2021-re viszont már, hasonlóan az augusztusi felülvizsgálathoz, 4,1% körüli növekedés várható. A kilátások továbbra is pozitívak 2022-re (+3,4%) és 2023-ra (+2,4%). 2023-ig az EUROCONSTRUCT területén az építési teljesítmény valószínűleg eléri majd az 1,73 trillió eurót, meghaladva a pandémia előtti szintet 28 milliárd euróval, vagyis 1,7%-kal.
„Leg”-ek 2020-ban
A pandémia az egyes országok építési piacát elég különbözőképpen érintette a finn piac várható növekedésétől a Portugáliában és Norvégiában várt stagnáláson keresztül az Egyesült Királyság építési piacának csaknem ötödére történő visszaesésig. A nagy országok piacai közül a francia és a spanyol is erősen visszaesett, míg a német építési piac meglepően jól teljesített mivel a munkák viszonylag akadálytalanul folytatódhattak.
Az alszektorok alakulása
Az egyes építési alszektorok közül valószínűleg a mélyépítés a legkevésbé érintett a koronavírus válságban. Az infrastrukturális létesítményekkel kapcsolatos kiadások idén csupán 3,8%-kal csökkennek, jövőre pedig 5,2%-kal bővülnek majd.
A válság vesztese minden bizonnyal a magasépítés lesz. Az EUROCONSTRUCT 9,2%-os zuhanásra számít a nem-lakáscélú építési piacon, amelyet 2021-ben egy mérsékelt, 2,5%-os növekedés követhet majd. 2023-ban sem lesz valószínűleg még 2019-es szintre való visszatérés. A lakásépítés másképp fog alakulni: az idei számottevő 8,6%-os veszteség után a piac 2021-ben jelentős lendületet kaphat és várhatóan 4,7%-os növekedést könyvelhet majd el.
A tavaszi tilalmak és jogi bizonytalanságok miatt sok felújítási projektet le kellett állítani, akár hetekig is, így a tipikus gazdasági válságoktól eltérően ezúttal még a felújítási szektor is súlyosan érintett. Azon túl, hogy az új épületek építésében valószínűleg 10,5%-os zuhanás várható majd az idén, a felújítási tevékenységek is nagyot fognak esni (-7,3%).
Mi lesz veled európai építés?
Az európai építés jövőbeli alakulásának értékelése azon a feltételezésen alapul, hogy az EUROCONSTRUCT területén a gazdaság 2020-ban 8%-kal csökken, 2021-ben pedig 4,9%-kal nő majd. De olyan időkben mikor a közéletet erősen korlátozzák és számos országban újabb lezárások vannak melyek időtartamát és következményeit jelenleg nehéz felmérni, ez csak egy orientáció lehet.
A járvány közvetlen hatása az építőiparra várhatóan sokkal kevésbé lesz súlyos, mint tavasszal. Az építési vállalkozóknak, ügyfeleknek és hatóságoknak már nem teljesen új a helyzet, és a legtöbb építési terület nyitva maradhat majd mivel a március-május időszakhoz képest már sok védelmi intézkedést alkalmaznak és a digitális munkamódszerek is bejáratódtak.
A járvány közvetett negatív hatásait viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni. Már az első lezárás gazdasági károkat okozott (növekvő munkanélküliség, megcsappant bevételek, adóveszteség) melyek hatásai a következő hónapokban érezhetőek lesznek. Bár ezek még nem teljesen beláthatóak, az európai gazdaságot most egy második, bár remélhetőleg kevésbé súlyos, pofon fenyegeti. Sok múlik azon is, hogy a kormányzati segély-, illetve ösztönző programok mennyire hatékonyan működnek majd.
A járványkérdésen túl várható, hogy középtávon pozitív tényezők is újból napirendre kerülnek majd, mint például a lakhatás szükségessége a városi régiókban, az energetikai felújítás és az infrastruktúra korszerűsítése.
Magyarország
2020-ra a Buildecon, az EUROCONSTRUCT magyar tagintézete, 8.3%-os esésre számít a teljes magyar építési teljesítményben. Jövőre is mínuszos lehet még az építési teljesítmény (-4.5%), viszont 2022-ben és 2023-ban növekedés jöhet már (+6.2% illetve +6.4%).
Forrás: 90. EUROCONSTRUCT Konferencia / Buildecon