TLE-közlemény - A lakásépítés és -felújítás támogatása, szabályozása alapvető eszköz a népesedési, fenntarthatósági és gazdaságfejlesztési kormányzati stratégiák végrehajtásához. Szükség lenne hosszú távú lakásprogramra, lakásépítési, lakásfelújítási célszámok megfogalmazására.

Ausztriában a bérlakásállomány stabil, és folyamatosan nő. A lakosság több mint 40 százaléka bérlakásban él, és minden társadalmi és jövedelmi réteg megtalálja a szükségleteinek megfelelő kínálatot. Az osztrák bérlakásokkal foglalkozó sorozatunkban az önkormányzati és a privát szektor után most a közhasznú rendszert mutatjuk be.

Az Európai Unióban élők átlagosan kiadásaik negyedét fordítják lakhatási célra – derül ki az Eurostat statisztikáiból. Magyarországon ez 18,1%-ra csökkent.

A középosztály helyzete számos országban romlik, de legalábbis stagnál. Az OECD legutóbbi jelentéséből kiderül, hogy a lakhatás költségei ehhez nagymértékben járulnak hozzá, kiváltképpen hazánkban. A Qubit cikke rávilágít a jelenség hátterére, és arra is, miért fontos a középosztály.

Költözéskor fontos szempont, hogy a kiszemelt ingatlan milyen messze van a legközelebbi üzletektől, szolgáltatásoktól. Itthon is létezik már olyan adatbázis, amelyből térképre rajzolható egy-egy város, városrész "sétálhatósága".

Mi kerüljön a kazánba: fabrikett, szén vagy fa? A fűtési szezon kellős közepén, ám az első igazán hideg napokat követően az újHÁZ Centrum szakértői ezúttal azt vizsgálták meg, kinek a zsebében marad a legtöbb a tél végére.

A 16 és 29 év közötti magyarországi férfiak 80 százaléka, a nőknek pedig 68 százaléka lakik a szüleivel – írja az Eurostatra hivatkozva a Mérce.

A kertes és a 86 négyzetméteres ház a favorit a magyarok körében - áll a K&H biztos jövő indexében, amely a többi között arra is rákérdezett, saját vagy bérelt lakásban laknak a megkérdezettek.

Sürgető szükség van elérhető árú, minőségi bérlakásokra Magyarországon. Ehhez legjobban lakások építésével tudnának hozzájárulni a nagy munkáltatók, de az állami szerepvállalás is szükséges volna – derült ki Büttl Ferenc közgazdásszal, a Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnökével készített interjúnkból.

A falusi polgármesterek egyelőre nem látják, a kormány faluprogramja hogyan tudná megmenteni településeiket a népességcsökkenéstől. Ehhez - mint mondják - sokkal több pénz kellene.