A Design Terminál 2014-től pályázati programot indít tervezők, cégek, intézmények és civil kezdeményezések számára, városi terekkel és rendszerekkel foglalkozó fejlesztések kidolgozására és megvalósítására – írja a Portfolio.hu.

Új szellemiségű lakóépület-típus tervének kidolgozása a célja a MILD HOME projektnek– olvasom az ismertetőben. Nem tudom mire is gondoljak pontosan, ezért interjút kértem a projekt egyik szakértőjétől.

Élő József építész a hazai projektgazda, a Széchenyi István Egyetem Épülettervezési Tanszékének képviseletében mutatta be a kétéves k+f projektet, amely a Délkelet-európai Transznacionális Együttműködési Programban valósul meg.

A projektben a lakásépítés és területfejlesztés ökologikus és ökonomikus, fenntartható megoldásait kutatják. A MILD HOME megfelelő építészeti válaszokat adhat a következő évtizedek folyamatosan változó környezeti és társadalmi kihívásaira.

A MILD betűszó a moduláris, intelligens, alacsony költségvetésű, csináld magad hívószavak angol megfelelőiből alakult ki. Ezek a jellemzők adják annak a karakterisztikának az alapját, amelynek meg kell felelnie a létrehozandó új épülettípusnak.

Az épület jellemzőienergiafelhasználási és környezetvédelmi szempontból: közel nulla kibocsátású, alacsony energiafogyasztású, újrahasznosítható, illetve helyi anyagokból épülő lakóegység. MILD HOME-okból épül fel az Eco Green Village, amely egy közel nulla kibocsátású, fenntartható hulladék- és szennyvízkezeléssel rendelkező, felelős és környezettudatos életstílust lehetővé tevő település vagy településrész.

Gazdaságossági, fenntarthatósági szempontbólkiemelten fontosak az alacsony építési és üzemeltetési költségek. Ezt biztosítja a helyi anyagok használata, a helyi ellátási láncok kialakítása, a modularitás, a specifikus tervezési minták, az új anyagok szabványosítása, a belsőépítészeti kialakítás és az esetleges „csináld magad” módszer alkalmazása.

Új szemléletű középosztálynak

A MILD HOME projekt innovációja egy magas energiateljesítményű, új szemléletű lakótér megvalósítása, elérhető építési és üzemeltetési költségekkel, közepes jövedelmű emberek számára. A projekt célja az ilyen jellegű fenntartható épületek fejlesztésének alátámasztása EU-szinten, bizonyítva azt, hogy Délkelet-Európa országaiban lehetséges MILD HOME-okon alapuló, fenntartható Eco Green Village településeket létrehozni.

Az otthonszervezés, az erről való gondolkodás megváltozását kívánják azok az innovációk, amelyek a felé mutatnak, hogy mindenkor csak a szükséges méretű lakásban rendezkedjünk be. Ehhez kapcsolódik a mobilitás biztosítása a településen belül, vagyis a különböző élethelyzetekben (egyszemélyes háztartás, fiatal vagy idős pár, gyermekes család) más-más lakásméret biztosítása. Ennek másik módja a házak flexibilitása, ami annyit jelent, hogy szükség szerint adhatunk hozzá vagy bonthatunk el modulokat a ház fő részeinek a megtartásával.

Olyan megoldás is lehetséges, hogy a lakóház csak a legszükségesebb helyiségeket tartalmazza. A település közösségi helyiségeiben pedig lehetőség volna azokat a tevékenységeket végezni, amelyek megosztható infrastruktúrát tesznek lehetővé, helyettesítve például az otthoni irodát vagy a nagy családi eseményekhez szükséges teret.

A projekt tervpályázatot hirdetett a hazai MILD HOME-ok első prototípusának megtalálására.

Útkeresés Tatabányán

Ahhoz, hogy kiírhassák a pályázatot szükség volt egy konkrét területre, ahol a terv akár majd meg is valósulhat. Ezt Tatabánya önkormányzata bocsátotta rendelkezésre a város Alsógalla-Falurét területén. Ez egy semleges jellegű terület, hordozza a város karakterisztikáját (a kisvárosias-falusias, illetve a nagyvárosias-panelházas terület között).

Erre a területre kellett tervezni az épületeket és tereket, de innovációs projekt lévén viszonylag tágra hagyták a karakterisztika kereteit. A fő műszaki paraméterek szerint a cél egy mérsékelt energetikai követelményeknek megfelelő, A+ körüli lakóépület-prototípus megalkotása volt.

A hangsúly inkább olyan újfajta gondolkodásmód ösztönzésére került, amely új utakat keres a 21. században megvalósítható közösségszervezés és fenntarthatóság irányába.

A pályaműveknek olyan kérdésekre kellett válaszolniuk például, mint hogy kik fognak élni a házakban, hogyan illeszkedik a városhoz, amelynek része lesz, hogyan tudják a szükségletek kielégítése és a komfort megtartása mellett racionalizálni a lakótereket, illetve a közösségi terek használatát.

A meghívásos pályázatra 28 pályamű érkezett a doktori iskoláktól, ebből választotta ki a zsűri az első hármat.

Az első díjas pályamű egy egészen újfajta közösségi életmód kifejeződésének a lehetőségét teremtette meg. Az alkotók 12 többlakásos, úgynevezett csoportházat terveztek. A fő kérdés, hogy tud-e egy lakóközösség együtt élni egy olyan épületben, melynek egy-egy központi magja van tartalmazva minden energetikai, gépészeti egységet, erre kerül rá, mintegy burkolatként a lakótereket tartalmazó rész.

A második helyezett terv lényege, hogy egymástól idegen, természetes anyagokból készülő és ipari megoldásokat alkalmazott szerkezeteket társított. A favázra feltett, vályogból készült, kiváló hőtechnikai és egyéb jellemzőkkel bíró falazatra került a csapadéktól védő, ipari acélcsarnokot idéző tető. Az alacsony fenntartási költségű, ökologikus megoldásokat felmutató sorházas beépítésben többféle méretű lakásokat alakítottak ki.

A 3. díjas alkotói csapat a különböző típusú otthonokat különböző épületekben képzelte el. Hatemeletes, szolár energiát is használó társasházakat terveztek a fiataloknak, kis bérlakásokkal, alul közösségi szolgáltatásokkal; kis kertes házakat pedig a családoknak.

Remekül használták a környezeti adottságokat, így például a területen átfolyó Galla-patakot, vagy üvegházakká alakítva a csúnya hő-távvezetékeket.

Kérdésemre, hogy mi döntött az első helyezett javára Élő József elmondta: a győztes pályaműben olyan újfajta életmód kifejeződése jelent meg, amely egy lehet a jelen és a jövő közösségi lakhatási kérdéseire adható érdemi válaszok között.

A tanszék szeretné folytatni a munkát az első három helyezettel, bár lehet, hogy forráshiány miatt csak a nyertessel dolgoznak majd tovább a fődíjas pályamunka finomhangolásán. Tatabánya is nyitott a folytatásra, az önkormányzat szeretne forrást találni a legjobb projektterv megvalósítására. Mindezt annak ellenére, hogy a városban rengeteg üres lakás van, de a MILD HOME talán éppen a panel alternatívája lehet a lakótelep helyett egy másfajta közösségi életet keresők számára.

Közösségteremtés alulról

Sok kérdés van még, amelyre további válaszokat kell keresni. Így például a tulajdonosi-üzemeltetési konstrukció. A konkrét megvalósuláshoz ugyanis mindenképpen tisztázni kell, hogy magántulajdonban lesznek-e a lakóházak vagy önkormányzati, esetleg vállalati bérlakások lesznek. Piackutatással fel kell mérni, van-e igény és fizetőképes kereslet az ilyen típusú házakra. Kérdés az is, hogy az új településrész mennyiben lesz autonóm vagy mennyiben használja a város infrastruktúráit.

A projekt végéig folytatódik a pályamunkák alapján a karakterisztika és a működés tisztázása, s a végeredmény egy kézikönyvszerű anyag lesz arról, miként lehet MILD HOME-on alapuló Eco Green Village típusú települést létrehozni akár Magyarországon is. Nem kizárt, hogy a projektgazda az eddigi sikerek láttán kiír majd egy újabb kétéves programot egy pilot projekt megépítésére.

Élő József elmondta, hogy a 2014 novemberében záruló projekt egyik legnagyobb eredmény annak a felismerése, hogy mennyire fontos alulról jövő kezdeményezésként kezelni a közösségteremtést.

Kapcsolódó cikkek:

Közösségben lakni jó

Modern és izgalmas: szociális építészet másképp

Öko City a Construmán

Mi lehet a jövője a bérlakásépítésnek?

A CONSTRUMÁN LÁTTUK

Egy régi boltozási technikáról van szó, aminek lényege, hogy a boltozatot alkotó elemeket, téglákat összekötő habarcs kohéziós szilárdságát, vagyis összetartó erejét is kihasználják a szerkezet megépítésekor. Óriási terhelést bír el! Készülhet így födém, lépcsőív, korlát, sőt híd is.

Bár a szerkezet elterjedt elnevezése katalán boltozat, ez az építési mód az egész mediterráneumban ismert volt. A legrégibb ismert hasonló szerkezet 1382-ből származik, de a ma így nevezett építésmód először Valenciában jelent meg a XIX. században, később Itália déli részén is kedveltté vált.  A XX. századra egész Spanyolországban, és Amerikában, majd Dél-Amerikában is nagyon kedveltté vált. A ma ismert elnevezés először 1904-ben bukkant fel egy építészeti kongresszuson, Madridban.

Itthon nemrég a BME lelkes építészhallgatói láttak hozzá, hogy felelevenítsék ezt a módszert. Építettek egy lépcsőt, aminek fázisait a facebook-oldalukon lehet megnézni. Most a Construmán is bemutatnak egy mintaboltozatot a Hungexpo A-pavilonjában. Következő nagy tervük egy katalán boltozatos híd megépítése.

Érdemes követni a projekt sorsát és további hasonló szépséges építmények létrejöttét a facebook.com/katalanboltozat oldalon.

Íme néhány csodás példája a katalán boltozatnak:

Moncunill textilgyár belső csarnoka, Terrassa, Spanyolország

Moncunill textilgyár teteje, Terrassa, Spanyolország

Santa Naria del Mar, Barcelona, Spanyolország

Gaudí - Güell palota, Barcelona, Spanyolország

Egy közel nulla energiaköltségű bemutatóházat járhatnak be a látogatók az Öko City kiállításon, amely 2014. április 2-6. között lesz a Construma „A” pavilonjában. A valóságos méretű épületet működés közben is megtekinthetik a látogatók.

A bemutató épület a jelenleg forgalomban lévő termékekből, többféle szerkezetből készül. Az Energia Tanúsítvány szerinti besorolása (A+) még a 2020-ban érvénybe lépő jogszabályok alapján is eléri ezt a szintet, és megfelel a közel nulla energiaigényű épület előírásainak. A C kategória kivitelezési költségeihez mindössze 5-8 százalékos növekedést számítottak.

További cél, hogy az érdeklődők lássák és megtapasztalják, hogy gondos tervezéssel, megfelelő anyagválasztással, optimális költséggel már ma is megvalósítható az, ami néhány év múlva kötelező lesz építésnél és felújításnál.

Az Öko City ötnapos programjának célja, hogy példát mutasson és érzékelhetővé tegye, milyen szabályok vannak ma, és milyenek várhatók. A szervezők arra törekednek, hogy bemutassák az építési termékeket és technológiákat – mindezt érzékletesen, interaktív módon. Jogszabályalkotók, hatóságok, építészek, gépészek, mérnökök, építésitermék-gyártók, kivitelezők, finanszírozási modelleket bemutatók, valamint civil szervezetek képviselői segítik az érdeklődőket az eligazodásban.

A 35 kiállító a legfrissebb információk, legújabb, megfizethető termékek, technológiák bemutatásával az öt nap alatt naponta más-más tematikával, több mint 80 előadással kívánja szolgálni a fenntarthatóság és az energiahatékonyság növelését érintő ismeretek bővítését.

Az Öko City hívószava minden nap más: Város, Jövő, Közösség, Stratégia, Család. Ezek köré a témák köré épülnek a napi programok, előadások, prezentációk.

A kiállításról, megközelítéséről, belépők igényléséről, a programokról és előadásokról további információ a www.okocity.hu-n található.

Kapcsolódó cikkek:

Nekem is lehet aktív házam?

Így is lakhatunk majd

Aktív – passzív – Közel nulla

A fenntarthatóság kulcsa az önmérséklés

Mindössze négy nap és egy csavarhúzó szükséges a pop-up ház felhúzásához. A ház szerkezete szigetelő blokkokból és fa panelekből áll, ami állítólag igen jól szigetel.

A Multipod Studio által tervezett építmény egyben megoldás a fűtési költségek csökkentésére is. Fűtésre a általában a rezsiköltségek 28 százalékát költik a háztartások .A pop-up ház alacsony költséggel felépíthető passzív konstrukció, amely szigetelési megoldása révén jelentős költségmegtakarítást kínál majd lakóinak, hiszen nincs szükség plusz fűtésre. Egy ház felépítése 200 euró/négyzetméterből (körülbelül 60 ezer forint/négyzetméter) megoldható..

A újrafelhasznált elemekből készült ház első prototípusa Dél-Franciaországban található.

Forrás és még több kép: archdaily.com

Az Index cikke szerint a lakások áramellátására még nem használják, viszont az elektromos autók energia-ellátására már tesztelnek egy új rendszert, amely az eddiginél sokkal több elektromos energiát tud elraktározni. Mi lesz, ha ezt összekötik napelemmel, szélkerékkel és a háztartások kiszolgálására is felhasználják? Erre a hírre még várni kell, a cikket azonban érdemes elolvasni.

Egyedülálló biotechnológiai újdonságot mutatott be bioMason start-up cég: baktériumokból és a természetben bőségesen megtalálható anyagokból készítenek téglát.

A négy hagyományos építési anyag – beton, üveg, acél és fa – használata jelentős energia-befektetéssel járt, ráadásul korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló természeti erőforrásokat emészt fel. A mikroorganizmusokkal növesztett tégla lényege ezzel szemben a korallok anyagához hasonló, biológiai kötőanyag, amelynek alkalmazása teljesen környezetbarát.

A bioMason szerint 2008-ban például 2,8 milliárd tonna volt a világ építőiparának cementtermelése, amelynek előállítása ugyanilyen mértékű széndioxid-kibocsátással párosult. A rendkívül energiaigényes folyamatok – a nyersanyagbányászattól a szállításon át az égetőkemencék fűtőanyag-felhasználásáig – mint hozzájárulnak ahhoz, hogy a világ teljes széndioxid-kibocsátásának 40 százalékáért az építőipar a felelős.

A baktériumtégla öntőanyagának előállításához mindössze öt nap elég. A szükséges alapanyag olcsó, a természetben nagy mennyiségben rendelkezésre áll és felesleges melléktermékekből kinyerhető. Nem kell hozzá kemence,  a folyamat normál hőmérsékleten végbemegy. A szükséges víz zárt rendszerben kering, és újra felhasználható a gyártási folyamatban.

További információk: bioMason biobrick.

Forrás: Archdaily

A kazáncsere-program budapesti nyertesei főleg a gazdag kerületekben élnek

(A Magyar Energiahatékonysági Intézet sajtóközleménye, Budapest, 2014.január 28.)

A 2012-es kazán-felújítási pályázaton a jómódú XII. kerület polgárainak az átlagos budapesti lakosra jutó támogatás több mint négyszeresét juttatta az NFM. A támogatási döntések elemzésébõl látszik, hogy leginkább a gazdag kerültekben lakókon segített a kormány, amikor 40%-os utófinanszírozásos állami támogatást kínált, kedvezményes hitel nélkül.  A magyarok túlnyomó része nem képes elõteremteni a pályázáshoz szükséges önrészt, csak akkor lenne képes pályázni, ha önrész nélküli kedvezményes hitelt is kapna a beruházáshoz.

Az NFM 2012 nyarán hirdette meg fûtéskorszerûsítési pályázatát,[1] amelyben jellemzõen családi házak és négy lakásnál kisebb társasházak pályázhattak 40%-os utófinanszírozásos támogatásra.  Az 1 Mrd forintnyi forrást alig egy hét alatt felszívta az 1068 nyertes pályázó. Az önrészt és az elõfinanszírozást a pályázóknak kellett biztosítaniuk. 

A Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. („MEHI”) már a kiíráskor hangoztatta, hogy kedvezményes állami hitelek hiányában csak a gazdagok lesznek képesek élni ezzel a lehetõséggel, hiszen a magyarok 90%-ának nincs megtakarítása, és az a hitelképességük is gyenge.  Ezt a sejtést igazolja a MEHI elemzése, amely a budapesti nyertes pályázatok földrajzi eloszlását vizsgálta.

Az elemzés azt vizsgálta, hogy egy lakosra vetítve egy-egy kerületbe mennyi jutott a támogatásokból a budapesti átlaghoz képest.  Az eredmény meghökkentõ: A XII. kerületbe az átlag 4,3-szorosa jutott, a XVI. kerületbe az átlag 2,5-szerese, míg Soroksárra egy forintnyi támogatás sem jutott.  Bár a tényleges pályázati nyertesek vagyoni helyzetét nem ismerjük, a XII. és a XVI. kerület az ország leggazdagabb települései.[2]

Bár a képet árnyalja, hogy a nagyobb társasházak, illetve panelek eleve nem pályázhattak, így a belsõ kerületek eleve kiestek a körbõl, általában minél szegényebbek egy kerület lakói, annál kevesebb forráshoz jutottak.  „Az átlagos családi ház-tulajdonosnak nincs elég megtakarítása, illetve nem túl hitelképes, így a támogatás elsõsorban azokhoz jutott, akiknek amúgy is van pénzük” fogalmazott Bart István, a MEHI ügyvezetõje. 

„Ha az NFM a villalakók után az átlagpolgároknak is akar esélyt adni, akkor létre kell hoznia olyan támogatott lakáshitelt, amit önrész és jelzálog nélkül is igénybe vehet az, aki fel akarja újítani otthonát.  A 2014-2020-as uniós forrásokból jutna elég arra, hogy akár évi 50 ezer lakás felújítsunk, azaz az összes lakás 1%-át

Nem lehet arra számítani, hogy az emberek maguktól elõteremtik az önrészt. Mivel a kazánfelújítási pályázaton csak 1000 lakás nyert, ami a négymilliós lakásállomány elenyészõ része, találtak elég gazdag embert, aki tudta biztosítani az önrészt. De ha nemzetgazdaságilag is számottevõ mennyiségû felújítást szeretnénk, akkor szükség lesz a támogatott hitelekre.  Ilyen hitelek már elérhetõk Szlovákiában, Észtországban, és Csehországban is, itt az idõ, hogy nálunk is legyenek” folytatta Bart.

Módszertani megjegyzések:

Az információk a nyertes pályázatokról a www.kozpenzpalyazat.gov.hu oldalról származnak, a budapesti lakosok egy adófizetõre jutó jövedelme pedig a http://privatbankar.hu/ado/mondd-meg-hol-laksz-megmondom-mennyit-keresel-261815 származik.

A pályázat nyertesei az egész országra vonatkozóan elérhetõek, az elemzést csak azért korlátoztuk Budapestre, mert itt az egyes városrészeknek külön irányítószáma, és külön vagyonosodási adatai vannak, és így jól láthatók a különbségek. 

A Budapesten szétosztott támogatás 156 millió Ft volt, 1086 db nyertes pályázó között. A teljes lakosságot figyelembe véve, ez kb. 89 Ft/fõ összeget jelentett.  A budapesti lakosok számának és a kerületekre jutó támogatási összeg ismeretében kiszámoltuk, hogy egyes kerületek lakóira hány forint jutott, és hogy ez hányszor több, illetve kevesebb, mint az átlag.

A Dél-Kaliforniai Egyetemen tesztelik azt a 3D-s betonprintert, amely 24 óra alatt rétegenként kinyomtat egy több mint 200 mégyzetméteres házat.

Behrokh Khoshnevis professzor óriásrobotot fejlesztett, amely állványzatra szerelt fúvókával váltja ki az építőmunkásokat, ez spricceli ki a betont és építi fel sebesen a házat egy számítógépes minta alapján. A Contour Crafting néven ismert technológia forradalmasíthatja az építőipart.

Elérhető otthon?

A Contour Crafting lenyomhatja a lakásépítés árát, hátrányos helyzetű emberek millióinak adva esélyt a jobb lakhatásra. Használhatnák katasztrófa-sújtotta területeken szükséglakások vagy átmeneti szállások építésére. Színvonalas otthonhoz segíthetnének vele rossz körülmények között élő családoknak. Megoldást jelenhet a hagyományos építés olyan problémáira mint a lassúság, munkaerő-igényesség és az alacsony hatékonyság – mondja Khoshnevis professzor. Ma már minden gyártást automatizálnak, így készül a cipő, a ruha, az autó, a bútorok – az egyetlen, amit még kézel építenek: az épületek.

Hogyan működik a Contour Crafting?

A Contour Crafting rendszer tulajdonképpen egy robot, amely a hagyományos kéziszerszámok automatizált változata. Egy háromdimenziós tárgyakat építő gépesített állványzat. A fúvóka rétegenként spricceli ki a betont először üreges falakat hozva létre, utána ezeket tölti fel további betonnal. Az ajtókat és az ablakokat már emberi kezek illesztik a helyükre.

Az épületeket számítógépen tervezik, és számítógép építi meg őket. A tervezők abban reménykednek, hogy egész házsorokat húzhatnak fel a szokásos ár és idő töredékéért, a korábbinál biztonságosabban és soha nem látott rugalmas tervezéssel.  A Contour Crafting a tradicionális építésnél sokkal erősebb szerkezetet hoz létre. Így ezzel a megoldással akár nagy irodaházakat, sőt toronyházakat is építhetnének.

Ezzen az animáción látható a házépítés folyamata.

Mind egyformák lesznek?

A tervező szerint ellenkezőleg: akár minden ház más lehet, hiszen csak a számítógépes programon kell változtatni hozzá. A falak görbülhetnek is, és egészen egzotikus építészeti megoldásokat is alkalmazhatnak többletköltség nélkül.

Munka nélkül maradnak a kőművesek?

Az építőipar eddig elkerülte az automatizálást és a mai napig világszerte biztos munkahelyeket jelent milliók számára. Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint 110 millióan dolgoznak ebben a szektorban a világon.

A Contour Crafting rengeteg ember munkáját teheti feleslegessé, s ez felveti a kérdést: nem ártana-e többet a világnak, mint amennyi hasznot hozna. Khoshnevis professzor ugyan azt mondja, hogy új munkahelyeket is teremtene az új technológia, de ő is elismeri, hogy a mezőgazdasághoz és a bányászathoz hasonlóan az építőiparban is drasztikusan csökkenne miatta a foglalkoztatottság.

Lesz-e belőle valami?

Kilép-e vajon a Contour Crafting robot a laboratóriumból? Khoshnevis azt vallja, hogy „ha meg tud építeni egy falat, egy házat is képes felépíteni”. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a Contour Crafting technológiát a 2006-ban a National Inventors Hall of Fame és a History Channel’s Modern Marvels program a 25 legjobb találmány közé választotta, azóta is csak tesztüzzemmódban működik.

 Forrás: innovation.uk.msn.com

Ha akarod, beszél hozzád, kever neked egy italt, ugat, ha ismeretlen közeledik az otthonodhoz. Az intelligens lakások piaca egyre erősödik világszerte.

A SmartThings amerikai startup olyan platformot mutatott be nemrégiben, amelynek segítségével viszonylag kevés befektetéssel intelligensé változtathatjuk otthonunkat. A fejlesztésekkel a gyártók okossá változtathatnak riasztórendszereket, ajtózárakat, vagy akár villanykörtéket is.

Beprogramozhatjuk a SmartThings alkalmazásával, hogy ébredéskor a házunk köszöntsön bennünket, bekapcsolja a kávéfőzőt, tájékoztasson a várható időjárásról és elindítsa kedvenc rádióműsorunkat. A villany hazaérkezésünk közeledtével felkapcsolódik, de ha idegen közelít, akkor kutyaugatást mímel. Távvezérléssel a fény erősségét is szabályozhatjuk. A munka utáni kikapcsolódáshoz bekapcsoltathatjuk kedvenc zenénket miközben az okos inashelyettesítő kikeveri kedvenc italunkat.

Több mint 1000 eszköz és szolgáltatás tud együttműködni a SmartThings applikációjával. A cég vezetője szerint már 500-1000 dollárból meglehetősen okos otthont fejleszthetünk magunknak.

Egyre nagyobb lesz az igény az intelligens lakásokra Európában

2020-ra várhatóan 10,05 milliárd euróra nő az európai „okos” lakások piacának értéke, évente 18,17 százalékos növekedési rátával számolva.

A gyártás fő termékei a biztonsági és beléptető rendszerek, a szórakoztató egységek, a fényszabályozó panelek, a HVAC (fűtés, szellőzés, légkondicionálás) vezérlő, valamint a házi egészség-felügyeleti rendszerek.

A piac fő húzóereje az energia- és költségmegtakarítás, a csökkentett széndioxid-kibocsátás, az idősödő népesség, a biztonság és a kényelem, valamint a kormányzati kezdeményezések.

Ugyanakkor van néhány visszafogó tényező is, úgy mint a szabványok hiánya, a magas beruházási költségek, és természetesen az európai gazdaság lelassulása is.

A villamos hálózaton keresztüli kommunikációs szolgáltatások és az okos hálózati technológiák jelentik az intelligens otthonok piacának legfőbb lehetőségeit.

Források: hvg.hu, businessinsider.com, asmag.com Fotó: flickr.com