Az áfa 30 százalékának visszaigényelhetőségét javasolja az engedély- vagy bejelentésköteles ingatlanok felújításánál az ÉVOSZ, erőteljesen lobbizva a kormánynál az energetikai felújítási programok beindításáért – írja a Világgazdaság.

Vélhetően február végén jelennek meg az Otthon Melege Program új pályázatai, amelyekkel 0 százalékos kamatozású visszatérítendő hitelt igényelhetnek az érintettek energiahatékonysági lakáskorszerűsítésre. Erről Szabó Zsolt államtitkár beszélt az M1 aktuális csatornán tegnap.

Közel 30 ezren, vagyis nagyjából minden negyedik lakástranzakcióhoz igényelték tavaly a CSOK-ot, a kérelmek 28%-át újak lakásokhoz hagyták jóvá a bankok – írja a Portfolio.

Jelenleg mintegy 286 milliárd forintot tesz ki az energetikai korszerűsítést támogató uniós pályázatok keretösszege - derül ki a Portfolio összesítéséből.

Egyelőre nem veheti el a kormány a magyar lakosságtól azt a 90 milliárd Ft energiahatékonysági támogatást, amely az uniós Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Programban (KEHOP) rendelkezésre áll - írja közleményében az Energiaklub.

Szeptember 16-án hatályba léptek a Családi Otthonteremtési Kedvezményről (CSOK) szóló 16/2016. (II.10.), illetve 17/2016. (II.10.) Kormányrendeletek egyszerűsítéseket és kiterjesztéseket szabályozó módosításai.

A használt lakások vásárlásához és bővítéséhez igényelhető CSOK rendelete 2016.02.11-től hatályos.

A legfontosabb szabályokat megtalálják az igylakunk.hu/lakastamogatasok/csok-hasznalt-lakas-vasarlashoz-vagy-bovitesehez linken.

Az információkat folyamatosan frissítünk az esetleges változásokkal, hivatalos értelmezésekkel.

Az új lakások vásárlásához és építéséhez igényelhető CSOK rendelete 2016.02.11-től hatályos.

A legfontosabb szabályokat megtalálják az igylakunk.hu/Lakastamogatasok/csok-uj-lakas-vasarlasahoz-vagy-epiteshez linken.

Az információkat folyamatosan frissítünk az esetleges változásokkal, hivatalos értelmezésekkel.

A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) hatályos szabályai 2016.02.11-ével léptek hatályba.
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, amelyeket folyamatosan frissítünk az esetleges változásokkal, hivatalos értelmezésekkel.

1. Lakáscélok
2. Ki igényelheti a kedvezményt?
3. Ki után vehető igénybe a kedvezmény?
4. Ki minősül gyermeknek?
5. Mitől függ a kedvezmény mértéke?
6. Mennyi a kedvezmény összege?
7. A szerződés megkötését követően született gyermek utáni kedvezmény
8. Hogyan folyósítják a kedvezményt?
9. A CSOK igényléséhez szükséges dokumentumok
10. Milyen értékben kell számlákat benyújtani?
11. Hová kell benyújtani a CSOK megállapítására vonatkozó kérelmet?
12. Határidők
13. Mikor kell visszafizetni a támogatást?
14. Többletingatlan-tulajdon
15. Egyéb tudnivalók

2019. július 1-től:
- használt lakások vásárlására is igénybe vehető lesz a (háromgyerekeseknél legfeljebb 15, kétgyermekeseknél maximum 10 milliós) maximum 3%-os kamatozású "CSOK-hitel";
- eltörlik a használt lakások elavult 35 milliós értékhatárát, vagyis ennél drágább lakásokra is igénybe vehető lesz az egyszeri, vissza nem térítendő állami támogatás.

1. Lakáscélok
Vissza nem térítendő állami támogatás az alábbi lakáscélokra igényelhető:
- használt lakás vásárlása
- meglévő lakás bővítése

A lakás bővítésének minősül
- a lakás hasznos alapterületének megnövelése legalább egy lakószobával,
- emeletráépítés vagy tetőtér-beépítés, amennyiben ezzel nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás.

A meglévő épület átalakítása nem minősül bővítésnek.
A bővítéssel a lakhatási körülményeknek javulniuk kell, és a lakásnak meg kell felelnie a meghatározott minimális hasznos alapterület követelményeinek.

A támogatást elbíráló hitelintézet helyszíni szemlét végezhet, hogy megállapítsa: megfelel-e a családi létszámnak és az elvárt lakáskörülményeknek az ingatlan.

2. Ki igényelheti a kedvezményt?
a) a magyar állampolgár,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
c) a harmadik országbeli állampolgár, ha bevándorolt vagy letelepedett jogállással,
d) a hontalan jogállással, vagy
e) menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy.

Házastársak és élettársak csak együttesen igényelheti a támogatást.

További feltételek:
• büntetlen előélet, amelyet erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni,
• az igénylőnek köztartozásmentes adózónak kell lennie,
• igénylőknek – házastársak esetén legalább az egyiküknek – társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkezniük, mely minimum három gyermek és új ingatlan esetén két év, minden más esetben 180 nap visszamenőleg,
• kizáró ok, ha valaki az igénylést megelőző öt évben már vett igénybe lakáscélú állami támogatást, vagy támogatott hitelt, és annak szabályait megsértette, ami miatt vissza kellett fizetnie a támogatást.

3. Ki után vehető igénybe a kedvezmény?
A kedvezményre jogosult igénylő a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző
a) közös, előző kapcsolatból született saját, de közösen nevelt és örökbe fogadott gyermeke után, vagy
b) gyámsága alatt álló (amennyiben a gyermek szülei meghaltak), legalább egy éve vele együtt élő és általa eltartott gyermek után, ha az igénylő vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszűnése esetén a családok otthonteremtési kedvezményét visszafizeti, vagy
c) a fiatal házaspár (egyik fél sem töltötte be a 40. életévet) - a meglévő gyermekei számától függetlenül - legfeljebb kettő születendő gyermek vállalásához.

A gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év.

Ha meglévő gyermekek után igényelik a támogatást, nincs életkori korlát, illetve egyedülállók és élettársi kapcsolatban élők is kérhető. Ha viszont születendő gyermekre szeretnék kérvényezni, akkor házastársi kapcsolat szükséges, és a felek egyike sem töltheti be az igénylés időpontjában 40. életévét.

A támogatás azoknak is jár, akik egyedül nevelnek legalább három gyermeket, az örökbe fogadott gyermek is saját gyermeknek minősül.

Az örökbeadási folyamat (miután megállapították, hogy örökbe fogadhat a pár) 2 évvel meghosszabbítja a teljesítési határidőt, folyamatban lévő terhesség esetén pedig a születésig meghosszabbodik a vállalás teljesítésére kapott határidő.

Azokat a gyermekeket is figyelembe lehet venni a kedvezmény összegének megállapításánál (beleszámítanak a gyermekszámba), akik után korábban már igénybe vett csokot (ill. a korábbi lakásépítési támogatást vagy "szocpol"-t) a család, azzal, hogy a korábban kapott támogatás összegét a kedvezményből le kell vonni.

A korábbi, bentlakásra tett vállalás teljesítésének számít az új CSOK-nál tett vállalás teljesítése.

4. Ki minősül gyermeknek?

a) a magzat vagy ikermagzat a terhesség betöltött 12. hetét követően, valamint
b) aki az igénylő eltartottja, de nem töltötte be a 25. életévét vagy 25. életévét betöltötte, de legalább egy éve megváltozott munkaképességű személy.

A megváltozott munkaképességű gyermekre később is igénybe vehető, ha ez az állapot már legalább egy éve tart vagy egy év alatt várhatóan nem szűnik meg.

A CSOK csak az igénylővel közös háztartásban élő, illetve vele együttköltöző gyermek után egy alkalommal vehető igénybe. Azt a gyereket, akire már vettek igénybe szocpolt vagy CSOK-ot, nem lehet figyelembe venni a támogatási táblázatban szereplő összegek számítása során.

Kikötés, hogy a gyermek az igénylőkkel együtt költözzön velük az új ingatlanba, és ott lakjon legalább nagykorúságáig.

5. Mitől függ a kedvezmény mértéke?

A meglévő és a vállalt gyermekek együttes számától.
Minden esetben az összes meglévő vagy vállalt gyermek után járó támogatási összeg és a már felvett támogatás különbözete vehető igénybe
A korábbi felső négyzetméterkorlátokat és az energiahatékonysági feltételeket eltörölték.

6. Mennyi a kedvezmény összege?

A kedvezmény összege és a csokkal érintett lakás jogszabályban meghatározott minimális hasznos alapterülete*:

Élettársak esetében: ha nem közös gyermekeik után igénylik a CSOK-ot, akkor mindkét fél esetében külön kell kiszámolni, saját gyermekei után melyik fél mekkora összegre lenne jogosult, és e kettő közül a magasabb összeget vehetik fel. Ha közös gyermekük is van, akkor őt e számítás során csak egyik szülőnél vehetik figyelembe.

Bővítés esetén a támogatás nem haladhatja meg a számlával igazolt bekerülési költség 50 %-át.

*Hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet szerint a következő helyiségek alapterületének összegéből adódik ki: előszoba/közlekedő, nappali, hálószoba, étkező, konyha/étkezőkonyha, fürdőszoba, WC, kamra/tároló, gardrób, mosókonyha, kazánhelyiség és egyéb fűthető helyiségek, kivéve a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség.
A hasznos alapterület kiszámításánál az igénylővel közös háztartásban élő és vállalt gyermeket figyelembe kell venni, azokat is akik után már korábban felvettek lakáscélú támogatást vagy megelőlegező kölcsönt.

7. A szerződés megkötését követően született gyermek utáni kedvezmény
A családok otthonteremtési kedvezménye a később született gyermek után is igénybe vehető, melynek összege gyermekenként 400 ezer Ft. Lakásbővítés esetén az összeg nem haladhatja meg a bekerülési költséget (ld. 10. pont).

A később született gyermeke után ismételten igényelt a támogatás a korábban felvett lakáshitel törlesztésére fordítható.
Amennyiben az igénylés a használt lakásra igényelhető támogatás határidején belül történik (ld. 12. pont), a támogatás a bekerülési költség megfizetésére is felhasználható.

8. Hogyan folyósítják a családok otthonteremtési kedvezményét?
Bővítés esetén a készültségi fokkal arányosan, utólagosan és a családok otthonteremtési kedvezményének utolsó részletét a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány kiadását követően történik a folyósítás.
Használt lakás vásárlása esetén egy összegben történik a folyósítás.
Amennyiben valaki az önerőn és a CSOK-on felül banki kölcsönt vesz fel azért, hogy lakást vásároljon, akkor a hitelt a CSOK előtt kell megkapnia. Tehát, a banki kölcsönnek már az ügyfélnél kell lennie, a pozitív hitelbírálat nem elegendő.
A folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építtető támogatott személy a családok otthonteremtési kedvezményén és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét - önerő - már felhasználta.

9. A CSOK igényléséhez szükséges dokumentumok
Igazolni kell, hogy az igénylő nem tartozik az államnak
A támogatást igénylők egyikének sem lehet az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása.
Az igénylő élettársak vagy házastársak közül mindkét fél szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a CSOK iránti kérelem benyújtásának időpontjában 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az állami adó- és vámhatóságnál (NAV) nincs nyilvántartott köztartozása.
A köztartozás-mentességről szóló nemleges együttes adóigazolást a NAV állítja ki. Az igazolás kiállítása iránti kérelem (IGAZOL elnevezésű összesített nyomtatvány) bármely adóigazgatóság ügyfélszolgálatán benyújtható személyesen, elküldhető postai úton vagy ügyfélkapun keresztül elektronikusan. Az igazolás kiadásának határideje 6 nap. Az elkészült igazolást elektronikus úton vagy postán kérhetik az adózók, illetőleg az adóhatóságtól kapott értesítést követően az személyesen is átvehető az adózó által megjelölt ügyfélszolgálati helyen.
Az elektronikus NAV jövedelemigazolás abban az esetben fogadható el, ha az ügyfél a NAV-tól kapott e-mailt (amely az igazolást tartalmazza) továbbítja a banki ügyintéző részére.
Fontos! Az elektronikus úton kiadott adóhatósági igazolás kizárólag elektronikus formában hiteles, kinyomtatva nem érvényes!

OEP-igazolás
Az igénylő a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga – házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítási nyilvántartásában biztosítottként szerepel.
A benyújtás napját megelőző 180 napos időtartamnak jogviszonyban töltött időnek kell minősülnie (közfoglalkoztatás nem érthető bele).

Külföldi biztosítási időszak is elfogadható.
Külföldön szerzett biztosítási jogviszony esetén fontos, hogy a kérelmezőnek haza kell költöznie abba az ingatlanba, amelyre a kedvezményt igénybe vette, és legalább 10 évig benne kell laknia.

Az igazolást a megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási szakigazgatási szervei állítják ki, a kérelem benyújtását követő 3 munkanapon belül. Az igénylőlap az OEP weboldalán érhető el, melyet – számítógéppel vagy kézzel – kitöltve a fővárosi/megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró főosztályához kell benyújtani. A kérelmi nyomtatvány, illetve a szükséges információk itt érhetők el:
Az OEP jelenlegi gyakorlata szerint nem állítanak ki igazolást: 
   nyugdíjas,
    közmunkát ellátó,
   szociális segélyen élő,
   GYES/GYED-en lévő személy részére.

Erkölcsi bizonyítvány
Az igénylőnek és házastársának erkölcsi bizonyítvány bemutatásával igazolnia kell, hogy a Rendeletben meghatározott bűncselekmények tekintetében büntetőjogi felelősségét a bíróság a bűncselekmény miatt nem állapította meg, vagy büntetőjogi felelősségét a bíróság megállapította, de a CSOK igénylésének időpontjában az igénylő és házastársa e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült.

10. Számlabenyújtási kötelezettség
A támogatott személynek vállalnia kell, hogy a hitelintézet részére bemutatja az építési munkák esetén a hitelintézet által elfogadott bekerülési költség 70%-áról, illetve ha az igénybevett támogatás összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevő, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat (továbbiakban: számla). Új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződésben szereplő teljes vételárról kiállított számlát.

Használt lakás vásárlása esetén be kell mutatni az igénylő nevére kiállított, az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról szóló, számlákat.

Bővítés esetén a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költségek legalább 70 százalékát számlákkal kell igazolni. A hitelintézet csak olyan számlát fogad el, amelyet a támogatási kérelem benyújtását követően állítottak ki.

Ha bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, a számlabenyújtási kötelezettség a felelős műszaki vezető által igazolt érétkéig csökkenthető, de e csökkentés mértéke nem haladhatja meg a bekerülési költség 70%-ának megfelelő számlabenyújtási kötelezettség 20%-át, azaz a bekerülési költség 56%-ról kell számlát felmutatni.

Lényeges, hogy csak olyan vállalkozás állíthatja ki a számlát, amelynek ezt a jogát az adóhatóság is elismeri.

Milyen bekerülési költségekre igényelhető a támogatás?

Beleszámít a bekerülési költségbe minden, amit kifejezetten az építkezés során hoz létre a kivitelező, és a lakáshoz kapcsolódik vagy annak lakhatóságát biztosítja:
• a bővítés érdekében a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló, valamint tároló helyiségeinek építési költsége, kivéve a különálló épületben létesített tüzelőanyag-tárolót és lomkamrát,
• a lebonyolítási költségek, ideértve a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a műszaki ellenőrzés költségeit,
• a bővítéshez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
• a bővítéshez érdekében felmerült építménybontási költségek.

Nem bekerülési költség:
• beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyak, pl. napkollektor, napelem, geotermikus fűtés és melegvíz, saját udvari szélerőmű vagy kútfúrás bekerülési költsége.

11. Hova kell benyújtani a kedvezmény megállapítására vonatkozó kérelmet?
A CSOK iránti kérelmet és mellékleteit – jogszabályban meghatározott szerződéssel rendelkező – hitelintézethez (kereskedelmi bankok, jelzáloghitel intézetek, takarékszövetkezetek) kell benyújtani.
A támogatási szerződés megkötésének feltétele, hogy új lakás építése esetén, hogy a benyújtott, bekerülési költséget tartalmazó építési költségvetést a hitelintézet elfogadja.

Az igénylőtől a közvetlen támogatásokra való jogosultság elbírálásáért a támogatás összegének 1,5%-át, de legfeljebb 30 ezer forintot kérhetnek. Ha hitel felvételére is sor kerül, ennek díjai magasabbak is lehetnek, ezt nem szabályozza a rendelet.
Az igénylések elbírálásának átfutási ideje legfeljebb 30 nap lehet.

12. Határidők
A családok otthonteremtési kedvezményét használt lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerződés megkötését követő 120 napos határidőn belül, esetén a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtását követően megkezdett bővítési munkálatokra lehet igényelni.

A 2016.01.01-jén vagy azt követően, de 2016.02.11-ét megelőzően benyújtott, még el nem bírált támogatási kérelmeket a most hatályos rendelet szabályai szerint kell elbírálni, ha az az igénylőre kedvezőbb.

13. Mikor kell visszafizetni a támogatást?
- Amikor – sértve a támogatási szerződést -, eladja vagy lebontja valaki a lakást,
- a család a bővítési szándékától eláll,
- a bővítési munkákat a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül, de legfeljebb a bővítés megkezdésétől számított 5 éven belül nem fejezi be, és azt hatóságilag nem igazolja,
- ha a támogatásnál figyelembe vett gyermek elköltözik a lakásból,
- ha harmadik személy tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot kap, illetve
- ha nem lakáscélra használják az ingatlant a támogatottak. Ilyen esetekben a polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamattal növelve vissza kell fizetni a támogatást,
- ha az előírt határidőn belül nem sikerül teljesíteni a gyermekszámra tett vállalást.
- Bizonyos esetekben, ha a tulajdonviszonyokat nem a szerződésben kikötött módon intézik, válás vagy a párkapcsolat felbomlása is hasonló következményekkel jár.

Mennyi kell visszafizetni?
A meg nem született gyermekszámra eső támogatási összeget a határidő lejártát követő 60 napon belül vissza kell fizetni alapesetben a Ptk. szerinti késedelmi kamattal (az egyenlő a jegybanki alapkamattal) növelten.
Amennyiben nem a meddőség miatt nem születnek gyerekek és örökbefogadás sem történik, a Polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamat ötszörösével kell visszafizetni a 10 milliós támogatások esetében. A késedelmi kamat alapja a jegybanki alapkamattal egyezik meg, ennek az ötszörösével kell számolni a CSOK-nál. Késedelmi kamat esetében a kamatos kamatszámítás helyett egyszerű, lineáris kamatszámítást kell alkalmazni.

Méltányosság, halasztás
A gyermekvállalást teljesítettnek tekinthetik:
• a házastársak egyike meghal,
• a házastársak az egyikük megváltozott munkaképessége miatt nem vállalják a gyereket,
• a gyerek a terhesség 24. betöltött hetét követően halva születik,
• az első gyerek – külön rendeletekben meghatározott – fogyatékossággal születik.

Ezek az esetek az új rendelet "különös méltánylást érdemlő helyzetnek minősülnek a kamatfizetési kötelezettség teljesítésének elhalasztása tekintetében különösen". Ide tartozik az egyszeri lombikprogram (már nem kell ötször próbálkozni) vagy a férj spermiogramm alapján bebizonyosodó meddősége is, amelyeknél eddig úgy volt, hogy sikertelenség esetén a tőkeösszeget kell "csak" visszafizetni, késedelmi kamat nélkül.

Ugyancsak ide tartozik az a helyzet, ha a visszafizetési kötelezettség a támogatott személy megélhetését ellehetetlenítené.

Ezekben a "különös méltánylást érdemlő helyzetekben" a kormányhivatal 5 éves időtartamra elhalaszthatja a visszafizetési kötelezettség teljesítését, és az ő döntésére van bízva, hogy ezt követően méltányossági eljárás keretében a fizetési kötelezettséget részben vagy teljesen elengedi-e. Erre csak akkor kerülhet sor, ha "a támogatott személy életében neki fel nem róható okból nem várható olyan változás, amely a - halasztott - fizetési kötelezettség teljesítését lehetővé teszi."

Válás esetén, ha a támogatásból (is) vásárolt ingatlan az egyik szülőnél marad, akkor nem kell visszafizetni a támogatást. Ha viszont az ingatlan egyik szülő tulajdonában sem marad (mert például a válás miatt el kell adni, hogy a vagyont elosszák), akkor a támogatást vissza kell fizetni, méghozzá olyan arányban, ahogyan az elvált szülők a vagyonból részesültek.

14. Többletingatlan-tulajdon

Használt lakásra felvett támogatásnál az igénylő – lakáscsere esetén a csereszerződés tárgyát képező lakás, valamint lakásbővítés esetén a bővíteni kívánt lakás kivételével – más lakásban legfeljebb 50 %-os tulajdoni hányaddal rendelkezhet. Ez alól kivétel, ha haszonélvezeti jog van a meglévő lakáson.

Az igénylőnek emellett vállalnia kell, hogy a vételár (vagy bővítés esetén a bekerülési költség) kiegyenlítésére használja fel a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakástulajdonának az eladási árát, amit viszont csökkenteni lehet
- az értékesítést követően vásárolt ingatlan vételárával,
- a lakástulajdont terhelő, eladási árból visszafizetett munkáltatói vagy önkormányzati támogatással,
- lakásépítésre vagy -vásárlásra (nem hitelkiváltásra!) felvett kölcsön végtörlesztésének összegével (annyival, amennyit az eladási árból törlesztettek ebből),
- a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalél és
- az adásvétel miatt megfizetett közteher összegével.

Továbbra is él az a lehetőség, hogy a támogatást egy másik lakásra átvigyük, vagyis ha egy kincstári letéti számlára befizetjük a felvett támogatás összegét, akkor építési szándék esetén 3 évre, vásárlási szándék esetében pedig 1 évre felfüggeszti a kormányhivatal a visszafizetési kötelezettségünket, ami a lakásból való kiköltözés, illetve annak eladása miatt elvileg terhelne minket.
Ha a támogatást használt lakásra akarjuk átvinni, akkor azt csak 5 év után lehet megtenni.

15. Egyéb tudnivalók
 A CSOK-ot csak egyszer lehet igénybe venni.

 A CSOK-kal érintett lakásra 10 évig a magyar állam javára jelzálogjogot, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be. A kedvezménnyel érintett lakást ezen időszak alatt haszonélvezet vagy használati jog nem terhelheti. Ez alól kivétel, ha az új lakásban harmadik személy öröklés révén szerez tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot, illetve közérdekű használati jog keletkezik rajta.
A 10 év az adásvételi szerződés megkötésével, utólag született gyermek után igényelt CSOk esetén az támogatási szerződés megkötésével, bővítés esetén a munkálatok megkezdésétől indul.

 Amíg a jelzálog él, a lakásra lakásbiztosítást kell kötni, amelynek elvárt tartalmáról a támogatási szerződés aláírásakor tájékoztatják a CSOK-ban részesülőket.

 Az igénylő szülőknek és a gyerekeknek be kell költözniük az ingatlanba, és 10 évig életvitelszerűen benne kell lakniuk, de vannak kivételek.

Nem minősül a 10 éves bentlakási kötelezettség megszegésének, ha
- a gyermek a tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a CSOK-os lakásban lakik,
- a szülőt vagy a gyermeket tartósan egészségügyi intézményben kezelik,
- a szülő vagy a gyermek munkavállalás miatt indokoltan legfeljebb öt évig más településen tartózkodik,
- a szülő és a gyermek a szülő foglalkoztatási jogviszonya miatt köteles a foglalkoztató által biztosított szolgálati lakásban lakni,
- a szülő vagy a gyermek közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem az új lakásban lakik,
- bizonyos okokból a szülő szabadságvesztés büntetését tölti,
- a nagykorú gyermek elköltözik,
- a kiskorú gyermek a nagykorúvá válását követően elköltözik.

A korábban igénybe vett támogatással összefüggésben előírt életvitelszerű bentlakási kötelezettséget a hatályos rendelet szerinti csokkal érintett új lakásban kell teljesíteni.

 A kedvezmény folyósítását követően 90 napon belül érvényes lakcímkártyával kell igazolni, hogy a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakását a kérelem benyújtásakor vállalták.

 Házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlannyilvántartásban tulajdonjoggal kell rendelkeznie a kedvezménnyel érintett lakásban. Vásárlás esetén együttesen 100 %-os, bővítés esetén legalább 50 %-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük a csokkal érintett ingatlanban. Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén, ha a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozóan használati megállapodás alapján a támogatott személyek kizárólagos használati joga áll fenn, az előbbi feltételt teljesítettnek kell tekinteni. Ebben a jogosultságot közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt, a támogatott személy részére a lakás teljes területének használatára jogosító használati megosztási megállapodással kell igazolni.

 A támogatások igénybevételének jogszerűségét a kormányhivatalok ellenőrzik. Kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatalt tekintjük, vagyis Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén ez Budapest Főváros Kormányhivatala.

Ennek értelmében, azokban az esetekben, amikor a CSOK tárgya Pest megyében található ingatlan, az Ügyfeleknek Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályának Lakástámogatási Osztályával kell felvenniük a kapcsolatot (tehát nem a Pest Megyei Kormányhivatallal).
Elérhetőségeik:
• cím: 1139 Budapest, Váci út 71.
• ügyfélszolgálati telefonszámok: 06(1)488-9348; 06(1)488-9350
• e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
• ügyfélfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 8:30-15:30

Az Ügyfeleknek az alábbi esetekben lehet segítségére nevezett hatóság:
• igazolás kiadása arról, hogy korábban nem vett igénybe megelőlegező kölcsönt,
• korábbi támogatás esetén igazolás kiadása arról, hogy az állam részére bejegyzett jelzálogjog (és a hozzá kapcsolódó tilalom) törölhető,
• Családok Otthonteremtési Kedvezményével kapcsolatos tájékoztatás,
• elutasított kérelmek esetén fellebbezés.

Az új lakás vásárlásához és lakásépítéshez kapcsolódó lakáscélú támogatásra vonatkozó részletes szabályokat, feltételeket 16/2016. (II.10.) Kormányrendelet tartalmazza.

A legrissebb módosítások: 273/2016.(IX.15.) Korm rendelet a családi otthonteremtési kedvezmánnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról