Az elmúlt három évben közel felére csökkent a kiadott építési engedélyek száma Ausztriában, számuk 2023-ban mindössze 47.200 volt. Az új építkezések jelentős visszaesését a megemelkedett…
A lakásárak egy év alatt közel 10 százalékkal emelkedtek – ezt mutatja a KSH előzetes, 2024. II. negyedévére érvényes lakásárindexe. A Bankmonitor elemzése megmutatja kik…
A közép-magyarországi régióban épült messze a legtöbb lakás 2024 I. félévében, de összességében jelentősen csökkent az átadott lakások száma a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Országos…
Mennyiben érte el a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok az eredetileg kitűzött demográfiai célját, és milyen hatással volt eközben az építőiparra és a lakáspiacra. A…
Mérsékelten tovább emelkedtek a budapesti új építésű lakások négyzetméterárai – derül ki az Eltinga legfrissebb Budapesti Lakáspiaci Riportjából. Eszerint a fővárosi új lakások négyzetméterára most…
Komoly változásokat hozott az augusztus az országos lakáspiacon, a kereslet erősödött és átalakulóban van, ami kezdi felszívni a kínálatot. Az eladásra kínált lakóingatlanok iránti kereslet…
Az újépítésű lakások iránti kereslet növekedése újraindult, erre természetesen a kínálat is reagált, és számos projekt befejezését és új beruházás indítását ígérik. A lakásárak sem…
Budapesten kívül még 15 vármegyében csökkent, és mindössze négyben emelkedett az átadott lakások száma. Az országos csökkenésben legnagyobb szerepe a fővárosban és a jelentős lakáspiaci…
Az MNB felmérte, mennyire kockázatosak a lakossági lakáscélú zöld hitelek a normál kölcsönökhöz képest. A korábbi hipotézis beigazolódott: a zöld hitelek valóban kevésbé rizikósak a…
Növekedett a három hónap alatt elindított kivitelezések értéke 2024 első negyedévében, az Aktivitás-Kezdés az elmúlt 6 negyedévben nem alakult ilyen magasan. A magasépítési szektornak ugyanakkor…
2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)
Budapesten 2021-ben száz lakott lakásra átlagosan 185 lakó jut. A többi városban 219, a községekben 234.
2020-ban a magyar lakosság 8,7%-a lakott bérlakásban, 91,3%-a pedig saját lakásában. Az arány 2018-ban 14-86% volt. (Eurostat)
2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)
Svájcban a bérlők aránya magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők arányánál: a népességnek kb. 57,5%-a bérlő. (2018)
100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 40-45 ezer db lakást kellene építeni. (Lakásszám: 4,5 millió/2021)
Az EU-27 népesség negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)
2000 és 2020 között több mint 400 ezerrel nőtt a lakásállomány Magyarországon.
Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)
2010 óta Magyarországon a lakóingatlanok árai a kétszeresükre nőttek, míg a bérleti díjak ezalatt több mint 40%-kal lettek magasabbak. (Eurostat)
2018-ban az EU-27 országa közül a zsúfoltsági ráta Romániában volt a legmagasabb (46,3%). (Eurostat)
2021-ben Magyarországon száz szobára átlagosan 79 lakó jut.
1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).
2018-ban az EU-27 polgárainak több mint 17,1%-a zsúfolt lakásban élt. (Eurostat)
A lakások 96,8 százalékában van vezetékes víz (2021).
A lakások 93,8 százalékában van fürdőszoba (2021).
1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a (2011).
b. Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)
Az EU-27 egészét tekintve 2018-ban a népesség 4,3%-a szenvedett súlyosan elégtelen lakáskörülményektől. (Eurostat)
Az EU-27 területén tíz emberből hét (70,0%) saját tulajdonú otthonban, kettő (20,8%) piaci áron bérelt ingatlanban, egy (9,3%) pedig kedvezményesen vagy ingyenesen lakott 2018-ban.
2021-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 216 lakó jut (vö. 269/1990).
2021-ben Magyarországon közel 500 ezer ember él egyszobás lakásban.
A EU-ban az elmúlt 2010 óta összességében 15,3%-kal emelkedtek a lakásárak és 30,9%-kal az albérletek árai. (Eurostat)
1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).
2000 és 2020 között több mint 72 ezerrel csökkent az önkormányzati lakásállomány Magyarországon. (116.721)
A lakások 93,4 százalékában van vezetékes vízöblítéses WC (2021).
2020-ban a magyar lakosság 19%-a lakott túlzsúfolt otthonban. Az EU-s átlag 17,1% volt 2018-ban. (Eurostat)
2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)
A piaci áron lakóingatlant bérlők lakhatási terhei 2018-ban a 27 uniós tagállam közül Görögországban voltak a legmagasabbak, a bérlők 83,1%-a számára. (Eurostat)