Ezekben az esetekben maguk a bankok is állásfoglalást szoktak kérni a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, hogy miként járhatnak el.

    Forrás: igylakunk.hu, Bankmonitor

  • Brutális telekdrágulás az egyre népszerűbb agglomerációban

    Van olyan agglomerációs település, ahol majdnem megkétszereződtek az árak az építési kedv fellendülésével - írja most a Magyar Idők

    A legkedveltebb, fővároshoz legközelebbi településeken átlagosan húszmillió forint fölötti árakkal lehet találkozni. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy 2015-ről 2016-ra jelentős felértékelődésen mentek keresztül a legnépszerűbb agglomerációs települések. Ebbe a körbe tartozik Diósd, Dunakeszi, Göd, Erdőkertes, Fót, Gyál, Herceghalom, Kistarcsa, Monor, Nagykovácsi, Pécel, Pomáz, Remeteszőlős, Sződliget és Vecsés is. Hozzátette, a már három éve is drágának számító településeken nagy felértékelődésre sem 2016-ban, sem utána nem került sor.

    Balogh László még egy érdekességre felhívta a figyelmet. Az árak drágulásával párhuzamosan ugyanis újabb településeket „fedeztek fel” maguknak az építkezni vágyók, olyan helyeket, ahol korábban jóval olcsóbbak voltak a telkek. – Az építkezési kedv átrajzolta az eladó telkek piacát.

    (Nemrégiben írtunk arról, hogy már 2017-ben is kiemelkedően sok egyszerű bejelentés történt a főváros közvetlen szomszédságában található agglomerációs járásokban.)

    Sokan inkább hajlandók távolabbról ingázni, és Budapesttől messzebb építkezni annak érdekében, hogy fel tudják húzni álom­otthonukat. Ez a folyamat javíthatja az agglomerációs települések ingatlanállományának minőségét, egyúttal gyarapíthatja az ott élők létszámát – magyarázta. Balogh László szerint, ha ez a tendencia tartósan kitart, akkor a helyi infrastruktúrát, a tömegközlekedési lehetőségeket és az autóutakat is fejleszteni kell majd.

    Fordulat és drágulás

    Az Otthontérkép Csoport nemrégiben megismert elemzéséből kiderül, hogy az agglomeráció átvette a vezetést a főváros kerületei felett. A költözések trendszerű mozgása mögött egyértelműen az egyre több család számára elviselhetetlen fővárosi lakásdrágulás áll – írják.

    2006 után úgy tűnik újabb fordulathoz érkeztünk: míg Budapest belső kerületeinek népessége nem növekszik, a külső pedig csökken, addig az agglomeráció úszik a népszerűségben – derül ki az Otthontérkép Csoport legfrissebb elemzéséből. Ez a változás a kínálati árakban is tetten érhető, hiszen 2 év alatt 48%-kal emelkedett a főváros környéki lakások és 23%-kal a házak ára.

    „E tendencia feltehetően az áremelkedéssel magyarázható, hiszen oly mértékben felszöktek az árak Budapesten, hogy a lakásvásárlók kénytelenek kifelé húzódni, vállalva ezzel az ingázással járó kellemetlenségeket. Az agglomeráció infrastruktúrájának fejlődési üteme eltérő, bár az ellátás a legtöbb településen jelentősen javult, az elővárosi közlekedés több ponton is akadozik vagy nem fejlődött. Az önkormányzatoktól rengeteg forrást elvont a kormány, így kétséges, hogy a szociális, egészségügyi és kulturális területet mennyire képesek fejleszteni, márpedig ezek is döntők lehetnek a lakóhely választásnál” – fejtette ki Mester Nándor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője.

    Két év alatt megkétszereződött az agglomerációs lakások ára: Az ingatlanárak némi késéssel követik a kereslet megváltozását. Az agglomerációban a lakásoknál 2016 első negyedévétől 2017 második negyedévéig 18 százalékos drágulás volt, majd ezután szűk egy év alatt még 30 százalékkal mentek fel az árak. A külső kerületekben a lakásárak hasonlóan, egy év alatt 47 százalékot drágultak, ennek üteme azonban jóval kiegyensúlyozottabb volt. Összességében a belső kerületek lakásárai emelkedtek a legkevésbé, két év alatt 26 százalékkal.

    A családi házakat jóval kevésbé keresik mindenhol: a külső kerületekben két év alatt 27 százalékkal, a belső kerületekben és az agglomerációban pedig 23 százalékkal drágultak csupán.

    A várható újabb szuburbanizációs hullámról, illetve arról, hogy hol várható új lakások, házak építése, és ez milyen hatással lehet az agglomeráció működésére Erdős Zoltán, a Városi Metamorfózisok bloggere írt elemzést az Indexen.

    Forrás: Pénzcentrum, Magyar Idők, Otthontérkép, Index/Urbanista

  • Nem sok mindenre elég 20 millió forint a budapesti lakáspiacon

    A Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. a teljes budapesti újlakáspiacot átfogó jelentéséből kiderül, hogy:
    • az átlagos négyzetméterár elérte a 705.000 forintot és a drágulás idén sem áll meg;
    • az 5 százalékos áfa körüli bizonytalanság miatt már csökkenésbe váltott az új projektekben kínált lakások száma;
    • 20 millió forint alatt a Belvárosban nincs új lakás;
    • 30 millióért belvárosi garzont vagy akár egy XI. kerületi, 2,5 szobás otthont vehetünk;
    • 40-50 millióért a legnagyobb új lakásokat a külső kerületekben találjuk.

    2017 negyedik negyedévében nem változott az eladó új lakások száma Budapesten, a szeptemberi kínálathoz hasonlóan az év végén 7450 lakásból választhattak a vevők, ami viszont egy évvel korábbi kínálat közel másfélszeresét jelenti. Az összes eladó új lakás közel háromnegyede öt kerületben (XIII., XI., VIII., IX. és XIV.) koncentrálódik. A legszűkebb piac a dél-pesti külső kerületekben található, ahol átlagosan 50 lakásnál kevesebb új lakás kapható.

    Tavaly összesen 9700 lakás értékesítése kezdődött meg, ez 8 százalékkal marad el a megelőző év 10.600 darabos bővülésétől. A múlt év második felében 4300 új lakás jelent meg új projektekben, ami több mint 1000-rel kevesebb az első félévinél. Fordított a helyzet az eladott új lakások számában, ahol a a 2016-os évhez képest növekedés történt. Összesen 8100 újlakáseladás történt 2017-ben, ez közel 15százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.

    "Az új projektekben kínált lakások számának második féléves csökkenése azt jelzi, hogy a piac várakozó álláspontra került az 5 százalékos, kedvezményes áfakulcs jövője kapcsán. A szereplők szerint sürget az idő, így abban bíznak, hogy a meghosszabbításról vagy véglegesítésről mielőbb megszületik a kormányzati döntés. Ez pozitívan hatna nem csak az építőiparra, de a nemzetgazdaság egészére is" - mondta Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója.

    A budapesti szabad lakások átlagos négyzetméterára az utolsó negyedévben is tovább nőtt, így az év végén már 705.000 forinton állt, szemben a 2017. év eleji 620.000 forintos átlaggal. A múlt év elején a kínálat közel 60 százalékát kitevő 600.000 Ft/nm alatti lakások aránya az év végére alig több mint 30 százalékra csökkent. "A kivitelezési költségek emelkedése mellett az a kínálat szűkülése is tovább drágítja az újépítésű otthonokat, hiszen egyre kevesebb új projekt érkezik a piacra. Várakozásaink szerint 2018-ban a fővárosi újlakásárak 8-10 százalékos növekedésére van kilátás" - fogalmazott Földi Tibor.

    A Pénzcentrum cikkéből megtudhatja mekkora újépítésű lakást mennyiért vásárolhat meg most Budapesten.

  • Több mint 55 milliárd forint lakáshitelt vettünk fel januárban

    „A legalább egy évig fix törlesztőrészletű lakáshitelek adták a szerződések 68 százalékát. Ez pedig azt mutatja, hogy a lakáshitelesek januárban a kiszámítható konstrukciókat részesítették előnyben” – értékelte az adatokat Trencsán Erika, a BankRáció.hu szakértője.

    A januári adatok alapján nagy előrelépés történt a 2017-ben kihelyezett lakáshitelekhez képest, mivel akkor még tízből öt lakáshitelt (46 százalékot) változó kamatozással folyósítottak a bankok. Az idei év első hónapjában felvett tíz lakáshitelből hét pedig már fix kamatozású volt.

    Bár a több évre fix törlesztőrészletű lakáshitelek valamivel drágábbak, mint az úgynevezett változó kamatozású lakáshitelek, az utóbbiaknál 3-12 hónap után változhat a kamat, ha pedig emelkedik, az magasabb törlesztőrészletet eredményez. A fix törlesztőrészletű lakáshiteleknél az adott időszakban nem változik a törlesztőrészlet, akkor sem, ha változik a kamat.

    A szakértők idén további növekedést várnak a lakáshitelpiacon, és még nagyobb teret nyerhetnek a több évig fix törlesztőrészletű konstrukciók, többek között a jegybank által bevezetett fogyasztóbarát minősítési rendszernek köszönhetően.

    Forrás: hvg.hu

  • Elindult az OTP társasházi pályázata

    Idén, február 13-án tizedik alkalommal indította el a társasházak és lakásszövetkezetek korszerűsítését támogató, vissza nem térítendő támogatást kínáló pályázatát az OTP Bank. 

    A pályázat célja a társasházak és lakásszövetkezetek szűkebb környezetének minőségi korszerűsítése és szépítése, a közösségi élet kialakításának, fenntartásának támogatása, valamint a lakóépületek és a lakók biztonságát szolgáló fejlesztések támogatása. A pályázat országos szintű, társasházak és lakásszövetkezetek számára egyaránt nyitott.

    Pályázni négy kategóriában, a korábbi három – Ezermester, Biztonság és Közösség – mellett a jubileum alkalmából újonnan létrehozott Jubileumi különdíj kategóriában 2018. február 12. és június 17. között lehet. A Jubileumi különdíj esetében bármely olyan megoldás beadható, ami a lakóközösség mindennapjait, a társasház körülményeit javítja.

    Az Ezermester kategória a társasház vagy lakásszövetkezet üzemeltetésének hatékonyságát támogató pályázatokat foglalja magában. Ebben az energetikai, informatikai és a különféle felújításokhoz nyerhetnek forrást a résztvevők.
    Így például ebben nyújtható be pályázat a szigetelési, korszerűsítési, felújítási és építési munkálatok, a környezettudatos életvitellel kapcsolatos beruházások, adminisztráció fejlesztésével kapcsolatos beruházások, a szerkezeti elemek karbantartási munkálatai vagy épp az energiahatékonysági felújítások, beruházások támogatására, mint például a megújuló energetikai eszközök telepítése vagy a fűtési és melegvíz-rendszerek korszerűsítése.

    A Biztonság kategóriába a társasházak vagy lakásszövetkezetek és a lakók biztonságát, védelmét szolgáló fejlesztéseket célzó pályázatok tartoznak. Ez magában foglalja többek között a lépcsőházak és lépcsők balesetmentesítését, az épületek akadálymentesítését, a lakóházhoz tartozó helyiségek és külső telekrészek tűz-, vagyon- és egyéb irányú védelmét, illetve a gyermekek és idősek biztonságos közlekedését segítő beruházásokat, de például ide tartozik a digitális kaputelefon-rendszerek, a világítás, a mozgásérzékelők, a kamerarendszerek kiépítése, felszerelése, korszerűsítése is.

    A Közösségépítés kategóriában előforduló leggyakoribb pályázati célok a közös használatú szabadtéri területek fejlesztése (kerti sütő-főző hely, pihenőhely, parkosítás, kertépítés, dísznövények telepítése, gyepesítés stb.); biciklitároló kialakítása, felújítása. Ebben a kategóriában pályázhatnak továbbá akkor is, ha a gyermekek életterének minőségi javítása a céljuk, vagy pedig a felnőtt szabadidős területek és gyermek játszóhelyek kialakítása, felújítása, EU-szabvány szerinti átalakítása.

    Kategóriánként öt pályázatot díjaznak, továbbá a nyertes társasház/lakásszövetkezet pályázatának benyújtóját 100 ezer forint értékű ajándékutalvánnyal jutalmazzák. Egy lakóközösség több kategóriában is adhat be külön-külön pályázatot, így sikeres pályázatok benyújtása esetén nem csak egy felújítást valósíthat meg.

    A leadott pályázathoz nem kell önerőt igazolni, mindössze ki kell tölteni az adatlapot a https://otpbusiness.hu/tarsashazipalyazat/ weboldalon keresztül – mondta Csonka Tibor, az OTP Business ügyvezető igazgatója.

    A pályázati kiírás ITT olvasható.

    Forrás: azenpenzem.hu, femina.hu

  • Rengeteg bedőlt hiteles vesztette el az otthonát tavaly

    Látszólag jó hír érkezett, hiszen jelentősen csökkent a 90 napon túl nem teljesítő (azaz kvázi bebukott) lakossági jelzáloghitelek aránya és volumene is a teljes banki hitelportfolióban, ám a számok mögött több tízezer tulajdonjog vesztés és kényszerértékesítés van a Portfolio elemzése szerint.

    2017 végén már csak 408 milliárd forint volt a 90 napon túl nem teljesítő banki hiteltartozás (ebből 355 milliárd egy éven túli), ami 67%-kal marad el a 2014 őszi csúcstól, és mindössze 7,5% ezeknek a hiteleknek az aránya a teljes lakossági tőketartozáson belül a bankoknál, amire 2010 eleje óta nem volt példa.

    A statisztikai adatok javulása mögött azonban elenyésző azon ügyfeleknek a száma, akik 2014 őszén nem tudtak törleszteni, mára viszont helyreállt volna fizetőképességük ugyanazon hitel tekintetében.

    A teljes 67 százalékos javulásból 40 százalékot (tehát tízből hat egykori problémás hitelt) adtak el követeléskezőknek a pénzintézetek, 12 százalékot pedig a Nemzeti Eszközkezelőnek. A fennmaradó 15 százalékot sem valószínű, hogy zsebből intézték az adósok, mivel az MNB adatai szerint az elmúlt kicsit több mint 3 éves időszak alatt 7803 lakást értékesítettek önszántukból adósok és az értékesítésből befolyt összeget valószínű, hogy részben hiteltörlesztésre fordították - mutat rá a Portfolio.

    adós ingatlanok Portfolio

    A hitelintézetek egyre keményebben lépnek fel a nem fizető adósokkal szemben. A Nemzeti Eszközkezelő az elmúlt 5 évben 32 146 lakás tulajdonjogát vette el. Tavaly több mint kétszer annyi lakást árvereztettek el, mint 2016-ban, és kilencszer annyit, mint 2015-ben, de Veszprém megyében például negyvenszer annyi kényszerértékesítést kezdeményeztek tavaly a hitelintézetek, mint két évvel korábban.

    A legtöbb ingatlant a Nemzeti Eszközkezelő vásárolta meg, több mint 6300-at. Az adósok maguk 2219 ingatlant adtak el, a hitelintézetek pedig 2318-at, ebből 1320-at még a 2011-ben bevezetett, majd 2015-ben eltörölt kényszerértékesítési kvóta alapján.

    A legtöbb fedezetértékesítés Budapesten és Pest megyében történt: 1124, illetve 1448 darab. Az eszközkezelő a szegényebb térségekben volt a legaktívabb: sok lakást vásárolt Szabolcsban, Hajdú-Bihar és Borsod megyében. A bankok a fővárosban és Pest megyében árvereztették el a legtöbb ingatlant.

    Forrás: Pénzcentrum, vg.hu, Portfolio

  • Március közepétől lehet egyszerűbben és gyorsabban csokot felvenni

    A CSOK-módosítás részletei az igylakunk.hu/Lakástámogatások oldalán.

    A családügyi államtitkár tájékoztatása szerint bevezetik a nyilatkozati elvet, amelynek az a lényege, hogy az igénylőknek nem kell minden dokumentumot beszerezniük, elég lesz büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkozatot tenniük. A jövőben a csok banki igénylésénél egy egyszerűbb esetben akár elég lehet a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-jogviszony igazolása, az adásvételi szerződés vagy az építési napló, valamint egy nyilatkozat az egyéb körülményeikről. A csokot a hazatérő családok is igénybe vehetik, ha külföldi tb-jogviszonyt igazolnak, és vállalják, hogy egyikük 180 napon belül magyar tb-jogviszonyt létesít, közölte Novák.

    Az otthonukat bővítők a már folyamatban lévő építési munkákra is igényelhetik a csokot, továbbá akár minden költségüket fedezhetik a csokból a támogatás összegéig. Március 15-től a bankoknak is gyorsabban kell elbírálniuk az igényléseket, így 30 napon belül kell dönteniük a lakásvásárlási ügyekben, az építkezéseknél pedig 60 nap a határidő.

    Változás lesz az is, hogy a csok iránti igény benyújtására két hónappal több idejük, azaz fél évük lesz a családoknak. A banki szempontból hitelképtelen fiatalok számára jelent változást, hogy a jövőben a csok igényléséhez adóstársnak bevonják szüleiket vagy közeli hozzátartozóikat. A csokhoz kapcsolódó kedvezményes hitel igénybe vételének nem lesz időbeni korlátja.

    A fontos változások közé tartozik az is, hogy március 15-étől minden család kérhet csokot akkor is, ha már van ingatlantulajdona; eddig ezt csak az új lakást szerző családok tehették meg.

    Változik az áfa-visszatérítés szabályozása is. Eszerint mindenki, aki építkezik, és 27 százalékos áfakulcsos számlát nyújt be, kérheti – 5 millió forintig – az adó-visszatérítést.

    Az áfa-visszatérítési lehetőséget kiterjesztik továbbá a nyugdíjasokra és a nyugdíjszerű ellátásban részesülőkre. Azok a családok, amelyek korábban már vettek fel lakáscélú támogatást, a jövőben több támogatást kaphatnak, ha újabb három gyermeket vállalnak. Ez azt jelenti, hogy az új támogatásból már nem kell levonni a már meglévő gyerekek után kapott „szocpolt”.

    Eddig 68 ezer család, 280 ezer ember tudta már igénybe venni 189 milliárd forint összegben – mondta az államtitkár.

    A Figyelőnek adott interjújában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy most készül az otthonteremtési kedvezmény "kiterjesztése" a kistelepülésekre is. Zajlanak az egyeztetések, hogy milyen módon tudnánk még inkább segíteni a hátrányosabb helyzetben lévőket - írta meg a Portfolio.

    Forrás: Index

  • Sürgető a kedvezményes áfa fenntartásának bejelentése

    Az épített lakások számának növekedése igen pozitív, a kiadott lakásépítési engedélyek számában az elmúlt év utolsó negyedévében történt mérséklődés azonban figyelmeztető jel. Ennek elsősorban a beruházók óvatossága az oka, amely a kedvezmények lakásáfa végének közeledtével egyre erősödni fog. Ez természetesen a társasházi lakások építését veti vissza elsősorban.

    A 2016-2017-ben megindult kedvező trend folytatódásához feltétlenül szükséges lenne az 5%-os áfakulcs fenntartásának szándéka – vagy más, azzal egyenértékű megoldás bevezetése – a kormány részéről. Mivel egy nagyobb beruházási projekt átfutási ideje legalább 1,5 év, ahhoz, hogy ne torpanjon meg a lakásépítések üteme, sürgető, hogy mielőbb tájékoztatást kapjon az ágazat a 2020-ban életbe lépő szabályozási környezetről.

    Mind a fejlesztők, mind a többi építőipari szereplő – anyaggyártók, kivitelezők – számára kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából.

    összehasonlító tábla2

    A KSH szerint 2017-ben az előző évhez képest:
    • Budapesten nem nőtt az épített lakások száma, a városokban és a községekben több mint másfélszer annyi lakás épült.
    • A lakásépítés változatlanul közel fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között. A budapesti növekedés megtorpanását az értékesítésre és bérbeadásra épített lakások számának 8,6%-os csökkenése okozta.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel 100 m2-re nőtt.
    • A kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 37 997, a növekedés átlagosan 20%-os, Budapesten több mint másfélszeres. A megyei jogú városokban 9%-os a csökkenés. Az építtetők az esetek 36%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 10%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az esetek háromnegyedében egyszerű bejelentéssel kezdeményezték az új lakások építését.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 8%-kal több, összesen 13 216 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 5105, ami 23%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

    Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja a kiforrott csok-rendelet fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig. Az intézkedés ezzel együtt mégis megfelelő demográfiai ösztönzést jelentene és hozzájárulna a kiegyenlített lakáspiaci keresletet kialakulásához is.
    A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

    Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

    A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa. Ezzel együtt fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.

    Részletes értékelésünk alább letölthető.

  • Kiugró bővülés a kistelepülések lakáspiacán

    KSH táblázat

    2017-ben az előző évhez képest:
    - Budapesten nem nőtt az épített lakások száma, a városokban és a községekben több mint másfélszer annyi lakás épült.

    - A lakásépítés változatlanul közel fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között. A budapesti növekedés megtorpanását az értékesítésre és bérbeadásra épített lakások számának 8,6%-os csökkenése okozta.

    - A használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel 100 m2-re nőtt.

    - A kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 37 997, a növekedés átlagosan 20%-os, Budapesten több mint másfélszeres. A megyei jogú városokban 9%-os a csökkenés. Az építtetők az esetek 36%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 10%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az esetek háromnegyedében egyszerű bejelentéssel kezdeményezték az új lakások építését.

    - A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 8%-kal több, összesen 13 216 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 5105, ami 23%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    Forrás: KSH

  • Nagy a választék új lakásokból, de növekszik a vásárlási kockázat is

    Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe szerint tavaly a fővárosban 9100 újépítésű társasházi lakást adtak el, a legtöbbet 2006 óta. A korábbi évekhez hasonlóan a XIII. és XI. kerületben vásároltak leginkább, összesen 4300 alkalommal, ami a fővárosi piac közel felét teszi ki. Nem Budapest az egyetlen város, ahol gombamód szaporodnak az újépítésű társasházak, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a KSH legfrissebb adatai szerint az építőipar volumene egy év alatt több mint negyedével nőtt.

    Az OTP Jelzálogbank adatbázisában jelenleg 72 olyan beruházás szerepel, 14 ezer lakással, amelyek megépítését a sajtóban vagy honlapjukon már bejelentették a beruházóik. Nagy részük átadásával azonban csak 2019 után lehet számolni, s értékesítésük sem kezdődött még el. Itt is a XIII. kerület viszi a prímet, ahol 17 helyszínen 5100 lakás építése áll előkészítés alatt, s az önkormányzat tervtanácsa elé az elmúlt bő egy évben további mintegy 2500 lakás került. A XI. kerületben 9 projekt keretében 3500 lakás van „betárazva”, s ezer feletti lakásszám várható még a IX. és a X. kerületekben is.

    Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci elemzője szerint a piacra kerülő lakások mennyiségénél többnyire működik a piaci önszabályozás: 2017-ben például 32 kisebb-nagyobb beruházás értékesítése állt le még az építés megkezdése előtt, melyek keretében a tervek szerint közel ezer lakás épült volna fel.

    A keresletnövekedés és az építőipari beruházásokat segítő intézkedések hatására megindult ingatlanfejlesztéseket folyamatosan adják át a kivitelezők, az új lakások száma várhatóan idén még magasabb lesz, és Budapesten elérheti a 10 ezres álomhatárt is. Nem véletlen a gyors felfutás, a kivitelezőket fenyegető határidő sürgeti. 2019 végén, a jelenlegi szabályozás szerint, megszűnik a kedvezményes, 5%-os áfakulcs. A 2020-ban el-, illetve átadott ingatlanok után már várhatóan 27%-os forgalmi adót kell megfizetni, amit nem csak a beruházók, hanem a vásárlók zsebe is megérezne. Az áremelkedés megállíthatatlannak tűnik, egy év alatt az átlagos négyzetméterárak 70 ezer forinttal 620 ezer forintra emelkedtek, és további drágulás jöhet 2019 után, hacsak nem lépnek életbe más, az építkezést támogató intézkedések.

    A nagy sietség miatt nem példa nélküli, hogy egy beruházó végül visszalép a projekttől, mivel nem látja biztosítottnak, hogy határidőre valóban elkészül az épület, és a lakások a lakhatási engedélyt is megkapják. Ez utóbbi további hónapokat vehet igénybe. Egyre többet hallani a határidőcsúszásokról, a nem megfelelő minőségű kivitelezésről vagy a folyamatosan emelkedő költségekről a piacon. „Egy banki finanszírozású beruházás esetén a pénzintézet nagyon szigorú előírásokat követve vizsgálja meg a projekt minden elemét. Ez garanciát jelent a vásárlók számára, hogy pontosan azt a lakást, annyiért és akkor kapják meg, ahogy az előszerződésben megállapodtak” – mondja Homolya Gergely, az OTP Ingatlanpont újépítésű ingatlanokkal foglalkozó projektmenedzsere. „Az újlakások iránti kereslet nem fog csökkenni a következő években sem, és az áremelkedés is látványos. Azt tanácsolom, hogy aki befektetésben gondolkozik, mihamarabb forduljon ingatlanszakértőhöz, aki segít kiválasztani a legbiztonságosabb megoldást” – teszi hozzá a szakértő.

    Forrás: otopip.hu, vg.hu

  • Az otthonteremtési támogatások legfőbb elemének az állandóságnak kellene lennie

    Tartóssá tehető-e az építőipari konjunktúra, és hogyan hatnak a piacra a jelenlegi lakástámogatások - tette fel a kérdést Varga Dénes közgazdász, lakáspolitikai szakértő a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) a lakásállomány megújításának kihívásait körüljáró konferencián tartott előadásában, Összességében arra a megállapításra jutott, hogy a jelenlegi támogatási rendszer hatékonysága borzasztóan alacsony.

    Tovább nőtt az egyenlőtlenség

    Hangsúlyozta, hogy az államnak támogatnia kell a lakáspiacot, de a jelenlegi eszközök, köztük az új lakások értékesítését érintő 5 százalékos áfa azokban a megyékben élénkítette az építést, amelyekben egyébként is mozog a piac - ezzel tovább növelte az egyenlőtlenséget, és egy amúgy is fizetőképes réteget hozott még jobb helyzetbe. Azokban a megyékben viszont, amelyekben teljesen leálltak a válság alatt az építkezések (a lakosság 40 százaléka él ilyen térségekben), a támogatásoknak sem volt érezhető hatásuk.

    A szakértő szerint akkor működik jól a lakáspiac és a lakáspolitika, ha egy új otthon felépítésével több család lakáshelyzete is megoldódik, ehelyett most a 10 milliós támogatással második, harmadik ingatlanukat vásárolták meg a családok, vagyis a családonkénti 10 milliós állami támogatással nagyrészt nem a háztartások lakáshelyzetén javítottak. Egy ilyen lakásépítési támogatás nem tölti be igazi funkcióját - fogalmazott Varga. Arról nem is beszélve, hogy a "szociális lakásépítésre " érvényes 5 százalékos áfa áldásos hatásából az is részesült, aki 200 milliósnál drágábban felépített, igaz 150 négyzetméteresnél kisebb ingatlanára, 38 milliós kedvezményhez jutott így - tette hozzá a szakértő. (Az EU kedvezményes áfa megállapítását szociális célra teszi lehetővé, de ennek definícióját a tagországok fogalmazzák meg.)

    Visszaesés várható 2020-ban

    Az élénkítés emellett nem csak a múltbeli elhalasztott keresletet támasztotta fel, hanem a jövőbeli keresletet is előrehozta, amely majd nagyon fog hiányozni a következő évek lakáspiacáról. Varga szerint a túlélénkítés már a korábbi, kétezres évek eleji-közepi lakáspiaci boom idején is lejátszódott. Mint fogalmazott: kár, hogy az akkori tapasztalatokat nem hasznosították a döntéshozók, így újra hasonló hibába estek, már látszanak a jelei, hogy ugyanez következik be most is. Az áfa visszarendeződése esetén a beruházók egyszerűen leállnak - már most is ez látszik. A támogatások által előre hozott kereslet is hiányozni fog, ráadásul az is kérdéses, meddig tart a jómóduak kereslete, különösen a jó lokációk kimerülésével.

    Az adatokból az látszik, hogy 2020-ra egyetlen vállalkozói lakás átadása sem várható, azaz zuhanásszerű visszaesésre lehet számítani az 5 százalékos áfa határidejének lejártával - hangsúlyozta Varga Dénes.

    Varga szerint a mindenkori kormánynak az éves GDP 1-2 százalékával, hatékony struktúrában kellene támogatnia a lakáspiacot, ezzel szemben most ennek a felét sem szánják rá, ráadásul az 5 százalékos áfa olyan ingadozást vitt a rendszerbe, ami csak egy szűk rétegnek kedvezett, de annak nagyon. Varga egy fenntartható lakástámogatási modellben a gyerekek utáni támogatási struktúrán is változtatna, a 3 gyerek után járó 10 milliós támogatás 6 millió forintra csökkentené, az egy-két gyermekre járó összegeket pedig növelné, és nem differenciálna a lakáscél (új építés vagy felújítás) szerint.

    Álláspontja szerint nem szabad olyan elemeket vinni a rendszerbe, amelyekről sejthető, hogy módosításra szorulnak majd, a lakástámogatási rendszer legfontosabb eleme szerinte ugyanis maga az állandóság, emellett pedig a jövedelempolitika.

    Forrás: igylakunk.hu, napi.hu

  • A könnyítésekkel tovább nőhet a csokosok száma

    A hivatalos adatok szerint tavaly mintegy harmincezer igénylést fogadtak be a bankok a csokra, ezzel a támogatás bevezetése óta már 66 ezer családot segítettek az állami milliók. A február közepétől várható újabb könnyítésekkel idén még tovább emelkedhet a támogatott családok száma.

    A bevezetése óta eltelt két és fél év alatt mintegy 66 ezer igénylést fogadtak be a pénzintézetek a családi otthonteremtési kedvezményre (csok), ami 184 milliárd forintnyi támogatás kifizetését jelenti – tájékoztatta lapunkat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

    Az adatok azt mutatják, hogy a támogatás népszerűsége fokozatosan nő: míg a bevezetése után, 2015 második félévé­ben 10 400 család kérelmét fogadták el, 2016-ban már csaknem 26 ezren, tavaly pedig összesen mintegy 30 ezren kapták meg az állami milliókat.

    A tárca közlése szerint az otthonteremtési program kibővítése, 2016. január 1-je óta a befogadott igénylések 65 százaléka használt lakás vásárlására, majdnem harmada új lakás vásárlására vagy építésére szólt, a bővítésekre kért támogatások aránya pedig 2-3 százalékot ért el. Az új otthonok magasabb ára és az azokra kapható, jelentősen több támogatás miatt a befogadott kérelmek összege éppen fordítottan alakult: a támogatási összeg 68 százalékát azok kapták, akik új lakás vásárlására vagy építésére fordították a csokot.

    Az előző évinél jóval többen kapták meg a kiemelt összegű, tízmillió forintos, három- vagy többgyermekes családoknak elérhető otthonteremtési kedvezményt. Míg 2016-ban 4800, addig tavaly már 6500 családnak folyósították a támogatásnak ezt a formáját, vagyis eddig összesen 11 300 nagycsalád új otthonhoz jutását támogatták.

    Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évben minden ötödik kedvezményezett család a tízmillió forintos támogatást kapta meg, ők ezzel a teljes támogatási összeg 56 százalékát használhatták fel, mintegy 104 milliárd forintot. Az NGM tájékoztatása szerint a saját célra építkezők ezenfelül további 38 milliárd forintnyi áfa-visszatérítést kaptak, ezt a lehetőséget mintegy 8400-an vették igénybe az elmúlt két évben.

    A családi otthonteremtési kedvezményre szóló igénylések számát tovább növelheti idén, hogy február közepétől bevezetik az úgynevezett nyilatkozati elvet, azaz számos dokumentum benyújtása helyett elegendő lesz nyilatkozni például a születés vagy a házasságkötés időpontjáról, az építkezés idejéről. Míg eddig 23-féle papírt kellett mellékelni a támogatás igényléséhez, a jövőben ehhez elég lesz öt igazolás. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti bejelentése szerint ez az elv azt jelenti, hogy az állam bizalommal befogadja a kérelmeket.

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ugyanakkor ellenőrizheti azokat, és ha valaki hazudik vagy trükközni próbál, számíthat az adóhatóság eljárására. Lázár János megjegyezte, hogy az eddigi dokumentumbenyújtási időszakban mind­össze nyolcszáz esetben merült fel a visszaélés gyanúja, vagyis nem jellemző ez a magatartás.

    A miniszter szerint egyszerűbb és olcsóbb lesz az ügyintézés, ráadásul a pénzintézeteket is gyorsabb munkára ösztökélik: lakásvétel esetén a kérelem befogadásától számított 30 napon belül, építkezésnél pedig 60 napon belül kell meghozniuk a döntést a bankoknak.

    A tárcavezető egyúttal arról is beszélt, hogy a kormány nem szándékozik felmondani a csok ügyintézésében a Bankszövetséggel kötött együttműködést, noha a múlt heti kormányülésen felmerült, hogy az otthonteremtési kedvezményt a közigazgatási szervekhez irányítsák át.

    Novák Katalin családügyi államtitkár a csokot érintő ellenzéki megnyilvánulásokra reagálva a napokban leszögezte: a kormány nem vesz el a családtámogatási rendszerből, hanem mindig tovább bővíti, illetve könnyíti a hozzáférést azokhoz.

    Forrás: Magyar Idők

  • Sok a kockázatos lakáshitel-felvétel

    Ahogy arra az év közben megjelenő adatok alapján számítani lehetett, jelentős növekedést produkált 2017-ben az új lakáshitelek piaca: 12 hónap alatt 650 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a bankok, ez pedig 2016-hoz képest 39 százalékos emelkedésnek felel meg – derül ki a BankRáció.hu hivatalos jegybanki adatokon alapuló elemzéséből. A 650 milliárdos összeg nemcsak 2016-hoz képest jelent komoly bővülést, hanem több mint 10 éves távlatban nem volt erre példa; legutóbb 2003-ban került ennél több forintalapú lakáshitel a háztartásokhoz, akkor 800 milliárd forint felett volt a piac.

    A lakáshitelezés motorját továbbra is az alacsony kamatok, a válságot követő években elhalasztott hitelfelvételek, a bérek növekedése és a lakáspiaci élénkülés jelenti. A részletes adatokból az is látható, hogy bár az átlagnál nagyobb mértékű, 42 százalékos volt a növekedés a több mint 10 évig fix törlesztőrészletet garantáló lakáshiteleknél, összesen 41 milliárd forintot értek el, ami a teljes 650 milliárd forintos összeg mindössze 6 százaléka.

    Az elemzés szerint a különböző típusú hiteleket vizsgálva kiderül, hogy jelentős kockázatok vannak a hitelek egy részénél. Mégpedig azért, mert a piac legnagyobb részét a változó kamatozású, azaz 3-12 hónapig fix törlesztőrészletű lakáshitelek adták: összesen 300 milliárd forintra kötöttek szerződést a bankok, ami 46 százalékos aránynak felel meg. Trencsán Erika, a BankRáció szakértője szerint a változó kamatozású lakáshitelek magas aránya azzal magyarázható, hogy sokszor olcsóbbak, mint a több évig fix törlesztőrészletet garantáló lakáshitelek, ugyanakkor kevésbé kiszámíthatóak.

    “Bár a változó kamatozású hitelek törlesztőrészletei első ránézésre alacsonyabbnak tűnnek, hosszú távon óriási veszélyeket rejthetnek. Ha ugyanis a futamidő során a gazdasági környezet megváltozik, és emelkednek a kamatok, akkor a változó kamatozású lakáshiteleknél a törlesztőrészlet is emelkedik. Egy 20 éves 10 milliós lakáshitelnél, amelynél az induló kamat 4 százalékos, a havi kiadás 60 ezer forint, de 6 százalékos kamatnál már 72 ezer forintra, 8 százalékos kamatnál pedig 84 ezer forintra ugrik a havi törlesztő. Ezzel szemben a több évig fix, főként a futamidő végéig fix törlesztőrészletet garantáló lakáshitelek teljesen kiszámíthatóak, biztonságosak, mert az adott időszakban nem változik a havi kiadás” – fogalmazott a szakember.

    Hozzátette, hogy a fix törlesztésű lakáshitelek bár egyre népszerűbbek, viszonylag új konstrukciónak számítanak a piacon, ami hozzájárul ahhoz, hogy egyelőre alacsonyabb az arányuk a teljes kihelyezésen belül. A BankRáció.hu szakértői arra számítanak, hogy a jövőben a hosszú távon fix törlesztőrészletű lakáshitelek – részben a fogyasztóbarát lakáshitelekre kidolgozott minősítési rendszernek köszönhetően – egyre inkább átveszik majd a főszerepet a piacon.

    Forrás: hvg.hu

  • Döntött a kormány a CSOK gyorsításáról

    Eddig 64 ezer CSOK-igénylés történt meg, 177 milliárd forint összegben, amelynek nagyobb része, 100 milliárd forint, új lakásépítésére, vagy vásárlására megy el.

    A nyilatkozati elv bevezetése azt jelenti, hogy nem a dokumentumokat kell benyújtani, hanem elegendő nyilatkozni például a születés, illetve a házasság időpontjáról, válás esetén pedig a jogerős bírósági döntés időpontjáról, építkezés esetén pedig szintén az idejéről. Egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lesz így az ügyintézés, amit az is segít Lázár szerint, hogy a bankokat is gyorsabb ügyintézésre kötelezik: lakásvásárlás esetén a kérelem befogadásától számítva 30 napon belül, építkezés esetén pedig 60 napon belül kell meghozniuk a döntést a bankoknak.

    A miniszter hozzátette: a kormány nem akarja a Bankszövetséggel való együttműködést felmondani a CSOK ügyintézése során, bár elárulta: ez is felmerült a tegnapi ülésen. Hozzátette: ő ezt nem tartja indokoltnak, így most az a döntés, hogy a pénzintézetek is dolgozzanak gyorsabban.

    A nyilatkozati elv bevezetése pedig azt is jelenti, hogy az állam bizalommal befogadja a kérelmeket, de a tegnapi kormányülésen azt is eldöntötték, hogy a NAV ellenőrizheti a kérelmeket és aki hazudik, vagy becsapja az államot, azoknál a NAV fog eljárni ezekben a CSOK-os ügyekben.

    Lázár jelzése szerint egyébként az eddigi dokumentum-benyújtási módszer időszakában a 64 ezer ügyből csak 800 esetben merült fel a visszaélés gyanúja, így tehát ez nem jellemző magatartás.

    Forrás: Portfolio, kormany.hu

  • Továbbra is népszerű a CSOK

    A K&H bank 40-45 éves ügyfelei igényelték a legmagasabb összegű lakáshiteleket 2017 első tíz hónapjában: az érintettek átlagosan 9,6 millió forintot vettek fel. A legalacsonyabb 5,4-6,5 millió forint összegű lakáshiteleket a 18-25 éveseknek folyósította a bank. A 25-30 éves korosztály tagjai pedig átlagosan 8,4 milliós lakáshitelt vettek fel.

    Az adatokból az is kiderül, hogy bár a legmagasabb hitelösszeget a 40-45 éves korosztály tagjai igényelték, a lakáshitelek számát nézve a 30-35 évesek vannak az élen: ők kapták az összes folyósított lakáshitel 21,5 százalékát, igaz, a 35-40 évesek részesedése is 20 százalék feletti" - mondta Rajna Gábor, a K&H lakossági értékesítési igazgatója.

    A lakáshitel-igénylők jelentős része, csaknem 30 százaléka igénybe vette a kormányzati lakásprogram, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény keretében elérhető támogatásokat is. A K&H 2017-ben tíz hónap alatt - az áfakedvezmény nélkül - átlagosan fejenként 2,7 millió forint CSOK-os támogatást fizetett ki. A CSOK-os támogatások legnagyobb része a 30-45 évesekhez került, az összes támogatás 80 százalékát nekik folyósították. Az összeget tekintve, a legnagyobb támogatást a 40 év felettiek kapják, ők átlagosan fejenként 3 millió forintot meghaladó összeghez jutottak.

    A bank adatai szerint egyébként a lakáshitelezés felfutása több tényezővel magyarázható. Egyrészt az alacsony kamatkörnyezetnek és a nettó reálbérek emelkedésének, illetve segítette a növekedést az ingatlanpiaci élénkülés és az új lakások megjelenése is. Szerepet játszik a folyamatban, hogy sok háztartás a válság és a válság utáni években későbbre halasztotta a nagyobb beruházásait, így a lakásvásárlást is.

    A K&H egyébként 2017 első tíz hónapjában 88,4 milliárd forint új jelzáloghitelt folyósított, ez pedig 35 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában elért eredményt. A banknál a jelzáloghiteleken belül a lakáshitelek viszik a prímet, 98 százalékos a részesedésük, azaz csaknem 87 milliárd forint értékben folyósított lakáshitelt a K&H tíz hónap alatt.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Kedvezőek a lakáspiac idei kilátásai

    "Tavaly novemberben is folytatódott az építőipar, azon belül is az épületek építésének gyors növekedése az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest, ám az új lakásépítési engedélyek száma akár hamarosan csökkenésbe válthat, mégpedig a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs jövőjével kapcsolatos bizonytalanság miatt - kommentálta a KSH múlt heti építőipari gyorstájékoztatójának adatait Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója a Portofionak.

    Ez a bizonytalanság arra ösztönözheti az iparág szereplőit, hogy megfeszített tempóban végezzék a kivitelezési munkálatokat, hogy a lakásokat még 2019. december 31. előtt át tudják adni, hogy elkerüljék a 2020-tól újra életbe lépő 27 százalékos áfakulcs áremelő hatását. Ez a felfokozott tempó paradox módon szintén a költségek és az árak emelkedésének irányába hat, hiszen tovább csökkenti az amúgy is szűkös építőipari termelői kapacitásokat.

    Hozzátette azt is, hogy "amennyiben tehát 2020-ban valóban visszaáll a normál áfaszint, az egyértelműen a lakásépítési szektor kemény földet érését eredményezi majd". Félreértés, hogy a lakásépítési boom lenne a felelős kivitelezési árak felfutásáért. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a döntően út-, vasút- és sportlétesítmény-fejlesztéseket is magába foglaló egyéb építmények építése sokkal gyorsabban nőtt tavaly, mint az épületek építése. A két ágazat eltérő pályáját az is jól mutatja, hogy a megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 11,7 százalékkal emelkedett novemberben, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 8,2 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké pedig 43,4 százalékkal emelkedett.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a 2017-es jelentős építőipari növekedésben, szerepe volt egyrészt a 2016-os alacsony bázisnak, de lökést adott az ágazatnak a számos uniós forráson alapuló fejlesztés mellett a lakásépítések felfutása is.

    “Elképzelhető, hogy a 2017-es év a 2015-ös csúcshoz hasonló eredménnyel zárul, vagy akár meg is haladhatja azt. Ugyanakkor fontos különbség, hogy 2015-ben lényegében az állami és európai uniós forrásból indult fejlesztések húzták az építőipart, míg 2017-ben a privát beruházások, ezen belül is a lakásépítések nagyban hozzájárultak a bővüléshez" - fogalmazott a szakember. Hozzátette azt is, hogy az idei év a lakásépítések terén még jobb lehet, mint a tavalyi. 2018-ban legalább 20-25 ezer lakás épülhet a jelenlegi kilátások alapján, beleszámolva a nagyobb projektek állományát, illetve a saját lakhatásra épített ingatlanokat.

    “Az épületek építésiénél a novemberben megkötött új szerződések volumene 8 százalékkal mérséklődött, ami azt vetíti előre, hogy 2020 körüli átadással már kevesebben terveznek lakásépítési beruházásokat. Ez pedig összefüggésben lehet azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint csak 2019 végéig lesz érvényben a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfa" - magyarázta Balogh László.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) fontosnak tartja a jelenlegi pozitív trend fenntartását, megerősítését.

    Ehhez olyan stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el az elkövetkezendő években, és évtizedes távlatban e körül stabilizálódjon.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósításának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    A jelenlegi 5%-os újlakás-áfa újbóli 27%-ra emelkedése 2020-tól a lakásprojektek befagyasztását hozná maga után. Az áfaemelésből következő árrobbanást biztosan nem bírja el a fizetőképes kereslet, a beruházások csökkenő jövedelmezősége pedig ismét visszavetné a lakásépítéseket. A további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése.

    A TLE ezért – számos szakmai szervezettel együtt - javasolja, hogy az új lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    „A tartósnak ígérkező jó makrogazdasági környezet, a növekvő reálbérek, az alacsony hozamok és a kedvező hitelkamatok ösztönzően hatnak a vásárlókra, ami az idei lakáspiaci kilátásokat is kedvezően befolyásolja” – mondta el korábban a Magyar Időknek Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője. Hangsúlyozta, hogy továbbra is Budapest, a fővárosi agglomeráció, az autópályák menti megyei jogú városok és a Balaton-parti települések lesznek keresettek, valamint az ezek közvetlen szomszédságában található helységek.

    Az elemző nem számít az átlagárak csökkenésére Budapesten, ám a növekedés az elmúlt évek nagy robbanásához képest jóval alacsonyabb, a tégla- és panellakások esetén is legfeljebb 5–15 százalékos lesz. Két számjegyű drágulás csak a jó adottságú, kedvelt helyeken, valamint a legolcsóbb, külső városrészekben, a XVII., a XX. és a XXI. kerületekben várható. Vidéken is mérséklődhet a drágulás, öt százaléknál nagyobb áremelkedésre csak az élénkebb piacú városokban, így Székesfehérvárott, Szegeden és Sopronban van kilátás.

    „Fontos látni, hogy bár az árszint elérte a válság előtti évekét, de a forgalom még nem mutatja az akkori pezsgést. Ez jó hír, mert sokkal kevésbé hektikus a piac. A hitelezés is óvatosabban indult be, miközben ma megint van bizalom hosszabb távra, ami a lakásvásárlás egyik legfontosabb tényezője” – tette hozzá.
    Soóki-Tóth Gábor szerint 2018 az új lakások éve lesz.

    „Nagyon sok átadást várunk az idén, a felmérésünkben konkrét dátummal szereplő lakásprojektek harmada már elkészült, felét pedig az idén fogják átadni” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a kedvezményes, ötszázalékos forgalmi adó körüli bizonytalanság miatt felpörögnek az építkezések, aki pedig nem tud úgy leszerződni, hogy tartsa a 2019 végi határidőt, az nem fog elindulni új projekttel.

    A kedvező folyamatok folytatódására számít Balogh László is, ugyanakkor a hangsúlyok változhatnak, és némi átrendeződés is elképzelhető. Az áremelkedés mértéke szerinte is jóval szerényebb lehet, mint a korábbi években. Példaként kiemelte, hogy míg Budapesten 2015-ben és 2016-ban több mint 20-20 százalékkal drágultak a lakások, majd 2017-ben 15 százalék körülire csökkent az áremelkedés mértéke, az idei drágulás 10 százaléknál is kisebb lehet.
    Mint a Magyar Időknek kifejtette, a fővárosban már tavaly sem nőtt az adásvételek száma, miközben az ország többi nagyvárosában erőteljesebben élénkült a lakáspiac, nőtt a forgalom, és a korábbinál nagyobb mértékben emelkedtek az árak is. Mindebből az körvonalazódik, hogy a piac hajtómotorját inkább a megyeszékhelyek adják majd.

    Az élénkülés másik motorja a hitelezés lehet, mert az emelkedő ingatlanárak miatt egyre több vásárlónak kell pótlólagos forrást bevonnia és kölcsönt felvennie. Balogh László ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az alacsony alapkamatnak köszönhetően a bankok még sosem kínáltak ilyen kedvező feltételekkel lakáshitelt. A szakértő kiemelte a rögzített hiteleket, hiszen jelenleg már akár tíz vagy húsz évre is fixálni lehet a kamatot és a törlesztőrészletet.

    „Ha nem befolyásolja a folyamatokat valamilyen külső tényező, akkor várhatóan tetőznek az árak az idén” – vélekedett Gadanecz Zoltán. A GDN Ingatlanhálózat tulajdonosa szerint erősen befolyásoló tényező lesz ebben az évben, hogy sok új építésű társasház előértékesítése indul el, a fizetőképes kereslet jelentős része pedig az új lakásokra fog irányulni. „Éppen ezért nemcsak a használt lakások, hanem az újak ára is megállhat, hiszen erős verseny kezdődik majd a vevőkért” – mondta, hozzátéve, hogy a vidéki városokban is több társasházat húznak fel az idén, amivel csökkenhet a használt és az új építésű ingatlanok közötti árkülönbség.

    Forrás: Portfolio, Magyar Idők, KSH

  • Könnyebb feltételek a lakossági energiahatékonysági „ingyenhitelnél”

    További könnyíítés, hogy míg eddig csak 300 ezer forintig engedték, mostantól akár már 1,5 millió forintnyi készpénzes számlát is elfogadnak a beruházás keretében. Az egész ország területén elérhető pályázat vonzerejét számos további, a lakosság számára kedvező módosítás is növeli – írja a Portfolio.

    2017 tavaszán nyitották meg a "Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel" elnevezésű, GINOP-8.4.1/A-17 pályázatot 105 milliárd forintos keretösszeggel, illetve a központi régióban elérhető megfelelőjét VEKOP-5.2.1-17 kódszámmal, bő 5 milliárdos kerettel, de eddig nem mutatkozott erős érdeklődés a 90%-nyi hitelt kínáló, hosszú termékdokumentációval és összetett feladatokkal járó konstrukció iránt. Ezért aztán számos ponton módosult a két pályázat szabályrendszere (termékdokumentációk itt és itt). A változások részletek a Potfolio cikkében.

    A hitel legfontosabb tudnivalóit megtalálja az Igylakunk.hu/Lakástámogatások oldalon.

    Vajon most már kapós lesz?

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet elemzése.

    Elég vonzó-e most már a támogatott hitel, hogy akár a családi házak tulajdonosai, akár a társasházakban vagy lakásszövetkezetekben élők ebből a pénzből újítsák fel otthonaikat. 115 milliárd forint sorsa és több tízezer háztartás energiahatékonyságának a növelése a tét.

    Közel 22 ezer háztartás energiahatékonysági felújítását, illetve megújuló energiaforrással történő ellátását szeretné elérni a kormány a 115 milliárd forint keretösszegű uniós forrásból. Annál is fontosabb a program sikeressége, mert Magyarország azt vállalta, hogy 2014-2020 között összesen 167 PJ halmozott végső energiamegtakarítást ér el. A lakossági megtakarítások ennek teljesítéséhez elengedhetetlenek. 2017 áprilisában indult a hitelprogram, a mostani – immár második körös - változtatások célja, hogy pontosítsák és kedvezőbbé tegyék a hitelprogram feltételeit.

    Szükség is van erre, mert ez idáig mintegy 1300 igénylő 4,5 milliárdnyi fejlesztési igényéből eddig kilencszázan jártak sikerrel, 2,3 milliárd forint kihelyezése történt meg. Főként természetes személyek érdeklődnek a hitel iránt, Pest megye, Budapest és Fejér megye a dobogós az igénylések terén, melyet Hajdú-Bihar, Csongrád és Békés megyék követnek.[1]

    Két, egymással összefüggő kérdést érdemes mérlegelni a hitelkonstrukció kapcsán: vajon annak feltételrendszere elég vonzó-e ahhoz, hogy szívesen felvegyék a háztartások, lakóközösségek. Valamint azt, hogy önmagában a hitel (állami támogatás nélkül) elég vonzó-e ahhoz, hogy ez tömegesen[2] beindítsa az energetikai beruházásokat.

    „Ingyenhitel” – most már elég vonzó ahhoz, hogy felvegyék?

    A hitelkonstrukció kecsegtetőnek tűnik: 10 százalék saját forrás mellett lehet kamatmentes kölcsönt felvenni kifejezetten energetikai fejlesztésekre. Legfeljebb 20 év futamidővel családi házak esetén 10 millió forint igényelhető, társasházak esetén lakásonként 7 millió. A hitel alsó határa 500 ezer forint.

    A kamattámogatott hitelkonstrukcióban hozott egyik legfontosabb pozitív módosítás, hogy természetes személyek esetén megemelték a biztosíték nélkül felvehető hitel összegét, a korábbi 2 millióról 5 millió forintra. Tehát 5 millióig nem kell jelzálogot bejegyeztetni.

    Pozitív fejlemény az is, hogy beépítésre került a szállítói előleg igénybevételének a lehetősége, a hitelösszeg 50 százalékának erejéig. Szállítói előleg kifizetése az önerő igazolt felhasználását követően, az anyagi, műszaki és forrásösszetételnek megfelelő tartalommal kiállított számlák ellenében történhet.

    Előrelépés még, hogy készpénzfizetési számlákat a korábbi 300 ezer helyett 1,5 millió forintig lehet benyújtani, a kölcsönösszeg 50 százalékáig. Készfizetési számla csak utófinanszírozású lehet.

    A hitelprogram módosítása sok technikai és fogalmi pontosítást is tartalmaz, mely remélhetőleg egyszerűsíti a hitel felvételén gondolkodók dolgát. Fontos ezek közül, hogy most már az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlannal (pl. ikerház) kapcsolatos feltételeket is tisztázták, így könnyebben juthatnak ők is hitelhez.

    Sajnos fennmaradt azonban két problémakör, mely akkor is fellép, ha magánszemély, vagy ha lakóközösség veszi fel a kölcsönt. Bár a szállítói előleget most bevezették – és ez segítheti a hiteligénylők pénzügyi helyzetét -, de a hitel a gyakorlatban utófinanszírozású maradt. Ezt orvosolhatná a hitelösszeg 20-30 százalékáig terjedő előleg, mely a saját erő felhasználása után biztosítaná az építkezők likviditását. Különösen nehéz helyzetet teremthet ez azoknál a családoknál, akik az Otthon melege – utófinanszírozású – programján nyertek támogatást és mellé vesznek fel hitelt.

    Gondot jelenthet az is, hogy a kivitelezési munkálatok elszámolható munkadíja az elszámolható anyagköltség 60 százalékánál nem lehet több. A munkadíj tehát a teljes beruházási összeg legfeljebb 40 százaléka lehet. A jelenlegi piaci folyamatok azonban azt mutatják, hogy a munkadíjak jobban növekedtek, mint az anyagköltségek, ami akár azt is eredményezheti, hogy a feltétel miatt nem lesz elszámolható a munkadíj teljes összege. Ez pedig - a kiíró legjobb szándéka ellenére is - a feketemunkát erősítheti.

    E két feltétel miatt várhatóan csak az lesz képes átmeneti finanszírozási gondok nélkül befejezni egy beruházást, aki a minimálisan előírt[3] saját erő felett magasabb önerővel rendelkezik vagy rugalmas kivitelezővel, beszállítóval tud szerződést kötni – ez viszont a kivitelezési költségeket emelheti meg.

    Nem enyhítettek a lakóközösségek - társasházak és lakásszövetkezetek – azon jelzálogi, óvadéki feltételein, mely a hitelösszeg 20 százalékára előírt fedezettségi kötelezettség ír elő. Ez továbbra is kedvezőtlenebb, mint a lakástakarék (LTP) konstrukciókhoz kötődő piaci gyakorlat[4]. Ez feltételezhetően visszafogja majd a lakóközösségek hitelfelvételi kedvét.

    Csak hitelből beindíthatók-e tömegesen a rezsicsökkentő, energiahatékonysági beruházások?

    A MEHI több évre visszanyúló lakossági felmérései alapján[5] sajnos a hitel jellegű programok – még ha kamattámogatás mellett is kerülnek meghirdetésre – önmagukban kevésbé vonzók. A csak hiteltermékre alapuló lakossági konstrukció várhatóan nem fog felújítási hullámot elindítani. Ennek számos oka van, köztük az egyik kiemelkedő az egymástól eddig függetlenül működtetett támogatási formák rendszere (Otthon melege, lakástakarék és kamattámogatott hitel). Ezek részben lerontják egymás hatását, részben pedig nehezítik a felújítók dolgát.

    Nagyon fontos lenne a különböző támogatási formák szabályrendszerének és forrásainak összehangolása, koherenciájának megteremtése, egy egykapus rendszer kialakítása.

    ________________________________________

    [1] 2017. november 10-ig
    [2] A lakásállomány elöregedésének megállításához évi 100 ezer feletti, komplex felújításra lenne szükség.
    [3] Legalább 10% saját forrással kell rendelkezni a hiteligénylőnek, amely állhat önerőből és vissza nem térítendő támogatásból
    [4] Kereskedelmi bankoktól legfeljebb 10 százalék önrész mellett - esetenként önrész nélkül is - kaphatnak hitelt lakóközösségek, igen alacsony kamat mellett. Ennek jellemző feltétele, hogy egyrészt magára a társasházra kötnek lakáskassza szerződést, másrészt az egyes albetétekre is külön kötnek LTP szerződést, melyet rákedvezményeznek a társasházra. Ez már elég biztosítékot jelent a hitelezőnek arra, hogy finanszírozza a beruházást, akár nagyon alacsony kamat mellett is, anélkül, hogy ezzel magasabb közösköltség-terhet rónának a lakóközösségre a megemelt fedezettségi szint elvárás miatt.
    [5] MEHI 2016 évi kutatás

    Forrás: Portfolio, MEHI

  • 2018: lendületben marad a lakásszektor

    A Duna House becslése alapján 2017-ben összesen 148 896 tranzakció történt, ami nem sokkal marad el a 2008-as 154 ezres számtól.

    Az Otthon Centrum hálózat várakozásai szerint az áremelkedés üteme a lakáspiacon tovább mérséklődik 2018-ban. Budapesten a tégla és panellakásoknál 5-15, a családi házaknál 1-20 százalék közötti lehet a drágulás, a legtöbb vidéki városban pedig átlagosan 5-10 százalékkal emelkedhet a lakóingatlanok ára.

    Továbbra is Budapesten és a fővárosi agglomerációban, az autópályák menti megyei jogú városokban, illetve az ezek közvetlen szomszédságában található községekben, valamint a Balaton térségében, főként a tóparti településeken számítanak jelentős számú adásvételre.

    Az értékesítés átlagos időtartamában nem várnak jelentős változást, a paneleket bő két hónap, a tégla lakásokat három hónap alatt lehet majd értékesíteni, a családi házak félévnyi értékesítési ideje azonban egy-két héttel csökkenhet.

    Jön az újlakásdömping

    Az Otthon Centrum szerint az új lakások értékesítésében a nagy áttörés 2018-ban várható, mert az elmúlt másfél-két évben megkezdett fejlesztések jelentős részét ekkor adják át. Az új lakások forgalmiadó-kedvezményének 2019. végi határideje miatt várhatóan tovább élénkül a vásárlási kedv, ugyanakkor az év második felétől csökkenni fog az új beruházások indítása.

    2017-ben a beruházások száma gyors ütemben emelkedett: a KSH felmérése alapján a tavalyi év első három negyedévében 7.981 új lakás épült, 52 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma november végéig 35.152 volt, 28 százalékkal több, mint 2016. azonos időszakában.

    Az új lakások áremelkedését az egyre dráguló munkaerő, a szakipari dolgozók hiánya és a szintén emelkedő építőanyagköltségek is erősítik. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a projektek meghirdetésekor érvényes ár a kivitelezés során emelkedik, valamint, hogy a tervezetthez képest hónapokat csúszik az átadás időpontja.

    Szintén az új lakások árát érinti, hogy a jelenleg ismert tervek szerint 2020-ban az új lakások áfája a most érvényes 5 százalékról 27 százalékra nő. A várható magasabb ár elbizonytalanítja a vevőket, miközben a fejlesztők sietsége miatt tovább élesedhet a szektort sújtó kapacitáshiány. A piac szereplői éppen ezért egyre sürgetik az áfakedvezmény meghosszabbítását. Az elmúlt hetekben a korábbiakhoz képest biztató nyilatkozatokat hallhattunk kormányzati oldalról, miszerint ez év második felében talán foglalkozik a kormány a hosszabbítás lehetőségével.

    Mérséklődik az áremelkedés

    Egyelőre mindez mindenképpen a további lakásáremelkedés felé mutat. 2017-ben Budapesten és a vidéki nagyvárosokban több mint 10 százalékos volt a drágulás mértéke, 2018 azonban kisebb mértékű emelkedést hozhat.

    Tavaly a vásárlások egyre nagyobb részét hitelből finanszírozták a vevők annak köszönhetően, hogy 2017-ben minden eddiginél alacsonyabb kamattal lehetett lakáshitelt felvenni" – nyilatkozta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Elmondása szerint másik komoly változás, hogy a fővárosban már nem növekszik az adásvételek száma, ez pedig 2018-ban véget vethet a dinamikus áremelkedésnek is. A lakáspiaci növekedés motorja folyamatosan átkerül a vidéki városokba, ahol továbbra is élénkül a forgalom, emelkednek az árak és új lakások is épülnek. Balogh László hozzáfűzte, hogy a vidék felzárkózása mellett az országon belül továbbra is nagyon jelentős különbségek vannak.

    Az ingatlan.com elemzése rámutat arra, hogy idén - az új lakások vásárlására vonatkozó előszerződéseket is figyelembe véve - akár 160 ezer tranzakcióra is sor kerülhet. 2017-ben már megkezdődött az új lakások tömeges átadása, 2018-ban pedig akár 15-20 ezer eladási céllal épült új lakás készülhet el. Az árak várhatóan nem csökkennek jövőre sem a használt sem pedig az új lakások esetében, de a drágulás várhatóan 5-10 százalék közé mérséklődik település- és ingatlantípustól függően.

    Balogh László szerint jövőre az új lakások tömeges átadása, az olcsó lakáshitelek és a Családi Otthonteremtési Kedvezmények is lendületben tarthatják a lakáspiacot. Az új lakások piacának élénkülése 2019 végéig biztosan kitart, addig ugyanis 5 százalékos áfakulccsal lehet értékesíteni ezeket az ingatlanokat. Az árkülönbségek miatt a CSOK a fővárosban leginkább a használt lakások vásárlóinak, a vidéki városokban pedig az új lakások vevőinek vagy a családi házak építőinek nyújthat leginkább segítséget 2018-ban.

    A lakáspiacon a befektetői érdeklődés ugyan továbbra is jelen van, ám mostanra a saját célú vásárlások száma is jelentősen erősödött. Az új építésű lakások számának növekedésével pedig - ha kismértékben is - javulni kezdett a lakásállomány megújulása, ami 2018-ban, a most még építés alatt álló lakásprojektek tömeges átadásával lesz majd igazán látványos.

    Forrás: Portfolio, MTI, Pénzcentrum, Napi.hu, KSH

  • Még jobban megéri cégeknek az albérlettámogatás

    Mintegy havi 32 ezer forinttal nő az albérlet-támogatás összege az idén, amely a határozott idejű foglalkoztatottnak is jár, sőt munkaerő-kölcsönzésnél a kölcsönbe-vevő vállalkozás is nyújthat adómentesen.

    Idén az az eddiginél szélesebb körben és jóval nagyobb összegben támogathatja a vállalkozás a munkavállalói albérletét. Mobilitási célú lakhatási adókedvezménnyel, vagyis albérlet-támogatással öt éven keresztül élhet a munkáltató azon munkavállalói esetében, akiknek a lakóhelye legalább 60 kilométerre van a munkahelytől, vagy tömegközlekedési eszközzel oda-vissza legalább három órára van az a munkahelytől.

    A legnagyobb összeg az igénybevétel első két évében jár. Tavaly még az alkalmazottak a minimálbér 40 százalékát kitevő támogatáshoz juthattak havonta adómentesen. Idén ez a mérték jelentősen megemelkedett: a minimálbér 60 százalékára nőtt. Vagyis 2018-től 51 ezer forint helyett már akár havi 82.800 forinttal is támogathatja alkalmazottjának lakhatását a munkáltató. A harmadik és a negyedik évben a tavalyi 25-ről a minimálbér 40 százalékára, az utolsó évben pedig 10 százalékról 15 százalékra nő az elérhető támogatás összege.

    A feltételek is jelentősen enyhültek. Hiszen még tavaly az a munkavállaló nem kaphatott támogatást, aki a lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával rendelkezett a munkavégzés helyén vagy annak környezetében. 2018-tól viszont az az alkalmazott már nincs kizárva az albérlet-támogatásból, akinek van a munkahelye közelében lakása, de az haszonélvezeti joggal terhelt, vagy az ingatlan tulajdonjogának mértéke nem haladja meg az 50 százalékot. Sőt 2018-tól az albérlettámogatás a határozott idejű foglalkoztatottnak is jár, valamint munkaerő-kölcsönzésnél a kölcsönbe-vevő vállalkozás is nyújthatja az éppen nála dolgozó munkavállalónak adómentesen.

    Az albérleti támogatás mellett a munkaerőmobilitást már 2017-ben is segítette az, hogy a saját gépkocsival munkába járó munkavállalóknak adómentesen adható költségtérítés mértéke 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedett. Idén továbbra is adómentesen történhet a munkavállalók elhelyezése azokban munkásszállásokban, ahol egy lakóhelyiségben csak egy munkavállalót helyeznek el (2016-ban legalább 2 embert kellett elhelyezni az adómentességhez ugyanabban a szobában).

    Mindezek mellett a lakhatási támogatás adómentes összegével, valamint a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére fordított kiadásokkal a cég még a társasági adóalapját is csökkenti. A kedvezménynek egyetlen korlátja van csak: az adózás előtti nyereség összeghatára, azt ugyanis nem haladhatja meg.

    Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

  • Változik a csok februártól

    A Magyar Közlönyben megjelent határozat arra kötelezi az érintett minisztereket, hogy vizsgálják meg, miként lehetne a családi otthonteremtési kedvezmény igényléséhez kizárólag a társadalombiztosítási jogviszony igazolását alkalmazni.

    A szükséges jogszabály-módosításokat úgy kell elkészíteni, hogy az igénylők kérelmei 2018. február 15-től ezen ügyintézési eljárásrend alapján kerüljenek elbírálásra.

    Forrás: Napi.hu

  • Kérdéses az új építésű lakások utánpótlása

    Az új lakóparki lakások kínálata folyamatosan növekszik, ez a legtöbb ingatlanos hirdetési portálon érzékelhető Kormányzati szándék ugyanis egyelőre nem látszik a kedvezményes lakásáfa megtartására, így 2020-tól ismét visszaállhat a 27 százalékos áfakulcs. Ez pedig azt jelenti, hogy nem csak megemelkednek az árak, hanem 2020 után leállnak az átadások, miközben vészesen fogy a jelenleg elérhető újlakás-készlet.

    Az a cél, miszerint az áfacsökkentés hatására csökkenjenek az újlakásárak és az emberek olcsóbban jussanak ingatlanhoz, nem valósult meg, sőt jelentős mértékben emelkedtek az újépítésű ingatlanok árai – szögezte le Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője. Ugyanakkor jelentős mértékben nőtt a kínálat, melyből az újlakás-vásárlók válogathatnak.

    A csökkentett áfa tehát a kínálat hirtelen felfutását eredményezte, vagyis a vevőknek most van miből válogatni, jelentősen bővült a választék. Ez a bőség azonban véget érhet, ha újra 27 százalékra emelkedik az áfa-mérték. És mivel 2019 utánra nem látják biztosnak a helyzetet a fejlesztők, így 2020-as, illetve 2020 utáni időpontra nem áll fejlesztés alatt és jelenleg nem vásárolható lakás komoly ingatlanprojektben – hangsúlyozta Balla Ákos.

    Vagyis mai ismereteink szerint “nem lesz termék” ezen határidő után. Az persze elképzelhető, hogy lesznek olyan projektek, melyek csúszni fognak, ez azonban nem lesz általános jelenség. Várhatóan inkább az lesz a reakció az ingatlanfejlesztők részéről, hogy a több ütemes fejlesztések további – második, harmadik – ütemei nem valósulnak meg, ha azok csak a határidő után lennének átadhatók. Balla Ákos úgy látja, hogy jelenleg egyszerűen nem vállalja fel senki, hogy 2020 utánra fejlesszen.

    Minél tovább húzódik a végső kormányzati bejelentés, annál nehezebb a beruházóknak, egy 2019 év végi döntés azonban már mindenképpen törést fog okozni az átadásokat tekintve. Egy beruházás időigényes folyamat, így már jövőre, 2018-ban vissza fog esni az építési engedélyek száma, ha a fejlesztők nem látják a folytatás lehetőségét. Addig nem lesz fejlesztés, amíg az áfa-környezet nem tűnik ismét kedvezőnek a fejlesztők és a finanszírozók számára.

    Hosszabb távon egy kiszámítható adókörnyezet kellene ahhoz, hogy a fejlesztések meg tudjanak valósulni – hangsúlyozta Balla Ákos. Van tehát létjogosultsága az áfa-csökkentésnek, csak jelenleg nincs reflektorfényben. De a várakozások szerint, ahogy közeledünk a véghatáridőhöz, és figyelembe vesszük azt, hogy a munkaerőpiacot és sok egyéb területet érint a kérdés, várhatóan ismét elő fog kerülni.

    Az okos megoldásoké a jövő

    Jó évet zár a magyar ingatlan szektor, a tranzakciók száma az egekben van, a hozamok lefelé csúsznak és még mindig vannak tartalékok a rendszerben. Hiba lenne ugyanakkor nem észrevenni néhány kérdőjelet a kapacitáskorláttól a globális politikai kockázatokig, amik megkérdőjelezhetik az ingatlanok értékmegőrzését. Ez ellen egy védelem van, az okos és előrelátó tervezés – figyelmeztetnek szakértők.

    Az ingatlanpiac minden szegmense jól teljesít. Az új és használt lakások közös átlagos négyzetméterára Budapesten egy év alatt 340 ezer forintról 440 ezer forintra emelkedett, miközben ugyanitt az átadott lakások száma 18 százalékkal nőtt. A boomot támogatja az alacsony kamatkörnyezet és bankok finanszírozási hajlandósága is.

    Ugyanakkor hiba lenne nem észrevenni a piaci bizonytalanságokat. A szektor legnagyobb problémája a kapacitáskorlát. Ez nemcsak a beruházási árak emelkedésében nyilvánul meg, hanem odáig jutott, hogy a már futó projektek is lelassulnak, mert most már drágán sem találni kivitelezőt. A lassulás és az alacsonyszintű üresedés miatt erős keresleti nyomás alakult ki a piacon, és ez még tovább is erősödhet, mivel a bérleti díjak csak lassan alkalmazkodnak a kialakult helyzetez. 14-15 eurós bérleti díjak mellett az emelkedő költségek, és a növekvő kivitelezési kockázat miatt a befektetők nem látják az elvárt hozamuk teljesülését, ezért inkább kivárnak. Figyelmeztető jel, hogy a nem lakás célú új építési engedélyek száma a KSH adatai szerint egy év alatt 20 százalékkal csökkent. Ugyancsak sűrűsödnek a geopolitikai kockázatok – írja a Portfolio.

    Ilyen környezetben az okos megoldások segíthetik elő az ingatlanfejlesztések terén a jövőbeli értékmegőrzést. A történelem azt mutatja, hogy a jól tervezett épületek, az okos országok, és az okos városok azok, amelyek könnyebben átvészelhetnek egy esetleges válságot. Az okosság ebben az értelemben igen tág fogalom, aminek lényege, hogy senki nem lehet önmagában okos, jó megoldásokra kizárólag a különböző vezetési szintek és diszciplínák együttműködése vezethet.

    Forrás: Portfolio

    Aki tehát új lakást akar vásárolni az elkövetkező években, az most tegye meg, mert nem biztos, hogy két év múlva meg tudja tenni – figyelmeztet a szakértő. Annál is inkább, mert vészesen fogy az az újlakás-készlet, ami ma rendelkezésre áll, egyelőre persze fejlesztés alatt álló ingatlanok formájában. 2020 után pedig nagyon-nagyon szűk kínálatból vásárolhat drágábban az, aki most halogatja ezt a döntést.

    Forrás: Ingatlanhírek

  • Minden második építőipari cég áremelésre készül

    Kiváló az építőipari cégek hangulata, a rendelésállomány valamint a foglalkoztatási várakozások alapján számított, az ágazati kilátásokat egyetlen számba foglaló építőipari bizalmi index decemberben is számottevően nőtt s ezzel újabb historikus csúcsra emelkedett. Novemberhez képest mind a magas-, mind a mélyépítő cégek várakozásai kedvezőbbé váltak - olvasható a GKI legfrissebb, decemberi elemzésében.

    Az elmúlt három hónap termelési helyzetével a válaszadók a felmérés 22 éves történetében még sosem voltak annyira elégedettek, mint decemberben. Az előző hónaphoz képest a nyers, azaz szezonálisan nem kiigazított adatok is kissé javuló termelési helyzetre utalnak: decemberben a cégek 34 százaléka növekvő termelésről számolt be, mindössze 11 százalékuk tudósított annak csökkenéséről. Novemberben ugyanez a két arány rendre 32 és 10 százalék volt. A mélyépítők helyzetértékelése nagyot javult, a magasépítőké viszont romlott.

    A termeléssel kapcsolatos jelenlegi elégedettség lényegesen meghaladja az egy évvel ezelőttit: 2016 decemberében a cégek 20 százaléka számolt be növekvő, 27 százaléka csökkenő termelésről - állapítja meg a GKI elemzése.
    A rendelésállományok értékelése e hónapban óriásit javult az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján), s ezzel megdöntött minden korábbi rekordot. A szezonálisan nem kiigazított adatok is komoly mértékű pozitív elmozdulást jeleznek: decemberben a válaszadó vállalkozások 38 százaléka számolt be magas, 11 százaléka pedig alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány novemberben 32 és 15 százalék, egy éve rendre 19 illetve 35 százalék volt. Ezúttal mindkét szakágazat helyzetértékelése javult.

    Decemberben a foglalkoztatási várakozások is érdemben javultak az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A következő három hónapban a cégek 17 százaléka készül a létszám bővítésére, s mindössze 12 százalékuk tervezi annak csökkentését. Novemberben ugyanez a két arány rendre 13 és 10, egy évvel ezelőtt rendre 8 és 24 százalék volt. Idén decemberben a mélyépítők foglalkoztatási kilátásai jelentősen, a magasépítőké kissé javultak.

    Minden második cég áremelésre készül

    A felmérés szerint erősödtek az áremelési törekvések. Az áremelést tervezők aránya novemberhez képest jelentősen (47 százalékra) bővült, árcsökkenést kevesebb, mint 3 százalék fontolgatott. Ugyanez a két arány novemberben 33 és 4 százalék, tavaly decemberben 26 és 5 százalék volt.

    Továbbra is a munkaerőhiány a legfontosabb termelésbővítést korlátozó tényező. Különösen jelentős ez a gond a lakásépítés, valamint a szak- és szerelőipar területén, ahol a cégek több mint 70 százalékának okoz nehézséget, a mélyépítésben minden második cégnél áll első helyen a bővítés akadályait felsoroló listán.

    A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése decemberben kissé javult (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A nyers adatok lényegében változatlan kilátásokra utalnak: a derű- és borúlátók aránya decemberben 26 és 8 százalék, novemberben pedig 25 és 7 százalék volt.

    Forrás: Napi.hu

  • Mi fog történni, ha visszaemelkedik az újlakásáfa?

    A mostani bizonytalan helyzetre egyesek szerint a bankok is reagálhatnak azzal, hogy olyan termékeket vezetnek be, amelyek lehetővé teszik az előrehozott ütemezésű finanszírozást. Amíg azonban nem lesz biztos válasz, egyre több olyan jogi kezdeményezés várható, ami segíteni fogja a kedvezményes áfa időben történő kihasználását – írja a Portfolio.

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter InfoRádiónak adott novemberi interjúja alapján nem várható, hogy a 2019. december 31-ét követően sor kerülne az új építésű lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfakulcs meghosszabbítására. A kedvezményes lakásáfa megszűnése azonban a vállalkozói szektorban is komoly negatív hatással járhat. Az intézkedés gazdasági hatásait Dr. Bacskó László ügyvéd, a Bacskó Ügyvédi Iroda vezetője, a Vállalkozók Fóruma szakértője elemezte.

    A kedvezményes lakásáfa csökkentésének bejelentése az építőiparban tapasztalható hosszú távú kedvező tendenciák azonnali megtorpanását eredményezheti. A teljesség kedvéért szükséges megjegyezni azt is, hogy valószínűleg már most tervben vannak gazdaságpolitikai intézkedések ezen rendelkezés kedvezőtlen hatásainak ellenpontozására. Ellentétes hatású ösztönzők bevezetése hiányában az 5 százalékos lakásvásárlási ÁFA megszüntetése erősen negatív hatással lehet mind az építőipari vállalkozókra, mind a megrendelőkre, mind pedig a lakásvásárlókra nézve.

    A kedvezményes lakásáfa bevezetésének célja - a 10 + 10 millió forintos CSOK bevezetésével egyetemben - a 2008-as válság után mélypontra jutott építőipari szektor felpörgetése volt. Az intézkedések elérték hatásukat, hiszen az éves szinten kiadott építési engedélyek száma ismét jelentős emelkedést mutat. Ezt a felfelé ívelő tendenciát azonban megtörheti az áfacsökkentés megszüntetése. Amennyiben az 5 százalékos áfakulcs helyett 2020. január 1-jétől 27 százalékos áfával kell ismét értékesíteni az újépítésű lakásokat, az egyéb feltételek változatlanul maradása mellett két módon kezelhető a beruházói oldalon az így megjelenő 22 százalékpontos árnövekmény.

    A nettó vételár csökkentése

    Amennyiben a beruházó változatlan áron kívánja értékesíteni a felépített lakásokat, úgy a vállalkozó a nettó vételárat kénytelen csökkenteni. Ezt a vállalkozó részben a profit terhére tudja megtenni, részben csökkentheti a megépítendő lakások műszaki tartalmát, illetve alacsonyabb minőségű építőanyagokra térhet át. Előbbit illetően az építőipari beruházók általánosságban 10 százalékos profittal kalkulálnak egy átlagos lakóparki vagy családiház-építési projektnél. A vállalkozók várhatóan ennél alacsonyabb megtérülés mellett nem vállalják az építéssel járó jelentős iparági kockázatokat. A kivitelezés minőségének további csorbítása szintén nem járható út, ismerve a folyamatosan szigorodó energetikai és minőségi követelményeket és az építésfelügyeleti ellenőrzések gyakoriságát.

    Áthárítás a megrendelőre

    Ha a nettó vételár csökkentésének nincs reális tere, akkor kizárólag az jöhet szóba, hogy a magasabb áfakulcsból adódó 22 százalék többletterhet a 2020 utáni kivitelezések és az ezt megelőző értékesítések során is a megrendelőkre, vásárlókra hárítja a beruházó. A gyakorlatban már az idei év során keletezett adásvételi szerződésekben is komoly ütközőzóna a beruházók és az ügyfelek között, hogy a 2018-ra és 2019-re tervezett átadások csúszása esetén a felmerülő áfatöbbletet melyik fél viselje. Amennyiben ezt a terhet a vásárló kénytelen viselni, megoldás lehet, ha a vevő a későbbi műszaki átadás ellenére is előteljesíti a vételár nagyobb hányadát, mivel az áfakulcs alkalmazása szempontjából nem a lakás átadásának, hanem az adott vételárrész teljesítésének dátuma lesz irányadó. Így a 2019. december 31. napjáig teljesített vételárrészletek tekintetében az 5 százalékos áfakulcsot kell alapul venni, függetlenül attól, hogy az érintett ingatlan átadására esetlegesen csak később kerül sor.

    Ennyivel lesz drágább egy lakás

    Érdemes egy rövid példaszámításban áttekinteni, hogy egy gyakorlati helyzetben milyen drámai következményei lehetnek, ha ez eredetileg tervezett 5 százalékos ÁFA helyett végül 27 százalékos áfakulcs mellett kerül sor egy lakás értékesítésére. Ma Budapesten egy átlagos, belső kerületi, másfél szobás 40 négyzetméter alapterületű, új építésű lakás nettó vételára 30 millió forint körül alakul. Amennyiben a lakás átadására 2019-ben kerül sor, úgy ez az ingatlan bruttó 31,5 millió forint vételár ellenében vásárolható meg. Abban az esetben, ha a beruházó a lakásra 2020-ban talál csak vevőt, a bruttó vételár már 38,1 millió forint lesz, azaz a vevőnek 6,6 millió forinttal kell nagyobb összeget megfizetni ugyanazon lakás ellenértékeként.

    Forrás: Portfolio

  • Az új lakások vásárlóit kevéssé érdekli a fenntarthatóság

    A személyes interjúk során kapott válaszokból az derült ki, hogy jelenleg csekély igény mutatkozik a fenntartható lakások építésére, és a magasabb költségek és az ismeretek hiánya nagymértékben hátráltatja a zöld elvek gyakorlati alkalmazását.

    A vásárlókat pénzügyi segítséggel, a fizetőképesség növekedésével, az előnyökre, hosszú távú kilátásokra vonatkozó ismeretterjesztéssel, illetve a várható megtakarítások növelésével lehetne ösztönözni.

    A befektetőket, fejlesztőket pedig a bevétel növekedésével, versenyhelyzet kialakításával, kockázatcsökkentéssel, szabályozással, valamint a megújuló energiaforrások és egyéb zöld technológiák praktikus, lakóprojektekben is alkalmazható megoldásaival lehetne motiválni.

    Az interjúk alapján azt lehet mondani, hogy ma Magyarországon a fenntarthatóságról szóló diskurzus leginkább a lakáshoz, az épülethez kapcsolható műszaki megoldásokról szól. Azonban még sok a tennivaló annak érdekében, hogy a fenntartható, jól kialakított otthonok, illetve a lakók jobb egészségi és lelkiállapota között húzódó egyértelmű és bizonyított kapcsolat átmenjen a köztudatba, hatással legyen a piacra is, és a lakhatást, a fenntarthatóságot ne csak egyéni (lakás), közösségi (épület), de városi szinten (épület a városszövetben) is figyelembe vegyük.

    De mit is jelent konkrétan a fejlesztők számára a fenntarthatóság? Elsősorban műszaki tartalmat, mely három csoportra osztható. Az elsőbe olyan alaptartalmak tartoznak mint a hőszigetelés, a jó minőségű nyílászárók, a hőszivattyús rendszerek, a mennyezetfűtés és hűtés, a napelemek alkalmazása és a központi vagy távfűtés. A második csoportba az emberi jólléthez is kapcsolódó megoldások sorolhatók: az „okos otthon” rendszerek, a megfelelő szellőzés, a légzárás, a víztakarékosság és a víz újrahasznosítása, a LED világítás, elektromos gépkocsi feltöltők kialakítása, nem mérgező építőanyagok használata és energiatakarékos készülékek alkalmazása. A harmadik csoportot a környezettudatos megoldások képezik, a kevesebb hulladékot termelő, alacsonyabb beépített energiát igénylő, természetes, újrahasznosítható építőanyagok, az épületfelügyeleti rendszerek vagy az életciklus szemlélet. A fenntarthatóság úgynevezett szoft (másodlagos) elemeihez sorolódnak a zöldfelületek, a kényelem, a vegyes rendeltetésű épületkialakítások, a közösségi terek (játszótér, rendezvénytér stb.), a természetes megvilágítás, a tájolás, a tágabb lakókörnyezeti jellemzők, az alaprajzi elrendezések, a zajhatás, a kilátás vagy a vízfelületek köre.

    A vásárlók elvárásainak való megfeleléssel kapcsolatban a vizsgálatban részt vevők nagyobb arányban feleltek úgy, hogy kizárólag az elsődleges igényeket elégítik ki, melyek a lokáció, az ár és az alaprajz hármasa, míg a fejlesztők csupán egyharmada vállalja fel, hogy a vonatkozó szabályozásokban leírt követelményeknél többet és jobbat kínáljon fenntarthatósági szempontból. Ugyanakkor az elmúlt években megfigyelhető egyfajta eltolódás a vásárlók igényeiben a környezettudatosabb lakások felé, köszönhetően egyrészt a szigorodó szabályozásoknak és az így elvárható alacsonyabb rezsiköltségnek, másrészt annak, hogy bizonyos, korábban luxus kategóriába eső technológiák mára elérhetőbb áron elérhetők. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a vásárlók hajlandóak-e többet fizetni a fenntarthatóbb lakásokért, nagyon megoszlottak a vélemények. Egyes befektetők szerint a vásárlók legfeljebb 10%-a vállalná a magasabb árat, míg mások ezt a számot 80-90%-ra tették. A középutat azok a válaszok jelentették, melyek szerint ez az arány számtalan tényezőn (lokáció, alapár, a projekt tartalma stb.) múlik.

    Az energiatanúsítványra, annak lakásvásárlásra gyakorolt hatására vonatkozóan az derült ki a felmérésből, hogy a vevőknek csak nagy általánosságban számít a lakások energetikai teljesítménye, és bár a másodlagos szempontok közé sorolják, azon belül a lista elejére teszik. A régi otthonokhoz hasonlítva jelentős különbség van az új lakások energia-megtakarításában és rezsiköltségeiben, éppen ezért tudná nagymértékben segíteni az ügyfeleket, ha egyértelműbben tudnák a ház/lakás energia-besorolását saját kiadásaik csökkenésével összevetni. A jelenleg használatos zöldminősítési rendszerek (BREEAM, LEED) főleg az iroda, kereskedelmi vagy szolgáltató épületeknél jellemzőek. Ennek oka a tanúsítványok megszerzésének magas költsége, összetett kritériumrendszere, de az is, hogy meglétük nem tartozik a fő vásárlói igények közé, és jelenleg nincs semmilyen pozitív hatással az eladásokra sem. Egy esetleges hazai minősítési rendszer bevezetésére vonatkozóan a megkérdezettek döntő hányada úgy vélte, jelenleg nincs rá szükség, egy későbbi kidolgozásnál pedig fontos szem előtt tartani, hogy a tanúsítás megszerzése alacsony költséggel járjon, egyszerű legyen alkalmazni, könnyen érthető legyen az emberek számára, illetve mindenképpen valamilyen független intézmény végezze a tanúsítást.

    Azzal kapcsolatban, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni a zöld szemlélet megvalósítása során, a válaszadók első helyen említették a szemléletváltás szükségességét. Jelenleg a fenntarthatóság – főleg a lakáspiacon – nem elsődleges elvárás, fontos lenne a témával kapcsolatos ismeretterjesztés, az energiahatékonyság és -takarékosság mindennapi gyakorlatainak oktatása, valamint az új rendszerek bemutatása az emberek számára. Akadályt jelenthet, hogy a lakóprojektek esetén – léptékük függvényében – bizonyos megújuló energiaforrások nem alkalmazatók, például a napelemek használata magasházak esetén korlátozottabb. Probléma az is, hogy a gyorsan fejlődő technológiával az emberek nem tudnak lépést tartani, nem tudják, mikor és mibe érdemes befektetni – de az alacsonyan tartott energiaárak szintén nem segítik a zöld szemlélet terjedését. A válaszadók szerint a hazai építőipar felkészültségében, precizitásában is vannak hiányosságok, és bizonyos jogszabályi változásokra is szükség lenne a fenntarthatóság szélesebb körű elterjedéséhez.

    Magyarországot a többi európai országgal összehasonlítva elmondható, hogy építéstechnológiában, módszerekben vagy anyaghasználatban nincsenek nagy különbségek. A kutatás résztvevői mégis nagy arányban érezték úgy, hogy a klímaváltozásra adott válaszok és a fenntarthatóság terén el vagyunk maradva a többi európai országtól, illetve a kivitelezés és részletképzések minőségén még van mit javítani.

    A kutatásról:

    A magasabb kategóriás irodapiacon évek óta alapelvárás a bérlők részéről, hogy az irodák környezettudatos elvek mentén épüljenek, illetve valamely zöldminősítési rendszer egyik fokozatát megszerezzék. Jelen vizsgálat célja annak feltérképezése volt, hogy az újra felfelé ívelő újlakás-építési szektorban mit jelent a fenntarthatóság a befektetők számára, napjainkban milyen igényeik, elvárásaik vannak a lakásvásárlóknak, illetve ezekre hogyan reagálnak a feljesztők. Fontos kérdés volt az is, milyen tényezők akadályozzák a zöld szemlélet elterjedését az újlakás piacon, hogyan lehet ezeket leküzdeni, és mik a várható kilátások ezen a téren a következő öt évben. A kutatás azt is vizsgálta, ugyanebben az intervallumban lesz-e szakadék a magyarországi és a külföldi tendenciák között, és ha igen, mekkora, valamint arra is kereste a választ, mekkora előnnyel járhatna egy hazai, a lakóépületekre kidolgozott zöld minősítési rendszer bevezetése.

    Forrás:  HuGBC.hu

  • Négyszeresére emelik a háztartási nagygépcsere-program keretösszegét

    A több mint négyszeres forrásmennyiségnek köszönhetően minden sikeres pályázó megkapja a 25-45 ezer forint közötti támogatást az energiahatékony hűtő- vagy fagyasztókészülékek, mosó- és szárítógépek beszerzéséhez.

    Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár elmondta: a pályázatok elbírálása a végéhez közeledik, várhatóan karácsonyig lezárul, a döntésekről minden pályázó e-mailes értesítést kap. A keretösszeg megemelésével több mint 61 ezer magyar család cserélheti le háztartási gépeit, ezáltal további 12-20 ezer forinttal csökkenhetnek a háztartások éves rezsikiadásai.

    Az államtitkár az Otthon Melege Program másik két, párhuzamosan zajló alprogramja kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a támogatói okirattal rendelkező pályázó a beruházást már elvégezte, és most benyújtja a kiírásnak megfelelő, hiánytalan elszámolását, akkor az elnyert támogatási összeget még idén kifizetik neki. A 2017-ben fűtési rendszerek korszerűsítésére és a gázkonvektorok cseréjére elindított alprogramokra összesen mintegy 5 ezer pályázat érkezett be. A megtakarítás éves összege korszerű gázkonvektor beszerzése esetén közel 50 ezer forint lehet, egy kazáncserével pedig elérheti a 100 ezer forintot.

    A kormány a magyar családok megerősítése, kiadásaik csökkentése érdekében vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatásokkal is segíti a lakóépületek energetikai korszerűsítését. A 2014 őszén hazai költségvetési forrásból útjára indított Otthon Melege Program eddig több mint 180 ezer háztartás fejlesztéseihez járult hozzá több mint 27 milliárd forint összértékben.

    Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

  • A lakáshoz kapcsolódó cafeteriaelemek változása 2018-ban

    Amennyiben egy legalább heti 36 órában foglalkoztatott munkavállaló állandó lakóhelye több mint 60 kilométerre van a munkahelytől vagy a tömegközlekedéssel való utazás meghaladja a 3 órát, akkor a munkáltatónak 2018- ban is lehetősége lesz, hogy beszálljon a munkavállaló albérletébe.

    Nő az adható támogatás mértéke

    • az adómentes juttatás a foglalkoztatás első két évében a minimálbér 60 százalékáig,
    • az ezt követő 2 évben a minimálbér 40 százalékáig,
    • majd még egy évig a minimálbér 20 százalékáig terjedhet.

    Hosszabb idejű foglalkoztatás esetén már az efelett lévő időben nem nyújtható ez a támogatás adómentesen.

    Fontos változás még, hogy a módosítás hatálybalépését követően az adómentesség határozott idejű munkaszerződés és munkaerő-kölcsönzés esetén is igénybe vehető lesz 2018-tól a mobilitási célú lakhatási támogatásra.

    A 60%-os lehetőség azonban a 2017. január 1. előtt belépett határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezők esetén 2018. január 1-től még 12 hónapig vehető igénybe. Határozott idejű munkaszerződéses korábbi belépők kezdő dátuma pedig 2018. január 1.

    A juttatás többféle módon is megvalósítható:
    • Egyrészt a munkáltató kifizetheti a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díját vagy ennek egy részét.
    • Másik lehetőség, hogy a munkáltató bérli a lakást, és ingyenesen vagy kedvezményesen a dolgozó rendelkezésére bocsátja. Ilyenkor az az értéket tartjuk nyilván juttatásként, melyet a szokásos piaci értékhez képest nem fizetett meg a dolgozónk.
    • Megvalósítható még az is, hogy a munkáltató a saját tulajdonában álló lakását a dolgozó rendelkezésére bocsátja. Ebben az esetben is a szokásos piaci értékből a munkavállaló által meg nem térített rész lesz a juttatás értéke.

    Az adómentességhez szükséges lesz, hogy a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás folyósításának idején a dolgozónk ne rendelkezzen lakás 50 százalékot meghaladó haszonélvezeti joggal nem terhelt tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 kmt, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát. Így, ha a dolgozó a környéken ilyen lakástulajdonnal, haszonélvezettel rendelkezik, vagy lakást vásárol, akkor elesik az adómentes „albérleti” támogatástól.

    Ez annyiban jelent könnyítést, hogy míg jelenleg minden a munkahelyhez közeli valamekkora lakástulajdonnal is rendelkező munkavállalót ki kell zárni a támogatásból, addig jövőre a közelben lévő kisebb arányú lakástulajdonjog nem lesz akadálya annak, hogy adómentes támogatást adjon a munkáltató.

    A munkavállaló nyilatkozata alapján kell megállapítanunk az adómentesség feltételeit. Ha a dolgozó bérli a lakást, akkor az adómentesség feltételei közt szerepel, hogy ha több magánszemély is jogosult az adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, akkor azt közülük—döntésük alapján—csak egyikük veheti igénybe kedvező feltételekkel, melyről szintén nyilatkoznak a munkáltatónak.

    Utólagos feladat még, hogy a munkáltatónak a juttatás adóévét követő év január 31-ig adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság felé a mobilitás célú lakhatási támogatással kapcsolatosan. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevét, adóazonosító jelét, a munkavállaló által bérelt lakás címét.

    Forrás: cafeteriatrend.hu

  • Településkép-védelem: az állam sem mentesül

    Már tavaly elfogadták a településkép-védelmi törvényt, amely leginkább a közterületi hirdetési felületek kihelyezésének szigorítása miatt lett ismert, azonban egy újabb módosítás is életbe lép ezzel. A jövőben minden beruházás - köztük az állami projektek is -, amelyek valamilyen építési beruházással járnak, a jövőben egy arculati ellenőrzésen is át kell, hogy essenek.

    Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter most elmondta, hogy a szabályozás az állami beruházásokra is érvényes, sőt, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszú projektek sem kapnak mentességet. Vagyis a jövőben csak a városok, falvak megjelenéséhez illő épületeket lehet felhúzni. Kivételt csak az önkormányzati beruházások élveznek. Ez némi kiskaput jelenthet a jövőben a projekteknek.

    A miniszter csütörtökön bejelentette, hogy egy darab jogszabály alá rendelné a kormány az építkezésekre vonatkozó törvényeket. Ettől az ilyen jellegű beruházási folyamatok egyszerűsödését várják.

    Fontos változás lesz, hogy egy mindenki számára hozzáférhető, digitális térképrendszerre állnak át, a papír alapú tervezésnek véget vetnek a jövőben. A tárcavezető arról is beszélt, hogy ezzel párhuzamosan módosíthatják a beépítési tilalmazásokra vonatkozó meghatározásokat is.

    Forrás: Napi.hu

  • Bérlakás nélkül nincs munkaerőmobilitás

    A munkát kereső, vállaló emberek Dél- és Kelet-Magyarországról az ország más részeire költöznek, Szegedet és Debrecent kivéve mindenhonnan óriási az elvándorlás – ez derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből. A legnépszerűbb célpont természetesen Budapest, a főváros mögött azonban Győr és Sopron következik a listán. 359 olyan település van az országban, ahol a lakók legalább 3 százaléka az elmúlt tíz évben költözött be, Budapest agglomerációján és Székesfehérvár közvetlen környezetén kívül szinte kivétel nélkül mind Győr-Moson-Sopron megyében.

    A Győr-Moson-Sopron megyei átlagfizetés idén a második negyedévben nettó 200 ezer forint fölött volt, ennél több pénzt egyedül Budapesten kínáltak a dolgozóknak, de még Vas megye is az országos lista első harmadában található.
    Azonban aki tud, szeretne még tovább, Ausztriába vagy Nyugat-Európába menni dolgozni.

    Nem várható gyors javulás az albérletek megfizethetőségében

    Az ingatlan.com egy elemzéseaz átlagos albérletárakat hasonlította össze tíz vidéki nagyvárosban, közülük messze Sopron volt a legdrágább. Nyugat-Magyarországról Győr került be még a vizsgálatba, az ottani áraknál vidéken Sopronon kívül csak Székesfehérváron találtak magasabbakat. Még nagyobb problémát okoz, hogy az árak nem csak országos összevetésben magasak, hanem a korábbiakhoz képest is: egy év alatt átlagosan 15 ezer forintos volt a drágulás.

    Olyan magasra emelkedtek az utóbbi időszakban a fővárosban és a regionális központokban a lakásárak, illetve az albérleti díjak, hogy az már akadályozza a munkaerő mozgását – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezetője. Petz Raymund elmondta: kedvezőtlen hatással lehet az egész gazdaság működésére, hogy a magas lakhatási költségek miatt nehézkes a munkavállalók országon belüli költözése.

    Az átlagos négyzetméterenkénti albérletár a fővárosban 2000-3000 forint, de a felkapott helyszíneken akár négyzetméterenként 4000-5000 forintos bérleti költségekkel is találkozni lehet. A vidéki nagyvárosokban viszont az átlagos tarifa négyzetméterenként 1500-2000 forint, de az olcsó bérleményekért is elkérnek 1000 forintot négyzetméterenként. Egy-egy lakható otthon megvásárlása pedig ma már a vidéki városokban is tízmillió forintnál kezdődik, a fővárosban legalább 15 millió forintot igényel, felső határ pedig szinte nincs.

    A szakember szerint a kormányzat a munkavállalók megfizethető bérlakáshoz jutását alig segíti. Pedig számos ember munkához jutását tennék lehetővé az elérhető áron bérelhető ingatlanok, mivel a szegényebb régiókból a munkalehetőséget kínáló településekre költözés legfontosabb feltétele a megfizethető lakhatás. A szakértő úgy látja: a kormányzatnak nem áll szándékában, hogy nagyszabású bérlakásépítési programot indítson, de ha mégis elkezdődne egy építési hullám, annak a megvalósítása éveket venne igénybe. Így az elkövetkező néhány évben az olcsó lakást keresők szemszögéből nézve szinte biztosan nem javul a helyzet sem az ingatlanforgalmi, sem az albérleti piacon.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület álláspontja régóta az, hogy nem halogatható tovább a megfizethető és jó minőségű bérlakások építése. Mind az államnak, mind az önkormányzatoknak, mind a cégeknek elemi érdeke és kiemelt feladata lenne, hogy közösen keressenek megoldást erre a problémára.

    Hazánk a jelenlegi 10,9%-os bérlakásállományával az EU-ban az utolsók között van, s a bérlakásépítések száma is drámaian alacsony. A bérlakásépítés mellett szól, hogy ismert minőségben, tervezett üzemeltetési szempontok mellett történik az épületállomány kialakítása, és egy ilyen program hozzájárulhat a városrész-rehabilitációhoz, valamint a lakásállomány minőségi, energiahatékony megújulásához.

    Forrás: mno.hu, hvg.hu

  • Megduplázódott a családi házas építkezések száma

    Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár a lap kérdésére elmondta, hogy az egyszerű bejelentéssel érezhetően és nagyságrendileg megugrott az építési kedv hazánkban, a lehetőség tavalyi bevezetése óta már több mint 27 ezer lakáshoz tettek bejelentést az építtetők.

    Jellemzően családi házak épülnek egyszerű bejelentéssel, és az e formában induló építkezések száma 2017-ben nagyjából a kétszeresét teszi ki a 2015-ben engedélyezett egylakásos lakóépületekének.

    A 300 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó egy- vagy többlakásos lakóházak építtetésénél a jogalkotó 2016. január 1-jével megszüntette a hosszadalmas építési engedélyeztetési eljárást, ehelyett készenlétbe kell helyezni az elektronikus építési naplót (e-napló), és 15 nap elteltével megkezdődhet az építkezés. Ezt a lehetőséget idén tavasszal kiterjesztették a saját célra építendő, 300 négyzetmétert meghaladó hasznos alapterületű egylakásos épületekre, valamint a legfeljebb ekkora méretet kitevő lakásbővítésekre is.

    – Az adatok értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy az építkezés hosszú folyamat, így sok megnyitott, de le nem zárt e-napló mögött jelenleg még folyó építkezés áll. Emellett számolni kell olyan esetekkel is, amikor a tényleges építkezés bizonyos okokból, az építtető helyzete vagy szándéka megváltozásából adódóan végül nem valósul meg – mondta a helyettes államtitkár.

    A növekvő építési kedv az egész országban megfigyelhető, de az egyszerű bejelentések több mint fele Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében történt. – Biztató jelenség, hogy a könnyebb és gyorsabb lehetőséggel a nagyvárosias jellegű Budapesten is sok család él.

    2017 novemberétől a KSH adatközlésében a kiadott építési engedélyek száma mellett, önállóan is szerepel az egyszerű bejelentések száma. Ebből látható, hogy a 28.411 tervezett lakásépítés 37%-ában éltek az építtetők egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 12%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az épülő lakások közel háromnegyedénél ezt az eljárást alkalmazzák.(TLE)

    A helyettes államtitkár szerint az új rendszer egyszerűbb, gyorsabb és a számok tükrében hiánypótló, sőt az új lehetőséggel az építtető, a tervező és a kivitelező szerepét is rendezték, megerősítették.

    Az eljárásrend hatályának lehetséges bővítését firtató kérdésre Füleky Zsolt azt mondta, a rendszer alkalmazásának tapasztalatai alapján lesz lehetőség rá, hogy megvizsgálják az egyszerű bejelentés esetleges további kiterjesztésének irányát.

    Forrás: Magyar Idők

  • Néhány százan kértek még csak az MNB-s lakáshitelekből

    A kereskedelmi bankok azt követően kínálhatják fogyasztóbarát lakáshiteleiket az ügyfeleiknek, hogy megszerezték hozzá a minősítést a Magyar Nemzeti Banktól (MNB), amely júniustól nyitotta meg a pályázat lehetőségét a hiteltermékek minősítésére.

    Az Erste Bank az MNB által megjelölt kamatperiódusokra (3, 5 és 10 évre) kínálja a fogyasztóbarát lakáshitelt vásárlásra, építésre, illetve hitelkiváltásra is, július 24-től. A pénzintézet október végéig a hitelből több mint 19 milliárd forintot fogadott be és több mint 7 milliárd forintot folyósított.

    A K&H termékei között szeptember eleje óta elérhetőek a fogyasztóbarát hitelek. Eddig csaknem kétszázat folyósítottak, megközelítőleg két milliárd forint értékben. Fokozatosan emelkedik a fogyasztóbarát lakáshitelt igénylő ügyfelek aránya, október végén már 25 százaléknál tartott - közölte a bank.

    A Takarékbankot, az FHB Kereskedelmi Bankot és az FHB Jelzálogbankot, valamint takarékszövetkezeteket magában foglaló Takarék Csoport november közepéig 313 minősített fogyasztóbarát hitelkérelmet fogadott be és 72 esetben már folyósították a teljes hitelösszeget vagy annak egy részét, összesen csaknem 795 millió forint értékben. Ezen felül 241 kérelmet befogadtak, de még nem folyósították a kért összeget, amelyek együttes értéke csaknem 3 milliárd forint. A csoportnál továbbá 69 darab kérelmet átvettek, de még nem fogadtak be a hónap közepéig.

    Az UniCredit Bank szeptember 20. óta kínálja 3 és 5 éves kamatperiódusú, illetve a 10 és 15 éves teljes futamidő alatt fix kamatozású fogyasztóbarát lakáshiteleit. Az azóta eltelt időszakban közel 60 kérelmet fogadtak be, és tíz szerződést kötöttek összesen csaknem száz millió forint hitelösszegre.

    A Raiffeisen Bank is kínálja már az MNB által minősített lakáshitelét, a pénzintézet tájékoztatása szerint kampányt indítanak és "vezető termékként" ajánlják a lehetőséget. Több tucat igénylést fogadtak be az elmúlt két hónapban, s folyamatosan nő a fogyasztóbarát lakáshitelek aránya a terméklistán belül.

    A CIB Banknál szeptember 20-tól lehet igényelni a fogyasztóbarát lakáshiteleket az igénylő választásától függően 5 és 10 éves kamatperiódus mellett. A bank extraszolgáltatást is kínál a fogyasztóbarát kölcsönöket kereső ügyfeleknek: a szakértőik telefonon megmondják, milyen összegű minősített lakáshitelre számíthat az érdeklődő.

    Az OTP Bank augusztus 21-én az ügyfelei szempontjából "a legbiztonságosabb és legtervezhetőbb" tíz éves kamatperiódusú minősített fogyasztóbarát termék bevezetése mellett döntött, amely tíz éven keresztül biztosít kiszámítható törlesztést a háztartások számára. Ugyanakkor az eltelt időszak tapasztalatai alapján az 5 éves kamatperiódusú és a 20 éves futamidő végéig fix kamatozású minősített fogyasztóbarát lakáshitel is hamarosan elérhetővé válik a bank termékpalettáján.

    A Budapest Bank október 18. óta kínál fogyasztóbarát lakáshitelt ügyfeleinek, amely iránt "nagy az érdeklődés". A legutóbbi hírek szerint már 52 kereskedelmi bank és takarékszövetkezet kínál minősített fogyasztóbarát lakáshitelt.

    A fogyasztóbarát lakáshitelek kamatfelára nem haladhatja meg a 350 bázispontot, a folyósításig felmerülő díjakat és költségeket maximálják, törlesztésük annuitásos, azaz havi egyenlő törlesztésű részleteket állapíthat meg a pénzintézet, a minősített lakáscélú, forint alapú lakáshiteleket 3, 5 vagy 10 éves kamatperiódussal lehet nyújtani, és a maximum 30 éves futamidő végéig fix kamatot kell alkalmazni. Az MNB szerint a konstrukciónak köszönhetően a jövőben csökkennek a lakáshitelek kamatai, kisebb lesz a hiteldíj, ennek hatására nő a bankok közötti verseny is.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Két ingatlanfejlesztői mumus: munkaerőhiány és áfabizonytalanság

    Mi lesz az áfával jöhetnek a magánkollégiumok a hazai piacra?

    A Portfolio Property Investment Forum lakáspiaci kérdésekkel foglalkozó panelbeszélgetésén a résztvevők elsőként az 5 százalékos áfa jövőbeli sorsáról fejtették ki véleményüket. A szakemberek várakozásai szerint az áfa 2020. január 1-e után sem emelkedik hirtelen 27 százalékra, ez ugyanis túl nagy sokkot okoznak a piacon, sokkal inkább arra számítanak, hogy marad a kedvezményes új lakásokat terhelő áfakulcs, vagy esetleg egy köztes szintet állít be majd a kormány.

    A beszélgetés résztvevői megállapították, hogy a lakásfejlesztések szempontjából kulcskérdés, hogy az áfakérdés végére minél előbb pont kerüljön, vagyis akármi lesz is a döntés, azt a lehető leghamarabb bejelentse a kormány.

    A konferencia után néhány nappal egy a 20 legnagyobb forgalmú hazai építőipari kivitelező nagyvállalat képviselőivel folytatott egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy kérdésre válaszolva azt mondta: „Egyelőre nem vizsgálja a kormány az újépítésű lakások vásárlását érintő kedvezményes áfa meghosszabbításának lehetőségét.” Az igylakunk.hu teljes tudósítását a sajtótájékoztatóról ld. ITT.

    Mint Angel Gábor, a BIGGEORGE Property Zrt. igazgatósági tagja elmondta, ha csak 18 százalék lesz is azonban az áfakulcs, az is nagyon komolyan átrendezheti a piacot, éppen ezért minden projektjüket igyekeznek befejezni 2019 vége előtt.

    Nagy Gergely, az OTP csoport budapesti régió - ügyvezető igazgató-helyettese szerint az áfa kérdését két részre lehet bontani. Makrogazdasági szempontból nem látszódik, hogy az emelésnek milyen előnye lenne, ezért véleménye szerint továbbra is 5 százalékos maradhat az áfa, az ugyanakkor más kérdés, hogy ez mikor kerül bejelentésre. Egy lakásfejlesztés jellemzően másfél évig tart, illetve némi csúszással kalkulálva 2 év. Vagyis ahhoz, hogy valaki 2019 vége előtt befejezze a projektjét, most kell elkezdenie a fejlesztést. Természetesen mindenki bizakodik a hosszabbításban, de ennek bejelentéséig az emelkedéssel számolni kell, ami még egy nagy boomot okozhat. Morvai Zsolt, a Takarék Csoport, Takarékbank Zrt vállalati üzletág igazgatója hozzátette, hogy úgy tudják kormányzati oldalon már vizsgálják az áfa visszaemelésének lehetséges hatásait.

    Pintyőke Marcell, a KÉSZ Holding marketing és kommunikációs igazgatója hangsúlyozta, hogy bármilyen döntés is születik, azt minél előbb kommunikálni kell. Az előbbieket kiegészítve dr. Ódor Dániel, a Taylor Wessing senior associate-je megjegyezte, hogy a lakásprojekteknek jelenleg a legnagyobb kockázata az áfaemelés, amit a fejlesztők igyekeznek a vásárlókra terhelni. A szakember éppen ezért nem tartja valószínűnek, hogy az állam olyan lehetetlen helyzetben hagyja a vásárlókat, hogy adott esetben tömegével nem tudják majd kifizetni a lakásukat. Ebben az esetben ráadásul nem csak a vásárlás meghiúsulása fenyegeti őket, de az is kérdéses lehet, hogy a már befizetett pénzüket visszakapják-e, a hirtelen elpártoló vevők könnyen bedönthetik a projekteket is.

    A munkaerőhiány az egyik legnagyobb probléma

    A beszélgetés során a szakemberek foglalkoztak a szektor egyik legnagyobb kihívásával, a munkaerőhiánnyal is. Mint elhangzott, jelenleg a lakástámogatások mellett a kapacitáshiány az, ami az ingatlanárakat egyre feljebb és feljebb löki. A költségek ugyanis drámai módon emelkednek, 30-35 százalékos drágulás mutatható ki az elmúlt egy évet tekintve, ami a lakásárak hihetetlen sebességű változását idézi elő. A beruházóknak havonta kell vizsgálni, hogy milyen a piac állapota. Az emelkedő költségek miatt ugyanis csökkennek a hozamok. Az áfa sorsa azért is nagy kérdés, mert ez dönti el, hogy most kell-e a hátralévő 2 évbe belesűríteni a fejlesztéseket, tovább emelve a kivitelezési költségeket, vagy az áfát kitolják, és nem kell annyira kapkodni.

    A beszélgetés utolsó részében az alternatív fejlesztésekről esett szó, mint a student housing (vagyis magánkollégium), vagy a munkásszálló beruházások. Botos Bálint CFA, a Forestay Group managing partnere elmondta, jelenleg sok magánszemély vásárol lakást befektetési céllal, 10-15 évvel ezelőtt azonban ez kevésbé volt jellemző. Ebben nagy szerepet játszik, hogy az ilyen típusú ingatlanvásárlásnak kellő hozama van más, alternatív befektetésekhez képest. A szakember véleménye szerint a nagy befektetőknek is érdemes mérlegelniük, hogy a portfóliójukban a hotelek és irodaházak mellett lakásokat is elhelyeznek, majd hozzátette, hogy egyre több olyan fejlesztés lehet, amelyet kimondottan bérbeadásra építenek.

    Szintén szó volt a beszélgetésen az alternatív fejlesztések egyik esetéről, a munkásszálló-építésekről. A szakemberek megállapították, hogy bár jelenleg nagy a piaci igény a munkásszállókra, ennek komoly szabályozói kockázata is van, illetve nagy kérdés lehet egy ilyen fejlesztés hosszú távú fenntarthatósága. Finanszírozási oldalról sokkal rövidebb megtérülési idővel kell számolni, de még így is sokkal kevésbé benchmarkolható beruházásról van szó, ami fokozza a bizonytalanságot.

    Szintén szóba került az Airbnb és annak korlátozásának kérdése, ugyanakkor mint dr. Ódor Dániel elmondta ennek végrehajtása erősen kérdéses. A társasház ugyanis bírságot nem szabhat ki, bírósághoz kell fordulnia a korlátozás érvényesítése érdekében, ami nehézkes, ezt követően pedig még végrehajtást kell kérni. A valóságban tehát nem tudják ezt a SZMSZ-ben rögzített korlátozást érvényre juttatni a házak.

    Forrás: Portfolio

  • Indul a nemzeti lakáslottó

    Jóváhagyta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Central NOK Szervező Zrt. által benyújtott első 180 fős közösség nyilvántartásba vételi kérelmét, ezzel hivatalosan is elindulhat Magyarországon a nemzeti otthonteremtési közösségek működése - közölte a Carion Csoporthoz tartozó társaság.

    Az új modellben a tagok közösségekbe szerveződve, jelenleg két választható időtávon (120 vagy 180 hónap) gyűjthetik befizetéseiket, amelyekkel a közösségi megelőlegezéssel a futamidő vége előtt vásárolhatnak új építésű lakást. A szerződések szabadon választható értéke 10 és 40 millió forint között lehet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 15 milliós szerződéses érték a maximális állami támogatással egy 19,5 millió forintos új lakás megvásárlását teszi lehetővé.

    A NOK-ba belépő tagok a közösség számlájára minden hónapban azonos összeget fizetnek be, amely a teljes futamidő alatt - minden körülmények között - változatlan marad. A tagok az első részlet befizetése mellett azonnal elkezdhetik az előtakarékosságot. Minden egyes befizetésük a közösségük számláján halmozódik és összeadódva biztosítja, hogy negyedévente akár több tag számára is elégséges pénz álljon rendelkezésre a közösségen belüli jogosultságok odaítélésére. Az, hogy az egyes tagok mikor jutnak a teljes összeghez, anegyedévente megtartandó kiválasztási eseményen dől el.

    A jogosultságot szerzett tagok 1 éven belül jelölhetik meg a számukra legmegfelelőbb ingatlant, saját elképzeléseiknek megfelelő helyen és méretben.
    Az állami támogatás az ingatlan adásvételi szerződés megkötését követően kerül lehívásra a Magyar Államkincstártól, és kerül a teljes összegben átutalásra az ingatlan eladójának.

    Információk a NOK-ról az igylakunk/Lakástámogatások oldalon

    Forrás: Portfolio

  • Nincs napirenden az újlakásáfa meghosszabbítása

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az Építőipari Ágazati Konzultáció első ülése után az építőipar teljesítményének növelését célzó együttműködési megállapodást írt alá. Koji László, az ÉVOSZ elnöke elmondta: az ágazati konzultáción az ágazat részéről a húsz legnagyobb forgalmú építőipari kivitelező cég vett részt.

    Koji László kifejtette, hogy az aláírt, egyébként nyilvános, dokumentum egyik fejezete a középtávú várakozásokkal foglalkozik, hiszen az egyik fő cél az építőipar kiszámítható működtetése, az eddig jellemző hullámzások kiegyenlítése. A konzultáció folytatásáról megjegyezte, hogy a későbbiekben át kell tekinteni a helyzetet az építőipari KKV-k oldaláról is.

    Kormányzati ígéretek

    Az újlakásvásárlást érintő, a jelenlegi szabályozás szerint 2019.12.31-ig érvényben lévő 5 százalékos áfával kapcsolatban elmondta, hogy a határidő felülvizsgálata az idén biztosan nem szerepel már a kormány napirendén, de ha az egyeztetések során az ágazat szereplői erre szakmai javaslatot tesznek, azt a kormány megvizsgálja.

    A nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy folytatódik az otthonteremtési program a CSOK támogatásokon keresztül, amelynek fontos hozadéka lesz – a lakásépítések számának fenntartásával – a megfelelő lakásmobilitás elérése, a lakásállomány amortizációjának pótlása, megújítása.

    Ígéretet tett a panelkorszerűsítés folytatására, erre vannak források a 2018-as költségvetésben is.

    Kiemelte a szakképzés átalakításának, a hiányszakmák népszerűsítésének és a szakképző iskolák korszerűsítésének támogatását. Utóbbira tíz éves távlatban mintegy 300 milliárd forintot szánna a kormány. Hangsúlyozta, hogy a képzési rendszer – mind a szakképzés, mind a felnőttképzés - átalakításának alapja, hogy a képzést a kereslethez, a piac igényeihez igazítsák.

    Bejelentette azt is, hogy december közepén 20 milliárd forintos kerettel pályázati lehetőséget nyitnak az építőipari vállalkozásoknak, amellyel technológiai, automatizálási eszközök beszerzését támogatják, segítve az ágazat szereplőinek a kapacitások bővítését és a technológiai váltást. Ehhez kapcsolódva Koji László hozzátette: az elmúlt évtizedben elmaradt beruházások pótlása égető kérdés.

    Ágazati várakozások

    Az építőipar ma az egyik leggyorsabban fejlődő ágazata a gazdaságnak, amelynek a teljesítményéből jelenleg mintegy 4 százalékkal részesedik. A cél az ágazat további súlyának növelése, a részarány 5-6 százalékra emelése. Jelenleg az építőipar lehetőségeinek és kapacitásainak újraépítése zajlik - – mondta Varga Mihály.

    Az építőipar teljesítménye az elmúlt időszakban 27 százalékkal növekedett, de ez még mindig kevés. A további felzárkózáshoz, a fizetőképes kereslet kiszolgálásához, a kapacitások pótlásához kormányzati segítségre van szükség, hiszen a kormányzat jelenleg a legnagyobb megrendelője az ágazatnak – mondta az ÉVOSZ elnöke. Ez utóbbi miatt is kérik azt a kormánytól, hogy tegyen olyan piackiegyenlítő lépéseket, amelyek segítik kezelni az időről időre jelentkező, akár 30-40 százalékos keresleti különbségeket.

    A munkaerőhiánnyal kapcsolatban Koji László kiemelte, hogy bár ma 35 ezer fővel többen dolgoznak az építőiparban, mint a 2014-es mélyponton, ennek a munkaerőnek a nagy része még be sem tanított segédmunkás, akiket képezni és foglalkoztatni is kellene egyszerre. Ehhez kormányzati segítséget vár az ágazat. Hangsúlyozta, hogy most szükség van a külföldi munkaerő szervezett foglalkoztatására, de nem ez a megoldás a magyar építőipar kapacitásgondjaira.

    Az építőipar számíthat a kormány együttműködésére – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter.

  • Válasz a munkaerőhiányra: LEGO-épületek
    Vágó László, a STRABAG Property and Facility Services Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a munkaerőhiány az üzemeltetői piacot is erősen érinti, nagyon komoly problémát okoz. A bérköltségekben 25-30 százalékos növekedés érzékelhető, de még ilyen bérek mellett sem nagyon lehet embert találni. Az üzemeltetési díj 3-4 euróról 5-6 euróra növekedhet. Mint a szakember kitért rá, a takarítók nálunk 500-600 eurót keresnek, Ausztriában 1200-1300 eurót is kaphatnak, kicsit távolabb pedig közel lesz a 2000 euróhoz a bérük, ezzel kell tehát versenyezni a hazai szereplőknek. A jövővel kapcsolatban pedig hozzátette, hogy a piacon hamarosan megjelenő rengeteg új épület további jelentős munkaerőt igényel, ennyi ember azonban nem lesz, így az egyetlen megoldás, ha az ipari fejlődés irányába megyünk el. Automatizációval is ugyanolyan minőséget el lehet elérni, sőt jobbat is.

    Ágházi Gyula MRICS, a Gránit Pólus Csoport vezérigazgatója a munkaerőhiánnyal kapcsolatban megjegyezte, hogy abban bízik, a kivitelezők új megoldásokat tudnak majd javasolni a fejlesztőknek, a szakma egyre szofisztikáltabbá válik, és ingatlanfejlesztőként számíthatnak majd nagyon erős tudású építőkre, ha az állami megrendelések kicsit lecsengenek.

    A jövővel kapcsolatban a panelbeszélgetés résztvevői szerint egyértelműen figyelni kell az új kihívásokra, a munkaerőhiány miatt például az automatizált, lego típusú épületek teret fognak nyerni, Magyarországon meg főként, mivel egyszerűen nem lesz ember a feladatok elvégzésére.

    Forrás: Portfolio

  • Rekordév az építőiparban

    Az első 9 hónapban a megkezdett építkezések összértéke már meghaladta a tavalyi egész évest. A megindult mélyépítési munkák az idei évben rekordokat döntögetnek, az év első 9 hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest közel kétszer annyi beruházás lépett kivitelezési fázisba.

     EBI 2017Q3 megkezdett kivitelezések

    EBI 2017Q3 megkezdett kivitelezések régiók

    Az irodapiaci számok alapján az már most látszik, hogy a tavalyi csúcsévet nem sikerül megismételni a szektorban, a korábbi évekkel összehasonlítva azonban továbbra is aktívak maradtak az irodapiaci fejlesztők. A 2015-2016 különösen erős évnek mutatkozott az ipari épületek és raktárak megkezdett építéseit illetően, ez az élénk piaci mozgolódás azonban az idei év elején megtorpanni látszott. Az első félévben elkezdődött építési munkák mindössze kevesebb mint a tavalyi év azonos időszakinak a 70 százalékát tették ki. A harmadik negyedévben azonban már több nagyobb fejlesztés elindulása jelentősen javított a szektor idei első 9 havi eredményein.

    Végre megkezdődnek az átadások a lakáspiacon

    Továbbra is jelentős értékben indulnak lakásépítések Magyarországon, az év első 9 hónapjában 276 milliárd forint összegben kezdtek meg kivitelezési munkákat a társasházat építő beruházók az ibuild.info építési projekt adatbázis szerint, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 50 százalékos emelkedést jelentett. A 2017-ben megkezdődött munkák összértéke így már most túlszárnyalta a tavalyi egész éves számokat, mikor összesen 230 milliárd forintot érő projektek esetében léptek a beruházások kivitelezési szakaszba. A növekedés intenzitása ugyanakkor némileg csökkent a harmadik negyedévre, 2017 júliusa és szeptembere között 22 százalékkal indult el több projekt építése, mint 2016 azonos időszakában.

    Lassan ugyan, de emelkedik az elkészült lakások száma, 2017 első 9 hónapjában már több társasházi lakás építését fejezték be a beruházók az ibuild.info építési projektadatbázisban szereplő adatok szerint, mint tavaly az egész évben, miután 104 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Befejezés mutató az év első három negyedévében. A negyedik negyedévben további jelentős ugrás várható az átadásokban, úgy tűnik, sok, az áfacsökkentést követően elindított projekt mostanra készülhet el, a tervezett átadások összértéke meghaladhatja a 105 milliárd forintot, vagyis az idei év eddigi átadásainak volumene megduplázódhat az év végére. Bár kérdés természetesen, hogy a kivitelezési gondok, hány esetben hiúsítják meg végül a befejezést, a jövő évre tolva az átadást.

    EBI 2017Q3 társasházi projektek

    A különböző régiókat összehasonlítva látható, hogy a harmadik negyedévben ismét a Közép-Magyarországon indult torony magasan a legtöbb társasházi lakásépítés. A megkezdett kivitelezési munkák 78 százaléka kapcsolódott a területhez, az év első 9 hónapját jellemző részesedése pedig 73 százalékos volt, miközben 2014-2016-ban csupán a megkezdett társasházi lakásépítések valamivel több, mint 55 százalék koncentrálódott itt.

    EBI 2017Q3 társasházi projektek régiók

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésről

    A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.
    A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.
    Az teljes kiadvány megrendelésének feltételeiről és a kutatással kapcsolatos háttérinformációkról az ebi@ibuild.info címre írva kaphat tájékoztatást.

  • A CSOK-os hitel egy részét is elengedik a sokgyerekeseknek

    Ezt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

    Novák Katalin közölte, az elengedést a járási hivatalokban lehet igényelni és már a várandósság ideje alatt be lehet adni a kérelmeket.

    Elmondta azt is, hogy a már meglévő hitelek esetében nem csak a lakáscélú jelzáloghitelek csökkentésére lehet igénybe venni a lehetőséget, hanem mindenfajta jelzáloghitelre, a jövőben felvett hitelek esetében azonban csak a lakáscélúakra vonatkozik majd az elengedés.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Jövőre magánszemélyek pályázhatnak műemléképületük felújítására

    Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára egy nyíregyházi konferencián elmondta, hogy a kétmilliárd forint keretösszegű Népi építészeti program idei első körös pályázati felhívásában 300 millió forint állt rendelkezésre erre a célra. Ebből több mint negyven benyújtott pályázatot tudtak támogatni költségvetési forrásból, ami negyven, népi építészeti örökséghez tartozó felújított ingatlant jelent.

    Emlékeztetett, hogy a magánszemélyek és a közösségek eddig nem tudtak támogatást nyerni az államháztartás különböző alrendszereiből a veszélyeztetett műemlék ingatlanjaik felújítására, ez pedig hátrányos megkülönböztetést jelentett számukra.
    A második körös pályázati felhívásban 2018-ban már 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre a büdzsében, a remények szerint ebből az összegből akár több mint száz népi építészeti örökséghez tartozó ingatlan felújításához tudnak segítséget nyújtani - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

    Az ebben az évben elindított mintaprojekt célja, hogy megállítson egy csaknem kétezer népi építészeti emléket érintő pusztulási folyamatot, az ebbe a kategóriába tartozó házak, közösségi épületek, az egykori kisipari, mezőgazdasági létesítmények az egyik legrosszabb állapotban lévő műemlékek csoportját alkotják. A pályázat segítségével a tulajdonosok elvégezhetik az épületeken a rekonstrukciót és helyreállíthatják az ingatlan eredeti állapotát az örökségvédelmi szempontoknak megfelelően.
    Az első körös felhívásban elnyert támogatások a épületek rekonstrukciós költségeinek felét fedezik, a pályázók a kiírás szerint legkevesebb kétmillió, legfeljebb 20 millió forintot kaphattak.

    Latorcai Csaba a hazai örökségvédelem két, zászlóshajójának tekintett programról szólva elmondta, a Nemzeti Hauszmann Tervben több mint húszmilliárd forint áll rendelkezésre a Budai vár fejlesztésére és eredeti, 1944 előtti állapotának helyreállítására. A határon túli magyar épített örökség megóvására a Rómer Flóris Tervet indította el a magyar kormány 2015-ben - tette hozzá Latorcai Csaba.

    Forrás: MTI

  • Folytatódhat a növekedés az építőiparban

    A Központi Statisztikai Hivatal e hétfőn közölt jelentése szerint szeptemberben az építőipari termelés volumene 23,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit; mindkét építményfőcsoport termelése nőtt, az épületek építéséé 22,9, az egyéb építményeké 25,4 százalékkal. Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene szeptember végén 119,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

    Horváth András, a Takarékbank elemzője az év egészére 25 százalék körüli növekedést vár az építőipar teljesítményében, de az építési engedélyeket és a bejelentett kereskedelmi fejlesztéseket figyelembe véve felfelé mutatóak a kockázatok, így idén a GDP növekedéséhez érdemben tud hozzájárulni az építőipar - közölte. Kiemelte azt is, hogy a növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán, mind a kormányzati szektor beruházásai hozzájárulnak.

    A szakértő hangsúlyozta, hogy a lakóingatlan-fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), illetve az újlakás-áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja. A kedvezmény meghosszabbításra lenne szükség a lendület fenntartásához, a költségvetési többletbevétel már rövid távon is meghaladja a kieső általános forgalmi adó (áfa) mértékét - fejtette ki.

    Érdemi kockázatot a szakemberhiány jelenthet, de az elemző szerint ez elsősorban a béremelési versenyben lemaradó mikrovállalkozásokat érinti. Az építőiparból jelenleg 30 ezer ember hiányzik.

    Kommentárjában kitért arra is, hogy a legutolsó negyedéves munkaerőpiaci statisztikák szerint ismét kiugró, 34 ezres bővülés volt az építőipar létszámában az előző év azonos időszakához képest, így már 317 ezren dolgoznak a szektorban. Ez továbbra is elmarad a válság előtti 330 ezres létszámtól, de a gépesítés foka jóval magasabb, mint tíz éve, így nem is feltétlen lesz szükség ezt a létszámot elérni - tette hozzá Horváth András.

    Forrás: MTI

  • Itt a rendelet a sokgyerekesek lakáshitel-könnyítéséről

    A kormány korábbi közlése szerint 17 milliárd forintos, felülről nyitott keretösszeget szánnak a célra 2018-ban, vagyis egyelőre 17 ezer érintett gyermekkel számolnak. A támogatást a területileg illetékes járási hivatalnál lehet igényelni, díjmentesen.

    337/2017. (XI. 14.) számon jelent meg a november 14-ei Magyar Közlönyben a rendelet a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről. A 2018. január 1-jétől hatályos rendelet alapján a jogszabály címe ellenére azoknak a szabad felhasználású jelzáloghiteleknek a csökkentésére is igénybe lehet venni a támogatást, amelyet már felvettek. A jövőben felveendő hitelek közül csak a kifejezetten lakáscélú hitelek csökkenthetők így.

    További részletek: igylakunk.hu/Lakástámogatások

    Forrás: Portfolio.hu

  • Egyre több az előre vállalt gyerek utáni CSOK-igénylés

    Az OTP Banknál idén október végéig a folyósított támogatások összege megközelítően 29 milliárd forintot tett ki, ami az előző év ugyanezen időszakához képest 46 százalékos bővülés - közölte a pénzintézet. A szóban forgó időszakban az OTP-nél 9300 csok-kérelmet fogadtak be, az elutasítási ráta minimálisnak tekinthető.

    A Takarékbankot, az FHB Kereskedelmi Bankot és az FHB Jelzálogbankot, valamint a takarékszövetkezeteket magában foglaló Takarék Csoportnál január elejétől szeptember végéig a folyósítások 14,41 milliárd forintot tettek ki, ami csaknem 40 százalékkal haladja meg a 2016-os év első kilenc havi értékét. Összesen 4959 darab csok-igénylés érkezett hozzájuk, tíz százalékkal több az előző év azonos időszakinál.

    Az UniCredit Banknál több mint 4,7 milliárd forint csok-támogatást folyósítottak az ügyfeleknek az első tíz hónapban, ez több mint kétszerese az előző év azonos időszakinak. A pénzintézet azt is közölte, hogy összesen 1600 csok-igénylést fogadott be, amelynek 85 százalékát hagyta jóvá.

    A K&H Banknál az év első hét hónapjában az igényelt támogatások összege elérte a 6,4 milliárd forintot, ez 33 százalékkal több, mint 2016 első hét hónapjában. A pénzintézetnél az igényelt támogatások átlagos összege mintegy 2,8 millió forint volt.

    A Budapest Bank és a Raiffeisen Bank október végéig százas nagyságrendben hagyott jóvá csok-kérelmeket, az előbbinél a folyósított támogatás összege 931 millió forintot tett ki, ami csaknem ötszörös növekedést jelent. A CIB Banknál az előző évhez képest idén 38 százalékkal magasabb volt a folyósított összeg, és közel ennyivel nőtt az igénylők száma. Az Erste Banknál az első tíz hónapban befogadott csok-igénylések száma 10 százalékkal nőtt az idén a tavalyihoz képest, és a pénzintézet az év végéig további növekedésre számít. Az Erste a benyújtott igénylések több mint 65 százalékát hagyta jóvá a támogatási jogosultság vizsgálata után.

    A bankok adatai alapján a darabszámot tekintve többségben vannak azok az igénylések, amelyek használt lakás vásárlására vonatkoznak; a CIB Banknál 58 százalék, az UniCreditnél kicsit több mint 60 százalék, a K&H Banknál 62 százalék, az Erste Banknál több mint 70 százalék ez a szám. Több bank is jelezte ugyanakkor, hogy érzékelhetően nő az igény az új lakás vásárlásához és az építéshez kapcsolt konstrukciók iránt.

    A folyósítás összegét tekintve többnyire már más a kép, hiszen ezen a területen - az ingatlanok árfekvéséből adódóan - az építés és az új lakások vásárlása vezet. Az UniCreditnél például építésre és új lakás vásárlására a teljes folyósított összeg 75 százalékát nyújtották. Az OTP-nél a folyósítás 44 és 26 százalékát tették ki a lakóház építéséhez és új lakás vásárlásához igénybe vett támogatások, miközben a használt lakás vásárlásához nyújtott támogatás 29 százalék volt, a bővítési cél pedig minimális részarányt képviselt (egy százalék). A Budapest Bank számai kicsit kilógnak a sorból, a pénzintézetnél a folyósított összeg 36 százaléka vonatkozott mindössze új lakás építésére, vásárlására.

    A három vagy több gyermekes családok által igénybe vehető, 2016 januárban bevezetett 10 plusz 10 millió forintos konstrukciót a Takarék Csoportnál a csok-igénylők 45 százaléka, az OTP Banknál 40 százalék, az UniCreditnél 25 százalék, a K&H Banknál 13 százalék, a Budapest Banknál 10 százalék, a Raiffeisennél 4 százalék kérte. Miközben a Takarék Csoportnál például a szerződést kötők között a nagycsaládosok aránya 69 százalék, az UniCreditnél a 10+10-es ügyletek kétharmadában van az igénylőknek három vagy több gyermeke. Érdekesség, hogy ez utóbbi pénzintézetnél a 10+10-es ügyletek 3 százaléka esetében nincs még megszületett gyermek. Az Erste Banknál az összes csok-ügyletet nézve a befogadott igénylések közel felénél még meg nem születetett, vállalt gyermek után igényelték a családi otthonteremtési kedvezményt.

    Jellemző, hogy az ügyfelek lakáscéljuk megvalósításához a támogatásuk mellé lakáshitelt is igénybe vesznek, a pénzintézetek válaszaiból az derül ki, hogy 70-77 százalékban történik ez így. Egy-egy csok-igényléshez átlagosan 5-10 millió forintos hitelösszeg kapcsolódik.

    Forrás: MTI

  • Így drágult a munkaerő és az építőanyag

    Az építőanyagok, a fuvardíjak, a szerelvények és egyéb beépítésre kerülő termékek áremelkedései, a munkaerőköltség növekedései különösen nehéz helyzetbe hozzák azokat a kivitelezőket, akik 2016. év közepén szerződtek és szokásosan 5-6 % árváltozást terveztek csupán vállalási áraikba. A piaci árváltozások következtében sok esetben nem lehet a korábbi vállalási árakon a kivitelezést megvalósítani. A kivitelezés alatt lévő létesítmények többségénél a megrendelő és kivitelező együttes felelőssége a piaci áremelkedések korrekt kezelése.

    A lakáspiacon elsődlegesen a lakossági megrendelők - ahol közvetlenül a kivitelezőkkel vannak szerződéses kapcsolatban - gondolják azt, hogy a négyzetméterárak emelkedéséért a kivitelező a felelős. A nagy értékű építési beruházások közbeszerzési piacán is hajlamos néhány megrendelő az áremelkedéseket a generálkivitelezők nyakába akasztani.

    Megpróbálhatnak megegyezni a megrendelővel a szerződés módosításáról, ami sok esetben reménytelennek tűnhet, ezenkívül pedig csak a bírósági út vagy a szerződés felmondása marad a helyzet megoldására. Utóbbi kettő azonban számos további problémát felvet, mind a kettő esetében csak erősen indokolt esetben, tehát nagyon jelentős áremelkedés esetén fogadható el a kivitelező álláspontja. Kérdés, hogy a fent említett áremelkedés minek minősül, vállalkozói kockázatnak, vagy értékaránytalanságnak.

    A valós helyzet bemutatása érdekében az ÉVOSZ 400 építési vállalkozást kérdezett meg arról, hogy a környezetében milyen árváltozásokat tapasztalt az elmúlt egy évben. A megkérdezettek mintájában mikro-, kis-, közepes és nagyvállalkozás egyaránt szerepelt, országos lefedettséggel. A legjelentősebb árnövekedések Budapesten és térségében tapasztalhatók. A budapesti és országos helyzetet és várakozásokat az alábbi összeállítások mutatják be.

    dragulas epitoipar 2017 11 09

    Források és további információk: ÉVOSZ, Magyar Építéstechnika

  • Még tovább emelkednek a lakásárak Magyarországon

    A – jó helyen lévő - lakás, mint befektetési célpont továbbra is komoly vonzerőt gyakorol, hiszen az alacsony kamatok korában alig lehet ésszerű és nem túl kockázatos pénzügyi instrumentumokat találni. A jelen felmérés során a lakáspiaci indexek (amelyek az ingatlanos cégek illetve a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba) értéke a fővárost illetően csaknem 2, az ország egészérét illetően 1 ponttal csökkent. Az egy évvel ezelőttinél a budapesti index 7, az országos 9 ponttal került lejjebb. Az ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások a fővárosi agglomerációban és Nyugat-Magyarországon az egy negyedévvel ezelőttihez képest kissé romlottak. A keleti régióban ugyanakkor némi pozitív változás volt érezhető.

    GKI lakossági 2017 10 2

    A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások az egy negyedévvel ezelőttihez képest nem sokat változtak. Az előző negyedévhez képest a biztos szándékú körben (tehát, azok körében, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót) 16 százalékpontos a növekedés, a valószínű szándékú körben 12 százalékpontos csökkenés következett be. Így összességében enyhe visszaesés volt regisztrálható. A lakásfelújításra és korszerűsítésre irányuló lakossági várakozások intenzitása csökkent valamelyest az egy negyedévvel ezelőttihez képest.

    GKI lakásárak BP 2017 10

    GKI ingatlanárak várakozások 2017 10

    A használt lakások várható áremelkedési ütemére vonatkozó várakozások Budapesten összességében emelkedtek az egy negyedévvel ezelőttihez képest (2,5-ről 4,3%-ra). A divatos lokációk esetében akár 6-8%-os további áremelkedés is elképzelhető a következő 12 hónapban. A keleti régióban 1% alatti, a nyugati országrészben 2,5%-os várható emelkedés valószínű. Az új építésű lakások árai esetében 4-7%-os áremelkedésre lehet számítani.

    A telekpiaci kilátások az elmúlt két évben jelentős stabilitást mutattak. 2016 első negyedéve óta csak kisebb hullámzás érezhető, a jelen felmérés során éppen némi javulás: a telekpiaci indexek értéke a fővárosra és az egész országra vonatkozóan is 6-6 ponttal emelkedett. Az építési telkek ára várhatóan 5-10%-kal nőhet a következő egy évben, a leggyorsabb növekedés a fővárosi agglomerációban várható.

    Forrás: GKI

    A GKI negyedévente szervez felmérést a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A jelen megkérdezés során 101 ingatlanokkal foglalkozó cég és 1325 vállalat válaszolt. A lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív. A fővárosi és a magyarországi ingatlanpiaci index egy számba sűríti az egyes részpiacok (a lakás-, az iroda-, az üzlethelyiség- és a raktárpiac) következő egy évben várható helyzetére vonatkozó várakozásokat, s ezzel összefoglaló képet ad az ingatlanpiaci kilátásokról.

  • Növekvő építési kedv, másfélszer több új lakás

    2017 I–III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
    - Általánossá vált az épített lakások számának emelkedése, ennek mértéke a kisebb településeken az átlagosnál magasabb volt, míg a nagyvárosokban attól elmaradt, Budapesten 18%-kal több lakás épült.
    - A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    - A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4 m2-rel 97 m2-re nőtt.
    - A kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 28 411, a növekedés átlagosan 33%-os, Budapesten több mint kétszeres. Az építtetők az esetek 37%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány - Budapesten 12%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az épülő lakások közel háromnegyedénél ezt az eljárást alkalmazzák.
    - A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 11%-kal több, összesen 10 203 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3999, ami 20%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.

    lakásadatok 2017 3

     

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a friss lakásadatokra reagálva elmondta: a dinamikus növekedéshez számottevően hozzájárult a CSOK, valamint a kedvezményes lakásáfa bevezetése. A kedvező tendenciák következő negyedévek során várhatóan tovább erősödnek, ugyanis a kormány által meghozott intézkedések jelentősen élénkítik a lakáspiac keresleti és kínálati oldalát egyaránt. 2016 eleje óta már közel 49 ezer háztartás CSOK-kérelmét fogadták be a bankok, amelyen belül új lakás építésére vagy vásárlására közel 16 ezer család kérte a támogatást mintegy 103 milliárd forintos összértékben - ismertette a nemzetgazdasági miniszter.

    A kereslet oldali élénkülést alátámasztja, hogy idén január-augusztusban kimagaslóan, 35 százalékkal emelkedett az új lakáshitelek összértéke éves összevetésben - húzta alá Varga Mihály. Hozzátette: a lakáspiaci kereslet élénkülésére a hatéves bérmegállapodás eredményeként megvalósuló béremelések is pozitív hatással vannak.

    Forrás: KSH, NGM

  • A kiszámíthatóságot erősítő intézkedések szükségesek, hogy ne törjön meg a pozitív lakásépítési trend

    Már a használatba vett új lakások számában is jó látható a pozitív trend, és az egyszerű bejelentések és a lakásépítési engedélyek számának folytatódó emelkedése előre vetíti a további növekedést. Ezt a trendet fontos fenntartani, megerősíteni mind a családok otthonteremtésének, mind az építőipar működésének kiszámítható, hosszú távú biztosítása miatt.

    Ehhez stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség. Csak így biztosítható,, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el néhány éven belül, és évtizedes távlatban stabilizálódjon.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az építőanyaggyártási és a kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósíthatóságának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    Sürgető szükség van a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa – a béremelés mellett – az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása. Csak így biztosítható a keresletre reagáló, megfelelő mennyiségű és minőségű lakáskínálat.

    A további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése. A jelenlegi állapot szerint az új lakások adásvételét csak 5 százalékos áfa terheli, ám ez 2019.12.31. után visszaáll a korábbi 27 százalékra. Ez biztosan visszavetné a lakásberuházásokat, ami már 2018-tól megmutatkozna a lakásépítési engedélyek csökkenő számában. Ezért javasoljuk, hogy a lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    Az áfakedvezmények és a CSOK – egyértelműen segítették lakásépítések számának alakulását. A megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez és hosszú távú fenntartásához a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület szükségesnek tart néhány további intézkedést:

     Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. (Az építőipari munkaerőhiánnyal és szakképzéssel kapcsolatos cikksorozatunkat ld. ITT.) A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

     Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A mai lakásépítések hosszú távon kell, hogy képviseljék a műszaki és építészeti minőséget, a megfizethető fenntarthatóságot és a környezettudatosságot. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

     A CSOK lehetséges kiterjesztése is pozitív lehetőség, de talán még fontosabb lenne a támogatás fenntartásának megerősítése, hogy a családok a gyermekek előre vállalásának stressze nélkül tudják tervezni az otthonteremtést.

     Nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.

    2017 I-III. negyedében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
    • Általánossá vált az épített lakások számának emelkedése, ennek mértéke a kisebb településeken az átlagosnál magasabb volt, míg a nagyvárosokban attól elmaradt, Budapesten 18%-kal több lakás épült.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4 m2-rel 97 m2-re nőtt.
    • A kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 28 411, a növekedés átlagosan 33%-os, Budapesten több mint kétszeres. Az építtetők az esetek 37%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 12%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az épülő lakások közel háromnegyedénél ezt az eljárást alkalmazzák.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 11%-kal több, összesen 10 203 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3999, ami 20%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.

    Kapcsolódó adattáblák

  • Hátrányból indulnak a CSOK-os lakásvásárlók

    Átlagosan 2600 lakáspiaci tranzakció várható városonként az idei évben: Debrecenben és Szegeden 3600 körül, míg a másik végletet Székesfehérvár (1500), Győr (2000) és Kecskemét (2000) képviseli e szempontból az Otthon Centrum által végzett elemzés szerint.

    Az új építésű lakások mindegyik városban megjelentek, csakúgy, mint a CSOK iránt érdeklődő ügyfelek. Azonban Győrt kivéve mindegyik városra jellemző, hogy a beruházók igyekeznek maguk értékesíteni a projektben kapható lakásokat.

    A CSOK-kal kapcsolatban megfigyelhető, hogy a fejlesztők mindenütt előnyben részesítik a készpénzes vásárlókat.

    Részletes számok a vidéki nagyvárosok lakásárairól: Pénzcentrum

  • Viszik az új lakásokat a vidéki nagyvárosokban és a Balatonnál is

    Továbbra is élénk a hazai lakáspiac, mind az árak, mind pedig a kereslet és az adásvételek számát tekintve. A hivatalos adatok szerint az első félévben több mint 55 ezer lakóingatlan cserélt gazdát, ami 5 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. Az árnövekedés enyhült, de átlagosan még mindig több mint 9 százalékkal drágábban keltek el a lakások az első félévben, mint egy évvel ezelőtt - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, ami a KSH legfrissebb lakáspiaci adatait is tartalmazza.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, a legfrissebb adatokból az látszik, hogy a drágulás nem gátolta meg a forgalombővülést. Ez részben köszönhető annak, hogy Budapest súlya némiképp csökkent, azaz egyre több adásvétel történik vidéken, másfelől a lakáshitelezés felfutása is segítette a lakáspiaci forgalom növekedését. Hozzátette: a vidéki piac élénküléséhez a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) is nagy mértékben hozzájárult, mivel az alacsonyabb vidéki árak miatt az állami támogatás sokkal nagyobb arányt képvisel.

    Az ingatlan.com elemzése szerint a lakásvásárlást tervezők 72,5 százaléka 30 millió forintnál olcsóbb ingatlant keres. A legnépszerűbb, 30 millió forint alatti kategóriában sokkal több vidéki lakóingatlan található, ez pedig szintén pörgeti a fővároson kívüli lakások piacát.

    Balogh László kiemelte, hogy a befektetők térképére is egyre inkább felkerülnek a vidéki nagyvárosok, mert azok a befektetők, akik 5-10 millióért vásárolnának ingatlant, már nem tudnak versenyt futni a budapesti árakkal, ezért vagy hitelt vesznek fel, vagy másik városban vásárolnak alacsonyabb áron. A befektetési célú vásárlásoknál egyébként a népszerű nagyvárosokban és a Budapesten elérhető hozam között alig van eltérés. A vidéki használt lakások iránt általában azok a befektetők érdeklődnek, akik személyesen is kötődnek az adott városhoz, de a vidéki új lakásokra az egész országból jönnek érdeklődők.

    A KSH adatai szerint 2014 előtt a fővárosban és vidéken eladott ingatlanok átlagos négyzetméterárai között még csak kétszeres volt a különbség, ami mostanra már majdnem a háromszorosára nőtt.

    11-12 millióért újépítésű Balaton-parti lakás

    A balatoni ingatlanpiac újépítésű lakásainál és telkeinél sem lehet az árak csökkenésére számítani Továbbra is jelentős a kereslet, de a kínálat is követi ezt: gombamód szaporodnak az újépítésű projektek.

    Folyamatosan emelkednek az árak, és most ősszel is nagyon sok az érdeklődő a piacon – idézi Krausz Gábort, a Balla Ingatlan siófoki irodájának szakmai vezetőjét aHomeinfo. A helyzet tavasz óta változatlan: nincs megtorpanás, sorra bukkannak fel a földből az újépítésű projektek és masszív a kereslet is. Mint Krausz Gábor fogalmazott „a Balaton most tele lett új vízparti beruházásokkal”.

    A jól árazott, „sikertörténetnek” tekinthető projekteknél 400-420 ezer forintos négyzetméterárakon kínálták a vízparti lakásokat. Ezek nagyon kelendőek voltak az elmúlt hónapokban, hiszen gyakorlatilag „11-12 millió forintért lehetett vízparti ingatlanhoz jutni”. A lakások 90 százaléka már el is kelt.

    A szakértő szerint egyértelműen látszik az előbbiekből is, hogy elsősorban a 20 millió forint alatti kategóriára mutatkozott a nyári hónapokban a legnagyobb érdeklődés. Az említett projektben a maradék 10% esetében 20 millió forintnál drágább lakásokról van szó. Ezeknél lassabb az értékesítés, ugyanakkor ezekre is akadnak vevők.

    Érdemes időben lépni

    Ugyanakkor az érdeklődőknek érdemes folyamatosan figyelniük a piacot, ha vásárlásra készülnek, mert egy-egy ilyen projektnél - ahogy az előbb említettnél is - vannak úgynevezett „bevezető árak”. Ezek alacsonyabbak, mint amire a későbbiekben számíthatnak: ahogy fogynak a lakások, úgy fognak változni az árak.

    Érdemes tehát időben lépni, mert az árak egyelőre csak felfelé mozognak - hangsúlyozta Krausz Gábor. Ez nem csak a lakásokra vonatkozik, hanem az építési telkekre is, melyeknél szintén valószínűsíthető, hogy tovább drágulnak. Ráadásul nagyon nehéz kivitelezőt találni: akadnak szakemberek, akik 2018-ra már nem is tudnak munkát vállalni. Véleménye szerint tehát minél előbb belevágnak elképzeléseik megvalósításába az érdeklődők, annál jobban járnak.

    Ha kirepülnének a fiatalok...

    A Portfolio elemzői eljátszottak a gondolattal: mi történne a lakáspiacon, ha a több százezer jelenleg „mamahotelbe” lakó fiatal rászánná magát az önállósulásra és elindulna lakást keresni. Valószínűleg durva lakásár- ás bérletidíjnövekedés és őrült lakáshiány alakulhatna ki.

    Az Eurostat elemzésében szereplő, 28 európai ország átlaga alapján a 16-29 év közötti korcsoport, vagyis az 1984-1997 között születettek 66,2 százaléka lakott még a szüleivel 2014-ben, legalábbis a hivatalos statisztikai adatok alapján.

    mamahotel 20171031

    Hazánkban is viszonylag magas a szüleivel lakó 30 év alattiak aránya, a nők esetében 68, míg a férfiaknál ez 83 százalékot jelent a statisztikában. A 16-29 év közötti fiatalok a magyar lakosság, mintegy 17 százalékát tették ki 2014-ben, ez összesen 1,685 millió embert jelentett a KSH adatbázisa szerint. Az arányszámok tükrében, ebből a korcsoportból közel 1,3 millió fő élt a szüleivel Magyarországon, vagyis ennyivel magasabb lehetne elvben a kereslet a lakáspiacon, ha ők egyenként új otthont keresnének akár vásárlásra akár bérlésre. Az árak minden bizonnyal elszállnának, és egyfajta kínálati válság alakulna ki, ha mindenki, aki eddig csak pénzügyi okokból élt otthon, most elköltözne.

    Forrás és további információ a fenti témákban: PénzcentrumHomeinfoPortfolio

  • Köteles-e az építész tervező felelősségbiztosítást kötni, ha a saját családi házát tervezi?

    A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EB Rendelet) 2017. január 1. napja óta előírja, hogy az egyszerű bejelentéssel érintett lakóépület tekintetében az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló építész az általa vállalt tervezési és tervezői művezetési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítás kötni.

    A fenti jogszabályi előírással kapcsolatban kérdésként merülhet fel, hogy köteles-e az építész tervező felelősségbiztosítást kötni, ha a tervezési tevékenységet olyan egyszerű bejelentéssel érintett lakóépület vonatkozásában kívánja ellátni, amelynek ő az építtetője is.

    A kérdéssel kapcsolatban a Magyar Építész Kamara álláspontja (2017.10.25-én kelt szakmai vélemény) – tartalmilag – az alábbi:

    Az EB Rendelet egyértelműen kimondja, hogy kötelező tervezői biztosítás kötése és fenntartása az építtetővel közvetlenül szerződéses viszonyban álló tervezőre vonatkozik. Mivel az építtető és a tervező ugyanaz a személy, saját magával nem tud szerződést kötni, tehát a közvetlen szerződéses viszony sem jöhet létre. Ebből következően a fenti esetben nem kötelező tervezői felelősségbiztosítást kötni.

     

    maraczi logo

  • Vidéken jóval olcsóbbak az új lakások

    Csaknem megháromszorozódott a vidéki nagyvárosainkban épülő új társasházak száma egy év alatt. Az ­Újotthon.hu összegzése szerint jelenleg 287 legalább négylakásos fejlesztés zajlik a megyei jogú városokban.

    Az árak jóval kedvezőbbek a fővárosiaknál, hiszen a legdrágább projekt lakásait is 687 ezer forintos négyzetméteráron kínálják, ami a budapesti, hétszázezer forintot jócskán meghaladó átlagárnál is alacsonyabb. Nagyvárosainkban jelenleg átlagosan 382 ezer forintos négyzetméteráron lehet új lakást venni, ami egy-két külső kerületben készülő lakópark és társasház kivételével Budapesten elképzelhetetlenül alacsony ár.

    A vidéki nagyvárosokban mintegy 9100 lakás épül, amelyekből 4800, azaz az új ingatlanok több mint fele még eladásra vár. Azzal szemben, hogy Budapesten egy év alatt több mint százezer forinttal nőtt az átlagár, a vállalkozók által épített vidéki társasházakban csak ötszázalékos a drágulás. Akár 220 ezer forintos négyzetméteráron is új építésű ingatlanhoz lehet jutni Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Dunaújvárosban és Hódmezővásárhelyen is.

    megyei lakások 2017 10

    – A telekárak nagyon különböznek, a fővárosban nagyságrendekkel többért vásárolják meg a fejlesztők a megfelelő építési területeket. A budapesti lakásárakat egyszerűen nem fogadják el a vidéki helyi piacokon, az ottani fejlesztők pedig minden bizonnyal más profittal is dolgoznak, mint a fővárosban – ­mondta a Magyar Idők érdeklődésére Soóki-­Tóth ­Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Hozzátette, világszerte jellemző, hogy a nemzetközi lakásfejlesztő cégek vagy azok leányvállalatai csak a fővárosokban, vagy az igazán nagy piaccal rendelkező nagyvárosokban kezdenek építkezésekbe, nincs ez másként Magyarország, illetve Budapest esetében sem.

    Megyei jogú városainkban ezért az elsősorban helyi beágyazottsággal rendelkező, helyben jól ismert cégek építik a lakásokat. Soóki-Tóth Gábor szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kisebb városokban, illetve azok környékén, agglomerációjában nagyon jelentős a magánépíttetők szerepe, számos családi ház és ikerház épül.

    Soóki-Tóth Gábor hangsúlyozta, a magas budapesti árak ellenére egyelőre veszik a fővárosi lakásokat, a fejlesztők megfelelő mértékben tudják értékesíteni kínálatukat. A már ismert „­termékek” többedik ütemében épülő lakások általában nagyon hamar elkelnek, és a jó fekvésű, kedvező közlekedési adottságú lakások is keresettek. ­Vannak persze problémák, az építőiparban eluralkodó kapacitáshiánnyal a kisebb lakásépítők nehezen tudnak megbirkózni, így egyre több helyről hallani a társasházak, lakóparkok átadásának csúszásáról.

    – Gondot okozhat, ha ­például egy korábbi csúszás behozása miatt nagyon sietnek az építkezéssel. A szükséges technológiai szünetek kihagyásával hamar megjelenhet a penészedés a lakásokban, vagy a kapkodva, rosszul összerakott csőrendszer miatti csőtörések okozhatnak fejfájást – magyarázta Soóki-Tóth Gábor.

    A Lakópark.ingatlan.com adatai szerint a társasházak 14 százalékánál már eltolták egy-két negyedévvel a befejezés eredetileg tervezett határidejét, azaz közülük minden hetedik csúszik.

    Balogh László vezető gazdasági szakértő szerint a fejlesztők mindent meg fognak tenni, hogy tartsák az új határidőket, a jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak 2019 végéig van érvényben az ötszázalékos forgalmi adó – ennek ellenére könnyen előfordulhat, hogy később módosulnak az átadási időpontok.

    Forrás: Magyar Idők

  • Csúszásban van sok új lakás átadása

    Továbbra is erőteljes tempót diktál a magyar építőipar. Az ágazat termelése 36,8 százalékkal növekedett augusztusban, ez az idén a legjobb eredmény. A szektoron belül a lakásépítéseket is felölelő épületépítéseknél 46,8, a másik alágazatban, az egyéb építményeknél 24,1 százalékos volt a bővülés augusztusban.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, továbbra is több tényező miatt látványos a növekedés a szektorban. A gyenge tavalyi teljesítmény, vagyis az alacsony bázis mellett az uniós projektek, valamint a lakásépítések húzzák az építőipart. A szektor jövőbeni teljesítményét meghatározó hó végi rendelésállomány az épületépítéseknél 22,2, az egyéb építményeknél pedig 134 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Összességében az látszik, hogy van potenciál az építőiparban, de a növekedés mértéke korlátozott lehet, mivel még nincs elegendő kapacitás és munkaerő az ágazatban

    A társasházfejlesztések 14 százalékánál már eltolták 1-2 negyedévvel a befejezés eredeti, a tervezésnél kitűzött határidejét - derült ki az ingatlan.com elemzéséből. A csúszásban lévő építkezések nagy aránya utal arra, hogy az építőiparban kapacitás- és munkaerőhiány alakult ki - mondta Balogh László, az ingatlan.com szakértője.

    Azt is hozzátette: a fejlesztők mindent meg fognak tenni, hogy tartsák az új határidőket, a jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak 2020-ig van érvényben a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs a lakásépítésekre. Ha nem változik ez az előírás, akkor utána jóval drágábbak lehetnek az új lakások.

    Horváth András, a Takarékbank elemzője kiemelte, a várakozásokat jelentősen felülmúlva nőtt az építőipar termelési volumene augusztusban az előző év azonos időszakához képest, amivel nyolcéves csúcsára erősödött a szektor.

    A szakértő az idei év egészére 28 százalékot elérő növekedést vár az építőipar teljesítményében, de az építési engedélyeket és a bejelentett kereskedelmi fejlesztéseket figyelembe véve felfelé mutatóak a kockázatok, így idén a GDP növekedéséhez képes lesz érdemben hozzátenni az építőipar - közölte kommentárjában. Hozzátette, a növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán-, mind a kormányzati szektor beruházásai hozzájárulnak. (Meghökkentő tények Magyarországról - erre a szakértők sem számítottak.)

    Az elemző kitért arra, hogy a lakóingatlan-fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), illetve az újlakás-áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja. A lendület fenntartásához szükség lenne a kedvezmény időbeni meghosszabbítására, a költségvetési többletbevétel már rövid távon is meghaladja a kieső áfa mértékét - fejtette ki az MTI-nek.

    A kommentár szerint érdemi kockázatot a szakemberhiány jelenthet, de Horváth András úgy látja, hogy ez elsősorban a béremelési versenyben lemaradó mikrovállalkozásokat érinti.

    Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője hangsúlyozta, tovább emelkedett az új szerződések volumene, ami jelzi, hogy a következő hónapokban folytatódhat az építőipar teljesítményének növekedése. A bővülés gátja lehet esetleg a munkaerőhiány, de ez az augusztusi adatokon nem látszik - fejtette ki.

    A szakértő elmondta: az építőipar augusztusi teljesítménye kiemelkedő volt, az adatok szerint az ágazat továbbra is dinamikusan nő. Kitért arra, hogy a jelek szerint az építőipar az iparhoz hasonló mintát követ, az iparban is volt visszaesés júliusban az előző hónaphoz képest, de ez augusztusban kompenzálódott. Kiemelte, hogy a szektor teljesítményének bővülése átfogó, az építőiparon belül sok területet érint, ami kedvező jel a jövőre nézve.

    Valószínűleg a bővülés okai között van az uniós pénzek beáramlása is az ágazatba, ami tovább élénkítette a szektor teljesítményét - tette hozzá Nyeste Orsolya.

    Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozói ingatlanszektorban súlyos pénzzavarokat okozhat a következő hat-nyolc hónapban, hogy a munkaerő- és alapanyaghiány miatt emelkedőben van a csúszó beruházások száma. Egy éven belül ez akár leállíthatja az építőipar fellendülését - fogalmazott. A szakértő kommentárja szerint a csúszások súlyosan érintik az ingatlanfejlesztők értékesítési lehetőségeit is. Különösen a még meg sem kezdett lakásépítéseknél várható, hogy nagyon elnyúlik a folyamat, mert a potenciális vásárlók is elbizonytalanodnak.

    Az elemző úgy látja, így az építőiparnak legfeljebb egy-másfél viszonylag erős éve lehet, utána megint visszaesés jöhet, amit azért sem lehet kivédeni, mert jóval kevesebb uniós forrás áll majd rendelkezésre.

    Forrás: Pénzcentrum, Napi.hu

  • Friss információk építészeknek és építtetőknek

    A képzés célja, hogy a regionális építész kamarákkal szorosan együttműködve "házhoz vigye" a szakmagyakorlók számára érdekes és fontos tudnivalókat egy ingyenes előadássorozat keretében.

    Kreditpont: MÉK 1 pont (2017/155)
    Jelentkezését a Wienerberger honlapján online űrlapunk kitöltésével várjuk az alábbi linkre kattinva:

    A regisztrációhoz kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ

    Eddig 2017 őszén Veszprémben, Zalaegerszegen, Szekszárdon, Debrecenben, Győrött és Békéscsabán tartották meg a konferenciát.

    Az előadássorozat további állomásai:
    2017. 11. 07. 9:30 – 13:00 Szombathely Park Hotel Pelikán 9700 Szombathely, Deák Ferenc u. 5.
    2017. 11. 09. 9:30 – 13:00 Nyíregyháza Hotel Pagony 4400 Nyíregyháza, Újmajor
    2017. 11. 14. 9:30 – 13:00 Szeged Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri Központi Épület - Rektori Hivatal, Átrium H-6720 Szeged, Dugonics tér 13.
    2017. 11. 15. 9:30 – 13:00 Budapest Larus Étterem és Rendezvényközpont, 1124 Bp., Csörsz utca 18/B

    Program:

    9:00- tól ÉRKEZÉS, REGISZTRÁCIÓ
    9:30- tól ELŐADÁSOK
    • Energiahatékony téglafalazatok tűzvédelmi és tartószerkezeti tervezése, igazolása egyszerűen – Orbán Imre, okl. építészmérnök, tűzvédelmi tervező szakmérnök, WIENERBERGER Zrt., termékfejlesztési mérnök
    • POROTHERM - új termékek a gyakorlatban – Horváth András/Híves Zsolt/Nagy Tamás, WIENERBERGER Zrt., műszaki szaktanácsadó
    • TONDACH termékportfólió felület alapú kategorizálása, TONDACH Zrt., Molnár Gergely, termékmenedzser
    • Világszínvonalú tetőcserépgyártás Békéscsabán - Horváth András/Híves Zsolt/Nagy Tamás, WIENERBERGER Zrt., műszaki szaktanácsadó
    • Gyakorlati bemutatók – POROTHERM Profi és TONDACH termékek alkalmazása
    • Az egyszerű bejelentést érintő jogszabályváltozások – Dr. Fellegi Nándor, jogász

    13:00 EBÉD

  • Jól állunk a tervezett lakásépítésekkel

    Az Eurostat 27 európai országot vizsgáló adatsora az idei második negyedévet vetette össze a 2010-es év negyedéveinek átlagával. Hazánkban két és félszer több lakás építésére adtak ki engedélyt 2017. II. negyedévében, mint hét évvel korábban, a válság időszakában. Ezt csak Svédország és Észtország teljesíti túl – írja az OTP Ingatlanpont elemzése.

    A lista végén szereplő hét országban (Írország, Horvátország, Portugália, Spanyolország, Szlovénia, Ciprus és Görögország) még nem haladja meg az építési volumen a 2010-es értéket, tehát a lakásépítés egyelőre nem lábalt ki a válságból.
    A legalább kétlakásos lakóépületre kiadott engedélyek száma 23,7 százalékkal emelkedett az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A magyarországi növekedés duplája 11,2 százalékos növekedést mutató átlagnak.

    Magyarország mellett a kelet-európai régió országokban is fokozódott a lakásépítési kedv, Csehországban 36,6, Lengyelországban 43 százalékos volt a növekedés, de még Románia is az uniós átlagot meghaladó 12,4 százalékos emelkedést ért el a második negyedévben. “Ezekből az adatokból az látszik, hogy a kelet-közép európai országokban élénkülőben van a lakáspiac és építési kedv, így jelenleg ez a régió jelenti az európai építőipari növekedés motorját” – kommentálta az új adatsort Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    A magyar lakásépítés 2016 elején kapott látványos lendületet az új lakások áfájának csökkentése, a CSOK bővítése, valamint a magánerős építés esetében az áfa-visszaigénylés bevezetésének hatására – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    Hazánkban a kiadott építési engedélyek száma így 2016. elejétől kezdve folyamatosan meghaladja a 2010-es negyedéves átlagértéket, a negyedéves tendencia önmagában is növekedést mutat. Használatba vételi engedélyek számában, azaz lényegében a megépülő lakásmennyiségben viszont csak az idei év második felében, illetve éves szinten 2018-ban várható növekmény. A 2010-es szintet – az építési projektek hosszabb átfutása miatt – is várhatóan csak jövőre haladhatjuk meg.

    Forrás: vg.hu, piacesprofit.hu

  • Óriási különbségek a megyei lakásépítésekben

    A lakásszektor 2016-ban kezdődő élénkülése 2017. I félévében tovább folytatódott: 5004 új lakás épült, 46%-kal több mint egy évvel korábban.

    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fókuszban a megyék című kiadványa szerint a legdinamikusabb növekedés a községekben volt, közel kétszer annyi lakás épült, mint 2016. I félévében. A megyei jogú városokban 38%-kal, a többi városban pedig négyötödével nőtt a használatba vett lakások száma.

    Épített lakások 2016 07 Q2

    Budapesten ugyanannyi lakás épült, mint egy évvel korábban. A megyék többségére ugyanakkor növekedés volt jellemző; Tolna megyében 3, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3,4-szer annyi lakás épült, mint egy évvel korábban. Három megyében a 2016. I. félévinél kevesebb lakást vettek használatba; Bács-Kiskunban 37, Csongrádban 24, Zala megyében pedig 24%-kal csökkent a számuk.

    Országosan tízezer lakosra 5,1 új építésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, az átlag 6-szorosa. Az első fél évben Nógrád megyében 100 ezer lakosra vetítve mindössze 3 új lakás épült, Győr-Mosonban 317. Vas megyében 86, Pest megyében 74, Budapesten pedig 56 lakás ugyanez a mutató. A másik végpont Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye: előbbiben mindössze 3, utóbbiban pedig 5 a százezer főre jutó új lakások száma.

    Győr-Moson-Sopron megyében húzták fel a lakások 29 százalékát, ami mintegy 1500 darabot jelent. Budapest és Pest megye csaknem 19-19 százalékkal, azaz nagyjából ezer-ezer lakással képviselteti magát. Mindez azt jelenti, hogy a Közép-Magyarország régióban és a Kisalföld térségében készült el a lakások több mint kétharmada 2017 első hat hónapjában. Ezzel szemben Nógrád megyében az új lakások mindössze 0,1 százaléka található, de Békésben, Borsodban és Hevesben is kevesebb, mint az összes lakás 1-1 százaléka készült el.

    Érdekes, hogy a vállalkozások (2494 db) és a természetes személyek (2489 db) által épített lakások száma országosan csaknem egyenlő, akárcsak az értékesítés (2558 db) és a saját használat céljára épült lakásoké (2351 db). Szintén kicsi a különbség a családi házban épült lakások (2286 db) és a többlakásos épületben épült (2490 db) száma között.

    engedélyek száma 2017Q2

    2017 I. félévében az építésügyi szakhatóságokhoz összességében 19 823 egyszerű bejelentés érkezett, illetve új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 40%-kal több az előző év azonos időszakinál. Az élénkülés elsősorban Budapesten és a kisebb városokban volt jelentős. Fejér megyében 3,2-szer annyi építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban, ugyanakkor négy megyében (Győr-Moson-Sopron, Somogy, Hajdú-Bihar, valamint Csongrád) visszaesés volt tapasztalható.

    engedélyek változása

    A főképen szereplő térkép pontos adatait ITT lehet megnézni.

    Forrás: KSH, Napi.hu, Magyar Idők

  • Egyre több lakásépítési engedélyt adnak ki

    A KSH adatai azt mutatják, hogy az év első nyolc hónapjában kiadott 25 ezer építési engedélyből és egyszerű bejelentésből közel 18 ezer lakást többlakásos épületben terveznek építeni. 

    Az Eurostat adatai szerint Magyarország mellett a kelet-európai régió is jól szerepelt, Csehország például 36,6, Lengyelország pedig 43 százalékos növekedést ért el. Egy ingatlanos website elemzéséből kiderül az is, hogy az idén az év első hét hónapjában 1,45 millió négyzetméter új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 64 százalékos növekedést jelent éves szinten.

    Újabb, nemzetközi mércével is jó eredményeket produkált a magyar és a kelet-európai lakáspiac. Magyarországon ugyanis a második negyedévben 23,7 százalékkal emelkedett a legalább kétlakásos lakóépületre kiadott engedélyek száma az előző év azonos időszakához képest - idézi az Eurostat legfrissebb adatait az ingatlan.com elemzése. A magyarországi növekedés duplája 11,2 százalékos növekedésről tanúskodó átlagnak.

    Az is látszik a friss adatokból, hogy Magyarország mellett a kelet-európai régió országokban is fokozódott a lakásépítési kedv, Csehországban 36,6, Lengyelországban 43 százalékos volt a növekedés, de még Románia is az uniós átlagot meghaladó 12,4 százalékos emelkedést ért el a második negyedévben.

    Ezekből az adatokból az látszik, hogy a kelet-közép európai országokban élénkülőben van a lakáspiac és építési kedv, így jelenleg ez a régió jelenti az európai építőipari növekedés motorját - kommentálta az új adatsort Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője.

    Az Eurostatos összesítés a második negyedéves adatokat mutatják, de vannak frissebb magyarországi adatok is. Az év első hét hónapjában közel 8 ezer több mint két lakásos lakóépületre adtak ki engedélyt, ami 16 százalékos növekedést jelent éves szinten. A társasház-fejlesztések élénkülését sokkal jobban látszik abból, hogy összesen 1,45 millió négyzetméter alapterületre szólnak a kiadott engedélyek, ami 64 százalékos bővülésnek felel meg éves szinten. Balogh László jelezte, hogy ez a statisztika az engedéllyel rendelkező lakóépületek számát mutatja, a kiadott lakásépítési engedélyek száma ennél magasabb, mivel egy-egy épületben több lakás épül.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Lesz sok új lakás, de mélyen a zsebbe kell nyúlni értük

    A budapesti lakásprojektek száma még nagyobb, ha beleszámoljuk azokat a lakóházépítéseket és ráépítéseket is, ahol 20-nál kevesebb ingatlant fejlesztenek egyszerre. A még el sem készült lakások 65-70 százaléka már tulajdonosra talált. Nagy lakásállomány bővülés várható Dél-Pesten, csak a VIII. és IX. kerületeket nézve, közel 3500 új lakás készül el a következő években.

    A főváros pesti oldalának déli részén összesen 57 azoknak a lakásfejlesztéseknek a száma, amelyek minumum húszlakásos ingatlant építenek meg. A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai alapján a projektek 4470 lakásépítést foglalnak magukba, így a teljes újlakás-állomány 25 százalékát teszik ki. A legtöbb lakóingatlan a VIII. és IX. kerületben épül, ezeknek a száma közel 1600 és 1900, ezt követi a X. kerület 500 épülő lakással. A legdélibb kerületekben (XXI., XXIII.) egyáltalán nem találkozhatunk új projektekkel, de a többi (XVII.,XVIII., XIX. és XX.) kerületben is csupán 490 a következő években elkészülő lakások száma.

    Az árindexek azt mutatják, hogy a lakásárak még soha nem voltak ilyen magasak Magyarországon, ami mögött leginkább Budapest drágulása áll. Míg a kisebb városokban és községekben - főként a hátrányos helyzetű települések esetében - nem volt jelentős áremelkedés, addig Budapest több kerületében is az elmúlt évek alatt megduplázódtak a lakásárak. Jelenleg a fővárosban reálértéken - az inflációval korrigálva - is rekordmagasan vannak az árak.

    Az áremelkedés különösen a belvárosban volt erős, ahol a magyar és külföldi befektetők egyaránt erősítették a keresletet, akik a turizmus bővülésére alapozva a magasabb hozamú rövid távú lakáskiadás mellett döntöttek.

    A megyeszékhelyek közül Győr a legdrágább, ahol a lakásárak Budapest legolcsóbb kerületeihez hasonlóak. Emellett az Észak-Dunántúl emelhető még ki, a keleti országrészből pedig Kecskemét és Debrecen az, ahol valamivel magasabbak az árak. A Balaton továbbra is keresett, ahol az új építésű vízparti vagy ahhoz közeli projektek emelik jelentően az átlagárat.

    A lakáspiacot jellemző ciklikusság felívelő szakaszában a kérdés az, hogy meddig tarthat a mostani áremelkedés. Az idei év első negyedévében tovább emelkedtek az árak, a szakértői vélemények szerint azonban az emelkedés üteme valamelyest csökkenni fog. A drágulás vége még nem látszik - a bérek alakulása és a kedvező hitelkamatok sem utalnak arra, hogy hirtelen érne véget a folyamat - a következő évek során inkább az áremelkedés fokozatos lassulására számíthatunk.

    Ugyan a lakáspiaci szakértők arra számítanak, hogy a kedvezményes lakásáfát a 2019 utáni időszakra is meghosszabbítják, a tervezett lakásprojekteknél több esetben is csúszásokra kell felkészülni, aminek hátterében a munkaerő és a kivitelezési költségek folyamatos emelkedése áll.

    Forrás és további lakáspiaci információk: Portfolio

  • Változás várható a lakbércafeteria szabályozásában

    Ez a támogatási elem az elmúlt években jelentősen megugró bérleti díjak miatt munkavállalók tízezreinek terheit enyhíthette volna a támogatási forma, azonban a túl szigorú feltételek miatt 2017-ben országosan is csupán alig néhány esetben vették azt igénybe.

    Mind a fővárosban, mind a többi nagyvárosban megugrottak az albérletárak: Budapesten négy év alatt kétszeresére emelkedve, immár a 3000 forintos szintet közelíti a bérlakások havi átlagos négyzetméterára, de a győri, debreceni és pécsi kiadó ingatlanok négyzetméteréért is átlagosan 1600 forint feletti összeget kérnek el a tulajdonosaik. A lakóhelyüktől távolabb munkát találók részéről ezért egyre égetőbb az igény egy széles körben is igénybe vehető albérlet-támogatásra - idézi a BDO magyarország elemzését aPénzcentrum

    Az idei feltételek között komoly megszorítás volt, hogy csakis határozatlan idejű szerződéssel lehetett a támogatást igénybe venni - mutat rá Makár Andrea, a BDO Magyarország vezető cafeteria tanácsadója, aki hozzátette, hogy jövőre a juttatás már várhatóan határozott idejű szerződések esetén is járhat, ráadásul annak összege is jelentősen emelkedhet.

    A legnagyobb összeg az igénybevétel első két évében jár: ekkor az alkalmazottak a minimálbér 40 százalékát kitevő támogatáshoz juthatnak adómentesen. Ez jövőre - amennyiben a jogszabályt az eddig megismert terveknek megfelelően hirdetik ki - a minimálbér 60 százalékára nőhet, ami a minimálbér várható emelkedését is figyelembe véve jóval több, mint másfélszeres növekedést jelent. A harmadik és a negyedik évben az idei 25 helyett a minimálbér 40 százaléka lehet majd az elérhető támogatás a változtatást követően. Négy éven túl az eddigi 15 helyett pedig 20 százalékos mértékű támogatást biztosít majd a rendszer.

    A feltételek között szerepel, hogy az állandó lakhely legalább 60 kilométerre, vagy tömegközlekedési eszközzel oda-vissza legalább három órára legyen a munkahelytől, és ezen a körön belül a munkavállalónak semmilyen lakástulajdona, illetve haszonélvezeti joga ne legyen. 2018-ban ez utóbbi feltétel is enyhül, és immár csak a többségi tulajdon lesz a kizáró ok.

    Maradnak akadályok

    Az a megszorítás, hogy ugyanazon bérlakás esetében, melyet többen is bérelnek, csak a bérlők egyike élhet a támogatással, várhatóan jövőre is megmarad, abban az esetben is, ha esetleg a szobákat külön szerződés alapján veszik ki az albérlők. Ez valódi probléma, életszerű helyzet ugyanis, hogy egy távoli településről többen, összefogva költöznek közös munkahelyük közelébe.

    "A legnagyobb akadály azonban továbbra is az, hogy a bérlakáspiac adózás szempontjából továbbra is szürke zónának számít, a főbérlők többsége emiatt nem ad bizonylatot a havidíj megfizetéséről, Bár a kormány azon intézkedése, hogy 2018-tól egységessé és összességében kedvezőbbé válik a lakáskiadásból származó jövedelmek adózása, javíthat ezen a helyzeten, egyelőre nehezen becsülhető meg, hogy ez a javulás milyen gyors és mekkora mértékű lesz" - fogalmazott a BDO szakértője.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Hamarosan véget érhet a lakásépítési boom

    A jelenleg ismert tervek szerint 2020-ban visszaemelkedik majd az új lakások áfája a most érvényes 5 százalékról 27 százalékra. Ez számos kockázatot rejt magában, a jelentős áremelő hatás már jövőre elbizonytalaníthatja a vevői oldalt, a felpörgetett beruházások pedig tovább fokozhatják az építőipart jelenleg is sújtó kapacitáshiányt. A piaci szereplők éppen ezért a kedvezményes áfakulcs meghosszabbítását sürgetik.

    A nagyobb társasházépítések sorsa még idén eldől. Ha 2017 végéig nem születik döntés az új lakások áfájának a 2019 utáni alacsonyan tartásáról, akkor az ingatlanfejlesztők egy része nem vág bele újabb építkezésekbe, mivel egy-egy nagyobb építési projekt átfutási ideje 18-24 hónap - mondta a Magyar Nemzetnek Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos ügyvezetője.

    A szakértő arról is beszélt, hogy mostanság jelentős az érdeklődés az új otthonok iránt. A lakások 20-30 százaléka már a tervezőasztalról elkel. Az ingatlanok további 70 százaléka pedig általában az építkezések befejezéséig vevőre talál.

    A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei év első felében 5004 új lakás épült, 46 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma pedig 19 823, ami 40 százalékkal több, mint 2016 első félévében volt. Ezek a számok azonban csak a rendkívül alacsony bázisértékekhez viszonyítva tűnnek soknak.

    A Magyar Nemzet által megkérdezett szakemberek arra számítanak, hogy idén összesen legfeljebb 14-16 ezer új lakást adnak át, ami töredéke a kívánatos mennyiségnek. Az átadott ingatlanok száma ugyanis meg sem közelíti az évi 40 ezres szintet, ami szükséges lenne ahhoz, hogy százévente megújuljon a 4,4 milliós hazai lakásállomány. Az építési hajlandóság pedig jelentősen visszaesik, ha kormányzat nem hajlandó végre döntést hozni a kedvezményes áfa megtartásáról – hangsúlyozzák hozzáértők.

    Így a jövőre induló nagyszabású fejlesztések már nem lennének biztosan megvalósíthatóak az alacsonyabb adózás megszüntetéséig. Jelenleg 5-7 ezer társasházi lakás építése zajlik a fővárosban. A nagyobb építtetők kivonulása a piacról azzal járna, hogy több ezer lakás építése elmaradna a következő években.

    Romolhat a minőség a rohanásban

    Egyes szakemberek szerint az áfahatáridő miatt most zajló építkezési hajrá - miután szakemberhiánnyal is párosul - az épülő otthonok minőségének romlását hozhatja magával.

    A szakemberhiány pedig nem enyhül, sőt, a egyéb építőipari beruházások elszívó hatása is egyre fokozottabban érvéynesül.Török Árpád, a TriGranit vezérigazgatója a Portfolionak adott interjújában arról beszélt, hogy "a meglévő kapacitás a biztosabb projektek felé koncentrálódik, a vállalkozók számára pedig egy komolyabb irodaberuházás nagyobb presztízsértéket és nagyobb biztonságot jelent, mint a lakóingatlan-fejlesztések".

    Az építőipari cégek rendelésállományának későbbiekben várható csökkenése keresztülhúzhatja a hosszú távon tervező vállalkozások fejlesztési terveit is. Több társaság ugyanis arra számít, hogy az újlakás-építések köszönhetően az építőipar kilábalhat a válságból. Számos fix áron szerződő vállalkozó ugyanakkor áfaemelés nélkül is nehéz helyzetbe került idén, mivel az alapanyagok, a bérek és egyéb költségeik mintegy 25 százalékkal emelkedtek az elmúlt hónapokban, amit utólag nehezen hajlandóak kifizetni a megrendelők.

    Iparági szakértők szerint a lakáspiac nem bírna el további 22 százalékos, hirtelen bekövetkező áremelkedést 2019 végén. Az árak ugyanis már most is olyan magasak, hogy sokak számára megfizethetetlenek az új építésű otthonok - írta a Magyar Nemzet.

    Hosszú távra lehetne tervezni

    A minél előbbi döntéshozatal az 5 százalékos áfa véglegesítéséről segíthetne ezen a helyzeten, megszűnne a kivitelezőkre nehezedő nyomás, hiszen nem lenne muszáj minden projektjüket rohamtempóban befejezni 2019 végéig, így a kapacitásgondok is enyhülhetnének.

    A Cordia Zrt. régóta szorgalmazza, hogy a kormány 2020 után is tartsa fenn a kedvezményes áfakulcsot, mert ezzel egyrészt elkerülhető a kereslet visszaesése, másrészt az építőipart sújtó munkaerőgondokon is enyhíteni lehetne. "Amellett, hogy bízunk a kedvező kormányzati döntésben, olyan fizetési konstrukció kialakításán dolgozunk, amelynek révén a vevők akkor is a jelenlegi, 5 százalékos áfakulccsal tudnák kifizetni a lakás vételárát, ha az ingatlan átadására 2020-ban kerül sor" – nyilatkozta a portálnak Földi Tibor a Cordia Zrt. vezérigazgatója.

    Forrás: napi.hu, mno.huPortfolio

  • Pályázat gázkonvektorok cseréjére

    Az 1,5 milliárd forint országos keretet lakosságarányosan régiókra bontották, pályázatot is régiónként lehet majd beadni szeptemberben a meghirdetett időpontokban.

    Magyarországon mintegy 3 millió gázkonvektor van a lakóingatlanokban, ezek többsége korszerűtlen, elavult, ezért biztonsági és energiahatékonysági szempontok miatt szükséges a csere.

    A pályázati felhívás az NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet, konvektor2017.nfsi.hu portálon érhető el.

    Számítások szerint az energiahatékonyságot és a biztonságot javító lakossági pályázat mintegy 12 500 gázkonvektor cseréjét teszi lehetővé. A pályázaton 80 százalékos támogatást adnak, egy konvektor cserére maximum 120 ezer forint, több konvektor cseréje esetén maximum 500 ezer forint vissza nem térítendő támogatást lehet kapni.

    Az Otthon melege program háztartási nagygépes pályázatainak tapasztalatai alapján érdemes időben felkészülni a beadásra, a korábbi pályázatokon az első 2-3 órában az igények döntő többsége beérkezett.

    Forrás: 24.hu

  • Elengedik a családok lakáshitelének egy részét

    Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára elmondta: a kedvezmény a már meglévő, illetve a jövőben felvett jelzálog-hitelekre is vonatkozik, és azok a családok vehetik igénybe, ahol a harmadik vagy a további gyermek jövő január 1-je után születik. A kedvezmény már a várandósság 12 hetétől igényelhető a tartozás 1 millió forintos csökkentése. A korábban született gyermekeknél nincsen felső korhatár, a hiteltartozás csökkentése akkor is igényelhető, ha az idősebb gyermek már nagykorú.

    Az intézkedésre a jövő évre 17 milliárd forintot terveztek - közölte Novák Katalin.

    Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a keret felülről nyitott. A rendelet kihirdetése előtt felvett ingatlanfedezetű jelzálog-hiteleknél mind a lakáscélú, mind a szabad felhasználású kölcsön esetén igénybe vehető a csökkentés, a kihirdetés után felvettek esetében csak a lakáscélú jelzálog-hiteleknél - közölte.

    Az állami támogatást a pénzügyi intézményeknél kell igényelni. Az előtörlesztési díjat az igénylő helyett az állam fizeti meg a bankoknak - ismertette Hornung Ágnes.

    Novák Katalin kitért arra, hogy 1981 óta csökken a népesség Magyarországon. Ezért is hirdettek meg egy demográfiai programot, amely számos intézkedéssel támogatja a gyermeket vállalókat, ennek része a jelzáloghitel-tartozás csökkentése is - jelezte.

    A harmadik, illetve minden további gyermek után járó 1-1 millió forintos hitelelengedést minden olyan család, illetve pár igényelheti, amelynek már van legalább két gyermeke, a vér szerinti és az örökbefogadott gyermekeket is figyelembe veszik - ismertette Novák Katalin. Hozzátette, nagykorú gyermekek esetében az együttlakási kötelezettséget sem írják elő.

    A pénzügyi intézmények bírálják el a támogatási kérelmet, pozitív döntés esetén támogatási szerződést kötnek az igénylővel, majd a tartozásból jóváírják az 1 millió forintot. A pénzintézet az állami támogatást utólagos finanszírozással hívja le a kincstártól - ismertette Hornung Ágnes. Ha a bank nem fogadja el a támogatási kérelmet, az igénylő a kormányhivatal járási hivatalához fordulhat jogorvoslatért - tette hozzá.

    Jelezte azt is, az igénylőknek legalább 50 százalékban a kölcsönre fedezetet nyújtó ingatlan tulajdonosainak kell lenniük, nem lehet köztartozásuk, valamint feltétel a büntetlen előélet. Kiemelte ugyanakkor, hogy a hátralékos adósok is igénybe vehetik a támogatást.

    Hornung Ágnes a költségvetési hatásokról elmondta: évente 10-20 milliárd forintos kiadással számolnak, a pontos összeget előre nem lehet megbecsülni, mert az a családok egyéni döntéseitől függően alakul. 2018-ra 17 milliárd forintot különített el erre az intézkedésre a kormány.

    Forrás: kormany.hu, Pénzcentrum

  • Elég vonzó lesz-e a korszerűsítési ingyenhitel?

    A MEHI által készített elemzés egészében ITT olvasható el.

    Közel 22 ezer háztartás energiahatékonysági felújítását, illetve megújuló energiaforrással történő ellátását szeretné elérni a kormány a 115 milliárd forint keretösszegű uniós forrásból. Annál is fontosabb a program sikeressége, mert Magyarország azt vállalta, hogy 2014-2020 között összesen 154 PJ halmozott végső energiamegtakarítást ér el. A lakossági megtakarítások ennek teljesítéséhez elengedhetetlenek. Idén áprilisban indult a hitelprogram, a mostani változtatások célja, hogy pontosítsák és kedvezőbbé tegyék a hitelprogram feltételeit. Egyelőre nem lehet tudni, hány hiteligénylő járt sikerrel.

    Két, egymással összefüggő kérdést érdemes mérlegelni a hitelkonstrukció kapcsán: vajon annak feltételrendszere elég vonzó-e ahhoz, hogy szívesen felvegyék a háztartások, lakóközösségek. Valamint azt, hogy önmagában a hitel (állami támogatás nélkül) elég vonzó-e ahhoz, hogy ez tömegesen[1] beindítsa az energetikai beruházásokat.

    „Ingyenhitel” – elég vonzó lett ahhoz, hogy felvegyék?

    A hitelkonstrukció kecsegtetőnek tűnik: 10 százalék saját forrás mellett lehet kamatmentes kölcsönt felvenni kifejezetten energetikai fejlesztésekre. Legfeljebb 20 év futamidővel családi házak esetén 10 millió forint igényelhető, társasházak esetén lakásonként 7 millió. A hitel alsó határa 500 ezer forint, 2 millió forintig nem szükséges hitelfedezetet biztosítani.

    A kamattámogatott hitelkonstrukcióban hozott egyik legfontosabb pozitív módosítás arra utal, hogy vissza nem térítendő támogatással is kombinálhatóvá válik a hitel. Szeptember elsejével önrész helyett bevezetésre került a saját forrás fogalma, ami egyszerre tartalmazhat önerőt és állami támogatást is.

    Pozitív fejlemény az is, hogy a lakás-takarékpénztári számlán lévő, az állami támogatással és betéti kamattal növelt megtakarítások a kölcsönből fennmaradó rész elő- vagy végtörlesztésére felhasználhatók.

    Előrelépés még, hogy a módosult feltételek enyhítettek a lakóközösségek - társasházak és lakásszövetkezetek - jelzálogi, óvadéki feltételein, de a hitelösszeg 20 százalékára előírt fedezettségi kötelezettség így is kedvezőtlenebbnek tűnik, mint a lakástakarék (LTP) konstrukciókhoz kötődő piaci gyakorlat. Ez feltételezhetően visszafogja majd a lakóközösségek hitelfelvételi kedvét.

    A hitelprogram módosítása sok technikai és fogalmi pontosítást is tartalmaz, mely remélhetőleg egyszerűsíti a hitel felvételén gondolkodók – amúgy nem egyszerű – dolgát.

    Van azonban két problémakör, mely akkor is fellép, ha magánszemély, vagy ha lakóközösség veszi fel a kölcsönt. Az egyik, hogy a hitel „kvázi” utófinanszírozásúvá válik a gyakorlatban. Csak a saját erő teljes felhasználása után, a termékre vagy szolgáltatásra kiállított számla ellenében fizet a bank. Gondot jelenthet majd az is, hogy a kivitelezési munkálatok elszámolható munkadíja az elszámolható anyagköltség 60 százalékánál nem lehet több.

    E két feltétel miatt várhatóan csak az lesz képes átmeneti finanszírozási gondok nélkül befejezni egy beruházást, aki a minimálisan előírt[2] saját erő felett jóval magasabb önerővel rendelkezik. A MEHI tapasztalatai szerint azonban ez a magyar háztartások többségének sajnos leküzdhetetlen kihívást jelent, és megkérdőjelezi a hiteltermék eredeti célját: az energiahatékonysági beruházások ösztönzését olyan háztartásokban, ahol erre nagy szükség lenne, de nincs vagy kevés a rendelkezésre álló forrás.
    Áthidaló megoldás egy legalább 25-30 százalékos előleg lenne, ez azonban sajnos egyelőre nem került bevezetésre.

    Csak hitelből beindíthatók-e tömegesen a rezsicsökkentő, energiahatékonysági beruházások?

    A MEHI több évre visszanyúló lakossági felmérései alapján[3] sajnos a hitel jellegű programok – még ha kamattámogatás mellett is kerülnek meghirdetésre – önmagukban kevésbé vonzók. A csak hiteltermékre alapuló lakossági konstrukció várhatóan nem fog felújítási hullámot elindítani. Ennek számos oka van, köztük az egyik kiemelkedő az egymástól eddig függetlenül működtetett támogatási formák rendszere (Otthon melege, lakástakarék és kamattámogatott hitel). Ezek részben lerontják egymás hatását, részben pedig nehezítik a felújítók dolgát.

    Az LTP – a 30 százalékos állami támogatás miatt – jobb feltételeket biztosít, mint az ún. „ingyenhitel”, de jellemzően előtakarékossághoz kötött, és nincsenek csatolt energetikai elvárások. Az Otthon melegére várók pedig inkább nem indítanak el hitel alapú beruházásokat, amíg reménykedhetnek abban, hogy kapnak állami támogatást energiahatékonysági felújításuk mellé. Ha pedig több forrást is igénybe akar venni a felújító, mindegyikre külön-külön kell pályázni, ami sok adminisztrációval jár, így erősen visszatartó hatású.

    Nagyon fontos lenne a fentiek miatt a különböző támogatási formák szabályrendszerének és forrásainak összehangolása, koherenciájának megteremtése, ideális esetben egy egykapus rendszer kialakítása.

    A magyarok számára fontos lenne otthonuk energiahatékonnyá tétele

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet 2016 év végi kutatása szerint a magyar háztartások 24 százaléka felismerte az energiahatékonysági beruházásokban rejlő rezsicsökkentés lehetőségét. 920 ezer háztartás szeretne a következő öt évben valamilyen energia-megtakarítással járó felújítást végezni azon a lakóházon, amelyikben él.

    „Az épületek felújítása, korszerűsítése, az energiatakarékosság ösztönzése sokféle jótékony hatással jár. Az energiahatékonyság olyan láthatatlan erőforrás, amelynek fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül lehet csökkenteni a rezsiszámlákat. Az energiahatékonyabb otthonok megteremtése – az olyan pozitív környezeti hatásokon túl, mint a klímaváltozás hatásainak enyhítése - komoly nemzetgazdasági előnyökkel is jár. Az energiahatékonysági felújítások során kialakított lakókörnyezetben javul az emberek egészségügyi állapota, így jelentősen csökkenthetők az egészségügyi, társadalombiztosítási kiadások is. Tehát nemcsak érdemes ezzel kormányzati szinten is foglalkozni, hanem kikerülhetetlen.” – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.
    _________________________________
    [1] A lakásállomány elöregedésének megállításához évi 100 ezer feletti, komplex felújításra lenne szükség.
    [2] Legalább 10% saját forrással kell rendelkezni a hiteligénylőnek, amely állhat önerőből és vissza nem térítendő támogatásból
    [3] MEHI 2016 évi kutatás

    Forrás: MEHI.hu

  • Nettó nulla épületek a Zöld Építés Hetén

    Az épületeink a primer energia fogyasztás több mint 40%-ért felelnek, és ezzel párhuzamosan az épületekhez köthető károsanyag-kibocsátások is számottevőek. Nem hiába tekintünk az épített környezetünkre "bűnösként", amikor az éghajlatváltozásról van szó. De ennek nem kell így lennie, mert hősök is lehetnek. Amikor az épületek teljesítik a nettó nulla szintet, akkor tiszta energiát használnak, hatékonyan működnek és nem pazarolják az energiát - vagyis segítenek bennünket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

    A Nemzetközi Zöld Építés Hetén a World Green Building Council és a HuGBC is arra ösztönöz minden embert a Földön, hogy vegyük észre az épület-hősöket ott, ahol élünk és dolgozunk! Csatlakozzanak minél többen a zöld szervezetekhez abban a küldetésben, hogy minden épület NET ZERO legyen 2050-ig.

    „Az egyesületünk azon dolgozik csaknem 10 éve, hogy épületeink környezettudatosak, egészségesek és hosszú távon is fenntarthatóak legyenek. A világszerte évente megrendezett Zöld Építés Hetéhez mi is hasznos és érdekes programokkal kapcsolódunk – mondja Barta Zsombor, fenntarthatósági szakember, a HuGBC elnöke.„Ebben az évben a NET ZERO épületeken van a hangsúly és azon, hogy 2050-ig az épületeink nulla energiafelhasználásúvá váljanak, és ezáltal is elősegítsék azon globális törekvéseket, melyek a klímaváltozás elleni fellépés érdekében születnek. Az ambiciózus cél elérése érdekében rengeteg teendők van. Szervezetünk a zöld építészet széles palettájával foglalkozik, és tevékenységeinken keresztül nemcsak a szakmabeliek, de az épületek használói is olyan értékes információkhoz juthatnak, melyekkel a fenntarthatóbb épített környezet célkitűzése elérhetőbbé válik mindannyiunk számára.”

    A NET ZERO épület fogalmát azért érdemes tudatosítani. Olyan, fokozottan energiahatékony épületekről van szó, amelyek megújuló energiaforrásból termelik meg vagy akár szolgáltatják is a működésükhöz szükséges energiamennyiséget. De a nettó nulla épületek nem csak a széndioxid-kibocsátásról és az energiáról szólnak. A kifejezés vonatkoztatható a víz- vagy a hulladékgazdálkodásra is, melyek egy épület üzemeltetése vagy akár életciklusa során szintén vizsgálandók.

    A hét itthoni programjai:
    Green Walk
    Hétfőtől szombatig tart majd a 2013 óta évente megrendezésre kerülő Green Walk, mely kezdeményezés fontosságát mutatja, hogy tavaly bejutott a Civil Díj döntősei közé. 6 napon át közel 20 létesítménybe juthatnak be az érdeklődők, többek között a nagyközönség előtt máskor elzárt épületekbe is. A sétákat az épületet tervező építészek, fejlesztők vagy üzemeltetők vezetik, így a résztvevők első kézből juthatnak érdekes információkhoz. A férőhelyek korlátozottak, a részvétel ezért előzetes regisztrációhoz kötött.
    A látogatható épületek részletei és regisztráció itt.

    Green Talk (angol nyelvű program)
    A másfél órás programon az Irota Ecolodge tulajdonosa, a holland Lennard de Klerk mutatja be a projektet, nevezetesen három családi ház léptékű, környezettudatosan megépült üdülőház történetét a tervezéstől az ökológiai lábnyom számítás eredményéig. A férőhelyek korlátozottak, a részvétel ezért előzetes regisztrációhoz kötött.
    A program részletei és regisztráció itt.

    Öko Home konferencia és kiállítás
    A Bercelen október 6-7-én megrendezésre kerülő rendezvény fő célja, hogy hiteles képet adjon az európai ökoépítészetről, megismertesse a résztvevőkkel az érvényben lévő szabályozásokat és lehetőségeket. Ebben segítenek területük elismert hazai és külföldi előadói, akik nemcsak elméleti, de komoly gyakorlati tapasztalattal is rendelkeznek. A kiállítók között megtalálhatóak lesznek gyártó cégek, akik a természetes építőanyagokkal és rendszereket fogják tudni bemutatni és megválaszolni a konkrét kérdéseket. A rendezvény szakmai védnöke a HuGBC.
    A program részletei és regisztráció itt.

    Forrás: HuGBC

  • Lendületben a lakásépítések

    Az év második három hónapjában közel 452 milliárd forint értékben indultak el kivitelezési munkák Magyarországon. Ez az eredmény ugyan valamivel elmarad a tavalyi év azonos időszakától, de összességében az első félévben megkezdett munkák értéke a tavalyi egész éves összeg közel 70 százalékán állt június végén, miután összesen több mint 953 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés mutató értéke az év első 6 hónapjában. Ez egyben azt is jelenti, hogy az idei év első félévében elkezdett kivitelezések összértéke közelíti a 2015-ös teljes éves eredményt.

    A magasépítés és a mélyépítés egyaránt jól teljesített az év eddigi részében, de különösen a mélyépítés esetében szembeötlő a növekedés az adatbázisban szereplő projektek alapján, ahol 2017 első félévében az elkezdett kivitelezési munkák összértéke megközelítette a tavalyi egész éves összeget. A magasépítések esetében a lakásépítések szerepe továbbra is meghatározó, ahol a már eddigi magas volumeneket ismét sikerült fokozni a második negyedév során. 

    2017Q2 G1

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint

    A lakásépítés a magasépítés motorja

    A magasépítések esetében ugyan a 2016 második negyedéves összértéknél némileg alacsonyabb volt a megkezdett kivitelezési munkák összege idén április és június között, összességében azonban az első félév így is 4 százalékkal magasabb aktivitási eredményt hozott, mint a tavalyi ugyanezen időszak.

    A magasépítési szektor fő motorjának továbbra is a lakásépítések számítanak, amelyek sorra döntögetik a rekordokat, az első félévben megkezdett társasházi (4-nél több lakást tartalmazó) lakáskivitelezési munkák összértéke meghaladta a 180 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 63 százalékos növekedést jelent. Az EBI Építésaktivitási Jelentés adatai szerint 2000 óta soha ilyen értékben nem indultak még többlakásos lakásépítési projektek egy félév alatt, mint az év első 6 hónapjában.

    Az irodapiacon úgy tűnik a fejlesztők valamivel kisebb sebességre kapcsoltak, legalábbis a tavalyi év első 6 hónapjával összehasonlítva mérséklődött az újonnan elkezdett irodaház-beruházások volumene, összesen 142 projekt építése indult el a tavalyi 150-el szemben. A magasépítések közül a szintén egyik meghatározó tényezőnek számító ipari épületek és raktárak esetében 2017 első 6 hónapjában valamivel kevesebb, mint 107 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkálatok.

    Csökkent a régiós egyenlőtlenség

    Mint előző jelentésünkben bemutattuk, az év első negyedévében az építőipari megkezdett kivitelezési munkák erőteljes területi koncentráltságot mutattak, a beruházások jelentős része, 75 százaléka a Közép-Magyarország régióban kezdődhetett el, melyben azonban nagy szerepet játszott az itt elindított egy-két kiemelt projekt. Ez a koncentráltság jelentősen csökkent a második negyedévben, a megkezdett építések 35 százaléka kapcsolódott a Közép-Magyarország régióhoz, ami már közelíti a 2014-2016 közötti időszakot jellemző átlagos részesedést, összességében az első félévben a Közép-Magyarország régió részesedése az aktivitás kezdésben 54 százalékos volt. Több beruházás elindult a Keleti régiókban is, amelynek eredményeként a megkezdett kivitelezési munkák 43 százaléka kapcsolódott a második negyedévben ehhez a területhez, ami jelentősen meghaladja a 2014-2016 közötti időszakot jellemző 36 százalékot.

    2017Q2 G2

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között

    A lakásfejlesztők rákapcsoltak

    A már eddig is jelentősen bővülő társasházi lakásépítések 2017 második negyedévében még nagyobb sebességre kapcsoltak, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a fejlesztők valószínűleg még a 2020. január 1-től ismét 27 százalékra történő áfaemelkedés előtt szeretnék befejezni projektjeiket, és értékesíteni a lakásaikat. A kivitelezéseket ezért még idén, vagy legkésőbb a jövő év elején el kell indítaniuk, ami az aktivitás számokon is látszik. 2017 második három hónapjában, összértékben közel 100 milliárd forint értékben kezdődtek meg 4 lakásosnál nagyobb társasházi lakóingatlan beruházások Magyarországon, ami 33 százalékkal magasabb összeget jelent, mint az előző év azonos időszaka. Az idei második negyedévben 139 társasházi lakáskivitelezési projekt indult el, melyből 76 volt a teljesen új építés.

    Összességében az idei év első félévében 184 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkák a lakásszektorban 4-nél több lakást tartalmazó társasházakhoz kapcsolódóan, ami előrevetíti, hogy 2017 a 2016-os rekordot is jelentősen túlszárnyalhatja a megkezdett építési munkák összértékét illetően, tekintve, hogy tavaly összesen 230 milliárd forintot tett ki az elindított társasházi lakásberuházások összege, vagyis az idén már elértük a 2016-os érték 80 százalékát. A projektek befejezésére azonban még továbbra is várni kell, mint azt a 3. ábra mutatja, az első félévben elkészült projektek értéke nagyjából megegyezik a tavalyi második 6 hónap eredményével, a következő félévévekben azonban jelentős bővülésre lehet számítani. Az elmúlt másfél év alatt, vagyis az áfacsökkentés kezdete óta ugyanis 414 milliárd forint értékben indultak el társasházi lakáskivitelezések hazánkban. Az adatbázis adatai alapján már a következő félévben közel 150 milliárd forint értékben várhatóak társasházi átadások.

    2017Q2 G3

    Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2017 első féléve között folyóáron

    Szintén beszédes, ha a társasházi lakásépítések féléves teljesítményét vizsgáljuk meg, vagyis az adott időszakban az építésre fordított összegeket. A lakásszektor dübörgését jól mutatja, hogy csak az idei első félévben közel 124 milliárd forintot fordítottak társasházi lakáskivitelezésekre a beruházók, míg tavaly 150 milliárd forint volt ez az összeg, vagyis 2016 eleje óta 274 milliárd forint került elköltésre a különböző társasházi lakásprojektek keretében.

    2017Q2 G4

    A társasházi lakásépítések esetében az adott időszakban építésre fordított összeg, vagyis a társasházi lakás szektor teljesítménye folyóáron

    A 2016 eleje óta elkezdett legnagyobb költségvetésű projektek jellemzően Budapesthez kapcsolódnak, a legnagyobb projektek közé a főváros mellett még egy-két győri, debreceni, székesfehérvári és siófoki beruházás kerülhetett be. A legjelentősebb, már építési fázisban lévő beruházások között van a Duna Terasz Prémium, a Csalogány43, a Corvin Atrium I. és II. üteme, a Sasad-liget lakópark, a BudaPart BRA társasház, a Tópark Be My City és a Nerium Park, melyek mind több mint 5 milliárd forintból valósulhatnak meg, az adatbázis adatai alapján.

    A társasházi lakásprojekteket illetően továbbra is a Közép-Magyarország régió teljesítménye kiemelkedő, amelynek részesedése a megkezdett kivitelezési munkák összértékében közel 72 százalékos, míg a korábbi, 2014-2016 közötti időszakban 55-56 százalékot tett ki ez az arány. A legkisebb volumenben a keleti régiókban indultak társasházi lakásberuházások, azon belül is az Észak-Magyarország régió áll az aktivitás kezdés összértékét illetően az utolsó helyen.

    2017Q2 G5

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésről
    A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.
    A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.
    Az teljes kiadvány megrendelésének feltételeiről és a kutatással kapcsolatos háttérinformációkról az ebi@ibuild.info címre írva kaphat tájékoztatást.

    Forrás: ibuild.info

  • A régi lakók is jól járnak a tetőtérbeépítéssel

    A tetőtér az elmúlt néhány évben vált ismét divatossá, nem meglepő, hogy ezek az ingatlanok jellemzően a nagyvárosok belső kerületeiben találhatók. Ebből adódóan a tetőteres lakások négyzetméterára 8-10 százalékkal magasabb a többihez képest az új építésű és újszerű ingatlanok esetében, a fővárost illetve néhány vidéki várost nézve.

    Országosan az eladásra kínált ingatlanok mindössze 1-1,5 százaléka tetőtér-beépítéses, Budapesten 1 év leforgása alatt 1300 ilyen ingatlan cserélt gazdát. A foghíjtelkeket pillanatok alatt elkapkodja a fejlesztők egy kis csoportja, így más beruházók számára a rosszabb állapotú bérházak felvásárlása és felújítása, illetve a felfelé terjeszkedés, vagyis a ráépítés a lehetséges alternatíva.

    Az eladásra kínált tetőteres lakások túlnyomó része Budapesten főleg a VI., VII. és IX. kerületekben vár új tulajdonosra. Győrben, Debrecenben, Székesfehérváron és Szegeden az országos forgalomnak csak töredéke zajlik ebben a csoportban, de ezekben a városokban is fogytán vannak a belvárosi telkek, és így egy-két éven belül felpöröghet a tetőteres otthonok üzlete.

    Az említett fővárosi kerületekben az új építésű és újszerű tetőtér-beépítéses lakások ára 8-10 százalékkal haladja meg a többi lakás árát, így a VI. kerületben például 764 ezer forintos, a IX. kerületben 679 ezer forintos és a VI. kerületben 635 ezer forintos négyzetméteráron lehet ilyen lakóingatlanokat vásárolni.

    A lakók a beruházónak adott engedélyért cserébe sok mindent kaphatnak, ha elég határozottak a tárgyalásokon. "Gyakori, hogy a tető teljes cseréjét, a közművek és a pince felújítását is kiharcolhatják. A régi, lerobbant lift helyére vadonatúj, korszerű, gépháznélküli felvonót építtethetnek be, hiszen a fejlesztő így könnyebben adhatja el a tetőtéri lakásokat. A lépcsőház is visszakaphatja az eredeti stukkókat, korlátokat és a kaput is kicseréltethetik vagy felújíttathatják. Egyenes következménye mindennek, hogy akár 20-30 százalékot is növekedhet a régi lakók ingatlanának értéke." - mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője.

    Forrás: Portfolio

  • Szeptembertől lehet pályázni gázkonvektorok cseréjére

    Az Otthon Melege Program keretében meghirdetett családbarát pályázati konstrukciók célja, hogy gyors, megfelelő intenzitású támogatáshoz juttassák a lakosságot az ország egész területén. Ennek hatására nemcsak a lakossági energia-felhasználás hatékonysága javulhat, hanem mérséklődik a hazai szén-dioxid-kibocsátás is.

    A programnak köszönhetően a háztartások energiafelhasználása érzékelhető mértékben csökken. A 2014 szeptemberében indult Otthon Melege Program mára már több mint 130 ezer háztartás energiahatékonyságát javította.

    A hazai lakóingatlanokban közel 3 millió korszerűtlen gázkonvektor működik. Mielőbbi cseréjük elősegítése érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 80 százalékos támogatási intenzitás mellett maximum 500 ezer forint vissza nem térítendő támogatást biztosít.

    A gázkonvektorok cseréjéhez 2017. szeptember 21-én 8 órától a rendelkezésre álló 1,5 milliárd forint összegű forrás kimerüléséig, elektronikus úton, a pályázati portálon keresztül igényelhetnek támogatást az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező magánszemélyek.

    A Pályázati Felhívás, a Pályázati Útmutató és annak mellékletei 2017. augusztus 21-étől érhetőek el a konvektor2017.nfsi.hu pályázati portálon. A pályázattal kapcsolatos kérdésekben az NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. (NFSI) Ügyfélszolgálata ad bővebb tájékoztatást.

    Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

  • Könnyítettek a korszerűsítési hitel szabályain

    Könnyítés a természetes személyeknél, hogy a 2 millió forintot elérő, vagy meghaladó kölcsön felvétele esetén az elvárt fedezettség mértékét csökkentették, illetve a korszerűsítés tárgyát képező ingatlan rendeltetésszerű használatát már nem kell fűtési célú energiaszámlákkal igazolni. Szintén kedvező módosítás, hogy a lakástakarék-pénztári megtakarításokat a kölcsön elő- vagy végtörlesztésére is felhasználhatják az ügyfelek. A további módosításokat, kiegészítéseket és pontosításokat alábbi cikkünkben foglaljuk össze.

    A termékleírásban történt fontosabb módosítások:
    - Természetes személy hiteligénylő esetén a 2 millió forint kölcsönösszeget elérő, vagy azt meghaladó kölcsön esetén az elvárt fedezettség mértékét csökkentették, mégpedig a tőkekitettség 70%-áról 50%-ára.
    - A hiteligénylőknek lehetőségük van a lakástakarék-pénztári megtakarításokat a kölcsön elő- vagy végtörlesztésére felhasználni.
    - Az energetikai tanúsítványnak CO2 kibocsátási értékeket is tartalmaznia szükséges.
    - A társasházi és lakásszövetkezeti hiteligénylő az épület közös használatú gépészeti rendszereinek korszerűsítésére vagy cseréjére nem igényelhet hitelt, hiszen ez a szabály törlésre került.
    - A fent említett hitelprogramokra nem vonatkoznak a tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségek.
    - Egyes indikátorok mértékegységében történtek változtatások, a futamidőre vonatkozóan kiegészítés történt, illetve egyéb technikai jellegű változásokat is végrehajtottak.

    Az eljárási rendben történt fontosabb változások:
    - Törlésre került az a szabály, amely szerint a korszerűsítés tárgyát képező ingatlanokra vonatkozóan azok rendeltetésszerű használatát fűtési célú energiaszámlákkal igazolni szükséges. Ez azt jelenti, hogy nincs szükség energiaszolgáltató által kiadott havi számlára, éves elszámoló számlára, továbbá a nem energiaszolgáltatótól vásárolt tüzelőanyagok esetén a tüzelőanyag beszerzését alátámasztó számlára, szerződésre sem a hitelkérelem benyújtásához.
    - Lehetővé tették, hogy a hiteligénylő a projekt megvalósításához más, vissza nem térítendő támogatást is felhasználhasson.
    - A hitelkérelem benyújtását megelőzően megkezdett beruházás esetében a 180 napnál korábban kiállított számla is elfogadható (eddig 180 nap volt a korlát).
    - A részleges homlokzatszigetelés is támogatható, vagyis a hitel felvétele esetén már nem szükséges a lakóépület összes homlokzati síkjának szigetelése.
    - Rögzítették az eljárási rendben is, hogy a hiteligénylőknek lehetőségük van a lakástakarék-pénztári megtakarításokat a kölcsön elő- vagy végtörlesztésére felhasználni, illetve az energetikai tanúsítványnak CO2 kibocsátási értékeket is tartalmaznia kell.
    - Természetes személy hiteligénylő és több igényelt kölcsön esetén módosultak az ingatlanbiztosíték bevonásának szabályai (összeszámítási szabályt fogalmaztak meg).
    - A társasház és lakásszövetkezet hiteligénylők esetében a 90 napon túli közösköltség-tartozással rendelkezőkre eső hitelrész finanszírozhatóságára vonatkozó szabály módosult; a követelésen alapított zálogjogra, mint biztosítéki formára vonatkozó technikai szabályok bemutatásra kerültek, az osztatlan közös tulajdon megfogalmazása pontosításra került, illetve további technikai jellegű változások is történtek.

    A módosítások 2017. szeptember 1-én lépnek életbe.

    Amire figyelni kell a folyamatban lévő hitelkérelmek esetében
    - A már benyújtott, azonban még el nem bírált hitelkérelmek vonatkozásában minden esetben az új szabályokat kell alkalmazni.
    - Amennyiben a hiteligénylő hitelkérelme pozitívan került elbírálásra, azonban a szerződés megkötésére még nem került sor, akkor az igénylő kérése szerint az eredeti bírálatnak és szabályoknak megfelelően, vagy az új feltételek szerint lehet a kölcsönszerződést megkötni.
    - Korábbi feltételek alapján már megkötött kölcsönszerződések esetében az adós jogosult a szerződés módosítását kezdeményezni, amelyre már a meghatározott (adott esetben kedvezőbb) új feltételek alkalmazandók.

    A hivatalos pályázati oldalon már elérhető mindkét felhíváshoz (GINOP-8.4.1/A-17VEKOP-5.2.1-17) tartózó közlemény, mely részletesebben kifejti a hitelprogramok dokumentációiban történt módosításokat.

    Forrás: portfolio.hu

  • Indul a háztartási nagygépek csereprogramja

    A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára ismertette, hogy a következő hetek során az ország összes régiójában megnyitják a pályázatot, utolsóként - augusztus utolsó hetében - a központi régióban, Budapesten és Pest megyében. Hozzátette, hogy a pályázók 25 ezer és 45 ezer forint közötti vissza nem térítendő támogatást kaphatnak hűtő- és fagyasztó- vagy mosó- és szárítógépekre.

    A 600 millió forintos támogatási keret szükség esetén az igényeknek megfelelően növelhető, legalább 50 ezer pályázatra lehet számítani - közölte az államtitkár.

    A nyitás utáni első órában már 4 ezer igénylés érkezett az érintett régióból, a pályázók a kiállított támogató iratot a vásárláskor tudják fölhasználni, a programban részt vevő kereskedők köre folyamatosan frissül a pályázat honlapján - mondta Szabó Zsolt.

    Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a legmagasabb támogatási összeg a legkorszerűbb berendezésekre jár, a régi gépeket a támogatottaknak le kell adniuk.

    Elmondta azt is, hogy módosult a folyamatban levő kazáncsere program kiírása is: támogatást nem csak kondenzációs kazánokra adnak és a korlátozottan cselekvőképes ingatlantulajdonosok is pályázhatnak, így bővül a támogatások köre az augusztus 31-ig tartó és még csaknem 1 milliárd forintos szabad kerettel rendelkező pályázaton.

    A következő támogatást gázkonvektorok cseréjére írják ki, a várhatóan szeptember 20-tól régiónként megnyíló program kiírása már a jövő héten megjelenik - tette hozzá.

    Szabó Zsolt felidézte, hogy a széndioxid-kvóta után befolyó összegekből 2014-ben elindított Otthon melege program eddig csaknem 130 ezer pályázatot támogatott. A háztartási gépek cseréjének pályázata augusztus 9-én a dél-alföldi, augusztus 14-én az észak-magyarországi, augusztus 16-án a nyugat-dunántúli, augusztus 21-én a dél-dunántúli, augusztus 23-án a közép-dunántúli, augusztus 28-án pedig közép-magyarországi régióban folytatódik.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Felülvizsgálják a csokot és a lakásáfát

    Ez 56 százalékkal több kérelmet jelent, mint amennyit egy éve hasonló időszakban fogadtak be a rendszerbe. A támogatási összeg meghaladta a 136 milliárd forintot 2017 első félévében.

    Dömötör Csaba, a Miniszterlenöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára tájékoztatása szerint nagyságrendileg 500 milliárd forint folyt be a különadókból, ennek döntő része a családok támogatására fordítódott. Idén 211, jövőre 226 milliárd forint áll majd rendelkezésre családtámogatásra.

    Hornung Ágnes, az NGM pénzpolitikáért felelős államtitkára a Világgazdaság kérdésére elmondta, hogy zajlik a CSOK teljes körű felülvizsgálata, jelenleg a szakmai egyeztetések folynak arról, milyen területeken kell hozzányúlni a rendszerhez annak érdekében, hogy a családpolitikai kedvezmény még szélesebb kör számára elérhetővé váljon, illetve a CSOK továbbra is elláthassa gazdaságélénkítő szerepét. Ennek kapcsán vizsgálják a kedvezményes, 5 százalékos áfa-kulcs igénybevételének 2019 utáni időszakra szóló meghosszabbítását, és azt is, hogy eltöröljék-e a CSOK igénylésénél a 40 éves korhatárt. A szakmai vélemények összegzése, azok hatásainak egymással való összevetése után alakul majd ki az a reformcsomag, amelyről a kormány a későbbiekben dönthet – mondta az NGM államtitkára.

    Forrás: vg.hu

  • Folyamatosan nő az újépítésű lakások ára Budapesten

    A Cordia 2017 első félévi jelentéséből kiderül, hogy a kerületi átlagos négyzetméterárak 300 ezer és 1,1 millió forint között szóródnak.

    Az új projektekben 5400 lakás értékesítése kezdődött meg, ezek ötöde el is kelt. Csupán alig több mint 300 elkészült, átadott új lakás vár vevőre, illetve az értékesített lakások harmada, az újonnan induló projektek fele a XIII. kerületben van.

    A legalacsonyabb áron a XXIII. kerületben vásárolhatunk, itt átlagosan 315 ezer forintos négyzetméteráron kínálják a lakásokat, míg a legdrágábbnak az V. kerület számít, ahol közel négyszer ennyibe, 1,1 millió forintba kerül egy négyzetméter. A városközpont közelében fekvő zöldövezeti kerületek közül Zuglóban vásárolhatunk a legkedvezőbb áron. Itt átlagosan 550 ezer forintba kerül egy négyzetméter, szemben például a budai III. kerületben mért 670 ezer forintos szinttel.

    Az építkezések 4500 budapesti lakás esetében még el sem kezdődtek, egyes projekteket fel is függesztettek.

    A panel a sztár

    A leglátványosabban a panelek ára ment fel - ma már többet kell fizetni ezekért, mint a pénzügyi világválság 2008-as kirobbanása előtt. A szakértők úgy vélik, hogy ebben a szegmensben tovább fognak drágulni a lakások. A budapesti belvárosban, úgy tűnik, határtalan a drágulás - írja a Magyar Nemzet szakértőkre hivatkozva.

    A panelek nagy menetelésről tanúskodnak az Otthon Centrum friss adatai is. Ezek szerint 2017 első hét hónapjában átlagosan 100 nap alatt keltek el a társasházi tégla lakások Budapesten, aminél öt nappal több kellett vidéken. A paneleket ennél gyorsabban adták el: a fővárosban 72 nap kellett ehhez, vidéken 75.

    Forrás: 24.hu, Napi.hu

  • Már csaknem ötvenezer családnak segített a csok

    Novák Katalin elmondta: dinamikusan nő az érdeklődés, a támogatott családok és az igénylők száma. Csupán ez év májusában 10 milliárd forinttal emelkedett az e célra fordított összeg.

    Otthonteremtésre újabb 25 milliárd forinttal több jut, így jövőre már 236 milliárdot biztosítanak a különböző otthonteremtési támogatásokra - hangsúlyozta az államtitkár. A kormány abban bízik, hogy az otthonteremtési programban jelenleg tapasztalt dinamika a jövőben is megmarad.

    Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az otthonteremtési kedvezmény bevezetésének kettős célja volt: demográfiai és gazdasági.

    A gazdasági cél két irányban bontható tovább. Rövid távon azt várták, hogy a csok segíti a gazdasági növekedést az építőipar felfutásával, a beruházásokon keresztül. Hosszú távon pedig a demográfiai változás által hat: további munkaerő jelenik meg, emelkedhet a foglalkoztatottság.

    Közölte, 2016 a lakáspiaci fordulat éve volt, de a 2017-es adatok alapján további felfutást tapasztalnak, és még nagyobb bővülésre számítanak.

    Forrás: MTI

  • Kiszámítható környezet stabilizálhatja a növekvő lakásépítéseket

    A lakásállomány megújításához évi 40 ezer lakás felépítése lenne szükséges, így a jelenlegi trendet fontos fenntartani, megerősíteni.

    Ehhez olyan stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el az elkövetkezendő években, és évtizedes távlatban e körül stabilizálódjon.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósításának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    A jelenlegi 5%-os újlakás-áfa újbóli 27%-ra emelkedése 2020-tól a lakásprojektek befagyasztását hozná maga után. Az áfaemelésből következő árrobbanást biztosan nem bírja el a fizetőképes kereslet, a beruházások csökkenő jövedelmezősége pedig ismét visszavetné a lakásépítéseket. A további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése.

    Sürgető szükség van továbbá a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa – a béremelés mellett – az építőipar szakmák presztízsének növelése, a munkakörülmények javítása.

    Az áfakedvezmények és a CSOK – egyértelműen segítették lakásépítések számának alakulását. A megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez és hosszú távú fenntartásához szükségesnek tartunk néhány további intézkedést:

     A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület összhangban az ágazat szereplőivel többször tett javaslatot arra, hogy az új lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa és a CSOK fenntartása kapjon legalább 10 éves kormányzati szándéknyilatkozatot.

     Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. (Az építőipari munkaerőhiánnyal és szakképzéssel kapcsolatos cikksorozatunkat ld. ITT.) A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

     Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A most felépülő minőségi lakások nemcsak az építtetők, hanem a következő száz évben ezekben a lakásokban élők érdekét is szolgálják. Emiatt is fontos, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot. Az alacsony színvonalú építés is hosszú távon velünk marad, rontja a településképet és az életminőséget, gazdaságosan nem korrigálható. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

     Nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.

    2017 I. félévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
    • az épített lakások száma Budapesten nem változott, ugyanakkor a városokban több mint másfélszeresére, a községekben közel kétszeresére nőtt;
    • a természetes személyek által épített lakások aránya 46%-ról 50%-ra emelkedett, a vállalkozások által építetteké 54%-ról 50%-ra csökkent;
    • az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 43%-ról 46%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 46%-ról 47%-ra nőtt, míg a lakóparki épületeké 8%-ról 3%-ra csökkent;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel, 95 m2-re nőtt;
    • a kiadott építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 19.823, 40%-kal több, mint egy évvel korábban, az élénkülés főként Budapesten és a kisebb városokban jelentős;
    • a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 11%-kal több, összesen 6841 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2431, ami 21%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.

    Kapcsolódó adattáblák

    Kapcsolódó elemzésünket ld. a letölthető dokumentumok alatt.

  • Közel másfélszer annyi új lakás épült az idei első félévben, mint tavaly ilyenkor

    A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma: 2,4 ezer
    A használatba vett lakások száma: 1,6 ezer

    MTI ábra

    2017 I. félévében az előző év azonos időszakához képest:

    • az épített lakások száma Budapesten nem változott, ugyanakkor a városokban több mint másfélszeresére, a községekben közel kétszeresére nőtt;
      a természetes személyek által épített lakások aránya 46%-ról 50%-ra emelkedett, a vállalkozások által építetteké 54%-ról 50%-ra csökkent;
      az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 43%-ról 46%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 46%-ról 47%-ra nőtt, míg a lakóparki épületeké 8%-ról 3%-ra csökkent;
      a használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel, 95 m2-re nőtt;
      a kiadott építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 19 823, 40%-kal több, mint egy évvel korábban, az élénkülés főként Budapesten és a kisebb városokban jelentős;
      a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 11%-kal több, összesen 6841 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2431, ami 21%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.

    Forrás KSH

  • Bizonytalan a jövő: a lakásáfa sürgeti a fejlesztőket

    Aki jelenleg új társasházi lakást vásárolna Budapesten, a januári állapothoz képest 1200-zal több, nagyjából 7700 ingatlan közül választhat. A már elkészült, de még eladatlan lakások száma viszont csak 260, ami soha nem volt ennyire alacsony.

    További 4400 piacon lévő lakás éppen épül, 3000 esetében pedig ugyancsak lehet már végszerződést kötni, mert a beruházás rendelkezik építési engedéllyel, ám a kivitelezés még nem kezdődött el. A hirdetett kínálatban továbbra is a XIII. kerület vezet, a készleten lévő lakások közel 40 százaléka itt koncentrálódik. Ez nem meglepő: a - már évekkel korábban átadottakkal együtt - mintegy 400, Budapesten jelenleg értékesítés alatt álló beruházásból 67 Angyalföldön van.

    Ezek tehát csak azok a projekt(ütem)ek, amelyek lakásaira már most lehet szerződni. Van olyan fejlesztő, aki az 5 százalékos áfakulcs eredetileg 2019 végéig érvényben lévő határidején túl is tervez, a cégek többsége azonban rohamtempóban próbálja addig lezárni a még csőben lévő beruházásait. Ezután ugyanis, ha megnövekszik az adóteher valószínűleg áremelésre kényszerülnének, amit a vevők már nem feltétlenül tudnának vagy akarnának megfizetni. Ha nem számolunk a jelenleg nagyon is érezhető munkaerőhiánnyal, vagy egyéb váratlan eseménnyel, egy 100-150 lakásos épület megépítése legalább másfél évet vesz igénybe. Ha a tervezést, engedélyeztetést, vagy az esetleges telekvásárlást is belekalkuláljuk, akkor mostani indítással már igencsak kérdéses a 2019 végi lezárás.

    Az OTP adatbázisában az első félévben 4300 újlakás eladását regisztrálták, ami mindenképp optimizmusra ad okot. Ez ugyanis a kétharmada a tavalyi egész éves piaci értékesítésnek, tehát időarányosan, év végére egyharmados bővülést érhet el a piac 2016-hoz képest. Ha jövőre is maradna az ilyen ütemű fejlődés, akkor elmondhatnánk, hogy a válság előtti évek szintjére jutott a budapesti újlakás-piac.

    A kereslet látványos megugrását a kínálat - a konkrétan megépülő lakásokat számolva - csak nagyjából egy év késéssel követi. Budapesten idénre 70 százalékos növekedést vár az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe társasházi lakásépítésben.

    "Míg adataink szerint 2016-ban 3200 társasházi lakás épült fel a fővárosban, idén 5500 átadására számítunk. Mindemellett 2018-as befejezési dátummal már most kilencezer további lakásról van információnk, de 2019-es átadással is már négyezer van az adatbázisunkban - ennek egyharmada ráadásul már gazdára is talált. Még ha ezek közül jócskán lesznek olyanok, amelyek átadása halasztódik, ezek a számok az újabb és újabb projektek nyilvánosságra kerülésével inkább csak nőni fognak" - ad előrejelzést Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője, hozzátéve, hogy mindezek alapján 2018-ban teljesülhet az OTP korábbi becslése, miszerint országosan 25 ezer új lakást adhatnak majd át - ide értve a családi házakat is.

    Szakértők szerint egyelőre Budapesten lehet lakásépítési boomról beszélni, a kisebb városok közül néhány település ‒ Győr, Sopron, Debrecen és Kecskemét ‒ emelhető csak ki, amelyekben 500-nál több lakás épülhet fel a következő években. Budapesten a népszerűbb kerületeket nézve ennél önmagában több lakás áll építés vagy tervezés alatt.

    Meddig látunk előre

    Míg 2015-ben például nagyjából 2000 lakást adtak csak át Budapesten, addig a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint 2017-re közel 4000, 2018-ra több mint 9000, míg 2019-re már több mint 2800 lakás építését jelentették be legalább 4 lakást tartalmazó projektben. Az átadások azonban elbizonytalanodhatnak: Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint például már most több mint 1200 olyan lakás van, ahol a tervezett átadás dátumához képest egy évet csúszik a lakások átadása.

    Nincs megállás az áremelkedésben

    A lakásvásárlóknak rossz hír, hogy az árak bő másfél éve meredeken nőnek. Míg 2015-ben 450 ezer forintos négyzetméterár környékén volt a budapesti átlagár, tavaly ez már elérte a félmilliós limitet. Az idei átadású beruházások átlagára 560 ezer forint lehet, jövőre pedig hatszázezer fölé nőhet. Azt, hogy meddig tarthat az újlakás boom, nehéz megjósolni. Az alacsonyabb áfát a lakásépítők rohamtempóban próbálják kihasználni, így kínálatban egészen biztosan bővülést látunk 2019-ig. A verseny közben azonban egyre élesedik. A határidőn túli átadások egyértelműen szaporodnak, tucatnyi kis-közepes beruházás értékesítése le is állt már az első hat hónapban. A növekvő versenyhelyzet és megugró költségek mellett az idő előrehaladtával a késlekedő építési engedély is egyre több esetben annyira elbizonytalaníthatja a beruházókat a bűvös 2019-es év végi projektzárás tekintetében, hogy inkább bele sem vágnak az előkészületekbe.

    befektetesi kulfoldi hitel 2017 q2 20170712

    Portfolio Ingatlan második alkalommal elkészített Lakáspiaci Hangulatfelmérése szerint a befektetési célú vásárlások aránya várhatóan hasonló mértékű lesz, mint az év első felében, a külföldi vásárlók száma azonban a megkérdezettek fele szerint az év hátralévő részében tovább emelkedhet. A leginkább azonban a lakosság hitelfelvételi hajlandósága fog emelkedni, a megkérdezettek 85 százaléka szerint még több hitelt fognak felvenni a lakásvásárlók az év második felében.

    Forrás: Portfolio

  • Egyre több társasház veszi igénybe a támogatást

    Ahogy a magánszemélyek, úgy a társasházak és lakásszövetkezetek tulajdonosi közössége is igénybe veheti a lakástakarékkal járó 30 százalékos állami támogatást a jogszabályilag meghatározott felújítási munkák kiegyenlítéséhez.

    Magyarországon jelenleg 45-50 ezer társasház és lakásszövetkezet rendelkezik élő lakástakarékpénztári szerződéssel. Eszerint nemcsak a magánszemélyek által kötött szerződések száma növekedett dinamikusan az elmúlt években, hanem évente több mint 10 százalékkal nőtt az ezt a megtakarítási formát választó társasházak és lakásszövetkezetek száma is - írja közleményében a Házfórum társasházszakmai fórum és az OTP Lakástakarékpénztár.

    A lakástakarék-szerződéssel a társasházak és lakásszövetkezetek is 30 százalékos állami támogatáshoz juthatnak befizetéseik után a normál betéti kamaton felül. Ezt az összeget az épület közös tulajdonú részeinek korszerűsítésére fordíthatja a tulajdonosi közösség, ideértve a felújítást, korszerűsítést, illetve az ezekre a célokra felvett hitelek finanszírozását is.

    A lakástakarékpénztári megtakarítás segítségével olyan nagyköltségvetésű beruházásokat valósíthatnak meg a tulajdonosok, amelyekre legfeljebb az uniós és állami pályázatokon nyerhetnek támogatást, így például az épület energetikai felújítására (szigetelés, kazáncsere, csővezeték-csere), az elektromos hálózat fejlesztésére vagy épp a lépcsőház és az épület környezetének, valamint az erkélyek rendbetételére. Ehhez csupán egy 1 340 és 90 000 forint közti összeg havi befizetését kell vállalni 4-10 éven át. Az így összegyűlt tőke a támogatás és a kamatok összegeivel teljes mértékben a felújítási munkálatokra fordítható" - hangsúlyozta Sárvári Marcell, a Házfórum társasházszakmai fórum vezető szakértője.

    Az állami támogatás maximális összege évi 324 ezer forint lehet, ez azonban függ attól, hogy az adott társasházban hány lakás van.

    Attól függően ugyanis változik a havonta befizethető összegek felső határa is - minél több lakás, annál nagyobb a befizethető havi összeg - és ezáltal az elnyerhető támogatás maximuma is. Például, míg egy 2-4 lakásos társasház által elérhető állami támogatás éves maximuma 108 ezer forint, amihez havi 30 ezer forintos betétbefizetés tartozik, addig a legmagasabb kategóriában, legalább 241 lakás esetén ez az összeg már évi 324 ezer forint, amihez 90 ezer forintos betét tartozik.

    Ahogy a magánszemélyek, úgy a társasházak is igyekeznek kihasználni a maximális állami támogatást: szinte mindig a maximális betéthez közeli átlagbefizetést alkalmaznak a lakóközösségek. A futamidőt tekintve pedig leginkább az 5 és a 10 éves megtakarítási idejű konstrukciókra van a legnagyobb kereslet.

    Ez abból fakad, hogy ebben a szegmensben a két fő cél az azonnali hitelfelvétel a munkálatok finanszírozására, illetve minél nagyobb felújítási alapot, minél nagyobb önerőt felhalmozni a későbbi beruházásokhoz. Előbbi esetben a társasházak hozzáigazítják a lakástakarék-szerződés futamidejét a hitelfelvételkor elérhető kamattámogatás ötéves periódusához, hogy a lakástakarékból tudják fizetni a hitel törlesztését, méghozzá minél gyorsabban, amíg a kamattámogatás elérhető számukra. A második esetben pedig igyekeznek maximalizálni az elérhető állami támogatást, ezért választják a 10 éves megtakarítási időt - mondta Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Tömegével dőlhetnek be lakásprojektek

    A Portfolio számításai szerint, az új lakás projektek megépítése egyre nagyobb költségekkel jár, amire a fejlesztőknek a lakások árainak emelésével kellene reagálniuk annak érdekében, hogy megérje a projektet egyáltalán elkezdeni. A már megkötött szerződések esetében azonban ez problémás lehet, így pedig a túl alacsonyan árazott projektek beruházói komoly gondban lehetnek.

    Kricsfalussy Tamás, a Metrodom Zrt. értékesítési vezetője szerint, a következő fél évben valószínűleg több budapesti lakásprojektet is lefújhatnak, az emelkedő építési költségek miatt ugyanis több vállalkozás is elszámolhatta magát, vagy egyszerűen nem talál kivitelezőt. Ma már ráadásul nem csak a kivitelezői kapacitáshiány okoz gondot, hanem az építési anyagokra is várni kell. A nagyobb cégek azzal védekeznek, hogy több hónapra előre igyekeznek lekötni a szükséges árut, akár 1-1,5 évvel előre. A szakember szerint szintén probléma, hogy nem minden lakásépítő talál az általa beárazott költségszinten kivitelezőt, az esetenként 30 százalékos különbség pedig már vezetett részben előértékesített projekt lefújásához, az év végéig pedig erre egyre több példa lehet.

    Koji László, az Építési Vállalkozók Szakszövetségének (Évosz) elnöke szerint az ágazat képes kezelni az átmeneti feszültségeket, bár a lapnak tett nyilatkozata szerint, a tavaly megkötött szerződések újraárazása esetén komoly viták lehetnek, ami a kivitelezés csúszásához vezethet - olvasható a vg.hu-n.

    Már most is komoly csúszások vannak

    A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint ugyanis már 1200 olyan lakás volt az idei év közepén Budapesten, ahol a tervezett átadási időhöz képest 1 évet is csúszik a projekt befejezése. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint is, komoly problémák lehetnek az újlakás-projektek egy részével. Mint Árendás Gergely, a Buda Part projektet fejlesztő Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, „nem könnyű szakembereket találni, megnőhet a kivitelezési idő és költség is, ezáltal pedig a megtérülések is jelentősen változhatnak. Így sokaknak meg kell fontolniuk, hogy milyen feltételek mellett éri meg valóban elindítani egy-egy fejlesztést, illetve nagy figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy csak megbízható, stabil hátterű kivitelezőkkel és alvállalkozókkal dolgozzanak."

    A munkaerőhiány már most soha nem látott magasságokba szökkent, miközben még messze nem értük el a válság előtti foglalkoztatottsági szintet. A kivitelezési költségek növekedésének irányába hat az állami beruházások hamarosan bekövetkező indulása, és a kereskedelmi ingatlanpiac felfutó fejlesztései is az építőipari kapacitásokat használják.

    A jövőben tehát az új lakások árainak növekednie kell, hogy a fejlesztőknek megérje az egyes projekteket elindítani. Ez azt is jelenti, hogy ha sikerül az áfát még 2020 után is 5 százalékon tartani, akkor a lakások ára a jelenlegi szinthez képest 28 százalékkal kellene, hogy emelkedjen 2020-ra a megfelelő profit biztosításához. Amennyiben pedig az áfa - ahogy a jelenleg érvényes szabályozás szól - 2020-tól ismét 27 százalékosra ugrik, már a jelenlegi szintnél közel 55 százalékkal többért kellene adnia a lakásokat a beruházóknak.

    Ezek már azonban brutálisan magas összegek, amelyek esetében erősen kérdéses, hogy lesz-e fizetőképes kereslet, így könnyen elképzelhető, hogy egyszerűen nem indítanak majd projekteket a fejlesztők, mivel azok nem tudják a megfelelő profitabilitást biztosítani. Szintén visszakozhatnak az olyan beruházások esetében, amelyeket túl alacsony áron értékesítenek, és nem kellően veszik figyelembe az építési költségek várható emelkedését. Már most is több olyan projekt van a piacon, ahol a tervezett átadás dátuma 2019, amelyek ráadásul a várhatóan 2017-2018-ban elkészülő projektekkel versenyeznek, a két esetben az építés költsége azonban jelentősen eltérhet egymástól, hacsak a fejlesztők nem kötik le előre két évvel is kapacitásokat. Ezt azonban vélhetően csak a nagyok tudják megtenni – írja a Portfolio.

    Forrás és további cikkek a témában: Portfolio

  • A magyarok több mint felének van lakáscélú terve

    Hazánkban a lakosság legfontosabb vagyonelemei közé tartozik az ingatlan, így nem meglepő, hogy a magyarok többsége, 55 százaléka rendelkezik valamilyen lakáshoz kapcsolódó tervvel, legyen szó vásárlásról, építkezésről vagy felújításról. A Fundamenta-Lakáskassza Zrt. országos reprezentatív kutatása alapján a legtöbben (25%) vásárolnának akár új, akár használt ingatlant. Ugyanilyen arányban (25%) válaszolták, hogy lakásfelújítást, modernizálást terveznek. A lakáscélok képzeletbeli dobogójának harmadik fokán a gyerekek lakáscéljainak támogatása áll: a válaszadók 8 százaléka jelezte ilyen irányú szándékát, míg házépítést, meglévő lakás bővítését 5, illetve 4 százalék tervez.

    Fundamenta 201707 leggyakoribb lakáscélok

    A huszonévesek számára a legfontosabb a saját lakás

    A lakásvásárlási vagy építési céllal rendelkezők többsége, a válaszadók 60 százaléka első otthonát szeretné megteremteni. A 20-as éveikben járók 86 százaléka tervezi első lakásának megvásárlását. A gyerek lakáscéljainak támogatásával 12 százalék kalkulál, és ez a cél az 50 éves korosztályban jelenik meg leghangsúlyosabban azok között, akik vásárlást terveznek (30%). 8 százalék azok aránya, akik befektetési céllal vennének ingatlant.

    Az adatokból látszik, hogy sokan csak ötvenéves koruk után kezdenek takarékoskodni a gyerekek lakására. A Fundamenta szakértője szerint ugyanakkor érdemes lenne szülőként már korábban belefogni a lakáscélú megtakarításba, hiszen egy 8-10 éves lakás-előtakarékossági konstrukcióval megteremthető a lakásvásárláshoz szükséges önerő, melyhez állami támogatás is igénybe vehető. Így a gyerekek még több esélyt kaphatnak arra, hogy önálló felnőtt életüket saját lakásukban kezdhessék el.

    Fundamenta 201707 lakásvásárlás oka

    Miközben sokan rendelkeznek lakáscélú tervekkel, kevesebben vannak, akiknek a megvalósításról is van elképzelésük. A Fundamenta szakértője szerint az adatok jól mutatják, hogy a lakás-előtakarékossági szerződés biztos és jó alapot nyújt a tervezéshez: az ilyen megtakarítással rendelkezők körében kiemelkedően magas (73%) azok aránya, akiknek határozott elképzeléseik vannak lakáscéljaik megvalósítását illetően. A szüleikkel élő fiatalok között is sokan vannak, akik már tudják, hogyan teremtik meg első önálló otthonukat, míg a kutatási adatok alapján az albérletben élő egyedülállók állnak legtávolabb a megvalósítástól.

    Forrás:Pénzcentrum

  • Három megye elhúzott a lakásépítésben

    Országszerte dinamikusan nőtt a lakásépítés, a megyei jogú városokban (1,5-ször), valamint a többi városban 2-szer annyi lakás épült, mint egy évvel korábban. Legdinamikusabb növekedés a községekben volt, több mint 2,5-szer annyi lakás épült, mint 2016 I. negyedévében. Ugyanakkor Budapesten a nagyobb építési beruházások eltolódásával összefüggésben fele annyi lakás épült, mint egy évvel korábban. A megyék zömében a használatba vett lakások száma az országos átlag fölött nőtt, főként Zala és Hajdú-Bihar megyében. Ugyanakkor Somogy és Csongrád megyében kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban.

    Országosan tízezer lakosra 2,1 új építésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, az átlag 5-szöröse. A sort Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Nógrád megye zárta, ahol 0,2 lakás jutott tízezer lakosra, azaz a két szélső érték között ötvenötszörös a különbség.

    2017 I. negyedévében az építésügyi szakhatóságokhoz összességében 9525 egyszerű bejelentés érkezett, illetve új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 89%-kal több az előző év azonos időszakinál. A megyék többségében nőtt a bejelentett lakásépítések és a kiadott építési engedélyek száma, legnagyobb mértékben Zala megyében, ugyanakkor visszaesett Somogy és Nógrád megyében.

    Százezer lakosra jutó épített lakások száma 2017 I negyedévA százezer lakosonként épített új lakások számával, csakúgy mint tavaly, most is Győr-Moson-Sopron, Vas és Pest megye a toplistás, csak az első három közötti történt helycsere. Győr-Moson-Sopron 110 lakással most is az abszolút első, a második és a harmadik helyezett azonban helyet cserélt 2016-hoz képest. Ezúttal Vas megyében épült több - 72 - lakás 100 ezer lakosonként, Pest megyében pedig 39.

    Budapest kiesett a top 3-ból

    Míg 2016-ban az év során összesen 158 új lakás épült a fővárosban 100 ezer lakosonként, idén az első negyedévben mindössze 12, ami vélhetően a vállalkozói lakásépítés előretörésével függ össze, a nagyobb projekteknek több idő kell a megvalósulásra.

    A fővárosban 2017. I. negyedévben 204 lakást vettek használatba. A nagyobb léptékű építési beruházások még nem készültek el, így 51%-kal kevesebb új lakás épült fel, mint egy évvel korábban. Az építésügyi szakhatóságok 2017. I. negyedévben 4395 egyszerű bejelentésről értesültek, illetve új lakás építésére adtak engedélyt, ami 3,2-szerese a 2016 azonos időszakinak.

    Budapesten – a korábbi időszakoktól eltérően – a természetes személyek megbízásából, a saját használatra szánt, családiházas-építkezések szerepe volt a meghatározó. Az építtetői körön belül főként a természetes személyek által épített lakások aránya nőtt, a vállalkozásoké csökkent.

    Az I. negyedévben a fővárosban átadott új lakások közül a 4 és többszobás lakások száma emelkedett, 2,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, és 69%-át tette ki a Budapesten használatba vett lakások számának.

    Ahol alig épül lakás

    A lista végén állókhoz az első negyedévben becsatlakozott Heves megye is, százezer lakosonként Nógrád 2, Borsod-Abaúj-Zemplén 2, Békés 4, Heves pedig 5 lakást épített. Azaz a két szélső érték esetében százezer lakosonként is ötvenötszörös a különbség a megyei teljesítmények között.

    Az építési tervekről a KSH megállapítja, 2017 első negyedévében az építésügyi szakhatóságokhoz összességében 9525 egyszerű bejelentés érkezett, illetve új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 89 százalékkal több az előző év azonos időszakinál. A megyék többségében nőtt a bejelentett lakásépítések és a kiadott építési engedélyek száma, legnagyobb mértékben Zala megyében, ugyanakkor visszaesett Somogy megyében és gyakorlatilag nulla építést produkáló Nógrád megyében is volt még tere a csökkenésnek.

    Forrás: KSH, Napi.hu

  • A szigorodó energetikai követelmények drágítják a lakásépítést

    Az elmúlt két-három év szárnyalása után nem meglepő folyamat a növekedés lassulása. Az eddigi árrobbanást fokozatosan egy kiegyensúlyozottabb piac váltja majd fel. A KSH adatai szerint 2017 első negyedévében 8,1 százalékkal kellett többet fizetni a lakásokért, mint egy évvel korábban, ami ugyan még mindig jelentős, de már egyszámjegyű növekedés.

    lakásárak ksh 2010100 20170704

    Mérséklődött az áremelkedés üteme a lakáspiacon, de stagnáló árakról még korai beszélni.
    Az országos átlag mögött még mindig nagyok az eltérések is. Az áremelkedésben 2016-ban továbbra is Budapest vezetett, ahol az MNB felmérése szerint 22 százalék felett drágultak a lakások, míg a községekben egyszámjegyű volt a növekedés.

    lakasarak valtozasa mnb 20170512

    A teljes árváltozást nézve az látható, hogy mind az új mind a használt lakások körében csökkent az átlagos értékesítési ár, vagyis a vevők között nagyobb arányban voltak jelen az olcsóbb lakások iránt érdeklődő vásárlók. Úgy tűnik tehát, hogy a vevők egyre kevésbé hajlandók megfizetni a gyakran túlárazott lakásokat, amit valószínűleg a pénztárcájuk sem engedhet meg, így a következő években fokozatosan jöhet el a piaci megnyugvás ideje.

    Az energetikai beruházások drágítják az építést

    Az új lakások árának növekedésének irányába hat ugyanakkor, hogy változnak az energetikai követelmények hazánkban. Ezek a követelmények pedig jelentős költséggel járnak, amely az új lakások árában is érvényesülhet. De nem csak a kész új lakást vásárlókat érinthetik a változások érzékenyen, hanem komoly hatással lehet a családi ház építését tervezőkre is.

    A szabályozásnak ráadásul a használatba vételi engedély megszerzésekor kell megfelelni, vagyis a most épülő vagy tervezés alatt álló házaknál különösen nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy már jövőre sokkal szigorúbb energetikai szabályoknak kell megfelelni, 2021-től pedig az előbbiek mellett még 25 százalékban megújuló forrásból kell biztosítani az épület energiaellátását.

    Ezek a változások természetesen nem csak a teljesen új beruházásokat érinthetik, hanem a felújításokat és bővítéseket is. Jelentős felújítások esetében szintén teljesíteni kell a költségoptimalizált követelményszintet, nem jelentős felújítás esetében pedig a kritériumot az új szerkezetnek kell tudnia. Annyi a könnyebbség, hogy felújításoknál 2021 után sem kell megfelelni a közel nulla energiaigényű épületek szabályainak.

    Nehéz lesz megfelelni a szigorodó szabályoknak

    A jövő évtől életbe lépő szabályoknak szerint figyelni kell arra, hogy például milyen téglából, és mekkora szigeteléssel épül a ház, valamint a beépített ablakok is megfeleljenek a követelményeknek, mindössze a költségeket dobhatja meg a változás. A 2021-től életbe lépő szabályoknak történő megfelelés azonban még a nagy társasházak esetében is a korábbiakhoz képest nagy változást jelent, és komolyabb tervezést igényel, a megújuló energiaforrások kiépítése súlyos költségekbe kerülhet, ráadásul ezek elhelyezése is plusz területeket igényel.

    Még nagyobb terhet róhat a fenti szabályozás a családi házat építőkre, ahol szintén nem kis költséget jelenthet a napelemes, napkollektoros vagy geotermikus rendszerek kiépítése, ráadásul míg a nagyobb beruházások esetében az összköltségeket tekintve kisebb tételt jelentenek arányaiban a megújuló energiafelhasználással kapcsolatos rendszerek kiépítése, a családi házak esetében a költségeket nagyobb százalékban dobhatják meg.

    Már most csúszik sok beruházás

    A Portfolio információi szerint a fejlesztők közül többen inkább a minimum szintek teljesítésére törekednek a beruházásaik során, így a még idén elkészülő házak esetében még a régi követelményeknek megfelelően kerültek megépítésre a szerkezetek, míg a jövőre átadni tervezett projektek esetében az előírásoknak megfelelően már energiahatékonyabb ingatlanok épülnek meg. Fontos tehát a vevőknek rákérdezni az épület energetikai jellemzőire is, a későbbiekben ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit fizetünk majd fűtésre.

    De vevőként azért is nagyon érdemes megfelelően tájékozódni, mivel különösen kedvezőtlenül érintheti őket, ha a projekt csúszása miatt a használatba vételi engedély megszerzése tolódik, és például 2018 után készül el egy olyan ház, mely még a régi követelményeknek megfelelően épült. A csúszás pedig nem olyan elképzelhetetlen, a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint például, már most 1000 felett van azoknak a lakásoknak a száma, ahol egy évet is csúszik majd az átadás dátuma a tervezetthez képest.

    lakásépítés csuszo projektBár a megújuló energiaforrásokra vonatkozó szabályok csak 3 és fél év múlva lépnek életbe, azért a most még csak tervező asztalon létező projektekben történő vásárlás előtt érdemes szintén figyelni a változó szabályokra, mivel egy most még csak 2019-re tervezett ház, átadása ki tudja, mennyit késhet majd a kivitelezői kapacitáshiány miatt.

    A családi házat építők is csúszásra számíthatnak, ha az építtető nem talál időben kivitelezőt, vagy a beruházás valamilyen okból lassabban halad. Ráadásul a családi házat építők körében jellemző, hogy a használatba vételi engedélyt már akár a beköltözésük után szerzik meg, a háznak azonban majd ebben az időpontban kell majd megfelelnie az energetikai követelményeknek.

    A lakásárakról és az új energetikai követelményekről lásd a: Portfolio.hu cikkeit.

  • Befékezhet a lakásépítés

    A Mapei Kft. kereskedőhálózatának visszajelzései alapján a lakásépítésekhez kapcsolódó falazóelemek, térburkolatok, tetőanyagok, burkolatok területén nagy a kereslet, melyekre esetenként heteket kell várni.

    A fellendülésnek jelentős a hatás a munkaerőpiacra is. A kínzó szakemberhiányt tovább tetőzi a megnövekedett kereslet: öldöklő verseny folyik a munkaerőért, a jó munkaerő megtartása egyre nagyobb kihívást jelent mind a kivitelezők, mind kereskedők, sőt a gyártó cégek számára is.

    „Ez többek között a bérek emelkedését vonta maga után. A kereskedőink és a kivitelezők visszajelzései alapján azokon a területeken, ahol a bérek alacsonyabbak voltak, akár 30 %-os is volt a bérek emelkedése” – mondta Markovich Béla ügyvezető.

    A helyzetet tovább komplikálja, hogy a bővülés hatására gombamód alakulnak az új építőipari vállalkozások. 2017. első negyedévében a legtöbb új társaság az építőipari cégek közül került ki a Bisnode adatai szerint.
    Ennek oka Markovich Béla szerint, hogy az elmúlt évek kilátástalansága után most sokan látnak lehetőséget az építőiparban. Sokan akik korábban felhagytak a vállalkozással, most újra bizakodóak. A Mapei szerint ez egy kedvező fordulat lehet, ami enyhíthet a kapacitás problémákon. Azonban ha az új vállalkozások az építőipar felhígulását fogja jelenteni, akkor ez az előny nem fog sokat érni.

    2018-ra várható a csúcspont

    Az építőiparban 18 százalékos növekedésre számíthatunk az idei évben, amely igazán jelentősnek számít a tavalyi 18 százalékos visszaeséshez képes. 2020-ra azonban újabb, akár 10 százalékos visszaesés is várható. Az építőipar mozgatórugóját, a lakásépítéseket nézve, fele olyan hosszú és fele olyan intenzív konjunktúrára lehet számítani a 2018-as csúcspont után - az Építési Piaci Prognózis friss előrejelzése alapján.

    Az előrejelzések szerint a konjunktúra fele olyan hosszú és fele olyan erős lesz, mint amit 2000-2009 között éltünk meg. Sőt, az őszi előrejelzések alapján a felfutás még intenzívebbre várható, ám annál rövidebb ideig fog tartani. Az építőipar tavalyi teljesítményét 18 százalékos visszaesés jellemezte, míg az idén 18 százalékos növekedésre számíthatunk. 2019-re ez az érték akár a 20 százalékot is elérheti, azonban 2020-ra egy újabb, akár 10 százalékos visszaesés lesz tapasztalható.

    A jövőbeli lehetőségeket tekintve, a kormányzati gazdaságpolitikai lépések a meghatározóak, legfőképpen az uniós támogatások, amelyek akkor is növelik az építési keresletet, ha alacsony hatékonysággal használják fel őket.

    Az építési piacon a növekedés motorjának a lakásépítést tekinthetjük. Az év végére akár 55 százalékot is elérheti a lakásépítési volumen növekedése. Az intenzív növekedés valószínűsíthetően 2018-ra éri el a csúcspontját, megközelítőleg 25 ezer lakásszámmal. Az ezt követő években, azonban jelentősen kevesebb lakásépítésre számíthatunk.

    Ezt támasztja alá az is, hogy a prognózis gazdasági előrejelzése már a 2017-2019-es időszakra is pesszimistább, mint a kormány, vagy az MNB előrejelzései: 2017-re 3,3 százalékos, 2018-ra 3,6 százalékos, 2019-re mindössze 1,9, 2020-ra pedig 1,2 százalékos GDP növekedést vár.

    Forrás: Mapei Kft. / Hírnévügynökség; Portfolio.hu

  • Mostantól ingyenes a közműbekötés

    A díjmentesség három szektorra vonatkozik, meghatározott fogyasztási mértékig. A gáz, a villany, valamint az ivóvíz- és szennyvízbekötéseknél a kedvezmény nemcsak az új építésű ingatlanokra érvényesíthető, hanem a lakóingatlan vagy az üzlethelyiség átalakításakor is igénybe vehető. Egy átlagos méretű családi háznál vagy üzlethelyiségnél mindhárom közműcsatlakozás kialakítása esetén a családok 450 ezer és 1,9 millió forint közötti összeget takaríthatnak meg, a kkv-k pedig akár 2,8 millió forintot is.

    Díjmentessé vált a legfeljebb óránként 4 köbméter és a legfeljebb 32 amper névleges teljesítményű fogyasztásmérők beszerelése, valamint a 32 milliméter átmérőjű ivóvízvezeték és a 160 milliméter átmérőjű szennyvízvezeték bekötése. Ezek egy nagyobb lakás vagy egy átlagos méretű családi ház, illetve egy átlagos méretű üzlethelyiség ellátásához elegendőek


    Jó hír, hogy nemcsak a csatlakozási alapdíjakat és a fogyasztásmérő díját engedik el. A gázbekötéseknél az elosztó 250 méterig a közcélú vezetéket is ellenérték nélkül építi ki, ami teljesen új szabály. A villanyszektorban az eddigi kétszeresére emelkedett az az elosztói vezetékhossz, amit az elosztó társaság ingyenesen biztosít. A víziközmű-szektorban a közműfejlesztési hozzájárulást a lakossági fogyasztóknak már eddig sem kellett fizetniük, a díjmentesség július 1-jétől a kis- és középvállalkozásokra is kiterjed.

    Július 1-jétől a fogyasztók jogorvoslatért fordulhatnak a műszaki-biztonsági hatósághoz, ha az elosztó társaság elutasítja közműkiviteli tervüket. Jogorvoslattal lehet élni akkor is, ha az elosztó elutasítja a terv szerint kivitelezett közmű átvételét. Ezek a jogorvoslati eljárások díjmentessé váltak. Jelentősen csökkentek a közmű-csatlakozásokkal kapcsolatos ügyintézési határidők, valamint a korábbi határozatlan idővel szemben meghatározott időhöz vannak kötve a közművek szolgáltatásai júlisu 1-jétől.

    Magyar Közlöny: 2017. évi 79. szám, 2017. évi 92. szám
    Érintett jogszabály: 2008. évi XL. törvény, 2007. évi LXXXVI. törvény, 2011. évi CCIX. törvény, 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet, 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet, 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet
    Módosító jogszabály: 2017. évi LVII. tv., 157/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet

    Forrás: PortfolioÉpítési Jog

  • Megújult az ÉTDR

    A 2013 óta létező, elektronikus kérelmek és tervek benyújtására szolgáló felület a hazai építési ügyintézés megkerülhetetlen pontja, ezért a kor követelményeinek megfelelő átalakítására időről időre szükség van. A legfrissebb verzió az egyszerűbb és logikusabb felépítés mellett új dizájnnal is jelentkezik, a megszokott elérhetőségen: www.e-epites.hu/etdr .

    Az új felület jól átlátható, könnyen, előismeret és segítség nélkül is hamar kiismerhető. Az első lépéseket felugró ablakok, szöveges segítségek kísérik végig a teljes benyújtási folyamaton. Az oldal több pontján elhelyezett írott és képes helperek mindaddig láthatóak maradnak, míg a felhasználó maga úgy nem dönt, hogy ezekkel már nem kíván élni. Ilyenkor egy kattintással eltüntetheti őket.

    A frissítés a felhasználók igényei alapján indult el. Célja az ügyintézők, de még inkább az ügyfelek, azaz az építtetők, építészek, építési beruházást folytatók, dolgának megkönnyítése. Az új verzió élesítése után kevesebb időbe telik majd az ügyintézés, például azért, mert nem kell felhasználói kézikönyvet olvasni. A kérvény benyújtás folyamatát felugró ablakok, statikus oldalszövegek és állapotjelző sáv is segítik. Egy helyen, egy rendszeren belül megtalálható lesz minden, ami a kérelem benyújtásához szükséges.

    Egyszerűsödik a megosztás, mert a betekintő-kód elküldését követően a meghívott a kód vagy a közvetlen link segítségével rögtön megnézheti a vele megosztott felületeket. Nagy könnyebbség, hogy a dokumentumok korábbi, jelleg/típus/munkarész besorolását felváltja a címkézés, így nagy mennyiségű, akár 2-300 dokumentum változásait is sokkal könnyebb lesz követni és szűrni. A felhasználó korábbi verzióban tett regisztrációja természetesen az új rendszerben is érvényes marad.

    Az építésügyi engedélyeket igénylő állampolgárok, ahogyan eddig is, eldönthetik, hogy kérelmüket elektronikusan, vagy papír alapon kívánják benyújtani. Ha a papír mellett döntenek, akkor személyesen, vagy postai úton juttathatják el kérelmüket a hatósághoz. Személyesen az eljáró hatóság ügyfélszolgálatához, kormányablakhoz, vagy Építésügyi Szolgáltatási Ponthoz fordulhatnak. Jó tudni azonban, hogy a papír alapú kérelmek esetében is lesz valaki, aki azokat elektronikusan rögzíti a rendszerben, mivel a tényleges ügyintézés kizárólag elektronikusan zajlik.

    Az ÉTDR fejlesztője és üzemeltetője a Lechner Tudásközpont.

  • Nem az észak-magyarországi lakásépítés repítette hazánkat Európa élére

    A növekedés folytatódni fog, 2017-re 2,9, míg 2018-re 2,4 százalékkal növekedhet az építési teljesítmény. 2016-ban kimagaslóan teljesített a lakás-szektor, bár a következő években ennél azért szerényebb bővülésre lehet majd számítani.

    Kiemelkedően teljesített a lakásépítés

    A lakásépítés 5%-kal bővült 2016-ban. Erre az erős növekedésre a következő években valószínűleg nem számíthatunk: előreláthatólag 2017-ben 3,7%-kal, 2018-ban 2,3%-kal, 2019-ben 1,7%-kal fog nőni összességében a 19 ország lakásépítése. A lakásépítést a demográfiai trendek, a háztartások növekvő jövedelme és az alacsony jelzáloghitel-kamatok együttesen húzzák; emiatt az előbbieken belül az új lakásépítés 8,8%-kal nőtt 2016-ban és 2017-ben is erős növekedés jósolható (+6,8%). 2018-ban és 2019-ben azonban jelentős lassulás várható. Ami a lakásfelújítást illeti, körölbelül 1,5%-kal fog nőni évente. Ez lesz az első olyan ágazat, mely elsőként éri el és meg is haladja a válság előtti szintet, mely várhatóan már idén bekövetkezik.

    Győr-Moson-Sopron megyében 11 új lakás jutott tízezer lakosra az első negyedévben, ez pedig messze a legjobb érték az összes megye és Budapest eredményeit nézve. Ez az országos 2,1 lakásos átlagnak az ötszöröse - mutatja az ingatlan.com elemzése.

    Budapesten első ránézésre rengeteg lakás épül, a lakásállományához viszonyítva viszont csak a középmezőnyben kapott helyet a tízezer lakosra jutó 1,2 lakásos értékével. A következő években azonban a folyamatos átadásoknak köszönhetően a fővárosban is egyre nőhet majd ez a szám, javítva az országon belüli helyezését.

     Több megyében a százalékos növekedés jelentős ugyan, de szám szerint kevés új lakás épült. Ilyen például Nógrád megye, ahol 1-ről 4-re nőtt az új lakások száma, ami 300 százalékos növekedésnek felel meg. A területi különbségeket az is mutatja, hogy Győr-Moson-Sopronban 502 lakás épült, ami több mint százszorosa a nógrádi lakásszámnak. Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyékben az új lakásokat magánszemélyek építették, a lakásfejlesztők ezekben a megyékben nem látnak jó lehetőségeket. Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Zala megyékben ugyanakkor nemcsak több új lakás épült, de a tavalyi első negyedévvel ellentétben már vállalkozások is adtak át új lakásokat.

    2017-2019 között Magyarország az évi átlagos várt 14,9%-os építési teljesítmény-növekedésével a 19 Euroconstruct ország élén halad, mely a lakásépítésben a jelentős kormányzati támogatásnak és lakossági keresetnövekedésnek köszönhető (23%, 18,8% majd 15,4%-os éves teljesítményével), a nem-lakás célú magasépítésben az ingatlanpiaci boom révén tapasztalható, (itt 2017-ben és 2018-ban a kétszámjegyű bővüléssel), végül az infrastruktúra fejlesztésében az EU alapok 2017-től kezdődő intenzív felhasználása segítségével (a növekedés itt 2017-ben közel 30%-os lesz, majd a következő években 15 és 10%-os további erősödést prognosztizálható).

    Írország az éves 7,7%-os bővüléssel Magyarország után áll másodikként a kiemelkedő teljesítményét illetően. Lengyelország évi 5,5%-kal, Csehország 4,3%-os éves növekedéssel, majd Portugália évi +4,1%-kal követi őket. A közép-kelet európai erőteljes növekedés a 2016. évi nagy zuhanást követi, mert egyfelől az EU strukturális alapjai 2017-ben válnak hozzáférhetővé, másfelől óriási lakás-kereslet is tapasztalható. Ez utóbbi kiváltképp Magyarországra jellemző, ahol a lakásépítést a kormányzat erőteljesen támogatja. 

    További részletek a Portfolio.hu cikkében.

    Forrás: Portfolio / ingatlan.com

  • Ingyentelek, ki kéri?!

    Fiatal párokat szeretnének a településre csábítani, vagy azt szeretnék, hogy a helyiek ne költözzenek máshova - ez a két fő oka annak, hogy több magyar település is ingyen, vagy párforintért kínál telket. Ezekhez a telkekhez azok a családok juthatnak hozzá, akik vállalják, hogy ingatlant építenek rajta, és életvitelszerűen élnek majd a házban. Tehát vannak feltételek. A CSOK bejelentésétől is nagy fellendülést vártak, de így is vannak olyan települések, ahol akkor sem akarnak építkezni a fiatalok, ha ingyen kapják hozzá a telket. De természetesen ennek az ellenkezőjére is találtunk példát.

    Makón például nagy volt az érdeklődés, minden telek elkelt. Balassagyarmaton mérsékeltebben működik a dolog, de mivel a helyi cégek munkaerőhiánnyal küzdenek, remélik, hogy ott tudják tartani, illetve oda tudják vonzani a családokat.

    Több kisebb település önkormányzata is felajánlott néhány forintért megvásárolható telkeket az elmúlt években, de van ahol csak néhány vagy egy sem kelt el közülük. Hiába a vonzó, közművesített telek, a rendezett település, a barátságos szomszédok, ha nincs helyben vagy a közelben munkalehetőség, nem tud elég vonzó lenni a betelepüléshez. A helyiek is csak akkor vállalják az építést, ha az így olcsóbb tud lenni a használtan kínált jó állapotú ingatlanoknál, illetve ha sikerül megkapni az építkezéshez szükséges hitelt.

    Példák és további részletek:Péncentrum

  • Rövidesen akár megduplázódhat az új lakások ára

    Az áfacsökkentés ellenére az új lakások eladási ára inkább emelkedést mutatott, ami több tényező együttes eredője. A kivitelezési költségek növekedése, a szigorodó műszaki feltételek illetve az áfakulcs ismételt megemelkedésének eredményeként 4 év múlva akár több mint dupla annyi is lehet egy új lakás ára, mint egy mostanié. Feltéve, ilyen áron lesz fizetőképes kereslet és indulnak új projektek.

    A munkaerőhiány és az építőanyagárak emelkedési miatt egyre nőnek a kivitelezési költségek, és még így is számos projekt csúszik, és egyre többet.

    epipari munkaerohiany Portfolio

    A lakásokat drágíthatja a szigorodó műszaki feltételeknek való megfelelés. Már a jövőre elkészülő házaknak magasabb követelményszinteknek kell megfelelniük, úgynevezett költségoptimalizált energetikai követelményszintnek. Vagyis a házaknak sokkal több olyan anyagot és megoldást kell felhasználnia, amely az elvártnak megfelelően tartja az energiafogyasztást.

    További probléma, hogy nem lehet tudni, mi lesz az 5%-os áfával, amely jelenlegi állás szerint a 2019. december 31-éig eladott lakásokra vonatkozik. Utána visszatér a 27%. Ez különösen veszélyezteti a csúszó projekteket, hiszen azokat a lakásokat, amelyeket nem sikerül befejezni és értékesíteni eddig az időpontig, már ismét a drágább adó terheli majd.

    A Portfolio.hu kikalkulálta, hogy fogja mindez drágítani az újonnan épülő lakásokat évről-évre.

    Forrás: Portfolio

  • Futurisztikus lakópark épül Szegeden

    Az egykori kábelgyár területére már 2008-ban elkészültek a tervek, de a válság miatt végül nem kezdődött el az építkezés. Idén ősszel azonban kezdetét veheti a merész formákkal dolgozó beruházás. Az űrközpontra hasonlító épületekben összesen közel 600 lakás kaphat helyet, melyek mérete 50 és 400 négyzetméter között lesz. A high-tech beruházás ötvözi a modern eleganciát, kényelmet, környezettudatosságot és költséghatékonyságot – írja az Építészfórum. A lakások mellett a területen irodák, üzletek, étterem, kávézó, szépségszalon és konditerem is helyet kap majd.

    urlakotelep Szeged2

    A tervezés és a kivitelezés során a környezettudatosságra figyelve a zöldterületi mutató legalább 40 százalékos lesz és a lakások fűtéséhez geotermikus energiát használnak majd. A padlófűtés és a szabályozható klímarendszer kedvezőbb emissziós értékeket és 30%-kal alacsonyabb rezsiköltséget jelent. Minden földszinti és emeleti lakáshoz nagy méretű terasz tartozik, melyet kétrétegű, hőszigetelt üvegezéssel ellátott panoráma ablak köt össze a lakásokkal. Számos variációból állítható össze a lakás belső kinézete, de egyedileg választott, hozott anyaggal is elvégezhető a kivitelezés.

    A beruházás az épületek formáján túl azért is fontos, mert ekkora egybefüggő projektre Szegeden legalább tíz éve nem volt példa. Az építkezés várhatóan 2017 októberében kezdődik, a lakásokat pedig 2019 végén vehetik majd birtokba az új lakók. A projektről részletesebben erre a videóra kattintva tájékozódhat.

    A beruházás honlapja szerint a lakások 355 000 és 399 000 forintos négyzetméterár között leszek elérhetők, ami megfelel a Szegeden kapható új lakások átlagának – írja a Portfolio.

    Forrás: Építészfórum, Portfolio

  • A kormány egyszerűsítené a CSOK igénylését

    A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint meg kell fontolni, miért nem az állam bonyolítja a támogatást a bankok helyett.

    A tárcavezető azt mondta, hogy legkésőbb szeptemberben újra foglalkozni kell a CSOK-kal, összegezni kell a tapasztalatokat, mert egyrészt az otthonteremtést tervezők sok esetben bürokratikusnak, nehézkesnek tartják az igénylést, másrészt a bankok nem feltétlenül a kedvezményt ajánlják az igénylőknek, hanem inkább a saját terméküket.

    A kormányszóvivő szerint könnyebben hozzáférhetővé kell tenni a családok otthonteremtési kedvezményét (csok), olyan változtatásra van szükség, amely élénkíti a keresletet. Kovács Zoltán erről az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában beszélt. Elmondása szerint már a csok bevezetésekor azon gondolkodtak, hogy olyan állami szereplőkön keresztül biztosítsák a támogatást, ahol a hozzáállás "kedvező és támogató".

    Forrás: MTI

  • Minden, amit az egyszerű bejelentéshez kötött építés szabályozásáról tudni kell
  • Mit kezd a kormány a panelekkel és a Kádár-kockákkal?

    A miniszterelnök ugyan részletekbe nem bocsátkozott, csak annyi árult el, hogy visszabontási programot indítanak, ha a lakók mindegyike áldását adja erre, akkor Hódmezővásárhely lehet az a város, ahol megpróbálkoznak azzal, hogy a tízemeletes panelházakat nem csak felújítják, de felsőbb szintjeiket vissza is bontják.
    Az ötletet tavaly már Lázár János is bedobta, hogy időszerű lenne a korszerűtlen lakótelepi lakásokban élők kertes házakba költöztetése.
    800 ezer panellakás van Magyarországon, ezeknek egy részét sikerült valamilyen szinten felújítani az elmúlt években, azonban nagyobb részüket nem korszerűsítették. Ezeknek az épületeknek az életciklusa 30-40 év, ami lejáróban van. Az egyik probléma a panellakásokkal van, a másik az ún. Kádár-kockákkal, amikből szintén sok van az országban. A Kádár-kockák újjáépítésére, rehabilitációjára kormányprogram kell Lázár szerint. A panelben élők életminőségének javítására támogatást kell kitalálni.

    A miniszter kifejtette: van lehetőség a panellakások felújítására, azonban az sosem lesz tökéletes. Támogatást kell biztosítani a panelből való kiköltözésre.

    Lázár a terveikkel kapcsolatban elmondta, hogy a Miniszterelnökségről munkatársakat küldött ki Németországba, akik beszéltek építészekkel, mérnökökkel, ugyanis ott már volt ilyen kormányprogram a panelek visszabontására. Három éve dolgoznak ezen a Miniszterelnökségen. (Hasonló projektekre gyűjtött példákat mutat be a Pénzcentrum korábbi cikke.)

    A miniszter szerint 3-5 emeletes panel az, amelyet úgy lehet korszerűsíteni, felújítani, hogy abból megérje ne kiköltözni.

    Hozzátette: csak akkor lehet egy ilyen programba belekezdeni, ha a lakóközösséggel közösen vágnak bele bármibe is. Óvatosan, és fokozatosan kell a probléma megoldásába belekezdeni. Akiknek visszabontják a lakását, azoknak egy részét kertvárosi területekre költöztetnék támogatással, az ottmaradók lakásait pedig felújítanák.

    A tervek szerint egy 60 lakásos kísérleti projekt indulna Hódmezővásárhelyen, azonban itt is csak a lakóközösség beleegyezésével lehet belekezdeni.

    Forrás:Pénzcentrum

  • Ma indul a fűtéskorszerűsítési támogatási pályázat

    A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium  3,5 milliárdos keretösszegű vissza nem térítendő támogatást biztosít lakóépületek illetve társasházi lakások fűtési rendszereinek energetikai korszerűsítésére.

    Az alprogram célja a lakóépületekben illetve társasházi lakásokban található gázkazánok és gázkonvektorok cseréjének támogatása. A fűtőberendezések cseréje mellett a meglévő fűtési rendszer korszerűsítéséhez, a radiátorok cseréjéhez és a kivitelezéshez kapcsolódó járulékos munkálatokhoz – mint például kéményátépítés – igényelhető maximum 40%-s támogatási intenzitás mellett maximum 700.000 forint összegű vissza nem térítendő támogatás.

    A támogatási kérelmeket a hivatalos pályázati portálon keresztül, elektronikus úton nyújthatják be az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező magánszemélyek 2017. június 6-án 8:00 órától, a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig.

    A nyerteseknek igyekezniük kell

    Korábban írtunk már arról, hogy azoknak, akik az Otthon melege programban nyernek támogatást konvektorcserére, sietniük kell, mert a pályázatban megjelölt készüléket év végéig be kell építtetniük és használatba kell venniük. Ellenkező esetben ugyanis szükség lesz a támogatási szerződés módosítására, és a január 1-jétől életbe lépő új energiahatékonysági szabályoknak megfelelő konvektort kell beszerezni, ami viszont egyelőre még nem kapható az országban – írta még márciusban a Magyar Idők.

    A fűtés-korszerűsítési alprogram útmutatójában foglalt feltételek egyike ellentmondásban állhat az európai parlamenti és tanácsi irányelvvel – hívta fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI). Az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezéséről szóló uniós követelmények kimondják, hogy már csak 2017. december 31-ig hozhatók forgalomba és vehetők használatba a jelenleg gyártott, de a majdani előírásoknak nem megfelelő gázkonvektorok. Ezekre a készülékekre a nemrégiben meghirdetett Otthon melege program alprogramjának keretében is lehet pályázni, amennyiben eleget tesznek az Otthon melege kiírásában támasztott energiamegtakarítási feltételeknek.

    Ugyanezen készülékek azonban 2018. január 1-jétől már nem vehetők használatba az uniós szabályozás szerint, hiszen akkortól új műszaki és energiahatékonysági követelményeknek kell megfelel¬niük. A rendelet hasonló a majdnem egy éve már Magyarországon is hatályban lévő gázkazánrendelethez, amely szintén szigorú hatékonysági követelményeket tartalmaz.

    Forrás: NFMMagyar Idők, MEHI

  • Olcsóbb a lakáshitel, mint az albérlet

    A magyarok közel fele, 42 százaléka lakik nem sajáttulajdonú ingatlanban: az ilyen lakásban élők nagyjából 50 százaléka a szülőkkel együtt, harmaduk pedig bérelt ingatlanban lakik.

    A teljes felnőtt lakosságban így 14 százalékra tehető az albérletesek aránya – derült ki a Fundamenta átfogó, lakástulajdonlással kapcsolatos országos reprezentatív kutatásából.

    Az albérlet főként a fővárosban és a megyeszékhelyeken jellemző, a magasabb és alacsonyabb végzettségűek közül pedig többen bérelnek lakást a középfokú végzettségűekhez képest.

    A bérleményben élők közül mindössze 9 százalék azok aránya, akiknek megfelel ez az életforma, és még egy jó ideig albérletben szeretnének lakni. A többiek előbb vagy utóbb mindenképpen saját lakásba költöznének, és közöttük nagyon magas, 50 százalék azok aránya, akik ezt pénzügyi lehetőség hiányában nem tudják megtenni.

    A Fundamenta kutatása alapján a lakáshitellel rendelkezők átlagosan 55 ezer forintot költenek havonta törlesztésre, ami kevesebb, mint a rezsiköltségek nélkül számított 56 ezer forintos átlagos havi bérleti díj.

    Utóbbi azonban sok esetben a hetvenezer forintot is meghaladhatja, így sok albérletből saját otthonba elvágyódó számára jó megoldás a lakáshitel, amelynek törlesztőrészletei jóval alatta maradnak az átlagos magyar albérletre kifizetett költségeknek.
    Az átlagos havi albérleti díjak az ingatlan elhelyezkedéstől függően jelentős különbségeket mutatnak. A központi régió átlaga a legmagasabb (71 ezer forint), ezt a nyugati (50 ezer forint) majd a keleti országrész (43 ezer forint) követi.

    De fontos kiemelni, hogy ezek sokszor nem a lakás teljes bérleti díját jelentik, hiszen sok esetben, főként fiatal egyedülállóknál az adott ingatlant többen közösen bérlik.

    A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a háztartási jövedelem nagyságával együtt nő az albérletre kifizetett összeg is: az alacsony, közepes és magas jövedelmű csoportokban 39 ezer, 58 ezer és 77 ezer forint az átlagos havi lakásbérleti díj.

    Forrás: Hvg.hu

  • Folytatódik az új lakások áremelkedése

    Meddig tarthat még a lakásárak tempós növekedése és mi az, ami fűti a drágulást? – kérdezték Földi Tibort, Magyarország vezető lakásfejlesztője, a Cordia Zrt. vezérigazgatóját. A szakember szerint az elmúlt pár évben a keresleti oldal bizonytalansága volt a meghatározó, hiszen sok család és egyéni vásárló is csak tervezgetett, de inkább elhalasztotta a tranzakciót, ám amikor megjelentek az első, nagyobb léptékű fejlesztések, sokan lecsaptak ezekre. Látva ezt az érdeklődést, egymás után indultak be a beruházások, sőt, olyan cégek is megjelentek a piacon, amelyek semmiféle lakóingatlan-fejlesztési referenciával nem rendelkeznek.

    Földi Tibor szerint érzékelhető ugyan, hogy lassabb lett a drágulás üteme, de a fejlesztők kénytelenek beépíteni az árba a folytonosan emelkedő kivitelezési költségeket. A vezérigazgató tartja magát az év elején ismertetett álláspontjához, miszerint a vevői oldalt a CSOK kedvező változásai, az egyéb befektetési formákkal elérhető rendkívül alacsony hozam, az alacsony lakáshitel-kamatok és a növekvő hitelfelvételi hajlandóság is erősíti. „Ezek a folyamatok azt is előre vetítik, hogy várhatóan az áremelkedés trendje sem fordul meg, legfeljebb lassulhat” – erősítette meg.

    Úgy látja, hogy a kereslet továbbra is megmarad, ám a fejlesztőket inkább a költségoldal nyomasztja, hiszen mind az alapanyagok, mind a kivitelezési költségek (főleg a munkaerő) olyan ütemben drágulnak, amit már nem tud lenyelni egy fejlesztő, így kénytelen áthárítani a vevőre. Éppen ezért nem csak a Cordia, hanem az egész iparág azt szorgalmazza, hogy 2019 után is maradjon meg az eredetileg átmeneti időre bevezetett kedvezményes, ötszázalékos áfa az új lakásoknál. Ha ugyanis visszaáll a magas, 27 százalékos áfakulcs, az is növelheti az eladási árakat. „Az 5 százalékos áfakulcs véglegesítésével ráadásul enyhíthető lenne a kivitelezési árakat felhajtó kapacitáshiány is, hiszen a kivitelezőknek nem kellene rohamtempóban befejezniük a beruházásaikat 2019 végéig” – fogalmazott Földi Tibor.

    Forrás:Otthontérkép

  • Jön a fogyasztóbarát lakáshitel

    A fogyasztóbarát lakáshitelek esetében a kamatfelár nem haladhatja meg a 350 bázispontot, a folyósításig felmerülő díjak és költségek maximáltak, a törlesztés annuitásos, 3, 5 vagy 10 éves kamatperiódussal, vagy a maximum 30 éves futamidő végéig fix kamat alkalmazható.

    A minősített lakáshitelek átlátható hitelfeltételekkel, könnyen összehasonlítható árazással igényelhetők, elősegítve a tudatosabb kölcsönfelvételt. A fogyasztók tájékozódását ősztől jegybanki online összehasonlító weboldal is támogatja. Mindez élénkítheti a bankok közötti versenyt, ösztönözheti a hitelkiváltásokat és erősítheti a fogyasztói bizalmat is - írja közleményében az MNB.

    Hozzáteszik: az MNB pénzügyi stabilitási és fogyasztóvédelmi szempontból is fontosnak tartja, hogy a lakáshitelek piacán élénk verseny alakuljon ki. A nemzetközi összehasonlításban is magas átlagos kamatfelárak, és a hitelkiváltások alacsony aránya alapján indokolt a versenyélénkítő eszközök alkalmazása.

    Az MNB szerint a banki árversenyt élénkítheti, és ezáltal a hitelek árazását is kedvezőbbé teheti a standardizált, fogyasztóbarát jellemzőkkel rendelkező lakáshitel-termékek kialakítása, és elterjesztésük minél szélesebb körben.
    A kamatok csökkenése irányába hat az is, hogy minősített fogyasztóbarát termékként csak olyan hitelt lehet kínálni, amelynek a kamatfelár maximuma még az úgynevezett "fair bank" törvényben meghatározott 4,5 százalékos kamatfelárnál is legalább 1 százalékponttal kedvezőbb.

    A minősített termékekkel szemben követelmény, hogy kizárólag egyenlő havi törlesztőrészletek állapíthatók meg (annuitásos törlesztés), és a fizetendő kamatot 3, 5, 10 évre, vagy a futamidő végéig rögzíteni kell. A hitelbírálati határidő az értékbecslés rendelkezésre állásától számított maximum 15 munkanap, a folyósítási határidő pedig a folyósítási feltételek teljesítésétől számított 2 munkanap lehet.

    A hitelező által választott referenciaértékhez viszonyított kamatfelár nem haladhatja meg a 3,5 százalékpontot (350 bázispontot), amely - a megváltozott hitelkockázatokat is figyelembe véve - a forintosított hitelekre meghatározott maximális kamatfelárnál 1 százalékponttal (100 bázisponttal) alacsonyabb értéket jelent. Maximáltak a folyósításig felmerülő és az előtörlesztéshez kapcsolódó díjakat is, a folyósítási díj legfeljebb a hitelösszeg 0,75 százaléka, de legfeljebb 150 ezer forint lehet. Az előtörlesztési díj nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1 százalékát, a lakástakarék-pénztári betétből pedig az előtörlesztés a szerződés szerint elérhető megtakarítás és a hozzá kapcsolódó állami támogatás mértékéig díjmentes.

    A részletes pályázati feltételek alapján a hitelintézetek június 1-jétől kérhetik termékeik minősítését. A pályázatok elbírálását követően így akár már nyáron elindulhat a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek forgalmazása.

    A jegybank közölte azt is, hogy a javaslat újszerűségére és széleskörű hatásaira tekintettel az elmúlt két hónapban intenzív egyeztetéseket folytatott a piaci szereplőkkel és a fogyasztók képviselőivel a minősítés részleteinek véglegesítése érdekében.

    Forrás: MTI.hu

  • A kivitelezői kapacitások és az áfa jövője a legaggasztóbb kérdések

    Karsai Gábor a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese előadásában arról beszélt, hogy átmenetileg élénkülhet a magyar gazdaság 2017-2018-ban, majd 2020-tól lassulás és bizonytalanság jöhet, ha nem javul radikálisan az ország versenyképessége. A makrogazdasági adatok alapján látszik, hogy az unió nélkül bajban lennénk.

    Az elmúlt időszakban az Európai Unión belül Magyarországon drágultak leginkább a lakások, és az építési engedélyek száma is itt emelkedett a legnagyobb mértékben. Hasonló tendencia volt a 2008-as gazdasági válság előtt is: akkor túl sok építési telket terheltek meg rossz hitelekkel és az ingatlanlufi a világgazdaságot is magával rántotta. Most azonban a szereplők nem számítanak hasonló folyamatra.

    Az ingatlanpiac ciklikusan működik, nyolc-kilenc évente jön a váltás, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy valóban fújódhat egy újabb lufi, de jelenleg több biztató jel is van. A mostani árrobbanást a fizetőképes kereslet határozza meg, valamint az, hogy tartósan alacsony a kamatszint. Amíg pedig 1-2 százalékos hozamra számíthatnak a kötvényekből, az ingatlan egy jobb befektetés, ezért lesz rá finanszírozás - véli Török Árpád, a TriGránit vezetője.

    Hasonlóan látja ezt Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Property Zrt. tulajdonosa: szerinte még mindig van feljebb az ingatlanpiacon. Mindezt a makrokörnyezet változására alapozza, de elmondta, a cége óvatosan tervez. Még nem tudni ugyanis, meddig marad a megterülést segítő 5 százalékos áfakulcs, amelyet az eredeti tervek szerint 2019 végén vezetne ki a kormány. Emiatt viszont egyre nehezebb kivitelezőt találni, akik egyébként folyamatosan növelik a munkadíjukat, ami beépült már az árképzésbe is. Ez azt is eredményezheti, hogy vidéken a kivitelezők hiánya miatt kevesebb beruházás lesz. Ugyanígy a szegmensek között is átrendeződés indulhat, például a lakásépítésektől az irodafejlesztések vonják majd el az erőforrásokat.

    Más a mostani helyzet, mint a 2006-2008-as, amikor óriási telekbankokon ültek az ingatlanpiaci cégek, amelyeken ketyegett már egy hitelbomba - véli Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója. A szereplők is máshogy állnak most a piachoz, egyrészről mert most erős a kereslet, másrészről sokan játszanak kivárásra, a 2019-es áfakivezetés kapcsán. Szerinte az árakat az is erősen befolyásolja, ha a már futó beruházásoknál nem tudják tartani a határidőket.

    Noah M. Steinberg, a Wing Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az állam nagyberuházóként történő megjelenése, szintén jelentősen befolyásolja a piacot. Sok kivitelezőt von el, a maradékon pedig rengeteg projekt versenyez.

    Földi Tibor az állami jelenlét okozta nehézségekre példaként a Puskás Ferenc stadion építését említette. A beruházáshoz 600 szerkezetépítőt toboroztak, amelye eleve nehéz feladat volt, mert a válság alatt leépült az építőipar. Az ő cége ezért külföldről próbál kivitelezőket szerezni.

    Fontosnak tartja azt is, hogy minél előbb kiderüljön, mi lesz az 5 százalékos áfakulccsal. Minél gyorsabb döntésre van szükség, mert a piac egyelőre nem tud tervezni, ezért a 2019-es kivezetés előtt befejeznék a beruházásokat. Ha lenne egyértelmű döntés, akkor a piaci szereplők megtervezhetnék a kapacitásaikat. Erre azért is szükség lenne, mert a GKI előrejelzése szerint csak átmeneti felélénkülés van a piacon, 2020-tól lassulás és bizonytalanság jöhet, ha nem javul radikálisan az ország versenyképessége.

    Jó évek várnak az ingatlanpiacra

    Az elmúlt évek eredményeiről Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta: fontos, hogy 2013-ban kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól. A költségvetés egyensúlyba hozatala a kormányzat kifejezett célja volt, ebben segítette a sok egyszeri bevétel. A 2016-os felminősítés egyértelmű siker, de ez még csak az 1996-os adósbesorolás visszaszerzését jelentette. A piac viszont középtávon nem bizakodó Magyarországgal szemben. Az ország versenyképessége romlik, ennek fő oka, a kiszámíthatatlan befektetői környezet és a nagyfokú korrupció.

    Napi konferencia 2017 05 KarsaiGábor

    A jelenlegi növekedés fő elemei az EU-tól érkező támogatás. A 2007 és 2015 közötti időszakban a források nélkül nem nőtt, hanem csökkent volna a GDP (5 százalékos növekedés helyett 2 százalékos recesszió lett volna). A beruházások pedig 3 százalékos emelkedés helyett 30 százalékkal estek volna vissza. Az ágazatok közül a feldolgozóipar növekedik folyamatosa, míg a szállítás és raktározás teljesítménye ingadozik.

    Az ingatlanpiacon lassú növekedés tapasztalható, de a várakozások szerint ez a tendencia folytatódik.

    A lakásépítési engedélyek száma várhatóan esni fog jövőre: az idei 32 ezerről 30 ezerre csökkenhet. Viszont az újonnan használatba vett lakások száma 20 ezer környékére emelkedhet 2018-ban.

    A GKI fővárosi és a magyarországi lakáspiaci indexe 2007-2013 között folyamatosan csökkent, majd azóta a 2006-os szintre javult. A jövőben pedig ezen a szinten stagnálhat - véli Karsai.
    A tavalyi utolsó negyedévben a fővárosi irodák kihasználtsága meghaladta a 85 százalékot, míg az országos átlag 82 százalék környékén alakult. A a GKI szerint a lakás- és raktárpiaci index is javul.
    Ahogy az ingatlanpiac, úgy a magyar gazdaság sem nő az égig - foglalta össze a közgazdász a piaci várakozásokat. Azonban 2017-ről és 2018-ról elmondható, hogy viszonylag jó évek lesznek az ingatlanpiac szempontjából.

    Forrás és további tudósítások a konferenciáról: Napi.hu

  • A lakásépítők versenyeznek a kivitelezőkért

    A 2017 első negyedévéről készített összeállítás szerint 458,4 milliárd forintnyi beruházás indult el az év első három hónapjában, miközben 2016 első negyedévében összegük nem érte el a 230 milliárd forintot sem. A megkezdett építőipari munkák összértéke tehát egy év alatt megduplázódott, az első negyedéves új beruházások értéke közelíti a 2016-os teljes második féléves eredményt. A jelentős növekedésben nagy szerepet játszott a lakásépítési beruházások felfutása, illetve egyes kiemelt infrastrukturális projektek, valamint stadionfejlesztések is.

    EBI megkezdett kivitelezesi munkak alakulasa es megoszlasa milliard forint folyo aron forras 20170517

    Megkezdett kivitelezési munkák megoszlása és alakulása, (milliárd forint, folyó áron)

    A magasépítési projektek esetében 16 százalékkal növekedett az új kivitelezési munkák összértéke 2017 első negyedévére a tavalyi év azonos időszakához képest. Bár több szegmensben is visszaesés volt tapasztalható, az új lakásépítési beruházások volumene 2016 első három hónapjához képest 150 százalékkal emelkedett, így összesen 82 milliárd forint értékben indultak el projektek az idei év első negyedévében.

    A 2017 első három hónapjában elindított beruházások, ahogy a korábbiakban, most is erőteljes területi különbségeket mutatnak. A beruházások jelentős része, 75 százaléka a Közép-Magyarországi régióban kezdődött el. Ebben azonban szerepet játszott, hogy a korábbiakban már említett nagy beruházások pont Magyarország ezen részén indultak el.

    Az új lakásépítési beruházások növekedése jól mutatja, hogy a tavaly év eleji áfacsökkentést követően nagy erőkkel meginduló tervezés után az elképzelések jelentős része kivitelezési fázisba lépett. A számokból az is látszik, hogy az elkezdett projektek nagysága növekedést mutatott, a projektek száma ugyanis csökkent, miközben az összértékük nőtt.

    EBI lakasepitesi aktivitas milliard forint folyo aron 20170517Lakásépítési aktivitás, (milliárd forint, folyó áron)

    Az idei első negyedévben 93 lakásépítési projekt vehette kezdetét, az új építések illetve a nagyértékű felújítások összesen közel 82 milliárd forintból valósulhatnak meg. 2016 eleje óta így összesen közel 560 négy lakásosnál többet tartalmazó lakásépítési vagy felújítási projekt indulhatott el, melyből 411-et az új építések tettek ki.

    EBI projektek megoszlasa 20170517

    A teljes jelentés alább a letölthető dokumentumoknál olvasható.

    Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járult hozzá.

    Forrás: Portfolio.hu

  • Önkormányzatok építhetnek munkásszállókat állami támogatásból

    A programhoz a pénzt a Nemzeti Foglalkoztatási Alap adja, egyrészt vissza nem térítendő támogatást nyújt az új ingatlan építéséhez, vagy a meglévő ingatlan felújításához szükséges építési költségekhez, valamint visszatérítendő támogatást nyújt új eszközök beszerzéséhez.

    A beruházási költségek legalább 40 százalékát az önkormányzatnak saját forrásból kell finanszíroznia. A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára hozzátette: a kérelmek a helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás székhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz nyújthatók be szeptember 30.-ig. A támogatás részletes feltételeiről, valamint a benyújtandó dokumentumokról a www.kormany.hu és a www.munka.hu honlapokon olvasható bővebb tájékoztatás. Az államtitkár közölte: több helyi önkormányzat jelezte, hogy a területén működő vállalkozások igényei alapján a tulajdonában álló ingatlanok átépítésével, illetve új ingatlanok építésével munkásszállást létesítene és ehhez állami támogatást szeretne igénybe venni. Cseresnyés Péter szerint a támogatás érdemben javíthatja a munkaerő-áramlás lehetőségét azokba a térségekbe, ahol már nincs számottevő munkaerő-tartalék.

    Forrás: kormany.hu

    A TLE véleménye szerint a munkavállalói mobilitás támogatása kiemelten fontos állami, önkormányzati és vállalati feladat. A munkásszállások építése ebben csak átmeneti megoldást nyújthat a munkavállalóknak.

    A lakásbérlet logikus és gazdaságilag indokolt megoldás bizonyos élethelyzetekben. Amikor egy fiatal önálló otthonba költözne, családot alapítana, vagy valaki egy távoli munkalehetőség miatt költözne. Bérlakások építésére ott van szükség, ahol az emberek lakni szeretnének, és megélni is tudnak.

    Azoknak a bérből, fizetésből élő fiataloknak, költöző munkavállalóknak, akik – akár átmeneti megoldásként – a bérlést választanák, ám a piaci lakbérek kifizetése anyagi lehetőségeiket meghaladó terhet jelent, olyan korszerű bérlakásokat kellene építeni, amelyek megfizethető bérleti díjat és rezsiköltséget biztosító konstrukcióban jöttek létre.

    A TLE ezért régóta javasolja, hogy induljon pilot bérlakásépítési program, pl. a kiemelt ipari területekre, Ehhez, amennyiben ez lehetséges, biztosítani kell európai uniós források bevonását is. Bérlakásépítési program indulhatna a hajdani Fecskeprogram mintájára, illetve meghatározott foglalkozáscsoportok (pl. közalkalmazottak, orvosok, pedagógusok stb.) számára is.

    Évi pár ezer bérlakás építése nem változtatná meg alapvetően a magyar lakásállomány tulajdon/bérlet viszonyrendszerét, ugyanakkor hiánypótlóak lennének a felépülő minőségi bérlakások.
    Hazánk a jelenlegi 10,9%-os bérlakásállományával az EU-ban az utolsók között van, s a bérlakásépítések száma is drámaian alacsony. A bérlakásépítés mellett szól, hogy ismert minőségben, tervezett üzemeltetési szempontok mellett történik az épületállomány kialakítása, és egy ilyen program hozzájárulhat a városrész-rehabilitációhoz, valamint a lakásállomány minőségi, energiahatékony megújulásához.

    A témáról átfogó képet nyújtott a tavaly év végi bérlakáskonferencia, melynek előadásait és összefoglaló anyagai ITT olvashatóak.

  • Elérhető a háztartási nagygépcsere program pályázati oldala

    Az Otthon Melege Program keretében hűtő- vagy fagyasztó készülék, mosó- vagy mosó-szárítógép szerezhető be a bolti árnál 25-45 ezer forinttal olcsóbban a programban résztvevő üzletekben. 

    A támogatás igénybevételéhez szükséges dokumentumokról, határidőkről és feltételekről a Pályázati Útmutató ad részletes tájékoztatást. Az információk már most hozzáférhetőek a hgcs2017.nfsi.hu oldalon.

    A támogatási kérelmeket 2017. augusztus 7. és 28. között, régiónként eltérő időpontokban nyújthatják majd be az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező magánszemélyek a pályázati portálon keresztül, elektronikus úton.

    A kormány számára alapvető fontosságú, hogy olyan programokkal támogassa a magyar családokat, amelyeknek köszönhetően a háztartások energiafelhasználása érzékelhető mértékben csökken. A 2014-ben elindított Otthon Melege Program eddig közel 120 ezer háztartás energetikai korszerűsítését tette lehetővé, mintegy 23 milliárd forintnyi támogatással.

    Az elektronikus pályázati rendszerrel és a pályázatkezeléssel kapcsolatos kérdésekben az NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. Ügyfélszolgálata nyújt segítséget a +36 70 / 424 1802; +36 70 / 424 5393; +36 70 / 424 3949 és +36 70 / 424 0922 telefonszámokon (hétfőtől csütörtökig 8-16 órai, pénteken 8-14 órai ügyfélszolgálati időben), vagy a hgcs2017@nfsi.hu e-mail címen.

    Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

  • Itt vannak Budapest legnagyobb lakásprojektjei

    A Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisában jelenleg 392 projekt szerepel, összesen 13 234 lakással, ami megbízható alapot ad az új lakás piaci folyamatok vizsgálatához. Az új lakások iránti erős keresletet jól mutatja, hogy a lakások nagy részét a fejlesztők már az építkezési fázisban eladják, így a kulcsrakész, beköltözhető új lakásokból mindössze 400 darab van ma Budapesten. A következő negyedévekben elkészülő lakásokból azonban már szélesebb a kínálat. Ha nem akarunk azonnal költözni, hanem akár fél évet is tudunk várni, akkor 1700-ra nő az elérhető lakások száma. Abban az esetben pedig, ha akár 2018 végéig is tudunk várni a költözéssel akkor 5-6000 lakás áll a rendelkezésünkre. Ehhez természetesen a lakás árának egy meghatározott részét már most be kell fizetni, így vásárlás előtt érdemes a pontos fizetési konstrukciókról is tájékozódni.

    ujlakasok varhato atadasok 20170505 1

    Emelkedő árak

    Ahogy a használt, úgy az új lakások árai is jelentős emelkedésen mentek keresztül az elmúlt években. Míg az építkezések átlagos lakásmérete másfél év alatt 61-ről 65 négyzetméteresre nőtt, addig az átlagárak 32-ről 46 millió forintra nőttek. Mindez azt jelenti, hogy az átlagos négyzetméterár 520 ezer forintról mintegy 700 ezer forintra emelkedett. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kerületek többségében azért ennél valamivel olcsóbban is új lakáshoz lehet jutni, az átlagot a budai hegyvidéki és az V. kerületi luxuslakások erősen felfelé húzzák. Az azonban biztos, hogy egy jobb elhelyezkedésű kerületben mostanra 600 ezer forint körül alakul az új lakások négyzetméterára.

    Növekvő értékesítési idő

    A növekvő kínálat is szerepet játszhat abban, hogy a lakások átlagos értékesítési ideje növekszik. Míg 2016 tavaszán/nyarán a meghirdetett új lakásokat az 50 négyzetméter alatti kategóriában kevesebb, mint 5 hónap alatt eladták, mostanra ugyanez már 7 hónapig tart. A nagyobb méretű 50-80 négyzetméteres kategóriában tovább tart egy lakást értékesíteni. Ott a tavalyi évben 7, most pedig közel 12 hónap az átlag. A legnagyobb, vagyis a 80 négyzetméteresnél nagyobb lakások tavaly is legalább 8 hónap alatt mentek el, most pedig az átlagos eladási idő ott is közelíti az egy évet. Mivel azonban egy társasház felépítése több mint egy évet vesz igénybe, ezért még ez is azt jelenti, hogy az átadásra szinte az összes lakás gazdára talál.

    Hol vannak az új lakások?

     

    ujlakasok bp terkep 20170505A térképre nézve egyértelműen látszik, hogy a nagyobb projektek legtöbbje a XIII. kerületben épül, de a VII., VIII. és IX. kerületeket is kedvelik a fejlesztők. Érdekesség, hogy a szintén népszerű XI. kerületben a kisebb társasházak dominálnak, az ott lévő néhány nagy azonban annyival meghaladja az 50 lakásos limitet, hogy jelentősen felhúzza a kerület lakásszámát.

    Az új lakásokról jó áttekintést ad a Portfolio Ingatlan adatbázisa is, ami átláthatóan könnyen összehasonlító formában ad információt az egyes projektekben lévő lakások méreteiről, árairól és elhelyezkedéséről.

    ujlakasok Allure Residence 20170505

    Forrás: Portfolio.hu

  • A növekvő építési kedvet lassabban követik a megvalósuló lakásberuházások

    2017 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
    - országszerte dinamikusan nőtt az épített lakások száma, ugyanakkor Budapesten a nagyobb léptékű építési beruházások még nem készültek el, ezért itt 51%-kal kevesebb új lakás épült fel;
    - a természetes személyek által épített lakások aránya 49%-ról 58%-ra emelkedett, a vállalkozások által építetteké 50%-ról 41%-ra csökkent;
    - az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 45%-ról 59%-ra nőtt, míg a többszintes, többlakásos épületeké 48%-ról 34%-ra esett;
    - a használatba vett lakások átlagos alapterülete 13 m2-rel, 105 m2-re nőtt;
    - a kiadott lakásépítési engedélyek és a bejelentések száma együttesen 9525, Budapesten több mint háromszorosára nőtt a számuk, országosan 89%-os volt a növekedés;
    - a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 48%-kal több, összesen 2879 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 1161, ami 8%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.

    Az élénkülést alátámasztja az is, hogy 2017. január-februárban kiugróan, több mint 50 százalékkal emelkedett az új lakáshitelek összértéke éves összevetésben. A dinamikusan bővülő hitelkihelyezés hátterében több tényező együttes hatása húzódik meg: egyfelől az alacsony kamatkörnyezet, másfelől a lakosság foglalkoztatási és jövedelmi helyzetének tartós javulása is támogatja a háztartások beruházási döntéseit - írja a kötleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

    A beindult kedvező tendenciák az elkövetkező negyedévek során várhatóan tovább erősödnek, ugyanis a kormány által meghozott intézkedések jelentősen élénkítik a lakáspiac keresleti és kínálati oldalát egyaránt.

    Forrás: Kozponti Statisztikai Hivatal, NGM

  • Pozitívak a lakásépítési trendek, de a kiszámíthatóságra is szükség van

    Pozitív fejlemény az egyszerű bejelentések és a lakásépítési engedélyek számának folytatódó emelkedése. A lakásállomány megújításához évi 40 ezer lakás felépítése lenne szükséges, így a jelenlegi trendet fontos fenntartani, megerősíteni.

    A szakma bízik benne, hogy nem csak átmeneti fellendülésről van szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet fog elérni az elkövetkezendő években, és évtizedes távlatban e körül fog stabilizálódni.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósításának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    A 2016 során bevezetett intézkedések – elsősorban az áfakedvezmények és a CSOK – egyértelműen segítették lakásépítések számának alakulását. A megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez és hosszú távú fenntartásához szükségesnek tartunk néhány további intézkedést:

    → A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület összhangban az ágazat szereplőivel többször tett javaslatot arra, hogy az új lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa és a CSOK fenntartása kapjon legalább 10 éves kormányzati szándéknyilatkozatot.

    → Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. (Az építőipari munkaerőhiánnyal és szakképzéssel kapcsolatos cikksorozatunkat ld.ITT.) A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

    → Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A most felépülő minőségi lakások nemcsak az építtetők, hanem a következő száz évben ezekben a lakásokban élők érdekét is szolgálják. Emiatt is fontos, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot. Az alacsony színvonalú építés is hosszú távon velünk marad, rontja a településképet és az életminőséget, gazdaságosan nem korrigálható. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

    → Nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.

    2017 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
    - országszerte dinamikusan nőtt az épített lakások száma, ugyanakkor Budapesten a nagyobb léptékű építési beruházások még nem készültek el, ezért itt 51%-kal kevesebb új lakás épült fel;
    - a természetes személyek által épített lakások aránya 49%-ról 58%-ra emelkedett, a vállalkozások által építetteké 50%-ról 41%-ra csökkent;
    - az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 45%-ról 59%-ra nőtt, míg a többszintes, többlakásos épületeké 48%-ról 34%-ra esett;
    - a használatba vett lakások átlagos alapterülete 13 m2-rel, 105 m2-re nőtt;
    - a kiadott lakásépítési engedélyek és a bejelentések száma együttesen 9.525, Budapesten több mint háromszorosára nőtt a számuk, országosan 89%-os volt a növekedés;
    - a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 48%-kal több, összesen 2.879 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 1161, ami 8%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.
    Kapcsolódó adattáblák

    Kapcsolódó elemzésünket ld. alább a letölthető dokumentumok között.

  • Több mint 60 új lakópark épül Magyarországon

    Budapest toronymagasan vezet a lakóparképítési hullámban: a fővárosban - ilyen típusú beruházásban - több ezer új otthon épült az elmúlt 3-4 évben és kb. 10-13 ezer kivitelezése zajlik most vagy nyúlik át 2019-re. A kínálati árak láttán úgy tűnik, tovább él az a kép, hogy a lakóparkokban a stabil munkahellyel rendelkező, jól kereső réteg vásárol: 600-700 ezer forintos négyzetméterár alatt ugyanis csak elvétve találni ilyen új építésű lakást Budapesten és környékén, de a vidéki nagyvárosokban is 470-500 ezer forint az alsó küszöb.

    A lakóparkok eredetileg csoportos kertvárosi lakóház együttest jelöltek, ez a meghatározás azonban érezhetően eltolódott itthon. Sokkal inkább 6-8 emeletes társasházakról vagy ilyen épületek együtteséről van szó, amelyek sok esetben parkot zárnak körbe. A tehetősebb középosztálynak helyet adó lakhatási forma egyre jellemzőbb Magyarországon is, többségük azonban leginkább Budapesten és az agglomerációban épül, bár az elmúlt másfél év-két évben Győrben, Debrecenben, Miskolcon, Kecskeméten is indult több ilyen beruházás.

    „Az elmúlt 8-12 hónapban kialakult gyakorlat szerint az ingatlanfejlesztők még a kivitelezés megkezdése előtt eladják a lakások 20-40 százalékát, főleg befektetőknek, akik közül néhányan nem sokkal a befejezés után – tisztes haszonnal – ismét értékesítik az ingatlanjaikat, a többség viszont általában 3-4 évet vár és csak azután válik meg a lakásoktól, addig pedig kiadja.” – fűzte hozzá Mester Nándor, az Otthontérkép.hu vezető elemzője.

    A legnagyobb fejlesztők beruházásait megjelenítő Otthontérkép.hu szerint a lakóparkpiacon javarészt a nagyok versengenek, habár tény, hogy számszerűleg a projektek közel 70 százaléka inkább kisebb volumenű. Részben azért is, mert a kisebb beruházóknak nagyobb piaci és finanszírozási kockázatokat kell felvállalni, s emiatt nem vágnak bele 60-100 lakásnál nagyobb projektbe. A kicsiken kívül azonban jelen van néhány több száz lakásos konstrukció is. A legnagyobb ezek közül a VIII. kerületi Corvin Átrium, melyben 551 otthon készítenek majd el 2018 végéig. Ezt a IX. kerületi Allure Residence Budapest követi 530 lakással. A bronzérmes Budai Boleroban 443 otthon készül el 2018 első negyedévében, míg a negyedik Virágvölgyben közel 400 ingatlan közül válogathatnak az érdeklődők. A további projekteket ld. ITT.

    A keresések alapján az sejthető, hogy a 35 év alatti, nagyvárosi, legfeljebb egy gyermekes, a felső középosztályhoz tartozó párok vannak többségben, de a vevők 25-28 százaléka 50-55 évnél idősebb lehet és a gyerekének vásárol lakást.

    Forrás: Index.hu

  • Ma indul a korszerűsítési ingyenhitel

    A pályázatok beadásához több csatolandó dokumentum szükséges, melyeket, ha időben beszerzünk, több esélyünk van arra, hogy hamarabb hozzájutunk az uniós ingyenhitelhez. A legfontosabb talán az energetikai tanúsítvány, de emellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a személyes és jövedelmi adatok igazolására szolgáló okmányokat, a projektre vonatkozó dokumentumokat, illetve a kölcsön fedezeteinek dokumentálását sem.

    A Portfolio.hu cikkében a természetes személyek és a társasházaknak, lakásszövetkezeteknek kötelezően benyújtandó dokumentumokat gyűjtötte össze.

    A szóban forgó két pályázat teljes keretösszege 115 milliárd forintot tesz ki, amelyből közel 24 ezer lakóépület korszerűsítése valósulhat meg országszerte, 3 ezer Pest megyében (VEKOP-5.2.1-17 kódszámú pályázat), a többi 21 ezer pedig azon kívül országszerte (GINOP-8.4.1/A-17kódszámú pályázat). A pályázatok részleteiről korábbi cikkünkben számoltunk be.

    A nulla százalékos kamatú hitelt természetes személyek, társasházak és lakásszövetkezetek igényelhetik.

    A felhívások keretében napelemre, ablakcserére, hőszigetelésre és egyéb energiahatékonyság javítására szolgáló tevékenységre lehet támogatást kérni. Családi házak esetében maximum 10 millió, társasházaknál lakásonként maximum 7 millió forint igényelhető, akár húsz éves futamidővel.

    A pályázathoz legalább 10% önerőre van szükség, a projekt többi elszámolható költségéből legfeljebb 90%-ot a hitel fedez. A hitel igényelhető családi ház, lakóház, szabadon álló ház, sorház, ikerház, hétvégi ház, üdülőház, illetve társasházi vagy lakásszövetkezeti lakás korszerűsítésére.

    Forrás: Portfolio.hu

  • Májusban indulhat az első NOK

    A Portfolio.hu kérdéseket küldött a NOK szervezésére jogot szerző cégnek, és a válaszokból kiderül, hogy a tervek szerint várhatóan 2017. május 15-én kezdi meg a tagtoborzást.

    Az értékesítést elsődlegesen partnerek révén kívánja végezni.

    A fizetendő kezdeti és folyamatos díjakról nem adtak tájékoztatást, mert a termék pontos részleteiről a toborzási felhívás kiadásával egy időben tudnak csak részletes információkkal szolgálni. Az erről szóló hirdetmény várhatóan május 15-től lesz elérhető.

    A Central NOK a cég állítása szerint nem fog lakásokat kínálni, mert nem céljuk, hogy részt vegyünk a NOK-hoz kapcsolódó egyéni ingatlanvásárlások megszervezésében, ezt minden ügyfél egyéni igényeinek legmegfelelőbb módon valósítja meg. A Centrál NOK Zrt. csak a közösségek szervezésében vehet részt, más, ingatlanhasznosítással vagy kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységet nem is folytathat.

    Üzletit titokra hivatkozva azt nem árulta el a cég, hogy hány NOK-tag toborzásával és hány közösség elindításával számol 2017-ben, illetve 2018-ban.

    A NOK lényege 15 pontban:
    • legalább 120 tag toborzásával lehet létrehozni egy közösséget,
    • a közösség tagjai a NOK-nál elhelyezett megtakarításaikat kizárólag új lakás vásárlására fordíthatják,
    • a lakás tervezett értékének maximumát előre meg kell határozni, és ehhez igazodik a befizetendő összeg,
    • a közösség 10-15 éven keresztül működik, ezen időszak alatt minden tagnak lakáshoz kell jutnia,
    • ha egy tag nem új lakás vásárlásához (más célra) kívánja felvenni itt elhelyezett pénzét, akkor meg kell várnia a közösség megszűnését,
    • ezen idő alatt egyenletes összegű rendszeres, illetve rendkívüli befizetésekkel is lehet takarékoskodni,
    • bizonyos rendszerességgel megrendezett kiválasztások (licit vagy sorsolás) során dől el, ki mikor jut új lakáshoz a közösség összes tagjának befizetéséből,
    • a licit során az szerepel jobban, aki a lakásértékhez képest nagyobb önerőt tesz be, a sorsoláson pedig a szerencse dönt,
    • a lakáshoz jutás időpontja tehát vagy a többi tag előre nem látható magatartásától, vagy a szerencsétől függ,
    • a tagok tehát lényegében egymást egyfajta kamatmentes kölcsönnel finanszírozzák,
    • a közösség kamatot nem fizet és nem szed, de
    • az állam 30%-os befizetésarányos állami támogatást nyújt a befizetésekre, amelynek maximuma 300 ezer forint évente,
    • az állami támogatás viszont csak a "megbízható szervező" által szervezett közösség tagjainak jár,
    • megbízható szervezonek az a cég minősül, amely legalább 2 éve fogyasztói csoportot működtető cégként adatot szolgáltatott az MNB-nek, és legalább 1000 lakóingatlan adásvételében már közreműködött,
    • az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védelmét nem élvezi a NOK-nál elhelyezett megtakarítás.

    Forrás: inforadio.hu

  • Egyre népszerűbb a CSOK

    A legtöbb bank a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) folyósított összegében is emelkedést vár tavalyhoz képest, csakúgy, mint az új lakás vásárlására vagy építésére igényelt támogatási kérelmek számában, az ingatlanpiac élénkülése miatt.
    Az első negyedévben a csok-kérelmek számának jelentős bővüléséről számoltak be a pénzintézetek a tavalyi év azonos időszakához képest.

    Az OTP 42 százalékkal több kérelmet fogadott be, mint az előző év azonos időszakában, az UniCredit Banknál csaknem harmadával, majdnem 500-ra nőtt a kérelmek száma, az MKB Banknál 270 kérelmet fogadtak be az egy évvel korábbi 130 után az első három hónapban, míg a K&H Banknál a tavaly januári 35-ről idén januárban 260-ra nőtt ez a szám. Több bank felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly a február 10-i jogszabályi módosítások nagyban befolyásolták a kérelmek beadását, és sok kérelmet csak a jogszabály módosítása után tudtak befogadni, a folyósítás átfutási ideje is lényegesen hosszabb volt.

    Az OTP-nél 2017 első negyedévében közel két és félszer annyi támogatást folyósítottak, mint az előző év azonos időszakában, és csaknem duplájára emelkedett az új lakás vásárlási célú igénylések aránya, míg a használt lakás vásárlása és az építése kissé visszaszorult. Az átlagos igényelt támogatás összege körülbelül 10 százalékkal magasabb, mint a tavalyi átlag - írták.

    Az UniCredit Banknál nagyobb részt meglévő gyermekek után igényelték a támogatást, és főként használtlakás-vásárlási célra, a befogadott kérelmek kétharmadában, bár emelkedett az új lakások vásárlására vagy építésére igényelt kérelmek száma is. Használt lakásnál jellemzően a két gyermekesek kérik a nekik járó 1 millió 430 ezer forintot, új lakás esetében szintén a kétgyermekes ügyfelek vannak többségben, akik a 2 millió 600 ezer forintos támogatási összeget igénylik.

    Az MKB arról számolt be, hogy idén eddig a tavalyinál lényegesen több, 300 millió forint támogatást és hitelt igényeltek összesen (használt lakásra 58 százalékot, új lakásra 16 százalékot, míg építésre 26 százalékot). A bank az első negyedéves 1 milliárd 414 millió forint folyósított összeg után további felfutást prognosztizál, ami idén várakozásaik szerint eléri az 5-7 milliárd forintot. Az átlagos folyósított hitelösszeg 4,2 millió forint, továbbra is.

    A CIB-nél az eddigi igénylők átlagosan 3,2 millió forint támogatást vettek igénybe új és használt lakásra, kamattámogatott hitel nélkül. Az igénylők háromnegyede kamattámogatott vagy piaci hitellel együtt veszi fel a támogatást, az otthonteremtési hitelt átlagosan 8,45 millió forint, a piaci kamatozású hitelt a csok mellé átlagosan 9,44 millió forintos összegben igényelnek. Az új lakás építésénél, vásárlásánál az igénylők 56 százaléka 1-2 gyerekes, 44 százalékuk 3 vagy több gyerekes, akiknek 75 százaléka igényelte az állami támogatású hitelt is.

    A K&H Banknál tavaly az igénylők 62 százaléka használt lakás vásárlásra, 31 százaléka lakásépítésre, 5 százaléka pedig új lakás vásárlásra igényelte az összeget. A banknál tavaly januárban az átlagos folyósított hitelösszeg 1,2 millió forint volt, ez idén 3,1 millió forintra nőtt. A bank januárban 812 millió forint igénylésre 697 millió forint támogatást folyósított. A K&H várakozásai szerint a csok-igénylések száma elérheti idén is a 30 ezret, ami a jelenlegi átlagos összegekkel számolva megközelítheti a 90 milliárd forintot.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Bérlakásprogramok vállalati és önkormányzati összefogással

    A lakásbérlet logikus és gazdaságilag indokolt megoldás bizonyos élethelyzetekben. Amikor egy fiatal önálló otthonba költözne, családot alapítana, vagy valaki egy távoli munkalehetőség miatt költözne. Bérlakások építésére ott van szükség, ahol az emberek lakni szeretnének, és megélni is tudnak.

    Hazánk a jelenlegi 10,9%-os bérlakásállományával az EU-ban az utolsók között van, s a bérlakásépítések száma is drámaian alacsony. A bérlakásépítés mellett szól, hogy ismert minőségben, tervezett üzemeltetési szempontok mellett történik az épületállomány kialakítása, és egy ilyen program hozzájárulhat a városrész-rehabilitációhoz, valamint a lakásállomány minőségi, energiahatékony megújulásához.

    Bérlakások Európában v3

    A növekedés gátja a lakáshiány

    Győrben például a nagy vállalatok, mint az Audi vagy a Nemak hosszú távra terveznek: fejlesztenének, bővítenének, ami munkahelyteremtéssel is jár. A régióban azonban nincs elég szabad munkaerő, és komoly probléma a fluktuáció is. Ma már beruházásokat akadályoz meg a Győrben és környékén kialakult munkaerőhiány.

    Azoknak a bérből, fizetésből élő fiataloknak, költöző munkavállalóknak, akik – akár átmeneti megoldásként – a bérlést választanák, ám a piaci lakbérek kifizetése anyagi lehetőségeiket meghaladó terhet jelent, olyan korszerű bérlakásokat kellene építeni, amelyek megfizethető bérleti díjat és rezsiköltséget biztosító konstrukcióban jöttek létre.

    Kecskemét: felújítás és építés

    Kecskemét-Homokbánya területen tavaly 40 felújított bérlakásba költözhettek be a Mercedes dolgozói családjaikkal. A városi ingatlankezelő önerőből és hitelből, egyenként 8 millió forintért újította fel az önkormányzati tulajdonú lakásokat, amelyekre a Mercedes 5 évre kapott bérlőkijelölési jogot. Cserében vállalta a teljes kihasználtság biztosítását. A lakásokat a piaci ár kevesebb, mint harmadáért bérelhetik a dolgozók.

    Mercedes bérlakásprogram mercedes benz hu

    A város vezetői felismerték, hogy „Kecskemét jelene és jövője, gazdasági fejlődése szempontjából rendkívül fontos, hogy megfelelő tudással, szakképzettséggel bíró, elegendő munkaerő álljon a vállalkozások rendelkezésére”. Ezért, mint ahogy a településfejlesztési stratégiában is szerepel, a felújításokon kívül – ezúttal pályázati források felhasználásával – a következő években mindenképpen szeretnének építeni is bérlakásokat a városban élő vagy letelepedni kívánó munkavállalók részére.

    Nyírbátor: önkormányzati bérlakásépítés önerőből

    Nyírbátor nem vár pályázatra, önerőből és hitelből lát neki a bérlakásépítésnek. Első lépésként az idén nyáron induló, egymilliárd forint nagyságrendű projektben száz bérlakást építenek. További lakásokat is építenek majd eladásra, bérbeadásra, valamint átmeneti megoldásként munkásszállásokat is. A bérlakásokat az elmúlt évtizedekben odatelepült magyar és külföldi tulajdonú vállalkozások bérelhetnék dolgozóiknak, vagy lakbértámogatással segítenék őket a kedvezményes bérleti díj megfizetésében.

    A város most készülő lakáskoncepciója két év alatt kétezer új munkahellyel számol, és nem hagyja figyelmen kívül, hogy a lehetséges munkavállalók már ide is csak az ingázási távolságnál messzebbről jöhetnek. Márpedig fontos odacsábítani, lehetőleg letelepíteni a munkavállalókat, sőt az önkormányzatnak komoly feladata a településen élő fiataloknak olyan ajánlatot kínálni, hogy ne költözzenek el a térségből. Akkor is, ha ez csak közvetetten, pl. iparűzési adó többletbevételből térül meg, vagy abból, hogy a lakosság száma nem csökken. Ahol ezt a kérdést nem tudják rövidtávon kezelni, a fejlesztések megtorpannak, mert nem lesz munkaerő, és a források máshová vándorolnak.

    125

    Munkáltató és önkormányzat összefogására vannak már jó példák Magyarországon. Több konstrukcióban gondolkodhatnak mind a finanszírozás, mind a kialakítás vagy a bérlőtámogatás terén. Úgy tűnik, egy jól kidolgozott program és a közös elhatározás elég lehet a megoldáshoz.

    Párdi Zsófia / TLE

    Megjelent a Téglaházak magazin 2017/I számában.

  • Piaci bérlakások is épülnek Budapesten

    A cég a IX. kerületben már most is kínál bérbeadásra lakásokat, ráadásul úgy, hogy saját tulajdonban tartja az ingatlanokat, a közeljövőben azonban több projektjében is hasonló tevékenységet tervez. Hosszabb távon a társasházakban 20-30 lakást bérbeadási célra különít el, így kialakítva egy nagyjából 100 lakásos bérbeadási portfóliót.

    "A következő években akár egy teljes társasház bérbeadási célra történő fejlesztését is elképzelhetőnek tartjuk, aminek különösen az olyan népszerű városrészekben van létjogosultsága, mint a IX., a XI., vagy a XIII. kerület." - mondta el a Portfolio megkeresésére Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezető igazgatója.

    Máshol csak önkormányzati fejlesztésben terveznek bérlakásépítést

    Magyarországon eddig egyedül a XIII. kerületben terveztek piacihoz közeli, de önkormányzati bérházat, ezt azonban az önkormányzat saját fejlesztésben valósította/valósítja meg. A korábban elkészült százlakásos passzív bérház után most 34 lakásos bérház építését tervezik a Jász utca 72. szám alatt, illetve 23 lakásos házat a Kartács utcában. Utóbbiban 40 és 50 négyzetméteres lakások kapnak helyet, amelyekből két lakást kifejezetten mozgáskorlátozottak részére alakítanak ki. A két újabb bérház energetikai és környezetvédelmi szempontból megfelel a passzívház követelményeinek. Az építésre 1 milliárd forint áll rendelkezésre, a befejezése 2017 év végére várható.

    Ugyancsak az önkormányzat tervezi bérlakások építését Nyírbátorban. A városvezetés önerőből és hitelből lát neki a bérlakásépítésnek. Első lépésként az idén nyáron induló, egymilliárd forint nagyságrendű projektben száz bérlakást építenek. További lakásokat is építenek majd eladásra, bérbeadásra, valamint átmeneti megoldásként munkásszállásokat is. A bérlakásokat az elmúlt évtizedekben odatelepült magyar és külföldi tulajdonú vállalkozások bérelhetnék dolgozóiknak, vagy lakbértámogatással segítenék őket a kedvezményes bérleti díj megfizetésében.

    Nyírbátor

    Mostantól piaci alapon is megérheti

    A piaci alapú bérlakások fejlesztésével szemben a beruházóknak még mindig jövedelmezőbb felépíteni majd lakásonként értékesíteni egy projektet, a portfólió diverzifikálása szempontjából azonban érdemes egy ilyen fejlesztést is indítani - tette hozzá a szakértő. A cég tulajdonában maradó épület ugyanis a folyamatos jövedelemtermelés mellett a későbbi fejlesztések hitelezéséhez is jó fedezetet biztosít. Persze a bérbeadás körüli jogi és szabályozási nehézségek még most is fent állnak a piacon, de ha megfelelő bérlőket tud találni a cég, akkor kimondottan előnyös lehet a beruházás.

    metrodom arak 20170407

    A jövőben tehát arra számíthatunk, hogy nyugat-európai - különösen németországi - mintára egyre több helyen tűnnek fel bérbeadási célú lakásfejlesztések, sőt előfordulhat, hogy egyes piaci befektetők, akik eddig kizárólag a kereskedelmi ingatlanok között válogattak, bérháznak kialakított teljes társasházakat vásárolnak majd meg.

    Az egyik legnagyobb kérdés az, hogy kik bérelnének Magyarországon lakást és mennyiért. A Metrodom által építendő lakásokat a tervezett bérleti díjért egész biztosan csak magas jövedelműek és külföldiek fogják tudni kibérelni. Továbbra is probléma marad a bérből-fizetésből élő középréteg, a pályakezdők lakáshelyzetének megoldatlansága.

    Erre leginkább egy részben támogatott, közhasznú, akár pl. az osztrák mintára létrehozható szövetkezeti bérlakásrendszer felépítése lehetne a megoldás.

    Ugyancsak jól működhet egy olyan mobilitási célú bérlakásállomány kialakítása az ipari központokban, amely kedvezményes bérleti díjért lehetne hozzáférhető a településen működő vállalkozások – adott esetben még munkáltatói támogatással is segített – dolgozói számára, mint ahogy azt Nyírbátorban is tervezik megvalósítani.

    Forrás: Portfolio, igylakunk.hu

    További cikkek az igylakunk.hu oldalon bérlakásépítés témában:

    Innovatív megoldások a fenntartható lakhatás megteremtésére

    Bérlakások kellenek a munkaerő megtartásához

    Ki és miből építene bérlakásokat Magyarországon?

    Fontos lehetőség az önkormányzatoknak a munkaerőmegtartásban

    Energiatakarékos bérlakás-negyedeket kellene építeni

    A stabil foglalkoztatáshoz hosszú távú lakásmegoldást kell ajánlani

    A lakásbiztonság a legfontosabb kritérium

    A bérlakás a minőségi lakásépítések zászlóshajója lehetne

    A hazai rendszer alig támogatja a lakásbérlést

    Halaszthatatlan a kiszámítható bérlakásrendszer megteremtése

    Új megoldásokra van szükség a bérlakásrendszerben

  • Angyalföld folytatja a zöldépítést

    Az elkészült százlakásos passzív bérház és passzív óvoda, valamint a nemrégiben bejelentett további bérházak után most szolgáltatóközpontot építenek. Ez lesz a Klapka Szolgáltatóház, ami a tervek szerint 2018 őszére készül el.

    A beruházás kizárólag saját, XIII. kerületi önkormányzati forrásból valósul meg, hitelfelvétel nélkül, bruttó 4 milliárd 236 millió forintból.

    Az épület egyik szárnya egy zöldtetős domb lesz, a két szárny között meg egy sétányon lehet majd végigmenni. Az alsó két szinten boltok lesznek, a 2-5. emeleten pedig 33 lakás.

    A helyszíne a Klapka utca Kassák utca és Tüzér utca közötti szakasza. A közleményük szerint a "Róbert Károly körút, a Lehel út, a Váci út és a Dózsa György út által határolt terület középpontjában" szeretnének létrehozni egy új "kisközpontot".

    A látványterven elnyerte a Média Építészeti Díját még 2012-ben. Az önkormányzat ki is írta az építészeti ötletpályázatot, a beruházáshoz szükséges pénzt is megszerezte, ám az építkezés mégsem indulhatott el korábban mert a 1,46 százalékos tulajdonrésszel bíró Állami Egészségügyi Ellátó Központ feltételekkel állt elő. Szerencsére az ügy rendeződött, és már le is rakták az Klapka szolgáltatóház alapkövét.

    Forrás: Urbanista/Index

  • Hogyan küzdheti le az építőipar a szakemberhiányt?

    Az építőipari kilátások tavaly december óta folyamatosan javulnak: rengeteg lakásprojekt indult és indul, hamarosan újabb nagy állami megrendelések is elkezdődnek. Az elmúlt egy évtizedben azonban az ágazat mintegy 50 ezer munkavállalót veszített. Mára minden építőipari szakma területén megjelent a munkaerőhiány: a szakmunkásoktól a mérnökökig. Jelenleg kb. 20-30 ezer munkavállaló hiányzik az építőiparból.

    A kivándorlás folytatódik, és a bérrendezés, valamit a munkakörülmények jelentős javulása nélkül nem is fog megállni. A hazai munkaadó képtelen konkurálni egy osztrák, vagy német céggel: a bejelentett, tisztességes munkabérrel (átlagban 240 ezer Ft/hó), a normális munkahelyi körülményekkel, a plusz 13.,14. havi munkabérrel és más kedvezményekkel.

    Magyarországon kedvezőtlen a kivitelezői szektor szerkezete: a 89 ezer vállalkozó 95,67%-a mikrovállalkozás, ők többnyire a rendszerváltás utáni kényszervállalkozók – mondja Tóth Istvánné az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnökségi tagja. Az ínséges években a túl sok vállalkozó gyakran egymás alá ígért az amúgy is alulértékelt piacon, az óradíjak rendkívül alacsonyan megrekedtek. Ma az átlagos rezsióradíj 2800 Ft, ami versenyképtelen a nyugati bérekkel szemben. Sőt a hazai más ágazatokkal szemben is, pl. egy autószerelő óradíja alsó hangon is ennek duplája.

    Az elvándorlást tetézi az elöregedés az ágazatban, sok a nyugdíj közeli vállalkozó, akik után nem jönnek újak. A tapasztalatok szerint az építőipari szakiskolákban végzettek közül 10-ből 2 fiatal marad a szakmában. Az anyagi és munkahelyi körülmények mellett ennek oka az építőipar alacsony presztízse, a fejlődés, az előrelépés lehetőségének hiánya.

    Minőségi hiány is van

    A megfelelő szaktudással is vannak problémák: sok jó szakember elment külföldre dolgozni, itthon alig van utánpótlás, gyakran már szakmunkára is betanított vagy gyakorlatlan átképzett munkásokat alkalmaznak. Luczayné Nagy Csilla, a DÉSZ-KER Zrt. elnök-igazgatója is megerősítette, hogy nehéz jó szakembereket találni a régióban. Bár cége jól bevált alvállalkozókkal dolgozik, ahol vannak még tapasztalt és megbízható művezetők, a minőségi építés sok esetben veszélybe kerülhet. A határon túliakra sem nagyon számíthatnak, mert onnan is inkább Nyugat-Európába tartanak a szakmunkások. Ebben nem is várható változás, a német és osztrák piac elszívó hatása folyamatos.

    Minden területen kevés a szakmunkás van, de néhányukból különösen komoly a hiány. Tetőfedő például alig 15 végez évente, ami még a nyugdíjba menőket sem pótolja. Bádogost alig képeznek, építményszigetelőt pedig egyáltalán nem, hiszen a szakmajegyzékben pillanatnyilag nem szerepel önállóan – tájékoztat Sándor Mátyás, az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetségének (ÉMSZ) alelnöke. Utóbbi azért is elképesztő, mert az elmúlt időszakban jelentős támogatási források állnak rendelkezésre energiahatékonysági korszerűsítésre, amelynek egyik fő eleme az épületek hőszigetelése. Kékesy Péter, a Baumit alkalmazástechnikai vezetője szerint a szigetelés beépítésénél szigorú tűzvédelmi előírások vannak, amelyeket, megfelelő szakmai képzés hiányában, gyakran nem is ismernek a kivitelezők.

     digital architecture

    Már a tervezésben is gondok vannak

    Eltér István, a Magyar Építészkamara (MÉK) alelnöke szerint ötven éve nem tapasztalt hiány van építészekből is. Nagy tervezőirodák kénytelenek pályázatokat, projektfelkéréseket visszautasítani kapacitáshiány miatt. Ha Olaszországhoz hasonlítjuk a magyar helyzetet, akkor lakosságszám arányában ott háromszor annyi építész dolgozik, mint nálunk, de Németországban, Portugáliában is magasabb ez az arány – teszi hozzá.

    A sok beruházás miatt olyannyira megnőtt az igény a tervezőirodáknál, hogy a frissen végzettek már válogathatnak az irodák között, sőt már a végzős évfolyamon is toboroznak, és a fizetések kb. 2-2,5-szeresre nőttek az elmúlt időszakban – mondja Perényi Tamás DLA, a BME Lakóépülettervezési tanszékének vezetője. Pedig nem képeznek kevesebb szakembert, mint korábban – az ország öt egyetemén évente legalább négyszáz fiatal végez évente –, de jelentős részük azonnal külföldre szerződik.

    Az utánpótlás biztosítását nehezíti, hogy a megbízások halmozása és a sok kötelező adminisztráció miatt az irodák már önállóan dolgozni tudó munkaerőt keresnek, így alig van hely itthon, ahová az egyetemisták gyakorlatra mehetnek. A MÉK alelnöke szerint a hazai képzés jó és mindenhol elismert, így a fiatal építészek könnyen elhelyezkednek a külföldön eltöltött gyakorlat után. Sajnos a legjobban kint is maradnak.

    Legalább ilyen nagy baj, hogy az idősebbek hamar abbahagyják a tervezői munkát, míg másutt még 70-80 évesen is sok tervező dolgozik. A válság idején sok nagy tervező cég tönkrement, a szakma elaprózódott. A kis magyar építészirodák azonban nem tudnak mindenre speciális tudású szakembert felvenni, ezért itt az időseknek is mindent meg kellene tanulniuk: a rekordsebességgel és -sűrűséggel változó jogszabályokat éppúgy, mint azt, hogy átálljanak az elektronikus alapú tervezésre. Az egyébként fontos felelősségbiztosítás és az egyszerű bejelentési eljárás követelményei miatt a tervezők munkája jóval bonyolultabb lett, értelmetlenül megnőtt az adminisztráció (nem ritkák a 20-30 oldalas szerződések).

    Mindezek miatt az építészek több időt töltenek egy-egy megbízással, ami magasabb tervezési költségeket jelent, ám a piac ezt még minden nem nagyon fizeti meg. Magyarországon a tervezési díj az építési költségnek csak mintegy 5 százaléka, amivel az utolsók között vagyunk az EU-ban. A MÉK szerint kötelező alap tervezési díj számításra volna szükség, mint pl. Németországban az ún. piros vonal.

    Megbízás és lehetőség van bőven, de a szakma presztízse még messze nem állt helyre – hívja fel a figyelmet Perényi Tamás.

    Idehozni és megtartani
    Nem csak az építőipar szenved a szakemberhiánytól. A több mint ezer főt foglalkoztató győri Nemak hengerfejöntöde számára is óriási probléma a szakképzett munkaerő hiánya és az óriási fluktuáció. Szilasi Tamás a cég társadalmi felelősségvállalás és duális képzési vezetője elmondta, hogy további fejlesztéseket terveznek, de ezt pillanatnyilag gátolja a munkaerőhiány. A távoli munkaerő – a családot hátra hagyó, egyedül a városba érkező férfiak – nem jelentenek stabil munkaerőt, valamivel több pénzért azonnal továbbállnak. A nagyobb távolságról érkezők megmaradása csak megfelelő lakhatással, családos letelepedési lehetőséggel reális.

    Ehhez égetően nagy szükség volna elérhető árú bérlakásokra, ami jelenleg hiánycikk a nagy ipari központokban. A mostani piaci bérleti díjak – ha vannak egyáltalán bérelhető lakások – olyan magasak, amennyivel több bért nem tud adni a cég a dolgozóknak. Az albérleti támogatás sem segítség ott, ahol nincs kibérelhető lakás, vagy irreálisan magas a bérleti díj.

    A lakhatási megoldás mellett vonzóerő, ha a szakember látja maga előtt a karrierlehetőségeket - véli a Szilasi Tamás. Sőt, ezt már az utánpótláskereséskor meg kell mutatni a fiataloknak, akiket igyekeznek minél fiatalabb korban elkötelezni a vállalat számára kulcsfontosságú pályák felé.

    Ha nem jönnek ide a szakemberek, ki kell képezni maguknak - mondja Szilasi Tamás. Szerinte a robotizáció, az új technológiák megjelenése nem fogja a szakemberhiányt megoldani, hiszen a megjelenő új szakmák és a bővülő termelés növekvő és új típusú munkaerőigénnyel is jár majd. Ezért fordít a vállalat nagy energiát a fiatalok megtalálására, a duális képzésben való részvételre, az ösztönző rendszer fejlesztésére.

    Veszélyben a beruházások

    A munkaerőhiány és a szakemberhiány veszélyezteti az építési minőséget és mennyiségben visszavetheti, jelentősen drágítja a fellendülőben lévő lakásépítéseket is. Tavaly a becslések szerint negyedével nőttek a kivitelezési költségek, és idén további drágulás várható, ami pl. elviszi a csokot, ezáltal ismét csökkenhet a kereslet (a bankok adatai szerint kevesen vesznek hitelből ingatlant). Veszélybe kerültek a 2016-ban engedélyeztetett lakásépítési beruházásokra vonatkozó 1,5-2 éves átfutású kivitelezések. A nagy állami projektek (irodafejlesztések, EU-s beruházások, Paks) elviszik a kivitelezői kapacitásokat, mert a cégek a biztonságosabb nagy fejlesztéseket és a banki finanszírozást keresik. Az 5-10-20 lakásos házakhoz nincs sem generálkivitelező, sem szakmunkás.

    A jelenlegi előrejelzések szerint a teljes építőipari teljesítmény 8, illetve 12 százalékkal bővülhet 2017-ben és 2018-ban. Ezt a növekedést nagymértékben fékezheti a kivitelezési költségek emelkedése és a szakképzett munkaerő hiánya. Ezek a problémák a kivitelezések elhúzódását okozhatják és a fejlesztők nyereségét is veszélyeztetik – írta a elemzésében a Portfolio.

    Összességében 2016-ban a magyar építőipar 20 százalékkal zsugorodott az előző évhez képest. Ezt a visszaesést az állami, főleg európai uniós forrásokból megvalósított építkezések leállása okozta, az iroda- és szállodaépítések azonban nőttek, és ezek további emelkedése várható 2020-ig. Az építőipari fordulatot mégis leginkább a lakóépületek építése okozza. A lakásépítés százéves mélypontról kapaszkodva indult be 2016-ba köszönhetően az olcsó finanszírozásnak, az állami forrásokkal is támogatott erősödő keresletnek és az elmúlt években elmaradt kínálat növekedésének.

    A tervezőket és a kivitelezőket elárasztják a megbízások, a szakemberek leterheltsége miatt azonban akár több hónapot is csúszhat egy-egy beruházás. Ingatlanberuházók már tavaly panaszkodtak a generálkivitelezők utáni hajszáról, az építőanyagárak és a kivitelezői díjak emelkedéséről, amelyek részben felszívták az áfacsökkentéstől várt beruházói hasznot.

    A spirál beindult, az ingatlanárak folyamatosan nőnek. Kérdés, meddig tart ki a kereslet ilyen áremelkedés mellett.

    A kapacitásigény a következő években várhatóan tovább nő, 2-3 évig még biztosan lesz sok megrendelés, de ennél tovább egyelőre senki sem lát. Az elmúlt években tapasztalt ciklikusságot az építőipar nem tudja követni sem mennyiségileg, sem minőségben. Hosszú távú építőipari stratégiát nem látni, a beruházások nagyrészt az EU-s projektektől függnek, a lakásépítések száma pedig a pillanatnyi támogatási forrásoktól.

    Pénz, munkakörülmények, presztízs

    A munkaerő vonzásának a legfőbb eszköze, természetesen, a megfelelő fizetés. A magyarországi bérek az építőipar minden területén elmaradnak a nyugat-európaiaktól, így béremelés nélkül semmi esély a szakemberek itthon tartására, vagy visszacsábítására. Az ÉVOSZ szerint átlagban legalább havi nettó 250-300 ezer Ft kellene szemben a mostani 150-200 ezer Ft-tal, valamint a kötelező minimális rezsióradíj bevezetése. Utóbbi lehet a leghatékonyabb eszköz az irreálisan alacsony kivitelezési díjak, valamint a szürke/fekete foglalkoztatottság visszaszorítására. Ehhez persze szükséges a járulékok további csökkentése is, hiszen a magas járulékfizetési kötelezettségek mellett a munkáltatók alig tudnak emelni a béreken. A Szakszövetség szerint a munkabérek emelkedése rövidtávon ugyan árfelhajtó hatású lehet, hosszabb távon azonban javíthatja a legális foglalkoztatást, a stabil szakmunkásgárda kialakulását és a ma sok kívánnivalót hagyó minőségi munkavégzést.

    építési munkakörülmények feol hu

    A bér azonban nem minden. A munkakörülmények javítása elengedhetetlen az építőipari munka vonzóbbá tételéhez. Felmérések szerint nagyjából ugyanaz jut eszébe mindenkinek az építkezéseken végzett munkáról: nehéz, piszkos, ki van téve az időjárás viszontagságainak. Ezzel ma nehéz vitatkozni, de a munkavégzés körülményeinek, a munkahely biztonságának, a pihenőidő helyének és körülményeinek javításával, korrekt munkaidőkeret előírásával sokat lehetne javítani a dolgozók helyzetén, a szakma megítélésen. Sőt, sokkal szigorúbb alapkövetelményeket kellene kötelezővé tenni és ellenőrizni, és államilag támogatni.

    Ezek nélkül biztosan nem sikerül az építőipart presztízsét emelni, márpedig jelentés részben a bérezésben és a minőségi munkakörülményekben mutatkozik meg a szakma megbecsülése, ami ide vonzhatja az utánpótlást.

    Munkaerő érkezhetne külföldről is, de úgy tűnik, határon túliak számára is vannak vonzóbb lehetőségek, hiába könnyítettek az nem EU-s országokból való belépés adminisztrációján. A kormányzat és a kamara komoly reményeket fűz a közmunkások átképzéséhez, de ennek számos nehézsége mutatkozik, és a szakma meglehetősen szkeptikus.

    A kulcs a meglévő minőségi munkaerő megtartása és a fiatalok bevonzása, valamint az ágazat munkaerő-éhségének enyhítése a technológiai innovációk bevezetésével, magas színvonalú képzéssel támogatva.

    Hatékonyságnövelő innováció és képzés

    Az egyik leghatékonyabb eszköz, amellyel az anyaggyártók hozzájárulhatnak a munkaerőhiány enyhítéséhez a komplex megoldásokat nyújtó rendszerek kidolgozása és bevezetése – mondja Vidóczi Árpád, a WIENERBERGER zRt. műszaki vevőszolgálatának vezetője.

    A nálunk most felmerülő szakmai problémákkal nyugatabbra más néhány évtizede szembesült az ágazat, így a megoldások terén is előnyben vannak. A német építőipar ma feleannyi emberrel dolgozik, mint 15 évvel ezelőtt és növelte a termelését. Nyugat-Európában jó ideje megfigyelhető az előre gyártott elemek térnyerése, amelyek hatékonyabbak a hagyományos technológiáknál. A felhasználó számára garantált minőséget biztosítanak, gyorsabb velük az építés és jóval kisebb az élőmunka-igényük, mint a hagyományos technológiáknak.

    Akár téglából is készülhetnek előre gyártott falazatok, amelyeket a gyárban pontos terv alapján gyártanak, és szakszerű illesztéssel, mindössze néhány nap alatt, 2-3 szakember tökéletes falat állíthat belőlük. Más termékeknél, pl. a tetőrendszereknél is, a komplett csomagok és a felhasználásukhoz biztosított képzés teheti hatékonyabbá az építést.

    Porotherm Prefab wall format808xY WRT

    Ha a tisztességes megrendelői feltételek adottak, az érdemi munkát végző építőipari vállalkozások képesek lesznek a jelenleg hivatalosan foglalkoztatott létszám többszörösét a munkavállalók és az állam által elvárt, korrekt viszonyok között foglalkoztatni – mondja évek óta Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért. Állami Nonprofit Projekt Menedzser társaságok létrehozását javasolják állami beruházások levezényléséhez, melyek közbeiktatott láncszemek nélkül szerződjenek a megfelelő fizikai létszámmal rendelkező vállalkozásokkal a munka elvégzésére. Ebben az esetben állami garanciákat kapnának a vállalkozások a kifizetéseket illetően, megszűnne az alvállalkozói lánc, emelkednének az irreálisan alacsony vállalási árak, és csökkenne a beruházási költség, valamint ellenőrizhetőkké válnának a foglalkoztatási körülmények. A területileg szórt, kisebb nagyobb volumenű megrendelések esetén a helyi építőipari mikro- és kisvállalkozások is helyzetbe kerülhetnek, az állam által felügyelt, korrekt munkafeltételek mellett megerősödhetnek, kinőhetik adósságaikat.

    Rendbe tenni magunkat
    A béremelés és az ezt támogató járulékcsökkentés mellett az építési szakma presztízsének a növelése a legfontosabb – erősíti meg Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

    A Mapei tavalyi kutatása szerint az építőiparban dolgozó szakemberek többsége magasabb bérezést, megfelelő képzést és nagyobb megbecsülést tartana szükségesnek ahhoz, hogy a mostaninál többen válasszák a kőműves-burkoló szakmát. Ugyanakkor fontos és alkotó mesterségnek tartják, és több mint 55 százalékuk szeretné, ha gyermekük is ezt választaná.

    A lakosság körében azonban nem ez volt az első, ami a válaszolók eszébe jutott a kőműves szakmáról, hanem, hogy alulfizetett, alulértékelt, nehéz, piszkos, fizikai munka. Az alacsony presztízs erősen korlátozza a fiatalok bevonzását az ágazatba.

    Az utánpótláshoz életpálya-modell kell, egy karrierút felmutatása, amelynek a végén ott a szakember mint jó példa. Ehhez a jó példát adó szakembereket kell felépíteni, és rendet kell tenni a szakmán belül – mondja Markovich Béla.

    A többi között ezért is hozta létre tavaly a Mapei a Magyar Építőipari Szakember Közösséget, amely költségcsökkentő és bevételnövelő szolgáltatásokat kínál a tagjainak. A már 560 főt számláló közösség további célja olyan szakemberek kiválasztása, akik vonzó például szolgálhatnak az utánpótlás felé, megmutatva „mit jelent ma a modern építőiparban igényes és sikeres szakmunkásnak lenni”. A vállalat szeretne követendő példát mutatni a szakma képviselői számára is, hogy mind több vállalkozás kapcsolódjon be a magas szintű gyakorlati képzésbe és az szakma pozitív oldalát bemutató kommunikációs kampányban.

    A szakemberhiány megoldásának kiemelten fontos pilléréről, a szakképzés kérdéseiről cikkünk folytatásában olvashat.

    Kapcsolódó cikkeink a témában:

    Hol vannak a jövő építői?

    Emelni kell az építőipari szakmák presztízsét

  • Európa élén a magyar lakásépítési kedv

    Európán belül Magyországon a legjobbak között van a kiadott lakásépítési engedélyeket nézve. Az utolsó negyedévben a magyar piacon 218 százalékkal több engedélyt adtak ki a legalább kétlakásos társasházakra, mint egy évvel korábban, ez pedig a második legjobb eredmény Európában. Ennél jobb eredményt Európában csak Litvánia tudott felmutatni, ahol 368 százalékos emelkedés következett be a múlt év utolsó negyedében. Az uniós átlag pedig 18 százalékos volt - idézi az ingatlan.com elemzése az Eurostat adatait.

    A 2016-os összesített adatokat nézve a 218 százalékos magyarországi növekedés a legjobb érték

    Forrás: Portfolio / Eurostat

  • Áfakedvezmény kellene a lakásfelújításokra is

    Hárommillió forintot, de legfeljebb az áfa értékének 30 százalékát visszaigényelhetővé tenné a felújítások számlájából az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), amelynek elnöksége ma egyhangúan fogadta el a kormánynak címzett, számos javaslatot tartalmazó megoldáscsomagot.

    A lakásépítés felpörgött a kormányzati támogató intézkedések - t többi között az új építésű lakóingatlanok 5 százalékos kedvezményes általános forgalmi adója – hatására, de tovább kell lépni és 8-10 éves időtávon kiszámítható és elegendő forrást kellene a kormánynak az intézkedések mellé tennie a javaslatsor szerint.

    A lakáspolitikai programoknak – teszik hozzá – az első új és használt lakás megszerzésére és a meglévők energiatakarékossági és hőszigetelési problémáinak megoldására kell irányulniuk.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület ugyancsak régóta szorgalmazza a lakásfelújításokat érintő áfakedvezmény bevezetését. Véleményünk szerint a lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa. Ez szintén hozzájárulna az építőipar felfutásához, az ágazat kifehérítéséhez.

    Jelenleg 150 ezer lakóingatlant újítanak fel évente, miközben 400 ezernek kellene minden évben teljes körűen megújulnia, ehhez viszont nagy léptékű tervekre, városrész-rehabilitációs programok beindítására van szükség, ahol a meglévő lakások korszerűsítése és az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a felújításával.

    Az építési vállalkozók szorgalmazzák, hogy 2018-2020-as időszakra minél előbb fogadjon el a kormány „kitekintő költségvetést”, ami a vállalkozások számára kiszámíthatóvá és tervezhetővé tenné az adó-, és járulékfizetési terheket, és előre tudhatóvá az egyéb szabályozási terveket.

     Forrás:Világgazdaság

  • Többletforrás gázkonvektorok cseréjére

    A fűtéskorszerűsítésre irányuló alprogram március eleji meghirdetését követően beérkezett lakossági és szakmai visszajelzések alapján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium úgy döntött, hogy a korszerűtlen fűtési berendezések cseréjének elősegítése érdekében, az országban megtalálható közel 3 millió gázkonvektor cseréjéhez magasabb, várhatóan 60%-os támogatási intenzitást biztosít.

    A fejlesztési tárca a gázkonvektorok cseréjét a várhatóan 2017 májusában megjelenő új pályázati alprogram keretében, 1,5 milliárd forint összegű többletforrás biztosítása mellett kívánja támogatni, ezért a 2017. március 9-én meghirdetett alprogramban feltüntetett támogatható tevékenységek köre módosul.

    2017. június 6-án 8 órától gázkazánok beépítésére lehet elektronikus úton, a pályázati portálon keresztül támogatási kérelmeket benyújtani, míg a gázkonvektorok cseréjéhez várhatóan 2017 júliusától lesz lehetőség vissza nem térítendő támogatást igényelni ügyfélkapus regisztrációval rendelkező magánszemélyeknek, a rendelkezésre álló források kimerüléséig.

    A módosított Pályázati Felhívás, a módosított Pályázati Útmutató és annak mellékletei a mai naptól elérhetőek a pályázati portálon a futeskorszerusites2017.nfsi.hu elérhetőségen.

    A nyerteseknek igyekezniük kell

    Azoknak, akik az Otthon melege programban nyertek támogatást konvektorcserére, sietniük kell, mert a pályázatban megjelölt készüléket év végéig be kell építtetniük és használatba kell venniük. Ellenkező esetben ugyanis szükség lesz a támogatási szerződés módosítására, és a január 1-jétől életbe lépő új energiahatékonysági szabályoknak megfelelő konvektort kell beszerezni, ami viszont egyelőre még nem kapható az országban – írta a Magyar Idők.

    A fűtés-korszerűsítési alprogram útmutatójában foglalt feltételek egyike ellentmondásban állhat az európai parlamenti és tanácsi irányelvvel – hívta fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI). Az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezéséről szóló uniós követelmények kimondják, hogy már csak 2017. december 31-ig hozhatók forgalomba és vehetők használatba a jelenleg gyártott, de a majdani előírásoknak nem megfelelő gázkonvektorok. Ezekre a készülékekre a nemrégiben meghirdetett Otthon melege program alprogramjának keretében is lehet pályázni, amennyiben eleget tesznek az Otthon melege kiírásában támasztott energiamegtakarítási feltételeknek.
    Ugyanezen készülékek azonban 2018. január 1-jétől már nem vehetők használatba az uniós szabályozás szerint, hiszen akkortól új műszaki és energiahatékonysági követelményeknek kell megfelel¬niük. A rendelet hasonló a majdnem egy éve már Magyarországon is hatályban lévő gázkazánrendelethez, amely szintén szigorú hatékonysági követelményeket tartalmaz.

    A MEHI attól tart, mindezek miatt előállhat olyan helyzet, hogy a pályáztatási, elbírálási és szerződéskötési folyamat időtartama miatt a megpályázott – még a régi szabványoknak eleget tevő – gázkonvektorok beépítésére csak 2018. január 1. után kerülne sor. Ez viszont a pályázati útmutatóban foglaltak és az említett európai uniós rendelet szerint már nem lesz megengedett.

    – A fent felvázolt probléma már a pályázati kiírás készítése során is ismert volt a tárca előtt – áll a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) válaszában, amelyet a Magyar Idők érdeklődésére küldtek.

    Hozzátették: éppen ezért a pályázat alkotói gondoskodtak arról, hogy a vállalkozói/kivitelezői szerződés a kivitelezés befejezéséig bármikor módosítható legyen. A módosítást a pályázatkezelési feladatokat ellátó Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai intézet Nonprofit Kft.-nél kell bejelenteni. A szerződés módosításáról abban az esetben kell tehát gondoskodnia a pályázónak és a kivitelezőnek, amennyiben mégsem építik be a benyújtott pályázatban szereplő gázkonvektort 2017. december 31-ig. Ekkor a feleknek már az új jogszabályoknak megfelelő fűtőkészülék beépítéséről szükséges megállapodniuk.

    A minisztérium kiemelte azt is, hogy a gázkonvektorcserével érintett, támogatásban részesülő pályázók a támogatói okirat mellett a fentiekről is kapnak majd tájékoztatást. Az év végéhez közeledve a tárca felhívja majd a nyertes pályázók figyelmét arra, hogy ha december 31-ig nem biztosított a gázkonvektor beépítése és használatbavétele, akkor a megkötött vállalkozói/kivitelezői szerződést mielőbb módosítani kell annak érdekében, hogy elkerüljék egy olyan készülék beszerzését, amelyet nem építhetnek be 2018. január 1-je után. A MEHI piaci információi szerint a hazai forgalomban jelenleg nincs olyan gázkonvektor-készülék, amelyik megfelelne a fenti hatékonysági, úgynevezett ErP rendeletnek.

    Bár van olyan magyar gyártó, amelyik már rendelkezik ErP-tanúsítványokkal, ezeket a típusokat egyelőre nem, csak az év végén kezdené előállítani. Mivel azonban az Otthon melege program jelentős hatással van a hazai piacra, elképzelhető, hogy egyes gyártók korábban nekilátnak a modernebb termékek gyártásának
    .
    Forrás: NFM, Magyar Idők

  • Bevált a giccsadó Óbudán

    A településkép-védelmi települési adóról szóló rendeletet, vagyis a giccsadóként ismertté vált adót az önkormányzat azokra az egyszerű bejelentéssel épülő 300 négyzetméter alatti lakóépületekre veti ki, amelyeket nem a helyi előírásoknak megfelelően terveznek és kiviteleznek. Az évente félmillió forintos adót azon lakóingatlanok esetében veti ki az önkormányzat, amelyeknél az épület a főbb építési előírásoknak megfelel ugyan, de a rendelet által előírt övezeti és településképi előírásokat figyelmen kívül hagyja, vagyis jelentősen elüt a szomszédos épületektől, megbontva ezzel az egységes utcakép látványát.

    Ha valaki építkezni akar a III. kerületben, akkor az építési szándék egyszerű bejelentését követően 15 napon belül az elsőfokú adóhatóságnál be kell jelentkeznie. Ezt követően 60 nap áll rendelkezésre a főépítészi vélemény beszerzéséhez, ami után - ha az kiadásra került - egy bevallást kell benyújtani az adóhatósághoz, ami alapján eldől, hogy keletkezik-e adófizetési kötelezettség. Ezt követően a lakóház felépítése - a használatbavételi engedély kiállítása - után 30 napon belül a tulajdonosnak újabb bevallást kell tennie és főépítészi véleménnyel igazolnia, hogy a tervek szerint létesült lakóház is megfelel az ÓBVSZ (Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló rendelet) előírásainak. Ekkor dől el véglegesen, hogy kell-e települési adót fizetni.

    Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata szerint az adó az épített környezet megóvását segíti elő, aminek különösen az olyan történelmi hagyományokkal bíró településrészeken van jelentősége, mint Békásmegyer-Ófalu. Egy családiházas övezetben épülő többlakásos társasháznál előfordulhat, hogy a beruházó a maximális területkihasználás érdekében nem lakáscélú helyiségeket, például a garázst is lakáscélúvá alakítja utólag. Ezzel növeli a hasznos alapterületet, a parkolási lehetőséget viszont csökkenti, az utcára kerülő gépkocsik pedig zavarhatják a szomszédokat. Az önkormányzat az ilyen esetek megelőzése érdekében indokoltnak tartja az ellenőrzést.

    Az önkormányzat szerint az adó jelentős visszatartó erővel bír az esetleges szabálytalanságokkal szemben. Az építészek és a fejlesztők ennek hatására többször is egyeztetnek előzetesen és a tervezés során mind a Főépítészi és Várostervezési Irodán, mind az Építési Hatósági Osztályon, hogy a terveik és az épület biztosan megfeleljen az előírásoknak.

    Forrás: Portfolio

  • Nem minden megyét ért el a lakásépítési boom

    2016-ban – az előző évi csökkenést követően – ismét nőtt a lakásépítések száma, az ország egészében 31%-kal több új lakás épült, mint egy évvel korábban.

    Minden településtípusban élénkült a lakásépítés, a megyei jogú városokban (49%) és a fővárosban (44%) az átlagnál nagyobb mértékben.

    Fókuszban a megyék 2016 grafikon számokkal

    Az országos átlagnál több lakás épült Győr-Moson-Sopron, Pest, Vas és Csongrád megyében, valamint Budapesten. Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, Komárom és Bács-Kiskun megyében az álag felénél is kevesebb új lakás készült el 2016-ban.

    épített lakások 2015 2016

    A megyék többségében emelkedett az épített lakások száma, leginkább Fejérben, ahol 2-szer annyi lakás kapott használatbavételi engedélyt, mint az előző évben. Ugyanakkor Nógrád, Baranya, Békés, Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben folytatódott a lakásépítések mérséklődése (17–32%-kal).

    engedélyek 2015 2016

    Országosan tízezer lakosra 10,2 új építésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, az átlag közel 3,3-szerese. A sort változatlanul Nógrád megye zárta.

    2016-ban az építésügyi szakhatóságok összességében 31.559 egyszerű bejelentésről szereztek tudomást, illetve új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 2,5-szer több mint 2015-ben. Az ország valamennyi megyéjében bővült a bejelentett lakásépítések és a kiadott építési engedélyek száma, legjelentősebben, 4,6-szeresére Somogy megyében.

    Fókuszban a megyék 2016 térkép számokkal

    A fővárosban 2016-ban folytatódott a lakásépítési tevékenység élénkülése, 2.777 új lakás épült, 44%-kal több mint egy évvel korábban.

    Budapesten továbbra is a vállalkozások megbízásából, értékesítésre szánt, többszintes többlakásos építkezések szerepe a meghatározó. Az építtetői körön belül a vállalkozások aránya emelkedett leginkább, és az egyéb építtetők közül az önkormányzatok szerepvállalása is nőtt, a magánszemélyeké viszont csökkent.

    2016-ban a fővárosban átadott új lakások közül az egy- és a kétszobás lakások hányada magasabb, a három, a négy és több szobával épülteké alacsonyabb volt, mint az előző évben – a többszintes, többlakásos építkezések fellendülése következtében.
    A használatba vett lakások átlagosan 76m² alapterületűek voltak, 8m²-rel kisebbek, mint a bázisidőszakban.

    Az építésügyi szakhatóságok 2016-ban 9.364 egyszerű bejelentésről értesültek, illetve új lakás építésére adtak engedélyt, közel 3-szor többre, mint 2015-ben.

     

  • Indul az újabb bérlakásépítés Angyalföldön

    Az önkormányzat 2002. óta folytatja bérlakás programját, amely során 9 helyszínen 576 lakást épített, egyedülálló módon annyit, mint a többi önkormányzat összesen. A lépcsőzetes lakáshoz jutás elvét alkalmazva ez több mint 900 család lakhatását tette lehetővé ez idáig. Az önkormányzat 2015 - 2019 közötti, „Lendületben a XIII. kerület" című középtávú programjában szerepel a bérlakásállomány növelése legalább 50 db bérlakással.

    A 100%-ban önkormányzati tulajdonú lakóépület pince, földszint, ötemeletes lesz. A lakásszámnak megfelelő gépkocsi tárolót a mélygarázsban és a földszinten helyezik el. A lakások jellemzően egy- és kétszobásak. Minden lakás önálló konyha és étkező helyiséggel rendelkezik, átlagos alapterületük 40-50 m2. Két lakást mozgáskorlátozottak részére alakítanak ki.

    Az épület fűtése a legmodernebb fűtési-hűtési rendszerrel történik. A központi kondenzációs gázkazán az üzemeltetési biztonság érdekében indokolt esetben rásegít a fűtésre. A lakások komfort szellőzéssel ellátottak lesznek, friss levegő befúvásával a lakóterekbe. A homlokzati hőszigetelés vastagsága 20 cm.

    Az épület az önkormányzat korszerű és környezetbarát energetikai megoldások melletti elkötelezettsége jegyében megfelel a passzívház kritériumoknak. Minden lakás közműfogyasztása egyedi méréssel történik. Az épületben épületfelügyeleti (távriasztással) és épületautomatikai rendszer fog működni.

    A Meséskert passzívház tagóvoda a legkorszerűbb energiatudatos óvoda az országban, színvonala Európában is kimagasló. Ez az első ilyen volumenű minősített passzív közösségi épület. A legnagyobb nemzetközi ingatlanszövetség, a FIABCI Nívódíjával világszínvonalúnak ismerte el a közelmúltban épült 100 lakásos passzívház-beruházást. A Közép-Európában is egyedülálló épületet az önkormányzat a legmagasabb szintű környezettudatos technológiával építtette, saját beruházásban.

    Forrás: XIII. kerületi Önkormányzat / Magyar Építéstechnika

  • Bármekkora házat építhetünk magunknak egyszerű bejelentéssel

    Bizottsági kezdeményezésre került bele a törvénybe, hogy a megépültét követő 5 éven belül nem lehet az épület rendeltetését megváltoztatni.

    Bővültek az egyszerű bejelentésnél a jogszerűtlen építkezés esetei, így annak fog számítani az, ha valaki a 300 négyzetmétert meghaladó lakóépület nem saját lakhatása biztosítására építi, bővíti.

    A jogszabály szerint az építésfelügyeleti hatóság által folytatott jókarbantartási eljárás - már a folyamatban lévő eljárásokat is ideértve -, átkerül a járási hivatalok építésügyi hatóságához.

    Kikerült a törvényből az igazgatási díjak mértékét tartalmazó melléklet, ezt a díjat akkor kell fizetni, amikor az egyszerű bejelentéssel megépített lakóépület meglétét igazoló hatósági bizonyítvány.

    A törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, az azt megelőzően indult építésügyi engedélyezési eljárásokra nem vonatkozik.

    Az elfogadott törvénymódosítás ITT olvasható.

    Forrás: MTI

  • Ingyenes építőanyaggal segítenek nagycsaládosokat hazai cégek

    Tavaly novemberben írták ki a legutóbbi pályázatot, amelyre saját otthonnal nem rendelkező nagycsaládosok jelentkezhettek. A pályázóktól a többi között önerőről szóló igazolást és tervdokumentációt kértek, valamint motivációs levelet, amelyből kiderül, hogy miért szeretnének saját házba költözni, illetve mekkora szükségük van erre a támogatásra.

    Az elbírálásnál vizsgálták egyebek mellett a jövedelmi helyzetet és azt is, tudják-e vállalni a jelentkezők, hogy az év végére felépítik a házat, tehát most nagyon gyors munka kezdődik mindkét családnál - közölte a NOE elnöke az MTI szerint.

    A támogatási szerződéseket pénteken írták alá. A támogatók felvették a kapcsolatot a nyertes nagycsaládokkal, és végigkísérik a munkát.

    A NOE elnöke hangsúlyozta, hogy az érintett cégek 2011-ben indították ezt a támogatást, amikor válság volt az építőiparban. Kardosné Gyurkó Katalin hozzátette, bízik benne, hogy ha a piac bővülésével a cégeknek lesz lehetőségük, több családnak segíthetnek majd.

    Forrás: Napi.hu

  • Májusban ismét háztartási nagygépek cseréje az Otthon Melege programban

    Ezt Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár jelentette be a másik alprogram, a 2017. évi fűtéskorszerűsítési pályázat júniusi indításáról tartott tájékoztatón.

    A háztartási nagyépek energiatakarékossra cserélésére szóló pályázati program 2014-ben indult, és azóta minden évben feltöltik a megpályázható keretösszeget. 

    Az otthon melege programban 23 milliárd forint támogatással mintegy 125 ezer családot értek el az energiatakarékosságot eredményező eszközcserével, épületek energetikai helyzetének javításával.

    Forrás: MTI, PályázatMenedzser

  • Gázkazánok és gázkonvektorok cseréjével folytatódik az Otthon Melege Program

    A kormány számára alapvető fontosságú, hogy olyan programokkal támogassa a magyar családokat, amelynek köszönhetően a háztartások energiafelhasználása érzékelhető mértékben csökken.

    A legújabb alprogram célja a lakóépületekben illetve társasházi lakásokban található gázkazánok és gázkonvektorok cseréjének támogatása. A fűtőberendezések cseréje mellett a meglévő fűtési rendszer korszerűsítéséhez, a radiátorok cseréjéhez és a kivitelezéshez kapcsolódó járulékos munkálatokhoz – mint például kéményátépítés – igényelhető maximum 40%-s támogatási intenzitás mellett maximum 700.000 forint összegű vissza nem térítendő támogatás.

    Szabó Zsolt elmondta: a támogatási kérelmeket a pályázati portálon keresztül, elektronikus úton nyújthatják be az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező magánszemélyek 2017. június 6-án 8:00 órától, a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig.

    A részletes Pályázati Útmutató megtekinthető a futeskorszerusites2017.nfsi.hu oldalon, a pályázattal kapcsolatos további kérdésekre a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. (NFSI) Ügyfélszolgálata ad bővebb tájékoztatást.

    Telefonszámok:
    +36 70 945 4294, +36 70 945 4250, +36 70 424 0922, +36 70 424 1802

    Telefonos ügyfélszolgálati idő:
    Hétfő – Csütörtök: 8.00 - 16.00
    Péntek: 8.00 - 14.00
    E-mail: futes2017@nfsi.hu 

    A 2014-ben elindított Otthon Melege Program eddig közel 120 ezer háztartás energetikai korszerűsítését tette lehetővé mintegy 23 milliárd forintnyi támogatással.

    Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

  • Otthon Melege pályázat családi házak energiahatékony felújítására júliustól

    Azok pályázhatnak, akiknek:
    - 1996 előtt épült és 1995. december 31. napjáig kiadott építési engedéllyel rendelkezik az épülete,
    - egylakásos (önálló) családi háza van (ha egy épületben két vagy több lakás van, vagy egy helyrajzi számon több épület, lakás van, akkor nem pályázhat),
    - legfeljebb 135 m2 fűtött alapterülettel rendelkezik,
    - a lakás a pályázatot benyújtó magánszemély tulajdonában van, és a pályázat benyújtását megelőzően használatban volt, vagyis lakott volt (amit közüzemi számlákkal igazolni kell),
    azonos témában 10 éven belül nem nyert pályázatot.

    A támogatás igénybe vehető:
    - nyílászárócsere,
    - hőszigetelés: homlokzati, födém vagy lakott tetőtér szigetelése,
    - napelem (elektromos áramtermelő), napkollektor (melegvíz-termelő) beépítése,
    - fűtéskorszerűsítés, kondenzációs, faelgázosító, biomassza-, pelletkazán beépítése.

    A maximális támogatás mértéke az elszámolható költségek
    - 55%-a, de maximum 2,5 millió Ft, amennyiben a pályázó a hőszigeteléssel egyidejűleg egy további energiahatékonysági fejlesztést és legalább egy megújuló energiát hasznosító rendszert épít ki;
    - 50%-a, de maximum 2 millió Ft, amennyiben a pályázó hőszigetelést, és legalább egy megújuló energiát hasznosító rendszert épít ki;
    - 45%-a, de maximum 1,5 millió Ft, amennyiben a pályázó egy energiahatékonysági fejlesztést és legalább egy megújuló energiát hasznosító rendszert épít ki;
    - 40%-a, de maximum 1,25 millió Ft, amennyiben a pályázó egy típusú fejlesztést valósít meg a beruházás keretében.

    További információ honlapunk Lakástámogatások oldalán.

    A pályázati felhívás ITT olvasható.

  • Támogatási források hőszivattyús rendszerek beépítéséhez

    Magyarország a korábbi támogatás hiánya miatt e téren elmaradt a szomszédos országoktól. Nálunk jelenleg csak évi 1500-2000 berendezést értékesítenek. A helyzeten javíthat, hogy a vállalakozások, az agrártermelők, a lakosság és a közintézmények a most megnyílt különböző pályázati forrásokból mintegy 25-45 százalékos forráshoz juthatnak. Ginop- és Vekop-forrásból vállalkozások juthatnak 25-45 százaléknyi forráshoz, a TOP-ból az agártermelők, az Otthon melege programból a lakosság, és van keret a közintézményeknek is. Az MFB visszatérítendő, nullaszázalékos kamatú kölcsönt ad használt lakóépületek fűtéskorszerűsítésre, megújuló energia alkalmazására.

    Célszerű lenne az osztrák példát követni, ahol 2000 óta adó-visszatérítéssel és egyszerűsített igényléssel is ösztönzik a hőszivattyús rendszerek telepítését - mondta Ádám Béla, a Magyar Hőszivattyús Szövetség elnöke a lapnak. A drága külföldi berendezések helyett hazai gyártású, jó minőségű, olcsóbb berendezések forgalmazása is növelhetné a keresletet.

    Forrás és további részletek: vg.hu

  • A lakásépítések számának emelkedése így növeli a GDP-t

    Kiemelte: a fordulatot a statisztikák is visszaigazolják, tavaly összesen 10 ezer új lakás épült, ami 31 százalékos bővülés az előző évhez képest. Két és félszeresére emelkedett a kiadott építési engedélyek száma, a pozitív folyamatok az ország egészére kiterjednek - tette hozzá.

    Tavaly az új lakáshitelek összértéke éves összevetésben 29 százalékkal emelkedett, ez szinte megegyezik a lakásépítések bővülésével. Tavaly 13 ezer új lakáscélú kamattámogatott kölcsönt kötöttek, több mint 100 milliárd forint összegben - ismertette.
    Kiemelte, hogy idén a kedvező tendenciák tovább erősödnek, a versenyszféra és a kormány megállapodása alapján megvalósuló béremelések jelentős lökést adnak a lakáspiac keresleti oldalának.

    A lakásépítések felfutása a gazdasági kilátásokra is pozitívan hat: 2016-ban a GDP-növekedéshez 0,2 százalékpontot adott hozzá a lakásépítés, 2017-ben ennél jelentősebb arányban támogatja majd a nemzeti össztermék bővülését. A minisztérium számítása szerint idén 10 ezerrel több lakás megépülése a GDP-ben 0,4-0,5 százalékponttal magasabb növekedést eredményezhet, és 14-16 ezerrel növelné közvetlenül a foglalkoztatást - mutatott rá az államtitkár.

    Forrás: kormany.hu

  • 1.11 Kamatmentes hitel lakóépületek energiahatékony korszerűsítésére (Felfüggesztve)
  • 1.10 Otthon Melege program
  • Az okos otthonnal spórolhatunk is

    Az úgynevezett „okos eszközök” mára a mindennapjaink szerves részét képezik. Egyre inkább hozzászokunk ahhoz, hogy újabb és újabb eszközt irányíthatunk egyszerűen és gyorsan a telefonunk segítségével. Állandóan kézben tarthatjuk működtetésüket, legyen szó parkolásról, tévécsatorna-váltásról vagy időzített mosásról. Nincs több botladozás a sötét előszobában, hiszen ma már megoldható, hogy azzal párhuzamosan, hogy a kulcsot elfordítjuk a zárban, a világítást is felkapcsoljuk a nappaliban. A kerti öntözőrendszerrel sem kell több közelharcot vívnunk, hiszen néhány gombnyomással beprogramozhatjuk.

    Az automatizálás számos előnnyel jár, hiszen azon túl, hogy időt spórolunk, az okos eszközökkel visszaszoríthatjuk otthonunk energiafelhasználását, házunk károsanyag-kibocsátásának mérséklésével pedig ökológiai lábnyomunkat is csökkenthetjük. A legintelligensebb szoftver sem képes azonban csodát tenni, ha a fizikai környezet ellene dolgozik – hangsúlyozzák az újHÁZ Centrum szakértői. Szerintük éppen ezért a fenntartható és takarékosan üzemeltethető ház építése a megfelelő építőanyagok kiválasztásával kezdődik. Nem csoda, hogy egyre több okos, energiatakarékos termék jelenik meg kínálatukban.

    Az építőanyag kereskedelmi hálózat szakemberei szerint az „okos” falazási rendszerek és hőszigetelő homlokzatok teremtik meg az intelligens otthon alapját. Ezen túl pedig minden további beépített innovatív eszköz segíthet abban, hogy jelentős rezsiköltséget takarítsunk meg. A programozható és távolról is irányítható kazánok segítségével például egész nap hűvös lehet a házban, de beindulhat a fűtés éppen fél órával azelőtt, hogy hazaérünk a munkából. Az ezekhez tartozó innovatív kéményrendszerek is segíthetnek a takarékosságban fűtőanyag-energiájuk optimális felhasználásának biztosításával. A többrétegű üveggel gyártott, hőszigetelt nyílászárók a hideg, a speciális, hővédő rolók pedig a túlmelegedés ellen védenek. Az pedig egy újabb piros pont az okos árnyékolók mellett, hogy maguktól ereszkedhetnek le a napszaknak megfelelően akkor is, ha otthon sem vagyunk.

    okosotthon3 újHÁZ

    Az elmúlt években egyre többen szeretnének okoseszközöket beépíteni lakásukba. "A legtöbbször előre programozható termosztátot, mozgásérzékelős világítóberendezéseket, termosztatikus radiátorszelepeket építettnek be, amelyekkel már önmagában is elérhető kisebb energia megtakarítás. A leghatásosabb megoldások azonban az összetett rendszerek, amelyek a hűtő-fűtő berendezéseket, lámpákat, sőt a redőnyöket is központilag, intelligensen vezérlik. A legmodernebb rendszerek már akár távolról, egy okostelefonnal is irányíthatóak. A kisebb különálló berendezések tíz-, vagy százezres tételt jelentenek, de egy komoly, mindenre kiterjedő átalakítás több millió forintba kerül" - mondta el Felföldi Viktor, a Magyar Épületgépész Kft. munkatársa a Pénzcentrumnak.

    Egy korábbi kutatásból kiderült, hogy a lakosság kétharmada szívesen lakna okosotthonban. A lakáskorszerűsítés legnagyobb gátjának 84 százalékuk a pénzhiányt tekinti. Az ilyen típusú fejlesztések finanszírozására létezik azonban állami támogatású eszköz is: lakástakarék szerződéssel az 1,4 millió forintos beruházásból több mint 300 ezer forintot az állam fedez - mondja Köntös Péter. Az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese szerint az otthon "felokosításával" a nyilvánvaló energia megtakarításon kívül a komfortérzet is megnő, az ingatlan piaci értékéről nem is beszélve.

    Forrás: újHÁZ Centrum, Pénzcentrum

  • Két és félszeresére emelkedett az építendő lakások száma

    2016-ban az előző évhez képest:
    • az épített lakások száma valamennyi településtípusban nőtt, az átlagosnál nagyobb mértékű volt az emelkedés a megyei jogú városokban (49%) és Budapesten (44%);
    • a természetes személyek által épített lakások aránya 59-ről 49%-ra esett, a vállalkozások által építetteké 39-ről 50%-ra emelkedett;
    • az új lakóépületek között 60-ról 51%-ra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben használatba vetteké 33-ról 42%-ra nőtt;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 7 m2-rel, 94 m2-re csökkent;
    • a kiadott lakásépítési engedélyek és bejelentések száma együtt 31 559 volt, ami több mint két és félszerese, ezen belül Budapesten közel háromszorosa az előző évinek;
    • a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 87%-kal több, összesen 12 206 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma (6632 darab) 43%-kal emelkedett.

    Kapcsolódó adattáblák

  • A lakásépítések számának növekedését hosszú távra biztosítani kell

    A 2016 során bevezetett intézkedések – elsősorban az áfakedvezmények és a CSOK – egyértelműen pozitívan befolyásolták lakásépítéseket számának növekedését. A lakásállomány minőségi megújítását szolgáló megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez és hosszú távú fenntartásához szükségesnek tartunk néhány további intézkedést.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület összhangban az ágazat szereplőivel többször tett javaslatot ennek érdekében arra, hogy az új akások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon legalább 10 éves szándéknyilatkozatot. Szerencsésnek tartanánk, ha a kormány a csok-rendelet fenntartását is vállalná legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig.

    A lakásügyben és az építőiparban a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség a legfontosabb: kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, a 4-6 éves átfutású társasházi projektek megvalósításának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából. A kiszámíthatóság erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása hosszabb időszakra (azaz 2020 után is) biztosított lenne.

    Kiemelt jelentőségű kérdés az épülő lakások minősége. A most felépülő minőségi lakások nemcsak az építtetők, hanem a következő száz évben ezekben a lakásokban élők érdekét is szolgálják. Emiatt is fontos, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot. Kulcskérdés, és sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása, amelynek súlyosbodó hiánya már rövidtávon a lakásépítések korlátja lehet.

    A lakásépítések megfelelő számának biztosításához felelős, hosszú távú lakásppolitika szükséges. Nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.

    2016 lakások táblázat2

    2016 I-IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:

    • az épített lakások száma valamennyi településtípusban nőtt, az átlagosnál nagyobb mértékű volt az emelkedés a megyei jogú városokban (49%) és Budapesten (44%);
    • a természetes személyek által épített lakások aránya 59-ről 49%-ra esett, a vállalkozások által építetteké 39-ről 50%-ra emelkedett;
    • az új lakóépületek között 60-ról 51%-ra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben használatba vetteké 33-ról 42%-ra nőtt;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 7 m2-rel, 94 m2-re csökkent;
    • a kiadott lakásépítési engedélyek és bejelentések száma együtt 31 559 volt, ami több mint két és félszerese, ezen belül Budapesten közel háromszorosa az előző évinek;
    • a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 87%-kal több, összesen 12 206 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma (6632 darab) 43%-kal emelkedett.

    Kapcsolódó adattáblák

    Elemzésünket az letölthető dokumentumban olvashatja.

  • Erre van a legnagyobb szükségük az építkezőknek

    A családok nagy része most igyekszik megragadni a maximális, azaz a 10 + 10 millió forintos otthonteremtési támogatást, amelyet életük nagy lehetőségének tartanak, és mindenáron szeretnének élni vele, hogy megfelelő méretű otthonhoz juthassanak – értékelte a helyzetet a Világgazdaságnak Kárpáti József. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozatának elnöke szerint ennek következtében tavaly megduplázódott, idén pedig háromszorosára ugrik a teljesített megrendelések száma 2015-höz képest. A készházépítő cégek újabban megnövekedő kivitelezési idővel vállalnak megbízásokat, mivel kevés az emberük, így egy-egy épületen a korábbi öt-hat helyett már csak három-négyen dolgoznak.

    Sikeres építkezésbe fogni azok a CSOK-osok tudnak, akiknek van egy közműves telkük, és legalább 7-8 millió forint önerővel rendelkeznek – mondta Kárpáti József. Az építtetőknek számolniuk kell azzal is, hogy az áfacsökkentés hatását már elnyelte az építési költségek (az építőanyagok és a munkabér) emelkedése, emiatt átlagosan nagyjából 30 százalékkal drágult az új lakások ára, a hagyományos és a könnyűszerkezetes technológiával készülőké egyformán.

    A készházat rendelők jellemzően 100-120 négyzetméteres otthont építtetnek, amelynek kulcsrakész ára 5 százalékos áfával négyzetméterenként átlagosan 220-250 ezer forint – mondta Kárpáti, hozzátéve, az árak jelentősen szóródnak a beépíteni kívánt anyagoktól, formától és energetikai rendszertől függően. Sokan a gyorsabb és az előregyártott elemek miatti pontosabb kivitelezés, vagyis nem az ár miatt választják a készházakat.

    Forrás:Világgazdaság

  • Indul a lakossági hitelprogram

    A Magyar Fejlesztési Bank szakemberei által kidolgozott lakossági kamattámogatott hitelt energiahatékonysági felújításokra lehet majd felvenni. A hitelkonstrukció főbb elemei:
    • legalább 10 százalék önerő szükséges, a további 90 százaléknyi rész pedig kamatmentes hitelként állna majd a lakosság rendelkezésére,
    • családi házak esetében maximum 10 millió, a társasházaknál lakásonként maximum 7 millió forint igényelhető természetes személyek, társasházak, lakásszövetkezetek számára,
    • a hitelösszeg alsó határa 500 ezer forint lesz,
    • 2 millió forintig nem szükséges hitelfedezetet biztosítani. Amennyiben a hitelösszeg meghaladja a 2 millió forintot, akkor a hitelösszeg 70 százalékáig kell biztosítani a fedezetet.
    • második jelzálog bejegyezhető lesz, amennyiben ezt az értékhatárok engedik,
    • futamidő maximum 20 év,
    • kerete kb. 115 milliárd forint, melyből kb. 10 milliárd forint jut Budapestre és Pest megyére,
    • a teljes hitelkeret 25 százaléka a társasházak, 75 százaléka a családiház-tulajdonosok részére áll majd rendelkezésre,
    • igényelni az MFB pontokon lehetséges.

    Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára megerősítette, hogy kormánydöntésre vár az Otthon Melege Program folytatása. Utóbbiban mintegy 5 milliárd forint keretösszeg áll majd rendelkezésre, melyből 1 milliárd forintból a háztartási nagygépek (azaz mosó- és hűtőgép) cseréjét támogatja majd a szakminisztérium. Vizsgálják annak lehetőségét is, hogy bojlercserére kiterjeszthető-e a program. A keretösszeg fennmaradó része a fűtéskorszerűsítést, ezen belül a kazánok cseréjét és a kapcsolódó kéményfelújítást szolgálja majd. A támogatási részarány várhatóan 45-50 százalék lesz, megpróbál majd választ adni mind a társasházakban, mind a családi házakban élők fűtéskorszerűsítési kérdéseire.

    Újdonság a korábban ismert feltételekhez képest, hogy az Otthon Melege Program támogatásával kombinálható lesz a hitelprogram, továbbá a lakástakarék megtakarítások mellé is igénybe vehető lesz. Ugyanakkor megnehezíti majd a felhasználását, hogy hiába kombinálhatók elvben az egyes elemek, igényelni a hitelt és támogatást külön-külön kell majd.

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet honlapján üdvözli a bejelentett új lakossági energetikai programok indulását, és különösen örül annak, hogy számos olyan szakmai javaslat beépült, mely a hitelprogram társadalmasítása során került megfogalmazásra.

    Hozzáteszik azonban, hogy a KEHOP lakossági vissza nem térítendő források elvételével jelentős vissza nem térítendő forrástól esnek el a magyar háztartások, ráadásul ezzel egyben a Kormány felezte a támogatási keretösszeget. A hitelprogramból 22-25 ezer lakás felújítása tud megvalósulni, mely elenyésző a több százezres felújítási igénnyel szemben.

    Forrás: Magyar Energiahatékonysági Intézet

    A hitelprogram és a várható Otthon Melege pályázat részletei Lakástámogatások rovatunkban olvashatók.

  • Így muzsikált eddig a CSOK

    Rétvári Bence az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában jelezte: ez havi átlagban mintegy kétezer igénylőt és 4,8 milliárd forint kifizetett támogatást jelent. Egy család átlagosan mintegy 2,4 millió forint támogatásban részesült.

    Az államtitkár rámutatott: a kormány kiemelt célja, hogy segítse a gyermekvállalást, gyermeknevelést az új és használt lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez nyújtott anyagi támogatás révén is.

    A 2016-os évre vonatkozó adatok alapján arról tájékoztatott: a 2016. január 1-től hatályos jogszabály-módosítás óta 25 960 család kérelmét fogadták be a bankok. A befogadott kérelmeken belül használt lakás vásárlására 17 253 család kérte a támogatást, bővítésre pedig 658. A teljes támogatási összeg vásárlás és bővítés esetén a befogadott kérelmeknél 26 milliárd forint. Ha összesítik a vásárlást és bővítést, akkor az egy családra jutó összeg 1,45 millió forint - ismertette.

    Tájékoztatása szerint új lakás vásárlásánál, építésénél a befogadott kérelmek száma 8 049, a kérelmek összege 50 milliárd forint, így az egy családra jutó összeg 6,2 millió forint.

    A parlamenti államtitkár kitért arra is: a három vagy több gyermekes, új ingatlan építésére vagy vásárlására a csok-ot igénylő családok száma 2016-ban 4 800 volt, az általuk kérelmezett összeg 43 milliárd forint. Közülük a kamattámogatott lakáscélú kölcsönt 3 812-en vették igénybe 33 milliárd forint értékben. E körben az előzetesen vállalt gyermekek arányára nézve összevont adat nem áll rendelkezésre.

    Összességében a megkötött szerződések 69,7 százaléka vonatkozott már meglévő, 30,3 százaléka pedig előre vállalt gyermekre. 2016-ban a megkötött szerződések 15,8 százaléka vonatkozott egy gyermekre, 48,5 százaléka két gyermekre, 35,5 százaléka pedig három vagy több gyermekre.

    Forrás: MTI

  • Az egyszerű bejelentés is megtolta a lakásépítéseket

    Az Építési törvény 2016 elejétől érvényes új rendelkezése szerint a 300 nm alatti, nem értékesítésre szánt lakóépület építése már egyszerű bejelentéssel is megkezdhető. Ráadásul az önerős lakásépítést támogatva, ugyancsak 2016-tól az építési költség áfatartalma, bizonyos feltételekkel 5 millió forintig visszaigényelhető.

    Tavaly csak az első fél évben több mint 6500 egyszerű bejelentés érkezett újépítésű, 300 nm alatti ingatlanok építéséről. Ez az adat már túlszárnyalta a 2015 egész éves építési engedélyek számát. Ráadásul idén január elsejétől újabb rendelkezés lépett érvénybe, már nem csak az új építkezések megkezdésénél lehet az egyszerű bejelentést használni, hanem a meglévő épületek bővítésénél is, ha az összes alapterület nem haladja meg a 300 nm-et.

    „Az újlakás építések drasztikus növekedése nem csak a társasházi lakások iránt tapasztalható keresletnövekedésnek köszönhető. Bár a híradások többsége az áfa-csökkentést és a CSOK-hatást emeli ki, az állami intézkedéscsomag kevésbé látható elemei is ezt támogatják. Mindezeknek köszönhetően ingatlan befektetők mellett a magánszemélyek építkezési kedve is megjött. A várhatóan idén és jövőre átadott ingatlanok látványosan növekvő száma közép- és hosszútávon is az újlakás-piac egészének további erősödését jelzik előre” – értékelt Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    Forrás: OTP Ingatlanpont

  • OTP korszerűsítési pályázat társasházaknak

    Az előző nyolc év kiírásaihoz hasonlóan a február 15-ével startoló pályázat célja elősegíteni a lakóközösségek életminőségét javító projektek megvalósulását. A másfél-, egy- és félmillió forintos díjaknak köszönhetően olyan, kisebb értékű beruházásokat valósíthatnak meg a tulajdonosok, amelyekre egyébként forrás hiányában nem volna lehetőségük – emelték ki az OTP Bank és a Házfórum társasházszakmai fórum szakértői.

    A magyarországi épületállomány fele (48,7 százaléka) 1946 előtt épült, nagyjából 20 százaléka 1960 előtt, és csupán 8,2 százaléka fiatalabb 37 évnél. Az évtizedek során a külső homlokzat, a víz- és hőszigetelő rendszerek, valamint a belső szerkezeti elemek is jellemzően annyira elöregedtek, elhasználódtak, hogy többségük sürgős felújításra szorul. A szükséges felújításokra azonban gyakran nem kerülhet sor az akut forráshiány miatt, ami a társasházi és lakásszövetkezeti lakóközösségek számára állandó problémát jelent. A korszerűsítési munkák elmaradása mellett sokszor nincs lehetőség az olyan, életminőség-javító beruházásokra sem, mint a játszóterek, közösségi terek kiépítése, illetve a modern, energiahatékony újítások bevezetése.
    Az OTP Bank pályázata a hasonló felújításokat és korszerűsítéseket kívánja támogatni a pályázat keretében elérhető összesen 10 millió forint vissza nem térítendő támogatással. A pályázat országos szintű, társasházak és lakásszövetkezetek számára egyaránt nyitott. A társasházak, illetve lakásszövetkezetek 2017. február 15-e és 2017. június 18-a között nevezhetnek a pályázatra a www.hazforum.hu  oldalon, az „OTP Társasházi Pályázat” menüpont alatt.

    „A tavalyi kiírásban összesen több mint 860 pályázat érkezett be, ami jól mutatja, hogy komoly igény van a társasházak és lakásszövetkezetek részéről a hasonló kezdeményezések iránt.” – hangsúlyozza Csonka Tibor, az OTP Business ügyvezető igazgatója.

    A pályázók idén is három kategóriában adhatják be projektötleteiket. Az „Ezermester” kategóriában az energetikai, informatikai és a különféle felújításokhoz nyerhetnek forrást a résztvevők. Így például ebben a kategóriákban nyújthatják be a napelemek felszerelését, a hőszigetelések korszerűsítését, a lépcsőházak felújítását és a különféle ügyviteli szoftverek és hardverek beszerzését célzó projektjeiket a társasházak és lakásszövetkezetek. A „Biztonság” kategóriában a személyi és vagyonvédelmet támogató beruházások tervei nyújthatóak be, ide értve a térfigyelő rendszerek kiépítéséről, a liftfelújításról és akár az akadálymentesítésről szóló terveket. Végül a „Közösségépítés” kategóriában a lakóközösség tagjait összehozó, a közösségi tereket fejlesztő ötleteket várják a szervezők a kerti sütők létesítésétől egészen az olyan – a tavalyi kiírásban díjazott – kezdeményezésekig, amikor a lakóközösség saját egészségszobát alakított ki. Emellett egy további nyertest hirdet a pályázat, aki a Facebookos közönségszavazás győzteseként egymillió forintos vissza nem térítendő támogatáshoz jut majd.

    A három kategóriában a résztvevők a pályázatok összeállítása során maguk határozhatják meg, milyen projektet kívánnak megvalósítani. Ezzel a pályázat olyan hiánypótló és egyben kiegészítő lehetőséget jelent a társasházak és lakásszövetkezetek számára, amely nem előre meghatározott, hanem igényre szabott beruházási terveket támogat.

    Forrás:Házfórum

  • Február végén újabb energiatakarékossági pályázatok jönnek

    Arra készülnek, hogy a keretet majd újból emelni kell a nagy érdeklődés miatt – írja az MTI.

    Az államtitkár szerint a vissza nem térítendő támogatáson belül lesz hűtőgép- vagy mosógépcsere-program, illetve kazán és kéménycsere pályázat.
    A visszatérítendő támogatást majd komplett felújításokra írják ki február végén, igényelhető lesz világításkorszerűsítésre, fűtéskorszerűsítésre, épület felújításra, kérhetik lakóközösségek, lakások, társasházak, családi ház tulajdonosok, magánszemélyek.

    Eddig hét programterületen - például mosógép, hűtőgép, ingatlan felújítások - lehetett vissza nem térítendő támogatásra pályázni, mintegy 120 ezer család pályázott sikeresen, több mint 23 milliárd forint támogatásra. A legtöbben a hűtőgép programra jelentkeztek – mondta Szabó Zsolt.

    Forrás: MTI

  • Az építőipar növekedésének gátja lesz a szakemberhiány

    A KSH hétfőn közzétett adatai szerint az építőipari termelés volumene 18,8 százalékkal kisebb volt tavaly az egy évvel korábbinál, amikor 3,0 százalékos növekedést ért el. Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent 2015-höz képest, az épületeké 3,7, az egyéb építményeké 33,0 százalékkal. Az építőipari vállalkozások december végi szerződésállományának volumene 89,0 százalékkal meghaladta az előző évit.

    Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője elmondta: az uniós finanszírozású beruházások 2015-ben befejeződtek, így az építőipar tavalyi éves teljesítménye nagyon gyenge lett, az idei kilátások azonban kedvezőek. Kiemelte, hogy az építőipari vállalkozások tavaly december végi szerződésállományán belül az egyéb építményekre vonatkozó szerződések volumene 174 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A szakértő szerint ez azt jelzi, hogy ismét megindulnak az uniós forrásból végzett infrastrukturális beruházások, útépítések.

    Virovácz Péter úgy látja: kérdés, hogy folytatódik-e a lakóépületek építésének felfutása, amire mindenképpen szükség lenne, mennyiségben és minőségben is komoly lemaradást kell behozni. Az elemző szerint azonban nem egyértelmű, hogy ilyen infrastrukturális felfutás mellett mennyi kapacitás marad épületek építésére, különösen, hogy a szakemberhiány súlyos problémát jelent az építőiparban. Minden második vállalat növekedésének gátjaként említi, hogy nem talál megfelelő munkaerőt - tette hozzá.

    Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője úgy véli, hogy idén főleg a lakásépítéseknél és az irodaberuházásoknál juthatnak nagyobb szerephez az építőipari kivitelezők és az építőanyagipari cégek. A lakásépítés élénkülésének sok jele van, egyebek mellett az, hogy az ingatlanfejlesztők sorra hirdetik meg újabb lakóparkjaikat - hívta fel a figyelmet. Az elemző reagálásában szintén egyre súlyosabb gondként említette a kapacitáshiányt.

    Tavaly 25 százalékkal nőttek a kivitelezési költségek, idén várhatóan további 10-15 százalékkal emelkednek, s ennek csak kisebb részét fogja átvállalni a kivitelező. Emiatt, valamint a kereslet folyamatos növekedése miatt az új építésű lakások további drágulására lehet számítani, bár az áremelkedés a tavalyinál kisebb ütemű, valószínűleg 5-8 százalékos lesz - fejtette ki Mester Nándor.

    Az új lakások piacának bővülése megmozgatja majd a használtlakás-piacot is, ami egyben a lakásfelújítások számának növekedését eredményezi - hangsúlyozta kommentárjában Miavecz István, a PPG Trilak Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember is úgy látja, hogy az építőipar további növekedésének legnagyobb gátja a szakemberhiány lesz, ami felerősíti az építőipari munkaerő képzésének fontosságát.

    Forrás: MTI / Portfolio

  • Újabb könnyítés jöhet az építési engedélyeztetésben

    Tavaly január elsejétől hatályos a 300 négyzetméter alatti új lakóépületek egyszerű bejelentésének bevezetése. Idén január 1-jei hatállyal az egyszerű bejelentés intézményét kiterjesztették a meglévő lakóépület kibővítésére és átalakítására, ha a hasznos alapterület így nem nem haladja meg a 300 négyzetmétert. Kedden új törvénymódosításra tett javaslatot Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

    Eszerint a 300 négyzetméter feletti, nem kereskedelmi céllal épített vagy bővített lakóépületek is megvalósíthatók egyszerű bejelentéssel. Ez azt jelenti, hogy e mérethatár felett azok fognak tudni élni az egyszerű bejelentéssel, akik saját lakhatásuk megoldása érdekében építkeznek.

    A javaslatban foglaltakkal főként a bővítés területén érhető el jelentősebb eredmény - olvasható a beterjesztés általános indoklásában. Jelenleg ugyanis egy 300 négyzetméter feletti lakóházban, ahol jellemzően több lakás van, nem végezhető bővítés egyszerű bejelentéssel akkor sem, ha az adott magánszemély tulajdonában lévő lakás 300 négyzetméter alatt van. Az új rendelkezésekkel ez megváltozik, így megnyílik az út az ilyen lakások egyszerű bejelentéssel történő bővítésére is.

    A lehetőség arra az esetre is nyitva áll, amikor egy lakást több tulajdonos -így jellemzően házastársak vagy egyéb rokonok - építtet, ha feltételeknek mindannyian megfelelnek.

    Fontos kiemelni, hogy az új szabályozás bevezetése után is lehet majd 300 négyzetméter alapterület alatt értékesítési céllal építkezni. Ha ez nem így volna, annak beláthatatlan gazdasági következményei lennének, tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályok szerint ez megengedett.

    Forrás: Napi.hu

  • Kedvezményes felelősségbiztosítást alkotott tagjainak a MÉSZK

    Az idei évtőlminden fővállalkozó építőipari kivitelezőnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie mára kivitelezési szerződés megkötéskor. A januárban hatályba lépő kormányrendelet (353/2016. XI.18.) kiterjed a családi házak építésére és felújításokra is. Miután nem volt versenyképes piaci ajánlat, a Magyar Építőipari Szakemberek Közössége kedvezményes csoportos felelősségbiztosítási programot indított azépítőipari szakemberek számára.

    „A rendelet céljával és szellemiségével egyet értünk, azonban úgy érezzük, hogy ezúttal abiztosítási piac nem készült fel a helyzet kezelésére. Megkérdeztük a szakembereket, majd megvizsgáltuk a piacon elérhető biztosítási díjakat és azt találtuk, hogy irreálisan magasak” – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője, a Magyar Építőipari Szakemberek Közösség alapítója.

    Egy több száz ezer forintos biztosítási összeg nem életszerű egy olyan szakember esetében, aki évente pár tízmillió forintot termel. Pedig ilyen szakemberből nagyon sok van, főleg a burkolók és kőművesek között. Csakhogy biztosítás nélkül nem kezdődhet meg a munka. Így nem várhatták amíg a piac megmozdul, maguk kerestek megoldást.

    Végül a Colonnade Biztosítóval együttműködve készült egy a szakemberek igényeire szabott csoportos biztosítási megoldás, amely nagyságrendekkel kedvezőbb a piacon található más konstrukcióknál.

    Mit ír elő a törvény?

    A kormányrendeletben több kritériumnak is meg kell felelni. Egyrészt tevékenységi felelősségbiztosítással kell rendelkezni, amely a harmadik személynek okozott dologi vagy személyi sérülésekre terjed ki. Ilyen például ha egy leeső szerszám kárt tesz egy parkoló autóban, vagy egy járókelő megsérül.

    Másrészt rendelkezni kell szolgáltatói felelősségbiztosítással, ami az esetleges hibásteljesítés miatti károkra terjed ki. Például ha egy fürdőszoba burkolása nem megfelelő és emiatt elázik az alsó szomszéd, a biztosító megtérítheti abeázás helyreállításának költségeit.

    Ki veheti igénybe a kedvezményes kivitelezői biztosítást?

    A kedvezményes biztosítást minden olyan magyar építőipari szakember, valamint kivitelező vállalkozás igénybe veheti, amely csatlakozott, vagy csatlakozik a Magyar Építőipari Szakemberek Közösségnek. További információk: http://szakemberkozosseg.hu/szolgaltatasok/biztositas/ 

    A Magyar Építőipari Szakember Közösséget a Mapei Kft. alapította 2016-ban, hogy fejlődési lehetőséget és támogatást biztosítson a szakembereknek. Az építőipar kultúrájának fejlesztése mellett elkötelezett cég 2015-ben alapította a Mesterek Mestere díjat.

    Forrás: Mapei Kft./Hírnévügynökség

  • Esély Otthon – pályázat vidéki fiatalok megtartására

    A pályázat alapvető célja, hogy a kevésbé fejlett régiókban élő, illetve onnan elszármazott, továbbá az ott letelepülni szándékozó fiatalokat képessé tegye arra, hogy a fenti településeken fellelhető életlehetőségekkel élni tudjanak, és helyben egzisztenciát, családot alapítsanak.

    Cél, hogy
    - javuljanak a fiatalok lakhatási körülményei a kevésbé fejlett régiókban, kedvezményes, önálló lakhatási lehetőségek biztosítása által,
    - a helyi lehetőségekre épülő, (ön)foglalkoztatást célzó programok valósuljanak meg,
    - helyi sajátosságokhoz, adottságokhoz, igényekhez illeszkedő, egyedi eszközök támogatása (ösztönzők) révén maradjanak helyben a vidéki fiatalok.

    A pályázó települési önkormányzatoknak vállalniuk kell, hogy hozzájárulnak a településükön élő, továbbá az oda letelepülni szándékozó fiatalok kedvezményes lakhatásának támogatásához.

    Kevésbé fejlett, régiók 3.000-20.000 fős településeinek önkormányzatai nyújthatnak be pályázatot önállóan vagy konzorciumvezetőként.

    A projektek ezen településeken élő, illetve lakóhelyként ezen településeket választani szándékozó 18-35 éves fiatalok (beleértve ezekről a településekről elszármazott, visszaköltöző fiatalokat, valamint a letelepülő fiatalokat).

    A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 10 milliárd Ft. A forrást az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

    Az önkormányzatok 50-200 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak. A költségek 100%-ban elszámolhatók.

    A kiíró 50 - 200 db támogatható pályázatra számít.

    A Felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatóak önállóan:
    1. A támogatást igénylő vagy amennyiben nem áll rendelkezésére saját tulajdonú ingatlan, konzorciumi partnerének tulajdonában lévő ingatlanok kialakítása, felszerelése önálló lakhatás céljából, a projektben résztvevő, a célcsoportba tartozó fiatal egyének, illetve párok, családok számára. A támogatási összeg maximálisan 50%-ának erejéig.

    2. Fiatalok életpálya-tervezését segítő helyi szolgáltatások nyújtása, munkaszerzési ismeretek (pl. önéletrajz írás, interjú felkészítés, munkakeresési lehetőségek megismerése, továbbképzési és átképzési lehetőségek) bővítése. A támogatási összeg maximálisan 10%-ának erejéig.

    3. A célcsoport bevonásával, a támogatási kérelemben benyújtott fejlesztési koncepción alapuló helyi lehetőségeket, értékeket, adottságokat feltáró, erre épülő gazdasági együttműködéseket generáló tevékenységek szervezése. A támogatási összeg maximálisan 10%-ának erejéig.

    4. A 3. pont alapján a helyi gazdaságba való bekapcsolódást lehetővé tevő ismeretátadás / helyi ösztönző rendszer kialakítása és nyújtása célcsoport számára (legfeljebb a projekt lezárásáig). A támogatási összeg maximálisan 50%-ának erejéig.

    5. Személyre szabott felkészítés a fejlesztési célterületen megvalósuló, hazai és uniós pályázati programokban való részvételre. A támogatási összeg maximálisan 10%-ának erejéig.

    6. A fiatalok helyben maradását támogató, saját (dokumentált) jó gyakorlatok folytatása, vagy más településeken alkalmazott (dokumentált)

    A támogatási kérelmek benyújtására 2017.03.06. naptól 2019.03.06. napig van lehetőség

    A Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Esély Otthon” című (EFOP-1.2.11-16 kódszámú) felhívása itt olvasható: https://www.palyazat.gov.hu/megjelent-az-esly-otthon-cm-felhvs 
    Pályázati felhívás: https://www.palyazat.gov.hu/efop-1211-16-esly-otthon 

  • Hosszú távú perspektívát adna a lakásépítéseknek az áfakedvezmény fenntartása

    A lakásépítések jelentős emelkedése az elmúlt év fontos pozitív változása volt, s ez elsősorban az új lakások adás-vételét érintő áfacsökkentésnek köszönhető. A lakásállomány megújításához évi 40 ezer lakás felépítése lenne szükséges, így ezt a trendet fontos fenntartani, megerősíteni.

    Mivel a jelenlegi áfakedvezmény csak az 2019.12.31-ig értékesített lakásokra érvényes, az azon túli építési projektek kimenetele bizonytalan. A beruházók nem tudnak dönteni a 2-3 éves kifutású lakásépítési projektekről, ezért már most úgy nyilatkoznak, hogy leállítják az építési telkek vásárlását pozitív kormányzati intézkedés hiányában.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület összhangban az ágazat szereplőivel többször tett javaslatot arra, hogy a kedvezményes áfa fenntartása kapjon legalább 10 éves szándéknyilatkozatot

    Ne csak tiszavirág életű fellendülés legyen

    A lakásügyben és az építőiparban a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség a legfontosabb: kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, a 4-6 éves átfutású társasházi projektek megvalósításának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából. A kiszámíthatóság erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása hosszabb időszakra (azaz 2020 után is) biztosított lenne.

    A lakásépítések számának növeléséhez elengedhetetlen az is, hogy az önkormányzatok a potenciális helyszíneket előkészítsék a magánépítkezők, illetve a beruházók számára. E nélkül rövid időn belül hiány lehet a beépíthető területekből, ami gátja lesz az új lakások építésének.

    A lakásépítések megfelelő számának biztosításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. A lakáspolitikában nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség.

    Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.

  • Vége lehet a lakásépítési fellendülésnek

    Új lakást ma nem eladni nehéz, hanem pontosan és jó minőségben megépíteni – jelentette ki Földi Tibor, a Futureal csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója azon a szakmai háttérbeszélgetésen, ahol a piacvezető lakásépítő cég prognózisát ismertette.

    Mint rámutatott, a budapesti projektek jelentős része máris csúszásban van, nem véletlenül, ugyanis egyrészt alig van lakásépítő generálkivitelező cég, másrészt az önálló szakembercsapatokkal dolgoztató építtetők hamar szembesülnek azzal a tipikus problémával, hogy a függetlenül dolgozó alvállalkozók egymásra hárítják a hibákat, és pénzügyi vita esetén egyszerűen levonulnak a terepről, jelentős időbeli csúszást okozva az újabb kivitelezőt kereső beruházónak.

    A szakemberek külföldre vándorlását megállítani hivatott építőipari béremelés, valamint az építőanyagok dragulása és az elszállt telekárak miatt eközben már most 30 százalékkal drágábban épül meg ugyanaz a lakás, mint egy éve, vagyis kedvezményes áfa híján is 620 ezer forint fölé ment az átlagos budapesti új lakások négyzetméterára. Beköltözhető lakás legfeljebb 400 lehet, bár már 12 ezer fölé nőtt a Budapesten futó fejlesztések száma a Cordia felmérése szerint, amely csak a négy lakásosnál nagyobb projekteket vizsgálta. Mindez magyarázatul szolgál az Ingatlan.com tegnap közzétett, 592 ezer forintos átlagos budapesti négyzetméteráraitól való eltérésre az új lakások esetében.

    Az újlakás-építésben kínálkozó új piaci lehetőségekre sokan rámozdultak, de 4800 olyan lakásról lehet tudni, amelynek az építését nem kezdték el tavaly, és csaknem 2500 olyanról, amely az építési engedélyig sem jutott el. Az biztos, hogy 3750 lakás már nem készül el határidőre, a lefújt projektekben pedig 235 lakás megépítése hiúsul meg.

    Az okok között a banki finanszírozás hiánya és a kezdő beruházókat elriasztó bonyolult építési engedélyezési eljárások egyaránt szerepelnek, nem is szólva a szűkös kivitelezői kapacitásokról. A Cordia már több félbemaradt vagy el sem kezdett projektet vásárolt, a legnagyobb volumenű egy kilenc éve félbemaradt beruházás, a 250 lakás megépítéséig jutott Sasad Resort, amelyet négy ütemben további 850 lakással és egy élményparkkal tesznek teljessé 2021-ig.

    A piac sztárja továbbra is a XIII. és a XI. kerület, e városrészekben lesz a 245 beharangozott projekt keretében épülő lakások 44 százaléka. A kereslethez alkalmazkodó kínálat 53 százalékát fővárosi szinten a háromszobás és ennél nagyobb lakások alkotják. Érdekesség, hogy a XI. kerületi új lakások mindegyike erkéllyel vagy terasszal épül.

    Tavaly 7065 új lakásra szerződtek a vevők, egyötödére előszerződéssel. Év végén 5100 eladó ingatlan szerepelt a kínálatban, ami Földi Tibor szerint jelzi, hogy van bővülési lehetőség a piacon, ezt a kínálatot fél év alatt felszívja a piac, idén 8-9 ezer új lakás találhat gazdára. A fejlesztések túlnyomó többsége idén elindul, jövőre már aligha fognak építkezésekbe, hacsak a kormány év végéig nem dönt a lakásáfa 5 százalékos szinten tartásáról – hangsúlyozta Földi Tibor, jelezve, áfadöntés nélkül cégük sem vásárol építési telkeket már a második fél évben.

    Januárban 8,7 százalékkal többen keresték fel az Ingatlan.com portált, eladó használt és új lakásokat böngészve. A portál információi szerint egy év alatt 15 százalékkal nőtt az eladó használt lakást hirdetők száma, összességében Budapesten 28 százalékkal ugrott meg a megvásárolható ingatlanok száma. Ebben az új lakások is szerepelnek, amelyek négyzetméteréért a fővárosban 592 ezer forintot, vidéken 350–398 ezer forintot kértek, a használt lakások átlagára Budapesten félmillióra emelkedett.

    A Balla Ingatlanirodával egybehangzóan az Ingatlan.com elemzése is a használt lakások áremelkedési ütemének lassulását mutatta ki. Előbbi emlékeztetett arra, hogy reálértékben a használt ingatlanok ára 12 százalékkal van a 2008-as szint alatt, s körükben az idén 5 százalékkal árcsökkenés következhet be.

    Forrás: Világgazdaság

  • Eddig 87 milliárd forint ment otthonteremtésre

    Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta, a program 2015-ös bevezetése óta már 36 ezer igénylést fogadtak be, ezek összértéke 87 milliárd forint.

    Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára elmondta, hogy a decemberi hónap volt a csúcspont, amely 10 ezer igénylést, illetve támogatást, befogadott szándéknyilatkozatot jelentett.

    Az összes csok-támogatás csaknem 60 százalékával, 51 milliárd forinttal az új lakást építő vagy vásárló családokat segítették. A támogatásoknak csaknem felét nagycsaládosok kapták, vagy azok, akik vállalták, hogy legalább három gyereket nevelnek.További 5 ezer családnak tudtak 22 milliárd forint értékben áfa-visszatérítést adni - fűzte hozzá.

    Az elmúlt másfél évben 36 ezer családnak tudott konkrét segítséget nyújtani már az otthonteremtési program, vagyis ennyi család ténylegesen új otthonba költözhet, vagy házépítésbe kezdhet, és új otthonban nevelheti gyermekeit – tette hozzá.

    Novák Katalin arról is beszélt, hogy egyre többen vállalják a nagycsaládos életformát. A nagycsaládosok felülreprezentáltak a CSOK-támogatottak között – hangsúlyozta Novák Katalin.

    Forrás: kormany.hu, hirado.hu

  • Februárban jöhet a korszerűsítési hitelpályázat

    A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára szerint a támogatás a fűtéskorszerűsítéstől, nyílászáró cserén át a szigetelésig bármire felvehető. A támogatási körbe minden olyan eszköz belefér, amely legalább 1 kilowatt óra energiát meg tud takarítani.

    Lakóközösségek, lakások, társasházak, családi ház tulajdonosok, magánszemélyek kérhetik, családi házaknál 500 ezer forinttól 10 millió forintig, lakásoknál pedig 500 ezer forinttól 7 millió forintig lehet támogatást igényelni. A pályázathoz 10 százalék önrész kell - tette hozzá.

    Ez a program utófinanszírozású, az ügyfelek a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) pontokon keresztül igényelhetik, költség és kamatmentesen.

    A pályázatban két kategória van: a központi régió, ami Budapestet és Pest megyét érinti, itt 9,4 milliárd forinttal indul program, az ország többi részében pedig 105 milliárd forint lesz a forrás keret.

    Az államtitkár felidézte: a 2014 őszén indult Otthon Melege Program eddig mintegy 125 ezer családot érintett.

    Forrás: MTI

  • A bankok várják az új csokos lakásokat

    Bár a három vagy több gyermekesek aránya megközelíti az egyharmadot, az új lakáshoz járó "10+10 milliós" lehetőséggel csak 13% élt eddig - mutatják a bankok válasza alapján elkészített becsléseink. Közel tízezer házaspár vehette igénybe eddig a támogatást előre vállalt gyermekre – derül ki a bankoktól kapott információkból. A CSOK népszerűsége nagyjából megfelel a korábbi várakozásoknak, a használt lakások piacát nem lendítette fel jobban, igénybevétele az új lakások piacának felpörgésével idén nőhet meg igazán.

    A Portfolionak válszoló bankokhoz összesen mintegy 22 ezer kérelem érkezett be tavaly, amiből 20 ezret hagytak jóvá. A választ egyáltalán nem vagy nem pontosan adó bankokkal együtt összesen közel 30 ezren vehették igénybe tavaly a CSOK-ot.

    Néhány érdekességre is felhívja a figyelmet a portál:

    • a legtöbb CSOK-kérelmet az ismert adatok szerint az OTP, a takarékok és a K&H hagyta eddig jóvá,
    • a használt lakások aránya 72% a CSOK-kérelmek száma alapján, az újaké így 28%,
    • a jóváhagyott kérelmek 27%-a egy gyermek, 42%-a 2 gyermek, 31%-a pedig három vagy több gyermek után érkezett be a hitelintézetekhez,
    • a kérelmek 34%-a részben vagy egészben olyan gyermekre vonatkozott, amelyet előre vállalnak a házaspárok,
    • a beérkezett CSOK-igényléseken belül mindössze 13% a "10+10 milliós", vagyis a kamattámogatott, 3%-os kamatozású hitelt is tartalmazó kérelmek aránya,
    • ahhoz képest, hogy csak saját építkezésnél igényelhető, viszonylag magas, 15% az áfa-visszaigényléssel is élő CSOK-kérelmezők aránya.

    Változó, hogy a bankok önerőként elfogadják-e a CSOK összegét a hitelnyújtás során:

    • az OTP és az Erste egyértelműen igen,
    • a takarékok és a CIB meglévő gyermek után igényelt támogatást vesz így figyelembe,
    • a K&H egyedileg bírálja el ennek lehetőségét,
    • az MKB válasza szerint pedig "3 meglévő gyerek esetén akár önerő nélkül is megvalósítható az új lakás finanszírozása".

    A kormány adatai szerint a CSOK 2015 júliusi indulásától 2016 novemberéig

    • 81,5 milliárd forint CSOK-támogatás folyósított az állam,
    • 34 500 család vette igénybe a kedvezményt,
    • 4500 család élt az új lakások saját építése után járó áfavisszatérítéssel.

    A CIB tapasztalatai azt mutatják, hogy náluk az igénylők háromnegyede kamattámogatott vagy piaci hitellel együtt veszi fel a támogatást. A CSOK mellé elérhető 3%-os kamatozású hitelt 8,45 millió forint összegben igénylik, míg piaci kamatozású hitelt a CSOK mellé átlagosan 9,44 millió forintos összegben igényelnek az ügyfelek.

    A lakáshitel-kihelyezés növekedése lelassult Magyarországon, a lakáshitel-felvétel éves összegének további növekedése is az új lakások kereslet-kínálati viszonyain múlhat idén.

    A banki várakozások szerint a CSOK igazán 2017-ben fog felfutni az új lakások élénkülő piacának köszönhetően.

    Forrás és további információk: Portfolio

  • Mibe költöznénk és miből?

    A felmérés szerint az emberek többsége azért választana új építésű lakást, mert vonzónak tartja a kialakítást. Fontos szempont, hogy az ingatlan teljesen új legyen, tehát nem volt korábban más lakója, illetve az is, hogy tudják, milyen reális elvárásokat támaszthatnak a lakással szemben.

    Miért vásárolna új építésű lakást

    A legfontosabb tényezők, amit figyelembe vesznek a nézelődők az a lakókörnyezet, a felhasznált anyagok, technológiák, a kivitelezés minősége és a szobák elosztása. A távolság a munkahelytől/óvodától/iskolától és az igényelhető állami támogatás mértéke nem annyira mérvadó, ahogy az sem, hogy milyen referenciákkal bír a fejlesztő, kivitelező cég. Utóbbi abból a szempontból érdekes, hogy az eredmények értelmében aki nem vásárolna új építésű lakást, azért nem tenné ezt, mert nem bízik a kivitelezőkben. A válaszadók 23-25 százaléka egyébként túl drágának tartja ezeket az otthonokat, fél az épület "gyerekbetegségeitől", illetve veszélyesnek gondolja a tervasztalról történő vásárlást.

    Miért nem vásárolna új építésű lakást

    Új és használt lakás vásárlása esetén a legtöbben 35 millió alatti 3 vagy annál több szobás ingatlant vásárolnának, jelen pillanatban azonban az új építésű otthonok csupán 20 százaléka, a használt lakásoknak pedig 24 százaléka felel meg ezeknek a feltételeknek.

    Általánosságban a kitöltők 66 százaléka 3 szobás vagy annál nagyobb lakásra vágyik, a 2 szobás otthonokat 20,3 százalék, a 1,5 szobásakat 12,4 százalék, az 1 szobásakat pedig kevesebb, mint 2 százalék választaná. Árkategória tekintetében a válaszadók közel 46 százaléka tudna maximum 25 millió forintot kifizetni egy új vagy használt lakásért, 26,2 százalék a 25-35 milliós kategóriából, 19,7 százalék a 35-50 milliós kategóriából, 8,2 százalék pedig az 50 millió fölötti ársávból választana. Az ingatlanvásárlást a többség megtakarításból, a meglévő lakás után kapott összegből és hitelből finanszírozná, az állami támogatás lehetőségét azonban kevesen választanák.

    Mibe költöznénk?

    Tízből kilenc magyar fontosnak tartja, hogy otthon érezze magát abban a lakásban, ahol él - derült ki a CIB Bank és az NRC reprezentatív kutatásából. Ehhez képest meglehetősen szűk az a réteg, amelyik valóban elégedett lakáskörülményeivel: csak minden ötödik ember érzi úgy, hogy jelenlegi otthonában szeretné leélni az életét. A megkérdezettek fele bár jól érzi magát ott, ahol most lakik, mégsem tartja kizártnak, hogy találhatna a jelenleginél jobb lakást is magának.
    Bár a többség (54 százalék) jelenleg is családi házban él, míg 27 százalék társasházban, 19 százalék pedig panelben, jóval többen, a megkérdezettek 80 százaléka mondta azt, hogy az álomotthon számára egy családi ház lenne. A szobák számában is nagy az eltérés az áhított otthon és a valóság között: a válaszadók csaknem fele maximum kétszobás lakásban él, míg 77 százalékuk legalább három szobát szeretne. A többség számára minimum 100 négyzetméter lenne ideális, de a valóságban a legtöbben 85 négyzetméteres otthonban élnek.
    A lakás típusa és mérete mellett a magas fenntartási költségek is sokaknál adnak okot elégedetlenségre: a felmérés résztvevőinek 61 százaléka panaszkodott arra, hogy ingatlanának nem elég alacsony a rezsije. A válaszadók átlagosan harmadik otthonukban élnek jelenleg, és bár többségük (56 százalék) itt érzi magát a legjobban az eddigiek közül, 27 százalék mondta azt, hogy egy korábbi otthonában volt a legboldogabb. Közülük a legtöbben (48 százalék) a környéket jelölték meg ennek okaként, de a korábbi otthon hangulata (41 százalék) és a lakótársak személye (38 százalék) is sokat nyomott a latban.

    Miből költöznénk?

    A válaszadók mintegy fele nyilatkozott úgy, hogy az otthon típusával, illetve méretével való elégedetlensége esetén, ha lenne rá pénze, elköltözne. Hitelfelvétel esetén a felmérésben megkérdezettek 90 százalékának a kamat a legfontosabb döntési szempont, csaknem ugyanennyiüknek (89 százalék) a thm, illetve a hitel futamideje (87 százalék) a legfontosabb. A megfelelő hitel kiválasztása előtt a megkérdezettek harmada számlavezető bankfiókjában kérdezősködik, 29 százalék pedig a bankok ajánlatait összehasonlító weboldalakat keresi fel. A tájékozódásban fontos szerep jut a saját bank internetes felületének (24 százalék nézi ezt meg), valamint a barátoknak és ismerősöknek (19 százalék kéri ki az ő véleményüket).
    Családi otthonteremtési kedvezményt (csok) vagy annak elődjét, a szocpolt 15 százalék igényelte jelenlegi ingatlana megvásárlásakor. A következő időszakban a csokot is igénylők aránya várhatóan ennél magasabb lesz, a CIB Bank ugyanis folyamatosan jelentős érdeklődést tapasztal a támogatás iránt. A banknál a csokot igénylők 52 százaléka használt lakás vásárlására, 48 százaléka új lakás vásárlására vagy építkezéshez használja a támogatást.
    Az új lakást vásárló vagy építő, 1 vagy 2 gyerekes igénylők átlagosan 2,3 millió forint összegben igénylik a támogatást, 3 vagy több gyermekeseknél ez az összeg jóval magasabb, átlagosan 9,41 millió forint. Használt lakás vásárlása esetén a CIB Banknál az átlagos támogatási összeg 1,3 millió forint.
    A hitelfelvétellel szembeni nyitottság abban is megmutatkozik, hogy a CIB-es igénylők háromnegyede kamattámogatott vagy piaci hitellel együtt veszi fel a csokot. A támogatás mellé elérhető otthonteremtési hitelt átlagosan 8,45 millió forint összegben igénylik, míg piaci kamatozású hitelt a csok mellé átlagosan 9,44 millió forintos összegben vesznek fel.

    Forrás:Portfolio, Napi.hu

  • Hamarosan kiírják a lakossági energiahatékonysági pályázatokat

    A portál összegyűjtötte a kormány hivatalos pályázati oldaláról az energetikai korszerűsítést célzó összes pályázati felhívást: összesítésük szerint a felhívások keretösszege 285,94 milliárd forint.

    A közép-magyarországi régióban 10 milliárd forintos keretösszegű lesz a pályázat a lakóépületek korszerűsítésére és az ország többi részére további 105 milliárdos keret áll rendelkezésre ugyanerre. Ebből Közép-Magyarországon 3000, a többi régióban összesen 21 ezer lakóépület korszerűsítése valósulhat meg.

    Ezen felül a vállalatok 146,76 milliárdos, míg az önkormányzatok 24,55 milliárdos keretösszeggel számolhatnak.

    A pénz vissza nem térítendő forrás, kombinált hitel vagy kölcsön formájában is jöhet, sőt egy friss jelzés szerint további több tízmilliárd forintos pályázati keretek is várhatók. A pontos részleteket a Portfolio oldalán olvasható cikkben foglalták össze.

    Lakossági pályázatok

    A lakosság az alábbi két pályázat keretében juthat forráshoz lakáskorszerűsítési céljai megvalósításához. A két pályázat társadalmi egyeztetése már lezárult, de a végső pályázati szöveg még nem jelent meg, így még nem is adhatók be pályázati anyagok.

    1. "Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel" (GINOP-8.4.1/A-16 kódszámon)

    • A rendelkezésre álló keretösszeg 105,2 milliárd forint, melyből 21 ezer lakóépület korszerűsítése valósulhat meg.
    • A hitelt természetes személyek, társasházak és lakásszövetkezetek vehetik igénybe ingatlanuk korszerűsítésére.
    • A családi ház, lakóház, lakóépület, szabadon álló ház, sorház, ikerház, hétvégi ház és üdülőház, társasházi vagy lakásszövetkezeti lakóépület esetében támogatható az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek.
    • A társasházi vagy lakásszövetkezeti lakás esetében pedig csak az energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek támogathatóak.
    • Természetes személyek minimum 1 millió forint, maximum 10 millió forintot vehetnek igénybe, míg a társasházak és a lakásszövetkezetek lakásonként minimum 1 millió forint, maximum 7 millió forintot igényelhetnek.

    2. "Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel" (VEKOP-5.2.1-16 kódszámon)
    • A rendelkezésre álló keretösszeg 9,41 milliárd forint, melyből körülbelül 3000 lakóépület korszerűsítése valósulhat meg.
    • A kölcsönt felveheti természetes személy, társasház, illetve lakásszövetkezet.
    • A családi ház, lakóház, lakóépület, szabadon álló ház, sorház, ikerház, hétvégi ház és üdülőház, társasházi vagy lakásszövetkezeti lakóépület esetében támogatható az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek.
    • A társasházi vagy lakásszövetkezeti lakás esetében pedig csak az energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek támogathatóak.
    • A felvehető kölcsön összege természetes személy esetében minimum 1 millió forint, maximum 10 millió forint. Társasház vagy lakásszövetkezet esetében társasházi és lakásszövetkezeti lakásonként minimum 1 millió forint, maximum 7 millió forint.

    A pályázati felhívások, illetve a kapcsolódó dokumentumok a hivatalos pályázati oldalon teljes egészében megtalálhatóak.

    Forrás és további részletek: Portfolio

  • Bővült a lakáscafeteria 2017-ben

    Cafeteria2017 sz v2Több mint 650 ezer lakáshitelesen segíthet a lakáscafeteria. A munkáltató ugyanis ötévente legfeljebb ötmillió forintot juttathat adómentesen - a fizetésén kívül - a dolgozójának azért, hogy törlessze lakáshitelét.

    Az adómentes támogatást a lakáshitel törlesztése mellett új vagy használt lakás vásárlására, építésére is fel lehet használni. A támogatást a meglévő lakásukat, házukat korszerűsítő, akadálymentesítő és legalább egy lakószobával bővítő munkavállalók is igénybevehetik. A juttatás összege nem lehet több a vételár vagy az építési költség harminc százalékánál.

    A másik lakáscélú cafeteriaelem a albérleti, más néven mobilitási célú lakhatási támogatás. Ez a juttatás feltételekhez kötött:
    - a bérleményről számlát kell hoznia a dolgozónak,
    - akit legalább 36 órás munkaviszonyban kell foglalkoztatni,
    - a munkahelynek és az állandó lakóhelynek minimum 60 kilométer távolságra kell lenniük egymástól és
    - az oda- és visszautazásnak tömegközlekedéssel meg kell haladnia a 3 órát.

    Az év elején dönthetik el a munkavállalók, hogy milyen cafetéria elemeket választanak. Az érintetteknek érdemes megfontolni a lakáscafeteria megjelölését, hiszen a lakáshitel törlesztése, lakásvásárlás támogatása adómentes juttatás, amely gyakorlatban azt jelenti, hogy semmilyen közterhet nem kell fizetni utána.

    Az adóhivatalhoz beérkezett adatok szerint 2015-ben a vállalkozások mintegy 12 milliárd forintnyi lakáscafeteriával támogattak majd 28 ezer munkavállalót.

    Forrás: NGM, MTI

    A lakáscélú cafeteria formáiról részletesen olvashat honlapunkon.

  • Dolgoznak az otthon melege program folytatásán

    A családoknak energiatakarékosságot eredményező otthon melege program tavasszal folytatódhat, az NFM vizsgálja a vissza nem térítendő támogatás lehetőségét, a háztartási eszközcsere kiterjesztését más termékekre, és felmérik a fűtési eszközök korszerűsítési igényét - mondta.

    Szabó Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium hamarosan kiírja a háztartások rezsicsökkentését eredményező pályázatokat, a Közép-Magyarország régióban a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekop) 10 milliárd, a többi régió számára a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) 105 milliárd forint kerettel.

    A tenderkiírásokban arra törekednek, hogy az eddigi klasszikus nyílászáró csere és szigetelés mellett a teljes műszaki tartalom megújítása, a megújuló energia, fűtés-hűtés korszerűsítés szerepeljen - tette hozzá.23 milliárd forint támogatással mintegy 125 ezer családot értek el az energiatakarékosságot eredményező eszközcserével, épületek energetikai helyzetének javításával.

    Kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta: műszaki tartalmat tekintve a gázkonvektorok felett eljárt az idő, nem hatékonyak, műszaki megbízhatóságuk egyre rosszabb, és várható, hogy a konvektorok cseréjét támogatják.

    Forrás: kormany.hu

  • Újabb passzív bérlakások épülnek a XIII. kerületben

    A kerület 2002 óta folytatja bérlakásépítési programját, amelynek keretében eddig kilenc helyszínen összesen 576 lakást épített fel, köztük egy száz lakásos passzívházat. A Kartács utca 14. szám alatt megvalósuló épületben 40 és 50 négyzetméteres lakások kapnak helyet, amelyekből két lakást kifejezetten mozgáskorlátozottak részére alakítanak ki. A társasház energetikai és környezetvédelmi szempontból megfelel a passzívház követelményeinek. A lakóház építésére 1 milliárd forint áll rendelkezésre, a befejezése 2017 év végére várható.

    A kerület a Kartács utca 20. szám alatt is épített volna egy 48 lakásos társasházat, de az azon található épület lebontását örökségvédelmi okokból nem engedélyezték. A Jász utca 72-ben viszont további 34 lakás épülhet, valamint az önkormányzat vizsgálja a Kartács utca 20. alatti ingatlanra tervezett beruházás más helyszínen történő megvalósításának lehetőségét. Az önkormányzat a tervek szerint 2019-ig további 50 bérlakással kívánja javítani a lakáshoz jutás feltételeit.

    Forrás: Portfolio.hu

  • Egyelőre nincsenek új mintaházak

    2015 szeptemberében jelent meg a Magyar Közlönyben az akormányhatározat, amely kimondta, hogy „az épített környezet minőségének növelése érdekében” tájegységi karaktereket is hordozó nemzeti mintaterv-katalógust dolgoztatnak ki. Az építészeti tervekhez műszaki dokumentáció is tartozna, amely tartalmazza a tételes anyag- és munkaidő-ráfordítás kimutatását is. A Nemzeti Mintaterv-katalógusra 100 millió forintos keretet határoztak meg, határidőnek pedig tavaly december 31-ét jelölték ki.
    A kormány célja a mintaterv-katalógussal elsősorban az építési engedélyezési eljárás gyorsítása, egyszerűbbé és olcsóbbá tétele lenne.

    Korábban Hajnóczi Péter, az építészkamara (MÉK) elnöke úgy nyilatkozott a Népszabadságnak, hogy a kormány a kamarával dolgoztatná ki a típusterveket, és Hajnóczi erre pályázatot íratna ki. Ő nem tart attól, hogy a mintatervek unalmasak és szürkék lesznek, például épp azért, mert a tájegységre jellemző építészeti karaktereket is alkalmazni kell majd. Azt sem tekinti jogos félelemnek, hogy az építészek munka nélkül maradnak, hiszen a típusterveket adaptálni kell a telek adottságaihoz, és az építkezést a kulcsátadásig figyelemmel kell kísérni. Hajnóczi bízik benne, hogy a kormányhatározat célkitűzésével összhangban a mintaház-kollekció javítja az építészet általános minőségét.

    A MÉK tagjaihoz intézett levele szerint „a mintaterv-csomagok az egyes tervfázisok tartalmára vonatkozó - a szakmagyakorlásra vonatkozó jogszabályokon túl - kamarai állásfoglalást és ajánlást jelentenek, egyben illusztrációként és magyarázó dokumentációként az építész tervezői és generáltervezői munkafolyamatot is bemutatják. A mintatervek a Magyar Mérnöki Kamara tagjainak munkarészeire nem tesznek kötelező érvényű megállapításokat, csak ajánlásokat.”

    A hvg.hu mostutánajárt, hogy mi a helyzet a katalógussal, hiszen jó ideje semmit sem hallani róla. A lap szerint 16 hónapja senki sem adta le a megrendelést az alaprajzokra. Állítólag tavaly márciusban az egyik megyei kormányhivatal referense egy lakossági fórumon feltett kérdésre még azt mondta, hogy az év végére meglesz a katalógus. A határozat hatálya decemberben le is járt, így az már nem kötelez senkit semmire. Arról nincs információ, hogy a semmittevésnek lett-e bármi következménye – például a programfelelős Miniszterelnökségnél - olvasható a portálon.

    A mintatervek magyarországi megjelenésének több mint 100 éves története van; az egymást követő mintaterv-ciklusok megvalósult házai jelentős mértékben határozzák meg ma is a települések építészeti összképét. A korábbi cikkünkben bemutatott összeállításban az 1900-as évek fordulója utáni időszak néhány állomását mutatja be Perényi Tamás DLA, tanszékvezető egyetemi docens, a BME Lakóépülettervezési Tanszékének vezetője.

    Forrás: hvg.hu, Index
    További cikkünk a témában: Típusházak, tájegységi karakterrel

  • Csaknem kétszeresére nőtt az új lakások kínálata

    A társasházak nagy többsége Budapesten készül

     A statisztikai hivatal szerint 14 százalékkal több új lakás épült meg tavaly az első három negyedévben, mint 2015 azonos időszakában. Mivel a tervezéstől az átadásig a lakásépítések egy-két év alatt futnak át, az új építéseket ösztönző kormányzati intézkedések hatása inkább az engedélyek megugrásában látható: kilenc hónap alatt csaknem két és félszeresére nőtt a kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések száma az előző év ugyanezen időszakához képest.

    Az Ingatlan.com a lap kérésére összeállított adatsora szerint legalább négyszáz lakásprojekt zajlik a megyei jogú városokban. A már hirdetett társasházak nagy többsége természetesen Budapesten készül, amelyek között a kétlakásos ikerháztól a több ütemben átadni tervezett több száz, akár ezerlakásos projektekig minden megtalálható.

    Jól illusztrálja a felfutást, hogy a hirdetési oldal tavaly áprilisi gyűjtése szerint országosan, valamennyi települést nézve volt annyi, mintegy 240 legalább kétlakásos új ingatlan a piacon, mint amennyi most csak a fővárosban megtalálható. A hirdetések száma egy év alatt a megduplázódott: míg tavaly januárban alig több mint hatezer új lakás volt elérhető, számuk mostanra 12 ezer fölé nőtt.

    A lista szerint a vidéki városok közül Szeged emelkedik ki, ahol mintegy 60 új építésű házban lehet lakást vásárolni, majd Pécs következik több mint húsz új társasházzal. Sopronban 18, Győrött 17 új lakásprojekt kínálata érhető el, és Debrecenben is több mint tízé. A többi megyei jogú városban ennél lényegesen kisebb a fejlesztés üteme, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne épülne sok új lakás például Székesfehérvárott vagy Kecskeméten, csak még olyannyira tervezési, engedélyeztetési fázisban vannak, hogy nem kezdték hirdetni őket.

    A teljes magyarországi újlakás-piacon elenyésző számban található azonnal költözhető új építésű ingatlan, a vásárlók egyelőre látványtervek és alaprajzok közül, szó szerint a tervezőasztalról válogatnak. A tavaly elkészült, illetve az év elején átadandó lakásokat többnyire még a kormányzat ösztönző intézkedései előtt kezdtek építeni, de nagy részük már vevőre talált. Számos fejlesztő főként a harmadik és negyedik negyedévre ígéri társasháza átadását, de egyelőre kérdés, hogy a kisebb fejlesztők és kivitelezők mennyire tudják tartani a szoros határidőket. A hirdetett, már most elérhető lakások jelentős részét viszont csak 2018-ban vagy 2019-ben vehetik majd birtokba tulajdonosaik.

    Vidéken Sopron a legdrágább

    Az elérhető új lakások átlagára Budapesten – még a megyei jogú városokhoz képest is – kiugró, csaknem 590 ezer forint négyzetméterenként. A második legdrágább Sopronban is ennek csak kétharmadát teszi ki az átlagár, mintegy 400 ezer forintot. Debrecenben és Kecskeméten közelíti még a négyzetméterár a 400 ezret, de a többi városban legfeljebb 350 ezer forint körül van. Ebbe a körbe tartozik az amúgy nagyon pezsgő újlakás-piaccal rendelkező Győr is, ahol 340 ezer forintos négyzetméteráron kínálják az új építésű ingatlanokat.

    Forrás: Magyar Idők

  • Lakásépítés: Magyarország az európai élbolyban

    Magyarország továbbra is az európai élbolyba tartozik a tervezett lakásépítésekről szóló Eurostat-adatok szerint. A legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma 232 százalékkal emelkedett éves összevetésben. Ez a második legmagasabb érték az európai rangsorban. Magyarországot csak Írország, ahol 300 százalékos növekedést mért az Eurostat, előzi meg, a rangsorban a harmadik Málta 174 százalékos növekedéssel - áll az ingatlan.com friss elemzésében.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a nemzetközi adatokat értékelve azt mondta, Magyarország tartja a tempót a társasház-építési engedélyek alapján, a múlt év második negyedévben a legjobb eredmény volt a magyar az európai rangsorban, akkor még Portugália volt a második helyen. A harmadik negyedévben elért 232,5 százalékos magyarországi növekedés sokszorosa az uniós átlagnak, amely szerint alig több mint 14 százalékkal nőtt a legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma a 28 tagországban. Jelentős, 145 százalékos volt a növekedés még Lettországban, amelyet Horvátország követ 77 százalékos emelkedéssel.

    A kiugróan jó magyar adatok részben a lakásépítéseket elősegítő intézkedéseknek köszönhetőek, részben pedig annak, hogy alacsonyak voltak a bázisadatok, azaz 2015-ben még közel sem volt olyan mértékű a lakásépítési kedv, mint a tavalyi évben. Az ingatlan.com adatai szerint az új lakások iránti kereslet 31 százalékkal volt magasabb, mint 2015-ben. Ezzel párhuzamosan 76 százalékkal több újépítésű lakást hirdettek meg eladásra 2016-ban mint 2015-ben. Az idei év első hetében is több mint 10 ezer új lakás szerepelt a kínálatban, ám ezek között vannak olyanok, amelyek még csak tervezőasztalon szerepelnek, vagyis az építésük még el sem indult - mondta Balogh László.

    Óriási különbségek országon belül

    A ténylegesen megépült lakásokat nézve jelentősek az országon belüli különbségek. A hivatalos - múlt év első kilenc hónapjára vonatkozó - KSH-adatok szerint Magyarországon átlagosan tízezer lakosra 5,4 új építésű lakás jutott. Ebből a szempontból Győr-Moson-Sopron megye ért el kiemelkedő eredményt, ahol 25 lakás jutott tízezer lakosra, a második helyen Vas megye állt 10 lakással, a harmadik pedig Budapest 8 lakással. Ezzel szemben Békés, Nógrád, Heves és Borsod megyében 0,4-1 megépült lakás jutott 10 ezer lakosra.

    Az ingatlan.com elemzéséből kiderül az is, hogy az élénk lakáspiaccal rendelkező Győr-Moson-Sopron megye központjában, Győrben január elején egy 60 négyzetméteres új építésű lakás átlagára 21,5 millió forint volt, Sopronban viszont több mint 24 millió forint. Vas megye székhelyén, Szombathelyen pedig 20,6 millió forintot tett ki. A megyeszékhelyek közül magasabb az új lakások ára Székesfehérváron, Kecskeméten és Debrecenben, ezekben a városokban ugyanis 22,9-23,3 millió forint volt egy új építésű 60 négyzetméteres lakás átlagára január első hetében.

    Szegeden és Egerben kevesebb 20 millió forint volt a 60 négyzetméteres lakások átlagára, míg Nyíregyházán is csak 18 millió forintba került egy hasonló lakás. A legdrágább továbbra is Budapest: a fővárosban egy 60 négyzetméteres új lakásért átlagosan 33,8 millió forintot kell fizetni.

    2018 végéig 15-20 ezer új lakás átadása várható, de a fejlesztések első hulláma várhatóan már 2017 utolsó negyedévére elkészül.

    Forrás: Napi.hu

  • Egyszerű bejelentés a lakóépületek átalakításakor, bővítésekor

    A bejelentési kötelezettség az építési engedélyeztetési eljárást váltotta fel a korábbiakban a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépületek építése vonatkozásában. Az Építési törvény 2017. január 1-jei módosítása a meglévő épületeket érintő tevékenységekre is kiterjesztette a bejelentési kötelezettséget.

    A hatályos Építési törvény szerint az építtető a kivitelezés tervezett megkezdése előtt 15 nappal elektronikus úton köteles bejelentést tenni az alábbi építési tevékenységek végzése esetén:

    - műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése;

    - a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű, műemléknek nem minősülő lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakítása;

    - a fenti építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés.

    A fentiek bejelentéséhez az egyszerű bejelentésről szóló kormányrendeletben2 meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt kell mellékelni, valamint az építési tevékenység kapcsán az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni.

    Az új lakóépület felépítéséhez hasonlóan, az átalakítást és a bővítést is a bejelentéstől számított 10 éven belül kell megvalósítani és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni az építésfelügyeleti hatóságtól3.

    A hatósági bizonyítványért az alábbiak szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni:

    A bejelentéstől számított évek száma Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
    0-3 díjmentes
    3-4 200 000 forint
    4-5 400 000 forint
    5-6 600 000 forint
    6-7 800 000 forint
    7-8 1 000 000 forint
    8-9 1 200 000 forint
    9-10 1 400 000 forint

    Bővítés esetén, ha a bejelentéstől számított 10 éven belül a meglévő lakóépület bővítését nem valósítják meg, akkor az építési tevékenységgel érintett építményrészt a visszamaradó lakóépület állékonyságára és rendeltetésszerű használatára tekintettel le kell bontani, és a terep felszínének eredeti állapotát vissza kell állítani.

    1 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
    2 A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet
    3 2016. december 31-ig a hatósági bizonyítvány kiállítását az építésügyi hatóságnál lehetett kérelmezni.

    Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.

  • Lesz-e elég új lakás 2017-ben?

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy 2015-ben nagyon látványos volt az élénkülés, főként a használt lakások árában, a kínálatban és a keresletben is, ami áthúzódott 2016-ra is, de egyúttal kiegyensúlyozottabbá is vált a piac.

    A szakember szerint a használt lakások piacán még lehet növekedés a jövőben: 2016-ban ugyanis nagyjából 150 ezer adásvétellel lehet számolni, ami elmarad a válság előtti 170 ezer feletti csúcsértékektől. A forgalom mellett az árak esetében is van tere a növekedésnek, főként nagyobb városokban és Budapesten. A városközpontok a befektetési célú vásárlások, a külső kerületek pedig az alacsonyabb árak miatt vonzók. Ráadásul a lakáshitelezésben is vannak még tartalékok, ami szintén a keresletet élénkítheti 2017-ben. - mondta Balogh László. A használt lakások piacán bekövetkezett áremelkedést és az ingatlan.com következtetéseit támasztják alá a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai is: az idei év első kilenc hónapjában átlagosan több mint 10 százalékkal emelkedtek az árak tavalyhoz képest, a harmadik negyedévben például 12 százalékkal kerültek többe a lakások, mint egy évvel korábban.

    Boom előtt az új lakások piaca

    A használt lakások piacához képest 2016-ban még jóval visszafogottabb volt az új lakások piaca. Kereslet lenne irántuk, főként azért, mert a válság idején és az azt követő években alig épültek lakások. Fontos azonban, hogy az új lakások megjelenése nem megy egyik napról a másikra - mondta Balogh László.

    Bizakodásra ad okot, hogy az új lakásokra kiadott engedélyek száma az idei év első kilenc hónapjában meghaladta a 21 ezret, ami két és félszerese az egy évvel korábbi adatnak. A lakásépítések felpörgésének motorja a főváros, ahol a növekedés még az országosnál is nagyobb volt, a kiadott engedélyek száma megháromszorozódott az idei első három negyedévben az előző év azonos időszakához képest.

    Lakásépítések engedélyek 2002 2016

    Nagyobb lesz a kész lakások kínálata

    Idén már azoknak is lehet esélyük új lakást venni, akik nem szeretnének csak a tervek alapján milliókat kifizetni egy ingatlanért, hanem egy már bejárható, használatba vételi engedéllyel rendelkező lakást vásárolnának inkább. Egyelőre az új lakás vételét tervezők jellemzően a tervező asztalról vásárolhatnak, mivel az elkészült ingatlanokból még meglehetősen kevés van. Bár tavaly az utolsó negyedévben már több projekt is elkészült, ezekben valószínűleg már az összes lakás elkelt a nagy érdeklődés miatt. Még el nem készült és használatba vételi engedéllyel nem rendelkező lakást vásárolni, ha nem is tartozik a nagyon kockázatos lépések közé, de mindenképpen alapos körültekintést igényel. Nagyon meg kell ugyanis nézni a fejlesztő referenciáit, illetve korábbi tevékenységét, különösen azokban az esetekben, ahol jelentős összegeket kell befizetni még a lakás elkészülte előtt. Nem csoda, ha sokan vásárolnának inkább akkor lakást, ha a projekt már készen van.

    A 2015-ben és 2016-ban megkezdett, valamint a következő hónapokban induló beruházások eredményeként 2018 végéig legalább 15-20 ezer új lakás megjelenésével lehet számolni a piacon. A lakásátadási hullámok következtében 2017-ben és 2018-ban a tervezőasztal mellől értékesített új lakások aránya egyre inkább csökkenni fog. A várható élénkülésben pedig a csok egyre fontosabb szerepet játszhat.

    Az ingatlan.com prognózisa szerint az új lakásoknál egyelőre nehéz pontos előrejelzést adni az árak alakulására.A kínálat bővülése ugyanis versenyhelyzetet teremthet a beruházók között, ez pedig a használt lakások áremelkedését is lefékezheti. Lesznek azonban olyan fejlesztések is - főleg Budapesten - ahol a kereslet magas szintje lehetőséget ad a további áremelkedésre. Az árversenyen kívül ugyanis számtalan eszköz áll a beruházók rendelkezésére a versenyben: rugalmas fizetési feltételekkel vagy magasabb műszaki tartalommal, ingyenes konyhabútorral, esetleg kedvezményes áron biztosított garázzsal igyekeznek majd a fejlesztők magukhoz csábítani a vásárlókat.

    Már az idén bővül a választék

    Az áfacsökkentés hatására elindított projektek egy jelentős részének elkészülése idén várható, a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint, 4-nél több lakásos társasházban 2017 első negyedévében több mint 400, a második negyedévben több mint 500, a harmadik negyedévben már 1300 körül várható új lakások átadása, míg az utolsó negyedévre a jelenlegi információk szerint közel 2600 lakás elkészülését időzítették a fejlesztők. Ez azt jelenti, hogy csak a 4 vagy annál több lakásos projektekben több mint 4800 lakás átadása várható 2017-ben Budapesten. Számos projekt került azonban bejelentésre már 2018-ra is, szintén a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint, legalább 4 lakásos társasházakban közel 4700 lakás építését jelentették már be.

    A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint a 2017-ben átadni tervezett lakások közül 2000 még nem talált gazdára, míg a 2018-as átadási dátummal rendelkezők közül 2200 a még vevőre nem talált ingatlant. Idén, illetve 2018-ban már biztosan több lakás közül választhatnak azok, akik kész otthont szeretnének vásárolni.

    Az elérhető adatok alapján az átlagos budapesti új építésű lakás alapterülete 61 négyzetméter. Mintegy 47 százalékukhoz terasz is tartozik, mely átlagosan 16 négyzetméteres, nagyjából 40 százalékuk erkéllyel rendelkezik, melynek átlagos mérete 10 négyzetméter, 7 százalékukhoz pedig átlagosan 96 négyzetméteres kert kapcsolódik.

    Tömegével indulnak a fővárosi fejlesztések

    Jelenleg Budapesten kevesebb mint 450 olyan új lakás van, amit már átadtak de még nincs meg a tulajdonosa, vagyis a legtöbb lakást már azelőtt eladják, hogy befejeződne az építkezés. Mindez jól mutatja, hogy még 2016-ban is erős keresleti volt az új lakások iránt, ami kedvezett a fejlesztések beindulásának.

    A most zajló építkezések alapján idén nyárig még egyszer annyi lakás épül fel, mint ami most a vásárlók rendelkezésére áll, az igazi áttörés azonban 2017 utolsó negyedévétől várható. Akkorra tehető ugyanis a tavaly elkezdett lakások többségének az átadása, ami mintegy 1200 lakás megjelenését hozhatja a piacon. A pozitív trendek pedig a jövőben is folytatódhatnak, a már most bejelentett fejlesztésekkel együtt 2018-ban is több ezer lakás átadására van kilátás Budapesten. A növekedést egyébként az mutatja legjobban, hogy 2015 év végéhez képest egy év alatt közel ötszörösére emelkedett a leköthető lakások száma.

    Tervezett lakások Bp 2019ig Portfolio

    A folytatódó építkezésekkel azonban várhatóan enyhülni fog a mostani jelentős túlkereslet és hosszabbodhat az értékesítés várható ideje is. A szabad lakások árainak emelkedése úgy tűnik, hogy megállt. Az eladott új lakások számának becslésében azonban bizonytalanságot okoz, hogy nem lehet tudni, hogy a fejlesztő még kivár a lakások értékesítésével, vagy már el is adta őket. Ennek ismeretében 2016-ban nagyjából 5000 új lakást értékesítettek Budapesten.

    A bankárok is optimisták

    A lakáspiac élénkülése miatt jelentős növekedést várnak a pénzintézetek is az új lakás vásárlásához vagy építéséhez kapcsolódó családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igénylésekben. Beszámolóik szerint 2016 végén folyamatosan nőtt az igény a csokra, amelyet a lakáspiac várható élénkülése is segít 2017-ben.

    A jövőben a 3 gyermekesek számára, új lakás vásárlásához nyújtott támogatásigénylések száma tovább bővülhet, hiszen egyelőre még kevés új lakás közül választhatnak a családok, a tavaly beinduló fejlesztések 2017-re és 2018-ban készülhetnek el, a már használatba vételi engedéllyel rendelkező ingatlanok megvásárlásához pedig már igénybe lehet venni a támogatást.

    Banki várakozások szerint a lakáspiacot élénkítő intézkedések, a CSOK, az alacsony kamatkörnyezet, ingatlanpiaci beruházások a jövőben is kedvező környezetet fognak teremteni. Várhatóan tovább bővül az új lakások vásárlása és építkezés, és nem zárják az újabb ez irányú kormányzati intézkedések sem.

    Bővülhet a hitelpiac is

    A jövőben piacra kerülő egyre több új lakás minden bizonnyal a hitelezési arányokon is látszódni fog.

    2016-ban jellemzően a 15-20 millió forintba kerülő ingatlanok vásárlásához vettek fel banki kölcsönt az ügyfelek, de egyre gyakoribb volt a tehetősebb vásárlók által kérelmezett 30-50 milliós hitelszerződés is. Szakértők a lakáshitelezés további felfutására számítanak, amiben a családi otthonteremtési kedvezménynek is nagy szerepe lehet – állapította meg elemzésében az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát működtető HC Központ, hangsúlyozva, hogy a lakáspiaci adásvételek két éve kezdődő növekedését a hitelkihelyezés csak némi késéssel követte.

    2016 januárja és októbere között átlagosan 38,5 milliárd forintot tett ki a háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek havi szerződéses összege. Az év első felében a folyósított hitelek kétharmadánál használt lakás vásárlása volt a cél, lakáskorszerűsítésre a kölcsönök 14 százaléka, építkezésre 6,5 százaléka ment. Új építésű lakás vásárlását a megkötött szerződések mintegy 4 százaléka szolgálta.

    A hitelek iránti érdeklődés növekedésének egyik oka, hogy az árak emelkedésével nagyobb összegekre van szükség ugyanolyan típusú ingatlanok megvásárlásához. Másrészt bővül azon ügyfelek köre, akik pénzintézeti kölcsönnel vásárolnak, a tehetősebbek révén egyre több az akár 30-50 millió forintos vagy ezt is meghaladó összegű kérelem. A HC Központ azt várja, hogy 2017-ben a lakáshitelezés tovább fog bővülni, főként az új lakás vásárlására felvett kölcsönök miatt.
    Bánfalvi László, a HC Központ ügyvezető igazgatója szerint az emberek sokkal óvatosabbak lettek, jobban átgondolják, hogy mekkora havi törlesztőrészletet tudnak vállalni. Egyre általánosabb, hogy a hitelt lakástakarékkal kombinálják, hiszen ezáltal jelentős megtakarítást lehet elérni a törlesztés során.

    A szakértő szerint a családi otthonteremtési kedvezmény egyelőre a vártnál kisebb mértékben járult hozzá a piac lendületéhez. A főként a fővárosban és a régióközpontokban meginduló lakásfejlesztések és az egyéni építtetők aktivitása nyomán a három- vagy többgyermekes családok által új lakás építésére vagy vásárlására igénybe vehető 10 plusz 10 millió forintos támogatás szerepe 2017-ben sokkal jelentősebb lehet, amihez az év folyamán bejelentett könnyítések is hozzájárulnak.

    Forrás: Portfolio, Napi.hu, Pénzcentrum, Magyar Idők

  • A legtöbb fiatal csak álmodozik a saját lakásról

    A tavalyi év legérdekesebb otthonteremtési számait bemutató adatok között az egyik legérdekesebb összefüggés, hogy Magyarországon az átlagos ingatlantulajdonlás megközelíti a 90%-ot (ez Európában csak 60% körül alakul az Eurostat szerint), ám a 65 év felettiek esetében ez az arány még ennél is magasabb. Nemzetközi összehasonlításban ezzel Szlovákia mögött a második helyen állunk.

    A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a ugyanakkor még a szüleivel él – derül ki egy összeurópai felmérésből. Ők tehát egyelőre csak álmodoznak a saját lakásról.

    Milyen lakásra vágynak?

    A SzeretlekMagyarország.hu és az OTP Bank is felmérte az elképzeléseket. Ebből kiderül, hogy az álomotthon háromszobás: minden harmadik válaszadó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság.

    A gyereket vállalók körében az 1+2 félszobás, 3 szobás és a 2+2 félszobás, nagyjából 50-80 négyzetméter közötti panellakások, valamint a kb. 100 négyzetméter alapterületű, 3-4 szobás családi-, iker- és sorházak népszerűek. Nagyon fontos számukra a jó közlekedési infrastruktúra, beleértve a tömegközlekedést is, illetve hogy közel legyen az oktatási és egészségügyi intézmény. A belváros helyett a zöldövezetet részesítik előnyben.

    De miből...?

    Iskolaszövetkezeti statisztikák szerint évente 100-150 ezer diák vállal munkát iskola mellett, átlagosan nettó 650 forintos órabérrel. A jelenlegi ingatlanárak mellett legalább 14 ezer munkaóra, vagyis közel egy évtizeden át tartó folyamatos krumplisütés, hoszteszkedés, szórólaposztás áll azok előtt, akik kizárólag diákmunkából szeretnék előteremteni az első lakásra valót – írja az OTP Ingatlan cikke.

    A legtöbben saját erőből nem tudnak lakást vásárolni. Az állami támogatások és a hitelek mellett a munkáltatóktól is kaphatnának segítséget. A tapasztalatok szerint elsősorban a nagyvállalatok humánerőforrás politikájára jellemző, hogy lakáscélú támogatást biztosítanak munkavállalóiknak – olvasható az összeállításban. A magyar cégek 44 százalékánál van ilyen támogatás, 5 százalék pedig most tervezi ennek bevezetését. A vállalatok több mint felénél igaz tehát, hogy dolgozói magukra vannak utalva lakáscéljaik megvalósítása tekintetében.

    2017-ben már lakbértámogatás is adható cafeteriában, kérdés, lesz-e elég bérlakás azok számára, akik nem saját tulajdonban gondolkodnak, szeretnének mobilak maradni, illetve a támogatásokkal együtt sem tudnak maguknak lakást vásárolni.

    A legtöbben felújítanak

    A számok azt mutatják, hogy egy átlagos 50 nm2-es, kettő, két és félszobás panellakás esetében általában a konyha és a fürdő felújítása jelenti a legnagyobb tételt. Igen nagy a szórás a felhasznált anyagok tekintetében, de a szakemberek egybehangzó véleménye szerint a költség a helyiségenként 1,5-2 milliót is elérheti, vagyis összesen akár 3-4 millió forintos felújítást eredményezhet.

    A komplett fűtéskorszerűsítés és a nyílászárócsere sem úszható meg egyben 1-3 millió alatt. Egy vidéki családi ház egyszobás bővítésének költsége szintén elérheti a négyzetméterenkénti 300 ezer forintot. Természetesen ez nagyban függ a felhasznált anyagoktól és az épülettől, a kiindulási állapottól.

    A kazáncsere költségei 2016 második felétől a korábbi – kb. 2 milliós forint körüli – összeg 2-4 szeresére emelkedhetnek. A kondenzációs kazánok cseréjénél jelentkező akár négyszeres bekerülési költséget a szükséges átalakítási munkák indokolhatják: csatlakozási pontok és kémény átalakítása, kapcsolódó engedélyeztetési költségek és díjak. Pár éven belül ez körülbelül 2,6 millió hagyományos készüléket érinthet Magyarországon – mutat rá az anyag.

    Egy európai egészségfelmérés szerint az idősebbek 40%-ának okoz nehézséget a lépcsőzés, harmaduknak a gyaloglás, negyedüknek pedig a mosakodás. A lakás átépítése, idősbaráttá tétele pár százezer forinttól akár másfél–kétmillió forintig is terjedhet. Fontos például kapaszkodókat felszerelni, jó megvilágítást elhelyezni, vagy a küszöböket megszüntetni, mindazonáltal az időseknek az egyik legnagyobb kihívás a fürdőszoba használata.

    A számok azt mutatják, hogy a konyhát csak 15-20 évente újítják fel a magyar családok.

    Mintegy 80 milliárd forintot fizetett ki ügyfeleinek az OTP Lakástakarék a tavalyi esztendőben. Ez a hazai lakástakarékpénztár-piaci kifizetések harmada. A lakástakarékpénztári megtakarítások elemzéséből kitűnik, hogy – ha a hitelelőtörlesztésre fordított összegeket nem nézzük –, az ügyfelek közel háromnegyede (74%) felújítási munkálatokra, míg negyede (23%) ingatlanvásárlásra használta fel megtakarítását.

    Forrás: https://infogr.am/517960ab-0be1-4c93-9295-e57073eb303d 

  • Jelentős CSOK-bővülésre számíthatunk 2017-ben

    24 ezer CSOK-igénylést fogadtak be november végéig a bankok, hozzávetőleg 71 milliárd forint értékben - mondta korábban Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára a Portfolio.hu-nak adott interjújában. A három- vagy többgyermekes, új lakást vásárló vagy építtető kérelmezők háromnegyede, 3353 család kölcsönt is igényelt a vissza nem térítendő támogatás mellé, összesen 28,8 milliárd forint értékben. Az államtitkár szerint az újlakás-építések élénkülését mutatja, hogy a kiadott építési engedélyek száma két és félszerese az egy évvel korábbinak, 8600-ról 21 400-ra emelkedett. A felfutás elkezdődött, és azzal, hogy beindulnak a lakásépítések, a CSOK-igénylések száma is várhatóan nőni fog - fogalmazott.

    Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkárának bejelentése szerint: a CSOK 2015. júliusi bevezetése óta 34 500 család részesült támogatásban, ami összességében 81,5 milliárd forintnyi támogatást jelentett. Ebből új lakás vásárlására, építésére több mint 41 milliárd forintnyi támogatást kaptak a családok. Az államtitkár szerint a novemberi, lezárt adatból az is látszik, hogy az utolsó hónapban újabb 10 százalékkal emelkedett a támogatottak köre - írja tudósításában az Index.

    Az új lakást építők, vásárlók több mint fele megelőlegezett formában vette igénybe a csokot, míg a 10 millió forintos támogatási összeg fejében már a házaspárok több mint négyötöde, 82 százalék vállalta gyermekei számának legalább háromra bővítését – mondta Novák Katalin. Azok között a családok között, akik eddig megkapták a 10 millió forintot, 82 százalékot tesz ki az utóbbi csoport, vagyis többségben vannak azok, ahol még nem születtek meg a gyerekek. Az államtitkár szerint 4500 olyan család volt, amely a CSOK mellett - összesen 19 milliárd forint értékben - áfa-visszatérítésben is részesült.

    Novák Katalin azt is hozzátette: a programra 2017-ben az eddiginél is több pénzt terveznek fordítani. A költségvetésben 211 milliárd forintot rendeltek ehhez, de ez egy felülről nyitott előirányzat, ha még ennél is nagyobb lesz az igény, akkor az ígéret szerint azt a pénzt is elő fogják teremteni.

    Alcím

    A legtöbb kérelmet befogadó OTP-nél a CSOK-feltételek szeptemberi könnyítésének köszönhetően megduplázódott az új lakást vásárlók aránya az igénylők körében. Már 11 ezret meghaladó folyósításnál jár a bank és több mint 13 ezer igénylő adta be a kérelmét. Az igénylések közel felénél 2 gyermekre kérték a támogatást a szülők, második helyen 31 százalékkal a 3 gyerekes családok állnak. Új lakás esetén a családok 66 százaléka 3 gyermek után igényli a CSOK-ot, ez az összes igényt beadók 17 százaléka. Többségük, 87 százalékuk a 10 milliós CSOK mellé a 10 milliós kedvező kamatozású támogatott hitelt is igénybe veszi.

    Az Erste várakozása szerint a lakáspiacot élénkítő intézkedések, a CSOK, az alacsony kamatkörnyezet, ingatlanpiaci beruházások a jövőben is kedvező környezetet fognak teremteni. A banknál 2016 első felében a használt lakás vásárlás utáni igény volt kiemelkedő, de összességében elmondható, hogy a folyósítások zöme új vásárlásokhoz történt 2016-ban.

    Az MKB 2017-ben számottevő növekedésre számít, várhatóan tovább bővül az új lakások vásárlása és az építkezés, és nem kizártak újabb kormányzati intézkedések sem. A banknál a CSOK-ot 57 százalékban használt lakáshoz igényelték, új lakás vásárlására 10 százalék, építésre 33 százalék kérelmezte, összesen 7,8 milliárd forint értékben.

    Az UniCredit tapasztalata szerint megnőtt az építési célú támogatások száma az év elejéhez képest, jelenleg meghaladja a 25 százalékot, ám az ügyfelek többsége továbbra is használt lakás vásárláshoz igényli a támogatást. A banknál használt lakásnál jellemzően a két gyermekesek kérik a nekik járó 1,4 millió forintot, míg az új lakások esetében is a kétgyermekes ügyfelek vannak többségben, akik a 2,6 millió forintos összeget igénylik.

    A K&H arról írt, egyelőre még nincs elég új lakás a piacon, ezért továbbra is marginális az új lakásokra igényelt hitelek aránya. A jövőben azonban egyre több új lakás kerülhet piacra, ami a hitelezési arányokon is látszódni fog - írták. A CSOK indulása óta 7,3 milliárd forint támogatást igényeltek az érintettek, kiegészítésképpen pedig további 15,2 milliárd forint összegben folyamodtak hitelért. Az első tíz hónapban 6,5 százalékkal, több mint 9500-ra nőtt a lakáshitel-igénylők száma.

    A Takarékbank is az igénylések számának további emelkedésére számít, mivel a folyamatosan megvalósuló lakásprojektek, az elkészült új lakások, illetve a megüresedő használt lakások új CSOK keresletet generálnak. Novemberben is nagyobb ütemben nőtt az új lakásra vonatkozó befogadott kérelmek száma a használt lakásokéhoz képest. 17 százalékkal nőtt az igénylések száma összegük 15 százalékkal haladta meg a korábbit az új lakásoknál, míg használt lakás vásárlására és bővítésre benyújtott igénylések száma 12 százalékkal, összegük 11 százalékkal nőtt.

    Új lakás vásárlására és építésére 2016. november végéig 1917 kérelmet fogadtak be a szövetkezeti hitelintézetek, mintegy 12,7 milliárd forint összegben. Így az eddig beérkezett igénylések szám szerint több mint 33 százaléka, összegszerűen több mint 66 százaléka vonatkozott új lakásra. Használt lakás vásárlására, illetve bővítésre 3821 CSOK-igénylést fogadtak be a takarékok, 6,3 milliárd forint összegben.

    A Budapest Bank tájékoztatása szerint főleg a 10 plusz 10 millió forintos konstrukcióban vár felfutást 2017-ben.

    Forrás: Pénzcentrum, Napi.hu, Magyar Idők, MTI, Index, Portfolio

  • Óriási területi különbségek a lakásépítésekben

    2016 első kilenc hónapjában 5307 új lakás létesült az országban, 14%-kal több, mint egy évvel korábban. Az építések eloszlása azonban rendkívül egyenlőtlen.

    megyei adatok térkép

    [Budapest: 80; Bács-Kiskun: 34; Baranya: 27; Békés: 10; Borsod-Abaúj-Zemplén: 5; Csongrád: 63; Fejér: 21; Győr-Moson-Sopron: 248; Hajdú-Bihar: 36; Heves: 8; Jász-Nagykun-Szolnok: 15; Komárom-Esztergom: 15; Nógrád: 4; Pest: 73; Somogy: 41; Szabolcs-Szatmár-Bereg: 13; Tolna: 25; Vas: 99; Veszprém: 55; Zala: 57]

    A fővárosban, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében épült a lakások mintegy kétharmada. A lakásépítési piacon meghatározó szerepet képviselő közép-magyarországi térségben – az előző évi csökkenés után – az időszak folyamán 17%-kal nőtt az újonnan épült lakások száma. Ugyanakkor valamennyi észak-magyarországi megyében tovább folytatódott az lakásépítések visszaesése.

    Országosan tízezer lakosra 5,4 új építésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, az átlag több mint négy és félszerese, de Vasban, Budapesen, Pest, Csongrád, Zala és Veszprém megyében is az átlag felett alakult a mutató.

     

    megyei grafikon

    2016. I–III. negyedévében az építésügyi szakhatóságok összességében 21 414 egyszerű bejelentésről szereztek tudomást, illetve új lakás építését engedélyezték, kettő és félszer többét, mint egy évvel korábban. Az ország valamennyi megyéjében nőtt a bejelentett lakásépítések és a kiadott építési engedélyek száma, legjelentősebb mértékben Veszprém és Somogy megyében, ahol közel az ötszöröse a tavaly január–szeptemberinek.

    Forrás:KSH

  • Ki és miből építene bérlakásokat Magyarországon?

    A bérlakások megépüléséhez egyensúlynak kellene kialakulnia, hogy minden szereplőnek megérje azokat létrehozni. A bérlőnek a legfontosabb szempont az ár, utána jön a biztonság, ami fontos, de a bérleti díj és a rezsi mögé sorolódik – emlékeztetett Ádány Tamás, az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója.

    Magyarországon a magántulajdonra családban öröklődő vagyonként tekintenek. Kutatásokból kiderül, hogy a fiatalok sokszor jobban örülnének a likvid örökségnek, idősebb korban azonban már ők is inkább ingatlant vásárolnak a gyereküknek. A keresleti oldalnak is meg kell tehát változnia. Ez a gondolkodásmód-váltás évtizedeket igényel, ennek mi most még csak a közepén tartunk.

    Nyugat-Európában úgy gondolkodnak, hogy jobb egy fiatal párnak a bérlakás, mert pár évenként változik az igény: családalapítás, gyerekek születése, új, távoli munkahely, magasabb pozíció, amivel többet engedhetnek meg maguknak. Ezért többet ér egy kiszámítható bérlet, aminek meg tudják fizetni a kalkulált bérleti díját és a rezsijét, és mobilak maradnak. Így nem válik kiszolgáltatottá, nem szorul be egy hitellel a családok, amibe itthon sokat mentek tönkre az elmúlt évtizedben.

    Mennyiért építene a piac?

    Ingatlanfejlesztői oldalról külön kell választani a piaci bérlakásokat és a mobilitást segítő, a nagy munkáltatók dolgozói számára lakhatást biztosító bérlakásprogramot – szögezte le Angel Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke. Az értékesítésre szánt lakásfejlesztésnél 10%-os hozamot (tehát 10 éves megtérülést) tud realizálni 1-2 év alatt. A havi 1000,-/nm/hó az jelentené a fejlesztő számára, hogy 30-40 év alatt térülne meg a beruházása – ez egy ingatlanfejlesztőnek sem célja. Az ingatlanfejlesztők ebből termelik a bevételeiket, nem lehet elvárni, hogy szociális alapon fejlesszenek bérlakásokat.

    De ha elérünk oda, hogy az ingatlanfejlesztők megfontolják a bérlakások építését, a jogi környezet rendbetétele elengedhetetlenül szükséges. Most a bérlakások 90-95%-át magánemberek adják bérbe magánembereknek a szürkegazdaság mezsgyéjén, titkolt szerződésekkel. Nincsenek meg azok a biztonságos megoldások, amiket egy ingatlanfejlesztő, ill. egy ingatlanfejlesztőtől a bérbe vevő joggal elvárna – mondta Angel Gábor. Ahhoz, hogy az ingatlanfejlesztők bérlakásokat építsenek, el kellene érni a 4-5000 Ft-os bérleti díjat (Budapest egyes belső kerületeiben vannak ilyen területek), valamint szükséges egy, a bérleti jogviszonyokat kezelő törvény, amely mind bérlőnek, mind a bérbeadónak szavatolja a biztonságos bérletet és a működést

    Az áfacsökkentés robbanásszerű helyzetet idézett elő a lakáspiacon, most mindenki lakást épít, hetente indulnak új projektek, és már mindenki a kivitelezői kapacitáshiányról beszél, nyersanyaghiány kezd kialakulni, mennek fel az árak. A 2016-ban megtervezett fejlesztések jó része pedig csak 2017-18-ban fog elindulni. Ahhoz, hogy a projektek a piaci szereplők számára tervezhetőek, kalkulálhatóak legyen, az kell, hogy a szabályok ne változzanak. Legalább a ingatlanpiacra, bérbeadásra vonatkozó keretszabályoknak 15-20 éves távlatban állandónak kellene lenniük, mert a sok változás nagyon veszélyes (lánctartozások, felszámolások, hitelbeszorulás). Mindenképpen szükséges a kiszámíthatóság – emelte ki Ádány Tamás.

    Ha ez egy tisztességes profittal végezhető tevékenység lenne, mi természetesen fejlesztenénk – mondta -, most nem vagyunk versenyképesek. Ha bérbeadásra építünk lakásokat, bérházat, annak előremutatónak kell lennie technológiai szempontból is, nem elég, ha a mai sztenderdeknek megfelel. Ez nyilván drágább beruházást igényel. Ráadásul, ha mindent a szabályok szerint csinálunk, akkor üzemeltetőként, bérbeadóként pl. az OTP Ingatlan Zrt. hátrányban van a magán bérbeadókkal szemben, akik ügyeskednek – és mivel a bérlő számára sokkal fontosabb szempont az ár, mint a biztonság, és az, hogy professzionális üzemeltetőtől bérelje a lakást (biztosított szolgáltatásokkal, biztonságos bérléssel, azaz nem adják el a feje felől), azt fogják választani 50%-kal olcsóbban. Mi, ha kiváló tervezőkkel, energiatakarékos házakat terveztetünk, az drágább, és legalább 50%-kal drágábban kellene bérbe adnunk egy lakást, mint ami ma egy magán bérlőtől elérhető – nekünk piaci alapon nem éri meg ezt csinálni – vonta le a következtetést Ádány Tamás. Kiszámíthatóságra és a túladóztatás megszüntetésére van szükség, és természetesen a gondolkodás megváltoztatására. Ez nagyrészt lakáspolitikai, adópolitikai kérdés - mondta.

    Ádány Tamás szerint úgy kell alakítani a rendszert, hogy tudjon piaci alapon működni. A munkáltató megfelelő adókörnyezetben tudjon annyi bért fizetni a munkavállalónak, hogy ő abból kifizethesse azt a lakbért, amiért a befektetőnek megéri építeni. A hosszú távon állandó keretekhez persze politikai szándék kell, amit jelentős gazdasági-társadalmi problémák, pl. a munkaerőhiány hatékony kezelése mint politikai hozadék támaszthat alá. A lakáshelyzet kezelése minden politikus számára fontos kell, hogy legyen.

    IMG 7161

    Egy modell közösségi bérlakásépítésre

    Amikor bérlakásépítésről beszélünk, akkor egy középrétegnek nevezett, bérből-fizetésből élő, családalapítás előtt álló rétegről beszélünk, és nem a szegregált, szociálisan leszakadt emberek megsegítéséről – hangsúlyozta Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) ügyvezető elnöke. A kettő azonban összekötődik, hiszen az a cél, hogy akik ez utóbbi a rendszerben vannak, azok eggyel feljebb lépve bejussanak bérből-fizetésből élők számára megálmodott rendszerbe, a középréteghez soroltak pedig ne csússzanak le onnan. A TLE bérlakásépítési modellje egy preferált társadalmi réteg igényét írja le, és erre próbál javaslatot tenni bérlakás mint eszköz keretében.

    Ami nélkül ez biztosan nem megy: a politikai akarat. Ha ez megvan, és a politikai egy látható, szakmailag alkalmas, nem kontraszelektált felelőst meg tud nevezni, valamint van egy alkalmas menedzsment, van egy normális, kiforrott ellenőrzési rendszer, akkor a közösségi bérlakásépítési program megvalósítható. Több lehetséges rendszer van, csak jól kell csinálni, és többféleképpen lehet jól csinálni – mondta Maráczi Zsolt.

    Sokféle modellt fel lehet írni. A TLE javaslata egy olyan keretrendszer, amely abból a célkitűzésből indult ki, hogy 1000Ft/mn/hó bérleti díjú (50nm), a célcsoport számára elérhető bérlakások jöjjenek létre. Ennek alárendelve épült fel a finanszírozási modell úgy, hogy a beruházási költség (beleértve az építési telket) fele vissza nem térítendő támogatásból (pl. EU-s forrás), a másik fele 3,5% kamatú, 20 éves futamidejű hitelből fedezhető. A bérleti díj ki tudná finanszírozni ennek a hitelnek a törlesztését, így ha 10 éve át épülne évi 5000 lakás, az 1000 milliárdos tehermentes bérlakásállományt hozna létre a futamidő végére.

    Ha 50 ezer bérlakás épülne 10 évig, a magyar lakásállomány 1%-át kivető lakásmennyiséget építünk csak, és nem is az a cél hogy fenekestül felforgassuk a magyar lakásviszonyokat – hívta fel a figyelmet Maráczi Zsolt.

    Fontos, hogy a tulajdonos az állam legyen, mert amiben 50%-os állami közpénz van, és az 50%-os hitelbe is kell MNB- vagy EIB- részvétel, azt nem lehet odaadni egy piaci szereplőnek ilyen támogatási konstrukció mellett, annak állami tulajdonnak kell lennie – hangsúlyozta.

    Ehhez természetesen kellene egy országos, majd helyi szintű üzemeltetési szereplő és egy monitoring- és ellenőrző rendszer is.

    Az önkormányzat szerepe a bérlőkiválasztás, a fejlesztési területek kiválasztása, előkészítése, a helyi építési szabályzat módosítása lenne. A bérlőkiválasztásnál lényeges, hogy egyszerű, átlátható, kiszámítható rendszerben történjen.

    A bérlőket bérlőoldali támogatásokkal lehet segíteni, így akár lehet magasabb is a bérleti díj, ami kikönnyítit a tőketámogatási részt, vagy lehet magasabb a THM a hitelrészben. További támogatási eszköz lehetne, ha a lakástakarékpénztári megtakarításokat fel lehetne használni új bérlakások hosszú távú bérleti jogának megváltására.

    A célcsoport, a bérből-fizetésből élő családalapítás előtt álló fiatalok, akik most még elmennek az országból. Ha nem akarjuk elveszíteni ezt az értékes munkaerőt, akkor érdemes valami programot indítani az itthon tartásukra: ennek egyik eleme lehet egy ilyen bérlakásprojekt. A megcélzott évi 5000 db bérlakás építése ehhez nem túlzó befektetés – mondta Maráczi Zsolt.

    Ez a modell csak az építésnél kér támogatást, és ha a hitelrészt kitörlesztette, tehermentes bérlakásállomány lesz, nem kell minden ciklusban újra költeni rá. Ugyanakkor más modelleket is fel lehet állítani, lehet a befektetői oldalt is támogatni, pl. adó-kedvezménnyel, így a bankoknak, biztosítóknak, cégeknek is megérheti a bérlakások építése.

    Az önkormányzat megtalálhatja a szerepét

    Nagyon fontos lenne egy hosszú távon kiszámítható, egyértelmű szereposztás az állam, az önkormányzat és a piaci szereplők között – hívta fel a figyelmet Barna-Lázár Zoltán, EU-s szakértő, az ICG Ex Ante Tanácsadó Iroda ügyvezetője. Az államnak hosszú távú lakáspolitikában definiálnia kellene – egyeztetve a többi szereplővel –, milyen szerepet kíván ebben betölteni.

    Ugyanezt az önkormányzati szinten is meg kellene tenni. Jelenleg az önkormányzatok belekényszerülnek egy sajátos szerepbe a bérlakás témában. Egyrészt gyakran felmerülő téma az EU-s források bevonása, hiszen az EU-s források sokkal könnyebben allokálhatóak a housing szektorba közszférabeli szereplőkhöz, ezért jó lenne, ha ebben az önkormányzatoknak markáns szerepük lehetne. Másrészt az a gyakorlat ma, hogy ha egy munkahelyteremtő beruházás történik egy településen, és oda áramlik a munkaerő, akkor a cégek az önkormányzathoz fordulnak, hogy munkahelyeket teremtettek, jönnének az emberek, de nincsen lakás, tegyen valamint az önkormányzat – idézte a helyzetet Barna-Lázár Zoltán.

    Azonban formálisan az önkormányzatnak nincs ebben szerepe, mégis érdeke, hogy valamilyen megoldást keressen. Eszközrendszere sincsen, kevés a szabad felhasználású bevétele, változó, hogy milyen felhasználható ingatlanállománnyal, milyen szakemberállománnyal rendelkezik., vagyis milyen alapokról tud elindulni, milyen szerepet tud vállalni beruházóként, üzemeltetőként, akár a piaci szereplők partnereként megjelenni ebben a feladatban

    Egy rosszul definiált szerepkörben vannak, ugyanakkor foglalkoztatási oldalról nagy a nyomás rajtuk. Úgy gondolom, mindenképpen feladatuk lenne, és célszerű lenne, hogy ebben részt vegyenek, az egyrészt a helyi szintű keretfeltételek (szabályozás, ingatlan-közműfejlesztés) megteremtésével, másrészt helyi szintű ösztönzéssel, egyfajta koordinációs szerepben a munkáltatók és a bérlakás-szektorban beruházók között – mondta Barna-Lázár Zoltán.

    Az önkormányzatok többsége sajnos elszalasztott már egy lehetőséget azzal, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégiájába nem került bele valós tartalommal (irány kijelölése, saját szerep definiálása) a bérlakásprogram. Fontos lehetőség azonban a foglalkoztatáshoz kapcsolódó lakhatással kapcsolatban a Foglalkoztatási Paktumok jelenleg folyó megalkotása. Ezeken keresztül most az önkormányzati szektor pénzügyi és adminisztratív lehetőségeket kap arra, hogy egyfajta helyi koordinációs erőként jelenjen meg a foglalkoztatáshoz kapcsolódó mindennemű fejlesztésekben – ebben benne van a szakképzés, a munkahelyteremtés, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó lakáspolitikai kérdések kezelése is, és 6-7 éves kiszámítható finanszírozást jelentenek. Itt egy jól megfogható szerepben beléphetnek az önkormányzatok, és segítséget jelenthet minden piaci szereplő számára, mert helyi szinted ad egy olyan viszonyítási pontot, ami jobban tervezhetővé teszi a fejlesztéseket – hangsúlyozta az EU-s szakértő.

    A munkaerő lakhatási támogatására sok EU-s pénz érkezik még ebben pénzügyi ciklusban: ezeket lehetne egy szabályozott rendszerbe becsatornázni, és egy irányított keresletként tudna megjelenni – mondta Barna-Lázár Zoltán. Ez bérlőtámogatásként működik, ebből kell megoldani a foglalkoztatási lakhatást, de it volna mozgástér abban, hogy hogyan csatornázzuk be ezeket a pénzeket, és lehetne tudatosan költeni, ha nem is beruházási oldalról.

    További konferenciaanyagok

  • A hatékonyságnövelés és a munkaerőhiány az építőipar legnagyobb kihívásai

    Varga Mihály szerint idén ugyan megtorpant az építőipar teljesítményének növekedése az előző uniós költségvetési ciklus forrásainak kifutása miatt, jövőre azonban már fordulat várható. Kiemelkedőnek nevezte az építőipar magyar gazdaságban betöltött szerepét, amelynek súlya a tavaly a GDP-ben elérte a 6,4 százalékot. Hozzátette, hogy az ágazat versenyképességének javulásában komoly potenciál van.
    A miniszter szerint a kormány építőipart érintő intézkedései várhatóan 2017-ben fejtik ki igazán a hatásukat, főként a lakásépítések terén, amelynek köszönhetően a kormányzati ciklus végéig 40 ezer lakás épülhet.

    Sikerek és új kihívások

    Koji László, az ÉVOSZ elnöke a 2016. év sikerei között említette, hogy a kormány lakásépítést ösztönző intézkedéseinek hatására az első három negyedévben a tavalyi duplájára nőtt a lakásépítésre kapott építőipari megrendelés, számításai szerint a jelenlegi kormányzatai ciklus végére 20 ezer lakás épülhet.
    Ugyancsak fontos lépésnek nevezte a szektor számára a múlt héten elfogadott közbeszerzési törvényjavaslatot, amely szerint a közbeszerzési pályázat nyertese csak akkor juthat majd a pénzéhez, ha az alvállalkozóit kifizette, valamint, elég ha az ajánlattevő csak 35 százalékos saját erővel rendelkezik az 50 százalék helyett.
    Az idei év sikerei közé tartozik, hogy a duális képzésben olyan finanszírozást alakítottak ki, ami ma már nem teszi veszteségessé a vállalkozások számára a tanulók képzésében való részvételt.
    A minimális rezsióradíjat is sikerült picit feljebb tornászni, és a szakmában ma már terjed az a vélemény, hogy aki ez alatt az összeg alatt tervez, az nem is építési vállalkozó - modta az ÉVOSZ elnöke. A 3 éve még 400 milliárdos építőipari lánctartozásról szólva Koji azt mondta, ez mára körülbelül a felére csökkent, a többit részben kifizették, részben a piaci szereplők eltűnésével megszűnt maga a tartozás is.

    Az építőipar nehézségei között említett ugyanakkor, hogy a 94 ezer építőipari vállalkozás között jelenlévő 90 ezer mikro- és kisvállalkozás jelentős hányadának nincs akkora tartaléka, amely fedezetet nyújt a bérmegállapodásból következő béremeléssel járó terhekre. A piacnak meg kellene fizetnie, hogy a cégek képesek legyenek a minimálbér kifizetésére - mondta Koji, aki szerint 8-10 százalékos átlagos áremelésre van szükség, abba már belefér a 10-15 százalékos bruttó béremelés. Enélkül tovább tart az elvándorlás az ágazatból.

    Ráadásul az utánpótlással is komoly gondok vannak, hiszen, mint Koji László elmondta – 85 ezerrel kevesebb fiatal tanul szakiskolákban, mint korábban. Ezért a következő év, évek kiemelt feladata a pályaorientáció, amiben az építőiparnak szorosan együtt kell működnie a szakiskolákkal – emelte ki az ÉVOSZ elnöke.

    Hosszabb távra kellene tervezni

    Az építőiparnak hatékonyabbnak kell dolgoznia, az uniós versenyképességi rangsorban az utolsó harmadban áll az ágazat. Ehhez kulcsfontosságú a minőségi foglalkoztatottság növelése, vagyis a pénzügyi tőke mellett a humántőke fejlesztése a vállalkozásokban – mondta Varga Mihály.

    A javuláshoz azonban beruházásokra van szükség, amit a vállalkozások csak akkor vállalnak be, ha legalább másfél- két évre előre tervezhetik a termelésüket, enélkül nincs megtérülés - hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke, megjegyezve, hogy a cégek jelentős része ma még fél évnél nem lát tovább előre.

    Ugyanakkor úgy véli, hogy a cégek nagy többsége ilyenkor képes a fizetőképes kereslet felé fordulni, aminek következtében 2017-18 között a piac átrendeződése várható.

    Év végére az építőipar teljesítménye optimista becslés szerint alulról közelíti a 2000 milliárd forintot, de az optimista becslés is 10-12 százalékos elmaradást jelent 2015-höz képest. Ezen belül az épületek építése a tavalyihoz képest 5-6 százalékos plusszal mintegy 520 milliárd forintot állított elő, az egyéb létesítményeknél mintegy 38 százalék a mínusz, a speciális szaképítésnél 2 százalékos bővülés várható, 920 milliárd forintos érték mellett. Mindezt a korábbi, 275-280 ezer fős létszámmal produkálta az ágazat - sorolta az építőipari idei számait Koji László, hozzátéve, hogy az ágazatot nagyon megviseli az uniós forrásokból finanszírozott beruházások ciklikussága.

    Pályázati, támogatási források 2017-ben

    Szabó Zsolt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára megerősítette, hogy az energiahatékonyság javítása területén jelentés előrelépési lehetőség van, és a kormány több intézkedéssel és támogatással segíti majd ezt 2017-ben.

    A családi házak energiahatékonyságának növelésére felvehető ingyen hitel kiírása már most decemberben várható.
    Az energiahatékonysági fejlesztések előkészítésének támogatására nemzeti energetikusi hálózatot hoznak létre, egy bizonyos méret felett pedig minden cégnek kötelező lesz saját energetikust alkalmazni. A vállalatok 30%, a kkv-k akár ennél magasabb társasági adókedvezményt kaphatnak energiahatékonyságuk növelését célzó beruházásokért. Ezeket a beruházásokat több pályázat is segíti majd jövőre.

    Varga Mihály elmondta, hogy a 2017-es költségvetés 211 milliárd forintot irányoz elő a Családi Otthonteremtési Kedvezményre (csok), amelynek igénybe vételét további könnyítésekkel segítik majd.

  • Energiatakarékos bérlakás-negyedeket kellene építeni

    A meghívott építészek egyetértettek abban, hogy bérlakás egy városi problémára adható kézenfekvő és mind gazdaságilag, mind társadalmilag indokolható válasz. Fontos igény, hogy csökkentsük vagy akár szüntessük meg a munkahely és a lakóhely közötti távolságot – mutatott rá Ertsey Attila építész.

    Az emberek azért áramlanak a városba, sok esetbe vissza az agglomerációból vagy vidékről, mert közel akarnak lenni a munkahelyükhöz. Ehhez a lakások és a szolgáltatások megfelelő mennyiségére és koncentrációjára van szükség. Ám fontos, hogy ne vesszen el a minőség. Ebben a tekintetben sokkal többet tud a város, mint a kisebb települések, ezért ebben a környezetben kell a bérházakat létrehozni – fejtette ki Gunther Zsolt építész, a 3h Építésziroda vezetője.

    Multifunkcionális városközpontok

    A korábbi alvóváros-szerű, monofunkciós lakótelepek nagy ingázást, nagy közlekedési volument generáltak, ami a zónás várostervezés következménye volt – emlékeztetett Ertsey Attila. Hasonló volt a probléma a lakóparkokkal, rátelepedtek a települések infrastruktúrájára. Amikor bérlakásokról beszélünk, akkor kis városként kell kezelni, és ott kell lennie mindennek, ami ehhez a funkcióhoz szükséges – mondta.

    A szakértők szerint legalább 1000-1200 lakásos központokat kellene építeni. Ennél a nagyságrendnél azonban már egy falunyi ember elhelyezéséről van szó, tehát különösen fontos, hogy a megfelelő infrastruktúra és szolgáltatások is ott legyenek – hangsúlyozta Gunther Zsolt. A barnamezős rozsdaövezetek kihasználása ilyen építésekre azért is megfelelő, mert ezek infrastrukturálisan be vannak ágyazva a város szövetébe, könnyen megközelíthetőek, szabadabban kezelhetők. Jó esetben negyedközponttá is kinőheti magát, ahová plusz szolgáltatások rendelhetők.

    Anspern Bécs SkyscraperCity

    Ezekre a telepszerű beépítésekre minden nagy iparvárosban van elég hely, pl. Győrben Városrét (volt vagongyári terület) alkalmas egy új belváros építésére, Budapesten akár Körvasútsor vonalán – hozott példákat Gunther.

    Ezek a városközpontok húzó hatással lehetnek akár az egész település számára, pl. önkormányzati sportlétesítmények odahelyezésével. Ezzel együtt már a magántőke számára is vonzóak lehetnek ezek a területek, és fejlesztésekkel megjelenhet. Azok a szolgáltatások pedig, amelyek a bérházak aljában megtelepedtek nagyobb területen élőket is kiszolgálhatnak.

    Az infrastruktúrát megfelelő sűrűségű beépítéssel lehet gazdaságosan működtetni, de a környezet minősége megkerülhetetlen: meg kell teremteni az egyensúlyt a zöldövezeti álom és a hatékony beépítés között – mondta Gunther Zsolt. Érdemes nagy léptékben gondolkodni, mert 80-100 lakás még nem tudja ezt a szerepet.

    IMG 7123

    Mintaprojekt kellene

    Ezért egy mintaprojekthez 1000-1200 lakásos tömbök kellenének, ezen már jól lehetne vizsgálni a megfelelő lakásmixet (generációs lakások, garzonok stb.), a fenntarthatósági szempontok megvalósulását, az üzemeltetés kérdéseit. Ez az a lépték, ahol a fenntartható technológiákat be lehetne vezetni (pl. Mo-on kézenfekvő lenne termálenergiát hasznosítani a hűtéshez-fűtéshez, szürkevizet hasznosítani stb.), ez kisebb léptékben nem megtérülő – részletezte Váncza László építész. Nagyon hatékony lehet a tipizálás is, ami takarékossági szempontból is fontos.

    Vidóczi Árpád a konferenciát támogató WIENERBERGER zRt. építészeti szaktanácsadó csoportjának vezetője még a sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a bérlakás az építőanyag-gyártó cég számára is támogatandó irány. Kiemelte, hogy a bérlakásoknál nagyon fontos építészeti kérdés a fenntarthatóság, s ezzel kapcsolatban szólt a cég által megvalósított ún. e4 projektről, amely ugyan családiház-építés volt, de nagyon jó példája a fenntartható építészeti elvek alkalmazására, korszerű építőanyagok használatára, kiváló minőségű kivitelezésre. Mindeddig ugyanis nem volt olyan transzparens, követhető projekt, amelyben két éves fogyasztásmérési adatok adnak majd
    visszaigazolást, hogy teljesülnek-e az elvárt értékek. Ezeket a visszacsatolásokat egy hasonló bérházas építésben is érdemes lenne megvizsgálni.

    Mobilitást szolgáló lakásmix

    Fontos, hogy olyan lakásválaszték jöjjön létre, amely akár a házon belüli mobilitást is lehetővé teszi, illetve számol azzal, hogy a családok változnak (gyarapodnak, osztódnak) bizonyos időtávban, Ezt kell kiszolgálni: garzontól akár a 100 négyzetméternél nagyobb lakásokkal – fejtette ki Ertsey Attila. A bérházakon belül jó elosztás lehet, ha az alsó szintekre szolgáltató egységek és esetleg irodák kerülnek, felülre pedig a lakások.

    Vannak nagyon egyszerűen működtethető dolgok, pl. a hűtéssel-fűtéssel kapcsolatosan, ezeket kell alapból betervezni a bérlakásokba. Gunther Zsolt szerint a high-end a szociális bérlakásépítésben nem releváns és nem praktikus. A tipizálás is racionalizálja a tömbszerű építést. Ugyanígy a lakásmixet is egyszerűsíteni kell, ne minél több szobanégyzetmétert tervezzenek egy lakásba, inkább minél racionálisabban kellene elosztani a területet, és úgy, hogy építészetileg is kezelhető legyen. Ez egy olyan pont, ahol másképpen kell gondolkodni, mint az eladásra szánt, piaci beruházásoknál – mondta.

    Felmerült, hogy szociális szempontból veszélyes lehet-e egy 1200 lakásos bérház-telep, ahol adott esetben szegregátumok alakulhatnak ki, ezért nem lenne-e jobb egy olyan vegyes rendszer, ahol bérlakások és magántulajdonú lakások is vannak az épületekben. Léteznek erre alkalmas üzemeltetői modellek, például Ausztriában is, de a jelenlegi hazai rendszerben a tapasztalatok alapján ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi a gazdaságos és hatékony üzemeltetést. Elvieg a bérlakásban megvalósuló lakásmix természetesen nem zárja ki, hogy többféle társadalmi rétegből lakjanak ott, de hogy ez működjön, nagyon sok mindent kéne átugornunk, de nagyon üdvözölném, ha egy ilyen mix létrejönne – mondta Gunther Zsolt.

    Mennyibe kerül?

    Egy mintaprojekt arra is jó lehet, hogy milyen minőséget lehetne elérni különböző nagyságú és kivitelezésű épületekben, és mennyiért. Ócsán elszalasztották ezt a lehetőséget, de például az újpesti passzív bérház ad némi támpontot a számoláshoz. Utóbbi példában kompakt beépítéssel, alacsony rezsit lehetett elérni, hiszen a havi fűtési költség 2000 forint, s ez mehetne lejjebb is – mondta Ertsey Attila. Ez akkori árakon nettó 230.000 Ft/nm költséggel épült meg. Ma egy zéró energiás egylakásos családi házat nettó 325.000 Ft/nm áron lehet felépíteni – hozott példát saját praxisából Ertsey Attila. A kettő közötti sávban lehet gazdaságosan megvalósítani egy soklakásos energiatakarékos épületet – mondta.

    ujlakopark hu

    Az energiahatékony építés a megoldások függvényében természetesen nagyobb beruházási költséget jelent, mint a kötelező minimum megvalósítása. A többletráfordításnál a kulcskérdés, hogy az épület életciklusán belül, illetve a garantált bérlők általi használati időben megtérül-e a beruházási költség.

    A bérlők költsége a bérleti díjon felül a rezsi, amelynek a nagysága ugyancsak az épület energiahatékonyságának, és persze részben a lakáshasználat függvénye is. Magyarországon jelentős kockázat, hogy a bérlő nem fizeti, nem tudja kigazdálkodni a lakbért vagy a rezsit. Ausztriában ennek elkerülésére a szociális bérlakásoknál minimum követelmény a passzívház: az alacsony a rezsi miatt a családok nem tudnak felhalmozni hatalmas rezsihátralékot – mutatott ár Ertsey Attila.

    Mégis kinek az érdeke?

    Gunther Zsolt szerint a Bérlakásépítési kódexben öt évvel ezelőtt lefektetett irányelvek egyre inkább átmennek a gyakorlatba, nagyon fejlesztő alkalmazza a racionálisan zöld irányba gondolkodást. A piaci szereplők érdeke ugyanakkor, hogy minél gyorsabban, akár tervezőasztalról elkeljenek a lakások, rövidtávú megtérülésben gondolkodnak.

    Ez befolyásolja a hozzáállást a tervezéshez is, mert olyan lakásválasztékot alakítanak ki, amelyben a profit maximalizálható, és ez hosszú távon fékezi a mobilitást is. Egy vállalat azonban a saját dolgozóiról hosszú távon gondolkodik, s így kellene gondolkodnia az államnak, az önkormányzatoknak is. Az ő céljuk ugyanis nem a profit, a pillanatnyi piaci igényeket kiszolgálása, hanem hogy az emberek ott maradjanak. Ehhez előre kellene tervezni legalább 1 vagy 2 generációra, s nem kormányzási ciklusokban, hanem településekben gondolkodni. Ezért olyan országos és helyi lakáspolitikákat kell alkotni, amelyek megadják a jogi kereteket ahhoz, hogy a piaci gondolkodás ne vigye el egy irányba az ingatlanfejlesztést – mondta Ertsey Attila.

    A szakértők egyetértettek abban, hogy a nem piaci bérlakásépítési programban hosszú távú gondolkodásnak kell érvényesülnie. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az közösségi bérlakások létrehozásában, fenntartásában egyfajta állami támogatás lehetősége is benne van, hiszen a célközönség a bérből és fizetésből élők, akik közül sokan ma nem engedhetik meg saját erőből egy minőségi lakás megszerzését, fenntartását.

    Esély a minőségibb életre

    Gunther Zsolt nem tartja helyesnek, hogy kormány a családiház-építést támogatja, hiszen szerinte a családi ház nem élteti a várost, hanem a városok extenzív fejlődését fokozza. Ehelyett a barnamezős területeket kellene lefedni bérházakkal, hogy a város gazdaságosabban és magasabb színvonalon tudjon működni.

    Ha az állam részéről határozott szándék lenne, hogy bérlakásépítésbe kezd, az megregulázhatná a piaci szereplőket is – mondta Váncza László. Ezzel egészen megváltozna Magyarországon a lakáshoz jutás esélye – hangsúlyozta.

    Ha valaki elfogadható bérleti díjért egy sokkal jobb minőségű lakáshoz juthat, akkor nem fog belemenni bizonytalan banki kölcsönökbe, nem fog egy rosszabb minőségű lakásért 30-40 évre eladósodni. Márpedig egyértelműen jobb minőségű életet tenne lehetővé az emberek számára, ha a jó minőségű, elérhető költségű bérlakás mint alternatíva megjelenne.

    További konferenciaanyagok

  • Közel ezren kaptak eddig ingyenhitelt energetikai lakáskorszerűsítésre

    Az Otthon Melege Program hatodik alprogramjának célja a családi házak energetikai korszerűsítése és felújítása. A támogatás az épületek homlokzati nyílászáróinak cseréjére, homlokzatok hőszigetelésére, épületgépészeti rendszerek (pl. kazánok, radiátorok) energia-megtakarítást eredményező cseréjére, felújítására, és az épület gépészeti rendszeréhez csatlakozó megújuló energiafelhasználás kialakítására (napelemes rendszerek, napkollektoros rendszerek, biomassza kazánrendszerek kiépítése) fordítható. A programban közel 1000 ingatlantulajdonos már biztosan sikeresen pályázott - írja közleményében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

    A Támogatói Okiratokat a pályázatkezelő NFSI Kft. legkésőbb ezen a héten elküldi az érintetteknek. Az elbírálás folyamatos, így hamarosan újabb pályázatok részesülhetnek támogatásban"
    - közölte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár. A döntési lista elérhető a pályázatkezelő honlapján.

    A családi házak energetikai korszerűsítését célzó, 5 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett alprogram keretében hagyományos technológiával 1996 előtt épült és 1995. december 31-ig kiadott építési engedéllyel rendelkező, egy lakásos, legfeljebb 135 m2 fűtött alapterületű, a pályázatot benyújtó magánszemély tulajdonában álló, és a pályázat benyújtását megelőzően használatban lévő (lakott) családi házak energetikai korszerűsítésére nyújtható vissza nem térítendő támogatás.

    A 2014 szeptemberében indult Otthon Melege Program eddig közel 23 milliárd forint keretösszegben biztosított támogatást, melynek eredményeként mára több mint 125 ezer háztartás energiahatékonysága javult.

  • Kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetése

    Tervezők

    2017. január 1-jétől a tervezők kötelesek felelősségbiztosítást kötni, ha tevékenységük egyszerű bejelentéshez kötött épületet érint.

    A tervezőket érintő lényeges jogszabályi rendelkezés, hogy a Kivitelezési Kódexben1 meghatározottakon túlmenően, 2017. január 1-jétől az egyszerű bejelentés (e-napló készenlétbe helyezésének) további feltétele, hogy a tervező az e-naplóba feltöltse az alábbi iratokat:
    - kivitelezési dokumentáció,
    - tervező nyilatkozata a tervezői felelősségbiztosítás kötvényszámáról és a biztosító nevéről, valamint
    - a tervezői felelősségbiztosítás vagy biztosítási fedezet fennállását tanúsító, biztosító által kiadott igazolás.

    Fővállalkozó kivitelezők

    A 2017. január 1-jét követően kötött kivitelezési szerződés alapján az egyszerű bejelentéshez kötött épület kivitelezése nem kezdhető meg, ha a fővállalkozó kivitelező nem rendelkezik a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben2 meghatározott kötelező felelősségbiztosítással.3

    Amennyiben a kivitelezést megkezdik, és a kivitelezés során az építésfelügyeleti hatóság a kötelező felelősségbiztosítás hiányát észleli, megtiltja a kivitelezési tevékenység további folytatását.

    A kötelező tervezői / kivitelezői felelősségbiztosítással kapcsolatos legfontosabb jogszabályi előírásokat az alábbi táblázat összegzi:

    Hivatkozások:

    1. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
    2. A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet
    3. Abban az esetben, ha a kivitelezési szerződés alapján végzett kivitelezési tevékenység e-főnaplójának megnyitására 2017. február 1-jét követően kerül sor.

     

    Az építtetővel szerződéses kapcsolatban álló építész vagy más szakági tervező

    Fővállalkozó kivitelező

    Biztosítás tárgya

    A vállalt tervezési és tervezői művezetési tevékenység körében okozott kár megtérítése.

    A vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére.

    Biztosítási szerződés megkötésének határideje

    Legkésőbb a tervezési szerződés megkötésekor.

    Legkésőbb a munkaterület átadásakor.

    Fedezetnyújtás határideje

    A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.

    Biztosított fedezet

    50 millió forint beruházási költségkeretig biztosítási eseményenként legalább 2 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 6 millió forintig kell fedezetet biztosítania.

    50 millió forint beruházási költségkeretig

    biztosítási eseményenként legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 30 millió forintig kell fedezetet biztosítania.

    50 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű beruházási költségkeret között legalább 5 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 15 millió forintig kell fedezetet biztosítania.

    50 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű beruházási költségkeret között legalább 20 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 60 millió forintig kell fedezetet biztosítania.

    100 millió forint feletti beruházási költségkeret esetén legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 30 millió forintig kell fedezetet biztosítania.

    100 millió forint feletti beruházási költségkeret esetén legalább 30 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 90 millió forintig kell fedezetet biztosítania.

    Szerződés fennállásának határideje

    Legalább az e-főnapló megnyitását követő 2 évig.

    Legalább a lakóépület teljes műszaki átadás-átvételének lezárásáig.

    E-naplóba feltöltendő iratok

    Kivitelezési dokumentáció feltöltésével egyidejűleg nyilatkozik az e-naplóban a felelősségbiztosítása kötvényszámáról és a biztosító nevéről.

    Legkésőbb a munkaterület átadásakor feltölti nyilatkozatát az e-naplóba a felelősségbiztosítása kötvényszámáról és a biztosító nevéről.

    A fenti nyilatkozattal egyidejűleg feltölti az e-naplóba a biztosító által kiadott igazolást arról, hogy a felelősségbiztosítás vagy biztosítási fedezet fennáll.

    A fenti nyilatkozattal egyidejűleg feltölti az e-naplóba a biztosító által kiadott igazolást arról, hogy a felelősségbiztosítás vagy biztosítási fedezet fennáll.

    Biztosítási szerződés megkötésének kötelezettsége 2017. január 1-jén fennálló tervezési / kivitelezési szerződés esetén

    A biztosítási szerződést akkor kell megkötni, ha az e-napló készenlétbe helyezésére 2017. február 16-át követően kerül sor.

    A biztosítási szerződést akkor kell megkötni, ha az e-főnapló megnyitására 2017. február 1-jét követően kerül sor.

    2017. január 1-jét követően megkötött tervezési / kivitelezési szerződések tartalmi elemeinek bővítése

    A tervezési szerződésnek tartalmaznia kell a tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik.

     

    (Ha a tervezési szerződés alapján végzett tervezési tevékenység e-naplójának készenlétbe helyezésére 2017. február 16-át követően kerül sor.)

    A kivitelezési szerződésnek tartalmaznia kell a kivitelező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kivitelező kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik vagy legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkezni fog.

     

    (Ha a kivitelezési szerződés alapján végzett kivitelezési tevékenység e-főnaplójának megnyitására 2017. február 1-jét követően kerül sor.)

  • Újabb változások jöhetnek a CSOK-ban

    A CSOK alapján 22 ezer támogatási kérelmet fogadtak be, 18 ezer szerződést pedig már megkötöttek csaknem 49 milliárd forint értékben - mondta Rogán. Ismertette, hogy az 5 millió forintig igényelhető adóvisszatérítési támogatásra több mint 4 ezer kérelmet nyújtottak be, több mint 17 milliárd forint értékben. 2015 első háromnegyed évéhez képest 2016 ugyanezen időszakában 14 százalékkal több új lakás épült.

    Forrás: kormany.hu

  • Halaszthatatlan a kiszámítható bérlakásrendszer megteremtése

    Mindez nem a közeljövő, hanem a jelen sürgető tennivalója, ezért kerestünk jó példákat, működő modelleket, megoldási javaslatokat, ötleteket a WIENERBERGER zRt., a Habitat for Humanity Magyarország és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület közös konferenciáján.

    Magyarország Európa végén kullog a bérlakások számát tekintve, miközben a lakáspiacon óriási kereslet mutatkozik bérlakások iránt, ami az elmúlt időszak jelentős lakbéremelkedése is mutat.

    EU berlakasok

    Számos élethelyzetben (családalapítás, válás, távoli munkalehetőség) ugyanakkor éppen a lakásbérlés lehet racionális megoldás sokak számára. A szűk és rossz minőségű önkormányzati bérlakások, illetve az ugyancsak korlátozott és nagyon megdrágult piaci bérlakások között nincs ajánlat a bérből és fizetésből élő középosztály, a pályakezdő fiatalok, a mobilizálódó munkaerő számára.

    Ami van, azzal a fentieken túl az egyik legnagyobb probléma, hogy bizonytalan lakhatást jelent, hiszen a mai bérlakáspiacon mind a bérlő, mind a bérbeadó helyzete bizonytalan. Sokan ezért választják kényszerből a biztonságosabbnak gondolt saját tulajdont, akár anyagi lehetőségeiken felül is.
    A Magyarországon nem lakottként nyilvántartott, nem feltétlenül üres kb. 560 ezer lakás (KSH, 2015) fele nagyon rossz minőségű, és az elhelyezkedése sem igazodik a munkaerő-piaci kínálathoz: a bérlakásrendszer való bevonásuk tehát nem jelent teljes megoldást a bérlakáshiányra.

    Biztonság, megfizethetőség és minőség

    Bérlakásépítésre a könnyebb üzemeltethetőség, a minőségi, energiahatékonysági szempontok érvényesíthetősége miatt is szükség van. Ezen túlmenően jól beilleszthető a barna mezős területek hasznosításban és a városrehabilitációs programokban.

    A lakásügy, ezen belül a bérlakások ügye is közérdek, ezért nem kérdés, hogy az államnak is szerepet kell vállalnia egy jó minőségű, olcsón üzemeltethető, elérhető bérleti díjú lakásokból álló rendszer megteremtésében. Ez jelenti egyfelől a bérlakásépítések, a bérlakásállományba bevonható lakások felújításához szükséges finanszírozást, akár költségvetési forrásból, akár EU-s források bevonása feltételeinek a megteremtésével.

    Másrészt olyan környezetet kellene teremteni – például az adózás megkönnyítésével –, hogy akár a befektetőknek is érdemes legyen belépni a bérlakásépítési piacra.

    Hegedűs József szociológus, a Városkutatás Kft. vezetője kiemelte: alsó középosztály olyan kockázatokkal néz szembe egy betegség, válás vagy munkanélküliség esetén, amelyeket csak egy ilyen támogatott, jogi-társasági rendszerrel lehetne kezelni, ahol a kockázat megoszlik a szereplők – a bérbeadók és bérlők – között. Hangsúlyozta, hogy elsődleges feladat a biztonság megteremtése. Az ehhez szükséges jogszabálymódosítások gyorsan és kevés költséggel eredményt hoznának, ám ez is feltétlenül állami feladat.

    Kidolgozott megoldási javaslatok vannak

    Több jó példát és lehetséges modellt is bemutattak a résztvevők. A kiválóan működő, több százezres bérlakásállományt létrehozó és működtető, előremutató építészeti mintákkal is szolgáló osztrák rendszer jó példa lehet számos szabályozási, finanszírozási, minőségi szempontból is.

    IMG 7083

    A TLE által javasolt közösségi bérlakásépítési modellben a bérlő érdemben hozzájárul a méltányosan kialakított (1000Ft/nm/hó) bérleti díjhoz, az állam pedig olyan rendszert alakít ki, amiben olcsón, kedvező finanszírozási költségek mellett, jó minőségű lakások épülhetnek.

    A bérlakásállományt nem csak építéssel lehet bővíteni, költséghatékony és innovatív megoldásokkal a meglévő állományból is bevonhatók lakások, az erre alkalmas szociális lakásügynökség (SZOL) modelljét dolgozta ki a Habitat és a Városkutatás Kft. Ebben a modellben a tulajdonos és a támogatott bérlők között az ügynökség közvetít, emellett bővíti a lakáskínálatot az üres és alulhasznosított lakások bevonásával.

    A Városkutatás Kft. bérlői szövetkezet (BÉSZ) modelljében építéssel vagy felújítással hozzák létre hosszú távú bérletre a kiadható lakásállományt, a bérlők pedig nem szerezhetnek tulajdonosi jogosultságokat. A modellek megvalósításának kritikus pontja a különböző szereplők érdekeltségének megteremtése.

    Győrben a fejleszteni szándékozó nagyvállalatok hosszú távra terveznek, már a jövőbeli munkavállalókat is keresik, hiszen már ma akadályozza a beruházásokat, hogy Győrben és környékén nincsen munkaerő, illetve óriási a fluktuáció. A legfontosabb feladat a munkavállalók stabilizálása, családok odatelepítése lenne, ám ehhez megfelelő lakhatási lehetőség kell, ami elfogyott – mondta el Szilasi Tamás, a Nemak Győr Aluminiumöntőde Kft. képviselője.

    Kató Aladár, a Magyar Téglás Szövetség elnöke a Győri Iparkamara képviseletében vett részt annak a projektjavaslatnak a kidolgozásában, amelyben 30-30%-os állami, önkormányzati és vállalati részvétellel 300 bérlakás épülhetne a városban. Az önkormányzat tulajdonába kerülő lakások minimum 15 éves bérlését a Nemak és az Audi garantálná, ami a dolgozóknak havi 100ft/nm/hó ár költséget jelenteni, amely munkáltatói támogatással még megfizethető lakhatás lenne – ismertette a javaslatot. A nem utolsó sorban a GDP-t is növelő iparfejlesztést elősegítő projekt megvalósulása a kormányzati szándékra vár.

    Vannak jó példák

    Máté Antal, Nyírbátor polgármestere elmondta, hogy komplex programot indít a város a következő évben, amelynek keretében mintegy 800 lakást, köztük bérlakásokat építenek a helyi, illetve a 70 településről a városban ingázó több ezer dolgozó lakhatásának megoldására. Fontos számukra, hogy a település tudjon olyan jövőt kínálni a fiataloknak, hogy ne költözzenek el onnan, hiszen visszacsábítani még nagyobb energiába kerülne. Ezek a befektetések elsősorban közvetett módon térülnek majd meg a város számára, nem feltétlenül a lakásállomány működtetéséből – mondta a polgármester.

    Révi Zsolt győri főépítész szerint Győrben most 80%-ban bérbeadásra épülnek a lakások. Bár ezek magánépítkezések, de sejteni lehet, hogy kiadásra szánják őket. Az önkormányzat telekhozzájárulással és üzemeltetési szolgáltatással tud belépni a bérlakáspiacra, hiszen elemi érdeke, hogy a városban tartsa a munkaerőt, az ipart.

    Veszprémben megalakult a szociális lakásügynökség (SZOL) a városi önkormányzat és a Máltai Szeretetszolgálat részvételével – ismertette Moravcsik László a Máltai Szeretetszolgálat képviselője. A lakásügynökség sikeresen vesz részt az önkormányzati bérlakásállomány fejlesztésében (használt lakások bevonása), működtetésében, bérlőkkel való kommunikációban (hátralékosság megelőzése).

    Ami a leginkább hiányzik

    A résztvevők egyetértettek abban, hogy közvéleménynek meg kell ismernie a megoldási lehetőségeket, és társadalmi nyomást kell gyakorolnia a kormányzatra, hogy az végre komolyan átgondolja a lakástámogatások rendszerének átalakítását, és definiálja szerepét és tennivalóit a bérlakáspolitikában. Ez segíthet abban, hogy megszülessen a valós politikai akarat a magyar bérlakáshelyzet rendezésére, hiszen vitathatatlan sürgető feladat a kiszámítható lakásviszonyok megteremtése Magyarországon.

    A konferencia öt panelbeszélgetése még számos fontos kérdést érintett, a problémák mellett hallottunk lehetőségekről és jó gyakorlatokról. A következő hetekben az igylakunk.hu-n induló sorozatunkban sorra bemutatjuk ezeket.

    A rendezvényről készült sajtóközlemény itt olvasható: http://www.igylakunk.hu/tle-sajtokozlemenyek/item/988-uj-megoldasokra-van-szukseg-a-berlakasrendszerben 

    Videó a sajtótájékozattóról: http://www.igylakunk.hu/videok?task=play&id=49&sl=cats&layout=listview 

    További konferenciaanyagok

  • Társadalmi egyeztetésen a lakóépületek energiahatékonysági pályázati felhívása

    A 115 milliárd forintos hitelprogram biztosítja a lakosság épületenergetikai beruházásaihoz szükséges forrást a lakóépületek energiahatékonyságának, valamint a lakóépületekhez kapcsolódó megújuló energiaforrás alkalmazásának növelése érdekében - tette hozzá.

    A nulla százalékos kamattal elérhető hitelből várhatóan több mint 50 ezer lakás vagy családi ház energetikai felújítása valósítható meg a következő években - ismertette Rákossy Balázs.

    A programhoz 105 milliárd forintot a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop), 9 milliárd forintot pedig a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (Vekop) visszatérítendő pénzügyi kerete biztosít.

    Az államtitkár szerint a végleges termékleírás várhatóan 2016 decemberében jelenik meg, a hiteligénylések benyújtása pedig 2017 első negyedévében kezdődhet meg a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által kialakított MFB Pontok hálózatában.

    Szabó Zsolt szerint ilyen széleskörűen meghirdetett pályázat korábban nem volt.

    A kamatmentes hitel sokféle épületenergetikai célra, egyebek mellett a lakóingatlanok hőszigetelésére, fűtési vagy melegvíz-rendszerek korszerűsítésére, illetve napkollektoros rendszerek telepítésére is, és könnyített feltételekkel vehető fel - mondta a tárca államtitkára. A vissza nem térítendő támogatások esetén sokkal szigorúbbak a feltételek, emellett a kétféle támogatás nem zárja ki egymást. A kamatmentes hitellel ki lehet majd egészíteni az Otthon Melege program pályázatát is - tette hozzá.

    Tájékoztatása szerint a pályázati kiírás várhatóan decemberben, de legkésőbb jövő januárban jelenik meg. A csaknem 120 milliárd forintos kerethez több mint 105 milliárd forintot a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop), csaknem 10 milliárd forintot a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (Vekop) biztosít - jelezte Szabó Zsolt.

    A pályázati felhívás 2022-ig, illetve a forrás kimerüléséig lesz nyitva. Az uniós visszatérítendő támogatás alkalmazása ugyanakkor azt is jelenti, hogy a keret visszatöltődik, tehát lesz lehetőség arra, hogy később újabb jelentkezők is igényelhessenek ebből a forrásból - emelte ki a fejlesztési tárca államtitkára.

    A részletekről szólva az államtitkár elmondta: a teljes összeg 75 százalékát igényelhetik családi házban élők, 25 százalékát a társasházak és lakásszövetkezetek. Családi házak esetében 1-10 millió forint közötti, társasházaknál lakásonként 1-7 millió forint közötti összegre lehet pályázni.

    Kiemelte: a visszatérítendő támogatás igényelhető szinte minden célra, amivel energiát lehet megtakarítani, egyebek mellett épületek szigetelésére, nyílászárók cseréjére, a fűtés teljes korszerűsítésére, beleértve a kazánok cseréjét kondenzációs kazánra, emellett a megújuló energiaforrásokra való áttérésre, illetve az elektromos rendszerek felújítására is. A beruházásokhoz 10 százalékos önrész szükséges, a költségek 90 százaléka fedezhető a támogatásból.

    A szerződés megkötése után a tervezett beruházást 18 hónapon belül kell megvalósítani, a törlesztésnél a türelmi idő 12 hónap, a kamatmentes hitel futamideje 20 év is lehet. Az igényléseket a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által kialakított MFB Pontok hálózatában lehet majd benyújtani.

    Szabó Zsolt elmondta: számításaik szerint a keret mintegy 50 ezer igénylőnek lenne elég, ha csak szigetelést és nyílászáró-cserét hajtanának végre, de ha a fűtés korszerűsítését vagy megújuló energia alkalmazását is tervezik, akkor 25 ezer körül lehet ez a szám.

    Forrás: kormany.hu / MTI

  • Egyre több a CSOK-igénylő

    Egyre többen vásárolnak vagy építenek lakást, házat. Ez pedig abból is látszik, hogy egyre többen veszik igénybe az otthonteremtési kedvezményt - mondta Dömötör Csaba.

    2015 júliusa óta 32 100 csok-kérelmet hagytak jóvá, ezek összértéke 73 milliárd forint, a kedvezményezettek száma tehát meghaladta a 30 ezret.
    Dömötör közölte, hogy megvan a pénzügyi fedezete a további támogatásnak, a jövő évi költségvetésben ugyanis 211 milliárd forintot biztosítanak otthonteremtésre.

    Novák Katalin azt mondta, az otthonteremtési program a gyermekvállalást tervező fiatalokat kiemelten segíti. Úgy látják, hogy a csok-támogatottak jelentős része szeretne még a jövőben gyermeket vállalni.

    Hangsúlyozta, a csok célja nem pusztán a gazdaság fellendítése az építőipar támogatásán keresztül, hanem a magyar családok gyermekvállalásának a támogatása. 

    A részletes adatokat ismertetve kijelentette, az otthonteremtési program továbbra is töretlen népszerűségnek örvend, az érdeklődés nem csökken. Ezt mutatja, hogy a szeptemberi adatokhoz viszonyítva októberben a befogadott kérelmek száma és összege is 10-10 százalékkal emelkedett.

    Folyamatosan nő az új lakás vásárlására, illetve építésére igényelt támogatások mértéke, 2015 második félévének havi átlagos adataihoz képest idén január és október között az új lakásra vonatkozó támogatást igénylők száma több mint négyszeresére növekedett.

    Az új lakás építésére vagy vásárlására vonatkozó csokot a támogatottak több mint a fele megelőlegezett formában vette igénybe, ők tehát további gyermekeket terveznek - közölte Novák Katalin.

    Forrás: kormany.hu

  • Erdőt építenek az újpesti lakópark teraszaira

    Az új lakónegyed a Szent István tér és a Duna között húzódna, és az elképzelések szerint a megszokottnál több és intenzívebb zöldfelületet nyújtana. A 17 emeletes Metrodom Panorama lakóházakon speciális teraszokat alakítanának ki, hogy elbírják a durván 1 köbméteres betonteknőben növekedő, 3-6 méteres fákat.

    A tervező Hajnal Építészeti Iroda a lakóktól független automatikus öntözőrendszerekkel oldaná meg a vízellátást, és ipari alpinistákkal a kertészeti teendőket, hogy a szakembereknek ne kelljen átmenni a lakásokon. A lakóknak így nem lenne más teendője, mint élvezni a zöld kilátást.

    Az egykori bőrgyár területén található telek jelenleg üresen áll, az építkezés tavasszal kezdődik, és várhatóan 2018 végére fejeződik be. A növényzet folyamatosan benövi majd az épületet, és jó öt év kell majd ahhoz, hogy az erdősített toronyházak elnyerjék a címlapképen látható formájukat.

    Forrás: Realista.hu

  • Új megoldásokra van szükség a bérlakásrendszerben

    Több megfizethető bérlakás, többféle csoportnak, több szereplővel

    Magyarországon adottság a magánlakástulajdon magas aránya. Ugyanakkor alapvető hiba a tulajdonszerzés és a lakásbérlés „hitvita” szerű szembeállítása. Egy egészséges lakáspolitikának célja a magánlakásépítés, a lakásfelújítás és a bérlakásrendszer támogatása is.

    A megfizethető bérlakások iránti igény többszöröse a rendelkezésre álló bérlakások számának, és egyre növekszik. A lakásbérlet logikus és gazdaságilag indokolt megoldás bizonyos élethelyzetekben. Önkormányzati lakásépítés érdemi volumenben évtizedek óta nincsen, a meglévő önkormányzati bérlakások nagyobb része a legalacsonyabb jövedelmű rétegekre fókuszál.

    A megfizethető bérlakás nyújthat megoldást akkor, amikor a háztartás saját forrásaiból képtelen egy megfelelő, munka- és oktatási lehetőségekhez, szolgáltatásokhoz közeli lakást vásárolni (szegény háztartások, pályakezdő fiatalok), illetve amikor a lakástulajdonnál rugalmasabb lakhatási lehetőségre van szükség (például munkavállalás vagy tanulás miatt).

    Olyan bérlakásszektorra van szükség, amelyben a jelenleginél sokkal több megfizethető bérlakás elérhető, és amelyben a különböző társadalmi csoportok megtalálják a szükségleteiknek megfelelő lakást, ez pedig többféle eszköz egyidejű alkalmazásával érhető el. A bérlakásrendszer bővíthető építéssel, a meglevő közösségi állomány felújításával, vásárlással, valamint magántulajdonú lakásoknak a közösségi bérlakások körébe történő bevonásával is. A konferencia résztvevői szerint egy jól működő bérlakásszektor sokszereplős: egyaránt szerepet vállal benne az állam, az önkormányzatok, a piaci szféra, lakástársaságok, szakmai és civil szervezetek.

    Bérlakások és munkaerő-mobilitás

    Egy újragondolt bérlakásrendszer megfizethető, rugalmas lakhatási lehetőségeket kell, hogy kínáljon azoknak a családoknak, akik jobb munkalehetőségek miatt elköltöznének. Napjainkban egyre súlyosbodó probléma az, hogy a több munkahely-lehetőséggel rendelkező városokban nincs elegendő bérlakás, ráadásul az utóbbi időben jelentős mértékben emelkedtek a lakbérek. A megfizethető bérlakások nagyobb kínálata a cégek számára is növelné az elérhető munkaerőt, ezért ezek megteremtésében a munkáltatók is szerepet játszhatnak, például bérlakások létesítésével, lakbértámogatással.

    A bérlakásépítés építészeti szempontjai

    Közösségi lakásépítés Magyarországon érdemi volumenben évek óta nincsen. Az új bérlakások építése mellett szól, hogy ismert minőségben, tervezett üzemeltetési szempontok mellett történik az épületállomány kialakítása. Az ipari centrumokban fellépő bérlakáshiány megoldásában az építésnek kulcsszerepe van.

    A rövidtávú haszonra koncentráló, piaci preferenciák helyett hosszú távú gondolkozásmód szükséges. Olyan tartós építészeti és társadalmi értékeket képviselő lakóegyütteseket kell létrehozni, amelyek igazodási pontot jelentenek a piaci fejlesztéseknek. Ennek eszköze a „közpénzből csak minőségi és hatékonyan fenntartható lakásokat” elve.

    Nagyobb volumenű bérlakásépítéseket elsősorban városi környezetben, ún. barnamezős beruházásban célszerű megvalósítani, oly módon, hogy a közösségi források segítségével előremutató lakástípusok szülessenek, tartós minőséggel, gazdag műszaki tartalommal, kedvező rezsiköltségekkel és élhető környezettel.

    Bérlakásépítés finanszírozása

    A magyarországi bérlakásépítés alacsony szintjének alapvetően megfizethetőségi okai vannak. Egy új építésű bérlakás piaci bérleti díját a társadalom túlnyomó része nem tudja megfizetni. A TLE által javasolt közösségi bérlakásépítési modellben a bérlő érdemben hozzájárul a bérleti díjhoz, az állam pedig olyan rendszert alakít ki, amiben olcsón, kedvező finanszírozási költségek mellett, jó minőségű lakások épülnek.

    A TLE által javasolt közösségi bérlakásépítési modell finanszírozása

    A bérlői célcsoport a bérből, fizetésből élő, az egzisztenciájuk elején álló, gyermeket vállaló fiatal családok. A javasolt finanszírozási modell kiinduló pontja az 1.000,- Ft/nm/hó bérleti díj. Ez akkor lehetséges, ha a bérlakásépítések támogatást kapnak: a javasolt modellben a beruházási érték 50%-a támogatás, 50%-a 3,5%-os kamatozású hitel, de természetesen számos egyéb finanszírozási arány, modell is felírható. A támogatás EU-s, vagy költségvetési forrásból történhetne, a kedvező kamatozású hitelt EIB, MNB, vagy MFB forrásokból lehetne biztosítani.

    Egy ilyen modellben ötezer bérlakás felépítése 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, és 40 milliárd forintos kedvezményes hitelt igényelne 1.000 forint/nm/hó lakbér mellett. A hitel visszafizetése a bérleti díjból történne, ezt követően jelentős tehermentes bérlakásállomány állna rendelkezésre.

    Innovatív, költséghatékony megoldások használt lakások bevonásával

    Hazai és külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a bérlakásállomány további innovatív, költséghatékony eszközökkel is bővíthető, akár a meglevő magántulajdonú lakásállomány közösségi bérlakások körébe történő bevonásával is. Az elmúlt években több civil szervezet teremtett így biztos és fenntartható lakhatási lehetőséget szociálisan nehéz helyzetben lévő, akár hajléktalan emberek számára. Ahhoz azonban, hogy a rászorulók érdemi részét elérjék az ilyen típusú programok, fontos lenne, hogy ezek is beépüljenek a lakáspolitika eszköztárába.

    A bérlakásszektor ily módon történő bővítésére a Városkutatás Kft. és a Habitat Magyarország együttműködésében született szakpolitikai javaslat ún. Szociális Lakásügynökségek közvetítésével kapcsolná össze a lakástulajdonosokat és a megfizethető bérlakást kereső bérlőket.

    A Városkutatás Kft. és a Habitat Magyarország által kidolgozott SZOL-modell

    A modellben a tulajdonos hosszabb távra, legalább 3 évre átadja lakását egy ún. Szociális Lakásügynökség kezelésébe, amely azt megfizethető bérlakásként működteti. A konstrukció biztos és folyamatos bevételt garantál a lakástulajdonosok számára, illetve elérhetővé tesz olyan kedvezményeket, amelyek más bérbeadókat nem illetnek meg (pl. adókedvezmény, adóelengedés). A SZOL garantálja az ingatlan állapotának megőrzését is. Az előnyökért cserébe a tulajdonosok vállalják, hogy a piaci lakbérnél alacsonyabb áron adják bérbe lakásukat a Szociális Lakásügynökségnek.

    A bérlők számára a modell azért vonzó, mert kedvező áron, a piaci lakbér alatt, hosszú távra tudják kivenni a lakásokat. A bérlők rászorultságuk mértékében lakbértámogatásra is jogosultak lennének. A legnehezebb helyzetű családok számára a SZOL-ok egyéni szociális munkát is biztosítanának.

    A szabályozás is újragondolásra szorul

    A megfizethető bérlakásállomány jobb működéséhez, érdemi bővítéséhez a bérlakásszektor szabályozásának újragondolására is szükség van. Olyan szabályozási környezet kialakítása a cél, amelyben mind a bérbeadókat, mind a bérlőket megfelelő jogi garanciák védik, és minden szereplő érdekelt a rendszer fenntartásában. Az államnak kulcsszerepe van abban, hogy a szabályozási környezet újragondolásával, és anyagi ösztönzőkkel segítse egy megfizethető bérlakásszektor kialakítását.

    Összefoglaló a konferenciáról: http://www.igylakunk.hu/blogok/item/993-halaszthatatlan-a-kiszamithato-berlakasrendszer-megteremtese 

    Videó a sajtótájékozattóról: http://www.igylakunk.hu/videok?task=play&id=49&sl=cats&layout=listview 

    További konferenciaanyagok

  • Decemberben érkezik a felújítási ingyenhitel

    A korábbival ellentétben nem csak lakóközösségek, hanem minden magánszemély pályázhat.

    A program legjelentősebb célcsoportját a "kockaházak" tulajdonosai jelenthetik, amelyek kb. 60%-a építésük óta nem esett át energetikai korszerűsítésen. Ebben a körben a legmagasabb az energia-megtakarítási potenciál, mivel itt a legmagasabbak a rezsiköltségek.

    A TLE véleménye szerint a lakásállomány energetikai korszerűsítési nem tűr halasztást, s bár a korábban erre előirányozott EU-s forrásokat a kormány át akarja csoportosítani (Brüsszel egyelőre nem hagyta jóvá), az családok számára igényelhető támogatott hitel fontos intézkedés. A hitelkonstrukció akkor tud működni, ha a korszerűsítés által elért megtakarítások fedezik a hitel törlesztését.

     Lázár újra megerősítette ma, hogy a kormány nem tervezi vissza nem térítendő uniós forrás kiosztását a magyar lakosságnak.

    A Portfolio a minisztert idézi, miszerint "több tízezres lesz az érdeklődés" az új program iránt, és a 120 milliárdosnak mondott, döntő részben uniós hátterű keretösszeg felfelé nyitott lesz. A 120 milliárd úgy jön össze, hogy:
    - 105,2 milliárd forintos keretösszegű hitelt lehet majd felhasználni a Közép-Magyarországon kívüli térségben, amely a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program (GINOP) legfrissebb, október közepi pályázati menetrendjében már benne van decemberi meghirdetési céldátummal (GINOP - 8.4.1/A -16 Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel)
    - 9,41 milliárd forintos keretösszegű hitelt lehet majd felhasználni a Közép-Magyarországon belüli ingatlanok energiahatékonysági felújítására, ami a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) legutóbbi, szeptemberi éves pályázati menetrendjében szintén benne volt már.
    - További legalább 5 milliárd forintot ad majd saját (magyarországi) forrásból az MFB, azaz a magyarországi források segítségével lesz majd felfelé nyitott a program.

    Lázár szavai szerint decemberben jelenik meg a kormány hivatalos oldalán a pályázati felhívás (ezt megelőzően feltehetően lesz még egy kötelező 10 napos társadalmi egyeztetés is), így ténylegesen pályázni majd csak a jövő év elejétől lehet. Ez a miniszter jelzése szerit úgy történik majd, hogy az országszerte már most elérhető 430 MFB Pont egyikébe kell bemennie a pályázónak és ott kell benyújtania az összes dokumentumot.

    Arról nem beszélt Lázár - írja a Portfolio -, hogy a júniusi bejelentéshez hasonlóan valóban nulla százalékos, hosszú, akár 20 éves futamidejű hitelt tud-e majd felvenni a felújításokra a lakosság, de azt leszögezte, hogy minden természetes személy pályázhat, nemcsak a lakóközösségek. Szavai szerint ez lényeges változás az MFB júniusi bejelentéséhez képest.

    Lázár jelzése szerint a most elinduló programban is elegendő lesz a 10%-os önerő, s ha a júniusban bejelentett program főbb keretei nem változtak, a következő feltételekre lehet számítani:
    - Elegendő lesz a tervezett felújítás 10%-át önerőként felmutatni, a többi 90%-ot nulla százalékos kamatozású hitelből valósíthatják meg a háztartások (panelben, társasházban élők, illetve családi ház tulajdonosok).
    - A családi házak esetében maximum 10 millió, a társasházaknál lakásonként maximum 7 millió forint igényelhető a júniusi bejelentés szerint, amivel legalább 50 ezer lakóegység felújításának támogatás volt a cél (most is több tízezer kérelem esélyéről tett említést Lázár).
    - A hitel igényelhető lesz a lakóingatlanok hőszigetelésére, fűtési vagy melegvíz-rendszerek korszerűsítésére, vagy például napkollektoros rendszerek telepítésére.
    - Maximum 20 éves futamidőre kérhető a hitel és minden ügyfél esetén egyedi hitelbírálatot végeznek majd el az MFB Pontokon keresztül, és az így megállapított ügyfélkamat, illetve a nulla százalékos kamat közötti különbség fogható fel állami (uniós) támogatásként.

    A Portfolio szerint is nagy érdeklődés várható, a szükséges önerő azonban valószínűleg sokaknak gondot jelenthet. Az önerőn túli teljes összeg hitel lesz, vissza nem térítendő rész nélkül. Az igénylőknek hitelbiztosítékot kell benyújtaniuk, s az esetlegesen már jelzáloggal megterhelt ingatlanok nem biztos, hogy elég fedezetet jelentenek.

    A korszerűsítés lezárulta után néhány évvel helyszíni ellenőrzést kell végrehajtani, hogyteljesült-e a vállalt energiamegtakarítás és ha nem, mennyivel maradt el tőle. A jelenlegi támogatási szabályok alapján a vállalt indikátor 75%-a alatti teljesítés esetén mérlegelés nélkül fel kell bontani a támogatási szerződést és vissza kell fizettetni a hitelt a kedvezményezettel.

    Forrás: kormany.hu,Portfolio

  • Nem csökken a kereslet az építési telkek iránt

    Részletek az interjúból:

    Mennyire érződik az értékesítéseken a kormányzati ösztönzők hatása?
    2015 végén az áfacsökkentés és a CSOK kibővítésének bejelentése után azonnal óriási érdeklődés mutatkozott mind a lakóingatlanok, mind a lakóprojekt-fejlesztésre alkalmas telkek iránt. Fél év alatt rengeteg építési telket sikerült eladnunk, Budapesten gyakorlatilag már alig maradt ilyen a portfóliónkban.

    Az áfacsökkentés 2019 végéig van érvényben. Számítanak arra, hogy emiatt két év múlva le fog csengeni az érdeklődés?
    Azt gondoljuk, hogy a 4 év tökéletes időtáv, ennyi idő alatt nagyobb ingatlanberuházások is megvalósíthatók. Mi több olyan telket is értékesítettünk, amelyen 600-700 lakásos társasház is felépíthető, ezek iránt továbbra is óriási kereslet mutatkozik.

    Milyen változásokra számít a lakáspiacon a következő években?
    Budapesten nagy ütemben fog bővülni a kínálat az elkövetkezendő években, és ez a bővülés most még találkozik a kereslettel, de 1,5 év múlva el tudom képzelni, hogy túlkínálat alakul majd ki bizonyos területeken, ami az árak csökkenésével is járhat. Mindez persze jelentős mértékben függ attól, hogy hogyan alakul a külső kamatkörnyezet. Nagyon sokan vesznek most befektetési céllal lakásokat, hiszen a bérbeadással realizálható hozamok mind rövid, mind hosszú távon kedvezőnek tűnnek. Arra számítunk azonban, hogy ha elindul a kamatlábak emelkedése, az csökkentheti a keresletet az ingatlanpiacon.

    A teljes interjú a Portfolio weboldalán olvasható.

  • Kártalanítást kérhetünk az építési szabályok hátrányos változásakor
    Az építési törvény szerint kártalanítás akkor jár, ha egy ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg vagy korlátozza, és ebből a tulajdonosnak kára származik.

    Az értékvesztést kompenzálni kell

    Amennyiben azt észleljük, hogy településünkön az építési előírások számunkra hátrányosan változnak meg, akkor érdemes azt nem annyiban hagynunk, hanem az építési törvény alapján járó kártalanítást érvényesítenünk, és szükség esetén ehhez értő szakember segítségét kérnünk – mondta Karika Márton, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédje.

    A kialakult bírósági gyakorlat az építési törvény e szabályozásával a tulajdonhoz való jogot védi. Az Alkotmánybíróság megállapította e körben, hogy a közjogi beavatkozás következtében az érintett ingatlanban bekövetkező értékvesztést az államnak, helyi önkormányzatnak kompenzálnia kell,ez a kompenzáció a tulajdonosnak járó kártalanítás.

    Nem jár kártalanítás viszont a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, továbbá az építési törvény szerinti változtatási tilalom, valamint szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében.

    A régi és az új érték közötti különbség a kártérítés összege

    Az építési törvény a tulajdonos mellett a haszonélvezőt is feljogosítja - akár a tulajdonossal együtt, akár külön eljárásban – a kártalanítás iránti igény érvényesítésére – tette hozzá az ügyvéd.

    A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. A kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzat, illetve a kerületi önkormányzatok érdekeltségébe tartozik.

    Az építési törvény szerint a kártalanítás összege megegyezik az érintett ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözettel. Annak a kérdésnek a tisztázása, hogy az építési jogok sérültek-e, és az érintett ingatlan forgalmi értéke csökkent-e, az szakértői bizonyítást igényel – tette hozzá az ügyvéd.

    Forrás: Origo

  • Kötelező biztosítás építkező családoknak?

    Milyen tartalmú rendelet várható és mikorra? Milyen áremelkedéssel és egyéb következményekkel járhat mindez a jövőbeli építkezőkre? Ezeket a kérdéseket járja körül a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) alábbi elemzése.

    Sok tízezer építkezni vágyó család számára volt jó hír az év elején, hogy ezentúl nem kell építési engedélyt kérni a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanok számára. Az építési hatóságok kivonása a rendszerből azonban jelentősen megnövelte a műszaki tervezők és kivitelezők felelősségét egy-egy épület szakszerű megvalósításával kapcsolatban.

    „Az építőipart érintő kötelező felelősségbiztosítás bevezetése egyértelműen az építtetők érdekét szolgálja, hiszen nem csupán az építkezés idején, hanem az azt követő években bekövetkező károkra is biztosítási fedezetet kínál – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Ez fontos előny, hiszen az építési vállalkozások területén a mai napig jellemző a kivitelező cégek néhány év működés utáni felszámolása, fantomcégek működtetése, ami a jogos garanciák, szavatosságok érvényesítését sok esetben lehetetlenné teszi.”

    A törvénymódosítás nem kötelezettségként, csupán lehetőségként írja elő a kormánynak a rendelet megalkotását és kihirdetését. Ezért elképzelhető, hogy a bevezetésére csupán a jövő évben vagy akár még később kerül sor. Ennek ugyanakkor kevés az esélye, így már most érdemes megvizsgálni, vajon az előírt biztosítások mekkora összeget jelentenek egy-egy új épületre vetítve.

    Átlagosan legalább 200 ezer forinttal növekedhet egy családi ház megvalósításának költsége

    A tervezett kötelező biztosítás zömmel azoknak a mikro- és kisvállalkozásoknak jelent majd pótlólagos terhet, amelyek idáig rendszerint írásbeli megállapodás nélkül, ennek megfelelően kapcsolódó biztosítások nélkül végezték a munkájukat. A vállalkozók jó eséllyel a megrendelőre igyekeznek majd hárítani a pótlólagos kiadásokat, melyeknek becsléséhez célszerű a piacon már meglévő biztosítások díjszintjét alapul venni.

    A kiszivárgott adatok szerint 50 millió forint alatti beruházási költségkeretig a tervezés esetében káronként minimum 2 millió, míg az építés-szerelés esetében legalább 10 millió forintnyi limittel rendelkező felelősségbiztosítást kell megkötni.

    Egy maximum 50 millió forintos családi ház építés-szerelési biztosításának éves díja 130-160 ezer forint között mozog. Ha a szerződést követő 3 év káreseményeire is kell majd fedezetet nyújtani, ez további modulok, és az ezekhez kapcsolódó pótdíjak beépítését jelentheti.

    Egy 10 millió forintos tervezői árbevétellel rendelkező mérnök évi 130-190 ezer forintért köthet olyan felelősségbiztosítást, amely nem terjed ki a felelős műszaki vezetésre. Ez utóbbi szintén további díjat jelent, de ha lakásonként 300-400 ezer forint körüli tervezési díjjal számolunk, akkor az arra eső biztosítási költség nem fog 15-20 ezer forintnál magasabb plusz költséget jelenteni.

    A megkérdezett biztosítók várhatóan a jelenleg elérhető biztosítási termékekkel – kiegészítő szolgáltatások alkalmazásával – ki tudják majd elégíteni a rendeletben megjelenő feltételeket, ám számolni kell azzal, hogy a biztosítást kötők köre jelentősen felhígul: a fedezetközösségbe az eddig is felelősen működő cégek mellé sok, kevésbé megbízható építési vállalkozás is bekerül. Ez jelentősen emeli majd a kockázatot, ami akár komolyabb díjemelést is jelenthet. Ezért egy családi ház esetében a kötelező felelősségbiztosítás bevezetését követően reálisan átlagosan legalább 200 ezer forintnyi költségnövekedéssel számolhatunk.

    Bár szivárogtak már ki információk a várható feltételekről, hivatalos paraméterek híján a biztosítók kínálatában egyelőre az eddig is ismert építés-szerelési és különféle szakmai felelősségbiztosításokkal találkozhatunk. Mivel a kiszivárgott adatok szerint a tervezett rendelet igen alacsony minimális limiteket állapít meg (a hazai gyakorlatban pedig a szerződők ezektől felfelé jellemzően nem térnek el), a biztosítók várhatóan nem fognak nagy üzletet látni ebben az új előírásban, és kevés új terméket fognak erre az igényre fejleszteni. Az alapvetően eltérő felelősségi körök, illetve az eltérő időszakokban zajló tevékenységek, miatt az építési felelősségbiztosítás kötelezővé tételét követően sem jelennek majd meg egységes csomagok: a tervezésre, illetve a kivitelezésre a jövőben is külön biztosítási termékek vonatkoznak majd.

    Érdemes lesz betartani

    A rendelet – ha megjelenik – várhatóan rögzíti majd, hogy az előírt felelősségbiztosítás nélkül a kivitelezés nem kezdhető meg, annak meglétét az építésügyi hatóság folyamatosan ellenőrizheti, hiányában pedig azonnal leállíthatja az építkezést. A súlyos szabálytanságnak minősülő hiányosság emellett komoly hatósági bírság kiszabását is eredményezheti.

    Mit tegyünk, amíg nem kötelező a biztosítás?

    „Egy családi ház építése több évre, évtizedre szóló beruházás. Ezért a gondos építtetők széles körű tájékozódás, alapos mérlegelés alapján választják ki mind a tervező, mind a műszaki vezető, mind pedig a kivitelező személyét. E mérlegelés fontos elemének kell lennie már most is, hogy probléma esetén az adott szakember tevékenysége mögött milyen biztosítói fedezet áll. Sok százezres vagy milliós követelések, évekig tartó perek elkerülése múlhat a megfelelő döntésen – hívja fel a figyelmet a FBAMSZ szakértője.

    A Magyar Építész Kamara honlapján felhívja a figyelmet, hogy mivel az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez jelenleg még nem kötelező a tervezői felelősségbiztosítás megléte, hiszen a bevezetés időpontját és a vonatkozó részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet még nem jelent meg, jelenleg jogszerűen semmilyen szerv nem ellenőrizheti ezen biztosítások meglétét, az esetlegesen erre utaló ügynöki, üzletkötői próbálkozásoknak valós alapja nincs.

    Forrás: Target Communications

  • A biztonságos lakáshiteleket keresik a magyarok

    2016 első felében a teljes lakáshitel-állomány 2953 milliárd forint volt, ami a GDP 8,7%-át teszi ki. Ebben az időszakban az előző év azonos időszakához képest nőtt az engedélyezett hitelek száma és összege. Az emelkedés az állami támogatással és a támogatás nélkül odaítélt hitelek számában és összegében egyaránt megfigyelhető volt.

    image001

    image001

    A szerény kamatcsökkenés ellenére az új lakáshiteleknél az idén meg indult az emelkedés – írja elemzésében a BankRáció.hu. Ezt mutatja az is, hogy a bankok ajánlatait összehasonlítva 2016 első kilenc hónapjában - éves összevetésben - a lakáshitelek iránt érdeklődők száma 64 százalékkal, a lakáshitel-felvevők száma pedig 87 százalékkal nőtt.

    Főleg használt lakásra

    A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakások vásárlása dominált, három folyósított lakáshitelből kettő ezt a célt szolgálta – írja a KSH. 2016 I. félévében a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek összege 158 milliárd forintra bővült, ami 52%-kal több, mint egy évvel korábban.

    lakashitelek celok

    2015 I. félévéhez képest az építéshez nyújtott hitelek száma 42%-kal, összegük háromnegyedével, az átlagos hitelösszeg 1 millió forinttal nőtt.

    Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 23%-kal, összegük több mint egyharmaddal emelkedett, miközben az egy új lakás vásárlására folyósított hitel összege átlagosan 5,7-ről 6,3 millió forintra nőtt.

    A korszerűsítési, bővítési hitelek száma 2016 I. félévében ötezerről hatezerre (19%-kal), összegük több mint 3 milliárd forinttal (34%-kal) nőtt az egy évvel korábbi időszakhoz képest, és az átlagos hitel értéke a korábbi 2,1-ről 2,4 millió forintra emelkedett. A hitelcél jellegéből adódóan az egy folyósításra jutó átlagos összeg kevesebb mint fele a teljes állomány 5,2 millió forintos átlagának.

    Az említett főbb hitelcélok mellett a hitelkiváltások száma és összege 62%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor az átlagos összegük nem változott jelentősen. A 2015. I. félévi 4,9 millió forinthoz képest átlagosan 4,8 millió forint jutott egy e célból hitelt felvevő ügyfélre 2016 első hat hónapjában.

    Kedvező a befektetőknek is

    A jegybanki alapkamat és annak következtében a hitelkamatok továbbra is történelmi mélyponton vannak Magyarországon, ami a növekvő ingatlanárak ellenére továbbra is a lakáspiac felé tereli a befektetőket. Emellett ugyanakkor a GDP és a reálbérek is nőnek, ami a saját célra történő vásárlást is könnyebbé teheti. Legalábbis azokon a helyeken, ahol az ingatlanárak emelkedése még nem haladta meg a bérek növekedésének ütemét.

    Kiszámítható hiteleket keresünk

    Egyre fontosabb a lakáshitelesek számára a kiszámíthatóság - derül ki a BankRáció.hu összeállításából. Az idén ugyanis többségbe kerültek a hosszabb távra - legalább egy évre - fix havi törlesztőrészletet garantáló hitelek. Egyre többen érdeklődnek ugyanis a legalább 1-15 évig fix havi törlesztésű hitelek iránt. Régiós összevetésben még mindig magas az új lakáshitelek piaci átlagkamata, de a piacon elérhető legjobb hitellel csökkenthetőek a hitelkiadások. A legolcsóbb és legkedvezőtlenebb lakáshitelek között komoly eltérések vannak.

    A lakáshitelek kamatai az elmúlt években egyre csökkentek, a legfrissebb jegybanki adatok szerint jelenleg 5,02 százalék az átlagkamat. A legolcsóbb hitel megtalálásához az elmúlt években nagy fejlődésen keresztülment kalkulátorokat érdemes használni. A Pénzcentrum próbaszámítást végzett a pénzintézetek felületén és kiderült, hogy a 2 százalékos kamat sem elérhetetlen. 

    Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium, KHSPénzcentrum, Origo

  • Két és félszeresére nőtt a tervezett lakásépítések száma

    A 2016 elején bevezetett intézkedések – elsősorban az áfakedvezmények és a CSOK – egyértelműen pozitívan befolyásolták lakásépítéseket számának növekedését. A lakásállomány minőségi megújítását szolgáló megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez és hosszú távú fenntartásához szükségesnek tartunk néhány további intézkedést.

    Kiemelt jelentőségű kérdés az épülő lakások minősége. Most alakul a jövő város- és faluképe, lakhatási minősége. Emiatt is fontos, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot.

    Kulcskérdés, és sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása, amelynek súlyosbodó hiánya már rövidtávon a lakásépítések korlátja lehet.

    Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja az áfakedvezmények és a CSOK fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig.

    Javasoljuk továbbá egyértelműsíteni a CSOK elbírálás folyamatának felelősségi köreit: a támogatásra való jogosultság elbírálásáért a folyósító pénzintézet, a valóságnak megfelelő adatszolgáltatásért pedig az igénylő magánszemélyek felelnek.

    A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    2016 I-III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
    • az épített lakások száma Budapesten 22, a megyei jogú városokban 29, a többi városban 5,9%-kal nőtt, a községekben ugyanakkor 4,9%-kal csökkent;
    • a természetes személyek által épített lakások aránya 58-ról 49%-ra esett, a vállalkozások által építetteké 41-ről 51%-ra emelkedett;
    • az új lakóépületek között 56-ról 47%-ra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben használatba vetteké 34-ről 43%-ra nőtt;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel, 94 m2-re csökkent;
    • a kiadott lakásépítési engedélyek és bejelentések száma együtt 21.414 volt, majdnem két és félszerese, ezen belül Budapesten és a megyei jogú városokban közel háromszorosa az előző év azonos időszakinak;
    • a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 90%-kal több, összesen 9.172 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma (4.989 darab) 50%-kal emelkedett.

    Óriásiak az országon belüli területi különbségek mind az épített lakások, mind a kiadott engedélyek, illetve bejelentések számát tekintve:

    megyei megoszlas201601 09

    A KSH lakásépítési gyorsjelentését ITT olvashatja, a részletes adattáblák ITT találhatók.

    Részletes elemzésünk a cikk alatti letölthető dokumentumban olvasható.
    ---
    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

    A hosszú távú kiszámíthatóság – amely kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából – tovább erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása hosszabb időszakra biztosított lenne.

    Ezt erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

    A támogatási rendszer és a lakásügy koherens kezelése érdekében továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

    A lakásépítések számának növeléséhez elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok a potenciális helyszíneket előkészítsék a magánépítkezők, illetve a beruházók számára. E nélkül rövid időn belül hiány lesz a beépíthető területekből, ami gátja lesz az új lakások építésének.A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek.

    A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa.

    Fontos lenne ugyanakkor minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.

  • A keleti országrészt alig érinti a lakásépítés felfutása

    Nyugat-Dunántúlon (1.538 db), Budapesten (1.416 db) és Pest megyében (896 db) épült a legtöbb lakás eddig 2016-ban. Dél-Alföldön (459 db), Közép- (323 db) és Dél-Dunántúlon (285 db), valamint Észak-Alföldön (323 db) közepes volt a termés, míg Észak-Magyarország (67 db) messze leszakadva áll a sor végén.
    Az összes lakásépítési bejelentések és engedélyek számának (21.414 db) országos eloszlása ugyanezt a képet mutatja.

    megyei megoszlas201601 09

    Nyugat-Magyarország és Balaton-part
    Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint az ország nyugati felének nagyvárosaiban nagyjából egységes a fellendülés: Székesfehérváron és Győrben már a tervasztalról is eladhatók a lakások, a befektetők versenyeznek a központi, jó helyen lévő telkekért, továbbá Sopronban is dübörög a piac - holott a nagy árboom még valószínűleg hátra van.

    A most zajló építkezések korábbi tervek megvalósulásai, melyek egyre inkább kiszorulnak a város peremére. A soproni és részben a győri piacot elsősorban nem a CSOK hajtja, hanem a közeli ausztriai munkalehetőség, ami már évekkel ezelőtt felverte az árakat" - hívta fel a figyelmet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Hozzátette, Pécsen és Zalaegerszegen a válság miatt elhalasztott projektek indultak újra a kereslet élénkülésére reagálva. Tatabányán évekig nem épült nagy beruházás, most viszont két nagyobb lakópark kínálatából lehet választani. Nagy a mozgolódás Veszprémben is; ott kb. 1100 lakás építésére van engedély.

    A Balaton-parti települések külön részpiacot jelentenek; itt a válság alatt is bátran építettek a beruházók. Balatonfüreden társasház építéséhez telket találni már-már csodaszámba megy, emiatt a telekárak néhol megkétszereződtek idén. Kb. 300 lakás kapott építési engedélyt, valamint 2-3 nagyobb projektet készítenek elő. Siófok a befektetők paradicsoma: sorra indulnak új (vagy újra indított) projektek a tótól távolabb is.

    Az ingatlanárak a nyugati országrészen a magyar tenger déli partján a legmagasabbak: a vízparton 500 és 800 ezer Ft/m2 között alakulnak, elsősorban a panorámától függően.

    Sopronban 380-450 ezer, Székesfehérváron és Veszprémben 360-420 ezer, Pécsen átlagosan 350 ezer, míg Zalaegerszegen és Tatabányán 300 ezer forint körüli egy négyzetméter új lakás ára.

    Keleten csak három város épít

    A keleti országrészen vannak nagyvárosok, melyeket látszólag hidegen hagyott az áfacsökkentésés -visszaigénylés lehetősége, valamint a CSOK jelentette könnyítések. Egerben és Nyíregyházán az év eleji, áremelkedést is hozó látványos érdeklődés a telkek és az épülő kisszámú új lakás iránt mostanra alábbhagyott, Békéscsabán és Salgótarjánban meg sem jelent.

    A nagyobb, akár százas nagyságrendű lakást építő cégek fantáziáját Miskolc, Debrecen és Kecskemét mozgatja meg, utóbbinál egyértelműen az autógyári beruházás bővítésének, valamint az egyetem építésének hatására.
    A borsodi megyeszékhelyen több új beruházás indult, és a válság miatt félbeszakadt projektek is feléledtek; a telekárak növekedése - alacsony bázisról indulva - elérhette az 50 százalékot. Új lakáshoz legdrágábban Kecskeméten (350-450 ezer Ft/m2) és Debrecenben (300-440 ezer Ft/m2) lehet jutni. Egerben, Miskolcon és Szolnokon ugyanakkor 300 ezer Ft/m2 körül alakulnak az árak új ingatlan esetén.

    A kisebb települések lemaradnak

    A megosztottság akkor is jól látszik, ha a településtípusokat vesszük szemügyre a KSH adatsorában: csak azon régiók legnagyobb városaiban nőtt meg valóban jelentősen a lakásépítési kedv, ahol van gazdaságfejlesztés, működik az ipar, van megfelelő számú olyan munkahely, amely új lakásokat építő, vásárló fizetőképes keresletűeket foglalkoztat, illetve van igény beruházási célú ingatlanvásárlásra.

    Ahol ez nincsen, ott továbbra sem mozdulnak az építések, s a szegényes források miatt minden bizonnyal a felújítások sem.
    A lakásállomány minőségi megújítása így ezekben a térségekben továbbra is várat magára.
    településtípusonként

    Forrás: Pénzcentrum, KSH

  • A keleti országrészt alig érinti a lakásépítés felfutása

    Nyugat-Dunántúlon (1.538 db), Budapesten (1.416 db) és Pest megyében (896 db) épült a legtöbb lakás eddig 2016-ban. Dél-Alföldön (459 db), Közép- (323 db) és Dél-Dunántúlon (285 db), valamint Észak-Alföldön (323 db) közepes volt a termés, míg Észak-Magyarország (67 db) messze leszakadva áll a sor végén.
    Az összes lakásépítési bejelentések és engedélyek számának (21.414 db) országos eloszlása ugyanezt a képet mutatja.

    megyei megoszlas201601 09

    Nyugat-Magyarország és Balaton-part
    Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint az ország nyugati felének nagyvárosaiban nagyjából egységes a fellendülés: Székesfehérváron és Győrben már a tervasztalról is eladhatók a lakások, a befektetők versenyeznek a központi, jó helyen lévő telkekért, továbbá Sopronban is dübörög a piac - holott a nagy árboom még valószínűleg hátra van.

    A most zajló építkezések korábbi tervek megvalósulásai, melyek egyre inkább kiszorulnak a város peremére. A soproni és részben a győri piacot elsősorban nem a CSOK hajtja, hanem a közeli ausztriai munkalehetőség, ami már évekkel ezelőtt felverte az árakat" - hívta fel a figyelmet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Hozzátette, Pécsen és Zalaegerszegen a válság miatt elhalasztott projektek indultak újra a kereslet élénkülésére reagálva. Tatabányán évekig nem épült nagy beruházás, most viszont két nagyobb lakópark kínálatából lehet választani. Nagy a mozgolódás Veszprémben is; ott kb. 1100 lakás építésére van engedély.

    A Balaton-parti települések külön részpiacot jelentenek; itt a válság alatt is bátran építettek a beruházók. Balatonfüreden társasház építéséhez telket találni már-már csodaszámba megy, emiatt a telekárak néhol megkétszereződtek idén. Kb. 300 lakás kapott építési engedélyt, valamint 2-3 nagyobb projektet készítenek elő. Siófok a befektetők paradicsoma: sorra indulnak új (vagy újra indított) projektek a tótól távolabb is.

    Az ingatlanárak a nyugati országrészen a magyar tenger déli partján a legmagasabbak: a vízparton 500 és 800 ezer Ft/m2 között alakulnak, elsősorban a panorámától függően.

    Sopronban 380-450 ezer, Székesfehérváron és Veszprémben 360-420 ezer, Pécsen átlagosan 350 ezer, míg Zalaegerszegen és Tatabányán 300 ezer forint körüli egy négyzetméter új lakás ára.

    Keleten csak három város épít

    A keleti országrészen vannak nagyvárosok, melyeket látszólag hidegen hagyott az áfacsökkentésés -visszaigénylés lehetősége, valamint a CSOK jelentette könnyítések. Egerben és Nyíregyházán az év eleji, áremelkedést is hozó látványos érdeklődés a telkek és az épülő kisszámú új lakás iránt mostanra alábbhagyott, Békéscsabán és Salgótarjánban meg sem jelent.

    A nagyobb, akár százas nagyságrendű lakást építő cégek fantáziáját Miskolc, Debrecen és Kecskemét mozgatja meg, utóbbinál egyértelműen az autógyári beruházás bővítésének, valamint az egyetem építésének hatására.
    A borsodi megyeszékhelyen több új beruházás indult, és a válság miatt félbeszakadt projektek is feléledtek; a telekárak növekedése - alacsony bázisról indulva - elérhette az 50 százalékot. Új lakáshoz legdrágábban Kecskeméten (350-450 ezer Ft/m2) és Debrecenben (300-440 ezer Ft/m2) lehet jutni. Egerben, Miskolcon és Szolnokon ugyanakkor 300 ezer Ft/m2 körül alakulnak az árak új ingatlan esetén.

    A kisebb települések lemaradnak

    A megosztottság akkor is jól látszik, ha a településtípusokat vesszük szemügyre a KSH adatsorában: csak azon régiók legnagyobb városaiban nőtt meg valóban jelentősen a lakásépítési kedv, ahol van gazdaságfejlesztés, működik az ipar, van megfelelő számú olyan munkahely, amely új lakásokat építő, vásárló fizetőképes keresletűeket foglalkoztat, illetve van igény beruházási célú ingatlanvásárlásra.

    Ahol ez nincsen, ott továbbra sem mozdulnak az építések, s a szegényes források miatt minden bizonnyal a felújítások sem.
    A lakásállomány minőségi megújítása így ezekben a térségekben továbbra is várat magára.
    településtípusonként

    Forrás: Pénzcentrum, KSH

  • A Miniszterelnökség szakmai álláspontja a kalákamunkáról

    A Kivitelezési Kódex 12. § (6) bekezdésének b) pontja értelmében:

    Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy (a továbbiakban: Felügyelt) is végezheti,
    - szakirányú szakképesítés nélkül,
    - a szakmai szabályok betartása mellett
    - építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez (a továbbiakban: Bejelentés) kötött esetben a vállalkozó kivitelező (a továbbiakban: Kivitelező) jóváhagyásával, felügyeletével.

    A fenti jogszabályi rendelkezéssel kapcsolatban a Miniszterelnökség (Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság, Építésjogi és Hatósági Főosztály) álláspontja (2016. szeptember 22-én kelt szakmai vélemény) – tartalmilag – az alábbi:

    - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 39. § (6) alapján Kivitelező – kivétel nélkül – kötelező a kivitelezésben.

    A Kivitelezési Kódex 12.§ (6) bekezdése azt a jogszabályalkotói szándékot nevesíti, miszerint a szakképesítés nélkül végzett munka csak szakmai felügyelettel történhessen. Szakmai felügyeletet a vállalkozó kivitelező adhat. A Kivitelezési Kódex 12. § (1a) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint a Kivitelező olyan tevékenységet végezhet, amelyhez „rendelkezik a kivitelezési tevékenységnek megfelelő szakképesítéssel, vagy elegendő számú és tevékenység jellegének megfelelő szakképesítésű - vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló - szakmunkással,”, vagyis rendelkeznie, vagy biztosítania kell a megfelelő szakmai ismereteket, ami alapján alkalmas a saját munkaterületén a szakmai felügyeletre. Felmerülhet, hogy a szakmai felügyeletet a felelős műszaki vezető (a továbbiakban: FMV) adja, de az FMV önmagában nem azonos a Kivitelezővel.

    A fenti levezetésből következik, hogy a kivitelezéshez szükséges szakképesítés vagy szakmai felügyelet Kivitelező nélkül nem biztosítható.

    - A kivitelezői jóváhagyást a Kivitelező közvetlenül is megadhatja, de ez esetben célszerű tájékoztatnia az FMV-t. Az FMV az adott munkafázissal kapcsolatban nem vonható felelősségre, ha arról nincs tudomása. A felügyelet biztosítása a Kivitelező joga és felelőssége, azonban ezt átruházhatja az FMV-re (megállapodás kérdése).

    - A Kivitelező a jóváhagyást a Felügyelt általi építési szakmunka megkezdését megelőzően köteles megadni. Egyéb esetben a jóváhagyás értelmetlenné válna, hiszen szakmai felügyelet nélküli tevékenység folyna, ami nem megengedett és nem cél.

    - A jóváhagyás a munkák adataira, menetére vonatkozó adat, aminek az építési naplóban szerepelnie kell. Elmaradása szankciókat von maga után: figyelmeztetést vagy bírságot (ld. építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. melléklet 26. pont).

    - A munkaterület-átvétellel a területért és az ott folyó tevékenységért a Kivitelező felel (a jóváhagyási kötelezettséget ez is indokolja), így amíg a munkaterületet nem adta vissza, bármilyen, a munkaterületen a kivitelezés folyamat keretén belül történt eseményért – így a Felügyelt által végzett, Kivitelező által jóváhagyott munkaért is – harmadik személy felé a Kivitelező felel.

  • Két és félszeresére nőtt a tervezett lakásépítések száma

    A 2016 elején bevezetett intézkedések – elsősorban az áfakedvezmények és a CSOK – egyértelműen pozitívan befolyásolták lakásépítéseket számának növekedését. A lakásállomány minőségi megújítását szolgáló megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez és hosszú távú fenntartásához szükségesnek tartunk néhány további intézkedést.

    Kiemelt jelentőségű kérdés az épülő lakások minősége. Most alakul a jövő város- és faluképe, lakhatási minősége. Emiatt is fontos, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot.

    Kulcskérdés, és sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása, amelynek súlyosbodó hiánya már rövidtávon a lakásépítések korlátja lehet.

    Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja az áfakedvezmények és a CSOK fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig.

    Javasoljuk továbbá egyértelműsíteni a CSOK elbírálás folyamatának felelősségi köreit: a támogatásra való jogosultság elbírálásáért a folyósító pénzintézet, a valóságnak megfelelő adatszolgáltatásért pedig az igénylő magánszemélyek felelnek.

    A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    2016 I-III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
    • az épített lakások száma Budapesten 22, a megyei jogú városokban 29, a többi városban 5,9%-kal nőtt, a községekben ugyanakkor 4,9%-kal csökkent;
    • a természetes személyek által épített lakások aránya 58-ról 49%-ra esett, a vállalkozások által építetteké 41-ről 51%-ra emelkedett;
    • az új lakóépületek között 56-ról 47%-ra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben használatba vetteké 34-ről 43%-ra nőtt;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel, 94 m2-re csökkent;
    • a kiadott lakásépítési engedélyek és bejelentések száma együtt 21.414 volt, majdnem két és félszerese, ezen belül Budapesten és a megyei jogú városokban közel háromszorosa az előző év azonos időszakinak;
    • a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 90%-kal több, összesen 9.172 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma (4.989 darab) 50%-kal emelkedett.

    Óriásiak az országon belüli területi különbségek mind az épített lakások, mind a kiadott engedélyek, illetve bejelentések számát tekintve:

    megyei megoszlas201601 09

    A KSH lakásépítési gyorsjelentését ITT olvashatja, a részletes adattáblák ITT találhatók.

    Részletes elemzésünk a cikk alatti letölthető dokumentumban olvasható.
    ---
    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

    A hosszú távú kiszámíthatóság – amely kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából – tovább erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása hosszabb időszakra biztosított lenne.

    Ezt erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

    A támogatási rendszer és a lakásügy koherens kezelése érdekében továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

    A lakásépítések számának növeléséhez elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok a potenciális helyszíneket előkészítsék a magánépítkezők, illetve a beruházók számára. E nélkül rövid időn belül hiány lesz a beépíthető területekből, ami gátja lesz az új lakások építésének.A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek.

    A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa.

    Fontos lenne ugyanakkor minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.

  • A biztonságos lakáshiteleket keresik a magyarok

    2016 első felében a teljes lakáshitel-állomány 2953 milliárd forint volt, ami a GDP 8,7%-át teszi ki. Ebben az időszakban az előző év azonos időszakához képest nőtt az engedélyezett hitelek száma és összege. Az emelkedés az állami támogatással és a támogatás nélkül odaítélt hitelek számában és összegében egyaránt megfigyelhető volt.

    image001

    image001

    A szerény kamatcsökkenés ellenére az új lakáshiteleknél az idén meg indult az emelkedés – írja elemzésében a BankRáció.hu. Ezt mutatja az is, hogy a bankok ajánlatait összehasonlítva 2016 első kilenc hónapjában - éves összevetésben - a lakáshitelek iránt érdeklődők száma 64 százalékkal, a lakáshitel-felvevők száma pedig 87 százalékkal nőtt.

    Főleg használt lakásra

    A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakások vásárlása dominált, három folyósított lakáshitelből kettő ezt a célt szolgálta – írja a KSH. 2016 I. félévében a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek összege 158 milliárd forintra bővült, ami 52%-kal több, mint egy évvel korábban.

    lakashitelek celok

    2015 I. félévéhez képest az építéshez nyújtott hitelek száma 42%-kal, összegük háromnegyedével, az átlagos hitelösszeg 1 millió forinttal nőtt.

    Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 23%-kal, összegük több mint egyharmaddal emelkedett, miközben az egy új lakás vásárlására folyósított hitel összege átlagosan 5,7-ről 6,3 millió forintra nőtt.

    A korszerűsítési, bővítési hitelek száma 2016 I. félévében ötezerről hatezerre (19%-kal), összegük több mint 3 milliárd forinttal (34%-kal) nőtt az egy évvel korábbi időszakhoz képest, és az átlagos hitel értéke a korábbi 2,1-ről 2,4 millió forintra emelkedett. A hitelcél jellegéből adódóan az egy folyósításra jutó átlagos összeg kevesebb mint fele a teljes állomány 5,2 millió forintos átlagának.

    Az említett főbb hitelcélok mellett a hitelkiváltások száma és összege 62%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor az átlagos összegük nem változott jelentősen. A 2015. I. félévi 4,9 millió forinthoz képest átlagosan 4,8 millió forint jutott egy e célból hitelt felvevő ügyfélre 2016 első hat hónapjában.

    Kedvező a befektetőknek is

    A jegybanki alapkamat és annak következtében a hitelkamatok továbbra is történelmi mélyponton vannak Magyarországon, ami a növekvő ingatlanárak ellenére továbbra is a lakáspiac felé tereli a befektetőket. Emellett ugyanakkor a GDP és a reálbérek is nőnek, ami a saját célra történő vásárlást is könnyebbé teheti. Legalábbis azokon a helyeken, ahol az ingatlanárak emelkedése még nem haladta meg a bérek növekedésének ütemét.

    Kiszámítható hiteleket keresünk

    Egyre fontosabb a lakáshitelesek számára a kiszámíthatóság - derül ki a BankRáció.hu összeállításából. Az idén ugyanis többségbe kerültek a hosszabb távra - legalább egy évre - fix havi törlesztőrészletet garantáló hitelek. Egyre többen érdeklődnek ugyanis a legalább 1-15 évig fix havi törlesztésű hitelek iránt. Régiós összevetésben még mindig magas az új lakáshitelek piaci átlagkamata, de a piacon elérhető legjobb hitellel csökkenthetőek a hitelkiadások. A legolcsóbb és legkedvezőtlenebb lakáshitelek között komoly eltérések vannak.

    A lakáshitelek kamatai az elmúlt években egyre csökkentek, a legfrissebb jegybanki adatok szerint jelenleg 5,02 százalék az átlagkamat. A legolcsóbb hitel megtalálásához az elmúlt években nagy fejlődésen keresztülment kalkulátorokat érdemes használni. A Pénzcentrum próbaszámítást végzett a pénzintézetek felületén és kiderült, hogy a 2 százalékos kamat sem elérhetetlen. 

    Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium, KHSPénzcentrum, Origo

  • Egyszerű bejelentés alapján épülő épületek energetikai követelményei 2021-től

    Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 6. § (2) bekezdés a), c) pontja értelmében új épület létesítése során:
    - 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjének ,
    - 2017. december 31-e után a fentiek alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie a költségoptimalizált követelményszintnek .

    Az egyszerű bejelentés jogintézményének bevezetése óra jogértelmezési kérdés, hogy pontosan mi minősül „használatba vételre kerülés”-nek; „használatba vételre kerülés”-nek tekinthető-e az egyszerű bejelentés alapján épülő épületek vonatkozásában a hatósági bizonyítvány kiállítása.

    A fenti jogértelmezési probléma lényegét az adja, hogy, amennyiben a „használatba vételre kerülés” csak használatbavételi engedélyhez (vagy tudomásulvételi eljáráshoz) köthető, akkor az egyszerű bejelentés alapján épített épületnek 2020. december 31-e után is csak a költségoptimalizált követelményszintnek kell megfelelnie.

    A Miniszterelnökség (Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság, Építésjogi és Hatósági Főosztály) 2016. október 7-én kelt szakmai véleményében – tartalmilag – a fenti jogszabályi rendelkezést az alábbiak szerint értelmezte:

    - A „használatba vételre kerülő” általános megfogalmazás egységesen értelmezhető az épület tervezett rendeltetésre való alkalmasságának kezdetére, így többek között az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványra.

    - Ennek megfelelően, ha az egyszerű bejelentés alapján épülő épület vonatkozásában 2020. december 31-e után kerül kiállításra hatósági bizonyítvány, az épületnek meg kell felelnie a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjének.

  • Új lehetőségek a munkáltatói lakbértámogatásnál

    Mobilitási célú lakhatási támogatás

    Amennyiben a legalább heti 36 órában foglalkoztatott munkavállaló állandó lakóhelye több mint 60 km-re van a munkahelytől vagy a tömegközlekedéssel való utazás meghaladja a 3 órát, akkor 2017.01.01. napjától a munkáltató adómentesen támogathatja a munkavállaló albérletének költségeit.
    További feltétel, hogy a munkavállaló ne rendelkezzen lakás tulajdonjogával a munkavégzés helyén. Az adómentesen adható összeg maximum a minimálbér 40%-a, és az összeg a foglalkoztatás időtartamával arányosan csökken.

    A támogatás módja többféle lehet:
    - a munkáltató kifizetheti a munkavállaló által bérelt lakás havi bérleti díját vagy ennek egy részét; vagy
    - a munkáltató bérli a lakást és ingyenesen vagy kedvezményesen a munkavállaló rendelkezésére bocsátja.

    A részletszabályokat az SZJA törvény 1. sz. melléklet 2017.01.01. napjától hatályos 2.11. és 9.7. pontjai tartalmazzák.

    Munkásszállás

    A munkásszállás fogalmát meghatározó rendelkezés 2017.01.01. napjától hatályos szövege szerint az adómentességnek már csak az egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan (pl.: garzonlakás) esetében lesz feltétele az egynél több munkavállaló elhelyezése. A több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében elegendő lesz az is, ha minden szobában legalább egy munkavállaló lakik. [SZJA törvény 1. sz. melléklet 2017.01.01. napjától hatályos 8.6. f) pont]

    Kapcsolódó TAO rendelkezések
    2017.01.01. napjától további kedvező változás, hogy a cégek adózás előtti eredményét csökkenti:
    - a mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege;
    - a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költség, ráfordítás, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege. [TAO törvény 2017.01.01. napjától hatályos 7. § (1) bekezdés k) és l) pont]

    Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot: office@mkpartners.eu 

  • Közepes társasházak épülnek

    A XIII. a sztárkerület, a 2016-ban eddig eladott lakások negyede itt épül - ismertette sajtótájékoztatóján a Cordia Zrt. legújabb piackutatási eredményeit Földi Tibor vezérigazgató.

    A Cordia felmérése összesen 209 négylakásos, vagy annál nagyobb projektet regisztrált Budapesten, 76 százalékuk 2016-ban indult. Lakásszám szerint a teljes 11,4 ezres volumen 88 százaléka idei termés. A 8700 eladásra kínált lakásból 1527-et a Cordia épít - sorolta a kutatás számait Földi. Miután a lakások építése jellemzően még el sem kezdődött, a projektek több mint fele 2018-ban, vagy azután készül el, vagyis újra tervasztalról vásárolnak a vevők. Földi 2016 egészére 7 ezer új lakás eladásával számol Budapesten.

    Továbbra is a XI., és a XIII., kerületben a legaktívabbak a fejlesztők, az abszolút sztár a XIII. kerület, ahol a teljes meghirdetett lakásmennyiséget felszívja a piac, míg a XI. kerületben a síkvidéki részen koncentrálódik az építés, itt nagy a verseny a fejlesztők között, Bel-Budán és a hegyvidéken viszont nincs, vagy alig találni új lakásberuházást. Intenzív a piac a belvárosban, ahol minden megjelenő projektre lecsapnak a befektetők, és Zuglóban is, ahol viszont az erős kereslet dacára egyelőre nagyon lassan bővül a kínálat.

    Kevés az óriásprojekt

    Az új projektek 78 százalékában 50 lakásosnál kisebb társasház épül, a lakásszámot illetően 31 százalék e szegmens részesedése. Összesen négy nagy lakásberuházás zajlik, ami az épülő lakásállomány negyedét teszi ki.
    A befektetői kereslethez igazodva a pesti belvárosban és a XIII. kerületben is a 60 négyzetméternél kisebb, egy hálós lakások dominálnak. Budán ezzel szemben a nagyobb, 90 négyzetméter fölötti alapterület a jellemző, a pesti külső kerületekben a közepes nagyságú, kéthálós lakások aránya a legnagyobb a társasházi lakásmixben.

    Nagyon kevés lakás készül el idén, 2017-ben a fejlesztések 37 százalékát adják át, minden második beruházás 2018-ban, vagy később válik költözhetővé.

    Komoly gond a kivitelezői kapacitáshiány

    Komoly gondot jelent a beruházók számára a kivitelezési kapacitáshiány. Mivel a meghirdetett és már elkelt lakások építése még nem kezdődött el, a beruházók csak most fognak szembesülni azzal, hogy nem kapnak ajánlatot az építésre, csúszik a megvalósítás és nőtt az építési költség - mondta Földi Tibor. A meghirdetett tenderekre beérkezett ajánlatok alapján az elmúlt egy évben 20-25 százalékkal, idén további 10 százalékkal nőttek az építési árak. Nagyon kevés ma az olyan generálkivitelező, amelyik hajlandó és tud is lakást építeni, nagy építőipari cégek nem foglalkoznak ezzel a piaccal, a közepeseknek a kapacitásai nem elegendőek.

    Budapesti árak

    Budapesten az átlagos négyzetméterár majdnem 600 ezer forintra nőtt, Budán 641 ezer, Pesten 574 ezer forint az átlagár.(2010-ben a fővárosi átlag 438 ezer forint volt.)

    A legdrágább az V., legolcsóbb a XXIII. kerület. Népszerűsége ellenére jócskán lemaradtak az árak a XIV. kerületben, (461 ezer forint), ahol Földi jelentős árnövekedést vár a közeljövőben.

    Összességében a kínálat próbál lépést tartani a kereslettel, a bővülés azonban jövőre lassulni fog, a fejlesztők limitált tőkéje és a kivitelezői kapacitások szűkössége miatt. A kínálatban ugyanakkor nem vár megtorpanást, így várhatóan az előértékesítések kerülnek majd egyre inkább előtérbe.

    További árnövekedést hoz az építési költség emelkedése, főleg azokon a területeken, ahol nincs kiélezett verseny a fejlesztők között.

    Mind a fejlesztőket, mind a vevőket elbizonytalaníthatja, ha legkésőbb 2017 végéig nem derül ki, meddig tart az 5 százalékos áfa az új lakás piacon, Földi szerint a kormányzatnak ezért mielőbb dönteni kell, hogy meghosszabbítja-e a jelenlegi szabályozást - mint ahogy ezt több külföldi példa mutatja.

    Forrás: Napi.hu

     

  • EU: fel kell készülni az elektromos autók otthoni töltésére

    Év végéig várható, hogy a direktíva szövege megjelenik, de a Guardian értesülése szerint már tudható, hogy minden felújított vagy új lakás – legyen az családi házban vagy társasházban – kötelezően felszerelendő lesz elektromos autók számára töltőponttal 2019-től. A gyakorlatban ez új lakásoknál nem fog különösebb nehézséget okozni, csak egy 13 amperes (vagy nagyobb) csatlakozót, esetleg önálló fázison – nagyjából egy elektromos tűzhely vagy mosógép csatlakozójának megfelelően. Viszont az autó lehetséges parkolóhelye közelében kell elhelyezni, mert hosszabbító nem használható töltésre.

    image001

    Új feladat lesz 2023 után a társasházi parkolók, mélygarázsok esetében a parkolóhelyek 10 százalékát töltési lehetőséggel ellátni, de úgy tűnik, ez inkább az elektromos tervezők feladatát nehezíti. Hogy például úszótelkes panelépületek akár egy hőszigeteléses projekt keretében hogyan fognak megfelelni a kötelező töltőpont kiépítésének, az már keményebb dió, de direktíváról lévén szó, meg kell várni a magyar rendeletet az ügyben.

    Ahol lehet, például új családi házak esetén viszont igenis érdemes erre akár már most is gondolni, hiszen egyszerűbb az építés keretében ilyen pontot kiépíteni kábelezéssel együtt, mint utólag átalakítani. És akkor a napelemes töltésről még nem is beszéltünk.

    Forrás: Tervlap

     

  • Tízezer új lakás átadása várható idén

    Idén országosan 10 ezer, ebből a fővárosban 5 ezer lakást adnak át. Az új lakások adásvétele jellemzően a vállalkozói lakásépítéshez köthető, ezért elsősorban a fővárosban és a megyeszékhelyeken várható, hogy az új építés hatására az új lakások aránya is emelkedni fog a tranzakciókon belül.

    Budapesten 270-nél több beruházás van folyamatban, ezekben összesen közel 17 ezer lakás épül, melyek 40 százaléka még vevőre vár. Ezzel szemben, vidéken a régió központokban, 62 projektben, összesen 1 660 lakás építése van folyamatban. A többi megyeszékhelyen összesen 1 500 darab lakást hirdetnek. A fővárosban, a budai kerületekben az átlagos projektenkénti lakásszám 35, a pesti oldalon 62, vidéken 30 lakás épül átlagosan egy beruházás keretében.

    image002

    A fővároson belül, a pesti oldalon a legtöbb lakás a XIII. kerületben épül, ahol több mint 50 beruházás, a fővárosi társasház projektek közel negyede van a megvalósítás különböző fázisában. Szintén kiemelkedő a beruházások száma alapján a XI. és XIV. kerület, melyek a fővárosi lakásberuházások 15 illetve 12 százalékát adják. Jelentős építkezések zajlanak még a Belvárosban és Buda néhány más kerületében is.

    Budán a XI. kerület, Újbuda vezet, de nem elhanyagolható a II. és III. kerületben épülő projektek száma sem. A felsorolt kerületek adják a fővárosi folyamatban lévő beruházások közel három-negyedét. Kerületenként egy-két beruházás ismert a külső pesti kerületek többségében, valamint a belvárosi I. és V. kerületben és dél-budai XXII. kerületben is.

    Soóki-Tóth Gábor, elemzési vezető szerint a projekteken belül kínált új lakások átlagos négyzetméterára (a lakás alapterületére vetítve) Budapesten 630 ezer forint. A legmagasabb fajlagos árak az V. és XII. kerületben jellemzőek, ahol a kínálati lakásár átlaga meghaladja 1 millió Ft/m2 értéket. A legalacsonyabb pedig a külső pesti kerületekre jellemzőek; 400 ezer Ft/m2 alatti lakásár jellemzi a XXIII. és XVI. kerületben a beruházók által kínált új lakásokat, de a többi külső pesti kerület árfekvése is félmillió forint alatt alakul négyzet-méterenként. Ezzel szemben Budán a projektek átlagára mindenhol 500 ezer Ft/m2 felett alakul.

    Az árakat projektenként vizsgálva 300.000 - 1.400.000 Ft/m2 között igen széles sávban kínálják az új építésű fővárosi lakásokat. Az öt legdrágább projekt az II. és a XI. kerület hegyvidéki városrészeiben található.

    Vidéken száz olyan társasházi lakás projekt építése zajlik, melyek az online piactereken is megjelentek. A projekteken belül összesen 3.000 lakás épül, amely fővárosi beruházások töredéke és a lakásszámok, valamint a fajlagos árak is jellemzően a fele - 340 ezer Ft/m2 - a fővárosiakénak.

    A legdrágább város Sopron árai egyeznek meg a külső pesti kerületek átlag árával, a legdrágább projekt lakására 500 ezer Ft/m2. Az árkülönbség jóval kisebb, mint a fővárosi projektek között. A legolcsóbb négyzetméterárral (235 ezer Ft/m2) nagykanizsai projekt rendelkezik. Szintén különbség a fővárosi új lakás piachoz képest, hogy a vidéki fejlesztők általában egy-két projekttel rendelkeznek.

    Mindössze négy projekt lakásszáma haladja meg a százat. A legnagyobb lakásszámú vidéki beruházás a kecskeméti Erzsébet Lakópark (230 lakás), ettől nem sokkal marad el Debrecenben a Füredi Lakópark II. üteme 227 lakással, illetve szintén a városban található a 150 lakásos Zöld Híd Lakópark. Győrben az Olimpia Sétány nevű projekten belül épül 200 lakás, mely a harmadik legnagyobb lakásprojekt a vidéki projektek közül.

    (Az Otthon Centrum felmérése a négy lakásosnál nagyobb, online piactereken meghirdetett lakásokat vizsgálta, 2016 szeptember hó folyamán.)

    Forrás: Otthon Centrum

  • Családi ház ma és 2020-ban - előadássorozat

    Az ingyenes képzés célja, hogy a regionális építész kamarákkal szorosan együttműködve "házhoz vigye" a szakmagyakorlók számára érdekes és fontos tudnivalókat.

    A rendezvénysorozat idén 10 helyszínen és időpontban lesz elérhető az érdeklődők számára.
    Jelentkezés a Wienerberger honlapján online űrlap kitöltésével a következő linken: http://wienerberger.hu/epitesteglabol/családi-ház-ma-és-2020-ban 
    Információs vonal: 1/464-7049.

    Kreditpont: MÉK 1 pont (2016/143)
    Időpontok és helyszínek

    Időpont Város Helyszín Cím
    2016.09.29 Miskolc AVALON Park 3519 Miskolctapolca, Iglói út 15.
    2016.10.05 Szekszárd Hotel Merops - Mészáros Borház 7100 Szekszárd, Kossuth Lajos u. 19.
    2016.10.13 Debrecen AGORA Tudományos Élményközpont 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
    2016.10.20 Győr Hotel Famulus 9027 Győr, Budai út 4-6.
    2016.10.25 Pécs Pécsi Tudományegyetem 7624 Pécs, Boszorkány u. 2.
    2016.10.27 Veszprém

    Historia Hangvilla Rendezvényközpont,

    III. em.-i konferencia-terem

    8200 Veszprém, Brusznyai u. 2.
    2016.11.08 Nyíregyháza Hotel Pagony 4400 Nyíregyháza, Újmajor
    2016.11.10 Szombathely Hotel Claudius 9700 Szombathely, Bartók Béla krt. 39.
    2016.11.15 Szeged SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ 6722 Szeged, Ady tér 10.
    2016.11.24 Budapest Rubin Wellness & Conference Hotel 1118 Budapest, Dayka Gábor u. 3.  Sirály terem

    Ízelítő a programból
    9:00- tól ÉRKEZÉS, REGISZTRÁCIÓ
    9:30- tól ELŐADÁSOK
    - e4 ház - közel nulla követelmény kielégítésére alkalmas építőanyagok alaptól a tetőig – Bartók László/Horváth András/Nagy Tamás/Híves Zsolt – Wienerberger, építész szaktanácsadásért felelős szakértő
    - "Beégetett tartósság" - Kulisszatitkok a magyarországi kerámia tetőcserép-gyártásról – Langschadl János, Tondach, termelési vezető
    - 300 m2 alatti lakóépületek, azaz egyszerű bejelentési eljárás építtetői és mérnök szemmel – Dr. Fellegi Nándor, jogász
    - Az e4 téglaház energetikai teljesítménye a számítás alapján és a valóságban. - Részletes monitoring tapasztalatok családi ház tervezéshez – Kiss Benedek, okl. építészmérnök, Wienerberger szakértő

    kb. 12:55-től EBÉD

     

     

  • Beindult a CSOK

    Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára elmondta: már ismertek az év első nyolc hónapjának adatai az otthonteremtési programmal kapcsolatos igénylésekről és a támogatottak köréről. Ezek a számok azt mutatják, hogy a program egyre népszerűbb - értékelt, példaként említve, hogy augusztusban 12,5 százalékkal többen érdeklődtek, mint az előző hónapban, a befogadott igényeknél pedig 16 százalékos növekedés tapasztalható. Ez tehát további 2300 embert és csaknem hétmilliárd forintot jelent - tette hozzá.

    Az otthonteremtési program tavaly júliusi bevezetése óta 56 milliárd forintot tudott támogatásra fordítani a kormány a csok keretében, és 27 ezer családnak tudtak segíteni - hangsúlyozta az államtitkár.

    Új ingatlanok építésére vagy vásárlására egyre többen, már az igénylők csaknem 30 százaléka veszi igénybe a támogatást. A megkötött szerződések 83 százaléka két- vagy több gyerekes, vagy ennyi gyereket vállaló családok támogatását szolgálta. Az is látható, hogy az új ingatlanra vonatkozó "nagycsaládos csok" esetében 82 százalék előre vállalt gyermeket, tehát a támogatást jelentős arányban olyan családok kérték, amelyeknél még nincs meg a három gyermek, de a család bővülésére vállalkoztak - közölte Novák Katalin.

    Az otthonteremtési program többi elemét áttekintve az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az áfavisszatérítés iránt is, amelynek révén az építkező családok legfeljebb ötmillió forintot visszaigényelhetnek áfájukból. Ezt a lehetőséget már 2700 család vette igénybe több mint 11 milliárd forint értékben - közölte, hozzátéve, hogy a csok keretében nyújtott 56 milliárd forintos támogatással együtt így már több mint 67 milliárd forintnyi támogatásként tudott adni a családoknak a kormány.

    Forrás: MTI

  • 1.9 Áfakedvezmény új lakások értékesítésekor (Frissítve: 2022.10.29.)
  • A fiatal családok pörgetik a lakásépítést?

    A gyereket vállalók körében az 1+2 félszobás, 3 szobás és a 2+2 félszobás, nagyjából 50-80 négyzetméter közötti panellakások, valamint a hozzávetőleg 100 négyzetméter alapterületű, 3-4 szobás családi-, iker- és sorházak népszerűek. Nagyon fontos számukra a jó közlekedési infrastruktúra, beleértve a tömegközlekedést is, illetve hogy közel legyen az oktatási és egészségügyi intézmény.

    A belváros helyett a zöldövezetet részesítik előnyben. Az otthonteremtési támogatások és az alacsony kamatozású hitelek miatt körükben növekszik leginkább az új lakást építők száma. Az országszerte idén az első hat hónapban kiadott, a tavalyit másfélszeresen meghaladó, mintegy 13 ezer építési engedély mögött is nagyrészt őket lehet sejteni – véli Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    A lakáscélú megtakarítások felhasználása is jellemzően olyan mérföldkövekhez köthető, mint a gyermekvállalás, családgyarapítás, hiszen ilyenkor a leggyakoribb a lakásfelújítás, ilyenkor van szükség a lakás bővítésére, vagy esetleg a korábbi dolgozószoba gyerekszobává alakítására.

    Egy-két generációval ezelőtt még egyértelmű volt, milyen életútra számíthatnak az emberek: házasság, lakás, gyerek. Mára a sorrend felborult, mivel a mostani huszonéveseknek sokkal több társadalmi és gazdasági változáshoz kell alkalmazkodniuk, mint az előző nemzedékeknek – magyarázza a jelenséget Szvetelszky Zsuzsa szociológus. A fiatalok könnyebben váltanak munkahelyet és lakóhelyet, és az albérletben élő párok sokszor csak a gyermekvállalással egy időben döntenek a saját lakás vásárlása mellett. Így azonban a családtervezéssel párhuzamosan az ingatlan-beruházásra is félre kell tenniük, ami óriási anyagi megterheléssel jár. Érthető, hogy élénken érdeklődnek a támogatási formák iránt.

    A gyermekvállalást fontolgatók akkor gondolkodnak helyesen, ha már jóval a babavárást megelőzően gondoskodnak a bővülő család lakásigényének finanszírozásáról – mondja . Így a gyermek 2-3 éves korában megkaphatja a saját szobáját. Hat év alatt például támogatással és lakáskölcsönnel 4,5 millió forint is lehet a felvehető összeg.

    Forrás: hvg.hu

  • Győr-Moson-Sopron megyében építkeznek a legtöbben

    2016 első felében, a korábbi évekre jellemző visszaesés után emelkedett az újjonan felépült lakások száma. Az év első hat hónapjában országosan 3420 új lakás létesült, 11%-kal több, mint egy évvel korábban. Az építkezések élénkülése területileg nem volt egységes; míg nyolc megyében az elkészült lakások száma kevesebb volt az egy évvel korábbinál, addig a többi térségben a növekedés mértéke széles határok között (106 és 277%) mozgott. Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében, ahol az átadott lakások közel fele koncentrálódott, 9%-kal több lakás épült az előző évinél.

    Az ország egészében tízezer lakosra átlagosan 3,5 új építésű lakás jutott. A mutató értéke Győr-Moson-Sopron megyében az átlag több mint négyszerese volt, de az átlagot meghaladó értékek jellemezték Budapest mellett Vas, Csongrád, Zala, Pest és Veszprém megyét is. A lakásépítések intenzitása Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében ezúttal is jóval elmaradt az országos átlagtól.

     épített lakások

    Az építkezési kedv fellendülését jelzi, hogy a 300 m2 alatti lakások építésére benyújtott bejelentések és a kiadott építési engedélyek száma együtt országosan több mint a duplájára, 13236-ra nőtt egy év alatt. Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében koncentrálódik az építkezések kétharmada. A fővárosi engedélyek, illetve bejelentések száma közel háromszorosára emelkedett, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében pedig 80-90%-kal nőtt.

    A KSH Fókuszban a megyék című kiadványa negyedévente áttekintést nyújt Budapest, valamint a 19 megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról. A változásokat, a térségek közötti különbségeket térképek és több száz interaktív grafikon szemlélteti, a folyamatok megértését pedig rövid, lényegre törő magyarázatok és részletes táblázatok segítik.

  • Brüsszeli stop a korszerűsítési források átcsoportosításának

    A magyar kormány idén nyáron indította el Brüsszelben a KEHOP módosítási kérelmet, hogy a lakosság forrásait inkább az állami épületekre fordíthassa. Brüsszeli és budapesti forrásainktól úgy értesültünk, hogy az Európai Bizottság a kérelmet egyelőre nem hagyta jóvá: a múlt hét folyamán a hivatalos levélben küldte el észrevételeit Magyarországnak.

    A levél tartalma nem nyilvános, de információink szerint a Bizottság azért aggódik, hogy ha a támogatási forrásokat nem a lakóépületek felújítására fordítja a magyar állam, akkor nem fognak teljesülni a KEHOP-ban meghatározott energiamegtakarítási célok.

    A kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint a lakóépületekben sokkal olcsóbban lehet energiát megtakarítani, mint a középületekben: előbbiben 1 PJ energia megtakarítása átlagosan 42 milliárd forintba, utóbbiban 95 milliárd forintba kerül.

    Az előző finanszírozási időszakban nem lehetett uniós forrásokból támogatni a lakóépületek korszerűsítését, de a 2014-2020 közötti ciklusban az Európai Bizottság ezt lehetővé tette. A magyar kormány a Brüsszelnek 2014-ben leadott programban erre a célra kb. 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást különített el. Ezt a Bizottság 2015. tavaszán elfogadta.

    Az elmúlt évtizedben nem állt rendelkezésre ennyi pénz lakóépületek felújítására, vagyis hatalmas lehetőséget szalasztana el Magyarország a támogatás elveszítésével.

    Forrás Energiaklub

  • Az olimpiához kapcsolódó bérlakás-koncepciót dolgoznának ki

    A Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek jegyezte előterjesztés szerint a 2024-es olimpiai pályázathoz kapcsolódóan indokolttá vált egy olyan fővárosi fejlesztési koncepció megalkotása, amely a fővárosi önkormányzat, a jelenlegi budapesti bérlakás-struktúra fejlesztésére irányuló céljait és javasolt eszközeit magában foglalva, választ nyújt az olimpiai beruházás során létrejövő lakástöbblet kezelésére.

    Az olimpiai falu és médiafalvak utóhasznosításából adódó lakáskínálat-növekedés várhatóan jelentős hatást fog gyakorolni Budapest lakáspiacára. Ezért a tervezett lakásfejlesztések megfelelő pozícionálása, a hasznosítási típusokra vonatkozó elvárások megfogalmazása és az építendő lakások üzemeltetésére vonatkozó modell kidolgozása kiemelkedő fontossággal bír - írták.

    Az olimpiai játékok rendezési jogának elnyerése esetén Budapestre mintegy 66 ezer sportoló és akkreditált résztvevő érkezik, akik elszállásolásáról gondoskodni kell. Az előzetes számítások alapján többségük elhelyezése szállodákban, egyéb kereskedelmi szálláshelyeken és kollégiumi diákszállókban megoldható, azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kötelező előírásai szerint építendő 17 ezer fős olimpiai falu mellett mintegy 5500 ember számára kell lakást, lakóegységet építeni.

    A javaslatban rámutattak, hogy a fővárosi önkormányzat törvény alapján lakás- és helyiséggazdálkodást folytat. Az önkormányzat ez irányú tevékenysége azonban nem tekinthető számottevőnek a relatíve kevés tulajdonában maradt lakás miatt.
    A bérlakás koncepció tekintetében tehát a fővárosi önkormányzatnak kizárólag kezdeményező szerepe van, ezáltal a bérlakás koncepció elkészítésének elengedhetetlen feltétele a kormányzattal történő egyeztetés - írták.

    Az előterjesztésben a Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös adatai hivatkozva arról írtak, hogy Budapest mintegy 850 ezres (lakott) lakásállományán belül jelenleg mintegy 84 százaléka a tulajdonosok által lakott, 10 százaléka magántulajdonú bérlakás, 6 százaléka közösségi (túlnyomórészt kerületi önkormányzati, részben fővárosi önkormányzati, illetve állami) tulajdonú bérlakás.

    Ha Budapest nyerné el a 2024. évi nyári olimpiai játékok rendezési jogát úgy, az olimpia kapcsán megépülő és közösségi tulajdonú bérlakásként utóhasznosított lakások létrejötte lehetőséget teremtene arra, hogy a jelenlegi, a nyugat-európai nagyvárosok átlagától eltérő lakástulajdonosi struktúrában változás következzen be. Kiemelt jelentőséggel bír, hogy a folyamat szabályozottan, a fővárosi önkormányzat céljainak megfelelően valósuljon meg - mutattak rá.

    A bérlakás-koncepció jövőképe - a városfejlesztési koncepcióval összhangban - olyan lakásrendszert feltételez, amely Budapest lakossága számára megfelelő lakáskörülményeket biztosít. A jövőkép szerint a bérlakásszektor jelentős súlyú, hatékony és kiszámítható, rugalmasan alkalmazkodik az igényekhez, széles társadalmi csoportok számára megfizethető és egyúttal csökkenti a területi egyenlőtlenségeket.

    Az előterjesztés elfogadásával a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyná az előterjesztésben rögzített jövőképet és célrendszert, továbbá támogatná ezek mentén a bérlakás-koncepció megalkotását. Továbbá a testület felkérné Tarlós István főpolgármestert, hogy Budapest olimpiai pályázatával összehangoltan kezdeményezzen egyeztetést a kormányzattal a bérlakás-koncepció megalkotását illetően.

    Forrás: MTI

  • Könnyebb lesz-e a csokosoknak?

     A lelkesedés óriási volt, egyelőre mégsem tűnik igazi sikertörténetnek a családok otthonteremtési kedvezménye. Az ingatlanközvetítő szakemberek szerint a legnagyobb gond az, hogy a várakozásokhoz képest lassan zajlik a támogatás odaítélése és kifizetése, ami miatt viszont a kivitelezők kerülnek rendkívül nehéz helyzetbe.

    A használt lakások piacán alig érezni a csok hatását, de az új építésű ingatlanoknál is elmaradt a roham – értékelte Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője a családok otthonteremtési kedvezményének bevezetése után kialakult helyzetet. A lelkesedés hiányánál azonban vannak nagyobb gondok is.

    Főleg a használt lakás után járó csokot igénylik
    A Balla Ingatlanirodák saját felmérése szerint a megkérdezett több mint ezer ügyfelüknek csak 16,6 százaléka veszi vagy venné igénybe a csokot új építésű ingatlan megvásárlása esetén. Aki igénybe veszi, azok közül a legtöbben (7 százalék) két gyerekre igényeltek vagy igényelnének támogatást, míg egy gyermekre 5,7 százalék. A legkisebb arányban azok élnek a csok lehetőségével, akiknek három gyermekük van, az ő arányuk 3,9 százalék. Ők azok, akik a 10+10 milliós támogatással élhetnek. Az ingatlanos szakemberek gyakorlati tapasztalatai is azt mutatják, hogy erre a 10+10-es megoldásra mérsékelt az igény.A vevők inkább a használtcsok iránt érdeklődnek nagyobb számban.

    A szeptemberi államtitkári tájékoztató szerint egyébként az év első hét hónapjában, azaz augusztusig14240 igénylést nyújtottak be csokra,összesen 38,3 milliárd forint értékben. Ez nem kicsi összeg, a várakozásoktól azonban, úgy tűnik, elmarad. Igaz, a felfutást a kormány 2017-re prognosztizálja.

    Nem állnak sorba érte
    Elképzelhető, hogy a kissé visszafogott érdeklődéssel és persze a felmerülő problémák korrigálásának szándékával magyarázhatók azok a néhány hete bejelentett változtatások is, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy a még el nem készült társasházi lakásokra is igényelhető már a támogatás, azt megelőzően, hogy az ingatlant használatba vennék.

    Ez eddig valóban problémát jelentett: a Balla Ingatlanirodák ingatlanközvetítőinek tájékoztatása szerint az ilyen új építésű társasházi projekteknél gyakorlatilag elestek a csokosok a lakásvásárlási lehetőségtől. Hiszen mire elkészül a társasház, azaz igényelhetnék a támogatást, addigra minden lakás elkel. Utóbbi oka az, hogy mára rendkívül jelentőssé duzzadt az igény az új építésű lakásokra, és az árak is versenyképesek az újszerű lakóparki lakásokkal.

    Ugyanakkor a könnyítés révén csak a támogatás odaítélésének ideje rövidül le, a kifizetések azonban csak akkor történnek meg, ha elkészül a lakás. Tehát a csok nem úgy működik az új építésű ingatlanok vásárlásánál, mint egy bankhitel, amit igénybe lehet venni már az építés során. Valakinek előfinanszíroznia kell a folyamatot, amit vagy a vevő, vagy a beruházó tesz meg. Annyival gyorsult a folyamat a változtatás révén, hogy nem akkor indul az ügyintézés, amikor megvan a használatbavételi engedély, hanem még az előtt. Kitörési pontot itt az jelenthet, ha egyes pénzintézetek átmeneti finanszírozást biztosítanak az ügyfeleknek addig, amíg azok nem kapják meg a csokot – tette hozzá Balla Ákos.

    Balla Ákos szerint nem is állnak sorba az újépítésű lakásoknál a csokosok. De a nagyobb, családok számára megfelelő méretű és szobaszámú újépítésű lakásoknak nem is igazán a támogatásból vásárlók lennének a célpontjai azok árai miatt.

    Rendszeresen visszadobják a bankok a szerződéseket
    A legtöbben csak várnak a csokra, holott a szerződéseket már hónapokkal ezelőtt aláírták – jelezték a Balla Ingatlanirodák közvetítői. Ők már többször is találkoztak azzal a helyzettel, hogy háromgyermekes családok igénybe veszik a 10+10 milliós csokot új építésű ingatlan vásárlásához, de annak ellenére nem jutnak hozzá a támogatáshoz, hogy áprilisban, májusban már aláírták a szerződést.

    Emiatt egyelőre nem nagyon érezni hatást a CSOK-kal kapcsolatban, nincsenek igazán tapasztalataik. Az érdi ingatlanközvetítő irodában például eddig mindössze egyetlen esetről tud, ahol az igénylő megkapta a támogatást. Jellemző, hogy hónapokon keresztül csak húzódik az ügy, az igénylők és a beruházók pedig csak várnak.

    A cég XXI. kerületi és a szigetszentmiklósi irodáját vezető Marosvölgyi Gabriella szerint a szerződéseket rendszeresen visszadobják a bankok különböző kifogásokkal, hiánypótlásra hivatkozva, módosításokat kérve. Az okok különfélék, nyilván minden helyzet más és más, adódnak problémák az ügyfelekkel, azonban az ingatlanosok mégis különösnek tartják a folyamat akadozását.

    A kivitelezők már nem szeretik a csokosokat
    Kovács Péter, a Balla Ingatlanirodák dunakeszi irodájának szakmai vezetője is úgy látja, hogy a kezdeti lelkesedés után a kifulladás jelei láthatók a csok körül. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a fejlesztők most már vonakodnak odaadni a nagy értékű, új építésű ingatlanokat csokos vásárlóknak, mert nem látják biztosítva azt, hogy belátható időn belül meg is kapják a vételárat. A fejlesztők ugyanis nem tudnak fél évet várni egy-egy támogatás odaítélésére – tette hozzá.

    De nemcsak az a probléma, hogy hónapokra megakasztja az építkezést a késlekedő támogatás, hanem hogy ezáltal lehetetlen helyzetbe kerül a kivitelező. Akadnak már olyan fejlesztők, akiknek több projektjük is áll a csok miatt, mert odáig sem jutott el a bank az ügyfelekkel, hogy aláírják a hitelszerződést.

    Egyelőre tehát azt sem tudják, hogy pontosan mennyit kell várni a támogatás odaítélésére, mi lenne a dolgok normális menete. Hártó Regina, az érdi iroda vezetője szerint az egyetlen általa ismert esetben, ahol már történt folyósítás, hosszú hónapokat kellett várni, amely során több módosításra is sor került, rendszeresen merültek fel problémák, mert mindig közbejött valami változtatás.

    Ráadásul többször úgy tűnt a folyamat során, hogy meghiúsul az ügylet. Az ilyen helyzeteket látva pedig érthető a kivitelezők vonakodása a csokos vevőkkel szemben.

    Forrás: Origo, Pénzcentrum

  • Már az új feltételekkel igényelhető a CSOK

    Az FHB Bank fiókjaiban már az új feltételek szerint érhető el a CSOK.

    A legfontosabb, legtöbb ügyfelet érintő változások
    • Új lakást már a használatbavételi engedély megszerzése előtt is meg lehet venni a támogatással.
    • A születendő magzat a korábbi 24. helyett már a 12. hetet követően gyermeknek minősül.
    • A gyermek maximális életkora 20 helyett 25 év és már nem előírás a hallgatói jogviszony.
    • Gyámság alatt álló gyermekre is igénybe lehet venni ezt a támogatást.
    • Szolgálati lakásban élő is igényelhet, ez a jogviszonya nem minősül a bentlakási kötelezettség megszegésének.
    • Építőközösség tagjai is igényelhetik a támogatást az építőközösség nevére kiállított számla alapján.
    • Osztatlan közös tulajdon esetén a használati jogmegosztásban nevesített kizárólagos tulajdon elfogadható tulajdonnak.

    A CSOK támogatás változatlanul kiegészíthető piaci kamatozású vagy kamattámogatott hitellel.

    Mit hozhatnak a módosítások?

    Alapvetően technikai jellegű a csok-rendelet csütörtökön megjelent kibővítése, áttörést semmiképpen, de érdemi hatást sem gyakorol a piacra - kommentálta a napi.hu kérdésére a frissen megjelent csok-könnyítéseket Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója. Petz szerint a csok - bár pr eszközként kiváló - a magyar gazdaság növekedését serkentő eszközként nagyon szerény a szerepe. Ezt vélhetően a kormány is érzékeli, ezért lengette be a minap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy esetleges újabb otthonteremtést támogató csomag bevezetését - mondta Petz.

    A GKI továbbra is 9-10 ezer új lakás átadásával számol 2016-ra, a 2017-es prognózisban 14-15 ezer új lakást jósolnak. A növekedés hátterében egy a csoktól függetlenül is élénkülő piac, az éveken keresztül elhalasztott kereslet megjelenése áll - erősítette meg ismét a GKI ügyvezetője.

    Vele ellentétben Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója úgy tartja, a könnyítések között leglényegesebb és érdemi változás, hogy már a használatbavételi engedély előtt igényelni lehet csokot. Földi szerint ez mindenképpen csökkenti a lakásvásárlók bizonytalanságát, és azt a kockázatot, hogy az előzetes felmérés dacára az utolsó pillanatban az igénylő mégsem kapja meg a kért támogatást.

    A csok-szerződést kötöttek között hirtelen megjelennek majd azok, akik eddig azért maradtak ki az új lakás vásárlásából, mert a használatbavételi engedély előtt nem mertek elköteleződni, mivel saját forrásból nem tudták volna kiegészíteni az árat, ha végül elutasítják a támogatás iránti kérelmüket. Ez a kör év végére, jövő év elejére jelenik meg a statisztikákban - véli Földi Tibor. A fejlesztő szerint az már nem jelent problémát, hogy a folyósításra csak a használatbavételi engedélyt követően kerülhet sor, miután a vételár legnagyobb részét a legtöbb projektnél csak a használatbavételi engedély birtokában kell megfizetni, legalábbis azoknál a fejlesztőknél, akik nem a vevők pénzéből építenek - tette hozzá.

    A változások megkönnyíthetik az új lakások értékesítését, így még több beruházó vághat bele újabb fejlesztésbe. Emellett a lakásépítések felgyorsulhatnak - véli Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Miután a támogatás folyósítása továbbra is csak a lakás használatbavételi engedélyének megszerzése után lehetséges, az átmeneti finanszírozásban fontos szerephez juthatnak a bankok ajánlatai vagy a beruházók által kínált rugalmasabb fizetési feltételek - teszi hozzá.

    Gergely Péter, az ingatlan.com-csoporthoz tartozó BankRáció.hu hitelszakértője szerint a könnyítések a lakáshitelezésre is kedvező hatással lehetnek. Az idén növekedő pályára állt a lakáshitelezési piac, az újonnan kötött lakáshitel-szerződések értéke júliusban 12, júniusban 43, májusban pedig közel 80 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

    Forrás: napi.hu,Pénzcentrum

  • Több szobát keresnek a csokosok kisebb alapterületen

    3 és 4 szobás lakások részesedése az idén már 35 százalék, szemben a tavalyi 27 százalékkal az új építésű ingatlanok között.

    Az állami lakástámogatási rendszer – a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) – a lakások méretére is hatást gyakorolhat. Az ingatlan.com friss, több mint 5 ezer csoknak megfelelő újépítésű ingatlan hirdetése alapján készült elemzése szerint 3 vagy 4 szobás lakásoknál az látszik, hogy az átlagos alapterület csökkent, miközben a szobaszám növekszik, emellett a teljes kínálatban nő az arányuk.

    A 4 szobás új építésű lakások átlagos alapterülete az idén 119 négyzetméterre mérséklődött a tavalyi 127 négyzetméterről, a 3 szobásoké pedig 92 négyzetméteren stagnált. Az idén arányaiban is több a 4 szobás lakás, az új építésű lakások kínálatának 15 százalékát adják, szemben a tavalyi 9 százalékkal. A 3 szobásból is több van a kínálati piacon, az összes új lakás közel 20 százalékát fedik le, míg 2015-ben még csak 18 százalékos volt a részesedésük. Ezzel párhuzamosan az is látszik, hogy a legfeljebb 2 szobás lakások aránya csökkent: tavaly az összes új lakás 70 százalékát adták, míg az idén az újlakás-kínálat 60 százalékát adták az ingatlan.com adatai szerint.

    Ez a folyamat azt tükrözi, hogy a beruházók alkalmazkodnak az új szabályokhoz és az átalakuló kereslethez. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: “A 10 millió forintos csokot új lakás vásárlásához 3 vagy több gyermek után lehet igényelni. Mivel az új lakásba költöző családoknak legalább 10 évig ebben az ingatlanban kell lakni, ezért egyre több vásárló keres legalább 3-4 szobával vagy félszobával rendelkező lakást, hogy évekkel később is mindenki kényelmesen elférjen.”

    Az elemzés szerint rövid és hosszabb távon is látható a 3 vagy több szobás lakások átlagos alapterületének csökkenése. Az ingatlan.com elemzéséből kiderül ugyanis, hogy az új építésű lakások alapterülete átlagosan az idei első és második negyedévben 90 négyzetméter alá csökkent, ezzel szemben a tavalyi első negyedévben még 95 négyzetméter volt, 2012 és 2015 között pedig 100 négyzetméter körül volt az átlag.

    Szintén az alapterület csökkenését mutatja az is, hogy a kilencvenes években 90 négyzetméter felett volt a 3 szobás lakások átlagos alapterülete, ezzel szemben 2000 után 90 négyzetméter alá – 81-87 négyzetméterre csökkent – az átlagos méret.

    A 4 szobás lakások átlagos alapterülete a kilencvenes években 123-126 négyzetméter volt, míg 2000-től 2015-ig pedig 119-123 négyzetméter volt az átlag.

    Előszoba helyett inkább még egy lakószoba

    Az ingatlan.com szakértője szerint a kereslet alapján előtérbe került a funkcionalitás, nem csak az új, hanem a használt lakásoknál is. “Ma már nem szívesen fizet ki egy vásárló 1-2 millió forintot egy ritkán használt, 5-6 négyzetméteres előszobáért, inkább olyan lakást keres, amelyben eggyel több szoba van, vagy amiben még egy helyiség kialakítható” – tette hozzá Balogh László. Az új építésű lakásoknál az állami támogatásnál előírt minimális négyzetméterhez közeledhetnek az átlagos méretek, összességében pedig az alapterület mérséklődésére lehet számítani.

    Forrás: hvg.hu

  • Ezért kellett könnyíteni a CSOK-on

    Sokan hamisan tápláltak reményeket, hiszen nem is voltak jogosultak a támogatásra. A szakemberek és a kereskedők is jobbra számítottak, de azért nem panaszkodnak.

    Jóval kevesebben vették igénybe a CSOK-ot, mint mennyien tervezték. A Mapei Kft. 2016. áprilisban 2000 fő építtetőt és felújítót kérdezett egy online felmérés keretében, hogy hányan tervezik a CSOK igénybevételét, majd augusztusban megismételték a felmérést.

    Áprilisban a válaszadók 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy igénybe veszi a CSOK-ot. Az augusztus végén megismételt felmérés során mindössze a válaszadók 21 százaléka válaszolta azt, hogy valóban igénybe is vette. A „hoppon” maradók 80 százaléka egyszerűen nem volt rá jogosult, azonban ezt tudhatta volna.

    Hamis remények

    Az első kiábrándulás után mára óvatosabban terveznek az emberek, mindössze 25 százalék tervezi a CSOK igénybe vételét. A megkérdezettek 50 százaléka biztosan tudja, hogy nem veszi igénybe a támogatást, 25 százalék még bizonytalan.

    „Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy sokan tápláltak hamis reményeket. Még azelőtt terveznek a támogatással, mielőtt tájékozódtak volna a részletekről. A tapasztalatunk szerint hasonlóan optimista a lakosság a költségek és az építkezés idejével. Mindkettőt hajlamosak jelentősen alulbecsülni” – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

    CSOK ennyi?

    A Mapei Kft. megkérdezett több mint 250 burkoló szakembert és burkolat kereskedőt is a CSOK-ról. A szakemberek 72 százaléka jobbra számított. Pedig 47 százalékuknak volt CSOK-os megrendelése és a válaszadók 60 százalékának több a megrendelése az előző évhez képest. A megkérdezettek 33 százalékának változatlan volt, míg 7 százaléknak csökkent a forgalma.

    A megkérdezett kereskedők 26 százaléka érzékelte a CSOK hatását. 22 százalékuk volt vele elégedett, 69 százalék számított jobbra. Pedig eddig a kereskedőknek is jobb éve volt mint egy évvel ezelőtt: 70 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy növekedett a forgalma.

    „Lesz ez még jobb is. Az utolsó negyedévben a CSOK élénkülésére lehet számítani. A jövőre nézve az is bizakodásra ad okot, hogy a kormány ezen a héten tett bejelentése szerint bővíti a jogosultak körét” – mondta Markovich Béla.

    Forrás: Mapei Kft.

  • Szakmai rendezvény az energiahatékony építési követelményekről

    Németországban – mint Európa számos országában már – bevezették azokat a megemelt épületenergetikai elvárásokat, melyek hamarosan nálunk is általánosan érvényessé válnak.

    A költségoptimalizált követelményszint és közel nulla energiaszint két lépésben 2018-tól, illetve és 2021-től kerülnek nálunk bevezetésre. Sok tervezési munkánál már most is a közel nulla energiaszintre kell tervezni, így érdemes mielőbb megismerkedni az új előírásokkal, és azok gyakorlatával.

    Magyarország legnagyobb energia-megtakarítási potenciálja az épületekben van. A háztartásokhoz kötődik az összes felhasznált energia harmada, melynek negyven százaléka, kb. 150 Petajoule – nagyjából Pécs városának 20 évi energiafogyasztása - megspórolható lenne, ha a magyar otthonokon a szükséges energiahatékonysági korszerűsítéseket elvégeznék.

    • De vajon megéri energiahatékonysági beruházásra költeni?
    • Mennyi időn belül térül meg új épületek esetén a szigorúbb energetikai szint?
    • Vajon csak a megtérülés számít?
    • Hol a költségoptimum?

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet egy közös gondolkodásra invitálja a tervező és gépész szakembereket, az energiahatékonysági szektor képviselőit 2016. október 27-én.

    A megemelt energetikai elvárások nálunk két lépésben kerülnek bevezetésre, 2018-tól és 2021-től. A szigorúbb hőátbocsátási értékeknek való megfelelés a magyar átlaghoz képest drasztikus változást jelent, mintegy 20 százalékkal drágíthatja meg az építést.

    Sok tervezési munkánál már ma a közel nulla energiaszintet kell meglépni, így fontos megbeszélnünk, hogy az energiahatékonyság ösztönzése, az új technológiai követelmények mennyiben befolyásolják a tervezők munkáját. Azt is érdemes közösen átgondolnunk, hogy az energiahatékonyság javítása, az energiafelhasználás racionalizálása amellett, hogy komoly befolyással bír az emberek mindennapi kiadásaira, életminőségére, egészségére, egyben közérdeket is szolgál. Hatással van napjaink gazdaságpolitikájára, eszköze lehet a gazdasági kilábalásnak, a környezetre és végső soron a globális klímaváltozásra.

    A rendezvény előadói a műszaki tudományokban, energetikában jártas hazai elméleti és gyakorlati szakértők lesznek.

    Az építészek várhatóan 2 kreditpontot kaphatnak a részvételért.

    IDŐPONT: 2016. október 27. 9:00-16:00
    HELYSZÍN: Siemens Zrt. (1143 Budapest, Gizella út 51-57.)
    RÉSZVÉTELI DÍJ: 5000 Ft + ÁFA.
    2016. szeptember 30. után 7000 Ft + ÁFA

    Regisztráció, további részletek: a MEHI honlapon.

  • Építési Piaci prognózis: 2020-ra lecseng az építési boom

    Varga szerint a tavalyi lakáspolitikai intézkedéscsomag a 2001-es támogatási rendszer bevezetése utánihoz hasonló túlgerjesztett konjunktúrához vezet, amely azonban legfeljebb fele akkora lesz és fele annyi fog tartani. A következő években ugyan 20 ezer körülire nőhet a lakásépítések száma, utána azonban visszaesés következik, amely remélhetőleg most nem csúszik százéves mélypontra, hanem megáll 15 ezernél.

    Úgy tűnik, a támogatáspolitika a korábbihoz hasonló hibákat követi el, mint korábban, így az eredmény sem lehet más, mint visszaesés. Ehhez adódik még a kivándorlás miatti keresletcsökkenés hatása. Legnagyobb problémák között említette, hogy nincs szakértői véleményeken alapuló lakás- és gazdaságpolitika, nem mérik fel az intézkedések makrogazdasági hatásait. Olyan szintű az elméleti megalapozatlanság, hogy”ha egy vegyi gyárat úgy üzemeltetnének mint a magyar gazdaságpolitikát, akkor az minden nap felrobbanna” - mondta Varga Dénes.

    Építési piaci prognózis3

    Úgy kell támogatni, hogy nőjjön a lakásszám is

    Hangsúlyozta, hogy nem szabadna gazdaságpolitikailag irracionális döntéseket hozni szociálpolitikai és demográfiai célok megvalósítása mellett sem. Márpedig irracionális gazdaságélénkítési lépés olyanoknak adni támogatást, akik a nélkül is belépnének a lakáspiacra, hiszen így nem fog nőni a lakások száma. Vagyis azokat a családokat kell támogatni, akik éppen a támogatás felhasználásával tudnak lakást építeni, vásárolni.

    A tanulmány szerint az 2001-es csomag túl nagy nyereséget hozott az építési vállalkozóknak és a pénzintézeteknek, a lakosság számára pedig túl vonzóak voltak a támogatások. Ez túlzottan felpörgette az építéseket, és fokozták az országon belüli területi egyenlőtlenségeket. Ha ismét ehhez hasonló rendszert vezetnek be, akkor az ismételten igazságtalan és rossz hatékonyságú megoldásokhoz vezet.

    A jelenlegi rendszer hibájának tartja, hogy nem számít, hogy a csokot igénylők korábban éltek-e a támogatással; túl nagy a két illetve a három gyerekesek közötti különbségtétel; nem jó megoldás az uniós joghézagot kihasználó ötmilliós áfakedvezményt, hiányzik a méltányolható lakásigény figyelembe vétele.

    Varga érvelt a progresszív adóztatás mellett, mivel az lehetővé tenne egy nulla kulcsos sávot is és egy általános áfacsökkentést is. Ez abban a jövedelmi tizedben növelné az elkölthető pénzt, amelyben még jelentősek a lakásigények . A jelenlegi egykulcsos adó azonban a legfelső jövedelmi tizedben növeli a jövedelmeket, ahol már rendszerint már megoldották a lakáskérdést, a pluszból nem vásárolnak vagy építenek újabb lakást.

    Konzerválja az egyenlőtlenségeket

    A kutatásból kiderül, hogy az egyes térségek különbözőképpen reagáltak a támogatásokra. Budapest, Pest- és Győr-Moson-Sopron megye profitált a legtöbbet az élénkítésből, ahol az ezer főre jutó lakásépítés a legjobb időszakban elérte a 6,5-öt. Az átlag 3,5-4 között mozgott, de az ország lakosságának több mint egyharmadát képviselő leggyengébb csoportban 2,5 alatt maradt az arány, vagyis itt szinte semmi hatásuk nem volt a támogatásoknak.

    Mivel a jelenlegi rendszer is továbbviszi az előző hibáit, azzal számolnak, hogy a tendenciák is hasonlóak lesznek. A prognózis a konjunktúra csúcsán, 2018-19-ben közel 20 ezer lakással számol. Ez a legjobban reagáló térségben fajlagosan, azaz ezer lakosra vetítve közelít a 3 új lakáshoz, majd 2020-ra már visszaesik 2,4-re. A közepes hatást felmutató területeken nem éri el a 2 lakást, ami az országos átlag is, miközben az egyértelműen leszakadónak minősíthető régiókban 0,9-re nő az ezer lakosra jutó új lakások száma. Azaz éppen ott nem fejt ki kívánatos mértékű hatást az ösztönzés, ahol a legnagyobb szükség lenne rá - hangsúlyozza a kutató.

    Építési piaci prognózis2

    Az Építési Piaci Prognózis 2017 néhány fontos üzenete

    "A 2016-ra várható GDP adat volt a figyelmeztetés a kormány számára, hogy lehetőség szerint az UNIÓS támogatásokból minél többet előrehozzon, ha a választásokra magasabb gazdasági növekedést akar. 2016-ban még sem a lakáspiac élénkülése, sem az UNIÓS támogatások átcsoportosítása (meghitelezése, hiszen a kormány sok esetben előre odaadja, meghitelezi a támogatást) nem lesz elég, hogy a Konvergencia Programban szereplő 2,5 százalékpontot elérje. A növekedést az Építési Piaci Prognózis késztői 2016-ban 1,8 %-ra, 2017-ben 2,6 %-ra, 2018-ban 2,7 %-ra várják a Konvergencia Program 3,1 és 3,4 százalékával szemben. 2019-2020-ban a Prognózis szerint a növekedés üteme tovább lassul.

    Magyarországon 2014-ben 0,7 ezer euró volt az egy főre eső építés értéke, Nyugat Európában átlagosan 3,1 ezer, Ausztriában 3,9, vagyis lenne hová növekedni.
    Az építés értékét tekintve az anyag 2017-ben, a 2016-os 18 százalékos visszaeséshez képest több mint 10 százalékos növekedést prognosztizál. A részleteket tekintve a növekedés motorja a lakásépítés lesz, és a volumen bővülése nem sokkal marad el a 35 százaléktól. 2017 után a növekedés üteme azonban fokozatosan lassul, 2018-ban 8, míg 2019-ben már csak egy-két százalék lesz. Összefoglalva elmondható, hogy a konjunktúra lassul."

    Forrás: Build-Communication Kft.

    A 2017-es építési piaci prognózis Varga Dénes közgazdász, a DEM Gazdaságkutató iroda egykori tulajdonosa vezetésével készült el a Build Communication Kft. felkérésére.

  • Így lakunk: a gyermeküket egyedül nevelőknek a legnehezebb a lakásfenntartás

    A 2015-ös lakásfelmérés kutatási összefoglalója szerint ez az arány 2003-ban ugyanennyi volt, 2010-re 25% fölé emelkedett, ekkor volt a legmagasabb, majd az elmúlt évek rezsicsökkentéseinek hatására folyamatosan mérséklődött. Budapesten egy átlagos lakás havi fenntartása 6 ezer forinttal kerül többe, mint a községekben vagy a városokban. A parasztházak, tanyák havi rezsije átlagosan 29 ezer, a lakótelepi lakásoké 39 ezer, a többszintes családi házaké 49 ezer forint.

    Lakásfenntartási költség a háztartási jövedelmi tizedekben

    {csv}Háztartási jövedelem tizedei;Lakásfenntartási költség (ezer Ft/hó);Lakásfenntartási költség arány a háztartási jövedelemben (%);Energiaköltségek arány a háztartási jövedelemben (%)
    1;27,2;36,6;24,9
    2;31,8;32;20,1
    3;35,4;29,3;18,1
    4;36,2;25;15,7
    5;38,4;23;13,9
    6;40,3;21,2;12,8
    7;41,2;18,8;11,5
    8;43,4;17,4;10,7
    9;46,2;15,9;9,7
    10;52,1;13,3;7,7
    Összesen;40,3;22,1;13,7{/csv}

    A legalsó és legfelső jövedelmi tized lakáskiadásai között majdnem kétszeres a különbség, a legalsóban havonta 27, a legfelsőben 52 ezer forintot költenek lakásfenntartásra. A legalsó jövedelmi tizedben (1-es) ez a teljes jövedelem 37%-át elviszi, a legfelsőben (10-es) csak 13%-át. Az energiára (villany, gáz, fűtés) fordított kiadások aránya a háztartások jövedelmének 25%-ára tehető a legalsó jövedelmi decilisben és 8%-ára a legfelsőben.

    Ezt a képet rajzolják ki az Eurostat adatai is, bár nagyobb különbségekkel: a háztartások átlagosan elkölthető jövedelmük 21,5%-át költik lakhatásra, a szegénységi küszöb alatt élők 35,5%-át.26 A legfrissebb hozzáférhető Eurostat adatok az anyagilag túlterhelt háztartásban élők27 számottevő csökkenését mutatják (12,8%-ról 8,5%-ra). Forrás: Habitat for Humanity Magyarország: Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2015

    A lakbért is beleszámítva a magánbérleti lakások havi fenntartási költsége a legmagasabb, átlagosan 75 ezer forint, az önkormányzati bérlakásoké 44 ezer forint. A saját tulajdonú lakásban lakóknak átlagosan 38 ezer forintba kerül a havi rezsi. A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94, a budapesti lakótelepi lakásokban 82, a többszintes családi házakban havonta
    201 ezer forint.

    A piaci lakásbérlők között minden más csoportnál magasabb azoknak az aránya, akik súlyos megfizethetőségi problémákkal küzdenek. A piaci lakbérű lakásokban lakók csaknem harmadát (32,4%) érinti ez a probléma. Az alacsony lakbérű bérlők, szívességi lakáshasználók rossz anyagi helyzetét jelzi, hogy közöttük is 12,7% azok aránya, akiknek az alacsony lakbér/ingyenes lakáshasználat ellenére súlyos problémát jelent a lakásfenntartás. Forrás: Habitat for Humanity Magyarország: Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2015

    A magas lakásköltségek leginkább a gyermeküket egyedül nevelő szülőket terhelik, őket is főleg akkor, ha lakótelepen vagy családi házban élnek. Az idősek lakásfenntartási ráfordítása nem számít magasnak mindaddig, amíg ketten élnek. Amikor egyedül maradnak, ez a kiadás aránytalanul magasra szökhet, a jövedelmük 19%-áról 26%-ra.

    lakások megfizethetősége

    Az interjúalanyoknak feltették a kérdést, ők maguk mennyire érzik megterhelőnek e kiadásokat. 2003 óta 22-ről 32%-ra nőtt azoknak az aránya, akik úgy érzik, hogy ez nem jelent gondot (általában nem vagy egyáltalán nem). Összességében 78-ról 68%-ra csökkent az aránya azoknak, akiknek nagy megterhelést jelent (mindig vagy csak télen, illetve időnként).

    Az egy főre jutó háztartási jövedelem alapján képzett első (legalsó) decilisbe tartozók 59%-ának jelent hónapról hónapra nagy megterhelést a lakás fenntartása, míg a legfelső decilisben csak 2%-nak. A jövedelem mellett a gyermekszám is erősen befolyásolja a háztartások teherbíró képességét. A három vagy több gyermeket nevelő háztartások 38%-ában folyamatosan megterhelőnek érzik a lakásfenntartást, míg a gyermek nélküli háztartásoknak csak 18%-ában.

    Önmagában a lakásfenntartási kiadások aránya alapján sem lehet kategorikusan meghatározni, mekkora az a mérték, ami már nehezen viselhető el a háztartások számára. A háztartás összetétele és kiadási szerkezete alapvetően determinálja az ezzel kapcsolatos véleményeket. Bár az idős egyedülállók negyede összes jövedelmének több mint 35%-át költi a lakás fenntartására, ezt mégis viszonylag ritkán tekintik súlyos tehernek. A gyermekes háztartásokban eközben a kevésbé kiugró rezsiköltség is aránytalanul nagy tehernek számít.

    254 ezer lakásban (7%) válaszolták, hogy az elmúlt 12 hónapban lakásfenntartási támogatást vagy egyéb önkormányzati segélyt kaptak a lakásfenntartási kiadásokra. Legjellemzőbb a támogatás az egy főre jutó jövedelem alsó decilisében (az ide tartozók 40%-a kapott támogatást vagy segélyt), komfort nélküli vagy félkomfortos lakások esetében (31 és 20%), valamint a három vagy több gyermeket nevelők körében (21%).

    A családok több mint 15 %-ának van hátraléka
    A felmérés szerint a háztartások 15%-ában (575 ezer háztartásban) előfordult az utóbbi 12 hónapban, hogy pénzhiány miatt egyszer vagy többször nem tudták határidőre befizetni a lakbért, a lakáshitel törlesztését, a közüzemi díjat vagy a közös költséget. 522 ezer háztartásnak az elmúlt év folyamán legalább egyszer közüzemi díjhátraléka, 112 ezernek közös költség hátraléka keletkezett.8 A lakbért 77 ezer háztartás nem tudta időben kifizetni, 60 ezren a lakáshitel törlesztőrészletével maradtak el. Gyakoribb volt a hátralék előfordulása az alacsony komfortfokozatú, a többgyermekes és az alacsony jövedelemmel rendelkező háztartásokban.

    2015 végén körülbelül 400 ezer lakossági villamosenergia-fogyasztónak volt 60 napot meghaladó, tehát már a szolgáltatás kikapcsolásával fenyegető tartozása.
    Hasonló elmaradásban volt 194 ezer lakossági gázfogyasztó. 19 ezer háztartásban kikapcsolták a villamosenergiát, és 70 ezer háztartásban a gázt a szolgáltatásból.29 A lakossági távhőfogyasztók közül 126 ezer fő volt 60 napot meghaladó elmaradásban 2015 december végén, 660 fogyasztó volt kikapcsolva. (A távhőfogyasztók esetében a kikapcsolást megnehezíti a szolgáltatás jellege.)
    A tartozásállomány és a kikapcsolt fogyasztók száma – a rezsicsökkentéssel is összefüggésben – egyértelműen csökken, ugyanakkor továbbra is százezres nagyságrendű fogyasztónak van a kikapcsolás veszélyével fenyegető tartozása, és összesen csaknem százezer kikapcsolt fogyasztó volt az országban 2015 végén.

    Az Eurostat 2015-ös adatai szerint a magyarországi lakosság 19,4%-a élt olyan háztartásban, amelynek a megelőző 12 hónapban előfordult valamilyen elmaradása közműszámlákkal, ez több mint 1,9 millió embert jelent. A szegénységi küszöb alatt élők csaknem felével (46,2%) előfordult ilyen probléma.
    A 2014-es adatok alapján összehasonlítva Magyarországon a közműtartozások arányaiban több mint kétszer annyi embert érintenek, mint az EU átlagában. Forrás: Habitat for Humanity Magyarország: Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2015

    A hátralékok 76%-a legfeljebb 3 hónapja állt fenn, 24%-a volt 3 hónapon túli tartozás. A fizetés elmaradását három okkal magyarázhatták a válaszadók. Ezek összesítéséből az derült ki, hogy leggyakrabban a háztartás jövedelmének csökkenése miatt keletkezett hátralék (ezt a lehetőséget minden harmadik válaszadó megjelölte).

    A lakások 56%-ának lakói próbálnak spórolni a fűtési költségeken. Körükben jellemző (62%), hogy éjszaka, vagy ha nincs otthon senki, csökkentik a fűtést. A takarékoskodók 34%-a nem fűti megfelelően a lakást napközben, 27%-a fűt hulladékkal, gyűjtött fával (is), 26%-uk nem fűt minden (fűthető) helyiségben.

    A gyerekesek harmada lakáshiteles

    560 ezer háztartásnak van valamilyen lakáshitele. Ebből 380 ezren lakásépítésre vagy vásárlásra felvett, 196 ezren lakásfelújítási, korszerűsítési hitelt törlesztenek. A havonta visszafizetendő részlet átlagosan 45 ezer forint. Ezen belül a lakásépítési- és vásárlási hitelek nagyobb összegűek, így a havi törlesztő részletük is magasabb, 51 ezer forint, ezzel szemben a felújítási hiteleké átlagosan 30 ezer forint.

    A jövedelem emelkedésével a felvett hitel nagysága és vele együtt a törlesztőrészlet összege is emelkedik, aránya a háztartási jövedelemben viszont csökken.

    2000 óta 690 ezer háztartás vett fel összesen 760 ezer nagyobb összegű (1 millió forintot meghaladó) lakáscélú hitelt. A hitelek közel felét lakásvásárlásra fordították, 220 ezret lakásfelújításra, korszerűsítésre, 60 ezret lakásépítésre vettek fel. Egy lakáscélú hitel összege átlagosan 5,1 millió forint volt, a törlesztés 17 év futamidőre szólt.

    A 2000 óta felvett, 1 millió forintot meghaladó lakáshitelek

    {csv}Hitelcél;Hitelek száma (ezer);Átlagos hitelösszeg (millió Ft);Átlagos futamidő (év)
    Lakásvásárlás;374,7;6,2;18,5
    Lakásfelújítás, -korszerűsítés;217,9;2,9;13,2
    Lakásépítés;62,4;6,2;18,6
    Épületfelújítás;25,4;2,8;12,8
    Egyéb lakáscél;82,7;3,8;13,9
    Összesen;763,1;5,1;17,3{/csv}

    A községek kivételével valamennyi településtípusban a lakásvásárlási hitelek dominálnak. Arányuk Budapesten a legmagasabb, ahol a lakáscélú hitelek 78%-át lakásvásárlásra fordították. A községekben a felújítási, korszerűsítési hitelek a leggyakoribbak

    Hitelcélok

    A gyermekes házaspárok hitelfelvétele kiugróan nagyarányú volt a vizsgált időszakban, több mint egyharmaduknak volt lakáshitele, és bár ezt többségében vásárlásra fordították, nagy hányaduk vett igénybe építési hitelt is. A lakáscélú hitellel rendelkező egygyermekesek 6, a kétgyermekesek 15, a három- vagy többgyermekesek 25%-a lakásépítési hitelt vett fel. Sok volt a lakáshitelt felvevő egyedülálló szülő is, náluk azonban – érthető módon – alig fordult elő építési hitel.

    A lakáshitelt felvevők aránya a háztartási jövedelem emelkedésével nő, ugyanakkor ezen belül a devizahitelesek aránya csökken.

    A lakossági jelzáloghitelezést illetően 2015-ben fontos változás volt az elszámolás és a devizahitelek forintosítása. Az elszámolás hatására jelentősen csökkent a hitelállomány, a törlesztőrészletek azonban differenciáltan változtak, a nemteljesítő adósok törlesztőrészlete kisebb mértékben csökkent, illetve egyéni tényezők függvényében nem változott, vagy akár nőtt. A nemteljesítő szerződések aránya nem javult számottevően az intézkedés hatására. A forintosítás eredményeképpen a devizahitelek gyakorlatilag eltűntek a lakossági hitelek közül, ezzel az az árfolyamkockázat, amely a megelőző években a fizetésképtelenné válás egyik legfontosabb oka volt, megszűnt. Azonban az eladósodott háztartások adósságszolgálati terhei továbbra is magasak, nemzetközi viszonylatban is (egy átlagos jövedelemmel rendelkező keresőnek átlagosan jövedelme 18%-át kell adósságtörlesztésre fordítania, hasonló arány Európában inkább az északi, jóléti államokra jellemző). Forrás: Habitat for Humanity Magyarország: Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2015

    Hasonló figyelhető meg a társadalmi rétegek szerinti összesítés alapján: a magasabb státusú rétegek gyakrabban vettek fel hiteleket, ezeknek azonban kisebb része volt devizahitel. A szakképzett fizikai dolgozók esetében az átlagosnál kissé nagyobb arányú hitelfelvételhez magas devizahitel-arány társult, míg a szakképzetleneknél a viszonylag kevés lakáshitel nagyobb része devizaalapú volt.

    A megelőző évek banki és kormányzati intézkedései ellenére 2015-re még mindig megmaradt a jelzáloghitellel rendelkező háztartásoknak egy olyan, a százezret lényegesen meghaladó köre, amely nem teljesíti fizetési kötelezettségeit. 2014 végén körülbelül 140 ezer adós (170 ezer jelzálog-szerződés) volt érintett. Az MNB legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentése szerint 2015 augusztusában a lakossági jelzáloghitelek 17,7%-a volt 90 napon túli késedelemben.

    A nemteljesítő hiteladósok jövedelmi és vagyoni szempontból is túlzottan eladósodottak. 38%-uk esetében az MNB számára készült elemzés nem talált szja-köteles jövedelmet, 37%-uk esetében a fizetési kötelezettség meghaladta a háztartás jövedelmének 50%-át. Jelzáloghiteleik ingatlanfedezete jelentős részben ingatlanpiaci szempontból kedvezőtlen helyzetű térségekben, településeken található (70%-uk községekben és kisebb városokban, 44%-uk a keleti régiókban, és mindössze 27%-uk a Közép-Magyarországi régióban). Ezzel is összefügg, hogy a teljes tartozás az esetek több mint felében meghaladta a fedezet értékét 2015. április végén. A törlesztésre képtelen háztartások jelentős része számára ezért az adósságteherből a lakástulajdon piaci értékesítése sem jelent kiutat.
    A problémás jelzáloghitelesek körében végzett reprezentatív felmérés eredményei szerint az érintettek inkább kedvezőtlen visszajelzéseket adtak az állami mentőcsomagokra: több mint kétharmaduk (68%) követhetetlennek érezte a számára kidolgozott kormányzati intézkedéseket, 79%-uk nem gondolja úgy, hogy a mentőcsomagok tartós megoldást biztosítanának a fizetési nehézséggel küzdők számára. Forrás: Habitat for Humanity Magyarország: Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2015

    Forrás: KSH, Habitat for Humanity

    További cikkek a KSH, Miben élünk? 2015. évi lakásfelmérése alapján:

    Így lakunk: valóban üresek a nem lakott lakások?

    Igy lakunk: Korszerűsítenénk, ha lenne miből

    Így lakunk: öreg és elavult, de a mienk

    Így lakunk: a hazai lakóépületek többsége 25 évnél idősebb

  • Már tervezőasztalról is vásárolható lakás csokkal

    Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtikára elmondta: osztatlan közös tulajdonban álló lakások építésekor a bank már az építés alatt megállapíthatja a jogosultságot, így a támogatás folyósításával nem kell megvárni, amíg az ingatlan társasházzá alakul.  Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szólt arról is, hogy az osztatlan közös tulajdonban álló telkeken épülő lakásokra ugyancsak igénybe lehet majd venni a csokot, ha a tulajdonosok egymással használati megosztási megállapodást kötnek, vagyis nem kell társasházzá nyilvánítani az épületet. Ez például az osztatlan közös tulajdonon ikerházat építőknek jelent segítséget.

    Novák Katalin továbbá elmondta, hogy az igénylésnél 25 éves korig lehet figyelembe venni a gyermekeket, függetlenül attól, hogy felsőoktatásban tanul vagy sem. Mint mondta, eddig csak akkor lehetett figyelembe venni 25 éves korig a gyermeket, ha felsőoktatásban tanult, egyébként pedig csak 20 éves korig volt erre lehetőség.

    Arra is megteremtették a lehetőséget, hogy az úgynevezett tervezőasztalról értékesített ingatlanokra is igényelhetővé váljon a csok, már az ingatlan használatba vétele előtt.

    További könnyítés, hogy mostantól a magzatot már 12 hetes korától figyelembe lehet venni - a korábbi 24 helyett - az igénylésnél.

    Ha egy gyermek mindkét szülőjét elveszíti, ezentúl a gyámja is igényelheti a csokot, feltéve, hogy a gyámság már egy éve fennáll.

    Azok is igénybe vehetik a csokot, akik szolgálati lakásban élnek, például a fegyveres testületek tagjai vagy a családos lelkészek, és rájuk erre az időszakra nem vonatkozik majd a bentlakási kötelezettség - sorolta az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a változásokat.

    További könnyítés, hogy az építőközösségek is jogosultak a jövőben a csokra, valamint, hogy ha elhunyt az igénylő, akkor egyenes ági rokona, házastársa, élettársa is tulajdonjogot szerezhet a csokos ingatlanon anélkül, hogy vissza kellene fizetnie a támogatást.

    Novák Katalin hangsúlyozta, a változtatások célja az, hogy még több magyar családnak tudják támogatni az otthonteremtését. Hozzátette: júliusban 20 százalékkal nőtt a befogadott igények száma az előző hónapokhoz képest, és 16 százalékkal volt több az érdeklődő.
    Az év első hét hónapjában 14 240 igénylést nyújtottak be, összesen 38,3 milliárd forint értékben - ismertette. Ez is azt mutatja, hogy nem csökken a lakásépítési kedv, a magyar családok bíznak a jövőben és szívesen élnek az otthonteremtési támogatással - fogalmazott.

    Dömötör Csaba szólt az új lakások építése esetén visszaigényelhető áfáról is, és azt mondta, jól látszik, hogy a magánépítkezők élnek ezzel, és eddig mintegy 10 milliárd forint értékben nyújtottak be visszaigénylési kérelmeket.
    Az új otthonteremtési programmal végleg hátat fordíthatunk a devizahitelek korszakának - mondta, hozzátéve, hogy jövőre a kormány 211 milliárd forintot biztosít az otthonteremtési programra.
    Kérdésre válaszolva az államtitkár kiemelte: több mint 70 ezren érdeklődtek a bankoknál, várakozásaik szerint ők igénylőként is megjelennek majd. Arra számítanak, hogy 2017-től "fut fel" igazán az igénylések száma, mivel a házépítés, a házvásárlás időigényes folyamat.

    Forrás: kormany.hu

  • Mikor számít bele az erkély és a pince a lakásba?

    Az NGM 2016.08.18-án megjelent tájékoztatója szerint a lakáshoz épített külső tartózkodóterek esetén elsőként azt kell vizsgálni, hogy azok fedettek-e, és belmagasságuk eléri-e az 1,9 métert. Ha a válasz mindkét kérdésre igen, akkor az adott egység beleszámít az összes hasznos alapterületbe.

    A fedetlen vagy az 1,9 méter belmagasságot el nem érő fedett külső tartózkodó terek azonban nem tartoznak ide. A tájékoztató a fedettség értelmezésénél figyelembe veszi a fedőelem funkcióját is. A többemeletes épületeknél, mivel az egymás feletti erkélyek funkciója nem az, hogy fedést biztosítsanak az alatta elhelyezkedő erkélyeknek, ezért a lenti erkély esetében nem beszélhetünk fedélről, fedettségről. Az emeletes épületekben tehát az egymás alatti erkélyek nem minősülnek fedett külső tartózkodó térnek és ezért azokat sem kell figyelembe venni az összes hasznos alapterület számítása során.

    Forrás: Origo

  • Felülvizsgálják a csokot ősszel

    Az ügy előzménye, hogy a Magyar Nemzet csütörtöki cikke szerint a CSOK szabályozásának módosítására kérte fel Székely László ombudsman a nemzetgazdasági minisztert, mivel a jelenleg hatályos kormányrendelet észszerű indok nélkül kirekeszti a jogosultak közül a húszévesnél idősebb, nappali tagozatos középiskolásokat, az ugyanilyen idős egyetemisták után viszont jár a pénz.

    Jelenleg a 20. életévét betöltött gyermek csak abban az esetben jogosít a csok igénybevételére, amennyiben felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul,és a 25. életévét még nem töltötte be, vagy megváltozott munkaképességű személy, és állapota legalább egy éve fennáll, vagy egy év alatt előreláthatóan nem javul.

    Így fordulhatott elő, hogy egy család nem tudta igénybe venni a kedvezményt, 20 éves gyermekük után, holott a fiatal nappali tagozatos végzős középiskolás, vagyis eltartottnak minősül és tanulmányokat is folytat.
    Az alapvető jogok biztosa megkereste az ügyben Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, akitől azt szerette volna megtudni, milyen "jogalkotói megfontolás" áll a háttérben. A nemzetgazdasági miniszter megbízásából válaszoló Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár szerint a jogalkotó a szabályozás megteremtésekor azt vette alapul, hogy a tanulók középfokú oktatási intézményben jellemzően a 20. életévük betöltéséig végeznek tanulmányokat.

    Forrás: Pénzcentrum, Magyar Nemzet

  • Többen vennének vagy építenének lakást

    Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az egy évvel korábbihoz viszonyítva a vásárlást vagy építést biztosan tervezők köre több mint duplájára nőtt, az ezt valószínűsítők pedig 36 százalékkal vannak többen.

    A lakásvásárlási hajlandóság újabb, 31 negyedéves csúcsra jutott, hasonlóan kedvező adatokat 2008 végén regisztrált a gazdaságkutató.

    A jelentős élénkülést a lakásépítést ösztönző kormányzati intézkedéscsomag erős médiahatása, illetve a sok éven át elhalasztott kereslet piacra lépése egyaránt magyarázza - közölte a GKI.

    A lakásfelújításra és korszerűsítésekre vonatkozó kilátások is erősödtek az előző, áprilisi felméréshez képest. Az erre biztosan vállalkozók aránya 5, a valószínűleg vállalkozóké 10 százalékkal bővült.

    A KSH nemrégiben publikált 2015-ös "Miben élünk?" című felméréséből kiderül, hogy a magyar háztartások 13%-a - mintegy 500 ezer háztartás - elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. Az elégedetlenek aránya a parasztházakban, tanyékon, valamint a városi bérházakban lakók körében a legnagyobb (26, illetve 21%). Az önkormányzati lakások bérlőinek egyharmada, a tulajdonosok egytizede, míg a magánlakást bérlőknek egyötöde válaszolta, hogy elégedetlen a lakáskörülményeivel.

    A lakások 79%-ában a lakók nem tervezik, hogy belátható időn belül elköltöznek. A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni.

    lakaskorulmenyekkel valo elegedetlenseg okai

    A három éven belüli költözést tervezők egyharmada (33%) használt családi házba szeretne költözni, 15% lakótelepi épületbe menne, 13% pedig használt zöldövezeti társasházba. Az új építésű családi házakat a megyeszékhelyeken preferálják leginkább (9%), az új építésű többlakásos épületeket Budapesten (11%).

    Arra a kérdésre, hogy „Hogyan akarja megvalósítani a lakásváltoztatást?” a költözni szándékozó válaszadók fele (211 ezer háztartás) mondta, hogy használt lakást vásárolna, 9%-a (36 ezer háztartás) új lakást építene vagy vásárolna, 13% (55 ezer háztartás) magánlakást bérelne. Magas azok aránya, akik bizonytalanok, akik még nem tudják, hogy a lakásváltoztatásnak mely módját választanák (11%).

    2003 óta csökkent azok aránya, akik lakáspiaci megoldást terveznek: új lakást építenének, új vagy használt lakást vásárolnának. Nőtt viszont azok aránya, akik magánlakást szeretnének bérelni, még bizonytalanok, illetve egyéb módon kívánják a lakásváltoztatást megoldani. 2003-ban kétharmad volt azok aránya, akik használt lakás vásárlását tervezték, 2015-ben a lakásváltoztatók fele készült erre a megoldásra.

    A lakásváltoztatási tervek valóra váltását veszélyeztető tényezőkre vonatkozó kérdéseinkre válaszolva a háztartások 32%-a vélte úgy, hogy nincs ilyen probléma. A többiek összesen három, szerintük esetleg nehézséget okozó tényezőt jelölhettek meg. Az összes válasz több mint fele a pénzhiányra utalt (54%).

    A lakásváltoztatási tervek megvalósulása érdekében a három éven belül költözést tervező háztartások 59%-a megtakarít lakáscélra.

    Fontos: a KSH adatai a 2015. októberi állapotot tükrözik, a lakáspiacon azóta bekövetkezett változások még nem jelennek meg bennük.

    A teljes ingatlanpiaci várakozást jelző GKI-MGYOSZ fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci index értéke 1, illetve 2 ponttal nőtt júliusban az egy negyedévvel ezelőttihez képest, az egy évvel ezelőtti értékeket pedig mindkét mutató 6-6 ponttal haladja meg. Az országos jelzőszám esetében ez 42, a fővárosi index esetében pedig 48 negyedéves csúcs.

    A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) a válaszadók 10 százaléka szerint jelentősen, 53 százaléka szerint kissé élénkíti majd a lakásépítéseket, 37 százalékuk szerint viszont nem lesz érdemi hatása. Az áprilisi felmérésnél ez a három arány még 38, 46, illetve 16 százalék volt.

    Az építési telek piacára vonatkozó kilátások az elmúlt időszakban folyamatosan javultak, és idén áprilisra magas szintet értek el. Júliusban kisebb negatív korrekció következett be, de a telekpiaci várakozások így is derűlátóak, továbbra is jelentős keresleti túlsúlyt jeleznek. A várható eladási árakra vonatkozó várakozások visszafogottabbak az áprilisihoz képest, minden körzetben érdemben csökkent a várt áremelkedés. A válaszadók a következő 12 hónapban 3-8 százalékos áremelkedést várnak a telekpiacon.

    A júliusi felmérés során 110 ingatlanokkal foglalkozó cég, valamint 1266 vállalat válaszolt, a lakossági minta pedig reprezentatív, ezerfős volt. A felmérés az idei évtől a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) támogatásával készül.

    Forrás: MTI, KSH

  • Emelhetik a korszerűsítési pályázat keretét

    Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára elmondta, hogy mivel a rendelkezésre álló 5 milliárd forintos összegnél többet igényeltek a jelentkezők, a tárca a keret emelésén dolgozik, hogy minden pályázó kaphasson segítséget.

    A legtöbb jelentkező a fűtés korszerűsítéséhez kért támogatást, illetve sokan szigetelést és nyílászárócserét terveznek

    A kiírás alapján az elbírálásra 90 nap van, de a minisztérium arra törekszik, hogy szeptember közepén megtörténjenek az értesítések. A támogatási szerződések megkötése, illetve az elvégzett munkák után folyósítják majd a pénzt – mondta Szabó Zsolt. Hozzátette: arra számít, hogy a legtöbb nyertes jövő tavasszal kezd bele a korszerűsítésbe, a munkák elvégzésére a támogatási szerződés megkötése után egy évük van a nyerteseknek.

    Az államtitkár elmondta azt is: jövőre folytatni szeretnék az Otthon Melege programot, további kiírásokat terveznek.

    Forrás:Origo

  • Mire lehet elég a korszerűsítési támogatás?

    A TLE véleménye szerint a most megnyíló vissza nem térítendő támogatás fontos forrása a családi házak korszerűsítésének a magyar lakásállomány minőségi megújítása szempontjából, ám messze nem elégséges. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) háttéranyagában összefoglalja, mit is jelent mindez, és mi lehetne az átfogó megoldás.

    A (MEHI) közleményében hangsúlyozza: a majd hárommilliónyi korszerűtlen, energiapazarló magyar lakás korszerűsítésére az Otthon Melege jelenti az egyetlen vissza nem térítendő támogatási forrást. A meghirdetett keretösszeg ugyanakkor mindössze pár ezer ház felújítását teszi lehetővé.

    A MEHI szerint új megközelítésre van szükség a hazai lakossági energiahatékonysági támogatásokban, mert így több ház avul el, mint amennyit fel tudunk újítani. Jelenleg ugyanis a kormány több egymástól független támogatási formát működtet, illetve tervez bevezetni a lakossági energiahatékonyság támogatására. Ezek azonban nincsenek összehangolva, és gyakran inkább versenyeznek, ahelyett hogy egymásra épülnének, illetve segítenék egymást.

    Mi van – mi várható?

    A MEHI háttéranyagában összegyűjtötte azokat a forrásokat, amelyek jelenleg rendelkezésre állnak, illetve amelyre a közeljövőben számíthatnak a családi házukat korszerűsíteni kívánók.

    Otthon Melege
    A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezeli az Otthon Melege Programot, mely lakossági energetikai korszerűsítésekre – beleértve az elavult háztartási gépek cseréjét is – vissza nem térítendő támogatást nyújt a központi költségvetés forrásaiból. Jelenleg ez az egyetlen vissza nem térítendő elven működő program, forrásai azonban korlátozottak. Évi kb. 5-10 milliárd forint jut rá, amelynek csak 2020-ig mintegy 1600 milliárd forintnyi beruházási igényt kellene kielégítenie. Ráadásul a program utófinanszírozású, azaz a támogatás igénybe vételéhez előbb a teljes beruházást be kell fejezni, mely komplex energetikai lakásfelújítás esetén több milliós költséget is jelenthet egy-egy családnak. Így a valóságban főként a jómódú, hitelképes családok részesülnek e forrásból.

    A potenciális pályázók számára nehézséget okoz az Otthon Melege Program kapcsán az is, hogy az egyes kiírások tartalma és keretösszege a nagyközönség számára ötletszerűen kerül meghirdetésre: idén családi házak következnek, tavaly a társasházak voltak soron a háztartásigép-csere program mellett, és nem lehet tudni, hogy lesz-e egyáltalán pályázat jövőre.

    LTP
    A lakáskorszerűsítések – és ezen belül az energiahatékonysági felújítások – államilag is támogatott formája a lakástakarék (LTP). Az előre gondolkodásra, öngondoskodásra való ösztönzés formája, mely 30 százalékos állami támogatással maximum tíz év alatt 720 ezer forint állami támogatást ad a lakásfelújítóknak, vásárlóknak, mely egyben kedvezményes hitellehetőséggel is párosul.
    A lakástakarék megtakarítások az Otthon Melege pályázati kiírásai mellé önerőként igénybe vehetők.

    MFB „Ingyenhitel”
    Őszre várható a korábban már beharangozott lakossági „ingyenhitel” konstrukció indulása, mely a Magyar Fejlesztési Bank szakembereinek gondozásában kerül kidolgozásra uniós forrásból. A tervezett hitelkonstrukció egyelőre ismertté vált kondíciói szerint: 10 százalék önerő mellett lehet kamatmentes kölcsönt felvenni energetikai fejlesztésekre. Legfeljebb 20 év futamidővel családi házak esetén 10 millió forint igényelhető, társasházi lakások esetén 7 millió. A hitel nagy valószínűséggel jelzálog alapú lesz és előzetes hitelminősítéshez kötött. A kerete 115 milliárd forint, mely nagyságrendi ugrást jelent az eddig rendelkezésre álló forrásokhoz képest.

    Nem elég a hitel

    Az egymástól függetlenül működtetett pályázati konstrukció, lakástakarék és hitelkonstrukció részben lerontja egymás hatását, részben pedig nehezíti a felújítók dolgát. Az LTP jobb feltételeket nyújt, mint az ingyenhitel, de nincsenek benne energetikai elvárások. Az Otthon Melegére várók pedig inkább nem vesznek fel hitelt, amíg reménykedhetnek abban, hogy kapnak támogatást. Ha több forrást is igénybe akar venni az állampolgár, mindegyikre külön kell pályázni – hívja fel a figyelmet a MEHI közleménye.

    A vissza nem térítendő támogatású pályázatok ugyan fontosak és szükségesek – még ha a nagyközönség számára előre nem látható célokra, viszonylag rapszodikusan kerülnek meghirdetésre is. Azonban van egy kifejezett hátrányuk: halasztó hatásúak, kitolják a beruházási hajlamot. Sokszor előkészített beruházások kerülnek partvonalra abban a reményben, hogy később lesz rájuk pályázat.

    A MEHI több évre visszanyúló lakossági felméréseink alapján állítja, hogy a pusztán hitel jellegű programok – még kamattámogatás mellett is – kevésbé vonzók, nem fognak felújítási hullámot elindítani. Ennek oka az elmúlt években hitelezési piaccal szemben kialakult bizalmatlanság, a jelzáloggal kapcsolatos nehézségek és veszélyek, a magyar családok gyenge hitelképessége, a megtakarítások hiánya.

    Energiahatékonysági Alapra van szükség

    A fenti problémák megoldása a MEHI szerint a lakossági energiahatékonysági fejlesztési források összehangolása, rendszerben történő, alapszerű kezelése, amelyben a visszatérítendő támogatások, azaz hiteltermékek a vissza nem térítendő támogatásokkal (beleértve minden uniós és hazai költségvetési forrást) kombináltan kerülnek a lakosság irányába „értékesítésre”.

    Az Energiahatékonysági Alapnak számos előnye van. Az alap egyes forráselemei változatos módon használhatók fel: vissza nem térítendő vagy visszatérítendő forrásokra, illetve hitelgaranciára. A hitelgaranciával egyszerűbbé válna előfinanszírozás biztosítása vagy a jelzálog kötelezettség enyhítése. A vissza nem térítendő forrásokat pedig lehetne az elvégzett beruházások után a tényleges energiamegtakarítások függvényében bónuszszerűen alkalmazni, a hitelösszeg csökkentésére fordítani. Az alap forrásainak igénybe vételével újszerű lakossági konstrukciók is indíthatók, ilyen pl. a közműszámla-alapú finanszírozás.

    Az alap teljes forrásainak és pályázati ütemtervének meghatározásával hosszú távon tervezhetővé válna a hazai épületfelújítási ágazat termelése, és a biztosan előre jelezhető kereslet megteremtheti az építőanyag- és gépipar hazai fejlesztésének előfeltételeit – írja a közlemény.

    A MEHI - amellett, hogy fontos előre lépésnek tekinti az Otthon Melege pályázat megjelenését, komoly javulást lát a pályázati kiírás minőségében és bizakodva várja a program folytatását is - elengedhetetlennek tartja az energiahatékonyság ösztönzésére rendelkezésre álló források (legyen szó hazai költségvetési vagy uniós forrásról, hiteltermékről vagy vissza nem térítendő támogatásról) egységes rendszerben történő, összehangolt kezelését. Ez lehet a sikeres lakossági energiahatékonysági finanszírozási programok eszköze, akár társasházakról van szó, akár családi házakról.

    A TLE csatlakozik a fenti véleményhez, miszerint elengedhetetlen egy átlátható, hosszú távú felújítási menetrend felállítása, mégpedig egy koherens lakáspolitikai koncepció részeként. Végrehajtásának koordinálásához pedig – véleményünk szerint – mindenképpen szükséges egy kormányzati felelős kijelölése.

  • Már csak ma lehet pályázni családi házak korszerűsítési támogatására

    A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint országosan több mint 3500 pályázó jelentkezett az ügyfélkapun keresztül a családi házak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítését segítő alprogramra. A pályázatot benyújtó magánszemélyek jellemzően 1,2-1,6 millió forint támogatást igényeltek otthonaik energetikai felújításához.

    A rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a pályázatbenyújtást 2016. augusztus 15-én 16:00 órától határozatlan időre felfüggesztik. A Pályázati Útmutatóban foglaltaknak megfelelően a megvalósítandó beruházásokra így 2016. augusztus 16-án 16:00 óráig lehet pályázatokat benyújtani.

    Az Otthon Melege program keretében meghirdetett pályázat tervezett keretösszege 5 milliárd forint.
    Az 1996 előtt épült, maximum 135 négyzetméter lakóterületű családi házak tulajdonosai kaphatnak vissza nem térítendő támogatást, amely a megvalósítandó fejlesztésektől függően az elszámolható költségek 40-55 százaléka lehet.
    A támogatás mértéke az elszámolható költségek 55 százaléka, de maximum kétmillió ötszázezer forint, ha a pályázó a hőszigetelés mellett további egy energiahatékonysági fejlesztést, és legalább egy megújuló energiát hasznosító rendszert épít ki. Azok, akik hőszigetelést, és legalább egy megújuló energiát hasznosító rendszert építenek ki, 50 százalékos, maximum kétmillió forintos támogatást igényelhetnek.
    A támogatás 45 százalékos, maximum egymillió ötszázezer forintos, ha a jelentkező egy energiahatékonysági fejlesztést és legalább egy megújuló energiát hasznosító rendszert épít ki, vagy két, illetve több energiahatékonysági fejlesztést valósít meg megújuló energiát hasznosító rendszer kiépítése nélkül.
    A 40 százalékos, maximum egymillió kétszázötvenezer forintos támogatás akkor kapható, ha a pályázó egy típusú fejlesztést valósít meg.

    A TLE véleménye szerint a támogatás fontos forrása a családi házak korszerűsítésének a magyar lakásállomány minőségi megújítása szempontjából, ám messze nem elégséges. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) blogunkon idézett háttéranyagában összefoglalja, mit is jelent mindez, és mi lehetne az átfogó megoldás.

    Forrás: MTI, NFM

  • Változott a lakáscafeteria

    Továbbra is adható adómentes munkáltatói juttatás lakás vásárlásra, építésre, bővítésre, felújítására, és ilyen célra felvett hitelek visszafizetésére. Az új törvényi szakasz pontosan meghatározza a korszerűsítés és akadálymentesítés fogalmát, és alapvetően átalakítja a méltányolható lakásméret meghatározását is. Eddig is kizárólag abban az esetben lehetett a lakáshitel munkáltatói támogatása adómentes, ha a lakás szobaszáma az ott lakók figyelembevételével nem haladta meg a törvényben megadott határértéket.

    2016. augusztus 1-től viszont nem csak a maximális szobaszámértékek változnak, hanem a szobák és együttlakók számának meghatározási módja is.

    Míg korábban a 6-12 négyzetméteres helyiségeket fél szobaként számoltuk az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás feltételeinek vizsgálatakor, addig augusztus 1-től az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert már egész szobának számít. Emellett az új szabály nem kezeli a fél szoba fogalmát, így a 8 négyzetméter alatti helyiségeket egyáltalán nem kell majd számításba venni.

    A méltányolhatóság meghatározásának másik paramétere az együttlakók száma. Augusztus 1-től a munkavállaló közeli hozzátartozóit vehetjük számításba a testvér kivételével, illetve a munkavállaló élettársa és a munkavállaló élettársának közeli hozzátartozói a testvér kivételével kerülhetnek ebbe a körbe. A változás után méltányolható lesz a friss változás alapján a lakásméret, ha a lakás szobaszáma 1-2 fő esetén nem haladja meg a 3 szobát, 3-4 fő esetén pedig a 4 szobát. Ezen felül minden további személy esetén egy lakószobával nő a méltányolható méret maximális értéke.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Már most több lakásépítést jelentettek be, mint tavaly összesen

    A friss adatokból látszik, hogy a bevezetett intézkedéseknek jelentős lakásépítéseket generáló hatása volt, ám ahhoz, hogy a lakásépítések száma a megfelelő szintre emelkedjen és ott tartósan megmaradjon, szükségesnek tartunk néhány további intézkedést.

    Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja a kiforrott CSOK-rendelet fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig.

    Javasoljuk továbbá egyértelműsíteni a CSOK elbírálás folyamatának felelősségi köreit: a támogatásra való jogosultság elbírálásáért a folyósító pénzintézet, a valóságnak megfelelő adatszolgáltatásért pedig az igénylő magánszemélyek felelnek.

    A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

    Kiemelt jelentőségű kérdés az épülő lakások minősége. Most alakul a jövő város- és faluképe, lakhatási minősége. Emiatt is fontos, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    2016 I. félévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
    • az épített lakások száma a községekben 21%-kal csökkent, miközben a megyei jogú városokban 36, a többi városban 13, Budapesten 9%-kal nőtt;
    • a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 46%-ra esett, a vállalkozások által építetteké 43-ról 54%-ra emelkedett;
    • az új lakóépületek között 54-ről 43%-ra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben használatba vetteké 35-ről 46%-ra nőtt;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 7 m2-rel, 92 m2-re csökkent;
    • a 300 m2 alatti lakóépületek építésére benyújtott bejelentések és a kiadott lakásépítési engedélyek száma együtt 13.236 volt, több mint duplája az előző évinek, ezen belül Budapesten közel háromszoros a növekedés;
    • a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 79%-kal több, összesen 5.434 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (3.072 darab) 52%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

    A KSH lakásépítési gyorsjelentését ITT olvashatja, a részletes adattáblák ITT találhatók.

    Értékelésünket a cikk alatti letölthető mellékletben olvashatják.
    ---
    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

    A lakásépítések számának növeléséhez elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok a potenciális helyszíneket előkészítsék a magánépítkezők, illetve a beruházók számára. E nélkül rövid időn belül hiány lesz a beépíthető területekből, ami gátja lesz az új lakások építésének.

    A hosszú távú kiszámíthatóság – amely kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából – tovább erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása is hosszabb időszakra biztosított lenne.

    Ezt erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

    A támogatási rendszer és a lakásügy koherens kezelése érdekében továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

    A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa.

    Fontos lenne ugyanakkor minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.

  • Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység szabályai (Frissítve: 2017.10.19.)
  • Terasszal, pincével lecsúszhat az 5-os áfáról

    Az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfateher többlakásos ingatlanok esetén lakásonként 150 négyzetméter, egylakásos lakóingatlanoknál pedig 300 négyzetméter hasznos alapterületig vehető igénybe.

    Év közben módosult a törvény

    Az utóbbi feltétel értelmezésénél az építők az áfatörvény lakóingatlan-fogalmából indulhattak ki, hiszen abba nem tartozik bele sem a garázs, sem a műhely, így okkal gondolhatták az adózók, hogy például a pince sem. Egy évközi törvénymódosítás azonban egyértelműsítette, hogy az "összes hasznos alapterület" fogalmát az úgynevezett OTÉK értelmező rendelkezései alapján kell megítélni, amely következtében a pince és a beépített tetőtér területe is egyértelműen bekerült az ingatlan hasznos alapterületébe, feltéve, ha azok belmagassága eléri az 1,90 métert.

    Ráadás az NGM állásfoglalása

    A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég kiadott állásfoglalása szerint az "épületszerkezettel közrefogott tér" fogalmába és ezáltal az összes hasznos alapterület körébe az erkély és a terasz is beletartozik - függetlenül attól, hogy ezen épületrészeknél a belmagasság nem is kimondottan értelmezhető. Ez, függően természetesen az építendő lakás szerkezetétől, jelentősen leszűkítette az 5 százalékos áfamérték igénybe vételi lehetőségét.

    Nagy bírság jöhet

    Ugyan ez az állásfoglalás jogilag sem az adóhatóságra, sem az adózókra nem kötelező, várható, hogy a kedvezményes áfamértéket az adóhatóság ez alapján fogja majd megítélni. Az útmutatást érdemes tehát komolyan venni, ellenkező esetben ugyanis már jóval a kérdéses lakások felépülte, értékesítése után derülhet ki az, hogy azt mégsem 5 százalékos, hanem 27 százalékos áfa terhelte. Ez főként azokat a lakásokat érintheti, ahol pince vagy terasz található, ezek ugyanis akár jelentősen is megdobhatják az alapterületet.

    Abban az esetben, ha az adóhatóság utóbb állapítja meg, hogy 5 százalék helyett 27 százaléknyi áfát kellett volna fizetni, akkor az adóhatóság az áfakülönbözetet, bírsággal növelten, az eladótól fogja követelni.
    Vannak azonban olyan szerződések is a piacon, amelyek a mindenkor irányadó áfamértéket hárítják át a vevőre. Ilyen esetben még akár az is előfordulhat, hogy az eladó jogosan követeli majd az áfakülönbözetet a vevőjétől. Mindenkinek, de különösen a még csak tervezési fázisban lévő projektek gazdáinak érdemes tehát végiggondolni, hogy az állásfoglalás miatt kell-e esetleg módosítani a meglévő terveken.

    Forrás: Portfolio, origo.hu

  • Az egyszerű bejelentés hatályos szabályai

    Az Építési törvény 2016. májusban ismételten módosult, az egyes változások 2016. május 13-án, valamint 2016. július 1-jén léptek hatályba.

    Bejelentési kötelezettség

    A legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület (a továbbiakban: épület) építése esetén az építtető köteles az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt 15 nappal elektronikus úton bejelenteni az építésügyi hatóságnak (egyszerű bejelentés). A beadott terveket nem vizsgálják meg a hatóság szakemberei, építési engedélyeztetési eljárás lefolytatására nincs lehetőség.

    A bejelentés az elektronikus építési napló (a továbbiakban: e-napló) készenlétbe helyezésével valósul meg. A készenlétbe helyezés feltétele, hogy az építész tervező, a bejelentés mellékleteként, feltöltse a kivitelezési dokumentációt az e-naplóba.

    Helyi építési szabályok figyelembevétele – „csonka” HÉSZ alkalmazása

    A 2016. januárban hatályba lépett szabályozás meghatározta, hogy az adott önkormányzatnál meglévő helyi építési szabályzat (HÉSZ) mely elemeit kell figyelembe venni, amely komoly szakmai vitákat váltott ki. Erre tekintettel 2016. májusban a jogalkotó kibővíttette azon elemek körét, amelyeket az épületek létesítésekor figyelembe kell venni, azonban a HÉSZ egyes rendelkezései továbbra is figyelmen kívül hagyhatóak.

    Szomszédok értesítésének elmaradása

    A bejelentési eljárás nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, ezért az építésügyi hatóság a bejelentés megtörténtéről a szomszédokat nem köteles értesíteni.

    Tekintettel arra, hogy építési engedély híján nincs lehetőség annak megtámadására, a szomszédjogi perek számának növekedése várható.

    Építési tevékenység megkezdése; e-napló; tervezői művezetés

    Az építtető az építési tevékenységet a megfelelő bejelentés benyújtását követő naptól számított 15 napos határidő elteltét követően kezdheti meg.

    Az épület építéséről e-naplót kell vezetni.

    Az építtető az épület építésével kapcsolatban köteles építész tervezőt tervezői művezetéssel megbízni.

    Építésügyi bírság

    {csv};Alapbírság összege;Számított építményérték alapján számított bírságösszeg
    Bejelentés nélkül vagy a bejelentéstől eltérően végzett építési tevékenység;100.000,- Ft;számított építményérték 30%-a
    Építési tevékenység e-napló nélküli végzés;-;számított építményérték 20%-a {/csv}

    Hatósági bizonyítvány kiállítása

    Az épületet a bejelentéstől számított 10 éven belül fel kell építeni és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni az építésügyi hatóságtól.

    Az épület elkészültével kapcsolatosan használatbavételi engedélyeztetési és tudomásulvételi eljárás lefolytatására nincs lehetőség.

    A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke az alábbiak szerint alakul:

    {csv}A bejelentéstől számított évek száma;Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
    0-3;díjmentes
    3-4;200.000,- Ft
    4-5;400.000,- Ft
    5-6;600.000,- Ft
    6-7;800.000,- Ft
    7-8;1.000.000,- Ft
    8-9;1.200.000,- Ft
    9-10;1.400.000,- Ft{/csv}

    Épület lebontása

    Ha a bejelentéstől számított 10 éven belül nem építették fel az épületet, az addig elkészült építményrészt le kell bontani.

  • Dübörög a lakásépítés Lengyelországban

    Varsóban, Krakkóban, Poznanban, Lódzban, Wroclawban és a tengerparti városokban 15,1 ezer lakásra találtak vevőt, ez egyötödével több, mint tavaly, pedig a 2015-ös év az ágazat történelmének legjobbja volt - derül ki a REAS, a lakáspiacot figyelő egyik vezető tanácsadó cég legújabb jelentéséből.

    Az ingatlanfejlesztők 17,7 ezer lakást dobnak piacra a következő időszakban, közöttük sok olyat, amely a "Lakás fiataloknak" program állami támogatását élvezi.

    A fejlesztő cégek főleg Gdanskban építkeznek, mert hosszabb ideje itt nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Az év második negyedében 2,2 ezer új lakás volt a piacon, miközben 2,4 ezret eladtak. Dél-Szilézia fővárosában, Wroclawban 2,7 ezer új lakásszerződést kötöttek, ez 44 százalékkal több mint tavaly. Gdanskban a piaci egyensúly felborulása miatt nőttek az árak.

    A REAS szerint a lakások iránti kereslet növekedésében vastagon benne van, hogy a kamatok nagyon alacsonyak, ami arra készteti a lengyeleket, hogy ne tartsák a pénzüket a bankokban. Inkább befektetik olyan lakásba, amit kiadnak.

    Forrás: napi.hu

  • Magyarország az európai lakásépítések éllovasai között

    A magyar lakáspiac egyre jobb eredményeket ér el az uniós átlagokhoz mérten. Az idei első negyedévben a kettőnél több lakásos társasházakra kiadott engedélyek száma az Európai Unió átlagát nézve 15 százalékkal csökkent a 2010-es szinthez képest, ezzel szemben Magyarországon 12 százalékos növekedés volt tapasztalható – derül ki az ingatlan.com hivatalos uniós adatokon alapuló összeállításából.

    Magyarország mellett a régiós országok közül Szlovákia, Románia, Lengyelország és Ausztria is növekedést ért el, ott a lakásépítési engedélyek száma 39-60 százalékkal nőtt. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a friss adatokból látszik, hogy a régiós lakáspiac egy részén, köztük Magyarországon is, élénkülés várható az új lakások piacán, még akkor is, ha nem minden engedélyből lesz végül kész lakás. A régión belül Csehország kilóg a sorból, ott ugyanis 2010-hez képest közel 20 százalékos volt a csökkenés, és visszaesést könyvelhetett el Szlovénia és Horvátország is. Az Eurostat adataiból kiderül továbbá, hogy a fejlett országok közé tartozó uniós államok közül Svédországban és Németországban mutatkozik a leglátványosabb növekedés, ott 100 százalékkal nőtt az engedélyek száma.

    Átalakulhat az építőipar

    – Az épületépítési szerződésállomány alapján a következő időszakban megkezdheti ledolgozni hátrányát – írta kommentálta Balogh László nemrégiben a KSH legfrissebb építőipari adatait a Magyar Időknek. Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint átalakul az építőipar szerkezete, és a lakásépítéseket is magában foglaló épületépítési alágazaté lesz a főszerep. A felfutás már most látszik a lakásépítéseknél: a KSH eddig feldolgozott adatai szerint az év első öt hónapjában 4461 lakásépítés kapott zöld utat. A statisztikák szerint évek óta nem volt olyan hónap, amikor ezernél több lakás építése kapott volna engedélyt.

    Segített az áfacsökkentés

    Az ingatlan.com szakértője elmondta, hogy az Eurostat becsült adatai szerint az építési költségek – szintén 2010-es szintre vetítve – Magyarországon csökkentek a múlt év utolsó negyedévéhez képest, és alig haladták meg a 2015 első negyedévében mért szintet, ami szintén hozzájárult a lakásépítési engedélyek emelkedéséhez. A beruházók terheit tovább csökkentette, hogy az idei évtől az új lakások értékesítését csak 5 százalékos, kedvezményes áfakulcs terheli.

    Egyelőre nem lesz árcsökkenés

    Az uniós adatokból kiderül továbbá, hogy az első negyedévben Magyarországon következett be a legjelentősebb, 15 százalékos áremelkedés a lakáspiacon, az előző év azonos időszakához képest. Ebben az összevetésben Magyarországot Ausztria követi 13,4 százalékos drágulással, majd Svédország következik 12,5 százalékos áremelkedéssel. Balogh László azt mondta, hogy Magyarországon az áremelkedés jelentős kínálatbővüléssel párhuzamosan következett be, elsősorban a használt lakások piacán. “A következő félévben több ezer újlakás-fejlesztés fejeződik be és kerülhet piacra, így az új építésű lakások piacán is komoly élénkülés várható” – mondta a szakember. Az ingatlan.com prognózisa szerint az új lakásoknál rövid távon nem várható árcsökkenés a kínálatbővülés miatt, de a fejlesztők között várhatóan egyre nagyobb verseny lesz a vevőkért.

    Forrás: ingatlan.com, Magyar Idők

  • Jelentősen nőtt a kereslet a tégla iránt az első félévben

    Kató Aladár, a Magyar Téglás ¬Szövetség (MATÉSZ) elnöke a Magyar Időknek azt mondta: az ipar biztos lábakon állsem tégla-, sem cseréptermékekből nem kell hiányra számítani, hiszen a gyárak sorra indítják újra korábban leállított kapacitásaikat.

    Ez az iparág korábban évi negyvenezer lakás építéséhez elegendő alapanyagot gyártott, tehát a kapacitások bármikor újra rendelkezésre állnak – hangsúlyozta Kató Aladár, aki szerint a munkaerőhiány sem lesz probléma, mert a szakemberek ottmaradtak a gyártóknál, a szükségessé váló új munkaerőt pedig fel tudják majd venni a vállalatok.

    – Csaknem felével több téglatermék és cserépáru talált vevőre az év első felében, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A növekmény mögött egyértelműen az otthonteremtési program, a lakásépítések megindulása áll – mondta a Magyar Időknek Kató Aladár.

    Kató Aladár szerint téglából és cserépből gyakorlatilag nincs szükség importra, mivel az itthoni gyárak fedezik a keresletet, de téglát amúgy is legfeljebb három-négyszáz kilométerre, cserepet pedig hét-nyolcszáz kilométerre éri meg szállítani.

    A MATÉSZ elnöke szerint a nagyobb gyártóknál az akár hatvan százalékot is elérő felfutás egész évben kitart majd. – A növekményt egyelőre a többszintes, nagy társasházak hozzák, mivel ezek többsége előkészített területen, sok esetben korábban felhagyott tervek alapján épül. Az egyszerű bejelentések alapján viszont az is látható, hogy jóval több családi ház fog épülni, de ezek még nem igazán kezdődtek el, az élénkülés e területen főleg 2017-től várható – magyarázta Kató Aladár.
    Hozzátette: az egyes építőanyagok keresletében jól kirajzolódik a frissen kezdődő építkezések ütemezése: míg téglára már most nagy mennyiségben van szükség, a nyílászárók és a szigetelőanyagok egyelőre kevéssé keresettek.

    Az otthonteremtési programnak köszönhető felívelés a kész- és könnyűszerkezetes házak piacán is látszik. – Tavalyhoz képest legalább 40-60 százalékkal nőtt a megrendelések száma és értéke, de több cégnél százszázalékos a növekedés – mondta a Népszabadságnak Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke.

    A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) közleménye szerint a falazati építőanyagokat leszámítva július-augusztusban jelentkezik majd a kereslet jelentősebb növekedése. A fehér falazati anyagoknál, így a mészhomok tégla és a pórusbeton termékeknél tíz százalék fölötti keresletbővülés látszik. A szálas szigetelőanyagoknál 5-15 százalékos felfutás tapasztalható, de az EPS alapú hőszigetelő anyagok kereslete éves összevetésben 10-15 százalékkal visszaesett. A hőszigetelő anyagok és nyílászárók vagy épületgépészeti termékek terén a kereslet emelkedése még várat magára.

    Az építőanyag-kereskedőktől származó információk alapján egyelőre kevés a magánberuházó, elsősorban azok a továbbértékesítésre tervezett lakóépület beruházások láthatóak, amelyek már az év elején megkezdődtek, vagy még korábban félbemaradtak. – Budapesten és az agglomerációban, valamint Dunántúlon a megyeszékhelyeken fellendülés várható, de kelet-Magyarországon egyelőre kevésbé láthatóak ennek jelei - írja a MÉASZ.

    A csok nyomán megjelentek a "társasházépítés kalandorai"-ként bizonytalan szakmai múltú cégek is megjelentek, amelyek részben a más szektorban megtermelt eredmény gyors visszaforgatását tervezik. Ezért a lakásvásárlóknak célszerű adott ajánlat fejlesztői hátteréről célszerű előzetesen tájékozódniuk.

    A MÉASZ elnöksége szerint a csok idén még nem fog akkora fellendülést adni, hogy az a teljes magasépítési ágazatot tartós emelkedő pályára állítsa: mellette nagy szükség van az energetikai korszerűsítési források tartós megnyitására is, valamint az új lakásépítéseket illetően a helyi szűk keresztmetszetek feloldására (telekbesorolás, engedélyezés, telekhiány).

    A lakóépület-építések és az energetikai korszerűsítések szempontjából változatlanul kritikus keresztmetszetet jelent a szakképzett kivitelezői kapacitás.

    Forrás: Magyar Idők, napi.hu, MTI

  • Bizonytalanságok a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás körül

    A szeptember elsején hatályba lépő építési törvény 2016. júniusi módosítása, amely felhatalmazást ad a kormány számára, hogy az egyszerűsített bejelentéssel érintett, 300 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű lakóépületek építészeti-műszaki tervezői, valamint a vállalkozói kivitelezői tevékenységéhez szükséges felelősségbiztosítási szerződés tartalmát és meglétét ellenőrizze. Ám másfél hónappal a hatályosulás előtt sem a tervezők, sem a kivitelezők nem tudják, mire kell kiterjednie a kötelezően megkötendő biztosításnak - hívja fel a figyelmet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).

    A végrehajtást szabályozó rendelet híján a szakmának lassan nem marad ideje a felkészülésre, ami hátráltathatja majd az épp hogy beindult építkezéseket – nyilatkozta Koji László, az ÉVOSZ elnöke a napi.hu-nak. A szövetség már korábban is megfogalmazta a kötelező felelősségbiztosítással kapcsolatos ajánlásait, ám eddig visszajelzést nem kaptak.

    Az új szabályozáshoz a szakszövetség szerint a következőket kellene figyelembe venni:
    • Mivel a tervező és a kivitelező a saját felelősségi körében tud felelősséget vállalni és időben eltérő módon jelennek meg a lakóingatlan elkészítésében és megvalósításában, indokolt, hogy külön-külön rendelkezzenek felelősségbiztosítással.

    • A tervező és kivitelező vállalkozásokat egyaránt képviselve javasolják, hogy a tervezés vonalán az építészeti tervezést vállaló (és szükség szerint szakági tervezőt bevonó és koordináló) jogi vagy természetes személyi körben legyen kötelező a felelősségbiztosítás. A kivitelező vállalkozói körben a fővállalkozó (generál kivitelező) részére legyen kötelező a felelősségbiztosítás. Ezzel, ugyanúgy, mint a kedvezményes forgalmi adó szabályozással, a komplett létesítményt "felvállaló" tervezési és kivitelezési konstrukciók irányába orientálódik a megrendelő a felelősségbiztonság területén is. Ott, ahol házilagos (kalákás) kivitelezést választ a lakóingatlant építtető, a felelősséget is neki kell vállalnia, illetve neki kell gondoskodni a harmadik fél részére okozott károk rendezéséről.

    • A készülő kormányrendelet fogalmazzon meg minimumot. A fővállalkozó (generál) kivitelező számára javasolt minimális elvárás, illetve felelősségtartalom térjen ki a vagyoni, a személyben történő, és a tevékenységgel, szolgáltatási körében, valamint az alvállalkozó által okozott kár megtérítésére.

    • A felelősségbiztosítás az adott, konkrét projektre kell, hogy vonatkozzon. Azonban projektbiztosítással vagy éves keretbiztosításon belül egyaránt kezelhető legyen.

    • Szabad biztosítóválasztás mellett működhessen a rendszer.

    • A felelősségbiztosítás fedezeti összegénél az elvárt minimális fedezeti összeg legyen meghatározva a létesítmény vállalkozási szerződésben rögzített nettó bekerülési értékkategóriákhoz kötve (telek ára és forgalmi adó nélküli nettó érték alapján).

    • Értékkategóriáknak a 40 millió forint alatti, a 40-100 millió forint közötti és a 100 millió forint feletti értékű lakóingatlanonkénti bontást javasolja a szövetség.

    Forrás: napi.hu

  • Többszázlakásos fejlesztést tervez Nyírbátor

    Az elmúlt 10 évben 5000 új munkahely jött létre a településen és számuk a fejlesztések eredményeként folyamatosan növekszik. Napjainkban 3000 körül van a bejárók száma, ami 2016-ban várhatóan újabb 1000 fővel növekszik.

    Fülöp Enikő, Nyírbátor jegyzője az igylakunk.hu-nak elmondta, hogy már az idén nyár végé szeretnék elkezdeni az első lakótömb építését. A teljes beruházás szakaszosan, több év alatt bővülne – az igények szerint – akár 800 lakásra.

    A tervezett lakópark a város egyik legszebb részén, a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, a Szénaréti horgásztó, és a parkerdő szomszédságában épül meg, mely terület hamarosan gyógyhely minősítést kap. A tervek szerint a tömblakásos, és a sorházas beépítés mellett kertes házak építésére is lesz lehetőség. A vevői igények kérdőíves feltérképezése elkezdődött. A különböző beépítések arányait a felmérés eredményei határozzák meg.

    Az építendő lakások egy része megvásárolható lesz, de épülnek majd bérlakások is. Ezeket az ipari park cégei bérelnék dolgozóiknak, vagy a lakbértámogatást adnának rá a munkatársaknak – mondta Fülöp Enikő.

    Nyirbator lakopark 2

    Nyirbator lakopark 3

    Nyirbator lakopark 7

    A területet pályázati forrásból már megvásárolta az önkormányzat, az infrastruktúra kiépítése jórészt megtörtént. Miután ezt nem kell megfizetni, az ingatlanok árai is vonzóak lesznek.

    Azt is megtudtuk, hogy épülnek majd egyszerűbb, hagyományos gépészeti megoldású lakások is, de többségében olcsóbb fenntartású, korszerű, megújuló energiát felhasználó épületeket szeretnének. Ebben a szellemben korszerűsítették Nyírbátor középületeit is. Ehhez kiváló adottság a településen fakadó termálvíz, amelynek a hasznosításában bőven van még lehetőség.

    A város nemcsak a lakhatási feltételek javítását tűzte ki célul, hanem a szórakozási, pihenési lehetőségek egyre választékosabb létrehozását is.

    Forrás: nyirbator.hu

  • Beindult a lakásépítési boom

    A Központi Statisztikai Hivatal havi bontású adatiból látszik, hogy már áprilisban több mint duplájára nőtt a kiadott engedélyek (beleértve a január óta működő egyszerű bejelentéseket is) száma a tavalyi év azonos hónapjához képet. Ez az arány májusban megismétlődött, így ekkor már több mint 1400 engedélyt regisztráltak.

    Az új lakásokra vonatkozó áfakedvezmények és a családi otthonteremtési kedvezmény, valamint a kedvező lakáshitelek hatásának tudható be a változás. Számíthatunk e trend fennmaradására, így ebben az évben összesen 10-15000 lakásépítés megkezdése prognosztizálható.

    A lakásépítések hozzájárulnak a lakásállomány minőségi megújításához és az építőipar stabilizálódásához.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, megalapozza a magyar társadalom életminőségét. Ez a minőségi megújulás pedig megteremti azt a lehetőséget, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás felé.
    A felépülő új lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő száz évben bennük lakók életkörülményeit.

  • Eddig közel tízezer egyszerű bejelentés

    Ez csaknem kétszer annyi, mint amennyi építési engedélyt tavaly összesen kiadtak egylakásos épületre - írja a Magyar Idők.

    Az elektronikus építésügyért felelős minisztériumi háttérintézmény területi, megyékre bontott adatai hatalmas eltéréseket mutatnak, míg az összes egyszerű bejelentés mintegy egyharmada Pest megyéből érkezett, Nógrád megyében pár nappal ezelőttig mindössze 35 bejelentést tettek, vagyis a főváros agglomerációjában és Pest megye többi részén százszor több családi ház épülhet fel a közeljövőben, mint Nógrádban.

    Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy 8 ezer új családi ingatlan építését jelentették be eddig, így az építkezések az év második felétől várhatóan be fognak indulni.

    Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy az első hat hónapban 6400 esetben utalták ki eddig a CSOK-támogatást és 10 ezer CSOK-kérelem vár elbírálásra.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Pozitív lakásépítési prognózis Magyarországnak

    A Buildecon számításai szerint a 2015. második félévében lelassuló építési teljesítmény megtörte a két előző év kimagasló növekedését (2013-ban 5,3%, 2014-ben 8,3%, 2015-ben 2,9%). 2016 első hónapjaiban a gyenge teljesítmény folytatódott, elsősorban a hiányzó EU-források következtében. Ez erősen rányomja a bélyegét mind a magas-, mind a mélyépítés teljesítményére Magyarországon, mivel a magasépítés mintegy 75%-át és a teljes mélyépítést legnagyobb mértékben az EU illetve a költségvetés finanszírozza. Egyedül a lakásépítésben mutatkozik és várható is jelentős élénkülés.

    A lakásépítésben 2015-ben évszázados mélypontra csökkent a lakásépítések száma hazánkban. A kormány élénkítő intézkedések és áfacsökkentés bevezetésével a folyamat megfordítását irányozta elő, elsősorban a nagycsaládosok támogatásával. A szabályozók könnyítése is hozzájárul a trend megfordításához, amely már 2016-ban érzékelhető lesz, közel 14%-os növekedéssel. 2017-18-ban további erőteljes növekedés várható, emellett a lakásfelújítások terén is folytatódnak a pozitív folyamatok, erősödik a tranzakció mértéke.

    Növekedési várakozások

    Összességében a Buildecon úgy ítéli meg, hogy 2016 még csak igen szerény mértékű (1,1%) növekedést hozhat, de a két ezt követő évben az építési tevékenység jelentős megerősödésére számítunk (2017.: 7%; 2018.: 6,9%).

    Hazánk építési teljesítménye a legszerényebbek között van hozzájárulásával az Euroconstruct 19 országának növekedéséhez, a Szlovák Köztársaság, Ausztria és a Cseh Köztársaság mellett.
    Az építési teljesítmény 2016-ra prognosztizált 2,6%-os növekedése 36.5 milliárd euró értékű növekedésnek felel meg. Az Euroconstruct hat legnagyobb építési piaca (Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország) várhatóan csaknem ezen növekedés háromnegyedét fogja adni.

    Az Euroconstruct térség lakáscélú építési tevékenységek piacának összesített értéke 646 milliárd euró volt 2015-ben, amelynek 60%-át felújítások tették ki. E piaci szegmensre az elmúlt évben – főként Németországban és Norvégiában – a legnagyobb hatással a menekültek beáramlása volt. 2016 végére a lakásépítések száma 9,2%-kal (a 2013-as mélyponthoz képest) 1,54 millió darabra fog növekedni, amely elsősorban Németország, az Egyesült Királyság és Svédország hozzájárulásának lesz köszönhető.

    Európa19 építési piacának kilátásai

    Összességében 2015-ben a lakáspiac értéke az Euroconstruct területen 646 milliárd euró volt, a felújítás a piac 60%-át tette ki. A legjelentősebb befolyásoló tényező a lakáspiacra a menekültek beáramlása, mely egyre nagyobb a nyomást gyakorol az egész Euroconstruct területre, főleg Németországra és Norvégiára, hogy lakást biztosítsanak a menekültek számára. 2016 végéig a lakásépítés szintje 9,2%-kal fog nőni, 1.54 millió lakásra, a ciklus legalacsonyabb pontja óta (2013), melyhez jelentősen Németország, az Egyesült Királyság és Svédország fog hozzájárulni.

    A konferencián elhangzottak szerint a 19 Euroconstruct ország GDP-je évente 1,9%-al fog nőni 2016 és 2018 között, míg 2017-re 1,9%-os emelkedés várható. Nyolc év után 2015 volt az első év amikor az Euroconstruct országok GDP növekedést jegyeztek, mely tendencia a következő három évben is folytatódni fog.

    2016-ban a teljes építési teljesítmény várhatóan 2,6%-al javulni fog, 2017-re egy 2,7%-os emelkedést prognosztizálnak, míg 2018-ban 2,4%-os növekedésre számítanak. A legnagyobb növekedést a közép-kelet-európai országok fogják tudni elkönyvelni 2015-től kezdődően. Várhatóan a kedvező tényezők – a háztartások javuló rendelkezésre álló reáljövedelme, az alacsony kamatlábak, az Európai Bizottság beruházási terve Európa számára – hozzájárulnak majd egy szerény, 2,6%-os éves átlagos növekedéshez az építési beruházásokban az Euroconstruct országokban. Az államháztartásra vonatkozó megszorítások és az állami és magán adósság szintje továbbra is korlátozza majd az állami, illetve magánberuházásokat.

    Az Euroconstruct országok építőiparának összértéke 2016-ban előreláthatólag 1.406 milliárd euró lesz, mely a GDP 9,4%-ának felel meg, mely jelentősen alacsonyabb, mint a 2007-es csúcs, amikor az építőipar 13% -át tette ki a GDP-nek. Bár az Euroconstruct piac 2015-ben stabilizálódott, a 19 tagország az év során sokféle növekedési arányt könyvelt el. Erős teljesítmény-növekedési ráta volt megfigyelhető a Szlovák Köztársaságban (+18,5%), Hollandiában (+7,8%) és a Cseh Köztársaságban (+7,1%), míg Ausztria, Franciaország és Svájc kis mértékű csökkenést regisztrált 2015-ben.

    Az elemzés szerzője:Buildecon
    Forrás és további részletek: tervlap.hu

  • 1.8 Nemzeti otthonteremtési közösség (nok)
  • CSOK: használt lakásra és építésre kérik a legtöbben

    A csokot folyósító pénzintézetek az MTI-nek nyilatkoztak tapasztalataikról. Ebből az is kiderült, hogy az átlagos felvett hitelösszeg 5-10 millió forint között szóródik. A megkérdezett bankok további bővülésre számítanak a második fél évben.

    • CIB Bank: az igénylők mintegy 60 százaléka használt lakás vásárlására veszi igénybe a támogatást, csaknem 35 százaléka építkezéshez, 3 százalék bővítéshez, és kicsit több mint 2 százalék új lakás vásárlásához. Az igénylők csaknem háromnegyede kamattámogatott vagy piaci hitellel együtt veszi fel a csokot, az áfa-visszaigénylést kevesebben kérték a csok mellé, illetve önmagában is. A csok mellé kérhető otthonteremtési hitelt átlagosan 8,45 millió forint összegben igénylik, míg a piaci kamatozású hitelt átlagosan 9,44 millió forintos összegben.

    • OTP Bank: a csok-kérelmek mintegy felét befogadó OTP Bankhoz január óta több mint 4400 igénylés érkezett, a 10 plusz 10 millió forintos konstrukciót 459-en igényelték, és 570-en kértek áfa-visszaigénylést. A bank tájékoztatása szerint továbbra is használt lakás vásárlásához kérik legtöbben a csokot (az idei igénylések több, mint kétharmada), azonban az építéshez igényelt csok is egyre népszerűbb, idén az igényléseknek már több mint az ötöde családi ház-építéshez kötődött, míg ez az arány korábban mindössze 5 százalék volt.

    • MKB Bank: a csokot mintegy 400, adóvisszatérítést 130, kamattámogatott hitelt pedig 100 ügyfél igényelt eddig. A kérelmezők fele építésre, a másik fele használt lakás vásárlására igényelné a támogatásokat, a bővítés, illetve az új lakás vásárlása mint cél elhanyagolhatóan kevés. Az átlagos igényelt hitelösszeg megközelíti a 10 millió forintot.

    • Erste Bank: több milliárd forint értékben nyújtottak eddig be támogatási kérelmet, az igénylők körülbelül fele hitelt is igényel; az ügyfelek több, mint fele használt lakás vásárlására veszi igénybe a csokot, de jelentős az építkezők száma is.
    A bank szerint jelentős emelkedés volt a jelzáloghitelek folyósításában, amelynek oka a támogatási rendszer adta lehetőségeken túl egyrészt az alacsony kamatszint, másrészt a reálbérek emelkedése. Úgy látják, hogy az ügyfelek sokkal nagyobb biztonsággal vesznek fel hitelt, mint a korábbi években.

    • Takarékbank: több mint 2200 csok igénylést fogadtak be január óta, a csok mellé az ügyfelek 33 százaléka igényelt lakáshitelt, kamattámogatott hitelre 110 ügyfél adott be kérelmet, továbbá a takarékok 222 adó-visszatérítési támogatási kérelmet is befogadtak. A takarékok ügyfeleinek nagy többsége, 70,7 százaléka használt lakás vásárlásához veszi fel a csokot, míg új lakás építésére, vásárlására az igénylők 24,6 százaléka, bővítésre pedig 4,7 százaléka használná a vissza nem térítendő támogatást.

    • UniCredit Bank: február óta a csokot és az áfa-visszatérítést is 100-nál kevesebben igényelték. A három vagy több gyermekes családok által igényelt kamattámogatott hitel átlagos összege a banknál meghaladja a 9 millió forintot.
    Kamattámogatott hitelt az új lakásépítési célú támogatást igénylő ügyfelek háromnegyede, míg az új lakásvásárlási célú támogatást igénylő ügyfelek közel 100 százaléka igényelte.

    Forrás: MTI

  • Otthon melege: két nap előnyt kapnak a nagycsaládosok és a nyugdíjasok

    Aa Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára elmondta: régiónként lehet pályázni, először az Észak-Alföldről; a legalább tízszázalékos energiamegtakarítást biztosító eszközök árának felét lehet elnyerni, a támogatás felső határa 45 ezer forint.

    Újdonságként említette, hogy a nagycsaládosok és a nyugdíjasok a többieknél két nappal korábban pályázhatnak, hozzátéve, hogy a pályázat félmilliárd forintos forráskeretét túljelentkezés esetén - mint az előző fordulóban is - megemelik.

    Forrás: MTI

  • Nagyszabású lakásprogram indul Bécsben

    Mivel az osztrák főváros lakossága a korábban becsültnél öt évvel előbb, várhatóan már 2029-ben átlépi a 2 milliós határt, Bécs lakásépítési offenzívába kezdett. Összesen 13 ezer új lakás épül "2017-től, ebből kilencezer szociális bérlakás lesz. Ezen kívül 2020-ra megduplázzuk, négyezerre növeljük az új önkormányzati lakások számát" - ismertette a város terveit Michael Häupl polgármester és Michael Ludwig lakásügyi városi tanácsos.

    Szociális bérlakások 2004-ben épültek utoljára Bécsben. Az utóbbi években azonban ismét jelentpsen megnőtt irántuk a kereslet. 

    Bécsben jelenleg 220 ezer szociális bérlakás van, ezen kívül további 200 ezer bérlését támogatja a város.

    Az offenzíva része ezen kívül egy 30 millió eurós "gyorsprogram" is, amelynek keretében egy-két éven belül ezer új lakást építenek könnyűszerkezetes technológiával olyan helyeken, amelyek a városrendezési terv szerint nem használhatók lakóövezetként. Az ipari területeken, metró közelében, vagy építési tilalom alá eső területeken öt-tíz évig állnak majd a főként fából és könnyűbetonból készült épületek, amelyek a hagyományoshoz képest feleannyi idő alatt készülnek el. A terület hasznosítása esetén az épületeket lebontják, és állapotuk szerint vagy felépítik máshol, vagy újrahasznosítják az anyagukat.

    Két projektnek, összesen 330 lakásnak már meg is van a helye: a XXI. és a XXII. kerületekben. A lakások átlagosan 50 négyzetméteresek lesznek, nem kell hozzájuk önrész, a bérleti díj pedig bruttó 7,50 euró a hasznos alapterületre vetítve.

    A gyorsprogram keretében megvalósuló lakások a fiatalok, és azok számára jelenthetnek ideális megoldást, akik csak átmenetileg akarnak az osztrák fővárosban élni. A lakáshoz jutás természetesen különböző feltételekhez van kötve. Ilyen például, hogy a bérlőnek rendelkeznie kell már benyújtott lakásigénnyel, a jövedelme nem haladhat meg egy adott szintet és legalább két éve bejelentett lakcímmel kell rendelkeznie Bécsben.

    Az osztrák főváros eddigi évi 7 ezer új építésű szociális lakásával európai szinten is az élmezőnyhöz tartozik, lakosságának több mint 60 százaléka szociális bérlakásban vagy önkormányzati lakásban él.

    Forrás: napi.hu, becsifekete.blog.hu

  • Több költségvetési forrás otthonteremtésre

    Arra számítanak, hogy jövőre nagyobb számban indulnak majd meg az állami támogatást is élvező építkezések. A lakástámogatások nagyjából a négyötöde elsősorban az új lakások vásárlását és a lakásépítést támogatja: csok (95 milliárd forint), nok (3 milliárd forint), áfacsökkentés és adóvisszatérítés (28 milliárd forint), lakás-takarékpénztárra (55 milliárd forint).

  • Lehet jobb a NOK, mint a lakáshitel

    Össze kell vetni az elérhető banki szolgáltatásokkal és nyugodtan állíthatjuk, hogy azokkal összevetve ez a konstrukció kedvezőbb - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő az RTL Klub Híradójának.

    A Pénzcentrum elemzésében arra jutott, hogy a futamidő jó megválasztásával valóban milliókat spórolhatunk a NOK-kal.

    Ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a ettől még nem mehetünk el megfontolás nélkül a közösségek egyértelmű hátrányai mellett. Ugyanis nemcsak a költségek számítanak:

    A NOK előnyei:
    • A befizetéseink után 30 százalékos állami támogatást kapunk, évente legfeljebb 300 ezer forintig.
    • Bizonyos szempontból alacsony kamatozású hitelként is felfogható (a rendszeres költségek mintegy kamatként számítanak), azonban a hitelnek minden esetben van kamata.
    • Nem változik a kamat, a lakáshitelnél (a teljes futamidőre rögzített kölcsön kivételével) a futamidő alatt valószínűleg változik.
    • Kiszámítható, mennyit kell fizetnünk a teljes futamidő alatt.
    • Önerő teremtésére sincs feltétlen szükség.

    A NOK hátrányai:
    • A lakáshitelnél azonnal megkapjuk a pénzt, míg a közösségeknél a futamidő alatt, előre nem látható módon jutunk pénzhez és ezzel lakáshoz is.
    • A NOK egyfajta ingyenhitelként is felfogható, míg a lakáshitelnek van kamata. Ezért cserébe a NOK-nak rendszeres (aránylag magas) költsége van.
    • A közösségtől kapott pénzből csak új lakást vásárolhatunk, míg a lakáshitelből használt lakást is vehetünk, vagy akár korszerűsíthetünk, felújíthatunk, bővíthetünk.

    Forrás: Pénzcentrum

  • NOK: a költségek elvihetik a támogatást

    A kormányrendelet részleteiben rögzíti az engedélyezési szabályokat, a nyilvántartásba vételt, a közösségek gazdálkodását, a tagtoborzás és a megszűnés körülményeit.

    Nokos befizetést csak az igazolt jövedelem 50 százalékáig lehet vállalni, ezt a tagok fizetőképességének ellenőrzése garantálja. Ha valaki nem fizet, 20 százalékos csökkentést kérhet, de ha így is képtelen fizetni, kizárhatják a közösségből.

    Szervezési díjként a szerződéses összeg 1 ezrelékét is elkérhetik a tagoktól a szervező cégek havonta. Mivel a szerződéses összeg, amelyből a lakás sorsolás vagy licit révén megvásárolható, 10-40 millió forint között szóródhat, a szervezési díj havi 10-40 ezer forintra is rúghat. A Portfolio számításai szerint ez a konstrukció 25 milliós lakásérték felett akár a 30 százalékos állami támogatás teljes összegét is elviheti.

    Bár nem minősül pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, és az Országos Betétbiztosítási Alap védelmét sem fogják élvezni a tagok, az MNB fogja felügyelni a NOK-ok és az őket szervező cégek működését

    Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke januárban dobta be a nemzeti otthonteremtési közösségek ötletét. A törvényt márciusban el is fogadta az Országgyűlés, azonban tele volt megkérdőjelezhető elemekkel, így Áder János első körben visszaküldte. Módosításokkal együtt már átment a törvény, a mostani kormányrendelet ezt egészíti ki a pontos működési szabályokkal.

    Az április közepén kihirdetett NOK-törvény szerint nokot legalább 120 tag toborzásával lehet létrehozni, s a a közösség tagjai a NOK-nál elhelyezett megtakarításaikat kizárólag új lakás vásárlására fordíthatják.
    A lakás tervezett értékének maximumát előre meg kell határozni, és ehhez igazodik a befizetendő összeg a közösség fennállása alatt. A közösség 10-15 éven keresztül működik, ezen időszak alatt minden tagnak lakáshoz kell jutnia. A tagok egyenletes összegű rendszeres, illetve rendkívüli befizetésekkel is takarékoskodhatnak.

    A lakáshoz jutás időpontja előre nem tudható, hiszen az a többi tag előre nem látható magatartásától, vagy a szerencsétől függ. Ugyanis a bizonyos rendszerességgel megrendezett kiválasztások (licit vagy sorsolás) során dől el, ki mikor jut új lakáshoz a közösség összes tagjának befizetéséből. A licit során az szerepel jobban, aki a lakásértékhez képest nagyobb önerőt tesz be, a sorsoláson pedig a szerencse dönt - a tagok tehát lényegében egymást egyfajta kamatmentes kölcsönnel finanszírozzák.

    A TLE véleménye szerint az otthonteremtés a családok számára életük egyik legfelelősségteljesebb döntése, és ebben nincs helye a szerencsefaktornak. A kiszámíthatóság az alapja mind a családtervezésnek, mind az otthonteremtési döntéseknek. Ezt kell tükröznie egy felelős kormányzati lakáspolitikának, intézkedésnek is. A kiszámítható, hosszú távú támogatáspolitika tud hozzájárulni a demográfiai helyzet javításához, a fiatalok itthon tartásához. 

    Az állam 30%-os befizetésarányos támogatást nyújt a befizetésekre, amelynek maximuma 300 ezer forint évente.

    Ha egy tag nem új lakás vásárlásához (más célra) kívánja felvenni itt elhelyezett pénzét, akkor meg kell várnia a közösség megszűnését.

    A törvényből az is kiderült, hogy ha valaki NOK-ot akar szervezni, akkor olyan igazgatósági tagot is be kell szerveznie, aki korábban fogyasztói csoportot szervező cégnél dolgozott, és ezt számára a korábbi cége igazolni is hajlandó. Korábbi sajtóhírek szerint a Nyéki Zoltán vállalkozóhoz kötődő Carion és a Poligrupo az a két cég, amelyek jelenleg a szervezői kritériumoknak megfelelhetnek, vagyis az ő beleegyezésük nélkül valószínűleg senki sem lesz képes Magyarországon NOK-ot indítani.

    A nokok elméletileg az angol building society mintájára támasztanának versenytársat a lakástakarékoknak, de valójában nincs túl sok közös vonásuk a brit egyesülésekkel, sokak szerint kifejezetten kockázatos és visszaélésekre lehetőséget teremtő konstrukcióról van szó.

    Forrás: Portfolio, Index

  • Albérleti támogatás is lesz a cafeteriában

    Az adómentesen adható juttatások megmaradnak, így a lakáshitel-támogatás is, sőt mostantól albérletre is kaphatunk ingyenpénzt a főnökünktől mobilitási célú lakhatási támogatásként. Ezt akkor igényelheti egy munkavállaló, ha heti 36 órában dolgozik és az állandó lakhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km van egymástól vagy a munkába járás naponta a 3 órát meghaladja.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Kamatmentes hitel ősztől energetikai lakáskorszerűsítésre

    Családi házak esetében maximum 10 millió, a társasházaknál lakásonként maximum 7 millió forint igényelhető.

    A program keretösszege 115 milliárd forint lesz, amely a kereslet függvényében 20 milliárd forinttal bővíthető. A hitel egyebek mellett igényelhető lesz a lakóingatlanok hőszigetelésére, fűtési vagy melegvíz-rendszerek korszerűsítésére, vagy például napkollektoros rendszerek telepítésére. Társasházaknál a fentieken túl a közös használatú gépészeti rendszerek cseréje vagy javítása is lehetséges.

    A 115 milliárd forintos keretösszegből 105,2 milliárd forintot az uniós Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP-8) visszatérítendő pénzügyi eszköz forrás terhére, 9,41 milliárd forintot a Versenyképesség Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP-5) visszatérítendő pénzügyi eszköz forrás terhére számolható el. A 20 milliárd Ft összegű tartalék keret a VEKOP-5 uniós forrás kimerülése esetén MFB saját forrásból, állami kamattámogatással fogja biztosítani.

    A hitelt magánszemélyek, társasházak és lakásszövetkezetek igényelhetik, családi házak esetében maximum 10 millió forint, társasházak esetében lakásonként maximum 7 millió forint erejéig. Az MFB a hitelt rendkívül kedvező feltételekkel teszi elérhetővé. Minimum 10 százalék saját forrás mellett, maximum 20 éves futamidőre, nulla százalékos ügyleti kamattal lesz elérhető az MFB Pontok hálózatán keresztül országszerte, több száz pénzintézeti fiókban.

    A program legjelentősebb célcsoportját a „kockaházak” tulajdonosai jelenthetik, amelyek kb. 60%-a építésük óta nem esett át energetikai korszerűsítésen. Ebben a körben a legmagasabb az energia-megtakarítási potenciál, mivel itt a legmagasabbak a rezsiköltségek. A lakosság számára lakóházak energetikai korszerűsítéséhez ilyen kedvező hitelfelvételre még nem volt lehetőség Magyarországon.

    Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a cél az, hogy a hitelfelvevő akár a megtakarított rezsidíjból törleszthesse a kölcsönt.

    Forrás: MTI, Piac és Profit, Magyar Idők

  • Segédletek építkezőknek az új építési törvény szabályai alapján

    Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

    2016. évi XXXVI. törvény 2. §-a az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 32. §-át azzal egészítette ki, hogy az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében az építészeti-műszaki tervezői tevékenységet kormányrendelet szerinti módon felelősségbiztosításhoz köti. Ez a kötelezettség azonban csak 2016. szeptember 1. napjától hatályos [2016. évi XXXVI. tv. 15. § (3) bek.; 2016. évi XXXVI. tv. 12. § (1) bek.]. Jelenleg tehát még nem kötelező a tervezői felelősségbiztosítás, de – amennyiben nem lesz újabb jogszabálymódosítás – a 2016. szeptember 1. napjáig kell a Kormánynak megteremteni a jogszabályi feltételeket, valamint a biztosítóknak is eddig kell piacra lépniük az ajánlataikkal.

    Az Építésijog.hu-ról letölthető a portál által összeállított szerződésminta, amely már tartalmazza az Építési törvény 2016. május 13-i módosításai miatt szükségessé váló rendelkezéseket. A szerződés a részletszabályokat rögzítő kormányrendelet(ek) kihirdetését követően biztosan felülvizsgálatra szorul majd a szövege – és ennek megfelelően szerződésmintát is módosítani fogják a honlapon.

    Elektronikus építési napló mobiltelefonra

    Már letölthető az elektronikus építési napló androidos mobilokra fejlesztett változata. Az alkalmazással a felhasználók okostelefonon vihetnek fel napi jelentéseket és eseti bejegyzéseket a kivitelezés helyszínén, a megrendelők pedig saját készülékükön bárhol, bármikor nyomon követhetik az építkezés fázisait. Az építésügyi fejlesztés a hagyományos E-építési naplóval szinkronban működve, a nyilvános tesztidőszak tapasztalatait felhasználva május 19-től segíti az építőipari szereplőket.

    Forrás: Építési jog, Magyar Építészkamara

  • A takarékos háztartási gépek nem helyettesítik a lakások energetikai korszerűsítését

    Az Otthon Melege program 2014 szeptemberében indult. Az azóta meghirdetett pályázatok 18,834 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást jelentettek – a szükséges önrész felmutatása mellett - a családok számára. (A kazánok, tüzelőberendezések cseréjére 1 milliárd, a külső, homlokzati nyílászárók cseréjére 1,1 milliárd, a társasházak energetikai korszerűsítésére 10 milliárd, a háztartási nagygépek (hűtők, fagyasztók) cseréjére 2015-ben több mint 700 millió, mosógépcserére 500 millió forintot osztottak szét. Idén júliustól indul a családi házak energetikai felújítására kiírt pályázat 5 milliárd (2015 szeptemberében még 150 milliárdról volt szó), valamint a legújabb háztartásinagygép-csere program 500 millió forintos nagyságrendben.)

    Ezek a pályázatok nyilvánvalóan sok ezer családnak jelentettek és jelentenek segítséget, de eltörpülnek amellett az összeg mellet, amelyet az EU-s operatív program vissza nem térítendő forrása jelentett volna. A vissza nem fizetendő támogatási keret mintegy 90 milliárd forint, a visszatérítendő pedig 130 milliárd forint lehetett volna.

    . „Jelenleg nincs akkora forrás a magyar költségvetésben, mely mérhető lenne a KEHOP 90 milliárd forintjához.( A vissza nem fizetendő támogatási keret mintegy 90 milliárd forint, a visszatérítendő pedig 130 milliárd forint lehetett volna. ) Azt pedig egyelőre senki nem tudja, kaphat-e Magyarország bármilyen fejlesztési forrást a következő, 2020 utáni uniós finanszírozási ciklusban - és ha igen, mire. A több millió korszerűtlen, energiapazarló otthon felújítása így megint beláthatatlan időre halasztódik el. A lakóépületek energetikai felújítása a nemzet érdeke, ez a tartós rezsicsökkentés alapja.” – nyilatkozta korábban a Magyar Nemzetnek Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) programigazgatója.

    Az Energiaklub és Magyar Energiahatékonysági Intézet 2015. decemberi felmérése szerint a magyar lakosság 94 százaléka indokoltnak tartja, hogy legyen uniós pályázati támogatás a magyar otthonok energetikai korszerűsítésére. A háztartások mintegy kétharmada nem korszerűsítené otthonát, ha csak saját megtakarításaira és hitelekre támaszkodhatna. Az emberek 87 százalékának nincs megtakarítása, vagyis ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz.

    A KEHOP-ban 2020-ig évi közel 13 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatás jutott volna a családoknak – közvetítő rendszeren keresztül – lakóingatlanjaik energetikai korszerűsítésére. Emellett rendelkezésre áll a lakosság számára a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) évi 19 milliárd forint visszatérítendő támogatás. A MEHI szerint a közvetlen támogatás helyett egy állami garanciaalappal meg lehetne sokszorozni a programok pénzügyi mozgásterét. A lakosság hitelképessége ugyanis gyenge. A hitel törlesztőrészletét viszont akár a korszerűsítések által elért rezsicsökkenés is fedezheti.

    Ehelyett...

    A kormány döntése alapján a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. megbízást kapott egy 110 milliárd forintos, csaknem nulla százalékos kamatú lakossági hitelprogram kidolgozására, amely „kiváltja” a korábban beígért vissza nem fizetendő lakáskorszerűsítési támogatást. Ebből az is kiderül: a kormányzat végleg szakítani kíván a korábbi gyakorlattal, amikor az épületek energetikai felújítására vissza nem térítendő támogatásért lehetett pályázni.
    A tapasztalatok szerint azonban a lakosság nagy része ma már óvakodik a kölcsönök felvételétől, miután erős a pénzintézetek iránti bizalmatlanság, és sokaknak ingatag az anyagi helyzete.

    Véleményünk szerint a felújításokra adandó kamatmentes kölcsön akkor lehet ésszerű és elfogadható lehetőség a családok számára, ha a futamidő alatt az energetikai korszerűsítés megtakarításaiból vissza tudják azt fizetni.

    Átfogó program nélkül nincs esély

    Az elavult épületállomány megújulására megfelelő nagyságú vissza nem térítendő állami támogatások nélkül nincs esély. Márpedig Magyarországon a lakosság energiaigénye az összes felhasználás 30 százalékát teszi ki, vagyis nagyjából megegyezik az ipar energiafogyasztásával. Ennek oka az, hogy a magyar épületállomány energiahatékonysági szempontból rendkívül elavult. A mintegy 4,3 milliós hazai lakásállomány megközelítőleg 70 százaléka szorulna modernizálásra. A falakon, a födémeken és az ablakokon keresztül távozik a hő jelentős hányada, ezért a rezsi 75 százalékát fűtésre és hűtésre kell költeniük a családoknak, holott korszerű hőszigetelés alkalmazásával a jelenleg energiapazarló épületek akár 50 százalék fűtési célú energiát is megspórolhatnának, jelentősen csökkentve a levegőszennyezést és a kiadásokat.

    Szakmai számításokból az is kiderül: Magyarországon évi 64 milliárd forintból el lehetne indítani egy olyan lakásrekonstrukciós programot, amely már a második évtől többszörösen megtérülne. Ekkora támogatási keretből évi 25 ezer új munkahely létesülne, s akár 70 milliárd forint költségvetési bevétel is keletkezhetne. Emellett fellendülne a legális építőanyag-forgalom, és egy vissza nem térítendő támogatási rendszer bevezetése segítené az építőiparban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat is.

    A TLE és más szakmai szervezetek javasolják továbbá, hogy a lakásépítésekhez hasonlóan a lakásfelújítások után is járjon adókedvezmény a családoknak csökkentett áfa vagy áfavisszaigénylés formájában.

  • Egyszerűbb lesz a használatbavétel is

    Eddig elég nehézkes volt megkapni a használatbavételi engedélyt is, ezt egyszerűsítik. Az engedélyt egy igazolás váltja majd fel, ami lezárja a beruházást – írja az Index a 49. kormányinfóról szóló tudósításában.

    Forrás: Index

  • Hatályba lépett az építési törvény módosítása

    A módosításokról szóló T/9369. számú törvényjavaslatot 2016. május 4-én írta alá a Köztársasági elnök, és a következő napon már meg is jelent a Magyar Közlöny 64. számában. A legtöbb új rendelkezés az egyszerű bejelentést érinti. A kapcsolódó kormányrendelet(ek) kihirdetésére még nem került sor, ezért az új rendelkezések egyes részletszabályai még nem ismertek.

    A Miniszterelnökséget vezető miniszter által 2016. február 26-án az Országgyűléshez benyújtott T/9369. számú törvényjavaslat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv.) eredményez jelentős módosításokat.

    A módosítás száma: 2016. évi XXXVI. törvény

    A változások az alábbi időpontokban lépnek hatályba: 2016. május 13., 2016. július 1., 2016. szeptember 1.

    Amennyiben nem lesz újabb törvénymódosítás 2016. július 1. napjától kizárólag elektronikus úton lehet majd a bejelentést megtenni [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (1) bek. a) pont; 2016. évi XXXVI. tv. 13. § g) pont; 2016. évi XXXVI. tv. 15. § (2) bek.].

    A 2016. évi XXXVI. törvény 2. §-a az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 32. §-át azzal egészítette ki, hogy az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében az építészeti-műszaki tervezői tevékenységet kormányrendelet szerinti módon felelősségbiztosításhoz köti. Ez a kötelezettség azonban csak 2016. szeptember 1. napjától hatályos [2016. évi XXXVI. tv. 15. § (3) bek.; 2016. évi XXXVI. tv. 12. § (1) bek.]. Jelenleg tehát még nem kötelező a tervezői felelősségbiztosítás, de – amennyiben nem lesz újabb jogszabálymódosítás – a 2016. szeptember 1. napjáig kell a Kormánynak megteremteni a jogszabályi feltételeket, valamint a biztosítóknak is eddig kell piacra lépniük az ajánlataikkal.

    A 2016. május 13. napjától hatályos Étv. módosításokról az alábbi tájékoztatók érhetők el az Építésijog.hu oldalon

    a) A helyi építési szabályzatok fontosabb elemeit újra figyelembe kell venni – Az Étv. 13. § (2) bekezdésnek, vagyis a „csonka HÉSZ” jelenségét eredményező szakasz kiegészítését vizsgálja.

    b) Kötelező tervezői művezetés és kivitelezési dokumentáció – A tervezői, kivitelezői feladatokat érintő módosításokat tekinti át.

    c) A „csonka” HÉSZ szerint végzett építési munka nem minősíthető szakszerűtlennek - Az egyszerű bejelentésre vonatkozó további rendelkezések, illetve pontosított előírásokat taglalja.

    d) Csak szabályos épület kaphat fennmaradási engedélyt – A fennmaradási engedélyezési eljárás, és az építési napló vezetési kötelezettség elmulasztásának új előírásait mutatja be.

    Forrás: Építési Jog

  • Ingyenpénz helyett kamatmentes hitel jön laksáfelújításra

    A kormány szakított azzal a korábbi gyakorlattal, amikor is lakossági energetikai felújításra vissza nem térítendő támogatásért lehetett pályázni – jelentette ki Lázár sajtótájékoztatóján.

    A tárcavezető közölte: a kormány arra utasította a Magyar Fejlesztési Bankot, hogy egy lakóépület-korszerűsítési programot dolgozzon ki, amely 110 milliárd forintos keret értékben nyújt kamatmentes visszatérítendő támogatást természetes személyeknek, lakószövetkezeteknek és társasházaknak energetikai korszerűsítésre. Emellett a kormány kész hitelezési programmal is segíteni azokat a lakástulajdonosokat, akik szeretnék házaikat felújítani - fűzte hozzá.

    Forrás: kormany.hu, Haszon Magazin

  • Osztatlan közös tulajdonra nem jár a CSOK

    Egy februári törvénymódosítás miatt ugyanis osztatlan közös tulajdonú ingatlanra nem jár csok. A bankok viszont az elmúlt két hónapban mégis adtak ilyen kedvezményt ingatlanokra is. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint családok mehetnek tönkre, ha vissza kell fizetniük a kedvezményt - összegez a 168ora.hu.

    Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanra nem jár a Családi otthonteremtési kedvezmény - Erre a nemzetgazdasági Minisztérium április végén hívta fel a bankok figyelmét. A pénzintézetek azonban február és április között még kötöttek csok-szerződést osztatlan közös tulajdonú ingatlanra is.

    A hírösszefoglalóban idézett érintett kifizette az előleget és az önrészt, az eladó már lemondott tulajdonjogról, az állam valamint a bank jelzálogot jegyzett be a házra. A banknál azt mondták ha ezek megvannak, utalják az összeget. Ez mégsem történt meg - az ügyfél ekkor szembesült azzal, hogy megváltoztatták a rendelkezéseket. Most attól tart, hogy a foglalóként kifizetett több mint 2 millió forintot is elveszíti a család. Április 29-vel fizetnünk kellett volna a teljes vételárat. Ezt a fenti okok miatt nem tudták megtenni, úgyhogy most a csak a tulajdonos jóindulatában bízhatnak.

    Az RTL Klubnak nyilatkozó pénzügyi tanácsadó szerint van, aki még ennél is rosszabbul járhat, ugyanis attól, aki a szabálytalanul kiutalt csokból már kifizette a lakását, a pénzt kamatostul követelheti vissza az állam. A Facebook-on már meg is alakult a csok-károsultak csoportja.

    Szarvas Norbert az IFL Group KFT ügyvezető igazgatója szerint a törvénybe bele van ágyazva, hogy abban az esetben, ha a csokot azért kell valakinek visszafizetnie, mert nem vásárolt ingatlant, akkor a kifizetett milliókat kamatostul kérheti vissza a bank, amely ilyenkor a magyar államot képviseli az ügyben. Erre a minisztérium is felhívta a bankok figyelmét. Szarvas Norbert szerint családok mehetnek tönkre, ha vissza kell fizetniük a kedvezményt. A másik megoldás, hogy a banknak át kell váltania a csokot piaci alapú jelzáloghitellé.

    A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint "a kormány úgy fogja értelmezni a szabályokat, hogy a lehető legtöbben vehessék, igénybe a csokot". Egyelőre nem tudni, ez pontosan mit jelent, de állítólag már folynak egyeztetések a Bankszövetséggel annak érdekében, hogy "meghozzák az egységes értelmezéshez szükséges döntéseket".

    Forrás: napi.hu, 168ora.hu

  • Nem építhetünk akármilyen házat

    Mostantól be kell tartani a helyi szabályozásokból azt is, hogy egy telekre hány ház, illetve hány lakás épülhet, sőt azt is, hogy mennyi zöldfelületnek kell megmaradnia. Módosítás értelmében tervezői művezetőt kell alkalmazni a 300 négyzetméternél kisebb alapterületű lakóházak építésénél is. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) most elfogadott módosításai értelmében megnő az építészeti-műszaki tervező felelőssége. Az építtető köteles tervezői művezetőt alkalmazni családi ház építésénél is, akinek díjazását a kormány rendeletben állapítja majd meg, s kiviteli tervet is kell készíteni. Szintén kormányrendelet részletezi majd a tervezői felelősségbiztosítás szabályait. Fontos változás lesz, hogy július 1-jétől kizárólag elektronikus úton lehet bejelenteni a 300 négyzetméternél nem nagyobb lakóházak építését az építésügyi hatóságnál.

    Új lakóépület létesítésekor is figyelembe kell venni a helyi építési szabályzatban meghatározott előírásokat. Számításba kell venni például a megengedett legnagyobb beépítettséget és magasságot, a beépítési módot és az építési helyet, a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés vagy -tisztítás közegészségügyi szempontok szerinti szabályait, az örökségvédelemmel, régészeti, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a katasztrófavédelemre vonatkozó követelményeket.

    A törvényjavaslat átalakítja a fennmaradási engedélyezési eljárást, és pontosítja az építési napló vezetési kötelezettség elmulasztásának előírásait is.

    Az Étv. módosítás hatályba lépésével egyidejűleg az egyszerű bejelentést szabályozó, annak végrehajtására kiadott külön 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben is komolyabb módosítások várhatóak. Valószínűleg több, az építésügyben releváns egyéb kormányrendelet is változni fog, és ezek tartalmazzák majd az Étv. módosítás által kijelölt főbb irányvonalak részletes szabályait. Így például az Étv. által kötelezővé tett tervezői művezetés jogszabályban meghatározott ellenértéke, valamint a tevékenység végzésének részletszabályai sem ismertek még, ezeket is külön kormányrendelet határozza meg.

    Forrás: Haszon Magazin, Magyar Idők, Építési Jog

  • Albérleti támogatás jöhet a cafeteriában

    Idén még a közigazgatási határon kívülről érkezőknek - jegy és bérlet leadása nélkül - kilométerenként 9 forint kötségtérítést fizethet a munkáltató, jövőre viszont 15 forintra nőne az adómentes támogatás mértéke.

    Ez sok embernek lehet nagy segítség, hiszen a közlemúltban megjelent adatok szerint a magyar munkavállalók több mint egyharmada ingázik rendszeresen, Budapestre több mint 220 ezren járhatnak be dolgozni, főleg az agglomerációból, de Székesfehérvárra és Győrbe is 30 ezren csak a munka miatt mennek naponta. Miskolcra, Debrecenbe és Pécsre 20 ezren járnak be. A fővárosba átlagosan 31 kilométerről érkeznek az ingázók, de a többi nagyvárosba is jellemzően 20 kilométert utaznak.

    Változhatnak a lakástámogatás adómentességének szabályai is, hiszen másként kell majd kiszámolni a méltányolható lakásméretet. A készülő új szabályozás alapján egy-két személy esetében legfeljebb háromszobás, három-négy személy esetében legfeljebb négyszobás lakás felelhet meg az adómentesség feltételeinek. Minden további személy esetében egy lakószobával nő az adómentesen támogatható lakásméret.

    Új juttatásként jövőre megjelenne az albérleti támogatás. A tervek szerint a munkáltató adómentesen nyújthatna lakhatási támogatást, amennyiben a hetente legalább 36 órát dolgozó alkalmazottja állandó lakhelye minimum 60 kilométerre van a munkahelyétől, vagy az oda- és visszautazás ideje tömegközlekedéssel meghaladja a három órát. Ráadásul ez az adómentes juttatás akár a minimálbér 40 százalékáig is terjedhet a foglalkoztatás első két évében. Az ezt követő két évben a minimálbér 25 százaléka lenne a határ, majd még egy évig 15 százalékig terjedhetne.

    A szakértő szerint a tervezett lépések a bérelt lakások akár 100 milliárd forintos nagyságrendű piacának fehérítését, emellett a távolabbi településen lévő munkahelyválasztást is ösztönözhetik. A cégek társaságiadó-kedvezményt is kaphatnak ugyanis, amennyiben támogatják a munkavállalók mobilitását. A javaslat ugyanakkor további drágulást is hozhat a piacon, mindezt úgy, hogy a bérlők által fizetett összeg nem feltétlenül növekszik.

    Forrás: Pénzcetrum, Világgazdaság

  • A kiszámíthatóság stabilizálhatja majd a megfelelő szinten a lakásépítéseket

    A kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség a legfontosabb a lakásügyben és az építőiparban. Ezt hangsúlyozták pártok szakpolitikusai és pénzügyi, ingatlanpiaci, építőipari szakemberek is a lakásépítésekről, lakásfelújításokról a közelmúltban rendezett szakmai eszmecserén a Parlamentben.

    A találkozó egyértelmű üzenete, hogy lehetséges konszenzus a legfontosabb kérdésekben a parlamenti pártok között. A Fidesz, a Jobbik, a KDNP, az LMP és az MSZP is fontosnak tartja egy minél több párt által elfogadható lakáspolitikai minimum megfogalmazását. Ez előfeltétele a kiszámíthatóságnak, valamint egy hosszú távú lakásprogram létrejöttét és megvalósítását is megalapozhatná.

    2015-ben még mindig 100 éves mélyponton volt a lakásépítések száma. Bár a kiadott lakásépítési engedélyek, illetve egyszerű bejelentések számának kétszeresére növekedése optimizmusra ad okot, a rendkívül alacsony bázis miatt indokolja a kormány tavalyi év végi intézkedéseit.

    2015 decemberében előremutató döntések születtek a lakásépítések áfájának 5 százalékra mérsékléséről, valamint a családok otthonteremtési kedvezményének jelentős mértékű kibővítéséről, illetve a lakásépítéshez kapcsolódó áfa-visszaigénylésről, illetve áfacsökkentésről. Ezek az utóbbi évtized lakásépítést érintő legjelentősebb pozitív intézkedései.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, megalapozza a magyar társadalom életminőségét. A lakásépítések támogatása megteremti azt a lehetőséget, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás felé.

    2016 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
    • az épített lakások száma Budapesten 19, a községekben 41%-kal csökkent, miközben a megyei jogú városokban 37%-kal nőtt;
    • a természetes személyek által épített lakások aránya 56-ról 49%-ra esett, a vállalkozások által építetteké 44-ről 50%-ra emelkedett;
    • az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 54-ről 45%-ra csökkent, míg a többszintes, többlakásos épületeké 25-ről 48%-ra nőtt;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 4 m2-rel, 96 m2-re csökkent;
    • a 300 m2 alatti lakóépületek építésére benyújtott bejelentések és a kiadott lakásépítési engedélyek száma együtt 4765, duplája az előző évinek, a megyei jogú városokban közel két és félszeres a növekedés;
    • a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 39%-kal több, összesen 1715 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (1266 darab) 46%-kal emelkedett az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest.

    A KSH részletes adattáblái ITT olvashatók.

    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

    Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja a kiforrott csok-rendelet fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig. Az intézkedés ezzel együtt mégis megfelelő demográfiai ösztönzést jelentene és hozzájárulna a kiegyenlített lakáspiaci keresletet kialakulásához is.
    A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

    A lakásépítések számának növeléséhez ugyanakkor elengedhetetlen az is, hogy az önkormányzatok a potenciális helyszíneket előkészítsék a magánépítkezők, illetve a beruházók számára. E nélkül rövid időn belül hiány lesz a beépíthető területekből, ami gátja lesz az új lakások építésének.
    A hosszú távú kiszámíthatóság – amely kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából – tovább erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása is hosszabb időszakra biztosított lenne.

    Ezt erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

    Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

    A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa. Fontos lenne ugyanakkor minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.

    Bővebb elemzésünket a letölthető mellékletben olvashatják.

  • Pályázati lehetőség társasházaknak és lakásszövetkezeteknek

    Vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a társasházak és lakásszövetkezetek két új, Széchenyi 2020-as kiírás keretében.

    A pályázatok célja az épületek lakó- és közösségi funkcióinak erősítése, a vidéki és a pest megyei leszakadó települések felzárkóztatása az épületek energetikai, közösségi és szociális jellegű rehabilitációjával. Fontos cél a vidéki térség vonzóbbá tétele, illetve a szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett települések felzárkóztatása.

    1. Kizárólag a vidéki – tehát Budapest agglomerációján kívüli – települések számára nyitott a „Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés” című pályázat.
    A pályázat ennek érdekében három célterületen kínál támogatást: az épületek energetikai fejlesztését szolgáló külső és belső korszerűsítések, a településképet meghatározó épületek külső felújítása, a közösségi terek és szolgáltató központok felújítása. Az összesen mintegy 26,9 milliárdos keretösszegből a maximális támogatási összeg 50 millió forint, a legmagasabb támogatási intenzitás pedig 95 százalék. A támogatási kérelmeket 2018. május 2-áig adhatják le az önkormányzatok. (További információ a pályázatról: ITT)

    2. A második, április 29-ével induló „A leromlott településrészeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja Pest megyében” című felhívás célja az alacsony iskolázottsággal és magas munkanélküliséggel küzdő településrészek integrált szociális jellegű rehabilitációja. Ennek keretében a kiírás 1 300 millió forintos keretből segíti az épületek és környékük lakhatóbbá tételét, az épületek szociális és közösségi funkcióinak erősítését. A 2016. június 27-ével záruló pályázaton csak pest megyei társasházak és lakásszövetkezetek indulhatnak Budapest és Érd kivételével. Ezen belül a leszakadó, illetve leszakadással veszélyeztetett városrészek részesülhetnek támogatásban. (További információ a pályázatról: ITT)

    Ugyancsak a társasházak és lakásszövetkezetek előtt nyitott az OTP Társasházi Pályázata, amelyre június 15-ig lehet jelentkezni. Ennek keretében tíz nyertes ház fog vissza nem térítendő támogatást nyerni az összesen 10 millió forintos keretből, ami elsősorban a kisebb energetikai és a közösségi életet erősítő beruházásokhoz kínál pótlólagos forrást az érintetteknek.

    Forrás:Házfórum

  • A lakásépítés és a felújítás is megkerülhetetlen feladata a lakásügynek

    A többi között ezekre a kérdésekre is válaszoltak a a meghívott szakértők a lakásépítésekről, lakásfelújításokról rendezett szakmai eszmecserén a Parlamentben. A legfontosabb témák a CSOK és az áfacsökkentés hatásai, a lakáshitelezés alakulása, az ingatlanpiac változásai, a beinduló ingatlanberuházások, illetve az építőipar állapota, kilátásai voltak.

    Minden szakértő hangsúlyozta az építés és a felújítás egyidejű szükségességét, valamint a kiszámíthatóság, a hosszú távú tervezhetőség kiemelt fontosságát.

    A videóban a legfontosabb véleményeket, javaslatokat foglaltuk össze.

    Résztvevők:

    • Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos ügyvezetője,
    • Kemény Péter, az ÉVOSZ alelnöke,
    • Kormos Zoltán, az OTP Bank Nyrt. igazgatója, a Lakáshitelek Főosztályának vezetője
    • Dr. Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület ügyvezető elnöke,
    • Morafcsik László, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. értékesítési és marketing igazgatója
    • Dr. Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke.

    {videoflow}48{/videoflow}

    A Fidesz, a Jobbik, a KDNP, az LMP és az MSZP lakásügyi szakpolitikusai is ott voltak és elmondták véleményüket, amit az ITT látható videóban mutatunk meg.

    {youtube}RfgHlSZ4_kg{/youtube}
  • Elfogadták az építési törvény módosítását

    A Miniszterelnökséget vezető miniszter által 2016. február 26-án az Országgyűléshez benyújtott T/9369. számú törvényjavaslat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv.) eredményez jelentős módosításokat. Az Étv. módosítás már csak a kihirdetésre vár.

    A most elfogadott szabályozás értelmében megnő az építészeti-műszaki tervező felelőssége. Az építtető köteles tervezői művezetőt alkalmazni családi ház építésénél is, akinek díjazását a kormány rendeletben állapítja majd meg, s kiviteli tervet is kell készíteni. Szintén kormányrendelet részletezi majd a tervezői felelősségbiztosítás szabályait. Fontos változás lesz, hogy július 1-jétől kizárólag elektronikus úton lehet bejelenteni a 300 négyzetméternél nem nagyobb lakóházak építését az építésügyi hatóságnál.

    Új lakóépület létesítésekor is figyelembe kell venni a helyi építési szabályzatban meghatározott előírásokat. Számításba kell venni például a megengedett legnagyobb beépítettséget és magasságot, a beépítési módot és az építési helyet, a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés vagy -tisztítás közegészségügyi szempontok szerinti szabályait, az örökségvédelemmel, régészeti, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a katasztrófavédelemre vonatkozó követelményeket.

    Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a bürokráciacsökkentés, mint alapelv továbbra is kiemelt szempont az építésügyi jogszabályok megreformálása során. Ennek egyik vetülete az engedélyezési eljárási folyamat lerövidítésére, valamint az új, legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépületek építésének, tervezésének megkönnyítése. Az Étv. módosítása nem változtat a 2016. január 1. napjától bevezetett jogintézményen, de sor kerül az előírások egyértelműsítésére, pontosítására, javítására.

    A törvényjavaslat átalakítja a fennmaradási engedélyezési eljárást, és pontosítja az építési napló vezetési kötelezettség elmulasztásának előírásait is.

    Fontos kiemelni, hogy az Étv. módosítás hatályba lépésével egyidejűleg az egyszerű bejelentést szabályozó, annak végrehajtására kiadott külön 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben is komolyabb módosítások várhatóak. Valószínűleg több, az építésügyben releváns egyéb kormányrendelet is változni fog, és ezek tartalmazzák majd az Étv. módosítás által kijelölt főbb irányvonalak részletes szabályait. Így például az Étv. által kötelezővé tett tervezői művezetés jogszabályban meghatározott ellenértéke, valamint a tevékenység végzésének részletszabályai sem ismertek még, ezeket is külön kormányrendelet határozza meg.

    Lázár János eközben felhatalmazást kapott a kormánytól a településképi törvény benyújtására, amely a helyben jellegzetes építészeti szokások törvényi kereteit határozza meg. Mint kifejtette, minden magyar önkormányzatnak rendeletet kell hoznia arról, milyen legyen a településkép, amelynek betartása minden építész számára kötelező lesz – egy 300 négyzetméteresnél kisebb alapterületű ház építésének bejelentésekor is.

    A tárca szerint a változtatások és kiegészítések azért fontosak, hogy a későbbiekben ezeknek a bejelentéseknek megfelelő családi házak épüljenek fel. Az építészszakmában komoly felzúdulást kiváltó eddigi szabályozás rendezésének szükségességét jól mutatja, hogy a Magyar Építészkamara január eleji állásfoglalásában elfogadhatatlannak nevezte a megkötések nélküli bejelentés bevezetését, e jogszabály kidolgozásában ugyanakkor tevékenyen részt vett.

    Forrás: Magyar Idők, Építési Jog

  • A kiszámíthatóság a lakáspolitika alapja a pártok szakpolitikusai szerint is

    A találkozó egyértelmű üzenete, hogy lehetséges konszenzus a legfontosabb kérdésekben a parlamenti pártok között. A Fidesz, a Jobbik, a KDNP, az LMP és az MSZP is fontosnak tartja egy minél több párt által elfogadható lakáspolitikai minimum megfogalmazását. Ez előfeltétele a kiszámíthatóságnak, valamint egy hosszú távú lakásprogram létrejöttét és megvalósítását is megalapozhatná.

    A szakpolitikusok kiálltak a mellett, hogy az építés és a felújítás egyaránt fontos. Többen kiemelték, hogy az építéssel kapcsolatos adókönnyítést a felújítások esetében is alkalmazni kellene.

    Minden párt szakpolitikusa pozitívan nyilatkozott egy bérlakásépítési program szükségességéről és megfontolásának lehetőségéről.

    A videóban a legfontosabb véleményeket oglaltuk össze.

  • Nőttek a CSOK miatt a telek- és ingatlanárak

    Sokszor a jó fekvésű, frekventált helyen található építési telkekért hatalmas csatát vívnak az építési vállalkozók és a családi házat építők. Például Győrött, ahol már jórészt elkeltek a társasházi építkezésekre felhasználható területek, melynek következtében a beruházók, fejlesztők következő célpontja a város peremvidéke.

    Milyen mértékű a telekárak növekedése?

    Mindez hozzájárul a telekárak növekedéséhez, főként a társasházi szegmensben.

    Nem jellemző vagy minimális az árnövekedés: Szombathely, Székesfehérvár, Zalaegerszeg
    10% körüli drágulás: Békéscsaba, Szolnok, Nyíregyháza, Nyíregyháza
    10 és 20% közötti drágulás: Kecskemét, Eger
    20 és 30% közötti drágulás: Debrecen
    50% környéki drágulás: Veszprém, Miskolc, Pécs, Győr

    Családi ház építésére alkalmas telkek ára a vidéki nagyvárosokban

    Helység Telekár (Ft/nm)
    Békéscsaba belvárosa 10-15 ezer
    Miskolc 10-20 ezer
    Szeged 15-20e ezer
    Debrecen, Pécs, Székesfehérvár, Kecskemét - a belvároshoz közel 30 ezer
    Győr, Sopron 35-45 ezer

    Társasházi lakások árának alakulása

    Helység Újlakás-ár (Ft/nm)
    Eger 260-280 ezer
    miskolc 270-300 ezer
    Zalaegerszeg 280-320 ezer
    Szolnok 280-350 ezer
    Kecskemét, Pécs 350 ezer
    Székesfehérvár 350-390 ezer
    Veszprém 400 ezer
    Sopron 350-450 ezer
    Siófok 500-700 ezer


    Mivel a keresleti és kínálati oldal is hozzájuthat a saját kedvezményeihez, ezt keresleti oldalon a CSOK, míg kínálati oldalon az Áfa csökkentés jelenti, előre láthatólag a piacnak ezen szegmense nagy fejlődés, felfutás előtt áll.

    Készült OTP Ingatlanpont közleménye alapján.

    Forrás: Homeinfo

  • Egyre többen igénylik a CSOK-ot

    Az MKB Bankhoz több mint százan nyújtottak be eddig igénylést, ők döntően csokot, illetve támogatott hitelt igényelnek, elsősorban használt lakásra. A bank közölte, a lakásárak emelkedése miatt az ügyfelek több esetben is kénytelenek voltak lemondani a tervezett lakásvásárlásról, mivel a korábban meghirdetett árak olyan mértékben növekedtek, amit már nem tudtak elfogadni. A bank szerint továbbra is mozgásban vannak a vételárak, de mivel az év eleji árnövekedés a kereslet csökkenéséhez vezet majd, arra számítanak, hogy az értékesítők újraárazzák az ingatlanokat, amelynek hatására nőhet a hiteligény az év második felében. Vélhetően megnövekszik az építkezések száma is, most ugyanis viszonylag kevés újépítésű lakás van a piacon - írták.
    Az MKB szerint a februári jogszabályváltozás nyomán nőtt az igénylések száma, mivel több olyan ügyfél előtt is megnyílt a lehetőség, akiknek korábban a bank nem tudott pozitív tájékoztatást adni. Átlagosan 8 millió forint támogatott hitelt igényeltek az ügyfelek a banknál. Jellemzően kétgyerekesek érdeklődnek, de a háromgyermekes igénylők száma is növekszik. Budapesten és az ország keleti régiójában érdeklődnek a legtöbben.

    A Budapest Bankhoz hetente több tucat igénylés érkezik, elsősorban használt lakások iránt. A bank arról is beszámolt, hogy megnőtt az igénylések száma a februári jogszabályváltozások után. Az átlagos hiteligény 10 millió forint körül alakul, vidéken elsősorban ingatlanépítés miatt keresik a csokot, míg a központi területeken az ingatlanvásárlásra igényelt csok a jellemző.

    Az UniCredit Bank tájékoztatása szerint február eleje óta több mint kétszáz csok-kérelem érkezett be, a februári rendeletmódosítás tovább könnyítette az újlakás-célú támogatás feltételeit. Mint írták, láthatóan megemelte az ingatlanok értékét az emelt összegű csok bevezetése, így egyes igénylők a saját forrás és a csok felhasználása mellett hitelfelvétellel tudják csak a vágyott ingatlant megvásárolni. A banknál főként meglévő gyermekek után igényelték az ügyfelek a támogatást, a befogadott kérelmek 80 százalékában használt lakásra kérték a pénzt. Használt lakásnál jellemzően kétgyermekesek kérik a nekik járó 1 430 000 forint összeget, míg új lakás esetében is a kétgyermekes ügyfelek vannak többségben, akik a 2 600 000 forintos összeget igénylik - írta az UniCredit. A beérkezett kérelmek főként Budapest és agglomerációja, a megyeszékhelyek és a hozzá közeli nagyvárosok ingatlanjaira vonatkoznak. Az új lakásra igényelhető csok-nak köszönhetően az idén élénkülhet az érdeklődés és a kereslet az újlakás-építések, a magánszemélyek által épített családi házak iránt, ami azonban az új többlakásos társasházak kínálatának hiányában csak évek múltán tudja az újlakás-vásárlást előmozdítani a pénzintézet szerint.

    A Takarékbank januártól március végéig több mint 700 csok-igénylést fogadott be, a 10 plusz 10 milliós kamattámogatott hitelt eddig 30 ügyfél igényelte. Az ügyfelek túlnyomó része egyelőre nem az új állami kamattámogatott hitelt, hanem az egyéb lakáscélú hiteleket - használt lakás bővítése, vásárlás, korszerűsítés - keresi. A megyeszékhelyeken, illetve a megyei jogú városokban élénkült az ingatlanpiac és nőttek az árak az új építésű lakások esetében, ami még inkább arra ösztönzi az ügyfeleket, hogy az új lakás vásárlásához csok-ot vegyenek igénybe - írták.
    A bank tapasztalatai szerint egyre több városban gyakorlatilag "elfogynak" a kész ingatlanok - sőt, a beépíthető telkek is. Tapasztalatuk szerint rendkívül élénk az ingatlanpiac Nyugat-Magyarországon - főként Győrben, Sopronban, Zalaegerszegen és Szombathelyen - ahol inkább befektetési célú ingatlanvásárlások valósulnak meg, az ingatlanok túlnyomórészt készpénzért cserélnek gazdát és kevesebb a csok igénybevétel. A legtöbb érdeklődést Pest megyében regisztrálták, majd ezt követik Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megye. A csok-igénylések száma a banknál február elején nőtt meg, amikor megjelent az új csok feltételeit tisztázó két kormányrendelet. A befogadott igénylések alapján az emberek 14 százaléka venné fel a támogatást új lakás építésére vagy vásárlására, 80 százaléka használt lakás vásárlásra, 6 százaléka pedig bővítésre. A csok mellé igényelt lakáshiteleknél 5,9 millió forint az átlagos hitelösszeg.
    A Takarékbank előrejelzése szerint a bevezetett intézkedések - csok, lakásáfa csökkentése - hatására az idei évben óvatos becslés alapján is megduplázódhat a lakásépítések száma, így országosan 8-10 ezerrel több lakás épülhet az előző évekhez képest.

    Az Erste Bank arról tájékoztatott, hogy a hiteligénylések 30 százalékához tartozik csok-kérelem is. Továbbra is felhasználható marad a csok önerőként, vásárlás esetén a vételárnál, építés esetén pedig a költségvetésben - írták.

    Forrás: MTI

  • Kiszámítható támogatáspolitika és hosszú távú elköteleződés szükséges lakásügyben

    A résztvevők egyetértettek abban is, hogy lakásépítések és a lakásfelújítások egyaránt fontosak és támogatandó területek, bár különböző mértékben szánnának rá forrásokat.

    2016 04 05 lakásügyi szakmai találkozó a Parlamentben 1

    László Tamás a Fidesz szakpolitikusa szerint az új lakások építésének jóval nagyobb gazdasági hozadéka van, mint a felújításoknak. A gazdaságélénkítés mellett a demográfiai helyzet megváltoztatása is célja a kormányzatnak, ezért az elmúlt hónapok intézkedéseivel elsősorban az ezeket legjobban szolgáló lakásépítést helyezte előtérbe.

    Az LMP prioritása ezzel szemben az energetikai felújítások ösztönzése, ami a párt szerint nagyságrendekkel több embernek tudna komfortos és alacsony rezsijű lakást, lakhatást biztosítani – fejtette ki Heltai László a párt gazdaságpolitikai szakszóvivője. Szerinte most háttérbe szorulnak az energetikai szempontok, holott a most épülő házakra is vonatkozni kellene a szigorúbb sztenderdeknek.

    A bérlakásszektor bővítésével – bár különböző mértékben – minden párt szakértője egyetértett. Z. Kárpát Dániel a Jobbik képviselője elmondta, hogy pártjuk programjának alapeleme egy államilag támogatott bérlakásprogram elindítása. Ez érdemben járulna hozzá a bérlakáskínálat szűkösségének enyhítéséhez, kivándorlás lassulásához és a demográfiai trendváltozáshoz is.

    László Tamás hozzátette, hogy fecskeház-programra elindítására fog javaslatot tenni, és úgy gondolja, erre nyitott is a családügyi kormányzat. Heltai László szerint a bérlakások számának növelése lehet egy közös pont lehet a pártok között.

    Szászfalvi László, a KDNP országgyűlési képviselője szerint kiszámítható támogatási rendszer, stabil és kiszámítható jövőt ad a fiatal házasoknak, a családoknak. Ennek az alapjait teremtette meg az elmúlt évben a kormány, s most azon érdemes együtt gondolkodni, hogy hogyan lehet ezt finomítani, erősíteni. Ő is megerősítette, hogy hosszú távú garanciákat kell teremteni arra, hogy a támogatási program ki tudja fejteni a hatását.

    Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP szakpolitikusa hangsúlyozta, hogy fiataloknak számára a megélhetés mellett a lakhatás az egyik legfontosabb kérdés. Bérlakásépítéssel és a lakbértámogatások visszaállításával kellene segíteni a munkaerő mobilitását. Hosszú munka eredményének tartja, hogy a Parlamentben megint téma a lakásügy, és ő is megerősített, hogy fontos lenne, hogy közös nemzeti minimum szülessen a parlamenti pártok között lakásügyben

    2016 04 05 lakásügyi szakmai találkozó a Parlamentben 2

    Maráczi Zsolt a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület ügyvezető elnöke elmondta az a lakásépítésekhez kapcsolódó áfakedvezmények és a csok jelentős bővítése az elmúlt évtized legfontosabb pozitív lakásügyi intézkedései. Felhívta a figyelmet arra az elmúlt évtizedek lakásépítési hullámvasútja megelőzhető lett volna egy tudatos, tervezett lakáspolitikával. Egy többpárti konszenzus monitoringot, visszacsatolást jelentene a bevezetett intézkedések hibáinak kiszűrésére.
    A minden résztvevő által hangsúlyozott kiszámíthatósághoz véleménye szerint a legalább 10 évre vállalt támogatási rendszer mellett a politikai elköteleződés fenntartása is szükséges.

    A tavalyi 5000 darab ingatlanfejlesztők által épített lakáshoz képest a közeljövőben 3-5-szörös növekedés várható – mondta el Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke. Ebben a legfontosabb tényező az új lakások áfájának csökkentése volt. A keresleti oldalt inkább a csok támogatja, de ez szerinte inkább az önerős piacon hoz majd fellendülést. Úgy vélte, hogy a áremelkedések után a piac vissza fogja konszolidálni az árakat.

    Míg 2015-ben a csokot 95%-ban használt lakásra vették fel, az elmúlt három hónapban 45%-ban magánerős építkezésre kérték – mondta Kormos Zoltán, az OTP Bank lakáshitelezési Főosztályának vezetője. Új lakások vásárlására alig igényelték, igaz nincs is elég megfelelő új építésű lakás sem a piacon.
    A felújításokkal kapcsolatban rámutatott, hogy a mintegy 2 millió, drága fenntarthatóságú úgynevezett Kádár-kocka felújítását nem lehet figyelmen kívül hagyni. Felújításuk piaci alapon is megoldható lehet, de ehhez kormányzati támogatás kell: állami kezességgel jelzálogfedezet nélkül a jelzáloghitelek kamatszintjén piaci alapon felújítási hiteleket adni, akár lakás-előtakarékossági források bevonásával. Így nem túl nagy összegből lehetne érdemi energetikai megújulást hozó felújításokat végezni.

    Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák ügyvezetője felhívta a figyelmet az egyértelműbb, világosabb kommunikáció szükségességére. Tapasztalataik szerint sokan nincsenek tisztában azzal, jogosultak-e a támogatásokra, s ez olyan piaci szegmensekben is felhajtotta az árakat, ahol nem is számítottak a csok hatásaira. A bevezetett intézkedéseket jónak tartja, de mint elmondta, ezek a lakáspiac néhány százalékát érintik csak, ezekből elsősorban a középréteg profitál, és az új lakások vásárlásánál a tőkeszegény csokosok hátrányban vannak az önerős készpénzes vevőkkel szemben. Szükség volna még néhány változtatásra a támogatási rendszerben, hogy tényleg azok jussanak hozzá a lakásokhoz, akiknek azokat szánják.

    Kemény Péter, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke szerint az építőipari vállalkozások gazdaságélénkítésnek tekintik a bevezetett támogatási csomagot, de szükség volna annak biztosítására is, hogy a megfelelő intézkedésekkel elkerüljük a magasépítési szakmunka hiányszakmává válását. Ő is hangsúlyozta: a lakásépítés növekedésének akkor van jövője, ha legalább 8-10 évig kiszámítható, elegendő forrás áll rendelkezésre, illetve stabil a jogszabályi háttér. Az ágazat további fehérítéséhez fontosnak tartaná, hogy a bejelentéshez kötött lakásfelújítások áfájának legalább 30%-a (3 millió forintig) visszaigényelhető legyen,

    Morafcsik László a Fundamenta-Lakáskassza értékesítési és marketing igazgatója szerint is szükség van a sokrétű támogatási programokra, és felhívta a figyelmet a megfelelő garanciális feltételek biztosítására.
    Növekvő érdeklődésről számolt be a támogatások felhasználásával kapcsolatban, de hangsúlyozta, hogy még idő kell, legalább egy fél év, az első hatások lemérésére.

    Javasolta, s ebben az eszmecsere többi résztvevője is egyetértett, hogy folytatódjon és legyen rendszeres a maihoz hasonló konzultáció.

  • Mennyit fogyaszt az energiahatékony e4 ház?

    2015 őszén lezárult a Wienerberger e4 energiahatékony téglaház építése Budapesten. Az építtető család nagy örömmel költözött be új otthonába, ahol azóta is nagyon jól érzik magukat, hiszen a ház teljes mértékben megfelel elvárásaiknak: lakói igényeit és kényelmét szolgálja, és igazodik életvitelükhöz is.
    Otthonuk nemcsak energiahatékony — az e4 ház a 2016. 01. 01-től érvényes tanúsítási rendelet szerint AA „Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb” energetikai besorolású — de ugyanakkor elérhető, élhető és egészséges is.

    A puding próbája

    Mindezt számokkal is alá tudjuk támasztani és 2016 februárjától már élőben is megmutatjuk, hogyan teljesít az e4 ház a mindennapok során: a www.e4haz.huweboldalon valós időben —15 perces frissítéssel — követhetőek nyomon a monitoring eredmények!

    Először is az látható, hogyan alakul napról-napra a 147 m2 nagyságú e4 ház fűtési költsége. Ezt az adatot a mért fűtési hőmennyiségből és a hőszivattyú elektromos fogyasztásából az aktuális szolgáltatói GEO tarifa segítségével számítjuk ki. A fűtési költség kizárólag a közvetlenül fűtésre felhasznált energiát tartalmazza, az összes többi épületgépészet fogyasztását, valamint a háztartási gépek és egyéb elektromos eszközök fogyasztását nem. Minden hónap elején kezdjük mérni, így az adott hónapban az aktuális napig terjedő költségeket láthatják az érdeklődők, de az előző hónapok teljes költsége is visszakereshető. Az e4 ház fűtési költsége február hónapban 8 500 Ft körül alakult, a cikk írásának időpontjában még nem rendelkezünk pontos adatokkal a márciusi díjról, de az enyhébb idő miatt a számla várhatóan 7 000 és 7 500 Ft között lesz majd.

    E4 monitoring csekk

    A fűtési költségeket látva, fontos tudnunk, ez a ráfordítás, milyen hőmérséklet mellett valósul meg. Az e4 ház oldal Monitoring oldalának második részében ezt is megmutatjuk: a házban a lakók a termosztátot 23 Celsius fokra állították be, hiszen az édesanya egy pici babával egész nap otthon tartózkodik, ezért a helyiségekben 21-23 Celsius fok van. A hőmérséklet adatok mellett a helyiségek relatív páratartama is figyelemmel kísérhető. Ez azért fontos, mert a relatív páratartalom hőérzetünket is befolyásolhatja, hiszen a magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek, az alacsonyabb páratartalmút hűvösebbnek érezzük. Az épületekben az elfogadható relatív páratartalom átlagosan 40 % és 70 %. Az e4 házban pedig a monitoring eredmények alapján ez az érték 41-46 % között mozog, ami kiválónak tekinthető.

    A belső levegőminőséget nagymértékben meghatározza a levegő frissességének egyik mutatója, a levegő szén-dioxid értéke. A szén-dioxid mennyiségét ppm-ben (parts per million) mérik, az érték azt fejezi ki, hogy a levegőben egymillió részecskéből hány CO2részecske van. Minél alacsonyabb a CO2 tartalom, annál jobb a levegő minősége. A külső levegő CO2 tartalma általában 300 és 500 ppm közötti, belső levegőben 1000-1200 ppm fölötti CO2 tartalom fáradékonyságot okozhat, 5000 ppm fölötti CO2 tartalomnak pedig egészségkárosító hatása lehet. A monitoring során a hővisszanyerős szellőztető berendezésnek köszönhetően eddig minden nap kiváló levegőminőséget mértünk.

    Ha arra is kíváncsi, hogy mitől van a házban mindig kellemes hőmérséklet, betekintést nyerhet a gépészeti rendszer működésébe is! Az e4 ház épületgépészeti rendszere levegős hőszivattyúból és hővisszanyerő szellőztető berendezésből áll. A gépészeti berendezés a hatékony fűtés-hűtés mellett szabályozott szellőztetést, és így állandó friss levegőt biztosít a helyiségekben. A hőszivattyú rendkívül környezetbarát, mert onnan von el hőt, ahol az energia korlátlanul rendelkezésre áll.

    Nézze meg ebben a pillanatban milyen adatokat mérünk az e4 házban! www.e4haz.hu

    direkt link: e4 ház monitoring

  • A lakásépítés lehet az építőipar esélye

    Az ágazat teljesítménye két és fél éves mélypontra esett vissza. Az EU-támogatásokra alapozott kormányzati beruházások forrásai elapadtak, az ágazatból már hiányoznak a 2015-ig lehívható EU-források

    A következő időszakban a lakásépítések lendíthetnek az építőipar teljesítményén, de ennek hatása csak ez év végére, méginkább az jövő évben mutatkozhat meg igazán.

    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt adatai szerint januárban 20,1 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest, az épületek építése 12,6, az egyéb építményeké 28,5 százalékkal maradt el a tavaly januáritól. A januárban megkötött új szerződések volumene 21,8 százalékkal csökkent, a teljes építőipari rendelésállomány 44,1 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest.

    Az adatokat értékelő szakértők is azokat a várakozásokat erősítették meg, miszerint a lakásépítések növekedése adhat esélyt az építőiparnak, de a jelentősebb teljesítménynövekedés látszatára még várnunk kell.

    Forrás: napi.hu

  • NOK: sorsolás dönt a támogatások sorrendjéről

    A megtakarítás csak új lakás vásárlására fordítható, hiszen a nemzeti otthonteremtési közösségek (NOK) fő célja a lakásállomány bővítésének elősegítése, az új lakóingatlanok vásárlásának ösztönzése. Az új rendszer hárommillió forinttal emeli meg a támogatást azok számára, akik otthont szeretnének teremteni - emelte ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. Lázár János a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és az áfavisszaigénylés lehetőségének kiegészítéseként hivatkozott a nokra, amit az építőipar és a családok támogatásával indokolt.

    Az indoklás szerint a NOK bevezetése lehetővé teszi a jelenlegi előtakarékossági konstrukciónál a hitelnyújtáshoz kapcsolódó támogatás kiváltását.

    Hogyan lehet lakáshoz jutni a NOK-kal?

    A NOK-hoz csatlakozó tag kötelezettséget vállal egy általa meghatározott összeg befizetésére előre meghatározott rendszerességgel, a NOK pedig a befizetett összeg függvényében a hiányzó tagi befizetést kamatmentesen megelőlegezi a sorsolással, illetve licit útján kiválasztott tagnak a több mint 10 éves futamidő alatt. Így a szerencsések lényegében kamatmentes kölcsönt kapnak az új lakás megvásárlásához. Licit során az jut lakásfinanszírozáshoz, aki nagyobb (már befizetett) önerővel rendelkezik, a tagok közötti sorsolásra pedig akkor kerül sor, ha a licit nem állít fel egyértelmű sorrendet. A lakást csak akkor lehet megvásárolni, ha a NOK-tag az előre meghatározott maximális vételár 20%-ának megfelelő önerővel már rendelkezik.

    A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a tagot terhelő befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb 1 millió forintot érdemes évente befizetni, hogy a maximális támogatást ki lehessen használni. A közösség élettartama során mindvégig mindenkinek akkora befizetést kell teljesítenie, amennyi a lakás előre meghatározott maximális vételára.

    Az új lakóingatlan szerződéses értéke 10 millió és 40 millió forint között lehet, amit előre kell meghatározni a szervező céggel kötött szerződésben. Ha a tag a kiválasztását követően a szerződésében meghatározott értéknél magasabb értékű új lakóingatlant vásárolna, a különbözetet az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben kell befizetnie. Arra is van lehetőség, hogy a szervező az új ingatlant vásárló tag meglévő lakását megvegye, beszámítsa.

    Hogyan működik a közösség?

    A közösséget szervező cég működtetheti és az kezelhetié annak vagyonát is. A szervező Magyarországon bejegyzett, zártkörűen működő részvénytársaság lehet, amelynek alaptőkéje legalább 100 millió forint (szemben a lakástakarék alapításához szükséges 2 milliárddal). Egy szervező több közösséget is működtethet. A tagok szervezési díjat fizetnek a cégnek.

    A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell. A közösség határozott időtartamra jön létre, legalább tíz, legfeljebb tizenöt évig tart. A befizetésekre - a lakás-takarékpénztárakkal szemben - nem jár OBA-védelem (Országos Betétbiztosítási Alap).

    A szervező cég befizetések elindításához és a lakásfinanszírozás igényléséhez is fizetőképességi felmérést végez, ennek részletszabályait azonban egy külön kormányrendelet határozza majd meg,

    A szervező felméri a rendelkezésére álló forrásokat, a szerződéses feltételeket, valamint az előtakarékosság meghatározott mértékét teljesítő tagokat, és a szabályzata szerinti rendszerességgel nyilvános kiválasztást tart. Itt választják ki azokat a tagokat, akik jogosulttá válnak az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Nyilvános kiválasztás a licit és a sorsolás, a szervező bármelyik vagy egyszerre mindkét módot is választhatja.

    Az állami támogatás csak akkor jár, ha "megbízható szervező" szervezte az adott NOK-ot, aminek egyik kritériuma, hogy a cég már legalább 1000 lakóingatlan adásvételében közreműködött, másrészt legalább 2 éve szolgáltat adatokat az MNB-nek,

    A NOK-ban benne maradó, lakáscélra fel nem használt összegek (befizetésarányosan) csak akkor vehetők fel a közösség vagyonából, amikor a közösség megszűnik. Aki időközben meggondolja magát, és kilépne a közösségből, csak akkor jut hozzá a pénzéhez, amikor a közösség teljes, 10-15 éves élettartama lejár.

    Mi lesz az ltp-vel?

    A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdai közleményében hangsúlyozta, a nokok létrehozásával a kormány célja az, hogy még olcsóbb legyen az otthonteremtés, és a lakáscélú megtakarításokból minél több új lakás épüljön. Az eddigi lakástakarékpénztári programokban ugyanis a megtakarításokból felújításokat finanszíroztak.

    Megerősítették, hogy a lakástakarékpénztárak állami támogatása továbbra is biztosított, személyenként 30 százalékos mértékkel, évi maximum 72 ezer forint erejéig. A lakástakarékpénztárakról szóló törvény úgy módosul, hogy a nokba történő befizetés is lakáscélú felhasználásnak minősül, így a lakáskasszás, állami támogatással növelt megtakarítás is felhasználható a nokos befizetésre. Az a legalább 2 millió ember, akinek korábban volt lakástakarék-megtakarítása, nem kaphat nokos állami támogatást.

    Kifejtik, hogy a környező országokhoz képest Magyarország jelentős lemaradásban van az új ingatlanok építésében, hiszen tízezer főre vetítve Lengyelországban átlagosan négyszer, míg Csehországban háromszor annyi új lakás épül, mint Magyarországon.

    Megjegyzik azt is, hogy az otthonteremtési közösségek működésének átláthatóságát és biztonságát szigorú törvényi feltételek és erős MNB felügyeleti jogosítványok garantálják. A szervező zrt. tevékenységét az MNB mindvégig szigorúan felügyeli.

    Forrás: hvg.hu, Pénzcentrum, Portfolio

  • Luxuslakások Hild-homlokzattal a Király utcában
    Mintegy 4,5 milliárd forintos beruházással a budapesti Király utcában új lakóingatlanfejlesztés indul, a K40 névre keresztelt 105 lakásos projekt tervezett átadása 2017 végére várható - közölte a fejlesztést kivitelező Triholding-csoport.
    A beruházás értékének 70 százalékát banki hitelből finanszírozzák, a maradék önerő. Az épületet a fejlesztő cég évekkel ezelőtt az önkormányzattól vásárolta meg, így saját tulajdonában van. A telek mai értéke 1,6-1,7 milliárd forint a tájékoztatás szerint.

    A több mint 100 lakásos épületben 28 és 95 négyzetméter közötti ingatlanokból válogathatnak a vevők, akár tetőkertes luxusapartmanok is, átlagosan 900 ezer forintos négyzetméterenkénti áron. Az előzetes érdeklődések alapján az is látszik, hogy a befektetők többsége várhatóan belföldi vásárló lesz. Király utcai fronton két üzlethelyiséget is kialakítanak.

    A fejlesztés hozzájárul a Király utca eredeti arculatának visszaállításához is, hiszen mind a Király utcai fronton, mind a Vasvári Pál utcában Hild József eredeti tervei szerint építik újjá az 1844-ben épített, majd a rendszerváltás után az enyészeté lett épület modern homlokzatát.

    Hild Kiralyutca2013 tomoritett

    Az Urbanista blog, amely hoz még néhány érdekességet a beruházó cég sajtótájékoztatóján elhangzottakról, emlékeztet: a 172 évvel ezelőtti épületet idéző homlokzat mögött egy korszerű luxustársasház épül, akárcsak „Hild után néhány évtizeddel, Budapest aranykorában, a XIX-XX. század fordulóján (amikor) az épített környezet 80 százaléka magánbefektetésként, a korabeli anyaghasználattal és az igényeknek megfelelően került kialakításra”.

    A kivitelező közölte: a Király utcai lakások mellett előkészületben van egy szintén 100 lakásos projekt a VII. kerületben, valamint további 600-700 új lakás létrehozása a XIII. kerületben, amelynek első üteme, 250 lakás építése még az idén megkezdődik. Amennyiben a pozitív trend kitart a piacon, a cég a következő két-három évben akár 1000 új lakást is átadhat majd Budapesten.

    Forrás: MTI, Urbanista

  • Milyen újabb változások várhatók az építési engedélyezésben?

    A törvényjavaslat általános indoklása szerint:

    A törvényjavaslatban a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépületek létesítésére vonatkozó szabályok az épített környezet tervszerű alakításának és védelmének érdekében kiegészítésre kerülnek. Ennek megfelelően az építés és a tervezés során betartandó szabályokként kerül rögzítésre a kötelező tervezői művezetés intézménye, továbbá az építés helyi rendjét alapvetően meghatározó és biztosító követelmények a szennyvízelvezetés, az épület-, a lakásszám és a védelmi rendelkezések szempontjai.

    Az építési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi rendszer átrendezésével összefüggésben a szakmai garanciák megtartása, valamint a tervezői és kivitelezői felelősség tényleges érvényesülése érdekében törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeleti szinten előírásra kerül a kötelező felelősségbiztosítás.

    Az építési engedélyezés hiányában új formába szükséges önteni a helyi önkormányzat településkép-védelmi eszközrendszerét, ennek érdekében külön törvényt kell alkotni a településkép és a helyi védettség tárgykörében, amelynek kidolgozására előzetes társadalmi egyeztetés mellett kerül sor.

    Részletes elemzés az Építésijog.hu oldalán található.

    Forrás:Tervlap

  • CSOK használt lakások vásárlásához és bővítéséhez
  • CSOK új lakások vásárlásához és építéséhez
  • Részletes tájékoztatóink a CSOK-ról

    Az új lakások vásárlásához és építéséhez igényelhető CSOK részletes szabályait az igylakunk.hu/Lakastamogatasok/csok-uj-lakas-vasarlasahoz-vagy-epiteshez linken,
    a használt lakások vásárlásához és bővítéséhez igényelhető CSOK szabályait az igylakunk.hu/lakastamogatasok/csok-hasznalt-lakas-vasarlashoz-vagy-bovitesehez linken olvashatják.
    Külön tájékoztatót találnak a három vagy több gyermekes családok kamattámogatásáról, illetve az adó-visszatérítési támogatásról.

    Az IGYLAKUNK.HU oldal Lakástámogatások menüjében tovébbi információk találhatók az jelenleg elérhető összes egyéb lakástámogatási forrásról.

    1. Családi otthonteremtési támogatás

    Az alábbi lakáscélokra igényelhető a csok:

    {csv};Családi otthonteremtési kedvezmény;"""10+10"" Családi otthonteremtési kedvezmény"
    Lakásépítésre;igen;igen
    Új lakás vásárlására;igen;igen
    Használt lakás vásárlására;igen;-
    Lakásbővítésre;igen;-{/csv}

    Az igénybe vehető csok összege függ a támogatás céljától és a meglévő eltartott és/vagy a vállalt gyermekek együttes számától.

    {csv}Gyermekek száma;Építésre vagy új lakás vásárlására;Használt lakás vásárlására vagy bővítésre
    1;600.000 Ft;600.000 Ft 
    2;2.600.000 Ft;1.430.000 Ft 
    3;10.000.000 Ft;2.200.000 Ft 
    4 vagy több;10.000.000 Ft;2.750.000 Ft{/csv}

    vagy ezen összegek és a korábban igénybe vett támogatás különbözeti összege

    CSOK kérhető az igénylővel közös háztartásban élő, általa eltartott és lakásba vele együtt beköltöző, illetve – fiatal házaspár esetén – előre vállalt gyermekek után. A 10 millió Ft összegű támogatás igénylése esetén, a vállalt gyermekek számától függetlenül, a gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő 10 év, más esetben egy gyermek vállalása esetén 4, két gyermek vállalása esetén 8 év.

    Az igénybe vehető csok összege függ a támogatás céljától és a meglévő eltartott és/vagy a vállalt gyermekek együttes számától. Gyermeknek számít: a magzat vagy ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően, valamint, aki az igénylő eltartottja, de nem töltötte be a 20. életévét, vagy a 25. életévét nem töltötte be, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, vagy 20. életévét betöltötte, de legalább egy éve megváltozott munkaképességű személy. Nincsenek felső négyzetméterkorlátok és energiahatékonysági feltételek.

    A teljes összegű támogatás új lakás bekerülési költségére, építési vagy bővítési költségeire, vagy vételárának kifizetésére fordítható. A telek árának kiegyenlítésére a CSOK nem használható fel.

    A csokkal érintett lakás jogszabályban meghatározott minimális hasznos alapterülete:

    {csv}A támogatás célja;A támogatásra jogosult gyermek(ek) és a vállalt gyermek(ek) együttes száma;A lakás hasznos alapterülete
    Új lakás vásárlása vagy építése;1;minimum 40 nm 
    ;2;minimum 50 nm
    ;3 vagy több;minimum 60 nm 
    Új egylakásos lakóépület (családi ház) vásárlása vagy építése;1;minimum 70 nm 
    ;2;minimum 80 nm 
    ;3 vagy több;minimum 90 nm 
    Használt lakás vásárlása vagy bővítése;1;minimum 40 nm 
    ;2;minimum 50 nm 
    ;3;minimum 60 nm 
    ;4 vagy több;minimum 70 nm{/csv}

     Feltételek:
    - házastársak és élettársak csak együttesen igényelhetik, meglévő gyermekek után egyedülállók és élettársi kapcsolatban élők is kérhetik;
    - büntetlen előélet;
    - nem lehet köztartozás;
    - igénylőknek társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkezniük;
    - vásárlás esetén együttesen 100 %-os, bővítés esetén legalább 50 %-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezni a csokkal érintett ingatlanban, házaspár és élettársak esetén mindkét félnek;
    - az igénylő szülőknek és a gyerekeknek be kell költözniük az ingatlanba, és 10 évig életvitelszerűen benne kell lakniuk, de vannak kivételek, pl. a nagykorúvá váló gyermek elköltözhet a lakásból;
    - az ingatlanra 10 évre bejegyzett az állam javára szóló jelzálogjog, az elidegenítési és a terhelési tilalom mellett erre az időre lakásbiztosítást is kell kötni;
    - eladható 10 éven belül a csokos lakás úgy, hogy letétbe helyezik a támogatás összegét és egy másik lakásra viszik azt tovább;
    - vissza kell fizetni a támogatást, ha az igénybevevők nem teljesítik a gyerekcélt, sok esetben azonban a kormányhivatalra bízza a rendelet, kinek mennyit kell visszafizetnie;
    - csokot lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerződés megkötését követő 120 napos határidőn belül, bővítés esetén a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtását követően megkezdett bővítési munkálatokra, építés esetén a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány kiadása előtt lehet igényelni;
    - az építési munkák (lakásépítés, bővítés) esetén a hitelintézet által elfogadott bekerülési költség 70%-áról számlát kell bemutatni;
    - lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződésben szereplő teljes vételárról kiállított számlát kell benyújtani;
    - új lakásra felvett támogatásnál nem kell eladni a meglévő lakástulajdont;
    - A 10 millió Ft összegű támogatás igénylése esetén, a vállalt gyermekek számától függetlenül, a gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő 10 év, ez egy gyerek vállalásánál 4, kettő vállalásánál 8 év, használt lakások esetében nem vállalható előre 3 gyermek;
    - használt lakás vásárlása esetében a maximális vételárhatár egységesen 35 millió Ft;
    - a használt lakásra vonatkozó közmunkások is igényelhetik
    - a használt lakásra vonatkozó CSOK a később született gyermek után is igénybe vehető, melynek összege gyermekenként 400 ezer Ft.

    2. Három vagy több gyermekes családok kamattámogatása
    A kedvezményes kamatozású állami támogatott hitelt az igényelheti, aki a 10 milliós CSOK-ra is jogosult és kérvényezte, valamint hitelképesnek is minősül.
    • Az állami kamattámogatás az ügyleti kamatot annyira csökkenti, hogy az 3 százalék legyen.
    • A kamattámogatás hitel futamidejének első 25 évére szól, de a hitelt ennél rövidebb és hosszabb tartammal is fel lehet venni.
    • A kölcsön legfeljebb 10 millió forint lehet, de ennél kisebb összeget is felvehetünk.
    • A hitel kamatperiódusa 5 év.

    3. Adó-visszatérítési támogatás
    Az adó-visszatérítési támogatást mindenki igénybe veheti, aki magánszemélyként új lakást épít, akár a csok igénylésével együtt.
    A 2016.02.10-én megjelent rendelet szerint:
    - az építkező magánszemély (a lakóépület természetes személy építője vagy építtetője, illetve az építés helyszínéül szolgáló építési telek természetes személy tulajdonosa) igényelheti
    - legfeljebb 150nm hasznos alapterületű lakás vagy legfeljebb 300nm hasznos alapterületű családi ház építése esetén,
    - egy alkalommal és egyidejűleg
    - az építési telek, az építkezéshez felhasznált építőanyagok és az építési szolgáltatások után;
    - 2015. január 1-jén vagy azt követően, saját nevére kiállított számláján szereplő áfa összegére
    - legfeljebb 5 millió forintig,
    - legkésőbb 2019.12.31-ig.

  • A TLE javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében
  • Mélypont volt a lakásépítésben 2015, de idén már növekedés várható

    2015-ben még mindig 100 éves mélyponton volt a lakásépítések száma. Bár a kiadott lakásépítési engedélyek számának jelentős növekedése optimizmusra ad okot, a rendkívül alacsony bázis miatt igencsak indokolja a kormány tavalyi év végi intézkedéseit.

    2015 decemberében előremutató döntések születtek a lakásépítések áfájának 5 százalékra mérsékléséről, valamint a családok otthonteremtési kedvezményének jelentős mértékű kibővítéséről, illetve a lakásépítéshez kapcsolódó áfa-visszaigénylésről, illetve áfacsökkentésről. Ezek az utóbbi évtized lakásépítést érintő legjelentősebb pozitív intézkedései.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, megalapozza a magyar társadalom életminőségét. A lakásépítések támogatása megteremti azt a lehetőséget, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás felé.

    2015-ben az előző évhez képest a KSH adatai szerint:
    • az épített lakások száma országosan 9, Budapesten és a községekben 4, a megyei jogú városokban 14%-kal csökkent;
    • az év folyamán kiadott 12 515 új lakásépítési engedély 30%-kal haladta meg a megelőző évit, Budapesten 73%-kal több lakás építését engedélyezték;
    • a természetes személyek által épített lakások aránya változatlanul 59, a vállalkozások által építetteké 39%, Budapesten az utóbbiak aránya 59-ről 66%-ra nőtt;
    • az építés célját tekintve saját használatra a lakások 55, értékesítésre 41%-a épült;
    • az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 56-ról 60%-ra nőtt, míg a többszintes, többlakásos épületeké 35-ről 33%-ra, a lakóparkban épült lakásoké 7-ről 5%-ra csökkent;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 101 m2 volt, ugyanúgy, mint egy évvel korábban;
    • a megszűnt 2000 lakás 16%-kal volt több mint egy évvel korábban, közülük 286 volt önkormányzati tulajdonú;
    • a kiadott új építési engedélyek alapján 27%-kal több, összesen 6526 lakóépület építését tervezik, míg a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (4652 darab) 8%-kal csökkent.

    A KSH részletes adattáblái ITT olvashatók.

    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

    Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja a kiforrott csok-rendelet fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig. Az intézkedés ezzel együtt mégis megfelelő demográfiai ösztönzést jelentene és hozzájárulna a kiegyenlített lakáspiaci keresletet kialakulásához is.

    A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

    A lakásépítések számának növeléséhez ugyanakkor elengedhetetlen az is, hogy az önkormányzatok a potenciális helyszíneket előkészítsék a magánépítkezők, illetve a beruházók számára. E nélkül rövid időn belül hiány lesz a beépíthető területekből, ami gátja lesz az új lakások építésének.

    A hosszú távú kiszámíthatóság – amely kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából – tovább erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása is hosszabb időszakra biztosított lenne.

    Ezt erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

    Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

    A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa. Fontos lenne ugyanakkor minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.

    Bővebb elemzésünket a letölthető mellékletben olvashatják.

  • Készül a családi házak energetikai felújítási pályázata

    A parlament honlapján megjelent válaszában az államtitkár leszögezte: a kormány számára fontos, hogy olyan programokkal támogassa a családokat, amelyeknek köszönhetően a háztartások energiafelhasználása csökken. Ennek jegyében született döntés az Otthon Melege Program folytatásáról is, amelynek keretében kidolgozás alatt áll a családi házak komplex energetikai korszerűsítését lehetővé tevő pályázatcsomag.

    Fónagy János kitért arra, hogy egy tavaly novemberi kormányhatározat alapján megkezdődött a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) rögzített elvárások teljesíthetőségének a felülvizsgálata.

    A felülvizsgálat eredményétől függ a KEHOP módosítása, összhangban azzal a kormányzati célkitűzéssel, hogy a magánszemélyek ingatlanjainak a korszerűsítésére is legyen államilag támogatott konstrukció. Ennek forrása pedig a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP). Az új konstrukció megjelentetését nem késleltetheti a KEHOP esetleges módosítása.

    A kormány még december közepén elfogadta a GINOP idei fejlesztési keretét, ennek része a lakóépületek energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel, 103,19 milliárd forint forráskerettel, a várható megjelenése pedig ez év augusztusa.

    Forrás: hirado.hu

  • Nincs áfa-visszatérítés 2015 előtti építési számlákra

    Ez azt jelenti, hogy az építkező magánszemély
    - legfeljebb 150nm hasznos alapterületű lakás vagy legfeljebb 300nm hasznos alapterületű családi ház építése esetén,
    - egy alkalommal és egyidejűleg
    o az építési telek,
    o az építőanyagok,
    o az építési szolgáltatások
    - 2015. január 1-jén vagy azt követően kiállított
    - számláján szereplő áfa összegére, legfeljebb 5 millió forintig
    adó-visszatérítési támogatási igényt nyújthat be legkésőbb 2019.12.31-ig.

    A Portfolio.hu idézi miszerint korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről azt hangsúlyozták, hogy a folyamatban lévő építkezések esetén a számlák évekig visszanyúlhatnak, a lényeg, hogy a használatba vételi engedélyt megelőző számlákat fogadhatja csak el a bank és hogy a költségvetés 70%-áról kell számlát bemutatni. A régi rendelet értelmezése szerint gyakorlatilag 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedéllyel rendelkező új, összkomfortos lakás építéséhez lehetett volna igényelni a maximum 5 milliós támogatást. A gyakorlatban azonban ez nem tudott a végtelenségig visszanyúlni a múltba, mivel az építésügyi szabályok értelmében az építési engedély kiadását követő 2 évben meg kellett kezdeni az építkezést és 5 éven belül be kellett fejezni.

    Az új rendelettel viszont most azok járhatnak rosszabbul, akik 2015. január 1. előtt megkezdték az építkezést és gyűjtötték saját nevükre a kivitelezés számláit. Ők ugyanis a megadott dátum előtti számláikat nem nyújthatják be elfogadásra az igénylést feldolgozó banknak.

    Forrás: Magyar Közlöny, portfolio.hu

  • Mától érvényesek az új csok-rendeletek

    A rendelet tartalmazza a legfeljebb 5 millió forintos adó-visszatérítési lehetőségről, illetve a három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatásáról szóló tudnivalókat is.

    Az új rendeletek 2016.02.11-től érvényesek.
    A már korábban benyújtott CSOK-igényléseknél:
    • ha még nem bírálták el, akkor az új rendelet szabályait - legalábbis, ha az az igénylőre kedvezőbb,
    • ha már elbírálták, akkor a 2016. február 10. napján hatályos, vagyis a régi rendelkezéseket kell alkalmazni.

    A legfontosabb változások

    Eltörölték a 30 milliós értékhatárt az új lakások vásárlására igényelt a 10 milliós támogatás mellé kérhető 10 millió forintos, 3 százalékos kamatozású hitel felvételénél
    Kedvezőbb feltételek vonatkoznak a használt lakások támogatására:
    • eltűnnek az értékhatárokra vonatkozó regionális különbsége, azaz országszerte egységesen 35 millió forint lesz a csok segítségével megvásárolható használt lakások maximális értéke;
    a gyerekek után járó támogatás egységessé válik, a gyerekszám határozza meg a mértékét: egy gyermek esetén 600 ezer forint, kettőnél 1,43 millió, háromnál 2,2 millió, négynél pedig 2,75 millió forint lesz.

    Új lakás vásárlása vagy építés

    1. A minimális méretre vonatkozó korlát új lakóingatlan vásárlása, illetve építésekor egy és két gyerek esetén is (eddig csak a háromgyerekes támogatásnál volt ilyen megkötés):
    - lakás: egy gyereknél 40, kettőnél 50, háromnál 60 négyzetméter;
    - ház: egy gyereknél 70, kettőnél 80, háromnál 90 négyzetméter.
    A méret meghatározásánál azokat a gyerekeket is figyelembe kell venni, akik után korábban már igényeltek lakáscélú támogatást.

    2. Megváltozott az új lakás fogalma is, az új rendelet ezt az alábbiak szerint határozza meg:
    • a szükséges helyiségek: lakószoba, konyha, fürdőszoba és WC;
    • villamosenergia-ellátást ír elő
    • egyedi fűtésnek kell lennie a lakásban,
    • közműves szennyvízelvezetésnek vagy szennyvíztisztító készüléknek vagy derítőnek kell lennie az ingatlanon,
    • vezetékes ivóvízszolgáltatás kell, ami kiváltható ivóvíz minőségű kút telepítésével.

    A tetőtér beépítésekor legalább két új, önálló albetétnek kell létrejönnie, és saját megközelítésűnek kell lennie az ingatlannak. Ez jelentheti lépcsőházon keresztüli bejárást, vagy önálló, külső bejáratot is.

    3. A rendelet a közös gyerekek és a nem közös gyerekek esetén is megállapítja az igénybe vehető kedvezmény összegét. Ha a házaspár egyik fele nagyobb kedvezményre jogosult, akkor ezt az összeget kaphatják meg támogatásként. Élettársaknál viszont a közös gyermekeket csak az egyik félnél lehet beszámítani a kedvezménybe és amelyiküknél magasabb támogatás jár, azt az összeget kaphatják meg.

    Egyértelmű lett a 10 milliós támogatásnál, hogy mennyi idő van a gyerekvállalásra. Akár egy, két vagy három gyermek megszületését vállaljuk, minden esetben 10 évünk lesz erre. Más esetekben egy gyermek előre vállalásakor 4, két gyermek előre vállalásakor pedig 8 év áll rendelkezésre,

    Örökbefogadáskor a vállalt gyerekekre vonatkozó határidő két évvel kitolódik. Ha kifutnánk a gyerekvállalásra előírt határidőből, de közben mégis sikerül teherbe esni, akkor a határidő a gyerek megszületéséig kitolódik.

    A építés, vásárlás vagy bővítés után vállalni kell, hogy a támogatást elnyerő családok és a gyermekek, akikre igényelték a támogatást 10 évig, vagy nagykorúvá válásukig életvitelszerűen a lakásban lakjanak.

    4. A korábban igényelt lakástámogatást minden esetben le kell vonni a most igényelt összegből. A korábbi kedvezményeket igénybe vevők a bentlakási követelményt az újonnan vett lakásban is teljesíthetik. Ez azt jelenti, hogy aki felvette a szocpolt, az is új lakásba költözhet a CSOK-kal. Aki a korábbi gyerekvállalást nem teljesítette még, a teljesítésig nem kaphat CSOK-ot.

    5. A 10 milliós támogatás eddig nem volt elérhető felsőoktatási intézményben tanulóknak, azonban mostantól már hallgatók is kérhetik a kiemelt támogatást. A közfoglalkoztatottak továbbra sem vehetnek fel új lakás után CSOK-ot.

    6. Az új lakásban csak az igénylők szerezhetnek tulajdont. Eddig az érintett ingatlanban csupán legalább 50 százalékos tulajdonosnak kellett lenniük.

    Eddig a CSOK-kal vett lakást szinte azonnal eladhattuk, majd másik új lakásba, vagy akár használt ingatlanba is költözhettünk. Ezt mostantól csupán öt év elteltével tehetjük meg, a támogatás összegének letétbe helyezése mellett.

    Újdonság, hogy a a jelzálog-bejegyzésekre és az eladásra vonatkozó tilalom, valamint az állam saját jelzálogjoga mellett, ugyanennyi időre lakásbiztosítást kell kötni a lakásra. Ennek elvárt tartalmáról a támogatási szerződés aláírásakor tájékoztatják a CSOK-ban részesülőket.

    7. Ezentúl új és használt lakásvásvárlásánál is szükség lesz a bank helyszíni szemléjére. Ezért a pénzintézet akár díjat is felszámolhat.

    8. Mostantól lehetőség van külterületen vagy zárttelken is építkezni.

    Ha bontott alapanyagokból építkezünk, akkor a számlakötelezettség 20 százalékkal csökken, vagyis a költségek 56 százalékáról kell számlát felmutatnunk.

    További változások a használt lakások vásárlásakor, bővítésekor

    Használt lakások vásárlásához, bővítéséhez igényelhető CSOK-nál a korábban régiók szerint meghatározott maximális vételárhatárokat országos szinten egységesítették. így a használt lakás vételára nem haladhatja meg a 35 millió forintot. A lakás vételára legfeljebb 20 százalékkal haladhatja meg a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket.

    Kikerült a rendeletből a 350 ezer forintos négyzetméterár-maximum is.

    A támogatást elbíráló hitelintézet helyszíni szemlét végezhet, hogy megállapítsa: megfelel-e a családi létszámnak és az elvárt lakáskörülményeknek az ingatlan.

    A bővítés csak új lakórész létrehozásával, és a lakáskörülmények javításával együtt támogatható. Meglévő épületrész felújítására, állagjavítására továbbra sem kaphatunk pénzt.

    Gyerekszámtól függően már csak a minimum alapterületet határozzák meg, amely szerint a lakás/ház hasznos alapterületének el kell érnie:
    • egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert,
    • két gyermek esetén az 50 négyzetmétert,
    • három gyermek esetén a 60 négyzetmétert,
    • négy vagy több gyermek esetén a 70 négyzetmétert.

    A kedvezmény összege a következő:
    • egy gyermek esetén 600 ezer forint,
    • két gyermek esetén 1 millió 430 ezer forint,
    • három vagy több gyermek esetén 2 millió 200 ezer forint,
    • négy vagy több gyermek estén pedig 2 millió 750 ezer forint.

    Használt lakás vásárlásánál, vagy meglévő bővítésénél egy vagy két gyermek vállalását fogadják el. Egy gyermeknél a határidő 4 év, két gyermek esetén 8 év.

    Banknál kell érdeklődni és igényelni

    Nagyon fontos, hogy akárki is igényel CSOK-ot, az azt megítélő bank köteles teljes körűen és érthetően tájékoztatni a részletekről, feltételekről és jogokról. Ahogy az is a bank feladata, hogy ha csak hitellel együtt tudja az adott ügyfél megvásárolni a támogatott új otthont, akkor saját hatáskörben hitelképességi vizsgálatot végezzen. Vagyis aki a néhány éve a jegybank által meghatározott hitelképességi feltételeknek nem felel meg, az a kamattámogatással járó hitelre sem lesz jogosult. A jogosultság elbírálásáért a bank a CSOK összegének másfél százalékát, de legfeljebb 30 ezer forintot kérhet. A hitelfelvételről és a családi otthonteremtési kedvezmény igényléséről mindenki a kereskedelmi bankoknál érdeklődhet.

    Forrás: csalad.hu, Pénzcentrum, napi.hu

  • A legtöbben lakáscélra spórolnak

    A munkával rendelkező magyarok közel hattizede, tehát tízből hatan spórolnak valamire. A megtakarítási menü a következő volt (ezek közül a célok közül lehetett válogatni): nyugdíj, nyaralás, autóvásárlás, lakáscél/lakásvásárlás, váratlan egészségügyi kiadás, tanulás finanszírozása)/gyerekek oktatása.

    Az összesített eredmény szerint a hatosfogat legjobbja a lakáscél, vagyis a lakásvásárlás, lakásfelújítás lett. A megkérdezettek több mint 30 százaléka első helyen jelölte meg ezt a célt.

    Az ezüstérmes helyet a hirtelen jött egészségügyi kiadás szerezte meg. Ezt a megkérdezettek 17 százaléka az első helyen jelölte meg.

    Bronzérmes lett a tanulás és a gyerekek oktatása, ezt 17,3 százalék tette az első helyre.

    Negyedik helyen zárt a nyugdíj, a megkérdezettek 13,7 százaléka szerepeltette ezt az első helyen.

    A nyaralás és az autóvásárlás csak ötödik, illetve hatodik a rangsorban.

    Forrás: cafeteria.blog.hu

  • CSOK használt lakásra: bővül és egyszerűsödik a rendelet

    Ezt Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár jelentette be, aki lmondta: eltörlik a regionális különbségeket a rendszerben, egységessé teszik a gyerekek után járó támogatást, amely így nem függ az otthon alapterületétől, ugyanakkor az igénybevételhez meghatároznak egy minimális lakásméretet.

    Hozzátette, hogy használt lakás vásárlásához a közfoglalkoztatottak is igénybe tudják majd venni a támogatást.

    A korábbi igénylők másik lakásba költözve igénybe vehetik a támogatás azon részét, amelyet korábban nem tudtak lehívni.

    Mint mondta, egy gyereknél 40, kettőnél 50, háromnál 60, négynél pedig 70 négyzetméteresnek kell lennie legalább az ingatlannak. A támogatás egységesen egy gyermeknél 600 ezer, kettőnél 1 millió 430 ezer, háromnál 2,2, négynél pedig 2,75 millió forint lesz.

    Ezek a döntések visszamenőleges hatállyal, a már benyújtott kérelmekre is érvényesek lesznek és megszűnik a négyzetméterenkénti 350 ezer forintos értékplafon is.

    A kormány álláspontja az, hogy a családi otthonteremtési kedvezményt is önrésznek kell tekinteni, ez összhangban van a Magyar Nemzeti Bank állásfoglalásával is, ezért az igénylőknek érdemes tájékozódniuk, mely pénzintézetek járnak el így.

    Forrás: kormany.hu

  • CSOK: visszamenőleg lesznek érvényesek a rendeletek

    A csokkal kapcsolatban egymásnak ellentmondó jogi szabályozást kell tisztába tenni, hogy átlátható, egyszerű, kezelhető legyen a szabályozás.

    A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint nem várt és elsöprő volumenű az érdeklődés a csok iránt. Közölte, az idei költségvetésben negyvenmilliárd forint van erre a célra, és ez az összeg nem a plafon, hanem a minimum - felülről nyitott a kassza. Mindenki kap CSOK-ot, aki igényel. Ennek fedezete nincs veszélyben a nemzetgazdasági miniszter szerint.

    Közölte, hogy a csokot folyósító pénzintézetekkel a Bankszövetségen keresztül tartják a kapcsolatot.

    Méréseik, kutatásaink szerint a társadalom 80-90 százaléka támogatja azt, hogy a kormány segítséget nyújtson azoknak a családoknak, amelyek gyermeket vállalnak - fogalmozott Lázár.

    Hozzátette: tárgyaltak a megyei jogú városok szövetségévvel is, és a polgármesterek arról számoltak be, hogy jelentős érdeklődés van a program iránt a kormányhivatalokban és számos önkormányzat mérlegeli, hogy ingyenesen biztosít telket az építkezéshez.

    Forrás: kormany.hu

  • A tervező lesz a felelős az építkezésért

    Hangsúlyozta, az építésznek minden helyi és országos szabályt be kell tartania, ami garancia arra, hogy ne épüljenek olyan létesítmények, amelyek rontják a város-, illetve faluképet.

    A kormány kész bevezetni a kötelező tervezői művezetést, amely azt jelenti, hogy az építkezés közben a tervezőnek hat alkalommal kell ellenőriznie az építkezést, ezért maximum 180 ezer forint díjat kérhet. Az építész és munkatársai a kivitelezés minőségéért, a tervek betartásáért felelősséggel tartozik - húzta alá.

    Lázár János ismertetése szerint továbbra sem kell építési engedély, a tervezőnek bejelentési kötelezettsége van. Összevonják az engedélyes és a kiviteli tervet, ebből lesz az egyszerűsített kiviteli terv.

    A megbízó szerződik az építésszel, akinek egy egyszerűsített kiviteli tervet kell készítenie, azt be kell jelentenie az önkormányzatnál, majd a tudomásulvétel után az építkezés megkezdődhet - részletezte az eljárást a miniszter.

    Lázár János szerint mindez garancia a bankoknak, hogy nem fogják az általuk hitelezett ingatlant elbontani, de garancia az önkormányzatnak és a városvédőknek is.

    A miniszter elmondta, hogy az építészkamarával abban is megállapodtak, hogy új város-, településképi törvényt készítenek. Az új jogszabály lehetővé tenné az önkormányzatoknak, hogy a városkép szempontjából fontos épületeket megvédjék - mondta.

    Forrás: kormany.hu

  • Több településen ingyentelket adnak a csokosoknak

    Így szeretnének legalább három gyereket vállaló fiatal családokat egy-egy adott településre csábítani - írja a Magyar Nemzet.

    Az, hogy ezek a próbálkozások mennyire lesznek sikeresek, Gémesi György szerint attól függ, hogy mennyi a munkalehetőség egy adott térségben. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke úgy vélekedik: egy mesterséges program nem tudja ellensúlyozni a munkalehetőség hiánya miatti elnéptelenedést.

    Az akciót meghirdető önkormányzatok közül például Balassagyarmaton és Jászapátiban, valamint Ásotthalmon sem tartanak attól, hogy munkalehetőség híján maradnak nyakukon a felkínált telkek - írja a lap.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Ne terhelje a családokat a gyermek előre vállalásának nyomása

    Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja a kiforrott CSOK-rendelet fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig. Az intézkedés ezzel együtt mégis megfelelő demográfiai ösztönzést jelentene és hozzájárulna a kiegyenlített lakáspiaci keresletet kialakulásához is.

    A lakásépítések számának növeléséhez ugyanakkor elengedhetetlen az is, hogy az önkormányzatok a potenciális helyszíneket előkészítsék a magánépítkezők, illetve a beruházók számára. E nélkül rövid időn belül hiány lesz a beépíthető területekből, ami gátja lesz az új lakások építésének.

    A hosszú távú kiszámíthatóság – amely kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából – tovább erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása is hosszabb időszakra biztosított lenne.

    Ezt erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

    Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

    Ezzel párhuzamosan a támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

    A most felépülő minőségi lakások nemcsak az építtetők, hanem a következő száz évben ezekben a lakásokban élők érdekét is szolgálják. Véleményünk szerint az épített környezet minőségi megújítása (városkép, falukép), a demográfiai kérdések, az energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontok, az alacsony rezsi, a legalább egy évszázadra szóló lakóminőség, a karbantarthatóság, az építésgazdaság kifehérítése képezik azt a közérdeket, amely miatt az államnak szükséges szerepet vállalni a lakásépítések és a lakásfelújítások támogatásában. Ezen szempontok megvalósulásának folyamatos monitoringja, visszacsatolása és az állami ösztönzők finomra hangolása is kiemelten fontos feladat.

  • Csak lakásépítésre lehetne megtakarítani az NOK-ban

    A miniszter szerint nem hozzák az államot helyzetbe, a lakás-takarékpénztárakat (helytelenül szövetkezeteket mondott) sem fosztják meg semmitől, nem kívánnak változtatni a lakás-takarékpénztári konstrukciók 30 százalékos (befizetésarányos) állami támogatásán sem, mindössze annyi történik, hogy kapnak egy versenytársat.

    Elmondása szerint lakás-takarékpénztárakkal való elégedettségük azért csökkent, mert elfogadható, hogy amikor lefelé megy a gazdaság, akkor kevesebb lakás épül Magyarországon, ezért a lakástakarékokból sem veszik ki a pénzt az emberek azért, hogy lakásokat építsenek, ám amikor felfelé megy a gazdaság, és akkor sincs változás, akkor ezen változtatni kell.

    Miközben Magyarországon a tízezer lakosra jutó lakásépítések száma 8,5, aközben Lengyelországban 38, Csehországban 25 és 30 között van, és még Ukrajnában is 10 és 20 közötti. Ezen csak javítani lehet, amit a többi kormányzati intézkedés is szolgál. Legalább a csehországi szintet kellene elérnünk A portfolio.hu szerint ez 25-30 ezer lakást jelentene évente a mostani 8000-9000-rel szemben.

    Az angol típusú building societyk gyakorlatát szeretnék Magyarországon megvalósítani, és ezt is államilag szeretnék támogatni. Ma már a költségvetés olyan állapotban van, hogy az otthonteremtést nagyobb forrásokkal tudják támogatni.

    A Nemzeti Otthonteremtési Közösség esetében is 30% lesz az állami támogatás, de a felső összegszerű korlátja magasabb lesz, mint a lakás-takarékpénztárak esetében - ez most személyenként évi 72 ezer forint. Rogán szerint ez indokolt, ugyanis ebből csak új építésű lakást lehet majd finanszírozni, amit 10 éven belül kell felépíteni.

    Mindez gazdaság- és társadalompolitikai feladat, kiemelten a háromgyerekes családokat hoznák versenybe a kevesebb gyermeket vállalókkal, a kérdés nem a szociálpolitikához tartozik.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Nem lesz 30 milliós plafon a csoknál

    Lázár János elmondta: az egyik rendelet szól majd a használt lakáshoz jutásról, a másik pedig az új lakáshoz jutás feltételeiről. A szerdai kormányülésen az elvi döntések születtek meg a várható könnyítésekről.

    1. Eltörlik a 30 millió forintos ingatlanérték-határt, tehát ennél nagyobb értékű ingatlanra is felvehető lesz a kedvezményes hitel a 10+10 konstrukcióban.

    2. Eltörlik a tulajdoni korlátot mind az új mind a használt lakásokra vonatkozóan, tehát, nem kell eladni a meglévő lakást csokos lakás/ház vásárlásakor, építésekor.

    3. A bejelentés szerint a "bürokratikus szabályok" is megszüntethetők, amelyek a korábban tulajdonolt ingatlan eladásából származó vételár felhasználását - vagyis az öt éven belül eladott ingatlan értékének beforgatását - írják elő.

    4. Könnyítést lesz, hogy új ház építése esetén az összkomfort meghatározásával kapcsolatban. Így ahol nincs ivóvízvezeték, ott az iható víz elérése lesz a kritérium, ahol pedig nincs szennyvízvezeték, ott az építési szabályokban korábban engedélyezett megoldások tovább élhetnek.

    5. A kormány a családok otthonteremtési kedvezményén (csok) keresztül támogatná a nagyvárosokban a tetőtérbeépítéseket, valamint külterületeken új tanyák építését. Belterületi zártkertekben is lehet majd építkezni támogatással.

    6. A közfoglalkoztatottak arra lesz lehetőségük, hogy használt lakás vásárlásához, illetve lakásfelújításhoz kapják meg a csokot.

    7. A kormány az építésztársadalommal közösen akarja meghatározni azokat a garanciákat, amelyek biztosítják az építési szabályok betartását a megszűnő építési engedélyezés helyett. A kormány célja - mondta Lázár - a bürokráciacsökkentés és az egységes településkép.

    Forrás: kormany.hu

  • Részletek a lakásépítéshez kapcsolódó adókönnyítésről

    Hornung Ágnes kiemelte: az adóvisszatérítési támogatással a kormány a saját célra építkező természetes személyeknek kíván az új lakást vásárlókéhoz hasonló kedvezményeket és feltételeket biztosítani - mondta. Ebben az esetben az építtető vagy építő magánszemély saját maga szerzi be az építőanyagot, illetve maga bízza meg az építési vállalkozókat.

    Az áfakulcs csökkentéséhez hasonlóan itt is érvényesül az a szabály, hogy a legfeljebb 150 négyzetméter hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületű ház építtetője vagy építője igényelheti a támogatást - fejtette ki. A támogatás értéke a számlák áfatartalma, maximum ötmillió forintig - mondta, hozzátéve, hogy ez a támogatás is 2019. december 31-ig vehető igénybe.

    Az adóvisszatérítést a családi otthonteremtési kedvezményhez (csok) hasonlóan a pénzintézeteknél lehet igényelni, a tömeges befogadás és a támogatások kifizetése várhatóan februártól indul be a bankoknál.

    Az államtitkár kitért az adóvisszatérítés igénylésének menetére is. Ennek során elmondása szerint az igénylőnek egy költségvetést kell bemutatni az építkezésről, amelyet a hitelintézet ellenőriz, majd elfogad. Az igénylés akkor teljesíthető, ha a költségek legalább 70 százalékáról mutat be számlát az építtető vagy építő magánszemély. A számlákon az építési telekvásárlás, építőanyag-beszerzés, valamint építőipari szolgáltatás költségei szerepelhetnek - ismertette.

    Új lakásnak az áfatörvény szerinti új lakás minősül, azaz olyan lakások, amelyek használatba vétele még nem történt meg, vagy már megtörtént, azonban nem telt el két év az értékesítés és a használatba vétel között.

    Forrás: kormany.hu

  • A magyarok szerint szükség van uniós támogatásra otthonaik korszerűsítéséhez
    A Kormány november végi határozatában[1] úgy rendelkezett, hogy a lakosság energiahatékonysági fejlesztéseit uniós pályázati források helyett csak hitel alapon fogja ösztönözni. Pályázati támogatás a kormányzati tervek szerint csak állami illetve egyházi intézmények számára lesz elérhető.

    A MEHI és az Energiaklub most publikált adatai szerint ezzel szemben a magyarok 95%-a úgy gondolja, hogy leginkább a magyar otthonok energetikai felújítását kellene támogatnia az államnak.

    MEHI 1 mit kellene tamogatni

    A magyar lakosok 94%-a úgy véli, hogy indokolt uniós forrásokból támogatni a magyar otthonok rezsicsökkentő korszerűsítését.
    MEHI 2 indokolte a tamogatas

    A felmérés legfontosabb eredménye, hogy a háztartások közel kétharmada pályázati források nélkül, csak saját megtakarításaira és hitelekre alapozva nem fogja felújítani otthonát a következő három évben.

    MEHI 3 korszerusitene e tamogatas nelkul

    A Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly ősszel jelentette be, hogy az eredeti kormányzati tervekkel ellentétben mégsem lesz EU-s pénzből lakossági energiakorszerűsítési program. Pedig a lehetőség adott: az új uniós finanszírozási időszakban akár százmilliárd forint is jutna a magyar otthonok felújítására. A magyar kormány és Brüsszel által is elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program tartalmazza és elhatárolja a lakossági energiahatékonysági felújítására vonatkozó beruházási támogatásokat is.

    „A magyar családoknak nincs jelentős megtakarítása. Arra várnak, hogy rezsizabáló otthonaikat állami, vissza nem térítendő támogatásokra alapuló, kiszámítható program keretében tudják takarékossá és élhetőbbé tenni. A Magyar Energiahatékonysági Intézet és Energiaklub által végzett friss kutatás egyértelművé teszi, hogy csak hitel alapon nem fog elindulni egy felújítási hullám.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI programigazgatója.

    „Érthető, ha az állam azt várja, hogy a háztartások is áldozzanak otthonuk felújítására. Ugyanakkor ugyanilyen jogos elvárás a lakosság részéről, hogy az állam is támogassa a hatalmas, elöregedett, energiapazarló épületállomány korszerűsítését, hiszen ennek révén csökken az ország energia- és importfüggősége, javul a külkereskedelmi mérleg, és tízezrek juthatnak munkához vidéken is” – mondta dr. Bart István, az Energiaklub társelnöke.

    Forrás: MEHI

  • Részletes kormányzati tájékoztatók a lakástámogatásokról

    A tájékoztatók az új CSOK mellett tartalmazzák a kamattámogatott lakáskölcsönökkel, az egyéb vissza nem térítendő támogatásokkal, az állami kezességvállalással és a lakástakarékpénztári megtakarítással kapcsolatos információkat. Ezek nagy segítséget jelentenek a szabályok és feltételek megismerésében.

    Ugyanakkor a lakosság számára ugyancsak fontos, lakhatáshoz kapcsolódó információk teljes körű összefoglalása érdekében szükség volna egy integrált, felhasználóbarát portál kialakítására, amely tartalmazná a lakásáfával, lakáshitelekkel, lakhatási támogatásokkal, illetve lakásbérléssel kapcsolatos tudnivalókat is.

    A csalad.hu oldalon közzétett, az NGM által kiadott tájékoztatók listája:
    - Használtlakás-vásárlási tájékoztató
    - Lakásbővítési tájékoztató
    - Lakásvásárlási tájékoztató legalább 3 gyermek esetén
    - Lakásvásárlási tájékoztató legfeljebb 2 gyermek esetén
    - Lakáskorszerűsítési tájékoztató
    - Újlakás-vásárlási tájékoztató legalább 3 gyermek esetén
    - Újlakás-vásárlási tájékoztató legfeljebb 2 gyermek esetén

  • Kevés a CSOK-nak megfelelő ingatlan

    A családok otthonteremtési kedvezményének 10+10 milliós támogatását legkevesebb kockázattal a háromgyerekes családok vehetik igénybe. Az Otthontérkép adatai szerint azonban a kereslet csupán kis arányban találkozik a kínálattal, hiszen az „ingyenmilliókra” jogosító ingatlanok nem ott találhatóak, ahol ezek a családok élnek. Így sok esetben, befektető kedvű vállalkozók hiányában a magánépítkezés a legésszerűbb megoldás.

    A 10+10-es forgatókönyv esetén a kiszemelt lakhelynek összkomfortosnak, lakás esetén legalább 60, ház esetén legalább 90 négyzetméter alapterületűnek kell lennie, illetve rendelkeznie kell 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési és használatbavételi engedéllyel. Új építésű ingatlanhoz kétféle módon juthat az ember: egyik módja a fejlesztőtől való vásárlás, a másik pedig az építkezés!

    Nehezen talál egymásra a kereslet és a kínálat

    Jellemzően a legtöbb 10+10 milliós CSOK-ingatlan az ország nyugati és középső részén található, Budapesten jelenleg például 6 darab ilyen otthon jut 100 nagycsaládra. Az északkeleti térségben a legrosszabb ez a szám, annak ellenére, hogy a legtöbb nagycsaládos itt él. „A kínálat szűkössége egyfelől nagy versenyt eredményezhet a már meglévő 10+10 milliós CSOK-ingatlanok körében, illetve, az építési kedv növekedésével járhat. Utóbbi azt is magába foglalja, hogy az építkező család feltehetően szeretne megválni jelenlegi otthonától. Ezek a lakások és házak pedig kikerülnek majd a használt ingatlanok piacára, ahol a bővülő kínálatban, és a CSOK-os ingatlanokra való koncentrálás közepette jóval nehezebbnek ígérkezik az értékesítésük, feltéve, ha nem engednek az árból. Kérdés azonban, hogy ezeken a területeken (ahol az elmúlt évek ingatlanpiaci növekedése ellenére sem pörgött még a lakáspiac) mekkora számban fognak akár kedvezményes hitelt is kihelyezni a programban résztvevő bankok, hiszen megfelelő minőségű, új építésű, legalább 90 négyzetméteres családi házat vagy 60 négyzetméteres lakást még a legszegényebb térségekben sem egyszerű kizárólag a 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból finanszírozni, ha nincs hozzá elegendő meglévő önerő.” – mondta el Ditróy Gergely az Otthontérkép vezető elemzője.

    Otthonterkep csok 04

    Az országos minta a településméretben is visszaköszön: míg a nagyvárosokban közel 6 darab 10+10 milliós CSOK ingatlan jut 100 nagycsaládosra, addig a 10 ezer lakost számláló, vagy ennél kisebb településeken még egy is ritkán akad.

    Kis település, nagy család, de kevés ingatlan

    Az Otthontérkép adataiból kiolvasható, hogy a település méretének növekedésével az elérhető 10+10 milliós CSOK otthonok aránya is növekszik, ami a kínálati oldalról logikus, hiszen az utóbbi években a nagyvárosokban volt érdemi kínálatbővülés az új építésű ingatlanok körében.

    Otthonterkep csok 02

    Fodor Szabolcs az Otthontérkép elemzőjének elmondása szerint: „a KSH népszámlálási statisztikáiból kiderül, hogy a többgyerekes családok jellemzően inkább a kisebb településeken élnek nagyobb arányban, így itt nagyobb kereslet jelentkezhet a lényegesen szűkebb 10+10 milliós CSOK ingatlankínálatra. A legtöbb ilyen új építésű ingatlannal egyébként az 50 ezer lakosnál többet számláló településen találkozhatunk, itt azonban a keresleti oldal a szűkebb, alig 6%-ban jelennek meg a háromgyerekes családok.”

    Otthonterkep csok 01

    Ez a kereslet és kínálat közötti különbség az árak változásában is tetten érhető lesz: a kisebb kínálat az új építésű ingatlanok árát emelheti, illetve az építkezés és a meglévő használt ingatlanok piacra kerülése a használt ingatlanok árának csökkenését vonhatja maga után, amivel az amúgy sem kis árkülönbség tovább szélesedhet.

    Otthonterkep csok 03

     

    Mire elég a 10+10 millió?

    Budapestet leszámítva, a CSOK 10+10 milliós feltételeinek megfelelő otthonok 20 százaléka 20 millió forint alatti, így ezekben az esetekben még előfordulhat, hogy valaki a támogatás összegével megegyező áron tud vásárolni. Budapesten azonban ez szinte kivitelezhetetlen, az érdemi kínálat ugyanis 30 millió forintnál kezdődik - mondta Fodor Szabolcs.

    Tehát, ugyan a támogatás magas összegű, ez korántsem jelenti azt, hogy saját tőke bevonása nélkül lehet hozzájutni az ingatlanokhoz.

     

    Építkezni vagy vásárolni érdemes?

    A CSOK 10+10 milliós támogatása nem csak új lakás vásárlására, de az építésre is igénybe vehető. A ház felépítése önmagában persze nem elegendő, hiszen egy telek is kell hozzá.

    A telkek átlagára Budapesten a legmagasabb, 47 ezer Ft/négyzetméter, a sorban Pest és Somogy megye követi 12 664 Ft/négyzetméteres és 12 590 Ft/ négyzetméteres árral, mérföldekre lemaradva. A legolcsóbban Békés (3 383 Ft/négyzetméter) és Nógrád (3 548 Ft/négyzetméter) megyében juthatunk saját telekhez.

    Ha például Budapesten szeretnénk felépíteni egy 800 négyzetméteres telken egy 100 négyzetméteres házat 250 ezer forintos kivitelezési áron, a kedvező 5%-os ÁFA igénybevételével, az nagyjából 58 millió forintba kerül. Ehhez képest az Otthontérképen elérhető kínálat átlagárai alapján egy 100 négyzetméteres új építésű házat 36 millióért, lakást pedig 59 millióért vásárolhatunk meg készen, persze ezek nem feltétlen ugyanazon kerületekben vagy városrészekben találhatóak.

    Az ország többi részén átlagosan 27 millió forint felhúzni egy 100 négyzetméteres házat, a fenti kondíciókkal, miközben kész, új építésű házat 20,5 millióért, lakást pedig 27,5 millióért vásárolhatunk. Persze az eltérő lokáció árban itt is nagy különbségeket jelenthet.

    A CSOK kiterjesztésével az a megváltozott logika lép életbe, hogy adott egy bizonyos összeg - szükség esetén a saját erőforrásokkal kiegészítve – és ehhez kell megfelelő ingatlant találni. A legkisebb kockázattal 10+10 millió forintot felhasználható nagycsaládosok élőhelye azonban nem esik egybe azokkal a területekkel, ahol jelenleg nagyarányban fordulnak elő támogatásra jogosult otthonok. Ennek következménye lehet a közismerten nehézkes belső népmozgás élénkülése vagy a megnövekedő számú magánépítkezés.


    Hol vannak most CSOK-os ingatlanok?

    Országos tekintetben Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb a szóban forgó kategóriába tartozó ingatlanok aránya, itt találhatunk magunknak a legkönnyebben. Ezt követi Bács-Kiskun megye, melynek hátterében az ott végbemenő ipari fejlesztések állhatnak. A dobogó harmadik fokán Csongrád megye áll, amit valószínűleg Szeged és környéke húz fel.

    A legkevesebb "10+10-es CSOK ingatlannal" az ország keleti, északkeleti, déli és délnyugati részén találkozhatunk.

    Budapesten a legtöbb ilyen ingatlan a VI., XVI., XIII. és III. kerületben található, illetve a város külső kerületeiben. Átlagárban nagyon nagy különbségek lehetnek az egyes területek között: míg a XIII. kerületben 529 ezer Ft/m²-es áron kínálják az otthonokat, addig a XVI. kerületben 335 ezer Ft/m²-es áron. A belvárosban a legkevesebb az esélye, hogy egy "10+10-es CSOK ingatlanba" botlunk. A kategóriában mutatkozó kínálatszűkösség versenyt és ezáltal áremelkedést idézhet elő. ami tovább rontja a CSOK közvetlen felhasználását, hiszen a fővárosi kínálat csupán 10 százaléka marad a 20 milliós határ alatt, amely ingatlanok javarészt egyébként is a külvárosban találhatók.
     
    Az Otthontérképen elérhető, a kritériumoknak megfelelő, új építésű "CSOK 10+10 lakások" és "CSOK 10+10 házak" listája folyamatosan bővül. A tapasztalatok szerint egy-egy fejlesztés, új projekt megjelenése a kínálatban hatalmas változást hozhat és felbolygathatja a jelenlegi állapotot.
     
    Forrás: Otthontérkép

  • Energiaahtékony CSOK-os lakásokat kell építeni

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet közleménye szerint az lakásépítések ösztönzése érdekében hozott év végi kormányzati intézkedések komolyabb épületenergetikai követelményekkel párosulnak, melyek révén az új épületek energiaigénye jelentősen – akár felére – csökkenhet.

    Az épületek energiahatékonyságát szabályozó 7/2006-os TNM rendelet (6. § (2) d)) kimondja, hogy ha egy épület „központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg”, akkor azoknál azokat az energiahatékonysági követelményeket kell érvényesíteni, amelyeket egyébként csak 2018-tól kellene alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a szigorítás következményeként többek között a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál mintegy 40%-kal energiatakarékosabbnak kell lenniük. Minden beruházás az eddigieknél jóval nagyobb energia-megtakarítást eredményez majd köszönhetően a költségoptimalizált szintre vonatkozó épületenergetikai előírásoknak.

    Az épületek zöldítése az egyik legjobb és leginkább költséghatékony módja annak, hogy a globális szén-dioxid kibocsátást csökkentsük. Magyarország vállalta, hogy jelentősen javítja épületállományának energiahatékonyságát, legyen szó akár középületekről, akár lakóépületekről vagy vállalkozásokról. Sajnos az épületek energetikai megújításában nagy az elmaradásunk, ezért is remek lehetőség a szigorúbb energiahatékonysági elvárások mielőbbi érvényesítése. A hazai épületállomány energiahatékonysági megújulása – akár új építésről, akár felújításról is van szó - tehát nem egyszerűen az energiaszámlák tartós csökkentéséről szól, hanem jelentős energiamegtakarítási potenciált jelent hazánk számára.

    „Nagy lehetőség, de egyben jelentős változások előtt is állunk, szükség van a minél szélesebb körű tájékoztatásra. Nemcsak az építészek, a mérnöktársadalom számára elengedhetetlen, hogy a CSOK-os lakások tervezésénél, építésénél tisztában legyenek az új szabályok érvényességével, de maguk az építtetők számára is elemi kérdés, hogy most épülő házuk, lakásuk ne váljon pár éven belül energetikailag elavulttá, és emiatt veszítsen értékéből. Fontos az is, hogy a CSOK odaítélésénél és az elkészült épületek esetén a hatóságok ellenőrizzék, hogy valóban teljesülnek-e a jogszabályok által előírt követelmények, hiszen az energia-megtakarítás, a hatékonyság emelése közös érdekünk.” - mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.

    Forrás: MEHI

  • Februártól igényelhető a kibővített CSOK

    A szükséges dokumentumok már januárban beszerezhetők. Az új, kibővített CSOK-ot várhatóan a legtöbb bankfiókban kérhetik majd.

    Jelenleg az alábbi bankok kínálják a CSOK vissza nem térítendő támogatását, feltehetőleg az új kedvezmény is ezeknél a pénzintézeteknél lesz elérhető:
    • Budapest Bank
    • CIB Bank
    • Erste Bank
    • FHB Bank
    • K&H Bank
    • MKB Bank
    • OTP Bank
    • Raiffeisen Bank
    • Sberbank
    • Takarékszövetkezetek
    • UniCredit Bank

    A CSOK mellé kérhető kedvezményes, 5 éves kamatperiódusú, kamattámogatott kölcsönt egyelőre ezeknél a pénzintézeteknél kérhetik:
    • Budapest Bank
    • Erste Bank
    • FHB Bank
    • K&H Bank
    • OTP Bank
    • Takarékszövetkezetek
    • UniCredit Bank

    Részletek az új szabályokról korábbi cikkünkben.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Új CSOK: kinek mennyi mire

    A mai Magyar Közlönyben megjelent legfontosabb részletek:
    • a háromgyerekesek 10 milliót kapnak,e mellé maximum 10 milliós kedvezményes hitel is jár, ha igénylik, és a házaspár hitelképes (a kedvezményes hitelt reklámozó bankoknak ki kell írniuk minden reklámjukban és hirdetésükben, hogy kormány nyújtja mindezt),
    • a kétgyerekesek 2,6 millió forintot kaphatnak,

    csok tbl
    • akinek még nincs gyereke, az 10 évre előre vállalhatja, hogy majd lesz, de csak akkor, ha az igénylés időpontjában házas, és a házastárs legalább egyik tagja fiatalabb, mint 40 éves
    • aki viszont nem házas, csak akkor igényelheti a támogatást, ha már legalább egy gyereke van,
    • az egy gyerekeseknek 8 év, két gyerek esetén pedig már csak 4 év van a nagycsaládos állapot elérésére,
    akinek nem sikerül ezt teljesítenie, a határidő lejárta után 60 napon belül vissza kell fizetni a támogatást a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten, a 10 milliós támogatás esetében a Ptk. szerinti késedelmi kamat 5-szörösével növelten.
    • örökbe fogadni is lehet, és ha közben meghalnak a gyerekek (24. terhességi hét után) az is ér,
    • a támogatás igénylésekor a közös háztartásban nevelt gyermekeket veszik figyelembe, akik akár eltérő szülőktől is származhatnak,
    • a három gyermeket nevelők vagy vállalók esetében nem kizáró ok, ha már van saját ingatlanjuk,
    • új lakás építésének minősül az emeletráépítés, illetve a tetőtérbeépítés is,
    • az új lakások vásárlására nem vonatkozik ezután értékbeli korlátozás, a használt lakásoknál maradnak az eddigi értékhatárok,
    • a három gyereket vállalva a megvett új lakásnak legalább 60 négyzetméteresnek kell lennie. Új egylakásos háznál legalább 90 négyzetméter hasznos alapterület kell.
    • ha valakinek már van három gyereke és lakása, az úgy kaphatja meg a tízmilliót, ha nagyobb, új építésű lakásba vagy házba költözik,

    Gyereknek az számít:
    • aki az ember vér szerinti gyereke vagy eltartottja,
    • és 20 évnél fiatalabb
    • vagy 25 évnél fiatalabb, de felsőoktatásban tanul
    • vagy 20 évnél idősebb és megváltozott munkaképességű, és ez az állapot még legalább egy évig így is marad
    • ha a szülők elválnak vagy nem mutatják be a gyerekeket igazoló papírokat a bankjuknak 10 év után, akkor 60 napon belül vissza kell fizetniük a támogatásokat.

    A gyermekvállalást teljesítettnek tekintik:
    • ha a házastársak egyike meghalt
    • a gyermek születését megváltozott munkaképességű személlyé válás hiúsítja meg
    • a gyermek a terhesség 24. hete után halva születik
    • meghatározott fogyatékossággal, betegséggel születik

    Új építésűnek a 2008. július 1-jén vagy később kiadott építési engedéllyel rendelkező összkomfortos lakás számít, amely a kérelem benyújtásának időpontjában használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik.
    Az összkomfortos lakás itt azt jelenti, hogy nem lehetnek kizárólag kisméretű szobák, azaz legalább egy 12 négyzetméternél nagyobb szoba kell. Emellett közművesített és központi fűtéssel bíró lakásról beszélünk, ami pl. a külön-külön szabályozható elektromos fűtőtestek beépítését kizárja.

    Használt lakásra is
    A jövő évtől a használt lakásokra továbbra is jár a támogatás. Egy gyerek esetében ez az összeg akár 600 ezer forint is lehet, két gyermek esetén 1 millió 430 ezer forint, három gyermek után 2,2 millió forint, négy vagy több gyermek után pedig 2 millió 750 ezer forint. Új lakás építésekor vagy vásárlásakor a kedvezmény egy gyermek esetén szintén 600 ezer forint, két gyermek után azonban már 2,6 millió forint lesz.

    A külföldi munkaviszonyt is elfogadják
    A csok alapvető támogatásainak feltétele, hogy az igénylő az igénylés előtti 180 napban - legfeljebb 15 nap megszakítással - rendelkezzen belföldi vagy külföldi munkaviszonnyal.
    Az igénylő munkajövedelmét egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenységből, továbbá cégtagságból vagy szövetkezeti jogviszonyból származó bevételekkel is igazolhatja, de a tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatáshoz emellett 2 éves egészségügyi biztosítotti jogviszonyt is fel kell tudni mutatni, amelyet szintén akár külföldi hatóságok is igazolhatnak.
    A támogatás csak akkor adható, ha korábban a házastársak egyike sem követett el gazdasági bűncselekményt.

    Öt évre rögzítik a kamatperiódust
    A 10 millió forintos állami támogatás mellett felvehető még 10 millió forint kedvező kamatozással, a korábbi otthonteremtési kamattámogatásnál 3 százalékponttal kedvezőbb lesz.
    (A korábbi az államkötvények hozamához van igazítva, a szabály szerint a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott ötéves államkötvény-aukcióin kialakult átlaghozamoknak az aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagának 130 százaléka, plusz 3 százalékpont.)
    Az állam garantálja, hogy a kedvezményes hitelt 25 évre felvevőknek öt évre rögzítik a kamatperiódusát, majd az állam ezt követően is garantálja a kínált 3 százalékpontos kamatelőnyt.

    Mennyibe kerül
    A programról még nem tudja a kormány, hogy mennyibe fog kerülni, ahogy azt sem, hogy mennyi hasznot hozhat, árulta el tegnap az NGM. A fedezet lehetőségeit még vizsgálják
    A a kormány számításai szerint az új támogatás feltételeinek több mint 200 ezer olyan család felel meg már most, ahol három vagy több gyermek él.
    Ha mindenki egyszerre igénybe venné a támogatást, az 4000 milliárd forintnyi összeget jelentene, ami a GDP több mint 10 százalékát jelenti. Egyelőre azonban nincs elég megfelelő lakás a piacon.

    Forrás: Index, Portfolio

  • Újabb részletek a módosított CSOK-ról

    A lakás-, illetve házvásárlásra és -építésre igénybe vehető csok összegét befolyásolta a gyerekszám, a lakás komfortfokozat és négyzetméterára is, és csak 160 négyzetméterig lehetett kérni.

    Az új rendszer lényegesen egyszerűbb lesz, és eltörli a 160 négyzetméteres felső határt is. A támogatás igénybevételénél a gyermekszám lesz a döntő.
    A használt lakások esetén megszűnik a négyzetméterre és energetikai besorolásra vonatkozó korlát, míg az új építésű ingatlanok esetében semmilyen korábbi feltételnek nem kell majd megfelelni.

    Az eddig nyilvánosságra került újdonságok:
    • A támogatás továbbra is függ a gyerekszámtól:
       o egy gyermek esetén 600 ezer forint, két gyermek esetén 2,6 millió forint,
       o a 10 milliós állami támogatást és a 10 milliós kedvezményes hitelt a három vagy több gyereket nevelő szülők vagy családok vehetik igénybe, illetve azok, akik bevállalják a három gyereket.
       o akiknek nincs gyerekük, azoknak 10 év, akiknek egy van, azoknak 8 év, akiknek kettő, azoknak 4 év alatt kell teljesíteni a vállalást.
    • Ha valaki nem tudja teljesíteni a vállalást, vissza kell fizetnie támogatást, ám ennek részletei még nem ismertek, illetve lehetséges, hogy ilyenkor a hitelkamat is a piaci kamatok szerint alakulhat.
    • A három gyereket vállalóknak lehetőségük lesz további tízmillió forintos hitel felvételére, amely 25 év futamidővel, legfeljebb 3 százalékos kamattal havonta 47 ezer forintos törlesztőrészletet jelent, a kamat az állampapírhoz kötött, így 3 százaléknál lehet kevesebb, de azt nem lépheti túl. A kedvezményes hitelre azok a családok lesznek jogosultak, akik hitelképesek.
    • Azok a házaspárok, akik korábban már éltek a lakástámogatással - akár a CSOK-kal, akár a korábbi szocpollal - a már kézhez kapott összeget levonják a tízmillió forintból. Várhatóan a 2011 után felvett lakástámogatásokat veszi figyelembe a kormány.
    • Lesznek négyzetméterhatárok:
       o a támogatást akkor kaphatják meg a családok, ha a lakás, amelyet vásárolnak, legalább annyi négyzetméteres, mint a családban élő gyermekek száma hússzal szorozva. (Egy háromgyermekes családnak például legalább hatvan négyzetméteres lakást kell vásárolnia.),
       o ház vásárlása esetén harminc négyzetméterrel kell szorozni, vagyis itt legalább kilencven négyzetméter alapterületű ingatlanokra vonatkozik a kedvezmény.
    • A legalább háromgyermekes családok esetén nem kell házasságban élniük a szülőknek ahhoz, hogy igénybe vehessék a tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatást. Ha azonban még nincs három gyermekük, csupán vállalják, hogy lesz, akkor házastársaknak kell lenniük.
    • A támogatás azoknak is jár, akik egyedül nevelnek legalább három gyermeket, az örökbe fogadott gyermek is saját gyermeknek minősül.
    • Olyan család is részesülhet a kedvezményben, ahol két gyermek mellé a szülők egészségügyi problémák miatt nem tudnak harmadikat vállalni, de örökbe fogadnak egyet.

    Az építési szabályokat is egyszerűsítette a kormány. 300 négyzetméter alatti ház építésénél nem kell építési engedély. Az építkezést 15 nappal az építés előtt be kell jelenteni, a továbbiakban a tervező felelőssége, hogy az épület megfeleljen a jogszabályoknak.
    Önerős építkezésnél ötmillió forintig visszaigényelhető lesz az áfa.

    Forrás: Pénzcentrum, hvg.hu, Magyar Idők

  • Az új lakások áfájának csökkentését energetikai követelményekhez kötné a MEHI

    A MEHI szerint a kormány jelentős áfabevételről mond le a következő négy évben azzal, hogy az új lakások forgalmi adóját 27-ről 5 százalékra csökkenti, eközben viszont nem követeli meg a közpénzek bevonásával megvalósuló fejlesztésekre egyébként érvényes, szigorúbb - az Európai Unió tagállamaiban 2021-ig fokozatosan életbe lépő - energiahatékonysági elvárásokat. A szigorúbb követelmények azért fontosak, mert ezek révén az épületek energiaigénye jelentősen - akár felére - csökken - áll a közleményben.

    A lakóépületek teszik ki Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (kb. 1000 petajoule) nagyjából egyharmadát, és felelnek a széndioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért. A hazai lakásállomány energiahatékonysági megújulása – legyen szó új épületekről, vagy felújításról - tehát nem egyszerűen a családok energiaszámláinak tartós csökkentéséről szól, hanem jelentős energiamegtakarítási potenciált jelent. Így hozzájárul az ország ellátásbiztonságának javításához, de egyben nélkülözhetetlen a Párizsban elfogadott klímacélok teljesítéséhez is.

    Az új építések ösztönzése mellett elengedhetetlen a 4,3 milliós hazai lakásállomány felújítása is. A lakóépületek 95 százaléka családi ház, ezek háromnegyede 1980 előtt épült, az abban az időszakban érvényben levő hőtechnikai követelmények szerint. A magyar családok nagy többsége tehát ma szigetelés nélküli, igen elavult energetikai jellemzőkkel rendelkező lakásokban él.

    A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint évi 100 ezer otthon megújítását kellene elvégezni, amelynek legnagyobb gátját a forráshiány jelenti a MEHI közleménye szerint.

    Forrás: MEHI közleménye, MTI

  • Áfakedvezmény és CSOK-emelés a magánépítkezőknek

    A kormány úgy döntött, hogy a magánépítkezők visszaigényelhessék a bemutatott számlák alapján a 27 százalék és 5 százalék közötti áfatartalmat 5 millió forintig a következő négy évben. A nemzetgazdasági miniszter tegnap az MTI kérdésére azt sem zárta ki, hogy hosszabb távon a felújításokat, korszerűsítéseket is támogassák.

    A családok otthonteremtési kedvezményét (CSOK) új ingatlan építése esetén
    - 2 gyermek vállalása esetén 2,6 millió forintra emelik,
    - 3 gyermek (10 éven belüli) vállalása esetén 10 millió forintra emelik, amely mellé igénybe vehető lesz 10 millió forint hitel, 25 évre, ehhez a kormány garantálja a max. 3% kamatot.

    Új lakás építése esetén eltörölték a négyzetméter-korlátokat – egy gyermek esetében is.

    Az új támogatási összegeket azok is igényelhetik, akik már a korábbi szabályok szerint felvették a CSOK-támogatást. Ők az új és a régi támogatási mérték különbözetét kaphatják meg.

    A CSOK-támogatás mellett, természetesen, az áfakedvezmény is igénybe vehető.

    TLE-vélemény
    Nagyon fontos döntésnek tartjuk, hogy a magánépítkezők is megkapják az áfakedvezményt, hiszen az építkezések a természetes személyek által épített lakások aránya 59% (KSH, 2014). Így a családi házak építése is kifehéredhet, s az építések várható emelkedésével a lakásállomány ezen része is jelentősen megújulhat.
    Szintén nagy lökést adhat a magánerős építkezéseknek a CSOK megemelése, valamint a mellé biztosított olcsó hitel, amit a TLE már többször szorgalmazott. A nem titkoltan demográfiai intézkedést az összes legális, energiahatékony családi építkezésre kiterjeszthetőnek tartjuk.
    Ugyancsak lényeges volna a felújítások és korszerűsítések áfájának csökkentése is, hiszen itt is jelentős magánberuházások valósulhatnának meg (a magyar lakásállomány mintegy 70 %-a felújításra szorul), ráadásul számla ellenében.

    Korábban Varga Mihály példaként elmondta, egy 20 milliós ház építésénél a 27 százalékos áfa 5 millió 400 ezer forintot tesz ki, míg 5 százalékos kulccsal a forgalmiadó-költség csak 1 millió forint. A 4 millió 400 ezer forintos áfakülönbözetet az építő magánszemély visszaigényelhetné, ezt támogatásként visszakaphatná. 

    Bár a technikáról még végleges döntés nem született Varga Mihály azt tartaná a legkényelmesebb megoldásnak, ha a számlákat a bankokban nyújthatnák be a kedvezményezettek, és a kincstár a banknál vezetett számlára utalná a támogatást. Megjegyezte, hogy számításba jöhet még az adóhivatal és a kincstár is, a kormány is arra törekszik, hogy a legegyszerűbb megoldást biztosítsa.

    Mivel a kedvezmény csak az új építésű ingatlanokra vonatkozik, a bevételek alakulása - az áfa kiesése, más oldalról viszont, a bővülő fogyasztásnak köszönhetően több áfabevétel, magasabb foglalkoztatottságnak köszönhető növekvő adó- és járulékbevétel - jól megtervezhető lesz. "Mi úgy számolunk, ha az évi 8000-9000 épített ingatlanszámtól el tudunk mozdulni, ha ez megmozdítja a lakásépítési piacot, akkor ennek a szaldója költségvetési szempontból nulla lehet" - jegyezte meg.

    A felújítások lehetséges áfakedvezményét firtató kérdésre a nemzetgazdasági miniszter azt válaszolta, hogy vizsgálják ennek hosszú távú lehetőségét is, hiszen szükség van a felújításokra, korszerűsítésekre tekintettel a hazai lakásállomány nagyságára minőségére, de most "egyszerre csak egy lépést lehet megtenni".

    Lázár János a kormányülés utáni sajtótájékoztatóján azt is bejelentette: a kormány megbízást kapott arra, hogy januárra meghatározza azt a négyzetmétert, amelyen alul a társasházépítések esetében nem kell építési engedélyt kérni, csak bejelentési kötelezettség lesz és hatósági ellenőrzés.

    Forrás: TLE, MTI

  • Elfogadták: 5% az új lakások áfája

    Az 5%-os áfa a beépített ingatlan és az ehhez tartozó földrészlet értékesítésére vonatkozik. A lakás hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 150 nm-t. Egylakásos lakóingatlannál ennek a hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 300 nm-t.

    "A Javaslat előírja, hogy az 5%-os kedvezményes adómértéket a szociálpolitikai célú új lakóingatlanok értékesítésére a 2016. január 1-jén vagy azt követően teljesített ügyletek esetén kell alkalmazni. A Javaslat a kedvezményes 5%-os adómértéket az új szociálpolitikai célú lakóingatlanok értékesítésére 2019. december 31-ig bezárólag rendeli alkalmazni, azt követően hatályát veszti a rendelkezés. A 2006/112/EK tanácsi irányelv értelmében a tagállamok kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak a szociálpolitika keretében biztosított lakásra, lakásépítésre. A Javaslat a szociálpolitikai célú lakást többlakásos lakóingatlan esetében a 150 négyzetméter hasznos összes alapterületet meg nem haladó lakásként, míg egylakásos családi házak esetében 300 négyzetméter hasznos összes alapterületet meg nem haladó lakásként határozza meg. Tekintettel arra, hogy az áfa szabályok értelmében főszabályként az új ingatlant terheli áfa fizetési kötelezettség, a kedvezményes adómérték a szociálpolitikai célnak megfelelő új ingatlan értékesítésére vonatkozik. Az áfa szabályok értelmében újnak minősül az ingatlan, ha annak használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év."

    Nagyon fontos, a családi házat építőket érintő bejelentést tett Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere: ha valaki saját maga építkezik, akkor a kormány külön intézkedéssel biztosítja – az építkezés során keletkezett számlák esetében – az áfa visszaigényelhetőségét házanként maximum 5 millió forintig.

    Az elfogadott törvény szerint az áfacsökkentés a következő négy évre szól. Ez – legalább erre az időszakra – nagyobb kiszámíthatóságot jelenthet az építőiparnak, valamint az otthonteremtés előtt állóknak is.

    Fontos, hogy az ellenzék is támogatta az áfacsökkentésről szóló törvény elfogadását. Ennek folytatása lehetne egy olyan, a lakásügy egészére kiterjedő, minden parlamenti frakció által elfogadott konszenzus, amely évtizedekre megalapozná Magyarország lakáspolitikáját.

    Az elfogadott szöveg elérhető ITT.

  • Januártól csökkenthet az új lakások értékesítésének áfája

    A Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat szerint az olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakásokra vonatkozik, amelyek hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, illetve az olyan egylakásos lakóingatlanokra, amelyek hasznos alapterülete legfeljebb 300 négyzetméter.

    A javaslat a 2016. január 1-jei dátumot mint a teljesítés idejét jelöli meg. Vagyis az ezt követően kiállított számla tartalmazhat 5 százalékos áfát.

    A kedvezményes adómérték a fenti kritériumoknak megfelelő új ingatlan értékesítésére vonatkozik. Az áfaszabályok értelmében újnak minősül az ingatlan, ha annak használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.

    A TLE véleménye szerint fontos, hogy olyan jogi szabályozás szülessen, amely a saját telkükre családi házat építtetők számára is lehetővé teszi az áfakedvezmény érvényesítését.

    Könnyítések a építésben

    Ugyancsak ez a törvényjavaslat tartalmazza azt, hogy a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos összes alapterületű új lakóépület építése esetén nem kell építési engedélyt kérni, elegendő az építési hatóságnak tett bejelentés. A bejelentésért – tekintettel arra, hogy nem minősül közigazgatási hatósági ügynek – illetéket és igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.

    Az építészeti tervezést és az építési kivitelezési tevékenységet az egyszerű bejelentés esetén is csak a jogszabályi előírásoknak megfelelően lehet végezni, és ezt a hatóság ellenőrizheti. Az építéssel összefüggésben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek megengedett legnagyobb beépítettségét, megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát, szabályozási vonalát és beépítési módját vagy építési helyét kell figyelembe venni.

    Az építési tevékenység előkészítését, a tervezési tevékenységet segíti, hogy a közműellátással kapcsolatos szolgáltatói nyilatkozatok kiadására nyolcnapos határidőt állapít meg a törvény, amelynek érdemi válasz nélküli eltelte esetén a szolgáltató hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. A lakóházat a bejelentéstől számított 10 éven belül fel kell építeni, és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt meg kell kérni.

  • Milyen lakásokat érinthet a kedvezményes lakásáfa?

    Az európai uniós szabályozás a szociálpolitika kereteibe beleférő lakásépítésre teszi lehetővé a kedvezményes áfakulcsot. A szociális lakásépítés definícióját viszont a tagállam határozhatja meg.

    Lengyelország pl. azt a megoldást választotta, hogy lakás esetén 150nm, családi ház esetén 300nm tartozhat a szociálpolitika keretébe. (Letölthető melléklet: Új lakóingatlanok értékesítésére alkalmazandó kedvezményes áfakulcsok egyes európai uniós országokban – Forrás: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület)

    Célszerű lenne nem túl szűken meghúzni a kedvezményes áfakulcs alá tartozó lakásépítések keretét, hiszen a hazai lakásállomány minőségi megújítását biztosító lakásépítések évszázados mélyponton vannak. A szükséges lakásszám negyede sem épült meg 2014-ben, és 2015-ben sem.

    xxx

    A KSH-adatok alapján készített felmérésünk eredményeit összefoglaló, a magyar lakásállomány állapotát bemutató tablóink a http://www.igylakunk.hu/galeria/tenyek-adatok és a http://www.igylakunk.hu/galeria/magyar-lakohazak-kepekben oldalon találhatók.

    A 2014. évi lakásépítésekről szóló elemzésünk itt olvasható: http://www.igylakunk.hu/hirek/item/558-legyen-a-lakasepitesek-szama-a-mindenkori-kormany-teljesitmenyenek-egyik-fokmeroje

  • „Nagy-Családi-Ház” – építési pályázat 2016.

    A Támogatók és a NOE célja, hogy a jövő generációért érzett társadalmi felelősségvállalás keretében - elismerve a család és a gyermek kiemelkedő szerepét és jelentőségét a társadalom egészében - építési pályázati lehetőséget biztosítsanak a nagycsaládosok részére. A lakáskörülményeik javítására anyagi és természetbeni erőket fordító családok számára és velük együttműködve, a Támogatók e Pályázat keretében természetbeni támogatást nyújtanak.

    A Támogatók természetbeni felajánlásait a Wienerberger Téglaipari Zrt. koordinálja.

    A PÁLYÁZAT CÉLJA:

    A Támogatók és a NOE együttműködése során 2016-ban kettő nagycsalád egyedi építésű, új családi házának építőanyagokkal történő támogatása történhet meg.

    TÁMOGATOTTAK KÖRE

    Támogatásban részesülhetnek azok a családok, akik
    1.1. a saját háztartásukban három vagy több gyermeket nevelnek, s akik közül három nem töltötte be a 21. életévét és legalább két gyermek 14 év alatti
    1.2. legkésőbb 2015. január 31-én léptek be a Nagycsaládosok Országos Egyesületének tagjai közé és tagdíjuk 2015 és 2016 évekre is rendezett a pályázat beadásának határidejére.
    Nem pályázhatnak azok, akik a NOE bármely szervezetével, munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti szerződéses jogviszonyban állnak, kivéve az önkéntes szerződés alapján tevékenységet végző NOE tagokat.

    A TÁMOGATÁS LEHETSÉGES MÉRTÉKE: 5-6 millió Ft/ család

    A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 2016. január 15.

    A PÁLYÁZAT ELBÍRÁLÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 2016. február 15.

    További információk, pályázati felhívás és jelentkezési lap letolthető: www.noe.hu

  • Tizennégyezer háztartás újulhat meg

    Befejeződött az Otthon Melege Program 2015 februárjában meghirdetett, a társasházak, lakásszövetkezetek komplex energetikai felújítását támogató alprogramjára beérkezett közel 500 pályázat feldolgozása. Az értékelések alapján 447 társasházi épület energiakorszerűsítési pályázata felelt meg az előírásoknak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a nagy érdeklődésre való tekintettel a keretemelés mellett döntött.

    A keretemelésnek köszönhetően a tárca az eredeti 10 milliárd forint forráskeret helyett 11,8 milliárd forint támogatást nyújt. E forrásmennyiség 14 ezer háztartásban összesen 23,9 milliárd forint összegű fejlesztés megvalósítását segíti, átlagosan a beruházási költségek felével. A támogatásban részesített lakóközösségek harmadának értesítése már megtörtént, a napokban valamennyi társasház elektronikus úton tájékoztatást kap pályázata eredményéről.

    A keretemelésnek köszönhetően, a beküldött pályázatok 91 százalékának támogatásával éves szinten és országosan 91,83 GW energia-megtakarítás érhető el, és 20 291 tonnával szorítható vissza a szén-dioxid-kibocsátás.

    Az Otthon Melege Programnak köszönhetően 447 társasházban megvalósuló fejlesztések az épületek energiahatékonyságának javításával csökkentik a családok rezsiterheit is. A korszerűsített épületekben található háztartások kiadásai a beavatkozás mértékétől függően évi 30-180 ezer forinttal mérséklődhetnek.

    Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

  • Tavasszal folytatódik az Otthon Melege Program

    Szabó Zsolt kiemelte: az ország 2020-ra vállalta, hogy a megújuló energiák felhasználásának részarányát 14,65 százalékra, az energiahatékonyság szintjét pedig 10 százalékra emeli. Az államtitkár hozzátette: a megújuló energiaforrások hasznosítása már 2014 végén meghaladta a 14 százalékot.

    Az energiafelhasználás korszerűsítésével a lakosság körében érhető el a legnagyobb energiamegtakarítás, ezért a kormány úgy döntött, hogy jövő tavasszal ismét meghirdetik az Otthon Melege Programot - közölte az államtitkár. A programot jövőre is a szén-dioxid kvóta kereskedelemből származó bevételekből finanszírozzák majd - mondta. Arról is beszámolt, hogy a 2014-2020 közti időszakban célul tűzték ki a középületek energiamegtakarításának javítását, éves szinten 3 százalékkal.

    Az államtitkár úgy fogalmazott: a lakossági célú energiahatékonysági pályázatok keretében a jövőben is vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni, erre főként a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) kínál lehetőségeket. Azonban azt is hozzátette, hogy a cégek energiahatékonyságot javító fejlesztéseikhez csak a Gazdasági és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatait vehetik igénybe, amelyek között már visszatérítendő támogatások is lesznek.

    Forrás: MTI

  • Csak visszatérítendő támogatás lesz rezsicsökkentő felújításra

    A rezsicsökkentő felújtások révén a családok energiaszámlái fenntartható módon csökkenthetők. Egy energiahatékonysági felújítási hullám továbbá hatásos élénkítő eszközt is jelent a magyar gazdaság számára, minden támogatásként nyújtott adóforint többszörösen megtérül a költségvetésnek.

    *1831/2015. (XI. 24.) Korm. határozat a 2016. évi gazdaságnövekedés érdekében szükséges fejlesztéspolitikai intézkedésekről

    A MEHI álláspontját az energiahatékonysági beruházások és támogatások szükségességéről, valamint az ezek elmaradásával járó következményekről elolvashatja itt: http://mehi.hu/hir/t%C3%A9nyleg-elveszi-a-korm%C3%A1ny-a-magyar-otthonokt%C3%B3l-a-rezsics%C3%B6kkent%C5%91-fel%C3%BAj%C3%ADt%C3%A1sok-forr%C3%A1sait

  • Bérházak építésével a korszerű és megfizethető lakhatásért

    Ez olyan elérhető és vonzó lakhatási lehetőséget teremthet, amelyet szívesen választanának a magyar fiatalok, a családok, akár a nyugdíjasok is a saját tulajdon alternatívájaként.

    A BKIK Lakásügyi Kerekasztal Fórum (22 szakmai szervezet, 2 önkormányzat és pénzintézet) a lakhatás, lakásmobilitás, a nemzeti otthonteremtés ügyét szolgáló koncepciót alkotott – átfogó és gyakorlatias, új típusú megközelítéssel – az állami, önkormányzati, valamint a gazdasági élet döntéshozói számára.

    A Fórum célja egyrészt, hogy az széles réteg, amely nem tudja megfinanszírozni a lakástulajdon-szerzést, biztonságos, megfizethető és megfelelő színvonalú lakhatáshoz jusson, másrészt olyan korszerű, energetikailag hatékony lakásállomány jöjjön létre, amely megfelel a XXI. századi követelményeknek.

    A javaslatcsomag egy, a korszerű lakhatásra vonatkozóan minden érintett számára vonzó és megvalósítható konstrukció annak érdekében, hogy
    • olyan korszerű, energetikailag hatékony lakásállomány jöjjön létre, amely mind életminőségben, mind pedig műszaki és épületenergetikai szempontból megfelel a korszerű lakhatás elvárásainak;
    • valamint, hogy az széles réteg, amely nem tudja, vagy átmenetileg nem akarja megfinanszírozni a lakástulajdon-szerzést, biztonságos, megfizethető és megfelelő színvonalú támogatott vagy piaci alapú bérlakhatáshoz juthasson.

    „Javaslatainkat az ingatlanfejlesztés globális szempontjai, szakmapolitikai elvei alapján – és nem a Fórum tagjait képező vállalkozások parciális érdekei alapján – határoztuk meg. Tettük ezt annak érdekében, hogy érdemben hozzájáruljunk a hazai lakhatási helyzet, valamint a lakások mennyiségi és minőségi jellemzőinek érdemi javításához.” – áll a november közepén nyilvánosságra hozott anyag bevezetőjében.

    Az átfogó anyag tartalmazza egy közösségi bérházépítési programmal kapcsolatos:
    - műszaki-energetikai elvárásokat,
    - a szervezeti, működési és finanszírozási lehetőségeket,
    - a szükséges jogi és szabályozási tennivalókat.

    A javaslat bemutatja a lehetséges intézkedések lakhatási, szociális, gazdasági és munkaerő-piaci, foglalkoztatási hatásait is.

    Magyarországon minőségi lakáshiány van, és európai viszonylatban hazánkban az egyik legalacsonyabb a bérlakások aránya. E helyzet kihívása nemcsak a meglévő lakásvagyon kezelése, hanem a bérlakásállomány minőségi, mennyiségi és szerkezeti megújítása korszerűsítéssel és új építéssel.

    A javaslatok nem a költségvetési források megszerzését célozzák, hanem a lakhatás ügyét annak a finanszírozhatóságának bemutatásával kívánják elősegíteni. Mint ahogy az európai uniós útmutatások is tartalmazzák, a javaslatokban szereplő lakhatási megoldások, bérházépítési projektek jövedelemtermelők – ami alapján ehhez támogatás nem nyújtható –, így Fórum törekedett, hogy bemutassa, miként válhat az állami, vagy önkormányzati bérházépítés mint a lakhatás megoldásának egyik alternatívája értékteremtő és gazdaságilag eredményes megoldássá.

    A vezető összefoglaló megtalálható lejjebb a letölthető mllékletben.

    A teljes anyag letölthető: http://www.gszt.bkik.hu és http://www.embk.hu

  • Pontosan ilyennek álmodtuk meg az otthonunkat!

    A házátadó ünnepségen Réka, az édesanya, elérzékenyülve, meghatottan mesélt arról, micsoda öröm számukra, amikor hazaérkeznek és megérzik az otthon melegét.

     MG 2341

    „Felépült a házunk, ahol minden hazatéréskor az otthon igazi melege vár bennünket! Ez az első hely, ahol végre megállapodunk, és innen már sohasem költözünk tovább!”

     MG 2548 cmyk small

    A ház építése 207 napot vett igénybe, amit egy közel három évig tartó előkészítés, koncepcióalkotás és műszaki tervezés előzött meg. A felépült közel zéró energiaigényű téglaház a Wienerberger e4 tervezési filozófiája alapján az energiahatékonyság mellett élhető lakókörnyezetet, egészséges lakóklímát és elérhető építési költségeket is biztosít. A ház 4,5 szobás, lakóterülete összesen 147 m2, ezen túl a belső teret tágas, fedett teraszok (58 m2) kötik össze a kerttel, illetve az emeleten 7,3 m2 erkélyt és 21 m2 tárolót építettünk.

     MG 2560 retusalt small

    Az épület kétszintes, mely energetikailag kedvezőbb a földszintesnél. A földszinti nagy üvegfelületek természetes árnyékolását a felső épülettömeg kiugratásával oldotta meg az építész. A nappali mennyezetét a ház ferde, 20 fokos hajlásszögű tetősíkja adja - vizuálisan az emeleti galériával összenyitva, mely tágas térélményt biztosít. A 20 fokos dőlésszögű födém Porotherm Födémrendszer alkalmazásával Magyarországon különleges mérnöki megoldásnak számít, így méltó eleme a Wienerberger referenciaháznak.

    A ház az előzetes épületenergetikai kalkulációk szerint kétszeresen túlteljesíti a ma érvényben lévő-, és teljesíti a 2021-ben érvénybe lépő energiafogyasztásra vonatkozó követelményértéket.

     MG 2222

    Az épület fűtési-hűtési rendszerét levegős hőszivattyú berendezés biztosítja, mely padló- és mennyezetfűtéshez kapcsolódik. A hőszivattyú mellett, – szintén megújuló energiaforrást hasznosító – napelemeket is terveztünk az épületre. A hőszivattyú napelemekkel kombinálva nagyon hatékony megoldás. Jelenleg a család anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé a napelemek azonnali beépítését, viszont ezek helyét műszakilag előkésztettük. Ez az előrelátó szemlélet lehetőséget teremt arra, hogy a ház több lépcsőben korszerűsíthető legyen, ezáltal biztosítva, hogy 20-30 év múlva is megfeleljen az akkori, szigorú energetikai követelményeknek, így megtartsa értékét és hosszú távon biztosítsa a gazdaságos üzemeltetést.

    Wienerberger e4haz final small

    A családi ház falazata Porotherm 44 Klíma Profi téglából épült külső hőszigetelés nélkül, a tetőre szürke színű Tondach Figaro Deluxe cserép került.

     MG 2601

    Az e4 ház bemutatása 2016-ban folytatódik, a családi ház „fogyasztását” az érdeklődők folyamatosan figyelemmel kísérhetik majd a www.e4haz.hu weboldalon, ahol most a kivitelezés lépései tekinthetők meg, valamint ingyenes szaktanácsadás is kérhető mindegyik fázishoz kapcsolódóan.

    További tájékoztatás: Szomory-Takács Eszter, Wienerberger Téglaipari zRt.
    1119 Budapest, Bártfai u. 34., eszter.takacs@wienerberger.hu, 1/464-7049

  • Elhagyott lakások vs. lakáshiány

    A sonline.hu internetes oldal beszámolója szerint Tíz év alatt harmadával, 15 ezerről húszezerre nőtt a nem lakott ingatlanok száma Somogyban, ugyanezen idő alatt a teljes lakás-, ház- és nyaralóállomány tízezerrel, 140 ezerre bővült, ami hét százalékos növekedés. A megyében jelenleg minden hetedik ingatlan lakatlan, s ezzel az épületek kihasználtsága itt az országban a legrosszabb – 14,6 százalék -, a lista második helyén álló Zalában is 1,1 percenttel jobb a helyzet. Nagyjából 14 ezer épületet sohasem használnak, s nagyobb részük a kisebb, jellemzően a zsáktelepüléseken található.

    A cikk idézi a megyei főépítész felmérését, amely azt mutatja, hogy a megyében öt faluban – Őrtiloson, Nagyszakácsiban, Segesden, Vízváron és Csokonyavisontán – száznál több üres ingatlan található, s a barcsi és a csurgói járás több települései közül több olyan is akad, ahol a házak harmadában nincs lakó.
    – Pedig az üres épületek nagy része lakható lenne – jegyezte meg Fábián Éva főépítész, aki szerint átfogó programmal állami bérlakásokká lehetne alakítani ezeket az ingatlanokat, s ezzel a hajléktalankérdésmellett a bajba jutott családoknak is megoldást lehetne kínálni.
    – Ha állami kézben lennének, bérlakásokká lehetne alakítani őket, ráadásul a rendbetételük rengeteg munkalehetőséget adna a környékbelieknek. Csak az a baj, hogy például a fővárosban, ahol rengetegen küzdenek lakásproblémákkal, nem preferálják a vidéki életet. Pedig az ottani ingatlanárak töredékéért juthatnának családok normális otthonhoz például a somogyi falvakban. A cikk itt utal a Tarnabodban megvalósult sikeres befogadó falu projektre.

    Nem kis gond a pusztuló ingatlanok sorsa, hiszen a lakatlan házak, lakások pár év alatt akár annyira törnkremehetnek, hogy lehetetlen vagy nem gazdaságos megmenteni őket. Ha volna is, aki beköltözne.

    Más régiókban, elsősorban ipari nagyvárosokban viszont a mennyiségi lakáshiány – elsősorban megfizethető bérlakásokból – a probléma, a fejlesztések gátja. (Erről a témáról ld. korábbicikkünket.)

    A Központi Statisztikai Hivatal a 2011-es felmérését idézi a mno.hu, miszerint hazánkban mintegy 300 ezer nem használt ingatlan van. Ezek zöme a fővárosban található, ahol 85 ezer lakás áll üresen. A lakatlan otthonokból 65 ezer van megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban. Az ilyen ingatlanok túlnyomó többsége – a fővárosban 92 százaléka, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 88 százaléka – összkomfortos vagy komfortos. Ezzel szemben a községek több mint 130 ezer üres lakása 45 százalékban komfort nélküli, félkomfortos szükséglakás. Ebből adódóan utóbbiak nem lennének alkalmasak bérlakásnak, hiszen állapotuk, felszereltségük biztosan nem megfelelő. A becslések szerint összességében 100 ezer olyan üres otthon lehet hazánkban, amely jó állapotban, városi környezetben van, közelében pedig adott a munkalehetőség is.

    2015-ben Magyarországon hiány van a megfelelő helyen lévő és megfelelő minőséget biztosító lakásokból. A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem csak „üres lakásokat” jelentenek, és nem adnak megoldást a lakásállomány minőségi megújítására.

    A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. Mégpedig ott, ahol igény van rá.

    Forrás:sonline,mno

  • Típusházak, tájegységi karakterrel

    Szeptemberben jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely a kormány a rezsicsökkentésbe illeszkedő építésügyi intézkedéseit tartalmazza. Ennek keretében „az épített környezet minőségének növelése érdekében” tájegységi karaktereket is hordozó nemzeti mintaterv-katalógust dolgoztatnak ki. Az építészeti tervekhez műszaki dokumentáció is tartozik majd, amely tartalmazza a tételes anyag- és munkaidő-ráfordítás kimutatását is.

    A jegyzők helyett a járási hivatalok adják ki az építési engedélyt, a családi házak építéséhez elegendő lesz a terv hatóság általi tudomásul vétele – ezt is tartalmazza az építésügy átalakításáról szóló kormányhatározat. A legfeljebb 160 négyzetméter hasznos alapterületű, pince, földszint és tetőtérből álló lakóépületnél az építésügyi hatóság "tudomásulvételi eljárást folytat le", amennyiben nem kell bonyolult szakkérdést eldöntenie. Ilyen eljárást eddig a használatbavételnél alkalmazott a hatóság.

    A Nemzeti Mintaterv-katalógusból választható lakástervek elkészítésére a kormány 100 millió forintot irányoz elő.

    Mit szólnak az építészek?

    A Népszabadság beszámolója szerint Kévés György Ybl- és Kossuth-díjas építész az idei Média Építészeti Díj nyilvános zsűrizésén fejtette ki véleményét a nemzeti mintaterv-katalógus ötletéről.

    Kévés szerint ez az építészeket lényegében művezetővé fokozza vissza, hiszen az emberek többsége nem fog egyedi házak tervezésére áldozni, ha a 70-es és 80-as évek, az ország vidéki látképe meghatározó elemének számító kockaházak mintájára olcsó egyenterveket vásárolhat. Az építészet Kévés szerint fontos, az ország képét meghatározó kulturális elem, és nem négyévente változó politikai és építészkamarai ügy. A szakma szerinte nem örül, hogy ismét a politika határozza meg, milyen legyen az uralkodó építészeti stílus.

    A lap megszólaltatta az építészkamara elnökét, Hajnóczi Pétert is. A kormány a kamarával dolgoztatná ki a típusterveket, és Hajnóczi erre pályázatot íratna ki. Ő nem tart attól, hogy a mintatervek unalmasak és szürkék lesznek, például épp azért, mert a tájegységre jellemző építészeti karaktereket is alkalmazni kell majd. Sőt, a zsűrizett mintatervek éppen a minőség emelkedését szolgálnék. Azt sem tekinti jogos félelemnek, hogy az építészek munka nélkül maradnak, hiszen a típusterveket adaptálni kell a telek adottságaihoz, és az építkezést a kulcsátadásig figyelemmel kell kísérni.

    Mit mond a kormány?

    Ahhoz, hogy a Magyarországról alkotott országkép esztétikai értelemben is változzon, szükség van az építésügy reformjára, amelynek keretét a most elkészült nemzeti építészetpolitika adja - mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor bemutatta a keretdokumentumot.

    Elmondta, hogy az elmúlt egy évben a kormány 500 építésszel és 2000 építésügyi munkatárssal egyeztetett az aktuális teendőkről, az építésügy kihívásairól, így a nemzeti építészetpolitika kiadványa az ő elképzeléseiket és céljaikat foglalja össze, képekkel illusztrálva. Elengedhetetlen az építési engedélyezési eljárás gyorsítása, egyszerűbbé és olcsóbbá tétele - hangsúlyozta. Kiemelte: ahhoz, hogy a magyarok jobban érezzék magukat ebben az országban, fontos az épített környezet. A kormány célja, hogy a gazdasági kérdésektől függetlenül, építészetgondolkodás induljon a panelrengetegek élhetőbbé tételéről, egyeztetés legyen arról, hogy azt a mintegy 800 ezer Kádár-kockát miként lehet a fenntarthatósági mércéhez megfelelővé tenni. A miniszter reményét fejezte ki, hogy az építészközösség - az ember, a kor és a hely szellemiségének összehangolására épülő - szempontrendszere rajta hagyja nyomát az ország előtt álló fejlesztési időszakon. Továbbá úgy vélte, hogy vissza kell állítani a magyar építésztársadalom rangját, társadalmi megbecsülését és anyagi elismerését.

    Mit szeretnének az építkezők?

    Egyelőre nem tudjuk, közvéleménykutatás nem ismert. Ám az biztonsággal kijelenthető, hogy a költségek nagysága az építkezők számára manapság a legfontosabb szempont, amikor arról döntenek belevágnak-e az építésbe, építtetésbe. A kötelező hatósági hercehurca is riasztó lehet sokaknak. Ezért minden bizonnyal örömmel fogadnak minden olyan hírt, amely a költségek, illetve az adminisztratív terhek csökkentéséről szól.

    De vajon olyan áron is, hogy a végre megvalósuló „álomotthon” nem pont olyan lesz, mit, amilyet elképzeltek? Vagy örömmel kötik meg ezt a kompromisszumot azért, hogy elérhető legyen számukra az építés.

    Nagy kérdés, valóban lendít-e majd ez az intézkedés annyit a lakásépítéseken, hogy megújuljon a magyar lakásállomány, elérhető és korszerű otthonok épüljenek a mostaniak helyébe.

    Forrás:Index, nol.hu,greenfo, MTI, valasz.hu

  • Újlakás-piac szinte nem is létezik

    Az év folyamán eddig összesen 47 600 adásvétel adata érkezett be a KSH-hoz, ami a megelőző év azonos időpontjában összesített, hasonló feldolgozottsági szintű beérkezésekhez viszonyítva 30 százalékkal több. Az ismert tranzakciók csaknem mindegyike (98%) használt lakás. Az év eleje óta eddig regisztrált újlakás-értékesítések száma a 800-at sem éri el, ami a csaknem 48 ezer eladott lakásnak mindössze 1,6 százaléka.

    2015 első felében 710, illetve 1386 új lakás épült értékesítési céllal, ez megegyezik az egy évvel korábbival. Az ismert újlakás-eladások száma ennél is kevesebb, 507 az első és 268 a második negyedévben. Így - bár a kiadott építési engedélyek száma folyamatosan nő - az új lakások piacán egyelőre nincs jele fordulatnak.

    További fontosabb megállapítások:
    • A 2015-ben megkötött adásvételi szerződések eddig ismert adatai alapján 2015 első felében tovább élénkült a lakáspiaci forgalom.
    • Az év/év alapú 30 százalékos bővülés teljes egészében a használtlakás-piaci folyamatok hatása.
    • A használtlakás-árak 2014 első negyedéve óta tartó emelkedése 2015 első és második negyedévében felgyorsult.
    • A 2014-re jellemző negyedévenkénti 2,0 százalékos emelkedést 2015. első negyedévben 5,0, majd a második negyedévben 3 százalékos drágulás követte, így 2015 második negyedévében egy átlagos használt lakás 13 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.
    • Az új lakások ára szintén emelkedett, az alacsony forgalom miatt azonban az új lakások árindexét nagyobb ingadozás jellemzi. 2015 első negyedévében 8 százalékkal, a második negyedévben 2,1 százalékkal volt drágább egy új lakás, mint egy évvel azelőtt.

    Részletes adatok a Pénzcentrum oldalán

    Forrás: Pénzcentrum

  • A lakásépítések száma még mindig mélyrepülésben

    Az elmúlt hónapokban több nyilatkozat hangzott el a kormány részéről, melyek szerint a lakásépítések, lakásfelújítások támogatása nélkül nehéz lesz fenntartani a gazdaság bővülését. A nemzetgazdasági miniszter bejelentette azt is, vizsgálják az újlakásáfa csökkentésének lehetőségét is.

    A nyilatkozatok ellenére azonban még mindig nem ismerjük a kormányzati lakásügyi felelősét, sem a Fidesz szakpolitikusát. Márpedig a lakásépítések beindulásához a legfontosabb tényező a politikai akarat, amely akkor mutatkozik meg egyértelműen, ha van egy valós súlyú kormányzati szereplő, akit kijelölnek a lakásügyek (lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések) felelős kezelésére.
    Jelenleg nincs építési minisztérium, megszűnt az építési hivatal, nincs építésügyi kormánybiztos, ezért szükséges, hogy legyen egy számon kérhető kormányzati felelőse a lakásépítés, lakásfelújítás, bérlakásépítés területének.

    Nincs kormányzati lakáspolitika sem, pedig ahhoz, hogy a lakásépítési szektor a gazdaság növekedésének motorja legyen, felelős, hosszú távú lakásprogram és érdemi intézkedések szükségesek. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. A lakásügyi kommunikáció nem helyettesíti az érdemi intézkedéseket.

    Négy javaslatunk a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:
    1./ Minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra, energiahatékony lakásépítésekre, közösségi bérlakásépítésekre.
    2./ Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Szükséges lenne továbbá, hogy az MNB a Növekedési Hitelprogram kedvezményes forrásait biztosítsa a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is.
    3./ A Kormány a szocpol-támogatást (CSOK) olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A CSOK mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként.
    A SZOCPOL bővítésének alternatívája lenne, ha a lakásépítésekkel kapcsolatos áfát a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szintre csökkentené a kormány.
    4./ A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A kormányzati munkamegosztásban világosan meg kell határozni, továbbá a szakmai és piaci szereplők számára ismertté is kell tenni a lakáspolitikáért felelős kormányzati szereplőt, javaslatunk szerint kormánybiztost.

    A lakásépítések, lakásfelújítások és bérlakásépítések száma, valamint a lakhatási szegénység visszaszorítása a mindenkori kormány teljesítményének egyik alapvető fokmérője, mutatva a jövő iránti elkötelezettséget.

    2015. I–III. negyedévben az előző év azonos időszakához képest:
    • az épített lakások száma országosan 9,5, Budapesten 21%-kal csökkent, a megyei jogú városokban 15%-kal nőtt;
    • a kiadott 8616 új lakásépítési engedély 24%-kal haladta meg a megelőző év azonos időszakit, Budapesten 73%-kal több lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban;
    • a természetes személyek által épített lakások aránya 61-ről 58%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 38-ról 41%-ra nőtt, és utóbbiak aránya Budapesten 67-ről 70%-ra emelkedett;
    • az építés célját tekintve saját használatra a lakások 54, értékesítésre 43%-a épült;
    • az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 58-ról 56%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 38-ról 34%-ra csökkent, a lakóparkban épült lakások aránya – több fővárosi beruházás befejeződésének hatására – 2-ről 7%-ra nőtt;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 100 m2 volt, 2 m2-rel kevesebb, mint egy éve;
    • a kiadott új építési engedélyek alapján 26%-kal több, összesen 4816 lakóépület építését tervezik, míg a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (3329 darab) 14%-kal csökkent.

    A részletes adatsorok a KSH honlapján: http://www.ksh.hu/stadat_lak

    Bővebb elemzésünket a letölthető mellékletben olvashatják.

  • Nem odázható a bérlakások építése

    Magyarországon egyre erősödik a munkaerőhiány – főként szakácsokat, takarítókat, eladókat, teherautó-sofőröket keresnek, de hiány van mérnökből, informatikusból, irodai alkalmazottból is –, miközben a munkanélküliség is jelentős. (Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 71 551 betöltetlen munkahely volt Magyarországon 384 700 álláskeresőre.)

    A munkaerőhiány egyik fő oka a megfelelő képzettség hiánya, illetve a képzett munkaerő elvándorlása, hiszen Nyugat-Európában ezeken a területeken szintén keresik az embereket, ám a hazainál jóval magasabb bérért.

    A másik probléma a munkaerőmobilitás-hiánya. A statisztikák szerint Magyarországon évente átlagosan 200 ezren költöznek egyik településről a másikra. Budapestre tavaly 5448 új lakó költözött, míg a többi város együttvéve 3600, a községek pedig 1800 lakost veszítettek.

    belfoldi vandorlasi kulonbozet
    Az emberek leginkább a keleti országrészről mennek a közép-magyarországi régióba és a nyugati határhoz. Vagyis a rosszabb gazdasági helyzetben lévő területekről költöznek oda, ahol alacsonyabb a munkanélküliség és magasabb fizetést remélhetnek. Összességében azonban jóval kevesebben veszik rá magukat a költözködésre, mint Nyugat-Európában vagy Amerikában.

    A költözés oka egyértelmű: oda mennek az emberek, ahol van munka, illetve ahol annyival többet keresnek, amennyiért már megéri elmenni.

    Miért költöznek mégis kevesen? Annak ellenére sem, hogy másutt megélhetnének? Mert megoldatlan a lakhatásuk. Különösen, ha családdal költöznének. Nincs elég és megfizethető albérlet; a keleti és északi régiókban nagyon nehéz eladni az ingatlant, pláne annyiért, amennyiért az ország másik felében másikat lehet vásárolni. Hitelt az alacsonyabb jövedelműek fel sem tudnak venni. Az ingázás csak kisebb távolságnál megoldás, s hosszú távon nem jó a családok szétszakítottsága sem.

    A kulcsszó a bérlakásépítés. A munkaerőhiányt enyhíteni tudná a betelepülő munkaerő, ha volna hol laknia. Az ipari fejlesztésben gondolkodó vállalatok számára, amelyek még a munkaerő képzésére is áldoznak, kulcskérdés a munkavállalók elhelyezése. Egy méltányos bérleti díjhoz akár a cafeterián keresztül is nyújthatnának támogatást, míg a szja-törvény adókedvezménnyel is segítheti a lakóhelyüktől távolban bérlőket.

    A bérlakásépítés egyértelműen közérdek, amiben az államnak és az önkormányzatoknak szerepet kell vállalniuk. Érdemi bérlakásépítési rendszer uniós visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokból még ebben a ciklusban megindítható lenne, így több ezer munkavállalónak, köztük pályakezdő fiataloknak biztosítana vonzó jövőképet Magyarországon.

    Miért jó a településeknek a bérlakásépítés?
    - Vonzza a ipari beruházásokat, a vállalatok betelepülését;
    - megújul a helyi épületállomány;
    - alacsony rezsijű, modern bérlakások épülnek – ezek gyarapítják az önkormányzat vagyonát;
    - EU-források bevonhatók az építésbe, így kisebb saját forrás felhasználására van szükség;
    - helyi vállalkozások bekapcsolódhatnak megvalósításba;
    - az építés is munkahelyeket teremt – 1 lakás építése 4 munkahelyet biztosít;
    - minőségi lakáslehetőséget teremt – ez növeli a település lakosságmegtartó és lakosságvonzó képességét;
    - elősegíti a társadalmi és munkaerő-mobilitást;
    - összekapcsolható a helyi településfejlesztési elképzelésekkel.

    Adatok forrása:Index

  • Hogy ne utasítsák el a CSOK-igénylését

    Az elutasítás leggyakrabban a határidőkkel, a vételár kiegyenlítésével, a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos, a részletes felsorolásITT. A Pénzcentrum által megkérdezett banki szakértő további fontos szempontokra hívja fel a figyelmetITT.

    Egy a Világgazdaságban megjelent összefoglaló szerint átlagosan 1,2 millió forint támogatást igényeltek eddig a családok otthonteremtési kedvezményére pályázók, a folyamatban lévő kérelmeknek körülbelül a negyede jön a fővárosból.

    Az esetek túlnyomó részében az ügyfelek lakásvásárlási céllal igénylik a támogatást (ezen belül nagyjából azonos a lakások és a családi házak aránya), miközben eddig nagyon alacsony azoknak az igényléseknek a száma, amelyeket lakásépítéshez vagy -bővítéshez nyújtottak be. A kérelmek többségéhez hiteligénylést is indítottak.

    Forrás: Világgazdaság, Pénzcentrum

    Részletes tudnivalók az igylakunk.hu-n.

  • Brüsszel szerint lehet és fontos lakossági energiahatékonysági beruházásokat támogatni

    Walter Deffaa főigazgató a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) kérdésére írásban is egyértelművé tette: a Brüsszel által ez év februárjában elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) tartalmazza és elhatárolja mind a lakossági szektor, mind a középületek energiahatékonysági felújítására vonatkozó vissza nem térítendő beruházási támogatásokat. A Kormány szakmai álláspontját is tükröző operatív program szerint a magyar lakások energiahatékonysági felújítása két forrás kombinálásával történik: a KEHOP finanszírozza a vissza nem térítendő részt, melyet a Gazdasági és Innovációs Operatív Program pénzügyi eszközei egészítenek ki visszatérítendő támogatások formájában.

     Az operatív programok - Brüsszel által is - elfogadott tevékenységek és kitűzött célok mentén való végrehajtása a magyar hatóságok felelőssége. Eltérni az operatív programokban meghatározott tevékenységektől és kitűzött céloktól csak egy hivatalos programmódosítás benyújtása és annak Brüsszel általi elbírálása és jóváhagyása után lehetséges, mely hosszú hónapokba telik.

    „Érthetetlen és megdöbbentő, hogy a Miniszterelnökség miért akarja megfosztani a magyar otthonokat a rezsicsökkentő beruházások uniós támogatásától. Nemcsak van erre a célra elhatárolt vissza nem térítendő uniós forrás, hanem ennek más célra való felhasználása nem is szabályos. A lakossági energiahatékonysági támogatási programok elindítása körüli késlekedés a magyar családokat hozza lehetetlen helyzetbe. 2015 év végéhez közeledve a konkrét megvalósításra kellene minden erőnket koncentrálni végre, hogy elindulhasson az emberek és a szakma által is már nagyon várt nagyszabású energiahatékonysági lakásfelújítási hullám. Ez lehetne a következő évek gazdasági növekedésnek egyik motorja.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.

    Forrás:MEHI

  • Kiterjeszthetik a CSOK-ot

    A világgazdaságban megjelenő egyre több borús jel ellenére a magyar növekedés fennmaradását többek között az európai uniós források kifizetésének felgyorsításával, a banki hitelezés növelésével, a rugalmas munkaerőpiac kialakításával, valamint a beruházások és a lakásépítés ösztönzésével lehet segíteni – közölte Varga Mihály.

    Forrás: hvg.hu

  • Fontos változás januártól az építési engedélyeknél

    A A kormány még szeptember közepén, 2016. január elsejei hatállyal módosította az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló rendeletét. Ezzel kapcsolatban Kruchina Sándor, az egyik szigetelőanyag gyártó szakértője azt közölte az MTI-vel, hogy az új szabályozás problémát okozhat az építtetőknek.

    Miután 2021 első napjától a közel nulla energiaigény lesz a követelmény a lakóépületekre, akkortól a használatbavételi engedély kiadásának is ez lesz a feltétele. Ha egy 2017-ben építési engedélyt kapó lakóház ekkorra lesz kész, és az építési engedély időpontjában hatályos energetikai követelményeknek nem felel meg, nem kaphat használatbavételi engedélyt - véli a szakértő. Az energiaigény 2021-től fele lesz a 2017-esnek, így pusztán a hőszigetelés vastagításával nem lehet orvosolni a problémát. Akkortól már – helyben termelt – megújuló energiát is használniuk kell a lakóépületeknek.

    Ezért azt javasolja a szakértő, hogy az építtetők már 2021 előtt is az akkortól hatályos követelmények szerint terveztessék meg a lakóépületeiket. A januártól hatályos rendelet másik újdonsága, hogy új kategóriákat vezet be az épületek energetikai tanúsítására. A tanúsítvány végső forrása egy olyan, betűkből és színes csíkokból álló ábra, amely a háztartási gépek oldalára ragasztva már régóta megtalálható. Jelenleg az A+ a legjobb besorolás, viszont a módosított rendelet bevezeti az A++ kategóriát* is.

    A jövő év elejétől a B-kategóriánál*, illetve afelett kötelező megújuló energiát is használni az épület működtetésére. Az A-kategóriás, illetve az annál jobb épületeknél pedig követelmény az, hogy a kazán az időjárás függvényében szabályozza a meleg víz hőmérsékletét, a fűtést és a hűtést helyiségenként lehessen szabályozni, továbbá a társasházakban az egyes lakások energiafogyasztását külön lehessen mérni.

    *A tervlap.hu oldal megjegyzése szerint az MTI itt pontatlanul fogalmaz, hiszen az A, B kategóriák helyett AA, BB kategóriákat vezet be az új szabályozás, melyet az Építész Tervezői Napon, szeptember 24-én ismertettek a BME oktatói. A Miniszterelnökség összefoglalója ITT olvasható.

    Forrás: MTI, Tervlap

  • e4=energiahatékony, egészséges, élhető és elérhető

    e4 tervezési alapelvek
    Amikor egy család házépítésbe fog, sokféle véleménnyel találkozik. Sokan kizárólag a ház egyes elemeire koncentrálnak: van, aki a szigetelést tartja elsődlegesnek, mások a gépészetet emelik ki, megint mások a nyílászárókra esküsznek.

    Nagyon fontos az építőanyagok átgondolt, egymással összhangban történő kiválasztása, de, hogy mennyire lesz házunk valóban energiahatékony, élhető, gazdaságosan megépíthető és egészséges már az építészeti tervezésnél eldől.

    A Wienerberger az e4 épületfilozófia Magyarországra vonatkozó gyakorlati megvalósítását neves szakértőkkel dolgoztatta ki.

    A szakértők meghatározták azokat a tervezési alapelveket, amelyek meghatározóak egy energiahatékony, gazdaságosan megépíthető, élhető otthon megvalósításánál.

    energiahatekony  ENERGIAHATÉKONY
    A "közel zéró" energiafogyasztást, mely már most megfelel a szigorú 2020-ban hazánkban is bevezetésre kerülő EU-s energetikai előírásoknak, az átgondolt építészeti megoldások, a mai átlagot meghaladó hőszigetelő képességű határoló szerkezetek, valamint a hatékony, megújuló energiát hasznosító épületgépészeti megoldások eredményezik. Ilyen megoldások például a faelgázosító kazán, hőszivattyú, napkollektor, napelem, illetve ezek műszaki szempontból optimális kombinációja.
     elheto ÉLHETŐ
    Az energiahatékonyság fontos szempont, de önmagában mit sem ér, ha figyelmen kívül hagyjuk a lakóházban élő emberek elvárásait. Az ideális otthon lakói igényeit és kényelmét szolgálja. Ahány ház, annyi szokás, mondják és ez az arra is igaz, hogy minden család másképp érzi jól magát otthonában. Vannak, akik szívesen használnak faelgázosító kazánt, mások számára viszont életvitelükből fakadóan más az optimális fűtési rendszer. Mikor építkezésbe kezdünk, a házunkat megtervező építész feladata, hogy az építtető család mindennapjaihoz igazítsa a majdani otthont, olyan szempontokra is gondolva, ami elsőre talán nem is jutna az eszünkbe.

    Mindemellett nemcsak magunkra, hanem a környezetünkre is figyelnünk kell. Manapság fontos szempont a klímavédelem, ami azt szolgálja, hogy környezetünk még sokáig valóban élhető maradjon. Fontos klímavédelemmel összefüggő kérdés az épületek CO2kibocsátásának minimalizálása. A jövő otthonának elengedhetetlen eleme a fosszilis energiahordozók helyett a megújuló energiaforrások használata (hőszivattyú, napelem, napkollektor, stb.), melyek alacsonyabb CO2 kibocsátást eredményeznek. Masszív téglaszerkezettel és az ablakfelületek optimalizálásával szükségtelenné válik a klímaberendezés, ezzel is csökken az épület CO2-kibocsátása.
     elerheto ELÉRHETŐ
    Mindenki szeretné lakóházát kedvező áron, gazdaságosan megépíteni. Ahogy azonban az élet más területén, az építőanyagok, műszaki megoldások kiválasztásánál sem feltétlenül a legolcsóbbnak tűnő megoldás jelenti hosszú távon a leggazdaságosabbat. A már a tervezéskor meghozott jó döntések, a tudatos építőanyag-választás, az átgondolt műszaki megoldások házunk későbbi üzemeltetési költségeire lehetnek kedvező hatással: kevesebb lesz a rezsink, a beruházás megtérül és hosszútávon jelentős költségmegtakarítást eredményez.
    empontokra is gondolva, ami elsőre talán nem is jutna az eszünkbe.

    Mindemellett nemcsak magunkra, hanem a környezetünkre is figyelnünk kell. Manapság fontos szempont a klímavédelem, ami azt szolgálja, hogy környezetünk még sokáig valóban élhető maradjon. Fontos klímavédelemmel összefüggő kérdés az épületek CO2kibocsátásának minimalizálása. A jövő otthonának elengedhetetlen eleme a fosszilis energiahordozók helyett a megújuló energiaforrások használata (hőszivattyú, napelem, napkollektor, stb.), melyek alacsonyabb CO2 kibocsátást eredményeznek. Masszív téglaszerkezettel és az ablakfelületek optimalizálásával szükségtelenné válik a klímaberendezés, ezzel is csökken az épület CO2-kibocsátása.
     egeszseges EGÉSZSÉGES
    Életünk jelentős részét az otthonunkban töltjük, itt pihenünk, itt kapcsolódunk ki. A kellemes térérzet, a megfelelő hőkomfort, a természetes fény és szellőzés pozitív hatással van közérzetünkre és egészségünkre. Hőérzetünket kedvezően befolyásolja, ha a fűtési rendszer megtervezésénél felületfűtést alkalmazunk. A nélkülözhetetlen friss levegőről szellőző berendezés gondoskodhat, mely jelentősen csökkentheti az allergiát okozó por, vagy pollenek bejutását. A természetes fény elengedhetetlen feltétele egy egészséges otthonnak, ennek megfelelő mértékét nagy ablakfelületek alkalmazásával érhetjük el. Komfortérzetünket tovább növeli, ha otthonunkban természetes építőanyagok vesznek minket körül, mint például a kerámia – tégla, kerámia födémrendszer, kerámia tetőcserép – , vagy a fa, ami nem tartalmaz káros anyagokat, allergéneket.

    e4 kész2

    Az e4 ház tervezési alapelvei

    Tudatos telekválasztás és tájolás
    Amikor telket választunk elsődlegesen a telek földrajzi elhelyezkedése döntő, melyik megyében, településen szeretnénk élni, közelben lakik-e egy számunkra fontos családtag. Határt szabnak a telekkel kapcsolatos elvárásainknak anyagi lehetőségeink is. Fontos szempont, hogy a telek környéke infrastruktúra szempontjából mennyire ideális, van-e elérhető közelben orvosi rendelő, óvoda, iskola, élelmiszerbolt. Előfordul, hogy nem magunk választunk építési telket, hanem pld. örököljük.

    Az viszont, hogy lakóházunk az építési telekre a lehető legidelásabban legyen rászabva, vagyis tájolva, az építész feladata. Hiszen sok múlhat a telek adottságainak megfelelő kihasználásán. Minden energiatudatos épületnél alapvető tervezési szempont a lakóhelyiségek (pl. nappali, étkező) és nyílászáróik déli homlokzatokon történő elhelyezése, hogy házunk a téli időszakban a Nap energiájából a lehető legtöbbet hasznosíthassa. Egy kevésbé optimális fekvésű telken is lehet közel nulla energiafogyasztású épületet építeni, de ekkor a telek fekvéséből adódó kedvezőtlen hatásokat ellensúlyozni kell, pld. hatékonyabb fűtési rendszerrel, vagy esetleg jobb hőszigetelő képességű épületszerkezetekkel, ami a költségek növekedéséhez vezet.

    Épületforma
    Az energiafogyasztásra hatással van az épület formája is. Kompakt, egyszerű tömegformálással, adott térfogathoz kevesebb lehűlő felület tartozik, így télen jóval kevesebb meleg szökik el a külső határoló szerkezeteken keresztül (pld. nyílászárók, tetőszerkezet, padló, falak). Azonos összalapterületű egy- és kétszintes épületek közül a kétszintes épület igényel fajlagosan kevesebb energiát, mivel kompaktabb formája miatt kevesebb lehűlő felülettel rendelkezik.

    E4 WRT 2

    Benapozás, árnyékolás
    Az épületen elhelyezett ablakfelületek energetikai szempontból is meghatározóak. A legoptimálisabb elrendezés, ha az alapterülethez viszonyítva 20-30% az ablakok aránya, ennek 80%-a délre, 15%-a keletre vagy nyugatra, 5 %-a pedig északra van tájolva. Télen a nagy dél-keleti és dél-nyugati üvegfelületeken beáramló napfény felmelegíti a levegőt, ezáltal csökkenti fűtési költségeinket. Ezt a jelenséget nevezzük szoláris nyereségnek. A déli homlokzatokon elhelyezett nyílászárók miatt viszont az épületet nyári túlmelegedés ellen védeni is kell. Erre alkalmazhatunk modern építészeti megoldásokat, pld. a födém túlnyújtása, pergola építése. Emellett kertépítészeti elemekkel, vagyis növények, fák célirányos ültetésével, ill. az ablak külső oldalán elhelyezett árnyékoló rendszerekkel is elérhetjük a kívánt védelmet.

    Energiatudatos építőanyag-választás
    Amikor épületenergetikai követelmények szigorításra kerülnek, akkor minden külső szerkezet hőszigetelő képességének követelményét azonos mértékben változtatják a szakértők, hiszen ezeknek a szerkezeteknek a végén egységes egészként kell működniük. Az építőanyagok kiválasztásánál erre nekünk is figyelnünk kell, pld. jó hőszigetelő képességű falhoz ne válasszunk rossz minőségű ablakot, mert hibás döntésünk következményeit később már nehéz lesz korrigálni. Az energetikailag magas minőséget képviselő közel nulla energiafogyasztású házak esetében a Mérnöki Kamara ajánlása, hogy az ablakok U=1,0 W/m2K, a falak 0,2 W/m2K, a padlásfödém 0,15 W/m2K hőszigetelő képességű legyen.Ezekre az ajánlásokra érdemes alapozni választásunkat.

    E4 WRT 3

    Megújuló energia használata
    Az energiafogyasztás nem csak a fűtési tételből adódik, hanem vannak a hőszigetelő képességtől független energiafogyasztók is. A megújuló erőforrások használata összhangban van a fenntartható fejlődéssel. Napkollektorokkal meleg vizet állítunk elő, míg napelemmel elektromos áramot termelünk a háztartási berendezések működtetésére.

    Fűtési rendszer
    Szorosan összetartozik a fűtés és a melegvíz-termelés, ezért ezekről egyszerre kell döntést hozni. Sokszor ezt a két feladatot egy berendezés látja el például egy hőszivattyú vagy egy faelgázosító kazán. Mindkét megoldás környezetkímélő önmagában is, de napelemmel, vagy napkollektorral kiegészítve tovább csökkenthető az energiaszámla, hiszen a Nap energiáját is hasznosítjuk. Kijelenthető, hogy ez a jövő energiahatékony épületeinek fejlesztési iránya. Városi környezetben nulla károsanyag kibocsátása és a rohanó ember életmódjához illeszthető működése miatt a hőszivattyú; hagyományos életvitel, mezőgazdasági tevékenység, vagy otthoni munkavégzés esetén a faelgázosító kazán lehet a jó választás. Az energiahordozók ára folyamatosan változik, vannak azonban közgazdasági módszerek, melyek ezt figyelembe véve próbálnak 20-30 évre üzemeltetési költségeket kalkulálni. Döntésünk meghozatalakor e számítások eredményeit is figyelembe vehetjük.

    E4 WRT 4

    Az építkezés részletei végigkövethetők a weboldalon: e4haz.hu

    e4haz

  • Konkrét javaslatok a lakásépítési piac élénkítésére

    Az ÉVOSZ honlapján olvasható közlemény:

    Az ÉVOSZ nagyra értékeli és továbbra is szorgalmazza, hogy az NGM – korábbi ígéretének eleget téve – számításokat végez a lakásgazdálkodás, lakásépítés élénkítését szolgáló, bevezethető intézkedések várható költségvetési kihatásairól. Az ÉVOSZ javaslataiban korábban olyan elgondolásokat fogalmazott meg, melyek eredményeként az új lakásépítések száma a kormányzati ciklus végéig megduplázható és a harmadik üzleti év végére a költségvetés bevételi oldalán is pozitívummal zár.

    Tekintettel a hazai építőipar rendelésállományának beszűkülésére is, sürgetőbb feladattá vált a magánmegrendelői piac élénkítése. A kormány megfelelő beruházás élénkítő eszköztárat működtet a befektetés ösztönzéshez, a lakossági szektorban azonban a gazdasági válságot idéző bénultság van a lakásépítés és lakásfelújítás területén.

    Ez év végére mindösszesen 9 500 új lakás megvalósulását és mintegy 120 000 meglévő lakás felújítását prognosztizáljuk. A gazdasági válság előtt, ezek az értékek 2007 évben mintegy 36 000 új lakás és 250 000 lakásfelújítás volt. Ma Magyarországon megvan az igény a 2015 év végére várhatónál lényegesen magasabb számú új lakás vásárlására és az érdemleges lakásfelújításokra is, az ehhez szükséges kivitelezői kapacitás, a műszaki-technikai megoldások és a megvalósításhoz szükséges építő- és szakipari anyagok rendelkezésre állnak.

    A finanszírozási hátteret meghatározóan piaci eszközökkel kell megteremteni és működtetni. Ehhez elengedhetetlen, hogy a jelenlegi 7-14% közötti kamatozású lakáscélú hitelek helyett a 3-4% közötti kamatozású, a lakosság részére hosszútávon kiszámítható feltételekkel működő forintalapú hitellehetőségek legyenek. Ebben az irányba hatott a MNB jegybanki alapkamat folyamatos csökkenése. Megoldást azonban a kereskedelmi bankoktól csak akkor remélhetünk rövid időn belül, ha a kormányzat olyan gazdaságpolitikai megállapodást köt kereskedelmi bankokkal, ahol az ilyen kondíciók melletti banki kockázatvállalást segíti, mérsékli, vagy/és a tulajdonában lévő bankok és pénzintézetek számára ilyen termékfejlesztést ír elő.

    Az új lakások és a jól behatárolt építésiengedély-köteles lakásfelújítások forgalmi adójának csökkentése (román, lengyel, cseh mintára) nemcsak a kereslet élénkítését eredményezi a kedvezőbb négyzetméterárak mentén, hanem az építőipar akut problémáját is oldja, ami a számla nélküli vállalkozásokból adódik. Ma a lakossági megrendelők nagy többsége nem hajlandó, nem képes megfizetni a 27%-os lakásáfa összegét. Ezért írásos szerződések nélkül szóbeli megállapodásokkal rendel és rákényszeríti az építési mikro- és kisvállalkozókat, hogy a munkájukat számla nélkül, áfa felszámítása nélkül végezzék. 5-12% között van az a forgalmi adó mérték, amit tapasztalataink szerint a lakossági megrendelők megfizetnének. Az alacsonyabb ÁFA a legális szférába terelné az ügyleteket, az alacsonyabb bekerülési árral pedig lényegesebben több új lakásra lenne megrendelő. Természetesen a jelenlegihez mérten kedvezményesebb ÁFA összeget meghatározott lakáskörben javasoljuk érvényesíteni. Javasolunk számításokat végezni a 150 m2-nél nem nagyobb és/vagy az 50 millió Ft-ot meg nem haladó értékhatáron belül. Fontos, hogy a „kedvezményes" ÁFA-kör visszaélésekre ne adhasson lehetőséget.

    Indokolt, hogy egyszerűsödjenek az engedélyköteles építési-felújítási feladatok építésigazgatási-, hatósági eljárásai. A mai bonyolult, időigényes eljárási rend arra ösztönzi az építtetőt, felújító megrendelőt, hogy kikerülje az engedélyezési folyamatot, ezzel kisebb-nagyobb jogsértéseket elkövetve. Anélkül, hogy az építés környezetében élők véleményezési, észrevételezési jogai ne sérüljenek, sok esetben a tervező-kivitelező felelőssége az ellenőrzések növelése mellett, kisebb értékű és léptékű munkálatokat elegendő lenne bejelentési kötelezettség mellett hatóságilag regisztrálni. Ennek rendszerét mielőbb ki kell dolgozni. Az egyszerűsítés olcsóbbá tenné és a legális szférába terelné az ügyleteket.

    Az ÉVOSZ javasolja, hogy az 50 millió Ft értékhatár alatti kivitelezési munkáknál, így a lakásgazdálkodás területén is, a jelenleginél jóval egyszerűbb elektronikus építési napló vezetésére kerülhessen sor. Mind a megrendelő, mind pedig a kivitelezésben közreműködők túlzottnak tartják az adattömeget és naprakészséget a könnyen átlátható, jól lehatárolható kis értékű munkáknál. Az egyszerűsített elektronikus építési napló életszerűbb és kezelhetőbb lenne mindenki számára.

    Koji László
    ÉVOSZ elnök
    Budapest, 2015. október 16.
    Forrás: evosz.hu

  • Varga: A lakásépítés és -felújítás a magyar gazdaság egyik fő mozgatórugója

    2017 közepére a ciklus összes uniós pályázatát kiírja a kormány – erősítette meg a miniszter a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, valamint az Audi Hungária Motor Kft. által szervezett győri szakképzési konferencián.

    A politikus elmondta, a növekedés fenntarthatósága érdekében a magyar kormány négy pontban kíván előrelépést elérni: a támogatások igénybevételének felgyorsításában, a hitelezési aktivitás növelésében, a rugalmas munkaerőpiac kialakításában, illetve a beruházások, a lakásépítés és -felújítás ösztönzésében. Varga Mihály úgy fogalmazott: a következő időszakban ez a négy „kerék” lendítheti tovább a magyar gazdaságot.

     

    Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

  • A kormány lakáshitelekkel és áfacsökkentéssel ösztönözné a lakásépítést

    Idén augusztusban az építőipari termelés volumene 6,1 százalékkal mérséklődött éves összevetésben, míg az év első nyolc hónapjában 4,7 százalékos bővülést mértek. A korábbi hónapokban tapasztalt növekedéstől elmaradó dinamika mögött részben a tavalyi év kiemelkedő teljesítménye miatti magas bázis húzódik meg, másrészt a szerződésállomány csökkenése már előrevetítette az ágazat teljesítményének gyengülését.

    A GKI építőipari bizalmi index értéke augusztus után szeptemberben is tovább javult, és a lakáspiacon bekövetkezett trendforduló némileg ellensúlyozhatja a rendelésállomány szintjét és az EU-s források ciklikusságát. A kormány mindemellett vizsgálja annak lehetőségét, hogyan tartható fenn az ágazat tartós növekedése.

    Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

  • Ezért nem lesz uniós forrás lakossági felújításokra

    „Az Európai Unió irányelvei és vonatkozó szabályai nem teszik lehetővé az uniós források magáncélú felhasználását, így uniós támogatásból csak a közösségi tulajdonban lévő intézményeknél valósulhat meg energetikai korszerűsítés – válaszolt a Miniszterelnökség a Magyar Idők érdeklődésére azzal kapcsolatban, hogy az energetikai szakma értetlenül fogadta Lázár János közelmúltbéli kijelentését. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egy konferencián beszélt arról, hogy uniós forrásokból nem irányítanak pénzt lakossági energetikai pályázatokra a 2014–2020-as programozási ciklusban.

    Mint azt a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) írta, az energiahatékonysági beruházásokra már szerepel a Brüsszel által elfogadott operatív programokban mintegy 450 milliárd forintnyi forrás elkülönítve, ebben egyaránt benne vannak a lakosság, a középületek és a vállalkozások által felhasználható pénzek. A kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia számításai szerint a középületek 2020-ig tartó energetikai felújítására 152 milliárd forint szükséges, mely összeget három operatív programon belül (KEHOP, TOP, VEKOP) különítettek el.

    Csakhogy ezekhez az összegekhez mégsem juthat hozzá a lakosság. A magyar kormány – más tagországokhoz hasonlóan – azt szerette volna elérni, hogy uniós forrásokból a lakossági energiahatékonysági korszerűsítések is támogatásban részesülhessenek, ezt azonban az Európai Unió – miként korábban – a 2014–2020-as programozási időszak forrásaival kapcsolatban sem engedélyezte a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint.

    A lakossági energiahatékonysági programokra eddig sem utalhatott a kormány európai uniós forrásokból. Az elmúlt időszakban megvalósult lakossági energiahatékonysági beruházások költségeit – így többek között a panelprogramét is – a kiotói egyezmény révén rendelkezésre álló, fel nem használt szén-dioxid-kvóták biztosították. Ezek az Otthon melege program keretében lezajlott beruházások azonban korábban sem érintettek uniós forrást. Ahogyan azt korábban Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár lapunknak elmondta, a nemrégiben lezárult mosógépcsere-program eredeti összegének megnégyszerezésére sem használtak fel uniós forrást: az összesen 1,9 milliárd forintos keretet minden elérhető tartalékot mozgósítva, részben a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből, részben régiós átcsoportosítással teremtették elő.

    A MEHI korábbi felmérése szerint a családok egynegyede korszerűsítene a következő három évben. Az emberek 87 százalékának azonban nincs megtakarítása, hitelt mindössze 11 százalékuk venne fel. A magyar családok jellemzően önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A fejlesztések egyik legnagyobb gátját tehát a forráshiány jelenti.

    A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára korábban azt is elmondta, hogy a kormány még egyeztet az unióval a jövő tavasszal a családi házak energetikai felújításához szükséges finanszírozási konstrukcióról. Az Európai Bizottság 50 százalékos önerőt és ugyanennyi vissza nem térítendő támogatást javasol, a minisztérium szeretné bevonni a visszatérítendő, de kamatmentes kölcsönt is, amelyhez az elért energiamegtakarítás jelentené a forrást, így az önrész jelentősen csökkenhetne. Az új konstrukciók lehetőségét jelenleg is vizsgálja a tárca a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint. A tavaly szeptemberben indult, közel 15 milliárd forint keretösszegű Otthon melege programnak köszönhetően több mint 85 ezer hazai háztartás energiahatékonysága javul.”

    Forrás: Magyar Idők

  • Nem lesz több EU-s pénz lakásfelújításra?
  • Minden a 44 ezer pályázó lecserélheti régi mosógépét

    A július 1-jén kezdődött indult alprogramban az eredeti, 500 millió forintos keretösszeg négyszeresére érkezett be pályázat. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ezért szeptemberben úgy döntött, hogy a keretet az igényekhez alkalmazkodva 2 milliárd forintra emeli.

     

    Így mindenki támogatásban részesülhet, aki érvényes, formailag megfelelő pályázatot nyújtott be. A korábban tervezett 12 ezernél tehát jelentősen több, legalább 44 ezer család válthat korszerűbb, energetikailag jóval hatékonyabb mosógépre.

    A pályázatok értékelése folyamatos, a pályázók hamarosan kézhez kapják az energiatakarékos mosógépek megvásárlásához szükséges támogatói okiratokat.

    A vissza nem térítendő támogatás mértéke az új berendezés vételárának maximum fele, a készülék energiahatékonysági kategóriájának megfelelően legfeljebb 25-45 ezer forint. A pályázati feltételek szerint a mosógépcserével legalább 10 százalékos energia- vagy évi 20 kg szén-dioxid-megtakarítást kell elérni.

    Az Otthon Melege Program nemcsak a háztartások energiahatékonyságát javítja, hanem csökkenti a családok rezsiterheit is. A nyertes pályázók éves szinten akár 12 ezer forintot is megspórolhatnak a víz- és az áramszámlán a mosógépcserével.

    Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

  • A CSOK igénylésének költségei

     

    {csv}Költségfajta;Díj;Kinek fizetjük
    bírálati díj;a támogatás összegének 1,5 %-a, max. 30.000 Ft;bank
    értékbecslés*;"25-37,5 ezer Ft (bankonként változik, és függ attól is, hogy lakásról vagy családi házról; vásárlásról vagy építésről, bővítésről van szó)";bank
    helyszíni műszaki szemle (építkezés, bővítés esetén);15.240-19.050 ezer Ft/alkalom (minden folyósítás előtt);bank
    tulajdoni lap CSOK igényléséhez;1000-6250 Ft (bankonként változik, és attól függ, nem hiteles elég vagy hiteles másolatot kérnek);bank
    tulajdoni lap CSOK folyósításához;1500-4500 Ft (bankonként változik);bank
    térképmásolat;2400-4000 Ft (Családi ház esetén kérik.);bank
    NAV-igazolás (15 napnál nem régebbi igazolás arról, hogy nincs köztartozás); 2000 Ft (Hosszabb, de ingyenes eljárásban kérhető, hogy vegyenek fel a köztartozásmentes adósok listájára. Ezt nem kell megújítani, mindaddig révényes, amíg nem keletkezik tartozás.);NAV
    OEP-igazolás (15 napnál nem régebbi igazolás a min. 180 napos TB jogviszonyról);3 000 Ft;OEP
    számlavizsgálati díj ;2500 Ft (csak az Erste Banknál építkezés, bővítés esetében);bank
    számlavezetési díj;akkor, ha nem annál a banknál vezet folyószámlát, ahol a támogatást igényli, (bankonként változik);bank
    ügyvédi munkadíj (adásvételi szerződés);általában a vételár 0,5-1,5 %-a;ügyvéd
    földhivatali illeték (tulajdonjog bejegyzése);6 000 Ft;földhivatal
    vagyonaszerzési illeték;lakásvásárláskor (mértéke több tényezőtől függ, számos mentesség létezik ld. Illeték-útmutató);NAV
    építési/bővítési illeték;ha az építés, bővítés engedélyköteles;építésfelügyeleti hatóság
    energiatanúsítvány;"15-30 ezer Ft (az ingatlan típusától függően),
    A támogatás összegét meghatározza. ";engedélyes szakértő
    hatósági bizonyítvány (30 napnál nem régebbi);"20 ezer Ft (egylakásos lakóépület építésére vagy bővítésére vonatkozik, mely energetikai besorolása „C"" minősítési osztálynál kedvezőtlenebb)";építésfelügyeleti hatóság{/csv}

    • * Az OTP Bank nem kér értékbecslést.

    Amennyiben kölcsönt is felvesz a banktól a CSOK-igénylő, nem kell bírálati díjat fizetnie. A többi fent felsorolt költség azonban ekkor is felmerül, valamint a hitelfelvétel és -folyósítás költségei (pl. folyósítási jutalék, közjegyzői okiratba foglalás, további földhivatali díjak stb.) az adott bank gyakorlatánakmegfelelően.

    Forrás: Hitelnet, Pénzcentrum

  • Milyen papírokkal kell készülni a CSOK igénylésekor?

    1. 1. Általános dokumentumok minden igénylésnél
    • személyazonosító okmányok
    • adóazonosító jel – a gyermekeké is szükséges, adóigazolvány vagy hivatalos NAV igazolás formájában
    • házastársak esetén házassági anyakönyvi kivonat
    • gyermekek születési anyakönyvi kivonata, személyazonosító igazolványa
    • a terhesség betöltött 24. hetét követően, a várandósság tényét bizonyító, 8 napnál nem régebbi, szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás
    • az elvált szülők kiskorú gyermekének elhelyezéséről jogerős bírói ítélet
    • örökbefogadásról a gyámhatóság engedélyező határozata
    • gyámság fennállása esetén a gyámhatóság kirendelő határozata
    • 16-25 év közötti gyermek esetén iskolalátogatási igazolás
    • 15 napnál nem régebbi OEP igazolás, hogy az igénylők legalább egyike legalább 180 napja szerepel az egészségbiztosítási nyilvántartásban
    • 15 napnál nem régebbi NAV igazolás, hogy az igénylőknek nincs köztartozásuk – kivéve, ha az ügyfelek szerepelnek a köztartozásmentes adózók nyilvántartásában (KOMA)
    • megelőlegező CSOK igénylése esetén a Kincstár illetékes szerve által kiadott igazolás, hogy megelőlegező kölcsönszerződéssel nem rendelkeznek az igénylők

    2. Minden lakáscél (új vagy használt lakás vásárlása, építés, bővítés) esetén szükséges az ingatlan
    • tulajdoni lapja – általában a bank is lekéri, nem kell földhivatali
    • térképmásolata – szintén lekéri a bank, és lakás esetén nem szükséges
    • értékbecslése – a választott bank fogja elkészíteni
    • alaprajz

    3. Új lakás vásárlásánál
    • az adásvételi szerződés egy eredeti példánya
    • 2008.07.01-jén vagy azt követően kiadott használatbavételi engedély
    • energetikai tanúsítvány

    4. Használt lakás vásárlásánál
    • az adásvételi szerződés egy eredeti példánya
    • energetikai tanúsítvány

    5. Építésnél
    • 2008.07.01-jén vagy azt követően kiadott jogerős építési engedély
    • költségvetési adatlap – általában banki formanyomtatványon tölthető
    • hatósági bizonyítvány, amennyiben olyan egylakásos lakóépület építésére vagy bővítésére igénylik a CSOK-ot, melynek az energetikai besorolása „C” minősítési osztálynál kedvezőtlenebb

    6. Bővítésnél
    • amennyiben építési engedélyköteles munkálatokat végeznek, úgy jogerős építési engedély
    • költségvetési adatlap – általában banki formanyomtatványon tölthető
    • hatósági bizonyítvány, amennyiben olyan egylakásos lakóépület építésére vagy bővítésére igénylik a CSOK-ot, melynek az energetikai besorolása „C” minősítési osztálynál kedvezőtlenebb

    A CSOK igényléskor a fentieken kívül az egyedi élethelyzetekhez igazodva további papírok bemutatására is szükség lehet. Például ha valakinek 5 éven belül eladott ingatlana volt a nevén, akkor az eladott ingatlan adásvételi szerződését és tulajdoni lapját is be fogják kérni. Ugyanez a helyzet, ha olyan többlet ingatlana van az igénylőnek, amelyet például öröklés útján szerzett, ilyenkor szintén szükséges ennek tulajdoni lapja.

    A CSOK mellé hitel igénylésekor a bankok saját gyakorlatuknak megfelelően további dokumentumokat, igazolásokat is kérhetnek a hitelbírálathoz, illetve a hitelfolyósításhoz.

    Forrás:Bankmonitor

  • Fontos változások a CSOK-ban

    Az egyik módosítás szerint amennyiben valaki az önerőn és a CSOK-on felül banki kölcsönt vesz fel azért, hogy a kiszemelt lakást megvehesse, akkor a hitelt a CSOK előtt kell megkapnia. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a banki kölcsönnek már az ügyfélnél kell lennie, a pozitív hitelbírálat nem lesz elegendő.

    Változik a hasznos alapterület meghatározása is. Ebbe a kategóriába most bekerült a kamra, a tároló, a gardrób, a mosókonyha és a kazánhelyiség. Korábban csak az számított hasznos területnek, ami a lakás fűthető területe volt, a tároló helyiségek például nem.

    Az összkomfortossággal kapcsolatos előírások is módosulnak. Eddig nem volt kitétel, de most már csak az az ingatlan tekinthető összkomfortosnak, ahol van központi fűtés. Komfortosnak pedig akkor számíthat egy bekötött csatorna nélküli lakás, ha magán a településen sincs sehol bekötve, azaz nincs csatornahálózat.

    További információ szabályokról és a változásokról a rendeletben.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Sokaknak jelenthetne megfizethető és minőségi lakhatást

    Itthon a szociális lakásépítést azonosítják a marginalizálódott csoportok lakásellátásának kérdésével. A Nyugat-Európában használatos értelemben nálunk gyakorlatilag nincs szociális lakásépítés, bérlakásépítés, abba ugyanis beleértendők a családalapító, pályakezdő fiatalok számára épülő lakások is. A szociális lakás kategóriájával a luxus lakások kizárása a cél. Ebbe a szociális kategóriába tartozik a lakosság széles rétege. A szociális lakás kategóriába beletartozhat – bizonyos feltételekkel – Romániában egy 120m2-es, Lengyelországban 150m2-es lakás is. (Ezekre alkalmazható az EU irányelve alapján a kedvezményes áfakulcs is.)

    Magyarországon is meg kellene határozni, mi minősüljön szociális – az általunk javasolt szóhasználat szerint közhasznú vagy közösségi – lakásépítésnek. Minél tágabban kell meghatározni ezt a kategóriát, hogy minél több EU-s forrást lehessen ilyen célra felhasználni, és minél szélesebb körben lehessen kedvezményes áfakulcsot alkalmazni. Ne csak a legszegényebb réteg, hanem a bérből-fizetésből élők számára megvalósuló lakásépítés is tartozzon bele ebbe a kategóriába.

    Az építési beruházásokhoz általunk javasolt közhasznú modellnek az a lényege, hogy a bérlő érdemben hozzájárul a bérleti díjhoz, az állam pedig megpróbál olyan rendszert kialakítani, ahol olcsón, kedvező finanszírozási költségek mellett, jó minőségű lakások épülnek, amelyek kiszámítható lakáslehetőséget biztosítanak a bérlőknek. A leggazdagabb 10% piaci áron bérelhetne, a szélesen vett középréteg pedig a piaci bérleti díj alatt. A szegényebbek lakbértámogatást is kaphatnának, hogy bérlővé válhassanak.

    A kevés hazai példa egyike az újpesti százlakásos bérház, amely ráadásul passzívházként nyújt megfizethető és minőségi lakhatást.

     passziv berhaz2

    S, hogy külföldön milyen megoldásokat találnak a social housingra, arra is mutatunk néhány példát.

     Zac Boucicaut In Paris

     Ceuta Spain

    Aubervilliers France

     

    St-Agatha-Berchem-Belgium

    Asturia Spain

    Korábbi kapcsolódó cikkeink:
    Korunk kihívása: mai életszínvonalunkat fenntarthatóvá tenni
    Megfizethető lakások tömege hiányzik Európában
    Modern és izgalmas szociális építészet – másképp
    Fenntartható lakhatás – csak együttműködéssel
    Európai fiatalság: mikor raknak saját fészket?
    Külföldre költözés vs. hazai bérlakások fiataloknak
    Szükség volt bérlakásokra – megépítették
    Bálterem és kiskertek a kolónia közepén
    Új fejezet a lakhatási szegénység elleni harcban

  • Romló építőipari kilátások

    A júliusban bevezetett családok otthonteremtési kedvezménye (csok) egyelőre nem a lakásépítésekett vagy az újlakás-vásárlást ösztönözte. Amint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) adataiból is kiderült: a támogatást főleg a használt lakásokra igénylik.

    Az adatokból látszik, hogy az épületek építésére kötött szerződésállomány 12,4 %-kal csökkent tavaly júliushoz képest, ami nem sok jót ígér a lakásépítések számának alakulásában.

    Júliusban az építőipar termelése 0,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés a két építményfőcsoportban ellentétesen alakult, az épületek építése 0,5%-kal mérséklődött, az egyéb építmények építése 0,9%-kal nőtt.

    2015. júliusban az előző év azonos hónapjához képest:
    • Mindkét építményfőcsoport termelése csak kismértékben változott: az épületek termelési volumene 0,5%-kal mérséklődött, az egyéb építményeké 0,9%-kal emelkedett.
    • Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése 11,1, az egyéb építményeké 5,9%-kal csökkent. Az építőipari termelés több mint 40%-át adó speciális szaképítés ágazat termelési volumene 15,1%-kal magasabb volt.
    • A megkötött új szerződések volumene 4,2%-kal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 12,4, az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződéseké 0,2%-kal.
    • Az új szerződések elmúlt hónapokban tapasztalt visszaesése következtében az építőipari vállalkozások 2015. július végi szerződésállományánakvolumene 46,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 11,6, az egyéb építményeké 54,2%-kal kisebb volt.

  • A helyettesítő új építés is kapjon támogatást

    A hazai épületállomány mintegy 70%-a korszerűsítésre szorul, de az esetek egy részében a felújítás gazdaságosan nem valósítható meg. Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy azokban az esetekben, amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöldmezős" új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük az optimális megoldást lehessen választani.

    Megóvandó építészeti értékek (pl. műemléki épületek) esetében az épületek megőrzése, felújítása fontos feladat, egyébként azonban a gazdaságossági szempontok kell, hogy előtérbe kerüljenek. A cél az, hogy ezekben az esetekben a leginkább költséghatékony megoldás mellett születhessen megalapozott döntés (ld. pl. 2010/31 EU Irányelv, Preambulum, 10. bekezdés: "a költségek szempontjából optimális egyensúly jöjjön létre a szükséges beruházások és az épület teljes élettartamára vetített energiaköltség-megtakarítás között"). Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást.

    Szabó Zsolt államtitkár bejelentése szerint jövő tavasztól a családi házak és az 1945 előtt épült társasházak kapnának, egyenként több tízmilliárdos forrással.

    A pályázati kiírást még nem ismerjük, de szakmailag egyértelműen azt a megoldást tartanák megalapozottnak, ha a Kormány a korszerűsítés mellett a helyettesítő új építést is támogatná, egyúttal figyelembe venné a felújítás és a helyettesítő új építés közötti költségkülönbséget, és méltányosan nagyobb támogatást nyújtana az építésre. Ennek hiányában ugyanis éppen a legrosszabb állapotban lévő épületek maradnának ki a megfelelő korszerűsítésből.

    Korszerűsítésre 2020-ig évente körülbelül 13 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatás jut a lakosságnak. A lakosság energiahatékonysági beruházásaira fordítható uniós támogatásokból évenként 40-50 ezer lakást lehet felújítani a Magyar Energiahatékonysági Intézet számításai szerint.

    Hasonlóképpen a családok otthonteremtési kedvezményében (csok) is szükséges lenne a lakásépítésre és az újlakás-vásárlásra nyújtott támogatás megemelésére, hiszen ezeket a beruházásokat a magasabb költségtényező mellett a 27%-os áfa is sújtja a használt lakások felújításával, vásárlásával szemben.

  • Munkahely lenne, de nincs lakás

    A győri Nemak hengerfejöntöde például folyamatosan fejlődik, és mostanában újabb, mintegy ezer munkatársat érintő fejlesztésbe fogott. Szakemberek képzésébe fektetnek be, és munkahelyet is biztosítanak nekik. Mivel a régióban nincs elég szabad munkaerő, várják a hosszú távra Győrbe költözni hajlandó embereket.

    A nagy kérdés, hogy hová költözhetnek.

    Győrben ugyanis alig van kiadó albérlet, ami van, az megfizethetetlen. Ennyivel többet nem tudnak fizetni a dolgozóknak. A jelenleg nem is létező munkásszállók, vagy az ingázás sem hatékony megoldás.

    A növekedés gátja, tehát, jelenleg csak a lakáshiány.

    A megoldás megfizethető, korszerű lakások, bérlakások építése lenne. Kereslet van, az építés ösztönzésére az önkormányzatnak és az államnak kellene programot, konstrukciókat kidolgoznia és megvalósítania.

    A Nemak vezérigazgatójával készített interjú az autopro.hu oldalán olvasható.

  • Évi 50 ezer lakás válhat energiahatékonnyá

    A magyar lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások energiahatékonysága. Magyarország uniós összehasonlításban a „futottak még" kategóriába tartozik: az EU-átlag 2,5-szer kedvezőbb, mint a miénk – véli Szalai Gabriella, a Mehi munkatársa.

    A cég anyagából az is kiszámítható, hogy 2020-ig évi közel 13 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatás jut a lakosság energiahatékonysági beruházásaira.
    (Ha a kormányzat ígéretéhez híven begyorsít, akkor természetesen módosulhat ennek évek közötti eloszlása.) Ennek forrása az uniós Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP). A lakossági, közintézményi és vállalkozói programok az elkövetkező mintegy hat évben összesen 450 milliárd forintot szánnak energiahatékonysági beruházásokra.

    Ez évi 40-50 ezer lakás felújítására elegendő. Az előző, 2013–2017-es ciklusban 236 milliárd jutott ugyane célra – hangsúlyozza Szalai Gabriella. A visszatérítendő támogatásokat is beleszámítva a források fele lakossági beruházásokra jut. Ez azért jelentős változás, mert az előző uniós ciklusban magánszemélyek nem is kaphattak pénzt. A fennmaradó forrás 17 százaléka vállalati energiahatékonysági beruházásokra jut, 33 százalék pedig középületeknek. A teljes összeg közel 40 százaléka visszatérítendő, azaz hitel.

    A lakosság számára a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) évi 19 milliárd forint visszatérítendő támogatás áll rendelkezésre. Középületek energiahatékonysági felújítására ennél több, évi közel 20 milliárd forint uniós forrás jut, három különböző programból. Kis- és középvállalkozások évente valamivel több mint hatmilliárd támogatást kaphatnak, amit évi négymilliárd forint visszatérítendő forrás egészít ki. Távhőrendszerek felújítására évi közel hárommilliárd juthat.

    A 40-50 ezer lakás mellett javítható a forrásokból mintegy húszezer kis- és kétezer közepes vállalat, valamint körülbelül kétszáz nagyvállalat energiahatékonysága, illetve felújítható 2400 középület is. Ez az összes mintegy tizede. Az arányok érzékeltetése végett: abból az 570 milliárdból, amennyit a szaktárca számításai szerint a rezsicsökkentés az „emberek zsebében hagy", 300 ezer lakás energiaszámláját lehetne megfelezni felújítás, vagyis fogyasztáscsökkentés útján – írja egy tanulmányában az intézet.

    A Mehi szerint a közvetlen támogatás helyett egy állami garanciaalappal meg lehetne sokszorozni a programok pénzügyi mozgásterét. A lakosság hitelképessége ugyanis gyenge. A hitel törlesztőrészletét viszont akár a korszerűsítések által elért rezsicsökkenés is fedezheti. Lapunk tapasztalatai szerint ez javarészt találkozik a szaktárca elképzeléseivel is: Szabó Zsolt illetékes államtitkár ennek kapcsán nulla százalékos kamatot szokott említeni.

    Ugyanakkor a szakértő szavai cáfolják az államtitkárnak tulajdonított, sűrűn idézett adatot, miszerint a pénzekből 2020-ig akár az összes, hárommillió lakás felújítási támogatást remélhetne. A Mehi számításaiból ugyanis 300 ezer lakás jön ki, ami a túlzó becslés tizede. Igaz, a korábbi évek tapasztalatai fényében ez se lenne rossz eredmény: az Orbán-kabinettől a tavaly év végén felpörgetett magánlakástámogatási program keretében az eddigi döntések alapján mindössze körülbelül 15 ezer lakás számíthat támogatásra; a többi pénzt a lakás állapotát nem érintő hűtő- vagy mosógépcserére fordították.

    Szabó Zsolt ez évre a 60 lakásosnál nagyobb társasházak számára helyezett kilátásba tízmilliárdos keretű, már az új uniós költségvetésből állt programot. Jövő tavasztól pedig a családi házak és az 1945 előtt épült társasházak kerülhetnek sorra, egyenként több tízmilliárdos forrással. Igaz, mindennek egyelőre nincs írásos nyoma.

    Korábban a családi házak várható pályázatának bejelentése kapcsán Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület ügyvezető elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: a hárommillió épület korszerűsítésére vonatkozó kijelentés erős túlzás, mivel az azt jelentené, hogy egy-egy lakásra mindössze 50 ezer forint támogatás jutna. Ennél reálisabb volna 500 ezer vagy egymillió forintos összeggel számolni. Ez azonban összesen 150–300 ezer lakás modernizálását tenné lehetővé az ötéves támogatási ciklus alatt, ami éves szinten 30–60 ezer ingatlan átépítésének segítését jelentené. Ez is számottevő mennyiség, de a hazai 4,4 milliós lakásállomány állapotának javulásához minden évben mintegy 40 ezer új otthonnak kellene megépülnie, és 120 ezernek teljes felújításon átesnie. Alapos rekonstrukcióra pedig aligha elegendő a házanként önerővel együtt feltételezhetően rendelkezésre álló egy-kétmillió forint.

    Az energiatakarékossági beruházásokra összpontosító KEHOP májusban kihirdetett menetrendje alapján szeptembertől kiíráseső várható megújulóenergia-hasznosításban gondolkodó rendvédelmi, igazgatási, egészségügyi és egyházi épületek üzemeltetői, illetve hasonló irányba váltó távhőcégek számára, de „szemléletformálásra" is jut vagy kétmilliárd.

    Decemberben eszerint újabb adag pénz érkezik, helyenként már tízmilliárdos nagyságrendben, kormányhivatalok, központi tulajdonú oktatási intézmények, közép-magyarországi önkormányzatok, valamint a helyi hő és hűtésben, illetve zöldenergiatermelésben érdekelt vállalkozások számára.

    Forrás: nol.hu, mno.hu

    Kapcsolódó cikkeink

    Szigetelnénk, de kellenek hozzá a pályázatok

    Tavasztól pályázhatunk a régi családi házak felújításának támogatására

    Újabb lakossági energetikai pályázatokat ígérnek

    A rezsicsökkentés tartalékai az energiahatékonyságban vannak

  • Ezermilliárdos csomag az építőiparnak

    A következő hónapokban megnyíló lehetőségekkel 2015-ben majd ezermilliárd forint keretösszegű olyan uniós pályázat válik elérhetővé, amelyből az építőipari vállalkozások jelentős megrendeléseket kaphatnak. A 2020-ig tartó uniós ciklusban összesen csaknem 3500 milliárd forint jut majd az ágazatnak.

    Néhány ezek közül már megnyílt az utóbbi hetekben, de a lehetőségek nagy része az év hátralévő részében lesz elérhető. A Miniszterelnökség által összeállított adatsor alapján a Környezet és energiahatékonysági operatív program (KEHOP), a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP), valamint az Emberi erőforrás fejlesztési operatív program (EFOP) éves fejlesztési keretében 956 milliárd forint keretösszegű pályázati lehetőséggel lehet számolni.

    Az év utolsó harmadában az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására szolgáló pályázatok közül várhatóan több mint 65 milliárd forintnyi keret nyílik meg. Ebből a legnagyobb, 20 milliárdos tétel a kormányhivatalok épületenergetikai fejlesztéséről szól. Itt a cél a megújuló energiaforrás hasznosítása.

    Forrás: Magyar Idők

  • Miért igényelnek kevesen CSOK-ot új lakásra?

    A legfrissebb adatok szerint júliusi indulása óta jelentős az érdeklődés a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) iránt. Jellemzően vidéken élők és használt lakás megvételéhez kérték ezt a fajta támogatást - mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Ez nem váratlan, hiszen az új lakások vásárlására és építésére jóval nagyobb támogatásra volna szükségük a családoknak.

    2015 júliusától már egy gyermek megléte esetén és használt lakás vásárlásához, bővítéséhez is igénybe vehető az „új szocpol", azaz a CSOK. Az eddigi igényekből az látszik, hogy a kérelmek 80 százaléka vidéki ingatlanra érkezik, 70 százaléka pedig használt lakás megvételéhez - ismertette az államtitkár.

    A rendelet sajnos nem veszi figyelembe, hogy a lakásépítés, illetve új építésű lakás vásárlása olyan mértékű kiadást jelent a családoknak, amelyek ellensúlyozásához többlettámogatásra van szükség. Egy generál felújításnak 100.000,- Ft/nm + Áfa, az építésnek hozzávetőleg 200.000,- Ft/nm + Áfa a költsége. Ráadásul az új lakás után a családnak tetemes áfát kell befizetnie a költségvetésbe, míg a használt lakás vásárlásakor nem kell áfát fizetni. Az új építések után az áfabevételeken felül egyébként további jelentős bevételei vannak a költségvetésnek (SZJA, TAO, járulékok, megtakarítás munkanélküli ellátásokon).

    Példaképpen: egy egygyermekes család 40 nm-es, „B" energetikai minősítésű lakás építése vagy vásárlása után például több mint 3 millió forint áfát fizet, miközben az „új szocpol" (CSOK) csak 500 ezer forint támogatást juttat ennek a családnak.

    Mindenképpen pozitívum ugyanakkor, hogy – mint azt Novák Katalin hangsúlyozta –a CSOK-ra nincs költségvetési korlát, így aki pályázik, és megfelel a feltételeknek, meg fogja kapni a támogatást.

  • Szigetelnénk, de kellenek hozzá a pályázatok

    Hatszáz ember megkérdezésével - a Szeretlekmagyarország.hu portál bevonásával - készített online kutatást augusztusban a szigetelőanyagokat gyártó Knauf Insulation Kft., hogy felmérje, hogyan védekezik a lakosság a hőséggel szemben. Az otthoni meleg ellen a megkérdezettek 78 százaléka a helyiségek besötétítésével, 49 százaléka ventilátor használatával, 45 százaléka kereszthuzattal, illetve ezek kombinációjával védekezik.

    A lakosság 20 százaléka használ otthon is légkondicionáló berendezést, bár közülük minden harmadik ember betegedett már meg korábban a légkondi túlzott használatától. A társaság kalkulációja szerint egy kétszobás panellakásban a klíma telepítésének teljes költsége átlagosan 360 ezer, egy családi házban 540 ezer forint. A költségeket tovább emeli a megnövekedő áramfogyasztás. Egy átlagos teljesítményű, 3,5 kilowattos klímaegység használatának, napi 6 óra működéssel és 42 forintos kilowattóra áramárral számolva havonta átlagosan 7-10 ezer forintos költsége van. Egy panel lakás hűtéséhez legalább két klímaegység, egy családi ház hűtéséhez pedig 3-4 légkondicionáló berendezés is szükséges lehet. Így a nyári hónapokban egy panel ingatlan hűtésének költsége akár 20 ezer, egy családi ház hűtésének költsége pedig 40 ezer forint is lehet havonta - közölték.

    Összehasonlításként ismertették, hogy egy hatvan lakásos panelépület szigetelésénél egy 50 négyzetméteres lakásra jutó költség idén tavasszal 587 ezer forint volt. Egy átlagos, 100 négyzetméteres, egyszintes családi ház esetében a szigetelési költség 1,5-1,8 millió forint. Egy szigetelt ház belső hőmérséklete megfelelő árnyékolás mellett átlagosan 5-7 fokkal alacsonyabb, mint egy nem szigetelt házé. Jelentős áramköltség takarítható meg, és csökkenthető a globális felmelegedést okozó szén-dioxid kibocsátás is - hívta fel a figyelmet a társaság.

    A Knauf Insulation valós körülmények között elvégzett épület-energiahatékonysági összehasonlító programjának eredményei szerint emellett egy szigetelt családi ház egy fűtési szezonban 46 százalékkal kevesebb gázt fogyasztott, mint egy ugyanolyan szigeteletlen, így körülbelül 110 ezer forintnyi fűtési célú gázt takarított meg. A szigetelt ház áramfogyasztása a fűtési szezon alatt 10 ezer forinttal csökkent, mivel a kazán és a keringető szivattyú 30 százalékkal kevesebbszer kapcsolt be. A társaság által ismertetett adatok szerint a mintegy 4 milliós magyarországi épületállomány 80 százalékát kitevő családi házaknak csak 23 százaléka, körülbelül 650 ezer épület, a panel társasházaknak 39 százaléka, mintegy 206 ezer lakás, a nem panel társasházaknak pedig 21 százaléka, körülbelül 160 ezer lakás van leszigetelve.

    Forrás: MTI/Knauf

  • Átgondolt, hosszú távú felújítási program kellene

    Alapvetően egyetért az Otthon melege program legutóbbi fejezetével a Mehi: úgy vélik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nagyobb figyelmet fordít az energiahatékonyság növelésére.

    Az irányvonalat jónak tartja Szalai Gabriella, a szervezet programigazgatója, és úgy véli, hogy a várhatóan tavasszal megnyíló, a családi házak energetikai felújítását segítő pályázat jó folytatása egy olyan állami ösztönzőprogramnak, amely egyre hatékonyabban működik. A szakértő a Napi Gazdaságnak elmondta, hogy a hosszú távú sikerekhez fontos lenne az, hogy kampányszerű pályázatok helyett egy átgondolt, legalább két-három éven átívelő, fokozatos program jelenjen meg a szervezésben és a kommunikációban egyaránt.

    A legtöbb családnak ugyanis nem áll rendelkezésére akkora összeg sem, hogy a 40-45 százalékos vissza nem térítendő és a 15 százalékos, kamatmentes visszatérítendő támogatás mellett a fennmaradó pénzt kigazdálkodja egy jelentősebb energetikai felújításhoz. A Mehi szerint az arányokat meg kellene fordítani: 40 százalékos kamatmentes állami támogatást és 15 százalékos önrészt javasolnak. Úgy látják ugyanis, hogy a magyar lakosság nem szívesen vesz fel hitelt, ha csak hosszabb távon megtérülő beruházásról van szó. Ezért a Mehi uniós forrásokkal biztosított állami garanciavállalást szorgalmaz.

    Szalai Gabriella figyelmeztet: szakértő nélkül ne vágjon senki családi ház energetikai felújításába. Nagy összegek úszhatnak el azon, ha feleslegesen vastag, vagy nem megfelelően illesztett szigetelést tesznek fel, illetve fontos, hogy a fűtési rendszereket összehangolják a ház új energetikai tulajdonságaival. Hozzátette: ma szerencsére már nem is szabad kazánt cserélni hivatalos fűtési terv elkészíttetése nélkül. A szakértő úgy gondolja, hogy a pályázatokban kötelezővé kellene tenni az auditot, tehát azt, hogy ellenőrizhető legyen a beruházás által elért megtakarítás.

    A Mehi üdvözli azt is, hogy a minisztérium kommunikációjában megjelent az általuk évek óta hangsúlyozott szempont, miszerint a lakóépületek energetikai felújításának felpörgetése komoly gazdaságélénkítő hatással jár. Ahogyan azt Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár nemrégiben kiemelte: a korszerűsítések támogatása nemcsak a lakók, hanem az építőiparban, épületgépészetben működő kis- és közepes vállalkozások szempontjából is fontos kérdés, hiszen növeli forgalmukat. Jelezte: a felhasznált energia csökkentésével a lakosság energiára fordított kiadása tartósan alacsonnyá válhat, továbbá környezetvédelmi szempontból is jelentős eredményeket érhet el hazánk a program révén.

    Ez utóbbi szempont Szalai Gabriella szerint azért is fontos, mert hazánk összes szén-dioxid-kibocsátásának 38 százalékáért az épületek üzemeltetése felelős. Ez megfelel ugyan az európai uniós átlagnak, mégsem lehetünk elégedettek. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legutóbbi javaslata rávilágít, hogyan lehetne a leghatékonyabban csökkenteni a világ szén-dioxid-kibocsátását. Ennek a mixnek csaknem felét az energiahatékonyság növelése adja, amelynek döntő részét az épületenergetika teszi ki. A megújuló energiaforrások szerepe egyelőre 20 százalék alatti.

    Forrás: Napi Gazdaság

  • 2017 júniusáig minden uniós pályázatot kiírnak

    Kiemelte: míg a 2007-2013-as fejlesztési ciklus teljes keretösszegének mindössze 16 százalékát pályázhatták meg a vállalkozások, most azonban az ország rendelkezésére álló 12 ezer milliárd forint 60 százalékát viszik majd el vállalkozói projektek. A maradék 40 százalékot ugyan az állam használja fel, de ez is a gazdaságfejlesztést szolgálja.

    A helyettes államtitkár elmondta: ha 2013-ban a Miniszterelnökség nem avatkozik be, akkor 600-800 milliárd forint közötti támogatási összeget veszített volna el Magyarország. Annak érdekében, hogy ez ne ismétlődjön meg, valamint reagálva a piaci kihívásokra, döntött úgy a kormány, hogy az uniós forrásokat mielőbb rendelkezésre bocsátják az új ciklusban.

    Forrás: napi.hu

  • Tavasztól pályázhatunk a régi családi házak felújításának támogatására

    A kidolgozás alatt álló családiház-felújítási pályázat keretében az épületek hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét, valamint a villamoshálózat felújítását támogatják, munkát adva ezzel a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak - mondta el sajtótájékoztatóján Szabó Zsolt.

    A felújítási költség 40 százaléka lesz vissza nem térítendő, uniós támogatás, míg az önrész várhatóan 45 százalék lesz. A maradék 15 százalék pedig kamatmentes, visszatérítendő támogatásból származik majd. Ezt a legkisebb hányadot még nem hagyta jóvá az EU - vázolta a finanszírozást az államtitkár.

    A bejelentés kapcsán Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület ügyvezető elnöke elmondta: a hárommillió épület korszerűsítésére vonatkozó kijelentés erős túlzás, mivel az azt jelentené, hogy egy-egy lakásra mindössze 50 ezer forint támogatás jutna. Ennél reálisabb volna 500 ezer vagy egymillió forintos összeggel számolni. Ez azonban összesen 150–300 ezer lakás modernizálását tenné lehetővé az ötéves támogatási ciklus alatt, ami éves szinten 30–60 ezer ingatlan átépítésének segítését jelentené. Ez is számottevő mennyiség, de a hazai 4,4 milliós lakásállomány állapotának javulásához minden évben mintegy 40 ezer új otthonnak kellene megépülnie, és 120 ezernek teljes felújításon átesnie. Alapos rekonstrukcióra pedig aligha elegendő a házanként önerővel együtt feltételezhetően rendelkezésre álló egy-kétmillió forint.

    Maráczi Zsolt szerint a kamatmentes kölcsönök elérhetőségének, illetve összegének növelésével lendületet kaphatna a lakásfelújítási program, az ilyen hitelek ugyanis vonzók a lakosság számára. Emellett az is fontos, hogy a pályázati feltételek minél egyszerűbbek, átláthatóbbak legyenek, és a támogatási összeg évenként egyenletesen legyen kiosztva, hogy mind a pályázók, mind a kivitelezők felkészülhessenek a beruházásokra. Az ügyvezető elnök úgy véli: hibás döntés a kiosztható kereteket csak építési, illetve csak felújítási támogatásokra szétválasztani, mert számos ingatlan esetében a gazdaságos megoldás az úgynevezett felújítást helyettesítő építkezés – vagyis az új épület kialakítása, ha a régit például egy szerkezeti hiba miatt már nem éri meg renoválni.

    Forrás: MTI, Magyar Nemzet

  • Nincs változás: még mindig százéves mélyponton a lakásépítések

    A lakásépítések beindulásához a legfontosabb tényező a politikai akarat, amely akkor mutatkozik meg egyértelműen, ha van egy valós súlyú kormányzati szereplő, akit kijelölnek a lakásügyek (lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések) felelős kezelésére.

    Fontos, hogy a pártoknak is legyen érdemi elképzelésük a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A TLE korábban megkereste mind az öt parlamenti párt frakcióját, közülük a Jobbik, a KDNP, az LMP és az MSZP nevezte meg lakásügyi szakpolitikusát. A Jobbik, az LMP és az MSZP szakpolitikusai el is kezdték a szakmai egyeztetést az otthonteremtés, a lakásépítések, lakásfelújítások, bérlakásépítések témakörében. Szükséges, hogy minden pártnak felelős, a lakásépítéseket, lakásfelújításokat, bérlakásépítést, és az ezt ösztönző támogatási rendszert magában foglaló lakáspolitikája legyen. Nem megkerülhető, hogy a következő 10 évre lakásépítési célszámokat fogalmazzanak meg.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ennek egyik lényeges eleme a lakásépítés.
    Ezért a lakásépítések száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik fontos fokmérője, mutatva a jövő iránti elköteleződését.

    Átfogó, koherens kormányzati lakásprogram azonban továbbra is várat magára.

    A KSH adatai szerint 2015. I. félévben az előző év azonos időszakához képest:
    • az épített lakások száma országosan 6, Budapesten 15%-kal csökkent, a megyei jogú városokban 25%-kal nőtt;
    • a kiadott 5.581 új lakásépítési engedély 39%-kal haladja meg a megelőző év azonos időszakit, Budapesten 88%-kal több lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban;
    • a természetes személyek által épített lakások aránya változatlanul 57, a vállalkozások által építetteké országosan 42, Budapesten 75%;
    • az építés célját tekintve saját használatra a lakások 54, értékesítésre 45%-a épült;
    • az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 55-ről 54%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 41-ről 35%-ra csökkent, viszont több fővárosi beruházás befejeződésének hatására a lakóparkban épült lakások aránya 2-ről 9%-ra nőtt;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 99 m2 volt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban;
    • a kiadott új építési engedélyek alapján 31%-kal több, összesen 3.035 lakóépület építését tervezik, míg a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (2027 darab) 21%-kal csökkent.

    A 2015. évi I. féléves gyorstájékoztató közlemény ITT érhető el. A hozzá tartozó adattáblák megtekinthetők és letölthetők ITT.

    A lakásprogram indokai, hatásai

    A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

    Fontos lenne, hogy a kormánynak legyen érdemi elképzelése a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A témával kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják a http://www.igylakunk.hu/ helyen.

    A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy több mint 400 évig fennmaradjon.

    A KSH által kimutatott „nem lakás célra" használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak" jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

    A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

    Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőlegesen ötször annyi lakás épül, mint Magyarországon.

    Javaslatok

    Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

    1./ Fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra, energiahatékony lakásépítésekre, valamint közösségi energiahatékony bérlakásépítésekre.

    2./ Szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Szükséges lenne továbbá, hogy az MNB a Növekedési Hitelprogram kedvezményes forrásait biztosítsa a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is.

    3./ Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.
    A SZOCPOL bővítésének alternatívája lenne, ha a lakásépítésekkel kapcsolatos áfát a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szintre csökkentené a kormány. Az Ingatlanfejlesztési Kerekasztal komplett tanulmányt állított össze a lehetséges áfacsökkentés pénzügyi-gazdasági hatásaival kapcsolatban.

    4./ A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy továbbra is rendkívül alacsony a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája. A kormányzati munkamegosztásban világosan meg kell határozni, továbbá a szakmai és piaci szereplők számára ismertté is kell tenni a lakáspolitikáért felelős kormányzati szereplőt, javaslatunk szerint kormánybiztost. Kormányzati szinten megalakított Otthonteremtési Tanácsadó Testület alkalmas lehet a kormányzati lakásprogram megalapozására, koordinálására.

    Bővebb elemzésünket a letölthető mellékletben olvashatják.

  • Újabb lakossági energetikai pályázatokat ígérnek

    A lakossági ingatlanok energetikai felújítását és a távfűtési rendszerek korszerűsítését célzó új pályázatok is elérhetőek lesznek hamarosan - közölte Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára az állami hírtévében.

    Az első körben a 60 lakásnál nagyobb társasházak energiakorszerűsítésére írnak ki pályázatot. Ezek nemcsak panelházak, hanem régebben épült, más technológiával készült társasházak számára is elérhetőek lesznek. Jövő tavasszal tervezik a családi házaknak szóló pályázatok kiírását, az elérhető támogatások között lesznek visszatérítendőek és nem visszatérítendőek is.

    Már augusztusban megjelenik a távfűtési rendszerek fejlesztését, egyebek közt geotermikus energia felhasználásával is lehetővé tevő pályázat - mondta Szabó Zsolt.

    Az államtitkár beszélt arról is, hogy a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében több mint 300 milliárd forint áll rendelkezésre csatornázásra és az ivóvízminőség javítására, további mintegy 100 milliárd forint pedig a hulladékkezelő rendszer átalakításának befejezésére. Ezek a pályázatok egyebek közt azt a célt szolgálják, hogy az uniós elvárásoknak megfelelően 2017 végére minden kétezer főnél nagyobb településen legyen vezetékes ivóvíz és csatorna.

    Forrás és további információk: napi.hu

  • EU-s pályázati források magyarul

    A magyar kormány fél évvel ezelőtt hozta létre a budapesti székhelyű, brüsszeli képviselettel is rendelkező Magyar Fejlesztési Központot azzal a céllal, hogy a közvetett támogatások mellett az ún. közvetlen uniós kifizetésű források elnyerésében segítse a magyar pályázókat országhatáron innen és túl.

    A 2014-2020 közötti ciklusban több mint 130 milliárd euró értékű közvetlen forrás nyílik meg évente több mint félezer pályázatban. Az állami szervek, háttérintézmények, civil szervezetek, alapítványok, cégek és önkormányzatok által elnyerhető támogatások főként a kutatás-fejlesztés, az innováció, az oktatás, a közlekedés, a környezetvédelem-klímapolitika és az energetika területein hasznosulhatnak. A pályázatok döntően konzorciálisak, több országból származó résztvevők összefogásával is elnyerhetők.

    A www.palyazatokmagyarul.eu honlapon az év végéig további hatvan-hetven pályázat feldolgozása várható. A közvetlen források területén a tagállamok között egyedülállónak számító internetes platformmal egy időben elindul a www.nyeromagyarok.eu oldal is, amely képekkel illusztrálva mutatja be a már megvalósult, sikeres pályázati történeteket.

    A közvetlen uniós források felhasználásában érvényesülő partnerségi szemlélettel tovább növelhető a Duna régió társadalmi és gazdasági kohéziója. A határon átnyúló projektek az Európában élő teljes magyar nemzeti közösség további fejlődését szolgálhatják.
    A 17 féle uniós szakpolitikai program pályázataiból a hazai köz-, verseny- és civil szféra szereplői egyaránt forráshoz juthatnak.

    Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

  • Tudod hol vannak Magyarország legöregebb lakásai?

    Az elöregedett lakásállományt nem lehet csak felújításokkal kezelni. A gazdaságosan nem korszerűsíthető, van teljesen felújíthatatlan épületek helyett újat kell építeni.

    A lakásépítésekre, tehát, nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy több mint 400 évig fennmaradjon.

    Az hazai újlakás-építés viszont még mindig százéves mélyponton van. A lakásépítési engedélyek száma ugyan növekszik, de ez csak az elmúlt két évhez képest javít a képen, a 2000-es évektől még mindig óriási az elmaradás. A tavaly épített alig több mint 8 ezer új lakás még mindig csak arra elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) több mint 400 évente újuljon meg. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

    lakásepitesek grafikon 1921 2014

    tablazat kek VILAGOSABB 2015 04 01 ver2

    Az Otthontérkép interaktív térképén megnézhetjük az ingatlanok átlagkorát, a 1946 előtt, illetve az 1990 után épült lakóingatlanok arányát – megyei, kistérségi, valamint budapesti kerületi bontásban.

    Lássuk az Otthontérkép elemzését:

    Elöregedett lakások
    A magyarországi lakásállomány elöregedőben van, az átlag lakás közel 50 éve épült.
    Az elmúlt években a kiadott új építési engedélyek száma történelmi mélyponton volt. Az új lakások építésének csökkenő trendje 2014-ben megállni látszott és biztató, hogy 2015 első negyedévében 2014 azonos időszakához mérten további 44%-kal nőtt az új engedélyek száma, de az alacsony bázis miatt ez még nem ok a hurrá optimizmusra.

    Otthonterkep lakas epeng

    Ha országos állapotokat nézzük, a 2011-es népszámlálás adatai szerint a legtöbb ingatlant 1946 előtt valamint az 1970-1980-as évek alatt épült az országban. A több, mint 65 éves ingatlanok, melyek nagyságrendileg a második világháború végéig épültek meg – jellemzően egyébként a világháborút megelőzően – a lakóingatlan állomány 20%-át teszik ki. Az 1970-es – 1980-as évekre tehető lakásépítési boom az úgynevezett gulyáskommunizmus eredménye, ekkor az általános jólét növelése érdekében támogatott lakás- és lakótelep-építések kezdődtek, ami egyébként az ország eladósodásához is hozzájárult.

    A rendszerváltást követő években az újonnan épült ingatlanok száma drasztikusan, a harmadára visszaesett, fordulatot csak a 2000-es évek lakástámogatási rendszere, valamint a devizahitelezés elterjedése és felfutása hozott, annak ismert negatív következményeivel. A válságot követően tovább zsugorodott az új építések száma.

    Otthonterkep lakoing korszerint

    Nagy különbségek az országban

    A legöregebb a lakásállomány: Tolna, Békés és Nógrád megyében. A legidősebb lakásállománya a Bács-Kiskun megyei Bácsalmási kistérségnek van, a lakóingatlanok közel fele a második világháború előtt épült és mindössze 4,5%-a 1990 után. Baranya megye három kistérséget adott a legidősebb lakásállománnyal rendelkező tíz kistérséghez, Békés, Csongrád, Tolna, Vas, Somogy, és Veszprém megye pedig egyet-egyet.

    Otthonterkep legidosebbA legfiatalabb a lakásállomány: Győr-Moson-Sopron megyében, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, na és mindenek előtt Budapest agglomerációjában. A legfiatalabb lakásállományú tíz kistérség közül hat Pest megyébe, méghozzá a budapesti agglomerációban helyezkedik el. A 2000-es évek elején megindult szuburbanizációs folyamat következményeként a budapesti agglomerációban beindult az építőipar és gomba mód szaporodtak az új építésű ingatlanok.

    Otthonterkep budapest ingatlan

    A legfiatalabb lakásállomány a Veresegyházi kistérségé, ahol 1990 után épült az ingatlanok közel fele, de az Érdi és Dunakeszi kistérségben is 35-40% körüli az arány. Az újonnan épült ingatlanok magas arányának köszönhető, hogy a Balaton környéki Siófoki és Hévízi kistérség is az első tízbe került. De Magyarország keleti részéről is jutott a listába két kistérség, a Hajdúszoboszlói és a Nyíregyházai.

    Otthonterkep legfiatalabb

    Budapest az ezeréves város

    Persze nem a lakásállományának kora, ami átlag 52 éves. Budapest igazi kétarcú város, a belvárosában százával állnak a száz évesnél is idősebb épületek, melyek közül a Vörös Sün Ház a jelenleg legidősebb (1260 körül épült), az 1970-80-as évek nyomát a lakótelepeken lehet fellelni, miközben a város egyes részein jelenleg is épülnek az új társasházak.

    Otthonterkep budapest korA legidősebb lakóingatlan-állomány az I., V., VI. és VII. kerületben található, a külső kerületek felé haladva pedig az átlagos kor csökken. A legtöbb új ház a IX. és a XIII. és XIV. kerületben épül, itt a legmagasabb az 1990 után épült ingatlanok aránya.

    Kapcsolat a lakásárakkal

    Természetesen egy új építésű ingatlan négyzetméterára magasabb, mint a lényegesen korosabb hasonló ingatlan négyzetméterára, ezt bizonyítja, hogy az Otthontérkép átlagár térkép adatai és az 1990 után épült ingatlanok aránya között erős az összefüggés. Az alábbi ábra szerint minél több az 1990 után épült ingatlan aránya egy kistérségben, annál magasabb az ingatlanok átlagos négyzetméterára az adott kistérségben.

    Otthonterkep ingatlan negyzetmterForrás: Otthontérkép, Urbanista

  • Szükség van minőségi, energiahatékony lakások építésére

    A GKI felméréséből ugyanakkor az derül ki, hogy kevesebben tervezik egy éven belül a lakásvásárlást, mint negyedévvel ezelőtt, és a lakásfelújítást, -bővítést tervezők száma is csökkent az olcsó hitelek és a CSOK ellenére.

    A tavalyi élénkülés után idén látványosan tovább nőtt az újépítésű lakások kereslete a fővárosban, év végére virtuálisan elfogyhat az azonnal költözhető, eladatlan lakáskészlet - olvasható az OTP Jelzálogbank friss elemzésében. A Budapesti Újlakás Értéktérkép szerint a január-június között eladott 1800 lakásnál legutóbb 2008-ban talált több vevőre. Bár a beruházói aktivitás élénkülésével idén akár 1500 értékesítési céllal épített lakást adhatnak át, a kínálat erőteljesebb bővülése nélkül év végére elméletileg elfogyhat az azonnal költözhető lakáskészlet.

    A lakáspiac legolcsóbb szegmensét jelentő panelpiacról a nagyvárosokban és Budapesten tavaly indult élénkülés mostanra egyértelműen elérte az új építésű lakásokat is. Az OTP Jelzálogbank a fővárosban, az idei év első hat hónapja során 1800 feletti eladást regisztrált a beruházói és értékesítői adatszolgáltatáson alapuló budapesti újlakás értéktérkép elemzésükben.

    A GKI friss felméréséből az derül ki, hogy ezzel együtt kevesebben tervezik egy éven belül a lakásvásárlást, mint negyedévvel ezelőtt. A lakásfelújítást, -bővítést tervezők száma is csökkent – írja a napi.hu.

    További részletek a felmérésekkel kapcsolatban ITT és ITT.

    A TLE négy javaslata hozzájárulna a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítéséhez és a lakásállomány minőségi megújításához:
    - minél több európai uniós forrás felhasználása energetikai lakásfelújításokra, energiahatékony lakásépítésekre, közösségi energiahatékony bérlakásépítésekre;
    - alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetése; illetve a Növekedési Hitelprogram kedvezményes forrásainak biztosítása a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is;
    - a szocpol-támogatást olyan szintre emelése, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát visszajutassa az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. Ennek alternatívájaként a lakásépítésekkel kapcsolatos áfa csökkentése 5%-ra;
    - A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó felelős kormányzati szereplő kijelölése.

  • Csökkenés várható az építőiparban

    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint májusban az építőipar termelése 2,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban, de 3,1%-kal csökkent az előző hónaphoz képest. A megkötött új szerződések volumene 2,7 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához képest, a május végi szerződésállomány volumene pedig 41,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

    Balatoni András, az ING vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy továbbra is kettősség jellemzi az építőipari adatokat, a termelés az előző év azonos időszakához képest még nő, miközben a rendelésállomány már nagyon drasztikusan csökken.

    Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szintén hangsúlyozta, hogy lassul az építőipari termelés bővülésének dinamikája, és a szerződésállomány május végi volumenének 41,3 százalékos elmaradása az egy évvel korábbihoz képest azt jelzi, hogy az év második felében az építőipar teljesítményének mutatói valószínűleg csökkennek majd.

    A szakember szerint mindenképpen szükség lenne arra, hogy az építőipar az év második felében lényegesen nagyobb mértékű szerződéseket kössön. Ebben segítséget jelenthet a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amely jelentős megrendelésekhez juttathatja az építőipart.

    Koji László kiemelte az uniós pályázatok mielőbbi megjelenését is, amelyek szintén építési beruházásokkal járnak, illetve azt, hogy a közmegrendelők - az állam és az önkormányzatok - a rendelkezésre álló uniós forrásokból gyorsított ütemben indítsák az építési célú megrendeléseket.

    Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az adatokat értékelve kiemelte, hogy a 2,3 százalékos májusi többlet a leggyengébb idei adat, és egyértelműen mutatja a lassulást az ágazatban. A statisztikákból az is látszik, hogy az épület-, azon belül a lakásépítések nem indultak be - mutatott rá az MTI-hez eljuttatott kommentárjában az elemző. Németh Dávid is kiemelte, visszafogott teljesítményt jelez előre, hogy összességében a rendelésállomány több mint 40 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól.

    Az elemző szerint az ágazat év eleji növekedésének köszönhetően az év egészében az építőipar 5 százalék körüli növekedést érhet el.

    Az építőipar tevékenységét, bármily meglepő, az utóbbi időben a túlfűtöttség jellemezte - legalábbis így vélekedett a Népszavának nyilatkozó Sztrányák József, a Magyar Ingatlan Tanács elnöke. Úgy látja, számos esetben előfordult, hogy nem azt és nem ott építettek, amire valóban szükség volt. Közismert, hogy a megelőző, uniós gazdasági ciklus során olyan felesleges beruházások is létrejöttek, amelyek látványosak ugyan, mint a települési főterek, de ebben a formában teljesen feleslegesek. A mostani visszaesés egyik oka éppen az, hogy a 2007-2013 uniós ciklus pénzeit már jórészt felhasználták, az újak pedig még nem érkeztek meg. A jövőre nézve kedvező, hogy vélhetően kevesebb presztízsberuházást támogatnak majd az pályázatok kiírói.

    Ugyanakkor - emlékeztetett Sztranyák József -, a lakásépítések nagyot lendíthetnének az iparág teljesítményén, de itt is számos anomáliára bukkanhatunk. Olyan jelentős beruházásoknak otthont adó városok, mint amilyen Győr vagy Kecskemét, és az iskolavárosként is számon tartott Gödöllő szívesen helyt adna lakásépítkezéseknek, de a Magyar Ingatlan Tanács elnökének tapasztalatai szerint ez fennakad a bankok hitelezési hajlandóságán. A kereskedelmi bankok nem nyújtanak kölcsönt a lakásokat építeni szándékozó vállalkozóknak, vagy ha néha-néha igen, akkor ezt olyan feltételekkel teszik, hogy a vállalkozó eláll építési szándékától.

    Sokat lendíthetne a lakásépítkezéseken az is - hiszen a folyamatosan elöregedő állományt is legalább évi egy százalékkal pótolni kellene -, hogy ha a települések nagyobb mértékben számolhatnának a bérlakás-építkezésekkel. Ebben a vállalkozók is partnerek lennének, hitelt is hajlandók lennének ilyen célból felvenni, ha kapnának. A települések emellett ingyenes telekjuttatással is támogathatnák a bérlakások számának szaporodását. Sztranyák arról is említést tett, hogy javítana a helyzeten az ilyen építkezések áfakedvezményt kaphatnának, mint ahogy azt korábban a szakmai szervezetek javasolták, viszont a kormányzati ellenállás miatt ennek most kicsi a realitása.

    Forrás: MTI, Népszava

  • Bővülhet a CSOK keretösszege és hozzáférhetősége

    A július elsején indult új szocpol félszázezer érdeklődőt vonzott eddig, ami nem pusztán beváltotta, de felül is múlta az intézkedés sikeréhez fűzött reményeket. A családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) iránt a legnagyobb érdeklődés vidéken tapasztalható.

    A CSOK igénylésének feltételeiről ITT tájékozódhat.

  • A kormány nem csökkenti a lakásáfát

    A levél szerint az áfakulcs csökkentése a tapasztalatok szerint nem mindig hatékony eszköz, mivel nem feltétlenül jár arányos árcsökkenéssel. További probléma, hogy az áfacsökkentés nem elég célzott, mert nemcsak a gyermeket nevelő családoknál vagy a családalapítást és gyermekvállalást tervező fiataloknál jelentkezik, hanem a befektetési célú vevőknél is.

    A kormány „az otthonteremtés területén az áfakulcs csökkentésénél jóval célzottabb támogatási eszközök alkalmazásában gondolkodik, mert azok a költségvetési források hatékonyabb felhasználását teszik lehetővé".

    Szakmai szervezetek – köztük a TLE is – szorgalmazzák az új lakások építését terhelő 27 %-os áfa csökkentését, hogy a lakásépítés végre kimozdulhasson százéves mélypontjáról. A jelenlegi támogatások nem kompenzálják az építést terhelő 27%-os, európai viszonylatban kiugróan magas áfát. Több uniós tagállam alkalmaz kedvezményes áfát a nem luxus lakások építésével kapcsolatban. (Ld. erről bővebb anyagunkat és az EU-s tagállamok által alkalmazott áfamértékeket.)

    Véleményünk szerint az új építésre a meglévő lakásállomány minőségi kiváltása miatt is nagy szükség van, de az áfacsökkentés az építőipari ágazat valódi növekedési pályára állítását is magával hozná. A lakásépítés multiplikátor hatása pedig a beruházási kedv fellendülésével, és az azzal járó adóbevételekkel kompenzálná az áfacsökkentés hatását. Erről a közelmúltban szakmai fórumot tartott az országgyűlés fogyasztóvédelmi albizottsága is.

    Mivel a kormányzat az áfacsökkentés helyett az építkező családok célzottabb támogatásában gondolkodik, alternatív lehetőség lehetne a Családi Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) megemelése annyival, hogy kompenzálja a magas áfabefizetést a legálisan és energiahatékonyan építkező vagy új lakást vásárló gyermekes családok számára.

    Az új rendelet ugyanakkora összeget ad a használt és az új lakásokra is, tehát nem veszi figyelembe az új lakások építésénél, illetve vásárlásánál azt a költségvetési bevétel többletet, amely az új lakások esetében az államkasszába befolyik. Új lakást építő vagy vásárló családok 27 %-os áfát fizetnek be a költségvetésbe, míg a használt lakás vásárlásakor nem kell áfát fizetni. Az új építések után az áfabevételeken felül további jelentős bevételei vannak a költségvetésnek (SZJA, TAO, járulékok, megtakarítás munkanélküli ellátásokon).

    Egy egygyermekes család 40 nm-es, „B" energetikai minősítésű lakás építése vagy vásárlása után például több mint 3 millió forint áfát fizet, miközben az „új szocpol" (CSOK) csak 500 ezer forint támogatást juttat ennek a családnak (ld. bővebb anyagunkat és táblázatunkat).

  • A kedvezményes áfakulcs ösztönözné a minőségi lakásépítést

     

    A TLE és a mellett szintén meghívott Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület határozott álláspontja szerint az új lakásokat terhelő 27%-os áfa mértékének 5%-ra csökkentése egyértelműen és határozottan kilendítené az új lakások építésének piacát a jelenlegi mélypontról, és mindezt úgy, hogy az építési tevékenységre fehérítő hatást gyakorolna, további költségvetési forrást, bürokrácia- növekedést nem igényelne, és költségvetési egyenlege is pozitív lenne. Ennek következtében pedig az épített lakások száma rövidtávon 20 000 körüli darabszámra emelkedne évente.

    Az alacsonyabb áfamérték hozzájárulna az építési ágazat kifehérítéséhez. Amennyiben készül számla, sokkal inkább lennének írásbeli szerződésekkel lefedett teljesítések, ez segítené az építkezőket a garanciális igények érvényesítésében és közvetve hozzájárulna a számonkérhetőséghez és az építési minőség növeléséhez.

    {videoflow}41{/videoflow}

    A TLE korábban megkereste mind az öt parlamenti párt frakcióját, közülük a Jobbik, a KDNP, az LMP és az MSZP nevezte meg lakásügyi szakpolitikusát. A Jobbik, az LMP és az MSZP szakpolitikusai el is kezdték a szakmai egyeztetést az otthonteremtés, a lakásépítések, lakásfelújítások, bérlakásépítések témakörében. Ennek a közös munkának egyik állomása volt a mai albizottsági ülés, a Jobbik által korábban benyújtott határozati javaslat, illetve az LMP részéről ma elhangzott interpelláció a témában.

    Háttér

    Franciaországban 5,5 %, Romániában 5% a nem luxus lakások építésének az áfája. A magyar családok 27% áfát fizetnek ugyanezért.

    A lakásépítés, illetve új építésű lakás vásárlása olyan mértékű kiadást jelent a családoknak, amelyek ellensúlyozásához speciális eszközökre van szükség. A jelenlegi támogatások nem kompenzálják az építést terhelő 27%-os, európai viszonylatban kiugróan magas áfát.

    1. Vizsgálja meg a kormány, hogy az EU-s jogi szabályozások mellett hogyan lehet minél szélesebb körűen bevezetni az 5%-os áfát a lakásépítésekre, lakásfelújításokra, bérlakásépítésekre.

    Több uniós tagállam is alkalmaz kedvezményes áfát a szociálisként besorolt lakásépítésekkel kapcsolatban.

    Európa más országaiban a szociális jelzőt a lakásügyben nem a hazai értelemben használták, Romániában pl. a szociális lakásépítésbe tartozhat egy 120m2-nél nem nagyobb lakás is. A szociális lakás kategóriájával a luxus lakások kizárása a cél. Ebbe a szociális kategóriába tartozik a lakosság széles rétege.

    2. Meg kellene határozni, hogy Magyarországon mi minősüljön szociális lakásépítésnek. Minél tágabban kell meghatározni a szociális lakásépítés kategóriáját, hogy minél több EU-s forrást lehessen ilyen célra felhasználni, és minél szélesebb körben lehessen kedvezményes áfakulcsot alkalmazni. Ne csak a legszegényebb réteg, hanem a bérből-fizetésből élők számára megvalósuló lakásépítés is tartozzon bele ebbe a kategóriába.

    Magyarország jelenleg nem használja ki az ebben rejlő lehetőségeket.

  • Máris módosult a CSOK

    Amennyiben "C" energetikai besorolásnál rosszabb minősítésű családi ház vásárlásához kér valaki családok otthonteremtési kedvezményét (CSOK), igazolnia kell, hogy a hatóság 2013. január 1-jét követően nem írt elő a házra javítási kötelezettséget, annak életveszélyes állapota miatt - egyebek közt ezt tartalmazza a lakástámogatási kormányrendelet 2015.07.01-jétől hatályos módosítása, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
    A bemutatandó hatósági igazolás nem lehet 30 napnál régebbi.

    Egy másik módosítás szerint a CSOK akkor is igényelhető másik lakás vásárlására, ha a család tulajdonában lévő lakás bontását a hatóság elrendelte, illetve engedélyezte.

    A kormány várakozásai szerint a CSOK-ot éves szinten várhatóan mintegy 12 ezer család tudja majd elérni.

    Az érdeklődők a CSOK feltételeivel, igénylésével kapcsolatos kérdéseikkel az Emmi központi ügyfélszolgálati irodájához fordulhatnak, akár személyesen (Budapest, V. Szalay utca 10-14), akár telefonon (06-1-795-31-68), vagy e-mailen (ugyfelszolgalat@emmi.gov.hu), általános információkat pedig a www.csaladitudakozo.kormany.hu oldalon találhatnak.

    A CSOK-ra az idei költségvetésben 4 milliárd, a jövő éviben 9,5 milliárd forintot különítettek el, de a keret "felülről nyitott", így minden - a feltételeknek megfelelő - igénylőnek biztosítják a vissza nem térítendő állami támogatást.

    Forrás: MTI

  • Holnap indul az „új szocpol” (CSOK)

    Az új rendelet ugyanakkora összeget ad a használt és az új lakásokra is, tehát nem veszi figyelembe az új lakások építésénél, illetve vásárlásánál azt a költségvetési bevétel többletet, amely az új lakások esetében az államkasszába befolyik. Új lakást építő vagy vásárló családok 27 %-os áfát fizetnek be a költségvetésbe, míg a használt lakás vásárlásakor nem kell áfát fizetni. Az új építések után az áfabevételeken felül további jelentős bevételei vannak a költségvetésnek (SZJA, TAO, járulékok, megtakarítás munkanélküli ellátásokon).

    Egy egygyermekes család 40 nm-es, „B" energetikai minősítésű lakás építése vagy vásárlása után például több mint 3 millió forint áfát fizet, miközben az „új szocpol" (CSOK) csak 500 ezer forint támogatást juttat ennek a családnak. A részletes összehasonlítást ld. a letölthető Mellékletben.

    Véleményünk szerint szükséges lenne, hogy a Kormány a Lakásépítési támogatást olyan szintre emelje, hogy az energiahatékony, legális lakásépítések áfatartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A 2015. július 1-jétől igényelhető Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

    Mivel a SZOCPOL/CSOK igényelhető összege a lakás energetikai besorolásától is függ, ezért az építési költségeket e kategóriák szerint számoltuk.

    energetikai-besorolas236x200

    A skála a legkedvezőbb „A+" kategóriától a legkedvezőtlenebb „I" kategóriáig terjed. A „C" kategória a mindenkori energetikai követelményszintnek éppen megfelelő épületet vagy lakást jelenti.

    Alább letölthető melléklet:
    A 2015.07.1-jétől irányadó támogatási összegek (CSOK) és a fizetett áfa összehasonlítása


    A CSOK részleteiről további információ az igylakunk.hu/Lakástámogatások oldalon.

  • Már igényelhető a CSOK a bankoknál

    A kormány úgy látja, hogy a lakáshelyzet komoly akadálya lehet a gyermekvállalásnak, ezért döntött úgy, hogy kibővíti a korábbi "szocpol" rendszert - hangsúlyozta Novák Katalin, az EMMI államtitkára az M1 műsorában.

    Korábban csak kettő vagy annál több gyereket nevelő családok vehették igénybe a támogatást kizárólag új ingatlan vásárlására, július 1-jétől azonban már használt ingatlant vásárlására is felhasználható az összeg, amelyet gyermektelen párok is kérhetnek, amennyiben négy éven belül egy vagy nyolc éven belül két gyermeket vállalnak - emelte ki a változások közül az államtitkár.

    Az igénybe vehető összeg 500 ezertől 3 millió 250 ezer forintig terjed. Ez vissza nem térítendő támogatás, de vannak határok, hiszen nem luxuslakások vásárlására adják ezt az összeget - mondta.

    A CSOK-ról részletes információ honlapunkon a Lakástámogatások menüpontban.

    Forrás: Origo

  • Mire elég 150 milliárd?
  • Tízezer lakás építése 44 ezer új állást jelentene

    – Függetlenül az OTP elemzésétől, látnak–e esélyt arra, hogy fellendülhet az ingatlanpiac?

    – Igen, látunk rá esélyt, hogy a lakásadásvételek megnövekedett száma és szerény árnövekedése – ha kismértékben is – kedvezőbb környezetet teremt a következő időszak lakásépítései számára, de ez természetesen még sok más tényezőtől is függ. Mi a bérlakás-építési modelleket dolgoztunk ki, illetve javaslataink között kiemelten szerepel, hogy az európai uniós forrásokat a lehető legszélesebb körben ki kell használni a bérlakásépítésre, hiszen annak hozadéka számos ponton egybevág az uniós célokkal: energiahatékonyság, munkahelyteremtés, településfejlesztés és munkaerő-mobilitás. Szeretnénk egy asztalhoz ültetni a parlamenti pártok lakásügyi szakpolitikusait további egyeztetések céljából.

    – Miről tárgyalnának?

    – Két évvel ezelőtt az elmúlt száz év legalacsonyabb szintjére esett vissza a magyarországi lakásépítések száma. Tavaly alig épült ennél több lakás. Az idei első negyedévben megint csökkenő tendencia látszott, bár az építési engedélyek növekvő száma jelenthet halvány reménysugarat. Ez azonban az elmúlt évek bázisán még mindig a százéves mélypontot jelenti. Nemzetközi összehasonlításban a bérlakásépítések aránya is drámai: 2013-ban mindössze 158, tavaly 293 bérlakás épült, és az idén sem várható sokkal több. Mindennek legfőbb oka az állami szerepvállalás hiánya, a lakáshitelek vonzerővesztése. Nincs lakáskoncepció, nincsenek lakásépítési célszámok, nincs bérlakásprogram. Ezekről a témákról mindenképpen szeretnénk egyeztetni a szakpolitikusokkal.

    – Ha lenne lakásépítési program, az miben segítene?

    - A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú program szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. Tízezer lakás felépítése hozzávetőleg negyvennégyezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi harmincezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint százhúszezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti. A lakásépítések, lakásfelújítások száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik alapvető fokmérője kell, hogy legyen, mutatva a jövő iránti elköteleződését. Egy lakás építésének a támogatása nemcsak az építkező családra vonatkozhat, hanem az összes későbbi tulajdonosra, bérlőre, hozzátartozókra.

    Az interjú és a hozzá tartozó cikk a Magyar Hírlapban olvasható

  • Több európai országhoz hasonlóan kedvezményes áfakulcsot kér a hazai lakáságazat

    1. Vizsgálja meg a kormány, hogy az EU-s jogi szabályozások mellett hogyan lehet minél szélesebb körűen bevezetni az 5%-os áfát a lakásépítésekre, lakásfelújításokra, bérlakásépítésekre.

    Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület mellékelt összeállítása szerint több uniós tagállam alkalmaz 5%-os áfát a szociálisként besorolt lakásépítésekkel kapcsolatban.

    Európa más országaiban a szociális jelzőt a lakásügyben nem a hazai értelemben használták, Romániában pl. a szociális lakásépítésbe tartozhat egy 120m2-nél nem nagyobb lakás is. A szociális lakás kategóriájával a luxus lakások kizárása a cél. Ebbe a szociális kategóriába tartozik a lakosság széles rétege.

    2. Meg kellene határozni, hogy Magyarországon mi minősüljön szociális lakásépítésnek. Minél tágabban kell meghatározni a szociális lakásépítés kategóriáját, hogy minél több EU-s forrást lehessen ilyen célra felhasználni, és minél szélesebb körben lehessen kedvezményes áfakulcsot alkalmazni. Ne csak a legszegényebb réteg, hanem a bérből-fizetésből élők számára megvalósuló lakásépítés is tartozzon bele ebbe a kategóriába.

    Magyarország jelenleg nem használja ki az ebben rejlő lehetőségeket.

    Mi történik, ha a felújításokhoz, lakásépítésekhez kapcsolódó költségek áfája 5 %-ra csökken?
    • visszaszorul a szürke és feketemunka az ágazatban,
    • növekednek az építőipari megrendelések,
    • megerősödnek az építőipari mikro- és kisvállalkozások,
    • növekszik az építőiparban foglalkoztatottak száma,
    • nem vész el a jól képzett szakemberállomány,
    • megemelkedik az építőiparhoz kapcsolódó beruházások száma és
    • fellendül az energiahatékony építések és újjáépítések, felújítások száma,
    • több korszerű, alacsony energiafogyasztású lakás lesz, ezzel
    • javul a lakhatási helyzet,
    • csökken az ország energiafogyasztása,
    • kisebb lesz a háztartások rezsije,
    • javul a levegő minősége, a környezet állapota,
    • multiplikátorként pozitív hatást gyakorol a hazai gazdaság egyéb ágazatainak fellendülésére,
    • s nem utolsó sorban a nemzeti vagyont részét képező és az emberek életminőségét alapvetően befolyásoló lakáshelyzet javul Magyarországon.

    Alább letölthető melléklet:
    Új lakóingatlanok értékesítésére alkalmazandó kedvezményes áfa kulcsok egyes európai uniós országokban (Forrás: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület)

  • Korszerűen újjáépítve

    Mivel a műemléki védettséggel nem rendelkező épület erősen leromlott állapotban volt, ésszerűbb volt lebontani, majd belül teljesen újragondolva, kívül arányait és a korábbi anyaghasználatot megtartva újjáépíteni.

    A földszinti lakás teljes egészében a kertre néz, amelynek végében medence is megbújik. A legfelső, kétszintes, tetőteres lakás teraszáról csodás kilátásban gyönyörködhetnek.

    Budapesten is számos olyan lakóház található, amelyek biztosan nem újíthatók fel gazdaságosan úgy, hogy közben megfeleljenek a mai energetikai elvárásoknak, pláne, a jövőbelieknek, ha hosszú távra gondolkodunk. Ilyen esetekben az újjáépítés a legésszerűbb és egyedüli gazdaságos megoldás.

    És, mint látható, nem kell félni tőle, ha jó ízléssel illesztik a környezetbe a megújult épületet.

    lapa-building-jo-o-tiago-aguiar 02

    lapa-building-jo-o-tiago-aguiar 03

    lapa-building-jo-o-tiago-aguiar 04

    lapa-building-jo-o-tiago-aguiar 05

    Forrás: ArchDaily

  • Mosógépcserével folytatódik az Otthon Melege Program

    Az NFM – a hűtő- és fagyasztógépek, kazánok- és nyílászárók cseréjét célzó, valamint a társasházaknak szóló pályázatok után – most 500 millió forinttal támogatja a mosógépek cseréjét.

    A beruházások megvalósulásával – a készülék cserével – minimum 10 %-os energia vagy 20 kg/év szén-dioxid-megtakarítást szükséges elérni.

    A vissza nem térítendő támogatás mértéke minden esetben a berendezés vételárának 50 százaléka, de maximális értéke A+ kategóriájú gépek esetén 25 ezer forint, A++ kategóriájú gépek esetén 40 ezer forint, A+++ kategóriájú gépek esetén pedig 45 ezer forint háztartási gépenként.

    Az alprogramban rendelkezésre álló bruttó 500 millió forint forrás elosztása régiónként történik. Szükség esetén a tárca fenntartja a jogot a régiók közötti forrás átcsoportosítására.

    A pályázatok a megjelenést követően, a 2015. július 1-je és 2015. szeptember 30-a közötti időszakban, illetve a támogatáshoz rendelkezésre álló forrás kimerüléséig nyújthatók be, kizárólag elektronikus úton, a pályázati portálon keresztül. Ehhez a pályázóknak rendelkezniük kell ügyfélkapus regisztrációval a www.magyarorszag.hu Kormányzati Portálon, továbbá igazolniuk kell, hogy a háztartási nagygép elhelyezésére szolgáló ingatlan a tulajdonukban áll.

    A Pályázati Felhívás, a Pályázati Útmutató és annak mellékletei a mai naptól elérhetőek a www.kormany.hu kormányzati portálon. A pályázatbenyújtó felület 2015 júniusának második felétől válik elérhetővé.

    Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

  • Pályázat és adókedvezmény műemléki házak felújításához

    Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatni kívánja. E célra a Budapest Főváros Önkormányzata a 2015. évi összevont költségvetéséről szóló 9/2015. (III.16.) Főv. Kgy. rendeletében szereplő pénzügyi fedezetből 300 millió Ft-ot „Műemléki Keret 2015" címmel pályázat útján kíván hasznosítani. A keret vissza nem térítendő támogatásként, utófinanszírozással hasznosítható. A támogatás mértéke függ a beérkezett pályázatok számától és azok minőségétől.

    A támogatás célja a Budapest városképét meghatározó épített értékek megmentése, azok felújítása, restaurálásának segítése: az épületek eredeti részeinek felújítása, restaurálása, visszaállítása.

    Pályázati felhívás és egyéb dokumentumok a Fővárosi Önkormányzat oldalán találhatók: budapest.hu/Lapok/2015/palyazati-felhivas-muemleki-keret-2015.aspx

    A Metropolban ma megjelent ide kapcsolódó cikkben olvasható, hogy a tervek szerint a jövőben adókedvezményt adna az állam a műemléki épületek felújításához. Nagy Gábor, a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának vezetője az interjúban elmondta: „Egy műemléki épületnek nemcsak anyagi, hanem az egész közösség számára fontos szellemi értéke is van. Ha elfogadjuk, hogy ezen házak, építmények állapotának megőrzése az ország számára is fontos, akkor a tulajdonosok részéről jogos igény, hogy a felújítás költségét ne csak ők fedezzék".

    A kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint a műemlék fenntartásáról, karbantartásáról annak tulajdonosa, vagyonkezelője köteles gondoskodni, úgy, hogy a műemlékjelleget nem változtathatja meg. Ez nagy terhet ró a tulajdonosokra, hiszen a védettség megnehezíti, gyakran megdrágítja az épületek felújítását és hasznosítását. Igaz, eddig az állam sem támogatta az amúgy a közösség számára is értékes házak felújítását.

    Év végére még kevesebb lehet a nyilvántartott műemlékünk, pedig a jelenleginél is kétszer több épület szerepelhetne a védettségi listán.

    Forrás: Budapest.hu, Metropol

  • A jövő családi házának építése megkezdődött

    Az épülő családi ház a gyakorlatban is példázza, hogyan lehet a Wienerberger e4 épületfilozófiája által összefoglalt, az ideális otthonhoz elengedhetetlenül fontos négy szempontot – energiahatékonyság, élhető lakókörnyezet, egészséges lakóklíma, és elérhető építési költségek – a tervezési és kivitelezési fázisban következetesen.

    A www.e4haz.hu weboldalon építési blogban követhetők a kivitelezés lépései, videókkal, beépítési tanácsokkal és sok-sok egyéb hasznos anyaggal. Napi hírek, újdonságok a www.facebook.com/e4haz Facebook oldalon.

    E4 WRT 2

    E4 WRT 3

    Miért nevezhetjük a most épülő e4 házat a jövő házának?

    • Innovatív ház, amelynek masszív épületburkát a kiemelkedő hőszigetelő képességű Porotherm 44 Klíma Profi tégla jelenti.
    • Közel zéró energiafogyasztású, energetikailag korszerű épület.
    • Az épület megfelel a 2021-től várható épületenergetikai követelményeknek.
    • Megfizethető építési és fenntartási költségek a középpontban.

     

    Az e4 ház építkezésében együttműködő partnerek

    • A ház Wienerberger Porotherm 44 Klíma Profi téglából, a Porotherm áthidalókból és födémekből épül.
    • A Schöck Hungária Kft. adja a hőhídmegszakító elemeket.
    • A zsalutechnikát és alátámasztó állványzatot a Magyar Doka Zsalutechnika Kft. biztosítja.
    • Távvezérlésű Velux tetőtéri ablak kerül beépítésre külső redőnnyel.
    • A tetőszigetelést és a födém hangszigetelését a Knauf Insulation biztosítja.
    • Schiedel kémény biztosítja a kandalló füstelvezetését.
    • A tetőt Tondach tetőcserepekkel és tetőkiegészítő elemekkel építjük.
    • A felületfűtési rendszert, valamint a víz és szennyvízhálózatot a Pipelife Hungária Kft. szállítja.
    • Esztrich betonozásra, hideg burkolat ragasztására, külső- és belső vakolatra a Weber termékeit használjuk.
    • A lábazat, a koszorúk, a padló és a tető hőszigetelését a RAVATHERM Hungary Kft. biztosítja.
    • A házba Stiebel Eltron hőszivattyú és központi hővisszanyerős szellőztető rendszer kerül beépítésre.
    • A Semmelrock Stein+Design Burkolatkő Kft. szavatolja a kerti burkolatok, teraszburkolatok minőségét.
    • Árnyékolástechnikában partnerünk a Hella ÁNR Árnyékolástechnika Kft.

    E4 WRT 4

    {youtube}xCoNE8z73Ww{/youtube}
  • Egyszerűbb lesz EU-s forrásokra pályázni

    Korábban egy GINOP pályázathoz 600 adatmezőt kellett kitölteni, ma már csak mintegy háromszázat, mert a nyilvános adatokat az állami adatbázisok nyerik ki. 2015 végére száz tételre csökkentik egy klasszikus pályázat adatmennyiségét, azok is leginkább a projekt céljára vonatkoznak.

    Csepreghy Nándor elmondta, hogy a kormány minden évben elfogad egy tervet, mely hónapra pontosan megadja, hogy milyen fejlesztési programok jelennek meg, így a vállalkozások kiszámítható módon készülhetnek a pályázatokra.

    Szólt arról, hogy megszüntetik a papír alapú ügyintézést és a pályázókat is elektronikus úton értesítik az ügyükben született döntésekről, valamint a nullás NAV igazolással rendelkező és köztartozásmentes, lezárt üzleti évvel rendelkező vállalkozások biztosítéknyújtási kötelezettségét eltörlik.

    A pályázatok elbírálásában 300 millió forintos beruházási értékig bevezetik az egyszerűsített eljárásrendet, aki a feltételeknek megfelel annak a források rendelkezésre állásáig automatikusan osztják ki a támogatást. Ha a vállalt feltételek bármelyikét nem teljesíti, azonnal vissza is követelik a kifizetett összeget.

    Változik a pályázatok elszámolási logikája is. Amíg egy felhasználónak a támogatás 90 százalékát nem fizették ki, addig nem kell önerőt befizetnie. A felhasznált összegből megvalósult beruházás fedezetet jelenthet egy olyan hitelhez, mely az önrészt finanszírozza.

    A helyettes államtitkár kijelentette: az előző hét évhez képest el kell választani egymástól a technológiai fejlesztést, a vállalkozások versenyképességének növelését és a foglalkoztatási célokat. Ha egy vállalkozás technológiai fejlesztésre kap támogatást, akkor a létszám megtartását várják el a pályázótól.

    Forrás: MTI

  • Halvány reménysugarak, de még mindig százéves mélyponton a lakásépítések

    Pozitív a kiadott építési engedélyek számának jelentős százalékos növekedése, de a lakásépítések száma továbbra is évszázados mélyponton van.

    A lakásépítések beindulásához a legfontosabb tényező a politikai akarat, amely akkor mutatkozik meg egyértelműen, ha van egy valós súlyú kormányzati szereplő, akit kijelölnek a lakásügyek (lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések) felelős kezelésére.

    Fontos lenne, hogy a pártoknak is legyen érdemi elképzelésük a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. Nyílt levélben kerestük meg az összes parlamenti párt frakcióját, és arra kértük őket, hogy jelöljék meg lakásüggyel – lakásfelújításokkal, lakásépítésekkel – foglalkozó szakpolitikusukat. Ad hoc nyilatkozatok nem helyettesítik, hogy minden pártnak felelős, a lakásépítéseket, lakásfelújításokat, bérlakásépítést, és az ezt ösztönző támogatási rendszert magában foglaló lakáspolitikája legyen. Nem megkerülhető, hogy a következő 10 évre lakásépítési célszámokat fogalmazzanak meg.

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly decemberben kijelentette: a kormány célja, hogy 40 ezer lakás épüljön évente Magyarországon (ld. itt). Ez a célszám akkor lesz tartható, ha rendelkezésre állnak a lakásépítést, bérlakásépítést támogató feltételek, eszközök is.
    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ennek egyik lényeges eleme a lakásépítés.
    Ezért a lakásépítések száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik fontos fokmérője, mutatva a jövő iránti elköteleződését. Egészséges ütem lenne, ha a kormányzati ciklus végére elérnénk a 20 ezer lakásépítés/év szintet.

    Átfogó, koherens kormányzati lakásprogram azonban továbbra is várat magára. Szükséges volna a valós egyeztetés a programok előkészítésére. Ennek fóruma lehetne a kormányzati szinten megalakítandó Otthonteremtési Tanácsadó Testület. (részletek itt)

    A KSH adatai szerint 2015. I. negyedévben az előző év azonos időszakához képest:
    • az épített lakások száma országosan 7, Budapesten 2%-kal csökkent;
    • az első három hónapban kiadott 2381 új lakásépítési engedély 44%-kal haladja meg a megelőző év azonos időszakit, Budapesten háromszor annyi lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban;
    • a természetes személyek által épített lakások aránya változatlanul 56, a vállalkozások által építetteké 44%, míg Budapesten az összes lakás 82%-át vállalkozók építették;
    • az építés célját tekintve saját használatra a lakások 54, értékesítésre 45%-a épült;
    • az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 55-ről 54%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 42-ről 25%-ra csökkent, több fővárosi beruházás befejeződésének hatására a lakóparkban épült lakások aránya 2-ről 18%-ra nőtt;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 100 m2 volt, 1 m2-rel több, mint egy évvel korábban;
    • a megszűnt 350 lakás közül 29 volt önkormányzati tulajdonú;
    • a kiadott új építési engedélyek alapján 34%-kal több, összesen 1236 lakóépület építését tervezik, míg a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (867 darab) 24%-kal csökkent.

    Változott a KSH lakásadat gyorstájékoztatója

    A KSH megújította gyorstájékoztató szolgáltatását. Az adattáblák a STADAT-táblagyűjteményből elérhetők, Excel-formátumban is letölthetők, használhatók. A változásokról részletesen tájékozódhat a KSH oldalán.

    A 2015. évi I. negyedéves gyorstájékoztató közlemény ITT érhető el. A hozzá tartozó adattáblák megtekinthetők és letölthetők ITT.

    A lakásprogram indokai, hatásai

    A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

    Fontos lenne, hogy a kormánynak legyen érdemi elképzelése a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A témával kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják a http://www.igylakunk.hu/ helyen.

    A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy több mint 400 évig fennmaradjon.

    A KSH által kimutatott „nem lakás célra" használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak" jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

    A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

    Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőlegesen ötször annyi lakás épül, mint Magyarországon.

    Javaslatok

    Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

    1./ Fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra, energiahatékony lakásépítésekre, valamint közösségi energiahatékony bérlakásépítésekre.

    2./ Szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Szükséges lenne továbbá, hogy az MNB a Növekedési Hitelprogram kedvezményes forrásait biztosítsa a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is.

    3./ Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.
    A SZOCPOL bővítésének alternatívája lenne, ha a lakásépítésekkel kapcsolatos áfát a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szintre csökkentené a kormány. Az Ingatlanfejlesztési Kerekasztal komplett tanulmányt állított össze a lehetséges áfacsökkentés pénzügyi-gazdasági hatásaival kapcsolatban.

    4./ A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy továbbra is rendkívül alacsony a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája. A kormányzati munkamegosztásban világosan meg kell határozni, továbbá a szakmai és piaci szereplők számára ismertté is kell tenni a lakáspolitikáért felelős kormányzati szereplőt, javaslatunk szerint kormánybiztost. Kormányzati szinten megalakított Otthonteremtési Tanácsadó Testület alkalmas lehet a kormányzati lakásprogram megalapozására, koordinálására.

    Bővebb elemzésünket az alább letölthető mellékletben olvashatják.

    A KSH-adatok alapján készített felmérésünk eredményeit összefoglaló, a magyar lakásállomány állapotát bemutató tablóink a http://www.igylakunk.hu/galeria/tenyek-adatok és a http://www.igylakunk.hu/galeria/magyar-lakohazak-kepekben oldalon találhatók.

  • 2. Munkáltatói lakáscélú támogatások (Frissítve: 2018.09.03.)
  • Lakástámogatások
  • A társasházak energetikai korszerűsítésére április végétől lehet pályázni

    A pályázatban 5-60 lakásos épületek tulajdonosi közösségei igényelhetnek támogatást, pályázni a forráskeret kimerüléséig lehet majd.

    Magyarországi magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlanok 70 százaléka, nagyjából 3 millió ingatlan energetikailag veszteséges. Az energiahatékonysági fejlesztésekhez minden eddiginél több forrás áll rendelkezésre a 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszakban – mondta el Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár.

    A rendelkezésre álló 120 milliárd forintos keretösszeg - ami az 50 százalékos saját erővel vagy hitel jellegű forrással kiegészülve 240 milliárd forint - lehetővé teszi a magyarországi lakásállomány nagy részének energetikai megújulását. A napelemek esetében akár évi 80 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre.

    A tárca számításai szerint lakásonként nagyjából 1,5-2 millió forint felújítási keretösszeggel lehet számolni, a saját erővel együtt.

    A Reneo nemzetközi megújuló energia szakkiállításon belül, az Öko City 2015 kiállításon szerdán bemutattak egy 2020-as előírásoknak megfelelő, közel nettó nulla energia-felhasználású épületet. A ház energiaigénye nyomon követhető egy interaktív táblán.

    A kiállításon a látogatók megismerkedhetnek a környezettudatos, energiabarát építkezéssel és a felújítás során alkalmazható technológiákkal.

    A kiállítás központi része a kormányzati tájékoztatósziget, ahol jogszabályokról, energiahatékonyságról, az építési termékek új forgalmazási szabályairól, pályázati lehetőségekről adnak tájékoztatást az NFM, a Miniszterelnökség, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága szakemberei.

    Forrás: MTI

  • Magánlakások felújításához is lesz uniós támogatás

    Közölte, hogy a kormány a következő években 700 ezer lakás felújítását tervezi, ez a munka nagyjából 40 ezer új munkahelyet teremtene az építőiparban. Így az új lakások építése, a középületek építése-felújítása mellett már a támogatott magánlakás-felújítások is hozzájárulhatnak az ágazat további bővüléséhez.

    Az államtitkár hozzátette: a legfrissebb, szerdán megjelent adatok szerint az építőipar teljesítménye 5,1 százalékkal nőtt idén februárban. Az egy évvel ezelőttihez képest, az ágazat bővülése 18 ezer új munkahelyet hozott létre. A kormány célja, hogy elősegítse az építőipar további bővülését és új munkahelyek létrejöttét - mondta és reményét fejezte ki, hogy a kiállítás hozzájárul a magyar építőipar versenyképességének erősítéséhez.

    A megnyitót követően átadták a Construma-díjakat, amit a Bramac Kft., az Ívcsarnok Építő és Kereskedelmi Kft., a Magyar Kéménygyártó Kft., a Mapei Kft., és a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. képviselője vehetett át. A kiállítás részletes programja a www.construma.hu oldalon olvasható.

    A régió legnagyobb, összesen hat kiállításból álló otthonteremtési és építőipari rendezvénye szerdától vasárnapig több mint 18 ezer négyzetméteren várja a látogatókat.

    Forrás: NGM, MTI

  • Koherens lakáskoncepció és támogatáspolitika nélkül nincs lakásépítés

    A sokféle támogatási forma nehezen átlátható, az igénylés gyakran túl bonyolult. Az idén hatályba lépett módosítások pozitív új feltételeket is hoztak, önerő híján azonban a források még így sem lesznek elérhetők a leginkább rászoruló családok számára. Nem elégségesek a támogatási összegek, a CSOK alapösszege pl. továbbra is alacsony, így a támogatás nem ellensúlyozza az építést terhelő 27%-os, európai viszonylatban kiugróan magas áfát sem. Az egyik legfontosabb kormányzati intézkedés ezért az lenne, ha 5 %-ra csökkentenék az építés áfáját, vagy a támogatást olyan szintre emelnék, hogy az energiahatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát visszajuttassák az új lakást vásárló/építtető gyermekes családoknak.

    A kamattámogatott hitelek választásánál a piaci lakáscélú hitelek kamatszintjének 5,5-7,5 %-ra csökkenése dilemma elé állíthatja az építkezőket, hiszen kamattámogatás csak a 6 %-os vagy a fölötti kamatokra jár: így kérdéses, melyik konstrukciót érdemes választani. A lakásfelújításokhoz, lakásépítésekhez egy kiszámítható, forint alapú, alacsony kamatú, EIB- (Európai Beruházási Bank) vagy MNB- (Magyar Nemzeti Bank) források felhasználásával megvalósítható lakáscélú hitel bevezetése lenne szükséges. Ez talán ismét visszaállítaná a hitelek iránti bizalmat.

    Összességében a ma elérhető támogatási elemek nem alkotnak egységes rendszert. Ennek alapvető oka, hogy nincs mögöttük olyan lakáspolitika, amely rögzíti a fókuszterületeket (bérlakásépítés, lakásfelújítás, lakásépítés), meghatározza ezekre vonatkozóan az egyes időtávokban elérni kívánt célszámokat és a szükséges pénzügyi eszközöket, forrásokat, valamint megteremti a szakmai alapokon nyugvó és hatékony koordinációt a lakásügyi szempontból széttagolt kormányzati struktúrával.

    A lakásépítések beindulásához a legfontosabb tényező a politikai akarat, amely akkor mutatkozik meg egyértelműen, ha van egy valós súlyú politikai szereplő, akit kijelölnek a lakásügyek (lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések) felelős kezelésére. Ez a lépés vezethet el egy hosszú távú, átfogó lakásprogramhoz, valamint az ehhez rendelt hatékony, koherens támogatási rendszerhez.

    Az elérhető lakástámogatásokról összefoglalót és részletes tájékoztatót talál honlapunk Lakástámogatások menüjében.

     

  • Így igényelhetsz most még Szocpolt

    Kérdés:

    Egy kétgyermekes házaspár családi ház építése kapcsán, a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) értelmében mekkora összegű vissza nem térítendő lakásépítési támogatást (a továbbiakban: lakásépítési támogatás) vehet igénybe, ha:

    - A lakás fűthető hasznos alapterülete1 : 100 m²
    - A lakás teljes nettó alapterülete2 : 130 m²
    - Eltartott gyermekek száma3 : 2
    - Energetikai minősítési osztály: „A+" (fokozottan energiatakarékos)
    - Építési költség nettó összege4 : 25.550.000,- Ft

    Válasz:
    A fenti példa alapján az igényelhető támogatás összege: 1.560.000,- Ft5

    Szabályok:

    1. Főbb eljárási szabályok

    1.1. Lakásépítési támogatás az erre az állammal szerződött hitelintézetektől igényelhető (pl.: OTP Bank; UniCredit Bank; Erste Bank, FHB Bank, K&H Bank).

    1.2. A lakásépítési támogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását a használatbavételi engedély kiadása előtt kell kérni a hitelintézettől.

    1.3. A hitelintézet a támogatott személytől a lakásépítési támogatásra való jogosultság elbírálásért a támogatás összegének 1,5%-ának megfelelő, de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet.

    1.4. A lakásépítési támogatásra való jogosultságot és mértékét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján kell megállapítani.

    1.5. A támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a hitelintézet az igénylővel a lakásépítési támogatás nyújtásáról szerződést köt.

    2. A lakásépítési támogatás igénylésének főbb feltételei:

    2.1. Az igénylő nyilatkozik arról, hogy saját magának, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak lakástulajdona6, állandó lakáshasználati joga nincs, illetve e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingbe vett lakása nincs.
    (Kivételek: az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának:
    - együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba,
    - a tulajdonában lévő lakása lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy
    - a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik).

    2.2. Feltétel, hogy az igénylő és az együtt költöző a bekerülési költség kiegyenlítésére használja fel a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakásnak, illetve tulajdoni hányadnak az eladási árát is, amely a Korm. rendeletben meghatározott (3. § c) pont, ca) – cf) alpontok) tételekkel csökkenthető.

    2.3. Az igénylő a lakásépítési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában:
    - 15 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga - házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél - legalább 180 napja folyamatosan TB jogviszonnyal rendelkezik - ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van -, és
    - nincs köztartozása.

    2.4. Az igénylő:
    - a hitelintézethez benyújtja az energetikai számítást a tervezett lakás várható energetikai minősítési osztályról, amely „B" (követelménynél jobb) vagy annál kedvezőbb energetikai minősítési osztályú7, valamint
    - nyilatkozik arról, hogy a használatbavételi engedély megszerzését követően a lakás hatályos energetikai tanúsítványát a hitelintézetnél bemutatja.

    2.5. Az igénylő nyilatkozik arról, hogy legkésőbb a támogatás utolsó részfolyósításáig a hitelintézet részére bemutatja:
    - a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról, a támogatott személy saját nevére kiállított számlákat,
    - a használatbavételi engedélyt.

    2.6. Az igénylő nyilatkozatban:
    - hozzájárul ahhoz, hogy saját és gyermekei meghatározott adatait (pl.: név, anyja neve; lakcím; adóazonosító jel), valamint a támogatásra vonatkozó információkat ellenőrzés céljából a hitelintézet átadja a Magyar Államkincstár, vagy az állami adóhatóság részére,
    - hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság és a hitelintézet a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a lakásépítési támogatás igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen - a lakásban is - ellenőrizze,
    - tudomásul veszi, hogy a hitelintézet kizárólag olyan számlát fogad el, melynek kibocsátója az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel,
    - vállalja, hogy a lakásépítési támogatással érintett lakás vonatkozásában a használatbavételi engedély megadását követő 10 év lejártáig haszonélvezet alapítására nem kerül sor, és vállalja, hogy a lakásépítési támogatással érintett lakásban életvitelszerűen kíván tartózkodni;
    - kötelezettséget vállal arra, hogy az utolsó részfolyósítást követően legalább az elidegenítési tilalom megszűnéséig terjedően a lakásban lakóhelyet létesít, és az utolsó részfolyósítást követő egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, mely igazolja, hogy a támogatással épített ingatlan mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttköltözésére tekintettel a lakásépítési támogatás folyósítása történt.

    3. Pénzügyi lebonyolítás

    3.1. A lakásépítési támogatás összegét új lakás építése esetében:
    - készültségi fokkal arányosan,
    - utólagosan és
    - a lakásépítési támogatás utolsó részletét a használatbavételi engedély kiadását követően
    kell folyósítani.

    3.2. A hitelintézet a lakásépítési támogatás készültségi fokkal arányos folyósítását megelőzően a helyszínen ellenőrzi a készültségi fok feltételeinek teljesítését.

    3.3. A támogatás igénybevételével épített lakásra az építkezés idejére és a használatbavételi engedély megadását követő 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.

    4. OTP Bank Nyrt.-től telefonon kapott tájékoztatás

    4.1. A vonatkozó kivitelezési szerződésnek a lakásépítési támogatásra vonatkozóan rendelkezéseket nem kell tartalmaznia, de a szerződést be kell nyújtani a hitelintézet részére.

    4.2. Utólagos, készültségi fokkal arányos folyósítással kapcsolatos információk:

    - 1. részlet: 40%-os készületségi fok
    (teherhordó szerkezetek, tetőszerkezet, tető héjalása, etc.)

    - 2. részlet: 80%-os készületségi fok
    (külső nyílászárók, közműhálózatok kiépítése, hideg burkolás megkezdése, etc.)
    - 3. és egyben utolsó részlet:
    használatbavételi engedély

    4.3. A hitelintézet szakértővel vizsgálja meg, hogy a felépítendő családi ház bekerülése költsége (építési költsége) piaci értéken mennyi.

    5. 2015.07.01. napjától irányadó szabályok

    5.1. 2015.07.01. napjától módosul az irányadó Korm. rendelet.

    Jelen példa szerinti tényállás vonatkozásában azonban a 2015.07.01-től irányadó szabályok a teljesítendő feltételek vonatkozásában lényeges változást nem hoznak, valamint a támogatás összege (1.560.000,- Ft) sem módosul.

    5.2. A módosuló szabályok közül fentiek ellenére említést érdemel:

    - lakásépítési támogatás új elnevezése: családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK);

    - a korábbi lakáscélok melltt igényelhető használt lakás vásárlására és meglévő lakás bővítésére is;

    - igényelhető 1 meglévő vagy 4, 8éven belül vállalt gyerek után is;
    - gyermeknek minősül a magzat vagy ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően8.

    Lábjegyzetek:
    1.A hasznos alapterület a lakás fűthető alapterületének azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. A számítás során nem lehet figyelembe venni az erkély, a loggia, a terasz, a tornác, a tároló helyiség, a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség alapterületét. A lakás fűthető hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 160 m²-t.
    2.A lakóépület teljes nettó alapterülete a bekerülési költség meghatározásánál mérvadó. A lakóépület teljes nettó alapterületébe, így a bekerülési költségbe a fűthető és a fűtetlen (pl. gépjárműtároló helyiség, az erkély, a loggia, a terasz, tároló) épületrészek alapterülete egyaránt beszámítandó.
    3.gyermek: aki az igénylő eltartottja és
    a) a 16. életévét még nem töltötte be,
    b) a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el, vagy
    c) a 16. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.
    4.A központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe a Magyarország területén 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedéllyel rendelkező új lakás építéséhez, amennyiben építés esetén az általános forgalmi adó nélkül, a lakóépület teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó bekerülési költség vagy vásárlás esetén az általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott, a lakás teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó vételár nem haladja meg a 300 000 Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében a 350 000 Ft-ot.
    5. A lakás fűthető hasznos alapterülete 90,01 – 160 m², 2 eltartott gyermek, „A+"-os energetikai osztály esetén:
    1.300.000,- Ft x 1,2 =1.560.000,- Ft.
    6.A Korm. rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési engedélyben és a használatbavételi engedélyben vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványban meghatározott céltól, vagy a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használt lakás.
    7.Ha a felépült lakás energetikai minősítési osztálya:
    - kedvezőbb a tervezett lakás várható energetikai minősítési osztályról készült energetikai számítás szerinti energetikai minősítési osztálynál, akkor a támogatott személy a megvalósult, energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály szerinti lakásépítési támogatásra jogosult,
    - nem éri el a tervezett lakás várható energetikai minősítési osztályról készült energetikai számítás szerinti energetikai minősítési osztályt, akkor a támogatott személy a megvalósult, energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály szerinti lakásépítési támogatásra jogosult.
    8.A családok otthonteremtési kedvezménye összege - a meglévő - ideértve a terhesség 24. hetét betöltött magzatot és ikermagzatot is −, ide nem értve azon gyermeket, aki után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást már igénybevettek -, három gyermek esetén, amennyiben a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakás hasznos alapterülete 90 m2-t meghaladja, 2.000.000,- Ft. Ehhez az összeghez jön hozzá „A+"-os energiaosztály esetén az 1,2-es szorzó.

    Kapcsolódó, letölthető mellékletek:
    1. sz.: A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII.6.) Korm. rendelet (2015.06.30. napjáig hatályos);
    2. sz.: OTP Bank Nyrt. lakásépítési támogatásra vonatkozó tájékoztatója (a tájékoztató készítésének dátuma 2015.02.01.);
    3. sz.: NGM vonatkozó tájékoztatója (4-12. oldalak; érvényes 2015.01.01. napjától);
    4. sz.: Erste Bank Hungary Zrt. lakásépítés támogatás igénylésére vonatkozó formanyomtatvány.

  • Legyen elérhető a hitelprogram minden lakásépítőnek!

    Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság BME-n működő ifjúsági szervezete által rendezett konferencián beszélt arról, hogy a lakáseladások fellendítésében a növekedési hitelprogram is szerepet vállal majd, mivel a tervek szerint az új lakóparkok építésének finanszírozására is kiterjesztik majd.

    Új lakások építésére is lehetne igényelni finanszírozást a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramján (NHP) belül, ha elfogadják az erre vonatkozó javaslatot – írja a Világgazdaság. A hitelt az elképzelés szerint építőiparban tevékenykedő kis- és középvállalkozások vehetnék fel az NHP-ban meghatározott feltételek mellett, amennyiben továbbértékesítés, vagy bérbeadás céljából építenek jó környezetvédelmi besorolású lakásokat.

    Pulai György, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője közölte: a bővítés a kis- és középvállalkozások számára válik elérhetővé, ha erről döntés születik.

    Megfontolásra javasoljuk, hogy az MNB Növekedési Hitelprogramjának kedvezményes forrásait terjesszék azt ki a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is. Ezzel együtt számíthatnánk a lakásépítések számottevő emelkedésére.

    Ahhoz, hogy az elmúlt 100 év legalacsonyabb lakásépítési számai mellet minden lehetséges eszközre szükség van, hogy növekedésnek induljanak a lakásépítések.

  • Konferencia a lakásépítésekről, a lakásépítésekért - Construma 2015

    Időpont2015.04.17., 13 óra

    Helyszín: Hungexpo, „G" pavilon VIP konferenciaterme

    Előzetes program:

    - Lakossági építkezés Magyarországon - kormányzati célok - Katona András, stratégiai főosztályvezető, Miniszterelnökség

    - Miért társadalmi és gazdasági szükséglet bérlakásokat építeni? A bérlakásépítés lehetséges modelljei - Dr. Maráczi Zsolt, ügyvezető elnök, Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület

    - A közcélú bérházépítés jelentősége és lehetőségei - Dr. Sztranyák József, elnök, Magyar Ingatlantanács

    - Lakóépületek oktatása - Perényi Tamás, építész DLA, tanszékvezető, BME Lakóépülettervezési Tanszék

    - Milyen bérlakások épüljenek? A fenntartható bérlakásépítés építészeti kérdései - Ertsey Attila, építész DLA

     

    A konferencián való részvétel 1 továbbképzési pontot ér. A MÉK bírálati sorszám: 2015/83.

    A konferencián való részvétel INGYENES, regisztrálni az alábbi linken tudnak:

    Kamarai tagok
    http://construma.hu/hu/konferencia-regisztracio-kamara

    Nem kamarai tagok
    http://construma.hu/hu/konferencia-regisztracio-nemkamara

     A kiállítás megtekintésére itt regisztrálhat.

    Az összes programról tájékozódhat a Construma 2015 Programfüzetből.

    Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

    Kapcsolat és információ:
    Magyar Építőművészek Szövetsége
    www.meszorg.hu
    meszorg@t-online.hu 
    http://www.facebook.com/MagyarEpitomuveszekSzovetsege 

    Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület
    www.igylakunk.hu 
    tarsasag@lakasepitesert.hu 
    https://www.facebook.com/igylakunk.hu 

     CONSTRUMA2015 terkep-belépés

  • Új lakóparkok épülhetnek a Növekedési Hitelprogramból

    Jelenleg kétszer annyi lakás van veszélyben a nem törlesztett banki hitelek miatt, mint amennyi egy év alatt gazdát cserél – mondta a Magyar Nemzet szerint Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság BME-n működő ifjúsági szervezete által rendezett konferencián.

    Közölte, hogy a lakáseladások fellendítésében a növekedési hitelprogram is szerepet vállal majd, mivel a tervek szerint az új lakóparkok építésének finanszírozására is kiterjesztik majd.

    A TLE korábbi javaslatában azt is felvetette, hogy szükséges lenne az MNB Növekedési Hitelprogramjának kedvezményes forrásait kiterjeszteni a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is.

    Hírforrás: hvg.hu

  • Júniusra várhatók a GINOP energetikai pályázatai

    Az operatív programok brüsszeli jóváhagyása után kormánynak most el kell fogadnia az éves fejlesztési kereteket, amelyek szabályozzák, hogy milyen pályázati felhívásokat fognak kiírni a szaktárcák ebben az évben - közölte az államtitkár.

    A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) éves fejlesztési keretének meghirdetése megtörtént, a kormányhatározat március 24-én megjelent a Magyar Közlönyben.

    Eszerint az „Épületenergetikai fejlesztések", az „Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva" és a „Helyi hő- és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal" kiírandó pályázatok keretösszege egyenként 6 milliárd forint, és a pályázatok tervezett megjelenése 2015. június.

    Az éves fejlesztési keretekről szóló kormányhatározatok megjelenése után indul a pályázati felhívások készítése - hangsúlyozta Zsigmondné Vitályos Eszter. Az államtitkár kitért arra, hogy a pályázati felhívások megjelentetésének feltétele a monitoring bizottságok felállítása is. A bizottságok elnökeit már kinevezte a miniszterelnök, a testületek megalakítása folyamatban van, és a következő hetekben befejeződik - közölte.

    Az államtitkár kiemelte azt is, hogy Magyarország megkapta 2014-2020-as időszak első átutalt előlegeit, 383 millió eurót utalt már át az Európai Bizottság.

    Forrás: MTI

  • Most a társasházak, nyártól a családi házak pályázhatnak

    A CO2 kvótabevételekből származó, most rendelkezésre álló 10 milliárd forintból körülbelül 22 ezer lakást lehet majd felújítani. Átlagosan ez közel ezer háztömböt jelent – tette hozzá Szabó Zsolt. Az államtitkár szerint most olyan sok forrás áll majd rendelkezésre, hogy 5-6 éven belül elérhető, hogy a házak 40 százalékát energetikailag felújítsák, pályázati pénzekből.

    Az Otthon Melege Program energiahatékonysági pályázatán lakásonként, akár 700-900 ezer forint pénz igényelhető, ez a korszerűsítés összegének nagyjából a fele. Arra a kérdésre, hogy a lakások a felújítás összegének másik felét, a nagyságrendileg újabb 700-900 ezer forintot honnan tudják majd előteremteni, az államtitkár azt mondta, tárgyaltak bankokkal és vannak társasházak, ahol önerővel rendelkeznek a lakóközösségek. Az államtitkár példaként említette a lakástakarékpénztárakat is ahol, már a szerződéskötés után lakásfelújításra hitelt lehet kérni. A minisztérium abban is segít, hogy összeköti a bankokkal a társasházakat a kedvezményes hitelekért - mondta Szabó Zsolt.

    A felújítás után a lakások rezsiköltsége 20-40 százalékkal csökken, az ingatlanok pedig felértékelődnek.

    A mostani pályázatot nem fogják lezárni, hanem amikor elfogy a tízmilliárd forint, akkor a most megnyitott Otthon Melege pályázat után indítják a következő pályázatokat. Idén már az Otthon Melege programom belül nem lesz több pénz a társasházak felújítására, de jövőre már a 60 lakás feletti társasházak is pályázhatnak – tette hozzá a fejlesztés-és klímapolitikáért felelős államtitkár.

    Nyáron az Európai Uniós pályázatok is megjelennek; és lehetőség lesz a családi házak energiahatékonysági korszerűsítésére. A pályázatokon belül nyolcszor annyi pénz lesz elérhető, vagyis 80 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A pályázatok ütemezetten jelennek, több részletben, mert az építőipar nem bírná kapacitással – mondta Szabó Zsolt.

    A pályázatok elbírálásánál a gyorsaság a döntő. de az évek során mindenki hozzájuthat felújítási támogatáshoz, aki igényli. Az első nyertes pályázók szerződéseit augusztusban írják alá, a felújítások már ősszel el is kezdődhetnek.

    Lesz megoldás azon társasházak számra is, amelyek most nem tudják előteremteni az önerőt: az Otthon Melege Program következő állomása, hogy az önerő előteremtéséhez visszatérítendő pénzekre is lehet majd pályázni – mondta el az államtitkár.

    Forrás: Origo

  • Áfacsökkentést fontolgat a kormány

    2012-es bevezetés óta mi fizetjük a világ egyik legmagasabb áfakulcsát. Az EU-ban például sehol nincs ilyen magas áfakulcs. Ez az építőipari ágazatot is agyonnyomja. Számítások szerint egy-egy százalékpont elengedése nagyjából 90-100 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést jelent.

    Mi fog történni, ha az építési költségek áfája is 5 százalékra csökken?

    • visszaszorul a szürke és feketemunka az ágazatban,
    • növekednek az építőipari megrendelések,
    • megerősödnek az építőipari mikro- és kisvállalkozások,
    • növekszik az építőiparban foglalkoztatottak száma,
    • nem vész el a jól képzett szakemberállomány,
    • megemelkedik az építőiparhoz kapcsolódó beruházások száma és
    • csökken az importszükséglet,
    • fellendül az energiahatékony építések és újjáépítések, felújítások száma,
    • több korszerű, alacsony energiafogyasztású lakás lesz, ezzel
    • javul a lakhatási helyzet,
    • csökken az ország energiafogyasztása,
    • kisebb lesz a háztartások rezsije,
    • javul a levegő minősége, a környezet állapota,
    • multiplikátorként pozitív hatást gyakorol a hazai gazdaság egyéb ágazatainak fellendülésére.

    2014-ben mindössze 8.358 db új lakás épült a szükséges évi 40.000 helyett. A meglévő lakásállomány minősége is folyamatosan romlik. Az áfa csökkentésével megélénkülnének a lakásépítések, lakásfelújítások.
    Az áfa-csökkentés költségeit az állam bőven visszanyerné a fenti előnyöknek köszönhetően. És az építőipar ismét húzóágazat lehetne.

  • Kertvárosokat Nagy-Britanniának!

    A britek azzal számolnak, hogy a következő 25 végére egymillióval kevesebb lakás lesz a szükségesnél a szigetországban. A Future Spaces Alapítvány szerint azonban 67, egyenként 30.000 embernek otthont adó kertváros oldaná meg a problémát.
    Egy lakhatási kérdésekkel foglalkozó intézet szerint a lakásválságot az táplálja, hogy a baby boom generáció tagjai rengeteg lakást vásárolnak, majd – kihasználva a többségnek megfizethetetlen ingatlanárakat – kiadják olyan fiataloknak, akik nem engedhetik meg maguknak a saját tulajdonú otthont.

    Egy tanulmány szerint a lakáspiac fokozza az egyenlőtlenséget és a hátrányos helyzetűek további leszakadását. A lakástulajdonosok 80 százaléka gyermektelen vagy nyugdíjas (65-74 éves) az Egyesült Királyságban. Legkisebb eséllyel a gyermeküket egyedül nevelő szülők és a nyugdíjkor alatti egyedülállók jutnak saját lakáshoz.

    Forrás: The Times, Independent

  • Padlásból Tetőtér - pályázat

    A pályázatra magyarországi városban, önálló, 1990 előtt épült családi házban, egy vagy több gyermekkel élő családok jelentkezését várják. Célja, hogy a tetőtéri ablakokat gyártó vállalat minta tetőtér-beépítést valósítson meg egy magyar család részvételével.

    Egy családi ház üres padlásterének lakhatóvá tétele sok magyar család számára jelenthet gazdaságosabb és egyszerűbb megoldást a lakótér bővítésére, mint nagyobb ház vásárlása vagy a jelenlegi épület alapterületének növelése. A VELUX Magyarország Kft. most számszerű eredményekkel kívánja bizonyítani, hogy mennyivel éri meg jobban a padlást lakóhellyé változtatni, mint más otthon-bővítési megoldást választani.

    A vállalat ezért is döntött úgy, hogy egy magyar család bevonásával egy családi házbanminta tetőtér-beépítést valósít meg. A projektben részt vevő családot pályázat útján választják ki, amelyre mindazon egy vagy több gyermekkel élő családok jelentkezhetnek, akik magyarországi városban, önálló, 1990 előtt épült családi házban élnek, és megfelelnek a pályázat minden követelményének.

    A pályázatra április 12-ig jelentkezhetnek az érdeklődők. A nyertes családot a zsűri a pályázati dokumentációban elvárt információk és további feltételek alapján választja ki, legkésőbb 2015. április 17-ig. A tetőtér-beépítés megvalósítását a pályázatot kiíró VELUX Magyarország Kft. 5 millió forint felajánlásával támogatja.

    A VELUX Magyarország Kft. a padlástér-hasznosítás tervezését és kivitelezését minden egyes fázisban nyomon követi és dokumentálja. Statikus, építész, energiatanúsító, értékbecslő, kivitelező és lakberendező szakemberek bevonásával kívánja feltérképezni a tetőtér kialakításának teljes folyamatát. A cél, hogy összehasonlíthassák a folyamat időigényét, bonyolultságát vagy épp egyszerűségét, valamint költségigényét egy nagyobb ház vásárlásával vagy a meglévő alapterület bővítésével. A cég így választ kaphat továbbá arra a kérdésre is, hogy mennyivel nő a családi ház értéke, ha a padlástér is lakható. A kivitelezés várhatóan 2015 őszén valósul meg, az eredményeket az elemzések után teszik közzé.

    A pályázat feltételeiről részletes tájékoztatást a www.velux.hu weboldalon kaphatnak az érdeklődők.

  • Nincs népesedéspolitika lakáspolitika nélkül!

    Hatékony népesedéspolitika nem képzelhető el hatékony lakáspolitika nélkül.

    Demográfiai problémákkal küzdő hazánkban 1981-ben bekövetkezett a lakosság számszerű csökkenése. Ez a felismerés a mindenkori kormányok részéről a családtámogatások fontos lépéseit indította el, ezek közül is kiemelten fontos a házasodás és gyermekvállalás nélkülözhetetlen feltételének, a lakhatás biztosításának a támogatása volt. Így életbe lépett a „szociálpolitikai lakástámogatás" – népszerű nevén a SZOCPOL intézménye, mely számtalan fiatal, és gyermekes család lakhatását, családalapítását segítette elő. A támogatás a bekerülési összegnek közel 50 %-át fedezte!

    A válság éveiben az akkori kormány a támogatás megszüntetéséről döntött, szocpol-ról 2009. június 30. után nem beszélhetünk. Ez az intézkedés világosan kimutatható a lakásépítkezések számának drasztikus csökkenésében.

    2012. január 1-től „új-szocpol" néven feléledt a támogatási rendszer, mely azonban arányában jóval kisebb támogatást – 6-10 % – biztosított, sőt megszűnt az első gyermekre adható, valamint a használt-lakás-vásárlásra és a bővítésre igénybe vehető támogatás, a „félszocpol" is. A szükséges magas önerő következtében rendkívül kevés család tudott élni ezzel a lehetőséggel, még a költségvetésben biztosított összeg egy része is fennmaradt.
    2013-ban évszázados mélypontra estek a lakásépítések.

    Több civil szervezet, melyek életközelből ismerték a családok lakhatási problémáit, sürgette a változást és tapasztalataival, javaslataival igyekezett a döntéshozók segítségére állni.
    Végül ez évben megszületett a legújabb koncepció „Családok Otthonteremtési Kedvezménye" – CSOK - néven, mely teljes egészében 2015. július 1-től lép életbe.

    Jelen Közleményünk a CSOK véleményezése, és javaslataink ismertetése.

    Ezt sajnálatos módon csak az elkészült lakástámogatási rendelet megjelenése után tudjuk megtenni, mivel többször, eredménytelenül kértük a lakáspolitikával foglalkozó, azt tapasztalataival, szakértelmével támogatni képes civil szervezetek bevonását az új rendeletek megalkotásának folyamatába, még a közigazgatási egyeztetés előtt. A civil szervezetekkel sem egyeztetés, sem szakmai konzultáció nem történt.

    Pozitivumként értékeljük és örömmel fogadjuk, hogy
    - az első gyermekre is lesz támogatás,
    - gyermeknek számít a 24 hetesnél idősebb magzat,
    - alacsonyabb lett a lakás-alapterület megkívánt minimuma,
    - használt-lakás vásárláshoz, bővítéshez, korszerűsítéshez is van támogatás,
    - amely megegyezik az új lakásra igénybe vehető összeggel.

    Főbb javaslataink:
    1. A kormányzati munkamegosztásban világosan meg kell határozni, továbbá a szakmai és piaci szereplők számára ismertté is kell tenni a lakáspolitikáért felelős kormányzati szereplőt, javaslatunk szerint kormánybiztost. A jelenlegi, széttagolt rendelkezések akadályozzák a kormányzati munkát.

    2. A kormányzati munkát elősegítendő fel kell térképezni a lakáspolitikával foglalkozó, munkájukkal azt támogatni képes szakmai és civil szervezetek körét, amelyek rendszeres vagy eseti szakértői segítséget nyújtanának a felelős minisztériumnak. Az NK és annak a lakáspolitikában különösen érdekelt tagjai, valamint a TLE tevékenyen, konkrét javaslatokkal részt kívánnak venni ebben a munkában. Sikertelenek a kampányjellegű egyeztetések, a szakmai konzultáció állandó, működőképes rendszerének létrejöttét tartjuk kívánatosnak.

    3. A felelős minisztérium készítse el és már a koncepcionális szakaszban bocsássa átfogó szakmai egyeztetésre az új Lakáspolitikai Koncepciót, amely
    a. határozza meg az elérni kívánt lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat az egyes időtávokban,
    b. rögzítse a lakáspolitika fókuszterületeit (bérlakásépítés, lakásfelújítás, lakásépítés),
    c. határozza meg 2020-ig az ehhez szükséges pénzügyi eszközöket és azok forrásait,
    d. teremtse meg a szakmai alapokon nyugvó és hatékony koordinációt a lakásügyi szempontból széttagolt kormányzati struktúrával.

    4. Az egyeztetett koncepció alapján készüljön el a lakáscélú támogatásokról szóló új, egységes, szakmailag magas színvonalú és jól alkalmazható Kormányrendelet, amely felváltja a jelenlegi, széttagolt és nem hatékony szabályozást (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet, 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet, 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet, 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet).

    5. A Kormány emelje a „CSOK"- támogatást olyan szintre, hogy az energiahatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát juttassa vissza az építkező, új lakást vásárló/építő gyermekes családoknak. A jelenlegi „szocpol" és az életbe lépő „CSOK" mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként. Ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer! Ezt bizonyítja a 2012.01.01.-től életbe lépett „új szocpol" eredménytelensége, melyet csak a magasabb jövedelmű családok tudtak igénybe venni. Az alapösszeg – a bekerülési összeg 5 – 10 %-a! – változatlan maradt, holott ez volt az oka az alacsony igénybevételnek!
    A 2015. júliusától igényelhető CSOK ugyan már használt lakás vásárlására és
    lakásbővítésre is felhasználható, és már egy meglevő, illetve két vállalt gyermek után is kérhető, mértéke azonban továbbra sem elegendő ahhoz, hogy a kisjövedelmű, korlátozott hitel-és fizetőképességű gyermekes családok számára segítséget nyújtson a méltó lakhatás megteremtéséhez.

    6. Javasoljuk a nagycsaládos, több generáció együttélésére alkalmas, ún. „generációs lakás-típus" tervezésének és létesítésének elősegítését, támogatását.

    7. Szükségesnek tartjuk a „Fecskeház-program" működését, mely az életpályájuk elején levő fiatalok lakhatását és gyermekvállalását segíti.

    8. Nem szerepel a rendeletben az „akadálymentesítési támogatás" rendezése, melynek
    összege sok év óta azonos, a szükséges költség töredékét sem fedezi.

    9. Fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása az energetikai lakásfelújításokra, energiahatékony lakásépítésekre, valamint közösségi energiahatékony bérlakásépítésekre.

    10. Szükséges a NÉeS alapján kidolgozandó épületenergetikai cselekvési program egyeztetése a Lakáspolitikai Koncepcióval.

    11. Alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáscélú hitel bevezetése szükséges lakásfelújításokhoz, lakásépítésekhez EIB- (Európai Beruházási Bank) vagy MNB- (Magyar Nemzeti Bank) források felhasználásával.

    A javasolt, új Lakáspolitikai Koncepció várható hatásai

    10 000 lakás felépítése 44 000 embernek ad munkát. Amennyiben a hiányzó évi 33 000 lakás felépülne, ez több mint 120 000 új munkahelyet hozna létre.
    Csökkenne a segélyezettek száma, és növekedne a vásárlóerő.
    Reményeink szerint a fiatalok lakhatásának támogatása csökkentené a hazájukat elhagyni szándékozók számát is!

    Ezek az intézkedések érdemben hozzájárulnának a hazai lakásállomány megújításához, felújításához, növelnék a bérlakás-kínálatot, ezzel elősegítve a lakásmobilitást is. Hozzájárulnának az alacsony energiafogyasztású lakásállomány-szám növekedéséhez.

    Felhívjuk a figyelmet, hogy a lakáskörülmények alapvetően meghatározzák az egyén, rajta keresztül az egész társadalom, és kiemelten a jövő nemzedékének életminőségét, jövőképét, testi-lelki állapotát. A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ennek egyik lényeges eleme a lakásépítés, - felújítás és a bérlakásépítés.

    Az alábbi közleményt eljuttattuk a nemzetgazdasági miniszternek, az NGM Otthonteremtési Főosztályának, valamint Novák Katalinnak, az EMMI család- és ifjúságügyért felelős államtitkárának, illetve a sajtónak is.

     

    dr. Benkő Ágota

    Népesedési Kerekasztal 

    dr. Maráczi Zsolt
    Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület

  • Még több idő jut a nyílászárócserére

    A kedvezményezetteknek a támogatott beruházást legkésőbb 2015. július 31-ig kell megvalósítaniuk,
    ezt követően pedig 14 napon belül, de legkésőbb 2015. augusztus 15. napjáig az elszámolást be kell nyújtaniuk a pályázati portálon keresztül.

    A részletes pályázati dokumentáció a kormányzati portálon, a Zöld Beruházási Rendszer és a pályázatkezelő ÉMI Nonprofit Kft. honlapjain érhető el.

    A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2014. szeptember 29-én, az Otthon Melege Program keretében hirdette meg a Homlokzati Nyílászárócsere Alprogramot. A pályázati kiírás 1,1 milliárd forintos keretösszeggel kívánja támogatni a lakások széndioxid-kibocsátáscsökkentést eredményező energiahatékonysági felújítását.

    Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

  • Legyen a lakásépítések száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik fokmérője

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly decemberben kijelentette: a kormány célja, hogy 40 ezer lakás épüljön évente Magyarországon (ld. itt). Ez a célszám akkor lesz tartható, ha rendelkezésre állnak a lakásépítést, bérlakásépítést támogató feltételek, eszközök is.
    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ennek egyik lényeges eleme a lakásépítés.
    Ezért a lakásépítések száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik fontos fokmérője, mutatva a jövő iránti elköteleződését. Egészséges ütem lenne, ha a kormányzati ciklus végére elérnénk a 20 ezer lakásépítés/év szintet.

    Átfogó, koherens kormányzati lakásprogram azonban továbbra is várat magára. Szükséges volna a valós egyeztetés a programok előkészítésére. Ennek fóruma lehetne a kormányzati szinten megalakítandó Otthonteremtési Tanácsadó Testület. (részletek itt)

    Kiírták az Otthon Melege program pályázatait és a társasház-felújítási pályázatot, bemutatták az új szocpol kiterjesztését, azaz a Családi Otthonteremtési Kedvezmények rendszerét, idén januárban bejelentették az otthonteremtési kamattámogatás kedvező változásait – ezektől jelenlegi formájukban érdemi hatás nem várható a lakásépítések emelkedésére.

    2014-ben összesen 8.358 db lakás épült Magyarországon, ami 15 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ezeknek mindössze 4 százaléka (293 db.) bérlakás.

    Ez azonban még mindig csak arra elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) több mint 400 évente újuljon meg – és messze van a kormány által kitűzött 40 ezer db-tól. (A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.)

    2014-ben a kiadott lakásépítési engedélyek száma 9.633 db. volt. Ez 28%-os növekedést jelent a 2013. évi éves adatokhoz képest.

    Közép-Magyarországon és a Dunántúlon nőtt az új lakások száma, a keleti országrészben egyelőre nem következett be fordulat.

    A használatba vett lakások számának 15%-os emelkedése többéves, folyamatos visszaesésnek vetett véget 2014-ben. Az év során felépített lakások száma azonban továbbra is alacsony, a válságot megelőző 2008. évinek alig egyötöde. A 2013. évi adatokkal összevetve idén a kisebb városokban 24, a községekben 21%-kal több lakás épült. A megyei jogú városokban mindössze 3%-os volt az emelkedés, és Budapesten is az átlagos alatt maradt (13%). A dunántúli régiók mindegyikében átlagot meghaladó, Közép-Magyarországon az átlagossal egyező a növekedés üteme, a keleti régiókban pedig általában csökkent a lakásépítés. A kivételt jelentő Észak-Alföldön a fellendülés egyetlen településre korlátozódik: Debrecen 573 új lakásával a teljes régió lakásépítésének több mint felét teszi ki.

    A 2014-ben kiadott 9.633 új lakásépítési engedély 28%-kal több az előző évinél. Minden településtípusban és minden régióban több lakás építését tervezik, mint 2013-ban. Az összes engedély 39%-át Közép-Magyarországon, 27%-át Nyugat-Dunántúlon adták ki. Győr-Moson-Sopron megyében 2122 új lakás építését engedélyezték, többet, mint Budapesten vagy Pest megyében.

    2014-ben az építtetői kör összetétele megváltozott az egy évvel korábbihoz képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 59%-ra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig 40-ről 39%-ra mérséklődött. Budapesten az összes lakás 59%-át építtették vállalkozók. A tárgyidőszakban 180 lakás épült önkormányzati megbízásból.

    Az új lakások építési célok szerinti megoszlását jellemzi, hogy a saját használatra épült lakások aránya nőtt (53-ról 56%-ra), az értékesítésre épült lakásoké (43-ról 41%-ra) csökkent, bérbeadásra 4 százalék épült.

    Az újonnan épült lakóépületek között az új családi házak aránya 57-ről 56%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 39-ről 35%-ra csökkent, a lakóparki lakásoké 1-ről 7%-ra nőtt.

    A vizsgált időszakban 1.724 lakás szűnt meg, ebből 315 önkormányzati tulajdonú volt.

    A kiadott új építési engedélyek alapján 5.132 lakóépület és 5.033 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 15%-os bővülés, a nem lakóépületeknél 6%-os visszaesés.

    A lakásprogram indokai, hatásai

    A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

    Fontos lenne, hogy a kormánynak legyen érdemi elképzelése a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A témával kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják a http://www.igylakunk.hu/ helyen.

    A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy több mint 400 évig fennmaradjon.

    A KSH által kimutatott „nem lakás célra" használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak" jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

    A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

    Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőlegesen ötször annyi lakás épül, mint Magyarországon.

    Javaslatok

    Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

    1./ Fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra, energiahatékony lakásépítésekre, valamint közösségi energiahatékony bérlakásépítésekre.

    2./ Szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Szükséges lenne továbbá, hogy az MNB a Növekedési Hitelprogram kedvezményes forrásait biztosítsa a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is.

    3./ Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.
    A SZOCPOL bővítésének alternatívája lenne, ha a lakásépítésekkel kapcsolatos áfát a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szintre csökkentené a kormány. Az Ingatlanfejlesztési Kerekasztal komplett tanulmányt állított össze a lehetséges áfacsökkentés pénzügyi-gazdasági hatásaival kapcsolatban.

    4./ A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy továbbra is rendkívül alacsony a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája. A kormányzati munkamegosztásban világosan meg kell határozni, továbbá a szakmai és piaci szereplők számára ismertté is kell tenni a lakáspolitikáért felelős kormányzati szereplőt, javaslatunk szerint kormánybiztost. Kormányzati szinten megalakított Otthonteremtési Tanácsadó Testület alkalmas lehet a kormányzati lakásprogram megalapozására, koordinálására.

    Bővebb elemzésünk alább letölthető.

  • Megjelent a társasház-felújítási alprogram pályázati útmutatója

    A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2015. január 7-én jelentette be, hogy az Otthon Melege Program társasház-felújítási alprogramjának elindítását tervezi, egyúttal nyilvánosságra hozta a pályázati feltételekről szóló tájékoztatót.

    Az alprogramra azon gazdasági szervezetek nyújthatnak be pályázatot, amelyek gazdálkodási formájuk szerint társasháznak vagy lakásszövetkezetnek minősülnek. A pályázat keretében a minimum 5, de legfeljebb 60 lakásos, 1946 után épült, 2006. december 31-ig kiadott építési engedéllyel rendelkező, távfűtéssel, házközponti fűtéssel vagy lakásonkénti egyedi fűtéssel rendelkező lakóépületek tulajdonosi közösségei igényelhetnek támogatást.

    Az állami támogatás mértéke – a megvalósítandó fejlesztéstől függően – az energetikai tanúsítvánnyal igazolt minden megtakarított széndioxid egységre 750-950 forint közötti összeg. Az elnyerhető támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 százalékát.

    Az alprogramban rendelkezésre álló bruttó 10 milliárd forint forrás elosztása régiónként történik. Szükség esetén a tárca fenntartja a jogot a régiók közötti forrás átcsoportosítására.

    A pályázatot kizárólag elektronikus úton, a pályázati portálon keresztül, 2015. április 30-tól a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig nyújthatják be a www.magyarorszag.hu Kormányzati Portálon ügyfélkapus regisztrációval rendelkező társasházak, lakásszövetkezetek.

    Az egyszerűsített kivitelezői regisztráció folyamatáról és a pályázati portál elérhetőségéről 2015. március elején nyújt további tájékoztatást a minisztérium.

    A Pályázati Felhívás, a Pályázati Útmutató és annak mellékletei a mai naptól elérhetőek a kormány.hu oldalon.

    Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, origo.hu

  • Szigorodtak a szigetelési szabályok

    2015-től az uniós vagy központi költségvetési forrásból megvalósuló fejlesztésekre érvénybe lépnek az új, úgynevezett költségoptimalizált szintet jelentő épületenergetikai előírások. Ezek mintegy 40%-kal szigorúbb követelményt jelentenek az eddigiekhez képest.

    Változik az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határérték, az úgynevezett „U érték". A szigorodó szabályozás az új építésű vagy felújított épületek hőveszteségét hivatott a korábbiakhoz képest 47% százalékkal csökkenteni a falakon, 32% százalékkal a lapostetőkön és 40% százalékkal a padlókon.

    Az "U érték", azaz a hőátbocsátási tényező azt a hőmennyiséget határozza meg, amely a szerkezet 1 négyzetméteres felületén 1 másodperc alatt akkor áramlik át, amikor a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség 1 fok.
    Minél alacsonyabb az U érték, annál jobb az épület hőszigetelő képessége.

    A Knauf Insulation elemzései szerint egy átlagos magyar épület fűtésére fordított hőmennyiség 20–35%-a a falakon, 15–20%-a a tetőn, 10–25%-a a nyílászárókon át, 10–15%-a pedig a födémen és a padlón keresztül vész el, mert az épületszerkezeti elemek hőátbocsátására vonatkozó szabályozás hazánkban eddig túlságosan megengedő volt.

    A 4,2 milliós magyarországi épületállomány körülbelül 70 százaléka felújításra szorul. Az új rendeletnek köszönhetően tehát minden beruházás az eddigieknél jóval komolyabb energia-megtakarítást eredményez majd, de ez magasabb beruházási költséggel lesz elérhető.

    Az új követelményeknek megfelelően felújított épületek fűtési célú energiafogyasztása így 25-30%-kal kevesebb lesz. Ha felújításról beszélünk, a szigetelésből legalább 5 cm-rel vastagabb kell, mint eddig, ablakokból pedig legalább háromrétegű üvegezéssel ellátottat kell beépíteni.

    A módosított jogszabály homlokzati falak esetében az eddigi 0,45 helyett 0,24-es, azaz 47%-kal szigorúbb; a lapostetők esetében 0,25 helyett 0,17-es, vagyis 32%-kal kisebb, míg a talajon fekvő padlóknál az eddigi 0,5 helyett 0,3 W/m2K, azaz 40%-kal kisebb hőátbocsátási tényező elérését teszi kötelezővé.

    Az épületek energetikai jellemzőit meghatározó rendelet teljes szövege ITT olvasható.

    Ősztől csak energiatakarékos kazán

    2015. szeptember 26. után már csak meghatározott hatásfokot elérő kazánok, vízmelegítők és melegvíz-tároló tartályok hozhatók forgalomba az összes EU-s tagállamban. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a ma általánosan elterjedt gázkazánok helyett már csak a modernebb kondenzációs kazánként építhetők majd be. Ezek drágábbak, ám jóval energiatakarékosabbak, áruk 5-6 év alatt megtérül.
    A változás 2,6 millió háztartást érinthet. Mivel a ma működő kazánok többsége hagyományos és életkoruk 18-22 év között van, lecserélésük várhatóan 25-35%-os hatékonyság-növekedést hozhat.

    Forrás: greenfo.hu, hazforum.hu

  • Márciustól csak az önkormányzat adhat lakásfenntartásra támogatást

    A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-jétől jelentős mértékben átalakul. A kötelezően nyújtandó ellátásokat ettől kezdve a járási hivatalok állapítják meg. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás lesz, amelynek jogosultsági feltételeit, típusait az önkormányzatok határozhatják meg.

    A lakásfenntartási támogatás szabályai kikerülnek a szociális törvényből. Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik 2015. március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakul:
     Ha az ellátásra való jogosultságot 2014. december 31-ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra.  Ha a hatóság 2015. január 1-ét követően dönt a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak 2015. február 28-ig lehet biztosítani.

    Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez.

    A támogatás jelenleg még igényelhető az 1993. évi III. törvény 38-39. §-a, 134/C.§(1)-(2) bekezdése, valamint a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 20-24. §-a alapján. A feltételek ITT olvashatók.

    Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma

  • Márciusban indulnak az új uniós pályázatok

    A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot 2733 milliárd forint összeggel, a Terület- és településfejlesztési Operatív Programot 1231 milliárd forintos, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programot 288 milliárd forintos, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programot 1215 milliárd forintos összeggel, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programot csaknem 1200 milliárd forint támogatási összeggel hagyta jóvá az Európai Bizottság.

    A pályázati felhívások indulásának előfeltétele, hogy monitoring bizottságok alakuljanak: ezeket a szaktárcáknál működő irányító hatóságok állítják fel, elnöküket pedig a miniszterelnök nevezi ki. Ezek a bizottságok tárgyalják meg a felhívásokat, amelyek közül az elsők márciusban jelennek meg a tervek szerint.

    A végrehajtás új szervezeti modellben fog történni, amelynek keretében szigorú feltételeknek kell majd megfelelni a pályázóknak, de a források felhasználása könnyebb lesz.

    Forrás: MTI

  • Magyarország az utolsó a fajlagos lakásépítési rangsorban

    Ausztriában 4,8, Lengyelországban 2,9, Szlovákiában és Németországban 2,5-2,5 lakás épült ezer lakosra vetítve a múlt évben - tette hozzá az alelnök.

    A német építőiparról, ahol tavaly mintegy 5 ezer magyar építőmunkás 55 milliárd forint anyagmentes termelés értéket produkált, Koji László elmondta: ott állítják elő az uniós építőipari termelés egynegyedét, amely közel 300 milliárd eurót tesz ki. Ennek valamivel több mint fele származik a lakásépítésből és -felújításból, mintegy egynegyedét pedig az ipari épületek adják. A maradék csaknem egyenlő arányban oszlik meg az ipari infrastruktúra, a középület-építés, valamint a közcélú infrastruktúra között.

    Uniós átlagban a lakásépítés és -felújítás adja az építőipari teljesítmény 35 százalékát, Magyarországon ez az arány mindössze 7 százalék - ismertette az adatokat Koji László.

    2014 decemberében Varga Mihály namzetgazdasági miniszter épp az ÉVOSZ jubileumi közgyűlésén jelentette be, hogy a kormány célja, hogy újra évi 40 ezer lakás épüljön, s ehhez támogatást is fog nyújtani. Erre nagy szükség lesz, mert bár a tavalyi évre vonatkozó lakásépítési adatokat a jövő hétre ígérte a KSH, annyit biztosan tudni lehet már most is, hogy a 2014-es lakásépítési számok, a bérlakásépítésekről nem is beszélve, jóval alatta maradnak a kormány által - igaz csak 2015-től - kitűzött célszámnak.

    Forrás: MTI, Kormányportál

  • Megnyílik az uniós pénzcsap

    Az uniós tagállamok az operatív programokon keresztül hívhatják le az uniós támogatásokat a közösségi pénzalapokból a 2014 és 2020 közötti időszakra az EU állam- illetve kormányfői által lefektetett hétéves keretköltségvetésből.

    Ebben a periódusban a gazdaságfejlesztési és innovációs OP (GINOP) 8,8 milliárd eurós keretéből 7,73 milliárdot állnak majd az EU különféle alapjai. A terület- és településfejlesztési OP-ből (TOP) 3,97 milliárd euró, a Versenyképes Közép-Magyarország OP-ből (VEKOP) 927 millió euró, az integrált közlekedésfejlesztési és a környezeti és energiahatékonysági programokból (IKOP és KEHOP) összesen 7,7 milliárd euró értékben valósulhatnak meg fejlesztések, amiből 6,5 milliárdot biztosítanak az uniós alapok.

    A GINOP elsősorban a kis- és közepes vállalkozások versenyképességét, munkahelyteremtési lehetőségeit hivatott előmozdítani, fenntartható és minőségi munkahelyek reményében, a gazdaság korszerűsítése révén.
    "Ez az EU legnagyobb gazdaságfejlesztési beruházási programja, amely hozzájárul majd a magyar gazdaság növekedéséhez, javítsa versenyképességét, és lehetővé teszi, hogy több jó munkahely jöjjön létre" - idézi a bizottság kommünikéje Corina Cretu regionális fejlesztési biztost.
    A bizottság becslései szerint a GINOP-nak 300 ezer munkanélküli láthatja hasznát, 450 ezren pedig képzésekkel javíthatják elhelyezkedései esélyeiket. Több mint 20 ezer cég kaphat majd pénzügyi tanácsadást vagy segítséget az infokommunikációs megoldások és elektronikus szolgáltatások alkalmazásához. Brüsszel szerint a programmal 1400 vállalat erőforrás- és energiaköltségei csökkenhetnek, 250 megawatt megújuló energiatermelő kapacitás létesülhet, 3000 kutatói állás jöhet létre, egymillió háztartáshoz juthat el a szélessávú internetezés lehetősége.

    A GINOP finanszírozási megoldásokkal is segíti a megújuló energia előállítását, valamint a lakó- és középületek energiahatékonyságának növelését célzó beruházásokat.

    Az IKOP és a KEHOP Brüsszel szerint javítani fogja a magyar polgárok életminőségét. A KEHOP-ből több mint egymillió embert érintő árvízvédelmi intézkedések valósulhatnak meg, 340 ezer ember vízellátása javulhat, és 800 ezer fő szennyvizének kezelése válhat hatékonyabbá, tovább több mint másfélmillió tonnával csökkenhet az ország széndioxid kibocsátása.
    Az IKOP-on keresztül 240 kilométer autópálya épülhet a határokig uniós támogatással, 280 kilométer vasútvonalat lehet felújítani, biztonságosabbá válhat a dunai hajózás. Ebből a programból a bizottság szerint olyan beruházások is megvalósulnak majd, amelyek vonzó alternatívává teszik a tömegközlekedést, 132 kilométer metró-, villamos- vagy helyi vasútvonal épülhet vagy újulhat meg.
    A TOP a főváros térségén kívüli regionális fejlesztéseket segíti majd 2020-ig. Városi rehabilitációs programokon keresztül javulhat hátrányos területeken élők életminősége, turisztikai beruházások valósulhatnak meg, ami növelheti az idegenforgalmat. Emellett egészségügyi szolgáltatások javítását és bölcsődei helyek létesítését is támogatja az Európai Unió.
    A VEKOP alapvetően a főváros és térsége kiegyensúlyozott fejlődését, a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentését, a kutatási képességek és a kis- és közepes vállalatok versenyképességének, valamint az energiahatékonyság növelését hivatott előmozdítani. Brüsszel az újjáépített városi területeken több mint 100 ezer négyzetméter új zöldfelülettel, a szén-dioxid-kibocsátás 30 ezer tonnás csökkenésével, új vagy felújított bölcsődékkel és óvodákkal számol. A 927 millió eurós programból 464 milliót finanszírozhat az Európai Unió. Ebben a programban azért alacsonyabb a többinél az uniós finanszírozás aránya, mert a közép-magyarországi térség az egyetlen olyan régió az országban, amelyben az egy főre jutó bruttó hazai termék meghaladja az uniós átlagot, ezért ez már nem számít felzárkóztatandó régiónak.

    Forrás: MTI, portfolio.hu

  • Több mint 15 ezren kaphatnak támogatást

    A nyertes pályázók listája – régiós bontásban – a pályázatkezelő ÉMI Nonprofit Kft. holnapján érhető el. A támogatói döntéssel rendelkező pályázók a döntésről szóló értesítő levelet és a támogatói okiratot az ÉMI Nonprofit Kft. pályázói portáljára bejelentkezve, korábban megadott ügyfélkapus e-mail címük használatával tudják letölteni.

    A pályázatokat – a Pályázati Útmutatóban foglaltaknak megfelelően – a pályázatkezelő a benyújtás sorrendjében, folyamatosan dolgozza fel. A benyújtott pályázatok befogadásáról vagy kizárásáról minden esetben értesítést kap a pályázó. A befogadott pályázatokat az értékelői javaslatok alapján rangsorolják, ezután azok régiónkénti csoportosításban kerülnek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz.

    A beérkezett pályázatok teljes körű feldolgozása várhatóan 2015. március végéig lezárul. Mivel a feldolgozással kapcsolatos kommunikáció elektronikus úton történik, a pályázóknak érdemes folyamatosan ellenőrizniük a pályázatban megadott e-mail fiókot.

    A 794,1 millió forintos keretösszegű alprogram célja, hogy a háztartások vissza nem térítendő, állami támogatással, 30–40 ezer forinttal csökkentett vételáron szerezhessenek be új, magas energiahatékonyságú hűtőt vagy fagyasztót.

    Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

  • Prága tölgyese

    A Csehországban működő Arendon Development Company verseny útján választotta ki a bevonandó, a koncepciót kifejlesztő Edward Durell Stone Jr and Associates, valamint az útmutatókat kidolgozó John Thompson & Partners alkotta csapathoz csatlakozó építészeket.

    A megépülő 220 otthont befogadó épületek között lesznek sorházak és ikerházak, apartmanok és villák is. A lakóházakon kívül lesz a központban golf klub, szálloda és gyógyfürdő is.

    oaks prague 1

    oaks prague 2

    Stílusukban modern, de a közeli falusi építészeti hagyományokhoz illeszkedő épületeket terveznek. Különös figyelmet fordítanak a minőségi építésre és a fenntarthatóságra.

    A Prágágtól 20 kilométerre dél-keletre található 140 hektáros területen idén kezdődik az építkezés, s várhatóan 4-5 évig tart majd. A tervek szerint azonban az első lakók már 2016 nyarán beköltözhetnek.

    oaks prague 4

    oaks prague 5

    Forrás: ArchDaily

  • Bérlakásépítési programot, az építőipari mikro- és kiscégek helyzetbe hozásával!

    Üdvözöljük, hogy a kormány nyárra beharangozott intézkedései a használt lakások vásárlásához jelentős segítséget nyújtanak majd a fiatal családoknak. Azonban a fiatalok jelentős része szívesebben költözne először bérlakásba, mivel nem rendelkeznek a lakásvásárláshoz önerővel, vagy nem szeretnék a hitelfelvétel kockázatát vállalni.

    Egyetértünk a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület régóta hangoztatott véleményével; a demográfiai trendek megfordítása, a fiatalok kivándorlásának visszafordítása akkor lehetséges, ha a kormány forrást teremt érdemi bérlakásprogram elindításához!

    A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért civil szervezet vezetői azonban szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a szakszerű termelő munkára és foglalkoztatásra képes építőipari mikro- és kisvállalkozások tömegesen mentek, és mennek tönkre ma is a változatlanul tisztességtelen megrendelői magatartás, vállalkozási körülmények miatt. Így, amennyiben a szakma által kívánt, sürgetett lakásépítési programok, állami bérlakásépítés elindulna, félő, hogy az építőipari kapacitások leépülése miatt nem lenne kikkel megépíteni a projekteket.

    Az építőipari termelés egy éve tartó lassú növekedéséről számol be a KSH adatai alapján a média, azonban ez a kedvező adat csak az európai uniós finanszírozású, állami nagyberuházásokra igaz, a lakásépítés továbbra alacsony szinten stagnál. Az Opten céginformációs szolgálat adatai szerint tavaly Magyarországon 6587 építőipari cég szűnt meg, több, mint bármikor korábban. Az utolsó két negyedévben különösen sok céget törölt a cégbíróság, és várható, hogy 2015 sem lesz diadalmenet az ágazat szempontjából.

    A csődhullám nem hozta meg az ágazat tisztulását, mert jellemzően a tisztességes működésre törekvő, fizikai létszámot foglalkoztató kiscégek kerültek nehéz helyzetbe a vállalkozási körülmények, túlzott hatósági szigor, és az újonnan bevezetett adminisztrációs intézkedések miatt, - pl. az elektronikus építési napló - melyekre az ágazat legkisebb szereplői helyzetükből adódóan sem adminisztrációs kapacitással, sem anyagilag nem készülhettek fel. Egyre több jel mutat arra, hogy idén megtorpan a két éve tartó építőipari növekedés, ami eddig sem ért le a mikro- és kisvállalkozások szintjére.

    Ezért egy ideje már nem csak a fiatalok, de a közép és idősebb generáció, a szakmailag felkészült, tapasztalt vállalkozók, szakemberek is a külföldi munkavállalásban látják a kiutat. A napokban hat régi építőiparos vállalkozó kollégával váltottunk szót a kilátásokról, közülük négy már külföldön dolgozik, kettő pedig most intézi a család kitelepülését. Az érdemi, kormányzati lépések hiánya miatt a szakma balkáni körülmények között kénytelen ma is működni. Az európai uniós finanszírozású, állami, önkormányzati projektek, beruházások jelentős részét továbbra is aktatáskás, bennfentes cégek nyerik el, amelyek alatt hosszú láncolatok alján jellemzően nem a korrekt módon foglalkoztató, szakmailag felkészült, és munkájukra igényes vállalkozások dolgoznak, mivel ezek kintlévőségeik és a tisztességtelen megrendelői magatartás miatt régen tönkrementek, vagy már a bizalom elvesztése miatt nem kívánnak alvállalkozókként dolgozni.

    A megkérdezett építőipari vállalkozók arról számoltak be, hogy ma Magyarországon a kivitelező kiscégek 1600-1800 Ft-os rezsióradíj fölött – ez 9 gombóc fagyi ára! - nem tudnak munkához jutni. Közgazdasági nonszensz, hogy ebből a vállalási árból korrekt céges működést, foglalkoztatást meg lehessen valósítani, miközben például egy férfifodrász negyed órás munkáért 2000 Ft-ot kérhet el, egy autószerelő 4000 Ft óradíj alatt nem nyúl a kocsihoz. A kuncsaft náluk házhoz megy, és azonnal fizet. Ehhez képest egy építőipari cégnek lényegesen nagyobbak a költségei, 5-10 munkást foglalkoztat, gépeket üzemeltet, anyagköltséget finanszíroz, és esetenként 50-100 km-t is utazik a munkáért, amit, aztán ha elvégzett, vagy kifizetnek, vagy nem.

    Egy állami bérlakásprogram egyaránt fontos lenne a demográfiai célok elérése, a gazdasági okokból történő kivándorlás megállítása miatt, de egyben a gazdaságban, munkahelyteremtésben is pozitív folyamatokat indítana be. Jó minőségű munkahelyek létrehozását azonban csak akkor lehet az építőipari mikro- és kisvállalkozóktól remélni, ha kiszámítható, vállalkozásbarát környezetben tudnak működni, ha az ellenőrző és felügyeleti szervezetek nem az érdemi munkát végző vállalkozások fegyelmezését, büntetését, szankcionálását tekintik elsődleges feladatuknak, ha az adóhivatal a kifizetetlen vállalkozások inkasszózása helyett a tisztességtelen megrendelővel szemben jár el és csak a teherbírásuknak megfelelő adminisztrációs terheket tesz a kormány a vállukra. Az irreálisan alacsony vállalási árak ügye továbbra is az egyik legsúlyosabb problémája az ágazatban dolgozó kiscégeknek, tekintettel arra, hogy ezekből fizikai képtelenség a korrekt foglalkoztatás illetve a céges költségek fedezése, és a tisztességes vállalkozások ellehetetlenülését okozza.

    Jó lenne, ha a lakás- és bérlakásépítési piac a kormányzati intézkedések eredményeképpen úgy pörögne föl, hogy annak az érdemi munkát elvégző vállalkozások végre ne vesztesei, de haszonélvezői lehessenek!

    Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért

  • 14 ezer fizetésképtelen család lakását mentette meg az állam

    2014-ben gyorsuló ütemben folytatódtak az ingatlan vásárlások: 2012-ben 600, majd 2013-ban 4 208, 2014-ben már 9 119 lakóingatlant vásárolt meg a NET Zrt., a három év alatt így összesen 13 927 ingatlan adás-vételi tranzakciót bonyolított le. Az Eszközkezelő havonta 1 000 ügyet dolgoz fel, így 2015 év végéig várhatóan teljesül a program 25 000 ingatlan megvásárlására vonatkozó célkitűzése.

    A felajánlások száma a tavalyi év végéig megközelítette a rendelkezésre álló keretet: a már megvásárolt mintegy 14.000 ingatlanon túl további 8 600 ügy van feldolgozás alatt. Ezzel a NET Zrt. mintegy 110 000 ember lakhatását már biztosította, hiszen a végrehajtások a kérelmek befogadásától szünetelnek. Az összesen 24 263 szándéknyilatkozatból - amiket a pénzügyi intézmények a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-nek továbbítottak - 1 700 kérelmet kellett elutasítani, jellemzően amiatt, hogy a jogszabályi feltételeknek nem felelt meg az ingatlan. 2015-ben így még további 2 500 szándéknyilatkozat befogadására van lehetőség.

    A beérkezett szándéknyilatkozatok 6%-a budapesti, 16%-a megyei jogú városban lévő, 40%-a vidéki városi, míg 38%-a egyéb településen található ingatlanra vonatkozott. A megvásárolt ingatlanok átlagos forgalmi értéke a jelzálog-hitelszerződés megkötésekor 7,9 millió forint, a NET Zrt. által fizetett átlagos vételár 3,7 millió forint volt.

    A felajánlott ingatlanok területi megoszlását mutató térkép adataiból látható, hogy továbbra is az ország északkeleti régiójából fogadta be a NET Zrt. a legtöbb szándéknyilatkozatot. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett az összes felajánlás több mint 20%-a. Emellett jelentős a többi keleti megye, valamint Pest megye súlya is. Az ország nyugati felében lévő megyékből eddig néhány száz kérelem érkezett a NET Zrt.-hez.

    Az Otthonvédelmi Akcióterv keretein belül 2011-ben létrehozott NET Zrt. feladata a súlyosan eladósodott és szociálisan rászoruló családok lakhatásának hosszú távú biztosítása. A NET programba kerülő ingatlanokat a NET Zrt. állami forrásból, a Magyar Állam nevében eljárva és a Magyar Állam javára megvásárolja, és azt a korábbi tulajdonos és családja számára határozatlan időre bérbe adja. A határozatlan bérleti szerződésben foglalt jog örökölhető, valamint az ingatlant korábbi tulajdonos bérlői 5 éven belül vissza is vásárolhatják.

    Banki hiteltartozásuk megszűnésével a NET programba bekerült családok túlnyomó többsége a kedvezményes bérleti díj fizetését már tudja teljesíteni. Azok sem kerülnek azonban utcára, akik mégis elérik a fél éven túli bérleti díj, vagy közös költség hátralékot, és a NET Zrt. a határozatlan bérleti szerződésüket jogszabály alapján felmondja, Ezen bérlők számára vezette be a Nemzeti Eszközkezelő 2014-ben a Segítő Szolgálatok intézményét. Ennek keretében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, és a Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársai rendszeres mentori segítséget biztosítanak azoknak a bérlőknek, akik élnek az egy éves határozott idejű bérleti szerződés lehetőségével. Az új szerződés megkötésével a bérlők közjegyző előtt vállalják, hogy a felhalmozott tartozásukat az egy éves időtartam alatt rendezik a bérleti díj fizetése mellett és együttműködnek a kijelölt mentorukkal.

    2015. január 1-től bővült a programra jogosultak köre. A nyugellátásban részesülők közül már nemcsak a saját jogú, hanem az özvegyi és a szülői nyugdíjat kapó hiteladósok is bekerülhetnek a programba.

    Forrás: Portfolio.hu, Napi.hu

  • Sok lakáshitelesnek segíthet a lakáscafetéria

    A munkáltató ötévente legfeljebb ötmillió forintot juttathat adómentesen - a fizetésén kívül - a dolgozójának azért, hogy törlessze forint - vagy deviza alapú lakáshitelét. Ez az összeg azért is jelentős, mert átlagosan 7 millió forint a magyar családok adóssága.

    Az adómentes támogatást új vagy használt lakásvásárlásra, és építésre is fel lehet használni. A juttatás összege nem lehet több a vételár vagy az építési költség harminc százalékánál.

    Az év elején dönthetik el a munkavállalók, hogy milyen cafetéria elemeket választanak. A Szép kártya, az Erzsébet utalvány és a helyi utazási bérlet mellett az érintetteknek érdemes megfontolni a lakáscafetériát megjelölését is. A lakáshitel törlesztése, a lakásvásárlás támogatása adómentes juttatás, amely gyakorlatban azt jelenti, hogy semmilyen közterhet nem kell fizetni utána.

    A forintosításnak köszönhetően majd félmillió jelzáloghiteles 3600 milliárd forint összegű tartozását védte meg a kormány az árfolyamkockázattól. Őket is segíti a lakáscafetéria, amellyel az immáron forintban fennálló tartozásukat tudják adómentesen csökkenteni.

    Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

  • Lázár: áprilistól indulhatnak az új operatív programok pályázatai

    Ezt Lázár János Miniszterelnökséget ve­ze­tő mi­nisz­ter kö­zöl­te ma­gyar új­ság­írók­kal mi­u­tán meg­be­szé­lé­se­ket foly­ta­tott Corina Cretu fej­lesz­tés­po­li­ti­ká­ért fe­le­lős uni­ós biz­tos­sal Brüsszelben.

    A mi­nisz­ter el­mond­ta, hogy a 2014-2020-as pénz­ügyi idő­szak vi­dék­fej­lesz­té­si, ha­lá­sza­ti, va­la­mint a köz­igaz­ga­tás kor­sze­rű­sí­té­sét szol­gá­ló OP ügye ma­radt még nyit­va.

    Forrás: MTI

  • Nem biztatóak az építőipari és lakásépítési kilátások

    2014. novemberben az építőipar termelése kiigazítatlan adatok szerint és munkanaptényezővel kiigazítva egyaránt 8,8 százalékkal magasabb volt a 2013. novemberinél. Az épületek építményfőcsoportban a termelés 6,3 százalékkal csökkent, az egyéb építmények esetében 23,0 százalékkal nőtt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

    Január-novemberben a termelés 16,7 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához mérten. Szezonálisan és munkanappal kiigazítva a novemberi termelés volumene 1,1 százalékkal elmaradt az októberitől.
    Az egyéb építmények építésének jelentős növekedése a korábbi hónapokhoz hasonlóan az ország több területén folyó útépítési, vasút-felújítási munkákkal, valamint közműfejlesztésekkel függött össze.

    Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése (az épületépítési projekt szervezése és az épületek szerkezetépítése) novemberben 13,7 százalékkal elmaradt a 2013. azonos időszakitól. Az egyéb építmények ágazat termelése 25,0, míg az építőipari termelés több mint négytizedét adó speciális szaképítés ágazaté 9,1 százalékkal nőtt a 2013. novemberihez képest.

    A 2014 novemberében kötött új szerződések volumene 42,7 százalékkal kisebb volt a 2013. azonos időszakinál. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 8,5, az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződéseké 53,7 százalékkal maradt el a 2013. novemberitől.

    Az új szerződések elmúlt hónapokban megfigyelt visszaesése következtében az építőipari vállalkozások 2014. november végi szerződésállományának volumene 6,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 13,1, az egyéb építményeké 4,5 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2013. november végén.

    Az építőipari termelés növekedésének további lassulása várható az MTI által megkérdezett szakértők szerint, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy az új szerződések volumene hónapok óta csökken.

    A szakértők egyetértettek abban, hogy novemberben is a nagy infrastrukturális beruházások húzták az építőipart.

    Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése nem okozott nagy meglepetést: az építőipar növekedési üteme fokozatosan lassul. A szakértő úgy véli, hogy az elkövetkező hónapokban, részben a magas bázis miatt, az egyéb építmények termelése is folyamatosan lassulni fog, az építőipar teljesítménye várhatóan 5 százalék körül alakul majd.

    Hozzátette: az állami és uniós pénzekből finanszírozott építőipari beruházások járulhatnak hozzá a szektor növekedéséhez, a lakásépítések húzóerejére azonban még várni kell.

    Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tavaly novemberben kötött új szerződések volumene 42,7 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban.

    Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke szintén kiemelte, hogy az újonnan kötött szerződések volumene hónapok óta csökken.

    Az elnök szerint az épületek építésének ágazatában továbbra sem várható növekedés, azonban az egyéb építmények esetében kedvező lehet, hogy a következő uniós elszámolási időszakban lehetőség van a korábbi uniós támogatások felhasználására.

    Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint az uniós projektek fokozatos kifutásával az építőipari termelés is visszaesik, a lakáspiac pedig csak lassan fog ismét megindulni.

    Az új szerződések és a rendelési állomány egyaránt csökkent az építőiparban, amiből arra következtetett a szakértő, hogy a szektor elérte kibocsátásának a csúcsát és a következő időszakban inkább mérséklődésre lehet számítani.

    Forrás: KSH, MTI

  • Új társasházi energiahatékonysági pályázat

    A 10 milliárd forintos pályázati keret mintegy 20 ezer lakás korszerűsítését célozza meg – közölte a mai kormányszóvivői tájékoztatón Kovács Zoltán kormányszóvivő. A támogatással a kormány célja a hazai energiabiztonság növelése, a lakosság rezsiköltségeinek csökkentése és Magyarország klímapolitikai vállalásainak teljesítése.

    Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára kifejtette: ismeretes, hogy a magyar lakóingatlan-állomány közel 70 százaléka nem megfelelő energetikai állapotú. A kormány tervei között szerepel, hogy ennek a korszerűsítésre szoruló állománynak a nagy része a következő 3-4 évben megújuljon.

    A most megnyíló támogatási forrásra legalább 4 legfeljebb 60 lakásos panel és téglaépítésű társasházak nyújthatnak be pályázatot. A korábbi panelprogramokhoz képest a program tartalmában is bővült: nem csak szigetelésre és nyílászárókra, hanem a fűtési rendszer korszerűsítésére, valamint a melegvízellátás megújuló energiaforrásból való biztosítására is kérhető forrás.

    A 10 milliárd forintból 50 százalékos támogatásintenzitás mellett háztartásonként 350-650 ezer forintos támogatás kapható. Az elnyert összeg utolsó 5 százalékának kifizetésére a nyertes pályázók az energia-megtakarítás ellenőrzése után kerülhet sor. Mint az államtitkár elmondta, mindenképpen el akarják kerülni, hogy nem megfelelő hatékonyságú beruházásokat támogassanak. A cél az, hogy a korszerűsített lakások legalább 2 energetikai kategóriával feljebb lépjenek.

    A pályázati kiírás letölthető innen. A pályázatokat majd online lehet benyújtani 2015. március 9-től. A forrásokat a szakmai szervezetek által megadott panel, illetve téglaépületek egyes régiókban található arányában osztotta fel a minisztérium.

    Eközben a minisztériumban már dolgoznak a következő kiírandó pályázaton, mégpedig a 60 lakásnál nagyobb társasházak energetikai korszerűsítésére.

  • Állami szerepvállalást szorgalmaznak a lakásépítés fellendítésére az ágazati szereplők

    A szakemberek az MTI-nek elmondták, hogy a jelenlegi magyarországi 4,4 millió lakásból félmillió falazata vályog és sár, további félmilliót nem lakás célra használnak, miközben a teljes állomány 70 százaléka is felújításra szorul.

    A szakértők szerint ezeket az adatokat kell a 4,1 millió háztartás számával összevetni. A szakértők egyetértettek abban is, hogy létezik ugyan mennyiségi lakáshiány is, ám az új építés fő célja a lakásállomány minőségének megújítása. Úgy vélték, jó ideig még az optimálisnak tartott, évi 1 százalékos megújítás - évi 43-44 ezer új lakás építése - sem jelentene összességében több lakást, mivel a szinte lakhatatlanokat le kell bontani.

    A továbblépést a munkavállalók bizonytalan jövőképe is nehezíti, hiszen aki belevág egy lakásépítésbe vagy -vásárlásba, nem tudja hogy lesz-e folyamatosan munkája és képes lesz-e fizetni a hitelt - tette hozzá Maráczi Zsolt. Ráadásul a régióban Magyarországon a legmagasabb a lakásokat is terhelő áfa, amit nem kompenzál az állami támogatás sem. Nincs megfizethető 2-3 százalékos teljes hiteldíj mutatójú lakásépítési, -vásárlási hitel sem.

    A TLE már évekkel ezelőtt felvetette a bérlakásépítést mint a fiatalok életkezdésének támogatását, illetve a szociálisan hátrányos családok lakhatásának a megoldását. Maráczi Zsolt kifejtette: évi 5 ezer ilyen lakás építése kedvezően hatna az építőiparra, hiszen ennyi munkával eleve számolhatnának.

    A TLE kidolgozta azt is, hogy uniós támogatással, illetve az EU fejlesztési bankjától felvett alacsony kamatozású hitellel, miként lehet beindítani egy bérlakás programot.

    Erről Borsi László azt mondta, hogy az államnak szerep jutna a lakhatási életpálya modell megrajzolásában is. A fiatalok bérlakásban kezdenék az életüket, ezt váltanák át később saját tulajdonban lévő új-, vagy pedig használt lakásra.

    Elmondták, az állami szerepvállalást leginkább a forráshiányra hivatkozva utasítják el hivatalos fórumokon. Például az évi 5 ezer bérlakáshoz 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás és egy másik, ugyanekkora összegű kedvezményes hitel kellene. A szakemberek azonban hangsúlyozzák, hogy a hitelt a havi és négyzetméterenkénti 1000 forintos lakbérből vissza lehetne fizetni. Az állami támogatást pedig csaknem fedezné az építési költség 30-40 százalékára rúgó adó- és járulék bevétel, amelyhez építés nélkül nem jut hozzá az állam. Mindehhez járul az a társadalmi nyereség, amely a folyamatosan növekvő bérlakásépítéssel jár - vélte Maráczi Zsolt.

    Forrás: MTI, TLE

  • Módosult a dolgozók költözését segítő lakhatási támogatás

    A bérleti díjra és rezsire felhasználható összeg felső határa egységesen havi 100 ezer forintra módosul a korábbi félévente csökkenő összegek helyett. Elegendő már csak 1 hónapos regisztrált álláskeresői előélet az igényléshez, a korábbi három hónap helyett. Az eddigi 2100 támogatott többsége az északkeleti megyékből vállalt munkát, jellemzően Budapesten vagy Győr-Moson-Sopron megyében.

    2014. év végéig 2134 álláskereső vette igénybe a 2012. októberétől elérhető lakhatási támogatást. Az NGM tájékoztatása szerint a legtöbb kérelmet Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben nyújtották be. A munkavégzés helye a fővárosra, valamint Pest és Győr-Moson-Sopron megyékre koncentrálódik az eddigi igénylések alapján.

    Forrás: haszon.hu, napi.hu

  • Összefoglaló a lakásépítéshez igényelhető állami támogatásokról

    Nagyon pozitívnak tartjuk, hogy a minisztérium 2015. január 1-jétől érvényes, aktualizált összefoglalót készített.

    Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy szükséges lenne egy olyan integrált kormányzati honlap készítése is, amelyen az NGM támogatásai mellett az uniós források, valamint az egyéb adó- és illetéktámogatások szabályai is egységesen lennének megjelenítve.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) ezúton is felajánlja szakmai együttműködését egy ilyen honlap elkészítésében.

  • Áfacsökkentés és megfelelő hitelek élénkíthetik az új lakások piacát

    Az idén 105 ezer lakás cserélt gazdát, 2,3 százalékkal, több mint tavaly az Otthon Centrum (OC) ingatlan franchise hálózat becslése szerint. A forgalom 2003-ban 270 ezer adásvétellel tetőzött, az idén legfeljebb 9 ezer új lakás épül, szemben a tavalyi 7293 lakással, ami negatív rekord volt.

    A kormány célja, hogy újra évi 40 ezer lakás épüljön - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) decemberi közgyűlésén. Ehhez támogatást is nyújtanak, jövőre már egy gyermek után is jár 500 ezer forint szocpol támogatás, ami használt lakás vásárlására is igénybe vehető. A használt lakások forgalmának növelésével ugyanis élénkíthető a lakáspiac, ami majd kihat az új lakások építésére is - tette hozzá a miniszter.

    Az új lakások vásárlásához, építéséhez stabil jövedelem és megfizethető hitel szükséges - állítják a szakértők, akik azt javasolják: a hitel kamata ne legyen magasabb 2-3 százaléknál, a felvevője pedig legyen biztos abban, hogy lesz munkahelye - és elegendő jövedelme - a futamidő alatt. A szakértők továbbá vagy a lakásépítés áfájának drasztikus csökkentését vagy a magas áfa állami ellensúlyozását javasolják. Ilyen javaslatot fogalmazott meg a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) és a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) is.

    A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. Az indexek viszonyítási alapja a 2006-2010 között regisztrált átlagos állapot, ehhez képest a lakáspiaci index idén ősszel 115 ponton állt Budapesten és 109 pontot országosan. A tavaszi felméréshez képest az előbbi 4, míg az utóbbi 3 ponttal magasabb.

    Az index értéke megközelíti a válság előtti csúcspontot, de ez nem arra utal, hogy a piaci szereplők egy újabb aranykor bekövetkezését várják, csak a jelenlegi szinthez viszonyított élénkülést jelez.

    Az ingatlanos cégek fellendülést várnak a fővárosi panellakásoknál, és stagnálást a családi házak iránti keresletnél a következő 12 hónapban. A GKI tavaszi felmérésben ezer háztartásból 9 válaszolta azt, hogy biztosan épít vagy vásárol lakást egy éven belül. Októberben ez a szám 6-ra csökkent. A felújításnál-bővítésnél viszont 22-ről 23 százalékra emelkedett az ezt biztosan tervezők aránya.

    A várakozások szerint a használt lakások ára várhatóan 0,7 míg az újaké 1 százalékkal emelkedik a következő 12 hónapban Budapesten. Az országos átlag 1,1 százalék a használt, és 1 százalék az új lakásoknál. A használt lakások árait a 2,2 százalékos Nyugat-magyarországi áremelkedés húzza fel.

    Budapesten a használt téglalakások átlagos ára jelenleg 289 ezer forint négyzetméterenként, a használt paneleseké 180 ezer, míg a családi házaké 218 ezer forint, fajlagosan. Kelet-Magyarországon a fajlagos ár - az előbbi sorrendben - 174 ezer, 128 ezer, illetve 141 ezer forint. Ugyanez Nyugat-Magyarországon: 175 ezer, 142 ezer illetve 129 ezer forint négyzetméterenként. Az idei áremelkedés 2,5 százalékos volt - az OC adatai szerint.

    Közép-Európában a lakások átlagára Magyarországon a legalacsonyabb, a négyzetméterenkénti ár csupán 917 euró, míg a legmagasabb Csehországban, ahol egy négyzetméterért 1186 eurót kell fizetni, a Deloitte Zrt. elemzése alapján.

    Forrás: MTI

  • Nő a hűtő- és fagyasztócserére igényelhető támogatás

    Ennek megfelelően a vissza nem térítendő támogatás mértéke a háztartási nagygép vételárának 50%-a, de maximális értéke A+ kategóriájú gépek esetén 30.000 forint, A++ és A+++ kategóriájú gépek esetén 40.000 forint háztartási nagygépenként.

    A 2014. december 29-ig benyújtott pályázatokkal igényelt támogatások összegét a tárca automatikusan megemeli 5 000 forinttal. Az ezt követően beérkező pályázatok, pedig már a megnövelt támogatási összegben részesülhetnek.

    A részletes pályázati dokumentáció a kormányzati honlapon és az ÉMI Nonprofit Kft. pályázatkezelő szerv honlapján (www.emi.hu) érhető el.

    A háztartásigép-csere program célja, hogy a magyar háztartások vissza nem térítendő, állami támogatással, csökkentett vételáron szerezhessék be új, magas energiahatékonyságú hűtő- vagy fagyasztó-berendezéseiket.

    A hűtő- és fagyasztócsere alprogramra a mai napig közel 18 ezer pályázat érkezett, mintegy 550 millió forintnyi támogatási igénnyel, amely az eredetileg meghatározott keretösszeg több mint 87 százalékát fedi le.

    Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály

  • Korunk kihívása: mai életszínvonalunkat fenntarthatóvá tenni

    200, 40-50 vagy 15 kWh fűtési energiáért szeretnél fizetni? Vagyis laksz úgy, mint most vagy inkább építenél közel nulla energiaigényű, esetleg passzívházat?

    Utóbbi már 300 ezer forint/nm építési költségért is lehetséges. Akár bérházépítésben is. Van, ahol megvalósították – Angyalföldön, 1000 forint/nm/hó bérleti díjért.

    Fenntartható építészet útmutató

    További részletek ITT és az alábbi videóban:

    {videoflow}38{/videoflow}
  • A lakásépítésekkel tarthatja meg lendületét az építőipar

    Az ÉVOSZ az építőipar 2015. évi várakozásairól szóló közleménye ezeket tartja a súlyponti problémáknak, a 2015. év indításánál:

    • a megrendelések hullámzása, az indokolatlan megrendelői fölény, különös tekintettel a közbeszerzések piacán,

    • az alacsony jövedelmezőség mellett a 7 éves recessziót váltó piaci élénkülést követni képes beruházási-szakember pótlási feladatok teljesítése,

    • a működési és projektfinanszírozási pénzügyi eszközök biztosítása.

    Az Európai Unió pénzügyi ciklusának utolsó évében megkötött nagy értékű szerződéseket az építési vállalkozók rövidesen teljesítik, a létesítmények elkészülnek. Melyek a cégek 2015. évi várakozásai? Az építési vállalkozások arra számítanak, hogy a nemzetgazdaság tartósan növekedési fejlődési pályán marad. Természetesen ennek építési-beruházási szempontból nézve is feltételei vannak. Ezek közül ki kell emelni a következőket:

    • Sikerül-e megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a 6-7 éve elhalasztott lakásépítések, lakásfelújítások meginduljanak? Ehhez mindenekelőtt 2,5-3%-os kamatozású, hosszú futamidejű cél-hitelezésére lenne szükség. A jelenleg kapható 7-8% kamatozású lakáscélú hitelek tömegesen nem érik el a lakosság „ingerküszöbét".

    • Lehet-e újabb külföldi befektetőket hazánkba vonzani, akiknek hazai befektetései építési-beruházási megrendeléseket generál? Ehhez mindenekelőtt hosszabb távon kiszámítható kormányzati gazdaságpolitikára, továbbra is állami kötelezettségvállalásokra van szükség.

    • Az uniós források felhasználását jelentő pályázati rendszert mielőbb el kell indítani, melyek elsődlegesen a gazdaságfejlesztést szolgálják.

    Ezek a feltételek teljesíthetők, ezért összességében van realitása a hazai gazdaságot tartósan növekedési pályára állítani és az építőipart lendületben tartani, amit összefogással képviselni kell.
    A 2015. évi állami költségvetésből az olvasható ki, hogy sok tekintetben a közérdekű építési-beruházások előkészítésének éve lesz. Jelentős tervezési-műszaki előkészítési feladatokat fog jelenteni az országos műemlékvédelmi program, a Kastélyprogram, a budai várpalota rekonstrukciójának előkészítése.
    A kivitelezés területén marad a hangsúly az infrastruktúra-építésen, az autópálya-, vasút-, közműberuházáson. Előtérbe kerülhetnek a vízügyi építések, a bölcsődeprogram és a kormány épületenergetikai stratégiájának megvalósítása – írja az ÉVOSZ közleménye.
    A számadatokat, táblázatokat is tartalmazó dokumentum innen letölthető: A magyar epitoipar szamokban es a 2015 evi varakozasok.pdf

    Forrás: epitesimegoldasok.hu

  • Van már EU-s költségvetés, várjuk az OP-k elfogadását

    Deutsch Tamás, az Európai Parlament költségvetési bizottságának tagja szerint az uniós fejlesztéspolitikai támogatások felhasználásáról szóló ún. operatív programok jóváhagyása is december végéig megtörténhet. A képviselő szerint a nyolc legnagyobb tételt jelentő operatív programunkat már benyújtottuk, de a vidékfejlesztési és a halászati operatív program beadásával adós még Magyarország.

    Az Európai Uniónak költségvetése bonyolult. Van egy hét évre szóló, meg éves, illetve minden évre egy, ami a pénzügyi kötelezettségvállalásokat tartalmazza és egy, ami a konkrét kifizetéseket. A kettő nem mindig egyezik, és ez nem az EU hibája. A kötelezettségeket és az azokat fedező pénzt a tagállamok határozzák meg. Az uniós tagok pedig rendszeresen kevesebb pénzt fizetnek be a közös kasszába, mint amennyit a saját kötelezettségvállalásaik alapján kellene. Ennek következtében az EU jelenleg 23 milliárd eurós hátralékot görget maga előtt.

    A hátralék az utóbbi pár évben, a pénzügyi válság hatására szaladt meg ennyire, a legtöbb tagállamban ugyanis a takarékosság lett a kulcsszó. A most elfogadott költségvetés egy hosszú folyamat után is csak tűzoltásra jó, a hátralék kevesebb mint ötödét hajlandóak finanszírozni a tagállamok. Idén először merült fel komolyan annak a veszélye, hogy bizonyos kifizetéseket nem tud teljesíteni a közösség.

    A szerdán jóváhagyott megállapodás értelmében 145,32 milliárd euró áll rendelkezésre kötelezettségvállalásokra, 141,21 milliárd euró konkrét kifizetésekre a következő évre. A hiány tehát jövőre is növekedni fog, több mint 4 milliárd euróval.

    Forrás: index.hu

  • A fenntartható házzal spórolhatunk a legtöbbet

    Ezen belül a leglátványosabb és legkézzelfoghatóbb megtakarítási terület az energiagazdálkodás.

    Az ország energiafogyasztásának 40%-át az épületek emésztik fel – és egyúttal ebben rejlik a legnagyobb megtakarítási potenciál.

    Hogyan tudjuk épületeink energiahatékonyságát a maximumig fokozni, s párhuzamosan az energiaigényét csökkenteni?

    A választ Ertsey Attila adja meg a következő interjúban, illetve a most megjelent Fenntartható építészet útmutató című kézikönyvben, amely elolvasható és letölthető ITT.

    {videoflow}37{/videoflow}

  • Nőtt az építőipar, hiányoznak a lakásépítések

    Továbbra is az állami közmű-, út- és vasútépítéseké a főszerep, a lakásépítések változatlanul hiányoznak a szektorból. Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése (az épületépítési projekt szervezése és az épületek szerkezetépítése) októberben 7,8%-kal elmaradt a 2013. azonos időszakitól. 

    Az októberben kötött új szerződések volumene 26,7 százalékkal kisebb volt éves összevetésben. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 5,4, az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződéseké 34,1%-kal maradt el a 2013. októberitől.

    Az új szerződések elmúlt hónapokban megfigyelt visszaesése ellenére az építőipari vállalkozások
    2014. október végi szerződésállományának volumene még mindig 10,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 10,9%-kal kisebb, az egyéb építményeké 16,8%-kal magasabb volt, mint 2013. október végén.

    Forrás: KSH

     

     

  • Február 15-ig még 60 millió forint hűtő- és fagyasztócserére

     A minisztérium egyidejűleg módosítja a pályázatok benyújtásának határidejét is, hogy minél többen élhessenek az új lehetőségekkel, így a pályázatok 2015. február 15-ig vagy a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig nyújthatók be, kizárólag elektronikus úton, a pályázati portálon keresztül.

    Ehhez a pályázóknak ügyfélkapus regisztrációval kell rendelkezniük a www.magyarorszag.hu oldalon, állandó lakcímüket vagy tartózkodási helyüket a pályázathoz elektronikusan csatolt lakcímkártya-másolattal szükséges igazolniuk.

    A részletes pályázati dokumentáció a kormányzati honlapon és az ÉMI Nonprofit Kft. pályázatkezelő szerv honlapján (www.emi.hu) érhető el.

    A háztartásigép-csere program célja, hogy a pályázók vissza nem térítendő, állami támogatással, csökkentett vételáron szerezhessék be új, magas energiahatékonyságú hűtő- vagy fagyasztó-berendezéseiket. A program forráskeretének megnövelésével rendelkezésre álló összesen közel 690 millió forintból egy háztartás 25-35 ezer forintot nyerhet el.

    A hűtő- és fagyasztócsere alprogramra a mai napig összesen 17.540 pályázat érkezett, közel 535 millió forintnyi támogatási igénnyel, amely az eredetileg meghatározott keretösszeg több mint 85 százalékát fedi le.

    Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztály

  • Miért és hogyan építsünk fenntartható házat?

    Nemcsak építészek és kivitelezők, hanem az építtetők számára is hasznos és fontos kiadvány született meg Ertsey Attila és Medgyasszay Péter építészek által, hiszen nem csak a szakembereknek kell a „hogyan lakjunk" kérdésével foglalkozniuk. Ez a kérdés vitathatatlanul mindenkit érint: azt is, aki már ilyen házban lakik, és azt is, aki még nem. Előbbire kicsi is az esély, mivel Magyarországon statisztikailag ki sem mutatható a teljes mértékben fenntartható épületek száma.

    Egy ilyen átfogó, a teljes építési folyamatot áttekintő, praktikus útmutató a laikus építtetőknek is jól jön, hogy lássák, miben gondolkodhatnak, merre induljanak, milyen kérdéseket érdemes és szükséges feltenni a szakembereknek. Erőforrásaink szűkössége arra szorít minket, hogy tanuljunk meg kevesebb energiát hatékonyabban felhasználva élni – és építkezni. Az energiafogyasztás optimalizálását úgy érhetjük el, ha sikerül épületeink energiahatékonyságát a maximumig fokozni, s párhuzamosan az energiaigényüket csökkenteni.

    Ehhez kézzelfogható megoldásokra van szükség. A „Fenntartható építészet útmutató" mindenekelőtt bemutatja, milyen meggondolások szerint döntsünk akár passzívház, aktívház, vagy alacsony energiájú ház építéséről hogyan válasszunk építőanyagot, hogyan gondolkodjuk az épületek berendezéséről, működtetéséről, használatáról. Foglalkozik a telek adottságainak legjobb kihasználásával, az épület által kitűzött energetikai koncepció felvázolásával, sőt felvillantja, hogyan gondolkozzunk előre a nem is olyan távoli jövőbe az elektromos autók és az épület együttműködésével kapcsolatban. Így akár olyan házunk is lehet, amely teljesen önellátó és alkalmazkodó, s ha minden külső infrastruktúra és ellátás szünetel, akkor is működni tud.

    Természetesen az sem mindegy, mennyibe kerül egy ilyen ház megépítése és fenntartása.
    Nos, a könyv ehhez is ad finanszírozási tanácsokat, ám nemcsak az építkezni vágyóknak, hanem azoknak a döntéshozóknak és pénzügyi szereplőknek is, akik támogatásokkal, illetve megfelelő pénzügyi konstrukciókkal segíteni tudják a fenntartható épületek építését. Egy fenntartható épület egyébként, ugyan valamennyivel többe kerül, mint egy hagyományos, viszonylag hamar megtérül, különösen, ha az épület teljes élettartamára vetítjük.

    A teljes Fenntartható építészet útmutató itt olvasható.

    Fenntartható bérlakásépítés

    A fenntartható építés és üzemeltetés a bérházszektorban is kulcskérdés. Hogyan, milyen konstrukcióban éri meg a befektető számára fenntartható épületeket építeni? „A fenntartható építészet lehetőségei a bérlakás-építésben" című tanulmány ennek műszaki és pénzügyi oldalát is körbejárja.

    A Fenntartható építészet útmutató az EUROPÉER Alapítvány és a Regionálna rozvojová agentúra Dolny Zemplín együttműködésében készült az európai uniós SUSTAIN Projekt keretében.

    A SUSTAIN Projekt

    Az EUROPÉER Európai Fejlődésért és Együttműködésért Közhasznú Alapítvány (röviden: EUROPÉER Alapítvány – www.europeer.eu), mint Vezető Partner és a Regionálna rozvojová agentúra pre rozvoj Dolného Zemplína (RRA DZ - www.rradz.sk ), mint szlovák Partner, a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében közös projektet indított

    Vállalkozások a fenntartható városfejlesztésért" / „Enterprises for a sustainable urban development" / „Podniky pre udržateľný rozvoj miest" (röviden SUSTAIN) címmel.

    Mi a kezdeményezés háttere?

    Az Európai Unió országaiban az élelmezés, a lakásállomány és a közlekedés az összes környezeti hatás 70–80 %-áért felelős. Ezek az ágazatok kulcsszerepet töltenek be az energiatermeléssel és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások kezelésben is.
    Az Erőforrás Hatékony Európa kezdeményezés 2020-ra az alábbi célt tűzte ki a lakásállománnyal kapcsolatban:
    „2020-ra az épületek és az infrastruktúra felújítása és kivitelezése magas erőforrás-hatékonysági színvonalon valósul meg. Az életcikluson alapuló megközelítést széles körben alkalmazzák, valamennyi új építésű épület közel nulla energiaigényű és az anyagfelhasználás tekintetében hatékony, érvényben vannak a meglévő épületállomány felújítására vonatkozó szakpolitikák, így a felújítások költséghatékony módon, évi 2 %-os ütemben haladnak. A nem veszélyes építési és bontási hulladék 70 %-a újrafeldolgozásra kerül."

    Miért kell ezzel a kérdéssel foglalkozni?

    A városok a gazdasági fejlődés motorjai, de a fejlesztések egyúttal megterhelik infrastruktúráját, illetve környezetét. A megfelelő választ a fenntartható városfejlesztés jelenti, amely integrált módon kezeli a lakásügyet, az energiahatékonyságot, az iparfejlesztést, illetve a megújuló energiák használatát.

    Miről szól a SUSTAIN projekt?

    A SUSTAIN projekt a magyar-szlovák határtérség vonatkozásában vizsgálja a fenntarható építőipari és kivitelezési piac megteremtésének lehetőségét, integrált megközelítést alkalmazva.

    Miért fontos az integrált megközelítés a fenntartható építészethez?

    - Csak komplex szemlélet vezethet eredményre, mivel együtt kell mérlegelni a gazdasági, társadalmi, illetve környzetvédelmi megfontolásokat.
    - Mind a technológiai-, mind a gazdasági-, mind a jogi környezet folyamatosan változik, amely gyors alkalmazkodást feltételez a cégek részéről.
    - Régiónkban azonban az építőipar volt az egyik legnagyobb áldozata az elmúlt évek válságának, így innovációs képessége erősen visszaszorult.
    - A megváltozott környezet azonban nemcsak kihívás, hanem egyúttal új üzleti lehetőség is. Siker azonban, csak a kialakult irányítási, gazdasági, termelési struktúrák rugalmas alkalmazkodásával teremthető meg.
    - A régió kis- és középvállalkozóinak tehát egy új üzleti modellt kell megismerniük, illetve elsajátítaniuk, hogy megjelenhessenek ezen az Európai Unióban is éppen kialakulóban lévő új piacon.

    Ebben kíván segítséget nyújtani a SUSTAIN magyar-szlovák határmenti Projekt.

    Kik a SUSTAIN Projekt célcsoportjai?

    - Vállalkozások (építész tervezők, kivitelezők, építőanyag-gyártók, technológia- birtokosok);
    - Ingatlan tulajdonosok (ingatlangazdálkodó cégek, önkormányzatok);
    - Civil szféra (elsősorban a környezettudatosság, és ennek elterjesztésében érdekelt szervezetek);
    - Területfejlesztésben, innovációsban érdekelt vállalkozások, szervezetek.

  • Lesz társasházfelújítási pályázat, de még nem tudjuk, mikor

    Ennek első lépéseként idén szeptemberben elindult az Otthon Melege Program. A program keretében a fejlesztési tárca – 2,72 milliárd forintos keretösszeggel – három pályázati konstrukciót hirdetett meg, amelyek az elavult háztartási gépek, kazánok és a homlokzati nyílászárók cseréjéhez nyújtanak vissza nem térítendő támogatást magánszemélyek részére.

    Jelenleg hazánk teljes energiafelhasználásának 40 százaléka épületeinkhez köthető, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. A magyarországi, közel 4,3 milliós lakásállomány 70 százaléka nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki és hőtechnikai követelményeknek. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia előkészítő munkálatai során a magyarországi épületállomány energetikai állapotának részletes és komplex felmérése valósult meg. A társadalmi egyeztetés alatt álló stratégia elfogadását követően egy európai szinten is korszerű, a hazai épületállomány energetikai állapotát tartalmazó részletes adatbázis fogja segíteni a jövőben az erre a területre szánt források hatékony elosztását.

    A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia felméréseire alapozva kidolgozás alatt áll egy, a társasházak nagyfokú energia-megtakarítását eredményező, komplex felújítási alprogram - kaptuk az NFM tájékoztatását. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium e kedvező konstrukció kidolgozásával kívánja ösztönözni, segíteni a családokat a társasházak energia-hatékony felújítására. A pályázati konstrukció meghirdetése a közeljövőben várható. Ezt követően kellő felkészülési időt biztosítanak majd a társasházak számára a pályázati feltételek megismerésére és a pályázatok benyújtására. A pályázattal kapcsolatban részletes tájékoztatást a kormányzati portálon ad majd a minisztérium.

  • Egygyermekes családok is kaphatnak otthonteremtési kedvezményt

    Novák Katalin azt hangoztatta, a kormány célja, hogy a vágyott, tervezett gyermekek megszülessenek Magyarországon, és mivel az otthonteremtés, a lakhatás komoly nehézséget jelent a fiataloknak, ezért vezetik be a korábbi támogatási rendszert kibővítő lehetőséget július 1-jével.

    Emlékeztetett arra, hogy korábban csak a kettő, vagy annál több gyermekesek vehették igénybe az állami támogatást, jövőre azonban már az egygyermekes családok is, vagy azok, akik legalább egy gyermeket vállalnak.

    Azt mondta, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) alapelve az, hogy több gyermek után több támogatás jár, de figyelembe vesznek más szempontokat is, így például a energiatakarékosabb ingatlanok után nagyobb támogatás kérhető.

    Számításaik szerint a támogatás éves szinten (az első teljes évtől, 2016-tól) 12 ezer családot érinthet és 9-10 milliárd forintos kiadással számolnak.

    Az államtitkár tájékoztatása szerint a gyermekek vállalása a CSOK rendszerében négy évet jelent. Elmondta, az egyes kategóriákon belül csökkentették az igényelhető lakások nagyságát is.

    Közölte, a támogatást házaspárok és élettársi kapcsolatban élők egyaránt igénybe vehetik, a kettő közötti különbség az, hogy újabb gyermek vállalása esetén csak a házasságban élők, míg a meglévő gyermekek esetén az élettársak és a családok is kérhetik a támogatást.

    Jövőre az otthonteremtési kedvezményre 4 milliárd forintot fordítanak, 2016-tól pedig 9-10 milliárd forintot. Novák Katalin jelezte, hogy a keret felfelé nyitott, így igény esetén biztosítják a szükséges többletforrásokat.

    A családok egy gyermek esetén 500 ezer, három gyermek estén 3,25 millió forint támogatást kérhetnek. Újdonság az is, hogy használt lakás vásárlására, valamint meglévő lakás bővítésére is lehet támogatást kérni.

    Forrás: MTI

  • Minden régióban kimerült a kazáncsere-pályázatok kerete

    Az előzetesen meghatározott feltételeknek megfelelő beérkezett pályázatokat a Pályázati Útmutatóban rögzítettek szerint rangsorolják.

    A fűtéskorszerűsítés alprogram ezzel már minden magyarországi régióban megnyílt, és el is érte a támogatási limitet. A fejlesztési tárca azon dolgozik, hogy a lakossági energiahatékonysági programok hátterét biztosító források a jövőben is rendelkezésre álljanak.

    Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

  • Jövőre is megmaradhat a kamattámogatott otthonteremtő lakáshitel

    A jelenleg hatályos rendelet szerint az új, vagy használt lakást vásárló lakossági ügyfelek 2014. december 31-ig nyújthatják be a hitelintézetekhez a kölcsönre vonatkozó igénylésüket, és fél éven belül meg kell történnie a folyósításnak is, különben elvész az állami támogatás. A kormányzati tervek szerint a 2014 végére vonatkozó határidőt ugyanakkor kivennék a jogszabályból.

    Az otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó kormányrendelet szerint a maximálisan igényelhető támogatott hitelösszeg használt lakás vásárlására 10 millió forint, a megvásárolható lakóingatlan értéke pedig nem haladhatja meg a 20 millió forintot. Ami a támogatás feltételeit illeti: a használt lakásra felvehető kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a hitel futamidejének első öt évében nyújt kamattámogatást.

    A hírek szerint a korábbi kamattámogatási rendszerhez képest részletesebb feltételekhez szabják az igénybevételt, ugyanis lakóhely szerint is más mértékű összeg járhat majd. Az új lakásoknál 10 évre nőhet a támogatás tartama a jelenlegi öt évről, igaz, az második öt évben fokozatosan csökken a mértéke.

    Jó hír viszont, hogy a már felvett hitelekre is vonatkozik az öt évvel meghosszabbított támogatási időtartam. Nem tudni még, hogy csökkentik-e a jelenlegi hat százalékos kamatkorlátot, mivel ennél jóval kedvezőbb piaci kamatozású hiteleket is találhatunk, s ez jelentősen csökkenti a hitelfelvétel vonzerejét.

    Forrás: Pénzcentrum, vg.hu

  • Évi 30 ezer lakás energetikai felújítása is megvalósulhat uniós forrásokból 2015-től

    Összesen évi 63 milliárd forintot kaphat az ágazat, amiből mintegy 20% jut a KKV-knak, 50% a lakosságnak, és 30% a középületekre fordítódhat. Összehasonlítva a 2,7 milliárd forinttal, ami idén eddig energiahatékonysági pályázatokra jutott, ez huszonháromszoros növekedés. A teljes időszakban az ágazatnak jutó 380 milliárd Ft csak 10%-kal marad el attól az állami támogatási összegtől, amit az energiahatékonysági ágazat képviselői javasoltak 2013-ban a Hazai Hatékonyság programban.

    Egyelőre azt nem tudni, hogy hány épület lesz ebből felújítva, az operatív programok (OP) ugyanis erről nem szólnak. Az OP-k ugyan tartalmaznak PetaJoule-ban kifejezett megtakarítási célokat, de ezek a teljes hazai energiafogyasztásra vonatkoznak, és nem az egyes intézkedések által elért energiacsökkenésre. Emellett pedig messze elmaradnak a hamarosan Kormány elé kerülő Nemzeti Épület-energetikai Stratégia célértékeitől is. Ha feltételezzük, hogy a pénz hatékonyan kerül elköltésre, ebből akár évi 30 ezer lakás energetikai felújítása megvalósulhat, nem beszélve a jelentős vállalati és középületi beruházásokról.

    Mindez azonban csak akkor indulhat meg, ha felállnak az ehhez szükséges lebonyolító és finanszírozási rendszerek. Az uniós szabályok szerint magánszemélyek ugyanis nem kaphatnak közvetlenül uniós támogatást, így közvetítő szervezetekre (pl. bankok, takarékpénztárak) beiktatására van szükség. E közvetítők ahhoz is kellenek, hogy a támogatást kiegészítő hiteleket eljuttassák az ügyfelekhez. A rendszer előkészítése és kialakítása, a közvetítők kiválasztása hosszú hónapokat vehet igénybe, és 2015 közepe is lehet, amíg elkezdődik az igények zökkenőmentes kiszolgálása.

    "Nagyon elégedettek vagyunk, mert az energiahatékonyságra tervezett összforrás igen közel van ahhoz a 420 milliárdos összeghez, amit az ágazat a tavalyi Hazai Hatékonyság c. programjában javasolt." - mondta dr. Bart István, a MEHI Nonprofit Kft. igazgatója. "Ha minden jól megy, ebből már jövőre sor kerülhet akár harmincezer lakás felújítására. Ehhez azonban az kell, hogy a Kormány gyorsítsa fel a finanszírozó-lebonyolító rendszer kiépítését, és minél több bankon keresztül minél gyorsabban megkezdődhessen a támogatások és hitelek kiosztása. Így is jelentős késésben vagyunk, 2014-nek lassan vége, és már 2013-ban is tudtuk, hogy szükség lesz erre a pénzügyi közvetítői rendszerre. Reméljük egyúttal, hogy a Kormány az energiahatékonysági szakmát és a bankokat is bevonja a rendszer kialakításába."

    Forrás: MEHI

  • Szocpol: használt lakásokra és egy gyerek után is

    A Világgazdaság megkapott egy kormányzati rendelettervezet ami több pontban a lakásépítési támogatásra, közismert nevén szocpolra vonatkozó szabályozást módosítja, írja az MTI.

    A 2015. július elsejével hatályba lépő változások közül a legfontosabb, hogy már egy gyermek után is lehet majd támogatást igényelni, illetve bevonják a kedvezményezetti körbe a használt lakásokat is, ha az elég drága. Pontosabban utóbbiaknál feltétel, hogy legalább komfortos legyen az ingatlan, vagy – ha bővítésről van szó – a bővítéssel érje el a komfortos minősítést. A használt lakásoknál részletesen szabályozza a tervezet a négyzetméterenkénti maximális árat.

    A szocpol támogatási összege a gyermekek számától függően változatlanul maximum 2,5 millió forint lehet. Az új elemként belépő, egy gyermek után járó támogatás mértéke 40 és 55 négyzetméter közötti alapterületnél 400 ezer, 55 négyzetméter fölött 500 ezer forint lehet. A magzat a terhesség betöltött 24. hetét követően már gyermeknek számít. A bővítéssel az ingatlannak legalább egy lakószobával kell nőnie. A jó energiabesorolású lakásoknál maradnak a többletek: az „A" minősítés 1,1-es, az „A+" pedig 1,3-as szorzót ér majd.

    A használt lakásoknál részletesen szabályozza a tervezet a négyzetméterenkénti maximális árat, ami régiónként, azon belül településekként eltérő lesz. Eszerint a legmagasabb négyzetméterárakkal a fővárosiak számolhatnak, ahol 260 ezer forint a maximális összeg. A Közép-magyarországi régió városaiban 200, egyéb településeken pedig legfeljebb160 ezer forint az egy négyzetméter után kérhető támogatás. A legkisebb támogatást az alföldi régióban élők kaphatják, ott a megyeszékhelyeken 180, a városokban 120, míg az egyéb településeken 100 ezer forintot ér majd egy négyzetméter. Ennél valamivel magasabb támogatás igényelhető a Dél-Dunántúlon, ahol a megyeszékhelyen lakásbővítésbe fogók 200 ezer forintot igényelhetnek, míg a városokban 160, az egyéb településeken pedig 120 ezer forint támogatás nyerhető.

    Új lakásra még több kedvezmény

    Az otthonteremtési kamattámogatott hitel támogatási időszaka ötről tíz évre növekedhet, ha új lakásra igénylik a hitelt. Az első öt évben nem változik a támogatás – állampapírhozamhoz viszonyított – eddigi mértéke, majd a hatodik és a tizedik év között fokozatosan csökken. Így a hatodik évben például legfeljebb két gyermeknél 50 százalék, legalább 3 gyermeknél 60 százalék a támogatás mértéke új lakás esetén, ami az utolsó támogatott évre 10, illetve 15 százalékra csökken. A támogatási időszak kitolódása a már futó érintett szerződésekre is vonatkozik majd. Az otthonteremtési kamattámogatott hitelre vonatkozó jogszabály új eleme az a passzus is, amely szerint a részleges és teljes előtörlesztés nem zárható ki a szerződéseknél - írja az újság.

    A családtámogatási akcióprogram keretében a még meg nem született, illetőleg a vágyott gyermekek után is igényelhetnek a családok otthonteremtési kedvezményt, vagyis elegendő lehet a gyermekvállalás ígérete is. A jövő évi büdzséből a kormány előzetesen négymilliárd forintot különít el erre a célra, de igény esetén további forrást tudnak biztosítani, 2016-ban pedig már nyolcmilliárd forinttal nő az erre fordítható többletösszeg.

    Forrás: mno.hu, vg.hu

  • Könyvespolchoz a házat

    the-long-brick-house-foldes-architects 06 terrace of the bedroom

    A ház kiszolgálja az építtetők pihenésre, olvasásra, természetközeliségre való igényeit. A hívogató, zöld környezetben megbújó házból csodás kilátás nyílik a szomszédos völgyre. A hosszan elnyúló téglafal a nappaliban 17 méter hosszú könyvespolcnak ad támaszt, amely az 50 cm-es falvastagságnak köszönhetően több egyéb funkciót is rejt, például egy modern kandalót.

    the-long-brick-house-foldes-architects portada 17 interior living room

    long-brick-house hosszuhaz 01 201421211602

    Tervező: Földes és Társai Építésziroda
    Építész tervezők: Földes László, Sőnicz Péter
    Fotók: Sirokai Levente
    építés: 2013
    További képek itt.

    Forrás: ArchDaily

  • Kapjon nagyobb hangsúlyt az energiahatékony új épületek építése

    Javasoljuk az Operatív Programokban az energiahatékonysági szempontoknak megfelelő új építések jelenleginél hangsúlyosabb megjelenítését.

    Az új építésekre nem elsősorban az épületek számának növelése, hanem az épületállomány minőségi megújítása miatt van szükség, illetve számos olyan eset lehet, amikor egy adott cél teljesítése kifejezetten csak új építéssel oldható meg. A hatályos energetikai követelményeknél magasabb energetikai szintet biztosító épületek építése, illetve a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése továbbá rendkívül fontos cél, ennek kiemelt ösztönzése szükséges.

    A KEHOP-ban és a VEKOP-ban szereplő, az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának a közcélú infrastruktúrákban (beleértve a középületeket és a lakóépületeket is) való támogatásával kapcsolatban javasoljuk, hogy támogassák a kötelező energiahatékonysági követelményeket túlteljesítő új lakóépületek létesítését is. Ennek során a támogatás alapjául a magasabb energetikai szinthez tartozó beruházások és az energiahatékonysági jogszabályi követelményeknek megfeleléshez szükséges beruházások különbözete szolgálna.

    Ugyancsak javasoljuk, hogy az egyes OP-ban az épületekre vonatkozó „felújítás" kifejezés helyett következetesen a „korszerűsítés" kifejezés szerepeljen a dokumentumokban.

    A hazai épületállomány mintegy 70%-a korszerűsítésre szorul, de az esetek jelentős részében ez gazdaságosan nem valósítható meg. Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöld mezős" új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük a legoptimálisabb megoldást lehessen választani. Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást. A helyettesítő új építés esetén is minimum a komplex felújításhoz kapcsolódó támogatásnak kell rendelkezésre állnia.

  • Januárban indulhat az EU-s pályázati dömping

    Csepreghy elmondta, hogy a operatív programokat november 17-én nyújtja be a kormány az EU-nak. Bár az operatív programok társadalmi egyeztetése november 24-ig tart, az addig beérkező észrevételek beépítésére is van mód, hiszen az Európai Bizottság a hétfőn benyújtandó dokumentumokat egyelőre még csak az igazgatóságok közötti párbeszédre bocsájtja.

    Forrás: napi.hu

  • Napokon belül benyújthatóak az Otthon Melege Program pályázatai

    Ahogy azt a fejlesztési tárca korábban is jelezte, a technikai hiba miatt senki nem eshet el a pályázati lehetőségtől. Az eddig beérkezett hűtőgépcsere- és fűtéskorszerűsítési pályázatok érvényesnek minősülnek, ismételt benyújtásukra nincs szükség.

    A minisztérium ezúton is felhívja a pályázók figyelmét arra, hogy a beruházások a tényleges pályázati benyújtás előtt nem kezdhetőek meg. Megkezdett beruházáshoz a hatályos jogszabályok alapján nem adható vissza nem térítendő támogatás.

    A pályázatok zavartalan, problémamentes benyújtása érdekében, a tárca a beadási határidőket az alábbiak szerint határozza meg.

    A Háztartási nagygépek energiamegtakarítást eredményező cseréje alprogramra 2014. november 14–e és 2014. december 15-e között vagy a forrás kimerüléséig az alábbi bontás szerint lehet pályázatot benyújtani:

    Régió neve

    Megyék

    Benyújtási időszak kezdete

    Nyugat-Dunántúl

    Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala

    nyugdíjasok, illetve nagycsaládosok esetében: 2014.november 14. további magánszemélyek esetében: 2014. november 16.

    Dél-Dunántúl

    Baranya, Somogy, Tolna

    nyugdíjasok, illetve nagycsaládosok esetében: 2014. november 17. további magánszemélyek esetében: 2014. november 19.

    Közép-Magyarország

    Pest, Budapest főváros

    nyugdíjasok, illetve nagycsaládosok esetében: 2014. november 20. további magánszemélyek esetében: 2014. november 22.

    Észak-Alföld

    Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg

    nyugdíjasok, illetve nagycsaládosok esetében: 2014. november 23. további magánszemélyek esetében: 2014. november 25.

    Dél-Alföld

    Bács-Kiskun, Békés, Csongrád

    nyugdíjasok, illetve nagycsaládosok esetében: 2014. november 26. további magánszemélyek esetében: 2014. november 28.

    Észak-Magyarország

    Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád

    nyugdíjasok, illetve nagycsaládosok esetében: 2014. november 29. további magánszemélyek esetében: 2014.december 01.

    Közép-Dunántúl

    Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém

    nyugdíjasok, illetve nagycsaládosok esetében: 2014. december.02. további magánszemélyek esetében: 2014. december 04.

    A Fűtéskorszerűsítés (kazáncsere) alprogram pályázatait 2014. november 19-e és 2015. január 31-e között vagy a forrás kimerüléséig lehet benyújtani az alábbi, régiónkénti bontásban:

    Régió neve

    Megyék

    Benyújtási időszak kezdete

    Közép-Magyarország

    Pest, Budapest főváros

    2014. november 19.

    Észak-Alföld

    Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg

    2014. november 21.

    Dél-Alföld

    Bács-Kiskun, Békés, Csongrád

    2014. november 24.

    Észak-Magyarország

    Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád

    2014. november 27.

    Közép-Dunántúl

    Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém

    2014. november 30.

    Nyugat-Dunántúl

    Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala

    2014. december 03.

    Dél-Dunántúl

    Baranya, Somogy, Tolna

    2014. december 06.

    A Homlokzati Nyílászárócsere alprogram pályázatait 2014. november 26–a és 2015. január 5-e között vagy a forrás kimerüléséig lehet benyújtani az alábbi bontás szerint:

    Régió neve

    Megyék

    Benyújtási időszak kezdete

    Közép-Magyarország

    Pest, Budapest főváros

    2014. november 26.

    Észak-Alföld

    Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg

    2014. november 29.

    Dél-Alföld

    Bács-Kiskun, Békés, Csongrád

    2014. december 02.

    Észak-Magyarország

    Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád

    2014. december 05.

    Közép-Dunántúl

    Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém

    2014. december 07.

    Nyugat-Dunántúl

    Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala

    2014. december 09.

    Dél-Dunántúl

    Baranya, Somogy, Tolna

    2014. december 11.

    A részletes pályázati dokumentáció a kormányzati portálon, valamint a pályázatkezelő ÉMI Nonprofit Kft. honlapján (www.emi.hu) érhető el.

    A lakossági energiahatékonysági pályázatok célja, hogy a családok rezsiköltségei tovább csökkenjenek. E cél érdekében a kormány összesen 2,72 milliárd forinttal támogatja a nagyobb energiahatékonyságot eredményező lakossági beruházásokat. A pályázók több tíz- vagy akár több százezer forintos támogatást is kaphatnak az elavult kazánok, hűtő- és fagyasztógépek, homlokzati nyílászárók cseréjéhez.

    Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

  • A fiatalok szerint lakás nélkül nincs jövőkép

    Az Orbán-kormány első négy évében elmaradt az otthonteremtési program beindítása. Az elmúlt hónapokban Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője (részletek itt) és Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter (részletek itt) is utalt rá, hogy ősztől konkrét kormányzati intézkedések várhatók az otthonteremtésben. Ezzel összefüggésben beindult 1 milliárd forint keretösszeggel a lakossági kazáncsere (részletek itt) és 1,1 milliárd forint keretösszeggel a lakossági homlokzati nyílászáró-csere pályázat (részletek itt). Ezeket pozitív intézkedéseknek tartjuk, de továbbra is szükséges egy átfogó, érdemi lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési program beindítása.

    Szükséges, hogy a programok előkészítésére, koordinálására kormányzati szinten Otthonteremtési Tanácsadó Testület alakuljon. (részletek itt)

    A fiatalok körében nyáron végzett kutatásaink megerősítették, hogy a fiatalok korábban alapítanának családot, vállalnának gyermeket, és nagyobb eséllyel Magyarországon képzelnék el a jövőjüket, ha támogatást kapnának a minőségi lakhatás megteremtéséhez. (részletek itt)

    2014. I-III. negyedévében 5.168 db lakás épült Magyarországon, ami 27 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

    Amennyiben ez a trend egész évben kitartana, 2014-ben közel 10.000 lakás épülhetne fel. Ez azonban még mindig csak arra lenne elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) hozzávetőleg 400 évente újuljon meg. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

    2014. I-III. negyedévében a kiadott lakásépítési engedélyek száma 6.947 db. volt. Ez 30%-os növekedést jelent a 2013. I-III. negyedéves adatokhoz képest.

    Az új lakások száma jelentős területi különbségeket mutat. Az összes lakás közel fele (2553) Közép-Magyarországon épült. Ezen kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg nagyobb arányú építési tevékenység, itt megközelítette a 700-at a használatba vett lakások száma, s több lakás építését tervezik, mint a fővárosban vagy Pest megyében. 2013 első kilenc hónapjával összevetve idén eddig 9%-kal kevesebb lakás épült a megyei jogú városokban és 44, illetve 56%-kal több a kisebb városokban és a községekben. Budapesten ugyanekkor 31%-kal nőtt az átadott lakások száma. Budapesten 1474, Győrben 245 lakás épült, emellett csak Debrecenben és Siófokon vettek 100-nál több új lakást használatba. Észak-Magyarországon, Dél-Alföldön és Észak-Alföldön a lakásépítés csökkent (59, 70 és 98%-ra).

    Az év első kilenc hónapjában kiadott 6947 új lakásépítési engedély száma 34%-kal meghaladja a használatba vett lakásokét, és 30%-kal több mint a megelőző év azonos időszakában. Minden településtípusban és minden régióban több lakás építését tervezik a megelőző év azonos időszakához képest. Az összes engedély 36%-át Közép-Magyarországon, 29%-át Nyugat-Dunántúlon adták ki. A Győr-Moson-Sopron megyében mért 69%-os növekedés lényegében három településre koncentrálódik: Győrben 521, Rajkán 340, Sopronban 281 új lakás építését engedélyezték.

    2014 első három negyedévében az építtetői kör összetétele megváltozott az egy évvel korábbihoz képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 61%-ra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig 40-ről 38%-ra csökkent. Ugyanakkor Budapesten az összes lakás 67%-át építtették vállalkozók. A tárgyidőszakban mindössze 71 lakás épült önkormányzati megbízásból.

    Az új lakások építési célok szerinti megoszlását jellemzi, hogy a saját használatra épült lakások aránya nőtt (53-ról 58%-ra), az értékesítésre épült lakásoké (42-ről 39%-ra) csökkent, bérbeadásra 3% épült. Kivitelezői csoportok szerint a jogi személyiségű gazdasági társaságok a használatba vett lakások 64, az egyéni vállalkozások pedig 29%-át építették (az előző év azonos időszakában 63, illetve 26% volt ez az arány).

    Az újonnan épült lakóépületek között az új családi házak aránya 58, a többszintes, többlakásos épületeké 38, a lakóparki lakásoké változatlanul 2% volt.

    2014 első kilenc hónapjában a használatba vett lakások átlagos alapterülete 102 m2 volt, gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A 100 m2-esnél nagyobb lakások aránya 41%-ot tesz ki, akárcsak az előző év azonos időszakában, és a 60 m2 alatti lakások aránya is közel változatlan (27-ről 28%-ra nőtt) maradt.

    A vizsgált időszakban 858 lakás szűnt meg, ebből 183 önkormányzati tulajdonú volt.

    A kiadott új építési engedélyek alapján 3826 lakóépület és 3889 nem lakóépület építését tervezik, ez rendre 13, illetve 2%-os növekedést jelent.

    A lakásprogram indokai, hatásai

    A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

    Fontos lenne, hogy a kormány tűzzön ki lakásépítési, lakásfelújítási célszámokat, legyen érdemi elképzelése a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A témával kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják a http://www.igylakunk.hu/ helyen.

    A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy 400 évig fennmaradjon.

    A KSH által kimutatott „nem lakás célra" használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak" jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

    A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

    Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőlegesen hatszor annyi lakás épül, mint Magyarországon.

    Javaslatok

    Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

    1./ A 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő hét évben épületenergetikai, településfejlesztési, munkaerő mobilitási céllal az uniós forrásokból a lakásfelújításokra, lakásépítésekre is jusson.

    2./ Szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB- (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Szükséges lenne továbbá, hogy az MNB a Növekedési Hitelprogram kedvezményes forrásait biztosítsa a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is.

    3./ Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

    4./ A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy évszázados mélyponton van a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája. Kormányzati szinten megalakított Otthonteremtési Tanácsadó Testület alkalmas lehet kormányzati lakásprogram program megalapozására, koordinálására.

    Bővebb elemzésünket az alábbi  mellékletben olvashatják.

  • 2015: jön a családi otthonteremtési kedvezmény - használt lakásra is
  • Az energiafelhasználás csökkentését célozzák az új felújítási támogatások

    A pályázati konstrukció kiírásánál fontos szempont, hogy minél kisebb pénzügyi terhet jelentsen a felújítás megvalósítása a lakosságnak, ezért egyrészt várhatóan 45 százalékra emelik a támogatási arányt, másrészt a pályázó által finanszírozott fennmaradó részt előteremtésére kedvezményes lehetőségeket kínálnak majd. Segítséget nyújtanak az önrész előteremtésére, illetve olyan 2-3 százalékos, kedvező kamatozású hitel felvételére lesz lehetőség, amelynek visszafizetése a megtakarításokból megoldható.

    Az energetikai és műszaki felújítások támogatásának célja a „mennyiségi rezsicsökkentés", vagyis az energiafelhasználás csökkentése hosszú távú, energiatakarékos megoldások beépítése által. „Olyan támogatást kell adni – hangsúlyozta az államtitkár –, hogy a lakosság érdemesnek tartsa belevágni a felújításba. Egy komplex energetikai felújítással akár havi 15000 forintos rezsicsökkentés is elérhető."

    Szabó Zsolt kérdésünkre elmondta, hogy mind a házgyári, mind a téglaépítésű, minimum ötlakásos társasházak pályázhatnak majd az összesen körülbelül 20 milliárd forintos keretre. ebből 10 milliárd forint lesz a vissza nem térítendő forrás. Ezt a támogatást Magyarország kvótabevételeiből fedezi a kormány.

    Az államtitkár elmondta, hogy a szeptemberben kiírt, most regisztrációs fázisban járó energiahatékonysági pályázatokról szólva arról tájékoztatott, hogy a kazán-, illetve nyílászáró-cserét segítő pályázatok esetében 2-3-szoros érdeklődés mutatkozik, és elképzelhető, hogy megnövelik a támogatási keretet. Ugyanakkor a háztartási nagygépek cseréjére kiírt pályázatra egyelőre csak 50 százalékos az érdeklődés, és elképzelhető, hogy kiterjesztik a pályázók körét, így nemcsak a nyugdíjasok és a nagycsaládosok igényelhetik a támogatást.

    Az energiahatékonyság növelését célzó uniós támogatások további pályázataira 2015 február-márciusában számíthatunk. Az ezeket a forrásokat megnyitó operatív program (KEHOP) most van elfogadás alatt Brüsszelben.

     

  • Legyen része az energiahatékony új építés is a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiának

    Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés a gazdaságos, tartós eredményt hozó megoldás.
    Az adott épület esetében lehet eldönteni, hogy melyik intézkedés szükséges.

    1. Energiahatékony lakásállomány kialakítása
    A lakáspolitikában nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásfelújítási és lakásépítési célszámokra van szükség.

    A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. 2013-ban összesen 7293 db lakás épült Magyarországon. Az évi 7293 db lakásépítés azt jelenti, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) megújulási üteme 600 év! A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy 600 évig fennmaradjon. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

    Javasoljuk, hogy a vezetői összefoglalóban jelenjen meg, hogy a felújítás és az építés egyaránt fontos eszköze az energiahatékony lakásállomány kialakításának.

    A lakásépítés foglalkoztatási hatásainak kiegészítésére: 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik a lakásállomány 100 évenkénti energiahatékony, minőségi megújításához. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelent.

    2. Az egyes épülettípusokon belüli korszerűsítések részarányának kiegyensúlyozott szerkezete
    A NÉeS célrendszere többek között azt tartalmazza, hogy az egyes célkitűzések meghatározása során az egyes épülettípusok részarányát is figyelembe véve kiegyensúlyozott szerkezetet kell összeállítani. A NÉeS alábbi táblázatának adatait értelmezve ugyanakkor megítélésünk szerint ez az elv a lakóépületekre vonatkozóan nem érvényesül kellő mértékben.

    Kategória

    Az adott kategóriában korszerűsítendő lakások aránya

    az összes korszerűsítendő lakáshoz (700,000 db) képest

    Az adott kategóriában korszerűsítendő lakások aránya

    a kategória jelenlegi lakásállományához képest

    Családi ház

    19 %

    5 %

    Hagyományos társasház

    27 %

    20 %

    Iparosított technológiájú társasház (panel)

    54 %

    54 %

    Összesen:

    100 %

    16 %

    Az iparosított technológiájú társasházakban megvalósítandó korszerűsítések túlzott dominanciája helyett nagyobb súlyt szükséges biztosítani a családi házak és a hagyományos társasházak korszerűsítése számára.

    A családi házak és a hagyományos társasházak korszerűsítésének javasolt magasabb aránya – a fenntarthatóság szempontjából kiemelt jelentőségű – decentralizált megújulóenergia-termelés miatt is indokolt. Javasoljuk egyúttal, hogy a NÉeS-ben jelenjen meg a decentralizált/közösségi megújulóenergia-termelés elismerése és ösztönzése, valamint az egyéni és közösségi szintű beruházások összehangolásának koncepciója.

    3. Részleges felújítások helyett a műszakilag helyes, komplex megoldások ösztönzése
    Az energiahatékony épületek támogatási rendszerét úgy kell kidolgozni, hogy a szakmailag számos esetben félmegoldást jelentő részleges felújításnál jobban ösztönözzenek a műszakilag helyes komplex megoldásokra, az épületek komplett rehabilitációjára.

    A gyakorlatban már felmerült negatív példák sorában többek között a következők említhetők:

    • példaként szerepeltethetők azok a panelépület-felújítások az elmúlt időszakban, amikor az utólagos homlokzati szigeteléssel (és esetleg ablakcserével) ellátott épületekben (a megfelelő nyári hővédelem kialakításának elmaradása miatt) a nyári túlmelegedés a felújítás után fokozottabban jelentkezik, mint előtte, mivel a felmelegedett betonfal az éjszakai hidegebb időszakban a hőszigetelés miatt nem tud lehűlni;

    • megemlítendők azok a családi házak is, ahol az ablakcsere után penészesedés lépett fel, mert nem történt meg a falak hőszigetelése, és megfelelő mértékű légcseréről sem gondoskodtak;

    • ide sorolhatóak továbbá azok a tipikus hibák, amikor megtörtént ugyan a homlokzat szigetelése és az ablakok korszerűsítése, de a lecsökkent fűtési igény a gépészeti rendszer módosítását követelte volna meg a gazdaságos működés biztosítása érdekében, ennek elmaradása miatt azonban a szakmailag hibás beavatkozás nem eredményezte az elvárt megtakarítást.

    4. Energetikai korszerűsítés és energiahatékony helyettesítő építés

    A készülő NÉeS-hez kapcsolódó első hivatalos tájékoztatások szerint is „A 4,2 milliós magyarországi épületállomány körülbelül 70 százaléka felújításra szorul, amelyből minden tízedik esetben már új építés lenne indokolt". (A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog, vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.) Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy azokban az esetekben, amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöld mezős" új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük az optimális megoldást lehessen választani.

    Megóvandó építészeti értékek (pl. műemléki épületek) esetében az épületek megőrzése, felújítása fontos feladat, egyébként azonban a gazdaságossági szempontok kell, hogy előtérbe kerüljenek. A cél az, hogy ezekben az esetekben a leginkább költséghatékony megoldás mellett születhessen megalapozott döntés. Egyes esetekben az energetikai korszerűsítés, más esetekben az energiahatékony, helyettesítő új építés vagy az új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást.

    Ezért a következőket javasoljuk:
    A felújításon kívül az energiahatékonysági szempontoknak megfelelő helyettesítő új építés is kerüljön be a korszerűsítés fogalomkörébe: a dokumentum egészében emiatt a „felújítás" kifejezés helyett következetesen a „korszerűsítés" (felújítás vagy helyettesítő új építés) kifejezés alkalmazása indokolt.

    Komplex számítási eljárást kell kidolgozni, amelynek alkalmazásával eldönthető, hogy a konkrét esetekben a felújítás vagy a helyettesítő új építés a gazdaságosabb megoldás.

    • Azokban az esetekben, amikor egy épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és a helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük az optimális megoldást lehessen választani (a gazdaságossági szempontokon túlmenően esetenként egyéb, speciális építtetői szempontok is felmerülhetnek).

    • A helyettesítő új építés esetén is minimum a komplex felújításhoz kapcsolódó támogatásnak kell rendelkezésre állnia.

    5. Energiahatékony új építés

    A dokumentum egyik legjelentősebb hiányosságának tartjuk, hogy abban - néhány rövid megemlítéstől eltekintve - az energiahatékony új építés érdemben meg sem jelenik. Az új építések kimaradása (és a NÉeS lényegében korszerűsítésekre történő leszűkítése) elsősorban a következők miatt vitatható:

    • Könnyen belátható, hogy az épületszektor energiahatékonysága növelésének csak egyik módját alkotják a meglévő épületállományban megvalósítandó épületenergetikai korszerűsítések: az épületszektor energiahatékonyságának növelésére irányuló stratégiának megfelelő súllyal tartalmaznia kell az energiahatékony új építéseket is.

    • A NÉeS-ben található nemzetközi kitekintésből kiderül, hogy a vizsgált országok szinte mindegyikének vonatkozó stratégiai dokumentumaiban, illetve konkrét intézkedéseiben az energiahatékony új építés hangsúlyosan megjelenik.

    • A NÉeS által említett autonóm épületállomány-változással kapcsolatban lényeges szempont, hogy a 20/2014. BM-rendelet értelmében a következő időszakban megvalósuló új építések „automatikusan" várhatóan nem lesznek energiahatékonyak, a jelenlegi követelményszintnél magasabb költségoptimalizált szint (illetve a közel nulla szint) eléréséhez a többletköltségek EU-forrásból történő támogatási hátterét feltétlenül biztosítani kell, ehhez pedig az energiahatékony új építésnek hangsúlyosan meg kell jelennie a NÉeS szövegében.

    A fentiek miatt javasoljuk az energiahatékony új építések hangsúlyos és következetes megjelenítését a dokumentumban:
    • Az épületkorszerűsítések mellé kerüljön be átfogó stratégiai célként az energiahatékony új építés.

    Kerüljön be specifikus célként a kifejezetten az energiahatékony új építések révén elérhető (az aktuálisan kötelező, illetve a támogatás által megvalósuló magasabb energetikai követelményszint különbségéből PJ-ban könnyen kalkulálható) energia-megtakarítás, valamint a további szükséges adatok (pl. az energiahatékony új épületek/lakások száma, becsült ráfordítás-igény).

    • Az „Új támogatási és finanszírozási konstrukciók kidolgozása a lakóépületek és a középületek energiahatékonysági projektjeihez" c. intézkedés céljának és tartalmának leírásába kerüljön be az energiahatékony új építések megvalósítása.

    Olyan támogatási és finanszírozási konstrukciókat kell kidolgozni és meghirdetni a lakóépületek és a középületek energetikai korszerűsítésének, illetve az energiahatékony új építéseknek az elősegítéséhez, amelyek lehetővé teszik nagyszámú projekt hatékony megvalósítását az állami és közösségi támogatás mellett a magántőke bevonásával.

    A jövőképpel és prioritásokkal foglalkozó fejezetbe kerüljön be egy új, az épületszektor jövőképére vonatkozó alfejezet: ennek 2020-ra vonatkozóan (2030-ig történő kitekintéssel) tartalmaznia kellene az épületállomány várható mennyiségének és minőségének bemutatását, egyúttal az autonóm épületállomány-változás tervezett konkrét adatait, köztük az energiahatékony új építések éves célszámait (középületek, lakóépületek, lakások) is.

    6. Energetikai korszerűsítések és energiahatékony építések finanszírozása

    „A lehetséges finanszírozási konstrukciók és finanszírozási források megtalálása" c. részének kiegészítéseként felhívjuk a figyelmet a hazai és az uniós forrásból finanszírozott támogatások integrálásának fontosságára.

    Érdemes lenne finanszírozási konstrukciót kidolgozni az EIB-vel (Európai Befektetési Bank), amely forint alapon, kereskedelmi banki folyósítással, hosszú távon, kedvező (hozzávetőleg 3%) THM mellett tenné elérhetővé a programba illeszthető lakáscélú kölcsönöket.

    Fenti javaslatunk alapja az Európai Építőipari Stratégia, amely egyaránt szükséges célként határozza meg az az alacsony energiafelhasználású épületeket eredményező felújításokat és az alacsony energiafelhasználású épületek építését. Ezekhez forrásként megjelöli az Európai Beruházási Bank által rendelkezésre bocsátott, kedvező kamatozású kölcsönt. A Stratégia által megjelölt foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési célok összhangban vannak a magyar kormányzati célokkal.

    (http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=6121&tpa=0&tk=&lang=hu)

     

    1. cél: épületfelújítások

    az alacsony energiafelhasználású épületeket eredményező felújítások

    2. cél: épületépítések

    az alacsony energiafelhasználású épületek építése

    3. cél: ezekhez kedvezményes kölcsön biztosítása

    az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank, EIB) által rendelkezésre bocsátott, kedvező kamatozású, összesen akár 120 milliárd eurót kitevő kölcsön felvételének ösztönzése.

    4. cél: foglalkoztatási célok:

    az EU-s munkavállalók több mint 10%-a az építőiparban dolgozik

    5. cél: gazdaságfejlesztés

    az építőipar az európai gazdaság számára igen lényeges ágazat, amely a GDP csaknem 10%-áért

    6. cél: kkv szektor helyzetbe hozása

    az építőipar az európai gazdaság számára igen lényeges ágazat, amely főként a mikro- és kisvállalkozásokban húszmillió munkahely megteremtéséért felelős.

    Figyelembe venni javasolt további háttéranyagok:

    1. sz.: EU-források bevonása az energiahatékony és fenntartható építés számára: építőipari élénkítés érdemi költségvetési források nélkül a 2014-2020 közötti ciklusban
    /Szakmai szervezetek közös kezdeményezése/
    http://www.lakasepitesert.hu/upload/EU_forrasok_energiahatekony_epites_2012_11_06.pdf

    2. sz.: EURÓPÁNAK AKTÍV LAKÁSPOLITIKÁRA VAN SZÜKSÉGE!
    (Társaság a Lakásépítésért Egyesület, 2012)
    http://www.lakasepitesert.hu/upload/Europanak_aktiv_lakaspolitikara_van_szuksege_2012_10_18_TLE.pdf

    3. sz.: Tények, adatok, javaslatok képekben
    http://www.igylakunk.hu/galeria/tenyek-adatok

    4. sz.: A hazai lakóházak képekben
    http://www.igylakunk.hu/galeria/magyar-lakohazak-kepekben

    5.sz.: Előadás a lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal kapcsolatban
    http://www.lakasepitesert.hu/upload/Maraczi%20Zsolt_prezentacio_2014_09_25_BKIK.ppt

  • Jövőre még többen kaphatnak lakáshitel-támogatást

    A lakáshitel-támogatás január óta cafeteriaelemként adható, és jelenleg a munkáltatók valamivel több, mint 30 százaléka ezzel is segíti dolgozóit. A juttatás öt év alatt összesen ötmillió forinttal, azaz akár havi 83 ezer forinttal járulhat hozzá a dolgozók lakáshitelének törlesztéséhez.

    A munkáltatók 30,18 százaléka úgy nyilatkozott, hogy már az idén biztosít lakáshitel támogatást a munkatársainak – derült ki a cafeteriatrend.hu október eleji, 656 munkaadó megkérdezésével készült felméréséből. A leggyorsabbak már a felmérés időpontjában utalták is az első ilyen támogatást munkatársaiknak. 14,94 százalék mondta azt, hogy mostanra már elindult nála ez a juttatás. A kérdőív kitöltésében résztvevő munkáltatók 46,64 százalék azonban csak 2015-re időzíti a lakáshitel támogatásnak a beindítását.

    A kérdőív kitöltésében résztvevő munkáltatók 46,64 százaléka azonban csak 2015-re időzíti a lakáshitel támogatásnak a beindítását. Fata László cafeteria szakértő szerint egyébként a beindítás jellemzően nagyobb adminisztrációt jelent majd, mint a támogatás folyamatos üzemeltetése. A juttatások gyakorlatát jól ismerő szakértő szerint ezzel magyarázható, hogy a 2015-ös startot tervezők fele már idén nekilát az adminisztrációs feladatoknak, hogy kellő biztonsággal elvégezhesse ezt.

    Az október eleji nem reprezentatív felmérés adatai alapján nyilatkozó munkahelyek mindössze 23,17 százaléka nem tervez ezzel a juttatással sem idén sem a jövő évben.

    A kormány a személyijövedelemadó-törvény módosításával 2014. január 1-jével tette lehetővé, hogy a cégek adómentesen támogathassák dolgozóik lakáshitel-törlesztését vagy lakásvásárlását a már meglevő lakáshitelük visszafizetésében, törlesztésében, de ez csak a 2014. január 1-jén vagy azután nyújtott támogatásokra vonatkozik.

    A munkáltatói vissza nem térítendő lakáscélú támogatás előnye, hogy adómentes. Az OTP Adlak a leszerződő munkáltatóktól - díj ellenében - átvállalja a támogatás adómentességi kritériumainak vizsgálati feladatait, és azokról kiállítja a megfelelő igazolást. Igény esetén ellátja a teljes adminisztrációs, eljárási, átutalási és igazolási feladatokat is, amely jelentős terheket vesz le a munkavállalók és a munkáltatók válláról.

    Az adómentes támogatás beépíthető a vállalati cafeteria-rendszerbe annak egyik elemeként, ugyanakkor a cafeteriarendszer megléte önmagában nem feltétel a támogatás biztosításához. A cégek öt év alatt összesen ötmillió forinttal támogathatják dolgozóik lakáshitel-törlesztését. A támogatás értéke nem lehet több mint a teljes vételár/építési/korszerűsítési költség 30 százaléka. Egy lakásra vonatkozóan akár több személy (családtag) is kaphat adómentes támogatást. Az értékhatárnál további feltétel, hogy annak vizsgálatánál a folyósítás évét megelőző négy évben a munkaadó vagy más munkáltató által ilyen címen folyósított támogatásokat is számításba kell venni.

    Az adómentesség feltétele, hogy a munkavállaló bármilyen arányban, de tulajdonosa vagy haszonélvezője legyen annak az ingatlannak, amelyre a támogatást kapja, vagy a tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot a támogatás felhasználásával szerezze meg. Lehetőség van arra is, hogy a munkaadó helyett a feltételeket a bank igazolja.

    Forrás: piacesprofit.hu, origo.hu

  • Így is lehet lakótelepet építeni

    Az Interlace tervezője, Ole Scheeren szerint az Interlace fontos prototípusa egy új szemléletnek. „A szabályok-hatékonyság-profit követelményei által standardizált formákból sikerült kitörni, és megmutatni, hogy másképpen is lehet – nyilatkozta Scheeren.

    Interlace by Ole Scheeren dezeen 2

    A 170 ezer négyzetméteres komplexum horizontális épületei egymásba nyúlnak, méhsejtszerűen elhelyezkedve keretet adnak a nyolc nagy hatszögletű udvarnak. A 2013 végé átadott Interlace-ben 1040db különböző méretű lakás található a hatemeletes épületekben.

    Interlace by Ole Scheeren dezeen 3

    A lakótömbök keresztezik egymást, több helyen túl is nyúlnak, így ölelve körül a belső kerteket, tetőteraszokat és közösségi tereket. Az épületek közötti többemeletnyi üres terek segíti a lakások bevilágítását és a szellőzést, szemben az elkülönült lakótornyok kínálta környezettel. A zöld felületek aránya is jóval nagyobb lett így.

    The Interlace by Ole Scheeren dezeen Gr1

    A nyolc nagy belső udvar – amelyek olyan neveket kaptak, mint Színháztér, Lotus-tó, Esőerdő-fürdő –kellemes szolgáltatásokat kínál az úszómedencéktől a teniszpályákon, sport- és játszótereken át a grillezőhelyekig. A terület köré 1 kilométeres futópályát is kiépítettek. 

    The Interlace by Ole Scheeren dezeen Gr3

    Interlace by Ole Scheeren dezeen 4

    Forrás: dezeen.com
    Photography is by Iwan Baan.

  • Bérlakások, panelalap, szociális kártya – ezt kínálja a Jobbik a budapestieknek

    Mint elmondta, a Jobbik kiemelten fontosnak tartja egy bérlakásrendszer létrehozását, amelyet felújítással és építéssel alakítanának ki, hogy megfizethető és minőségi lakhatást biztosítsanak a fővárosban.

    A piacinál kedvezőbb lakbért biztosítanának például a családalapító fiataloknak, amelyben a gyermekek számával növekedne a támogatás mértéke is.

    {videoflow}33{/videoflow}

     

    Panelalapot hoznának létre a felújításokat az önrész hiánya miatt halasztó családok megsegítésére. Staudt Gábor kiemelte, hogy kiemelten odafigyelnének arra, hogy megelőzzék a túlárazott felújítási programokat.

    Ugyancsak a közpénzek a köz javára való elköltésének biztosítása érdekében felülvizsgálnák a szociális támogatások rendszerét, és bevezetnék az ún. szociális kártyát, amelyen keresztül juttatások és nem készpénz formájában adnának segítséget a rászorulóknak.

     

     

  • Mától elérhető az ablakcsere-támogatási pályázat

    A pályázati úton elnyerhető forrás által lehetővé válik a lakóingatlanok elavult állapotú, gyenge minőségű homlokzati nyílászáróinak cseréje. A megvalósuló beruházások révén jelentős mértékben csökkenthető az épületek energiavesztesége és a szén-dioxid-kibocsátás. A vissza nem térítendő, utófinanszírozású támogatást a Zöld Beruházási Rendszer keretében, a kvótabevételek terhére biztosítja a szaktárca.

    A pályázaton azon magánszemélyek vehetnek részt, akik a pályázattal érintett lakóépület tulajdonosai és azt életvitelszerűen lakják. Pályázatot benyújtani legfeljebb 4 lakásból álló, nem iparosított technológiával épített lakóépület részét képező lakás korszerűsítésére lehet. Az egyes lakások tulajdonosai önállóan nyújthatnak be pályázatot.

    A pályázattal elnyerhető támogatás intenzitása legfeljebb az elfogadott elszámolható költség 40 %-a lehet, azzal a kitétellel, hogy a pályázatonként (lakásonként) adható támogatás nyílászárócsere esetén bruttó 450 000 forint, míg a lakások nyári hővédelmének javítását célzó, árnyékoló vagy árnyékvető szerkezetek beépítésével kombinált nyílászárók cseréje esetében legfeljebb bruttó 520 000 forint lehet.

    A pályázatot kizárólag elektronikus úton, a pályázati portálon keresztül nyújthatja be az a természetes személy, aki a megvalósítás helyszínéül szolgáló ingatlan – tulajdoni lapon szereplő – tulajdonosa és ügyfélkapus regisztrációval rendelkezik a www.magyarorszag.hu Kormányzati Portálon.

    A portálon regisztrálni a pályázati kiírás meghirdetésétől lehetséges. A pályázatokat benyújtani pedig a meghirdetéstől számított 30. naptári napot követően, a pályázat lezárásáig vagy a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig lehet.

    A részletes pályázati dokumentáció a mai naptól elérhető a kormányzati portálon , a Zöld Beruházási Rendszer (www.zbr.gov.hu) és a pályázatkezelő ÉMI Nonprofit Kft. (www.emi.hu) honlapjain.

    Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

  • Színvonalas, megfizethető lakhatás = bérlakásépítés

    A mindenki számára méltó lakhatás gazdaságos és fenntartható megteremtésének egyik fontos pillére a megfizethető, energiatakarékos bérházrendszer. Ennek létrehozásához átfogó, hosszú távú bérházprogramra van szükség. Ez olyan elérhető és vonzó lakhatási lehetőséget teremthet, amelyet szívesen választanának a magyar fiatalok, a családok, akár a nyugdíjasok is a saját tulajdon alternatívájaként.

    A Lakásügyi Kerekasztal Fórumot alkotó 16 szakmai szervezet, a lakhatás, lakásmobilitás, a nemzeti otthonteremtés ügyét szolgáló koncepciót alkotott. Ennek célja egyrészt, hogy az széles réteg, amely nem tudja megfinanszírozni a lakástulajdon-szerzést, biztonságos, megfizethető és megfelelő színvonalú lakhatáshoz jusson, másrészt olyan korszerű, energetikailag hatékony lakásállomány jöjjön létre, amely megfelel a XXI. századi követelményeknek.

    konferencia megnyitó

    Magyarországon minőségi lakáshiány van, s Európában hazánkban az egyik legalacsonyabb a bérlakások aránya. E helyzet kihívása nemcsak a meglévő lakásvagyon kezelése, hanem a bérlakásállomány minőségi, mennyiségi és szerkezeti megújítása korszerűsítéssel és új építéssel.

    Az NGM államtitkára kijelentette, hogy az építőipar megkerülhetetlenül fontos ágazata a magyar gazdaságnak, s a kormányzat célja ennek a szektor növekedésének visszaállítása, egy, a korábbinál fenntarthatóbb és sokkal inkább reális növekedési pályán. Elmondta, hogy a lakásépítést sújtotta leginkább a válság az ágazaton belül, s bár látszik némi növekedés, a lakásépítés jelenlegi üteme tarthatatlan. A 2013-as rendkívül alacsony építési számot „meg kellene többszörözni ahhoz, hogy fenntarthatóvá váljon a magyarországi lakáshelyzet" – mondta. Kitért arra, hogy egyes városokban a munkaerőhiány egyik legfőbb oka a lakhatási kérdések rendezetlensége. Hiszen nem állnak rendelkezésre olyan bérlakások, akár Győrben, akár Székesfehérváron, amelyek alkalmasak lennének arra, hogy az ott munkát kínáló cégekhez, akár az ország más területeiről érkező munkaerő számára lakhatást tudjanak biztosítani.

    Kijelentette, hogy állami beavatkozás szükséges, hogy az organikus gazdaságfejlődésen túl, katalizálja az új lakásépítések beindulását. Ennek eszközeként említette az új szocpol-támogatási rendszert, valamint az újra beinduló hitelezési kedvet a bankok részéről – már nem devizában, hanem forintban.

    Ám a fizetőképes kereslet és az árak színvonala nem feltétlenül találkozik a jelenlegi lakáspiacon, bár az utóbbi években megfigyelhető volt reálbér-növekedés és a háztartási megtakarítások növekménye, de ez még nem éri el azt a szintet, hogy ebből hitelfelvétel nélkül új lakásokat lehessen vásárolni. Ezért – mondta – szükség van valami pluszra, hogy kedvező feltételek között hitelhez jussanak azok, akik új lakást szeretnének vásárolni. Amennyiben ez a fizetőképes kereslet előáll, akkor elindulhatnak azok az ingatlan-fejlesztési projektek, amelyek fel tudják pörgetni a lakáspiacot.

    A bérlakásokról szólva hangsúlyozta: „Azt a berögzült tudati gátat kellene áttörni, hogy a magyar társadalomban mindenki saját ingatlant szeretne, ami nagyban gátolja a munkaerő mobilitását, és általában a társadalmi mobilitást is. Ez EU más tagországaiban jelentősen alacsonyabb a magántulajdonú ingatlanok száma, nagyon sokat egész életük, egész karrierjük során bérlakásban laknak. Így sokkal könnyebben tudnak akár egy új munkahely kedvéért máshová költözni."

    Ez volna az a paradigmaváltás, amelyet a konferencia további előadói és az elkészült szakmai anyag is több ponton kiemel.

    Szatmáry Kristóf a BKIK elnökeként az állami beavatkozás mellett a vállalkozói szerepvállalás fontosságát hangsúlyozta, kiemelve a szükséglet vezérelte bérházkoncepció megalkotásának szükségességét.

    A Lakásügyi Kerekasztal Fórum munkacsoportjaiban kidolgozott programelemek mind egy a keresetekhez képest reális költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító bérházrendszer kialakítását célozzák, amely a jelenleginél kedvezőbb bérleti díjakat tenne lehetővé a lakóknak, egyben hozzájárulna a 2014-2020 közötti uniós célok megvalósításához is.

    Egy bérházrendszer kialakítható használt lakások bevonásával, illetve építéssel is. Az építés mellett szól, hogy ismert minőségben, tervezett üzemeltetési szempontok mellett történik az épületállomány kialakítása; a lakások egy helyen, bérházakban vannak; egy ilyen program hozzájárulhat városrehabilitációhoz; valamint a lakásállomány minőségi, energiahatékony megújulásához.

    Ács Érmes Károly, az EMBK FB képviselője, a Kerekasztal műszaki munkacsoportjának vezetője bemutatta azokat a kereteket, amelyek egy korszerű, energiahatékony bérházrendszer kialakításához kötelezően hozzátartoznak. A jelenlegi állomány felmérése után következhet annak felújítása, korszerűsítése, avagy bontása és az új bérházépítések. A fenntarthatóság, a gazdasági és energetikai hatékonyság szem előtt tartásával jártakörül a munkacsoport, hogy hol, milyen formában, milyen technológiával és anyagokból épülhetnének meg a jövő bérházai.

    Kiemelt szempontként szerepel a programban a hazai kkv-k innovációinak alkalmazása, fejlett építési technológiák használata, megújuló energiák felhasználásának biztosítása, megfelelés az egyre szigorodó EU-s követelményeknek, valamint a minőségi garancia, amelynek biztosítására Garanciaalap létrehozását is javasolja a munkacsoport.

    Egy bérházépítési program beindítását alapvetően befolyásolja, hogy milyen finanszírozási modellek merülnek fel. Keszthelyi Péter, a BKIK Bank- és Biztosítási Osztályának alelnöke mindenekelőtt arról beszélt, hogy mitől érdemes egy bérházprogramot finanszírozni. Itt főképpen a program gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő és energiamegtakarítási hatásait mutatta be, nem kifelejtve a „hitelválságmentes" lakhatás szempontjait.

    A Kerekasztal egy non-profit vagy közhasznú, speciálisan támogatott finanszírozási modellt dolgozott ki, amely a projekt oldalról támogatná bérházak építését, s a piaci szabályokat kizárólag a működtetésre alkalmazza a hosszú távú értékmegőrzést elősegítő közhasznú elemek bevonásával. Fontos kiemelni, hogy a modell a bérleti díjakat gazdasági és szociális szempontok együttes figyelembe vételével határozza meg.

    A finanszírozási konstrukció az MNB- és FHB-közreműködés mellett számol a kereskedelmi banki hitelek bevonásával, valamint európai uniós, illetve állami és önkormányzati pályázati források felhasználásával.

    közönség

    A bérházprogram a műszaki-építészeti és finanszírozási szempontok mellett ki kell, hogy térjen a jogi, szervezeti és üzemeltetési területekre is. Dr. Bék Ágnes, a TTOE elnöke a bérlakás-szabályozás jogi és üzemeltetési viszonyainak átgondolására hívta fel a figyelmet.

    Az általa vezetett munkacsoport javaslatokat test törvény- (Lakástörvény) és jogszabály (pl. adózási) -módosításokra, valamint Garancialap létrehozására, amelyek biztonságosabb környezetet nyújtanának mind a bérbeadóknak, mind a lakásbérlőknek. Előadásában kitekintés adott olyan kapcsolódó területekre is, mint a házkezelés, a hátralékok behajtásának rendszere, illetve etikai kódex megalkotása a lakóközösségeken belül.

    A bérházrendszer kialakításakor érdemes figyelembe venni a jól működő európai megoldásokat, például az Ausztriában működő modellt, ahol tartósan évi 10 ezer feletti bérlakás épül. A kontinens nyugati és északi országaiban nemcsak több bérlakás van, de a lakosság, különösen a fiatal otthonteremtők szívesen is választják ezt a rugalmas és költséghatékony lakhatási formát. Fegyverneky Sándor építész, kormánytisztviselő olyan nemzetközi példákkal szolgált, amelyek a hazai viszonyokra alkalmazva adhatnak lendületet az otthonteremtés támogatásának.

    Dr. Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület ügyvezető elnöke azokról a társadalmi és gazdasági hatásokról beszélt, amelyek egy jó bérházprogram hozadékai lehetnek.

    Egy átfogó bérházépítési program több tízezer ember számára teremt munkalehetőséget, mégpedig a legveszélyeztetettebb társadalmi szférában. A program megvalósításában résztvevő vállalkozások kizárólag a fehér gazdaságban működhetnek, hiszen a kifizetések az állam által ellenőrzött módon történnek. Ez felfogható a gazdaságélénkítési program részeként is.

    Az elkövetkezendő évtized alatt látványos és kézzelfogható eredmény jöhet létre: az épített minőség és környezet magasabb szinten valósul meg. A fenntarthatóság komplex módon értelmezendő, nemcsak egy-egy épület energetikai mutatói javulnának, hanem a fejlesztési munkálatokkal érintett terület válna élhetőbbé, átfogó hulladék-, víz, zöldfelület-gazdálkodási és közlekedési koncepciója révén.

    A rövid távú haszonra koncentráló, piaci preferenciákat hosszú távú gondolkozásmód, nemzeti perfekcionizmus váltaná fel. Cél olyan folyamat beindítása, amely a lakókörnyezetet, a társadalmat és a gazdaságot komplex módon kívánja szolgálni. Ennek eszköze a „közpénzből csak minőségi és hatékonyan fenntartható lakásokat" elve.

    Az állami bérházépítési program megvalósításával tartós értéket hozunk létre, s ezzel emeljük az alacsony műszaki színvonalú nemzeti lakásállomány összesített minőségét.

    A következő években évi 5-10 ezer bérlakás építése lenne kívánatos Magyarországon. Ezt indokolja a hazai bérházrendszer hiánya, amit hatékonyan kialakítani és működtetni építésekkel lehet. Indokolja továbbá, hogy a hazai lakásépítési ágazatban bekövetkezett negatív konjunktúraciklus részleges korrigálására egy állami, önkormányzati és vállalkozói részvétellel, támogatással működő bérházépítési rendszer lehet alkalmas.

     

  • Megjelent a hűtőgépek cseréjét támogató pályázat

    A beruházások megvalósulásával - a hűtő- vagy fagyasztó-berendezés cserével - minimum 10 %-os energia- vagy 20 kg/év szén-dioxid-megtakarítást szükséges elérni.

    A vissza nem térítendő támogatás mértéke a háztartási nagygép vételárának  50%-a, de maximális értéke A+ kategóriájú gépek esetén 25.000 forint, A++ és A+++ kategóriájú gépek esetén 35.000 forint háztartási nagygépenként.

    A pályázatok a megjelenést követően, a 2014. október 27-e és 2014. november 30-a közötti időszakban, illetve a támogatáshoz rendelkezésre álló forrás kimerüléséig nyújthatók be, kizárólag elektronikus úton, a pályázati portálon keresztül. Ehhez a pályázóknak rendelkezniük kell ügyfélkapus regisztrációval a www.magyarorszag.hu Kormányzati Portálon, továbbá igazolniuk kell, hogy a háztartási nagygép üzembe helyezésének helyszínéül szolgáló ingatlan a tulajdonukban áll.

    A részletes pályázati dokumentáció a kormányzati honlapon (http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/fejlesztes-es-klimapolitikaert-valamint-kiemelt-kozszolgaltatasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-nemzeti-fejlesztesi-miniszterium-627-1-millio-forinttal-tamogatja-a-haztartasi-gepek-cserejet ) és az ÉMI Nonprofit Kft. pályázatkezelő szerv honlapján (www.emi.hu) érhető el.

    Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

  • Miért drága a lakás, ha ennyire olcsó?

    Az idén harmadszor készült el a Deloitte tanulmánya, amely 14 európai ország lakáspiaci elemzésén alapszik.

    Közép-Európában a lakások átlagára Magyarországon a legalacsonyabb, az átlagos négyzetméterenkénti ár csupán 917 euró, míg a legmagasabb Csehországban, ahol egy négyzetméterért átlagosan 1186 eurót kell fizetni. A brit és francia lakásárak a legdrágábbak közé tartoznak, ott az új lakások négyzetméterenkénti árai a 4000 eurót is elérhetik. A lakásárak emelkedése Ausztriában és Németországban kiugróan magas, az ingatlanárak pedig Olaszországban és Spanyolországban estek sokat.

    A legdrágább európai városnak továbbra is London és Párizs számít. Londonban, a központhoz közel, az átlagos négyzetméterenkénti ár meghaladja a 10 ezer eurót, míg Párizsban a használt lakások négyzetméterenként 8140 euróba kerülnek.

    Dániában már 2,1 éves bruttó jövedelem elegendő új lakás vásárlásához, ám Csehországban 7,2 évre van szükség ugyanehhez. Lengyelországban és Magyarországon már 7,4 évre. Vagyis még olcsónak számító lakásainkhoz is keveset keresünk.

    A legalacsonyabb lakásépítési aktivitást Magyarországon rögzítették, 1000 főre vetítetve 0,7 elkészült lakással. A legtöbb új lakás 2013-ban Oroszországban épült, a nyugat- európai országok között Franciaországban volt a legaktívabb a lakásfejlesztés, ezt követi Ausztria, 4,7 elkészült lakással 1000 főre vetítve. Hazánkban a jelenlegi alacsony építési volumen, továbbá a lakásvásárlás szempontjából egyre kedvezőbb gazdasági feltételek könnyen az új építésű kínálati állomány gyors elapadásához vezethetnek, ami a továbbiakban kihívás elé állíthatja a lakásfejlesztőket.

    A Deloitte jelentése szerint Magyarországon az évek óta tartó árcsökkenés megállni látszik, ideális körülményt teremtve lakásvásárlás szempontjából, legyen szó saját használatú, vagy épp befektetési célú ingatlanról. A fejlődés lehetséges indikátorai a viszonylagosan alacsony lakásárak, az emelkedő reáljövedelmek, a javuló munkanélküliségi mutatók és a kedvező hitelkamat-szint.

    Az elmúlt hónapokban érzékelhetően megnövekedett a lakáshitelek iránti érdeklődés. Ennek viszonylag nagy része a felújításra, modernizálásra, illetve használt lakás vásárlására igényelt hitel, és egyelőre alacsony részesedéssel van jelen az újlakás-építés. A lakáscélú hitelkamatok esését segíti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamat-csökkentése: 2012. augusztus óta az alapkamat visszavágása folyamatos volt; az alapkamat idén nyáron elérte a történelmi mélypontot jelentő 2,1 százalékot.

    A bankok növekedő hitelkihelyezési hajlandósága szerencsésen párosul a teljes hiteldíj mutató csökkenésével. Konstrukciótól függően az ingatlan célú jelzáloghitelek 5 százalék körüli THM mutatótól elérhetőek.

    Forrás: hvg.hu

  • Egyedül nem megy – egyetemisták otthonteremtési kilátásaikról

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület a nyár folyamán több gólyatáborba is ellátogatott, hogy bemutatkozzon azoknak a fiataloknak, akik életük egyik legmeghatározóbb szakaszába lépnek. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Társadalom- és Bölcsészettudományi Karának gólyatáborában egy 11 kérdésből álló villám kérdőívet is kitöltöttek az újonc hallgatók.

    Jelentős fejtörést okoz az egyetem kezdése azoknak a fiataloknak, akik szülőfalujuktól, szülővárosuktól távoli vidékre nyertek felvételt. Az otthon megszokott kényelme helyett kollégium, albérlet vagy szerencsés esetben saját kislakás lehet opció számukra. A fejtörést a különböző lehetőségek anyagi kihívásai és a nagy különbségeket jelentő komfortérzet okozza.

    Ennek kapcsán a TLE arra volt kíváncsi elsősorban, hogy milyen körülmények között laknak a 18 és 25 év közötti ifjak, mennyire látják reálisan a jövőbeni lakáskörülményeiket, és arra, mennyire motiválná őket az itthon maradásra és a családalapításra egy számukra kedvező lakásprogram.

    3 diagram lakaskorulmenyek

    A 327 válaszadó 93%-a 18 és 21 év közötti volt. Az egyetem kezdésének pillanatában a gólyák 67% él a szülői házban, 17% albérletben, 12% kollégiumban. Mindössze 4% kezdte meg a 2014-es tanévet saját lakásban.

    Egy korábbi, a fiatalokhoz intézett kérdőívünkben már megkérdeztük kitöltőinket, hogy milyen körülmények között szeretnének lakni, hol képzelik el életüket az egyetem után. A mostani kutatás válaszadói 51% saját lakásban, 29% saját kertes házban, 15% bérelt lakásban és 5% bérelt házban szeretnénk majd lakni.

    Jelenlegi lakáskörülményét a többség szeretné hamarosan megváltoztatni, ugyanis 64% tervez költözést a közeljövőben. Közülük 70% határon belül maradna, 30% pedig külföldi célpontban gondolkodik.
    Megkérdeztük a hallgatókat arról is, hogy változna-e a véleményük, ha kiemelkedően nagy lakhatási támogatást kapnának az államtól. 77% adott igenlő választ.

    7 diagram itthon maradas

    Megkérdeztük a gólyákat arról is, hogy tervezik-e lakás vagy ház vásárlását (39%), bérlését (28%), építését (23%), vagy felújítását (11%). Ahogy azt a felsorolás mutatja ebben már inkább megoszlottak a vélemények.

    8 diagram tervek

    Nem úgy, mint a következő kérdésünkre adott válaszokban, ugyanis amikor azt firtattuk, hogy mit gondolnak, szükségük lesz-e anyagi támogatásra: 92% adta azt a választ, hogy önerőből nem fogja tudni megvalósítani terveit, segítsége lesz szüksége.

    9 diagram tamogatas
    Segítséget legtöbben a családtól várnak (48%), majd csökkenő sorrendben az államtól (26%), a munkáltatótól (20%) és végső soron valamilyen pénzintézettől (6%).

    A TLE arra is kíváncsi volt, hogy mit gondol ez a korosztály a családalapításról. Befolyásolja-e a lakhatás, a lakhatási támogatás a családalapítást. 80%-ban azt a választ adták a fiatalok, hogy másként állnának ehhez a kérdéséhez, ha kedvezményesen juthatnának lakáshoz.

    11 diagram csaladalapitas

     

    Az összes grafikont lásd az alább letölthető mellékletben.

  • Megjelent a kazáncsere-pályázat

    A pályázati úton elnyerhető forrásból lehetőség nyílik a lakóingatlanok elavult állapotú gázkazánjainak új kondenzációs gázkazánra történő cseréjére, és ehhez kapcsolódóan a fűtési és használati melegvíz-rendszerük korszerűsítésére. A gázkazánok cseréjével jelentősen csökkenthető az energiaveszteség és a széndioxid-kibocsátás. A vissza nem térítendő támogatást a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer keretében, a kvótabevételek terhére biztosítja a szaktárca.

    A pályázaton azon magánszemélyek vehetnek részt, akik a pályázattal érintett életvitelszerűen lakott lakóépület tulajdonosai. Pályázatot benyújtani legfeljebb 4 lakásból álló, nem iparosított technológiával épített lakóépület részét képező lakás korszerűsítésére lehet. Az egyes lakások tulajdonosai önállóan nyújtanak be pályázatot.

    A pályázattal elnyerhető támogatás intenzitása legfeljebb az elfogadott elszámolható költség 40 %-a lehet, azzal a kitétellel, hogy a támogatás lehetséges maximális mértéke 650.000,- Ft.

    A pályázatot kizárólag elektronikus úton, a pályázati portálon keresztül nyújthatja be a www.magyarorszag.hu Kormányzati Portálon ügyfélkapus regisztrációval rendelkező természetes személy, aki a megvalósítás helyszínéül szolgáló ingatlan – tulajdoni lapon szereplő – valamelyik tulajdonosa.

    A pályázati portálon regisztrálni a pályázati kiírás meghirdetésétől, és a pályázatot benyújtani a pályázatok meghirdetésétől számított 30. naptári napot követően a pályázat lezárásáig, vagy a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig lehetséges.

    A részletes pályázati dokumentáció a kormányzati honlapon és az ÉMI Nonprofit Kft. pályázatkezelő szerv honlapján (www.emi.hu) érhető el.

    Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

  • „Nagy-Családi-Ház”-építési pályázat 2015

    A pályázaton NOE-tagsággal rendelkező családok indulhatnak.
    Az elnyerhető támogatás mértéke: 5-6 millió forint családonként.

    A pályázat benyújtásának határideje: 2015. január 15.

    További részletes információk a pályázattal kapcsolatban a www.noe.hu oldalon találhatók.

    A pályázati eredményekről a kiíró minden pályázót értesít.

     A pályázat elbírálásának határideje: 2015. február 15.

  • Hétfőtől indulnak a lakossági energiahatékonysági pályázatok

    A pályázatokat az alábbi időzítéssel hirdetik meg:
    2014. szeptember 22. – elavult kazánok, tüzelőberendezések cseréje új, nagyobb energiahatékonyságú fűtőberendezésekre;
    2014. szeptember 25. – régi típusú háztartási nagygépek (hűtők és fagyasztók) cseréjére, nyugdíjasok és nagycsaládosok számára;
    2014. szeptember 29.külső, homlokzati nyílászárók cseréjére (esetenként kiegészítve hővédelmet javító árnyékolók felszerelésével).

    A lakossági támogatásokra összesen 2,72 milliárd forint áll rendelkezésre. A pályázatokkal elnyerhető támogatás összege a kazáncsere-pályázat esetében bruttó 650 ezer forint (a beruházás legfeljebb 50 százaléka). A háztartási nagygépek vásárlására odaítélhető támogatás A+ energiaosztályú készülékek esetén maximum 25 ezer forint, A++ és A+++ kategóriájú gépek esetén maximum 35 ezer forint. A külső, homlokzati nyílászárócsere-programban az egy pályázatra megítélhető támogatás legmagasabb összege bruttó 450 ezer forint, hővédelmet javító árnyékolók felszerelésével kiegészítve bruttó 520 ezer forint (a beruházás legfeljebb 40 százaléka).

    A pályázatok minden korábbinál egyszerűbb rendszerben nyújthatók be. A lakás tulajdoni lapon szereplő tulajdonosának regisztrálnia kell a www.magyarorszag.hu Kormányzati Portálon. Ezt a pályázat megjelenését követő 30 napon keresztül teheti meg. A pályázatokat benyújtani a meghirdetéstől számított 30. naptári napot követően a pályázat lezárásáig, illetve a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig lehet. A részletes pályázati dokumentáció az egyes hirdetmények megjelenését követően az ÉMI Nonprofit Kft. pályázatkezelő szerv honlapján (www.emi.hu) érhető el.

    A pályázatokat a beérkezés sorrendjében bírálják el. (A fűtészkorszerűsítési programban nagyjából 1500, a gépcserénél körülbelül 21 ezer pályázat támogatására számítanak.) Mivel a kitöltő programot egyszerűre és felhasználóbarátra tervezték, nagyon kicsi a helytelenül kitöltött igénylések benyújtásának az esélye. A támogatás utófinanszírozású, de a megítélt támogatásokról a pályázók támogatási okiratot kapnak, amellyel azonnal indíthatják a beruházást. A beruházást követő 3 év során a bármikor ellenőrizhetik a tulajdonosok otthonában a támogatás megfelelő elköltését.

    Megkérdeztük Szabó államtitkár úrtól, hogy mire számíthat az, aki felújításra szoruló önkormányzati bérlakásban lakik. Ők a most meghirdetendő pályázatokon nem kaphatnak támogatást, hiszen lakásuk felújítása a tulajdonos, azaz adott estben az önkormányzat feladata. Az új EU-s ciklusban azonban sikerült azt elérni, hogy a korábbinál több lakástípus felújítására lesznek támogatási források. Vissza nem térítendő vagy visszatérítendő, de kedvezményes kamatozású pénzügyi eszközökről jelenleg is folynak tárgyalások. Ez egyik forrása a KEHOP, a másik, kifejezetten önkormányzatok számára a TOP, valamint a vállalkozói szférában vagy a magánszemélyek részére a GINOP-ban várható.

    Egyelőre azok sem remélhetnek segítséget, akik olyan rossz állapotú házban élnek, amelynek felújítása, energetikai korszerűsítése nem lenne gazdaságos, és jobban megérné újat építeni, hiszen ezekből a forásokból helyettesítő új építésre nem lehet pályázni. Az államtitkár elmondta, hogy a most folyó banki integráció során létrejönnek olyan pénzintézetek, amelyek képesek lesznek a finanszírozást felgyorsítani. 2008 óta alig, illetve nagyon rossz feltételekkel lehet lakáshitelhez jutni. – Ha fél vagy egy év múlva visszatérünk erre a kérdésre, akkor biztos, hogy fogok tudni olyan megoldást javasolni, amely működőképes – válaszolta kérdésünkre Szabó Zsolt.

    Érkeznek azonban majd folyamatosan további felújítási támogatások. Az újraindítani szándékozott Panelprogramban 20 ezer háztartás számíthat felújítási segítségre – ezúttal nem csak házgyári lakásokban, hanem téglaépítésű lakásokban élők is.

    A most induló pályázatok keretében 1,1 milliárd forint jut a kazáncsere-pályázatok, 627,1 millió forint a háztartásigép-csere program és 1,1 milliárd forint a homlokzati nyílászárócsere-pályázatok finanszírozására.

    A háztartásigép-csere program megvalósulásával háztartásonként akár évi 280-480 kg szén-dioxid-kibocsátás, illetve 300-500 kWh energia-megtakarítás érhető el, amivel éves szinten akár 12-19 ezer forinttal több maradhat a fogyasztóknál. A fűtéskorszerűsítési beruházások teljesülésével lakásonként akár 2130kg/év CO2 kibocsátás-csökkenéssel, azaz évi 7000 kWh energia-megtakarítással, ezáltal évente több mint 75 ezer forint megtakarítással számolhatnak az egyes családok. külső, homlokzati nyílászárócserék lakásonként évi 1200-2700 kg CO2 kibocsátás-csökkenést és 4000-9000 kWh energia-megtakarítást eredményezhetnek, ami éves szinten 45-49 ezer forint megtakarítást hozhat egy családnak. A mindhárom pályázati forrást kihasználó összesen akár évi 120-140 ezer forint kiadáscsökkenésnek örülhetnek.

    A pályázatok megvalósulása révén mérséklődik a hazai energiafogyasztás, tovább csökkenhetnek a magyar lakossági fogyasztók rezsikiadásai, s ezek az intézkedések hozzájárulnak az ország klímapolitikai céljainak megvalósulásához: éves szinten csökkenhet Magyarország szén-dioxid-kibocsátása és a kis tüzelőberendezésekből származó szennyezés.

  • Új Otthonteremtés – a lakásépítés nem luxuscél, hanem alapvető szükséglet

    A munkaanyag (i) államilag folyósított 2,5%-os fix forintalapú jelzáloghitelre tesz javaslatot, továbbá (ii) számlabemutatás fejében a jelenlegi 27%-os áfából 20% visszatérítésére, valamint (iii) egyszeri 30.000 forint/m2 ösztönző energetikai támogatásra, lakásonként maximum 3 millió forint értékben az A, A+ és e feletti épületenergetikai szintű új lakóépületekre. Az ösztönzők összevonhatók lennének.

    A számítások azt mutatják, hogy mindezek megvalósítása fokozatos élénküléssel számolva már 2015-ben is 12,5 milliárdos nettó államháztartási többletet, és mintegy 212 milliárd értékű korszerű, új lakóingatlant eredményezne. Évi 22-32% növekedéssel kalkulálva 2020-ra elérhető lenne 120 ezer fő állandó foglalkoztatása, a hazai ingatanállomány megfelelő műszaki pótlása, és 2014-hez képest több, mint 270 milliárd forintos nettó államháztartási többletbevétel - nagyrészt az előírt számlás teljesítéseknek, a plusz foglalkoztatásból eredő befizetéseknek köszönhetően.

    többletbevételek ábra

    A javaslatcsomag sajtóbemutatóján Vidor Győző, a MÉASZ elnöke kifejtette, hogy a nem lakás jellegű új építések 2014 első felében trendszerű bővülést mutatnak, de a több mint fél évtizede válságban lévő magasépítési szegmens fellendítésére az új lakóépületek építésének erős ösztönzését a MÉASZ szakértői elengedhetetlennek tartják. A javaslatcsomag megvalósításával elérhető nemzetgazdasági, foglalkoztatási és versenyképességi előnyök az előzetes számítások szerint jelentősek. Ezért a javaslatcsomag szeptember közepén benyújtásra kerül a felelős kormányzati szervek felé.

    Az Új Otthonteremtés javaslatcsomag azon felismert társadalmi, műszaki és iparági versenyképességi szükségleteken alapul, hogy nagyon fontos a műszaki pótlás felgyorsítása, továbbá a családok, az életkezdési helyzetben lévők és a hazaköltözők lakhatásának megfelelő színvonalon történő megoldása. Az új lakásépítések tehát korántsem "wellness-célokat" szolgálnak, hanem a műszaki avulást és fogyást megfelelően pótolva járulnak hozzá a nemzetgazdaság versenyképességének erősítéséhez, a vidéki - részben szakképzetlen - foglalkoztatás bővítéséhez, áttételesen pedig az életszínvonal növekedéséhez.

    A javaslatcsomag három fő pontja:

    • A Növekedési Hitel Program mintájára (vagy akár annak forrásából) 2,5%-os Új Otthonteremtési Hitel fix forintalapú jelzáloghitel biztosítása.

    A javaslatcsomag egyik gerinc eleme. Az Új Otthonteremtő Hitel kihelyezését, folyósítását klasszikus módon az állami hitelnyújtó intézettel (MNB-vel) szerződő kereskedelmi bankok végeznék. A megvalósítás során fontos a bankok felé irányuló szabályozással biztosítani, hogy az igénybe vevők számára a költségszint ne haladja meg a 2,5%-ot.

    A jelenlegi kamatkörnyezetben, az 1,5%-os kincstárjegyi hozamokat tekintve a finanszírozási költség fajlagosan alacsony: 2015-ben legfeljebb 2,6Mrd forint lenne, míg 2020-ban sem haladná meg a 12 milliárdot.

    • Részleges ÁFA-visszatérítés valamennyi számlával igazolt (telekár nélküli) új lakásépítési beruházásra. A jelenlegi 27%-os ÁFA értékéből 20% visszatérítése minden új lakóépületet építtető, vagy a tulajdonos számára. A nettó összeg 7%-a (a bruttó összeg 5,51%-a) az államháztartásban marad. Ez az arány erőteljes adópolitikai és gazdaságfehérítési ösztönzőként segítené az új, minőségi lakóépületek építését.

    E közvetett állami hozzájárulás csökkentené az új épület bekerülési költségét. Részleges ÁFA-visszatérítésben a magánszemélyek részesülnének. Amennyiben egy építőipari cég kulcsrakész, új (jellemzően társasházi) lakóingatlanokat épít, a vásárlók az ÁFA meghatározott részét a megvásárlást követően az államtól igényelhetik vissza. Ez a megoldás egyértelmű és tiszta viszonyokat alapoz meg az új lakóingatlanok fejlesztése során.

    • Egyszeri 30.000 forint/m2 ösztönző energetikai támogatás lakásonként maximum 3 millió forint értékben, a mindenkor előírt energetikai szintnél magasabb (A, A+ és e feletti) értékű lakóépület beruházások ösztönzésére mindazoknak, akik előrelátó beruházásukkal túlteljesítik a mindenkor érvényes energetikai szintet és így időtálló műszaki értéket hoznak létre.

    Az ilyen új lakóépületek jelentősen hozzájárulnak Magyarország uniós vállalásainak teljesítéséhez, és hazánk épületállománya épületenergetikai színvonalának javításához. Az energetikai szintek elérése a szükséges hőtechnikai felépítés mellett magával vonja a megújuló energiaforrások használatát is. Ezen elem a jelenlegi Szocpol rendszerben lévő épületenergetikai jóságot honoráló plusz támogatások kiterjesztését jelenti.

    Az Új Otthonteremtés javaslatcsomag hozadékai

    A program elindításával a 2014-re becsült 8500 új lakás helyett 2015-ben már 10.370 új lakás épülhetne, 212 Mrd forint nettó értékben, míg 13,7 Mrd forintnyi ÁFA-bevétel realizálódna - csupán az új lakásépítés szegmensből - és 33,9 Mrd forintnyi többlet nyereségadó (12% profithányad mellett) keletkezne. A kivitelezői többlet munkabér közteher befizetés 42 Mrd forint lenne. 5,39 Mrd forint iparűzési adóbevétel is befolyna.

    Mindez összesen mintegy 95 milliárd forintnyi államháztartási bevételt jelentene. Ebből levonva a 2014-re becsült 79,9 milliárd forintnyi vonatkozó államháztartási bevételt, és a javaslatok forrásigényét ( a KEHOP-ból vagy a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszerből 2,87 Mrd forint, 20%-nyi arányú új A, A+ lakóépület építéséhez). Az Új Otthonteremtési Hitel finanszírozásához 2,6 Mrd forint. A részleges ÁFA-visszatérítés nem igényel forrásokat.) a 2015-ös nettó költségvetési eredmény 12,5 milliárd forint lenne.

    bevételek ábra

    Fokozatos, folyamatos élénkülés esetén, 2020-ban már 40.000 új lakás épülhetne, jelentős részben helyettesítő új építéssel) így egyensúly alakul ki a műszaki avulás és az új építések között. Mindez 120.000 fő állandó foglalkoztatottat (részben szakképzetlen munkanélküliekből) is eredményezne, továbbá konzervatív közelítéssel 817,9 Mrd forint új nettó beruházási érték jönne létre. Ez a jelenlegi építőipari teljesítmény több mint fele, amely a nemzeti vagyon gyarapodásához közvetlenül járul hozzá.

    Államháztartási oldalon 53 Mrd forintnyi ÁFA bevétel jönne létre, és 130,9 Mrd forintnyi társasági adó (12% profithányad nyomán). Az SZJA és egyéb, legális munkabér utáni közteher bevételek: 161 Mrd forintot tennének ki, és 20,8 Mrd forint plusz iparűzési adóbevétel is keletkezne.

    A javaslatok megvalósítása a KEHOP-ból vagy a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszerből 11,06 Mrd forint 20%-nyi A, A+ épület esetén, az Új Otthonteremtési Hitel finanszírozási költsége 10,1 Mrd forint lenne.

    Az Új Otthonteremtés nettó kalkulált költségvetési eredménye 2020-ban: 276,5 Mrd forint.

    A teljes javaslatcsomag, valamint a kísérő prezentáció elolvasható alább a letölthető dokumentumoknál, valamint a MÉASZ oldalán.

  • Szeptemberben indulnak a lakossági energetikai pályázatok

    Ezt a Brüsszel és Magyarország között létrejött Partnerségi Megállapodás ünnepélyes aláírása napján jelentette be Hevesi Zoltán Ajtony, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára a Társasházi Háztartás által szervezett konferencián.

    A fejlesztések célja a hazai energiahatékonyság növelése. A pályázatok kedvezményezettje a lakosság.

    Fűtéskorszerűsítésre 1 milliárd forint, külső nyílászárók cseréjére 1,1 milliárd forint és háztartási nagygépek cseréjére 627 millió forint áll majd a háztartások rendelkezésre.

    A legmagasabb pályázható összeg fűtéskorszerűsítés esetén 650 ezer, ablakok cseréje esetén 500 ezer, háztartási gépcsere esetén 35 ezer forint lesz. A teljes pályázati keret energetikai felújítások esetén mintegy 3500, gépcserekor 21 ezer szerencsés pályázót valószínűsít. A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy a pályázatok megjelenése után 30 napos felkészülési idő áll majd rendelkezésre az első beadásig.

    Az időközben társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia összesen 189 Petajoule energia-megtakarítást irányoz elő a 2014-2020-as programozási ciklusra, melyből 111 Petajoule-t energetikai fejlesztések adnak majd. Az új programozási ciklus újdonsága, hogy a hazai lakosság is pályázhat majd energiahatékonysági támogatásokra. Az államtitkár-helyettes reményi szerint 10 milliárd forintos kerettel még az idén elindul a Panel program utóda.

    Az új program lakóingatlanok energia-megtakarítást eredményező komplex felújítását tűzi ki, és nemcsak az ipari technológiával épült ingatlanok – azaz panelházak – számára. Az Épületenergetikai Stratégia felmérésére alapozva a minisztérium ugyanis úgy döntött, hogy kiszélesíti a kedvezményezettek körét, azaz minél több család számára teszi elérhetővé, hogy jól szigetelt, korszerű fűtéssel rendelkező, jól záródó ablakokkal ellátott lakásokban éljen. Fontos fejlesztési terület lesz majd a háztartások megújuló energiatermelésbe való bekapcsolása is.

    Forrás: hvg.hu

  • Kevesebb bevallott jövedelemre kevesebb hitel jár

    A Matolcsy György által kiadott rendelet jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatója az ügyfelek legális jövedelmének arányában korlátozza a még vállalható törlesztési terheket. Emellett van egy hitelfedezeti mutató is a rendeletben, amely a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát.

    A rendelet részleteiről és a lehetséges kiskapukról további információ a hvg.hu cikkében.

  • ÉPÍTSÜNK magunknak jobb világot!

    A lakásépítés és -bérlés lehetőségei és a Lakásügyi Kerekasztal Fórum a következő évekre vonatkozó javaslatai lesz a témája a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Ingatlantanács további 12 szakmai szervezet támogatásával létrejövő konferenciájának.

    A mindenki számára méltó lakhatás megteremtése, élhető lakókörnyezet kialakítása, energiatakarékos épületek létesítése a célja a szakmai szervezetek által javasolt átfogó, hosszú távú lakáskoncepciónak, amelynek kiemelt eleme a bérlakásépítés.

    A bérlakás-szektor létrehozásának legfontosabb – műszaki, finanszírozási, üzemeltetési, jogi – szempontjait, valamint gazdasági és társadalmi vetületeit mutatja be a konferencia szakértői előadások keretében

    2014. szeptember 25. 9.30 órai kezdettel a

    Budapest - BKIK - Krisztina krt. 99. VII.emeleti konferencia-termében

    A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött: badics.bernadette@bkik.hu

    A konferencia programja:

    Regisztráció : 8.45 – 9.30

    1. Kerekasztal elnöki köszöntő:

    9.30 - 9.35 – Dr. Sztranyák József BKIK Ingatlan osztályelnök

    2. Megnyitó – BKIK elnöke

    9.35 – 9.45 – Szatmáry Kristóf

    - Vállalkozói szerepvállalás a hazai bérlakás-építésben

    - Kamarai jövőkép a bérlakás-építési program fejlesztéséhez

    3. 9.45 – 10.00 – minisztériumi képviselet - védnökség

    - Az Állam lehetőségei a lakásépítésben

    4. Paradigmaváltás a bérlakás-építésben

    10.00 – 10.25 – Ács Érmes Károly EMBK FB képviselő

    - A meglévő nemzeti lakásvagyon kezelése

    - Új bérlakás-építési programjavaslatok

    - Új technológiák a bérlakásépítés szolgálatában

    - A minőségbiztosítás kérdései

    - Garanciaalap létesítése

    5. Lakásügyek finanszírozhatósága

    10.25 – 10.45 – Keszthelyi Péter BKIK Bank-és Biztosítási osztály-alelnök

    - 2014-től alkalmazható források

    - Javaslatok a finanszírozás fejlesztéséhez

    6. Jogviszonyok ma a bérlakás-szabályozásban

    10.45 – 11.05 – Dr. Bék Ágnes TTOE elnök, BKIK Ingatlan osztály-alelnök

    - Javaslatok a jogi környezet fejlesztéséhez

    - Dereguláció és a jogfejlődés lehetséges irányai

    - Összetett javaslatok építési, és lakásügyekben

    - 11.05 – 11.20 Kávészünet

    7. Nemzetközi bérlakás-építési és üzemviteli tapasztalatok

    11.20 – 11.40 – Fegyverneky Sándor építész, kormánytisztviselő

    - Minták Európából

    - Javasolható mintaátvételek

    8. Szociális dimenziók a bérlakás-programhoz

    - 11.40 – 12.00 – dr. Maráczi Zsolt TLE ügyvezető elnök

    - Szükséglet, lakhatás, életminőség

    - Családi felhasználási modell

    - Társadalmi mobilizáció és bérlakhatás

    9. „A fenntartható fejlődés – a lakáshelyzet mérnök szemmel és a Mérnöki

    Kamara"

    12.00 – 12.20 – Kassai Ferenc MMK alelnök, BPMK elnök

    10. Vitafórum a bérlakás-kerekasztal gondolatairól

    12.20 – 12.40 – Vezeti : Párdi Zsófia TLE Projektvezető

    11. 12.40 –12.50 – Zárszó

    - Dr. Sztranyák József MIT és BKIK Ingatlan osztályelnök

  • Bécs a legélhetőbb, leglakhatóbb város

    Nagyon jól laknak

    Sok minden működik jól Bécsben, de a felmérések szerint az ott élő emberek a lakáskörülményeikkel a legelégedettebbek. Egy 100 ezer fős mintán végzett kutatást idéz a becsifekete.blog.hu. Ebből kiderül, hogy a megkérdezettek háromnegyede elégedett (43%), illetve nagyon elégedett (32%)a lakhatásával. A legkevésbé a fiatalabb, családalapítást tervező korosztály, egyötödük nyilatkozott így. A megkérdezettek több mint a fele önkormányzati bérlakásban lakik, közel 24% bérel tulajdonostól, piaci alapon lakást. A bérlemény költségeit 4% nagyon könnyen, 24%könnyen, 54% közepesen, 15% pedig nehezen tudja kigazdálkodni.

    A szerző adatai szerint Bécs évente 200 milliót költ lakástámogatásra, ami egyedülálló egész Európában. 2014-15-ben hetente 130 lakást adnak át, összesen 20 ezret építenek, melyből 14 ezer államilag támogatott, 1,5 négyzetméteren, 217 focipálya területen. A fővárosban egyébként 750 ezer ember él államilag támogatott szociális, illetve bérlakásban. (Bécs lakossága jelenleg 1,7 millió.)

    Aspern

    Nemrég költöztek be az első lakók Bécs új városnegyedébe, Aspernbe. A 2030-ban elkészülő összesen négy milliárd eurós beruházás Európa legnagyobb városfejlesztési projektje. A tervek szerint ez év végéig kilencszáz, 2016-ig hatezer, 2030-ig mintegy húszezer lakos költözhet be. 2016-ra kétezer, 2030-ra húszezer munkahely is rendelkezésükre áll majd.

    A tervezők nagyon figyelnek az élhető környezetre is: óvodák, iskolák, bevásárló-negyedek is helyet kapnak, a tömegközlekedés elérhetősége kiemelt figyelmet kap, csakúgy mint a zöldfelületek kialakítása. A környezettudatos megoldásokat mutatja, hogy az épületek energiatakarékos felügyeleti rendszerrel vannak ellátva, és a közlekedésben is preferálják a gyalogos- és kerékpáros-közlekedést.

    Élhető Európa

    A lakáskörülmények mellett természetesen egyéb mutatók is közrejátszottak abban, hogy Bécs több nemzetközi ragsorolásban is az élen végzett.

    A Mercer 10 kategóriában 39 kritérium szerint a világ 221 városában vizsgálta az életkörülményeket. Értékelték a politikai, társadalmi és ökonómiai klímát, az infrastrukturális (tömegközlekedés, áram- és vízellátás, kommunikációs szolgáltatások, légiközlekedés) és környezeti (zöldterületek, légszennyezés stb.) feltételeket, az orvosi ellátást, a képzési lehetőségeket, a szabadidős kínálatot.

    Graben-Wien

    Bécs ötödszörre nyerte el a címet. Az első tízben további hét európai város található. Elsősorban a német és a svájci városok tarolnak. Prága a 69., Budapest a 74. Varsó pedig a 84. helyet nyerte el.

    Top 10: 1. Bécs, 2. Zürich, 3. Auckland, 4. München, 5. Vancouver, 6. Düsseldorf, 7. Frankfurt, 8. Genf, 9. Koppenhága, 10. Bern

    A bírálók szerint „továbbra is az európai városok a legélhetőbbek, ami elsősorban a stabilitás, a növekedő életminőség, valamint a jó városi infrastruktúra kombinációjának köszönhető. A gazdasági nyugtalanság, a politikai feszültség és a magas munkanélküliség azonban továbbra is problémát jelent a kiválasztott régiókban" – idézik Slagin Parakatilt, a Mercer munkatársát.

    Az Economist Intelligence Unit által összeállított rangsor olyan alapvető kategóriák szerint osztályoz, melyek az élet minőségét befolyásolják, élhetővé, szerethetővé, élvezhetővé tesznek egy várost. Ilyen többi között a stabilitás mértéke, az egészségügyi ellátás, a kultúra, a környezet, a lakhatás, a munkalehetőség, az oktatás, az infrastruktúra színvonala, az élet összesen mintegy 30 területe, melyek megítélésében Bécs kiemelkedő helyet foglal el.

    Az ENSZ 70 várost összevető rangsorában is Bécs végzett az élen.

    Forrás: mercer.com, napi.hu, wien.info/hu, becsifekete.blog.hu, mti

  • ÚJ OTTHONTEREMTÉS

    Milyen ösztönzőkkel lenne érdemes fellendíteni a fiatalok, családosok új
    lakhatási beruházásait, és új lakásépítések milyen nemzetgazdasági és
    iparági előnyökkel bírnának?
    A hazai építőanyag gyártók ernyőszervezete, a MÉASZ bemutatja a konkrét javaslatokat
    és a várható hozadékokat.

    MEGHÍVÓ

    2014. szeptember 16-án, kedden reggel 09.00 órakor.

    kezdődő sajtóbeszélgetésünkre, ahol
    "ÚJ OTTHONTEREMTÉS" címmel bemutatjuk
    a MAGYAR ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK SZÖVETSÉG
    javaslatcsomagját az új lakásépítések előmozdítására,
    a nemzetgazdaság versenyképességének erősítésére.

    Helyszín:
    FUGA Építészeti Központ, 1052 Budapest Petőfi Sándor u. 5.

    A javaslatcsomagot bemutatja és akiktől kérdezni lehet:
    Vidor Győző, Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke
    Gyárfás Attila, a Magyar Épületgépészek Szövetségének elnöke
    Kató Aladár, a Magyar Téglás Szövetség elnöke
    Prohászka Rajmund, a Magyar Minőségi Ablakgyártók Egyesülete elnöke

    Visszajelzés és regisztráció: Szarka László; ugyvezeto@measz.hu
    +36 70 274 5541;

  • Épülnek a NagyCsaládi Házak - és lesz pályázat jövőre is

    A fonyódi Kovács család már áprilisban megkezdhette a falazást. Náluk ugyanis az alapozás már készen volt, de az építkezés megtorpant, s a pályázat segítségével tudták folytatni a munkát. Arra törekszenek, hogy a házra inkább az építés során költsenek, vagyis készüljön minőségi alapanyagokból, és végül minél energiatakarékosabb legyen.

    Nagyék is a pályázat támogatásával tudtak belevágni a házépítésbe Veszprém külterületén. Három kisgyermekükkel várják álmaik házának felépülését.

    A 2014-es NagyCsaládiHáz pályázat támogatói között az Alföldi - Villeroy & Boch, a Kludi, a Pipelife, a Schiedel, a Tondach és a Wienerberger szerepel, akik az előző évek gyakorlatához híven 10 millió forint értékű, kiváló minőségű építőanyaggal támogatják a nyertes három vagy több gyermekes család házépítését. A támogató cégek biztosítják a családok számára a falazótéglákat, az áthidalókat, a födémrendszert, a kerámia tetőcserepeket, a tetőkiegészítőket, a kéményrendszert, a szanitereket, valamint az idei évben már a műanyag csöveket, a fűtésrendszert és a csaptelepeket is.

    Jövőre is lesz pályázat! A „Nagy-Családi-Ház" – építési pályázat 2015-re 2015. január 15-ig várják a jelentkezéseket.

    Pályázai információk a Nagycsaládosok Országos Egyesülete honlapján

    Forrás: Wienerberger Zrt., Nagycsaládosok Országos Egyesülete, homeinfo

  • Mennyi EU-s forrást kap az otthonteremtés?

    A múlt héten elfogadott partnerségi megállapodást várhatóan szeptember 11-én írja alá Orbán Viktor kormányfő és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke.

    Míg 2007-2013 között Magyarország az uniós pénzek 16 százalékát tudta gazdaságfejlesztésre fordítani, addig ez most 60 százalék lesz, a fennmaradó 40 százalékból pedig a humán- és reálinfrastruktúrát korszerűsítik. A 60 százalékos részből alapvetően a magyar nemzeti érdekkörben lévő kis- és középvállalkozásokat fogják támogatni.

    Lázár János szerint az EU-s pénzekről szóló tárgyalások során Magyarország kiemelten fontosnak tartotta az úthálózat-korszerűsítését. Így megvalósulhat az a kormányzati elképzelés, hogy 2018-ig minden autópálya elérje az országhatárt.

    A miniszter arról is beszámolt, hogy az EU-val folytatott egyeztetéseken bizonyos szempontokat sikerült markánsan érvényesíteni, így például azt, hogy a vidéki életformát, a vidéken élő emberek boldogulását és a fiatalok helyben maradását segítő gazdasági eszközök kiemelt figyelmet kapjanak. A vidéki életforma erősítésében az agráriumnak kiemelt szerep jut, utóbbi ágazat, benne az élelmiszer-gazdasággal nagy nyertese a büdzsének - mondta.
    Megmarad a vállalkozások vissza nem térítendő támogatása is – olvasható a hírportál cikkében.

    Forrás: Origo

  • Svédország: építenek és ígérnek

    A kormánytag Mérsékelt Párt 150 ezer új lakást ígér a közelgő parlamenti választások előtt, míg az ellenzési szociáldemokraták szerint 250 ezer új otthonra volna szükség 2020-ig.

    Szükség is van új, megfizethető lakások építésére a skandináv országban, hiszen a kereslet nagy, míg a lakásárak egyre emelkednek. A kis alapterületű lakások ára 50 százalékkal emelkedett az elmúlt hét évben, az új lakások bére 30, a használt lakásoké 16 százalékkal nőtt 2008. óta.

    A svédek a kamatterhek bizonytalan kilátásai miatt is aggódnak. Minden tizedik háztartás új lakás után néz, ha nem vezetik be az ígért kamatcsökkentést, és minden negyedik család számít rá, hogy egyéb kiadásait kell csökkentenie a lakásterhek kifizetése miatt.

    Forrás: dagens Industri, Svenska Dagbladet, VVS-Forum, dagens Nyheter, Nordisk Industri

  • Szabad az út az uniós fejlesztési pénzek előtt

    A partnerségi megállapodás, amely meghatározza az európai strukturális és beruházási alapok országos szintű optimális felhasználására vonatkozó stratégiát – írja a Napi.hu. A ma elfogadott megállapodás Magyarországnak a 2014 és 2020 közötti időszakra mintegy 21,9 milliárd eurót irányoztak elő az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból a kohéziós politikára, amelyből 49,8 millió eurót az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre, 361,8 millió eurót a területi együttműködésre különítettek el.

    Magyarország emellett a vidékfejlesztés terén 3,45 milliárd euró, a halászati és tengerügyi ágazatban pedig 39 millió euró támogatást kap.

    Forrás: Index

  • Sok a rezsi energiafaló lakásainkban

    A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb, 2014. júliusi jelentése a lakossági villamos energia és földgáz átlagárát vizsgálja az Európai Unió 28 fővárosában vásárlóerő-paritáson, azaz azt veti össze, mennyire megterhelő az európai átlagfogyasztók számára a villany és gáz árának családi büdzséből történő kigazdálkodása. Az eredmény igen tanulságos: míg Budapesten az egyik legolcsóbb Európában mind a villany, mind a gáz átlagára, addig a rezsi megfizetése még így is nagyon megerőltető – közölte a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. (MEHI).

    Ennek egyik oka, hogy a magyar háztartások fajlagos energiafelhasználás tekintetében elsők között vannak az Unióban, azaz a magyar háztartások energiaszegénységét nem önmagában a magas energiaárak okozzák, hanem jelentős részben a huzatos ablakok, szigeteletlen falak, elavult fűtésrendszerek.

    Magyarország különösen sokat profitálhat az energiahatékonyság javításából, hiszen az ország energiafogyasztásának 40 százaléka a lakásokhoz kötődik, azaz rengeteg import gázt válthatunk ki, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken. Különös aktualitást ad az energiahatékonyság témájának az orosz-ukrán krízisből fakadó, egész Európát fenyegető gázhiány.

    Eddig azonban Magyarország még nem tett sokat az európai szinten is jelentős energiahatékonysági potenciál kiaknázására, pedig az energiahatékonyság a legnagyobb hazai 'gázlelőhely'. Ezért is jó hír, hogy a 2014-2020-as uniós programozási időszakban rendelkezésre álló források – a megszokott kedvezményezetti körön túl – már lakossági energiahatékonysági beruházások támogatására is felhasználhatók.

    Az energiahatékonyság növelésének ugyanakkor számos járulékos haszna is van: emeli a versenyképességet, munkahelyeket teremt, javítja a költségvetés helyzetét. A kis fogyasztású lakások pedig kényelmesebbek, értékesebbek.

    Forrás: mehi.hu

  • Kevés a megfizethető, új építésű lakás Európában

    Különösen a legnagyobb városokban volna szükség új, megfizethető lakások építésére, ahol európai viszonylatban több tízezer lakás hiányzik.

    Az új építésekhez azonban feltétlenül állami, illetve EU-s támogatásra van szükség, hiszen a szabad piac önmagában nem fogja biztosítani az alacsonyabb jövedelmű rétegek számára a lakáshoz jutást – emeli ki a Szövetség konferenciaanyaga.

    Ugyanakkor kiemelik az építési ágazat jelentős szerepét, hatásait más gazdasági területekre, illetve a társadalmi folyamatokra.  Európában az építőipar 20 millió embernek ad munkát, és az EU-s GDP 10 százalékát adja.

    Forrás: TBE

    A kapcsolódó teljes prezentáció a cikk alatti linkről tölthető le.

  • Jelentősen nőtt a lakáscélú hitelek száma és összege

    A lakáshitel piac egyik markáns szereplője, az Otthon Centrum Hitel Center (OCHC) legfrissebb összegzése szerint az általuk folyósított kölcsönök esetében az átlagos hitelösszeg tavaly 6,5 millió forint körül mozgott, idén pedig már 7,0 millió forint felett jár - közölte a Portfólió gazdasági portál.

    Mind a kínálati, mind a keresleti oldalon tapasztalható volt 2014-ben pozitív elmozdulás, ugyanis a családok egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak a lakáskölcsön igénylésre, és bankok is erősítik hitelezési tevékenységüket, ismét megjelentek a különböző előnyökkel kecsegtető, ügyfélcsábító akcióval. Nem is eredménytelenül: csaknem kétharmaddal több új lakáscélú hitelt folyosósítottak a háztartásoknak az esztendő első hat hónapjában, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor érdemes emlékeztetni arra, hogy tavaly az első félévében történelmi mélységben volt az új lakáshitelek szerződéses összege.

    Mivel a lakáspiac szezonális, és a második hat hónap általában jóval erősebb, mint az első, ezért a szakemberek az idei év egészére jelentős növekedést prognosztizálnak. A hitelezési aktivitás még messze van a válság előtti szinttől, a trendek azonban biztatóak. Ugyancsak a Portfolio hívta fel a figyelmet arra, hogy a hitelkamatok kitartóan csökkennek, ami az ügyfelek számára csábítóan hat. Vagyis ez ideális beszállópontot a lakáspiacon, amit egyre többen ki is használnak.

    Forrás: stop.hu

  • Nőtt az építőipar termelése, de még mindig kevés lakás épül

    A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint júniusban az építőipar termelése kiigazítatlan adatok szerint és munkanaptényezővel kiigazítva egyaránt 9,8%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Mindkét építményfőcsoport termelése növekedett: az épületeké 2,4, az egyéb építményeké 18,0%-kal. Az építőipar termelői árai 2014. II. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,3%-kal emelkedtek.

    Az építőipari termelés másfél éve tartó növekedése júniusban a korábbi hónapokban megfigyelt nagyarányú bővüléshez képest kisebb mértékű volt. Ezt részben az épületek szerkezetépítését végző vállalkozások termelésének a 2013. júniusi magas bázishoz viszonyított visszaesése okozta, de az út- és vasútépítést végző szervezetek termelésének növekedése is kisebb mértékű volt, mint az elmúlt néhány hónapban. Szezonálisan és munkanappal kiigazítva a termelés volumene 7,5%-kal alacsonyabb volt a májusinál. Az év első hat hónapjában a termelés 22,8%-kal bővült 2013 azonos időszakához mérten.

    Júniusban mindkét építményfőcsoport termelése meghaladta az egy évvel korábbit: az épületek építése 2,4, az egyéb építményeké 18,0%-kal. Az egyéb építmények jelentős növekedése a korábbi hónapokhoz hasonlóan az ország több területén folyó vasút-felújítási és útépítési munkák, valamint közműfejlesztések eredménye. A szezonálisan kiigazított indexek alapján az épületek építése 8,4, az egyéb építményeké 1,4%-kal alacsonyabb volt az egy hónappal korábbihoz viszonyítva.

    Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése – az épületépítési projekt szervezése és az épületek szerkezetépítése – júniusban 15,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbi, magas bázistól. Az egyéb építmények ágazat termelése 21,6%-kal emelkedett. Az építőipari termelés több mint kétötödét adó speciális szaképítés ágazat termelése 18,3%-kal nőtt 2013 júniusához képest.

    Forrás: ksh.hu

  • Munkáslakótelepből trendi kertváros

      {videoflow}31{/videoflow}Ertsey Attila építész elmeséli, hogyan is történthetett mindez, és miért élhető még ma is a Wekerle.

    igylakunk kertvaros 1919 1945

  • A lakóépületek felújítására szánt forrást is érinti a kormányzati zárolás

    Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter július 17-én jelentette be: a kormány 110 milliárd forintot zárol a kormányzati kiadásokból, hogy biztonsággal teljesíthető legyen a 2,9 százalékos hiány. A 2014. évi hiánycél tartásához szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat alapján a minisztériumok közül a legnagyobb zárolási kötelezettség az Emberi Erőforrások Minisztériumára jut mintegy 9,671 milliárd forinttal, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak 8,378, a Földművelésügyi Minisztériumnak 5,552 milliárd forint zárolásáról kell gondoskodnia.

    Varga hangsúlyozta, hogy а bejelentett zárolás elővigyázatossági intézkedés, melynek célja, hogy а 2,9 százalékos hiánycél – az esetleges kockázatokat is ellensúlyozva – biztonságosaп tartható lеgуen az államadósság növekedése nélkül.

    MSZP-s képviselők érdeklődtek a részletekről bejelentés után. Egyes tárcák a képviselők részére küldött válaszaikban többé-kevésbé részletezték, hogy az összességében 110 milliárd forintos költségvetési zárolások hogyan érintik a tárcák, illetve egyes hivatalok működését. A gazdasági tárcánál még csak annyit tudnak, hogy az összesen 8,3 milliárdos zárolásból 1,4 milliárd érinti az intézményeket, s 6,9 milliárd a fejezeti előirányzatokat. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál a többi között az energetikai célú feladatok forrásaiból 3,600 millió, a lakóépületek és környezetük felújításának támogatási forrásaiból 106,53 millió forintot érint a zárolás.

    Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban elmondta: a zárolás 3 milliárd 785,5 millió forintos összegben uniós fejlesztéseket is érinti. Ugyanakkor hozzátette: ez nem befolyásolja jelentősen a működést, mivel terveik szerint a "Közreműködői rendszer támogatása" címen 150 millió forinttal, míg a fejezeti tartalék több mint 3,6 milliárd forinttal járul majd hozzá ezen célokhoz.

    Forrás: vg.hu, portfolio.hu

  • A lakásépítések fellendülése élteti a reményt - Pillanatkép a magyar téglaiparról

     

    Magyarországon a téglagyártás mindig jelentős iparág volt, hiszen a tégla a házépítés egyik legfontosabb alapanyaga. Magyarország területén először a rómaiak gyártottak téglát. A magyarok a kora Árpád-korban kezdtek téglát égetni mintegy 1000 éve. A magyar téglagyártás virágkora a 19-20. század fordulóján volt: 712 településen több mint 1600, csak Budapesten 12 téglagyár működött.

    2008-ban 41 működő téglagyár volt Magyarországon, ma a MATÉSZ adatai szerint legfeljebb 11 működik, így 2008 óta a téglagyárak mintegy 73 százaléka állt le. A helyzet azonban még ennél is rosszabb, hiszen az elvileg még működő téglagyárak többsége az évnek csak egy kisebb részében, szezonálisan üzemel.

    Mindez természetesen megszűnt munkahelyeket is jelent. Ha kizárólag a 30 bezárt téglagyárral számolunk, akkor (téglagyáranként a reális 50-60 fővel kalkulálva) kb. 1500-1800 munkahely megszűnése a végeredmény. A megmaradó téglagyárak szezonális működése természetesen tovább rontja az összképet, hiszen a kisebb gyártók jellemzően nem tudják egész évben biztosítani a foglalkoztatást. A bezárt gyárak közül több az építőanyag-kereskedelembe menekült.

    Miért nem kell a tégla?

    Természetesen azért, mert alig épülnek lakóházak. Míg 2007-ben még 44.276 db, 2013-ban már csak 7.293 db lakás épült.

    „Ennek oka a 2007-2008-tól kezdődő válságból ered. Magyarország az akkori 4000 milliárdnyi devizaalapú hitelállománnyal nagyon megszenvedte ezt. Elkezdett zuhanni a lakásépítések száma, és ha nem épül ház, nem kell hozzá tégla, cserép" – foglalja össze sommásan Kató Aladár, a MATÉSZ elnöke.

    berenyi teglagyar

    Mint mondja, a MATÉSZ tagjai közül első menetben a kis gyárak dobták be a törölközőt. Nem volt tartalékuk, nem volt mögöttük egy multi anyavállalat, amely bizonyos veszteségeket átvállalt volna. Mind a létért küzdött, és többen is abbahagyták a termelést. A válság elején még segített a lengyel export, de végül a nagyoknál is több egység leállt, több gyár 50-60 százalékon működik a mai napig. Természetesen ennek velejárói voltak az elbocsátások. A kerámiaiparon belül az alapanyag-gyártók a létükért küzdenek. Kató Aladár szerint sok gyár biztosan nem indítható újra.

    A megkeresett három magyar tulajdonú téglagyártó kkv különbözőképpen élte át a válságot, és igen eltérő helyzetből reméli a lakásépítések fellendülését. A makói, a mezőberényi és a pápateszéri gyárak vezetőit a kilábalási lehetőségekről, a szükséges intézkedésekről kérdeztük.

    Van felfelé a gödör aljáról?

    Bár már 2009 augusztusa óta nem termel a makói téglagyár sem, Varga Sándor, a Szema Makó Téglagyártó Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója még nem adta fel a reményt. „A gyár mögött nem csak a tulajdonosok akarása, de a kb. 40 alkalmazott kemény munkája, 40 család megélhetése is állt – mondja Varga Sándor. – Jelenleg hat fővel építőanyag-kereskedést üzemeltetünk, ami a régiónkban ugyancsak nem tűnik jövedelmező vállalkozásnak, egyrészt a nyomott árak, másrészt az új építések hiánya miatt." Óriási veszteséget jelent az is, hogy a leállástól függetlenül is fizetniük kell bizonyos adókat, például az ingatlanadót.

    A makói gyár tulajdonosa kitart: „a gyár jelenleg kisebb felújítással, invesztícióval rövid idő alatt újraindítható lenne." Ugyanakkor hozzáteszi, hogy a jelenlegi árszinten, a jelenlegi költségek mellett nincs esélye a rentábilis üzemeltetésnek. Egy komolyabb technológia-váltással viszont hosszú távon jó pozíciót teremthetnének, hiszen kiváló minőségű alapanyag áll rendelkezésükre. Bíznak az exportban is, mivel a gyár közvetlenül az épülő autópálya mellett helyezkedik el, amivel elérhetők a romániai területek, ahol talán előbb-utóbb elindulnak a nagyobb beruházások.

    berenyi tegla

    A mezőberényi téglagyár még termel, de csökkentett kapacitással. „A létünkért, a fennmaradásért küzdünk" – mondja Marofka Ferenc, a Berényi Téglaipari Kft. ügyvezető igazgatója. - Termelünk minden évben, hogy jelen legyünk a piacon, a gépek, a kollégák miatt, és hogy a köztudatban legyenek a termékeink, de értékesíteni csak nagyon nyomott árakon lehet, és mennyiségben is keveset. A konkurenciával a kevés vevőért egymás alá licitálunk. Mert az emberek, ha megszorulnak, legelőször az építkezésről, építésről, lakásbővítésről mondanak le."

    „Növekedésről egyelőre nem is merünk álmodni"– szögezi le Marofka Ferenc. – Ha már 9-10 hónapot tudnánk termelni, az már önmagában is megerősödést jelentene, amihez a kereslet növekedése szükséges. A hagyományosnak mondható termékek mellett szükségesnek látszik az elterjedt, mostanában keresett termékek gyártása" – foglalja össze a fennmaradás legfontosabb kritériumait.

    papateszeri teglagyar

    „Vállalatunkat nagy kihívás elé állította a válság, hiszen a válság kezdetekor kezdtük el a Bakonytherm márka építését" – meséli Valdinger Imre, a Pápateszéri Téglaipari Kft. tulajdonosa. – Némileg könnyítette a helyzetünket a széles termékválaszték. Ebből adódóan sikerült egyes termékeinket újra pozícionálni és olyan szegmenseket találni, amelyek nemcsak segítettek átvészelni a válság kezdeti éveit, de új lendületet is adtak a cégnek." Az elmúlt években a válság ellenére nagy horderejű fejlesztési beruházásokat hajtottak végre. Mint mondja, jelenlegi helyzetük biztos, de cérnaszálon egyensúlyoznak. Pedig most kellene a stabilizációt biztosító piaci fejlődés.

    papateszeri teglagyar fejlesztes

    Valdinger Imre szerint egy állandó 5 százalék körüli megrendelésállomány-növekedés újra lendületbe hozhatná az életképes termelő vállalkozásokat. Az export szerinte is lehetőség, de nem megoldás, és belső piaci egyensúly nélkül nagyon veszélyes helyzetet eredményez.

    A kormánynál a labda...

    A MATÉSZ elnöke úgy látja, kilábalás az ágazat számára akkor lesz, ha a kormány úgy dönt, szükség van lakásépítésre. „Támogatni kell a kormányt, hogy megfelelő lakáspolitikát folytasson" – mondja Kató Aladár. A megkérdezett téglaipari szereplők úgy vélik, kormányzati szerepvállalás nélkül félő, hogy elsorvad egy nagy múltú, igen komoly technológiai tudást magában hordozó iparág.

    Szerintük ennek megakadályozására az alábbi lépésekre volna mielőbb szükség:

    → legalább az áfa mértékéig (pl. visszatérítés formájában) kellene a lakásépítésekhez támogatást adni – ez tisztítaná a piacot, és növelné az állami bevételeket;

     a lakásépítésekhez nyújtsanak alacsony kamatteher mellett, hosszú távú hitelt (pl. a kormány vegyen fel EIB-hitelt) – a lakásépítések beindulása gyarapítaná a nemzeti vagyont, dinamizálná az ipart, és a foglalkoztatási hatásai is jelentősek;

     az energiahatékony új lakások építésének támogatásához a 2014-2020-as időszak EU-forrásaiból jelentős összegek bevonása szükséges;

     államilag támogatott bérlakásépítési program megvalósítása szükséges;

     az épületkorszerűsítési programokban biztosítani kell, hogy a felújításon kívül a helyettesítő új építés is kerüljön be a korszerűsítés fogalomkörébe – a felújítás és a helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük a legoptimálisabb megoldást lehessen választani;

     az iparág szereplői által megvalósítandó fejlesztésekhez támogatások (pl. EU-források) szükségesek – a pályázatok elnyerésénél ne legyen feltétel az előző évek nyereséges működése.

    Bárminemű, széleskörű konszenzuson alapuló támogatási rendszer kialakítására nyitott a szakma. Főleg olyanra, amely a teljes építésgazdaságot kiemelt nemzetgazdasági területként kezeli. Olyan közép-, hosszú távú lakáskoncepcióra van sürgősen szükség, amely az iparág számára kiszámítható, stabil alapot ad a fejlesztések, beruházások tervezéséhez, megvalósításához – a magyar téglaipar túléléséhez.

  • Megfizethető lakások tömege hiányzik Európában

    Európában a lakhatás ára megfizethetetlenné vált sokak számára. A lakásárak átlagosan 70, a lakbérek 30 százalékkal nőttek az EU tagállamaiban 1995 óta. A lakhatásra átlagosan a jövedelmek 25 százalékát költi a lakosság.

    Magyarországon a használt lakások ára 9,4 százalékkal csökkent idén január és március között az előző év azonos időszakához képest, derül ki a Központi Statisztikai hivatal adataiból. Franciaországban 4 %-os csökkenésre számítanak az idén, de 2015-től már növekedést prognosztizálnak. Míg Belgiumban valamelyest lassul, Hollandiában, Írországban 2014-2016-ban várhatóan 2-4%-kal nő a lakások ára. A legsúlyosabb a helyzet Nagy-Britanniában, ahol 2014-ben 12%-kal, 2019-ig összesen 30 %-kal emelkednek a lakásárak.

    Zsúfolt nagyvárosok

    Ezzel párhuzamosan egyre súlyosbodik a lakáshiány is Európa-szerte. Mind nagyobb a szakadék a kereslet és a kínálat között: 2012-ben Londonban 16 ezer, Bécsben 5000 új lakással volt kevesebb a szükségesnél. A brit kormány 3 millió fontot (3,79 millió euró) különített el a következő két évre 25.000 új otthon építésére. A 2014 júniusában megnyitott, az energia-hatékony felújításokat támogató alapot ugyanakkor be kellett zárniuk, mert a 120 millió fontos keret máris elfogyott (fejenként legfeljebb 7600 font – 9590 euró támogatást adtak). Csökkentek a lakásépítések Franciaországban is, ott a kormányzati máris az építési beruházásokat támogató intézkedéseket jelentett be.

    A Shelter nevű, lakhatással foglalkozó szervezet felszólította a londoni kormányt, hogy tegyen lépéseket megfizethető lakások építésére, illetve olyan alternatívák kidolgozására, amellyel segíti a kevésbé tehetősek otthonhoz jutását és leszorítja a lakásárakat. A magas lakásárak miatt Angliában 1,97 millió dolgozó fiatal kényszerül a szüleivel élni.

    Az európai városok lakosságának 17 százaléka él zsúfolt körülmények között, a szegények között ez az arány 30 százalék (Lengyelországban csaknem 65%). A családok mérete is megváltozott a korábbiakhoz képes: a háztartások több mint fele egy- vagy kétszemélyes. A lakhatási kiadások folyamatosan emelkednek, az európai lakosok 12 százaléka jövedelmének csaknem felét erre költi.

    Lakásépítés nélkül nem megy

    A lakásépítés alakulásának óriási gazdasági jelentősége van. Az európai építőiparban 20 millió ember dolgozik, mintegy 3 millió cégben ezen a területen – ebből mintegy 4 millióan a lakásépítésben. Az EU tagállamaiban 20 millió munkavállalót, 3 millió céget érint, és ide köthető az EU-s GDP 10 százaléka.

    Innováció-gerjesztő hatása is nagy a különböző szakterületeken: energia-hatékonyság, logisztika, tervezés, épületüzemeltetés, épületgépészet, újrahasznosítás, környezetbarát építőanyagok gyártása.

    A lakásépítések támogatása számos további pozitív hozadékkal jár:
    - a társadalmi stabilitás és a beilleszkedés támogatása;
    - költséghatékony szemlélet támogatása: egyensúlyt teremt a magas technológiai követelmények, a házi megoldások és a költségek között;
    - alacsony szén-dioxid-kibocsátású és energia-hatékony otthonok építésének elősegítése az EU energia- és klíma-célkitűzéseinek megfelelően;
    - a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés egyik pillére.

    A lakásépítéshez mindenképpen politikai elkötelezettségre van szükség, hiszen a szabadpiac a megfizethetőséget nem tudja biztosítani. A lakásépítések célzott támogatása elengedhetetlen a közép- és alsóbb kategóriájú lakások esetében a társadalmi feszültségek enyhítése, az áremelkedések kompenzálása és a szegényebb rétegek lakáshoz juttatása érdekében.

    Forrás: TBE, Forrás: De Volkskrant, cBanque, Challenges, BBC News, Irish Times, Daily Mail, L'Echo, Echonet, The Times, Guardian

  • Hatékony Ház Napok: Nyisson Ön is!

    A felhívás célja energetikailag hatékony, A+ kategóriás házak, passzív házak felkutatása, adatbázisban való összegyűjtése, majd látogathatóvá tétele.

    A felhívásra magánszemélyek nevezhetnek lakóépületeket és irodaépületeket.

    A szervezők a projektben olyan épületeket kutatnak fel, melyeknek jóval átlag alatti az energiafogyasztásuk, és ezekről hasznos adatokat, információkat tesznek elérhetővé weboldalukon, melyet az érdeklődök, leendő felújítók, építtetők haszonnal böngészhetnek.

    A legjobb kb. 50 új és felújított lakóházat, középületet az érdeklődök meg is látogathatják majd a nyílt napok során. Így első kézből ismerhetik meg a hatékony épületek előnyeit, építésének körülményeit és a használattal kapcsolatos tapasztalatokat. A látogatók így szakmai és megbízható információt kapnak a házban élő és az építkezési/felújítási munkálatokat átélt lakóktól, tulajdonosoktól és kivitelezőktől.

    Forrás: GreenDependent Intézet

  • Franciaország is lép a lakásépítések növelése érdekében

    Mivel az elmúlt egy évben összességében több mint 10 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint az azt megelőző 12 hónapban, a párizsi kormány több új intézkedést jelentett be a lakásépítések ösztönzésére.

    A francia kormány még júniusban közölte, hogy a lakásépítési beruházások növelése érdekében egyszerűsítik a szabványokat, növelik a bérlakás-építési beruházásokat, átdolgozták a kamatmentes hitelek lehetőségeit és gyorsítják az állami földterületek megvásárlását.

    A következő hónapokban további ösztönző lépésekre számíthatnak a francia építkezők és beruházók, amelyeknek talán már jövőre megmutatkoznak a kedvező hatásai.

    Forrás: challenges.fr

  • Hároméves csúcson a budapesti újlakás-eladások

    "Bár messze vagyunk a csúcsidőszaktól, hiszen 2005-2006 táján ugyanez a féléves érték Budapesten rendre meghaladta az ötezret, a tavaly elindult lassú, de immár trendszerűnek tekinthető keresletélénkülés mindenképpen örömteli" - idézi a közlemény Valkó Dávidot, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzőjét.

    A legtöbb új lakást, 200-at a XI. kerületben értékesítették, ezt követi száz-százötven tranzakcióval a VIII., a IX. és a XIII. kerület. Tíznél kevesebb új lakást értékesítettek az I., V., XII., XVII., XIX., XXI., XXII. és a XXIII. kerületben az első félévben.

    A kínálat árak nagy eltérést mutatnak kerületenként. A 2014-2015-ös átadású beruházások közül a legolcsóbb kerületek a XV., XVII., XVIII., XX. valamint a XXIII., ahol az átlagár négyzetméterenként 300 ezer forint alatt marad. A legdrágábbak az I., II., V. és XII. kerület kis társasházi, vagy tetőtér-projektjei, amelyeknél a négyzetméterenkénti 6-800 ezer, sőt luxus társasházaknál az egymillió forintos árat is elkérika vevőktől - ismerteti az OTP Jelzálogbank közleménye.

    Az OTP Jelzálogbank adatbázisa szerint 2014 első félévében 59 új társasházi projekt értékesítése kezdődött el, amiből 11 a XI. kerületben található. Az egyes projektek átlagos lakásszáma 17-re nőtt, amihez hozzájárult a VIII. és IX. kerületben néhány nagyobb, 100 lakás feletti beruházás is.

    Az átadott, de eladatlan lakáskészlet 1500 darabra zsugorodott a néhány évvel ezelőtti négyezerről, ami egyre több ingatlanfejlesztőt vonzhat a piacra az elemzés szerint. A legtöbb azonnal költözhető lakás a III., a XI. és a XIII. kerületben található.

    Az OTP Csoport tagjaként az OTP Jelzálogbank a hazai jelzálogpiac legjelentősebb szereplője, egyben a bankcsoport értékbecslési tevékenységét ellátó szakmai kompetenciaközpontja. Az OTP Jelzálogbank 2011-ben alakította ki az OTP Értéktérkép termékét, amely a piacon egyedülálló, közérthető információs bázist teremtett - írja az OTP Jelzálogbank közleménye.

    Forrás: MTI

  • Fenntartható lakhatás – csak együttműködéssel

    A két új lakóegyüttesben 132 szociális bérlakás és 22 piaci lakás van. A projekt, amely Amszterdam New West városrészének megújítási programjának része, elsősorban a lakókról szól.

    A bérlőknek és a lakástulajdonosoknak ismerniük kell az energiahatékony lakásban való élet mikéntjét ahhoz, hogy megvalósuljanak a kitűzött célok. Néhány lakót ezért energia coach-csá képeznek ki, ők fogják a többieket segíteni lakásuk megfelelő használatára, a lehetőségekre és a kötelezettségekre.

    Stadstuin Overtoom Amsterdam latvanyterv

    A siker, a költségcsökkentés kulcsa a közös megvalósítás, a jó koordináció. Így kompenzálható a magasabb beruházási költség.

    * A Co-Green az Eigen Haard nevű szociális lakhatással foglalkozó szervezet által kidolgozott fenntartható bontási-újjáépítési (vö. helyettesítő új építés) koncepció (partnerek: ERA Contour, KOW, Orange).

    Forrás: CECODHAS Housing Europe

  • Ősztől kormányzati lakásprogram?

    Az Orbán-kormány első négy évében sürgető gazdasági problémák miatt elmaradt az otthonteremtési program beindítása. Az elmúlt hónapokban Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője (részletek itt) és Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter (részletek itt) is utalt rá, hogy ősztől konkrét kormányzati intézkedések várhatók az otthonteremtésben.

    A fiatalok körében a közelmúltban végzett kutatásunk azt mutatja, hogy a minőségi lakhatás a fiatalok egyik legfontosabb célja, életminőségük egyik legmeghatározóbb eleme. A nyár folyamán ismét megkérdezzük a fiatalokat, mennyire tartják lényegesnek a családalapítás, gyermekvállalás, illetve az itthon maradás szempontjából lakás-kilátásaikat.

    2014. I. félévében 3265 db lakás épült Magyarországon, ami 22 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

    Amennyiben ez a trend egész évben kitartana, 2014-ben 11.000 lakás épülhetne fel. Ez azonban még mindig csak arra lenne elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) hozzávetőleg 400 évente újuljon meg. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

    A kiadott lakásépítési engedélyek száma 4009 volt, ez 18%-os növekedést jelent a 2013. I. féléves adatokhoz képest.

    Az épített lakások száma a növekedés ellenére alacsony, a válságot megelőző 2008. év első félévében használatba vett lakások 29%-ának felel meg. Az új lakások számának alakulása jelentős területi különbségeket mutat. A 2013. év első félévével összevetve idén eddig 18%-kal kevesebb lakás épült a megyei jogú városokban és 66, illetve 47%-kal több a kisebb városokban és a községekben. A fővárosban ugyanekkor 16%-kal nőtt az átadott lakások száma.

    Az összes lakás több mint fele (1660) Közép-Magyarországon épült. Ezen kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg számottevő építési tevékenység, itt meghaladta a 400-at a használatba vett lakások száma. Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön csökkent a lakásépítés (39, illetve 67%-ra).

    Az év első hat hónapjában kiadott új lakásépítési engedélyek száma 23%-kal meghaladja a használatba vett lakásokét. A 4009 kiadott építési engedély 18%-kal több mint a megelőző év azonos időszakában, azonban a 2008. I. félévi mennyiséghez viszonyítva még mindig alacsony, annak egyötödét sem teszi ki. Győr-Moson-Sopron megyében 900-nál több lakás építését tervezik, az új engedélyek közel egynegyedét itt adták ki. A Közép-Magyarországon kiadott 1500 építési engedély 28%-kal több mint az előző év azonos időszakában.

    2014 első félévében az építtetői kör összetétele alig változott az egy évvel korábbihoz képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57, a vállalkozások által építetteké pedig 41%.
    Budapesten az összes lakás 72%-át építtették vállalkozók. A tárgyidőszakban mindössze 69 lakás épült önkormányzati megbízásból.

    Az új lakások építési célok szerinti megoszlása is hasonló az előző év azonos időszakához. A lakások saját használatra 55, értékesítésre 42, bérbeadásra 3%-a épült.

    Az újonnan épült lakóépületek között az új családi házak aránya 54, a többszintes, többlakásos épületeké 42%. A lakóparki lakások aránya változatlanul 2%.

    A kiadott új építési engedélyek alapján 2308 lakóépület és 2560 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 11, a nem lakóépületeknél 10%-os növekedést jelent.

    A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

    Fontos lenne, hogy a kormány tűzzön ki lakásépítési, lakásfelújítási célszámokat, legyen érdemi elképzelése a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A témával kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják a http://www.igylakunk.hu/ helyen.

    A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy 400 évig fennmaradjon.

    A KSH által kimutatott „nem lakás célra" használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak" jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

    A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

    Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában több mint hatszor annyi (közel 50.000 db.) lakás épül, mint Magyarországon.

    Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

    1./ A 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő hét évben épületenergetikai, településfejlesztési, munkaerő mobilitási céllal az uniós forrásokból a lakásfelújításokra, lakásépítésekre is jusson.

    2./ Szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB- (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.

    3./ Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energiahatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

    4./ A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy évszázados mélyponton van a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája.

    Bővebb elemzésünket letölthető dokumentumban olvashatják.

  • Szükség volt bérlakásokra - megépítették

    Mik a XIII. kerület Önkormányzatának jövőbeli tervei a bérházakkal kapcsolatban? Kik és hogyan pályázhatnak a jászutcai passzívház lakásaira? Mennyibe fog kerülni az élet passzív körülmények között? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk Szabó Tamással a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. központi ügyfélszolgálatának vezetőjével.

    Milyen tervei vannak a XIII. kerületi Önkormányzatnak energiatakarékos építések területén?

    Az önkormányzatnak van egy 2033-ig tartó hosszú távú fejlesztési terve, ami nem csak lakásépítésre vonatkozik. Jelen pillanatban az a cél, hogy a bérlakások építése folytatódjon. Kimondva-kimondatlanul a következő ciklusra is hasonló nagyságrendben gondolkozik az önkormányzat (ha ez a testület marad a választások után), mint amit most sikerült teljesíteni.

    Ebben a ciklusban 100 lakás épült egy passzívbérház-projektben. Ezt vállalta és teljesítette is a XIII. kerület vezetése. Augusztus derekán átadó ünnepség lesz, egy hónappal később pedig beköltözés. Mi úgy látjuk, hogy a 100 lakásos építkezés egy ciklusra jó szám és reálisan vállalható.

    Azt, hogy passzívház lesz-e, azt nem tudom kijelenteni. Üzemeltetőként és beruházóként is meg kell néznünk, hogy teljesülnek-e azok az elvárások, amelyek a tervezőasztalon olyan szépen mutattak. Tudnunk kell, hogy ilyen léptékben a passzívház építése, fenntartása, üzemeltetése megéri-e.

    A XIII. kerületben nyáron intézmény-felújítások, karbantartási munkálatok zajlanak, jelen pillanatban óvodák, bölcsődék a sorosak.

    Egy óvodát (Napraforgó óvoda) és egy bölcsődét (Boribon bölcsőde) adtunk át az újlipóti, illetve az angyalföldi részen. Ezekről azt lehet tudni, hogy a környezettudatosság és az energiahatékonyság jegyében készültek (napkollektor a tetőn, vastag szigetelés, többrétegű nyílászárók stb.), és mi leginkább ebben gondolkozunk a továbbiakban is.

    A passzívházba milyen úton történik a pályáztatás, van-e túljelentkezés?

    Onnan kezdeném, hogy nagyon nagy az érdeklődés (sajtó, egyesületek, más önkormányzatok, testvérvárosok) a ház iránt. Csak a kerület honlapjáról több ezer pályázati anyagot töltöttek le.

    Az első körben 55 pályázat érkezett be, és ebből 29 nyertes volt. Ezeknek a pályázóknak már a lakásválasztója is lezajlott. A második kör eredményei még feldolgozás alatt vannak, most úgy gondolom, hogy 50-60%-át a háznak meg fogjuk tölteni és a harmadik körben teljes lesz a létszám. Túljelentkezés ebben az esetben nincsen, mert nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelni.

    A pályázati kiírásban – a többi között – feltétel a komfortos és összkomfortos lakások leadása, melyek bérbeadhatóak, tehermentes (0-ás közműigazolás becsatolásával), rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban vannak, további feltétel a kéthavi kaució megfizetése stb. Ezentúl csak olyan személyek indulhattak, akik teljesen tartozásmentesek. A beköltözés előtt pedig kötelező a részvétel egy lakáshasználati képzésen (a passzívburok megóvása miatt).

    A szerződés 5 évre szól. Azok, akik normálisan élik az életüket, betartják a feltételeket és teljesítik a kifizetéseiket, automatikus szerződéshosszabbítást kapnak.

    Fontos kiemelni, hogy a passzív lakásért leadott bérlakások tisztasági renoválást kapnak, majd a kerület hagyományos lakáspályáztatásán újraindulnak. Így elmondható, hogy a passzívház egy lakása révén – átlagban – 2-2,5 családnak tud segíteni az önkormányzat.

    A hagyományos pályáztatáson a túljelentkezés nagyon nagy. Évente 2-3 hagyományos bérlakás-pályázatot ír ki az önkormányzat, ami alkalmanként 10-22 ingatlan megpályáztatását jelenti, átlagban 1 lakásra 20 pályázat érkezik.

    Mit lehet most tudni a passzívház lakóinak későbbi költségeiről?

    A passzívház bérleti költsége 1050ft/m2/hó. A sima piaci albérletek ennél drágábbak, mivel ez egy felkapott kerület eladásban és albérletben is. Nagyságrendileg az 1050 ft/m2 a 13. kerületben jó árnak számít. Persze akadnak olyan családok, akiknek ez is elérhetetlen, mert ha kiszámoljuk a 40m2-es lakás esetén havi 42000 ft-ot jelent a bérleti díj, plusz költség a közös költség, az áram, a víz, a tv és internet valamint a telefonszámlák. A passzívház esetében kedvező, hogy b. Előzetes kalkulációk szerint átlag 1500 ft/hó környékén alakulhat a fűtés díja.

    passziv berhaz7

    A házban a központi hűtő-fűtő rendszer 19-20°C-os állandó hőmérsékletet tart fent. Nyilván, mindenki saját igényeinek megfelelően temperálhatja a lakását, és az átlagtól való eltérést külön mérővel tudja számon tartani, ami minden lakásban adott.

    Mennyibe került a passzívház a kerületnek, és milyen megtakarítási várakozások vannak?

    A passzívház építése egy hagyományos háznál kicsit (20%) drágább. Ez a költség a 100 lakás esetében a tervezéstől a beköltözésig (környezetrendezéssel együtt) 2,3 milliárd forintot jelent, ami egyértelművé válik, ha sorra vesszük az épület rendszereit: 30cm vastag polisztirol szigetelés, talajszondás, hőszivattyús, légbefújós fűtő-hűtő rendszer, padlófűtés, háromrétegű nyílászárók.

    A megtérülésre pedig azt lehet mondani, hogy elsősorban nem a haszonszerzés miatt épült, hanem azért mert szükség volt rá. Vannak azonban számítások, melyek azt állítják, hogy 15-20 év alatt megtérül a belefordított költség.

    Milyen hasznos információk vannak a lakók számára?

    A passzívháznak van egy szigorú házirendje, ami egy viselkedési és etikai kódex is a lakók felé. E mellé a ház egyik lakója egy kijelölt gondnok lesz, aki rendelkezésre áll majd minden kérdés kapcsán. Ez nem egy átlag épület, így nem lehet felelőtlenül furkálni a falat, és csak úgy kicserélni dolgokat. Apró rutin feladatoktól a legnagyobb szerelési munkálatokig ki lehet és bizonyos esetekben ki is kell kérni a gondnok véleményét.

    A passzívházakat úgy tájolják, hogy a nyílászárókon a legtöbb fény jusson a hasznos térbe. Nyáron -különösen kánikula idején - ez zavaró lehet, éppen ezért minden lakáshoz zsalúziát szereltek fel. Ez tovább növeli a ház küllemében az egységét és egy újabb terhet von el a lakók tárcájától, hisz nem kell különféle árnyékolókra költeniük.

    A lakás berendezését képzi a konyhabútor, a villanytűzhely, az elszívó és a mosogató.
    Külön kiemelnék két „extrát": az épületet 2 db akadálymentesített lifttel is ellátták, valamint a lakók fedett, zárt garázs is kapnak majd.

    Kapcsolódó cikk:

    Olcsóbb és jobb érzés benne lakni

  • Működjön újra a kormányzati otthonteremtési egyeztető fórum!

    A LOSZ (Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége), MÉASZ (Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség) és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) levélben fordult Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, hogy indítsa újra az Otthonteremtési Tanácsadó Testületet (OTT) - közölte a TLE az MTI-vel.

    A családok otthonteremtési kérdéseivel foglalkozó testületet még nemzetgazdasági miniszterként Matolcsy György alapította.

    Az OTT meghirdetett célja, hogy - mértékadó civil és szakmai szervezetek bevonásával - otthonteremtési, továbbá az ehhez kapcsolódó pályázati és építésügyi kérdésekben, kormányzati intézkedésekre tegyen javaslatot, illetve kormányzati tervezeteket véleményezzen.

    A Miniszterelnökség az építésüggyel, az európai uniós forrásokkal és a tárcaközi koordinációval kapcsolatban kulcsfontosságú hatásköröket kapott a kormánytól. Ezért - bár számos feladatkör továbbra is a nemzetgazdasági, illetve a fejlesztési tárcához tartozik - a levélírók úgy vélik, hogy egy újonnan elkészülő, átfogó otthonteremtési program gazdája a Miniszterelnökség lenne.

    A miniszternek írt levél megjegyzi, hogy a korábbi testület kidolgozott anyagai és javaslatai rendelkezésre állnak. Ezen kívül a civil és szakmai szervezeteknek is kidolgozott anyagaik vannak, többek között az energiahatékonysági projektekkel, a használt lakásokkal kapcsolatos intézkedésekkel összefüggésben, valamint a lakásfelújítást, lakásépítést, bérlakás-építést ösztönző intézkedési javaslatokkal.

    Az OTT 26 tagú, közöttük több banki vezető, minisztériumi államtitkár, illetve helyettes államtitkár is megtalálható. A szakmai szervezetek közül - egyebek mellett - tagok a Magyar Építész Kamara, a TLE, a MISZ, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége vezetői is.

  • Németországban is lakáshiány van

    A Német Lakásbérlők Szövetsége 2017-ig egymillió lakás – ebből 250.000 szociális bérlakás –felépítését tartja szükségesnek. 2013-ban csak 225.000 épült az országban.
    Ugyanakkor Németországban lakbérstoppot vezetnek be, ami nem segíti a lakóterület növekedését – vélik az IW gazdasági kutatóintézetben.

    Forrás: Die Welt

  • Modern, városi, közösségi koncepció - pinpongasztallal

    Az épületek egységes stílust képviselnek, de első és legfelső emeletük jól megkülönbözteti őket. Ez utóbbi, azon kívül, hogy illeszkedik az adott épületben található lakástípushoz, remek tetőteraszként is működik.

    Kassa residential-complex-nov-terasa-vallo-sadovsky-architects 2
    Az épületek között, mellett, valamint azok aljában közösségi tereket – park, biztonságos és vidám borítású játszótér műdombbal, oldalt nyitott, fedett alagsor pingpong-asztallal – alakítottak ki, amelyeket a lakók használhatnak, és ők is gondozzák. Remélhetőleg egy új közösség kialakulásának központját alkotják majd ezek a terek, védett és nyugalmas területet biztosítva minden korosztálynak.

    Kassa residential-complex-nov-terasa-vallo-sadovsky-architects 3

    Fotók: Tomáš Manina

    Forrás: achdaily.com

     

  • Mire készül a kormány?

    A szocpol kiterjesztése, államilag támogatott forinthitel, áfacsökkentés, vagy legalábbis visszatérítés, eu-s támogatások bevonása, a növekedési hitelprogram kiterjesztése, bérlakásprogram - sorjázik azon a palettán, amelyről fideszes lakásügyi szakpolitikusok (ha vannak ilyenek) válogathatnak a lakásügyi boszorkánykonyhán, ha komolyan veszik Rogán Antal közelmúltbeli nyilatkozatát, mely szerint a tartós növekedéshez új otthonteremtési programra is szükség van – írja a napi.hu.

    Minden bizonnyal már készül az új otthonteremtési program a nemzetgazdasági tárcánál - legalábbis erre a következtetésre jutottunk – írja a lap –, miután iparági információink megerősítéséért a minisztériumhoz fordultunk, ám mint megtudtuk: "Az NGM folyamatban lévő ügyről nem ad tájékoztatást." (Azt fel sem mertük tételezni, hogy a válasz inkább azt jelenti: nincs programkészítés).

    A továbbiakban konkrét, az otthonteremtéshez felhasználható támogatási eszközök híján a lap a Fidesz korábbi javaslataiból és intézkedéseiből szemezgette egy lehetséges otthonteremtési koncepció elemeit:

    A tárcánál a téma felelősét sem voltak hajlandóak megnevezni (reméljük nem azért, mert nincs ilyen), ezért felidézzük, hogy e téren mindössze két fideszes szakpolitikus nyilvánult meg érdemben. Mádi Lászlót egy 2010-es, az ingatlanadóról bevezethetőségéről tett megjegyzése után félreállították, az őt követő Bencsik János pedig a hírek szerint egyéb teendői miatt maradt csak rövid ideig a lakásügy mentora. A szakemberekből, érdekképviseleti és szakmai szövetségekből álló, mintegy húszfős Otthonteremtési Tanács működése pedig Matolcsy György MNB elnökké avanzsálásával szűnt meg.

    Íme a paletta eddigi színei:
    Kamattámogatott hitel, panelfelújítási, és bérlakásprogram, lakástakarék, szocpol, félszocpol - az első Orbán kormány lakástámogatási rendszerének elemei.
    Öt százalékos áfa a magánlakások felújítására és a szociális lakásépítésre - Orbán Viktor javaslata 2006. februárjában. A felújítás áfájának csökkentése szakmai szervezetek érvrendszerében is kitüntetett, mondván, a garancia lehetősége az öt százalékos szint mellett a fehér zónába terelné a szakipari munkákat, így összességében nem csökkentené a költségvetési bevételeket. Az áfa mérséklése az ingatlanfejlesztőknek is kedvenc vesszőparipája, ők az új lakások értékesítésénél vinnék le az adót - akár átmenetileg -10 százalékra, hogy elmozdítsa a lakásépítést a történelmi mélypontról.
    "Szociális lakásépítés körének minél szélesebbre húzása" - nem tudjuk, hogy ez pontosan mit jelent, mindenesetre ezt is Orbán Viktor mondta 2006-ban.
    Fenntarthatóság és a megfizethetőség az otthonteremtés középpontjában - a mondás a második, egyben utolsó fideszes szakpolitikus, Bencsik János nevéhez és a 2010-es évhez fűződik. Bencsik akkoriban energetikai felújításról, valamint a lakásépítés lépcsőzetes beindításáról szólva úgy számolt, évente 5 ezerrel több új lakással 4-5 év múlva elérhetjük a kívánt, a lakásállomány megújításához szükséges évi 40 ezer új lakás kibocsátását. Igaz, 2010-ben még 20810 lakás épült összesen egy év alatt, 2013-ban már csak 7293.
    Állami kamattámogatott forinthitel és finomított szocpol - a programot 2012-ben indította újra Fidesz - ám a feltételeket sikerült olyan szigorúra szabni, hogy érdemi nagyságrendben nem segítette az otthonteremtőket.
    Keresi a gazdáját az otthonteremtés
    Otthonteremtés ügyben egyelőre itt tartunk, a devizahiteles mentőcsomagokat, a NET-et és az ócsai projektet szándékosan nem említettük, miután nem soroltuk a klasszikus otthonteremtési program elemei közé.
    Hogy a felsorolt, vagy akár új elemekből hogyan áll össze majd egy otthonteremtési program, őszre talán kiderül. Varga Mihály legalábbis erről a határidőről beszélt. Az a tény azonban, hogy az otthonteremtés és építésügy továbbra is a tárcák között, s egyelőre úgy tűnik, gazdátlanul hányódik, biztosan nem szolgálja egy koherens, hosszú távon fenntartható, ciklusokon átívelő lakás- és építéspolitika érdekeit.

    Szakmai szervezetek programjaiban az alacsony kamatozású projekt és vevői hitelek, a növekedési hitelprogram bevonása, a felújítások, energetikai korszerűsítések támogatása és az uniós források, kvótapénzek bevonása mellett szintén megjelennek a vissza nem térítendő támogatások, az áfacsökkentés, -visszatérítés, a szocpol kibővítése és a félszocpol bevezetése. Hangsúlyos elemek a lakbértámogatás, a szociális lakásügynökségek létrehozása és a bérlakáspiac jogi környezetének szabályozása.

     Forrás: napi.hu

  • Épületgépész cégből van a legtöbb Magyarországon

    Múlt év végén 93 292 regisztrált szervezet volt az építőiparban, 2,3 százalékkal kevesebb mint egy évvel korábban, a vállalkozások 30 százaléka épületgépészeti szereléssel foglalkozott.

    Az építőipar termelése 1791 milliárd forintos értéke tavaly - több évig tartó visszaesés után - 9,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A növekedés ellenére azonban a termelés az ezredfordulón mért szint alatt maradt.

    Az épületek építésének emelkedése az ipari beruházásoknak köszönhető, viszont a lakásépítés volumene tovább zuhant. Az egyéb építmények építését a - részben uniós támogatásból megvalósuló - út- és vasútfejlesztések növelték.

    Az építőipar év végi - 878 milliárd forintos - szerződésállománya kétharmaddal magasabb volt a 2012-es év véginél, és az éves termelés csaknem felét tette ki.

    Az építőipari átlagkeresetek - nettó 116 453 forint - továbbra is jelentősen, csaknem negyedével a nemzetgazdasági átlag alatt maradtak, az építőipar így a nemzetgazdasági ágak között az utolsók között van.

    Az építőipar termelői árai 2013-ban 1,9 százalékkal emelkedtek az előző évihez viszonyítva.

    Az építőipar Magyarország bruttó hozzáadott értékéhez (GDP) 2013-ban 3,4 százalékkal járult hozzá. A nemzetgazdasági súlya 1995 óta - folyó áron számítva - 3,7 és 5,6 százalék között változott, de 2006 óta folyamatosan csökken.

    A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 2 millió 699 ezer fő volt a legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek körében, ez 0,9 százalékos emelkedés az előző évihez képest. Ezen belül az építőiparban 108,3 ezer fő állt alkalmazásban. Az építőipar az itt működő nagyszámú – 5 főnél kevesebbet foglalkoztató – vállalkozásnak köszönhetően az összes foglalkoztatott létszámából 6,3 százalékkal részesedik.

    Az Európai Unió országainak építőipari termelése az elmúlt évben – az azt megelőző évi 5,3 százalékos visszaesést követően – 2,2 százalékkal csökkent. Németországban 0,2 százalékkal mérséklődött, az Egyesült Királyságban 1,1 százalékkal nőtt a termelés.

    Magyarországot leszámítva a visegrádi országok mindegyikében visszaesett az építőipari termelés volumene: Csehországban 6,8, Lengyelországban 10,1, Szlovákiában pedig 5,3 százalék volt a csökkenés.

    Forrás: MTI

  • A brit kormány milliárdjai vidékfejlesztésre, lakásépítésre

    A pénzből vidéki településeket kapcsolnak be a gazdaság élénkítésébe, fiatalokat képeznek, munkahelyeket teremtenek, lakásokat építenek, infrastruktúrát fejlesztenek. A miniszterelnök szerint a gazdaság túlzottan London-központú, ezt ellensúlyozza a program, amelyre hosszú távon 12 milliárdot áldoz a kabinet.

    Forrás: haszon.hu

  • Oroszország lakásépítési programot indít

    A projektben 58 régió vesz részt, köztük Moszkva, Tula és Jaroszlav is. Oroszországban 15 millió embert sújt a lakáshiány, ezen próbálnak meg most enyhíteni azzal, hogy a tavalyinál (70,5 millió négyzetméter) több lakóterületet építenek meg. 2015-ben 76, 2016-ban 81, 2017-ben 93 millió négyzetméternyi lakás építését ütemezték be.

    Mintaprojektet is futtattak energiatakarékos lakóépületek építésére, ezek kivitelezése 30 százalékkal magasabb, mint a normál épületek esetében.

    Közben Moszkvában bejelentették, hogy 2016-ban új technológiával, előregyártott elemekből készülő, energiatakarékos házak építésébe kezdenek. Az első ilyen kísérleti házakat a korinovoi ipari körzetben építik majd, és a lakásokat lelakott vagy veszélyesnek nyilvánított házakban lakók kapják meg.

    Forrás: Rosszijszkaja Gazéta

  • Hogyan lehet a zöld mainstream?

    Ma már közismert tény, hogy az épületek az üvegházgázok kibocsátásának 30%-áért, míg az emberiség energiafogyasztásának 40%-áért felelősek – ennek fényében szinte hihetetlen, hogy mégis a mai napig sok épületet úgy építenek fel, hogy ezeket a szempontokat egyáltalán nem veszik figyelembe.

    Hogyan lehetne terjeszteni a környezettudatosság igényét? Tudatosabbá tenni az építkezőket, az építési folyamat szereplőit? Erre a kérdésre keresi a választ a World Green Building Council és az MIT Climate CoLab közös kezdeményezése, egy olyan pályázat, amelyre a zöldépítés népszerűsítését célzó ötleteket várnak.

    A verseny fődíja 10 000 USD (kb. 2 250 000,- Ft)!

    „Help us to make green mainstream!" Azaz tegyük mainstreammé a zöldépítést! Ezzel a mottóval várják a kiírók az elképzeléseket, amelyek arról szólnak, hogy a nagyközönség szemében hogyan tegyük vonzóbbá a környezettudatos építést, hogyan tudatosítsuk annak előnyeit.

    A kiírók különösen az alábbi kérdésekre várják a választ:
    - Hogyan vegyük rá az átlagembereket arra, hogy gondolkodni kezdjenek a lakókörnyezetüket alkotó tereken, és tudatosítsák magukban, milyennek szeretnék látni azt?
    - Hogyan vegyük rá a közösségeket és a nagyközönséget arra, hogy párbeszédet kezdjenek a nekik szánt épületekről?
    - Hogyan indítsunk el egy olyan nyilvános együttgondolkodást, amely a közbeszédbe bekerülve a fenntartható építés iránti igény elterjedéséhez vezet?
    - Hogyan fordítsuk a nagyközönség által megfogalmazott igényeket arra, hogy valódi változások következzenek be a világ épületállományában?
    - Az egyén és a közösség hogyan kaphat kulcsszerepet a zöldépítésről folytatott párbeszéd előmozdításában, abban, hogy mindnyájan egészségesebb, fenntarthatóbb és környezettudatosabb épületekben élhessünk?

    A pályázatok benyújtásának határideje 2014. július 20.! További részleteket és inspiráló háttéranyagokat itt találunk.

    Forrás: HuGBC

  • Olcsóbb, és jobb érzés benne lakni

    A Budapest XIII. kerületi Önkormányzat beruházásaként megvalósuló 100 lakásos passzív bérház építési projektjében, a tervezésétől kezdve a megvalósulásig a Miskolczy Energia Kft. passzívház szakértőként biztosítja a darmstadti PHi minősítés sikerességét. A TLE a Kft. ügyvezetőjét Miskolczy Imrét kérdezte:

    Mi a passzívház, mitől lesz egy épület passzív?

    Passzívházakat az 1990-es években kezdtek el építeni Németországban, de hamarosan csatlakozott Ausztria, Svájc és a skandináv országok is, a 2000-es évek végétől pedig világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.

    Alapjában véve három épületfizikai határértéknek kell megfelelni ahhoz, hogy kijelenthessük egy épületről, hogy az passzív.
    Az első az épület fűtési energiafelhasználására vonatkozik, mely nem haladhatja meg a 15 kWh/(m2év) értéket, továbbá az összes primerenergia-igénye (ebben a fűtési energián kívül benne van a háztartási gépek, a világítás, a gépészeti rendszerek által elhasznált energia) nem lehet több mint 120 kWh/(m2év), és a harmadik az épület légtömörsége, mely legfeljebb 0,6 1/h lehet.

    A légtömörségi mérés során az egyik nyílászáróban elhelyeznek egy ventillátort, amely össze van kötve egy számítógéppel. A ventilátoron keresztül fújni, illetve szívni lehet a lakást, így 50 pascal nyomás különbség keletkezik a külső légállapothoz képest. A külső nyomáskülönbség mellett mérjük, hogy a belső légtérfogat egy óra alatt hányszor tud kicserélődni. Magyarul azt nézzük, hogy hol vannak azok a szerkezeti rések, hibák, tömítetlenségek, ahol a levegő ellenőrizetlenül szökik az épületből, mert az tudjuk, ha a levegő szökik, azzal szökik az energia is. Egy-egy ellenőrizetlen légáram energia-veszteséget és épületszerkezeti hibákat is tud okozni. A rétegrendek hőátbocsátási tényezője 0,15 w/m2/kelvin.

    passziv berhaz

    Magyarországon ezt passzívháztól függetlenül is hamarosan alkalmazni kell, ugyanis jövő januárban szigorítást vezetnek be. Ez Magyarország első lépése azon az úton, amit az Unió megkövetel: 2018-tól már csak gyakorlatilag passzív vagy ahhoz nagyon közel álló alacsony energiafelhasználású (passzív komponenseket felhasználó) épületeket lehet építeni közintézmény szinten, 2020-tól pedig lakóház szinten is.Tehát, csak akkor adható ki engedély felújításra vagy új építésre, ha a megtervezett épület ezeknek az értékeknek megfelel!

    Mennyivel növeli a költségeket a passzív építés?

    Ehhez először is tudni kell, hogy mit tekintünk normál épületnek, mit alacsony energiás épületnek és mit tekintünk passzív háznak. Normál épületek, melyek a jogszabályi minimumoknak megfelelnek. Az alacsony energiájú pedig valahol félúton helyezkedik el a passzív és a normál épület között. A bekerülési költséget pontosan az határozza meg, hogy mi a mostani szabályozási minimum értéke.

    Megnéztük egy passzívház költségeit és egy általam reálisnak gondolt alacsony energiás épület költségeit is. Az alacsony és a passzívház között már nincs olyan mérhetetlenül nagy különbség, mint az alacsony energiájú és a normál épületek között. A többlet mindössze 10-15%.

    Fontos kiemelni, hogy egy passzívházban állandóan friss levegő van (a légtechnikának köszönhetően, ha pollenszűrős, nincs allergia a lakásban), nincs energiaveszteség, nem kell szellőztetni, nincs huzathatás és a pára is megfelelően kontrollált. A közérzet az egész épületen belül jó, függetlenül attól, hogy üvegfal, vagy nyílászáró előtt állok, vagy éppen a szoba közepén. Összeségében jobb érzés benne lakni.

    De nem szabad kényszeresen törekedni a passzívházra, csak akkor álljunk neki, ha jó a telek tájolása, jók a beépítettségi adottságok - tehát nem árnyékol egy épület és nem kell mindenképpen pincét építeni (mert az bonyolult és költségesé teszi a kivitelezést). Amennyiben ezek a feltételek nem adottak, ne ragaszkodjunk görcsösen a passzívházhoz, csak alkalmazzunk passzívház-komponenseket, és akkor kapunk egy alacsony energiás épületet. A lényeg, hogy reális, alacsony üzemeltetésű, jó minőségben élhető épületet teremtsünk!

    Ma egy alacsony energiás épület - leegyszerűsítve: 10-15 cm-es szigeteléssel és háromrétegű nyílászárókkal - megadja a szükséges minimumot, amire költeni szabad. De annak, aki passzívházat szeretne, szüksége van a megfelelő adottságokra (pl. telekre), ha a körülmények rendelkezésre állnak, csupán 15% pluszköltségből meg lehet építeni az épületet. Nincsenek óriási anyagi léptékek, viszont rengeteg hasznot hoz a későbbi időkre.

    Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy mennyit ér neki a komfort, mennyit szeretne fizetni az energiahasználatért, illetve azt, hogy mennyire szeretne értékálló házat. Ugyanis az új törvények bevezetése után az alacsony energiás házak és a passzívházak jóval értékállóbbak lesznek, mint a mai normál épületek.

    A mai minimum alapján, ha elindítatnánk egy tervezést, az átadás időpontjában már meg sem épülhetne a ház a törvények szerint, mert annyit szigorítanak most a normákon. Jelentős értékvesztés és teljes mértékben felelőtlenség lenne egy ilyenbe pénzt és időt fektetni - pláne fiatalként, akinek nem ez az utolsó háza (remélhetőleg).

    Mit érdemes tudni a Jász utcai passzívházról?

    Budapest XIII. kerületi Önkormányzata, a Jász utcában mintaprojekt-beruházást hajtott végre. Egy 100 lakásos passzív bérház építési projektjét kezdeményezte és vitte véghez - elsőként az országban. Ezzel szeretne élenjárni, egyfajta szemléletváltást mutatni, amelynek során most felvállalja a nehézségeket.

    Mivel bérház, a lakók kevésbé érzik magukénak a lakásokat, így meg kellett próbálni az ő fejükkel gondolkodni: melyek azok a szerviz, illetve karbantartási dolgok, amit a kezükbe adhatunk és melyeket nem. Arra törekedtünk, hogy a gépészeti és épületgépészeti rendszerek kezelését központilag lehessen megoldani egy arra leszerződött gondnokkal.

    passziv berhaz

    Ennek a háznak az esetében talajszondás, hőszivattyús rendszert építettek ki. Ez azt jelenti, hogy 110 méter mélyen lévő szondákban keringetnek egy speciális folyadékot, ami melegíti a használati vizet a lakók számára, meleget ad a fűtéshez, illetve a szondában keringetett folyadék nyáron annyira hűvös, hogy a lakásba befújt levegőt elő lehet hűteni vele (ilyenkor csak a keringetőszivattyú működik). A háztetőn ki van építve a lehetőség napelem telepítésére, amely kielégítené a hőszivattyúk energiaigényét.

    Minden lakás saját fogyasztásmérővel van ellátva: hőmennyiségmérő, saját vízóra (hideg- illetve melegvíz-óra). Monitorozva van az épület, így mindenkinek mindent be tudunk mutatni. A lakóknak személyre szabottan meg tudjuk mondani, hogy ki használja a legtöbb, illetve a legkevesebb energiát. Ezeket az értékeket össze is vetjük majd.

    Az épületben kialakítottunk egy oktatási helyiséget, ahol egyrészt a lakókat fogjuk oktatni az épület megfelelő használatáról, továbbá a szakmában dolgozó kollégákkal is itt lehet tapasztalatot cserélni az épület üzemeltetéséről, és arról, hogy alakul az energiafelhasználás a várthoz képest. Tervezzük még ebben az irányban óvodások és kisiskolások figyelmének felkeltését is. Szerencsére fantasztikusan nyitott az önkormányzat erre.

    Ennek a 100 lakásos bérháznak a tervezése és kivitelezése összesen két évet vett igénybe. A nyár folyamán lesz beköltözés, jelenleg pályázati rendszer alapján lehet a lakásokért jelentkezni. Az önkormányzat váltórendszert dolgozott ki, amelyben – úgymond - szinteket lehet ugrálni, tehát mindenki eggyel nagyobba költözhet. Most azok pályázhatnak, akik XIII. kerületi lakosok és már rendelkeznek a kerületben bérlakással. Ezeket cserélhetik passzív lakásra. A felszabaduló bérlakásokat pedig felújítják és beteszik a körforgásba ezzel újítva meg az egész kerületet.

    Hogy lett belőled vezető passzív szakértő?

    Mondhatni, izgalmas volt az életutam. Gimnazista éveim alatt - valami megmagyarázhatatlan oknál fogva - vonzódni kezdtem az épületekhez. Nagyon megtetszett az építészet témája, úgyhogy a középiskola elvégzése után a BME Építészmérnöki Karára jelentkeztem.Tanulmányaim alatt egy érdekes munka kipróbálására nyílt lehetőségem. Ezt megragadva Darmstadtban dolgoztam a Passzívház Intézetnél, ahol lakóházakat illetve közintézményeket minősítettünk. Itt láttam, ahogy elkezdték a magyarországi épületterveket kiküldeni minősítésre.

    Németországban egyébként ebben az időben indultak be a felújítások, mert a válságra ez volt a kormány reakciója. Öregek otthona, óvoda, iskola, városháza és hasonló épületek energetikai felújítását kezdték országszerte.

    A Passzívház Intézethez beérkeztek a tervek ellenőrzésre, minősítésre és így hirtelen sok mindent láttam: megoldásokat, anyagokat és azok használatát. Ez egy lendülettel ebbe az irányba fordított. Amikor úgy éreztem, hogy magam is elboldogulok és már a honvágyam is nagy volt, hazajöttem.

    Először csak a PHPP (Passzívház tervezési csomag) számítással foglalkoztam, később - mivel jelentősen figyelembe vettem a PHPP-számításoknál a gépészeti rendszereket is - együttműködésbe kezdtem egy gépésszel és így már azzal is foglalkoztunk, majd egy gépészeti kivitelező csapatot is összeraktunk és ezzel egy kézben egyesült minden: tanácsadás, tervezés, kivitelezés. Így működik 2010 óta a cégünk.

    Amivel most foglalkozunk, az épületgépészet, épületenergetika és épületszerkezet melyek nagyon erős kölcsönhatásban vannak. A passzívházaknál főleg.

    Mit üzensz azoknak, akik most vágnak bele felújításba vagy építkezésbe?

    Akár új építésnél, akár felújításnál a felmérésre, tervezésre, megelőzésre fordítsanak az emberek több energiát. Mindig be van sózva mindenki, hogy: „gyerünk, csináljuk". De akárhogy is vesszük a tervezés tízezres lépték, míg a kivitelezés milliós. Mindenki eldöntheti, hogy melyik léptékben szeretne több időt eltölteni.

    A tervezéssel milliókat lehet megtakarítani, ha viszont kihagyjuk, adódhatnak problémák. Olyan, amire fény sem derül sokáig, de akkor nagy galibát okoz, vagy időben kiderül és akkor gyorsan kényszermegoldás kell, aminek költsége nem tízezres, hanem általában sokkal nagyobb.

    Legyünk felelősségteljesek, járjunk utána, kérdezzünk szakikat, menjünk el rendezvényekre illetve az interneten nézzünk körül. Mindenki legyen meggyőződve arról, hogy mit akar. Tudatosan kell csinálni a dolgokat. A hőszigetelés az jó, de csak ha ésszel oldják meg az emberek. Ha tanácsra van szükség, minket is megtalálnak.

    Kapcsolódó cikekk:

    Mi köze a kaméleonnak a házamhoz?

    Nekem is lehet aktívházam?

    Brüsszel nem támogatja a magyar energiapazarlást

    Energetikai korszerűsítési támogatások: bővül a pályázók köre és a tartalom

    Lakóközösségek is pályázhatnak majd energiatakarékossági beruházásokra

    Nem érdemes alacsonyabbra tenni a lécet

  • Energetikai korszerűsítési támogatások: bővül a pályázók köre és a tartalom

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület feltette a kérdést Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint a kiemelt közműszolgáltatásokért felelős államtitkárnak, hogy magánszemélyek is hozzájuthatnak-e majd az energiahatékonysági korszerűsítési támogatásokhoz, illetve, hogy a panelházakon kívül milyen épületek tulajdonosai részesülhetnek-e ezekből a forrásokból. Azt is szerettük volna megtudni, hogy azokban az eseteknek, amikor egy épület nem újítható fel gazdaságosan, egyenrangú alternatívát jelenthet-e a helyettesítő új építés.

    A támogatási pályázatokkal kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy reményeik szerint az OP-k tartalmára tett javaslatokat az EU legkésőbb nyár végére elbírálja, így szeptember-októberben már kiírhatják az első új típusú pályázatokat. A pályázatokban nem csak több épülettípusra lesz elérhető forrás, hanem szélesedik a támogatások tartalma is. Lehetőség lesz például geotermikus fűtésrendszerek komplett finanszírozására, beleértve légtechnikát, az elektromos rendszert stb. is.

    A tárca hozzákezd a jogszabályi és finanszírozási környezet a megújuló energiaforrások, különösen a geotermikus energia hasznosítását támogató átalakításához is.
    Ugyancsak ígéretet kaptunk a korszerű ingatlangazdálkodás jogi feltételeinek megteremtésére a következő ciklusban.

    Az energiahatékony korszerűsítés kérdése különösen annak fényében sürgető, hogy az EU Bizottság országspecifikus ajánlása szerint hazánknak komoly lépéseket kell tennie az energiahatékonyság javítására. Az ajánlásokkal ellentétes célokra eztán nincs uniós forrás – írja mai cikkében a napi.hu. „A magyar háztartások energiaintenzitása jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik", állapítja meg a bizottság a június elején megjelent Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlásában. Egyúttal javasolja, hogy tegyünk komoly lépéseket az energiahatékonyság javítására, különös tekintettel a lakóépületek fejlesztésére. Az ajánlások súlyát az is jelzi, hogy a jövőben nem lehet olyan projektre uniós forrást felhasználni, amely ezekkel szembemegy.

  • 2013: történelmi mélyrepülés a lakásépítésben

    Az építési célok között 2013-ban újra csökkent - 11 százalékponttal, 53 százalékra - a saját használatra épített lakások aránya, míg az értékesítésre szánt lakásoké 43 százalékra nőtt. Bérbeadásra továbbra is csak a lakások 2 százaléka épült. Önkormányzati megbízásból pedig mindössze 55 lakást adtak át tavaly. A családi házas építkezés visszaszorulásával 2013-ban csökkent a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya, ami az építtetői kör átrendeződésével is összefügg. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 101 négyzetméter volt, 6 négyzetméterrel kevesebb a 2012. évinél.

    Az elmúlt évben – legtöbbször avulás miatt – 1251 lakás szűnt meg, 43 százalékkal kevesebb, mint 2012-ben. Az ország lakásállománya mérsékelt ütemben emelkedett. A múlt év végén 4 millió 402 ezer lakás volt az országban, alig 8 ezerrel - 0,2 százalékkal - több az előző évi állománynál. A lassú gyarapodás és a megszűnt lakások számának - az ezredforduló óta tartó - csökkenése a hazai lakásállomány természetes megújulásának tartós lassulását okozta. Ismert, hogy a 100 évenkénti megújuláshoz évi 40 ezer lakást kellene építeni.

    A kormány 2011 júliusában kvótarendszert vezetett be a hiteleket törleszteni nem tudók lakásainak értékesítésére. Így 2011 utolsó negyedévétől 2013 végéig a pénzügyi intézmények 29 ezer hitelfedezetül szolgáló lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre, ebből 15 ezret 2013-ban. A múlt év negyedik negyedévében a kényszerértékesítési kvóta alapját 118 ezer lakás jelentette, azaz ennyi lakóingatlannal kapcsolatosan állt fenn legalább 90 napos törlesztési késedelem, a korábban felvett devizaalapú jelzáloghitellel kapcsolatban. Az értékesített ingatlanok száma 2013-ban mintegy 5400 volt, ennek háromnegyedét a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vásárolta meg.

    A múlt év utolsó napján a lakáscélú hitelek állománya 3318 milliárd forint volt, ami a GDP mintegy 11 százaléka. Az év végi állomány értéke 5,5 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. A 2012 első hónapjaiban, a devizaalapú kölcsönök végtörlesztésekor lecsökkent devizahitel állomány 2013-ban már nem változott számottevően. Állandósult a forint- és devizahitelek aránya is, az előbbiek 47, az utóbbiak 53 százalékkal részesednek a teljes hitelállományból. A hitelminősítés szempontjából a lakáshitel állomány 78 százaléka volt problémamentes múlt év végén, mintegy 2 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban.

    A tavaly folyósított 41 ezer darab, 157 milliárd forint összegű lakáshitel negyedével kevesebb, mint egy évvel korábban. Az átlaghitel 3,8 millió forint volt 2013-ban, azonos az előző évivel, de 2,7 millió forinttal, azaz több mint kétötödével kevesebb az ezredforduló óta jegyzett legmagasabb, 2008. évi átlaghoz viszonyítva. Tavaly – az előzetes adatok szerint – a lakáseladások száma mintegy 80 ezer volt, hasonló az előző évihez. A forgalomba kerülő lakások túlnyomó többsége használt, az új lakások részesedése mindössze 2,4 százalékot tett ki.

    A használt lakások éves átlagára 3,2 százalékkal csökkent 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest. Tavaly egy használt lakás átlagosan 9,5 millió forint volt, 400 ezer forinttal kevesebb, mint 2012-ben. Budapesten ugyanakkor egy átlagos lakás 13,4 millió forintba került, 800 ezer forinttal kevesebbe a 2012. évinél. A háztartások által megvásárolt új lakások száma tavaly nem érte el a 2 ezret. Egy új lakás egy négyzetmétere kétszer akkora volt a múlt évben, mint egy használté. 

    Forrás: MTI

  • Magyarország nyolc operatív programot benyújtott az EU-nak

    Hozzátette: a hiányzó két operatív programból a vidékfejlesztési technikai okok miatt nem volt beküldhető, de néhány napon belül ez is megérkezik Brüsszelbe. A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programot (RSZTOP) hivatalosan novemberig kell megküldeni az Európai Bizottságnak, de Magyarország ezt is korábban nyújtja be - tette hozzá.

    A már benyújtott operatív programokra elméletileg az Európai Bizottságnak három hónap alatt kell visszajeleznie, s bár Brüsszelben is megkezdődnek a nyári szabadságolások, ennek ellenére érdemi válaszok várhatók a következő három hónapban, így várhatóan október közepén az összes operatív programban megjelennek az első pályázati kiírások - mondta Csepreghy Nándor.

    A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy az Európai Bizottság a korábban megküldött Partnerségi Megállapodásra részben már válaszolt, ezeket figyelembe vette a magyar kormány az operatív programok benyújtásakor.

    Forrás: Miniszterelnökség

  • Konkrétum a lakásépítésekről talán őszre

    Várhatóan ősszel lesz olyan lakásépítési kezdeményezés, amelyről beszámolhatunk majd Önöknek – válaszolta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a TLE kérdésére egy mai sajtótájékoztatón, ahol bemutatta új kabinetjét.

    A Magyar Közlöny 2014/79. számában megjelent 152/214. számú, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet szerint „a nemzetgazdasági miniszter a kormány építésgazdaságért, valamint lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős tagja". Ennek értelmében az NGM hatásköre a lakásügyre, társasházakra, lakásszövetkezetekre, a lakásokra és az állami lakáscélú támogatásokra vonatkozó jogszabályok előkészítése. Ugyancsak ez a tárca hajtja végre a „Kormány általános politikájában meghatározott lakáspolitikai feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedéseket, és ellátja az építőipar és az építőanyag-ipar irányításával kapcsolatos feladatokat". Erről szerettünk volna valamivel konkrétabb információkat megtudni a sajtótájékoztatón.

    Arra a kérdésünkre, hogy számíthatunk-e olyan hosszú távú, átfogó programra, amelyből kiderül, milyen szándékai vannak a kormányzatnak a lakásfelújításokkal, lakásépítésekkel, bérlakásépítéssel kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy a terület továbbra is több minisztériumhoz tartozik, és egyelőre zajlanak a tárcaközi egyeztetések. Sajnos egyelőre az sem derült ki, hogy az NGM-en belül melyik államtitkárság foglalkozik majd a lakáspolitikával.

    Egyik első lépésként emelte ki Varga Mihály annak a lehetőségnek a megteremtését, hogy a közszféra dolgozói könnyebben és egyszerűbben tudjanak lakáshoz jutni.

  • Drága a környezetbarát építőanyag?

    A felmérés arra kereste a választ, hogy egy építőanyag megvásárlásának mérlegelésekor figyelembe veszik-e, hogy az anyag környezet- és egészségbarát legyen? Amennyiben a magánépíttető vásárolja meg az anyagokat, és nem a kivitelező, akkor a többség (86 százalék) úgy nyilatkozott, hogy megnézi a csomagoláson szereplő jelzéseket, tanúsítványokat. Ezek segítik a vevő tájékozódását vásárláskor, és így vélhetően nagyobb bizalmat kelt a vásárlók szemében.

    A válaszadók szinte egyöntetűen (98 százalék) válaszolták azt, hogy fontos, hogy a felhasznált építőanyagok környezet- és egészségbarát legyenek. Hasonlóan egyöntetűen, a megkérdezettek 95 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább megvásárolna egy környezetbarát építési anyagot egy hagyományossal szemben.

    Mást hisz, mint amit megadna érte, és amennyibe kerül

    Arra a kérdésre, hogy mennyivel kerülnek többe a környezetbarát termékek, a válaszadók 5 százaléka válaszolt úgy, hogy nincs lényeges különbség. 52 százalék taksálta 10-20 százalékkal drágábbnak a környezetbarát termékeket. 20-40 százalékkal magasabb árat a megkérdezettek 31 százaléka mondott. 50 százalék, vagy annál több árkülönbséget pedig a válaszadók 11 százaléka vél.

    A becsült ár átlaga megközelíti a valós árát, azonban azt sokallja a piac, és annál kevesebbet fizetne a környezetbarát termékekért. A válaszadók többsége (72 százalék) 10-20 százalékkal fizetne többet, míg 16 százalék válaszolt úgy, hogy nem, vagy alig adna többet egy környezetbarát építőanyagért. 30-40 százalékkal magasabb árat a megkérdezettek 10 százalék fizetne meg, 50 százalékkal magasabb árat pedig mindössze a megkérdezettek 2 százaléka adna.

    A felméréskor nem állt rendelkezésre a hagyományos és környezetbarát építőanyagok ára közötti különbségére vonatkozó iparági adat, azonban a tapasztalatok szerint a differencia ma átlagosan 30 és 50 százalék között alakul, ami lényegesen magasabb, mint amit a piac többsége megfizetne.

    Azonban Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője szerint árnyaltabb a kép, mint elsőre tűnhet: ritka, hogy egy magánépíttető a teljes épületet környezet- és egészségbarát anyagokból készíti el. Ma a részleges felhasználás a széles körben elterjedt: "Jellemzően a legérzékenyebb területeken igyekeznek kiváltani a hagyományos anyagok használatát környezet- és egészségbarát anyagokra. Ilyen például a gyerekszoba, a háló vagy a fürdőszoba, melyek penészmentesítésére még a kisebb költségvetéssel rendelkező magánépíttetők is gyakran fordítanak" – mondta Markovich Béla.

    Összegezve megállapíthatjuk, hogy a piac igényli a környezetbarát építőanyagokat, és hajlandó is többet fizetni érte, de nem annyit amennyivel ma drágább.

    Forrás: Mapei Kft.

  • Nem érdemes alacsonyabbra tenni a lécet

    A hazai lakásállomány 70 százaléka szorul felújításra.
    Az új követelmények szerint 2020-tól már csak közel nulla külső energiafelhasználású házak építhetők.
    A felújításban sem lenne szabad, sőt nem is érdemes ennél lejjebb tenni a lécet.

    Rövid videónkban Ertsey Attila építész, az IGYLAKUNK.HU kiállítás szakmai mentora elmondja, miért.

    Kapcsolódó cikk:
    Építés vagy leépülés? Igylakunk mi 1. rész

  • Nem maradhat ki a megyei tervekből a bérlakásépítés!

    A területi tervezési folyamat eredményeként Magyarország megyei önkormányzatai és megyei jogú városai 2014 végére meg tudják majd határozni azokat a legfontosabb fejlesztési elképzeléseket, beruházásokat, melyeket uniós forrásból szeretnének megvalósítani az elkövetkező időszakban.

    A várható fejlesztési projektet kiemelten érintik a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programot (TOP), amelynek célzott intézkedései között szerepel a foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása, a települési környezet fenntartható fejlesztése a környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználásának érdekében, valamint a leromlott városrészek rehabilitációja.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület szerint e célok megvalósítását szolgálhatja a nagyvárosokban egy olyan bérlakás-program kidolgozása és megvalósítása, amely az uniós és kiegészítő (EBI, MNB) források felhasználásával, jelentősen nem terhelve az állami, önkormányzati költségvetést, jelentősen hozzájárulna a munkahelyteremtéshez, a munkaerő-mobilitáshoz, az infrastruktúra fejlesztéséhez és a szegénység elleni küzdelemhez is.

    A megyék végleges területfejlesztési programjai a tervek szerint 2014. július végére, a MJV-k településfejlesztési stratégiái 2014. szeptember végére születnek meg.

    Egy tavalyi kormányhatározat szerint (1831/2013. (XI.14.) a megyei programok indikatív forráskerete 450 Mrd forint, a megyei jogú városoké 220 Mrd forint, míg a várostérségek 298,08 Mrd forintra számíthatnak.

  • Írország 66 000 építőipari munkahelyet teremtene 2020-ig

     

    A stratégiai célok megvalósításától új építési projekteket, illetve a lakáskrízis enyhítését remélik. Írországban tavaly mindössze 8000 új lakást fejeztek be a szükséges évenkénti 25-30 000 darab lakás építése helyett.

    Forrás: BreakingNews

  • Pályázat budapesti épületek felújításának támogatására

     A Támogatás célja olyan munkák elvégzésének a segítése, amelyek az épületnek olyan részeit, tartozékait, díszítéseit, általában olyan értékeit újítják fel, állítják vissza, amelyek a fővárosi védettség alá helyezést indokolttá tették.

    A Támogatás célja hangsúlyozottan az eredeti részek felújítása, restaurálása, visszaállítása:

    • Kívülről látható, arculat-, utcakép-, településkép-meghatározó részek, mint - homlokzatok helyreállítása, színezése, valamint ezek tartozékai, díszítései - különleges építészeti értéket képviselő vagy az épület megjelenésében jelentős szerepet játszó nyílászáró, terasz, tető felújítása
    • kapuzat, kerítés, előtető restaurálása
    • Közintézmények esetében ezen felül iparművészeti, képzőművészeti, belsőépítészeti értékek, mint - kapualj, lépcsőház, udvar, belső közös terek, kertépítészeti elemek (szobor, csobogó, kerti pavilon), valamint ezek díszítései és tartozékai.

    Különösen indokolt esetben, helyiségen belüli építészeti, iparművészeti, képzőművészeti tartozékok, berendezések.

    A 37/2013. (V.10.) számú, Budapest főváros építészeti örökségének fővárosi helyi védelméről szólórendelet hatálya alá eső épületek tulajdonosai, használói pályázhatnak, mint építtetők.

    A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni. A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

    A Fővárosi Közgyűlés 11/2014. (III. 14.) rendelete által jóváhagyott 40.000.000 Ft keret vissza nem térítendő támogatásként hasznosítható. Az elnyert támogatást a pályázó a szerződéskötést és a szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését követően kapja meg.

    A pályázat elbírálása során előnyt élvez az a pályázó, aki közterületről látható, vagy közintézmény esetében nagyközönség számára is látogatható épületrész felújításához kér támogatást, valamint aki a megpályázott munka költségeiből nagyobb önrészt vállal. A támogatás mértéke függ a beérkezett pályázatok számától és azok minőségétől.

    Az elnyert támogatás kizárólag építészeti érték felújítását, rekonstrukcióját hivatott támogatni. Az épületek megfelelő műszaki állapotban tartásához elengedhetetlenül fontos, a jókarbantartás körébe sorolható munkák elvégzését más források (önerő, egyéb pályázatok, stb.) bevonásával lehet megvalósítani. A Támogatás a tervezés, tervezői művezetés, felelős műszaki vezetés és műszaki ellenőri tevékenység költségeire nem használható fel. A támogatásra csak még meg nem valósult munkákkal lehet pályázni.

     

    Pályázatok benyújtása

    A pályázatokat 2014. szeptember 1-ig kell postán beküldeni a Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztályára.

     

    További információk, valamint konzultációs lehetőség:

    • Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztálya
      Telefon: 327-1450
      1052 Budapest, Városház utca 9-11. III. emelet 372.

    A teljes pályázati felhívás itt olvasható: budapest.hu

  • Többet költenénk lakásfelújításokra

    A válság kitörése óta először javult a lakosság gazdasági várakozásokkal kapcsolatos hangulata. Igaz, a magyarok saját, családjuk gazdasági helyzetüket általában pozitívabban látják, mint általában az országét. Ráadásul hiába nőtt egy év alatt 30 százalékkal hazánkban a gazdasági környezet megítélése, Európában így is sereghajtók vagyunk. Ennek ellenére érezhetően egyre kedvezőbben látják pénzügyeinket a magyarok: a következő 12 hónapban tízből négy honfitársunk szeretne többet költeni. Leginkább utazásra, szabadidős elfoglaltságokra, valamint lakásfelújításra és háztartási gépek vásárlására tervezünk komolyabb kiadásokat, és az új autó vásárlását leszámítva mindenre több pénzt szánunk - mondta el Lukácsi Zoltán, a Magyar Cetelem Bank marketingigazgatójaa pénzintézet sajtótájékoztatóján.

    Forrás: Pénzcentrum

  • A kormány véglegesítette az operatív programokat

     

    Az új fejlesztéspolitika vezérelve a közvetlen gazdaságfejlesztés súlyának növelése, a Kormány korábbi ígéretének megfelelően a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program), TOP (Területfejlesztési Operatív Program) és VEKOP (Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program) programokra a rendelkezésre álló mintegy 7500 milliárd forintos forrás 60 %-a jut.

    Sikerként kell elkönyvelni, hogy a Magyar Kormány az uniós alapokból Budapest számára a Brüsszel által engedélyezett maximális összeget tudta nyújtani. Az Európai Bizottság alapvetően a konvergencia régiók fejlesztését preferálja, de a magyar gazdaság speciális helyzetéből adódóan kulcsfontosságú, hogy Közép-Magyarországon tevékenykedő vállalkozások is hozzájussanak az uniós alapok nyújtotta forrásokhoz.

    A TOP jelentős változást hoz a hazai fejlesztéspolitikába. Míg eddig a centralizált döntéshozási folyamatok lassíthatták bizonyos helyi projektek megvalósulását, addig a megyei döntéshozók bekapcsolásával garantálható a helyi igények maximális figyelembe vétele. Azaz, a pénzek felhasználásáról mostantól a helyi közösségek, az önkormányzatok döntenek, csak a központi koordináció marad a Kormányzatnál.

    A Kormány döntésének megfelelően a Széchenyi 2020 az alábbi operatív programokból áll:

    • Terület- és Településfejlesztési Operatív Program - TOP
    • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program - GINOP
    • Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program - VEKOP
    • Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program - KEHOP
    • Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program - EFOP
    • Vidékfejlesztési Program – VP
    • Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program - IKOP
    • Magyar Halgazdálkodási Operatív Program - MAHOP

    Forrás: Miniszterelnökség, Fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárság

  • Megvillant a lakáspiac
  • Szlovákia: évi 40 Mrd Ft uniós pénz épületfelújításokra

    (MEHI-sajtóközlemény, Budapest, 2014. április 28.)

    Míg idehaza állni látszik az idő, Szlovákiában nem restek kihasználni az új 2014-2020-as uniós források lehetőségeit: eldöntötték, hogy évi 40 Mrd Ft-nyi eurót költenek a középületek és lakások felújításának támogatására.  Ezzel újabb ösztönzést kapnak az energiahatékonysági beruházások északi szomszédunknál, ahol már eddig is sokkal több támogatást kaptak a beruházók, mint Magyarországon.

    A 2014-2020-as időszakban Szlovákia 900 millió eurót (279 milliárd forint) szán a lakó- és középületek felújítására, valamint azok energiahatékonyságának növelésére.  Az új támogatások fontos újdonsága lesz, hogy minél nagyobb a megtakarítás aránya, annál magasabb lesz a támogatás, így ösztönözve a minél hatékonyabb beruházásokat.  Emellett Szlovákiában az állam már régóta biztosít nagyjából évi 30 Mrd forintnyi vissza nem térítendő támogatással kombinált kedvezményes hiteleket a lakosság kifejezetten energiahatékonysági beruházásaira. E források csak olyan beruházásokra elérhetők, amelyek legalább 20%-os energiamegtakarítást érnek el.

    Ezzel a döntéssel Szlovákia további előnyt szerzett Magyarországhoz képest, ahol az NFM már 2013 nyara óta ígérgeti, hogy megalkotja a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát.  Az NFM idén februárra ígérte emellett a Panel III lakásfelújítási támogatási program indulását.  Ezekből az ígéretekből egyelőre nem lett semmi, a lakástulajdonosok egyelőre csak várják a támogatásokat.

    Sok más ország mellett Szlovákia példája is azt mutatja, hogy a lakossági energiahatékonysági beruházások támogatása nem nyugati hóbort, vagy a gazdag országok luxusa, hanem alapvető nemzeti érdek” mondta dr. Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. (MEHI) igazgatója.  „Ezek a beruházások ugyanis olcsón és gyorsan teremtenek új munkahelyeket, csökkentik az emberek rezsijét, és új piacokat teremtenek a magyar iparnak. Szlovákia nagyon ambiciózus, 20%-os energiamegtakarítási célt vállalt 2020-ra, és az uniós források energiahatékonyságra való fordításával bizonyítja, hogy ezt a célt valóban el is akarja érni.

    A MEHI, más szakmai szervezetekkel közösen tavaly mutatta be a „Hazai Hatékonyság” c. programot, amely arra tesz javaslatot, hogy hogyan lehetne az uniós pénzek költséghatékony felhasználásával elérni, hogy Magyarországon évi 40 ezer lakás újuljon meg, és eközben 40 ezer munkahely is létrejöjjön, úgy, hogy a költségvetés is gazdagodik ezáltal.  A program megismerhető a www.hazaihatekonysag.huoldalon.

  • Túl van a mélyponton a lakásépítés?

    Amennyiben ez a trend egész évben kitartana, 2014-ben 11.000 lakás épülhetne fel. Ez azonban még mindig csak arra lenne elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) hozzávetőleg 400 évente újuljon meg. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

    A kiadott lakásépítési engedélyek száma 1.654 volt, ez 20%-os növekedést jelent a 2013. január-márciusi adatokhoz képest. Mivel 2014. I. negyedévében az építési engedélyek száma a használatba vételi engedélyek száma alatt maradt, ez nem mutat erőteljes növekedésre, nem valószínű, hogy az első negyedév növekedési üteme az egész évre kitart.

    Az újlakás-építésen belül emelkedett a vállalkozások által épített és az értékesítésre szánt lakások aránya. Növekedett a többszintes, többlakásos épületek és a kisebb alapterületű lakások hányada. A használatbavételi engedélyt kapott lakások száma a kimutatható növekedés ellenére továbbra is rendkívül alacsony, a válságot megelőző 2008. év első negyedévi teljesítmény alig harmadának felel meg – áll a KSH ma kiadott jelentésében. A kiadott építési engedélyek száma szintén kimozdult a holtpontról, de ez is csak a 2008. első negyedévi szint 18%-át teszi ki.

    A kiadott új építési engedélyek alapján 924 lakóépület és 1145 nem lakóépület építését tervezik.

    A lakóépületek esetében ez 9, a nem lakóépületeknél 29%-os növekedést jelent. A nem lakóépületek

    közül 58%-kal nőtt az ipari, 9%-kal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyeké 15%-kal csökkent.

    A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

    Fontos lenne, hogy a kormány tűzzön ki lakásépítési, lakásfelújítási célszámokat, legyen érdemi elképzelése a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A témával kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják a http://www.igylakunk.hu/helyen.

    A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy 400 évig fennmaradjon.

    A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

    A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

    Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőleg hatszor annyi lakás épül, mint Magyarországon.

    Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

    1./        A 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő hét évben épületenergetikai, településfejlesztési, munkaerő mobilitási céllal az uniós forrásokból a lakásfelújításokra, lakásépítésekre is jusson.

    2./        Szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB- (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.

    3./        Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

    4./        A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy évszázados mélyponton van a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája.

    Bővebb elemzésünk alább letölthető.

     

  • Így is lakhatunk ... majd
  • Olcsók a lakásaink - csak keveset keresünk
  • Nem kelendő a szocpol - szerintünk nem elég hatékony

    Az új lakások építéséhez és vásárlásához igénybe vehető lakásépítési hozzájárulás (szocpol) tavalyelőtti újbóli bevezetésétől 2013 végéig több mint ezer lakáscélú szociálpolitikai szerződés jött létre – tudta meg a Napi Gazdaság a Nemzetgazdasági Minisztériumtól.

    A cikk szerint összesen 1083 szocpoligénylés futott be a pénzintézetekhez az elmúlt két évben, az így kihelyezett mintegy 1,2 milliárd forint állami támogatás jócskán alulmaradt a kormány várakozásaihoz képest. 

    A kormányzat úgy kalkulált, hogy az induló évben megközelítőleg négyezer család él majd a lakáscélú kedvezménnyel, és ennek finanszírozására az 5 milliárd forintot is meghaladó forrást különítettek el a központi költségvetésben. 

    Az OTP Bank arról tájékoztatta a lapot, hogy a két év alatt egymilliárd forintnál nagyobb összeget folyósítottak erre a célra, vagyis majdnem a teljes összeget ők helyezték ki. A szociálpolitikai kedvezménnyel élő ügyfelek számát ugyanakkor kevesli a bank, s úgy látják, egyelőre nem is körvonalazódik, hogy mitől következhetne be trendforduló a kereslet terén – ismerteti az újság.

    Úgy gondoljuk, hogy ez korántsem meglepő, hiszen a támogatás a jelenlegi formában nem tartalmaz elég ösztönzést a fiatal, gyermeket vállaló, legálisan építkezni, lakást vásárolni kívánó családok számára. Ezért javasolja a TLE a szocpol mértékének megemelését annyival, hogy a családok legalább az áfa mértékét visszakapják (amely egyébként Magyarországon a legmagasabb a legtöbb európai országhoz képest).

    Információforrás: Napi Gazdaság, hvg.hu

     

  • Mikorra lesz valóság a közszolgák ingyen hitele?
  • Véglegesítik az operatív programokat
  • Magyar panelházakra is ad pénzt az Európa Tanács
  • Erősödő építőipar - főleg ipari beruházásokkal
  • Egyszerűbb lesz pályázni az EU-forrásokra
  • Tovább járhat a szocpol?
  • Meg kell menteni a hasznosítható, stílusos darabokat

     

    Kiállták az idő próbáját, de elképzelhető, hogy nem felelnek meg a mai, hatékony energiafelhasználás követelményeinek. Az azonban biztos, hogy ezek a bontott elemek sok esetben – megfelelő előkészítés, felújítás után – alkalmasak lehetnek az újrafelhasználásra.

    A Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft. RaABa-projektje –az építőipari hulladékok csökkentését megcélozva – éppen ennek felmérését, egy működtethető, az újrafelhasználást támogató rendszer kitalálásán dolgozik.

    Az EU tagállamainak 2020-ig el kell érniük, hogy építőipari „hulladékuk” legalább 70 százalékát újra felhasználják vagy újrahasznosítsák. Az újrahasználatot támogató hálózatok ebben kaphatnak jelentős szerepet.

    A tervezett építőanyag-hálózat végigkísérné a teljes folyamatot a sérülésmentesen visszabontástól, a bontott anyagok, termékek összegyűjtésén és újrahasználatra előkészítésén keresztül az eladásig, illetve az ismételt beépítésig. Ehhez természetesen meg kell találni a partnereket is: építési vállalkozókat, akik megfelelő feltételek mellett érdekelté tehetők, hogy megfelelő óvatossággal bontsanak és bevigyék az anyagokat, sőt adott esetben a felújításuk után vissza is vásárolják. ÉS persze meg kell találni a hozzáértő mesterembereket is, aki az anyagok, termékek felújítását, korszerűsítését (pl. az ablakok a mai követelményeknek megfelelő újraüvegezését) elvégeznék.

    A Construmán látható is egy szép, régi, kétszárnyú ablak, amely újrafestve, újraüvegezve a legmodernebb épületbe is újra beépíthető lenne.

    Ezeknek a termékeknek a használata alternatíva lehetne azoknak, akik nem tudják megfizetni a jó minőségű, ám drága anyagokat, de gagyit sem szeretnének a lakásukba, házukba beépíteni. Ami már egyszer bevált és épségben átvészelte a használatot és a bontást, az jó szolgálatot tehet még egy újabb ház vagy lakás, egy újabb generáció számára is.

    Megtalálhatnák a számításukat azok is, akik egy bizonyos stílust keresnek és találhatnak meg egy-egy patinás elem, vagy darab beépítésével.

    A RaABa-projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul meg. A projekt honlapja: http://www.rma.at/node/1524 , további információ: http://kkk.nyme.hu/hir/2014/02/raaba-projekt.html

  • A népességnövekedés hosszú távú, átfogó lakáspolitikát kíván
  • Kirakós minták falra, padlóra
  • Mától lehet adni a dolgozóknak az 5 milliót lakáshitel-törlesztésre
  • Az energiahatékonyságnak nincs alternatívája
  • Újabb segítség a lakáshiteleseknek
  • Olcsóbb lett a lakáshitel
  • Tartós rezsicsökkentés
  • Lesz EU-s pénz lakáskorszerűsítésre
  • Adómentesen adható lakástámogatás
  • A gazdaságos felújítások legjobb megoldásai
  • Növekedési trend a szlovák lakásépítésben
  • Házépítés egyetlen csavarhúzóval
  • Pályázat társasházak fejlesztésére
  • Ősztől lesznek uniós pályázatok
  • Egyelőre mégsem lesz félszocpol
  • Csehországban tavaly 25 ezer lakás épült

    A megelőző évek zuhanása után 2012-ben növekedni kezdett az átadott lakások száma, köszönhetően a csökkenő lakásáraknak, ami meghozta a csehek lakásvásárlási kedvét. 2013-ban azonban újra az előző évihez képest 14 százalékos visszaesést tapasztaltak, elsősorban amiatt, hogy kevesebb többlakásos lakóépület készül, mint korábban. A gazdasági válság óta jelentős mértékű munkanélküliség és fogyasztói bizalmatlanság felelős azért, hogy 2009 óta évről évre kevesebb építési engedélyt adtak ki.

    Mindez annak ellenére alakult így, hogy 2013-ban több nagyszabású építési projektet fejeztek be. Ezek nyomán, elsősorban a fővárosban épültek fel lakókomplexumok, és jelenleg is épül Prágában egy 550 lakásos épületegyüttes.

    Egyértelmű trend a csehországi lakóépületek tervezésénél, építésénél az energiahatékonyság. Több  alacsony energiafelhasználású lakóépület-komplexum épül jelenleg is az országban.

    Forrás: Central European Construction Review

    Kapcsolódó cikk: Csehországban szeretik a panelt

  • 2446 Ft/óra a 2014. évi minimális rezsióradíj az építőiparban
  • Modern és izgalmas: szociális építészet másképp
  • Félszocpol fiataloknak használt lakásra
  • 2013-ban 31 százalékkal kevesebb lakás épült
  • Tovább tart a visszaesés a lakásépítésben
  • Építse meg a Wienerberger energiahatékony mintaházát!
  • Az építészet: művészek mérnökök, közgazdászok, iparosok közös alkotása
  • Nyár elején indulhatnak az új EU-s pályázatok
  • Támogatott kazáncsere – csak gazdagoknak?
  • Kedvezmény első lakáshoz
  • Sürgősen költöznél? Nyomtass házat magadnak!
  • Erre spórolnak a magyarok
  • Novemberben sem a lakásépítések húzták felfelé az építőipart
  • Kamatmentes hitelt kaphatnak a közszolgák lakásvásárlásra
  • Új lehetőségek az ingatlanpiaci finanszírozásban
  • Csak új lakásba költöznek be a japánok
  • 2014 akár a lakásépítések éve is lehet
  • Az öreg házak szigete
  • Mi lehet a jövője a bérlakásépítésnek?
  • Továbbra is lejtmenetben az európai építési piac
  • Születhetne nyerő-nyerő megoldás a lakáspolitikában
  • Új fejezet kezdődhet a lakhatási szegénység elleni harcban