A válságkezelés szempontjából kiemelt jelentőségű terület az építőipar, hiszen itt szinte azonnal jelentkeznek a válság negatív következményei, másrészt a szükséges beruházások előrehozásával az élénkítés eszköze lehet. A 2008-as gazdasági válságban számos ország lakásépítési programokat indított a recesszió ellensúlyozására. 2019-ben 21.127 db lakás épült Magyarországon, ami az indokolt lakásépítések hozzávetőleg felének felel meg. Amennyiben az építési számok a következő években elérnék az évi 30.000 lakást, a 10.000 db-os növekedés nagyságrendileg 1% többletet jelentene a GDP-ben és 40-50 ezer új munkahelyet hozna magával.

A hazai építőanyaggyártók tartják a frontot, folyik a termelés, de nagyon fontos, hogy most olyan stratégia, illetve válságkezelő intézkedések szülessenek, amelyek biztosítják a magyarországi gyártókapacitások megőrzését. A kormányzat lakásépítési és felújítási célszámokkal, hosszú távú lakásprogram meghirdetésével tudná segíteni a teljes magasépítési értékláncot.

TLE-közlemény - Hosszú távú építésgazdasági stratégia kialakításán dolgozik a Kormány – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára. A TLE véleménye szerint ennek része kell, hogy legyen egy komplex lakásépítési, lakásfelújítási program is, valamint az ezekhez igazított ösztönző, támogató intézkedések.

Több mint 1200-an válaszoltak közvéleménykutatásunk kérdéseire, amelyekben a bérlakásokkal kapcsolatos igényekről, illetve az állami lakáspolitikával kapcsolatban tettünk fel kérdéseket. A válaszokat kutatási összefoglalónkban olvashatják.

Az újlakás-kínálat hosszú távú növelését, a bérlakásszektor fejlesztését, a kereskedelmiingatlan-piac adminisztratív korlátainak enyhítését, az építőipar hatékonyságának és a hazai alapanyaggyártás ösztönzését javasolja a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére 2019-ben megalakult Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT).

TLE-közlemény - A lakásépítés és -felújítás támogatása, szabályozása alapvető eszköz a népesedési, fenntarthatósági és gazdaságfejlesztési kormányzati stratégiák végrehajtásához. Szükség lenne hosszú távú lakásprogramra, lakásépítési, lakásfelújítási célszámok megfogalmazására.

Varga Mihály pénzügyminiszter is megszólalt a lakáspiaccal kapcsolatban. Célként a fiatalok lakáshoz juttatását emelte ki, valamint a bérlakások szerepét a munkerőpiaci mobilitás javításában.

Idén a lakásépítési ágazatot kell helyzetbe hozni, amelyhez segítséget nyújthat az állam, akár azzal, hogy a 2020-ra tervezett, építőipari cégek modernizációjához nyújtott költségvetési támogatást a lakásépítési kapacitások bővítésére fordítja - mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.

Az átlagkeresetűeknek indítana bérlakásprogramot Fürjes Balázs, a kormány Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára. Emellett szerinte meg kellene fontolni, hogy Budapest bizonyos területein továbbra is 5 százalékos áfa vonatkozzon a lakásépítésre.

Stratégiára és egy fenntartható lakáspiacot eredményező kormányzati szervezet kialakítására, valamint kormányzati és szakmai közmegegyezésre van szükség a sikeres lakáspolitikához, ez a terület ugyanis a magyar gazdaságpolitika egyik gyenge pontja, leszámítva az első Orbán-kormány időszakát – írta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a novekedes.hu oldalon.