TLE-közlemény - A lakásépítés és -felújítás támogatása, szabályozása alapvető eszköz a népesedési, fenntarthatósági és gazdaságfejlesztési kormányzati stratégiák végrehajtásához. Szükség lenne hosszú távú lakásprogramra, lakásépítési, lakásfelújítási célszámok megfogalmazására.

A falun élők világát mutatja be a KSH adatainak elemzésével azÖsszkép. Magyarországon 2809 faluban 2 millió 889 ezer ember él – ez a lakosság közel 30%-a.

A Központi Statisztikai Hivatal közzétette “Miben élünk? A 2015. évi lakásfelmérés részletes eredményei” c. kiadványát, amely hat kutató elmezését tartalmazza a magyarországi lakáshelyzetről és annak társadalmi hatásairól a KSH 2015. évi részletes lakhatási adatfelvétele alapján.

Jelentősen nőtt a nem lakott – vagyis átmenetileg lakott, más célra használt és üresen álló – lakások aránya az elmúlt években. Budapesten is van számos rossz állapotú üres lakás, és a kisebb településeken is egyre nő az elhagyott, gazdaságosan nem felújítható ház.

Egyre több a nem lakott lakás Magyarországon. Szabolcsban és Pest megyében élnek a legtöbben egy lakásban, a fővárosban viszont nagyon kevesen, átlagosan még ketten sem osztoznak egy ingatlanon – idézi a KSH friss adatait a Magyar Idők.

A 30-59 éves magyar lakosság többsége saját vagy részben saját tulajdonú ingatlanban lakik, amelynek fele családi ház. A saját tulajdonú lakással rendelkezők átlagosan 87 négyzetméteres ingatlanban élnek - derül ki a K&H felméréséből.

Magyarországon a legtöbb lakott lakás téglából épült, három szobás, 84 négyzetméter alapterületű. A 4,4 milliós lakásállomány 12 százaléka (550 ezer darab) nem lakott, az üres lakások többsége kistelepüléseken található - derül ki a KSH tavalyi kis népszámlálásából, amelyet most publikáltak.

Egy friss kutatásban a megkérdezettek 93 százaléka válaszolta, hogy szereti otthonát, és így többségük egyáltalán nem tervez költözést az elkövetkező 1 évben.

Akár napok alatt gazdát cserélnek a pörgő piacon a legnépszerűbb ingatlanok. Az elköltöző tulajdonosoknak azonban csak a harmada értékesíti a korábbi otthonát – összegzi a KSH felmérésének adatait az OTP Ingatlanpont elemzése.

Az ingatlan.com a Lechner Tudásközpont adatai alapján megvizsgálta, hogy a lakóingatlanokról tavaly készült energiatanúsítványok alapján milyen osztályzattal rendelkeznek a magyar lakások. Az elemzésben nincs meglepetés, csak a régóta tudott lesújtó valóság mutatkozott meg: a magyar lakásállomány túlnyomó része sürgős korszerűsítésre szorul.