Amennyiben ez a trend egész évben kitartana, 2014-ben 11.000 lakás épülhetne fel. Ez azonban még mindig csak arra lenne elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) hozzávetőleg 400 évente újuljon meg. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.
A kiadott lakásépítési engedélyek száma 1.654 volt, ez 20%-os növekedést jelent a 2013. január-márciusi adatokhoz képest. Mivel 2014. I. negyedévében az építési engedélyek száma a használatba vételi engedélyek száma alatt maradt, ez nem mutat erőteljes növekedésre, nem valószínű, hogy az első negyedév növekedési üteme az egész évre kitart.
Az újlakás-építésen belül emelkedett a vállalkozások által épített és az értékesítésre szánt lakások aránya. Növekedett a többszintes, többlakásos épületek és a kisebb alapterületű lakások hányada. A használatbavételi engedélyt kapott lakások száma a kimutatható növekedés ellenére továbbra is rendkívül alacsony, a válságot megelőző 2008. év első negyedévi teljesítmény alig harmadának felel meg – áll a KSH ma kiadott jelentésében. A kiadott építési engedélyek száma szintén kimozdult a holtpontról, de ez is csak a 2008. első negyedévi szint 18%-át teszi ki.
A kiadott új építési engedélyek alapján 924 lakóépület és 1145 nem lakóépület építését tervezik.
A lakóépületek esetében ez 9, a nem lakóépületeknél 29%-os növekedést jelent. A nem lakóépületek
közül 58%-kal nőtt az ipari, 9%-kal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyeké 15%-kal csökkent.
A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.
Fontos lenne, hogy a kormány tűzzön ki lakásépítési, lakásfelújítási célszámokat, legyen érdemi elképzelése a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A témával kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják a http://www.igylakunk.hu/helyen.
A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy 400 évig fennmaradjon.
A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.
A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.
Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőleg hatszor annyi lakás épül, mint Magyarországon.
Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:
1./ A 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő hét évben épületenergetikai, településfejlesztési, munkaerő mobilitási céllal az uniós forrásokból a lakásfelújításokra, lakásépítésekre is jusson.
2./ Szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB- (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.
3./ Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.
4./ A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy évszázados mélyponton van a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája.
Bővebb elemzésünk alább letölthető.
A vizsgált időszakban kevesebb mint 1600 családi ház épült az országban, a legnagyobb arányban Pest vármegyében. (2022 I. negyedévében ez a szám némileg alacsonyabb volt: 1475 db.)
Többszintes többlakásos épületben mindössze 1662, lakóparkban pedig 250 lakást adtak át, jóval kevesebbet, mint tavaly ilyenkor (2022. I. negyedév: 2416 társasházi és 564 lakóparki lakás). A társasházi lakások több mint 60%-a épült Budapesten, és több olyan vármegye volt, ahol 20, illetve 10 alatt volt ez a szám, két vármegyében pedig egyetlen lakást sem adtak át ez év első negyedévében.
Az adatokból az látszik, hogy kis mértékben nőtt az ingatlanok alapterülete (átlagosan 112 m2, ami 10%-os növekedést jelent 2016-hoz képest.
A rezsire fordított összegek nem csökkentek, inkább nőttek. Itt az ingatlanok mérete és típusa miatt nagy a szórás, de megállapítható, hogy jelentős emelkedésről beszélhetünk: az átlagos áramköltségek 32%-kal, a gáz átlagos lakásonkénti ára 70%-os emelkedést mutat – amiben már az aktuális energiahelyzet és a rezsicsökkentés csökkentése is érezteti hatását
Az Euroconstruct finn kutatója, 
KSH, MNB
ELTINGA – Budapesti Lakáspiaci Riport
Forrás: KSH
A fővárosban 11%-kal nőtt, vidéken viszont számottevően visszaesett a lakásépítések száma. A megyei jogú városokban az előző évi magas bázisnál 47, a többi városban 33, a községekben 45%-kal kevesebb lakás épült 2021-ben. Budapesten és mindössze 3 megyében (Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna) emelkedett, a többiben viszont csökkent az átadott lakások száma. Elsősorban a jelentős lakáspiaci súllyal rendelkező megyéknél tapasztalt visszaesés fordította hazánk lakásépítési piacát negatív irányba.
A táblázat kinagyítható 
Lakásárindexek éves növekedési üteme
Fejlesztés és értékesítés alatt álló új társasházi lakások országosan a várható átadás negyedéve, valamint becsült energetikai besorolás szerint 2021. III. negyedévében
.png)
.png)
A lakásátadások csökkentek az első negyedévhez képest, de az év további részében várhatóan ez ismét emelkedésben fordul majd.
Az első negyedévben átlagosan 6,3 lakás épült tízezer lakosonként, ezt Budapest, Pest, Zala és Győr-Moson-Sopron megye múlta felül. Ez azt jelenti, hogy a lakásépítések aránya lakosságarányosan csökkent, tavaly az első félévben ugyanez a mutató 8,9 volt, 2019-ben 6,6.
Ugyanakkor az is látszik, hogy a tervezett lakások tekintetében, hogy a középső régió előnye mérséklődött a többi régióhoz képest, vagyis arányában azokban erőteljesebben nőtt a lakásépítési kedv.
Az idei első félévben öt megyében adtak ki ezernél több új engedélyt, míg 12 megyében ez 500 alatt maradt. Ez mutatja, hogy továbbra is meglehetősen egyenetlen a lakásfeljesztések aránya az országban.
A megyék részvétele a lakásfejlesztésekben az elmúlt öt évben alig változott.
Forrás: 
Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2020. 4. negyedév).png)
.png)
.png)
Kiss Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) alelnöke nagyon optimistán nyilatkozott rozsdaövezet 5%-os áfáról, aminek segítségével a lakásfejlesztések ismét fellendülhetnek, mind a lakás eladások, mint a bérbeadás tekintetében. Nagyon pozitív időszaknak minősítette a kedvezményes áfa négy évét, amikor a korábbinál jóval több lakást tudott épülni, de még nem elegendő.
Fontos és pozitív intézkedésnek tartjuk a rozsdaövezeti újlakás-építésekre júliusban bevezetett 5 százalékos, kedvezményes áfakulcsot. Az érintett területeket kijelölő, szeptemberre várható kormányhatározat az év végére növelheti az induló, illetve előkészítés alá kerülő projektek számát.
Forrás: GBV Verbandsstatistik
SARGFABRIK – a közösségi együttélés működő példája
Mi az Építési Piaci Prognózis?
Forrás: Európai Központi Bank, Magyar Nemzeti Bank, Narodowy Bank Polski, Bank of England, European Mortgage Federation. *2018 Q1 adatok
Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint 
A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között 
A százezer lakosonként épített új lakások számával, csakúgy mint tavaly, most is 
Bár a megújuló energiaforrásokra vonatkozó szabályok csak 3 és fél év múlva lépnek életbe, azért a most még csak tervező asztalon létező projektekben történő vásárlás előtt érdemes szintén figyelni a változó szabályokra, mivel egy most még csak 2019-re tervezett ház, átadása ki tudja, mennyit késhet majd a kivitelezői kapacitáshiány miatt.
Lakásépítési aktivitás, (milliárd forint, folyó áron)
A térképre nézve egyértelműen látszik, hogy a nagyobb projektek legtöbbje a XIII. kerületben épül, de a VII., VIII. és IX. kerületeket is kedvelik a fejlesztők. Érdekesség, hogy a szintén népszerű XI. kerületben a kisebb társasházak dominálnak, az ott lévő néhány nagy azonban annyival meghaladja az 50 lakásos limitet, hogy jelentősen felhúzza a kerület lakásszámát.
Több mint 650 ezer lakáshitelesen segíthet a lakáscafeteria. A munkáltató ugyanis ötévente legfeljebb ötmillió forintot juttathat adómentesen - a fizetésén kívül - a dolgozójának azért, hogy törlessze lakáshitelét.
A legfiatalabb a lakásállomány: Győr-Moson-Sopron megyében, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, na és mindenek előtt Budapest agglomerációjában. A legfiatalabb lakásállományú tíz kistérség közül hat Pest megyébe, méghozzá a budapesti agglomerációban helyezkedik el. A 2000-es évek elején megindult szuburbanizációs folyamat következményeként a budapesti agglomerációban beindult az építőipar és gomba mód szaporodtak az új építésű ingatlanok.
A legidősebb lakóingatlan-állomány az I., V., VI. és VII. kerületben található, a külső kerületek felé haladva pedig az átlagos kor csökken. A legtöbb új ház a IX. és a XIII. és XIV. kerületben épül, itt a legmagasabb az 1990 után épült ingatlanok aránya.
Forrás: Otthontérkép, 
