Galéria - Ígylakunk.hu

Statisztikák, elemzések

03 okt. Csökkenő lakásépítési kedv, maradó területi egyensúlytalanság
A közép-magyarországi régióban épült messze a legtöbb lakás 2024 I. félévében, de összességében jelentősen csökkent az átadott lakások száma a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Országos…
02 okt. A csok hatásai a demográfiára, a lakáspiacra és az építőiparra
Mennyiben érte el a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok az eredetileg kitűzött demográfiai célját, és milyen hatással volt eközben az építőiparra és a lakáspiacra. A…
09 szept. Lassan kúszik felfelé budapesti új lakások ára
Mérsékelten tovább emelkedtek a budapesti új építésű lakások négyzetméterárai – derül ki az Eltinga legfrissebb Budapesti Lakáspiaci Riportjából. Eszerint a fővárosi új lakások négyzetméterára most…
02 szept. Ez történt a nyáron a lakáspiacon
Komoly változásokat hozott az augusztus az országos lakáspiacon, a kereslet erősödött és átalakulóban van, ami kezdi felszívni a kínálatot. Az eladásra kínált lakóingatlanok iránti kereslet…
29 júl. Nő a forgalom, a kínálat és az árak is az újlakás-piacon
Az újépítésű lakások iránti kereslet növekedése újraindult, erre természetesen a kínálat is reagált, és számos projekt befejezését és új beruházás indítását ígérik. A lakásárak sem…
28 máj. Közép-Magyarországon több lakás épült tavaly, mint a többi régióban összesen
Budapesten kívül még 15 vármegyében csökkent, és mindössze négyben emelkedett az átadott lakások száma. Az országos csökkenésben legnagyobb szerepe a fővárosban és a jelentős lakáspiaci…
23 máj. Nagyon kellene egy zöld hitel a lakásállomány korszerűsítésére
Az MNB felmérte, mennyire kockázatosak a lakossági lakáscélú zöld hitelek a normál kölcsönökhöz képest. A korábbi hipotézis beigazolódott: a zöld hitelek valóban kevésbé rizikósak a…
17 máj. Továbbra is csak döcög a társasházi lakásépítés
Növekedett a három hónap alatt elindított kivitelezések értéke 2024 első negyedévében, az Aktivitás-Kezdés az elmúlt 6 negyedévben nem alakult ilyen magasan. A magasépítési szektornak ugyanakkor…
16 máj. Az első negyedév után megtorpantak a lakbérek
A KSH-ingatlan.com lakbérindex áprilisi adatai alapján minimálisan csökkentek a budapesti lakbérek, országosan viszont még kitart a lendület. Az MNB tegnap bemutatott Lakáspiaci jelentése szerint a …
15 máj. MNB: magas építési költségek, kevés új lakás
Elsősorban a budapesti és más nagy értékű használt lakások elérhetőségét javítja a csok plusz, miközben a támogatási rendszer átalakításával lényegesen romlott a lakásvásárlás elérhetősége az…

Iratkozzon fel hirlevelünkre, és mi heti rendszerességgel küldünk Önnek friss információkat, hogy ne maradjon le semmiről!

Feliratkozáshoz kattintson ide

Feliratkozás

Tudta-e?

2018-ban az EU-27 polgárainak több mint 17,1%-a zsúfolt lakásban élt. (Eurostat)

2018-ban az EU-27 országa közül a zsúfoltsági ráta Romániában volt a legmagasabb (46,3%). (Eurostat)

Az EU-27 területén tíz emberből hét (70,0%) saját tulajdonú otthonban, kettő (20,8%) piaci áron bérelt ingatlanban, egy (9,3%) pedig kedvezményesen vagy ingyenesen lakott 2018-ban.

Az EU-27 népesség negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).

2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)

A lakások 93,8 százalékában van fürdőszoba (2021).

Svájcban a bérlők aránya magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők arányánál: a népességnek kb. 57,5%-a bérlő. (2018)

2021-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 216 lakó jut (vö. 269/1990).

A EU-ban az elmúlt 2010 óta összességében 15,3%-kal emelkedtek a lakásárak és 30,9%-kal az albérletek árai. (Eurostat)

2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a (2011).

2000 és 2020 között több mint 400 ezerrel nőtt a lakásállomány Magyarországon.

2021-ben Magyarországon közel 500 ezer ember él egyszobás lakásban.

A piaci áron lakóingatlant bérlők lakhatási terhei 2018-ban a 27 uniós tagállam közül Görögországban voltak a legmagasabbak, a bérlők 83,1%-a számára. (Eurostat)

1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).

2020-ban a magyar lakosság 8,7%-a lakott bérlakásban, 91,3%-a pedig saját lakásában. Az arány 2018-ban 14-86% volt. (Eurostat)

A lakások 93,4 százalékában van vezetékes vízöblítéses WC (2021).

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 40-45 ezer db lakást kellene építeni. (Lakásszám: 4,5 millió/2021)

Budapesten 2021-ben száz lakott lakásra átlagosan 185 lakó jut. A többi városban 219, a községekben 234.

2021-ben Magyarországon száz szobára átlagosan 79 lakó jut.

2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)

2000 és 2020 között több mint 72 ezerrel csökkent az önkormányzati lakásállomány Magyarországon. (116.721)

Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)

Az EU-27 egészét tekintve 2018-ban a népesség 4,3%-a szenvedett súlyosan elégtelen lakáskörülményektől. (Eurostat)

2010 óta Magyarországon a lakóingatlanok árai a kétszeresükre nőttek, míg a bérleti díjak ezalatt több mint 40%-kal lettek magasabbak. (Eurostat)

A lakások 96,8 százalékában van vezetékes víz (2021).

b. Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)

2020-ban a magyar lakosság 19%-a lakott túlzsúfolt otthonban. Az EU-s átlag 17,1% volt 2018-ban. (Eurostat)

Témák

áfa bérlakás bérlakások CSOK design energiahatékonyság építészet építőanyag építőipar esemény EU fenntarthatóság fiatalok források korszerűsítés KSH kutatás lakásállomány lakásárak lakásépítés lakásfelújítás lakásfenntartás lakáshitel lakáspiac lakáspolitika lakástámogatás lakhatás otthonteremtés pályázat statisztika szabályozás szakemberek szociális technológia tervezés