Megduplázódtak az albérletárak 2015-höz képest idén februárban a KSH-ingatlan.com lakbérindexe alapján. Havi szinten az árak országosan egy, Budapesten 1,1 százalékkal emelkedtek.
Az utolsó negyedévben sem sikerült javítania a hazai építőipari szektornak, az előző negyedévekhez képest csökkent a megkezdett kivitelezések összértéke, így összességében alacsony számokat hozott 2023.…
Pusztán az, hogy a lakosság nincsen szélsőségesen rossz anyagi helyzetben, még nem elég ahhoz, hogy keresletet támasszon az építési piacon. Ehhez több kell: vagy ösztönzők,…
A magyarok 63 százalékának vannak olyan céljai az idei évre, amihez anyagi forrás szükséges. Akik már konkrét összegben gondolkodnak, azok ideálisan mintegy másfél milliót szeretnének…
TLE-közlemény - 2023-ban 18.647 új lakás épült, 9,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 21.501…
Az európai országok háztartási szektorának vagyoni helyzetét hasonlítja össze a háztartási vagyonfelmérések alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) "A háztartások pénzügyi adatai" címmel megjelentetett elemző…
Budapesten kilőttek az árak az év első hónapjában, országosan inkább stagnáltak az ingatlan.com lakásárindexe szerint. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője ugyanakkor azt boncolgatja, újépítésű vagy…
A főváros lakossága 2014 és 2021 között folyamatosan csökkent és a Budapestet sújtó kivándorlás számos agglomerációs településre jelentős terhet ró: 1–2 ezer betelepülőt sem képesek…
Idén a tavalyinál kevesebb új otthon átadásával számolnak a fővárosban a lakásfejlesztők - derült ki az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképének legfrissebb kiadásából -, az áraikkal…
Az északi és a keleti határszél, valamint a Dunántúl kínálta lehetőségeknek – az ingázásnak, illetve az időskori letelepedésnek – köszönhető, hogy a külföldi lakásvásárlók érdeklődése…
A lakások 93,4 százalékában van vezetékes vízöblítéses WC (2021).
Az EU-27 népesség negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)
2000 és 2020 között több mint 72 ezerrel csökkent az önkormányzati lakásállomány Magyarországon. (116.721)
2021-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 216 lakó jut (vö. 269/1990).
A EU-ban az elmúlt 2010 óta összességében 15,3%-kal emelkedtek a lakásárak és 30,9%-kal az albérletek árai. (Eurostat)
A lakások 93,8 százalékában van fürdőszoba (2021).
Az EU-27 területén tíz emberből hét (70,0%) saját tulajdonú otthonban, kettő (20,8%) piaci áron bérelt ingatlanban, egy (9,3%) pedig kedvezményesen vagy ingyenesen lakott 2018-ban.
100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 40-45 ezer db lakást kellene építeni. (Lakásszám: 4,5 millió/2021)
Budapesten 2021-ben száz lakott lakásra átlagosan 185 lakó jut. A többi városban 219, a községekben 234.
2000 és 2020 között több mint 400 ezerrel nőtt a lakásállomány Magyarországon.
2018-ban az EU-27 országa közül a zsúfoltsági ráta Romániában volt a legmagasabb (46,3%). (Eurostat)
Az EU-27 egészét tekintve 2018-ban a népesség 4,3%-a szenvedett súlyosan elégtelen lakáskörülményektől. (Eurostat)
2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)
2021-ben Magyarországon száz szobára átlagosan 79 lakó jut.
2020-ban a magyar lakosság 8,7%-a lakott bérlakásban, 91,3%-a pedig saját lakásában. Az arány 2018-ban 14-86% volt. (Eurostat)
1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a (2011).
2018-ban az EU-27 polgárainak több mint 17,1%-a zsúfolt lakásban élt. (Eurostat)
2021-ben Magyarországon közel 500 ezer ember él egyszobás lakásban.
2010 óta Magyarországon a lakóingatlanok árai a kétszeresükre nőttek, míg a bérleti díjak ezalatt több mint 40%-kal lettek magasabbak. (Eurostat)
2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)
1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).
2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)
Svájcban a bérlők aránya magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők arányánál: a népességnek kb. 57,5%-a bérlő. (2018)
A lakások 96,8 százalékában van vezetékes víz (2021).
A piaci áron lakóingatlant bérlők lakhatási terhei 2018-ban a 27 uniós tagállam közül Görögországban voltak a legmagasabbak, a bérlők 83,1%-a számára. (Eurostat)
Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)
1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).
b. Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)
2020-ban a magyar lakosság 19%-a lakott túlzsúfolt otthonban. Az EU-s átlag 17,1% volt 2018-ban. (Eurostat)